Szerkeszt : dr. Tóth Tamás, GEO-SIVO Kft. Lektor: Dr. Molnár József Szerz k: Keszthelyi Krisztián dr. Péter Balázs Pesti Csaba dr. Tóth Tamás dr. Villányi Judit Sorozatszerkeszt: dr. Penksza Károly Technikai szerkesztés, elkészítés: Dambera Bt., Gemini 917 Kft.
2006
2
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 1 BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 5 1. VÁLLALKOZÁSI ALAPFOGALMAK..................................................................... 7 1.1. A gazdasági rendszerek alapfogalmai ...................................................................... 7 1.2. A vállalat (gazdasági rendszer) mint átalakítási folyamat........................................ 8 1.3. A vállalat (gazdasági rendszer) mint m ködési folyamat ...................................... 10 2. A NEMZETGAZDASÁG M KÖDÉSE ÉS A TERMELÉSI TÉNYEZK ........ 12 2.1. A nemzetgazdasági struktúra elemei ...................................................................... 12 2.2. A termelés tényezi ................................................................................................ 14 2.3. Termelési tényez az ipari termelés során ............................................................. 16 3. A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA ÉS LEHETSÉGES SZERVEZETI FORMÁI .. 19 3.1. A vállalkozás indítása............................................................................................. 19 3.2. Vállalkozási formák összefoglalása ....................................................................... 20 3.3. Az egyéni vállalkozás............................................................................................. 21 3.4. Gazdasági társaságok ............................................................................................. 23 4. ÜZLETI TERV ÉS STRATÉGIA ............................................................................. 31 4.1. Bevezetés................................................................................................................ 31 4.2. A stratégia kidolgozásának fbb lépései ................................................................ 32 4.2. A stratégiakészítés.................................................................................................. 34 4.3. A teljesítmények figyelése, az iteráció................................................................... 35 4.4. Üzleti terv fogalma és részei .................................................................................. 35 4.5. Az üzleti terv elkészítésének szakaszai .................................................................. 36 4.6. Az üzleti terv részei................................................................................................ 38 5. A VÁLLALKOZÁS M KÖDÉSÉNEK SPECIFIKUS FELTÉTELEI ................ 42 5.1. A vállalkozások és környezetük kapcsolata ........................................................... 42 5.2. A vállalkozások horizontális környezeti kapcsolatai ............................................. 45 5.3. A vállalkozások intézményi környezete (külön tekintettel a mezgazdasági vállalkozásokra)............................................................................................................. 46 5.4. Az ipari termelés sajátos vonásai ........................................................................... 52 5.5. A mezgazdasági termelés sajátosságai ................................................................. 52 6. INFORMÁCIÓS ÉS DÖNTÉSHOZATALI RENDSZER ...................................... 56 6.1. Vezeti információs taktikák.................................................................................. 56 6.2. Vezetés és döntés.................................................................................................... 58 7. EMBERIERFORRÁS-GAZDÁLKODÁS ............................................................. 61 7.1. Az emberi erforrás tervezése................................................................................ 61 7.2. Küls emberi erforrás-kínálat............................................................................... 64 7.3. Bels emberi erforrás-kínálat ............................................................................... 67 7.4. Emberi erforrás igény elrejelzése ....................................................................... 69 8. ESZKÖZGAZDÁLKODÁS, ANYAGI FOLYAMATOK – LOGISZTIKAI RENDSZER ..................................................................................................................... 73 8.1. Bevezetés................................................................................................................ 73 8.2. Tárgyi eszköz-gazdálkodás .................................................................................... 73 8.3. Beruházások ........................................................................................................... 75 8.4. Értékcsökkenés....................................................................................................... 77 8.5. Készletgazdálkodás ................................................................................................ 78 8.6. Logisztika ............................................................................................................... 79 9. VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYEI ......................................................................... 82 9.1. Tkejavak és forrásuk ............................................................................................ 82
