X.
ANNALES M U S E I NATIONALIS H U N G A E I C I .
A NAGY-KÜRTÖSI Dr.
1912.
BARNASZÉN-TERÜLET.
GAÁL I s T v Á N - t ó l .
(Négy ábrával.)
L E T E R R I T O I R E DU L I G N I T E D E NAGY-KÜRTÖS. Par
le
Dr.
E.
GAÁL.
(Avec 4 figures.)
Nógrád vármegyének két vidékén fejtik hosszabb idő óta a h a r m a d k o r ú b a r n a s z e n e t : az egyik — m i n d e n esetre jóval jelentősebb — Salgót a r j á n , a megye keleti szélén fekszik, míg vele átellenben a túlsó szélen N a g y - K ü r t ö s t találjuk. L é g v o n a l b a n m i n t e g y 38 k m távolság v a n csak közöttük, s így n e m csoda, hogy bányász és laikus m i n d u n t a l a n szerves kapcsolatot, összefüggést keresett a két szénterület között, s m é g n e m is oly rég a közbeeső egész terület bányászati o b j e k t u m g y a n á n t szerepelt. Nagy-Kürtös a vármegye székhelyétől, B a l a s s a - G y a r m a t t ó l 17 k m - r e északra, a K ü r t ö s p a t a k völgyében fekszik, 193 m t e n g e r s z í n fölötti m a g a s s á g b a n . H a t á r á t — miként a tőle délre fekvő t e r ü l e t e t is — alacsony dombok (260 m átlagos magassággal) b o r í t j á k . Ez a szelíden hullámos, mioczén h o m o k o s üledék alkotta térszín a z o n b a n alig 5 — 1 0 k m - r e északra és é s z a k - n y u g a t r a h i r t e l e n megváltozik : a közeli AlsóF e h é r k ú t , Közép-Palojta, Kékkő, Alsó-Esztergály községek m á r az Osztroski hegység amlibolandezitének erupcziós övében vannak, s itt n e m c s a k egyes csúcsok, h a n e m a gerinczek is 5 0 0 — 6 0 0 m m a g a s s á g i g emelkednek. A környék folyó- és csapadékvizei az Ipoly víztömegét g y a r a p í t j á k . Az erupcziós és üledékes k é p z ő d m é n y e k n e k ez az érintkező v o n a l a földtani tekintetben a legérdekesebb területek közé tartozik. L e g i s m e r t e b b p o n t j a Felső-Esztergály, melynek geológiai viszonyairól az Osztroski hegység a n d e z i t t u f á i r ó l írt dolgozatomban (6) m á r részletesen is mege m l é k e z t e m ; s m i u t á n csak 7 k m - r e (É-ra) van a nagy-kürtösi szénbányáktól, az adatok ezúttal is felhasználhatók. Csak az* kell még előreb o c s á t a n o m , hogy u j a b b k u t a t á s a i m alkalmával, — melyekről részben a F ö l d t a n i Közlönyben (7), részben pedig a Bányászati és Kohászati Annales Mu ei Nntiontlis
Hungarici
X
1
2
DE
GAÁL
ISTVÁN
L a p o k b a n (8) s z á m o l t a m be, — arról kellett meggyőződnöm, bogy m i n t á n eddig a hazai mioczénkorú rétegek nincsenek kritikailag átdolgozva, illetőleg összefoglalva, ezen a vidéken sem j e l e z h e t j ü k kellő pontossággal és biztossággal az egyes szinteket. A t e r ü l e t ü n k ö n föltárt legidősebb rétegösszletet t e h á t itt is csak régibb mioczérikorúnak nevezem, m í g az első amfibolos andezitkitörés utáni lerakodásokat fiatalabb mioczénnek tekintem. (Felső mioczénképződmények azonban eddig nincsenek itt kimutatva.) Felső-Esztergályon a «Takiarovo» vízmosásban látható föltárás alaprétege durva sárga homok és kavics, melyben elég gyakoriak a czápafogak. Ez a határozottan jellemzett régibb mioczénréteg főként azért fontos itt, m e r t bár jelentéktelenebb kifejlődésben, de Nagy-Kürtösön is n a g y valószínűséggel kimutatható. A K O C H t a n á r m u n k á j á ban (5) fölsorolt nagy-kürtösi czápafogak ugyanis m i n d e n valószínűség szerint a Nagy-Kürtös és Felső-Esztergály közt fekvő Babka (402 m) déli lejtőiről szárm a z n a k , 1 m i u t á n az itt föltárt durva ho• fal/xijt sxétuiyonivkkaJ mokkő egyezik meg petrografiailag leg1. ábra. A nagy-kürtösi szénterület i n k á b b az esztergályi üledékkel. Maátnézeti térképe. gam u g y a n itt sem a k a d t a m czápafogakra, ezen a helyen azonban gyakori a faopál, ezt pedig KözépP a l o j t á n a régibb mioczén felső s z i n t á j á b a n észleltem, másfelől pedig ez a két lelőhely c s a p á s i r á n y b a n s egyenlő magasságban is fekszik. A
KOCH
t a n á r t ó l m e g h a t á r o z o t t nagy-kürtösi f a u n a
egyébként a
következő : Carcharodon productus AG. Otodus cf. apiculatus AG. Oxyrhina xiphodon NOETL (igen gyakori). Oxyrhina leptodon AG. (gyakori). Lamna (Odontaspis) contortidens AG. (gyakori). Ugyanezt az OxyrhinávAL jellemzett réteget leírta, m a g a m pedig Szakallról m u t a t t a m ki. 1
KOCH
Tarnóczról is
Sajnos, hogy gyüjtőjük, LÜNACSEK J. felső-esztergályi tanító a nagy-kürtösi lelőhelyet sehol sem jegyezte föl, s így most csak találgatásra vagyunk utalva.
A NAGY-KÜRTÖSI
3
BARNASZÉN-TERÜLET.
