, ,
•
-
,
•
,
;.
•
FUGGELEK. Az egyházban kifejlett különböző irányokról s ezeket képviselő vallásfelekezetekrőL I
.
. •
86. §. Péter és ' Pál apostol nézetkülönbsége.
A Jézus által hirdetett tanokat az ő követői nem egyformán fogták fel és tanították. E tekintetbElU a nézetkü!önbség már az apostolok között megkezdő dött. Különösen Péter és Pál apostolok eltértek egymástól abban is, hogy kiket vegyenek fel a keresztények közé s mig amaz azt állította, az Isten országának tagjai pogányok . ez bífi!e te az evang'eliumot gának és szabadosnak.
· E
az apostolok melynek hogya ker. egyházba E tanácskozásbftn tehát ~.tru: apostoléval Szf\m· 'a ker. vaHás kieolllJIredett
többen
a ker. vallás központjává, miért később, midőn az egyházban a jó cselekedetektől való tanból valóságos üzletet csmáltak s jelesen a katholikusok a hit mellözésével a jó cselekedetekre fektettek minden sulyt, értvén ők a jó cselekedetek ~latt az üres forma.$ág.Qkat, mint- 12őjt, poeniten:ia tartás,_kiszabott t
•
•
-
125
•
-
idökbeni imádkozás stb. Pál apostolt ugy tekintették, mint a protestansok apostolát, ki leveleiben mindenütt a hitet hano-sulyozta és tartotta az üdv eszközének. • o Más apróbb ké rdésekben á tilbbi apo.stolok között is voltak nézetkül önbségek; de ezek a keresztény vallá s fejlö· . désére nézve nem birtak oly átalakitó erővel, mint az, a melyet Péter és Pál apostolok kőzött jeleztünk.
87. §. A nyugoti és keleti egyház.
. A mitől az egyház a különböző hitnézetekböl származott viták következtében is mentve maradt, az első jelentékeny megterelső mette ; mert sorban a 'lJ pátriárchák között ,kifejlett s amannK elsöbbségre jutásában ' 'A 'nyugoti egyház hivei, más néven római katholikusok és a keleti egyház hivei között levő főbb különbségek a következők: ' l·ször. A róm. katholikusok szerint a szent lélek az Atyától és fiulól származik; a görög-keleti egyház " szerint csak az Atyától. 2· szor: A róm. katholikusok az ur vacsorát csak egy szin alatt szolgáltatják ki; ellenben a gör. keleti egyházban bort és kenyeret adnak az urvacsoránál. 3-szor: A ki a nélkül hal me'g, hogy ,büneiért teljes elégtételt szolgáltatott volna itt e földön, annak !elke a róm. kat~. egyház szerint a tisztító tüzre vettetik, mielőtt a menyországba. juthatna; a tisztító tüz kínjait azonban az egyház megröviditheti kérés és könyörgés által; erre szolgálnak: már a halottakért tartatni szokott misék; a gör. keleti egyház sz~rint ellenben a tisztító tüzről szóló tan téves; hanem Igen is van egy- közép állapot a m.e!!y éS föld, között, hol a bünös .. ember .bjjDei~rkJneg kell hogy lakoJj{)n,_m}~!őtt . ln •
2
-
t/n ,
~
"
-
• •
126
a meny örömeinek részese lehetne. Á mise, alamizsnaosztogatás s más hasonló jó 'cselekedetek már arra valók, hogy az Isten általok könyörületre indíttassék, s igy nem az egyház adja a bünbocsánatot, hanem azt csak eszközli. 4-szer: A róm. katholikusok szerint Krisztus Péter apostolt a maga helyetteséül hagyta; következőleg Péter utódai, a kik szerintök a római püspökök, ugy tekintendők, mint az egyház fejei" a kiknek a keresztények ugyanazon engedelmességgel tartoznak, a mivel Krisztusnak; a gör. keleti egyház szerint az egyház egyenlő feje maga a ranguak. 5-ször: A róm. katholikusok szerint a papok nem nősülhetnek ; a gör. keleti egyház csak a püspökök· nek tiltja a házasságot; ezeken kivül a papok megnösülhetnek, de ezt felszenteJtetésök elÖtt kelJ, hogy -' '-, megtegyék, s csakis eg szer nós' lbetnek. 6·szor: A róm. katholikusok szerint a bérmálást csak a püspökök hajthatják végre; a gör. keleti egyház szerint a sacraméntumok közül csak a papszentelés van a püspökök kizárólagos jogául fenn· tartva. ~ .
.