3
9.2. Könyvviteli mérleg tartalma, felépítése ..................................................................84 9.3. Eredménykimutatás tartalma, felépítése .................................................................86 9.4. Cash-flow kimutatás ...............................................................................................89 9.5. Pénzkészletek..........................................................................................................92 9.6. Vállalkozások pénzügyi mutatói.............................................................................94 10. TUDNIVALÓK AZ ADÓZÁSRÓL .........................................................................96 10.1. Alapfogalmak........................................................................................................96 10.2. Forgalomhoz kapcsolódó adók ...........................................................................101 10.3. Jövedelem típusú adók........................................................................................102 10.4. Önkormányzati adók ...........................................................................................104 10.5. Egyéb adók (céladók) .........................................................................................105 10.6. Társadalom-biztosítási kötelezettségek ..............................................................105 10.7. Cafeteria ..............................................................................................................106 11. A VÁLLALATI M KÖDÉS ÉS A VÁLSÁGMENEDZSELÉS KÉRDÉSEI ...108 11.1. A vállalkozások irányítása ..................................................................................108 11.2. A vállalkozás növekedése ...................................................................................109 11.3. A vállalkozás hanyatlása.....................................................................................110 11.4. Vállalkozások válságmenedzselése ....................................................................111 11.5. A vállalkozás megsz nése ..................................................................................117 12. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM .................................................120
4
BEVEZETÉS A hallgató tanulmánya során a Vállalatgazdaságtan tantárggyal akkor találkozik, amikor már megismerkedett a Közgazdaságtannal és elsajátította annak legfontosabb alapjait. Foglalkozott a makro- és mikrogazdasági folyamatokkal, részben már ismeri azokat a gazdasági, társadalmi folyamatokat, melyek mindennapi életünket körülveszik. Azonban szükséges a gazdasági élet szereplinek elkülönítése aszerint, hogy az egyes szereplk hol, és hogyan vesznek részt a gazdaságban, mik azok a célok és vezérelvek, amelyek motiválják m ködésüket. Végs soron a gazdasági folyamatok alapvet célja, hogy a fogyasztók igényét eredményesen lehessen kielégíteni. A kézikönyv célja, az imént megfogalmazottak alapján az, hogy a vállalkozásokra vonatkozó alapvet gazdasági (ökonómiai) ismereteket nyújtson, amelyekre ráépülhetnek, illetve amelyeket kiegészíthetnek más tárgyak azon ismeretei, amelyek képessé teszik az érdekldket önálló vállalkozóként való m ködésre vagy társas vállalkozásokban jelents döntési hatáskörrel rendelkez menedzser feladatok elvégzésére. Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy lesznek olyanok, akik ezen ismeretek egy részével már találkoztak különböz tanulmányaik során. Most egy más struktúrában a gyakorlati ismerteket eltérbe helyezve teremtjük meg annak a lehetségét, hogy a vállalkozások indításával kapcsolatosan milyen elméleti és a gyakorlat ismereteket kell elsajátítani. Jelen tananyag megírásakor és ezen belül az ismerthalmazok kialakítása során, olyan kiváló elméleti tankönyvekre támaszkodtunk, mint Dr. Szakál Ferenc, Dr. Székely Csaba, Dr. Takácsné Dr. György Katalin, Dr. Herbst Árpád, Dr. Nábrádi András, Dr. Ertsey Imre, Dr. Molnár József valamint Dr. Vekerdy Ida munkái, melyek szellemiségükben és minségükben is meghatározóak ezen a tudományterületen.
5
6
1. VÁLLALKOZÁSI ALAPFOGALMAK
A rendszerben való gondolkodás fontossága!