A mily jellemző ez a kövületes durva homok- és kavicsréteg, epp oly feltűnő és jól fölismerhető a feküjében látható világos szürke, laza kvarczhomok is, mely itt-ott agyagos, másrészt pedig n é h á n y kemény homokkő-pad is előfordul benne. S m i u t á n ez a laza homok a kürtösi széntelep fedüje, ezenkívül üveggyártási czélokra is alkalmasnak bizonyult, előfordulási viszonyait kissé közelebbről is megfigyeltem. A MESSA-pusztán levő homokbányában föltárt kvarczhomok ebben a nemben szinte típusosnak mondható, mert csak kevés iszapolható anyag keveredett hozzá. Száraz állapotban valóságos futóhomok, s így — egyes esetekben legalább — nagy veszélyt rejt magában az itteni szénbányászatra nézve. Enyhítő csak az a körülmény, hogy a nagy-kürtösi szénterületen 10—60 cm vastagságú szénpala van a barnaszén közvetlen íedüjében, a mely a talajvíznek legalább egy részét fölfogja. 1 A szén fejtésekor pedig kedvező, hogy nyirkosán eléggé összeálló ez a kvarczhomok. Eétegzést nem igen észlelhetünk a komplexus laza rétegeiben, s így csak a beágyazott 1 — 2 homokkőpadon mérhető a dűlés. A M E S S A féle homokbánya fölötti homokkőpad ÉNy felé dűl 3 — 5 fokkal ; meg kell azonban jegyeznem, hogy a dűlés foka nem állandó, valamint a feküben levő szénpala és barnaszéntelep dűlése sem. A csapásirány (EK—DNy) azonban megjelölhető, s mindenesetre érdekes, hogy ez alapiában véve megegyezik az erupcziós öv itteni határvonalának irányával. A kvarczhomok-képződmény legnagyobb vastagságát, közepes számítással 100—120 m-re becsülöm. Meg kell ugyan jegyeznem, hogy éppen ilyen természetű üledékek vastagsága változik leginkább, a mint azt magam is számos helyen észlelhettem. De annyi mindenesetre valószínűnek vehető, hogy Nagy-Kürtös vidékén — az erózió m u n k á j a folytán — a fölületen ma már csak utolsó foszlányait l á t h a t j u k ennek a h a j d a n hatalmas méretű üledéknek. Ez a körülmény természetesen nagy fontosságú a geológiai tájékozódás szempontjából, s nagyon kívánatos, hogy a föltevés helyét bizonyosság, tapasztalat foglalja el : ezt a régibb mioczénbomokot legalább két-három egymástól távol eső ponton át kell fúrni. Egyetlen mélyfúrásunk eddig a balassa-gyarmati, melynek adataiból N O S Z K Y J E N Ő kartársam, s a fúróvállalat 2 szívességéből a következőket közölhetem : 1 Másrészt pedig a kvarczhomok fedüjcben is vaunak agyagos rétegek, s ezek is visszatartják a csapadék egy réazének beszivárgását. 2 L A I T I L E N R I K - f é l e mélyfúró stb. r.-t., a mely Balassa-Gyarmat város megbízásiból artézi vízre fúr a r. k. templom mellett (az Ipoly balpartján).
1*
4
D> GAÁL ISTVÁN
0-5 - 6-6 m-ig holoczén- és pleisztoczén-üledékek. váltakozóan agyagos, homokos rétegek, 6-6 - 17-28 szürke homokkő, 17-28— 17-80 « agyag, homokos agyag, g 17-80- 41-50 a agyag, homok- és kavicsbetelepülésekkel, « 4 1 - 5 0 - 51-25 a szürke homokos agyag, 51*25- 59-00 « szürke homokkő, 5 9 - 0 0 - 60-60 a agyag, homokos agyag, 60-60- 100-00 a szürke, durva homokkő, 100-00 107-31 a szürke agyagmárga, 107-31 140-00 a szürke durva homokkő, 140-00- 149-00 a a homokos szürke agyag (valószínűleg már felső oligoczén), 149-00-•269-5 a Pectunculus obovaíiís-tartalmú homokkal egyidős képződ269-5 - 290-0 mények, a átmeneti agyagos homok. 290 0 - 300-3 « 300-3 - •560-0 alsó oligoczénben (kisczelli agyag) lefúrv a. í m e ebből is nyilvánvaló, bogy a kétségtelenül régibb mioczénképződménvek vastagsága 150 m körül van. É p p e n n e m valószínűtlen a z o n b a n az sem, bogy a 149 m alatti homokos agyagrétegek (legalább részben) m é g szintén a régibb mioczénbe számítandók. Visszatérve a MESSA-féle szénbánya környékének viszonyaira, m i n denesetre föltűnő, hogy az «Istenáldás»-táró közelében k i m u t a t o t t és a mellékelt 2. á b r á n is feltüntetett törésvonaltól Ny-ra az előbb leírt kvarczhomok helyett 4'5°-kal ÉK-nek dűlő jól rétegzett meszes, csillámos, agyagos tinóm homok, más helyeken pedig barna agyagrétegek láthatók. S m i u t á n mindkettőt nagyobb vastagságúnak találtam, m i n t az eddig ismertetett kürtösi mioczénkomplexusban előfordult némileg h a s o n l ó csillámosabb vagy agyagosabb padokat, h a j l a n d ó lettem volna fiatalabb mioczénkoruaknak tekinteni. De m i u t á n hosszasabb keresésre a M E S S A bányától vezető ú j úttól j o b b r a levő vízmosásban sikerült n é h á n y Cardium
sp. (eddig meghatározatlan faj fiatal példányait), továbbá
Tapes vetula
BAST. jav.
Bithynia ? sp. fajok gyönge m e g t a r t á s ú héjait gytíjtenem, 1 alig kételkedhettem t o v á b b e n n e k a komplexusnak régibb mioczénkorában. S erre n e m is a n n y i r a a szegényes és gyönge m e g t a r t á s ú fauna, mint i n k á b b ennek a közeli 1
Kérésemre
MESSA ANDRÁS földbirtokos és b á n y a t u l a j d o n o s ú r
utólag is-
gyűjtetett itt, s az anyagot nekem meg is küldötte, de sajnos, ebben sem a k a d t a m egyetlen más fajra sem.
2. ábra. Az «Eva» bánya (4 kettősbányatelek) térképe. I
«Isten áldás» altáró ; 2 — «Julia» t á r ó ; 3 — «Julia» légtáró; 4 — légakna ; a b = vető ; I—VII— mélyfúrások. — Telep kiékülés k. külszinre ; f . a. = földszin alatt.
