Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató

2009

Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor – főigazgató

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2009

Tájékoztató a K. Ö. SZ. 2009. évi tevékenységéről Budapest, 2010

4

Tartalomjegyzék

Bevezető

5

Régészet

8

Topográfia

10

Ásatások

11

Labor

30

Műemlékvédelem

34

Műemléki kutatás/Épületkutatás

35

Műemléki tervezés

43

Kiemelt Programok

51

Logisztika

57

Munkatársak

58

Feldolgozás

62

Tisztelt olvasó! A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2010-ben is áttekintést kíván nyújtani az előző esztendőben elvégzett főbb munkáiról. A nagyrészt beruházásokhoz kapcsolódó régészeti kutatásokkal és történeti értéket képviselő épített emlékekkel országos szinten foglalkozó intézményünk 2009-ben is rengeteg szakfeladatot látott el. Szervezeti szempontból ez az év a teljes régiós rendszer és a hatékony működéshez szükséges infrastrukturális és humán erőforrások kiépítését jelentette. A 4 igazgatóságba és 5 régióba szervezett, 330 fővel, köztük csaknem 90 régésszel működő, mindössze 19 fős vezetőséggel irányított K.Ö.SZ. a vele szemben támasztott elvárások nagyobb részének már közvetlenül is képes megfelelni. Ezek az elvárások pedig nagyon komolyak: csak a régészeti feladatok ellátásában az eddigi 3 éves mérlegen csaknem 150 különböző beruházó, több mint 270 önálló projekt, több mint 900 feltárási engedély, csaknem 3 millió m2 feltárt régészeti felület és több mint 6000 M30-as láda leletanyag szerepel. 2009-ben 150 projekthez 343 feltárás előkészítéséről, illetve 1 millió m2 felületen a feltárás kivitelezéséről kellett gondoskodnunk. A dokumentáció és a leletanyag feldolgozása eközben ugyancsak nagy erővel folyik. A tisztítás, restaurálás, a tárgyak dokumentálása és a publikációk előkészítése minden lezárt terepi munkát követően elindult. Az ismert régészeti lelőhelyek számát és adatait pedig a 110 hatástanulmányhoz kapcsolódó terepi felderítés során több ezer lelőhely esetében tudtuk bővíteni, pontosítani. A műemlékvédelem területén továbbra is sok felkérés érkezett épületkutatási és tervezési-művezetési munkák elvégzésére. Várak, kastélyok, templomok, városi házak és történeti kertek sora köszönheti megőrzését, megújulását, történeti adatokkal való gyarapodását kiváló szakembereinknek. Hazai és nemzetközi együttműködésben 2009-ben is számos olyan szakmai projekt indult, illetve folytatódott, amelyek céljai között nemcsak a kutatás és a megőrzés szerepel, hanem annak bemutatása is, hogy ez a szakterület egy térség és a gazdaság fejlesztésének alapja, ösztönzője is lehet. A szakmai munka eredményeinek közzétételét, a szakmai és társadalmi kapcsolatok fejlesztését konferenciákkal, rendezvényekkel és kiadványokkal segítjük. Az intézmény saját publikációs sorozatok rendszerét alakította ki, melyek 2009-ben el is indultak: megjelent az első tudományos népszerűsítő füzet és december 7-én kikerült a nyomdából az első forrásközlő kismonográfia egy 2007 nyarán lezárult feltárásunkról a VIA sorozat keretében. Teljesen megújult honlapunk pedig (www.kosz.gov.hu) minden érdeklődő számára részletes információkkal szolgál szervezeti és szakmai kérdésekben egyaránt. Az örökségvédelem és kiemelten a régészet jövője szempontjából ma még felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében a magyar állam 2009-ben egy raktározásra is alkalmas, 23.000 m2-es ingatlant biztosított a K.Ö.SZ. számára. Ennek felújítását követően 2010-től a magyar nemzeti kulturális örökségvédelemben új dimenziók nyílhatnak meg. Legfontosabb célunk továbbra is a szakmai követelményeknek megfelelő értékmentés és értékteremtés, valamint a nemzetgazdaság és a beruházók érdekeinek összehangolása. A K.Ö.SZ. továbbra is arra törekszik, hogy az örökségvédelmi feladatokat minél átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és elfogadottabbá tegye a társadalom és a megrendelők számára. Ez persze olyan lépések megtételét is megkívánja, amelyek meghaladják intézményünk kompetenciáját. A K.Ö.SZ. azonban továbbra is partner kíván maradni a közös gondolkodásban mind a beruházókkal, mind a döntéshozókkal. A 2009-es év ismét igazolta, hogy az állami szolgáltatásként végzett régészeti és műemléki munkák alapvető tudományos eredményeket is szülnek, amennyiben e munkákat megfelelő szervezetben, kiemelkedően jó infrastrukturális háttérrel, magasan képzett és szakmailag elkötelezett szakemberek végzik, méghozzá csapatmunkában. A végzett munkáról és az eredményekről azonban beszéljenek inkább munkatársaink beszámolói. Minden közreműködőnek ezúton is tisztelettel köszönöm a munkáját. Dr. Virágos gábor

Bevezető



Bevezető

6

„Kösz, hogy jössz…!” Avagy kapcsolatépítés a civil társadalommal kulturális örökségünk védelméért Kulturális örökségünk megóvása közérdek, mely alapján felelősséggel tartozunk utódaink számára a lehető legtöbbet megőrizni múltunk épített emlékeiből és az elmúlt korszakok régészeti hagyatékából. Ehhez azonban minél szélesebb ismerettel kell rendelkeznünk kulturális örökségünk sokszínűségéről, illetve a megóvásuk lehetőségeiről. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat ehhez kíván minél szélesebb körben támogatottságot teremteni a társadalom civil rétegeiben, melyre 2009-től nyílt bővebb lehetőség. Eddigi munkáink eredményeit, illetve kulturális örökségünk gazdag sokszínűségét, védelmének fontosságát egyre több helyen nyílt alkalmunk bemutatni. Mivel a nyár általában a fesztiválok és táborok ideje, erről a lehetőségről a Szakszolgálat sem kívánt lemaradni. A rendezvények sorát a nyár folyamán a Lugio Nemzetközi Limes Tábor nyitotta, mely alkalmával az egykori római limes mentén élő gyerekek mérik össze tudásukat a rómaiak kultúráját illetően egy, egyhetes akadályverseny formájában. A verseny nehézségét a Szakszolgálat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve, az örökségvédelmi állomással fokozta. Az akadályverseny után mi is könnyebben

7 vettük a következő kihívást. Az augusztus elején megrendezésre kerülő Sziget Fesztiválon a Civil Sziget területén erősítettük a kulturális programkínálatot. Sátrunknál minden érdeklődő kipróbálhatta, milyen izgalmas lehet kibontani egy régészeti jelenséget, és milyen sokrétű, alapos munkát igényel annak dokumentálása. A Sziget után augusztus végén az ókori Savaria karneváli forgatagában vesztünk el a játszóházunkat övező gyerekseregben, néha szó szerint is. Intézményünk létrejötte óta először 2009-ben rendezvényeinkkel országosan is részt vettünk a európai és hazai kulturális örökségvédelem legrangosabb eseményén, a Kulturális Örökség Napjain. Régióközpontjaink nyílt ásatásokkal, bázislátogatásokkal és tudományos előadásokkal várták az érdeklődőket két napon keresztül. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódva került meghirdetése általános iskolás gyerekek részére országos rajzversenyünk is „ Én a régész,… (Ha nagy leszek, régész leszek)” címmel, mely minden várakozásunkat felül múló sikerrel zárult. Az ország több mint ötszáz településéről, ötezernél is több pályamunka érkezett be hozzánk. A nyertesek kiválasztása nagy kihívás volt, azonban szerettük volna minél több gyermeknek megköszönni lelkesedését és munkáját, ezért a beérkezett legjobb rajzokból előbb a Szakszolgálat székházában, majd 2010 januárjában a Művészetek Palotájában nyitottunk kiállítást. Itt is köszönetet szeretnénk mondani mindazon cégeknek, magánszemélyeknek és szakembereknek, akik támogatták a K.Ö.SZ. társadalmi tevékenységeit. Egyházi Dóra

Bevezető



RÉGÉSZET

8

Régészeti Igazgatóság A Kárpát-medence felszíne alatt olyan gazdag régészeti örökség rejtőzik, amelynek védelme minden régész és örökségvédelmi szakember, illetve régészeti örökség kezelésével foglalkozó intézmény számára fontos feladat. Feladat és felelősség egyszerre! Különösen fontos ezt hangsúlyozni annak ismeretében, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2009. évi feladatai közül kétség kívül kiemelkedik a nagyberuházásokhoz köthető, megelőző régészeti feltárások előkészítése és lebonyolítása. Az Előkészítés-Feltárás-Feldolgozás-Közzététel folyamata nem csupán elmélet, ezek az archeológia legfontosabb mérföldkövei. A KÖSZ Régészeti Igazgatóságának szervezete is ezt az egymásra épülő folyamatot tükrözi. Az egyes projektek előkészítése során pontos és megrendelőbarát ügyfélszolgálatot építettünk ki 5 országos régióban. A megrendelők egységes rendszerben működő, szakértői háttérrel rendelkező irodáinkban felkészült ügyintézőkkel találkozhattak. A terepi előkészítésben, a hatásvizsgálatok elkészítésénél a hagyományos módszerek mellett a K.Ö.SZ. törekedett a modern távérzékelési és felderítési technikák alkalmazására (LIDAR, Hiperspektrális kamera, Geomorfológiai kutatások), fejlesztette és folyamatosan fejleszti ezzel kapcsolatos infrastruktúráját, képzi szakembereit.

9 A régészeti kutatásokat a folyamatos szakmai kontroll, a terepi feltárási, feldolgozási protokollok megújítása, illetve a feltárásokban résztvevő kollégák és intézmények szakmai koordinációja jellemezte. A munkák lebonyolítására regionális rendszerben, a korábban létrehozott bázisokon (Budapest, Szombathely, Pécs, Szeged, Nyíregyháza) került sor. A leletanyag feldolgozására, tárolására, állagmegóvására alkalmas, európai mércével mérve is kiemelkedő hátteret biztosító régészeti központok jöttek létre. Ezekben a központokban csoportosult a K.Ö.SZ. régészeti feltárásokhoz kapcsolódó infrastruktúrája és az a főként fiatal, ugyanakkor a régészeti örökségvédelemhez lojális és választott hivatását tisztelő és szerető szakembergárda, akinek szakmai munkája ma is meghatározza a Régészeti Igazgatóság és a K.Ö.SZ. arculatát. Köszönhetően a kutatók és kutatói infrastruktúra tekintetében is kiemelkedő laborunknak, a feldolgozó munkában tovább erősödött a természettudományos vizsgálatok bevonása, amelyet elismert hazai és nemzetközi kutatóintézetek hálózata segít. A K.Ö.SZ. nagy hangsúlyt fektetett a régészeti kutatások lakosság felé történő „megnyitására” is. A meghirdetett akciók nem várt sikert hoztak mind a régészek, mind pedig a programjainkon résztvevők számára, s ma már szervesen beépültek a K.Ö.SZ. tevékenységébe. Éppen úgy, mint a tudományos közzététel, amelynek tanulmánykötetekben megnyilvánuló első – és azt gondolom mindenki számára példamutató – példányait 2009 év végén mutattuk be a közönség számára, útjára bocsátva a VIA forrásközlő kismonográfia sorozatot. Belényesy Károly

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

10

Topográfiai Osztály A lelőhelyek felderítésére, diagnosztikai elemzésére létrehozott osztály elsődleges feladata a nagyberuházások építési engedélyezési eljárásaiban a további szükséges örökségvédelmi feladatok ellátását megalapozó örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítése, illetve elkészítésének koordinálása. A K.Ö.Sz. regionális irodái 2009. során egyre nagyobb intenzitással kapcsolódtak be a feladatellátásba is. A 2009. évben a K.Ö. SZ. összesen 125 örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését végezte el, amelyekből 24-et a regionális irodák, 12-t pedig bevont intézmények készítettek el. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó feladatellátás mellett a K.Ö. SZ. egyéb kiemelt, több partner részvételével megvalósuló kutatási és örökségvédelmi programban is részt vesz. Ezek közül a TÉKA (Egyedi Tájérték Kataszter) és az Észak-Bükk Örökségvédelmi és Kutatási Program ismertetését ld. külön. Horvát Tranzit Gázvezeték A Kecskemét-Városföld mellől induló, 202 km hosszúságú gázvezeték nyomvonala DNy-i irányban vágja át Bács-Kiskun megyét, a Dunát Dunaszekcsőnél keresztezi, ezután nagyrészt K-Ny-i irányban halad, majd dél felé fordul és a Drávát keresztezve Szaporcánál hagyja el az országot. A nyomvonal bejárásába K.Ö.Sz. Dél-Dunántúli és Dél-Alföldi Regionális Irodája is bekapcsolódott. Az alföldi szakaszon korábban mindössze egy nyilvántartott lelőhely volt ismert, a terepbejárás során 53 új lelőhelyet azonosítottunk. A lelőhelyek túlnyomó része a római császárkorra (Kr. u. 1-5. század) datálható szarmata település volt. A Dunántúlon az ismert kilenc lelőhely állapotfelmérése mellett 48 új lelőhelyet találtunk. A lelőhelyek többsége É-D-i irányú patakvölgyeket kísérő dombvonulatokon azonosított újkőkori (Kr. e. 6-5. évezred), középső bronzkori (Kr. e. 2. évezred első fele) és késő bronzkori (Kr. e. 2. évezred vége) település, ezek mellett néhány római (Kr. u. 1-5. század), avar kori (Kr. u. 6-9. század) és középkori lelőhelyet azonosítottunk. Záhony, Különleges Gazdasági Övezet A Záhony és Kisvárda térségében tervezett kiemelt nagyberuházás által érintett összesen 800 ha kiterjedésű fejlesztési területen végezett terepbejárás során az ismert lelőhelyek állapotfelmérése mellett számos új lelőhelyet azonosítottunk annak ellenére, hogy a vizsgált területek egy része tartósan, más része időszakosan fedett volt (álló kukorica, napraforgó). Az értékfelmérés legfontosabb tudományos tanúlsága az, hogy a régió ismert lelőhelyeinek elterjedésében tapasztalható eltérésnek kutatástörténeti okai vannak. Az újonnan azonosított lelőhelyek alapján elmondható, hogy a régió keleti, régészetileg kevésbé kutatott részén is hasonló lelőhelysűrűséggel kell számolnunk, mint a 4. számú főút és a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal jól kutatott zónájában.

11

Budapesti Központi Regionális Iroda Perkáta-Homokbánya, települések négy korszakból A 62. számú főút Perkátát elkerülő sza­ka­­ szá­nak nyomvonalába eső lelőhelyen a NIF Zrt. megbízásából folytattunk megelőző régészeti feltárást. Az egykori homokbánya területén fekvő lelőhelyen 15.548 m2 nagyságú területen összesen 545 objektumot tártunk fel. A középső neolitikus időszakból két nagyméretű gödröt, a későbronzkor időszakából hét cölöpszerkezetes épületet, illetve kutakat, gödröket és egy kemencét találtunk. A római korra keltezhető 17 négyszögletes, földbe mélyített ház közül hatban kemence is volt. A telephez számos gödör, árok, egy nyílt tűzhely és hét római kori kút is tartozott. Az avar korból ugyancsak egy telepnek a részletét tártuk fel. A húsz földbe mélyített, döngölt aljú, két, illetve három cölöplyukas épület közül ötben kemence volt. Feltárásra került még több árok, gödör, illetve négy kút is. Kovács Katalin, Nemes György

Tengelic, avar temető Az M6 autópálya építését megelőző feltárás során a NIF Zrt. megbízásából egy avar temető részletét, 372. sírt és 2. árokrészletet tártuk fel Tengelic-Szőlőhegy településétől keletre. A sírok sorokba rendeződnek, de több helyen nagyobb hiátus van a sírok között. A legkorábbi temetkezések a középavar korszakban kerülhettek a földbe, majd a 8. században a temető mérete megnőtt, s valószínűleg az avar hatalom szétesése után többé nem használták. A késő avar kor jellegzetes viselete az öntött bronz veretekkel díszített öv. Az egyik sírban a bőr lenyomata is megmaradt. A vereteket többségében növényi ornamentika díszíti, de pár szíjvégen és csaton állatalakos ábrázolás látható. A temető legkésőbbi fázisába keltezhetőek az aranyból készült, granulációs díszű fülbevalók. A sírba helyezett élelmiszerek közül a tojásoknak speciális szerepük lehetett. Kilenc darabot találtunk két azonos gödörbe temetett kisgyermek csontjai mellett. Kiss Csaba Kálmán

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

12

Budapest, Óbuda, Északi Városkapu – őskori települések

Csém, Árpád-kori falu

Budapest É-i részén, az óbudai, Északi Városkapu projekt első ütemében 2009. május 4. és július 13. között régészeti próbafeltárást végeztünk. A szondákkal kutatott 9.958 m² területen 31 objektumot tártunk fel a középső rézkor (Ludanice kultúra) és a kora bronzkor (nagyrévi kultúra) időszakából.