'
\
A ró lDai pápa és a konstantinápolyi pátriarcha között! , surlódás korán, a ~er. vallásnak a pogány vallás felébe kerülése és _igy uralkodó vallássá tétel ével azonpal megkez· , CI • dődött; azonban a dolog- . teljes szakadásra csak a U·dll< évszázban . 1053 ·ban került, Ekkor a kiegyezésl'e Irányzott j kisérletek a Kétrer'Ko csönös átkozódásá'val megszüntek s az ujabb idöben meO"ujitott kiséri e tek is eredménytelenül marad: tak, Annyit azo~ban idő foly tán mégis kivitt a rómaI egyház, hogy a gőr. keleti egyház hiveinek egy .. részével elismertette a pápa felsöségét, mi Altal maga a gor. ~e!~tJ egyház is két r,é szre szakadt. Az a rész, me ly a pápa fonok· ségét elismerte, neveztetik ma görög katholikus egyh,áznak, másként egyesült vagy unitus egyháznak, a másIk nJabban felvette a görög· keleti egyház elnevezést. Régebben ezeket
-
127 ,
,
nem egyesült Iíitüek~ek vagy .?isun~.tusoknak nevezték. Egyéb· á t a pápa főnőksegét Illeto kulonbséget kivéve, a két egy· ~~zn bivei egyéb hitelvek re nézve nem igen különböznek egy· mástól. .
88. §. A katholicismus és protestantismus.
Minthogy a nyugoti és keleti egyház .között létrejött szakadásnak föindoka a l),a talomvágy volt, az magát a ta:nt .!le~ ig~n . ér.c;le\relte .. · Pedig ülö folytán a keresZtény tan is nagyon elferdült s az egyházba számos visszaél,és csuszott ):Jé, melyek ellen hiába emeltek szót gyakran azok, a kik a tévedéseket észre· vették s azoknak utját akarták állani; mig végre a protestantismussal egy uj irány fejlett ki ' az egyház· ban, mely uj ábrázatot adott a ker. egyháznak és abban a szabad vizsgálódás elvÁ,n él fogva a tant is lényeges reformokon vitte keresztül. A katholikus egyház és protestáns egyház közötti föbb különbségeket ezekben foglalbatjuk össze: l·ször: A katholikus egyház szerint az isteni kijelentés a bibliában és_a szóh.ag~ ányokban foglaltatik, melyek részint á szent lélek béfolyása alatt irattak, részint annak ellenörzése mellett adattak tovább, nÜp.,d,k~ttöt magyarázni és é el z' egyedüLaz, egy~álf áll ha,[áliná .a,n, az egyház magyarázatát pedig ar llvek minuen ~lIeninon
,
-
128
-
2-szor: A katholikus egyház azt tanitja, hogy az első> emher bünesetévcl az ember elve'sztette ugyan az lsten ajándékait, mint az eredeti szentséget és
s vesztette meggyengült és hajlandóbb lesz a roszra, , .' A protestáns egyház ezzel szemhen azt tamtJa, bogy a büneset által az emberi termész~t teVesen m~gromlott, szabad akarata~ll'lveszeft~ ugyan nyira, hogy már a jóra nem js alkalmas. » 3-szor: A hün áltaJ. Mennel meghasonlott ember a maga megigazulását a katholikus egyház szerint a szent lélek közremüködésével hajtja 'végre; a mire lj béfolyIÍak a inaga joc selekedetei is s ezekhez tartozz,7 \/ ~nak szerinte a höjt, a bucsujárás, szerzetesi fogadal-' mak is stb. A protestáns egyház tana szerint az embernek a jóra ereje nem lévén, a megigazulás egyedül a szent léleknek müve, az embernek nincs egyébre szüksége, hogy megigazuljon, ~sak hitre, mely hitnek azonban természetes ' j cselekedetek. . \ vo 4·szer: A katholikus báz - azt Ilmllja, hogya megigazult ember több' mint a mennyire kötelezve van s a Jóknak ezen felesleges érdeméböl az é,r dcmetlenek is részesülhetnek haláluk után , a mi aztán "a ))Sz.lító -t1fZ ben v;!ló kínjaikat -megröviditi. I. A protestáns egyház tana szerint az ember az .jOlsten parancsolatjait sem. tudja mind bétölteni, nemhogy annál tö~bjót tegyen. - Az elsö szerint a bün vezeklés következtében, érdemiért mindenkinek az utóOOl szerint a - Krisztus . meg.!8>cSlittatik s a tisztító tüzröl, valamint a felesleges ;4I1t ·, ,- érdemröl szóló tan szentirás ellMes. ' .. 5-ször: A katholikus egyház hét sacramentumot tart, u. m. a keresztséget, urvacsorát, gyónást, bérmálást,
O
.
