Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény pedagógiai programja
Hatályos: 2009. szeptember 1-jétıl
Tartalomjegyzék 1
ALAPÍTÓ OKIRAT .................................................................................................. 4
2
AZ ISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE ......................................................................... 9
2.1
Intézményi adatok ............................................................................................................ 9
2.2
Az iskola múltja és jelene............................................................................................... 10
2.3
Az iskola jelenlegi helyzete, sajátos arculata ............................................................... 12
3
NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................... 18
3.1
Óvodai nevelés ................................................................................................................ 18
3.2
Az iskolában folyó nevelı–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai ..... 36
4
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ..................................................................... 63
4.1
Egészségnevelési alapelveink ......................................................................................... 63
4.2
Az egészségnevelés célja ................................................................................................. 63
4.3
Az egészségnevelés iskolai területei............................................................................... 63
4.4
A mindennapos testedzés feladatai ............................................................................... 65
5
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................. 66
5.1
A környezeti nevelés alapelvei, céljai: .......................................................................... 66
5.2
. A környezeti nevelés színterei az iskolában ............................................................... 66
5.3
Erıforrások..................................................................................................................... 67
5.4
Tanulásszervezési tartalmak és tartalmi keretek ........................................................ 68
5.5
Módszerek és taneszközök............................................................................................. 68
6
FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM..................................................................... 70
6.1
A fogyasztóvédelmi oktatás célja .................................................................................. 70
6.2
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában...................................................... 72
6.3
Módszertani elemek ....................................................................................................... 73
7 TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉST, ÁLDOZATTÁ VÁLÁST, AZ ERİSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELİ TECHNIKÁK ÖSSZEFÜGGİ ISMERETEI .................................................................................................................. 74 7.1
Társadalmi bőnmegelızéssel kapcsolatos ismeretek................................................... 74
7.2
Áldozattá válással összefüggı ismeretek ...................................................................... 75
7.3
Erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı ismeretek ....................... 76
2
8
HELYI TANTERV – ÁLTALÁNOS ISKOLA ......................................................... 80
8.1
Az általános iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak rendszere, óraszámaik . 80
8.2
A tanulók teljesítményének értékelése, minısítésének formái ................................... 86
8.3
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei......................................................... 90
9
HELYI TANTERV - SZAKKÖZÉPISKOLA ......................................................... 94
9.1
Tantervek ........................................................................................................................ 94
9.2
Óratervek ........................................................................................................................ 95
9.3
Ellenırzés, értékelés ....................................................................................................... 97
9.4
Magasabb évfolyamba lépés feltételei......................................................................... 102
9.5
A tanulók fizikai állapotának mérése ......................................................................... 102
9.6
Tankönyv - és taneszköz-választás szempontjai ........................................................ 104
10
A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA..................................................................... 106
10.1
Jogszabályi háttér......................................................................................................... 106
10.2
A szakképzési évfolyamok tanulói .............................................................................. 106
10.3
Választható szakmák az Országos Képzési Jegyzék szerint..................................... 107
10.4
Eszköz- és felszerelési jegyzék ..................................................................................... 111
10.5
Egyebek ......................................................................................................................... 111
10.6
A tanulói teljesítmények értékelése............................................................................. 112
10.7
A magasabb évfolyamba lépés feltételei ..................................................................... 112
10.8
A tanulói jogviszony megszőnése ................................................................................ 112
11
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................. 114
11.1
A pedagógiai program hatálya, hatályba lépése........................................................ 114
11.2
A pedagógiai program felülvizsgálata, módosításának rendje ................................ 114
11.3
A pedagógiai program módosítása ............................................................................. 114
11.4
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala........................................................ 114
12
VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ........................................ 116
13
MELLÉKLETEK .............................................................................................. 118
13.1 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................... 119 13.2
Élı idegen nyelvi és Informatika helyi tantervek (1-3) ............................................. 131
3
1 ALAPÍTÓ OKIRAT (a 2007. május 11-i módosítása) 1./ Az intézmény neve: Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény 2./ Székhelye: 2117 Isaszeg, Gábor Dénes köz 1. 3./ OM száma: 032630 4./ Alapítás éve: 1997. 5./ Jogállása: Jogi személy 6./ Alapítója Isaszegi Gábor Dénes Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskoláért Alapítvány Székhelye: 2117 Isaszeg, Széchenyi u.13. 7./ Fenntartója: Isaszegi „Gábor Dénes” Számítástechnikai és Informatikai Oktatóközpont Alapítvány Székhelye: 2117 Isaszeg, Széchenyi u.13. 8./ Felügyeleti szervei: Szakmai és törvényességi felügyeletet az Intézményt fenntartó Isaszegi „Gábor Dénes” Számítástechnikai és Informatikai Oktatóközpont Alapítvány lát el. A fenntartó törvényességi felügyeletét Pest Megye Önkormányzatának Fıjegyzıje látja el. 9./ Intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény. óvoda, általános iskola 1-8 évfolyam, 2010/2011 tanévtıl általános tantervő gimnáziumi képzés, 9-12. évfolyam szakközépiskola 9-12 évfolyam, szakképzı intézmény 1/13, 2/14 10./ Az intézmény alaptevékenysége: 85.10 Alapfokú oktatás 4
alapfokú oktatás elsı szintjét megelızı oktatás (iskolai életmódra való felkészítés) 85.20 alapfokú oktatás, mint az oktatás elsı szintje 1-4 évfolyamon általános iskolai oktatás nappali munkarend szerint Sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése, oktatása (organikus és nem organikus okokra visszavezethetı testi, érzékszervi, pszichés fejlıdési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.) 85.31. Általános középfokú oktatás az általános iskolai oktatás befejezı része, az általános iskolai oktatás felsı tagozat 5-8. évfolyama, általános iskolai oktatás nappali munkarend szerint Sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése, oktatása (organikus és nem organikus okokra visszavezethetı testi, érzékszervi, pszichés fejlıdési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.) 85.31 gimnáziumi oktatás 9-12 évfolyam (2010/11-es tanévtıl) középfokú általános oktatás: általános mőveltséget megalapozó felkészítés, érettségi vizsgára, felsıfokú képzésre való felkészítés 9-12 évfolyam. - Gimnáziumi oktatás nappali munkarend szerint - Gimnáziumi oktatás, esti munkarend szerint - Gimnáziumi oktatás, levelezı munkarend szerint. - Szakközépiskolai oktatás nappali munkarend szerint Sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése, oktatása (organikus és nem organikus okokra visszavezethetı testi, érzékszervi, pszichés fejlıdési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.) - Szakközépiskolai oktatás, levelezı munkarend szerint. 85.32. Szakmai középfokú oktatás érettségire illetve a középiskola utolsó évfolyamának elvégzésére épülı oktatás szakképzési évfolyamokkal 1/13 ,2/14 - nappali munkarend szerint - levelezı munkarend szerint OKJ: 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda Elágazás: OKJ.: 54 481 03 0010 54 07 Webmester
11./ Tagozat Felnıttoktatás
5
12./. Az intézmény alaptevékenységeihez kapcsolódó kiegészítı tevékenységei, teljes tanuló létszámra vonatkoztatva (részletezve a normatíva jogcímeknél) Napközis foglalkozás Iskolaotthonos foglalkozás 1-2 osztályban. Tanulószobai foglalkozások szervezése Intézményben szervezett étkeztetés Intézményben rászorultsági alapon szervezett étkeztetés Iskolai sportkör mőködtetése Pedagógusok szakkönyv vásárlása Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Kulturális, egyéb szabadidıs és egészségfejlesztési feladatok Ingyenes tankönyvellátás Minıségfejlesztési, minıségirányítási feladatok Informatikai fejlesztési feladatok Nem magyar állampolgár oktatása magyar nyelven 13./ Egyéb tevékenység 8559 Máshova nem sorolható felnıtt és egyéb oktatás (szakmai vizsgáztatás) 9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidıs tevékenység 5629 Munkahelyi étkeztetés Kiadvány szerkesztés
6
14./ Az intézménybe felvehetı tanulólétszám: 835 fı Nappali oktatás: 675 fı felmenı rendszerben Levelezı oktatás: 120 fı Normatíva jogcím Nappali esti Óvodai nevelés oktatás 2009/10. tanévtıl 15 Általános iskolai oktatás 1-4 évfolyamon 90 Ebbıl sajátos nevelési igényő 12 Általános iskolai oktatás 5-8 évfolyamon 90 Ebbıl sajátos nevelési igényő 12 20 Gimnáziumi oktatás 9-12. évfolyamon(2010/11) 120 Szakközépiskolai oktatás 9-12. évfolyamon 240 Ebbıl sajátos nevelési igényő 24 Szakközépiskolai szakképzés (elmélet és gyakorlat) 120 Ebbıl sajátos nevelési igényő 6 Kiegészítı normatívák Intézményben szervezett étkeztetés 360 Intézményben rászorultsági alapon szervezett 180 étkeztetés Tanulószobai ellátás 180 Bejáró tanulók ellátása 220 Tanulók tankönyvellátása (általános) 660 -Ingyenes tankönyvellátás biztosítása. 180 Nem magyar állampolgár oktatása 20 Szakmai fejlesztési feladatok 360 Informatikai fejlesztési feladatok 240 Pedagógiai, szakmai szolgáltatások igénybevétele 675 20 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés * Pedagógusok szakkönyvvásárlása * Érettségi és szakmai vizsgáztatás ** Középiskolai pedagógusok felkészülésének * támogatása a kétszintő érettségiztetéshez Minıségfejlesztési, minıségirányítási feladatok * Diáksporttal kapcsolatos feladatok ** *
A mindenkori pedagógus létszámnak megfelelıen
**
A mindenkori tanulói létszámnak megfelelıen
Levelezı Összesen 15 90 12 90 12 20 160 120 360 24 120 6 140
360 180 180 220 660 180 20 360 240 835
15./ A gazdálkodás megszervezésének módja: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó szerv, bér és dologi kiadások feletti jogosultsága teljes körő. A fenntartó Alapítvány által jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik. Az Alapítvány a rendelkezésre álló pénzeszközöket elkülönítetten kezeli.
7
16./ Az intézmény képviseletére jogosultak köre: Az intézmény vezetıje, valamint az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában meghatározott más dolgozók.
17./ A feladat ellátására szolgáló vagyon 2117 Isaszeg, Gábor Dénes köz 1. sz. alatti ingatlan (hrsz: 2499/3), amely a fenntartó alapítvány tulajdona, és a középiskola kizárólagos használatában van, melyet az Alapítvány az oktatási intézmény részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátja. Az ingó vagyon az Intézmény tulajdona és rendelkezik vele, a hatályos leltár szerint.. 18./ Vagyon feletti rendelkezés Az iskola és az alapítvány közötti szerzıdés értelmében az iskola rendelkezésére bocsátott - a helyrajzi számmal azonosított - ingatlan vagyon az Alapítvány tulajdona. Az intézmény jogosultsága ezen vagyontárgyak rendeltetésszerő használatára, üzemeltetésére terjed ki. Az épület egyes helyiségei szorgalmi idıben délutánonként különbözı foglalkozások megtartására térítés ellenében bérbe adhatók. Bérbeadás esetén a mindenkor hatályos rendeletek szerint kell eljárni. Ebbıl a tevékenységbıl származó nyereséget az intézmény alapfeladatainak ellátásához használhatja fel. Az ingatlant elidegeníteni, jelzáloggal megterhelni nem lehet.
Isaszeg, 2009. május 28.
Keresztúri Sándor Kuratórium elnöke
8
2
AZ ISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE
„…Hol a jelzı izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy emberben, s azon túl az egész társadalomban egy kitőnıen sikerült órából? Öreg tanárok elég szomorúan szoktak beszélni errıl. Menj el tíz év múlva, s nézd meg, mi maradt a munkádból. De mi marad az elégetett szénbıl, a forgó lapátra hulló vízbıl, az elbomlott atomból? S mégis ezek hajtják a társadalmat. Ugyanígy az iskolai órák melege! … Mert az anyag széthull, más ismeretekbe megy át, a szív azonban ırzi a jó emlékeket.” (Németh László)
Intézményvezetıi beköszöntı Iskolánk szakmai önállóságának, a sajátos arculat bemutatásának legfontosabb alapdokumentuma az iskola pedagógiai programja. E dokumentum nem más, mint az iskola szakmai stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás, a tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, mőködésének feltételeit.
2.1
Intézményi adatok
Az intézmény neve:
Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény
Székhelye:
2117 Isaszeg, Gábor Dénes köz 1. Telefon / Fax: 06-28-496-205 06-28-496-206
Fenntartó:
Isaszegi „Gábor Dénes” Oktatóközpont Alapítvány
Alapító okirat száma:
32/1995., 3858-4/2007.
Mőködési területe:
Isaszeg város közigazgatási területe és vonzáskörzete: Dány, Tura, Vácszentlászló, Gödöllı, Valkó, Aszód, Hévízgyörk, Veresegyház, Szada, Bag, Pécel stb.
Számítástechnikai
és
Informatikai
Az intézmény jogállása: Jogi személy Az intézmény gazdálkodása: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, elıirányzatok feletti jogosultsága teljes körő.
9
Alaptevékenysége: -
általános iskolai oktatás nappali munkarend szerint 1-4. évfolyamon
-
általános iskolai oktatás nappali munkarend szerint 5-8. évfolyamon, illetve szakközépiskolai oktatás nappali munkarend szerint
-
szakmai oktatás nappali munkarend szerint OKJ képzés –informatikus, informatikai rendszergazda, webmester
-
középiskolai oktatás – levelezı munkarend szerint
melynek feladata:
2.2
-
általános mőveltséget megalapozó, megszilárdító,
-
az érettségi vizsgára felkészítı,
-
a képesítı vizsgára felkészítı,
-
a felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítı nevelés, oktatás.
Az iskola múltja és jelene
2.2.1 Az iskola rövid története 1995-ben Budaházi Józsefné tanítónı és ismerısei, kollégái közül néhányan létrehozták az Isaszegi "Gábor Dénes" Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskoláért Alapítványt. Az Alapítvány Kuratóriuma célul tőzte ki, hogy a legkorszerőbb tudományágakat oktató, középiskolát hozzon létre. Az alapgondolatot a Gábor Dénes Fıiskola kihelyezett tagozatának mőködtetése adta. (A tagozat akkor már második éve mőködött Isaszegen.). Céljuk volt továbbá, hogy az isaszegi általános iskolát végzett gyerekeknek ne kelljen más településre járni, hogy középiskolát, fıiskolát végezzenek. A tervet sok szülı örömmel üdvözölte, hiszen Isaszeg vonzáskörzetében nincs hasonló jellegő iskola. Az alapítást a közoktatás fejlesztés távlati tervei is motiválták, amely szerint cél a középfokú oktatás általánossá tétele, az, hogy a fiatalok növekvı hányada középiskolai végzettség birtokában hagyja el a közoktatást, és valamennyien szakmai képesítéssel a kezükben lépjenek ki a munkaerıpiacra. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a tanulás egyre több fiatal számára nem zárul le a közoktatásban megszerzett végzettséggel. A közoktatás meghatározó céljává válik, hogy az egyént felkészítse az informatikai társadalom kihívására, megalapozza tanulási képességét, és lehetıséget adjon számára meglévı ismeretei továbbfejlesztésére. Képessé tegye az élethosszig tartó tanulásra, ismeretszerzésre, a munkaerıpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodásra. Sok akadályt és ellenállást leküzdve az 1997/98-as tanévet az új középiskolában 30 tanuló kezdte meg, akik fıleg Isaszeg általános iskoláiból, Dányból, Gödöllırıl, Valkóról kerültek ki. A 2007/2008-as tanévben kezdte meg mőködését az általános iskolai tagozat. Az elsı, ötödik és hatodik osztályokban 39 tanuló nevelése-oktatása folyt. A szakközépiskolában ma már 209 diák tanul nappali munkarend szerint, 22 diák a szakképzı évfolyamon és 48-an levelezı munkarend szerint. Oktatásunkat a legkorszerőbb gépekkel felszerelt számítógépes termek és az eltelt évek során kialakított komplex tanulási környezet segíti.
10
Az alapítók elképzelése ma is idıszerő: az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése a közoktatás-fejlesztési stratégia szerves része. 2.2.2 Iskolai hagyományok Az iskola arculatát, tevékenységi rendszerét a hagyományok építik, alakítják. A tanulók közösségi tevékenységét az iskolához való viszonyát a hagyományok erısítik. A hagyományok kialakulásához nemcsak hosszú évekre van szükség, hanem hagyományteremtı közösségekre, lelkes diákokra is. A középiskolai tagintézmény hagyományırzı tevékenysége: - Augusztus hónap végén a kilencedikes diákok a „Gólya-táborban”nemcsak az iskola történetével, hagyományaival, hanem a város nevezetességeivel is megismerkednek. - Elsıseink fogadása – a tizenkettedikesek bevezetik az iskola aulájába és apró, saját készítéső ajándékokkal kedveskednek a leendı elsı osztályosoknak. - Szeptember végén egy napos csapatépítı program. - Nyílt Napok rendezvénysorozata – bemutatkozik az iskola a végzıs, nyolcadikos diákoknak és szüleiknek. Célunk, hogy minél többen, minél szélesebb körben ismerjék meg intézményünket, nevelı – oktató munkánkat. - Október 6-án az aradi vértanúk tiszteletére 6 km-es emlékfutás. - November hónapban mutatkoznak be kilencedikeseink a „Gólya-bálon” a felsıbb osztályosok tréfás keretek között ekkor „avatják” ıket teljes jogú „sziszisekké”. - A végzıs tanulók szalagavatóját december elején rendezzük. - December utolsó tanítási napján „KARÁCSONYI FORGATAG” - Áprilisban az Alapítványi Bál megszervezésével elsıdleges célunk az iskola és a szülıi ház kapcsolatának erısítése, valamint az iskola ismertségének szélesítése. - A májusi ballagást igyekszünk ünnepélyessé, meghitté, emlékezetessé tenni a végzısök és szüleik számára. - A diákélet szervezését a diákönkormányzat látja el. Tagjai egyre hatásosabban adnak hangot az ifjúság elképzeléseinek, egyre aktívabban, komolyabban tevékenykednek. Utolsó héten hagyományosan egy nap a diákoké. Az általános iskolai tagintézmény hagyományteremtı/hagyományırzı tevékenysége: - Októberben az Állatok Világnapján kisállat bemutatót, tréfás vetélkedıt tartunk. rajzversenyt és fotóversenyt hirdetünk. - Novemberben mutatkoznak be elsıseink a „Tücsökavató” ünnepségen, ahol a felsıbb osztályosok teljes jogú ’sziszisekké” avatják ıket. - A decemberi karácsonyi mősorok csendes, meghitt hangulatot varázsolnak az iskolába. - A februári iskolai farsangi bállal igyekszünk kultúrált, tartalmas szórakozást nyújtani. - A májusi ballagáson az elsısök búcsúztatják a tizenkettedikes diákokat (ajándékkal kedveskednek, amit ık készítenek, majd kikísérik ıket az iskola aulájából) - Június hónapban az erdei iskola megbontja az ismeretszerzés hagyományos tanórai kereteit, s erısíti a közösséget. 11
Iskolai hagyományaink közé tartoznak azok a közös programok, amely a tantestület közösségi érzéseit erısítik: - évenkénti tantestületi kirándulás, - a tantestületi karácsony-ünnepség, - a pedagógusnap megünneplése. Minden évben iskolai ünnepségek keretében emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkrıl, valamint február 25-én a kommunista diktatúrák, április 16-án a Holokauszt áldozatairól. Az iskolai megemlékezéseken túl a városi ünnepség mősorát alkalmanként iskolánk diákjai adják. A tanítási idın kívül szervezett programok (tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelı munkához, foglalkoznak környezetvédelemmel, hazánk és lakóhelyünk, iskolánk környezetének megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai nevelésével. Diákkörök, múzeum- és színházlátogatások, kirándulások, tanulmányi versenyek nem csak a fiatalok intellektuális fejlıdéséhez járulnak hozzá, hanem elısegítik társadalmi beilleszkedésüket, azonosságtudatuk kialakítását Eredményekben, feladatokban de gondokban is bıvelkedı éveket tudhatunk magunk mögött, s az elkövetkezı idıszak is jelentıs feladatokat ró majd iskolánkra. Az ismeretátadás és embernevelés örök programja mellett meg kell felelni a változó körülményekbıl fakadó új követelményeknek. Kiemelt feladatunk az általános és középiskola egységessé tételével létrejövı új intézményi struktúra tartalommal való kitöltése, az iskolaszerkezetbıl adódó integratív, lehetıségek beteljesítése.
2.3
Az iskola jelenlegi helyzete, sajátos arculata
Az iskola sajátos arculata Az általános iskola pedagógiai célja, feladatai - Kompetencia alapú nevelés – oktatás megvalósítása. - Korszerő tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthetı mőveltség adása. - Kultúra értékeinek befogadására való képesség kialakítása. - Ép testi és lelki életet élı ifjúság nevelése. - Az erkölcsi normák betartása, betartatása. - Az indulási hátrányok csökkentése felzárkóztató, fejlesztı programokkal. - E célok megvalósításához a következı feladatokon keresztül vezet az út. - Pedagógiai módszerektıl, programoktól függetlenül az alapismeretek elsajátíttatásának prioritása.
12
- Olvasási készség kialakítása, fejlesztése, olyan alapok biztosítása (értı olvasás, lényegkiemelés, vázlatkészítés), mely elengedhetetlen az 5.-8. évfolyamok eredményes munkájához. Helyesírási készség kialakítása, fejlesztése, a szépírás igényének megteremtése. - A magyar nyelvnek, mint nemzeti kultúránk legfıbb hordozójának megszerettetése. - A számolási készség kialakítása, fejlesztése, mértékek megismertetése, eredményes használata. - A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - A készségtárgyak kapcsán: egészséges életmódra nevelés, testmozgás megszerettetése, a mővészetek iránti fogékonyság alapjainak lerakása, kreativitás fejlesztése. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás. - Differenciált képességfejlesztés. - Olyan alapvetı tanulási technikák, készségek elsajátíttatása, amelyeknek birtokában az 5. osztályba lépés esetén a tanulók alkalmassá válnak az új, illetve a megnövekedett ismeretek befogadására. - A pedagógiai munka során kapjon megfelelı hangsúlyt az életkori sajátosságok figyelembevétele, ezen belül a játék-játékosság elve. - Az eltérı személyiségő és eltérı képességő tanulókból álló osztály közösséggé formálása, a pozitív magatartásformák erısítése. A szakközépiskola pedagógiai céljai, feladatai " A gyerek nem az életre készül, hanem él." A szakközépiskolai 9-12. évfolyamon folyó nevelı – oktató munka sajátossága, hogy szükség szerint ötvözıdhetnek az alapozó és fejlesztı szakasz feladatai elıtérbe helyezve a kulcskompetenciák és képességek együttes megalapozását. A középiskolai szakaszban alapvetıen általános mőveltséget megszilárdító nevelés és oktatás folyik, amelynek feladatai a szakképzés elıkészítéséhez szükséges kompetenciák kialakításához kapcsolódnak. Az intézmény pedagógusainak szakmai meggyızıdése, hogy a kamaszkor csak annyira átmeneti állapot az ember életében, mint életünk bármely szakasza. Éppen ezért célként definiáltuk, hogy a tanulók boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek iskolánkban. Az is meggyızıdésünk - néhány kivételes, rövid élethelyzettıl eltekintve -, hogy az ember hétköznapjait nem a távlati célok hatják át, hanem a rövidebb távú sikerekre törekvés, apró napi örömök, a felmerült problémák, konfliktusok feloldására irányuló cselekedetek. Célunk olyan tanulási környezet, olyan élethelyzetek teremtése, - ahol a serdülı, illetve a fiatalember megtalálja saját motivációjának, adottságainak, szociális, kulturális hátterének leginkább megfelelı alternatívákat, - amely fokozza az ıket körülvevı személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, fejleszti bennük az alapvetı erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot,
13
- ahol felnıtt szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden fiatalnak a saját, sikeres élete. Feladataink, amelyek a cél megvalósulását szolgálják: - az általános iskolában kiszélesítése, elmélyítése;
elsajátított
kognitív
ismeretanyag
továbbfejlesztése,
- iskolai mőveltség differenciált megszilárdítása, - az általános mőveltséget megszilárdító, elmélyítı oktatás szervezése; - az önálló ismeretszerzés képességének, képességének továbbfejlesztése;
igényének,
a
kreatív
gondolkodás
- saját egyéni hatékony tanulási módszerek fejlesztése, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeretek elıhívásának gyorsítása; - felkészítés az érettségi vizsgára, a felsıfokú intézményekben való továbbtanulásra, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, illetve a munkába állásra; - kompetencialapú tudás biztosítása, melyeknek birtokában l meg tudják állni a helyüket az európai nyitott társadalmakban. A kitőzött célok teljesítésének vizsgálata A tantestület 5 évenként megvizsgálja a célok teljesítésének szintjét, bevonva a szülıi munkaközösséget, a diákönkormányzatot. A pedagógiai program megvalósulásának szintjét – különös tekintettel a tantervi részre – belsı ellenırzés keretében évente megvizsgáljuk.
A vizsgálat szempontjai: - a szakmai / érettségi vizsgák, a tanulmányi versenyek, a kulturális vetélkedık eredményei, - az iskolai belsı szintmérések, az országos mérések tapasztalatai - munkaerı-piaci visszajelzések - a társadalmi környezet (a szülık, az általános iskolák, középiskolák stb.) visszajelzései
2.3.1 Az intézmény felvételi rendje Elsı évfolyam Az iskola nem rendelkezik beiskolázási körzettel, ezért a jelentkezı (iskolaérettségi feltételeknek megfelelı) óvódásnak állandó lakcímétıl függetlenül lehetısége van a felvételre. Az osztály maximális létszáma: 16 fı, ebbıl sajátos nevelési igényő tanuló maximum 3 fı.
14
Kilencedik évfolyam Az intézménybe kerülés rendje a nappali munkarend szerinti középiskolai oktatás kilencedik évfolyamára: a felvételi kérelemrıl a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes kompetencialapú feladatlapokkal megszerzett írásbeli vizsga és szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönt az iskola. Jelentkezni általában minden év február elejétıl az oktatási miniszternek a tanév rendjérıl kiadott rendeletében meghatározott idıpontig lehet, normál iskolai jelentkezési lapon. A magasabb évfolyamokra történı felvételrıl az iskola igazgatója dönt a megfelelı elıképzettséget igazoló bizonyítvány ismeretében. Érettségi után a szakképzı évfolyamra automatikus a továbbhaladás a szakközépiskolánkban érettségizettek számára. 2.3.2 Tanulói összetétel Az általános iskolai tagozaton a tanulók többsége isaszegi, a többiek Pécelrıl, Dányból, Gödöllırıl és a Gödöllıi dombság egyéb településeirıl bejárók, szociálisan és kulturálisan is heterogén összetételőek. Ismereteik, tárgyi tudásuk, képességeik is jelentıs különbségeket mutatnak. A szakközépiskolába érkezı tanulók többségének átlageredménye közepes. Egy-egy osztály helyiekbıl, illetve a környezı településekrıl bejárókból szervezıdik. Ezen tanulócsoportok összetételére is a heterogenitás a jellemzı, a képességek és nem szerint egyaránt. A lányok száma - az iskola jellegébıl adódóan - kevesebb a fiúkénál. A lemorzsolódás, bukás 2 % alatt van, nem jellemzı az iskolára. Az igazolatlan hiányzásokat a pedagógusok odafigyelésének köszönhetıen sikerült minimális szintre visszaszorítani. 2.3.3 Személyi feltételek Az intézmény vezetıje a fenntartó alapítvány Kuratóriuma által kinevezett igazgató. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek – általános iskolai és szakközépiskolai – valamint a titkárságvezetı. A tantestületben 31 fıállású, 1óraadó tanár, 1 fıállású könyvtáros és 1 fı szabadidı szervezı végzi a tanulók oktatását és nevelését. A szakos ellátottság 100%-os. A pedagógusok rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, hazai és külföldi tanulmányutakon. A jól felkészített fiatal, lelkes tanári kar a legmodernebb tanítási módszerekkel, eszközökkel, szeretetteljes légkörben, szilárd erkölcsiség és értékrend szerint neveli-oktatja az iskola diákjait. Az intézményben a szakmai munka koordinálása érdekében egy humán és egy reál munkaközösség mőködik. A pedagógusok munkáját a számítógépes hálózat rendszergazdája, 1 fı pedagógiai asszisztens, 7 fı technikai dolgozó segítik.