Csém nyugati határában, a Scott és Csoma 1 Szélerőmű Park területén 2.613 m2-t érintő megelőző régészeti feltárás során egy szórt szerkezetű, falusias jellegű Árpádkori település több veremházát, munkagödrös kemencéjét és különböző funkciójú árkát azonosítottuk. A veremházak nagyjából azonos tájolású, négyszögletes alaprajzú, oszlopos szerkezetű, földbe mélyített építmények voltak, amelyekben vékony, tapasztott padlóréteget és épített kemencét lehetett dokumentálni. A kemencékre általában jellemző volt a többszöri megújítás és a sütőfelületük kaviccsal, kerámiatöredékekkel vagy ezek együttes alkalmazásával történt alapozása. Az egymás közelében feltárt épületek az Árpád-kori falu központjához tartozhattak, amely a terület alacsonyabb, széltől védett részét foglalta el. A kerámia leletek között több bográcstöredéket találtunk, a településrészlet keltezéséhez mégis a 12. századi érmek nyújtanak biztosabb támpontot, amelyek kiválóan összeegyeztethetők Csém falu 1209-re tehető első okleveles említésével. Czifra Szabolcs

A területen szórt jellegű településobjektumok találhatók, amelyek helyenként sűrűsödési pontokat rajzolnak ki. Ezek feltételezhetően 1-1 lakóépületet és annak környezetét jelölhetik. A próbafeltárás jelentősebb objektumai közt említhető egy rézkori gödör, amelyből egy csőtalpas edény csőtalp-töredéke került elő; egy nagyobb rézkori gödör, mely az igen nagyszámú edénytöredékeken kívül néhány őrlőkő töredéket is tartalmazott a gödör alján, valamint egy nagyobb méretű alapárkos cölöpszerkezetes épület részlete. A kora bronzkor időszakából (nagyrévi kultúra) előkerült egy – újkori beásással bolygatott – szórthamvas temetkezés. A sír edénymellékletei közül említésre méltó a számos kiskorsó és egy bronz kés. Kisjuhász Viktória, Skriba-Tóth Judit

13

A Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda tevékenysége 2009-ben Régiónkban az alábbi nagyberuházások területén folytak megelőző feltárások: Hévíz elkerülő (76. sz. főút), Enese elkerülő (85. sz. főút), Szeleste elkerülő (86. sz. főút), Vát – Szombathely (86. sz. főút) összekötő szakaszán, lukácsházi víztározó és Ménfőcsanak–Bevásárlóközpont. Mindösszesen 162.908 m² kutatását végeztük el. A feltárások mellett több mint 1700 óra szakfelügyeletet biztosítottunk a földmunkáknál. Az idei évben felállított saját geodéziai csoportunk a lukácsházi ásatás terepi munkája mellett 6 feltárási dokumentációt, a szakfelügyeletek során előkerülő jelenségek felmérését és dokumentációját, a hatástanulmányok és az azokkal összefüggő terepbejárások előkészítését végezte. A bekerülő leletanyag restaurálása a fém- és egyéb speciális anyagok kivételével a bázisunkon kialakított restaurátor műhelyben zajlik. Néhány lelőhely kivételével a kiterítés, válogatás és a gipszes kiegészítés is megtörtént. Folyamatosan dolgozunk a digitális nyilvántartás elkészítésén. Tervünk, hogy 2010 május-júniusára minden 2009-ben befejezett feltárásunk leletanyaga átadhatóvá, váljék, a befogadó múzeumhoz kerüljön. Nagy hangsúlyt helyeztünk az archeometriai vizsgálatokra. Tóth Gábor antropológus minden 2008-2009. évben feltárt embertani anyagunkat feldolgozta. Nyerges Éva Ágnes régész-archaeozoológus 6 lelőhely meghatározását végezte el és további 5 lelőhely anyagával dolgozott az év során. Sümegi Pál vezetésével végezték a 86. sz. főút több lelőhelyének komplex környezetrégészeti feldolgozását (pl. palinológia, malakológia, talajtani és radiocarbon mérés). Kázmér Miklós (ELTE) Bezi, Enese, Lukácsháza faszeneit és 2 kút faanyagát, Skrach Éva restaurátor pedig a lukácsházi lelőhely bőrmaradványát vizsgálta. Grynaeus András 3 – feltételezhetően népvándorlás kori – alsópáhoki kút dendrokronlógiai feldolgozását kezdte meg. Március végén a vasi múzeumi kollégákkal együttműködésben, 176 résztvevővel Kőszegen rendeztük meg a VI. Országos őskoros Konferenciát, amelynek 450 oldalas, 30 tanulmányt tartalmazó kötete a vasi múzeummal közös kiadásban jelent meg. Szintén megjelent a 400 kV-os távvezeték régiónkat érintő régészeti munkálatait leíró „Összeköttetés föld fölött és föld alatt” című kiadvány a K.Ö.SZ. tudományos-népszerűsítő füzetei sorozata 1. számaként. A szeptemberi Kulturális Örökség Napokon, a zalai Alsópáhokon sikeres feltárási nyílt napot tartottak munkatársaink Tokai Zita Mária régész irányításával. Ilon Gábor

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

14

Lukácsháza, őskori, Árpád-kori falvak, római út A lelőhely egy teraszos jellegű domb alján és oldalán fekszik. Itt húzódik majd a tervezett árvízcsúcs-csökkentő tározó gátjának egy része. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal kötött megállapodás értelmében 2009. szeptember 21. és október 22. között elvégzett megelőző feltárás során 18.523 m² nagyságú terület kutatása történt meg. A feltárt telepjelenségek egy része őskori, a neolitikum középső és késői szakaszára (dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája, lengyeli kultúra), illetve a késő bronzkor/kora vaskor (urnamezős kultúra) időszakára keltezhető; míg az objektumok másik nagyobb csoportja Árpád-kori. A feltárás kiemelkedő objektuma volt egy Árpád-kori mészégető kemencepár, hasonlót a 2008. évi próbafeltárás során dokumentáltunk. Sikerült megfigyelni egy ugyancsak Árpád-kori füstölőgödröt és egy részlegesen megépített kemencét is. A lelőhely a 87. számú műút irányába folytatódik. Horváth Ciprián

Vép, római kori, avar és középkori telepek Vép község mellett, a Surányi-patak Ny-i teraszán az M86 főút nyomvonalán 11.461 m²-en végeztük el a megelőző feltárást április 21. és május 18. között. A lelőhely összefügg a patak K-i oldalán feltárt római településsel és római kori úttal. A mellékút iránya párhuzamos a Savaria – Bassiana főúttal, két árka kb. 50 m hosszúságban követhető, majd a dombperemen eltűntek. Az út két oldalán több avar kori (valószínűleg 8. századi) objektumot tártunk fel. Az úttól É-ra egy földbemélyített, kőkemencés ház, az út mindkét oldalán pedig gödrök voltak. A római kori úttól É-ra egy L-alaprajzú oszlopszerkezetes, a hajdani felszínre épített középkori házat és több középkori kutat is feltártunk. A feltárási terület középső és nyugati részén egy gödörbe elhelyezett 7, feltehetőleg középkori csontvázat dokumentáltunk (tömegsír?). Csupán az egyik váz lábánál találtunk egy négyszögletes vascsatot. Ilon Gábor

15

Alsópáhok – Hévízdomb I., római kori település

Alsópáhok – Hévízdomb II., avar falu

A megelőző régészeti feltárást a 76. számú főút Alsópáhok – Hévíz elkerülő szakaszának építése tette szükségessé. A NIF Zrt. megbízásából 2009. március és július között feltárt 13.919 m² nagyságú lelőhelyen a Páhoki-patak keleti partján emelkedő Hévízdomb aljában 833 objektumot bontottunk ki.

A 76. számú főút Alsópáhok – Hévíz elkerülő szakaszának építését megelőzően feltárt lelőhely összeérhet a műút túloldalán feltárt Alsópáhok –Hévízdomb I. régészeti lelőhellyel. A NIF Zrt. megbízásából 2009. június és október között 23.227 m² nagyságú területen, 422 objektumot bontottunk ki.

A terület több korszakban is lakott volt, legintenzívebben a vaskorban és a római korban. A kora vaskor végéről (Kr. e. 7-8. sz.) több házból, műhelyobjektumokból, tároló vermekből, gödrökből álló település került itt napvilágra.

A jó földrajzi fekvésű lelőhelyen hét korszak objektumai és leletanyagai jelentkeztek, a legrégebbiek a késői újkőkori-kora rézkori lengyeli kultúrából valók, a legfiatalabbak pedig a 9. századból. Közülük jelentősebb a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúra településének részlete, melyet gödörkomplexumok, gödrök, vermek és cölöphelyek alkotnak.

A lelőhely északi felében egy kora római kori, az 1. század második felében használt római temető 7 hamvasztásos sírja került napvilágra. Többnél megmaradt a sírt „L” alakban kerítő árok, valamint az azon belüli sírépítmény cölöphelyei is. A központi, leggazdagabb sír gödrét részben kőlapokkal bélelték ki. A sírokba helyezett mellékletek – bronzedények, észak-itáliai étkészletek (terra sigillata), lándzsahegy – az elhunytak gazdagságáról tanúskodnak. A több sírban előforduló félbevágott sertésfej azt sejteti, hogy a halottak nem a betelepült római, hanem a bennszülött arisztokráciához tartozhattak. A lelőhely déli részén egy 4. századi villa rustica maradványaira bukkantunk. Ehhez a késő római gazdasági központhoz több nagyméretű faépület tartozhatott, melyek helyét cölöplyukak jelzik. Két kőépület maradványait is megtaláltuk: az egyiket raktárnak használhatták, a másik néhány helyiségét hypocaustummal (padlófűtéssel) látták el, a padlófűtés csatornáját és kis részen a padló alátámasztásának néhány téglaoszlopát lehetett megfigyelni. A késő népvándorlás korából (8-9. sz.) egy település jelenségei – házak, gödrök, kemencék – kerültek itt elő. Tokai Zita Mária

Legjelentősebb a lelőhely középső és északi részén feltárt késő népvándorlás kori, 8-9. századi falu, amely házakból, kutakból, kemencékből, gödrökből áll. A nyomvonalba esett 5 kútból 3 aknáját csapolt faszerkezettel bélelték, melyek nagyon jó állapotban maradtak meg. A kutak szerkezetének faévgyűrűs vizsgálata, és talaj betöltődésük környezetrégészeti célú vizsgálata megkezdődött. Az egyik ház padlóján egy nő csontváza feküdt, aki mellé ékszereit (üveggyöngyből fűzött nyaklánc, bronz gyűrűk, fülbevalópár, dupla S-végű hajkarikapár) és használati tárgyait (edény, csontsótartó, vaskés, balta, rövid kasza, vödör) tették a túlvilági életéhez. A lelőhelyen a Kulturális Örökség Napja rendezvényeihez csatlakozva szeptember 19-én nyílt ásatási napot tartottunk, amely nagy érdeklődést váltott ki. Tokai Zita Mária

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

16

Kóny, leletek az őskortól az Árpád-korig A 85-ös főút enesei elkerülő szakaszának nyomvonalán a NIF Zrt. megbízásából 2008. október elején kezdtük meg Kóny, Proletár-dűlő megelőző feltárásának első szakaszát. A második szakaszban – 2009 márciusától júniusig –1,3 hektár kutatása következett. A régészeti objektumok a feltárt terület egészét lefedik, megközelítőleg egyenletes sűrűségben helyezkednek el. A neolitikum idejéből a településjelenségek közül egy oszlopszerkezetes hosszúház emelhető ki. A bronzkor időszakából egy, a bal oldalára zsugorított pózban elhelyezett csontvázas temetkezést tártunk fel, amelyben egy-egy bronz kar- és nyakperec volt mellékleteként. A késő kelta korból félig földbemélyített, téglalap alakú házakat és egy faszerkezetes bélésű kutat tártunk fel. A római és az Árpád-kort a lelőhelyen településjelenségek jelezték. Egy népvándorlás kori temetkezést is találtunk, a koponyán mesterséges alakítás (torzítás) látható, a halott feje mellé kis fazekat helyeztek, a bal térd alól bronztárgy töredéke, a sírgödör betöltéséből nagyméretű borostyángyöngy került elő. A házakból, gödrökből állatcsontok, kagylóhéjak, csont-, kő- és fémeszközök, kerámiatöredékek kerültek elő. Varga Krisztina

17

A Dél-dunántúli Regionális Iroda tevékenysége 2009-ben A regionális iroda szervezésében az év folyamán több mint 30 szerződés alapján 62 helyszínen láttunk el örökségvédelmi szakfeladatot. Elsősorban a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programhoz kapcsolódó feltárásokra koncentráltunk, biztosítottuk a régészeti szakfelügyeltet a földmunkák területén. Négy helyszínen az építkezés előtt, illetve részben az építkezéssel párhuzamosan elvégeztük a megelőző régészeti kutatásokat. Nagy hangsúlyt helyeztünk a lakosság folyamatos tájékoztatására. A Széchenyi téri ásatást övező mobil kerítésen szabadtéri kiállítást hoztunk létre. A 25 darab 4 m2-es óriástablón a tér történetét bemutató, a nagyközönség előtt eddig ismeretlen archív fotókat, ábrázolásokat, a régészeti munkáról szóló ismertetőt helyeztünk el. Az ásatásokon nagy látogatottságú nyílt napokat szerveztünk, ahol szakvezetés mellett ismerkedhettek meg az érdeklődők eredményeinkkel. Az EKF programhoz csatlakozva tervezi Tolna megye az egykori szekszárdi vármegyeháza felújítását. Ennek területén végzett régészeti feltárásunk során felszínre került gótikus kápolnarészlet révén az intézmény területén található középkori bencés monostor építéstörténete a város történetiségét is igazoló újabb „gyöngyszemmel” gazdagodott. Magyarországot a horvát tengerparti földgázelosztó központtal összekötő Horvát Tranzit vezeték nyomvonalának Baranya megyei szakaszán a 42 azonosított lelőhelyből 24-nek elvégeztük a feltárását. A kutatásaink révén számos ponton sikerült kiegészíteni, új adatokkal bővíteni a megye településtörténetét. Elsősorban Somogy és Tolna megye közúti és a települési infrastrukturális fejlesztéseinél biztosítottunk szakfelügyeletet. A hosszúhetényi elkerülő építésekor sikerült két lelőhelyet meghatároznunk. Az egyik nehezen azonosítható őskőkori műhelytelep volt, újabb fontos adalék a specialistánk által kezdett Pécs környéki paleolit lelőhelyek szisztematikus feldolgozásához, amelynek első publikációja 2010-ben várható. Erőltetett menetben fejeztük be a Sávolyban épülő Balatonring területén található régészeti lelőhelyek feltárást. Kiemelkedik közülük az a római kori bennszülött telep, amelynek ásatásakor több száz fémlelet került napvilágra. 2009-ben folytatódott a korábbi ásatásaink feldolgozása is. Elsősorban az M6 autópálya Szekszárd-Pécs közötti szakaszán 2008-ban előkerült leletek elsődleges dokumentálásával haladtunk. Munkatársaink ásatásaikhoz kapcsolódóan megkezdték a régióra vonatkozó tudományos kutatásaikat is. Elsősorban az őskőkori, bronzkori, középkori és törökkori kutatások lendültek meg. Szakembergárdánk kiegészült természettudományos képzettségű munkatársakkal is. Antropológusunk és geológiai ismeretekkel rendelkező kollégáink segítségével a régészetre egyre inkább jellemző interdiszciplináris kutatás is folyik a régióban. Kárpáti Zoltán

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

18

Európa Kulturális Fővárosa program A programhoz kapcsolódó nagyberuházásoknál négy helyszínen az építkezés előtt, illetve részben az építkezéssel párhuzamosan végeztünk megelőző régészeti kutatásokat. Középkori pincerendszer és lakóházrészletek kerültek elő a Széchenyi tér felújításához kapcsolódó munkálatok során, az itt található középkori Szent Bertalan plébániatemplom korábbi építéstörténeti periodizációját pedig úra kell gondolnunk az ásatási eredmények alapján. Meglepő újdonságokkal szolgált Szatmári György püspök tettyei villájának kutatása is. Ezek révén közelebb kerültünk a településtörténeti, városszerkezeti részletek, sajátosságok összetett elemzéséhez, összefoglalásához. A feltárásokat lezáró dokumentációknak a tervező építészek részére történő átadásával eredményeink meg fognak jelenni a 2010-es Európa Kulturális Fővárosának látványában.

Pécs, Király utca- Budai kapu

Pécs, Széchenyi tér

Az egykor a Király utca 49-51. szám előtt elhelyezkedő Budai kapu feltárását az útburkolat cseréje, valamint a kapu bemutatásának terve tette indokolttá az Európa Kulturális Főváros projekt keretében. A középkorban a Budáról Pécsre érkező utat őrző kapu mind északi, mind déli oldalon a városfalhoz épült. A feltárt 230 m2-nyi terület újkori közművekkel rendkívül bolygatott volt, több helyen a kapu középkori falazatát is elbontották a vezetékek fektetésekor.

A Széchenyi tér és környezete régészeti feltárására nagyrészt 2009. júniusa és decembere között került sor.

A kapu két U alakú részből tevődik össze, a keleti oldalon alapozásban egybeépült a fal, míg a nyugati oldalon ennek nem találtuk nyomát. A kapu falának belső síkjához több útréteg futott. Az egyik útréteget Zsigmond király hamisított parvusa (aprópénze) datálja.

A középkori plébániatemplom mellett (a dzsámitól Ny-ra) feltártuk a hozzá tartozó temető egy részét is. A Ny-K-i tájolású sírok leggyakoribb leletei közé tartoznak a pénzérmék és a párizsi kapcsok. A leletanyag alapján a temető a XV. századra keltezhető.

A kapu előtt a keleti oldalon tártuk fel az un. contra falat, ebből a falból nyílt egykor a felvonóhíd, amely a vizesárkot hidalta át. A vizesárok bontásából viszonylag gazdag leletanyag: újkori, törökkori, középkori kerámia, állatcsont jött elő. Ács Zsófia

A téren a Szentháromság szobortól Ny-ra egy középkori mélypincét tártunk fel, amely a betöltés alapján a XVI. század közepén (a törökkor elején) pusztulhatott el. A betöltésből I. Ferdinánd több ezüst denára, törökkori mázas kerámia, középkori kerámia került elő. A pince a térfelszín alatt É-i irányban mintegy 23 m hosszan húzódik, K-i irányban pedig egy oldalággal rendelkezik. Ács Zsófia, Gelencsér Ákos

A tér nyugati oldalán a Gázi Kászim dzsámi oldala mellett tártuk fel a város középkori, Szent Bertalan plébániatemplomának maradványait. A korábbi kutatások megállapításaival ellentétben kiderült, hogy a fal és a délről a falat lezáró torony egy periódusban épült fel. A templom északi mellékhajóját is sikerült megkutatnunk a Janus Pannonius Múzeummal közösen.