A fejezetben a vállalkozási alapfogalmakkal ismerkedünk meg, melyek megalapozzák a vállalati életben elforduló döntések elveinek megértését. A mezgazdasági vállalkozások önmagukban is különböz gazdasági tényezk bonyolult rendszerei, de ugyanakkor részei, nagyobb gazdasági rendszereknek (termék vertikumok, nemzetgazdaság, az Európai Unió mezgazdasági szektorának egésze, stb.). A vállalkozás csak úgy lehet sikeres, ha a vállalkozó vagy nagyobb vállalatoknál a különböz szint menedzsment feladatokat ellátó vezetk képesek a nagyszámú erforrást, tevékenységet, folyamatot integrált, összehangolt egésszé, vagyis rendszerré szervezni, és ugyancsak összehangolt módon beilleszteni azt a vállalat környezetét jelent átfogóbb rendszerekbe. Ha a vállalat ilyen összehangolt rendszerszer kialakítása és m ködtetése nem valósul meg, akkor a vállalat a legkorszer bb termeleszközök alkalmazása, a legkedvezbb környezeti feltételek ellenére sem lehet sikeres. Az olyan vállalkozó vagy vállalati vezetés aki, illetve amely minden feltételt, jelenséget, döntési helyzetet stb. csak mint egyedi, mint sajátos jellemvonásokkal rendelkez esetet képes kezelni, és nem ismeri fel az általános, a sok egyedi jelenségre vagy helyzetre egyaránt érvényes törvényszer ségeket, szabályokat, megoldási módokat, az szintén nem lehet sikeres, hiszen a vállalatok m ködésében szinte végtelen számú sajátos szituáció fordulhat el, amelyek egyenkénti megoldása általános szabályok alkalmazása nélkül elképzelhetetlen. A rendszerelmélet ismerete a komplex gondolkodás kialakítása tehát a problémák sikeres megoldásához alapveten szükséges képességek kialakításában nyújthat segítséget a vállalkozók, illetve a vállalatvezetk számára (Szakál 1998). A legfontosabb képességek: • a vállalatok integrált egészként való kezelése, az általánosítható törvényszer ségek, szabályok, megoldási módok felismerése, amely lehetvé teszi a problémák gyorsabb, esetenként rutinszer megoldását.
1.1. A gazdasági rendszerek alapfogalmai A rendszer fogalmán általánosságban különböz, sajátos tulajdonságokkal rendelkez elemek (részek) integrált egészét értjük, amelyben az elemek egymással valódi kölcsönhatásban az egész rendszerre jellemz új tulajdonságot, eredményt vagy tárgyi jelleg objektumot hoznak létre. Ezt az új dolgot a rendszer rendez elvének nevezzük, mivel ez f zi egybe, ez integrálja egésszé az elemeket. Gazdasági rendszer az olyan rendszer, amelyben az elemek egymással kölcsönhatásban létrehozzák azt a képességet, hogy a rendszer képes gazdasági tevékenységet folytatni. A vállalatok, vállalkozások tehát gazdasági rendszerek. A gazdasági tevékenység lényege, hogy a rendszerbe különböz inputokat viszünk be, amelyek a rendszer m ködése folytán, ami a
7
legtöbb esetben valamilyen átalakítási folyamatot jelent, olyan outputokként kerülnek ki a rendszerbl, amelyek összes gazdasági értéke nagyobb (egyes kivételes esetekben legalább annyi), mint a bevitt inputok gazdasági értéke. Ez a gazdasági hatékonyság általános kritériuma, ami egyben a gazdasági rendszerek rendez elve. A gazdasági hatékonyság az outputok és az inputok értékének hányadosa. Gazdasági rendszerrl tehát akkor beszélhetünk, ha ez a hányados nagyobb egynél. Ez különbözteti meg tehát a gazdasági rendszereket a fizikai, m szaki, biológiai stb. rendszerektl, ahol a hatásfoknak nevezett hasonló, de nem gazdasági értékben számított mutató mindig kisebb egynél. A rendszer fogalmának lényegéhez tartozik, hogy a rendszerek elemei maguk is rendszerek, és legalább elemi formában kifejezik a rendszerek általános tulajdonságát (rendez elvét). Ez a legkisebb rész a gazdasági rendszerek alapeleme, amely még önmagában is képes gazdasági tevékenységre. Például a nagy mezgazdasági vállalatok számos fágazatra, ágazatra bonthatók, amelyek önmagukban is lehetnének külön vállalkozások. Egy szarvasmarha ágazat mint rendszer esetében például a még valóban önálló gazdasági tevékenységre képes alapelem egy állattartó telep lehet. (Telepnek tekintjük egy családi mezgazdasági vállalkozás állattartásra alkalmas, legalább minimális felszereltséggel rendelkez egyetlen állattartó épületét is.)