Prf\
~------
1M
-
-
.
•
-
-
129 -
uto~só ~netet,
~aprendelést ;
a protes,ftáns egy ház ellenben csak kettőt: a keresztstlget és ~ (J . urvacsorát, melyek közül ez"iIt6libit a katholikus egy- .1- Ch/7 'h z egy szin alatt, a protestáns egyház ellenben l\§t~ szin alatt szolgáltatja ki; az elsQ szerin~ 'elég~ 1:í~ valaki ezekkel a sacramentumokkal él, ha nem is hisz azoknak erejében, az utóbbi sl!ierint al!ionban csak a hivőkre nézve van kellö eredménye. 6-szor: A katholikusok szerint az egyház a megkereszteltek társulata, melynek feje a pápa, Ki egyszersniin(l~ csalhataUp.n s ezen az egyh~z6n kivü!.. ni!!CS idvessé~g~.~... " protestánsok szerint az-egy'líáz. a Kils~tuSlian hiv.ö kegyes lelkek vagy a szentek egyesülete, a · kikr ""'~ hez a hitetlenek, ba szinte- meg vannak is keresztelkedve, c~k külsöleg tartoznak, az i!lv.esség Iledig - ;; nincs kizárólag egyik feleKezeti egyházboz is- kötve, hm' ~ mert abban része -van az egyetemes anyaszentegybáz ' minden tagjának. 7-szer: A katbolikusoknál a papok egy külön rendet alkotnak s magljk közt'iskülönbözö rangfQkozattalbirnak. J A protestánsok egy külön p,api endet nem 'smernek s papjaik min4!!yájan egyenlő szolgái a Krisztusnak. Amazok áldozó " IliU!O, ezeK az 'évange, lium hirdetöi. Amazoknak , meg van tiltva a házasság, ezeknek nincs. ' -.-1----» 8-szor: A kathoJicismussal a ézeremóniák elválha tatlanul össze vannak kötve s az isteni tiszteletnek kiegészítö részét teszik; nálok Mária, a szentek .és ezeknek ereklyéi is az isteni tisztelet táugyai lehetnek. A protestantismus sem vet meg minden czeremóniát, de azokra nem fektet valami különös sulyt, .pp. I tetszése szerint meg és szük-_ _ és
p
t)\
-
J ! pzr;"
tiszteletét nem engedi meg, az istentisztelet csak az istenségber:, határozódik.. ([;D F ....aOll.
:
9
HittaQ.
•
Mindezekből
130
-
•
nyilván van, hogy a visszaesés a zsidó és
bizo-
- nos egyJiázi ~a _ + na almásabb képezi az egyéni Ellenben ~ a- protestantism'us elvileg a szabadság és -haladás képviselője. Itt nem az egyén van az egyházért, hanem az egyház az egyén ért. •
•
89. §. Az ágostai
"
~s
helvéthitii vagy ev. ref. egyház.
. A katholicismus tekintély-hitével szemben a protestantismus a lelkiismeret-szabadságot állítván és szabadságot adván . az egyénnek a biblia vizsgálására, csak· hamar 'bekövetkezett, a minthogy természetesen be is kellett hogy következzék a véleménykülömbség magában a protestáns egyház kebelében is. A vitapontot mindj~rt kezdetben az urvacsora kérdése képezte, meJyre nézve egyik reformátor, Luther, a szentirás szavaihoz betüszerinti értelemben ragaszkodván, megtartotta a katholikus egyház ide vonatkozó tantételét, a mennyiben ö is azt állította, hogy az urvacsorában jelen van Krisztus teste és v~re, azzal a módosítással azonban, hogy ez nem áz átváltozásnál fogva, hanem a Krisztusnak mindenütt ,jelenvalóságánál fogva történik. Zwingli ellenbe"n, a masik reformátor, azt állította, hogy Jézusnak eme szavát: "ez az én testem« és "ez az én vérem" nem értelemb en venni, s - keU betüszerinti . "'ázok csak emlékeztető' e " ek a Kri ztus_testér.e_és vér.ére. - -- 1; tulaj onképpen e hitkü!önbség képezi II válaszfalat az ágostai és helvéthitü egyház hivei között. A mi különb~ég ezen kivül a két vallásfelekezet között azt a következökben foglalhatj uk össze. l-ször : Ámbár hogy mind a két egyház a katholikus egyházzal egyérteimüliig' ' Iffisztilsnlill'K:etfös ermé....
'c.o
•
.~
'" ,
,.
'_.