19

Pécs, Ágostonos templom- és kolostorrom A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor romjai Pécs belvárosában, az egykori történelmi városfaltól K-re helyezkednek el, a mai Ágoston téren. Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa beruházás kapcsán a pécsi önkormányzat megbízásából 2009. július–augusztusban elvégeztük a térfelújítást megelőző feltárást. Az épületromok feltárása során 81 sír került elő a templom- és kolostorromokon belül és kívül. A régészeti jelenségek és leletek korok szerinti megoszlása: őskor, római-kor, Árpád-kor, középkor, török-kor. A korábbi kutatási eredményeket figyelembe véve számos újabb adattal gazdagodtunk. Az Ágoston-rendi templom és kolostor alapítását megelőzően a területen már létezett egy Árpád-kori temető, melynek egyik sírjában egy II. Béla-kori pénzérmét találtunk. Továbbá, a templomhajó falai számos sírt vágnak, melyek szintén egy korábbi periódushoz tartoznak, feltehetően az előbb említett 12. sz.-i sírral egyidősek. A 13. században épült templom- és kolostorromok falain kívül más, az említett épületegyüttestől jól elkülöníthető szerkezetű és korú falakat is feltártunk, többek között egy korábbi templom maradványait, amelynek falait részben felhasználták az ágostonos építkezések során. Kiss Attila

Pécs, Tettye tér, Szatmári palota A Tettye téri reneszánsz palota területén 2009. augusztusa és szeptembere között végeztünk régészeti feltárást. Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében az emlék és környezete megújul, az épületen belül színházgépészeti építményekkel felszerelt szabadéri színpad, egyben pihenőpark és kilátó kerül kialakításra. Kutatásunk a tervezett építmények leendő alapozásának területére, illetve a műemlék déli részére koncentrált. A régészeti feltárással párhuzamosan műszeres segítséggel (lézerscanner) a romok teljes alaprajzi és az álló falrészletek nézeti felmérése is megtörtént. Feltártuk a déli épületszárny alapokig visszabontott északi főfalát, a déli főfal nyugati részének megmaradt 10 m-es szakaszát. A palota délkeleti sarkában lévő pincéről igazoltuk, hogy Szatmári püspök építkezését megelőzően ott állt épülethez tartozott. Elsősorban a kisleletek bizonyították, hogy a török korban is használták az épületet, de nem sikerült igazolni, hogy az Pécs egyik derviskolostora lett volna. Legjelentősebb eredményünk a déli épületszárny területén megtalált földbemélyített medence és a többször átépített, falazott elfolyó-rendszer feltárása. Kutatásunk idején régészeti szakfelügyelet keretében újra felszínre került és felmérhettük a törökkori tettyei lőpormalom több részletét. Kárpáti Zoltán

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

20

Sávoly, Balatonring, római település

Szekszárd–Vármegyeháza

A Balatonring építése során 2009. október-novemberben Sávoly külterületén egy 3-4. századi római kori bennszülött telep maradványai kerültek elő. A megelőző feltáráson 8.793 m2 felületet, összesen 478 objektumot (földbe mélyített házak, gödrök, kutak, szabadtéri tűzhelyek, kenyérsütő-és kerámiaégető kemencék, árkok, csontvázas sírok) tártunk fel. Az objektumok közül egy tüzelőrostélyos kemence kiemelendő jelentőségű. A kerek alakú agyag rudakból sugarasan épített 5 tüzelőrostélyú kemencén elrontott, deformált római kori edényeket találtunk.

Szekszárd egyik legismertebb műemléke a 19. század első felében épített Szekszárdi Vármegyeháza. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület helyén korábban az I. Béla király által alapított, és a király temetkezési helyeként szolgáló bencés monostor állt, amelyet a törökkor során várrá alakítottak át. A törökök kiűzését követően a monostor templomát felújították, a régi monostorépületek helyett újakat építettek, amelyeket 1783-ban Tolna megye rendjei vásároltak meg az új vármegyeház céljára. Az 1794. augusztus 7-i nagy tűzvészben azonban a templom és a vármegyeháza is leégett, a romok helyén létesült az új, Pollack-féle épület.

A kerámia leletanyagban megtalálhatók a festett nyersszínű és szürke római kerámiák, dörzstálak, korsók, tárolóedények valamint a bennszülött kerámiák. Kiterjedt kapcsolatokat jeleznek a terra sigillaták. Találtunk egy Westendorf műhelyben készített madár díszítésű pohárat, és egy Aquincum gázgyári fazekas telepről származó bepecsételt, levélmintás tálat. Az emlékanyagban jelentős a Sisciában, a 3. század közepe és a 4. század vége között készült római érmék száma. Érdekes a Mithras kultuszhoz kapcsolódó Julianus Apostata bikát ábrázoló átlyukasztott érme. A fémleletek között a hagymafejes és madár alakú fibulák említhetők. Próbafeltárást végeztünk a létesülő szennyvíztelepen 371 m2 és a szennyvízvezeték 2 m széles nyomvonalában 589 m2 nagyságú területen is. A kutatás során későbronzkor és a vaskor La Tene D időszakába, illetve róma korba és középkorba datálható objektumokat tártunk fel. Gutay Mónika

Korábban is folytak itt kutatások, felszínre kerültek a bencés monostor centrális alaprajzú templomának maradványai amelyeket a vármegyeház udvari szintjének lesüllyesztésével bejárhatóvá tettek. A 2009. augusztusban végzett ásatás során mintegy 40 m2 került feltárásra az épületen belül. Egy 11–12. századra keltezhető templom körüli temető sírjai, és az ezt bolygató, középkori falmaradványok kerültek felszínre. A kutatás során megfigyelt három támpillér és az egyik kutatóárok északkeleti sarkában dokumentált kváder burkolatú falszöglet egy gótikus, támpillérekkel tagolt, sokszögzáródású keleti oldalú gótikus kápolna része lehetett. Az előkerült épület és a monostortemplom kapcsolta még nem tisztázott, azonban feltételezhető, hogy az általunk feltárt épület a centrális alaprajzú templom északi bővítménye lehetett. Kiss Attila, Petkes Zsolt

21

Horvát Tranzit gázvezeték

Siklós, Árpád-kori falu

A régészeti kutatást a Városföld és Drávaszerdahely között építendő DN800 gázvezeték (Horvát Tranzit) megépítése tette szükségessé. Az ásatások a gázvezeték nyomvonalában egy 5 méter széles sávban történtek az OTF Fővállalkozási Zrt.-vel, mint Megbízóval kötött szerződés alapján ott, ahol a vezeték régészeti lelőhelyet érintett. A kutatás különlegességét az adja, hogy 220 km hosszú régészeti keresztmetszetet nyerhetünk az ország egyik területéről.

Az egykori siklósi strandfürdő területén a termálfürdőhöz kapcsolódó kivitelezési munkálatokhoz igazodva 2009. július 13án kezdtük el a megelőző régészeti feltárás újabb, II. szakaszát (a külső gyermek- és tanmedence, valamint a melegvizes medence területén); a III. feltárási szakasz 2009. november 9-én indult (a később kialakítandó utak és járdafelületek területén). A régészeti feltárás során újabb 184 régészeti objektum került elő.

Szerencsés esetben ebben a viszonylag keskeny sávban is találkozhatunk olyan jelenségekkel, mint a 2. századi edényégető kemence, amelynek kerek rostélya épségben megmaradt. A rostély 20-40 cm vastag, tűztér felőli oldalát boltozatosan alakították ki, közepén egy, körbe hét nagyméretű, téglalap alakú lyuk található. Hasonlóan különlegesnek számít egy másik lelőhelyen feltárt ép boltozatú Árpád-kori kemence is.

A régészeti objektumok nagy része a középkorra datálható, a középkori település magját a strand nagymedencéjének a területére és attól délnyugatra valószínűsítettük. A most feltárt földbe mélyített veremház, illetve 2 vagy 3 másik cölöpszerkezetes építmény, és az azokhoz kapcsolódó hulladéktároló gödrök ezt a feltételezésünket erősítették meg. A korábban feltárt középkori objektumok szegényes leletei után ezúttal sok fémtöredék (vaskések, sarló, sarkantyú, ácsszögek, ruhaöv és szíjbújtató) került elő, és a kerámiák között is megjelent a finomabb kidolgozású, festett edények töredéke. Ligner Jácint

A gázvezeték nyomvonalának bejárásával felfedezett, és a hatástanulmányban meghatározott 42 lelőhely közül 2009 második felében összesen 24 lelőhelyet tártunk fel a Dél-Dunántúlon. A feltárt objektumok – gödrök, házhelyek, kemencék, árkok és sírok - az őskortól a középkor végéig datálhatóak, jelentősen gazdagítva a terület korai történelméről, településszerkezetéről, az itt élő emberek mindennapjairól való ismereteinket. Ligner Jácint, Voicsek Vanda

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

22

A Dél-Alföldi Regionális Iroda tevékenysége 2009-ben A 2008. év második felében lefektetett alapokon 2009. januárjában kezdtük meg működésünket Szegeden. Az év folyamán megteremtettük a magas szintű és teljes körű, a koordinációtól és lelőhely felderítéstől a feltáráson át a tudományos feldolgozásig terjedő regionális feladatellátás alapját jelentő személyi és infrastrukturális feltételeket. A Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma és az ELTE Régészeti Intézete közreműködésével az M43 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Szeged és Makó közötti szakaszán, valamint a Makót elkerülő út nyomvonalán tavaly kezdődött munkálatok befejeződtek. 30 lelőhelyen mintegy 300.000 m2 feltárására került sor, a reprezentált korszakok a neolitikumtól a késő középkorig terjedtek. Az M9 gyorsforgalmi út nyomvonalának ugyancsak még 2008-ban indult kutatásai – a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködésben – 7 lelőhelyen szintén folytatódtak. 2009. novemberében megindulhattak az ásatások az M44 számú autópálya tervezett Békés megyei szakaszán is. A 2009. év folyamán a 451. sz. főút Csongrádot elkerülő szakaszán 4, valamint az Ópusztaszer és Pusztaszer között épülő összekötő út nyomvonalának 7 lelőhelyén, illetve az 51. sz. főút Dunapataj-Kalocsa közötti szakasz szélesítéséhez kapcsolódóan Dunapatajon 2 lelőhelyen folytak kutatások. Február és augusztus között az országhatár és Algyő között húzódó Magyar-Román tranzit gázszállító-vezeték nyomvonalát érintő lelőhelyeket tártuk fel, majd augusztustól a Horvát tranzitvezeték Városföldtől Dunafalváig tartó nyomvonalszakaszán folytattunk ásatásokat. Utóbbi beruházás területén 2010-re is áthúzódnak a munkálatok. A gázvezetékek nyomvonalán 2009-ben összesen mintegy 80 lelőhelyet tártunk fel. A kecskeméti Mercedes-gyár területének kutatása is folytatódott a 2009. évben. Decemberben kezdtünk hozzá a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának átépítését megelőző feltárásokhoz. Az említett projektekhez, valamint számos további beruházáshoz (Szeged nyugati elkerülő út, 47. sz. út Szeged-Hódmezővásárhely közötti szakasza, hódmezővásárhelyi SAS hotel) kapcsolódóan láttak el szakfelügyeleti tevékenységet munkatársaink. Az év során megalakult topográfiai csoportunk 11 örökségvédelmi hatástanulmányt – köztük például az M44 számú autópálya Kecskemét-Tiszakürt közötti szakaszát felmérőt - készített el, valamint novemberben megkezdtük a tervezett Nabucco gázvezeték mintegy 180 kilométeres régióbeli szakaszának bejárását is. A leletanyag-feldolgozási munkálatok is megindultak a régióközpontban. Mindemellett a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében sikeres előadássorozatot, illetve lelőhely látogatást szerveztünk, valamint több munkatársunk vett részt előadóként hazai és nemzetközi konferenciákon is. Gyucha Attila

23

Hódmezővásárhely–Kopáncs, rézkori település

Hódmezővásárhely–Kopáncs II., avar falu és sírok

Hódmezővásárhely határából, a Délút Kft. homokbányájából szállították a homokot az épülő M43-as autópályához, emiatt volt szükség a megelőző feltárások elvégzésére. A bánya területe az ősi Tisza vizenyős, mocsaras árteréből kiemelkedő, magasabb földhát, mely minden korszakban kedvelt megtelepedési helyszín volt.

Hódmezővásárhely határában, a Délút Kft. homokbányájában egy késő avar kori, 8-9. századra keltezhető településrészt tártunk fel. Csoportokba rendezve 47 földbemélyített, téglalap alakú, kisméretű, döngölt padlójú épületet találtunk, néhányban agyagból rakott kemencével. A házak között tárológödrök, kerítő- és vízelvezető-árkok húzódtak. A lelőhely kiemelkedő jelentőségű objektumai azok a deszkával bélelt kutak, melyek faszerkezete a nedves környezetben is jó állapotban megmaradt.

A lelőhelyen egy késő rézkori, bádeni kultúrához tartozó településrészletet tártunk fel. A Dél-Alföldön ekkora területen még nem volt lehetőség a korszak településeinek vizsgálatára. Az objektumok nagy részét kerek tárolóvermek, nagyméretű anyagkitermelő-gödrök, árkok és kutak alkották. Találtunk egy ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű, téglalap alakú, félig földbemélyített házat is. Az objektumokban 6 emberi temetkezést bontottunk ki zsugorított testhelyzetben, étel- és italmelléklettel. A legkülönlegesebb sírba helyezett tárgy egy férfi csontváza mellől előkerült agyagpipa volt. Több gödörben valószínűleg rituálisan eltemetett állatvázat (szarvasmarha, sertés, kutya és kiskérődző), illetve az átégett betöltésekben teljes edényeket, kocsimodell-kereket és két női idoltöredéket találtunk. Herendi Orsolya

A házcsoportok között, a terület legmagasabb részén egy csekély sírszámú, 23 temetkezést magában foglaló avar kori temetőt is találtunk. A leletek alapján a temető is a késő avar korhoz köthető, azonban a korszakra nem jellemző, hogy az épületek közt alakítsanak ki temetkezési helyet, ezért a településhez feltehetőleg inkább a lelőhelytől kb. 200 m-re feltárt temető (Kishomok III. lelőhely) tartozhatott. Herendi Orsolya

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

24

Kecskemét–Mercedes gyár Kecskemét-RL-06, Árpád-kori falu A lelőhely a Mercedes gyár beruházási területének nyugati részén található. Az előzetes terepbejárás eredményei egy kisméretű Árpád-kori településről tanúskodtak. A megelőző feltárások során 2008. december 10. és 2009. április 8., illetve 2009. szeptember 16. és november 30. között 70.595 m²-t, 639 objektumot tártunk fel. Az Árpád-kori falu lakossága két, egymással szemben elhelyezkedő domboldalt és a közöttük lévő mélyedést foglalta el. A falu több négyszögletes, félig földbeásott, lejárt vagy tapasztott padlójú, sarokba épített agyagkemencével ellátott épületét is megtaláltuk. Ezek többségében a rövidebb oldalak közepén leásott egy-egy oszlophely utalt a tető szerkezetére. A házakat néhány függőleges oldalfalú, valamint méhkas alakú verem vette körül. Több esetben megfigyelhető volt a korabeli portát övező kerítőárok is. A dombok közötti mélyen fekvő területen kerültek elő a település vízellátását szolgáló kutak, valamint az állattartó karámok. A lelőhely É-i felében több esetben sikerült a házakban lévő tapasztott kemencék fa vázának lenyomatát azonosítani. Három esetben a kemencék hátoldalából induló füstelvezető, kéményszerű jelenséget is dokumentáltuk. A lelőhely egyik nagyméretű kútjának alsó felében megőrződött a sövényfonatos kútbélés. A két feltárási szakaszban felszínre került kerámia és fém leletanyag, valamint két dénár alapján ez a településrész a 12. században lehetett használatban. Czifra Szabolcs, Sz. Wilhelm Gábor, Zsoldos Attila

Kecskemét-RL-11, szarmata zarmata település Az előzetes terepbejárás során nagyrészt a gyárterület D-i részét is érintően egy több mint 10 hektár kiterjedésű szarmata kori települést dokumentáltunk. A feltárást 2009. április 20-án kezdtük meg, a lehumuszolt 25.000 m2-nyi területen egy intenzív, 5. századi szarmata település objektumait találtuk meg, míg a felület Ny-i szélén egy 8. századi avar falu néhány telepjelensége látott napvilágot. A szarmata településen igen nagy mennyiségű leletanyag került elő, köztük számos késő római import kerámiatermék és jelentős számú fémlelet. Az objektumok nagy része méhkas alakú verem volt, de előfordult néhány épület, több kemence és füstölőműhely is. Egyedi jelenség a területen talált kőpakolásos kemence, ami szintén a település átlagon felüli gazdagságát jelzi. Figyelemre méltóak a telep életéhez kapcsolódó nagyméretű kutak, melyek közül az egyik kb. 1,5 m vastagságban korabeli edényekkel volt feltöltve. 2009. szeptemberében kezdtünk hozzá a terület bővítéséhez DK-i irányba, a gyárterületen áthaladó vasúti nyomvonalon, közel 10 000 m2-nyi felületen. A szakasz keresztülhaladt a közeli RL-09 és RL-10 lelőhelyeken is; a humuszolás során egyértelművé vált, hogy ezek is az RL-11 lelőhely részét képezték. A nyomvonalon egy 2-3. századi és egy 4. századi, igen intenzív település került felszínre. Az objektumok közül kiemelkedik 4 összetett szerkezetű füstölőműhely, valamint számos igen jó megtartású kemencés műhely. A vasúti nyomvonal területén, a települést felülrétegezve 4 szarmata kori, szegényes leletanyagú temetkezés is előkerült, ami a közelben lévő temetőre utalhat. A két lelőhelyszakaszon összesen 944 objektumot tártunk fel. Sz. Wilhelm Gábor

25 Kecskemét–RL-07 A feltárási terület egy megközelítően Ny–K-i irányba elnyúló, a környezetéből enyhén kiemelkedő dombhát DK-i oldalán fekszik. 2009. január 19-én kezdtük az ásatást, a lelőhely pontos kiterjedésének felderítésére 3 méter széles kutatóárkokat nyitottunk. Március 31-ig 17.529 m2 került feltárásra, összesen 336 objektumot figyeltünk meg, amelyek három régészeti korszakba sorolhatók: 1. Halomsíros kultúra (késő bronzkor) települése. A terület legmélyebb pontján, egymás közelében hét kút és egy több (feltételezhetően három) csontvázat tartalmazó gödör került elő. Az objektumok jelentős részét kis és közepes méretű gödrök alkották, megfigyelhető volt néhány kerek gabonatároló verem is. Az egyikből nagy mennyiségű szenült gabonát gyűjtöttünk. 2. A szarmatákhoz köthető a feltárt jelenségek harmada, amelyek csaknem kizárólag a feltárási terület D, DK-i oldalán csoportosultak. Ide tartozik három nagyméretű veremház és a körülöttük elhelyezkedő számtalan gödör, egy kút és néhány kisméretű árok. 3. A kora Árpád-korhoz (10–11. század) köthető a feltárt jelenségek többsége. Nyolc kerítőárkot (karám), valamint néhány, pontosan nem tisztázott szerepű árkot dokumentáltunk. Ezeken kívül megfigyeltünk még öt veremházat, két kemencebokrot, néhány külső kemencét és egy füstölőgödröt (?) is. Petkes Zsolt