15
2.3.4 Tárgyi feltételek Az iskola 1996-97-ben épült Isaszeg központjában négy hektárnyi területen, nyugodt, csendes, forgalommentes telken, szép kilátással a környezı dombokra, a Szoborhegyre. Tárgyi feltételei kiemelkedıen jók. Az intézmény rendelkezik: 9 normál mérető tanteremmel, 2 nyelvi laborral, 2 számítástechnikai laborral, 1 számítástechnika szaktanteremmel, 1 sportépülettel, (szerkezetkész) 1 szakmőhellyel, 1 étteremmel és kiszolgáló-gazdasági helyiséggel, 1 orvosi rendelıvel, 1 könyvtárral, 1 stúdióval, 1 tanári, titkársági és 4 irodahelyiséggel, 1 aulával-közösségi rendezvényekre, színházi elıadásokra, bálokra, 8 csoportszobás általános iskolai résszel. Az iskola, profiljából adódóan is, nagyszámú és korszerő, hálózatba kötött számítógépekkel rendelkezik. A diákok számára biztosított a szélessávú Internet elérés az iskolában. Audiovizuális, videotechnikai és multimédiás számítógépes eszközökkel jól felszerelt természettudományi elıadóterem, laboratórium, nyelvi laborok, könyvtár segíti a tanításttanulást. A testnevelési órák egy részének megtartására a községi tornateremben van lehetıség, külön megállapodás szerint. 2.3.5 Az intézmény kapcsolatai A szülık és az iskola együttmőködése A szülıkkel való kapcsolatfelvétel azzal indul, hogy szóbeli, írásbeli felvételi tájékoztatók útján, iskolalátogatások keretében megismerkednek az intézmény nevelési-oktatási céljaival, képzési struktúrájával. A kapcsolat akkor válik szorosabbá, amikor a fiatal beiratkozott az iskolába. Felelısséget érzünk minden tanulóért, nevelésükben a szülık partnerei kívánunk lenni. A tanuló felvételével, a tanulói jogviszony létrejöttével nem csak pedagógiai, hanem jogi, gazdasági kapcsolat is létrejön a szülık és az iskola között. Tájékoztatjuk a szülıket az iskolai élet minden fontos eseményérıl személyesen, illetve választott képviselıik útján. Lehetıséget biztosítunk arra, hogy megismerhessék az iskola pedagógiai programját, SZMSZ –ét, Házirendjét. Ezen dokumentumok módosításában az egyetértési jogot a közoktatási törvény által meghatározott kérdésekben biztosítjuk. A szülıknek folyamatos, rendszeres szóbeli tájékoztatást tartunk szülıi értekezleteken és fogadóórákon a tanuló iskolai munkájáról, eredményeirıl, fejlıdésérıl, sikereirıl, problémáiról.
16
Azonnal jelentkezünk hiányzás, komolyabb konfliktusok esetén. Minden kérdést ameddig csak lehet - igyekszünk személyesen a gyerekkel, szülıkkel közösen megoldani. Félévente írásos értékelést készítünk a tantárgyakban elért eredményekrıl, az elırehaladás ütemérıl, a jelentkezı hiányosságokról. Lehetıségeink szerint segítséget, együttmőködést nyújtunk minden, a szülık által felvetett kérdésben, bevonjuk az osztályfınökön keresztül a szülıket minden fontos, tanulókkal kapcsolatos döntésbe. Igény szerint szülıi programokat szervezünk. Az Alapítvány Kuratóriumában - mint iskolafenntartó szervezetben - részt vesznek a szülık képviselıi is. Fontosak számunkra észrevételeik, javaslataik, elégedettségük munkánkkal. Az iskolai minıségirányítási program bevezetése a szülıkkel való kapcsolattartás minıségi továbbfejlesztését jelenti.
Az intézmény külsı kapcsolatai Az iskola a nevelés-oktatás eredményességének, hatékonyságának növelése érdekében jó kapcsolat kialakítására törekszik a -
helyi közmővelıdési intézményekkel - általános iskolákkal, Mővelıdési Házzal, könyvtárral,
-
iskolafenntartókkal – önkormányzatokkal,
-
szponzorokkal,
-
egyéb szervezetekkel, kamarákkal, szakképzı intézményekkel, más oktatási intézményekkel (Fıvárosi Pedagógiai Intézet, OKÉV stb.)
-
a környéken található üzemekkel, vállalatokkal, melyek magasan kvalifikált szakembereket igényelnek. Tanulóinknak gyakorlati képzésében is részt vesznek, olyan tapasztalatokhoz juttatva ıket, amelyek jelentısen javítják munkaerı piaci helyzetüket.
Az iskola szakmai alapozó képzésében hatékony segítséget jelent a Szent István Egyetemmel (Gödöllı) és a Gábor Dénes Fıiskola Konzultációs Központjával való kapcsolat.
17
3 3.1
NEVELÉSI PROGRAM
Óvodai nevelés „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetıvé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörő virággá fejlıdjön, amilyenné belsı lehetıségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlıdési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyermekben is tökéletesen benne rejlik a fejlıdés képessége.” (Thomas Gordon)
3.1.1 Nevelési programunk fıbb elemei
Óvodánk az „Ciróka” nevet választotta. Reméljük gyermekeinkben a 3-4 óvodai év mély, pozitív emlékeket, nyomokat fog hagyni. Célunk: Nyugodt, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amely derőssé, ésszerővé, természetessé teheti az egész napos óvodai együttlétet, amelyben a játék és a mese érzéki és szimbolikus jelrendszerében lehetıség nyílik gyermekeink személyiségfejlıdésére.
Programunk alapelvei: Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, megerısítésére kell irányulnia; A gyermeket – mint fejlıdı személyiséget – különleges védelem illeti meg; A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda csak kiegészítı szerepet játszik. Valljuk, minden gyermek önálló, külön személyiség. Nevelımunkánk alappillére: a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása. Biztonságérzet és szeretetkapcsolat – e nélkül a kisgyermek nem nevelhetı, nem tanítható. Fontosnak tartjuk a jó munkahelyi légkört, ami nem csak magunkért fontos, hanem az óvodában lévı gyermekeink kiegyensúlyozott légkörének is meghatározója. Csoportonként két óvónıvel és egy dajkával dolgozunk. A pedagógiai munka közvetlen segítıiként a dajkákat tekintjük ezért fontos az óvodapedagógusok és dajkák munkájának összhangja. Dajkáktól való elvárás: - magatartásukkal, beszédstílusukkal segítsék a nevelımunkát - legyenek gyermek szeretık. Programunk, amely az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” országosan minısített program helyi változata, mindent befogad, ami „csak tiszta forrásból” fakad és nem idegen a 3-7 éves életkortól. Gyakran hatunk gyermekeinkre a mővészetek eszközeivel, felhasználjuk a verset, a mesét, a dramatikus játékokat, az éneket, az énekes játékokat, zenehallgatást, a rajzot, a mintázást, a kézimunka erejét. A természeti, az emberi és a tárgyi környezetnek a megismerését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a közvetlen környezetbıl szerezzenek tapasztalatot. Programunkba a mindennapi szabad mozgásokon túl beiktatunk szervezett mozgásokat is.
18
A nevelés tartalmát az évszakokhoz, jeles napokhoz tervezzük úgy, hogy beiktatjuk a népszokásokat és a hagyományırzést. A program napirendje Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A szokásrendszer, a visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot nyújtanak a kisgyermeknek, ezért a napi életritmus kialakítása alapvetı feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. A szeptember 1-jétıl augusztus 31-ig terjedı idıszak napirendjét, a gyermek biológiai – és társas szükségleteit szem elıtt tartva alakítja ki az óvodapedagógus. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári idıszak (június 1-jétıl augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetıséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetıséget a fejlıdésre.
A gyermekek napirendje: Idıtartam 6 – 8.30.
8.30 – 10.30.
10.30 – 12.
12 – 12.40. 12.40 – 14.30. 14.30 – 15. 15 – 16.45.
Tevékenységek Szabad játék Játék a csoportszobában Személyes percek Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos teendık, tevékenységek Testápolási teendık Folyamatos tízórai Vers, mese, dramatikus játékok Rajz, mintázás, kézimunka Ének-zenei készségek fejlesztése Játék a szabadban Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játék az udvaron Edzés, kocogás, futás Ebéd Testápolási teendık Pihenés, alvás mesével, altatódallal Testápolási teendık Folyamatos felkelés, uzsonna Játék a csoportszobában, udvaron
Az óvodai csoportok szerkezete Gyermekcsoportjaink osztatlan szervezésőek. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Ezekben a csoportokban kevesebb a konfliktus, fejlettebb a megegyezésre való képesség. Életszerőbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerısök növelik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés
19
a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérı fejlettségő gyermekek nem szigetelıdnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A heterogén életkorú csoportnál elınyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – az alacsony, maximum 15 fı/csoport, gyermeklétszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Felvételkor a vezetı feladata koordinálni a gyermekek érdekeit, figyelembe venni a szülıi kívánságokat, figyelni a különbözı életkorú gyermekek csoporton belüli arányát és a nemek arányát, valamint a gyermekközösségek szociális összetételét.
A megvalósítás személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek: Fıiskolát végzett óvónık, akik tanulmányaik során sok mindent megismertek, és éppen ezért megırizték gondolkodásuk nyitottságát, tanulékonyságukat, a gyermeki iránti kíváncsiságukat. A mővészeti nevelés eszköztárát birtokolják és alkalmazzák. A mozgásban, rajzban, éneklésben, versmondásban, bábozásban, mesemondásban, az élmény, gondolkodás vezette beszélgetésben örömüket lelik.
-
-
Óvodapedagógusainktól elvárás: Kézikönyvként használják az "Óvodai nevelés játékkal, mesével" címő öt kötetes segédkönyvet. A munka megkezdésének elsı három évében elvégeznek egy negyvenórás tanfolyamot, amirıl záró bizonyítványt szereznek. Idınként részt vesznek egy-egy módszertani óvoda nyílt napjain, szakmai véleménycseréjén. Ismerik és gyakorolják az önmővelés módszereit. Gondot fordítanak érzelmi, társas, manuális és értelmi intelligenciájuk karbantartására, gyermeklélektani ismereteik fejlesztésére. Nem igénylik a didaktikus kapaszkodókat és az állandó külsı megerısítést. Szakmai gondolkodásukban önállóak, önkritikusak és kritikusak.
Tárgyi feltételek: Lehetıleg földszintes, emberléptékő, az otthonra emlékeztetı ház, amelyben egy csoportnyi gyereknek legalább két szoba áll rendelkezésre (játszó és hálószobára.) Ragyogó tiszta, szagtalan, hideg-meleg vizes mosdó, tornaszoba, a félretett játékok számára raktárhelyiség, az étkeztetéshez megfelelı konyha. Füves, fás, lehetıleg dimbes-dombos udvar, ahol a gyerekeknek is van kis kertjük, babaházuk, minden nap felásott, megforgatott homokozójuk. Ügyességfejlesztı, fából, kötélbıl készült játékszerek. A bújócska, fogócska, labdázás, porba rajzolás, homokozás - vizezés (sározás), babázás, rollerezés, biciklizés, körjátékozás, beszélgetés, mesehallgatás tágas vagy intimitást árasztó helye. Az épületben nagy, tiszta (nem befestett és kidíszített!) ablakok, puha szınyegek, szép növények, gyerekrajzok, egy-két jó ízléssel kiválasztott dísztárgy (a helyi népmővészet régebbi vagy újabb darabjai), lekerekített sarkú fenyıbútorok, egymásba illeszthetı köralakban is összerakható asztalok, alacsony polcok, fehérre festett falak, kuckós berendezés, puha párnák, báránybırdarabok ("szıranya"!), az óvó néni mesélı karszéke. A bútorok egyben játékszerek is. A bordásfal, a hempergı sarok is jó szolgálatot tesz.
20
Az étkezéshez porcelán, üveg, rozsdamentes edények. Kis kenyérkosarak, szép tálcák, tiszta textil abroszok és minden alkalommal papírszalvéták egészítik ki a terítéket. Az ágynemőt kéthetenként váltjuk, a szülık mossák, vasalják. Minden kisgyereknek legyen külön fiókja, zsákja, jellel ellátott tarisznyája, amibe személyes holmijait, kincseit győjti, otthonról hozott és maga készítette óvodai játékait, altatórongyát biztonságba helyezi. A berendezést kiegészítı tárgyak, játékszerek: - nagy, puha szınyegek, báránybır - 4-5 fehér lepedı - 4-5 puha, pasztellszínő takaró - 3-4 nejlonlepedı a vizes, festékes, sáros játékokhoz. Festıköpeny (például az édesapák kiselejtezett inge) - összecsukható, mozgatható paraván, hordozható alacsony polc - 3-4 nagymérető mőanyag tál - 2 csecsemıfürdıkád - kisebb-nagyobb kosarak, zsákok - nagymérető tetıtıl-talpig tükör és kisebb lecsiszolt tükördarabok az építkezéshez - kutyaház vesszıkosárból - kicsi, nagy - agyag, gyurma, kavicsok, kövek, termések, termények - selyem, bársony, csipke, szırme anyagok, szép színő leplek, rongyoskosár, zsák - színes fonalak, madzag, filc, gyapjú - fóliák, tapadó színes papírok, krepp-papírok, dobozok - papír, rajzlap, festékek, viaszkréta (az alapszínek mellett arany és ezüst) - kis ollók - hangszerek, csengık -
babakocsik színes, szép formájú edények a babaszobában kis abrosz, seprők, lapátok hintaló seprőnyéllovak mesei öltözékek csecsemıápoló kellékek (pólya, pelenka, gumibugyi, cumisüveg, bili)
-
szırös állatok: majmok, bárány, mackók, lovak, nyuszi, elefánt kisebb-nagyobb faállatok szép, puha babák ruhatárral babaszoba, konyhafelszereléssel kirakós játékok képes- és meséskönyvek KÉPEK AZ ANYANYELVI NEVELÉSHEZ fólia képsor FALU-VÁROS építıjáték
A mozgásos játékokhoz szükséges eszközök: -
labdák, rongylabdák
21
-
kisebb-nagyobb karikák farönkök, gerendák, hosszabb deszkák roller, gólyaláb, hinta, híd kis szınyegek dobozok babzsákok vékonyabb vastagabb kötelek, ugrókötelek padok, létra, bordásfal udvari mászókák, alacsony nyújtó, mászórúd, mászókötél, szegéllyel körülvett homokozók mászásra alkalmas alacsonyabb élıfák
3.1.2 Az óvoda átfogó nevelési feladatai Az egészséges életmód Célunk: testileg, lelkileg egészséges gyermekek nevelése. A gyermek érezze magát biztonságban mind a felnıtt, mind a gyerektársaságban. A szeretetteljes légkör, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a gondoskodás, a gondozás, a szabadban való mozgás mind biztosítéka az egészséges testi-lelki fejlıdésüknek. Az egészséges életmód kialakításában sokat segít a gyermek utánzási törekvése. Igen fontos a felnıtt példaértékő magatartása. A rugalmas napirendben lehetıség nyílik a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére.
Feladataink: -
-
Gondozás: A testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás bensıséges gyerek-felnıtt kapcsolatban történik. Testi nevelés: Mozgásigényük kielégítését szolgálják az udvari és a tornatermi eszközök, a szervezett mozgást fejlesztı tevékenységek. Testi épségük védelme érdekében a szabályok megismertetése, betartása, betartatása elkerülhetetlen. Edzés: Nyári idıszakban az udvaron zuhanyfürdızésre, napfürdızésre van lehetıség a kora délelıtti és késı délutáni idıben. Télen szánkózás, hógolyózás nyújt lehetıséget az edzésre. Év közben úszótanfolyamok szervezésére kerül sor.
Az érzelmi nevelés és szocializáció Célunk: Gazdag érzelmi kapcsolatok kialakítása, érzelmi biztonság megteremtése.
22
A szocializációt az óvoda pozitív légköre biztosítja. Az ilyen légkörben nevelkedett gyermeknek fejlıdik az „ÉN” tudata, természetes magatartássá válik mások elfogadása. Fejlıdik erkölcsi tartása és akarata. A gyerekek megnyilvánulásait a felnıtteknek nyitottsággal, törıdéssel kell figyelni. Feladataink: - Pozitív mintán alapuló szociális tanulás - Szereteten alapuló családias légkör - Másság elfogadása - Kedvezı érzelmi hatások - A gyermek pozitív megnyilvánulásaira épülı fejlesztés - A viselkedésformáknak, és az együttélés szabályainak elsajátítása - Alkalmazkodó-képesség kialakítása - Kiemelkedı képességő gyermekekhez való alkalmazkodás - Nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, gyermekek nevelése – ez a feladat speciális ismereteket, sajátos törıdést igényel, szükség esetén megfelelı szakemberek közremőködésével - Közös élményekre épülı tevékenységek gyakorlása - Erkölcsi nevelés, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlesztése A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elı, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékő az óvodapedagógus viselkedése.
Értelmi nevelés Célunk: Megteremteni annak lehetıségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlıdjenek egyéni képességeik Feladataink: - A természeti és társadalmi környezetrıl tapasztalatok szerzése, az ismeretek rendszerezése - Tudásvágy felkeltése és kielégítése - Problémamegoldó és kreatív gondolkodás elısegítése - Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása - A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések és válaszok érvényesülése 3.1.3 Integráció A gyerekek nem azonos érettséggel érkeznek az óvodába, más-más a szociokulturális háttér, mások a hozott alapképességek.
23
Esetenként beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részképesség-zavarral küzdenek. Célunk: Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelı, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve elızetes tudását, annak gyengébb és erısebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklıdését, személyiségének rá jellemzı vonásit, speciális erısségeit és gyengeségeit. A nevelés igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese. Azoknál a gyermekeknél, akiknél az óvónı azt tapasztalja, hogy a spontán fejlıdés lassúbb, vagy elmarad az átlagtól, a megfelelı szakemberek, szolgálatok segítségét kérjük. A nevelıtestület állásfoglalása alapján azokat a fogyatékos gyermekeket fogadjuk óvodánkban, akiknek az Országos Szakértıi-és Rehabilitációs Bizottság a fogyatékosságukat megállapította, és az óvodai integrációban való részvételüket írásos szakvéleményben javasolja. A törvény szerint a fogyatékos gyermeknek joga, hogy sajátos gondozást kapjon attól az idıtıl, amikor a fogyatékosságát megállapították. Az óvodánkba kerülı fogyatékos gyermekek szakszerő ellátásához megfelelı szakembert biztosítunk. Az integrációban a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit követjük és tartjuk szem elıtt. Feladataink: -
A kisgyermek személyiségének harmonikus fejlesztése. A fogyatékosságok jellegéhez és súlyosságához igazított elvárás. A kiemelkedı területek felismerése, gondozása. Az általános célkitőzésre való törekvés. A korszerő egyéni bánásmódok, módszerek, terápiák, technikák, eszközök megismerése, kiválasztása, használata. A funkciók differenciáltabb mőködésének tudatos fejlesztése. A fejlesztés minden esetben a gyermek pedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex diagnózisára építve történjen.
3.1.4 Az óvodai élet tevékenységformái Az óvodai élet tevékenységeit úgy kell szerveznünk, hogy azt a gyermek a családban gyakorolt tevékenységei folytatásaként élhesse meg, játékosak és szabadon választhatók legyenek. Az óvónı tudatosan tervezi, szervezi a csoport tevékenységeit, kihasználja a spontán kínálkozó lehetıségeket. A tevékenységekben fontosak a szabályok, a szokások. Az önkéntesség nem jelentheti a tevékenységektıl való távolmaradás elfogadását a nagycsoportos korú gyermekeknél. A tevékenységek jellegétıl függıen változhatnak a csoportok tagolódásai. A nagyobbak több tapasztalatszerzı sétán, kiránduláson, fejlesztı foglalkozáson vesznek részt, mint a kisebbek. Az óvodapedagógus a gyermekek mindennapi tevékenységei során kialakítja a
24
közösségi magatartásformát, megvalósítja a játékos képességfejlesztést, az intellektuális képességek fejlesztését. Munkáját a Helyi nevelési program alapján végzi. Az óvodai élet fıbb tevékenységformái: a játék, mesélés, verselés, rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játék, külsı világ tevékeny megismerése, testi nevelés, munka. A nevelı, fejlesztı munkához ajánlott irodalom, segédanyag a mellékletben található. A játék A játékot a gyermek alapvetı tevékenységének tekintjük. Az óvodai játék életre szóló élményeket nyújt, melyeket örömérzés kísér. A játék öröme növeli a fejlesztı hatást. Az új ismeretek pozitív érzelmek között nyomatékosabban épülnek be a gyermek személyiségébe. Játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. A nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása. A gyerekeknek helyzetekhez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás magasabb formája. Az óvodában a gyermek elsı játszótársa az óvónı. Az óvónı játékban betöltött szerepét meghatározza a játékszituáció, a gyermek és a gyermekcsoport igénye. Folyamatos napirendünkben nem szakad meg a játéktevékenység, növekszik a játékidı. A játék fontos szerepet tölt be a gyermek fejlıdésében, áthatja az egész nevelési folyamatot és kihat a társas kapcsolatok alakulására. Vegyes csoportjainkban a szociálisan érettebb gyermekek mintát adnak az együttjátszásra. Minden játékfajtához egyidejőleg biztosítunk gyermeki fantázia kibontakoztatását segítı játékeszközöket, anyagokat. A csoportszobák berendezéseinél törekszünk a könnyő és gyors átrendezhetıségre. A nagyobb teret igénylı játékok szervezésére az elıtérben, a tornateremben és az udvaron kerül sor. Mesélés, verselés – anyanyelvi nevelés A beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése lényeges része programunknak. A játék mellett a másik fontos nevelési eszköz a mese, vers, amely ısi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. Mesét vagy verset a hét minden napján hallanak a gyerekek. A hosszabb tündérmesékre, folyamatos mesékre ebéd után kerül sor. Az óvónı szöveghően, eszközök nélkül mesél. Így teszi lehetıvé az egyéni belsı kép kialakítását. Mesével hatunk érzelmeikre, képzeletükre. A mese sajátos szókincse és az észjárás beépül a gyermekek személyiségébe. Az anyanyelvi nevelésnek fontos része a bábozás, dramatizálás, melyeken keresztül gazdagodnak a gyermekek irodalmi élményei. Változatos kommunikációs helyzetekben nı a gyermekek beszédaktivitása, bıvülnek társas kapcsolataik. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlıdik személyisége. A szükséges eszközöket, díszleteket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel a játék örömét az önálló alkotás élményével fokozza. A közösen átélt örömök elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és az anyanyelvünkkel. Az óvónı személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönzi a gyermekek közötti kommunikációt. Az óvodapedagógus nyelvhasználata, akkor példamutató, ha: - lényegre törı, - törekszik a változatos hangzású beszédre, - ügyel a hibátlan, érthetı, világos és tiszta hangképzésre, 25
-
kerüli a hangos beszédet.
Az óvodapedagógus feladata, hogy differenciáltan foglalkozzon a nyelvileg hátrányos helyzető, és kiemelkedı képességő gyermekekkel. Az óvónık munkáját szükség szerint logopédus segíti. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázolás megszerettetésére, a vizuális látásmód fejlesztésére, az önkifejezés ily módon való megtanulására naponta nyílik lehetıség. A nap bármely szakában a gyermekek rendelkezésére állnak az ábrázolás eszközei. Mindig olyan technikát választhatnak, amivel könnyen sikerélményhez jutnak, amivel a legjobban kifejezésre juttathatják önmagukat. A csoportszobában külön ábrázoló sarkok biztosítják az ideális feltételeket. Az eszközkínálat idırıl-idıre változik egy-egy új anyaggal, de a cselekvési képesség fejlesztésére (finommotoros mozgás, manuális képesség) mindig található a rajzoláshoz, festéshez, gyurmázáshoz, tépéshez, vágáshoz, hajtogatáshoz, ragasztáshoz megfelelı eszköz. Alkalomszerően bıvül a lehetıség szövés, fonás, barkácsolás, agyagozás, korongozás, csöpögtetés, homokozás, kollázs, montázs készítéséhez eszközkínálattal, győjtött terményekkel, termésekkel, természetes anyagokkal. A gyerekeknek technikákat tanítunk, mutatunk be, ezek gyakorlásakor általában nem adunk témát. Más a helyzet a különlegesebb technikák esetében, amikor a kiinduló téma például az ajándékkészítés vagy más célirányos tevékenység. A gyakorlás eredménye, hogy az ábrázolás területén szerzett tapasztalatokat a gyermekek spontán helyzetekben is alkalmazzák. Az eszköz és idıszabadság hozzásegíti a gyermekeket ahhoz, hogy az ábrázolás felszabadult, örömteli tevékenységgé váljon. Zenei nevelés Óvodánkban a zenei nevelés törzsanyaga: a népi mondókák, énekes játékok, gyermekdalok és néhány gyermekeknek írt mődal. A gyermekdalokhoz, mondókákhoz természetes módon kapcsolódik a zenei képességfejlesztés: zenei ritmusérzék (metrum, ütem, ritmus, tempó) zenei hallás (tiszta éneklés, dinamika, hangszín) zenei emlékezı és reprodukáló képesség belsı hallás, zenei formaérzék. A kevés jó minıségő hangszereinket és a természetes anyagokból készített ritmushangszereinket a csoportokban tartjuk, hogy minden kínálkozó alkalom esetén elérhetıek legyenek. Nagyban növeli az óvónı munkájának minıségét a hangszerhasználat, az élızenei élmény biztosítása. Az érzelmi gazdagsággal játszott dalos játékok folytán a gyermekek belsı igényévé válik a zene. A nap folyamán bármikor lehetıség nyílik énekes, mondókás játékra a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Fontos, hogy az adott helyen és idıben a gyerekek hangulatát, aktivitását, közremőködési kedvét és az idıjárást is figyelembe véve válasszuk meg a témát, hogy érdeklıdésüket fel tudjuk kelteni. A kisgyermek spontán ének-zenei kezdeményezéseit is tartsuk tiszteletben, hagyjuk kibontakozni ıket. A dalos, játékos együttlétek fejlesztik az emlékezetet, gondolkodást, közösségi érzést, figyelmet. Érzelmi hajtóerı a társakkal együtt átélt ritmikus mozgás, a szerepjátékokhoz kapcsolódó dalok szövegének és dallamának átélése, a körjátékban a középpontban forgó gyermek társválasztása, egymás kezének érintése. A másik gyermek puszta jelenlétén kívül 26
valamilyen intenzív, közös érzés kapcsolódik be, a gyermek számára a társ élménye közös mozgásukon keresztül rendkívül bensıségessé válik. A zenei nevelés területén is arra kell törekednünk, hogy foglalkozásaink játékosak, élményekben gazdagok legyenek. Amikor csak tehetjük, énekelünk. Ez is anyanyelvünk. A külsı világ tevékeny megismerése Komplex egységet képez a többi nevelési területtel. Benne rejlik a gyermek mindennapi tevékenységében. Az évszakokhoz kapcsolódóan megismeri a természeti és társadalmi környezetét, ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza, tapasztalatokat szerez a környezetében lévı tárgyakról, azok jellemzı tulajdonságairól, melyek az életkoruknak megfelelı biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek, személyes kapcsolatainak bıvülésével alakul „én” tudata és mások megítélésének képessége, tapasztalatokat szerez a mennyiségek, formai kiterjedések körében, fejlıdik a gondolatok tevékenységgel és szóval történı kifejezésének képessége. Fı feladatunk biztosítani, hogy e tapasztalásokra mindig érdeklıdésbıl fakadó tevékenység folyamán kerüljön sor. Figyelve és megismerve a gyermekek érdeklıdését, képességeit, elıkészítjük és megtervezzük az egyénekre szabott fejlesztési terveket. A témakörök választásánál törekszünk arra, hogy természetes környezetben megfigyelhetıek és feldolgozhatóak legyenek. Ezeket kirándulásokkal tesszük élményszerővé, melyek az iskola elıkészítı funkció megvalósulását segítik. Kirándulások a természetben: Gödöllı Arborétum, Vácrátót Botanikus kert, Margitsziget, Királyrét, Domonyvölgy Lázár-lovaspark, Pilisi - Vadaspark, Veresegyház Medvepark. Kirándulások a közlekedés megismeréséhez: Repülıtér, Közlekedési Múzeum, Isaszeg - Bp. útvonal: busz – vonat -METRÓ Terveinkben sok séta is szerepel. Így biztosítjuk környezetünk, saját kultúránk megismerését. A gyermekek figyelmét a természet változásai felé fordítjuk. Tevékenységeink során minden helyzetben a környezetet védve járunk el, hogy életükben váljon szükségletté a környezetvédelem. Testi nevelés – mozgásfejlesztés A gyermek természetes megnyilvánulási formája a mozgás, minden funkció fejlıdésének nélkülözhetetlen alapja. Érthetı, hogy a nevelési feladataink között nagy hangsúlyt fektetünk rá, felszereltségben a legjobban ellátott terület. Fı feladatunk: - Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása. - A természetes mozgáskedvük megırzése, a mozgás megszerettetése. - A rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása. - A mozgástapasztalatok bıvítése, a mozgáskészség alakítása. - A testi képességek, a fizikai erınlét fejlesztése - A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. Programunkban felvállaljuk az iskolai tanulási képességet meghatározó funkciók fejlesztését, tanulási zavarok korai kiszőrését és megelızését. Mozgásfejlesztés a szabad játékban
27
Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazodunk: A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlıdését segítjük. (csúszás, bújás, mászás) A 4-5 éveseknél hangsúlyos a szem-kéz, szem-láb koordináció (hintázó, pörgı, ringató mozgások), egyensúlyérzék fejlesztése; (célba dobó játékok, ugrókötél) Az 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztése kerül elıtérbe.(tépés, vágás, gyöngyfőzés, barkácsolás, konstruálás) Mozgásfejlesztés a testnevelés foglalkozáson A játékot a testnevelés foglalkozáson is alapvetı eszközként alkalmazzuk. A 3-4 évesek testnevelési anyaga fıleg természetes mozgásokat tartalmaz: járások, futások, csúszások, mászások és a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, tárgyhoz viszonyított testhelyzet gyakorlatok. 4-5 éves korban nagyobb figyelmet fordítunk a tér mozgásos megismerésére, egyensúlyérzék fejlesztésére, oldaliság gyakorlására, szem-kéz, szem-láb koordinációra (babzsák, karika gyakorlatok). 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése kerül elıtérbe tornaszerek fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal: alaklátás, finommotorika, oldaliság, keresztcsatornák fejlesztése, gyakorlása. A testnevelés foglalkozáson használt eszközökbıl néhányat az udvaron is biztosítunk játéklehetıségként. A munka A gyermek munkajellegő tevékenysége önként, örömmel és szívesen végzett hasznos idıtöltés. A játék és a munka összefonódása minden tevékenységet átszı, azokat gazdagítja, és a nevelés hatásait fokozza. Minden munkatevékenységnél fontos a szervezés. A közösen végzett munka segíti a szocializálódást. A munkamegosztásban az egyéni képességekhez igazodunk. Munkalehetıségek: - önkiszolgálás - közösségért végzett munka (terítés, rendrakás, kisebbek segítése, takarítás, stb.) - alkalmi feladatok (virágok, állatok gondozása, kerti munka) - valós szükségleteket kielégítı munkák (salátakészítés, befızés, sütés-fızés) A gyermekek valódi eszközökkel dolgoznak. A felnıttek feladata a balesetvédelmi és higiéniai szabályok betartása., betartatása. A munka eredményét közvetlenül tapasztalják, élvezik. A munkavégzés során folyamatosan szereznek tapasztalatokat, ismereteket, így a munkaintegráló szerepet tölt be a tevékenységek között. A kötelességteljesítés alakításának hasznos eszköze.