1.2. A vállalat (gazdasági rendszer) mint átalakítási folyamat Az elbbi meghatározás szerint a gazdasági tevékenységek lényege, hogy a rendszer inputokat vesz fel a környezetébl és azokat valamilyen módon átalakítva outputokat hoz létre és bocsát ki a környezetébe, úgy hogy teljesül a gazdasági hatékonyság kritériuma. A gazdasági rendszerek alapstruktúrája tehát három elembl áll:
input
átalakítás
output
Ez az alapstruktúra valójában bármilyen rendszerre érvényes, de csak a gazdasági rendszereknél érvényesül a gazdasági hatékonyság kritériuma. Input tágabb értelemben bármi lehet, ami a környezetbl a rendszerbe kerül. (Pénz, anyag, energia, információ). Egyes környezeti hatások (pl. piaci hatások) úgy érvényesülnek, hogy a menedzsment információkat vesz fel a környezetbl, és ennek hatására az információ- feldolgozási és döntéshozatali eljárások alapján módosításokat hajt végre a rendszer struktúrájában vagy m ködésében. A rendszerbe zavaró hatások, káros inputok is bekerülhetnek (pl. szennyez anyagok). Szorosabb értelemben input alatt csak a rendszer számára szükséges, hasznos dolgokat értjük. A hasznos inputoknak még sz kebb körét jelentik a ráfordítások (Szakál 1998). Ráfordítás az olyan természetes mértékegységben kifejezett input, amelynek gazdasági értéke van, és amelynek a gazdasági rendszerbe való bekerülését és felhasználását (hasznosítását) a rendszert létrehozó és/vagy m ködtet személy(ek) határozza(ák) meg. (Hasznos inputok
8
kerülhetnek a rendszerbe küls erk hatására is, pl. csapadék, napenergia, stb.), de ráfordítás lehet például a m trágya kg-ban vagy az információ bitekben kifejezve is. Költség a felhasznált (hasznosított) ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A már beszerzett de még fel nem használt ráfordítások készletként vannak a rendszerben, pénzbeli értékük a készlet érték. Az átalakítási folyamat (transzformáció) jelenti a rendszer m ködésének lényegét, amely során az inputok teljesen vagy részben átalakulnak. Az átalakítási folyamatok az átalakítás jellege szerint termel (termékelállító), szolgáltató, feldolgozó, tárolási, értékesítési, stb. folyamatok lehetnek. Nagyobb vállalatoknál a rendszeren belül ezek mindegyike elfordulhat, de lehetséges az is, hogy egy vállalkozás csak egyféle átalakítási folyamatra épül. Output tárgyi jellegétl függetlenül bármi, ami a rendszerbl annak m ködése során vagy a m ködés befejezése után kikerül a rendszer környezetébe. Az outputok teljes köre tehát magába foglal olyan kibocsátásokat is, amelyek elállítása nem célja a rendszernek, de a m ködés hibái vagy szabálytalanságai miatt, vagy a m ködés elkerülhetetlen velejárójaként létrejönnek. Ilyen outputok a környezetszennyez kibocsátások, általában az externális hatások, amelyek esetenként kedvezek is lehetnek. A kedvez externális hatások létrehozását támogatni kell. Hozam az olyan természetes mértékegységben számbavett output, amelynek keletkezése megfelel a rendszer céljainak (szándékának), gazdasági értéke van, amelyet hozamként figyelembe is vesznek (szokásos kifejezéssel hozamolnak). A mezgazdasági vállalatoknál különösen a