Kecskemét–Mercedes gyár, RL-15 A Mercedes gyár területén keresztülhúzódó tervezett vasúti vágány nyomvonala több, eddig részben feltárt vagy feltáratlan lelőhelyet keresztez. Az RL-15. számú lelőhelyen egy 3-4. századi szarmata település jelenségei, illetve egy Árpád-kori falu objektumai kerültek elő. A szarmata településobjektumok között a megszokott gödrökön és árkokon kívül néhány, a környező lelőhelyekre is jellemző külső kemence, füstölő és földbemélyített épület fordult elő. Több épületnyomban kisebb-nagyobb foltokban a padló is megmaradt. Az egyik ilyen padlórészleten karcolt vonalakból álló táblajáték halvány nyomait figyeltük meg. Az Árpád-kori település K-i széle esett a nyomvonalba, melyet a települést kerítő, széles, nagy árok határolt le. A falut övező árok belső oldalán néhány kisebb tárolóverem mellett két földbemélyített épületet tártunk fel. Az egyikből egy kerek, aranyozott felületű, vésett és plasztikus díszű bronzcsüngő került elő. A domború tárgy külső felületére egy hosszú testű, szárnyas sárkány vagy pávasárkány motívumát vésték. Sóskuti Kornél

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

26

Gepida településnyomok Apátfalva határában Az OTF Zrt megbízásából a Román tranzit gázszállító-vezeték nyomvonalán 2009. április 23. és május 13. között megelőző régészeti feltárást végeztünk Apátfalván. Közel 1500 m²-en 19 késő bronzkori (halomsíros kultúra), 21 szarmata és 13 5-6. századi, gepida településnyom került elő. A ritkábban kutatható gepida telepobjektumok között 6 lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú épület is volt. Két házból 3 csontfésű töredéke, egy másik veremből római ezüstdénár került napvilágra. A feltárás során az egykori települést átszelő - és részben elnyelő Belezi-csatorna vizét hasznosítva vegetációs maradványokat (magvak, termések, faszén) iszapoltunk ki az egyes házak és gödrök üledékeiből. 13 objektumból összesen 1050 liter földet flotáltunk. Az így nyert információk elemzése reményeink szerint tovább gazdagítja az érintett korszakok dél-alföldi történetéről eddigiekben kialakított képet. Pópity Dániel

Horvát Tranzit Gázvezeték A Kecskemét-Városföld és Drávaszerdahely között épülő DN 800-as földgázvezeték Bács-Kiskun megyei szakaszának 5 m széles nyomvonalába eső lelőhelyeken az OTF Zrt. megbízásából végeztünk megelőző feltárásokat. Ezek közül kettő kiemelten is említést érdemel. A Felsőszentiván belterületétől ÉNy-ra fekvő lelőhelyen a humuszolás 1.333 m²-en folyt, amelynek során 84 objektum foltja rajzolódott ki. Az objektumok korát tekintve 56 szarmata, 7 késő Árpád-kori, 3 újkori, valamint 27 korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korú volt. A késő Árpád-kori objektumok a lelőhely Ny-i részén helyezkedtek el, melyeket gyakorta a korábbi szarmata gödrökre ástak rá. Bugacon 2009. november 2. és december 3. között végeztünk megelőző feltárást. A humuszolás 3.748 m²-en folyt, amelynek során egy szarmata település 158 objektumának foltja rajzolódott ki. A félig földbemélyített, szögletes alakú házak jelentős távolságra (25-180 m) kerültek elő egymástól. Több ház közepén megtaláltuk a centrális oszlophelyet. Az egyik ház alján járószintet figyeltünk meg. A nagyszámú cölöphely jelenléte arra utal, hogy a félig földbemélyített házak és a felszíni épületek száma megközelítőleg azonos volt. A kerek vagy szabályos négyszögletes alakú cölöphelyek hét csoportban voltak megfigyelhetőek a felületben. A leletanyag sokszínűsége, illetve az objektumok szuperpozíciója alapján valószínű, hogy a területen legalább két időszakban telepedtek meg a szarmaták. Az első fázist a 3. század környékére, a másodikat a késő szarmata korra tehetjük. Gulyás Gyöngyi

27

Középső bronzkori erődítés nyoma Makó határában A Magyar-Román gáz­­szállító-vezeték nyomvonalán Makó keleti határában 2009. július 7. és 16. között került sor megelőző régészeti feltárásra az OTF Zrt. megbízásából. A lelőhely egy ármentes félsziget Ny-i végén található itt. 97 régészeti objektumot figyeltünk meg. A középső bronzkori Szőreg-Perjámos kultúra stratégiai fontosságú települése sáncárokkal volt erődítve. Az árok egy-egy nagyméretű, azonos szerkezetű szakaszát az ármentes partoldalak közelében, egymástól 345 m-re találtuk meg. Az objektumok szélessége meghaladta a 4 métert, mélységük pedig elérte a 2 métert. A kultúra településterületén eddig egyedülállónak számító árokrendszer által közrezárt terület a jelenlegi adatok alapján a közrezárt terület akár a 10 ha-t is elérhette. Pópity Dániel

Makó–Pap-hát I., szarmata temető

Makó 2. homokbánya, avar temető

Az Algyő és Nagylak között épülő DN 700-as gázszállító-vezeték nyomvonalán 2009. április 27. és május 27. között megelőző feltárást végeztünk, 7 sír, 5 gödör, 3 árok és egy körárok került felszínre.

A lelőhely Makótól É-ra, a Jángor-ér D-i magaspartján helyezkedik el.

A 7, megközelítőleg D-É tájolású, sír egymástól 5-10 méterre került elő. A temető K-i szélén fekvő sírtól 6-7 méterre K-re egy körárok részlete is jelentkezett. Öt sírban gyöngyös ruhában eltemetett nő vázát, két sírban felnőtt férfi maradványait bontottuk ki. Az elhunytak mellé használati (orsógomb, vastű, vaskés) és viseleti tárgyaikat (pl.: fibula, gyöngy nyaklánc, gyöngy karék, karperec, torques, övcsat), illetve lábuk mellé a túlvilági útra szánt ételt tartalmazó edényeket is helyeztek. Gulyás Gyöngyi

A Délút Kft. homokbányászatra kijelölt területén egy nagyobb kiterjedésű, akár több száz síros késő avar kori temető egy részét, összesen 31 temetkezést tártunk fel. Nagy részük ÉNy-DK tájolású volt, több sír fölé cölöpös szerkezetű sírépítményt emeltek. A közösség kiemelkedő férfitagjait veretes övekkel (lemezes veretek és öntött indadíszes veretek, övforgók, bújtatók), harci késekkel és a közelükben, külön gödörbe eltemetett, felszerszámozott lovaikkal együtt helyezték sírba. Az egyik legfontosabb lelet a korongolt kerámiával és din�nyemag alakú gyöngyökkel eltemetett nő mellől előkerült, gazdagon díszített csont tűtartó. Az avar temetkezések a 8. század 2. felére keltezhetőek. Sóskúti Kornél, Hargitai András

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

28

Az Észak-Alföldi Regionális Iroda tevékenysége 2009-ben Az M3 autópálya továbbépítése miatt Nyíregyházán létrehozott, az északkelet-alföldi térséget kiszolgáló iroda 2009. június 15-én kezdte meg munkáját. A régió területén történő nagyberuházások közül az M3 autópálya építésével összefüggő régészeti feltárásokkal kezdtünk, az első lelőhelyek átadása után 2009 augusztus 3-án indítottuk el a munkát. A NIF Zrt-vel kötött szerződés alapján 16 lelőhelyen sikerült befejezni 2009 végére a terepi munkákat. A nyomvonalon összesen lehumuszoltunk 82.196 m2-t és feltártunk 53.571 m2-t. A feltáró munkákba bekapcsolódtak a Magyar Nemzeti Múzeum régészei is. Ugyancsak a NIF Zrt-vel kötött szerződés alapján kezdtük meg a munkát a „Záhony térség belső közúti infrastruktúrájának az ipari-logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése” I. ütemének indításakor. Az első ütembe tartozó 7 lelőhelyből négynek történt meg az átadása, ezek közül 3 negatívnak bizonyult, Tiszabezdéd-Páskom lelőhely feltárására pedig csak 2010-ben kerül sor. A területen összesen 1.437 m2 szondát nyitottunk. 2009 őszén a Nyíregyháza-Oros Mega Üzleti Park építése kapcsán a régészeti lelőhelyek kiterjedésének meghatározására szondázást végeztünk a mintegy 50 hektárt felölelő beruházás helyszínén, közel 10.000 m2-nyi kiterjedésben. A létesítendő áruház és a hozzá kapcsolódó létesítmények területén a szondák alapján bronzkori és szarmata telepre, valamint szarmata és honfoglalás kori temetőkre utaló adatokat rögzítettünk. A szondák mellett műszeres felderítést is végeztünk a területen. A lelőhelyek az M3 nyomvonala korábbi szakaszán feltárt, már ismert régészeti lelőhelyekhez szervesen illeszkednek. A feltárási munkák mellett régészeti felügyeleti munkákat végeztük Nyírtelek – Biogáz üzem; Dombrád – Biogáz üzem; Tiszalök – Ibrány 130 kW-os távvezeték építési területén. dr. Kurucz Katalin

29

Ófehértó-Maró 76.

Ófehértó, Almezői dűlő 18-19. Megelőző feltárás kezdődött október elején Ófehértó DNy-i határában (SzabolcsSzatmár-Bereg megye) az M3-as autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszán, ahol december közepéig 5.912 m²-t tártunk fel. A feltárás során egy kora bronzkori, kb. 4500 éves település nyomait találtuk meg. A lelőhelyen eddig 70 objektum került feltárásra, melyek „bokrokban” elhelyezkedő szemetes gödrök voltak. Az objektumokból eddig előkerült állatcsontok, kerámiatöredékek és paticsdarabok restaurálása, értékelése folyamatban van. A feltárást tavasszal folytatjuk. Cséki Andrea

Az M3-as autópálya NyíregyházaVásárosnamény közötti szakaszán Ófehértó DK-i határában augusztustól október végéig 9401 m² tártunk fel. A feltárás során egy kb. 4500 éves és egy kb. 2300 éves település nyomokat találtunk, melyek a kora bronzkorból és a vaskorból maradt meg az utókor számára. A kora bronzkori településnyomok főleg a lelőhely K-i felében és a domb DNy és DK felé eső részén, kelta objektumok kizárólag a vastag homokréteggel borított domb ÉNy-i részének tetején helyezkedtek el, elszórva. A lelőhelyen 71 objektumot tártunk fel ebből 31 kora bronzkorhoz, 30 a keltákhoz, 1 az újkorhoz köthető, 17 objektumból, pedig nem került elő leletanyag. Az objektumok többsége szemetes gödör, de feltártunk épületet, árkot és néhány nyílt tűzhelyet is. Az objektumokból állatcsontok, kerámiatöredékek és paticsdarabok kerültek elő. Cséki Andrea

Ófehértó-Kishomok, neolitikus teleprészlet Az épülő M3 gyorsforgalmi út nyomvonalán Ófehértó térségében, a 207. lelőhely nyugati részén 2009 szeptemberében középső neolitikumba tartozó telep maradványai jelentkeztek. Összesen hét objektumot tártunk fel. Kiemelkedő jelentőségű az a 4,3 m mélységű kút, aminek az alján két egész edényre bukkantunk. A kút iszapjának köszönhetően a teljes vonaldíszes festés konzerválódott a bütyökdíszítésű „bomba” alakú csupron. Mellette egy nagyméretű kiöntőcsöves korsó feküdt. A 3. számú kútban egymáson, véletlenszerű helyzetben négy teljes kutyaváz volt megfigyelhető, melyek egyszerre kerültek a gödörbe. Az 1. számú gödörből feltűnően nagy mennyiségű kerámia került elő, köztük egy edénytöredék, melyen egy emberi arcábrázolás látható. Majerik Vera, Nicklas Larsson

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

30

Alkalmazott Természettudományi Laboratórium A leletanyag és a lelőhelyek sokoldalú vizsgálatára, a minél teljesebb körű információszerzés érdekében létrehozott laboratóriumban 2009-ben az alábbiakban bemutatandó természettudományos vizsgálatokat lehetett elvégezni. Antropológia A fizikai antropológia (paleoantropológia) a régészeti lelőhelyekről előkerült emberi maradványok vizsgálatával információt nyújt a vizsgált egyének neméről, elhalálozási életkoráról, metrikus jellemzőiről, egészségi állapotáról és betegségeiről. Az egyén szintjén nyert adatok további értékelésével a paleoantropológia különböző részterületei a régen élt népességek életkörülményeire világítanak rá más-más szemszögből. Az elhalálozási életkorok és nemek megállapítása a korabeli demográfiai viszonyokra enged következtetni. A testmagasság és a koponyaméretek, valamint bizonyos morfológiai jellegek információt szolgáltatnak az egyes populációk összetételéről, származási és genetikai kapcsolatairól. Az ember, mint biológiai lény, a környezete által jelentősen befolyásolt. A környezeti tényezők (flóra-, fauna-összetétel, klíma- és talajtani viszonyok, stb.) által gyakorolt külső kényszer-tényezők, negatív hatások - az egyéni öröklött adottságokkal kölcsönhatásban - nyomot hagyhatnak a csontokon is. A paleopatológia a csontokon megfigyelhető kóros elváltozások megfigyelésén túl, az egykor élt népek egészségi állapotára, táplálkozására, környezetére, higiéniai és szociális viszonyaira, valamint kulturális szokásaira próbál következtetni és az egykori orvostani ismeretekről is fontos információt ad. Az antropológia és régészet együttműködése nyomán földrajzi egységekre, kultúrákra és korszakokra vonatkozó további következtetéseket próbálunk levonni időben és térben releváns minták összehasonlításával annak érdekében, hogy a vizsgált embertani anyag jelentőségét egy szélesebb kontextusban értelmezhessük. László Orsolya Malakológia Az archeozoológiai (állati maradványokat vizsgáló tudomány) alapú környezetrekonstrukciós vizsgálatokban fontos szerep jut a puhatestűekkel foglakozó malakológia tudományának. A talajszelvényekből, objektumokból előkerülő, sokszor csak néhány milliméteres csiga és kagyló töredékek sokat mesélnek az őskörnyezeti viszonyokról, hőmérsékletről, páratartalomról, egykori növényzeti és talajviszonyokról. A laborató­ riumban a begyűjtött talajmintákból kimutatott csigafauna pontos tükörképe az egykori környezeti viszonyoknak. A régészeti feltárásokon talált táplálékmaradványokból származó puhatestű vázak adatokat szolgáltatnak egyes népek, kultúrák táplálkozási szokásaihoz is. Gulyás-Kis Csaba

31 Növényi opálszemcsék elemzése - fitolitok A régészeti növénytan és az ősnövénytan tudományának segítségével (iszapolással nyert magok vizsgálata, a virágporszemcsék, vagy a faszén elemzése) az egykori társadalmak és környezetük kapcsolatát tanulmányozhatjuk. Előfordulnak azonban esetek, amikor nem marad az utókorra szerves növényi maradvány, amelyből mindezt ’kiolvashatnánk’. Részben ennek felismerése irányította a tudósok figyelmét az ún. fitolitelemzés világa felé. A fitolitok, vagyis növényi opál szemcsék, az élő növény sejtjében képződő, hidratált kovából felépülő részecskék, amelyek a növényi szövet bomlásával szabadulnak és halmozódnak fel a talajban. Az elnevezés is erre utal ”Phytolitaria”, azaz ”növény(i) kő”. Az alkalmazott fitolit elemzés alapvetően két nagyobb területre bontható: talajminták fitolit vizsgálatával nagyobb régiók növényzeti képét, tájfejlődését, de akár a klimatikus viszonyok megváltozását is visszakövethetjük az időben, valamint segíthet tájékozódni abban, hogy milyen lehetett a kor emberének viszonya a környezetben élő és háziasított növényekkel. A növényi opálszemcsék elemzésével az alábbi problémákra, kérdésekre keressük a választ: • eltemetett talajszintek anyagát elemezve az egykori, ősi járófelszín növényzeti képére következtethetünk, amely a vizsgált terület környezeti viszonyait segít rekonstruálni; • kultúrrétegek vizsgálatával tisztázható az adott térszín funkciója (pl.: térhasználat elemzés: tűzhely, őrlőhely, kert funkciók, tároló területek stb.), illetve megállapíthatóak a feldolgozott/termesztett növény egyes jellemzői; • növényi anyag feldolgozásához használt eszközökre (pl.: pattintott kőpengék, őrlőkövek stb.) tapadt növényi opálszemcsék vizsgálatával a feldolgozott növény faját, a feldolgozott növényi rész tulajdonságait állapíthatjuk meg; • sírok, temetők vizsgálatával tisztázható, hogy milyen növényi belső kialakítást (halottas ágyat) készítethetett az adott kor embere halottai számára; • edénytartalom vizsgálatával táplálkozási szokások, növényfajok és jellemzőik, valamint a feldolgozás módja deríthető ki; • fogkő vizsgálatokkal közvetlen információt nyerhetünk táplálkozástörténeti elemzésekhez, illetve mintázatot kereshetünk akár egy populáción belül a korok vagy nemek szerinti táplálkozási szokásokban. Pető Ákos