3.1.5 Hitoktatás
28
Szülıi igény esetén a hitoktatáshoz a napirendben helyet és idıt biztosítunk. A hitoktatást az egyházközség által megbízott szakképzett hitoktató látja el.
3.1.6 Az óvoda sajátos feladatai
Gyermekvédelem Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét, értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekrıl nem foglalhat állást nevelımunkája során. Ha az óvónık azt tapasztalják, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlıdését valamilyen körülmény, magatartás gátolja, vagy akadályozza (veszélyeztetett), vagy az adottságaihoz mért fejlıdés lehetısége akadályozott (hátrányos helyzető), jelzik a gyermekvédelmi megbízottjának. A gyermekvédelmi munka alapelvei: - ıszinte érdeklıdés - diszkréció - pedagógiai intuíció - megértés
Az óvoda egyéb speciális szolgáltatásai
Ezek a szolgáltatások életkor-specifikusak és csak kiegészítıi lehetnek a napi életünknek, kizárólag a délutáni idıszakban. Önkéntesség alapján, a szülık igényeit figyelembe véve szervezıdhetnek. Lényeges, hogy olyan tartalmúak legyenek, amelyek erısítik az óvoda nevelési céljainak elérését, jól illeszkedjenek az óvoda sajátos arculatához. Ezeknek a szolgáltatásoknak a programja bekerül az óvodavezetı éves pedagógiai mőködési tervébe. A program szervezıje lehetıség szerint pedagógiai végzettséggel rendelkezzen, mőködési engedéllyel bírjon.
3.1.7 Hagyományok, ünnepek Az ünnepek jelentıs alkalmak a gyermekek és az óvoda életében. A közös élmény erejével megteremthetjük a hagyományokat, és közel hozzuk a szőkebb és tágabb környezetünk eseményeit. Az ünnepekkel közvetítjük egyetemes és nemzeti kultúránk értékeit, a jeles napok kapcsán felidézzük a népi hagyományokat.
29
Szüksége van gyermeknek, felnıttnek egyaránt arra, hogy az ünnep és a mindennapok elváljanak egymástól. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplıbe öltözött gyerekek és felnıttek, a meglepetések, és az ajándékozás öröme. Az érzelmi ráhangolódást biztosítjuk az aktuális mesékkel, versekkel, dalokkal, játékokkal. Óvodánkban az ünnepeket a szülık javaslatainak figyelembevételével és részvételével szervezzük és bonyolítjuk. Többcélú oktatási intézmény részeként jó néhány programunk közös az általános iskolával, szervezésnél ezt mindig figyelembe vesszük.
Jeles napok, ünnepek Szüret, - Advent, - Mikulás, - Karácsony, - Farsang, - Március 15., - Húsvét, - Május 1. /májusfa, májuskerék állítása/, - Anyák napja, - Pünkösd, - gyermeknap, gyermekek hete Jeles ünnepeink, melynek keretét az évszakok adják: İsz Szüret Tevékeny részvétel a szüretelésben. Gyümölcsök, befızésre, zöldségfélék eltevése, savanyítása. Szüreti vigasság hangulatának érzékeltetése. Tél Mikulásjárás-Mikulásvárás Ez az ünnep a meglepetések ünnepe. Advent - több hetes készülıdés Adventi koszorú készítése, mézeskalácssütés. Gyertyaöntés, meglepetések készítése. Karácsony-Betlehemes játék A készülıdés folyamatos, ünnepség, nyíltnap keretében.
Farsang Dorottya naptól ébresztjük az óvodai farsangi hangulatot. Szülıkkel közösen tervezünk, dolgozunk. Farsangi bolondozás az egész óvodában egyszeri alkalommal. Állatmaszkos felvonulás, mulatozás, citerazenére.
Tavasz Virágvasárnap Kiszehajtózás "kisze" bábuk készítése, téltemetés. Zöldág járás Ágak rügyeztetése, óvoda feldíszítése. 30
Séták, kirándulások szervezése, éledı természet megfigyelése. Húsvét Hagyományok felelevenítése. Locsolkodás, komatál küldés. Az óvoda udvarán meglepetések elrejtése. Tojásfestés, vendéglátás. Gyermeknap Az óvoda udvarán szervezett formában kézmőves tevékenységekkel való ismerkedés. Vendégváró sátrak felállítása. A nap végén sportverseny szervezése. Nyár Aratás megfigyelése - kirándulások aratódísz készítése. Látogatás a malomba, pékségbe.
szervezése.
Győjtımunka,
aratókoszorú,
Szent István napja - új kenyér ünnepe Régi hagyományok felelevenítése – kenyérsütés A gyermekek születés vagy névnapját megünnepeljük a csoportban.
3.1.8 Az óvoda kapcsolatai A család Az óvodának a legszorosabb és egyben legfontosabb kötıdése az óvodás gyermekek családjával való kapcsolattartás. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Nevelési eredményességünk a család szokásrendjének szőrıjén keresztül érvényesül. A gyermek harmonikus fejlıdése e kettı összhangján múlik. A szülı és az óvónı közös érdeke a gyermek problémamentes fejlıdése otthon és az óvodában egyaránt. A napi szülı - óvónı találkozás a hatás – ellenhatás rendszerében zajlik. Elıfordul, hogy az óvónınek meg kell oldani az elınyökért harcoló túlzott szülıi aktivitás problémáját vagy meg kell nyernie a gyermeke iránt elfogult, óvónıvel szemben bizalmatlan magatartású szülıt. Egyre gyakoribb jelenség a családban végbemenı funkcionális változás, az átmeneti vagy tartós hátrányos helyzet. Ilyenkor az óvoda igyekszik korrigálni a nevelésben jelentkezı hiányosságokat. A kölcsönös bizalomra épülı szülı-óvónı kapcsolat nem egyszerő és nem könnyen kialakítható – meg kell dolgozni érte. A jól mőködı kapcsolatban az óvónı is érdeklıdı magatartásával követi a család életvitelét. Így tud segítıje és partnere lenni a szülınek. Folyamatosan tájékoztatja a gyermekével történt eseményekrıl, fejlıdésérıl. A kapcsolattartás formái Családlátogatás: A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógusok megismerjék a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjék helyét a családban, tájékozódjanak a család nevelési elveirıl, szokásairól. Az anamnézis kitöltéséhez is lehetıséget teremt.
31
Elsı alkalommal óvodába lépés elıtt kerül sor a látogatásra, amikor az óvónık saját készítéső ajándékkal lepik meg a gyermeket és meghívják az óvodába. A késıbbiekben a családlátogatás ismétlıdik, esetenként vagy szükség szerint a gyermekvédelmi megbízottal együtt is történhet Beszoktatás: Folyamatos, fokozatos, „anyás”, a gyermek szükségleteit követı. A szülı gyermekével aktívan részt vesz az óvodai tevékenységekben. Tapasztalataink szerint ideális idıtartam két hét. Erre azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Ez meghatározza a késıbbi közösségi élet alakulását. Fontos a családias, biztonságot nyújtó légkör. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, az óvodapedagógusról és az óvodáról. Fogadóóra: Személyre szabottan, igény szerint, idıpont egyeztetés alapján történik. Résztvevıi: a csoport mindkét óvónıje együtt, a szülı, esetenként a fejlesztı pedagógus és a logopédus. Az ilyen alkalom lehetıség a bizalmas jellegő információcserére és a gyermek folyamatos fejlıdésérıl, iskolaérettségérıl való tájékoztatásra. Szülıi értekezlet: A szülık részére a nevelési év alatt évente két alkalommal szervezünk. Ismertetjük a Házirendet, a Helyi nevelési programot és a csoport éves tervét. Bemutatjuk a fejlesztı játékgyőjteményeket, megválasztjuk a Szülıi Munkaközösség tagjait. Elmondjuk a csoportélettel kapcsolatos hagyományokat, tudnivalókat, ismertetjük a szokásrendszert, az aktuális csoportképet. Lehetıség nyílik az új gyermekek szüleinek bemutatkozására, gyermekük bemutatására, a szülık véleményének meghallgatására, aktuális nevelési helyzetek megbeszélésére. Év végén az óvónık beszámolnak a nevelési év eseményeirıl a csoport egész évi tevékenységérıl.
Az iskola Intézményünk többcélú oktatási intézmény részeként mőködik. Az óvodából az iskolába történı zavartalan átmenetet az egységes pedagógiai program, valamint a folyamatos és állandó kapcsolattartás biztosítja. Óvodai életünk legfontosabb történéseit az iskola közvetlenül is megismeri, a tanítókkal személyes kapcsolatot tartunk fenn, ezáltal lehetıség nyílik arra, hogy a tanító néni megismerkedjen leendı tanítványaival. A városban mőködı két önkormányzati iskolával tartalmas, jól mőködı kapcsolat kiépítésére törekszünk. Szervezünk óvoda- és iskolalátogatásokat, beszélgetéseket, szakmai megbeszélést, közös továbbképzést. Figyelemmel kísérjük óvodásaink fejlıdését, beilleszkedését az iskolába. A jó együttmőködés alapja a kölcsönös nyitottság, egymás munkájának megismerése és megbecsülése. Az óvoda egyéb kapcsolatai Bölcsıde: Mint az óvodát megelızı intézményt, a bölcsıdét sem hagyhatjuk ki kapcsolatrendszerünkbıl. Fontos, hogy úgy, mint a családból jövıket, megismerjük a bölcsödébıl érkezıket még óvodai élet elıtt. (bölcsıde értékrendszere, gyermekek szokásai, magatartásuk, 32
egymáshoz és a felnıttekhez való viszonyuk) Lehetıséget nyújtunk bölcsıdés, leendı óvodásnak az óvodai környezettel való ismerkedésre, megismerhetik leendı óvó nénijüket. Fontosnak tartjuk annak megismerését, hogy hogyan vannak felkészülve az óvodai életre, hiszen ez meghatározza az óvodai beszoktatás idıszakát. Egészségügyi szervek: (védınık, gyermekorvos, szakorvos) Egészségügyi-látogatási terv alapján szőrések, vizsgálatok az óvodában. Információ-cserék. (gyermekek problémájának megoldása, gyermekek, érdekében) Közös elıadások, fórumok szervezése egészséges életmóddal kapcsolatban.
család
Szakmai szolgáltatók: (Egységes Pedagógia Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, szakértık) Kapcsolattartás célja: továbbképzéseken, szakképzéseken való részvétel tapasztalatcserék, nevelımunkába a külsı kontroll beépítése A kapcsolattartás konkrét formáit a továbbképzési terv és az éves munkaterv tartalmazza. Szakszolgálatok: Beszédvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1115 Bp., Halmi u. 26. Budapesti Korai Fejlesztı Központ 1146 Bp., Csantavér köz 9-11. Pest Megyei Önkormányzat 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság 1077 Bp. Dohány u.54. Mozgássérültek Petı András Nevelıképzı és Nevelıintézete 1125 Bp., Kútvölgyi u. 6. Hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság 1147 Bp., Cinkotai út 125-137. Egészségügyi szervek: Kapcsolattartásunk az idıszakos orvosi vizsgálatok folyamán rendszeres. Igénybe vesszük a településen mőködı védınık segítségét az óvodai férıhelyek tervezésekor, a fejlıdésükben elmaradott gyermekek elhelyezésekor. Mővelıdési Ház, könyvtár: Fontos, hogy gyermekeink eljussanak számukra tervezett, életkoruknak megfelelı, színvonalas gyermekmősorokra. Ezek a programok érintik a pedagógusokat, gyermekeket egyaránt, így a társadalmi életbe való bepillantás lehetısége is a gyermekeknek.(színház, mozi látogatás, kiállítások látogatása, nyári játszóház látogatása, gyermeknapi programok) 3.1.9 A fejlıdés várható eredményei „Minden életkornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni a következı érdekében.” (Nagy László)
33
A test - lélek és szellem életkorra jellemzı összhangja. A nagy- és kismozgások önálló, bátor, ügyes kivitelezése. Az érzésszínezető eleven érzékelés. Illatok, színek, hangok, formák, felületek, belsı érzetek, például az egyensúlyi helyzetek változásainak élményszintő átélése, esetleg megnevezése. A világegészre való nyitottság és ráhangoltság. A képi látásmód erıteljessége, kifejezési formáinak megtalálása, rajzban, sokféle játékban, mesehallgatásban. A magányosan, párban és csoportokban folyó játékra való alkalmasság. A viselkedés keresetlensége, de az emberi együttélés szempontjából lényeges szabályokhoz igazítása. Élénkség, a fegyelmezési helyzetek kiprovokálásának minimumával. Az akadályok legyızésének változatos megoldása. A kompromisszumkötések gyakorisága. Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban, térben, idıben, a dolgok és történések ok okozati rendjében, fontossági sorrendjében. A kialakított gondolkodási sémák "javítására" törekvés. Az én és nem-én, az "idebenn" és "odakinn" érzékszervi-mozgásos síkon való világos elválasztása. A tág értelemben vett tanulási vágy és képesség. Az "én már ezt is tudom" büszkesége. Kisebb megbízatások teljesítése. A kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás eszközeként alkalmazott érthetı, helyzethez illı beszéd. Annak jelei, hogy csökken a viselkedés érzelem és indulatvezéreltsége. A kéreg alatti funkciók fokozatosan az agykéreg irányítása alá kerülnek. A magatartás robbanékonyságát kezdi visszafogni az ingerek "szétválogatása", a válaszok belsı - vagy hangzós beszédre való átfordítása. Az iskolába készülı gyerek már tudja vágyai teljesülését késleltetni. Egyensúlyi állapotát az asszimiláció és akkomodáció végtelen számú próbálgatásában szerezte meg. Gondolkodását még a szemléletesség uralja. Ilyen értelemben nevezzük észjárását Mérei Ferenc szavaival: mővelet elıttinek. Bizonyos helyzetekben azonban megjelennek a fogalmi gondolkodás jelei. (A formális mőveleti struktúrák kialakulása azonban egészen az ifjúkor küszöbéig tart.) Programunkban méréses módszereket nem alkalmazunk, mert a fejlıdést folyamatosan követı méréseket nem ismerünk. Véleményünk szerint az óvónı munkamódszere a türelmes, kiváró megfigyelés és az erre alapozott biztató, támogató, segítı, "elıhívó" nevelıi magatartás. Ha képekben fejeznénk ki azt, amit teszünk: nem egy célállomáshoz elıre megépített sínpáron haladó kicsi villamosokat húz egy nagy, sárga felnıtt villamos egyre gyorsuló tempóban, hanem egy szép lombos fa vagy virág készülıdik lassan, titokzatos öltözködéssel, hogy állandóan változó szépsége sugárzásában megjelenjék.
3.1.10 A program ellenırzése és értékelése
34
A megvalósítás színvonalát, minıségét és eredményességét mindenek elıtt az önellenırzés eszközeivel állapítjuk meg. Mibıl tudjuk meg, hogy a gyerekek javára cselekszünk? Játékuk ötletgazdagságából, egyre részletesebb és eredetibb, gördülékeny kivitelezésébıl, társas színvonalából. A játék tárgyi nyomainak rendezettségébıl. Türelmes viselkedésükbıl. Az akadályok kigondolásából és ügyes legyızésébıl. A szabályok megtartásából. Viselkedésük keresetlenségébıl és a konkrét helyzetekhez való változatos alkalmazkodásukból. Képzelıdésük elevenségébıl, metaforáik, szimbólumaik kivetítésébıl. Találékonyságukból. Fantáziadús, komoly játszásukból. Az ismétlési kedvbıl. Egyre gyakoribb játékkezdeményezésükbıl, önálló, sikeres szervezéseikbıl. Az agresszió csökkenésébıl. Megszólalásuk bátorságából és beszédük kifejezı és kapcsolatteremtı funkciójának elıtérbe kerülésébıl. Testi-lelki egészségük, jóérzésük és jókedvük ugyanezt jelzi. Ügyesedésük, életkorukhoz illı mőveltségbeli gyarapodásuk is azt mutatja, hogy jó úton járunk. Biztató, ha szívesen jönnek az óvodába, természetesnek veszik annak életrendjét, feszültségmentesen alkalmazkodnak hozzá, sıt egy idı után kívánják is a megszokott ismétlıdı mozzanatokat. Szeretnek az óvó néni közelében lenni, de egyedül vagy társaikkal is szívesen eljátszanak. Az óvónı egyéniségének jóindulatú, csendes, egyenletes sugárzását ragaszkodással, együttmőködéssel és utánzással viszonozzák. Játékaikat egyre hosszabb idıtartamokban játsszák. Az óvodában folytatják otthoni, otthon pedig óvodai játékaikat. Várják a mesét, és figyelmesen, élénk képzelıdéssel kísérve végighallgatják. A gyerekek állapota a szülıket is tájékoztatja az óvodai élet tartalmáról, a bánásmódról, a kisgyerekek számára oly fontos érzelmi légkörrıl. Munkánk minısítıi tehát elsı renden a gyerekek és a szülık. Magunk a folyamatos megfigyelés és utólagos rövid jegyzetek készítésével, egy-egy játékfolyamat visszaidézésével követjük az egyes gyermekek és a csoport életének alakulását. Idınként megvizsgáljuk: Milyen pedagógiai álláspontot alakítottunk ki? Tudunk-e azonosulni a program céljaival, tartalmával, stílusával? Elég laza-e a tervünk? Rugalmasak vagyunk-e a gyakorlati megvalósításban? Jól rangsoroltuk-e a tennivalókat? Értékrendünk figyelembe vette-e a gyerekek életkori jellemzıit? Elevenek-e érzelmeink, s mértéktartóan és változatosan ki tudjuk-e fejezni azokat? Ösztönözzük-e a képzelıdést? Mutatunk-e elegendı játékfogást, adunk-e technikai segítséget? Megfelelünk-e a hármas követelménynek, miszerint: "ne siess, ne sürgess, ne aggodalmaskodj!" Nem futunk-e versenyt az idıvel és önmagunkkal? Tudunk-e várni, kivárni? A határozott vezetést összhangba tudjuk-e hozni a spontaneitással, rugalmassággal, folyamatossággal? Van-e elég emberi és pedagógiai önbizalmunk? Hitelesek és ıszinték vagyunk-e a szülık elıtt? Sikerül-e elkerülni a gyermeki viselkedés és a játékesemények túlmagyarázását? Nem vonunk-e le (indokolatlanul) messzemenı következtetéseket egy-egy kisgyermek megnyilvánulásaiból? Tudomásul vesszük-e, hogy minden és mindenki állandóan változik? Hogyan mőveljük és neveljük önmagunkat? Elég egyszerőek vagyunk-e? Tudjuk-e a régi leckét, miszerint "a jó erény jutalma és nagysága gyakorlásának könnyő természetességében rejlik." (Montaigne: Esszék. A gyermekek nevelésérıl)
Minıségbiztosítás az óvodában
35
Óvodánk közös igazgatású rendszerben mőködik az iskolával, így közösen dolgoztuk ki a minıségbiztosítási programot. Intézményünk a fenntartói elvárások, a minıségpolitikai célkitőzések megvalósítása érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minıségfejlesztési rendszert mőködtet. A partneri igényeket, elvárásokat folyamatosan beépítjük óvodánk gyakorlatába.
3.2
-
Az iskolában folyó nevelı–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai
A Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola pedagógiai programja a Nemzeti alaptanterv (NAT) 2003. évi átdolgozott kiadása alapján készült. Elıtérbe került a valós, életszerő helyzetekhez köthetı, a mindennapi életben jól alkalmazható, minıségi iskolai tudás: intelligens tudás kiemelten a kreativitás fejlesztése, illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazása eszközjellegő tudás, amelyben a tanulók kompetenciái eltérı tudástartalmak mentén fejlıdnek. alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés, alkalmazás szintjére: lehetıvé válik a gondolkodási mőveletek kellı alapok mentén történı fejlesztése. Pedagógiai programunk megalkotásakor kiemelt figyelmet kapott a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete és fejlıdése, az alapvetı közösségek (család, haza, Európa, a világ) együttmőködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlısége, a szolidaritás és a tolerancia. A NAT alapdokumentum kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövetı, a lényegkiemelı, az életvezetési, az együttmőködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Kulcskompetenciák - attitődök Az iskolai mőveltség tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Anyanyelvi kommunikáció A pozitív anyanyelvi kommunikációs attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének igényét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció elısegíti a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, és felkelti a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot.
36
Matematikai kompetencia A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia kíváncsi és kritikus attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magába foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiájának használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segíthet a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására; saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Az ehhez kapcsolódó pozitív attitőd a tanulás iránti motivációt feltételezi, a folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetenciához kapcsolódó pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tisztletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvételre való nyitottságot a döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítását. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását, és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Jelenjen meg kreativitás, a függetlenség és az innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. A pozitív attitőd feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot – legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok és törekvések. Esztétikai mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 37
Fejlesztési feladatok Az iskolánk által meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra, illetve attitődökre épülnek. Énkép, önismeret Az egyén aktivitásának mértéke, színvonala nagyban függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek önmagukba integrálni az elsajátított tudást, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat, a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzeti önismeret a hazaszeretet elmélyítése – elválaszthatatlanul a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek értékeinek, történelmének és hagyományainak megbecsülésétıl. Ösztönözni kell a fiatalokat a hagyományok feltátására, ápolására és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók ismerjék meg az Európai Unió által nyújtott lehetıségeket, diákként és majd felnıttként is tudjanak élni azokkal. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Legyenek nyitottak az Európán kívüli kultúrák iránt, váljanak nyitottá a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, és az ezek kezelése érdekében kialakult nemzetközi együttmőködésrıl. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskola feladat, hogy elısegítse a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az ehhez szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások minısége, illetve az iskola demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı el sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Ezért a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását, és azt, hogy el tudjanak igazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezet 38
megóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A nevelés során kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Meg kell ismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzıket kel megtervezni a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amit az új helyzetekben is lehet alkalmazni Fontos a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi-érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskola alapvetı feladata, hogy személyi és tárgyi környezetével segítse a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakulását, melyek a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Nemcsak a betegségek megelızésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. Nyújtson támogatást a serdülıknek a káros szokások kialakulásának megelızésében, fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra való felkészítéssel is. Maga az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusoknak jelentıs szerepe van. Felkészülés a felnıtt-lét szerepeire Az iskola segítse a tanulók további pálya- és iskolaválasztását, tudatosítsa bennük, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A szociális és társadalmi kompetencia tudatos fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. Kiemelt területei a gazdasággal, öntudatos fogyasztói magatartással, versenyképességgel (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) kapcsolatosak. Speciális intézményi fejlesztési feladatok 1. 2.
3.
4.
5. 6.
Kiemelkedı feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. Elınyben kell részesíteni azokat a továbbképzéseket, ahol a pedagógusok segítséget kapnak a tanulási-, illetve magatartásproblémákkal küzdı gyerekek oktatásához (korszerő módszertani ismertek, tréningek formájában) Különös gondot kell fordítani kommunikációs készség fejlesztésére: a szövegértés, beszédkészség javítása, olvasható írás, helyesírás, korszerő kommunikációs eszközök használata (e-mail, fax). Tovább kell erısíteni a differenciált oktatást, részben azért, hogy minél többen megfeleljenek a vizsgakövetelményeknek, másrészt a jobb képességő tanulók is kapjanak szintjüknek megfelelı, kihívást jelentı feladatokat. Fejleszteni kell jártasságukat az ismeretszerzés módszereiben. Erısíteni kell képességüket önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. 39
7. 8. 9.
Mélyíteni kell ismereteiket a mővészet, a tudományok és a kultúra különféle területein. Fejleszteni kell az iskolai kulturális, mővészeti csoportjainak alakulását, fennmaradását. Bıvíteni kell a szakkörök és érdeklıdési körök számát. A képességfejlesztés útjai-módjai igen különbözıek lehetnek, sokféle ismereten, az ismeretek változatos kombinációján alapulhatnak. A fejlesztési feladatok és az ezekre épülı differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlıdésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. 3.2.1 A nevelı – oktató munka általános céljai
-
A tanulás megtanítása, az írás-olvasás megszerettetése, az alapkészségek igényes kimővelése. A nevelı-oktató munka eredményeképpen gyermekeink legyenek képesek eligazodni Magyarországon, Európában, valamint a globalizálódó világban. Legyenek képesek a demokrácia alapjainak gyakorlására, helytállásra, és a kisebb közösségekbe, a társadalomba való beilleszkedésre. Váljanak mővelt, gazdag személyiséggé, az emberi értékeket megismerı és tiszteletben tartó, kreativitásra képes fiatallá. A nevelı-oktató munka kiemelt céljai A tanulók élete az egyéni és közösségi élményvilág egymástól el nem választható szintjei között mozog. Az anyagi és szellemi értékek összessége alkotja a közjót, amely a társadalom erkölcsi életének fontos tényezıje. A közös emberi értékek tisztelete, az egymásrautaltság, a szolidaritás egyesíti társadalmunk, és egy-egy kisebb közösség tagjait. Igen nagy az iskola és a pedagógusok szerepe a tanulók erkölcsi fejlıdésének alakításában. A jó cél érdekében tevékenykedı, szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni azok a magatartási és viselkedési formák, szokások, amelyekre a mai társadalomnak szüksége van: a szolidaritás, az elızékenység, az állhatatosság, az elıítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Minden pedagógus példát ad, akár akarja, akár nem. Célunk, hogy tantestületünk egyéni és testületi magatartása tükrözze, mintázza azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Pedagógusaink felelıssége, hogy mire irányítják a tanulók figyelmét. Minden hitelesen közvetített tudás nemcsak az ismeretanyagukat, hanem erkölcsi ítélıképességüket gyarapítja, segíti, hogy jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbséget felismerı, a jót szabadon választó emberekké váljanak. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, az értékek tudatosításával válnak jellemformáló erıvé. Az erkölcsi magatartás formálása mellett pedagógusaink feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felnıtt korukra el tudjanak igazodni és természetesen tudjanak viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. Az udvarias, tiszteletteljes, elızékeny viselkedés jótékony hatással van az osztály-közösségekre és végsı soron az egész iskolára. Feladatunk, hogy merev illemszabályok és formák helyett a tanulók az iskolában a derős és
40
kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismerjék meg és tanulják meg követni. A nevelı-oktató munka alapvetı feladata, hogy hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítse a szellemi, testi fejlıdésüket és az egészséges életmód kialakítását. Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségüket. Ki kell alakítanunk a társadalmi együttéléshez, az önmőveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlıdéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvetı képességeket és készségeket. Gondoskodnunk kell a különbözı képességő, illetve eltérı szociális háttérrel rendelkezı, eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztésérıl. Ennek érdekében a tananyag kiválasztásában a tanórai és az órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmazunk a differenciálást. Feladataink közé felvállaltuk azoknak a sajátos nevelési igényő tanulóknak az integrált oktatását, akik a pszichés fejlıdés zavara miatt organikus okokra visszavezethetı, illetve organikus okokra vissza nem vezethetı testi, érzékszervi – ép értelmi képességőek; ellátásuk speciális eszközöket, felszerelést nem igényel –fogyatékosok, illetve pszichés fejlıdési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak. Tantervünk figyelembe veszi a tanulási, magatartási problémákkal küzdı, lassabban haladó tanulókat. Számukra olyan programokat kínálunk, amellyel a továbblépés feltételeit is megteremtjük. A 6-10 éves korosztály tanítása során az alapozó jellegbıl adódóan figyelembe kell vennünk a gyermekek fejlettségét és szükségleteit. A 10-14 (16) éves korosztály tanórai nevelésének az elsı négy évfolyamon szerzett ismeretekre, kialakított szokásokra kell épülnie. Az átmenet problémái a tanulók folyamatos nyomon követésével könnyíthetık. El kívánjuk érni, hogy valamennyi tantárgy (mőveltségi terület) tanulása során az legyen a cél, hogy szívesen tanuljon a diák, tanulja meg a tanulás sajátos módjait, és ennek birtokában jusson el saját képességei maximumához. Megırizni a gyermeki érdeklıdést, tanulási, ismeretszerzési tudásvágyat, lelkesedést, örömet a feladatmegoldásban. Ez elsıdlegesen gyermekközpontúságot feltételez. A türelmes, alapos, gyermekléptékő oktatás-nevelés a gyermekért van. Nem a kizárólagos teljesítményközpontúság a lényeg, hanem a megértés és a tantárgy iránti vonzalom megteremtése. Az ismeretek elsajátítása – akár magas fokon is – csak ezután következhet. A szorongás, a félelem nem viszi elıre a pedagógus munkáját. Az alapok hatékony és árnyalt megteremtése az általános iskola pedagógiai alapcélja, egyben alapfeladata is. A tudás (mint az ismeretek és képességek összessége) megszerzése és hosszú távú, egész életen át tartó kibontakoztatása és alkalmazása meghatározza a középiskola átfogó cél-, feladatés követelményrendszerét. 9-10. évfolyamon: általános mőveltséget megszilárdító képzés folyik az idegen nyelvi oktatás preferálásával, nyelvvizsgára való felkészítéssel. 9. évfolyamtól: szakmai orientációs, 11. évfolyamtól szakmacsoportos alapozó oktatásban részesülnek a diákok. 10. évfolyam végén „kis érettségit” tesznek diákjaink.