melléktermékeknél fordul el, hogy hozamként nem veszik számításba azokat, még akkor sem, ha valamilyen módon hasznosítják is a melléktermékeket (pl. trágya, leveles répafej stb.). A hozamérték vagy teljesítmény érték a hozamok pénzben kifejezett értéke. A hozamok értékelhetk keletkezésükkor vagy az értékesítésig hátralev idben különböz idpontokban. Az értékelés nehézségeket jelenthet, hiszen a hozamok tényleges gazdasági értéke csak az értékesítéskor válik ismertté. A már elállított, de még nem értékesített hozamok készletként maradnak a rendszerben, értékük a készletérték. A vállalatok év végi eredményének méréséhez (mérlegkészítés) a készleten lév hozamokat értékelni kell. A termel folyamatok hozamértékét termelési értéknek nevezzük. A mindennapi gyakorlatban a szolgáltató tevékenységek teljesítményértékét is termelési értéknek nevezik. Kiadás olyan pénzösszeg, amelyet a vállalati rendszer számára szükséges inputok beszerzéséért vagy más m ködési feltételek biztosításáért kifizetnek (kiadnak). (M ködési feltétel biztosítására történ kiadás pl. a licenc díjak megfizetése.) Bevétel a vállalat mint rendszer által más gazdasági szervezetektl (pl. vevk) vagy nem gazdasági szervezetektl kapott (behajtott, beszedett) pénzösszeg (Szakál 1998). A költség és kiadás, valamint a hozamérték és bevétel kategóriák megkülönböztetésének nagy gazdasági jelentsége van, hiszen a ráfordításokat a legtöbb esetben a felhasználást hosszabb-rövidebb
9
idvel megelz idpontban kell beszerezni (kiadás). A hozamok értékesítése is gyakran az elállítást követen csak hosszabb id múlva történik meg. De még az értékesítés után is jelents id telhet el, amíg a bevétel ténylegesen befolyik a vállalathoz. St, az is elfordulhat, hogy a vev fizetésképtelenné válik, így a hozamérték esetleg sohasem realizálódik bevételként. A vállalati kiadások és bevételek tehát a költségek, illetve a hozamértékek jelentkezéséhez viszonyítva és egymáshoz képest is jelents idbeli különbségekkel merülnek fel. Ezért a kiadások pénzfedezetének biztosítása, a fizetképesség (likviditás) fenntartása a vállalati m ködés fontos problémája, továbbá a költségek és a hozamértékek összevetése alapján nem lehet végs következtetést levonni a vállalati rendszer m ködésének eredményességére vonatkozóan. A gazdasági eredmény vagy jövedelem az a többlet, amellyel az outputok értéke meghaladja az inputok értékét. Mivel a gazdasági rendszerek legtöbbször nem csupán egyetlen, illetve egyszeri m ködési (átalakítási) folyamat végrehajtására, hanem ismétld m ködési ciklusokra vagy folyamatos m ködésre jönnek létre, a gazdasági eredmény (jövedelem) mérése bonyolult feladatot jelenthet. Általános az, hogy a rendszer m ködésének jellegétl és a termelési folyamatok idtartamától függetlenül egy naptári évet egy m ködési ciklusnak tekintenek, amelyre eredménymérést (kimutatást) kell végezni. Ez további nehézséget jelent a gazdasági eredmény mérésénél, hiszen a gazdasági tevékenységek idtartama nem esik egybe egy naptári évvel, illetve a mérés idpontja (nálunk december 31.) nem esik egybe a folyamatok befejezésének idpontjával (Szakál 1998).