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

32 Talajtan-üledéktan A geo-archeopedológia az ásatásokon előkerülő üledékek, az ősi talajok, illetve a mai talajok vizsgálatát jelenti. A földtani és talajtani vizsgálatokkal rekonstruálhatók az egykori természetes környezeti viszonyok, azaz az egykori üledékképződés és az egykori növényzettel, vízföldtani, éghajlati viszonyokkal összefüggő talajképződési folyamatok, illetve az egykori domborzat. A geo-szakember terepen kezdi a munkáját földtani rétegoszlopok leírásával. Ebben irányadó a Geo-Pedológiai Protokoll. A geo-pedológiai és szükség esetén a társtudományok eredményeivel a természetes környezet változásaira, illetve az ember és környezete közötti kapcsolatot érintő kérdésekre lehet választ adni különböző részletességű környezetrekonstrukciók formájában. Talaj-mikromorfológiai vizsgálatokkal a természetes folyamatok sorrendje és a térhasználat is nyomozható. A környezetrekonstrukcióval összefüggő események sorrendje 2-3D szelvénysorozatokban is ábrázolható. Az ásatás menetét meghatározó, döntést megalapozó, geo-technikai jelentések is készíthetők. Dr. Horváth Zoltán Archeozoológia Az archaeozoológia az ásatásokon lelt gerinces állatmaradványok meghatározásával, elemzésével, természet- és társadalomtudományi értelmezésével foglalkozik. Információkat ad az ember-állat közötti viszonyról (ethnozoológia), a táplálkozási szokásokról az életmód jellemzőiről. A régészeti lelőhelyeken a gerinces állatmaradványok az ember gazdasági és társadalmi tevékenysége során, azaz szelektálva temetődtek el és maradtak fenn. Az állattani leletek segítségével alaposabban megismerhetjük az egykor élt emberek táplálkozási-húsevési szokásait, állattartását, gazdálkodásának módozatait, állattenyésztési ismereteit, környezetéhez és az állatokhoz fűződő viszonyát. Tugya Beáta, Csippán Péter Archeobotanika A régészeti lelőhelyen végzett archaeobotanikai vizsgálatok összetett információt szolgáltatnak: a lelőhelyek egykori környezetének fejlődését többek között virágporszemcsék (pollen) és növényi opálszemcsék (fitolit) elemzésével rekonstruálhatjuk, míg a növényi makromaradványok elemzése (pl. magvak- és termések) során a termesztett és a kultúrakísérő növényekről, a szántóföldi művelés minőségéről, az alkalmazott betakarítási módozatokról kapunk bővebb információt. A legújabb kutatási eredmények fontos adatokat szolgáltatnak egy adott telepen belül a növényi feldolgozás folyamatáról, valamint ezek térbeli elhelyezkedéséről is. Berzsényi Brigitta

33 Kerámiavizsgálat A kerámiák petrográfiai vizsgálata során a kerámiából készített 0,03 mm-es vékonycsiszolatot vizsgáljuk polarizációs mikroszkóppal. A vizsgálattal a kerámiák nyersanyagáról kapunk információt, valamint megismerjük a kerámia szövetében lévő elegyrészek típusát, mennyiségét és méretbeli eloszlását. Azonosítható a felhasznált nyersanyagok közül a szándékosan a nyersanyaghoz adott soványítóanyag, aminek ezáltal többé-kevésbé pontosan lehatárolható lehet a származási helye. Ezen túlmenően a gyártástechnológiai viszonyokra is értékes információk nyerhetők, vagyis a kerámiavizsgálatokkal megtudhatjuk, hogy hogyan készült a kerámia, milyen nyersanyagot használtak kerámiakészítésre, mivel soványították a kerámiákat. Összehasonlító vizsgálatokkal megtudhatjuk, hogy van-e eltérés a különböző típusú kerámiák nyersanyaga és/vagy soványítása között, milyen mértékű technológiai és nyersanyagbeli változatosság van egy-egy időszakon belül, vagy egy adott lelőhely különböző korszakain belül. Hasznos információt nyerhetünk arra vonatkozóan is, hogy kulturális váltás, illetve folytonosság hogyan tükröződik a kerámiakészítési hagyományban, továbbá voltak-e fazekas körzetek egy-egy lelőhelyen belül, valamint mi lehetett a kerámia funkciója. Dr. Kreiter Attila Régészeti leletek és műtárgyak felületi és rétegszerkezeti vizsgálata Régészeti leletek és műtárgyak mikroszkópos felületi és rétegszerkezeti vizsgálata során vakolatok, habarcsok, falképek, falkép-töredékek anyagösszetételét és azok mennyiségét vizsgáljuk, ami a periodizálásában nyújt segítséget. A vízben oldható sók károsítják a műtárgyakat és a leleteket is, ezért annak mennyiségét és minőségi összetételét is meghatározzuk. Mikrokémia tesztekkel vizsgáljuk a szervetlen eredetű pigmenteket- és a kötőanyagokat. Szilágyi Gáborné Ira Kőzet-nyersanyag meghatározás A természetes kőzetek és mesterséges építőkövek petrográfiai vizsgálata során a kőzetből vagy építőkőből készített 0,03 mm-es vékonycsiszolatot vizsgáljuk forgatható tárgyasztalú transzmissziós és reflexiós polarizációs mikroszkóppal (a vizsgálat elve megegyezik a kerámia petrográfiai elemzéssel). A vizsgálattal a kőzetek esetében meghatározzuk az alkotó ásványokat, azok tulajdonságát és arányait, a kőzet szövetét. Karbonátos üledékes kőzetek esetén mikrofácies és őslénytani értékelést végzünk. Ezek alapján meghatározzuk a kőzet típusát, korát, besoroljuk a geológiai kőzetformációk közé, és megpróbáljuk meghatározni a kőzetminta származási helyét is. Ha szükséges, ennek érdekében további műszeres petrográfiai és geokémiai vizsgálatokat is végzünk. Ebből következtetéseket vonhatunk le a kőzetek kitermelésének helyére, esetleges szállítási irányaira. A mesterséges építőanyagok (pl. téglák) esetében a vizsgálati módszer hasonló, de itt a gyártáshoz felhasznált nyersanyagok eredetét és a gyártástechnológiai módszereket próbáljuk kikövetkeztetni. Oláh István Csaba

RÉGÉSZET



MŰEMLÉKI KUTATÁS

34

Stratégiai Tervezési Igazgatóság Az intézmény munkaszervezeti fejlesztése megkívánta, hogy a KÖSZ által végzett széleskörű műemlékvédelmi tevékenységet egy szervezeti egységbe fogjuk össze, ezt a feladatot 2009. januárjától a Stratégiai Tervezési Igazgatóság látja el. A nagy hagyományokkal rendelkező magyar műemléki tevékenység a társadalom egésze számára menti meg és teszi hasznosíthatóvá az épített örökséget, beleértve a kert-örökséget is. Ennek a tevékenységnek a stratégiai jelentőségét többek között a nemzetgazdaság egyik húzóágazata, a turizmus szempontjából is kiemeltnek tekinthetjük. Az igazgatóságon a műemlékek kutatása, értékfelmérése, a kapcsolódó örökségvédelmi hatástanulmányok készítése, pályázati dokumentációk összeállítása, valamint a helyreállítást, az újrahasznosítást meghatározó tervek készítése történik. A megrendelő műemlék-tulajdonosok (állami szervek, ill. -intézmények, önkormányzatok, egyházak, nemzetközi és magánbefektetők) számára egyszerűbbé kívánjuk tenni a műemléki ingatlanokkal való foglalkozást, ill. fejlesztéseket azzal, hogy „házon belül” elvégezzük, ill. összehangoljuk a különböző, de egymásra utalt szakmák tevékenységét, így pl. a régészek és a restaurátorok kutatási eredményeit az építészeti tervezéssel. Jó példa erre a körmendi Batthyány-Strattmann kastély kerti épületszárnyainak rehabilitációja. Szakembereink közül többen külföldön is dolgoztak 2009-ben, ahol a magyar és az országhatárokon túli egyetemes, az egész emberiség számára fontos kulturális örökség megvédésében tudtunk együtt dolgozni más nemzetközi missziókkal (Indiában Zangla palotájában, Kambodzsában Koh Ker királyi székhelyen folytatunk műemlékes tevékenységet, valamint Szlovákiában a borsi Rákóczi-kastély felújításában is újraindultak az együttműködési tárgyalások). Az oktatásban és a külföldi konferenciákon való részvételek mellett ezek az együttműködések biztosítják, hogy a szakma magyar képviselői jelen legyenek a nemzetközi műemlékes köztudatban. Dr. Csornay Boldizsár

35

Épületkutatás A korábbi évek gyakorlatát folytatva a K.Ö.SZ. történeti értéket képviselő épületek – elsősorban műemléképületek – kutatását végzi. Ez elsősorban műemléki falkutatást, hozzá kapcsolódó restaurátori kutatást, továbbá a műemléki védettségű ingatlanon régészeti feltárást jelent. Partnereink közt önkormányzatok, egyházak, állami vagyonkezelő szervezetek ugyanúgy megtalálhatók, mint magánszemélyek, tehát mindenki, akinek tulajdonában, kezelésében műemléki védettségű épület található. A 2009. évben osztályunkon mintegy 30 új kutatást, ezen kívül számos szemlét, megfigyelést végeztünk, amelyekkel korábbi munkáinkat monitoroztuk. Szoros együttműködésben állunk az örökségvédelmi társintézményekkel, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a Műemlékek Nemzeti Gondnokságával, amelyek partnereink az Északkelet-magyarországi faberendezések felmérésében és a fertődi kamarakertek kutatásában: itt nem csak az ásatást, hanem a természettudományos vizsgálatokat is intézményünk végezte. Közös projektek előkészítésében, végrehajtásában hosszú évekre visszamenő kapcsolatunk van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..-vel, amely a másik nagyobb műemléki ingatlanállományt kezelő állami szervezet. Az Európai Uniós pályázatokhoz kapcsolódó kutatási projektek közül a kőszegi és a sümegi vár ásatásának első üteme, a siklósi várkápolna szondázó falkutatása vagy a szekszárdi Megyeháza restaurátori és falkutatása említhető. További érdekesebb feladataink közé tartoztak a keszthelyi ferences rendház Fő téri homlokzatának falkutatása az előkerült középkori részletekkel, vagy a budai várbéli házak (Bécsikapu tér 8, Tárnok u. 1.) szondázó restaurátori kutatása. Munkatársaink publikációikkal, továbbá külföldi és hazai konferenciákon való részvételükkel (pl. Junges Forum Burgenforschung, Braubach, Castrum Bene, Fiatal Középkoros Régészek és Művészettörténészek Konferenciája, a Corvinus Egyetemen rendezett kertkutatási konferencia stb.) folyamatosan jelen vannak a hazai műemléki és régészeti tudományos életben. Az oktatásban is szerepet vállalunk (Építésztovábbképző Kht. kreditpontos továbbképzése, ELTE Művészettörténeti Tanszék stb.) abban a reményben, hogy az épületkutatás szempontjait minél több szakemberrel megismertethessük Valljuk, hogy minden műemlék, műemléki érték – legyen az országos vagy helyi jelentőségű – megőrzendő. Ha bármilyen felújítás szükséges rajta, kutatandó, hiszen egy-egy ilyen beavatkozás során olyan megfigyeléseket lehet tenni, dokumentálni, amelyek kutatás nélkül örökre eltűnhetnek az építészettörténet és az örökségvédelem számára. Ugyanakkor hozzáértéssel, korrektséggel kivívható, hogy e kutatások ne a „szükséges rosszat” jelentsék az építtető számára, hanem valami olyasmit, ami az építészeti helyreállítás színvonalát, egyúttal az épület rangját is emeli. Fülöp András

MŰEMLÉKI KUTATÁS



MŰEMLÉKI KUTATÁS

36

Érd, Szent Mihály templom A templomban statikai megerősítést és építészeti felújítást megelőző próbafeltárást és falkutatását végeztük az Érdi Római Katolikus Egyházközség felkérésére. A kutatás feladata a talajmechanikai szondák régészeti feltárása, az alapozási mélységek meghatározása, az épület építési fázisainak meghatározása volt. Megállapítottuk, hogy a szentély felmenő falai és a hajófalak a templom barokk építési fázisában épültek fel. A szentély és a diadalív felmenő falának alsó szakasza késő-középkori. A templomnak ebben a periódusban a szentély D-i külső oldalán feltárt, a gótikus támaszrendszerhez tartozó támpillér-alapozás elhelyezkedése alapján háromszakaszos gótikus keresztboltozata lehetett. Megtaláltunk e periódusoknál korábbi alapfalrészleteket is, a falrészletek kronológiájának tisztázásához hozzájárult a feltárt és a felmenő falakra egyaránt kiterjedő laboratóriumi habarcsvizsgálat. Megállapítható, hogy a nagyméretű, gótikus szentéllyel rendelkező középkori templom a török korban írott forrással adatolt lőporrobbanás során jelentősen megsérült. 1702-1723 között a szentély felmenő falainak alsó szakaszát megtartva, a hajót viszont alapozástól újjáépítve barokk stílusú templomot építettek, melyet később toronnyal, a sekrestyével, az oratóriummal és karzattal egészítettek ki. Markó Ágnes Sarolta, Rácz Miklós

Keszthely, volt ferences, ma premontrei prépostsági rendház A Fő tér 10. alatt található háromszintes épületet főhomlokzatának földszintjén újravakolás előtt falkutatást végeztünk. A ferences templom és kolostor a 14. század végén épült. A török harcok miatt a szerzetesek 1552-ben elhagyták, az épületet végvárrá alakították. A vis�szatérő ferencesek 1730-ra felújították, a rendházban gimnáziumot működtettek. 1796-tól tulajdonosa gróf Festetics György, jelentősen bővíttette. 1808-tól a premontrei rend gimnáziuma, homlokzatát a 19. század végén átalakították. Feltártuk a homlokzat északi felén a 14. századi ferences rendház fennmaradt törtkő falát egy in situ kőkeretes ablaknyílással, egykorú vakolatfoltokkal; a végvár-kori, szintén törtkő falazatban az árokra néző kis ablakokat, a Giulio Turco metszetnek (1566) megfelelő helyen a várkaput és hozzá tartozó kétszínű, karcolt vakolat részletét, amit az újabb hídfelvonó-szerkezet vágott. Égésnyomokat és javítgatások nyomait az 1730 körüli átfogó barokk felújítás köpenyezése takarta. A mainál kisebb barokk ablakok simított keretelése és nagy felületen höbörcsös vakolat maradt fenn, ezt egységes 1800 körüli simított, sárga színezésű vakolat fedi. A 19. század végi átalakításból való a historizáló homlokzattagolás a rizalitokkal, a földszinten sávos tagolással, vakablakokkal. Simon Anna, Markó Ágnes

37

Siklós, Várkápolna falkutatása

Szeged-Tápé, Szent Mihály templom

Feladatunk a várkápolna képzőművészeti alkotásainak állapotfelmérése volt. A 15. századi festett falfülkében két rétegben volt falkép, mindkét esetben az alsó képen is ugyanaz az ábrázolás volt, mint a felsőn. A falképek a Garaiak idejében készültek.

Az építészeti helyreállítás és a középkori falfestmények restaurálása előtt elvégzett szondázó régészeti feltárást a szeged-tápéi katolikus egyházközösség rendelte meg. A kutatás a késő Árpád-kori szentély és a sekrestye építéstörténetének pontosításához kívánt adatokkal szolgálni. A 13. század végi, 14. század eleji szentély körül nyitott szondákban az egykori külső járószint meghatározása a későbbi bolygatások miatt nem volt mód. A szentély és a déli oldalán álló torony alapozási elválása igazolta a feltételezést, hogy a két épületrész nem együtt épült. Az alapozási elválás oka feltehetően tervváltoztatás, amelyhez a belsőben a falkép restaurátorok által feltárt ablakkönyöklő magasítások is tartozhattak. A toronyaljban leletanyaggal keltezett, barokk-kori járószint került elő a mai téglapadló alatt. Az 1938-ban épült új templomhajó mellett nyitott ellenőrző szondában észak-déli irányú téglafalat találtunk, amelynek jó minőségű meszes habarcsa eltér a templom többi részén használttól. A rétegviszonyok alapján elképzelhető, hogy korábbi Árpád-kori templom maradványaként értelmezhető. Jankovics Norbert

Az 1950-60-as években történt helyreállítás alkalmával a barokk réteg bemutatását az akkori koncepció nem kívánta. A karzat magasságában mindkét oldalon egy vízszintes didaktikus vonallal elvágták, és az egész felületet egységesen fehérre meszelték, és csak a gótikus, illetve a reneszánsz emlékeket mutatták be. A jelenlegi kutatás egyik nagy eredménye a kápolna hajó részében, a karzattól felfelé található, szép, kőhatást imitáló, besimított barokk vakolat megtalálása. A másik nagy felfedezés, hogy a szentély gótikus kőpillérei festve és aranyozva voltak egykor. A kápolnahajó szondázó falkutatása során négy építési periódus – a kápolna előzményeként itt állt épületek, a Garaiak 15. században kialakított kápolnája, valamint ennek a Perényiek által 1510 körül, késő gótikus-reneszánsz stílusban való bővítése, illetve a Batthyányak 18. századi, barokk átalakítása – részleteit azonosítottuk. Fazekas Gyöngyi, Bartos György

MŰEMLÉKI KUTATÁS



MŰEMLÉKI KUTATÁS

38

Kőszeg, Jurisics-vár A Kőszegi család által a 13. században alapított városi vár Magyarország kevés folyamatosan használt és lakott középkori várainak egyike. Még a 13. században a négy saroktornyos vár északi felében a Kőszegiek palotaszárnyat építettek, melynek homlokzatán kora gótikus ablakok és festett fülkék nyíltak az udvar felé. A késő-középkorban újabb épületszárnyak épültek fel a várudvar többi oldalán gazdag építészeti és festett részletekkel. A várat 1532-ben török ostrom ellen Jurisics Miklós védte sikerrel. A vár épületeit ekkor komoly károk érték, átfogó felújítására a török kor után került sor, ekkor a Nádasdy, majd Esterházy családok birtoka volt. A várat 1955-62 között kulturális központként újították fel és alakították át. A vár jelenleg tervezett teljes felújítása jelentős beavatkozásokkal, a közlekedési rendszer átalakításával, funkcióbővítéssel jár. A beavatkozással érintett helyszínek megelőző régészeti próbafeltárását a városi önkormányzat felkérésére 2009 végén kezdte meg a KÖSZ Stratégiai Tervezési Igazgatósága, a II. sz. Regionális Irodával együttműködésben. A vár északnyugati részén a középkori torony és a mellette levő helyiség vastag feltöltésének szondázása gazdag leletanyagot eredményezett. A vár falszorosának déli szakaszán a mai falat megelőző – részben az ostromok kapcsán átépített – falszakaszok kerültek elő. A vár északi szárnya a 13. században a Kőszegiek által emelt épület előtti várudvar volt, ahol korábbi épületek, kemencék nyomait és az udvar több középkori járószintjét találtuk meg. A feltárás 2010 tavaszán az északnyugati falszoros és az elővár szondázó kutatásával folytatódik. A feltárást Kőszeg város honlapján online ásatási napló kíséri. Rácz Miklós