......_~-
-
~31
-
•
szetet, t. i. i§.~nit és emberit tulajdpnit, mégis különböznek egymástól annyiban, hogy; az ágostai hitüek szerint ez a két természet egymással közösségben van, azaz: az isteni természet az emberi természettel és megfordítva ez amazzal kölcsönösen kicserélik a magok tulajdonságaikat. Innen magyarázható ki az ágostai egyház urvacsorai tana is" ,mely szerint Jézus a maga isteni természetét, a mindenütt: jelenvalóságot, az emberi természettel is közölvén, az ő testének is mindenütt s igy az urvacsorában )is, jele~ kell lenni. Ezzel szemben a helvéthitü egyház a Krisztus két természetének ezt a közösségét tagadja. ' '___ 2·szor: Abban IS egyetért mm a- ét egyház, hogy az első ember bünesete miatt az emberi természet annyira megromlott, hogy magától a jóra sem alkalmas S megigazulását nem önerején, vagy annak hozzájárulásával, hanem egyedül és kizárólag a szentlélek segitségével eszközölheti ; de a mig az ágostai hitüek szerint ez az, isteni erő különbség fie1K;iI._-mmden embernek, a ki azt használni akarja, segítségére áll, addig -a-lreivet l üek szerint · csak 'ázOknlIk -adatik-'-,;'; ;a'~-,kiket .Isten örök vé~zé!l@él fogva az üdvösségre __ előre :'" ( kiválasztott ..s... ira amint ~ások haszt~lan igyeke2!nek megrérní, mert az . Isten örö végzésénéll ogva _ kárhozatra kell hogy jussanak, ugy a kiválasz0ttak semmikép sem állhatnák éllent a szentl,élek béfolyá. . sának s ezen alapuló üdvösségnek. Ezt a tant nevezik az előre val0 elrendelés vagy priidestinatió tanának, melyet Zwilingi utóda, Kalvin, hozott be a keresz~ény egyházba s a mely ellen magok a helvét hitüek IS, részben legalább tiltakoztak s azt mindnyájan nem fogadták el. 3-szor: Az á ostai egyház a katholikus egyház példájára megtartotta a gyónás intézményét, azaz a l]i!nök megvallását a papna, csaK a . meára nézve külön-
o
-
9'
1'32
-
bözik attól, mert az az _=-+-..;e,~s I:!ii~k JIlegj ., sorolását, mint a -azon- kijelenté'lisel;- hogy m~á! erzi, a helyéthifü egyliá~ elle-Iioen 3- gyónás intézményét teljesen eltörölte, azaz nem kivánja senkitöl, hogy a maga btinelt a papnak megmondja. , 4-szer; Az ágostai e ház me tartotta az oltárt és képeket, a helvé llü egyház ezeket is kiküszöbölte temp' omaiból: ' ,,' , .
-
•
,'
. .-
-~
.-.
-
.
,,
Az ágostai és helvéthitü egyház már többször tett ~ kis,é rletet az 'egyesülésre de eddig ,még nem sikerült, s őt nem egV'z!lr~ iiJtf áll 'Je ét , ~gy!!l!s. ~ !~ni . elle.ns~env9Kn~k is. ""' Pe dig a különbség a k~r egyház között nem nagyon' jelen· tékeny, legalább nem számosok. E mellett a pl'otestantismus, ha azt a maga igaz ' jelentőségében fogjuk fel , nem kivánja azt a, SZQr(!)s hitegységet, a mit a katholicismus, :Anol - az' • {. egyéni meggyi)ződes szabadsága e l van - ismerve, _ ott egy , testület hitét egy 'rámára .. vonni- nem lehet. Ebhen tévedett ,a protestantismus is, midOrj- l{ezde nen az urvacsora tana I miatt a meghas(!)nlást létrejönni engedte, később pedig ép· I pen olyan, állást f.oglalt el a haladni akarókkal szemben, mint a katholicismus- a prote ~tantismuss al szemben. Minden kis hitkülönbséget .maga is hibáztatott,' azokat pedig, a melyeket nagyobbaknak gondolt, határozottan-üldözőbe vetta, elítélte, kirekesztette a maga k eb eléJjől. Igy sz ülettek meg a rotestáns r--,:;-;_ ~.Y.~~ ke)jr.l ~,pen azok a sZámtattínl elekezetek, melyek..rJiszint '" ~! !lz' ~ ostai,.,Lészin,t ' a helvéthl tü egyházhoz állanak közelebb, . E'gy, pé~ze azonban ezeknek a felekezeteknek a katholí\j:us, ' . ág9stai és helvéthitü egyház által közösen vallott szentháromság tanát támadván meg, ez álta! bizonyos tekintetben eg.~ v ~ _ uj, irányC jelölt kn i keresztény egyfThZllan , me1yet a prolesI ' falrHismus elve diadalra jutasának mivezhelünk; meit a szabad vizsgálMás' jógát nemcsak elyileg ismerte el, hanem annak ~, gyakorlati alkalmazasára is tért nyitott. Ennek az iránynak 'kflpiiselője- au~itárismU8 is.