41
11-12. évfolyamon az általános mőveltséget – a tanulók érdeklıdésének és adottságának megfelelıen – elmélyítı, pályaválasztást segítı oktatás folyik. Ennek keretében valamennyi érettségi tárgyból középszintő és emelt szintő érettségire készítjük fel tanulóinkat – választásuk szerint. A közép és emelt szintő érettségi témaköreit az OM honlapjáról letöltött, csatolt mellékletünk tartalmazza. Az ECDL vizsgára való felkészítés folyamatos, az érettségivel egy idıben ECDL bizonyítványt is kapnak tanulóink. A 13.-14. évfolyamon szakképzés folyik. Választható szakma: OKJ: 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda Elágazás: OKJ.: 54 481 03 0010 54 07 Webmester 3.2.2 Az nevelés-oktatás alapvetı feladata Nevelı-oktató munkánk alapfeladata a fejlesztés. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata kiemelni, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, fejlesszék, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Általános feladataink -
Valamennyi képesség és az egész személyiség harmonikus, arányos fejlesztése. Olyan új tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni, kiemelt a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetıségek kiválasztásának területeire is nagy hangsúlyt fektetünk. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi és érzelmi egyensúly megteremtése. A gyermekek egyéni képességek szerinti, egyéni haladási tempóban történı fejlesztése (felzárkóztatás, tehetséggondozás) a következı iskolafok optimális megválasztása érdekében. A kommunikáció és a viselkedési normák, szabályok elsajátíttatásával és alkalmazásával a társadalomba való beilleszkedés segítése. Az önálló ismeretszerzés képességének, a tudás szükségletének, önellenırzés, önértékelés igényének kialakítása. A tanórán kívüli szabadidıs tevékenység gazdagítása a személyiség fejlesztése érdekében. Az esztétikus környezet alakítása és megtartása (berendezés, felszerelés óvása), az egészséges életmód szükségletének kialakítása. A nevelıtestület pedagógiai (elméleti és módszertani) kultúrájának folyamatos fejlesztése. Egységes nevelés-oktatási eljárások kialakítása és alkalmazása.
42
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Feladataink a mindennapokban -
-
-
-
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása, az egészségvédelem. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Iskolánk ennek érdekében minden évben erdei iskolát szervez. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség- és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó oktató és nevelı munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
-
-
Fontos szempont nevelı-oktató munkánk során: az esélyegyenlıség biztosítása; a meghosszabbodott alapozó szakasz hatékony szervezése; a tananyag lineáris felépítése, a hátrányos megkülönböztetés tilalma; a tanuló mindenek felett álló érdeke (megfelelı színvonalú szolgáltatás fejlıdése, biztosítása, tehetsége kibontakoztatása, személyisége fejlesztése, ismeretei korszerősítése érdekében); méltányosság; 43
-
vallási, világnézeti meggyızıdés tiszteletben tartása; a tanulók ügyeinek intézésében körültekintı, a rendelkezésre álló legkedvezıbb lehetıséggel történı döntés; az általános pedagógiai elvek szerint: segítségnyújtás, partneri kapcsolat, fokozatosság, követelménytámasztás, nevelés és oktatás összhangja. Az iskolában folyó nevelı, oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Nevelı-oktató munkánk során nyelvi (verbális), nem nyelvi (non verbális) eszközöket, illetve szociális technikákat alkalmazunk. A nevelés egyik legfontosabb eszköze a beszéd, a beszélgetés. A gyermekek életkori sajátosságait és az aktuális nevelési célt, feladatot figyelembe véve: a beszélgetés tartalmát tekintve lehet szabad vagy irányított; szervezettsége szerint spontán vagy tervezett; formája alapján egyéni vagy csoportos. Különösen kisiskolás korban, de a késıbbiekben is nyomatékosíthatják vagy gyengíthetik, kísérhetik, illetve helyettesíthetik a nyelvi eszközöket az információközlés non verbális módjai: a gesztikulálás, a dicsérı szavakat kísérı mosoly, a mutatóujj jelezte korholás. Nem nyelvi eszköztárunk gazdag: arckifejezés, szemmozgatás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések. A szociális technikák lényeges eleme, hogy a gyermekek a felnıttektıl tanulják el a családban, majd az iskolában. Segítik az ön- és emberismeret, a szociális készségek fejlıdését. Ilyenek lehetnek a fejlesztı beszélgetések, a minta- és modellnyújtás, a megerısítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), a szerepjáték, valamint – szigorúan csak a második szakaszban – a dramatizáló tevékenység. A nevelı-oktató munka eljárásai Az eljárások kiválasztásának feltételei: kapcsolódjon a célhoz és a feladathoz; feleljen meg a gyermek életkori sajátosságainak, értelmi képességeinek; meghatározó a nevelı személyisége, felkészültsége (hitelesség); a leghatékonyabb legyen; kombináltan használjuk.
-
A nevelés folyamatában betöltött szerepük szerint csoportosítva a következı eljárásokat, módszereket (szinte valamennyi használható) alkalmazzuk: meggyızés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében: az oktatás valamennyi módszere, a meggyızés, a minta, a példa és példakép, a bírálat és önbírálat, a beszélgetés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a vita, a felsıbb évfolyamokon a beszámoló; a tevékenység megszervezésének módszerei közül a követelés, a megbízás, az ellenırzés, az értékelés, játékos módszerek, a gyakorlás; a magatartásra ható módszerek lehetnek ösztönzı, kényszerítı, vagy gátlást kiváltó módszerek. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakítása és erısítése, amely 44
gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erısítése. Alkalmazott ösztönzı módszereink: a helyeslés, a bíztatás, az elismerés, a dicséret, az osztályozás, a jutalmazás. Iskolánkban a dicséret használatos nyilvános szóbeli formái: az osztályfınöki órán, szakórákon az osztályközösség elıtt, valamint az iskolai összejöveteleken (tanévnyitó, tanévzáró, karácsonyi mősor stb.). Az írásbeli dicséret formái: az osztályfınöki dicséret (ellenırzıbe, illetve naplóba), igazgatói dicséret (ellenırzıbe, illetve naplóba). 3.2.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljait - a személyiség fokozottabb figyelembe vételével - az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. A képességstruktúra elemei mentén elıtérbe kívánjuk helyezni a kulcsképességek fejlesztését:
Alapkészségek: írás, olvasás, számtani mőveletek elvégzése, megértés, beszéd Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, elırelátás, hatékony tanulás, érvelés. Személyes minıségek: felelısség, önértékelés, együttmőködés, tisztesség, ıszinteség Információ kezelésének (megtalálásának, szelektálásának, begyőjtésének, rendszerezésének, és csoportosításának) képessége. Kommunikációs, kapcsolatteremtési és együttmőködési képességek fejlesztése. Az iskolai életben az ismeretszerzés, leghatékonyabb akkor, ha az a tanulók aktív közremőködésével, a tanítási órákon történik. Magában a tantervben kijelölt tananyagban igen sok lehetıség van a diákok személyiségének fejlesztésére. A személyiségfejlesztés csak abban az esetben hathat, ha a gyermek a tanárral, a tantárggyal, a tanulással szemben kreatív attitődöt tart életben, de a változatos iskolai programok, táborozások alkalmával is lehetıség van beszélgetésekre. Az erkölcsiség, a tudatos erkölcsiség kialakítása az alsó tagozatos olvasmányoktól kezdve, az etikai témájú osztályfınöki órákon át igen széles skálán mozog. A tanterv, a tanítási óra tartalmazza: a jólneveltség viselkedési, magaviseleti szabályait a becsületességet, értéktiszteletet az ıszinteséget, egyenességet, nyíltságot a jellemességet a jó és rossz életvitel felismerését a társadalmi normák tiszteletben tartását a hagyománytiszteletet A személyiségépítésben fontos elemek: -
önismeret, egészséges önbizalom az alkalmazkodóképesség pozitív és negatív oldalainak megkülönböztetése
45
-
önképzés, igényesség önmagával szemben pozitív eszményképek kialakítása kommunikációs készség kialakítása, ennek segítségével a konfliktusok megoldására való törekvés (humor) akaraterı, szorgalom, kitartás a munkában
A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése a gyermek társadalmi életre történı felkészítését helyezi elıtérbe. Tudatos állampolgárrá nevelését jelenti, ha tájékozódik az iskola életében, megkapja a tájékozódáshoz szükséges információkat. A nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszában: -
a mozgásigény kielégítése és a mozgáskultúra megalapozása; a mozgáskoordináció, a ritmusérzés fejlesztése; az egészséges életmód alapvetı ismereteinek közvetítése, az ezt elısegítı szokások alakítása; az érzelmi élet gazdagítása; az önismeret és reális önértékelés fejlesztése; a társas kapcsolatok igényének erısítése.
A nevelés-oktatás alapozó és fejlesztı szakaszában: -
a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése; a koncentráció és relaxáció képességének alapozása; az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása; az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása; az önismeret alakítása, az önértékelés fejlesztése, a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban való együttmőködés értékének tudatosítása.
A középfokú nevelés-oktatás szakaszában -
önfegyelem, önkontroll képességének folyamatos fejlesztése, reális elvárások kialakítása önmagunkkal és másokkal szemben, fejlett beleélı és együttérzı készség kialakítása, állampolgári szerepre való felkészítés, felelıs társadalmi magatartás tudatosítása.
3.2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A személyiség csak közösségben, a közösség által válik emberközpontúvá, alkalmazkodóképessége a társadalmi normák kényszerítı erejének hatására fejlıdik, igazodik a szőkebb vagy tágabb közösségek rendszeréhez. Intézményi feladatrendszer A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását segítsék elı a hon- és népismerettel kapcsolatos projektek (erdei iskola).
46
A tanulók legyenek nyitottak, megértık a különbözı szokások, életmódok, nemzeti, etnikai kisebbségek, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak Az iskola az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen. A tanulók ismerjék meg a mai kor egészségképét, az egészség megırzését segítı magatartásformákat, az egészségügy szerkezeti felépítését és mőködését, valamint az azt kiegészítı társadalmi szervezeteket. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást. A nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszában: -
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása; a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása; a kortárs kapcsolatok erısítése; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggı praktikus ismeretek nyújtása.
A nevelés-oktatás alapozó és fejlesztı szakaszában: -
az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása; az erkölcsi meggyızıdés és erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetése; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerısítése; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, a mindennapi életvitellel összefüggı praktikus tudás nyújtása.
A középfokú nevelés-oktatás szakaszában -
régi – új közösségek kialakítása, közös célok megfogalmazása, az iskola szellemiségének megfelelı közös értékrend továbbörökítése, a diákoknak legyen közösségélménye: a közösség „saját történelme”, azaz a „mi élmény”. A közös történettudat, a belsı válságmegoldó képesség, a közösségek mély, tartós közös élményének kialakítása: érzelmi, erkölcsi, kulturális, hazaélmény stb.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása a személyes és szociális kulcskompetenciákra építve történhet.
Személyes és szociális kulcskompetenciák az egyénnek az a képessége, hogy tudja azonosítani, értékelni és megvédeni forrásait, jogainak korlátait és szükségleteit, 47
-
projekteket alkosson és vezessen, ehhez stratégiákat fejlesszen ki, rendszerszerően helyzeteket, relációkat és erıviszonyokat tudjon elemezni, együttmőködjön, demokratikus szervezeteket, cselekvési rendszereket építsen ki, ilyenekben mőködjön, konfliktusokat menedzseljen és oldjon meg, szabályoknak megfelelıen játsszon, használja és értelmezze e szabályokat, a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet alkosson.
A közösségi élet legfıbb mozgatórugójának a közös tevékenységet tartjuk, hiszen ezek a tevékenységek a csoportközösségek számára együttes élményt adnak, az együvé tartozás élményét erısítik. Általuk születnek meg a közösségek szokásai és hagyományai, melyek újabb eszközt jelentenek a közösségek erısítéséhez. A közösségfejlesztés feladatait a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozásokon és a tanórán kívüli foglalkozások keretében, a személyiségfejlesztés feladataihoz kapcsolódva látjuk el. A közösségfejlesztés kiemelt területei az osztályfınöki munka, az osztályszintő és iskolai rendezvények szervezése és lebonyolítása, valamint az iskolai diákönkormányzat(ok) munkájának segítése, támogatása. 3.2.5 Diákönkormányzat A demokratikus iskolai élet mozgatója a jól mőködı diákönkormányzat. Intézményünkben az életkori sajátosságok miatt külön mőködik az általános iskolai és a középiskolai diákönkormányzat. Munkájukat patronáló tanárok segítik. A diákönkormányzatok a saját maguk által készített, a nevelıtestülettel egyeztetett szervezeti szabályzat alapján mőködnek. A diákönkormányzat fontos feladata: -
készítse fel a tanulókat a közéletben való részvételre, az állampolgári jogok gyakorlására a diákvezetık képviseljék az osztályközösségek érdekeit diákgyőléseken.
3.2.6 A
beilleszkedési, tevékenység
tanulási,
magatartási
nehézségekkel
összefüggı
pedagógiai
A tanulók magatartása, tanulmányi eredményessége a családban és a társadalomban fellelhetı feszültségek hatását erısen magán viseli. Nevelı-oktató munkánk szerves része a gyermek- és ifjúságvédelem. A gyermek nevelése, iskolai felügyelete, személyiségformáló hatása, a tudásszint növelése, az erkölcsi normák megismertetése, gyakoroltatása közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányba fejlıdjön. Napjainkban növekszik a tanulási nehézséggel és magatartászavarokkal küzdı gyermekek, fiatalok száma. Egyre több szülınek kell szembesülnie azzal, hogy gyermeke valamelyik tárgyból vagy tárgyakból nem tud lépést tartani a társaival, nem tud megülni az iskolapadban, nehezen illeszkedik be és nem, vagy csak részben tud megfelelni az iskolában a
48
vele szemben támasztott követelményeknek. A magatartás, a viselkedés és a tanulás nehézségei, súlyosabb esetben zavarai biológiai és/vagy környezeti (családi, iskolai) ártalmak hatására alakulnak ki.
-
-
Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı, vagy sajátos nevelési igényő, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. Ennek gyanúja esetén az osztályfınök a szakemberekkel (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus) tájékoztatja az érintett tanulót és a szüleit az igénybe vehetı lehetıségekrıl. A melyek a következık: az iskola bármelyik évfolyamán a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót az adott tantárgy vagy tantárgyrészekbıl az igazgató a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleménye alapján mentesítheti az értékelés és a minısítés alól, egyéni foglalkozásokat szervez részére; továbbhaladását egyéni fejlesztési terv alapján, szükség esetén a számára speciális lehetıségeket biztosító iskolába történı átirányítással segítjük, érettségi vizsgán az érintett tantárgy(ak) helyett – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat, a vizsgákon hosszabb felkészülési idıt biztosítunk, írásbeli beszámolón lehetıvé tesszük a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló, szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. Meggyızıdésünk, hogy a problémák leküzdésének leghatékonyabb eszköze a családdal történı szoros kapcsolatteremtés, a folyamatos kapcsolattartás, az egyéni elbeszélgetések, családlátogatások, nyílt tanítási napok. A problémák megoldásához több személy, intézmény összehangolt együttmőködésére van szükség (osztályfınök, szaktanárok, fejlesztık, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, pedagógiai szakszolgálatok, családsegítık, ifjúságvédı szervezetek). A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı tanulók szakellátását iskolánkban az alábbi pedagógiai tevékenységek támogatják: Feladat
Eszköz, eljárás
A teljesülés kritériuma
A beilleszkedési, magatartási és/ vagy tanulási nehézséggel, zavarral küzdı tanulók korai kiszőrése.
Családlátogatás, egyéni beszélgetések. Vizsgálatok elvégzése. Külsı szakemberek (Nevelési tanácsadó) bevonása.
A diagnosztizálás megtörténik. A család és az iskola kapcsolata szorosabbá válik, rendszeres a kölcsönös tájékoztatás.
Helyzetfelismerés, helyzetértékelés. A problémák okainak feltárása.
A tanuló személyiségének, környezetének, tanuláshoz való viszonyának megismerése, feltárása. Beszélgetés a tanulóval, szüleivel, osztálytársaival, barátaival.
Körvonalazódik a probléma, megoldási tervek készülnek.
Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás a
A szülı megkeresése, meggyızése a probléma megoldásának
A szülı igyekszik a pedagógusok és más
49
szülıkkel, gondviselıvel
Együttmőködés a tanulóval foglalkozó szakemberekkel. A gyermek megsegítése érdekében tett intézkedések dokumentálása.
A magatartászavarral küzdı gyerekek beilleszkedésének segítése az adott közösségbe.
Az agresszív viselkedés kialakulásának megelızése.
fontosságáról.
szakemberek tanácsait betartani, alkalmazni. Együttmőködik az iskolával.
Egyedi, korrekciós terv készítése az adott tanulóra vonatkozóan. Módszertani ajánlások
A tanuló állapotának, fejlettségi szintjének, életkorának és problémájának megfelelı módszerek megválasztása, alkalmazása.
Támogató háttér, a tanulóközösség tagjainak pozitív hozzáállása. A pedagógus toleranciája, együttmőködése.
Az érintett tanuló az órán bekapcsolódik a munkába. A Házirend szabályait igyekszik betartani. Megpróbál alkalmazkodni az elvárásokhoz. Reális önismerettel bír.
Az örökös fegyelmezés nem célravezetı. Pozitív tulajdonságok erısítése (pl. szereplés, feladatok)
Az agresszív viselkedés csak ritkán tapasztalható, kezelhetı.
Önbizalom erısítése. A tanulót szembesítsük önmagával.
Önismereti kérdıív: Hogyan látod magad? Hogyan látnak téged?
Az óvodából iskolába való átmenet segítése.
Óvónık és tanítók együttmőködése (Kölcsönös látogatások, megbeszélések). Nagycsoportos óvodások iskolalátogatása. Közös foglalkozások.
A nagycsoportos óvodások megismerik leendı iskolájukat, képet kapnak az iskolai életrıl, szokásokról.
Tanulási nehézség esetén tanórai differenciált foglalkoztatás
A tanulót egyéni képességeihez, fejlettségi szintjéhez mérten órai differenciált munka keretében foglalkoztatjuk. Tanulópárok kialakítása. Korrepetálás, egyéni fejlesztés biztosítása szükség esetén.
A tanuló fejlıdése önmagához képest jól látható. önbizalma ezáltal növekszik.
Tanév közben érkezı tanulók beilleszkedésének segítése.
Családlátogatás, folyamatos kapcsolattartás a szülıkkel. A tanuló elızı iskolájával kapcsolat felvétele. Közösségi programokba való
A tanuló gyorsan, lehetıleg kevés zökkenıvel megismeri és megtanulja az új
Reális önismeret, elfogadó magatartás
50
bevonás (iskolai, egyéb közösségi, városi programok, rendezvények)
Sajátos nevelési igényő tanulók sikeres integrált nevelés-oktatása (alapító okirat szerint)
Tanulási problémákkal küzdı fiataloknál a továbbhaladáshoz szükséges minimális tantervi követelmények elsajátíttatása. 9 évfolyamon az érintett tanulók kiszőrése, felmérése, a problémák okainak kiderítése, fejlesztési program készítése, fejlesztés nyomon követése
Tanulási problémákkal küzdı fiataloknál a továbbhaladáshoz szükséges minimális tantervi követelmények elsajátítása.
Elfogadó, következetes nevelés. Szakember bevonásával egyéni fejlesztési terv készítése. Magatartáskorrekció, Együttmőködés, kapcsolattartás a szakemberekkel, a szülıkkel.
közösség szabályait. Osztálytársai elfogadják és befogadják.
Sikeres továbbhaladás az évfolyamokon. Elfogadás, befogadás, kezelhetı konfliktusok.
Tanulószobai ellátás, felzárkóztatás, korrepetálás szervezése Szükség/lehetıség szerint külsı szakember igénybevétele
Személyes kapcsolat a tanulóval: kölcsönös bizalom kiépítése. szülıkkel való együttmőködés, az osztálytársak megnyerése a segítéshez; az érintett tanuló önismeretének fejlesztése egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon. Együttmőködés a diákot tanító pedagógusok között. Korrepetálás szervezése. Szükség / lehetıség szerint szakember (külsı is) igénybevétele.
Munkánk során különösen ügyelünk a gyerek mindenek felett álló érdekének hangsúlyozására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartására. Kerüljük a különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés, elkülönítés, zaklatás, megalázás, megfélemlítés alkalmazását. Az elıforduló esetek következményeit mások sérelme nélkül orvosoljuk. Az általános iskola 1. és 2, évfolyamán egész napos foglalkoztatási lehetıségek biztosításával megteremti az egészséges és biztonságos felügyeletet. Szükség szerint kezdeményezzük, vagy véleményezzük a rászorulók anyagi támogatását (tankönyvtámogatás, tábori és egyéb hozzájárulások, ösztöndíjak stb.). Megteremtjük a képességek szerint választható felzárkóztatás, ill. tehetséggondozás lehetıségeit. 51
Közremőködünk a tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok felderítésében. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelızésére, ellensúlyozására. Szükség esetén intézkedést kezdeményezünk a tanuló érdekében. Folyamatosan bıvítjük a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdı gyermekekkel kapcsolatos ismereteinket, módszertani kultúránkat. 3.2.7 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek A tehetség nem adott számunkra, hanem felfedezendı érték. Pedagógiánk mindig is fontos és érzékeny pontja volt a képességfejlesztés. Hogyan lehet a képességtıl a tehetségig eljutni? Célja, feladatai Iskolánknak kettıs célja van: egyfelıl a képességek kibontakoztatása, fejlesztése, mert csak ezek talaján jöhet létre a tehetség; másfelıl a tehetség felismerése, támogatása és annak fejlesztése. A tehetséggondozás feladatainak ellátása a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében történik. A napi pedagógiai gyakorlat feladatai: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvetı készségek elsajátíttatása; mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és önmővelés alapozása, a személyiségfejlesztésének kiemelt szerepe a mővészetek eszközeivel a mentális képességek céltudatos fejlesztése; az önálló tanulás és az önmővelés alapozása, gyakoroltatása; a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és a nem anyanyelven folyó kapcsolattartás szerepének erısítése. A tehetséggondozás formái -
tanórai tevékenység (differenciált foglalkoztatás, egyéni haladási ütem, választható órák, nem szakrendszerő órák, csoportbontások, fakultációk) tanórán kívüli tevékenység (fejlesztı, felzárkóztató foglalkozások, választható szakkörök, tanfolyamok, emelt szintő érettségire, nyelvvizsgára való felkészítés, felvételi elıkészítık stb.). Iskolánkban az idegen nyelv mellett kiemelt szerepet kap az informatika oktatása. Az érettségire történı felkészülés mellett olyan általános modulokkal ismerkednek meg tanulóink, amelyek alkalmassá teszik ıket a szakképzésbe és a felsıfokú oktatásba való eredményes bekapcsolódásra akár egymástól jelentısen eltérı szakképesítések esetén is. Az egyéni képességfejlesztés helyi megoldási módjai A tehetséggondozás és a felzárkóztatás lehetıségét a kötelezı órákon kívüli: választható illetve kötelezıen választható órákon biztosítjuk, szükség szerinti bontott csoportokban. A tehetséggondozás célja: a személyiség sokoldalú fejlesztése során elıtérbe kerülı képességek, egyéni adottságok erısítése, a versenyekre történı felkészítés, a középiskolai továbbhaladásra történı elıkészítés, életkornak megfelelı pályaválasztási orientáció.
52
-
Formái, tartalma: differenciált osztálymunkában megvalósított tehetséggondozás, csoportbontás és a fakultáció keretében megvalósított tehetséggondozás, komplex mővészeti foglalkozás – történelem, irodalom, rajz, mővészettörténet, zene (nem kötelezıen választható); sport – versenyekre való felkészítés (nem kötelezıen választható), tömegsport jellegő (kötelezıen választható); angol nyelv alapfokú nyelvvizsgára felkészítés tanórán kívül, illetve tanórán; médiaismeret – iskolarádió, iskolaújság, fotó, videó; dráma – iskolai rendezvények. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtunk a tanulóknak és szüleiknek a középfokú, illetve a felsıfokú tanulmányok megkezdéséhez, valamint a tankötelezettség optimális teljesítéséhez.
3.2.8 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóifjúságának jelentıs része nem a hátrányos helyzető vagy veszélyeztetett gyermekek körébıl kerül ki. Többségük rendezett családi háttérrel rendelkezik és jellemzıen jó az iskola és a szülıi ház együttmőködése, kapcsolata. De sok és napjainkban egyre több a veszélyeztetı tényezı: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététıl, túlzott anyagias szemléletétıl más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. Az iskola minden pedagógusának kötelessége, hogy közremőködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Nevelı-oktató munkánk során együttmőködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Általános gyermekvédelmi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem alapvetı feladata a családi nevelésbıl, a környezetbıl fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. A gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységébıl következik az iskola alapvetı célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön. A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus feladata. Célunk, hogy a nevelıtestület tagjai gyakorlatilag minden tanuló életkörülményeit, szociális helyzetét ismerjék, s a legkisebb változásra azonnal reagálni tudjanak. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzıbb feladat az egyéni problémáját nehezen kezelı, érzékeny, elsısorban lelki gondokkal küzdı diákok segítése. A leggyakrabban elıforduló pszichés problémáink: szorongások, félelmek, családi problémák, kortárskapcsolati konfliktusok, a serdülıkorral járó mentális gondok, lelki traumák. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl és arról, hogy mikor és hol kereshetı fel a problémákkal.
53
Iskolánk kiemelten segíti a szenvedélybetegségek megelızését célzó programok kidolgozását, szervezését, pályázatokkal bıvítjük a felhasználható anyagi eszközöket. Speciális gyermekvédelmi feladatok Az intézményi gyermekvédelmi munka irányítója a gyermekvédelmi felelıs, aki segíti pedagógusaink gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. Tájékoztatja a tanulókat, a szülıket, a pedagógusokat az iskola ifjúságvédelmi tevékenységérıl, a lehetıségekrıl, az iskolán kívüli segítı szervezetekrıl, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekrıl. Mindezt az iskola (intézmény címe, telefonszáma) a tanulók és a szülık számára jól elérhetı helyen írásban is közzéteszi. A pedagógusok, szülık, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések során megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatást kezdeményez az osztályfınökkel együttmőködve. Ennek során cél a probléma okainak feltárása, a tanuló családjának megismerése, együttmőködésük megnyerése a tanuló érdekében. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakhelye szerinti illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Kapcsolatot tart speciális szakemberekkel, együttmőködı külsı intézményekkel (orvos, védını, pszichológus, fejlesztıpedagógus, családgondozó stb.), szükség esetén kezdeményezi bevonásukat. 3.2.9 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Iskolánk tanulói között szinte minden évfolyamon található tanulási kudarccal küzdı diák. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a tanulási gonddal küzdı tanuló felismerése, a probléma feltárása. Ha a tanuló az elsı-harmadik évfolyam végén, illetve negyedik évfolyamon félévkor „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, vagy a felsıbb évfolyamokon képességei alatt szerepel, a szülı bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét. Feltárjuk a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket, és javaslatot teszünk az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A 9. évfolyamon az év eleji tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintő felzárkóztatással tudjuk segíteni az arra rászorulókat. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló félévkor vagy év végén valamely tárgyból megbukik, vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az elızı félévi, illetve tanév végi osztályzathoz képest jelentısen – legalább két jeggyel – romlik.