-2,22 -2,22

-1,74

+0,07

+0,37

-1,57 -1,59

-0,18

-1,78 -0,88

+0,48 -1,29 -0,47

+0,44 +0,14 -1,46 +0,06 +0,02

-0,24

-1,78

+0,28

-0,75

+0,19

39

Sümeg, vár – régészeti ásatás és falkutatás A vár régészeti feltárását és falkutatását a műemléki helyreállításhoz kapcsolódóan Sümeg Város Önkormányzatának megbízásából végeztük 2009. júniusa és októbere között. A vár régészeti feltárását, illetve az azzal párhuzamosan meginduló helyreállítást 1957–1963 között az OMF munkatársai, Kozák Károly régész és Koppány Tibor építészmérnök végezték. Az ásatás során feltártuk a belsővárhoz kapcsolódó, 15.-16. század fordulóján betöltött, sziklába vésett szárazárkot. Sikerült megállapítani az ún. keleti falszoros és a hozzá kapcsolódó várnagyi házból, gazdasági épületekből, istállóból és a katonaság szálláshelyéből álló épületrész építéstörténetének legfontosabb periódusait. Ezen a területen a legérdekesebb feltárt objektum a falszoros északi szakaszán feltárt, utólag kialakított cölöpsor volt, mely egykor földfeltöltést megtámasztó fonott falat hordozhatott. A keleti falszoros teljes területén feltárt feltöltésben nagymennyiségű és változatos 16-17. századi leletanyagot találtunk. A vár régészeti kutatásához szervesen kapcsolódó és eredményeinek értelmezéséhez nélkülözhetetlen falkutatást 2009. őszén végeztük el. A falkutatás során a teljes várra alkalmazható kutatási szisztémát alakítottunk ki, azonban a tényleges kutatást csak a keleti falszoros, a hozzá kapcsolódó keleti épületszárny, a nyugati palotaszárny, a kápolna és a belső várudvar területén végeztük el. Mind az ásatást mind a falkutatás során laboratóriumi vizsgálat céljára habarcsmintákat vettünk. Koppány András, Markó Ágnes Sarolta

MŰEMLÉKI KUTATÁS



MŰEMLÉKI KUTATÁS

40

Eger, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, „Líceum”

Gyöngyös, belvárosi műemlék lakóházak kutatása

A Főiskola megrendelésére a Líceum udvarán, a tervezett Infotórium helyén próbafeltárást végeztünk. Az itt megtalált falak a középkori és újkori Eger történetéről tudósítanak. Az udvar délnyugati sarkában előkerült kerámia- és kályhacsempe-anyag arra utal, hogy a területet a 14. századtól kezdve használták. A középkori épület(ek) a 16. század végén, 17. század elején elpusztult(ak), de két falat felhasználtak a 17. század végén – 18. század elején itt emelt lakóház építésekor. Amikor a Líceum alapjait 1765-1785 között, a mai udvar szintjétől számított 7-8 méter mélyre alapozták, az itt álló házakat elbontották, a falszövet egységesen barokk és modern.

Szent Bertalan u. 11. Az épületet 1751-52ben a jezsuiták emelték iskolának, ma ebben működik Gyöngyös zeneiskolája. Az épület pályázati pénzből történő felújításához kapcsolódó falkutatási feladatokat Gyöngyös Város Önkormányzatának felkérésére végeztük el. Igazoltuk, hogy a 18. század végén vagy a 19. század folyamán nagyobb átalakítás zajlott az épületen. A későbbiekben még további beavatkozások is voltak a homlokzatokon, köztük az 1960-as évek helyreállítása, amikor a mai műkő ablakkereteket legyártották. Az épület belsejében falkutatást nem lehetett végezni - itt csak értékleltárt készítettünk.

Az udvar északkeleti sarkában egy 19. század eleji tervrajzról ismert boltozott csatornát találtunk, amely részben elbontotta az udvaron feltárt egyetlen padlót. Ez a téglapadló a Líceum előtt itt állt 18. századi épület padlója, vagy a Líceum udvarának első padlója lehetett. Készítésének legkorábbi lehetséges időpontját az alatta lévő feltöltésrétegekből származó 16-18. századi kerámiaés kályhacsempeanyag, valamint egy I. József nevében 1709-ben vert érem adja meg. A feltárás eredményei alapján az udvar nyugati felében a most előkerült falak folytatása várható. Kárpáti János, Thury László

Fő tér 5. Források szerint az emeletes Csőke-kúria az 1750-es években épült, utcai traktusa az 1917-es tűzvészben súlyosan sérült. Az önkormányzat felkérésére végzett kutatások során a barokk kapualjban egy korábbi, talán középkori ház falmaradványát és a barokk falazatba másodlagosan bekötött homlokzati fal varratát tártuk fel. A főhomlokzat egészében a 20. század elején épült: jó állapotban fennmaradtak a kapuszárnyai és a jelenlegi vastag vakolat alatt a neobarokk stukkódíszek. Utóbbi és a falsíkok egyaránt simított vakolatot és zöld színezést kaptak. Másodlagosan foglalták be a barokk erkélyrácsot, ahogyan a kapualjból a lépcsőházba vezető díszes barokk kovácsoltvas kapu szárnyait is. Simon Anna, Fülöp András

41

Fertőd Esterházy kastély, Kamarakert – régészeti módszerrel történt feltárás A bizonyíthatóan 1711-után kiépülő kastély közvetlen környezetében több eltérő szerkezetű kertről tudunk az írott és képi források alapján. A kastély épületegyüttesének és környezetének évek óta tartó rehabilitációja során 2009-ben került sorra a Kamarakertek kutatására. Ezek a kertek szimmetrikusan elhelyezkedve L alakban övezik nyugatról és keletről a kastélynak a nagy parter felé kiugró épülettömbjét. Több átépítés mellett a kertrészt két nagy periódus alakította, a 18. században kiépített részben süllyesztett kert, amelynek süllyesztett részében narancsfákat helyeztek el és a süllyesztett kert feltöltése után a 19. században kialakított tájképi kert. A meginduló kertrégészeti kutatás célja, a teljes felületű feltárást megelőzően egyes, a képi forrásanyagból ismert olyan épített részletek felderítése volt, melyek alapvetően meghatározták egykor a kert periódusainak struktúráit. A Hercegi és Hercegnői Kamarakertekben elvégzett sekélyfúrások, üledékföldtani, talajtani, malakológiai és archeobotanikai vizsgálatok alapján rekonstruálható volt a kastélyépítés előtti, a mainál tagoltabb felszín. A hercegnői kertben sekélyebbek a talajrétegek és a művelt kert rétegek (90 cm), mint a hercegi kertben, ahol a 160 cm-t is elérték. A kastély építése előtt folyóvízi kavicsos, homokos üledéken, időszakosan nedvesedő környezetben erdős vegetációval jellemezhető talaj fejlődött. A luc és jegenyefenyő a terület közelében is lehetett, a szil fák parkszerűen ültetett területre utalnak. A barokk útszint meszes, homok és kőzetlisztes agyag összetételű üledékanyaggal kötött kavicsos homok, amit a közelből hozhattak. Az 1902-1903-as kerti szintbe viszonylag jó minőségű talajanyagot is kevertek. A kerti rétegekből jelentős mennyiségű építési törmelék (tégla, habarcs) került elő, exotikus növények magjai nem. Koppány András, Thúry László, Dr. Horváth Zoltán, Gulyás-Kis Csaba, Pető Ákos és Dr. Medzihradszky Zsófia (MTM)

MŰEMLÉKI KUTATÁS



MŰEMLÉKI KUTATÁS

42

Mérnöki Projektiroda A 2009 évi munkák során is együttműködtünk az állami örökségvédelmi társintézményekkel (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága), amelyektől több tervezési feladatot kaptunk. Folytatódtak korábbi kiemelt munkáink is, mint a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom kivitelezésének irányítása, illetve a visegrádi királyi palota épületei további helyreállításának megtervezése. Több pályázatban is részt vettünk önkormányzatok és más költségvetési intézmények felkérésére. Az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” pályázataira készült a körmendi Batthyány-Strattmann kastély volt Lovarda épületének (ma Színház), illetve a Narancsházak és kertészeti épületek helyreállítási terve, valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola épületének homlokzati terve. Az Európai Uniós pályázatokhoz kötődő további feladataink: a kisnánai vár rekonstrukciója, a szécsényi városfalak és környezetük értékmegőrző bemutatása, valamint a hatvani Grassalkovich kastély új funkcióra történő áttervezése. Szakmai munkánk révén a Budavári Önkormányzattal is jó együttműködés alakult ki, így mi készítettük több első kerületi épület felújításihelyreállítási tervét: Döbrentei tér 15. – Mesemúzeum; Tárnok utca 14., Bécsi kapu tér 8. A Mátyás templomhoz kapcsolódóan, feladatunk volt a Hess András tér – Szentháromság tér – Halászbástya környezetének műemléki szemléletű rendezése is. Megrendelőnk volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Rezi és Tátika várának újabb munkálatainak megtervezésében. A történeti egyházakkal való együttműködésben készültek a szeged-tápéi illetve a hevesi római katolikus templomok, illetve a bakonyszentlászlói evangélikus templom felújítási tervei (ez utóbbi helyreállítása már a befejezéshez közelít). A kert- és tájépítészek a Tiszadobi Andrássy Kastély parkjának helyreállítási tervei mellett a templomok és várak környezetének kialakításában játszottak fontos szerepet. A 2008-ban elkezdett észak-indiai Zangla, királyi palota helyreállítási munkáinak folytatásában két munkatársunk vett részt (statikus és építész), ahol az állagmegóvási munkálatok mellett, a fontosabb építészeti részletek felmérésével is foglalkoztak. A korábbi évekhez hasonlóan részt vettünk a szakoktatásban az Építésztovábbképző Kht.-vel közösen szervezett kreditpontos továbbképzéseken. Továbbra is arra törekszünk, hogy sikeres, figyelemre méltó helyreállítások jellemezzék tevékenységünket. Máté Zsuzsanna

43

A budavári Nagyboldogasszony (Mátyás ) templom helyreállítási munkái A templom külső kő homlokzatainak restaurálása a déli torony alsó szintjeinek kivételével befejeződött. A hajó és a szentély falán a felületi hiányokat kőpótló anyagokkal egészítették ki, míg a déli torony felső szintjein kőcseréket is végre kellett hajtani az egyes kváder elemek és faragványok rossz állapota miatt. Befejeződött a tetőszerkezet hiányinak pótlása a mázas cserépfedés teljes cseréjével. Az eredeti tervekben meghatározott minta helyreállítása újragyártott Zsolnay-cserepekkel történt. Elkészült a huszártorony újrabádogozása és a tagozatok aranyozással történő kiemelése a régi fedésen levő maradványok alapján. A templombelsőben befejeződött az északi kápolnasor alatti helyiségek helyreállítása a teljes berendezéssel együtt, amely a templom idegenforgalmi személyzetének szobáját és az üzemeltetés helyiségeit tartalmazza. Átadásra került a felújított altemplom és előtere, amely a turisztikai látogatási idő alatt biztosítja a liturgikus teret. Elkészült az északi kápolnasor feletti Béla-termek, a királyi oratórium és a Máltai-lovagterem díszítő festésének és Lotz Károly művének, az I. Ferenc József és Erzsébet királyné Szent Szűz előtti hódolását ábrázoló falképének restaurálása. Deák Zoltán

MŰEMLÉKI TERVEZÉS



MŰEMLÉKI TERVEZÉS

44

Budapest, Tárnok utca 14. lakóház helyreállítás A Budai Vár egyik karakteres épülete ez az egyetlen utcai szárnyból álló, egyemeletes, többször jelentősen átalakított középkori lakóház. Az épület magja 14. sz. végi, majd a 15. sz.-ban üzletsorrá bővítették, ennek nyomát őrzi a bejárat melletti kis áruátadó ablak. Az 1950-es években a földszinti homlokzati fal kibontásával visszaállították a 18. századi falsíkokat, a kőkonzolokon és reneszánsz indafestésű boltíveken nyugvó kiugró emeletet. A Budavári Önkormányzat az utcai és udvari homlokzatok, a tető és a kapualj felújítását tűzte ki célul. A károsodott rekonstrukciós vakolat eltávolítása és az eredeti részek konzerválása után nem változtatunk az 50-es évek óta megszokott színvilágon, mivel a 16. sz.-i eredeti festett vakolat színe nem maradt meg. Terveink szerint megtisztítjuk a kőkereteket és a lábazatot, megakadályozzuk a falnedvesedést, és felújítjuk a nyílászárókat. A fedélszerkezetet javítjuk, a tetőfedést részben cseréljük. Visszaállítjuk a boltozatos kapualj különleges hangulatát egységes bejárati ajtók elhelyezésével, a világítás korszerűsítésével, a tégla padlóburkolat és a kovácsoltvas elemek tisztításával. A belső udvarban megoldjuk a vízelvezetést, és barátságos pihenőhelyet alakítunk ki. Biró Zsófia, Garaguly Kinga, Vándor András, Bengyel Gyuláné, G. Árvai Zsuzsa

45

Bakonyszentlászló, evengélikus templom

Balatonszárszó, M7-es autópálya – Régészeti Pihenőpark

A 13. századi eredetű, az idők során szinte felismerhetetlenségig átalakított épület középkori tömegének rekonstrukciójával, lizénás homlokzatrendszerének és nyílásainak helyreállításával, a belsőben a lépcsős diadalív és a szentélyboltozat rekonstrukciójával egy nívós román kori templomot állíthattunk vissza az eredetit megközelítő állapotába. A hajóba új famennyezetet és fa szerkezetű karzatot terveztünk.

Az M7-es autópálya balatonszárszói lehajtójának megelőző feltárása jelentős régészeti emlékeket hozott felszínre. Szárszó középkori központjának bemutatására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. autópálya-pihenő és régészeti pihenőpark kialakítását kezdeményezte.

2009-ben készült el a villámhárító rendszer kivitelezése, az 1816ban épült torony homlokzat-helyreállítása és a belső világítás tervei. A szentély indirekt megvilágítással kiemelt fényt kap. A hajó középkori falain lévő falpillér- és boltozatlenyomatok láthatóságát kisméretű, korszerű, irányítható lámpatestek biztosítják, jó színvisszaadású halogén fényforrásokkal. A műemléki helyreállítás teljességéhez az egyik román kori karzatoszlop rekonstrukcióját tervezzük. Szükséges lenne a középkori körítőfal bemutatását célzó kertépítészeti munkák kivitelezése is. Bengyel Gyuláné, P. Samu Viktória

A restaurált leletek az autópálya-pihenő épületében kapnak helyet, amely egyben a régészeti park fogadó-épülete is. Az egykori faluközpont árokkal erősített palánkjából az északkeleti és délnyugati, csaknem két öl magas karéj valósul meg. A templom körüli lakó- és gazdasági épületek, valamint a temető esetében értelmező bemutatást tervezünk. Ez az épületek faszerkezetű tapasztott falazatának részleges, 50-130cm magas alaprajzi rekonstrukcióját, míg a temetőnél a jelentősebb mellékletet tartalmazó sírok jelzésszerű bemutatását jelenti. Legnagyobb beavatkozás a 13. században épült templom tömegrekonstrukciója. Az elpusztult 13x8m befoglaló méretű épület hajója és szentélye – a feltárt alapozás és az analógiák alapján – tégla falazattal és nyeregtetővel épül meg. A rekonstrukció egyrészt felidézi a középkori templomot és felhívja az utazók figyelmét az autópálya-építés során előkerült kulturális örökségre, másrészt az áttört falazat fényhatásával méltó teret létesít egy ökumenikus kápolna számára. Fülöpp Róbert

MŰEMLÉKI TERVEZÉS



MŰEMLÉKI TERVEZÉS

46

Körmend, Batthyány-Strattmann kastély és várkert Magyarország legkiemelkedőbb műemlékeinek egyike, a körmendi Batthyány-Strattmann kastély. A mára már kritikus állapotba került műemlékegyüttes rekonstrukcióját Körmend Önkormányzata Kapuprojektek néven indította el. A kastélyegyüttes első fejlesztési célterülete a várossal érintkező északi és nyugati kapuk térségének rehabilitációja. Ez a volt Lovardában működő színház felújítását a több éve üresen álló Narancsházak és Szamáristálló, valamint a Kertészeti épületek, beleértve az Északi kert és környezetük „rekonstrukcióját” jelenti. A tervezés alapgondolata minden épületnél a meglelt értékek felszínre hozatala, bemutatása volt amellett, hogy az épület új funkciói alapján a város életének vérkeringésébe kapcsolódjon.

Narancsházak és Szamáristálló A kastélyegyüttes és park mai északi határoló vonalán, a főépület által meghatározott észak-déli tengelyre szimmetrikusan helyezkednek el az 1802-ben Franz Vojta által épített narancsházak. Az előzetes levéltári kutatások, majd az épület falkutatása és a helyszíni szemlék során talált festésmaradványok igazolják, hogy egykor mindkét Narancsház végeiben kétszintes épület állt, amely mellett a külső körítő falazat egy nagy udvart keretezett (1844 Harangozó János felmérése). A déli oldalon kb. 7 méter széles, fa és üveg szerkezetű üvegház foglalt helyet. A későbbi (1844) átépítés eredményeként lakóegységekkel osztották fel az udvart. 1887-ben elbontották az üvegházakat és kialakították a mai architektúrát, a beforduló egy-egy saroktömeggel és kerítésfallal. Az eredeti funkció megjelenése felvetette az üvegház „visszaépítésének” szükségességét. A műemléki elvekhez hűen cél volt, hogy a megjelenő új tömeg ne zavarja meg a mai egységes képet, és ne fokozza, inkább oldja annak merev szabályosságát. Ezek miatt alakult ki a mai épületbe kapcsolódóan, a meglévőre támaszkodva, az eredeti tetőkre finoman utaló, játékosabb új üvegtömeg. A nyugati épületbe az eredeti növényekkel berendezett pálmaház és kiállítóterek, a keleti épületbe optikai csodák palotája és vendéglátóhelyek kerülnek. A narancsházakhoz csatlakozó, azt kiszolgáló szamáristállónál az egykori istállóhomlokzat visszaállítása a feladat a helyszíni kutatás eredményei alapján. A tervezés folyamán igyekeztünk megfelelni a korszerű épületekkel szembeni elvárásoknak a műemléki kötöttségek mellett is, ezért készült a biztonsági rendszer, a tűzjelző hálózat kiépítése, korszerű gépészet, lehetőség szintek közötti mozgásra lifttel, valamint az akadálymentes vizesblokkok mindkét épületben. Erdélyi Erika

47

Kertészeti épületek

Északi kert és parkoló

Színházépület, volt lovarda

Az épületegyüttes legkorábban 1885-ben, a Narancsházak üvegházainak elbontása után épülhetett.