rá
T
t. __..-.;,
,
I
•
-
133
-
,
90. §. Az nnitárismus,
A protestántismus által felállított szabad vizsgálódási jognál fogva, azon visszaélések megszüntetésére, melyek a ker. egyházba a szent irás . vagy a 8zóhagyományok tanítása szine alatt becsusztak :8 ezzel ka p_ csolatban a keresztény tan kitisztázására, az unitárismus jelentékeny szolgálatot tett. Az unitárismus már csak azon körülménynél fogva is, hogya negyedik évszáz óta uralkodóvá lett:==-=; szemben ,,:~ r-:,kitartással s e hitelv' alapján egy kezetet hirt alapHani, méltán figyelmet ,érdemel. Az unitárismusnak e szerint y és· bélyegvonása aj/ miből kifolyólag
unitárius egjbáz
a könyvnek keresztény vallás
az •
~'~s . az egyház hitelveit a köv;etkezökben foglalhatjuk össze: l -ször: Hiszszük, hogy van egy Isten, a ki örö.k, s egyetlenegy, lén- ében ugy, ,mint Ö a legtökéletesebb lélek, föoka, ura a ségnek, melyet ö teremtett, ö tart fenn és ő igazgat a legbölcsebb czélok szerint; az emoeriségnek pedig kinek mi,!dnyájan e~~,nllL testveréi vagyuÍili. _z az
-----
-
-
.
-
134
-
egy Isten egyedül lehet az emberi lélek imádásának tárgya, egyedül benne helyeztetjük a mi bizodalmunkat, mint az igazság, szeretet, jóság és szentség kutfejében, kit éppen ezen tulajdonai, emberileg szólva, az ö erkölési jelleme tesz imádandóvá. 2 -szor: Hiszünk a Jézus Krisztus isteni kül detésében s bár öt is v!llóságos embernek tartjuk, hiszszük, hogy az Isten akaratát ö jelentette ki az emberiségnek a legtisztábban, a ki jelleme tisztaságáná!, tanításainak égies és egyetemes voltánál, nemes éldájánál, dicső halálánál s di!1d.a lmas {relt.á!ll!l.d ásánál fo.gva felette áll minden előtte és utánna élt embernél. Ö ugyszólván, tökeletes . ember; azon isteni erőnél, a szent léleknél fogva, mely neki mértékfelett adatott, ai"Isten egyszülött és tulajdon fia, kinek " van b~tos!tva az ember üdv és· boldogsága. ( . 3-szor: Hiszszük, ogy a szent lélek azon isteni erő, I mely minket minden igazságra vezérel s hathatóságával ujonnan születünk. Az onban _szüks~g, hogy az ha megakarjuk találni, ini ifJ rolyto~osan mert a szent lélek nem kivülröl ható, hanem , mely saját igyekezes' fejTődik égi és - , ._"
i ·
•
, .
szer: Hiszszük, hogy az .~!ll!:>e!: .tWes ártatla~sjig ~alll azonban aj9r!l és. a r?sszra egyiránt alkalmas természettel II!"születik, és éppen mivel szabad a, l !:. a ra.tJa.I,. bir, !T r • Ő szerZi " ii' , neki . 'cselekedetekkel ékeskednie s ha bünt kővetett el, neki magának kell elhordozni érette a büntetést. Mindkét esetben bizalommal tekintvén az Istenre, ki, midőn egyfelől a jóra a maga segedelmét adja, másfelől a bünösnek is megbocsát~ h~ .. ez büneit igazán megbánja; továbbá a ml hltun k
•
-
185
-
,