1.3. A vállalat (gazdasági rendszer) mint m ködési folyamat A gazdasági rendszerek m ködésének lényege, mint láttuk, az inputoknak outputokká történ átalakítása. Ezen belül egyes gazdasági rendszerek sajátosságaitól függetlenül a gazdasági rendszerek m ködése az alábbi feladatok megvalósítását teszi szükségessé: A rendszer létesítéséhez és m ködéséhez szükséges tke, illetve pénz biztosítása. Ideális esetben a jól m köd rendszer a létesítés után már saját bevételeibl képes fedezni a kiadásait. A felsorolt feladatok kifejezik a rendszerm ködés idbeli struktúráját is. Az összes feladatnak nem kell feltétlenül egy vállalat keretében megvalósulnia. A gazdasági környezeti feltételektl, valamint a gazdasági rendszerek színvonalától függen az egyes feladatok különválhatnak és önálló vállalkozások keretében szervezhetk. Minden vállalkozásra jellemz, hogy az emberek szerkeszt, szervez, irányító és munkavégz tevékenysége nélkül nem jöhetnek létre és nem m ködhetnek. Bármilyen vállalkozás mint rendszer legalább egy személy közrem ködését igényli (egyszemélyes vállalkozás). Nagyobb vállalatoknál a rendszer létrehozásában (tke biztosítása, létesítés) és m ködtetésében igen nagy számú személy m ködhet közre (pl. nagy részvénytársaságok). Ilyenkor külön feladat a rendszer megszerkesztése során a közrem köd személyek kiválasztása, bevonása a rendszerbe és célszer csoportosítása (szervezeti egységek kialakítása), továbbá a közöttük lév kölcsönhatások és kapcsolatok kialakítása, vagyis a
10
rendszer szervezeti struktúrájának megszerkesztése. Ennek eredményeként a vállalathoz kapcsolódó személyek is integrált és összehangolt egészet, vagyis rendszert alkotnak, amelyet a vállalati szervezetnek nevezünk. A vállalatokat a mindennapi szóhasználatban gyakran gazdálkodó szervezetnek nevezik. A vállalatok mint gazdasági rendszerek tehát mindig két alapvet alaprendszerre bonthatók: az emberi vagy szervezeti alrendszerre és a reál alrendszerre, mely utóbbi a természeti és egyéb erforrásokat foglalja magában. A folyamatok oldaláról vizsgálva a rendszer felépítését a két alrendszer egyrészt mint az irányítási folyamatok, másrészt mint a reál folyamatok alrendszere különböztethet meg.
11
2. A NEMZETGAZDASÁG M KÖDÉSE ÉS A TERMELÉSI TÉNYEZ K A fejezet célja az egyes elkülönült nemzetgazdasági ágak m ködésének és a termelési tényezk összefüggéseinek megértéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek összefoglalása.
2.1. A nemzetgazdasági struktúra elemei A gazdasági struktúra sokféle vonatkozásban használt fogalom. Az egyik megközelítésben a nemzetgazdasági struktúrát – legátfogóbb tagolásban – a primer (mezgazdaság és erdgazdaság), a szekunder (ipar, építipar) és a tercier (kereskedelem, szállítás és hírközlés, egészségügyi, kulturális, kommunális szolgáltatások, tehát az összes többi ágazat) ágazatcsoportok arányaival szokás jellemezni. A foglalkoztatott munkaernek e három ágazatcsoport közötti megoszlása tekintetében világméretben egyértelm tendenciák állapíthatók meg. A gazdasági fejldés hosszú idszakán át például az újonnan munkába lépk nagyobb hányadát az iparban foglalkoztatták. A mezgazdaságból is jelents munkaertömeg áramlott át. Bizonyos fejlettségi szinten e folyamat megváltozik, az ipari foglalkoztatás relatív növekedése (az összes foglalkoztatottak számán belüli részarány emelkedése) megáll. Nemzetközi tapasztalatok szerint a szekunder szektor részaránya általában 40-50% között éri (érte) el tetpontját. Ezután stagnál, majd a primer szektor súlyának relatív csökkenése a tercier szektor arányának növekedését táplálja.