Az Északi kert az egykori nagy tájképi kertnek a kertészeti funkciójú épületekhez kapcsolódó gazdasági területe, amely hangulatában az egykori Narancsház környezetét idézi, de mai eszközökkel: változó méretű évelőágyásokkal, sétányokkal. Itt kapnak helyet a fennmaradt eredeti szobrok: Artemis és Clusius is.

A lovarda impozáns tere három szint magas lehetett, északi oldalán feljáróval és karzattal. A 19. és 20. században magtárként és kultúrházként is használták, majd 1979-ben színházzá alakították, amely mára korszerűtlenné vált.

A ma étteremként működő kiszolgáló épület mellett használaton kívüli, lepusztult, elhanyagolt állapotban levő egykori kertészlakból és kertészeti palántanevelő építménysorból áll. A kertészeti épületek új funkciói részben köthetők az eredetiekhez, vagyis a főút menti épületsorba kertészeti áruda és az azt kiszolgáló palántanevelde kerül, az egykori Kertészlakban pedig Infópont kapna helyet. A lenyomatok és tervtári anyagok alapján visszaállítjuk a palántanevelde eredeti tetőformáját, fűtésrendszerének és belső berendezéseinek kialakítását. Célunk az északi épületsor jellegének és hangulatának megtartása, anyaghasználatban és formálásban a Narancsházaknál már alkalmazott gondolat fut végig. Biró Zsófia

A Nyugati Narancsházban az előkerült források, az 1870-ből és 1883-ból származó növényleltárak, 1888-as növény eladási lista és 1889-es árverési jegyzőkönyv alapján kerül felidézésre az egykori orangerie. A Narancsházak és a Kertészeti épületek tervezett új funkciója jelentős közönségforgalmat feltételez. A közlekedési rend kialakításánál, a parkoló helyének megválasztásánál maximálisan törekedtünk a történeti kert értékeinek megőrzésére, a műemléki szempontok figyelembevételére. G. Árvai Zsuzsa

A tervezésnél elsődleges célunk a városfejlesztési koncepcióba, valamint a kastélyegyüttest konferencia- és kulturális központként történő hasznosítási terveibe illeszkedően a színházépület többfunkciós használatának biztosítása volt. Az épület fő szerkezeti elemeit megőriztük, a javasolt süllyedők beépítésével a használatnak megfelelően változtatható színpadot és termet terveztünk. Nagy hangsúlyt fektettünk az akadálymentesítésre a színpadtechnikai-, épületgépészeti- és épületvillamossági rendszerek korszerűsítésére, valamint új belsőépítészeti arculat megteremtésére. A homlokzatok helyreállításánál az egységes klasszicista állapotot rekonstruáljuk. P. Samu Viktória, Garaguly Kinga

MŰEMLÉKI TERVEZÉS



MŰEMLÉKI TERVEZÉS

48

Kisnána, vár és környezete helyreállítási és fejlesztési terve Kisnána Polgármesteri Hivatala megbízásából összegeztük, aktualizáltuk és továbbfejlesztettük a korábbi helyreállítási terveket. Ennek eredményeként öt területet klönítettünk el: • Kőfalak és külső kaputorony helyreállítása, pince szigetelése • Tájház felújítása • A Palotaszárny felújítása, amelynek hajdani rangját a kőtár anyagára alapozott új és látványos történeti rekonstrukció mutatja majd be. • Öregtorony négy hasznos szintjében a mai igényeknek és technikai lehetőségeknek megfelelő eszközökkel állítanánk vissza a vártörténeti kiállítást. (Dobó István Vármúzeum) • A délnyugati (gazdasági) épület alsó szintjén többcélú terem kialakítását terveztük. A vár adottságainak teljesebb kihasználása, a látogatási idő és lehetőségek bővítési szándéka indokolja egy nagyobb zárt tér kialakítását. A rendhagyó történelemórák, előadások, alkalmi kiállítások és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas terembe terveztük a virtuális várrekonstrukció másik látványos elemét, az óriás-kivetítőn megjelenített, interaktív, mozgó történelmi várlátogatást. A helyreállítási program közel 250 millió forint Európai Uniós támogatást nyert. A kivitelezés 2010 tavaszán kezdődik. Albert Tamás

Sirok Alsóvár és környezete helyreállítási és rendezési terv A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága megbízásából végzett turisztikai, kulturális fejlesztés és a teljes helyreállítás tervével a vár bekerült a 2001-2011-es Várprogramba. Mára elkészült a felvezető út, a víz, a csatorna és az elektromos hálózat kiépítésével. A földmunkákat régészeti megfigyelés, a vári csatlakozásnál teljes régészeti feltárás kísérte (kutató: Fülöp András). Megkezdődött a Felsővár régészeti kutatása is. Közel 350 millió forintos Európai Uniós támogatással a következő ütemben valósul meg az alsóvár és környezetének helyreállítása, rendezése. A rom-jellegű összkép megtartása mellett tervezett fejlesztések nemcsak a turisztikai látványosságokat és a komfortot érintik, hanem hitelesen rekonstruálható részletekkel is gazdagítják a várat. A volt istállóépület területén tervezett félnyereg tető alatt valósul meg: • helytörténeti és alkalmi kiállítótér, • pénztár, kiadvány árusítás, • WC-mosdó csoport 100 főre, • fedett pihenőhely, • karbantartó bázis, anyag-és szerszámraktár, • 2-3 kézműves bemutató-műhely (pl. fazekas, kovács) Az alsóvár bástyáiban kilátó teraszokat terveztünk a közbenső födémek rekonstrukcójával. A vár egykori használatát az alsóvári kapu és környezetének rekonstruklciója fogja legjobban bemutatni, mint a hitelesen rekonstruálható farkasverem, a működő felvonóhíd és kapu, felette Rómer Flóris leírásából is ismert feliratos kőtábla. Albert Tamás

49

Hatvan, Grassalkovich-kastély A kastély előzményét képező fogadóépület 1702-ben épült fel, 1711-12-ben majorsággá alakították. 1746-ban Grassalkovich I. Antal az épületet L alakú kastéllyá építtette. Az 1763-ban bekövetkezett második kastélyépítési periódusban Jung József építőmester készítette a főépület nyugati szárnyának emeleti térosztását, a kastélyépületet szimmetrikussá tevő nyugati oldalszárnyat, valamint az U alakúvá alakított kastélyhoz csatlakozó két, szintén U alakú földszintes melléképületet. Ezzel a kastély elnyerte mai formáját. A Hatvanyak 1867 után több ütemben végeztek meghatározó belsőépítészeti átalakításokat. A kastély 1947-től iskolaként, 1958-tól 1985-ig kórházként funkcionált. Az épület a nyugati szárny kivételével – ahol művelődési ház üzemel – üresen, részlegesen felújítva áll. 1994-től több ütemben készült el Albert Tamás tervei alapján a főépület homlokzat felújítása. Tervezőink 2009-ben kaptak felkérést a Hatvani Önkormányzattól az épület hasznosítási, felújítási terveinek elkészítésére. A tervek szerint a nyugati melléképületben kávéház, a keleti melléképületben a Hatvany Lajos Múzeum látványraktárai és kiállítótermei, a főépület földszintjének keleti felében a múzeum kiállítótermei és irodái nyernek elhelyezést. A főépület pincéjében konyha és technológiai terek, nyugati szárnyában és emeletén szálláshelyek, étterem, kiállítóterek jönnének létre. A felújítás az eredeti térszerkezet rekonstrukciójával történne meg. A tervek szerint az épület otthont adhatott volna Magyarország 2011-es EU-s soros elnökségének egyes rendezvényei számára is. Albert Tamás, Wittinger Zoltán







 











MŰEMLÉKI TERVEZÉS



MŰEMLÉKI TERVEZÉS

50

Tiszadob, Andrássy-kastély parkjának helyreállítása, I. ütem Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1880-85 között építtette fel neogótikus kastélyát a Holt Tisza mellett, amelyet a kornak megfelelően tájképi stílusban épült kastélypark övezett. A parkban a nemesi család minden sportolási, szórakozási igényét kielégítő kellékei megtalálhatóak voltak, amelyek az 1940-es évektől kezdődően fokozatosan eltűntek. A kastély és park közel 30 évig Gyermekotthonként való hasznosítása lassú leépülését jelentette. Most azonban lehetőség adódott a még meglévő értékek megőrzésére és felújítására. A kastély kulturális és turisztikai hasznosítását célzó felújítás pályázati pénzből valósul meg, amelynek része a park egy részének, a kastély közvetlen környezetének (I. ütem) helyreállítása is. A kastély előtti parkrészben dekoratív pleasure-ground kerül kialakításra és az épület főbejáratához kapcsolódóan igényes díszburkolatú fogadótér valósul meg. A műemléki szempontból különleges értéknek számító hímzéses buxus parter megmentése kiemelt figyelmet kapott a tervek készítése során. Eredeti tervek hiányában egyedi módszerekkel történt a felmérés és a rekonstrukciós rajz elkészítése. A végső terv dendrológus szakember bevonásával főként a meglévő növényanyag revitalizációját célozta meg, hogy későbbi kutatások alapján lehetséges legyen a teljes rekonstrukció. A parter felújítása speciális és komplex szempontrendszer alapján történhet, a munkamenet pontos leírása szintén a kiviteli tervdokumentáció részét képezi. A megvalósításra 3-4 év szükséges, a végső állapot kialakulásának várható időpontja 2014. Dr. Szikra Éva, G. Árvai Zsuzsa, Remeczki Rita, Farkas Ágota

51

Pályázati kutatási programok, nemzetközi együttműködések Észak-Bükk Örökségvédelmi és Kutatási Program Az Észak-Bükk gazdag történelmi múltjának emlékei – a méltán nemzetközi hírű Istállóskői-barlang kivételével – a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlenek. A régészeti örökség emlékei súlyosan veszélyeztetettek, rohamosan pusztulnak. A középkor épített örökségi elemeit (Dédes-, Éleskő-vár) a természet erői és sok esetben a nem megfelelő használat rongálja, míg az erődített településeket és a hozzájuk tartozó halomsírmezőket fémkeresővel dolgozó műkincsrablók fosztogatják és pusztítják el. Az érintett önkormányzatok (Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó, Szilvásvárad) és a K.Ö.Sz. együttműködési szerződést kötött a veszélyeztetett örökségi elemek állapotának megóvását, tudományos kutatását, hosszú távú hasznosítását célzó örökségvédelmi koncepció kidolgozására és megvalósítására. A kezdeményezést a Bükki Nemzeti Park és az illetékes erdőgazdaságok (Északerdő Zrt., Egererdő Zrt.) is támogatják. 2009-ben a Topográfiai Osztály elkészítette a települések örökségvédelmi hatástanulmányainak régészeti munkarészeit, a területen azonosított régészeti lelőhelyek inventáriumát. A Verebce-bércen ismert bronzkori-vaskori erődített telep és halomsírmező topográfiai kutatását és felmérést 2010-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének szakmai bevonásával tervezzük megkezdeni. A Stratégiai Tervezési Igazgatóság nagyrészt helyszíni felmérésekre alapozva összeállította az épített örökségi elemek, műemlékek kataszterét. A bejárás mellett az első és második katonai felmérések térképeinek, továbbá a megyei műemlékjegyzéknek a felhasználásával meghatároztuk annak a területnek a határát, amely a legkorábbi lakott területet képezi. Jelentés készült a települések értékes és védendő épületállományáról. Az ismert műemlékeken, valamint a rendezési terveken feltüntetett, védendő objektumokon kívül olyan épületekre és településszerkezeti elemekre is felhívtuk a figyelmet, amelyek értékhordozását korábban nem rögzítették, vagy megőrzésük érdekében szükséges valamilyen beavatkozás. A szabályozási tervvel nem rendelkező Mályinka esetén bejárásunk hiánypótló jellegű volt, az elkészült dokumentáció alapját képezheti a majdan elkészítendő részletes örökségvédelmi hatástanulmánynak. Reményi László, Jankovics Norbert, Wittinger Zoltán

KIEMELT PROGRAMOK



KIEMELT PROGRAMOK

52

Nyírbátor – Báthori rezidencia, a leletanyag leltározása és tudományos feldolgozása A nyírbátori Báthori család központi nemesi rezidenciájának az 1950-es évek óta szinte folyamatosan zajló, szondázó jellegű régészeti kutatása után 1999-től 2006-ig nagy felületek megnyitásával végzett feltárások folytak (3000m2, sok helyen 3,6-4m mélységű rétegsorok). Ennek eredményeként sikerült tisztázni, hogy a rezidencia egy központi udvar köré rendezett 3 épületszárnyból állt, amelyet egy építési periódusban, de több fázisban építettek. A még álló épületrész, a rezidencia északi szárnyát alkotó ún. ebédlőpalota (későbbi barokk magtár) műemléki helyreállítása a 2004-ben megnyert PHARE pályázattal indult. Ezzel párhuzamosan 2005-2006-ban került sor a legnagyobb felületű és a legtöbb eredményt hozó feltárásra, amely az egykori rezidencia É-i illetve Ny-i szárnyát, illetve azok környékét érintette. A nagy mennyiségű, mintegy 100 M30-as ládányi leletanyag folyamatos, az ásatásokkal párhuzamosan kezdődő feldolgozása után jelentős lépést jelentett a K.Ö.Sz. által a Nemzeti Kulturális Alaptól 2009-ben elnyert pályázati forrás, amely a leltározást, a leletanyag meghatározását, leírását, valamint a tervezett monográfia számára szükséges előkészítő munkákat (fotózás, rajzolás) támogatja. A Szakszolgálat laboratóriumában és a partnerintézményekben ugyancsak 2009 folyamán indultak el a tudományos feldolgozás további munkafázisát jelentő természettudományos és interdiszciplináris kutatások (geopedológia, archeozoológia, malakológia, famaradványok, habarcsminták vizsgálata) amelyek szintén elősegítik a leletanyag tudományos értékelését. Dr. Virágos Gábor, Skriba Péter, Kiss Csaba

53

Paks-Gyapa, kelta temető A több korszakos régészeti lelőhely Paks-Gyapától K-re, a Vörösmalom-dűlőben található. 2009-ben az M6 autópálya feltárt nyomvonalához csatlakozva újabb ásatásra került sor, amely elsődlegesen a lelőhelyen található kelta nekropolisz kiterjedését volt hivatott meghatározni. A Nemzeti Kulturális Alapprogram által támogatott munka a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének együttműködésben valósult meg. A 2104 m² nagyságú területen feltárt hat La Tène temetkezés a 2008-ban kiásott tizenkilenc sírral együtt huszonötre emelte a temető ismert sírszámát. A korábbi megfigyeléseknek megfelelően a csontvázas sírok egymáshoz viszonylag közel, egy csoportban helyezkedtek el; mellékleteik bronz- és vas fibulák, kar- és bokaperecek, edények és állatcsontok voltak. A hat szórthamvas temetkezés a csontvázas sírok csoportjától kissé távolabb, nagyjából egy sorban került elő. Ezek mellékletei az emberi maradványok mellé helyezett agyagedények, állatáldozat és személyes tárgyak (fibulák, hólyagos bokaperecek, stb.) voltak. A nekropolisz feltárt részéből előkerült fémleletek a La Tène kultúra jellegzetes produktumai, amelyek közül azonban a fegyverek hiányoztak. Mivel az ékszerek főként női és gyermeksírokból származnak, ezért valószínűnek tűnik, hogy a harcosok temetkezései a nekropolisz még feltáratlan részén, elkülönülten helyezkednek el. A most napvilágra került leletek jelentősége elsődlegesen abban rejlik, hogy eddig a kutatás a Balatontól D-re, főként Kr. e. 3. századi (LT B2 és C1) leleteket ismert, a paksi sírokban viszont a Kr. e. 4. század második felére (LT B1 kései időszakára) datálható mellékletek is vannak. A késővaskori sírok mellett későbronzkori gödrök, római kori árok, csontvázas avar temetkezés és néhány keltezhetetlen gödör jelentkezett. Tankó Károly (ELTE), Czifra Szabolcs

KIEMELT PROGRAMOK



NEMZETKÖZI PROGRAMOK

54

JAYA–Koh Ker Projekt, khmer királyi központ felmérése (Kambodzsa) A K.Ö.SZ. a projektgazda Angkor Alapítvánnyal kötött együttműködési szerződés alapján vesz részt a 10. századi khmer királyi központ, Koh-Ker régészeti topográfiájának, műemléki felmérésének elkészítésében. A magyar szakembereknek az egykori királyi székhely műemléki védettséget élvező 9 x 9 km-es magterületének emlékeit, a királyi székhely struktúráját kell meghatározniuk, a korábbi felméréseket kiegészíteniük, pontosítaniuk. Feladatunk a helyi hatóságokkal és a lakossággal együttműködve hosszú távú örökség- és környezethasznosítási, valamint idegenforgalmi terv kidolgozása, továbbá az örökségvédelmi szakemberek számára a magyar tapasztalatok átadása is. A munkát nehezíti, hogy a területnek körülbelül 80 %-át benőtte az őserdő és csak a turisták által látogatott helyek vannak aknamentesítve. A Koh Ker területén található régészeti lelőhelyek és műemléki együttesek sok tekintetben veszélyeztetett állapotban vannak, ezért a felmérési munkák (régészeti topográfia, építészeti felmérés, térképezés) során külön hangsúlyt helyezünk arra, hogy a veszélyforrásokat azonosítsuk, és ahol szükséges, javaslatot tegyünk az azonnali beavatkozásra (risk management). Minden felmérésnél külön kezeljük a különböző veszélyforrások feltárását és ezek kiértékelését, amelynek alapján beavatkozási tervek készülnek (risk lists and documentation). Ennek keretében az első terepmunka időszakában több ilyen feladatot is elvégeztünk, illetve olyan dokumentációk készültek, amelyek a későbbi hasonló jellegű, standardizált anyagok mintájaként szolgálnak. Dr. Siklódi Csilla