fejedelmére, Jézus Krisztusra, ki a jóra és a bűqtő l -való megszabadulásra mindnyájunknak példát hagyott hátra, melynek megtartásában és követésében áll keresztény voltunk. 5·ször: Hiszszük, hogy a Jézus által birdetett Isten országának alapja a keresztény anyaszentegyházban van letéve. Ennek az anyaszentegyháznak, mely egy és közönséges, feje az Ur Jézus, kinek egyenlő szolgái \ mind azok, kik a gyülekezetekben az ő evangeliumát hirdetik s a kik csak elhivatásukra - nézve különbözg;;(,y , nek másoktól, mert szoros értelemben a pasztalj uk, s a szen,t irásra nézve, I ihletett, de csak emberektől irt könyvnek tartunk, az emberek különböző felfogással birhatnak, azt a nekij{ adott szabad vizsgálódási jognál fogva kűlönbözőleg ' magyarázhatják, minélfogva különböző va\lástársulatoka~ is formálhatnak és tényleg formáInak is; de ~z magát a keresztény anyaszentegyházat nem osztja meg, ha az evang,elium )egfgbb a szeretetet minden emlier . egyformáf\ tartja' a egyszersmind jövetelének. . - 6-szor: Hiszszük, hogy az embernek szüksége van külső szertartásokra is, melyek által kegyességét I ápolja, fokozza s vallásos érzületének ezekben is kifejezést adjon; azonban a szertartásoknak magokban ' véve semmi fontosságot nem tulajdonítunk, ha hiány· zik belőlük az éltető lélek, a nemes törekvés, a va.lód~ buzgóság, az a kegyes és istenes élet, mely mmdlg és mindenütt jó cselekedetekben nyilvánul. Továbbá azzal tartunk, hogya szertartások számát ok nélkül nem keH szapoIitani, mert igy könnyen azok veszik igénybe az ember minden figyelmét,
s' ,
=
=='==~ ---
l
/
"u,., ,,'lse< .. po
-
Itp~s
" v,
4f~j74
mindig magasabb melynek a szertartások lenni. Különösen és szentebb dolgokra kell tartjuk ~ a ~eref1zts~et és ~ donttunk, s bár azoknak --~ á örömest gyakorlunk, való külső beavatlatás szertartását, részint mint az Ur Jézus halálár.a emlékeztető szent 7 -szer: Hiszszük a lélek h a öröklétét, hiszszük a jövő életet, melyben a jók jutalmat, a gonoszok bünt.etést nyernek, s e hitünkhöz kivánj uk alkal.maztatni . egész életünkllt, mely csak )akkor felel meg a maga rendeltetésének, ha általa , Isten dicsőjttetik itt és az örök életben,
z.,. rt
Ezek Ílz unitárius egyház hitrendszerének sarkalatosabb elvei, melyeknek nem szavaiban, hanem szellemében kell az egyesitő kapcso t keresni; mert a szavakra nézve minden ember külőnbözöleg fejezheti ki magát ; de azt a szellemet, mely az előadott elveken elömlik, bizonyára az unitárius egy/ ház minden tagja a magáénak ismeri. Ezekből az elvekből nyilván van az is, hogy miben .kü· lönbözik az unitárius egyház hitrendszere más keresztény felekezetek hitrendszerétől. Mi nem állitjuk, hogy immár' a teljes igazság birtokában volnánk, vagy hogy az idvesség '"2.. kizá;ólag a mi egyházunkhoz volna kötve; djl azt bátrl!Jl , >r áUí!JUk, h.ogy -n á1.\mknál. I;n' fig.!>bb Wekkel az j gazságQtstlnki v eI?-. ~.\:resl, ldvességét mká li senki sem óhaJtJa s hogy az _ Itárlzmus még .c sak most kezdette meg hódítását a sziveken, __
_
,
•
-
-
-
___ ,
l ·_ t r -
•
• •
•
,
;,<
•
•
•
•
•
•
.Z ÁR S Z O.
. A vallásból mindent megtanultaz, a ki' megtanulta szeretni az Istent és szeretni embertársait; a ki megismerte rendeltetését s ebből folyó köfelésségeit s azoknak minden erejéből megfelelni igyek• szik. Ebben ' kivánjuk mi is jeIét adni vallásosságunknak teljes életünkben, kérve a mi Istenünket, hogy áldja és szentelje meg ebbeli igyekezetünket. Ugy • legyen. •
•
(V ége.) •
, •
• •
, F".IlOl:
Hlttaa.
•
lu
•
,
•
rrARTALOM.
-
Lap
•
•
ELÖSZÖ • BEVEZETES. Első fejezet. A vallásról általában. ---
1. 2. 3. 4. ó. 6.
-
§. §. §. §. §. §.