-
A tanulási kudarc lehetséges okai: a tanuló hátrányos helyzete; beilleszkedési, tanulási nehézségek, magatartási rendellenesség; sajátos nevelési igény; gyermekvédelmi problémák.
54
A felzárkóztatás célja a tantervi minimum elsajátíttatása. Formája:
nem szakrendszerő oktatás, tanórai differenciált foglalkoztatás, tanórán kívüli lehetıségek, egyéni haladási ütem kidolgozása.
A felzárkóztatásra elsısorban a közoktatási törvény 52. § (11) /c pontja alapján az egyéni foglalkoztatásra fordítható órákat, valamint a törvényi elıírásoknak megfelelıen a nem szakrendszerő oktatásra fordítható idıkeretet (8. § 3. és a 128. § 19. ) használjuk. A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelıtestületi értekezleteken értékeljük. 3.2.10 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A gazdasági szerkezetváltással, a piacgazdaságra történı átállással a szülık könnyen munkanélkülivé válhatnak, ezáltal mind több gyerek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlıdését és tanulását hátráltathatja. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresıs és csonka családok, az ösztönzés hátránya, az életkilátások csökkentése. Az esélyegyenlıség biztosításának egyik hatékony lehetısége a szociális különbségekbıl adódó hátrányok lehetısége a szociális különbségekbıl adódó hátrányok mérséklése. A közoktatási törvény 121.§ 14. pontja szerint hátrányos helyzető az a gyermek, tanuló, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Ezt tovább pontosítja a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D §-a, mely további szempontként jelöli meg, hogy a szülı tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be. Intézményünk ifjúságvédelmi felelıse az osztályfınökökkel együttmőködve végzi a tanulók fejlıdését veszélyeztetı hátrányok felderítését, a szülıket tájékoztatja a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetıségekrıl, szükség szerint az igazgató intézkedését kezdeményezi.
-
A feltárás, a jelzés azonban minden pedagógus feladata, melynek lehetıségei: megfigyelés a mindennapokban (felszerelés, öltözék, térítéses szabadidıs programokon való részvétel, stb.); családlátogatás; szülık jelzései, beszélgetések; a normatív és helyi támogatások igényléséhez szükséges felmérés, valamint az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatok, igazolások, határozatok bemutatása.
Saját hatáskörben döntünk a tankönyvtámogatás differenciált felosztásáról. A fenti döntéseket az osztályfınökök tapasztalatait, jelzéseit figyelembe véve, a szülık kérésére, vagy javaslata alapján, a gyermekvédelmi felelıssel egyetértésben az igazgató hozza. Figyelemmel kísérjük az ösztöndíj lehetıségek meghirdetését, felhívjuk rá az érintettek figyelmét is, segítjük pályázásukat.
55
A szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében biztosítjuk a szabadidı kulturált eltöltésének lehetıségét, felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk, pályaorientációs, felvilágosító és drogmegelızési tevékenységet folytatunk. Tankönyvtámogatás
-
-
Iskolánkban a tankönyvtámogatást alapvetıen két szempont befolyásolja: törvényi szabályozás – a törvény elıírásának megfelelıen májusban felmérjük azon tanulóink körét, akik élhetnek a törvény adta kedvezménnyel (szülıi nyilatkozatok, igazolások); egyéb szempontok alapján elbírálható kedvezmények – feltérképezzük azokat, akik kívül esnek a törvényi szabályozás hatályán, de anyagi, vagy szociális helyzetük alapján, rászorulnak a tankönyvtámogatásra. Támogatjuk az iskolai könyvtárba elhelyezett tankönyvek használatát. Pályázatok útján bıvítjük lehetıségeinket: erdei iskola; táborok; színház-, mozi-, múzeumlátogatások; élményprogramok szervezése az iskolában. 3.2.11 Sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása „Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar.” (Közoktatási törvény 121.§ 29.) A tanulási problémák / korlátok körét alkotják: tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadályozottság. A tanulási probléma súlyosságát a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. Az általuk kiadott szakvéleményben megfogalmazottak és a Közoktatási törvény által elıírtak alapján történik a gyermekek iskolai nevelésének-oktatásának megtervezése. Intézményünk az alapító okiratban, illetve a pedagógiai programban rögzítettek alapján felvállalja azoknak a sajátos nevelési igényő gyerekeknek az integrált oktatását, akik ép értelmi képességő testi, érzékszervi fogyatékos tanulók, és ellátásuk speciális eszközt vagy felszerelést nem igényel, tanulási problémákkal küzdenek: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, aktivitászavaros gyerekek (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus véleményét kikérve dönt az igazgató). A sajátos nevelési igényő gyermek fejlesztésének célja A sajátos nevelési igénybıl fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetıség esetén megszőntetése.
56
-
Harmonikus, önmaga problémáit megfelelıen kezelni tudó személyiség kialakítása. Megfelelı, az egész élet során jól használható kompenzatórikus technikák elsajátítása.
-
A tanulási problémával küzdı gyerekek megsegítése
Cél Kiváltó okok feltárása
Fıbb tünetek és tünetcsoportok minél korábbi felismerése.
A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplı fejlesztési formák biztosítása.
Feladat Szoros kapcsolattartás kialakítása a szülıi házzal, az okok minél pontosabb feltárása a fejlesztı munka eredményességének biztosítása érdekében. A tanulási zavarok legfıbb sajátosságainak megismerése. A probléma iránti érzékenység növelése. Szekunder módon létrejövı tünetek kialakulásának elkerülése (nagyfokú szorongás, kudarcelvárás, agresszió, gátolt viselkedés, figyelemfelkeltı viselkedés – „bohóckodás”. A fejlesztéshez szükséges motivációs bázis kialakítása, egyéb képességeket figyelembe vevı támogató és egyenletes fejlıdést biztosító légkör kialakítása. Egyénre szabott fejlesztési formák keresése és együttes alkalmazása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével. Megvalósulás jellege, formái: Preventív – személyes kapcsolattartás, információcsere (óvoda – iskola. Aktív: tanórán belüli differenciálás, tanórán kívüli korrepetálás, fejlesztı foglalkozások. A fejlesztı munkánk eredményességének növelése érdekében folyamatosan kapcsolatot tartunk külsı szakemberekkel.
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei A részképesség-zavarok körébe soroljuk: Az iskolai teljesítményeknek – elsısorban az alapvetı eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjét (dyslexia, dyscalculia, dysgráfia) valamint az általuk kiváltott következményes magatartás és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét. Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képességeik miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerısítésre szorulnak (hiperaktivitás, figyelemzavar). Általános jellemzıik: A számukra nehéz iskolai feladatok iránti közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejezıdik ki. A tanuló maga is kompenzálni kezdi sikertelenségét vagy a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel, vagy extrém magatartással, beilleszkedési zavarral.
57
-
-
A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási problémát, illetve a magatartási probléma is okozhat tanulási zavart, tehát a tünetek egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetısége, érési meglassúbbodás. Ezeknek tudhatók be az alábbiak is: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozási feszültséget. gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre. fokozottabban igényli az életet, tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthetı és követhetı szabályokat. nyugtalanság, túlmozgások jellemzik.
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektıl. Szükség esetén lehetıség nyílik az elsı évfolyam két tanévre történı széthúzására, amely átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. Kiemelt feladatok a dyslexiás és dysgraphiás tanulók iskolai fejlesztése során: Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégzése. A testséma biztonságának kialakítása. A téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten. A vizuomotoros koordináció. A látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése. Az olvasás-írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemzı, vagy dyslexia prevenciós módszerrel (Meixner). Az olvasás, írás képességének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt. A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Az élı idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel. Az értékelés legyen méltányos. Segítı környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére. Speciális teendık dyscalculiás tanulók iskolai fejlesztése során -
A téri relációk biztonsága. A relációk nyelvi megfogalmazása, a matematikai nyelv tudatosítása. A szerialitás erısítése. Számfogalmak kialakítása és bıvítése Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. Segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése. Alapmőveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerısítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkezı számkörben. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók fejlesztésének alapelvei, módszerei, eszközei
58
-
-
-
-
-
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényének kielégítése gyógypedagógus közremőködését igényli, aki meghatározza a lemaradás helyét és mértékét, valamint a fejlesztési célt. A tanulók a komplexitás elvén alapuló egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. A foglalkozások anyagának meghatározása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével történik. A módszer jellemzıi: többirányú ráhatás, rávezetés, az egyes részfunkciók megerısítése, vagy szükség esetén újratanítása. A foglalkozások közeledhetnek a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztı tevékenység nem lehet rátanítás vagy korrepetálás. A fejlesztı munka eszközrendszere: tanórákon és/vagy a gyermek kiemelésével, kiscsoportban történik a fejlesztés, célunk a különbözı képességterületek fejlesztését szolgáló változatos eszközrendszer kialakítása (Speciális feladatlapok, játékok stb.) A kialakulatlan részképességeknek megfelelıen az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetıségeket. Mindez a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével történhet meg. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás.
A követelmények meghatározása -
-
-
-
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT és a kerettanterv követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja képes a követelmények minimum- vagy annál magasabb szinten történı elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetıségeken belül – kiegészítı egyéni terápia esetén – kezelhetık. Speciális probléma vagy tanulási zavarok halmozott elıfordulása esetén lehetıség nyílik egyénre szabott követelményrendszer kialakítására. Kiemelt szerepe van a kommunikációs kultúra elsajátításának, hiszen a dyslexiás és dysgraphiás tanulók speciális nevelési szükségletei ezen a területen koncentrálódnak. Magyar nyelv és irodalom tantárgy esetén a két tanévre meghosszabbított elsı évfolyam elsı tanévében javasolt a következık betartása: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, helyes ejtés,a fonémahallás fejlesztése, hang-, betőegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet fejlesztése, memoriterek. Az élı idegen nyelv tanítása alóli felmentés helyett elsısorban a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazzuk, szőkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel. A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetıségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanulási idıt, gyógypedagógiai segítséget feltételez. Ennek keretében van lehetıség bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás ellenırzés, rajzprogramok kezelése, számítógép használata), mivel ezek az eszközök otimálisan egyéni vagy kiscsoportos formában használhatók. 3.2.12 A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei
59
Nevelı-oktató munkánk céljainak elérése megvalósíthatatlan az iskolahasználók – szülık, tanulók, pedagógusok és egyéb munkatársak – szoros együttmőködése nélkül. A partnerek igényeinek és elégedettségének vissza-visszatérı mérése, értékelése és az intézkedési tervek ismétlıdı megfogalmazása, végrehajtása folyamatos feladatunk. A szülıket folyamatosa tájékoztatjuk gyermekeik fejlıdésérıl, munkájáról, a közösségben elfoglalt helyérıl, kapcsolatainak jellemzıirıl. Munkánk céljai (folyamat- és eredménycélok) a diákokért, a diákokról és a diákoknak szólnak. Fontos, hogy a szülık és a tanulók ismerjék meg az iskola céljait, feladatait és eredményeit, amelyekrıl tájékoztathatják környezetüket. Ezzel gazdagítják az iskolánkról alkotott képet, erısítik iskolánk hírnevét és biztosítják jövıjét: a legjobb reklám az elégedett tanuló és a vele azonosan érzı szülı. Együttmőködésünk másik oldala ugyanakkor, hogy munkakörünkben és személyünkben is elvárjuk a tanulóktól és szüleiktıl a megfelelı megbecsülést, támogatást: a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelıi, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.
-
A szülık részérıl a nevelımunka segítéseként az alábbi közremőködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken; ötletnyújtást az elıadások témáihoz; ıszinte véleménynyilvánítást; együttmőködı magatartást;
• • -
nevelési problémák ıszinte megbeszélése, közös megoldása: akár szülıi jelzésre; akár pedagógusok által az iskolában érzékelt problémák alapján; a családi nevelésben jelentkezı nehézségek közös legyızése; érdeklıdı-segítı hozzáállás.
Az iskola a gyermekek helyes neveléséhez a következı segítségnyújtási formákat kínálja:
-
-
-
Tájékoztatás: a tanév rendjérıl, programjáról. Ezt a tájékoztatót a szülık a tanév elején megkapják. A tanévi tájékoztatóba belekerülı információkról, idıpontokról az iskola vezetése és a pedagógusok döntenek a tanév indításakor. a tanuló elımenetelérıl. A szülık hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel azonos idıben, a naplóban és az ellenırzıben is megjelenjenek. Az ellenırzıbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek is bekerülnek. Szükség esetén az írásos értesítési formák mellett más módon is (telefon, hivatalos levél, családlátogatás, SMS szolgáltatás, e-mail, levelezés) gondoskodhat a pedagógus a szülı mielıbbi értesítésérıl. a magatartásról, szakkörök indításáról, tanulószoba és a korrepetálás lehetıségeirıl és igénybevételérıl. Értesítés:
-
az elıre tervezett szülıi értekezletrıl; a fogadóórákról; rendkívüli szülıi értekezletrıl; 60
-
-
szülıi fórumról; egyéni konzultációs lehetıségekrıl; kulturális és szakmai rendezvényekrıl. Nyitott foglalkozásaink: nyílt napok; részvétel a pótvizsgán; részvétel a szakkörökön; szabadidıs rendezvényeinken A szülıi ház és az iskola együttmőködésének további lehetıségei:
-
Összevont szülıi értekezlet (pl.: közös értelmezés a szülık és az iskola jogairól, kötelezettségérıl); Osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve (pl.: családi kirándulás); Közös sport programok (pl.: családi sportnap); Közös rendezvények szervezése a szülık és a pedagógusok részvételével A kapcsolattartás formái Szülıi szervezet A Szülıi Szervezet jogosult eljárni valamennyi szülı képviseletében, illetve az intézmény egészét érintı ügyekben. Képviselıje számára biztosítjuk a lehetıséget, hogy azokon a nevelıtestületi értekezleteken, amelyeken bármely, a Szülıi Szervezetet vagy szülıket érintı kérdésben döntés születik, a Szülıi Szervezet képviselıje részt vehessen, és véleményt mondhasson. A Szülıi Szervezet szintjei: Az egyes osztályok szülıi szervezetének megalakulása szeptemberben szülıi értekezleten történik. Tagjai az osztály tanulóinak szülei, az iskolai szintő szervezetben a vezetı és helyettese képviseli valamennyiüket. Az iskolai szintő szülıi szervezet tagjai az egyes osztályok szülıi szervezetének választott vezetıi, elnökét az osztályok szülıi szervezetének képviselıi választják meg maguk közül. Az osztály szülıi szervezete szülıi értekezleteken, az iskolai szülıi szervezet saját munkaterve szerint, de legalább évi két alkalommal (elsı félév és második félév) tart megbeszélést. Fogadóórák Évente két alkalommal októberben és áprilisban tartjuk. Ettıl eltérı idıpontban is szívesen állunk a szülık rendelkezésére külön idıpont egyeztetés után. Ez a forma a gyermek egyéni képességeit, tanulmányi munkáját értékeli, tehát egyénre szabott, csak a pedagógus és szülı cserél információt. Szülıi értekezlet Évente háromszor: szeptemberben, február elején és május elején tartjuk. Ez a forma az osztály tanulóinak egészét érintı kérdésekkel foglalkozik. Célunk az, hogy minél többen vegyenek részt az értekezleteken, mert itt adunk tájékoztatást az elért eredményekrıl, az éves programról, hosszú távú és közelebbi céljainkról, feladatainkról. Mód van a közösséget érintı kérdések megbeszélésére, vélemények ütköztetésére, közös cselekvési program kialakítására, közös döntések meghozatalára.
61
3.2.13 Tanórán kívüli foglalkozások Típusai: -
-
Napközi otthon / iskolaotthon (1. és 2. osztály) A napköziben a szabadidı hasznos eltöltése mellett a házi feladat elvégzése a cél. Térítési díj ellenében reggeli, ebéd és uzsonna illeti meg a napközis tanulókat. Megfelelı számú igény esetén ügyeletet biztosítunk 7 órától – iskolakezdésig, illetve 16.00 órától igény szerint. A tehetséggondozást szolgáló foglalkozások szervezését az éves munkatervben rögzítjük, a feltételeket és a szükségleteket figyelembe véve. Önköltséges tanfolyamainkat igény szerint szervezzük, szükség esetén külsı vezetıkkel, az éves munkatervben rögzített kínálattal.
62
4 4.1
Egészségnevelési program
Egészségnevelési alapelveink
Az egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Programunk összeállításánál alapelv, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészségnevelési program kialakításakor életkori sajátosságokat figyelembe véve konkrét tevékenységeket a tanórai és tanórán kívüli nevelés területein a tantervekhez illeszkedı éves tanmenetekben és tervekben valósítunk meg. 4.2
Az egészségnevelés célja
Az egészségnevelés során célunk, hogy a gyermekeket olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez juttassuk, amelyek használatával egyrészt megırizhetik saját egészségüket, másrészt, amelyek birtokában képessé válnak a biztos, egészséges külsı világ megteremtése érdekében helyesen dönteni. Célunk tudatosítani a diákokban, hogy az egészség nem cél, hanem egy optimális egyensúlyi állapot kialakításával és megırzésével – eszköz a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához. Célunk továbbá, hogy az iskolánk és a szülık nevelési elvei az egészségnevelés terén is azonosak legyenek, a szülıket partnernek tekintjük, a helyes életmód kialakításakor a szülık gyakorlati bevonására is törekszünk. Fontosnak tartjuk iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztését, a diákok balesetvédelmi és elsısegély-nyújtási ismereteiknek a bıvítését, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítıkész magatartás kialakítását. Hasonló fontosságú a kóros szokások kialakulásának megelızése. 4.3
Az egészségnevelés iskolai területei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából kiemelt területek, amelyek az iskola pedagógiai rendszerébe, valamint egyéb tevékenységeibe beépülnek: - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - A betegségek kialakulása, gyógyulási folyamatok - A barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben (AIDS prevenció) - A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák megismertetése - A mentális betegségek megelızése - A tanulás és a tanulás technikái - A szenvedélybetegségek elkerülése - A dohányzás visszaszorítása - Alkohol- és drogprevenció - A tanulási környezet alakítása - A természethez való viszony, egészséges környezet jelentısége
63
Az egészségnevelés feladatai Tanórai foglalkozások keretében A szaktárgyi órák témafeldolgozásai során az egészségfejlesztési pontokhoz való csatlakozás kiemelése, kiemelten az alábbi témákban: Az egészséges táplálkozás témái (környezetismeret, biológia, osztályfınöki) Szenvedélybetegségekkel való foglalkozás (osztályfınöki) Szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai (biológia, osztályfınöki) A betegség és a gyógyulást segítı magatartás (biológia, osztályfınöki) A testi higiénia (biológia, osztályfınöki, testnevelés) A környezeti ártalmak (olvasás, környezetismeret, természetismeret, technika, életvitel) Testedzés, mozgás, helyes testtartás (testnevelés, osztályfınöki) Tanórán kívüli tevékenységek Napközis foglalkozások Délutáni szabadidıs foglalkozások, a szabadidı hasznos eltöltésére irányuló programokkal Sportprogramok Filmvetítések, vetélkedık, versenyek szervezése Önismereti csoportfoglalkozások Egészségnap évente egy alkalommal Kirándulások, erdei iskolák programba építve Tájékoztató fórumok Szülıcsoportok számára szervezett fórumok, tájékoztatók évente egy alkalommal Külsı elıadók meghívása az alábbi területekrıl: - bőnmegelızési osztály szakembere, - pszichológus - iskolai védını, iskolaorvos Szakmai tanácskozásokon való részvétel: a pedagógusok felkészültségének fejlesztésére Egészségügyi szolgálat szőrı és egyéb vizsgálatai - iskolaorvosi szőrı vizsgálatok: magasság, súly, mell-körfogat, vérnyomásmérés, gerinc, tartásvizsgálatok, látás, hallás, színlátás vizsgálata - fogászati ellenırzés évi két alkalommal, - tüdıszőrés 8. évfolyamon, - kötelezı védıoltások - mentális, pszichés zavarok szőrése (ifjúságvédelmi felelıs, szakpszichológus) - tanulási nehézségek szőrése Módszertani elemek
fejlesztıpedagógus,
Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyőjtésnek. Biztosítani kell az információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján történı döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés 64
eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. 4.4
A mindennapos testedzés feladatai
Az egészségfejlesztı iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlıdésének elısegítése a testmozgás eszközeivel: az iskolai a testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történı kreatív együttmőködés fejlesztése. Egészségügyi és pedagógiai szempontok: -
Minden gyermek minden nap részt vesz valamilyen testmozgás programban Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna. A testnevelési tananyag egészében a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása kiemelt figyelmet kap, A testnevelés és sport személyiségfejlesztı hatásai érvényesüljenek Életmód-sportok megtanítása kiemelt figyelmet kap A testmozgás programok játékokat és táncot is tartalmaz.
Órarendbe iktatott formák - Elsı-negyedik évfolyamon iskolaotthonos formában szervezzük az oktatást, így minden tanítási napra egy testnevelés órát (délelıtt vagy délután) beépítünk. - Játékos testmozgás napi 25 percben, a nem iskolaotthonos osztályokban, amikor nincs testnevelés óra. - Iskolai sportköri foglalkozások évente felmért igény szerint, minimum heti kétszer 45 percben alsó és felsı tagozaton Egyéb lehetıségek - Életmód-sportok, önköltséges lehetıségek biztosítása - Játékokat és táncos programok iskolai egészségnapokon - Kondicionáló terem használata erınléti edzésekre Az egészséges életmódra nevelés kiemelten biológia, testnevelés, földünk és környezetünk, osztályfınöki technika és életvitel valamint idegen nyelvórán folyik.
65
5 5.1
Környezeti nevelési program
A környezeti nevelés alapelvei, céljai: A fenntartható fejlıdés A kölcsönös függıség, ok-okozati összefüggések A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései Alapvetı emberi szükségletek Emberi jogok, demokrácia Biológiai és társadalmi sokféleség
Kiemelten fontos feladatnak érezzük a diákok szemléletének formálását, környezet és természetszeretetük kialakítása, megszilárdítása. Minden tantárgyban és a minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy a diákok ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A környezeti nevelés céljai iskolánkban hosszú távon: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel elısegítése, érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására, a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartás és életvitel, a környezet értékei iránti felelıs magatartás, megırzésének igénye, a természeti és épített környezet szeretete és védelme, rendszerszemlélet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését. 5.2
. A környezeti nevelés színterei az iskolában
Hagyományos tanórai keretben -
-
a tanórákon az adott témákhoz hozzárendeljük a kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozásokat: önálló ismeretszerzés és interaktív módszerek alkalmazása, szemléltetés több formában (hagyományos, audiovizuális, informatikai) egyszerő vizsgálati módszerek megtanítása: víz, talaj, levegı – elemzések, következtetések szaktárgyi célok: minden lehetıség megragadása a környezeti nevelésre, hétköznapi problémák megjelenítése a szakórákon (környezetszennyezés) természetvédelmi versenyeke való felkészítés, önálló ismeretszerzésre való képességek kialakítása Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály erdei iskolában tölt egy hetet, továbbá intézmény és múzeumlátogatásokat szervez. Az erdei iskola olyan többnapos, a szorgalmi idıben megvalósuló, iskolánk székhelyétıl különbözı helyszíneken megvalósított, környezethez illeszkedı tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen összehangolja. A
66
-
választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez kapcsolja. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskola tananyagát összeállíthatjuk: valamely tantárgy vagy tantárgyak kerettantervi tartalmának megfelelıen: pl. a hazai lomberdı életközössége 6. évfolyamos természetismeret tananyaga szerint. valamely tantervi modulnak megfelelıen (pl. hon és népismeret) a konkrét tervezés osztályra szabottan, a tanévekhez illeszkedıen történik. Kiemelt nevelési feladat: a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, a közösségi tevékenységhez kötıdı szocializáció. Tanórán kívüli programok
-
környezetvédelmi és természetvédelmi témákhoz kapcsolódó tanulmányi versenyekre való felkészítés: pl. Herman Ottó verseny, Csapody Vera emlékverseny nyári ökológiai jellegő tábor szervezése környezeti neveléssel összefüggı kiadványok összeállítása, ajánlások jeles ünnepek kiemelése: Föld napja – kiállítások, szabadtéri programok, a szülıkkel közösen rendszeresen különbözı győjtési akciók szervezése: elem, papírgyőjtés. közvetlen környezet megismerése: lehetıségek és tennivalók életkori sajátosságok figyelembe vételével 5.3
Erıforrások
Iskolán belüli együttmőködés Pedagógusok Minden pedagógus feladata, hogy a környezettudatos magatartásával munkájával példaértékő legyen a tanulók számára. A környezeti nevelés közös szemléletének kialakításához a ki kell alakítani, illetve továbbfejleszteni a munkaközösségi szintő együttmőködést. Diákok Az iskola minden diákjának feladta, hogy vigyázzon környezetére, ebben a környezet védelme iránt elkötelezett csoportoknak kiemelt szerepet szánunk. Szülık Nélkülözhetetlen az iskola és a szülıi ház harmonikus együttmőködése. Fontos, hogy a szülık megerısítsék gyermekeikben a környezettudatos magatartást. A környezeti nevelési programok anyagi fedezetét a szülık biztosítják.
Iskolán kívüli együttmőködés lehetıségei Fenntartó Az iskola igazgatójának feladata, hogy az iskola fenntartójával való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb feltételek megteremtését biztosítsa. A programok összeállításakor célunk, hogy a fenntartó lehetıségeihez mérten financiálisan is támogassa az iskolai környezeti nevelési programokat. Intézmények
67
A környezeti nevelési programot színesebbé teszi a környezeti neveléssel foglalkozó intézmények látogatása: múzeumok, állatkert, nemzeti parkok. A látogatások elıkészítése a tanórai nevelés körébe tartozik. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson kell részt vennie. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik munkánkat: a közvetlen környezetben mőködı, környezetvédelemmel összefüggı civil szervezetek felkutatása, a kapcsolatfelvétel az igazgató hatásköre és feladata. Külsı erıforrások Fenntartó- a lehetıségekhez mérten kiemelt programok támogatása Saját bevétel – az iskola saját bevételeibıl évente meghatározott mértékben környezeti nevelési célokat szolgáló fejlesztésekre fordít. Pályázat – pályázatfigyelı team megalakulása, kiemelt figyelemmel a a környezeti nevelés területén hasznosítható forrásbıvítési lehetıségekre. 5.4
-
A környezeti nevelés sokrétősége komplex módszerek igénybe vételét feltételezi. Fontos a tantárgyak közötti integráció, a különbözı tanulásszervezési módok széles körének igénybe vétele: Terepgyakorlatok, táborok, kirándulások, akadályversenyek Városismereti játékok Kézmőves foglalkozások, jeles ünnepek körében „Akciók”- összehangolt szervezése Látogatások: botanikus kertek, nemzeti parkok, hulladékhasznosítás Versenyek, szakkörök témahét, témanap, Projektek tervezése Erdei iskolák, táborok 5.5
-
Tanulásszervezési tartalmak és tartalmi keretek (tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon)
Módszerek és taneszközök
A hatékonyság növelése érdekében olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani: ennek érdekében módszertani továbbképzéseket is szervezünk. Lehetséges módszerek: kooperatív tanulási technikák játékok, modellezés riportmódszer projektmódszer terepgyakorlatok kreatív tevékenységek közösségépítés mővészi kifejezés. Taneszközök
68
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Cél, az eszközök folyamatos fejlesztése, elhasználódásuk esetén pótlásuk. A környezeti nevelés a ma embere számára ma már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerőség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.
69
6
FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: -
az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog; a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga; a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga; a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga; a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog; az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez való jog; a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga; a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
A fogyasztóvédelemrıl szóló törvénynek, valamint az EU-s jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a közoktatásról szóló törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. 6.1
A fogyasztóvédelmi oktatás célja
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.
70
A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: -
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése; az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása; a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során: -
a tájékozódás képessége; a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: -
tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.
-
ökológiai fogyasztóvédelem: az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.
71
-
környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.
-
fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
-
preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
6.2
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika Matematika Fizika Földrajz Magyar Biológia
Kémia
Informatika Történelem Médiaismeret
áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései. banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások. mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák). eltérı fogyasztási struktúrák és szokások. reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszerboltba elkerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás, a szteroidok veszélyei. élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk, allergének. elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. EU-s fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. a reklám képi nyelve és hatásai.
Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? Zsebpénz). Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
72
6.3
Módszertani elemek
Valószínőleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi, és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. -
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Szimulációs játék, esettanulmány. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). R és S mondatok (kockázat jelölése) kifüggesztése az iskolában. E számokkal jelölt anyagok hatásai az élı szervezetre. Videó: Vásárolj okosan! címő film.