O'
6
DE G A Á L
ISTVÁN
kékkőiliöz való helyzettani viszonya, valamint ettől teljesen elütő jelleme 1 vezettek rá. E n n e k a jól rétegzett, csillámos, kövületes h o m o k n a k helyét pedig — egyelőre legalább —• az oxyrhinás szint fölött kell kijelölnöm, s igy a régebbi m u n k á m b a n (6, p. 312) fölemlített borosznoki Pecten praescabriusculus F O N T . t a r t a l m ú homokkal egyetemben a környék első andezites képződményei közvetlen feküjének tekintem. Mielőtt a kvarczhomok feküjében levő széntelep közelebbi viszonyairól szólnék, a kép teljessége szempontjából is szükséges Kékkő mioczén f a u n á j á r a való rövid kitérésem is. Már Felső-Esztergályon kitűnt, hogy a czápafogas kavics, illetőleg az ennek fedüjében levő meddő lazább h o m o k r a amfibolos a n d e z i t t u f a és breccia települt. Ez ismét olyan réteg, mely környékünkön megbízható tájékoztatónk, annál is inkább, mert úgy Felsö-Esztergályon, m i n t Közép-Palojtán és Kékkőn is tengeri fauna maradványait zárta m a g á b a . Már 1903-ban. is készültem Kékkő kövült f a u n á j á t lehetőleg összegyűjteni, a n n á l is inkább, mert eddig nincs földolgozva, sőt — tudomásom szerint — még említve sincs. 2 A m u l t n y á r elején -— M E S S A ANDRÁS úr t á r s a s á g a b a n megford u l t a m a Kékkőtől NyDNy-ra fekvő szőlőhegyen (Yisoky vrch), melynek déli lejtőin, kb. 260 m magasságban, a következő rétegsort figyelhettem meg : 1. Csillámos, sárga kvarczhomok, a komplexus alaprétege, a melyre 2. andezittufa települt. Ennek fedüjében 3. sárga homokréteget látunk, melyben kisebb-nagyobb tufadarabok (néha legömbölyítettek is gyakoriak. Mintegy 10—12 m). 4. Andezit-breccia zárja le a föltárt rétegsort Meg kell itt jegyeznem, hogy az andezittufa-padban egyetlen kövületet sem láttam, sőt még a homokréteg részemről megvizsgált zárványai is meddőknek bizonyultak. Viszont azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a szőlőbirtokosok a 3. rétegből kiszedett vagy kimállott tufa-tuskókkal kerítik be szőllejüket, s ezekben a tufadarabokban elég bőven fordulnak elő kövületek, melyek megtartási állapota különböző. Tökéletesen ép, friss héjak mellett vannak olyanok is, a melyek mészanyaga teljesen átkristályosodott. Végül igen gyakoriak a kőbelek, illetve lenyomatok is. 1 Mindenesetre jellemző ugyanis, hogy az eléggé gazdag kékkői faunában nyomára sem akadtam a Tapes-nek, holott pedig a nagy-kürtösi lelőhelyen gyakori. 2 A mult tavasz elején MESSA úr küldött egy kis gyűjteményt a kékkői tufa faunájából, a lelőhely pontos megjelölésével.
A NAGY-KÜRTÖSI
BARNASZÉN-TERÜLET.
Eddig a következő fajokat határoztam
Echin oder mata Urachiopoda Mollusca :
Vertebrata
:
:
7
meg:1
Schizaster cf. Laubei K . HOERN. (1 példány. Conoclypeus ? gen. et sp. indet. (1 P.) Liothyris miocaenica MICHT. sp. (1 P-) Adacna (Didacna) hians BROCC. (1 PO Area diluvii LAM. (1 p.) Cardita cf. scalaris Sow. (5 p.) Cardium sp. (2 p.) Corbula gibba OLIVI. (12 p.) Cytheraea ? sp. (1 p.) Isocardia cor L. (1 p.) Leda sp. (1 p.) Nucula nucleus L. 1 p.) Panopea sp. (Menardi DESH. ?) (1 p.) Pecten cristatum BRONN. ( 2 p.) « sp. (Malvinae DUB. ?) (1 p.) « Leythanum PARTSCH. (1 p.) Pectunculus pilosns L. (6 p.) Teliina sp. (kis faj) (2 p.) « sp. (nagyobb faj) (2 p.) Ancillaria glandiformis LAM. (1 p.) Aporrhais pes pelecani PHIL. (1 p.) Buccinum sp. (1 p.) Cerithium (scab rum OLIVI?) (1 p.) Natica helicina BROCC. (1 p.) Pleurotoma recticosta B E L L , (1 p.) « obtusangula BROCC. (1 p.) « cf. ramosa BAST. (2 p.) « sp. (1 p.) Pyrula condita BRONGT. (1 p.) Ringicula buccinea DESH. (1 p.) Trochus sp. (biangulatus EICHW. ?) ( 2 p.) Turritella bicarinata EICHW. ( 3 p.) « subangulata BROCC. (2 p.) a turns BAST. (2 p.) Dcntalium Baderne PARTSCH (2 p.) « Jani HOERN. (1 p.) Emlős fogtöredéke (1 p.)
1 Miután válogatás nélkül gyűjtöttem, érdekesnek tartottam a példányok számát is kijegyezni, hogy igy részint az egyes fajok gyakorisága jobban szembetűnhessék, másfelől pedig a faunának a szomszédos lelőhelyekéhez való viszonya is kidomborodjék.