A A A A A A
---
---
__o
___
___
__o
---
__ o
___
__o
__ o
3
__ o
vallás meghatározása_ ___ ___ __o ___ ___ ___ ___ vallás szükségessége ___ ' __ _ ' __. ___ __o ___ ___ vallás alapja ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ vallásos meggyőződés vagy a hit ___ ___ ___ __o vallások különfélesége ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ vallások felosztása ___ ___ ___ __o ___ ___ ___ ___
Második fejezet. A ·kijelentésről. 7. §. A kijelentés fogalma ___ ___ ___ __ ___ ___ ___ ___ 8. §. A kijelentés módjai ___ ___ ___ ___ ___ __ _ ___ ___ 9. §. A Krisztus által történt kijelentés ___ ___ ___ ___ ___ 10. §. A kijelentés folytonossága ___ ___ __o ___ ___ ___ Rarmadik fejezet. A szentirásról ll. §. A szentirás foglalatja ___ ___ ___ ___ __o ___ ___ ___ 12. §. A szentirás felosztása ___ ___ ___ ___ ___ __o ___ 13. §. Az 6 testamentum ___ ___ '-__ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 14. §. Az uj testamentum __ ló. §. A szentirás czélja ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 16. §. A szentirás hecse ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 17. §. A szentirás használása___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 18. §. A szenti rás alapgondolata ___ ___ ___ ___ ___ ___ o
_ __
___
___
___
_ __
___
___
ELSÖ RÉSZ. Isten országának Uráról: az Istenről. Első fejezet. Az Isten léteiéről. 19. §. Az Isten létezik. ___ . ___ ___ __o ___ _ ___ ___ --20. §. Az Isten léteiének bizonyítékai ___ ___ ___ ___ --21. §. Az lste n léteiének hébizonyítása a világ szemléletéből 22. §. Az Isten lollelének bébizonyitása a világban levö rend és czélosság szemléletéböl --- --- --- --- --- __ 23. §. Az Isten léteiének bebizonyitása a lények különböző nemei nek szemléletéböl ___ ___ __o ___ ___ ___ ---
-
Ó
6 7 8 9 11 12 13 ló
16 17 19 19 25 26
27 29 30
. 31 32 33 33
o
34
-
139 Lap
2~. § . Az Isten léteiének bébizonyitása a keDlünkben lev 5
erkölcsi érzés szem léletéből ~_ ___ ___ ___ ___ ___ 25. §. Az Isten léteiének bé bizonyítása a törlénelembö! ___
-
Második fejezet. Az Isten lényéről. 26. §. Az Isten lényének meghatározása _.' ___ ___ ___ 27. §. Az Isten lélek __ 28. §. Az Isten szeretet- ___ _o. ___ ___ __ o __ 29. §. Az Isten egysége ___ ___ ___ ___ ___ ___ _ o
__ o
___
__ _
___
___
_ __
___
_ __
Ha,.,,,adik fejezet. Az Isten tulajdonságairól. 30. §. Megfogás az Isten tul aj donságairól ___ __o ___ ___ __ 31. §. htennek lételére t artozó tulajdonságai .__ ___ __o __ _ 3~. §. Istennek értelmi tulajdonságai ___ ___ ___ 33. § . Istennek az akaratra vonatkozó tulajdonságai __ _ 34 §. Istennek az érzésre vonatkozó tulajdonságai __ --- --__o
__ o
__ o
o
Negyedik fejezet . Az Isten munkáiról. 35. §. Az l sten munkáiról általában ___ ___ ___ ___ ___ ___ 36. §. Iste n a világ teremtője __ 37. § Isten a világ fenntartója ___ ___ __o __ _ 38. §. Isten a vil ág igazgatója __ ___- __ 39. §. A- világon t alálha tó roszak szintén az isteni gondviselés eszközei __ _ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 40. §. Isten a világ törvényadója ___ 41. §. A tiz parancsol at ___ ___ . __ 42. §. A szeretet tör.vénye ___ ___ ___ ___ 43. §. Visszapillantás az első részre ___ ___ __. --o
_ _
o
__ o
_ _ _
___
___
___
__o
o
___
__ o
_ __
__ _
___
__ _
__o
__ o
___
___
___
__ O
, 41 42 43 H
45
49
__o
__ _
Mdsodik fejezet . Az ember gyarlóságáról. 47. §. A rOszra való bajlandóság ___ __o ___ ___ __o --- --48. §. A bűn fogalma ___ --- --49. §. A bűn kűlönfé le nerneL_ ___ ___ ___ ___ ___ ___ __ _ 50. §. A bűn áJtalánossága _.. ___ ___ ___ ___ ___ __ ___ ___ ___ _. _o. --51. §. A bűn következései 52. §. A bűntől való szabadulás.._ ___ _.._ --- --- --- --63. §. Visszapillantás a második részre -- -- --___
35 39
_ __
MÁSODIK RÉSZ. Istell országának polgáráról : RZ emberről. Első fejezet. Az ember méllóságáról 44. §. Az ember a teremtés koronája ___ ___ ___ ___ --45. §. Az ember az Isten képmása__ __ _ - --_. 46. § Az ember rendeltetése ___ __ _
__ o
37
_ _ _
__ _
___
36
46 47 48
__ o
o
34 35
__ _
_ _ _
__ o
51 52 53
54 55
57 58 60 61 62 62 63 64 65
66
HARMADIK RÉSZ. Isten országánai< alapitójáról : n Krisztusról. Első
fejezet. Az elökészűlet 54. §. A pá triárkak ___ _._ ___ ___ ___ ___ __ o ___ __o ___ 55. §. Mózes és a törvény _ _ ___ ___ __ ___ __o .__ --56. §. A kiralysag __ ----------57. §. A pr6fétak ___ _... __ --- --- --- --10· o
__ _
__o
__ o
o
_
_
_
68 69 71 72
140 ó8. 69. 60. 6t.