73
7
7.1
Társadalmi bőnmegelızést, áldozattá válást, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikák összefüggı ismeretei Társadalmi bőnmegelızéssel kapcsolatos ismeretek
Napjainkban egyre nagyobb problémát jelentenek a deviáns magatartásformák – beilleszkedési zavarok, alkohol- vagy drogfogyasztás, öngyilkosság, mentális zavarok, bőnözés stb. – melyek figyelmeztetéseket közvetítenek környezetünkben élı embertársaink felé. Az okokat elsısorban a családban kell keresnünk, de nem hanyagolható el a baráti társaságok illetve a tömegkommunikációs eszközök – televízió, videó, számítógép stb.─ szerepe sem. A kábítószerek terjedése súlyos társadalmi gondokat okoz hazánkban is. A bőnözés visszaszorítása, az áldozattá válás elkerülése és a kábítószer fogyasztás megelızése olyan összetett tevékenység, melynek már az általános iskola oktató-nevelı programjának is része kell, hogy legyen. Cél:
A tanulók pozitív énképének, önértékelésének fejlesztése. Az alapvetı emberi jogok, a gyermeki jogok gyakorlásának ismerete. Az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos tanácsok közvetítése. A diákcsíny és a bőncselekmény között lévı határ bemutatása. Egészségük megóvása, a szenvedélybetegségek kialakulásának megelızése. Az AIDS betegség terjedésnek felvilágosítással történı visszaszorítása. Helyes viselkedési attitődök kialakítása.
Feladat: A diákokban olyan érzelmi normarendszer kialakítása, melynek segítségével különbséget tudnak tenni jó és rossz között, reálisan számolnak tetteik következményeivel. Fontos, hogy megismertessük ıket a különbözı büntetıjogi szankciókkal, s ezért figyelmet kell fordítanunk a bőncselekmény mentes személyiség kialakítására is. Különbözı trükkök, tanácsok segítségével sajátíttathatjuk el velük az áldozattá válás elkerülésének lehetıségeit. Mivel a fiatalok nem ismerik a szenvedélybetegségek egészségkárosító mechanizmusait, s nem számolnak a függıség kialakulásával, illetve annak társadalmi, egyéni és családi következményeivel sem, gondot kell fordítanunk ezek megismertetésére. Tartalom: Önismeret:
külsı-belsı tulajdonságok siker és kudarc önértékelés, önjellemzés
Jogok és kötelezettségek: alapvetı emberi jogok ENSZ egyezmény gyermeki jogok tanulói jogok, kötelezettségek törvényi szabályozás Bőn és biztonság: pszichikai és fizikai bántalmazások a gyermek sérelmére családban elkövetett bőncselekmények közlekedés biztonsága
74
bőnözés okai, következményei, büntetési módok a gyermek- és fiatalkor büntetıjogi meghatározása szabálysértés, bőncselekmény testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése verekedés, rongálás, visszaélés lopás, zsarolás, fenyegetés, rablás Szenvedélybetegségek: szenvedély, függıség, gyógykezelés alkohol, alkoholizmus dohányzás kávé, tea gyógyszerek, gyógykezelések, utókezelés kábítószerek fajtái túladagolás veszélye, halál HIV vírus, AIDS, megfertızés, védekezés Követelmény: Legyenek tisztában a pozitív énkép fogalmával. Tudjanak különbséget tenni jó és rossz, siker és kudarc között. Ismerjék az alapvetı emberi és a gyermeki jogokat. Ismerjék a rájuk vonatkozó tanulói jogokat és kötelezettségeket. Reális képük legyen tetteik indítékával és annak várható következményeivel. Tudják hol a határ a diákcsíny és a bőncselekmény között. Legyenek tisztában az elkövetett bőncselekmény súlyával és az arra vonatkozó törvényi szankciókkal. Szerezzenek ismereteket a szenvedélybetegségek körébe tartozó szerek – alkohol, cigaretta, feketekávé, tea, csokoládé, kábítószer – káros hatásairól, fogyasztásukkal járó súlyos következményeirıl. Szerezzenek ismerteket a gyógyíthatatlan, halálos betegség terjedésérıl, kialakulásáról, okairól és a megelızésrıl. 7.2
Áldozattá válással összefüggı ismeretek
Iskolai nevelésünk-oktatásunk célja e területen: prevenció, a gyermek értelmi képességének megfelelıen az áldozattá válás kritériumainak felismertetése az énkép kialakítása, fejlesztése biztonságérzet megteremtése felvilágosult, magabiztos nevelés biztosítása ön és társaikkal szembeni felelısségre nevelés a helyes viselkedésmód kialakítása a jó példamutatás alapján a mintakövetés képességének kialakítása negatív hatások elıl való kitérés képességének fejlesztése a már meglévı probléma kezelése, módjainak bemutatása, gyakoroltatása az utógondozás fontosságának felismertetése az áldozattá válás eshetıségeinek, területeinek megismertetése
75
az agresszió: családon belüli és kívüli területeinek megismertetése
Az áldozattá válás megelızésének iskolai feladata: osztályfınöki és biológia órákon, de a nevelés minden fázisában felvilágosító munka végzése szituációs feladatok során a megelızés technikájának megtanulása önismereti játékokban az énkép kialakítása a nevelıi munka során szőrés végzése folyamatosan a szőrés nyomán korrekció, gondozás végzése a jó példa bemutatása, utánzásra ösztönzése a pedagógus-diák kapcsolat bensıségének, a bizalomnak a kialakítása, megtartása rendırségi elıadás szervezése, a felvilágosítás, elkerülés, tapasztalatinak átadása szorongásoldás szituációk dramatizálása az áldozattá válás eshetıségeinek felismerése figyelemfelkeltés; egyes magatartási formák megismerése pszichológiai zavarok oldása Az áldozattá válás megelızésének iskolai tartalma: osztályfınöki órákon felvilágosító munka végzése biológia órákon a biológiai szempontok elsıdlegességének, hatásainak, összefüggéseinek feltárása szituációs játékok, feladatok során elkerülési, megoldási technikák elsajátítása a családon belüli erıszak sokféle eseteinek megismertetése a tanulóval egyéni bánásmód megfelelı alkalmazása beszélgetés az adott témákról negatív hatásokra utaló ismeretek, és a hatások kikerülésének technikai megoldásai Az áldozattá válással összefüggı ismeretanyag követelményei El kell érnünk, hogy a tanuló tudja, kihez fordulhat problémáival legyen képes segítséget kérni a szituációs játékokban, illetve feladatokban ismerje fel a veszély forrását és kezelni tudja azt, korának megfelelıen reális önkép kialakítására legyen képes az önismereti foglalkozásokon ismerje fel negatív tulajdonságait, sérthetıségének oldalait, és próbálja ezeket megfelelıen fejleszteni, kiküszöbölni azokat tudja szorongásait korának megfelelıen kezelni merjen segítséget kérni legyen képes a magabiztos magatartás elsajátítására 7.3
Erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı ismeretek
Az iskolák nem reménykedhetnek abban, hogy csökken a konfliktusok száma. Az oda járó emberek sokfélesége ezt teljesen lehetetlenné teszi.
76
Cél: A pedagógus a munkája során keletkezı konfliktusok kezelésének a leghatékonyabb módját ismerje meg. Tanulják meg a tanulók a konfliktuselemzés módszerét, képesek legyenek kiválasztani a személyiségükkel harmonizáló eredményes konfliktusmegoldó stratégiát. Olyan társadalmi magatartás kialakítása az iskolában, mely kerüli az erıszak létrejöttét. Olyan szociális klíma kialakítása, amelyben mindenki olyannak fogadja el a másikat, amilyen, és mindenki jól érzi magát. Tanítványaink legyenek félelemmentes, független, önálló, fegyelmezett diákok. A diákok felelısségérzetének és érettségének fejlesztése. Tanulóink legyenek fogékonyak az alapvetı etikai, erkölcsi normák iránt. A nevelési értékek váljanak fejlıdı személyiségük aktív részévé. Önismeret, önkontroll, felelısségérzet kialakítása. Legyen képes más ember igényeit figyelembe venni. Feladat: Minden nevelı, aki az osztályban tanít, azon kell hogy munkálkodjon, hogy pozitív szociális magatartás alakuljon ki az osztályon belül. A tanulók ne a büntetéstıl való félelem miatt viselkedjenek helyesen. Olyan konfliktus megoldási módszerek szükségesek, hogy senkinek ne kelljen „védekezıen” reagálnia. Ahhoz, hogy az egész oktatást megjavító, kreatív módszerek alakuljanak ki, új filozófiára van szükségünk. Kerülni kell a vádoló, megszégyenítı közléseket. Felelısségteljes, tapintatos viselkedésre van szükségünk. A kora gyerekkori induló alapok felmérése. A személyiség magva a gyermekkorban dıl el. Az anya-gyerek kapcsolat, döntı párkapcsolat. A tanárok, diákok, szülık, igazgató, titkárnı stb. képesek legyenek konstruktívan úgy megoldani az elkerülhetetlen konfliktusokat, hogy mindenkinek teljesüljenek az igényei és ezáltal az emberben rejlı lehetıségek teljes mértékben kibontakozhassanak. Az iskolának és az osztályoknak olyan eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek során a diákok és a tanárok részt vesznek az általuk betartandó szabályok és irányelvek meghozatalában. A konfliktus szereplıi egyesült erıvel kutatják a mindkettıjük számára elfogadható megoldást, olyat, amely egyikük vereségét sem jelenti. Ez a módszer egy eljárás, melyben a konfliktust az elejétıl a végéig feldolgozzák a felek, végül eldöntik, melyik megoldás a helyes. Mindkettıjüknek van hatalma, de az láthatatlan és lényegtelen. A tanulók érezzék, hogy igényeiket megértik. Aktív hallgatás módszerének alkalmazása a tanár részérıl. Tartalom: Gyakran kerülnek a tanárok olyan helyzetbe, amikor sem az én – közléseik, sem az osztálytermi környezet megváltoztatására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Ilyenkor kialakult konfliktussal találja magát szembe. Ha a konfrontáció sikertelen, az rendszerint azért van, mert: a diákok elfogadhatatlan Az emberi kapcsolatokban elkerülhetetlenek a konfliktusok és ez alól a tanár-diák sem kivétel. A viselkedését okozó tényezık olyan erısek, hogy a gyerekek nem tudnak, vagy nem akarnak megváltozni; vagy a tanárral fennálló kapcsolat olyan üres, hogy a diákokat egyáltalán nem érdekli, hogy a tanár igényeinek megfeleljenek.
77
A konfliktusok nem kizárólag a tanár vagy a diákok tulajdonát képezik, a probléma mindkettıjüké. A tanárok gyızelemnek vagy vereségnek tekintik a konfliktus megoldását. Ez a gyızelem-vereség szemlélet okozza az iskolai fegyelmezési problémákat. A szaknyelv sokszor tévesen, a „tekintélyelvő” és „engedékeny” kifejezést használja. Mindkettı alapvetıen hatalmi módszer a konfliktusok megoldására. A hatalom tönkreteszi, lerombolja az emberi kapcsolatokat. „A hatalom - pusztító, ragályos betegségként - megfertız mindent, amihez csak ér.” (Shelly) A tekintély és a hatalom, a diákok részérıl: lázadást ellenállást, dacot, megtorlást, hazudozást, árulkodást, csalást, klikkesedést, megadást, hízelgést, visszahúzódást, regressziót vált ki. A pedagógus kapcsolatformáló hatásának kritériuma, hogy fordulnak-e, odamennek-e hozzá tanítványai tanítás után, tanításon kívüli kérdésekkel. A megfigyelés, megértés lényege: egymás szándékainak kifürkészése. Az emberekhez különbözı mértékben férhetünk hozzá. Néhányan könnyen feltárják önmagukat, mások titkolódznak. A kiscsoportokban kialakuló közvetlen együttlét, sajátos és sokoldalú nevelési alaphelyzetet kínál. Az átlagos tanár – diák kapcsolatnál elevenebb, aktívabb, szorosabb kapcsolatformákra és kétoldalú kommunikációra van szükség. Többet kell együtt lenni a gyerekekkel, többet kell tudni róluk, közelebb kell kerülni hozzájuk. Nem árt néha új helyzetben találkozni a tanítványokkal: mások óráin, tanítás után, iskolán kívül. Fontos lehet az osztályfınöki órán nevelı célzatú frontális osztályfoglalkozás. Fontos lehet: a csoportfoglalkozás pl.: óraközi szünetben. Fontos az egyéni foglalkozás, mely elengedhetetlen feltétele az eredményes nevelésnek. A sértettség, a kudarc, a sikertelenség félelmet vagy dühöt kelt, mely feloldást igényel. Az egészséges személyiségfejlıdésbe beletartozik a közösségi ember. Hiába tőzünk ki közösségi célokat, normákat, ha nem igyekszünk megismerni a szocializálódás folyamatát. Szükség van a látszólag passzív, kivárásra alapozott reakciómódra. A jó pedagógustól a tanulók tanácsot, döntést, segítséget kérnek problémájuk megoldására. A kész döntés vagy a határozott irányítás azonban nem teszi lehetıvé, hogy a tanulók tanuljanak meg dönteni, mérlegelni, problémáikat felfedezni és megoldani, az emberi kapcsolatok szövevényében magukat jobban kiismerni. Három helyzet okoz biztosan konfliktusokat a tanárok és a diákok között: 1. 2.
Amikor nincsenek világosan megfogalmazott szabályok és irányelvek. Amikor a szabályok és irányelvek nincsenek hivatalosan közzétéve, ezért nehéz megérteni vagy értelmezni. 3. amikor a szabályokat és irányelveket felnıtt tekintélyek erıltetik rá a diákokra, anélkül, hogy megalkotásukban maguk a diákok is részt vehettek volna, különösen ha ezek a szabályok igazságtalanok és értelmetlenek.
A problémamegoldás többlépéses folyamat: 1. A probléma meghatározása (pontosan, világosan). 2. Lehetséges megoldások keresése (Ne értékeljük a javasolt megoldásokat, mert nem mondják el az ötleteiket). 3. A megoldások értékelése. 4. A legjobb megoldás kiválasztása (Döntéshozatal, ne szavaztassunk!). 5. A döntés végrehajtási módjának meghatározása (Ki, mit fog csinálni és mikorra). 6. A megoldás sikerességének értékelése (Jó volt-e a döntés? Megszőnt-e a probléma?). A kudarc megengedhetı, a döntések voltak hibásak, nem a diákok.
78
7. Húzzuk ki azokat, melyek bárkinek, bármilyen okból nem felelnek meg! Fejtsük ki saját véleményünket! 8. Ne fogadjunk el egy megoldást, míg mindenki bele nem egyezett! Ne engedjük, hogy bárki is behódoljon a csoport nyomásának, megadja vagy alárendelje magát! A módszer alkalmazásának elınyei: Nincs neheztelés. Erısödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motiváció. A tanár és a diák együttes tudása, tapasztalata érvényesül. Mindkettıjük számára elfogadható döntést hoznak. Nincs szükség hatalomra vagy tekintélye. A gyerekek szeretik a tanáraikat és a tanárok szeretik a gyerekeket. Kiderül a valódi probléma. A diákok felelısségteljesebbek, érettebbek lesznek. A diákok közötti konfliktus megoldása: A tanár a segítı szerepet tölti be, közvetít, a felek közötti kommunikációt tartja fenn. Követelmény: Felnıttkorban merjen csoportban megszólalni! Ne legyen különc, társaságkerülı! Ne legyen sértıdékeny és agresszív! Viselje el a kritikát! Ne akarjon állandóan elıtérbe kerülni! Ne várja folyton az elismerést! Ne viselkedjen ellenségesen! Vállalja a felelısséget tetteiért! Legyen jóhiszemő, ne feltételezze társairól a rosszat! Ne kényszerbıl viselkedjen bizonyos módon! Legyen kezdeményezıje a helyes viselkedés
79
8 8.1
Helyi tanterv – Általános iskola
Az általános iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak rendszere, óraszámaik
Éves óraszámok
Tantárgy neve
Kötelezı tantárgyak
Oktatás szakaszai Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Angol Matematika Informatika Környezetismeret
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret”Logo”x Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)* Ember és társadalomismeret,etika Osztályfınöki
Évfolyamok
1
2
3
4
bevezetı kezdı 296 296 296 259
+74 148 37 37
+74 148 37 37
5
6
7
8
alapozó 148 148
fejlesztı 148 148
74
74
74
111+37 111+37 37
111+37 111+37 37
55,5+18,5 55,5
55,5 55,5 55,5+18,5 55,5+18,5 37 37
74
+18,5 +18,5 +74 111+37 111+37 111+37 148 148 148 148 37 +37 18,5+18,5 37 37 74 74 55,5
18,5
37 37
37 37
37 37
37 55,5
37 37 37 111 111 111 74 74
37 111
814 814 740 Évi összes: (kötelezı + nem köt.) +74 +74 +74 Szabadon választható tantárgyak (szakkör) Tánc 74 Angol
832,5 +74
37 74
37 55,5 +18,5
55,5 55,5 37 37 +18,5
74 37
74 37
74 37
74 37
37
37
37
37
832,5 +74
832,5 +74
925 +111
925 +111
74 37
* iskolaotthon miatt heti 5 óra szerepel
x +
képességfejlesztés számítógéppel jellel jelzett óraszámok a nem kötelezı órakeretbe tartoznak
80
Heti óraszámok
Tantárgy neve
Kötelezı tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Angol Matematika Informatika Környezetismeret
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret „logó” x Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret,etika Osztályfınöki
8.1.1.1.1.1.1 Összes óra Szabadon választható (szakkör) Tánc Angol
Évfolyamok
1
2
3
4
5
6
7
8
8
8
8
7
4
4
4
4
2
2
2
2
3+1 3+1 1
3+1 3+1 1
1,5+0,5 1,5
1,5 1,5 1,5+0,5 1,5+0,5 1 1
+2 4 1 1
+2 4 1 1
+0,5 +0,5 +2 3+1 3+1 3+1 4 4 4 4 1 +1 0,5+0,5 1 1 2 2 1,5
0,5
1 1
1 1
1 1
1 1,5
1 3 2
1 3 2
1 3
1 3
24 24 22 24,5
2
2 1
1 2
1 1,5 +0,5
1,5 1,5 1 1 +0,5
2 1
2 1
2 1
2 1
1 24,5
1 24,5
1 28
1 28
1
1
1
1
* iskolaotthon miatt heti 5 óra szerepel
x +
képességfejlesztés számítógéppel jellel jelzett óraszámok a nem kötelezı órakeretbe tartoznak
Egyéb ellátandó feladatok: tanulószobai foglalkozás, tanulók étkeztetése, logopédiai szőrés, terápia fejlesztı pedagógiai feladatok, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, diákönkormányzati-feladatok segítése, szakkör, érdeklıdési kör mőködtetése, tanulmányi, szakmai, kulturális, mővészeti versenyek, házi bajnokságok, iskolai és iskolaközi versenyek, bajnokságok, diáknap, diákprogramok, erdei iskola szervezése Az idegen nyelv tanulása iránti igény kielégítésére 1-3. évfolyamon 2-2 nyelvi órát biztosítunk. Fı feladat az idegen nyelv megszerettetése. Játékos formában, fıleg hallás alapján tanulják a gyerekek a nyelvet.
81
Informatika az alsó tagozaton: az iskola profiljának megfelelıen már az 1. évfolyamtól önálló tantárgyi keretben sajátítják el a tanulók az informatikai ismereteket.
-
Az óratervben nem szereplı, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: az Egészségtan tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia, az Ember és társadalomismeret, etika modul a 7. évfolyamon a történelem, a 8. évfolyamon a földrajz, a Mozgókép és médiaismeret a 8. évfolyamon a rajz, a földrajz tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyak. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
8.1.2 A választott tantervek forrásai Az oktatási miniszter által (17/2004.V.20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv 2.sz. változata .
8.1.3 Nem szakrendszerő oktatás megszervezése Törvényi háttér: A közoktatási törvény 2003. évi LXI. és 2006. évi LXXI. törvények által történt módosítása értelmében az általános iskola alapozó szakaszában , azaz az 5. és 6. évfolyamon a kötelezı és nem kötelezı tanórákra fordítható idıkeret 25-50 százalékában nem szakrendszerő oktatást kell biztosítani. A 129.§ (19) bekezdése szerint a 2008/2009 – 2010/2011. tanítási évben az ötödik - hatodik évfolyamon a nem szakrendszerő oktatás megszervezhetı oly módon is, hogy az e célra felhasználható idı csak az összes kötelezı óra 20 százalékát éri el (5 óra / hét). A 133. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ötödik évfolyamon elıször a 2008/2009. tanévben, majd ezt követıen felmenı rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerő tanítást. Definíciók (Kt. 121. § (34)) Szakrendszerő oktatás Egyes tantárgyakat, mőveltségi területeket, tantárgyi modulokat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelı végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus tanítja.
Nem szakrendszerő oktatás Ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus tanítja. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:
82
1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
bevezetı kezdı alapozó fejlesztı
- nem szakrendszerő oktatás - nem szakrendszerő oktatás - részben nem szakrendszerő oktatás - szakrendszerő oktatás
Szándék, cél: - javuljon az alapozó funkció hatékonysága, - megalapozni, megerısíteni a nélkülözhetetlen fontosságú készségeket, képességeket, - biztonságossá váljon a tanulók tanulmányi elımenetele, haladása. Feladat: - az eltérı tanulói fejlettségi szintek kezelése, - a lemaradó tanulók beérjék társaikat, felzárkózzanak az átlaghoz, - meghatározott idın belül elérjék a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Képesítési követelmények: 1-4. évfolyam: - tanítói végzettség 5-6. évfolyam: - tanítói végzettség, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 11 – 12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedı pedagógiai, pszichológiai ismereteket, és az eredmények eléréséhez szükséges módszereket, - tanári végzettség, plusz legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 6 – 12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedı pedagógiai, pszichológiai ismereteket, és az eredmények eléréséhez szükséges módszereket, - tanítói végzettség és szakirányú szakkollégium elvégzését igazoló végzettség és szakképzettség, - hasznosítható pedagógiai gyakorlat 2012/2013-as tanítási év végéig az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább 5 év gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon. (Kt. 128. § (20)) A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése szempontjából legfontosabb szervezési feladatok: - az alapvetı készségekre, képességekre irányuló megfigyelések, mérések, ellenırzések számbavétele, - egységes alapszint mérési rendszer (szövegértés, írás – helyesírás, elemi számolás) kialakítása, - az alkalmazott ellenırzési, mérési, értékelési rendszer hatékonyságának vizsgálata, szükséges korrekciója, - a rendelkezésre álló képesítési struktúra számbavétele, - a pedagógusok felkészítésének megszervezése, - a nem szakrendszerő oktatás keretében szerzett tapasztalatok feldolgozása, értékelése. A nem szakrendszerő oktatás órakerete, megosztása: A nem szakrendszerő oktatás heti óraszáma a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások 25 %-a (6 óra). 83
Az átmeneti rendelkezések értelmében intézményünk a 2010/2011. tanévig az 5. és 6. évfolyamokon a nem szakrendszerő oktatást heti 5 órában (20 %) szervezi meg.
A nem szakrendszerő rész arányainak összetevıi: Magyar nyelv és irodalom: 2 óra Hon- és népismeret: 0,5 óra Matematika: 2 óra Rajz: 1 óra Természetismeret: 0,5 óra Tanulásszervezés Csoportkialakítások, nívó csoportok, órán belüli, témához, felkészültséghez alkalmazkodó, a csoportigényeknek megfelelıen történik. Lehetıség: a hét egy napján 5-6 órás projektalapú tanítási nap szervezése; differenciálás, csoportbontás, kooperatív foglalkozások a hét napjaira elosztva; egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése; képesség-kibontakoztató felkészítés (könyvtár, múzeum, színház, mozi, erdei iskola stb.)
Fejlesztési stratégiák tervezése A tanulók fejlesztési stratégiájának kidolgozása során bázisként szolgálnak a tanév eleji diagnosztikus mérések eredményei. A diagnosztikai felmérések célja: - tájékozódás az alapozó funkciókat illetıen, - részletes információkat szerezni a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés elıtt, - a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, - a tanulók tudásának, hiányainak feltárása, - ismeretek, készségek, képességek beazonosítása, feltérképezése. Az országos kompetenciamérések eredményeinek elemzései. Munkaközösségek konzultációi. Osztályfınökök és szaktanárok esetmegbeszélései. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség-képesség területeken A tanítási tartalom módosítása nélkül az alábbi kompetenciákra kell különös tekintettel lenni a fejlesztés, illetve felzárkóztatás során: Általános, az egész tantárgyi struktúrára vonatkozó fejlesztési feladatok 10 – 12 éves életkorban: - az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása, az olvasás és íráskészség fejlesztése, - kommunikációs készség fejlesztése, - az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) - a kommunikációs képességek erısítése (mőfajok ismerete, értése, alkotása hétköznapi helyzetekben, nyelvhelyesség, helyesírás)
84
- a szociális kompetenciák fejlesztése (identitás, énkép, nyelvhasználat, kapcsolatteremtés, társas viselkedés, társas kapcsolatok, konfliktuskezelés, szabálytanulás) - térbeli, idıbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontos tájékozódás. Értékelés Szöveges értékelés felzárkóztató foglalkozásokon a pedagógiai-tartalmi kérdésekkel összefüggésben: további felzárkóztatás szükséges megfelelt jól megfelelt kiválóan megfelelt. Az értékelés módjai: - egyénre szabott szöveges értékelések - fejlesztı foglalkozásokon való részvétel szöveges minısítése - csoportmunka differenciált visszajelzése, - %-os visszajelzés az eredményességrıl - a mérések közötti javulás szintjének és a fejlıdés ütemének szóbeli és írásbeli visszajelzése - önértékelés A értékelés eredményeinek nyilvánosságra hozása - nevelıtestületi értekezleteken - szülıi értekezleteken - elemzések, értékelések, hatásvizsgálatok
8.1.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: - az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói eszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei, illetve az adott tárgyat tanító tanárok határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján; - egy adott tanulócsoport tanulmányainak évei alatt – ha ilyen van – egyazon tankönyvcsalád egymásra épülı tagjait használja; - a választás során szempont a külalakjában vonzó, esztétikus, a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodó megjelenés; - elvárás, hogy fokozatosan fejlessze a tanulók értelmi képességeit, gondolkodását, adjon lehetıséget a differenciált haladásra; - a tankönyvet, munkafüzetet feladatlap egészítse ki, amely a megerısítést, sokoldalú gyakorlást, önálló munkáltatást, lehetıség szerint az ellenırzést szolgálja; - megfelelı tanári kézikönyv egészítse ki;
85
- legyen tartós, árban megfelelı. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a megelızı tanév végén tájékoztatjuk a szülıket. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. Iskolánk arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból, pályázatokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.
8.2
A tanulók teljesítményének értékelése, minısítésének formái
A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban annak alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minısítése az egyes évfolyamokon az alábbiak szerint történik:
Értékelés Tanulóinknak a tantárgyakban elért teljesítményét a negyedik évfolyam év végétıl hagyományos módon, érdemjegyekkel osztályozzuk. A bizonyítványba kerülı jegyeket, az egyes tanulók félévi, év végi osztályzatát a nevelıtestület az osztályozó értekezleten áttekinti. Az osztályozó értekezletig minden tanulónak joga, hogy folyamatosan számot adhasson tudásáról szóban vagy írásban. Tantárgyanként, a félév lezárásáig minden tanulónak legalább négy (havonta egy) osztályzata kell, hogy legyen, melynek megszerzéséhez a lehetıséget a szaktanár feladata biztosítani. A naplóba, ellenırzıbe beírt jegyek folyamatos számonkérésrıl tanúskodjanak. A szaktanár minden hónap utolsó hetére beírja a tanuló jegyeit a naplóba. A jegyek ellenırzıbe való beírása a tanuló kötelessége, melyet a tanárával aláírat.
Az érdemjegy az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. A hagyományosan alkalmazott osztályzatok, érdemjegyek alkalmazása szakórákon: jeles (5)
A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot. Saját szavaival is vissza tudja adni azt. Szabadon, önállóan beszél.
jó (4)
A tantervi követelményeknek csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét. A tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget. A tanári segítségre többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Rövid mondatokat mond.
közepes (3)
86
elégséges (2) A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget. Fogalmakat nem ért. Egyszavas válaszokat ad. A továbbhaladáshoz Szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. elégtelen (1) A tantervi követelményeknek a eleget tenni. A minimumot sem tudja.
szaktanát
útbaigazításával
sem
tud
Az egyes modulok értékelése és minısítése a tantárgyakon belül a tananyag többi részéhez hasonló formában történik, az iskolai évfolyam befejezéséhez nem különül el. Az érdemjegyek osztálykönyvi bejegyzésének módjai: témazáró: felelet: év eleji felmérı: győjtı és szorgalmi munka: félévi érdemjegy: év végi érdemjegy:
piros tinta kék tinta zöld tinta fekete tinta zöld filctoll piros filctoll
A szülık tájékoztatása az ellenırzı füzeten, illetve az üzenı füzeten keresztül történik. Szaktárgyanként a tanulónak legalább havonta egy osztályzattal kell rendelkeznie.