8
DE G A Á L
ISTVÁN
Ezeken kívül bryozoák, koraitok és foraminiferák is gyakoriak a tufában ; ez utóbbiak igen rossz megtartásúak, s csak a Nodosaria bacillum D E F R . faj volt egyelőre meghatározható. A fauna érdekessége szembetűnő ; kétségtelen, hogy a részletes földolgozást is megérdemli. Ezen a helyen azonban csak futólag emelem ki azt, hogy topográfiái középhelyzetének megfelelően csakugyan eg}Tesiti magában Felső-Esztergály és Közép-Palojta jellemvonásait. Az előbbinek nagyobb kagylói, echinodermája, szóval partövi faciese az utóbbi apróbb fajaival (Scaphopoda, Nodosaria), illetőleg sublitoralis faciesével keveredtek. Ez pedig megnehezíti a szint viszonylagos korának megállapítását, mert hiszen legutóbb is (6, p. 285) kimutattam volt, hogy KözépPalojtán két, külön idejű amfibolandezit-kitörés állapítható meg, s ezek közül az előbbi azonosítható az esztergályival. Kétségtelennek tartom azonban, hogy a kékkői tuf it is az első kitörés anyagának kell tekintenünk. a mit az azonos durva petrografiai minőségen kívül a KözépPalojtán föltűnő Pteropoda-iajok hiánya is támogat, a brecciának sztratigrafiai helyzete pedig világosan bizonyít. Miután a kékkői tufa alatt is van egy csillámos laza homokréteg, a nagykürtösi tapeses homokot egyelőre ezzel kell azonosítanunk. A föltűnő — mintegy 50 m-t kitevő — szintkülönbséget pedig csakis vetődéssel lehet magyaráznunk. Erre különben még alább is visszatérek. Ezek után tekintsük meg közelebbről a nagykürtösi szénbányászatot. 1 A nagykürtösi barnaszéntelepet a mult század 40-es éveiben födözte föl M E S S A J Á N O S . A fejtés a «Borbála» védnevű, 2 kettős bányamértékből álló (180,465 m 2 ) területen indult meg, míg az «Eva» védterület (4 kettős bányamérték) kiaknázása csak jóval később vette kezdetét. Az eddigi termelés adatai a következők : A) « Borbála » -bánya : 2 1860 jan. 1-től 1880 decz. 31-ig termelt 189,000 q 1903 « 1-től 1910 « 31-ig « 120,000 « Összesen „ _ 309,000 q B) « Eva»-bánya : 1881 jan. 1-től 1910 decz. 31-ig termelt . „ „ _ 453,000 q A nagykürtösi bányák összesen 762,000 q 1 Megjegyzem, hogy az idevágó adatok összeállításában némi részben fölhasználhattam KAUFMANN KAMILLO bányakapitány ( 1 8 9 4 ) , valamint U L R E I C H J E N Ő bányamérnök (1901) kéziratú szakvéleményeit is. A történelmi adatok szíves közléséért pedig M E S S A ANDRÁS úrnak mondok ezúttal is köszönetet. 2 Ez a bányaüzem 1881 jan. 1-től 1902. év végéig szünetelt.
A NAGY-KURTOSI BARNASZEN-TERULET.
»
Az 51 esztendei termelés évi átlaga t e h á t 14,94-1 q. 1 A mi pedig a szén m i n ő s é g é t illeti, m a k r o s z k o p i k u s a n vizsgálva n e m m i n d e n ü t t egyforma. Általában lignitszerű, de v a n j o b b m i n ő s é g ű , fekete, itt-ott kagylósan törő is. F e d ü j e felé 0*5—1 m vastagságig egészen földessé mállott, fekiije felé pedig több p o n t o n b i t u m e n e s agyagot találunk. Chemiai elemzési a d a l a i n k m é g a m u l t század 60-as éveiből valók ugyan, de némileg mégis tájékoztatók. S I L N I C Z K Y és A L G Ő V E R szerint ( 1 , p. 8) M É H E S R E Z S Ő és a bécsi cs. k. F ö l d t a n i Intézet elemezték meg, a következő e r e d m é n y n y e l : MÉHES
1. Szénmaradék 2. Hygroszkop.
.. viz
3. Éghető gázok 4 . Hamu . „ 5.
Kaloria
_ „
„_ _ „ JF
E.
53'30% 12-77 «
Bécsi földt. intézet 17-5—14"8%
31-22 « _
_
_
_
_
2-91 «
_
3717
7*4—12'2 «
3435-
3763
Ugyanezeket az elemzési a d a t o k a t közli K A L E C S I N S Z K Y is ( 4 , p. 1 8 1 ) . A szakértők véleményei eltértek a b b a n a t e k i n t e t b e n , hogy v á j j o n egy vagy több széntelep van-e Nagy-Kürtösön '? B A U E R J. is két telepről szól (2, p. 160); szerinte a főtelep alatt 35 m é t e r n y i r e 2 m vastagságú második telep van. E r r e nézve meg kell jegyeznem, hogy B A U E R még n e m ismerte azt a vetőt, m e l y az « E v a » - b á n y a szenét leveti, s így az I. számú f ú r á s b a n 27 m mélységben m e g ü t ö t t széntelepet feküben levőnek véli. M i n t m á r föntebb is érintettem, a «Borbála)) és «Eva»-bányák szene a kvarczhomok feküjében van. A fejtésre alkalmas, értékesíthető szén átlagos vastagsága 1*5 m . A szénképletet 0'1—0*6 m szénpala födi (3. ábra). Úgy látszik a z o n b a n , hogy ez a réteg a kürtösi h a t á r b a n is ki-kiékül, míg a szomszédos n a g y - h a l o m i b a n h i á n y z i k . 2 A fedő kvarczh o m o k o n keresztül szivárgó vizek t e h á t nagy m é r t é k b e n p u s z t í t j á k a széntelepet. A feküben igen szívós szürke anyagot találunk, mely á l t a l á b a n nem, vagy csak itt-ott (igen kis m é r t é k b e n ) duzzad. Ez a réteg állítólag 5 0 m vastagságú. Az «Eva» b á n y a t e r ü l e t szenét eddig az «Isten áldás» altáró műve1
Úgy látszik egyébként, hogy a termelés nagyobb hullámzást mutatott, mert K . adata szerint 1893-ban csupán az Éva-bányából 36800 q-t fejtettek. 2 Ez a körülmény pedig a széntelep vastagságára és minőségére is káros befolyású, másrészt pedig a fejtést is igen terhessé teszi.
pl.
KAUFMANN
10
DE G A Á L
ISTVÁN
leteiben fejtették, 1 de m i u t á n egy nagyobb vető az itteni kitermelésnek h a t á r t szabott, m a — jóval kisebb a r á n y b a n — csak a »Júlia»-táróban folyik a bányászat. Ezt a tárót eleintén E K - n e k (27 m) hajtották, most pedig egy DK-i vágattal dőlés i r á n y b a n h a l a d n a k , a m e r r e a széntelep fokozatosan vastagodni látszik. A többször említett vető m á r sok gondot adott a t u l a j d o n o s n a k ; a levetett szenet 1878-ban kezdték k u t a t n i (I. sz. fúrás), M E S S A A N D R Á S ú r később ezt a f ú r á s t is — a 34-ik m-től -— tovább folytatta, s ezenkívül még h a t m á s p o n t o n is telepített fúrásokat. A szíves készséggel rendelkezésemre bocsátott fúrási n a p lók a l a p j á n öt f ú r á s földtani szelvényét is b e m u t a t h a t o m (4. ábra). A legfelső réteg vályog, melyben Papa Patula
(Papilla) (Punctum)
muscomm
MÜLL.
pygmaea
DRAP.