.'
§. A messiási jövendölések ... .._ _._ §. A zsidó vallás állása a _Jézus korában'" •• - -- ..§. Keresztelő János •. _ .. _ . __ _. _. ' . _-- _ ••- '.- •. §. A pogány vallás állapota __ ._ __ - - -----. . ----
_.
•
La.
74 7ó 77 78
Mdsodik fejezet. Az idő teljessége. nevekedése s általában életének föbb 62. §. Jézus születése, . • mozzana t al._ _ ... ... .._ . . _ 63. §. Jézus a legmagasabb erkölcsi, példánykép·-... ··-.._··· .. _··64. §. Jézus nevei .. _ ... ... ... ___ __ .._ _ _ __ ... 66. §. Jézus megváltói müve .. _ _._ .. _ .. _ ... •.. .._ 6S. §. Jézus tanitásának alapelvei ..• .._ .. _ _._ .. -' .. _ ... . 67. §. Az Isten o rszága .. _ .• _ ... ... _._ .__ ... _.. .._ . 68. §. A hegyi prédikáczió .. _ .. _ .. _ __ _.. .._ .. _ .__ 69. §. Jézus hasonlatai vagy példabeszédei a menyországról 70. §. Visszapillantás a harmadik részre ... .._ ... .._ . . _
79 84 8ó 87 89 90 91 95 97
NEGYEDJK RÉSZ. Isten országának meg,'alósulásáról: az egyházról. Első feje".t. A szent lélekről, mint az egyházat fenntartó erő rő !. 71. §. A szentlélek meghatározása •. _ •._ .. _ ... .._ _._ 72. §. A szentlélek kitöltetése a tanitványokra _ 73. §. A szentlélek munkásságának feltételei •. _ _._ '... •.. 74. §. A szentlélek munkásságának eredménY-lli.._ •. _ . . _ ...
100 101 102 104
'oo
•• _
_ ••
ltldsodik teje"et. Az egyházról magáról s az abban gy,!-korolni szokott szertartásokról. . 75. §. Az egyház meghatározása _.. .._ _._ ... .._ _.- -.76. §. Az egyházban gyakorolni szokott szertartások .. - -.Az ,'mádság -- - -- - --- .-- -- - .. _ .-- .. - -.- .. 77. S. o 78. · §. Az igehirdetés .. _ .. _ .. _ ... _._ -. . ..- ... ..79. §. A keresztelés ... ... .._ .. _ .. _. .. . ..- -.- ..- ... 80. §. Az ur vacsora .. _ " ' . .._ --- ... _. . ... - - . .. ' ... Harmadik fejezet. Az egyház dIadaláról vagy a JOVö életröl. 81. §. Az örökélet hite .. _ .. _ .. _ .__ ,'-"- .. - .. - ..82. §. A halál az örökélet világán ál .. _ .. - .. - -.- .. - .. 83. §. Az itélet .. _ .. _ .._ ... _ .._ ... ..- .. - . .. ." - --84. §. Az itéletet' követö jutalom és büntetés___ .. - .. - _._ . lio. §. Visszapillantás a negyedik részre .-- ..- ..- ..- -.-
106 107 108 109 11 2 116 119 120 121 121 122
FÜGGELÉK. Az egyházban kifejtett különhöző irányokról s ezeket képviselő vallásfelekezetekről.
86 . §. 87. §. 88. §. 89. §. 90. §. ZA'RSZÚ
Péter és Pál apostol nézetkülönbsége -.. ..- .. - .. A ny ugoti és keleti egyház _._. -.- ... ..- .' - .. - .. A katholicismus és protestanltsmus .. - .. ..- .. lu. ágostai és belvéthitü v. ev. ref. egyház . -- •. - .. Az unitárismus _~. __ o . n .__ ___ -_o - - - -- - -••- ••- .'- ••. ----- -----
-- -
•
-
-
-
-
-
-
_
_
o
_ ._
12'4, 125 127 130 133 137