Minısítés (félév, tanév vége) Az 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel kell kifejezni a tanulók teljesítményét. (mód. törv. 90.§ a) pont) A szöveges minısítés érdemjegyre, osztályzatra való átváltását a helyi tantervben az alábbiak szerint kívánjuk megvalósítani: Kiváló
Jól megfelelt
Megfelelt
Gyenge
5
4
3
2
Felzárkóztatásra szorul 1
Az alsó tagozaton a tanulók értékelése folyamatos. A szülı negyedévente kap értékelést gyermeke teljesítményérıl. Félévkor és év végén a bizonyítványba, illetve tájékoztató füzetbe szöveges minısítés kerül. Az évközi munkák értékelésénél jegyeket vagy százalékos mutatókat is alkalmazhatunk. A félévi és tanév végi szöveges minısítést mondatbankok alapján, az alábbi szempontok alapján készíti el minden évfolyamon a pedagógus. Szövegesen minısítik a tantárgyi tudást követelményekhez viszonyítva, tanulóhoz, önmagához viszonyítva, tanulócsoporthoz viszonyítva; fejlıdést; készségeket;
87
szóbeli feleletet, memoritert, szorgalmi feladatot, tartalommondást, hangos olvasást, dramatizálást, órai munkát, győjtı munkát, éneklést, szolmizálást, szövegismeretet, ritmus: -felismerését,- visszaadását, -lejegyzését, elkészült munkadarabokat, elıírt mozgásformák végrehajtását. írásbeli munkák (%-os teljesítmény alapján): felmérık, szintfelmérık, dolgozatok, témazárók, röpdolgozatok, tudáspróbák, minimumfelmérések, írásbeli feleletek valamennyi tantárgyból. magatartást, szorgalmat, tanulási technikák fejlettséget. A szöveges értékelés, minısítés technikai megoldása: átfogó, mondatokba szerkesztett, értékelı mondatokból aláhúzással történı választás, értékelı kategóriák közüli választás, tantárgyi mérések %-os értékelése, a felsoroltak kombinálásával.
A szöveges értékelés alapelvei minısítésközpontúság helyett fejlesztıközpontúság jellemezze; oktatási, nevelési, képzése eredmények értékelése azonos súllyal valósulhasson meg; vegye figyelembe az életkori sajátosságokat; legyen összhangban a NAT-tal, a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel; diagnosztikus, formatív és szummatív funkciókat egyaránt képes legyen teljesíteni; jellemezze a rendszeres és folyamatos visszajelzés; személyre szóló és ösztönzı legyen; a tanítási- tanulási folyamat állandó kísérıjeként tudjon megerısítı, korrigáló, fejlesztı szerepet betölteni; konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a tovább lépés útját és módját; tartalmában a komplexitás jellemezze; legyen közérthetı mind a tanuló, mind a szülı számára. A szöveges értékelés célkitőzései, rendszerének összetevıi gyermek folyamatos fejlıdésére figyelı, adottságaihoz igazodó, az egyéni különbözıségeket is kifejezni tudó értékelés megvalósulása; a gyermek fejlıdési ütemét követı, differenciált tanulási technikák alkalmazása közben is érvényesülı folyamatos visszacsatolás; nyitott innovatív pedagógus személyiség, akinél belsı késztetésként jelenik meg a permanens önképzés igénye. A szöveges értékelést a pedagógusok végzik. Az 1 – 4. évfolyamokon az I. és III. negyedévi szöveges értékelést a pedagógus szakmai önállósága alapján készíti el. A szöveges értékelés dokumentumai: napló, tájékoztató füzet, anyakönyv, bizonyítvány, 88
kiegészítı értékelı lapok. Az iskola a céljának eléréséhez folyamatosan tájékozódik és tájékoztat a tanuló elımenetelérıl. Az értékelések személyre szólóak, egyértelmőnek kell lennie. Az értékelés formái diagnosztikus formatív szummatív
megkezdett munka elıtti (év elejei felmérések) a munka folyamatában tájékozódó (év közi felelések stb.) egy tanult téma összegzı értékelése (témazárók, év végi felmérık)
Az értékelés áthatja az egész iskolai élet tevékenységét, nem csak a tanulmányi munka értékelése, hanem a tevékenységbıl lemérhetı viselkedés, együttmőködési képesség, érdeklıdés és felelısségvállalás is megjelenik. 8.2.1 A sajátos nevelési igényő tanulók értékelése A Közoktatási Törvény 1993. évi LXXIX. törvény 30.§ 9. bekezdése alapján a sajátos nevelési igényő tanulót a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértıi véleménye alapján, a szülı kérésére, az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés, és minısítés alól. 8.2.2 Eredményességi vizsgálatok Év eleji felmérések: alapszint mérések minden évfolyamon (kivétel: 1. osztály) olvasásszövegértés, írás-helyesírás, matematika, a páros számú évfolyamokon magyar nyelv és irodalom, matematika, valamint felsı tagozaton még plusz 2 választott tantárgyból. Témazárók, feladatlapok: a témák végén dolgozattal, melyet a tanulók megkapnak, fénymásolatát hazavihetik. Félévi minimumfelmérık: a tantárgyi követelmények minimális teljesítményét kérik az érdekelt tanulóktól. Év végi felmérések: alapszint mérések minden évfolyamon 1. évfolyamon: hangos olvasás, elemi számolás 4. évfolyamon: hangos olvasás, elemi számolás 6. évfolyamon: magyar (írásbeli szövegalkotás), matematika, Fentieken kívül folyamatfelmérések, OKÉV kompetenciamérések, képességvizsgálatok, illetve olvasási és szövegértési felmérések.
89
Tantárgyak értékelése, félévkor és év végén (összefoglaló táblázat)
Tantárgy/évf. Magyar nyelv és agyar irodalom Történelem és állam.ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés-sport Osztályfınöki Tantervi modul Tánc és dráma Hon- és népismeret
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
●
●
●
●
●
●
●
●
●
●
●
● ● ●
● ● ●
● ● ●
● ● ●
●
● ● ● ● ● ● ● ● ● ◄
● ● ● ● ● ● ● ● ◄
● ●
● ●
● ●
●
●
●
● ● ● ●
● ● ● ● ◄
● ● ● ● ◄
● ● ● ● ● ● ● ● ◄ ◄ magyar magyar irodairodalomnál lomnál rajznál
Informatika
rajznál informa -tikánál
Ember és társadalomismeret; etika
történelemnél
Mozgókép és média Egészségtan
◄ ●
8.3
rajznál term. ism.-nél
biológiánál
= szöveges értékelés; jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, felzárkóztatásra szorul = osztályozás nélkül = értékelés érdemjeggyel / érdemjeggyel is Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A magasabb évfolyamba lépés elbírálásakor, az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélemény a döntı. Az értékelı döntést az osztályozó értekezlet mondja ki, melyen az évfolyam teljes tanítói, tanári állománya részt vesz. 1-3. évfolyam
90
A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az egyes tantárgyi követelmények tartalmazzák. − Az intézmény vezetıje az elsı évfolyamon a tanulót – szakértıi vélemény alapján – mentesítheti az osztályozás, értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az elsı évfolyamot elıkészítı évfolyamként végzi és fejezi be. Az elıkészítı évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésıbb a hetedik életévében megkezdte. − Az elıkészítı évfolyam helyett egyéni továbbhaladás is engedélyezhetı − A tanuló az elsı-harmadik évfolyamon csak akkor utasítható évismétlésre, ha az elıírt követelményeket mulasztásai miatt (250 óra) nem tudta teljesíteni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv és az informatika tanulásának elsı évében is. − Évfolyamismétlésre történı utasítás a szülı kezdeményezésére, kérésére történhet. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul" minısítést kap, az iskolánk a következık szerint teljesíti a Kt. 70. § (3) bekezdésében foglalt felzárkóztatási kötelezettségeit: − a szülı bevonása: tájékoztatás szóban, családlátogatás, fogadó óra, vagy elıre egyeztetett megbeszélés alkalmával, szükség szerint, de legalább negyedévenként írásban; − a részletes értékelés formái: a tantárgyankénti értékelı táblázatok, egyénre szabott elemzés, illetve az írásbeli munkák javítása; − lehetıségek a problémák feltárására: • a problémák és igények összegyőjtése; • a terhelés vizsgálata (óraszámok, követelmények, otthoni munka); • tanulói teljesítmények vizsgálata (tudás, képesség, attitőd), valamint az, hogy önmagához képest hogyan teljesít; • a hozzáadott érték vizsgálata (a kompetencia-mérés és teljesítmény mérés eredményeinek összehasonlítása); • a szülıi elvárások és szülıi támogatás tisztázása; • szükség szerint szakszolgálat véleményének kérése; • tanórai differenciálás (egyéni haladási ütem kidolgozása, különbözı tanulásszervezési módok alkalmazása a jobb hatékonyság érdekében); • tanórán kívüli lehetıségek (felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás, tanulási eszközök változtatása, bıvítése); • egységes és következetes eljárások kialakítása a szülıkkel együttmőködve; • szükség szerint a szakszolgálat segítségének igénylése. Ha a tanuló nem tudja teljesíteni az elsı-negyedik évfolyamon a követelményeket az iskolán belül az alábbi lehetıségek adódnak:
91
É v fo l ya m Elıkészítı évfolyam (6-7 éves korig, egyszer)
Elsı
M á s o di k
To v áb b h al ad á s Egyéni továbbHaladás (legfeljebb a 4. év végéig) Mentesítés egyes tantárgyak értékelése alól Mentesítés egyes
H a r ma di k
N eg y e di k
tantárgyak értékelése alól Mentesítés egyes tantárgyak értékelése alól
É v is mé t lé s Fejlesztés Hiányzás re szorul, miatt nem szülıi értékelhetı kérésre
Fejlesztésre szorul
Fejlesztésre szorul
Fejlesztés re szorul, szülıi kérésre
Hiányzás miatt nem értékelhetı
Fejlesztésre szorul
Fejlesztés re szorul, szülıi kérésre Szülı kérésére
Hiányzás miatt nem értékelhetı
Fejlesztésre szorul
Ha nem teljesítette a követelményeket
Hiányzás miatt nem értékelhetı
− Egyéni továbbhaladás esetén – szakértıi vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különbözı évfolyamokig, de legkésıbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. − A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól. Ez esetben egyéni foglalkozást kell szervezni a részére. − Az elsı-negyedik évfolyamon ha a tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vesznek részt. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történı elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. A szülıt tájékoztatni kell azokról a lehetıségekrıl, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez.
4-8. évfolyam
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei" címő fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból legalább minimum szinten teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az elégséges osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbtanuláshoz. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén három vagy több tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot megismételheti. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: − az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; − az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; − egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; és/vagy nincs kellı érdemjegye az értékeléshez, − magántanuló volt. A felzárkóztatási lehetıségekrıl szükség szerint tájékoztatjuk a szülıket. A felzárkóztatási program tartalmazza − a feltárt hiányosságokat, fejlesztésre szoruló képességeket, készségeket; − a felzárkóztatás tanórai és tanórán kívüli formáit, módszereit; − a beszámoltatás ütemezését és formáit; − a továbbhaladás követelményeit. A felzárkóztatás hatékonyságát a felzárkóztatási programban jelölt szakaszokhoz kapcsolódóan, a tanuló önmaga, illetve társaihoz mért teljesítménye összehasonlításával ellenırizzük. Az eredményes felkészüléshez biztosított intézményi lehetıségek: − hosszabb felkészülési idıt biztosítunk a javító vagy osztályozó vizsgán; − az írásbeli beszámolón segédeszköz (számítógép stb.) használatát engedélyezzük; − lehetıvé tesszük az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását stb. A kudarcok csökkentése érdekében törekszünk a lehetséges okok feltárására. 8.3.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
-
-
írásbeli felelet - egy vagy két tananyag végén az aktuális tananyagok vizsgálata témazáró dolgozat - egy nagyobb, összefüggı téma végén, átfogó ismereteket vizsgál, értékelésnél súlyozottan kerül beszámításra) íratása a témák végén, évente legalább két alkalommal szintfelmérık - a tanuló addigi ismereteire kíváncsi, hosszabb tananyagot, több témát ölel át, íratása évente legalább két alkalommal tantárgyanként) minimumtesztek - a tantárgyi minimumot kéri számon, az esetleges továbbhaladás feltétele, évente legfeljebb 1 alkalommal tantárgyanként)
Az írásbeli és szóbeli számonkérések során szerzett érdemjegyek tanulók tudásának értékelésében azonos súllyal szerepelnek. A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet írattatni.
93
9 9.1
Helyi tanterv - szakközépiskola
Tantervek
Az iskola egyes évfolyamain az alábbi tantervek szerint folyik az oktatás:
R: régi, többször módosított 1978-as tanterv HK2001: a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv, HK2003: a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkentése miatt módosított helyi tanterv,
Tanév
Évfolyam 10.
9.
11.
12.
2001/2002
HK2001
R
R
R
2002/2003
HK2001
HK2001
R
R
2003/2004
HK2001/CS
HK2001
HK2001
R
2004/2005
HK2001/CS
HK2001/CS
HK2001
HK2001
2005/2006
HK2001/CS
HK2001/CS
HK2001/CS
HK2001
2006/2007
HK2001/CS
HK2001/CS
HK2001/CS
HK2001/CS
2007/2008
HK2001/CS
HK2001/CS
HK2001/CS
HK2001/CS
94
9.2
Óratervek
9.2.1 Tantárgyi rendszer és óraszámok a nappali munkarend szerint tanulók részére
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam heti éves heti éves heti éves heti éves 4
148
5
185
4
148
5
160
2
74
2
74
3
111
3
96
-
-
-
-
1
37
1
32
5/5 3 1 2
185/ 185 185 111 37 74
4/4 3 1 2
185/ 185 148 111 37 74
2
74
2
74
2 2
74 74 185/ 185
2 2
74 74 185/ 185
Idegen nyelv
5/5
Matematika Testnevelés és sport Osztályfınöki Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika
5/5
Fakultáció ÖSSZESEN:
33
1221
5/5
5/5 33
1221
5/5 4/4 2 1 2
6/6 3 31
185/ 185 148 74 37 74
4/4 2 1 2
160/ 160 126 64 32 64
-
-
-
222/ 222 111 1147
-
192/ 192 126 1052
5/5
6/6 4 33
Az iskola helyi tanterve – amely a 2001/2002.-es tanévtıl 9. évfolyamtól kezdıdıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre – a 28/2000. (IX.21.) OM rendelettel kiadott kerettanterven alapul. A kerettantervi témák feldolgozására szánt idıkereten felül biztosított 20%-nyi többletidıt gyakorlásra, készségfejlesztésre fordítja az iskola. Az idegen nyelvek közül angolt és német nyelvet oktatunk iskolánkban. A csoportbeosztásnál a tanulók igényeit és elızetes ismereteit vesszük figyelembe. A kerettantervi rendeletben elıírtakat az alábbiakban módosítottuk:
Az ének-zene tantárgy anyagát beintegráltuk a magyar nyelv-és irodalom tantárgyba. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhetı órákat 9., 10. évfolyamon teljes egészében a matematika, 11., 12. évfolyamon a matematika (2ó/hét) és az idegen nyelv kapta. mivel iskolánknak célja – többek között.hogy a gyenge elıképzettségő tanulókat is az iskolában tartsa, illetve minden tanuló megfelelı idegennyelv-tudás birtokában fejezze be középiskolai tanulmányait. Az iskola – az elıbbiekkel összhangban - a nem kötelezı (választható) tanítási órakerettel is az idegen nyelv óraszámát emeli meg az erre jelentkezı tanulók számára. Az iskola helyi tantervében a kötelezı órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei -a matematika és a fizika kivételével- megegyeznek a kerettantervi rendeletben foglaltakkal. A matematika tantárgy heti 2 óráját a gyengébb csoportban a
95
felzárkóztatásra, a képességfejlesztésre, gyakorlásra, a jó csoportban tehetséggondozásra ill. az emelt szintő érettségire való felkészítésre fordítják.
a
A fizika, mint érettségi tantárgy tantervi követelményeit a gimnáziumi tanterv tartalmazza. Ebbıl a tárgyból emelt szintő érettségire készítjük fel tanítványainkat – növelve a mőszaki pályákon való továbbtanulási esélyeiket. Az informatika tantárgy oktatása csoportbontásban történik, és az OM által kiadott (közismereti) informatika tantárgyi követelményrendszerén alapszik. A helyi tantervünk biztosítja, hogy tanulóink – választásuk szerint – a kötelezı érettségi tárgyakból valamint fizikából, informatikából emelt szinten fel tudjanak készülni az érettségi vizsgára. Biztosítja továbbá, hogy azokból a tárgyakból, amelyeket a helyi tanterv kötelezı tantárgyként elıír a 9.-12. évfolyamra, szintén lehetıségük legyen az emelt szintő érettségi letételére. 9.2.2 Tantárgyi rendszer és óraszámok a levelezı munkarend szerint tanulók részére Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom, mővészeti ismeretek Történelem és társadalom ism. Filozófia/etika Idegen nyelv-angol, német Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika. Szakmai orientáció ÖSSZESEN:
9. évfolyam levelezı
10. évfolyam levelezı
11. évfolyam levelezı
12. évfolyam levelezı
75
75
75
64
38
38
38
32
-
-
-
16
111
111
111
111
37 19
37 19
37 19
32 -
19
19
19
19
19 19 37 374
19 19 37 374
19 19 37 393
19 -
293
Az iskola helyi tantervének esti és levelezı munkarend szerinti oktatásra vonatkozó része – amely a 2001/2002.-es tanévtıl 9. évfolyamtól kezdıdıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre – szintén a 28/2000. (IX.21) OM rendelettel kiadott kerettanterven alapul. Idegen nyelvek közül az angol és német nyelv oktatását kínáljuk választási lehetıségként a hozzánk beiratkozott tanulóknak. Szakmai orientációként számítógép kezelés alapjai, szövegszerkesztés, táblázatkezelés és operációs rendszerek oktatása folyik. A kerettantervben meghatározott tantervi követelmények feldolgozása a tanórai foglalkozások és az egyéni felkészülés során történik. A tanórai foglalkozásokat heti két alkalommal – a tanulók idıbeosztásához igazodva – szervezzük. Az eredményes egyéni
96
felkészüléshez az oktatásban részt vevık minden segítséget megkapnak iskolánk pedagógusaitól. Hosszabb hiányzás ( betegség) esetén egyéni felzárkóztatást biztosítunk tanulóinknak.
9.3 Ellenırzés, értékelés A tanulói teljesítmények ellenırzése, értékelése Célja: diagnosztikus visszajelzés a tanuló és a tanár számára. Feladata: a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos standardizált értékekhez, következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára, a követelmény teljesítésének szintje alapján további gyakorlás, tanulók eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz, a tanulók minısítése érdemjeggyel. Helye a tanítás- tanulás folyamatában: rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán, rendszeres szóbeli feleltetés az elızı órák anyagából, témazáró feladatok megoldása, A továbbhaladás feltétele a kerettanterv követelményeinek teljesítése. A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész -vagy egy-egy tantárgy- tanulása után várunk el a tanulóktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Iskolarendszerünk demokratizmusa megköveteli, hogy ne csak a tananyag legyen egységes, hanem a követelményszintek is, mert ez adja a tanulás eredményeit megítélı értékelés egységes alapját. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak, tehát csak a törzsanyag elsajátításának a mértékét és milyenségét lehet osztályzatokkal rögzíteni. Fontos, hogy minél többféle tevékenységet értékeljünk, de ne minden tevékenységet -és ne mindig- osztályozzunk. Az osztályozás ma még nem mellızhetı motivációja a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának. A folyamatos értékelés érdekében arra törekszünk, hogy havonta legalább egy osztályzatot minden tantárgyból kapjanak tanítványaink. A tanulási teljesítmények értékeléséhez hozzájárulnak a külsı és belsı méréseken elért eredmények
Az ellenırzés, értékelés módjai:
Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik.
97
Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, etika tantárgyakból tanultakat egy-egy témakörön belül a nevelık szóban és írásban is ellenırizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Ezek eredményei a félévi és év végi minısítést a szóbeli feleletekre kapott jegyeknél jelentısebben befolyásolják. Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet nem iratunk.
A 10. évfolyam végén a tanulók „kis érettségit” tesznek a kötelezı érettségi tárgyakból. Ezek eredménye meghatározó a 10. év végi tantárgyi minısítésnél.
12. évben – az érettségire való felkészülés érdekében „próba érettségi dolgozatot” írnak tanítványaink magyar és matematika tárgyakból. Az év végi minısítésbe a dolgozat eredménye beszámít.
A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban. Informatika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik a szóbeli felelet. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.
A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következık szerint történik: 1. 2.
a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel értékeljük. félévkor valamint év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük.
A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: Kitőnı Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
(csak tanév végén) (5) ha a tantervi követelményeket kiválóan teljesíti, (4) ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával teljesíti (3) ha a tantervi követelményeket pontatlanul, hibásan, nevelıi segítséggel teljesíti, (2) ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, (1) ha a tantervi követelmények minimumát sem tudja.
98
A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az a hiányzó jegyeket pótolja.
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél a kilenc-tizenkettedik évfolyamon a példás (5), jó(4), változó(3), rossz(2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az osztályfınök havonta egy alkalommal, félévkor és a tanév végén a nevelıtestület közösen értékel. A tanuló minısítése félévkor és év végén bekerül az értesítıbe illetve a bizonyítványba. Alapvetı megítélési szempontok a következık:
Házirend elıírásainak betartása az általános viselkedési normák betartása a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás az iskolán kívüli magatartás a tanulmányi munkához való viszony az osztály- és iskolai közösségben vállalt feladatok gyakorisága, azok elvégzésének színvonala a demokratikus választás útján kapott megbízások elvégzésének színvonala sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és színvonala az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások.
A magatartás minısítésének tartalma: Pozitívumként értékelendı, ha a tanuló: betartja a Házirend elıírásait, és társait is erre ösztönzi, döntéseiben, értékítéleteiben kifejezıdik az osztály- és az iskolaközösség iránti felelısségérzete, egyénisége megırzése mellett össze tudja egyeztetni a közösség és a maga értékrendjét, segítıkész magatartás jellemzi, tiszteletben tartja társait és tanárait, ezt viselkedésében és hangnemében is kifejezésre juttatja, a tanórákon, az iskolai rendezvényeken és az iskolán kívül fegyelmezett, együttmőködésre kész, szívesen vállal szervezési feladatokat, illetve az ezen belül reá háruló részfeladatokat pontosan és felelısséggel elvégzi, részt vesz az iskola sport- és kulturális rendezvényeiben, munkája - ezen belül tanulmányi munkája - elvégzésében kötelességtudó és megbízható, magatartása miatt nem kapott figyelmeztetést, intést.
99
Negatívumként értékelendı, ha a tanuló:
ismételten és súlyosan megsérti az iskola írott és íratlan szabályait és a Házirend elıírásait, nem törekszik ezek betartására, rossz hatással van társaira, negatív irányba hangolja a közösséget, magatartásával rontja a közösség külsı megítélését, hírnevét, általában elutasítja a jogos bírálatot, társai bírálatára durván reagál, megtagadja az együttmőködést, nem vállalkozik a képességeinek megfelelı feladatokra, kibújik a megbízások alól, vagy a rábízott munka elvégzésében hanyag, a tanórákon, iskolai rendezvényeken fegyelmezetlen, tanulmányi munkája elvégzésében megbízhatatlan, durva, goromba hangot használ, tiszteletlen a társaival vagy a felnıttekkel szemben. A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát értékeli. Szempontok a szorgalom minısítéséhez: A szorgalom minısítése kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyulást, a kötelességtudat, a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél a kilenc-tizenkettedik évfolyamon a példás (5), jó(4), változó(3), rossz(2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az osztályfınök havonta egy alkalommal, félévkor és a tanév végén a nevelıtestület közösen értékel. A tanuló minısítése félévkor és év végén bekerül az értesítıbe illetve a bizonyítványba. Alapvetı megítélési szempontok a következık: a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya, a szociális, kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény viszonya, a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkában. A szorgalom minısítésének tartalma: Pozitívumként értékelendı, ha a tanuló:
tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan, pontosan és megbízhatóan eleget tesz, esetleges hátrányos helyzetével ereje szerint igyekszik megküzdeni, minden tantárgy anyagát igyekszik a tehetségének megfelelıen elsajátítani, a munkájában igényes, tudatosan törekszik önmaga fejlesztésére, ismeretei önálló alkalmazására, az általános érdeklıdés jellemzi, sokoldalú mőveltség elsajátítására törekszik, képes az önellenırzésre, a jó munkabeosztásra, a tanítási órákon figyel, tevékeny, kész az együttmőködésre, igyekszik hozzájárulni az óra sikeréhez, a kötelezı feladatai elvégzése mellett önként is végez tanulmányi munkát, olvasmányi, beszámolói, szakköri tevékenysége vagy tanulmányi versenyekre való felkészülése révén ismeretei bıvítésén munkálkodik, arra rászoruló társainak önként és tapintattal segít a tanulásban.
100
Negatívumként értékelendı, ha a tanuló:
tanulmányi munkáját érdektelenség és közöny jellemzi, kötelezettségeit nem teljesíti, nehezíti a közös munkát, rendszeresen készületlen, az órai munkában nem vesz részt, vagy megtagadja az együttmőködést, figyelmetlen, a munkája rendszertelen, megbízhatatlan, igyekszik kerülni a számonkérési alkalmakat, nem fogadja el a jó szándékú bírálatot, vagy a felajánlott segítséget.
Elégtelen osztályzat(ok) esetén a szorgalom minısítése hanyagnál jobb nem lehet! Alkalmazható jutalmazások, büntetések Jutalmazások osztályfınöki szóbeli dicséret osztályfınöki írásbeli dicséret igazgatói elismerés (osztály elıtt ismertetni kell) igazgatói dicséret nevelıtestületi dicséret. Büntetések osztályfınöki szóbeli figyelmeztetés osztályfınöki írásbeli osztályfınöki intés osztályfınöki megrovás igazgatói szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás nevelıtestületi megrovás fegyelmi eljárás kizárás az intézménybıl. Jutalmazások, büntetések alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni, azonnal magasabb fokozati jutalmazás és büntetés is alkalmazható.
101
9.3.1 Az otthoni felkészüléshez elıírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok adásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás – készség és képességfejlesztés – valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
a tanulók érettségire, fıiskolai-egyetemi felvételire való eredményes felkészülésének érdekében önálló írásbeli dolgozatokat készítenek a tanáraik által megadott témákban, feladatsorokat oldanak meg a tanórai házi feladaton felül-ezek színvonalas elkészítésére hosszabb idı áll a rendelkezésükre,
a tanulók a tanítási szünetek idejére illetve a hét végére az egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
9.4
Magasabb évfolyamba lépés feltételei
A nevelıtestület jogkörébe tartozik a tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. A Közoktatási törvény. 71. §.alapján a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba,
ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben " A magasabb évfolyamba lépés feltételei" c. fejezetekben elıírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette,
ha elégtelen tanév végi osztályzat után sikeres javítóvizsgát tett.
A magasabb évfolyamba lépéshez, az év végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse a tanulmányi követelményeket;
egy tanítási évben egy - egy tantárgy éves óraszámának 30%-nál többet mulaszt;
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
magántanuló.
Abban az esetben, ha a tanuló folytatja tanulmányait az iskola szakképzési évfolyamán, akkor nincs szükség arra, hogy újra beiratkozzon, ugyanaz az eljárás, mint amikor a soron következı magasabb évfolyamba lép. 9.5
A tanulók fizikai állapotának mérése
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák. Az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárása kiindulási alapul szolgál az egyéni és csoportos fejlesztés
102
tervezéséhez. Ezáltal lehetıség van testnevelés órákon a tanulók egészségileg „hátrányos” helyzetének megszüntetésére, az általános teherbíró képességük fokozására. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok összeállítását ill. az elért eredmények pontszámmá alakítását az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott, dr. Fehérné dr Mérey Ildikó által készített módszertani szakanyag felhasználásával végezzük. 1. feladat: HELYBİL TÁVOLUGRÁS – az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elızetes lendületszerzés – majd erıteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. Értékelés: az utolsó és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. 2. feladat: LÖKÉS EGY KÉZZEL DOBÓTERPESZBİL AZ ÜGYESEBB KÉZZEL, TÖMÖTT LABDÁVAL – a kar-a törzs-a lábizmok dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló a dobóvonal mögött kényelmes harántterpeszbe áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: a hátul lévı láb nyújtásával a törzs dobásirányba fordításával, a dobókar kinyújtásával, labda kilökés elıre, a lehetı legnagyobb távolságra. Értékelés: a dobóvonal közepe és a labda becsapódása közötti távolságot mérjük. 3. feladat: HASONFEKVÉSBİL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATO-SAN – a hátizmok erı-állóképességének mérése Maximális idıtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végzı személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 3. ütemre törzsemelést végez, 4. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 5. ütemre visszanyit tarkótartásba, 6. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. 4. feladat: HANYATFEKVÉSBİL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN - a hasizmok erı-állóképességének mérése Maximális idıtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szınyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás elırenézı könyökkel.
103
Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 5. feladat: FEKVİTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS - ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN - a vállövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérése Maximális idıtartam: lányok 2 perc, fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámasz (tenyerek vállszélességben elırenézı újakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merıleges kar). Feladat: a tanuló mellsı fekvıtámasztól indítva karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás - és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 6. feladat: TÖMÖTT LABDAVETÉS KÉT KÉZZEL, A FEJ FÖLÖTT, HÁTRA – a váll és a törzsizmok dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat. Feladat: a tanuló elırehajlítás közben lendületet szerez, majd eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük.