3. ábra. Az « Isten áldás» altáró széntelepe a vetőnél.
fajok elég g y a k o r i a k ; m i n d e n valószínűség szerint pleisztocén. 1 = szürke agyag ; 2 = bitumenes agyag ; 3 = barnaszén ; 4 = szénpala ; 5 = laza Téglaégetésre is h a s z n á l t á k ; átkvarczhomok ; 6' = barna agyag. lag 3 — 4 m vastag. Alatta b a r n a és szürke agyag van, mintegy 20 m vastagságban. Benne kisebb h o m o k és kavicslencséken kívül egy szénzsinór is l á t h a t ó . E e k ü j é b e n 0*75—2"20 m - e s széntelep van, m e l y azonban — a III., IV., V. és VI. sz. fúrások t a n ú s á g a szerint — Ny felé h a m a r kiékül, sőt K felé is nagyon vékonyodik, s így i n k á b b csak lencsének tekinthető. Közvetlen feküjét kemény homokkőpad alkotja, mely alatt úgy látszik, jelentékeny méretű fehér kvarczhomok-lencse van. A II. sz. f ú r á s b a n a z o n b a n ez a homokkő, illetve laza homok elmaradt, s a szén feküjében szürke (frissen kék) agyagra bukkantak, amely a szén fedüjéhez h a s o n l ó minőségű. Az I. sz. f ú r á s b e n n e egy szénzsinórra és több szénnyomos retegre akadt. A III. sz. (23-84 m) és IV. sz. (23'11 m) f ú r á s o k D felé irányított 1 Miután az altáróval lefejthetővé vált szénmennyiség már ki van aknázva, a bányamívelés itt megszűnt. Az «Istenáldás»-altáróról tehát csak itt említem föl, hogy 100 m-nyire 5 h 1° 48' irányában feküben volt hajtva, majd E—ÉNy s ismét E-ra elágazva érte el a szenet. Innen egy ereszkét hajtottak ki ÉNy-nak, amely fölszállító folyosó gyanánt szerepelt ; ebből jobbra és balra ágaztak el a fejtési vágatok. Biztosító pillért is alig hagytak, s így a terület valóban teljesen kiaknázottnak mondható.
\
w.
V.
f...
•> I.
•
«J»
•»
YII. «—
n. £
ábra. Az I., II., V., VI. és YII. számú mélyfúrások összefoglaló földtani szelvénye. A — régibb mioczén felső szintjo ; B pleisztoczén. 1 barna és kékes agyag szónzsinórral és nyomokkal ; "2 — szürke (fehér) kvarezhomok ; 3 homokkő-pad; 4 = széntelep és foszlányai; 5 = barna és szürke agyag szénzsinórral és homoklencsékkel ; 0 — sárga vályog.
12
DE GAÁL ISTVÁN
tengelye csaknem merőleges a többi fúrások tengelyére. Mindvégig barna és szürke csillámos agyagban haladtak, a míg a kemény homokkőpadban fönn nem akadtak. Bizonyossá lett tehát, hogy a megfúrt széntelep D felé is kiékül, másrészt pedig, hogy a komplexus NyDNy felé emelkedik. Valóban sajnálatos, hogy a fúrómagvakból kövület nem került elő. Nekem sem sikerült ennek az agyagnak fölszíni föltárásaiban levéllenyomatokon kívül egyebet is találnom, de korát illetőleg a közelben levő Tapes- és Cardium-tartalmú csillámos homok révén annyit mégis megállapíthatunk, hogy a régibb mioczénüledékek felső színtájába tartozik. 1 S ezt a megállapítást, mely a további kutatásra nézve bizonynyal fontos, nagyon megerősítik Közép-Palojtán szerzett tapasztalataim. Ott is a homokos agyagrétegek vannak az andezitláva feküjében, a melyben egy lencseszerű barnaszéntelep is volt. Igaz, hogy ez föltűnő magasan (mintegy 450 m-re a t. sz. f.) fekszik, de ennek orogenetikus okai vannak. Egyébként pedig már akkor is megírtam (8, p. 287), hogy «az andezithegységtől távolodva ezeket a rétegeket is a térszín alatt kell keresnünk.» A mélyfúrásokban megütött széntelep tehát nem azonos a bányákban fejtett szénréteggel ; ez utóbbit a vetőtől Ny-ra nagyobb, mintegy 90—110 m-nyi métységben kellene m 7 omozni. A nagykürtösi nagyobb arányú törés ezen bizonyítéka nem áll egymagában. P Á L F Y (3) ugyanis a Balassa-Gyarmattól K-re fekvő Patvarcz közelében, szürke agyagos homokból a következő faunát gyűjtötte : Cytherea Beyrichi S E M P . , Cyprina rotundata A. B R A U N , Cardium cingulatum G O L D F . és Pecten Northamtoni M I C H T . var. multispinosa SACCO.
Ennek alapján az üledéket felsőoligoczénkorúnak kell tartanunk. Patvarcztól pedig csak 5"5 km-nyire van a balassa-gyarmati artézi fúrás, amelynek adataiból kitűnt, hogy a térszín alatt 149 m-ig kétségtelenül régibb mioczénüledékek fordulnak elő, sőt csak 269 m-ben vannak meg a Pedunculus obovalus tartalmú homokkal egyidős képződmények. Ilyenformán tehát a Kürtös-patak völgye tektonikus eredetű; ez a D-nek tartó törésvonal az Ipoly folyót is metszi, s körülbelül a patvarczi Fekete víz völgyében folytatódik. A Kürtös patak völgyével párhuzamos az Ipoly ráros—nagyszécsényi
1 KALECSINSZKY (4, p. 180) felsőmediterránkorúnak mondja a nagy-kürtösi barnaszenet, minden bizonyíték nélkül. A szintezést nem tartva keresztülviketőnek, részletesebb polémiába nem bocsátkozhatom ugyan, de annyit meg kell jegyeznem, hogy a nagykürtösi képződmények mindenesetre idősebbek azoknál, amelyeket általában felsőmediterrán korral jelölnek.