55

Zangla Khar, India – Értékvizsgálat és állagmegóvási munkák, II. ütem A több ezer méter magas hegyekkel övezett Zangla, a Himalája nyugati nyúlványában, India Ladakh tartományában található. A településtől mintegy másfél kilométerre, egy tanúhegy csúcsán, hosszú csörten-sor végén álló romos épület az egykori királyi palota. Harmadik emeletén található az a kis szoba, melyben Kőrösi Csoma Sándor elkezdte a tibeti kultúra kutatását, a tibeti-angol szótár anyagának gyűjtését. A magánkezdeményezésű nemzetközi projekt az NKA minisztériumi keretéből, magántámogatásokból, illetve önkéntesek vezetésével, helyi szakemberek és helyi munkaerő bevonásával működik. A 2008.évi helyszíni munkák során elkészült az épület építészeti felmérése és ezzel párhuzamosan a legsürgősebb beavatkozások előkészítése (eredetivel megegyező anyagú és méretű vályogtéglák készítése, faanyagok beszerzése) és kivitelezése (a Csoma-szoba tömb nagyobb repedéseinek tapasztása, a szoba padozati födémszakaszának újrakészítése, leomlott falszakasz visszaépítése, az északi szárny zárófödémének helyreállítása, a szentély felülvilágítójának újraépítése). Az idei munkák a komolyabb szerkezeti problémák helyreállítására irányultak, a déli szárny lépcsőházi falának és két szinten födémeinek megerősítésére, részbeni cseréjére került sor. Ezzel párhuzamosan folytatódott az épület felmérésének építészeti részletekre kiterjedő vizsgálata és dokumentálása, a szükséges szakrestaurátori munkák és beavatkozások összeírása. Elkészült egy részletekre is kiterjedő helyszínrajz az épület és környezetének viszonyáról, a környező épületmaradványok állapotáról. Az épület fontosabb építészeti részletei közül számos egyedi mintákkal faragott fa ablak és ajtószerkezet, oszlopok és oszlopfejezetek, erkélyszerkezetek, vályogból formázott díszesebb és kevésbé díszes kályhák, a szentély faszobrainak alapzatának (oldalfalán nyomokban még láthatóan festett) felmérése készült el. Összeírásra került a szükséges festőrestaurátori (elváló vakolat Baktay Ervin feliratával, szentély padozata, szentély falának kutatása), textilrestaurátori (thangkák, szobrok textilei) és farestaurátori (oszlopok, faragott és esetleg festett ajtótokok, ablakok parkna elemei, faszobrok) jelenlét a következő években. Olosz Emese, Erdélyi Erika, Irimiás Balázs, Barcza Gergely, Samin Etienne

NEMZETKÖZI PROGRAMOK



NEMZETKÖZI PROGRAMOK

56

10-12. századi vár kutatása Tölebiben (DK-Kazahsztán) A Selyemút melletti Tölebi várában 2008-ban kezdődött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézete és a Kazahsztáni Régészeti Intézet közös ásatása, amelyhez 2009-ben csatlakozott a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat is. A 120x100 m nagyságú vár a 10-12. században vályogtéglából épült, és csak 50-100 évig használták. A döngölt agyag alapra épített várfalakat a fő égtájak szerint tájolták, a sarkokon és más stratégiai helyeken tornyokkal erősítették. A leletanyag nagyrészt gyorskorongon készített főző- és tároló edényekből illetve töredékből állt. Feltártak egy több mint 3 méter mély, sokszög alakú, gazdag leletanyagot szolgáltató kutat is, amelyet egy tereprendezés során a 10-12. században betömtek, tetejét döngölt agyaggal fedték be. Az északi várfal melletti szelvényben egy kisebb épület részletét tárták fel. A padlója a jelenlegi járószinthez képest két méter mélyen fekszik. Az épület déli falába vájt kemence belső falát bekarcolt fákkal és farkasfog motívumokkal díszítették, közepén a tömjént tartó kerámia helyének a nyoma látszik. Ez a törzsi hagyományokra épülő hitvilágra utal. Az iszlám hivatalosan a 12. században vált államvallássá, de az ősi hit nyomokban ma is él Kazahsztánban. Kiss Csaba Kálmán, Mordovin Maxim

57

Logisztikai Igazgatóság A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál 2009-től új szervezeti egységként működik a Logisztikai Igazgatóság. Feladatköre a műszaki, technikai, infrastrukturális és minden egyéb működtetési háttérfeladat ellátása. Biztosítja az Intézmény megfelelő fenntartását és működtetését műszaki, üzemeltetési, gondnokolási és őrzési-biztonsági ügyekben, lebonyolítja a beszerzéseket és intézi a szükséges készletezéseket, a Gazdasági Igazgatósággal együttműködve ellátja a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatokat. Mindezek keretében először is megteremtettük a biztonságos és megfelelő anyaggazdálkodás feltételeit, a régészeti eszköz- és anyagkészlet kezelését, raktárhelyszíneket alakítottunk ki a központban, illetve szolgálatba állítottunk egy kifejezetten anyagmozgatást szolgáló kisteherautót is. A műszaki osztályon belül gépjármű előadó és műszaki felelős szervezi a régészeti kutatásokhoz és más feladatok ellátásához szükséges gépjárművek biztosítását. Flottánk döntő része terepjáró és terepes kisbusz. 2009-ben a már meglevő Regionális Központok folyamatos fejlesztése mellett kialakítottuk a Nyíregyházi Regionális Irodát is minden szükséges infrastruktúra biztosításával. A beszerzéseket (árut és szolgáltatást), valamint a közbeszerzések előkészítését külön kis létszámú szakember csapat végzi, minden nap megfelelve a kihívásoknak, folyamatosan koordinálva a terv szerinti közbeszerzési eljárásokat. A legnagyobb fejlesztések az informatika területén voltak. Az egyéni felhasználók számára korszerű számítógépek és szoftverek állnak rendelkezésre és kialakításra került a minden szervezeti egységet magába foglaló és összekötő országos informatikai és telekommunikációs hálózat. Elkezdődött az intézményi feladatok ellátására – felmérés, dokumentálás, feldolgozás – koncentráló geodéziai és térinformatikai rendszerek, műszaki feltétele és a szakembergárda kiépítése. Az Igazgatóságon dolgozó műszaki ellenőrök részt vettek az Intézmény régészeti projektjeinek műszaki-technikai előkészítésében és lebonyolításában is. Legnagyobb feladatunk a honvédségi tulajdonból átkerült raktárbázis és parancsnoki épület, a leendő KÖSZ-központ épületeinek felmérése, az átalakítási és hasznosítási tervek elkészítése volt. Elvégeztük az épületállományunk fejlesztési, üzemeltetési és karbantartási munkáinál felmerülő építőipari-műszaki feladatokat, a közbeszerzési pályázat ajánlatainak értékelését, ellenőrzését. 2009-ben számos sikeres pályázatunk volt, amelyeknél nem csupán a pályázatfigyelésben valamint pályázatírásban, hanem a megvalósításban és lebonyolításban is részt vettek a Logisztikai Igazgatóság munkatársai. Frankovics Tibor

LOGISZTIKA



MUNKATÁRSAK

58

MUNKATÁRSAINK Főigazgatóság Dr. Virágos Gábor

Gazdasági Igazgatóság

Logisztikai Igazgatóság

Régészeti Igazgatóság

Jogi és Adminisztrációs Osztály

Császár Katalin Szabó Angéla

Belényesy Károly Szeiler Veszna

Dr. D.Tóth Éva Egyházi Dóra Volák Petra Szűcs József Kovács Katalin Lengyel Dénesné Lengyel Nikolett Novottny Tibor

Pénzügyi és Számviteli Osztály

Frankovics Tibor Halász Adrienn Gálvölgyi Ildikó Pap Károly Kiss Attila József Gergely Tamás Vénig György Török Miklós Korbuly Tamás Borbély Anita Szeőke Sándor

Munkaügyi Osztály Tombácz Csilla Kőszegi Zsuzsanna Anikó Homa Károlyné Marika

Kovácsné Sándor Erzsébet Koczur Pálné Bodnár Bernadett Szablya Dóra Petrikó Ágnes Merényi Viktória Sztaics Istvánné

Műszaki Osztály Gátas József Almádi László Fullajtár Tamás Kocsis János Benedek Miklós Ervin Mózes Gergely Boda Csaba Rieder Lajos

I. Regionális Iroda (Budapest) Feltárási Osztály Bóka Gergely Czifra Szabolcs Fullár Zoltán Fűköh Dániel Herbály Róbert Kemsei Dóra Kisjuhász Viktória Kovács Katalin I. Kovács Loránd Olivér Dr. Mészáros Orsolya Nagyné Hodik Mónika Petkes Zsolt Szvath Márton Zsoldos Attila Ács Zsófia Markóné Egry Ildikó

59 Dobozi Ágnes Nemes György Markó László Dávid Áron Gelencsér Ákos Gere Natália Tóth Gusztáv Flórián Benke András Szamek Zsanett Boromisza János Czékus István Grósz Dóra Grósz Edit Kevevári Zsolt Kiss László Levente Nagy Gábor Rechner Balázs Sas Alexandra Klára Szabó Gergely Varjaskéri Máté Balázs Víg Anita Zsiga Zsolt Vámos Balázs Novák Béla Fodor Péter Bányász Dia Peuser Lóránt Volentér Viktor Lakatosné Sövegjártó Erika Szamek Zsanett

Kecskés Balázs Ritly Jenő Mesterházy Gábor Berényi Béla Nagy Ferenc Feldolgozási Osztály Dr. Kreiter Attila Dr. Antoni Judit Dr. Kvassay Judit Skriba-Tóth Judit Gáspárné Dr. Szilágyi Katalin Keresztélyné Barta Andrea Mészáros Melinda Schilling László Csapó Zita Telekes Katalin Eszter Miklósity Szőke Mihály Tolnai Katalin Törökné Mihályfi Izabella Mázsa Renáta Csippán Péter László Orsolya Tugya Beáta Dr. Horváth Zoltán Oláh István Csaba Pető Ákos Németh Borbála Hóbor Szabina Skrach Éva

Viktorik Orsolya Kenéz Pál Zoltán Sándor Péter Romankovics Szilvia Jankovics Máté Kazsóki Ágnes Lakó Márta Éva Falchetto Alfréd Szegleti Katalin Czagány János Dohány Nóra Klára Udvardi László Hatos János Skriba Péter Kovács Attila Szilágyi Gáborné Gulyás-Kis Csaba Berzsényi Brigitta Nagy Gábor Mihály Tóth Csaba Zsolt, Friedel Orsolya, Somoskői Zoltán Projekt-koordinációs Osztály Kreiter Eszter Fábián Szilvia Szilágyi Magdolna Nagy Borbála Nagy Nándor Norbert

Gaál Erika Kolonics Krisztián Lászlóffy Zsuzsanna Magyar Tünde Matiz Noémi Topográfiai Osztály Reményi László Stibrányi Máté Fekete Csanád Hetesi Szilvia Kovács Ferenc Padányi Gulyás Gergely Török Ágnes Orsolya Vizúr Mónika Hrivnák Péter Pál Koller Melinda

II. Regionális Iroda (Szombathely) Ilon Gábor Melis Eszter Horváth Ciprián Tokai Zita Mária Varga Krisztina Dr. Fülöp Endre Norbert Móricz Eszter

MUNKATÁRSAINK



MUNKATÁRSAK

60 Eke István Nyerges Éva Ágnes Leidli Szilvia Káldy Péter Vámos Gábor Bek Tamás Bőtsch Enikő Csuti Tamás Halász Ferenc Kovács Zsanett Könczöl Laura Radics András Takács Tibor Skriba Pál Vágusz Anina Mátyus Magdolna Molnár Szabolcs Wolf Ernő Ambrus Edit Áncsán Zoltán Bálint Ferenc Tóth Zoltán Ferenc Ilon Gergely Spolár Erika Csácsicsné Domán Edit Tóth Gábor Kovács Zoltán Földi Áron Binder Hajnalka Faiszt Szabina

III. Regionális Iroda (Pécs) Kárpáti Zoltán Voicsek Vanda Kis Attila Hajdú Ádám Dávid Bársony Zsuzsanna Kozma Andrea Bek Krisztina Gyergyádes Anita Somogyi Gábor Zsoldos Szabolcs Elmont Gábor Ligner Jácint Gutay Mónika Tóth Bálint Orbán Gábor Rácz Viktória Szabó Domán Bodródi Miklós Fenyvesi Anita Drávavölgyi Péter Jevtuhov Boglárka Kulin Kitti Linzembold Csongor Nagy Tibor Nagyné Lehotai Mónika Ősz Brigitta Peti Csaba János

Présel Ferenc Tamás Simó Attila Strasszer Viktória Szabó Zoltán Szécsényi Zoltán Vadas Lívia Zsubori István Pungor Krisztián Nagy Balázs Nagy Norbert Lovas Anna Birkás Péter Dráb Iván Bősz Attila Lampért Kirill Kóra Mária Lovas Anna

IV. Regionális Iroda (Szeged) Gyucha Attila Deák Andrea Gulyás Gyöngyi Herendi Orsolya Pópity Dániel Sóskuti Kornél Wilhelm Gábor Hargitai András

Paja László Bácsmegi Gábor Knipl István Bodnár Zoltán Tasnádiné Gábor Szilvia Parditka Györgyi Gergely Olivér Kékegyi Dorottya Csenkey-Sinkó András Tihanyi Anikó Vojnitsné Katona Erika Remes János Krámmer Zoltán Bognár Margit Benedek András Szöllősi Géza Pál Róbert Frank Tamás Szabados György Alács Attila Bene Zsuzsanna Bottyán Katinka Czigléczki Tibor Császi Dávid Kovács Sándor Kulcsár Kornél Kulcsár Zoltán Kulcsár Zoltánné Molnár Zsolt Nagy Norbert Béla

61 Ollai Tibor Patakiné Péterné Sultis László Takács Gábor Bárdos Nándor Kovács Zsófia

V. Regionális Iroda (Nyíregyháza) Pappné Dr. Kurucz Katalin Majerik Vera Kiss Csaba Larsson Nicklas Cséki Andrea Berecz Barbara Kiss Csaba Kálmán Kriveczky Béla János Judit Fazekas Erich Lukács József Rácz Orsolya Szabóné Kovács Eleonóra Varga Károly Németh Andrea Gerliczki Ákos Reszler József Kovács Zoltán Erdei Krisztina

Pásztor István Kelemen Péter Farkas Gábor Bernáth László Sike Barnabás Csóri Zsuzsanna Magyar Csaba Ligeti Gábor

Stratégiai Tervezési Igazgatóság Dr. Csornay Boldizsár Dr. Siklódi Csilla Domanovszky Dorottya Mérnöki Projektiroda Máté Zsuzsanna Marinov Márta Albert Tamás Bernáth Attila Bíró Zsófia Deák Zoltán Erdélyi Erika Fábiánné Vogel Eszter Fülöpp Róbert Gál Tibor Garaguly Kinga

Hild Csorba Bernadett Wittinger Zoltán Partiné Samu Viktória Ráth Miklósné Schuszter Ádám Dániel Rainer Péter Juhász Emőke Csilla Lukács Zsófia Bengyel Gyuláné Katalin Erdélyi Szabó Zsuzsanna Lelkes Gáborné Erzsébet Sóvári Jánosné Farkas Ágota Gerákné Árvai Zsuzsa Kiss József Szabadics Anita Németh Zita Olosz Emese Párizsné Török Márta Rutai Ilona Remeczki Rita Graffjódy Zsuzsanna Oltai Péter Tóth Tamás dr. Vándor András Épületkutatási Osztály Fülöp András Koppány András Rácz Miklós

Thury László Jankovics Norbert Selmeczi Anna Kovács Anikó Arnóti Zsuzsa Kupovics Renáta Markó Ágnes Sarolta Bartos György Simon Anna Bottyán Anikó Kiss Rita Radovics Krisztina Mária Fazekas Gyöngyi Szökrön Péter Kárpáti János Gyűjteményi Osztály Dr. Fancsalszky Gábor Sziklai István

MUNKATÁRSAK



FELDOLGOZÁS

62

Kiadványok 2009-ben kialakításra került a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat kiadványainak rendszere. Ennek értelmében, az Intézmény éves tevékenységét bemutató, immár harmadik alkalommal megjelenő Tájékoztató füzet mellett, évkönyv jelleggel megjelenő periodikákban lesz lehetőség külön-külön az épületkutatások és a régészeti feltárások bemutatására. VIA–Kulturális Örökségvédelmi Kismonográfiák címmel megindult az Intézmény által végzett feltárások és épületkutatások elsődleges forrásközlő sorozata is. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiadásában pedig egy-egy lelőhely, tájegység, korszak vagy anyagcsoport részletes, monografikus feldolgozásainak megjelentetését tervezzük. A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő Füzetei sorozat indításával egy-egy projektről és az Intézményben folyó feldolgozó munkálatokról a régészet és a lakókörnyezetük története iránt érdeklődő nagyközönség, valamint együttműködő partnereink számára nyújtunk színes, érdekes beszámolókat. Az évkönyvek és a sorozatok mellett egyedi kiadványokat is megjelentetünk, illetve ilyenek kiadásában részt veszünk, mint a MΩMO∑: Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Kiadványaink rendszerét úgy alakítottuk, hogy azokból a hazai és a nemzetközi szakmai körök egyaránt tájékozódhassanak elvégzett kutatásainkról: az évkönyvek részben, a VIA sorozat darabjai teljes egészében magyar–angol kétnyelvű formában, a nagymonográfia sorozat pedig csak idegen nyelven jelenik meg. A népszerűsítő sorozatban és a konferenciakötetben pedig angol nyelvű összefoglalók biztosítják ugyanezt a célt. Dr. Kvassay Judit

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (K.Ö.SZ) 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13–17. Telefon: 430–6000, Fax: 430–6012 honlap: www.kosz.gov.hu