9.6
Tankönyv - és taneszköz-választás szempontjai
A tanulási segédeszközök legfontosabb eleme a tankönyv. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvválasztás egyéb szempontjai:
megfeleljen a NAT és a kerettanterv adott tantárggyal szemben támasztott tartalmi követelményeinek, valamint a helyi tantervben megfogalmazottaknak,
igazodjon, tanítványaink fejlettségi szintjéhez,
megfelelı mértékben szolgálja a követelményekben rögzített ismeretek, képességek fejlesztését,
a tankönyv ára és várható élettartama összhangban legyen.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek – ahol nincs munkaközösség, ott a szaktanárok – határozzák meg a helyi tanterv alapján. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt, májusban tájékoztatjuk, lehetıséget biztosítunk arra, hogy éljenek véleményezési jogokkal a tankönyv-taneszköz kiválasztását illetıen. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége.
104
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Egyre több nyomtatott taneszközt szerzünk be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.
105
10
A szakképzés programja
10.1 Jogszabályi háttér
1993. évi szakképzési LXXVI. törvény – valamint 1995., 2003. évi módosítása
1993. évi közoktatásról szóló LXXIX. Törvény - valamint 1996., 1999., 2003., 2005. évi módosításai
A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet.
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl szóló 45/1999. (XII. 13.) OMrendelet.
A 7/1993.(XII.30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl valamint a 27/2001. (VII.27.) OM rendelettel, a 41/2001.(XI.9.) OM rendelettel, a 32/2002.(V.18.) OM rendelettel a 49/2002.(VII.28.)OM rendelettel és a 63/2002. (XII.20.) OM rendelettel történt módosítások.
A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl.
1/2006.(II.17.)OM rendelet.
Az utóbbi évtizedben a rendszerváltással együtt járó gazdasági, társadalmi, politikai változások következtében felerısödött az emberi erıforrás képzésének a jelentısége, jelentısen átalakult a magyarországi szakképzés. A munkaerıpiac rendkívül dinamikus változásai rugalmas oktatási rendszert igényelnek, amelyben minden esély megvan az oktatási és képzési területek átjárhatóságára. Iskolánkban a munkaerı-piaci igényekhez alkalmazkodó szakképzési programokat kínálunk. Elısegítjük az elsı szakma megszerzését, a sikeres munkába állást. Iskolarendszeren kívüli képzést indítunk azoknak, akik már megszerezték elsı szakképesítésüket. Számukra számítógép-felhasználói képzést szervezünk, valamint az európai Unióhoz való csatlakozást elısegítendı nyelvi képzést indítunk.
10.2 A szakképzési évfolyamok tanulói Érettségi után a szakképzı évfolyamra automatikus a továbbhaladás a szakközépiskolánkban érettségizettek számára. Érettségivel rendelkezık részére szakmai elıképzettség nélkül intézményi jelentkezési lapon történik a jelentkezés. Jelentkezési korhatár: 22. év. (A korhatár meghosszabbítható, ha a tanuló az általános iskolát 7 évesen kezdte.) Felvételi vizsgát nem tartunk. A szakképzési évfolyamra felvételt nyernek azok a fiatalok is, akik megkezdték az érettségi vizsgát, de nem fejezték be a május-júniusi vizsgaidıszakban. Nekik a szakmai vizsgáig az érettségi vizsgát is le kell tenniük. A különbözı képzési irányok zárt, iskolarendszerő keretben folynak, tehát tanulói jogviszony mellett.
106
10.3 Választható szakmák az Országos Képzési Jegyzék szerint
Informatikai rendszergazda szakképesítés és vizsgakövetelményei I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ ADATOK
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszergazda 3. Szakképesítések köre: 3.1
3.2
3.3
Rész-szakképesítés Azonosítószám: Megnevezés:
54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltetı
Azonosítószám: Megnevezés:
54 481 03 0010 54 07 Webmester
Elágazások
Ráépülés
Nincs
4. Hozzárendelt FEOR szám: 3131 5. Képzés maximális idıtartama: Szakképzési évfolyamok száma 2
Szakképesítés megnevezése Informatikai rendszergazda
Óraszám 2000
II. EGYÉB ADATOK ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Webmester 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai elıképzettség:
érettségi vizsga
Szakmai elıképzettség:
-
Elıírt gyakorlat:
-
Elérhetı kreditek mennyisége:
-
107
Pályaalkalmassági követelmények:
nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 50 % 3. Gyakorlat aránya: 50 % 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idıtartama (évben vagy félévben): 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhetı, mikor: 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
1 év nem szervezhetı nem szükséges
A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1167-06 Webmester A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli és győjti a munkájával kapcsolatos újonnan felmerülı technológiákat, trendeket Felülvizsgálja, fejleszti és dokumentálja saját munkafolyamatainak eljárásait Biztosítja az állandó elérhetıséget (webmasterdo-main.com) Fogadja, kezeli/továbbítja a weblátogatók észrevételeit, panaszait, kérdéseit, igényeit Fogadja a belsı és külsı munkatársak webtartalommal kapcsolatos igényeit/utasításait Intézi a webtartalom telepítését és a hozzá kapcsolódó hostok regisztrációs kérelmét A közvetített webtartalmak megújítását elvégzi Ellenırzi a tartalom szerkezeti megjelenését a frissítést követıen különbözı megjelenítési felületeken Weblaptartalmat korrigálja/javaslatot tesz a korrigálásra Teszteléseket végez a webtartalmak elérhetıségét illetıen Detektálja a rendszer gyenge pontjait és a támadásokat Részt vesz a szolgáltatás biztonsági és funkcionális tervezésében, kialakításában A felhalmozott információk alapján a rendszerbe illı és a feladathoz szükséges hardver és szoftver eszközöket javasol Jogosultság struktúrát kezel a webes tartalom eléréséhez adatbázis jogosultságokat kezel A felhasználók adminisztrációját kezeli Ellenırzi a rendszer-adminisztrátor által elvégzett webszolgáltatásokhoz szükséges konfigurációt
Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B HTML-programnyelv
108
B
Web-szerkesztı program
A szint megjelölésével a szakmai készségek: Személyes kompetenciák: Kézügyesség Társas kompetenciák: Látás Módszerkompetenciák: Rendszerezı képesség Információgyőjtés Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezéső elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
1142-06
Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés
1143-06
Projekt menedzsment
1168-06
Hardveres, szoftveres feladatok
1167-06
Webmester A képzési programban meghatározott modulzáró vizsga A képzési programban elıírt gyakorlat teljesítésérıl szóló igazolás
4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1167-06 Webmester A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Web kiszolgáló telepítése, konfigurálása és tesztelése, jogosultságok beállítása, Web lap készítése és feltöltése (projektmunka + szóbeli bemutatás) A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: gyakorlati Idıtartama: 240 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100 %
3. A szakmai vizsga értékelése %-osan:
109
Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezéső elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. 2. 3. 4.
vizsgarész: 15 vizsgarész: 10 vizsgarész: 25 vizsgarész: 50
Az 54 481 03 0100 52 01 azonosító számú, Számítástechnikai szoftverüzemeltetı megnevezéső rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 35 2. vizsgarész: 35 3. vizsgarész: 30 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az elágazásokhoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérı szempontjai:
110
Webmester
Számítástechnikai szoftverüzemeltetı
10.4 Eszköz- és felszerelési jegyzék
Számítógép
X
X
Szoftver
X
X
Hálózat
X
X
A törvény és munkabiztonsági elıírások szerint meghatározott munkafeltételek és eszközök
X
X
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma
10.5 Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezı fogyatékossággal élı személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követı foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdıjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetıje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelı érdekképviselet véleményének ismeretében Részletes szakma ismertetı az NSZFI által kiadott mellékelt CD-n. Egyéb feltételek, információk A szóbeli és a gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
111
10.6 A tanulói teljesítmények értékelése A tanítási-tanulási folyamatban 3-féle értékelési eljárást alkalmazunk: formatív (fejlesztı) értékelést, szummatív (összegzı) értékelést és diagnosztikus értékelést. Formatív értékelés A formatív értékelést elsısorban a tanítási-tanulási folyamat közben alkalmazzuk sikerrel, ennek célja az éppen aktuális tudásszint vagy készségszint megállapítása. Fontos megjegyeznünk, hogy ehhez az értékelési eljáráshoz nem illesztünk érdemjegyeket, hiszen nem ez a célja, hanem a fejlesztés, formálás, ill. az ezt befolyásoló fontos tényezık, tudáselemek és motivációk feltárása. Szummatív értékelés A szummatív értékelést egy-egy tematikus egység végén vagy fontosabb csomópontoknál alkalmazzuk. Ennek az értékelési eljárásnak az a legfıbb jellemzıje, hogy célja a tanulók közötti különbségek feltárása és azok érdemjeggyé (vagy más értékelési formává) történı alakítása. Az ilyen értékelési lépések során kapott jegyek irányadóak lehetnek mind a tanárok, mind a tanulók számára, s fontos tulajdonságuk a tanítás-tanulás folyamatának visszacsatolása is. Diagnosztikus értékelés A diagnosztikus értékelést akkor alkalmazzuk, ha tanulók indulási szintjét állapítjuk meg, pl. egy-egy nagyobb tematikus egység indításakor az elızetesen tanult ismeretekrıl. Ez az eljárás tájékoztathat a tanulók tudásáról, készségeirıl és képességeirıl. Mindezek ismeretében a késıbbi tanítási-tanulási folyamat jobban irányítható, felépíthetı és szervezhetı. A formatív értékeléshez hasonlóan azonban itt sem értékelünk, inkább arra törekszünk, hogy értékelı megjegyzéseink, véleményeink a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek értékeire és hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A tanítási-tanulási folyamatot általában írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsga zárja (részleteirıl – az egyes tárgyaknál - korábban már olvashattunk). Emiatt olyan vizsgaszerő szituációkat is teremtünk, amelyekben a tanulók gyakorolhatják az ilyen helyzetekben végrehajtandó feladatokat, s így sikeresebben készülhetnek fel a tényleges írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgára.
10.7 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola magasabb szakképzési évfolyamára lépı tanulót nem kell beíratni. 10.8 A tanulói jogviszony megszőnése
Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;
112
Az utolsó évfolyam elvégzését követı elsı szakmai vizsgaidıszak utolsó napján; Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik, és az iskolában nem folyik másik, számára megfelelı képzés; A tanuló nem kíván továbbtanulni, ill. a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Megszőnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a jogszabályban meghatározott idınél többet mulaszt; Kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerıre emelkedése napján.
113
11
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11.1 A pedagógiai program hatálya, hatályba lépése Az iskola pedagógiai programja 2009. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. A pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2009. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. 11.2 A pedagógiai program felülvizsgálata, módosításának rendje A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2014/2015. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítani kell, illetve módosítani szükséges, ha azt jogszabályok elıírják. 11.3 A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti: -
az iskola igazgatója; a nevelıtestület bármely tagja és legalább 25%-a; a nevelık szakmai munkaközössége; a szülıi munkaközösség; az iskola fenntartója.
A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák önkormányzati képviselıik útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni. 11.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı.
114
A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelıi szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az intézményegység vezetıjénél, A Gábor Dénes Óvoda, Általános iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény általános iskolai pedagógiai programját a nevelıtestület 2009. június 12-i értekezletén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta.
Isaszeg, 2009. június 12.
Ph.
____________________________ Keresztúri Jusztina igazgató
115
12
1.
Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás
Az iskola pedagógiai programját véleményezte és elfogadásra javasolta:
A szülıi munkaközösség: 2009. június 11.
...................................................... SZMK vezetıje
A diákönkormányzat: 2009.június 11.
...................................................... DÖK vezetıje
A Nevelıtestület javslata: 2009.június 12.
...................................................... igazgató
•
2.
Elfogadta:
Nevelıtestület
3.
...................................................... igazgató
Jóváhagyta:
A fenntartó alapítvány Kuratóriuma: 2009.augusztus
...................................................... Kuratórium elnöke
116
4. A Pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására az alapító okirat változása miatt került sor. A szakképzés programja módosult az alábbiak szerint: Informatikai rendszergazda, Webmester
5. A pedagógiai program módosításának elfogadása
Az iskola pedagógiai programjának módosítását véleményezte és elfogadásra javasolta:
4.
A szülıi munkaközösség: 2009.június 11.
...................................................... SZMK vezetıje
A diákönkormányzat: 2009. június 11.
...................................................... DÖK vezetıje
A nevelıtestület: 2009.június 12.
...................................................... igazgató
Elfogadta:
Nevelıtestület
5.
...................................................... igazgató
Jóváhagyta:
A fenntartó alapítvány Kuratóriuma: 2009. augusztus
...................................................... Kuratórium elnöke
117
13
Mellékletek
118
13.1 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke
ISKOLA I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemzı adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belsı burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tőzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
tanterem
iskolánként (székhelyen és figyelembe lehet venni a szaktantermeket is telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1
szaktanterem
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba
tornaterem
Megjegyzés
a II/2. pontban foglaltak ha az iskolát hét vagy annál több évfolyammal szerint, iskolánként 1-1 alapították ha a tanulót a többi fogyatékos tanulót nevelı és oktató iskolában tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1 iskolánként 1
általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképzı iskolában, ha általános mőveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképzı évfolyammal mőködı iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; kiváltható szerzıdés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
tornaszoba
iskolánként (székhelyen és általános iskolában, szakközépiskolában, telephelyen) 1, szakiskolában és szakmunkásképzı iskolában, ha harminc mozgáskorlátozott a tornaterem nem kötelezı, vagy a tornaterem a tanulónként 1 székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetıség; mozgáskorlátozott tanuló esetén minden esetben helyben
sportudvar
iskolánként (székhelyen és helyettesíthetı a célra alkalmas szabad telephelyen) 1 területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerzıdés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
igazgatói iroda
iskolánként 1
az iskola székhelyén; a három és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, gazdasági vezetıi irodával, nevelıtestületi
119
szobával, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi nevelıtestületi szoba
iskolánként (székhelyen és a három és az ennél kevesebb évfolyammal telephelyen) 1 alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetıi irodával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi
helyettesi iroda
iskolánként (székhelyen és ha a helyettes alkalmazása kötelezı; a három és telephelyen) 1 az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, gazdasági vezetıi irodával, nevelıtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi
gazdasági vezetıi iroda
önálló gazdálkodás esetén a három és az ennél kevesebb évfolyammal iskolánként 1 alapított iskolában az igazgatói (helyettesi) irodával, nevelıtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi
ügyviteli helyiség
iskolánként 1
a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetıi irodával, a nevelıtestületi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi
könyvtár
iskolánként 1
a legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképzı iskolában, ha általános mőveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el
könyvtárszoba
orvosi szoba
iskolánként (székhelyen és ha nem elıírás az iskolai könyvtár vagy a telephelyen) 1 székhelyen, telephelyen nem mőködik könyvtár; amennyiben nem mőködik a székhelyen, telephelyen legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható iskolánként 1
Kiszolgálóhelyiségek sportszertár
iskolánként 1
aula (elıtér, közösségi tér)
iskolánként 1
általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképzı iskolában, ha általános mőveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképzı évfolyammal mőködı iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is betöltheti
porta
iskolánként 1
nyolc évfolyammal alapított általános iskolában,
120
gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképzı iskolában, ha általános mőveltséget megalapozó évfolyama van ebédlı
iskolánként 1
kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg
fızıkonyha
iskolánként 1
ha helyben fıznek
melegítıkonyha
iskolánként (székhelyen és ha helyben étkeznek telephelyen) 1
tálaló-mosogató, ezen belül iskolánként (székhelyen és ha helyben étkeznek felnıttétkezı telephelyen) 1 öltözı
iskolánként és nemenként 1
hideg-meleg vizes zuhanyozó
iskolánként és nemenként 1
személyzeti WC
épületenként, nemenként 1
tanulói WC
épületenként, szintenként, nemenként 1
mosléktároló
éléskamra
iskolánként ha helyben étkeznek (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként 1
ha helyben fıznek
szárazáru raktár
iskolánként ha helyben fıznek (székhelyen és telephelyen) 1
földesáru raktár
iskolánként ha helyben fıznek (székhelyen és telephelyen) 1
egyéb raktár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
szertár
épületenként 1
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
1. Tanterem tanulói asztalok, székek
tanulók létszámának figyelembevételével
életkornak megfelelı méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthetı lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint - egyéni megvilágítási lehetıséggel; mozgáskorlátozottak székei
121
állítható magasságú ülıkével, lábtartóval nevelıi asztal, szék
tantermenként 1
eszköztároló szekrény
tantermenként 1
tábla
tantermenként 1
ruhatároló (fogas)
szeméttároló sötétítı függöny
tanulók létszámának figyelembevételével helyiségenként 1 ablakonként
az ablak lefedésére alkalmas méretben
2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart
1
számítógépasztal
kettı tanulónként 1
számítógépek és tartozékai
kettı tanulónként 1 felszerelés
nyomtató programok lemeztároló doboz
1 szükség szerint
a pedagógiai program elıírásai szerint
2
b) idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem nyelvi labor berendezés
tíz-tizenöt tanuló egyidejő ha az oktatás részben vagy egészben nem foglalkoztatására magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható
magnetofon
1
írásvetítı
1
c) természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) elszívóberendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató
három tanulónként 1
tantermenként 1 két asztalonként 1 tantermenként 1
122
poroltó
tantermenként 1
mentıláda
tantermenként 1
eszköz- és vegyszerszekrény
2
méregszekrény (zárható)
1
eszközszállító tolókocsi törpefeszültségő csatlakozások
elhelyezése a szertárban
tantermenként 1 tanulóasztalonként 1
d) mővészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tárgyasztal (állítható)
tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely tantermenként 2
mobil lámpa (reflektor)
2
vízcsap (falikút)
2
pianínó
iskolánként 1
ötvonalas tábla
tantermenként 1
CD vagy lemezjátszó, magnetofon
tantermenként 1
tárolópolcok
tantermenként 1
e) technikai szaktanterem
(életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)
tanulói munkaasztal
tizenöt tanuló részére
állítható magasságú támla nélküli szék
tizenöt tanuló részére
f) gyakorló tanterem
iskolánként (székhelyen és gimnáziumban a munkába állást elıkészítı telephelyen) 1 oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai elıkészítı ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is
3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztı szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint) 4. Tornaszoba kislabda
5
labda
5
tornaszınyeg
2
123
tornapad
2
zsámoly
2
bordásfal
2
mászókötél
2
gumikötél
5
ugrókötél
5
medicinlabda
5
stopper
1
kiegészítı tornakészlet
1
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) kosárlabda palánk
2
győrő
1
mászórúd
2
6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése
1
bármelyik játék kiválasztható
magasugró állvány, léc
1
távol-, magasugró gödör
1
homokkal vagy szivaccsal
futópálya
1
lehetıség szerint kialakítva
egyéni fejlesztést szolgáló egy iskolai osztály egyidejő fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai speciális tornafelszerelések foglalkoztatásához programban foglaltak szerint szükséges mennyiségben 7. Igazgatói iroda íróasztal
1
szék
1
tárgyalóasztal
1
szék
2
iratszekrény
1
fax
1
telefon
1
124
8. Nevelıtestületi szoba fiókos asztal
pedagóguslétszám szerint 1
szék
pedagóguslétszám szerint 1
napló és folyóirattartó
1
könyvszekrény
2
ruhásszekrény vagy fogasok
pedagóguslétszám figyelembevételével
mosdókagyló
1
tükör
1
9. Ügyviteli helyiség (igazgatóh., gazdasági vezetıi iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók) asztal
felnıtt létszám figyelembevételével
szék
felnıtt létszám figyelembevételével
iratszekrény
1
lemezszekrény
1
írógép
1
írógépasztal és szék
1-1
fénymásoló
1
számítógépasztal és szék
1
számítógéppel kiváltható
számítógép nyomtatóval telefon
közös vonallal is mőködtethetı
10. Könyvtár tanulói asztal, szék
egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék szekrény (tároló)
tárolók, polcok, szabadpolcok
egy iskolai osztály egyidejő életkornak megfelelı méretben; foglalkoztatásához mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén szükséges mennyiségben állítható magasságú, dönthetı lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülıkével, lábtartóval olvasóhelyenként 1 1-1
asztal egyedi világítással
háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2
125
létra (polcokhoz)
1
telefon
1
fénymásoló
1
számítógép, nyomtató
1-1
video (lejátszó, felvevı) televízióval
1
CD vagy lemezjátszó
1
írásvetítı
1
közös vonallal is mőködtethetı
11. Könyvtárszoba asztal, szék könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészüléshez) könyvespolc vagy szekrény egyedi világítás
3 6 ötszáz
legalább hat tanuló egyidejő foglalkoztatásának feltételeirıl, illetve az iskolai könyvek, tankönyvek, segédkönyvek elhelyezésérıl gondoskodni kell
ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére olvasóhelyenként 1
III. NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
Taneszközök tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában elıírt tananyag feldolgozásához
évfolyamok, tantárgyak pedagógiai programban foglaltak szerint alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa
egyéni fejlesztést szolgáló évfolyamok, tantárgyak fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai speciális taneszközök alapján oly módon, hogy az programban foglaltak szerint iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa magnetofon
CD vagy lemezjátszó
iskolánként (székhelyen és szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol telephelyen) 1, ha legalább szükség szerint elhelyezhetı négy osztály mőködik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelı iskolában mikrofonnal - osztályonként 1 iskolánként (székhelyen és könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség telephelyen) 1 szerint elhelyezhetı
video (lejátszó) televízióval iskolánként (székhelyen és könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség telephelyen) 1 szerint elhelyezhetı
126
NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK A nevelımunkát segítı eszközök összeállításához a Mővelıdési Közlöny XLII.évf. 2/II., 1998. január 23-i számában megjelent Funkcionális taneszközjegyzék ajánlásait vettük figyelembe. Ennek segítségével -pedagógiai programunk alapján- állítottuk össze a tantárgyak- tantárgycsoportok taneszköz-igényét, és 2003. december 31-ig a beszerzést elvégeztük. AZ ALSÓ TAGOZAT Geometriai síkidom- és modellezı készlet 1 db Tömeg méréséhez mérleg és súlyok 1 db Helyesírás tanításához szókártyák 1 db Szorzótáblák 2 db Mértékegységek 2 db Római számok 2 db Alapmőveletek 2 db A vízpartok élıvilága 1 db A mezı élıvilága 1 db Az erdı állatai 1 db Élelmiszer növényeink 1 db Háziállatok 1 db Rovarok 1 db Testünk 1 db Iskolai iránytő 1 db A mezı életközössége 1 db Az erdı életközössége 1 db A mocsár életközössége 1 db Vetítıvászon /a díszterembe/ 1 db Fóliaíró /utántölthetı, 4színő, középvastag/ 1 db Fóliaíró /vékony/ 1 db Magnókazetta 5 db MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A szófajok rendszere /táblázat/ 1 db Televízió /51 cm-es/ 1 db Szövegvilág /táblázat/ 1 db CD-lemezek /komolyzenei, verseket tart./ 5 db Magyar irodalomtörténeti térkép 1 db Mősoros videokazetták 3 db Diaképek TÖRTÉNELEM Árpádházi királyok /falikép/ 1 db A magyar királyi vármegyék címeres pecsétjei 1 db A római birodalom /oktatótábla/ 1 db Az ókori Görögország /oktatótábla/ 1 db Árpádházi királyok 1 db 1848-49-es honvédtábornokok 1 db Az elsı felelıs magyar minisztérium 1 db Európa a II.világháború után /térkép/ 1 db Térképtartó állvány IDEGEN NYELV Német nyelv /garnitúra/ 2 db NÉ-1800 2 db NÉ-3010 2 db NÉ-3011 2 db NÉ-3012 2 db NÉ-3020 2 db
127
NÉ-30016 2 db NÉ-47550 2 db Angol nyelv /garnitúra/ 1 db AN-217 1 db AN-250 1 db AN-251 1 db AN-252 1 db AN-260 1 db MATEMATIKA Matematikai oktatóprogramok Faliképek /10 db-os garnitúra/ 1 garn. Geometriai faliképek 1 garn. Tanulói karosmérleg súlyokkal 3 db Síkmértani készlet /mőanyaglapokból/ FIZIKA Fizikai oktatóprogramokkal 1 db Írószerkezetes kiskocsi 1 db Hajszálcsöves közlekedıedény fa talpon 1 db Egyen- és váltóáramú demonstrációs volt- és ampermérı 1 db KÉMIA Indikátorok: pH- papír 2 db kék lakmuszpapír 1 db piros lakmuszpapír 1 db Szőrıpapír 5 ív Lapközepes fémrács /modell/ 1 db NaCl kristályrácsa /modell/ 1db SiO2 kristályrácsa /modell/ 1 db Jód kristályrácsa /modell/ 1 db Fızıpohár /100 ml-es/ 15 db Fızıpohár /250 ml-es/ 5 db Vegyszeres kanál 10 db Kanóctartó béllel borszeszégıhöz 20 db FÖLDRAJZ Az ásványfajták /falikép/ 1 db A vulkánok mőködése /falikép/ 1 db Naprendszerünk /falikép/ 1 db Földtörténet /oktatótábla/ 1 db Kızettani táblázat /oktatótábla/ 1 db Iskolai domborzati földgömb /16 cm/ 5 db Európa domborzata /térkép/ 1 db A Kárpát-medence domborzata /térkép/ 1 db BIOLÓGIA Monohibrid keresztezés /falikép/ 1 db Dihibrid keresztezés /falikép/ 1 db Monohibrid keresztezés /falikép/ 1 db Monohibrid keresztezés /falikép/ 1 db Dihibrid keresztezés /falikép/ 1 db Nemben kötött öröklıdés I. /falikép/ 1 db Nemben kötött öröklıdés II. /falikép/ 1 db ÉLETVITEL-TECHNIKA-HÁZTARTÁSTAN Pisztolypáka 4 db Pisztolypákához póthegy 10 db Szerelıkészlet gépelemek tanításához /7.o./ 2 db
128
SZÁMÍTÁSTECHNIKA A számítógépterem biztonságos vezetékelésének kiépítése Hálózati szerverként alkalmazható, nagyteljesítményő, multimédia PC 1 db Hálózati kártya 1 db Hálózati operációs rendszer-program 1 db Modem /InterNethez/ 1 db Informatikai alapfogalmakat /adat, jel, bit, komm. alapfogalmakat/ bemutató eszközök Az algoritmizálást segítı eszközök /algoritmusok felépítését, értelmezését, kódolását segítı információhordozók/ A programozást segítı eszközök /programozás helyes sorrendjének szemléltetésére, a problémák megfogalmazására/ Jogtiszta szoftverek / interaktív kapcsolat kialakítására, fejlesztésére alkalmas képességfejlesztı program; oktatóprogramok; jogtiszta segédprogramok; a vírusok viselkedését bemutató program/ Magyar és magyar származású tudósok munkásságát bemutató eszközök MŐVÉSZETI NEVELÉS Mővészettörténeti mősoros videokazetták Színes drapéria anyag a modellbeállításhoz Testmodellkészlet /mértani/ 5 db Emberi testmodell /mozdulat tanulmányozásához/ 5 db TESTNEVELÉS, SPORT Mérıszalag /20 m-es/ 1 db Ugrókötél /2m-es/ 25 db Bírósíp 8 db Térdvédı 10 pár Labdapumpa 3 db Gumikötél 10 db EGÉSZSÉGTAN Faliképek, oktatótablók vagy videofilmek az alábbi témákban: - A biztonság megırzése: Veszélyes anyagok, veszélyforrások - Táplálkozás: Az egészséges táplálkozás; Emésztıszerveink - Mozgás és személyes higiéné: Fogápolás; Csontozat, gerincoszlop, izomzat - Az egészségre veszélyes anyagok: Alkohol, drog, dohányzás hatásai, veszélyei - Az emberi szexualitás: Az emberi szaporodás; Másodlagos nemi jellegek; Menstruációs ciklus - Családi élet és kapcsolatok: Emberi kapcsolatok, konfliktusok; Önismeret - Környezetünk védelme: Veszélyeztetett környezetünk Elsısegély-készlet (Az elıírásoknak megfelelın felszerelt egészségügyi doboz, állandóan pótolt készlettel) MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET Digitális fényképezıgép 1 db Videomagnó (vagy DVD-lejátszó) 1 db Videokamera 1 db Üres videokazetták (vagy DVD-lemezek) 10 db Mősoros videokazetták (vagy DVD-lemezek): - Charlie Chaplin: Aranyláz; Diktátor
129
- Federico Fellini: Országúton - Sergio Leone: Volt egyszer egy Vadnyugat - Steven Spielberg: Schindler listája - Emir Kusturica: Cigányok ideje (vagy Macskajaj) - Makk Károly: Szerelem - Kim Ki Duk: Tavasz, nyár, ısz, tél … és tavasz - Carlos Saldanha, Chris Wedge: Jégkorszak (animációs film) GYÓGYPEDAGÓGIA Foglalkoztató asztal tálcával /homok,víz/ 1 db Fedı az asztalhoz 1 db Manipulációs játékok Betőkirakó 1 db Hangkazetta /állatok hangjai/ 1 db Számjegyek- kirakó 1 db Idıjárás- kirakó 1 db Formák és színek /mőanyag elemekkel/ 1 db EGYÉB ESZKÖZÖK Számítógépek /alsó tagozatba, matematika-fizika oktatáshoz, valamint a számítógép-teremben hálózati alkalmazásra/ 8 db
130
13.2 Élı idegen nyelvi és Informatika helyi tantervek (1-3)
131