A NAGY-KÜRTÖSI
BARNASZÉN-TERÜLET.
13
szakasza. Hogy ez is törésvonal, bizonyítja a jobb parton fekvő Bussa régibb mioczén barnaszene abban a szintmagasságban, amelyben a szemben fekvő Szakallon fiatalabb mioczénkövületeket gyűjtöttem. I l y e n f o r m á n a Kürtöspatak és az Ipoly közti terület régibb mioczénrög, mely azonban maga is szenvedett még kisebb vetődéseket. Ennek egyik bizonyítéka az is, bogy míg Nagy-Halomtól K-re a szén feküje már fölszínre bukkant, még tovább K felé baladva Bussánál ismét megvan a széntelep az előbbinél mélyebb ponton. Igen valószínű továbbá, hogy az Ipolynak szécsény- -balassagyarmati szakasza is törésvonalat jelöl. Ezt részben a hirtelen, teljes 9<)°-os kanyarulat is sejteti. Ezenkívül pedig — a mint már egy ízben (8, p. 284) jeleztem is — az Ipoly jobb p a r t j á n levő balassa-gyarmati szőlőhegyen (Fehérhegy) a kvarczhomokban egy agyagpadra bukkantam, mely telve van oszti i'/a- és AwowM/a-héjakkal, az Ipoly szintje fölött mintegy 30 m magasságban. A balassagyarmati artézi fúrásban pedig tetemes melységben vannak ezek a rétegek, melyeket valószínűleg a felsőoligoczén közvetlen fedőjének kell tartanunk. Végül meg kell még jegyeznem, hogy a nagy-kürtösi «Borbála» bánya viszonyaival nem foglalkozhattam behatóbban, mert nem volt módomban annak részletes bejárása. Értesüléseim szerint a szénbányászat különben is csak igen kis üzemben folyik; a fejtőműveletek főképen K felé irányulnak. Kutató fúrásokat a Kassa-Somodi kőszénbánya r.-t. eszközölt itt ; ezekről azonban közelebbi adataim nincsenek. Azt már eddig is számos adat bizonyította, hogy a Nagy-Kürtös délkörétől K-re eső vidéken a fölszínhez közel nyomozható a barnaszén, így főképen a már többször említett Nagyhalomban, továbbá Erdőszele, Mikszáthfalva és Kürtös-Újfalu (Ovárhegy) határában. Kis-Halom és KisZellő határában fölhagyott táróműveletek láthatók ; Óvár községben pedig hosszabb ideig üzemben is volt az «Amália»-bánya. 1 A Zsélyhez tartozó Hajdubércz egyik pinczéjében szénkibúvás látható stb. Ebből is kitűnik, hogy ezen a vidéken nagyobb kiterjedésű szénképződménynyel van dolgunk, a mely a zsélvi Sósárfürdő mellett előforduló Ostrea- és Anornyacsorepek alapján a régibb mioczénszintbe tartozik, s így a nagykiirtösi «Éva»-bánya széntolepével azonos. Úgy látszik azonban, hogy kedvezőtlen sztratigrafiai viszonyok következtében ennek a szénnek legnagyobb része m á r elpusztult, s így haszonnal ma nem bányászható. Az E-ra eső vidéken — főként magasabb pontokon — előforduló szénképződ-
1 KALECSINSZKY munkájában (4. p. ISO) az osztrák es. kir. geol. intézet elemzését is közli az Amália-bánya szenének. Eszerint az egyik próbában 201 % víz» l'8°b hamu volt, s kalóriája 4520.
14
DE G A Á L
ISTVÁN
mények pedig minden valószínűség szerint a nagy-kürtösi fúrásokban elért szénnel egyidős kis telepek és lencsék, s nagyobb figyelemre alig méltók. Haszonnal járó szénbányászattal tehát jelenleg csak Nagy-Kürtös és közvetlen környéke kecsegtet; s hogyha a B A U E R Î O I ( 2 , p. 1 6 0 ) megállapított 30.000,000 q kitermelhető szénmennyiségnek csak felére számítunk is, még mindég olyan nemzetgazdászati tényezőnek kell tekintenünk, a melyet parlagon hevertetni nagy mulasztás lenne. Némi koczkázatot megbíró vállalat azonban mélyfúrások útján részletes tájékozódást is szerezhetne a levetett széntelep Ny felé való terjedésére vonatkozólag. *
Nagy-Kürtös est situé sur la rive droite de la rivière Ipoly, à 17 km au nord de la ville de Balassa-Gj'armat. Son gisement de lignite est connu et exploité depuis un demi-siècle. Dans les dix premières années de la seconde moitié du siècle passé on s'est beaucoup intéressé de ce gisement, car l'ouverture des mines houillères de Salgótarján avait laissé supposer qu'on trouverait une grande quantité de houille dans le centre du département de Nógrád. Quant au site géographique de Nagy-Kürtös, il faut remarquer que ses environs sont couverts des collines démantelées (d'une hauteur de 260 m en moyenne) formées de sable miocène et de couches d'argile; ce terrain s'étend bien loin vers S et E, tandis que les rapports orographiques N et W changent subitement. Les villages de ses environs : Közép-Palojta, Kékkő, Esztergály etc. appartiennent déjà à la région de l'andésite éruptif de la montagne d'Osztroski. La hauteur moyenne des cimes et des crêtes en tufs et breccias atteint 600 m. Je dois encore mentionner en fait de couches qu'il faut se contenter de parler du miocène ancien ou nouveau (et non du méditerranéen inférieur et supérieur), car les formations miocènes d'ici ne sont pas encore reconnues exactement, tout en remarquant que le miocène supérieur (sarmatique) manque dans cette région. On peut commencer l'ébauche de la formation géologique de cette région par le dépôt de graviers à dent de requin et de sable gros du village voisin Felső-Esztergái} 7 , qui est bien connu, cette mêmd couche se retrouve aussi à Nagy-Kürtös et du côté E à Tarnócz et Szakall. J'avoue que je n'ai pas pu poursuivre la position de la couche d'Oxy-
L E T E R R I T O I R E DU L I G N I T E DE
NAGY-KÜRTÖS.
15
r h i n e de Nagy-Kürtös, c e p e n d a n t M . le prof. K O C H 1 (5, p. 262—268) •cite de la collection de L U N A C S E K les espèces s u i v a n t e s : Carcharodon productus AG. Otodus cf. apiculatus AG. Oxyrhina xifodon NOETL. Oxyrhina leptodon AG. Lamna (Odontaspis) contortidens
AG.
Aux a l e n t o u r s de la m i n e de M E S S A de Nagy-Kürtös la surface est couverte d ' u n léger sable quartzeux gris-clair. Il est certain qu'il se trouve a la base de la couche aux d e n t s de r e q u i n . Ce sable é t a n t très pur, de b o n n e qualité et se p r é s e n t a n t en abondance, est é v i d e m m e n t p r o p r e à la fabrication de verre. On n e p e u t observer a u c u n e stratification, m a i s u n e couche plus compacte que j ' a i mesurée, avait u n e inclination de 3 à 5° vers NW. Son épaisseur était 10 à 50 m à NagyKürtös. Il est c e p e n d a n t c o n n u que l'épaisseur de ces sédiments est très variable. J e crois q u ' o n peut n é a n m o i n s estimer ce dernier de 100 à 120 m en m o y e n n e . L a preuve n o u s en est fournie par la coupe de l'entreprise de forage d ' u n p u i t s artésien à B a l a s s a - G y a r m a t . On y a foré : de
0'5— 6'6 m sédiments quartzeux 6'6—149 « gravier d'ancien miocène, sable, puis lits argileux et marneux 149—269'5 « argile sablonneuse grise (probablement déjà d'oligocène supérieur), 269'5—290'5 « couches contenant Pediunculus obovatus, 290 - 5—300 - 3 « sable argileux transitif, 3033—560 « argile d'oligocène inférieur.
De sorte que l'épaisseur des couches considérées indubitablem e n t c o m m e a p p a r t e n a n t à l'ancien miocène est ici aussi d'environ 150 m. L e gite de houille de Nagy-Kürtös se trouve à la base du sable quartzeux. Du côté de la faille constatée d a n s la m i n e «Eva» on p e u t voir aussi à la surface des couches argileuses et du sable calcaire micacé bien stratifié. D a n s ce dernier je pus recueillir des échantillons d e : Cardium Tapes
sp.
vet nia BAST. juv.
Bi thynia sp. 1
Le numéro de la page entre parenthèses se rapporte à l'édition allemande.
16
DT E .
GAÁL
D'après lesquels je considère ce sédiment comme a p p a r t e n a n t à l'ancien miocène et le place sur le m ê m e horizon que la couche à Pecten praescabriusculus F O N T , que j'ai constatée dans les environs de Borosznok ; je considère le p r e m i e r comme étant la base immédiate de l'andésite éruptif. P o u r compléter les données géologiques je me suis aussi occupé du miocène nouveau. A Felső-Esztergály le sable léger micacée est superposé au lit de gravier à Carcharodonta et suivi p a r le tuf d'amphibole-andésite et breccia. J ' a i décrit u n e i m p o r t a n t e f a u n e m a r i t i m e de ce tuf, sur la base de laquelle j'ai placé l'éruption aux limites du miocène inférieur et du miocène moyen. J ' a i trouvé le m ê m e tuf d'andésite avec les m ê m e s fossiles à 4 km NNW de Nagy-Kürtös et de Kékkő. J'avais reçu d'abord de M . A. M E S S A u n e petite collection des fossiles de ce gisement, puis je l'ai visité m o i - m e m e au c o m m e n c e m e n t de l'été 1911 sur la pente du Yisoky vrcli de Kékkő. De l'éclaircissem e n t du complexe résultaient : 1. 2. 3. 4. Il couches Mais il du sol recueilli
du du du du
sable jaune quartzeux, micacé, tuf d'andésite, sable jaune avec encaissements du tuf d'andésite, breccia d'andésite.
est à r e m a r q u e r qu'il n'y a pas de traces de fossiles dans l e s de tuf, pas m ê m e dans les blocs de tuf encaissés dans le sable. est hors de doute que les débris de fossiles qui ont été extraits p a r la culture des vignes, a p p a r t i e n n e n t à trois strates. J ' y ai les espèces suivantes :
EIchinodermes Brachiopodes Mollusques :
: Schizaster cf. Laubei B . HOERN. Conoclypeus ? gen. et sp. indet. : Liothyris miocenièa MICHT. sp. Adacna (Didacna) Mans BROCC. Arca diluvii LAM. Cardita cf. scalaris Sow. Cardium sp. Corbula
gïbba
OLIVI.
Cytherea ? sp. Isocardia cor. L. Le da sp. Nucula nucleus L. Panopea
sp. ( M e n a r d i DESH. ?)
Pecten cristatum BRONN. « sp. (Malvinae DUB. ?)
LE
Vertébrés
TERRITOIRE
DU
LIGNITE
DE
NAGY-KÜRTÖS.
Pecten Leythanum P A R T S C H . Pectunculus pilosus L. Tellina sp. Tellina sp. Ancillaria glandiformis LAM. Aporrhais pes pelecani PHIL. Buccinum sp. Cerithium sp. (scab rum Ü L I V I ? ) Natica helicina B R O C C . Pleurotoma recticosta B E L L . « obiusangula B R O C C . « cf. ramosa B A S T . « sp. Pyrula condita B R O N G T . Ringicula buccinea D E S H . Irochus sp. (ibiangulatus E I C H W . Turritella bicarinata E I C H W . « subangulata B R O C C . « turns B A S T . Dentalium Badense P A R T S C H . « Jani H O E R N . Fragment d'une dent.
:
?)
P a r suite l'examen de cette f a u n e je considère le tuf de Kékkő c o m m e aoalogue à celui d'Esztergály. E x a m i n o n s ensuite de plus près l'exploitation des houillères de Nagy-Kürtös. 1 On y exploite la houille d a n s les m i n e s «Eva» et «Borbála». Voici la production qui en résultait j u s q u ' à p r é s e n t p o u r la m i n e «Borbála» : 2 dès le 1 e r j a n v i e r I8(i0 au 31 décembre 1880 « « « « 1903 « 31 « 1910
189.000 q 120.000 «
P o u r la mine «Eva» : du 1 e r j a n v i e r 1881 au 31 décembre 1910
453.000 «
Le total de la production de Nagy-Kürtös serait donc de 702.000 q
1
MM.
3
Je ferai observer que je me suis servi en partie des rapports publiés par
C . KAUFMANN ( 1 8 9 4 ) 2
et
K
ULREICH
(1901).
L'exploitation de cette mine s'est arrétée de 1881—1903. 3 La moyenne annuelle de la production est de 14941 q. D'ailleurs on Constate do grandes variations dans cette production ; ainsi d'après M. K A U F M A N N la mine «Eva» dans la seule année de 1893 donnait 36.800 q. Annales
Musri
Sationnlis
Huniarici.
X
9
18
D;
E.
GAÁL
A l'examen macroscopique on trouve la houille en général ligneuse, mais il en existe aussi de meilleure qualité (toute noire) ; elle se déforme vers sa base sur une épaisseur de 0*5—1 m et devient toute terreuse, on V trouve sur plusieurs points de l'argile bitumineuse. Son analyse chimique provient du temps de sa première exploitation et a été donnée par M. E. M É H E S et par l'Institut géologique de Vienne. E.
MÉHES
de vienne
1. 2. 3. 4. 5.
Carbone Eau hygroscop., Gazs combustibles Cendre Calorie _ _
_ S 53"30% 12*77 « 31 "22 « 2*91« 3717
— 17'5—14'8°/o — 7*4—12"2 « 3435—3763
Ainsi que je l'ai déjà signalé précédemment, la houille des mines «Éva» et «Borbála» se trouve à la base du sable quartzeux. L'épaisseur moyenne de la houille exploitable est de 1*5 m. elle est couverte d'une mince couche de schistes bitumineux. On trouve immédiatement à sa base de l'argile bitumineuse (fig. 3), qui peut cependant faire défaut et la houille peut reposer immédiatement sur l'argile bleue. La houille de la mine («Eva» est rejetee le long d'une ligne de faille. Pour la retrouver on a entrepris deux forages profonds. Les trois dessins ci-joints servent à la démonstration du résultat. (V. fig. 4 du texte hongrois.) Sous la glaise de l'âge pleistocène il y a un complexe d'a'gile brune et grise de l'ancien miocène, qui renferme outre l'enfoncement de sable et d'un peu de grès et de gravier un mince filon de houille et une assise de houille épaisse de 0 - 75 à m. Mais cette houille s'amincit vers W et S comme le prouvent les forages III., IV. et V. Puisque la coupe des forages n'est pas analogue à celle du complexe mis à jour par la mine «Eva», il m'est impossible d'identifer la couche houillère atteinte par le forage avec la houille de puits : «Istenáldás.» D'ailleurs je peux citer encore d'autres arguments en faveur de ma supposition; d'abord le sable à Tapes-Cardium que j'ai trouvé dans la mon proximité des forages et que je considère comme la base immédiate de l'andésite éruptif et par conséquent la partie la plus supérieure des couches de l'ancien miocène. Sur cet horizon on trouve du lignite près du village de Közép-Palojta. D'autre part la couche houillère des mines «Eva» et «Borbála» ressemble, dans ses rapports de position, à celle de Salgótarján et plus encore aux couches du département de Borsod, que l'on connaît comme appartenant à l'horizon inférieur de l'ancien miocène.
LE TERRITOIRE
DU L I G N I T E D E
NAGY-KÜRTÖS.
19
Les recherches par forages à Nagy-Kürtös devaient compter avec •des profondeurs plus considérables, à peu-près doubles de ce qui a été fait jusqu'à présent. Nous nous trouvons en présence d'une grande faille et ce n'est pas la seule. La partie entre la rivière d'Ipoly et la ville de BalassaGyarmat s'appuie aussi à une ligne de faille, et de même il en faut supposer une autre entre Kékkő et Nagy-Kürtös. E n creusant dans la houille on a constaté aussi une faille dans le voisinage de Nagy-Halom. Quant au développement de la houille à la surface, on peut soutenir avec beaucoup de vraisemblance l'affirmation que les formations houillères trouvées aux environs des villages situés à l'E du méridien de Nagy-Kürtös appartiennent aussi à l'horizon de l'ancien miocène. Mais elles sont détruites en grande partie par le suintement des eaux souterraines, puisque l'argile qui les recouvrait manque ordinairement. IRODALOM.
—
LITTÉRATURE.
I. SILNICZKY, J., ALGÖVER, M. : Prospektus zum Bau einer Glasfabrik in Nagy-Kürtös Balassa-Gyarmat, 1876. BAUER, J. : Das Lignit- (Braunkohlen-) Vorkommen bei Nagykürtös. (MoutanZeitung. III. J a h r g . p. 159 -161.) Graz, 1896. 3. Í'ÁLFY M. : Ujalib adatok a Cserhát geológiájához. — Neuere Beiträge zur Geologie des Cserliátgebirges. (Földtani Közlöny, XXX. kötet.) Budapest, 1900. I . KALECSINSZKY S. : A magyar korona országainak ásványszenei. (Földtani Intézet kiadv.) Budapest, 1901. 5. KOCH A. : Kövült czápafogak és emlősmaradványok Felsőesztergályról Nógrádmegyében. Fossile Haifischzähne und Säugetierreste von Felsőesztergály. (Földt. KözL. XXXIV. k.) Budapest, 1904. ^6. GAÁL I. : Adatok az Osztroski-Vepor andezittufáinak mediterrán faunájához. Beiträge zur mediterranen Fauna des Osztroski-Vepor-Gebirges. (Földt. Közi, XXXV. k.) Budapest, 1905. 7 . GAÁL I. : Az Ipoly jobb partjának harmadkorú képződményei Ipolyság és BalassaGyarmat közt. (Jegyzőkönyv, kivonat.) Die Tertiärbildungen am rechten Ufer des Ipolyflusses zwischen Ipolyság und Balassa-Gyarmat. (Sitzungsbericht.) (Földt. KözL XL. k.) Budapest, 1910. S. GAÁL I. : Harmadkorú szénnyomok az Osztroski-hegység déli lejtőin. (Bányászati és Kohászati Lapok LL k.) Budapest, 1910.