A foglalkoztatottak összetételének alakulása a fbb nemzetgazdasági ágak szerint (Forrás: Munkaügyi folyamatok (Budapest, Munkaügyi Kutató Intézet) A következkben az ipargazdaságtanon keresztül kerülnek bemutatásra a gazdasági szektorok elemzésének kérdései. A XX. század elején – más tudományokhoz hasonlóan – a közgazdaságtudomány területén is ers differenciálódás indult meg, részben a gazdasági tevékenység gyakorlati igényei szerint, részben pedig az elmélet egy-egy területének mélyebb kidolgozására törekedve. A fejldés bizonyos fokig eltéren ment végbe a tkés, illetve a szocialista országokban. Az eltérések alapját nagyrészt a tkés, illetve a szocialista gazdaság sajátosságai képezik. Ez azonban nem zárja ki az eredmények kölcsönös tanulmányozását
12
és célszer átvételét, hasznosítását (Tóth-Orlovits 2004). A közgazdaságtudományok tagolódása, specializálódása és kapcsolódásai történelmi folyamatként alakul: nem merevedik meg, állandóan változik, fejldik. A közgazdasági problémák tudományos vizsgálatának két sajátos megközelítése szerint elkülöníthetek mikroökonómiai és makroökonómiai ismeretek, elméletek. A mikroökonómiai megközelítés a gazdasági cselekvés egyes alanyaira, az egyes fogyasztók és termelk gazdálkodására, az abban érvényesül törvényszer ségekre, az egyes gazdálkodók sz kös erforrásainak felhasználására, az egyes gazdálkodóknak a kereslettel, kínálattal, árakkal, jövedelmekkel stb. kapcsolatos döntéseire irányul. A makroökonómiai közelítésmód a gazdasági élet nagy aggregátumaival (nemzetgazdaság, nemzetgazdasági ágak), összefüggéseivel, a gazdaság egészében, nagy szektoraiban, aggregátumaiban érvényesül tendenciákkal, törvényszer ségekkel foglalkozik. Egy amerikai és angol közös kiadásban megjelent enciklopédiában a közgazdaságtan területeiként szerepel többek között az ipari szervezet (= ipargazdaságtan), agrárgazdaságtan, munkagazdaságtan, pénzügytan stb. A német nyelvterületen sok helyütt iparpolitika címen tárgyalják az ipargazdaságtani tárgyköröket. Egy Németországban kiadott közgazdasági lexikon a nemzetgazdaságtanhoz sorolja a gazdaságpolitika elméletét, a pénzügytant, a gazdaságstatisztikát, a gazdaságtörténetet, a gazdaságföldrajzot; az üzemgazdaságtanhoz a vállalatvezetés, a termelésbeszerzés, értékesítés, pénzgazdálkodás, ellenrzés, számvitel elméletét. Egy, az egykori NDK-ban kiadott közgazdasági lexikon a politikai gazdaságtan mellett a nemzetgazdaság tervezésének elméletét, a szocialista gazdaságirányítás elméletét, ágazati és szak-diszciplínákat – pl. ipargazdaságtan, agrárgazdaságtan, kereskedelem gazdaságtana, közlekedés gazdaságtana – említ. Az ipar szerepét a nemzetgazdaság egészén belül változatlanul a másfél évszázados kossuthi gondolat fejezi ki legmagvasabban, mely szerint "Ipar nélkül félkarú óriás a nemzet". Fejlettségi szintje (nem nagysága!) pedig végs soron meghatározhatja az ország egészének fejlettségét, hiszen alig képzelhet el például kézm ipari bázison egy korszer távközlési rendszer. Fejldképes, a piaci igények alapján folyamatosan átstrukturálódó ipar tehát csak ott lehetséges, ahol a gazdaság többi szektora, fleg az infrastruktúra, is fejlett. Az ipar, az ipari tevékenység legfontosabb jellemzje az állandó változás. Ezért nehéz megérteni a mai ipari rendszerek jellegzetességeit és problémáit, ha nem látjuk világosan az idáig vezet fejldési utak f állomásait és ellentmondásait. Például azt, hogy a világ leggazdagabb országai az ipar révén váltak gazdasági (és politikai) nagyhatalommá, miközben mára az ipari ágazatok leépítése vált központi kérdéssé vagy azt, hogy a fejld világ elmaradott és szegény országai kétségbeesett erfeszítéseket tesznek az iparosodás felgyorsítása érdekében (Tóth-Orlovits 2004) Az iparosodás, mint az átmenet folyamata egy régibl az újba, magában foglalja a gazdasági struktúra azon szükséges változásait, amelyek folyamatosan növekv jövedelmezséget és életszínvonal-emelkedést biztosítanak.
13
Az átalakulási folyamat legfontosabb tényezi a következk: • •
a technológiai változás, az innovációs tevékenység felgyorsulása, új társadalmi kapcsolatrendszerek kialakulása, amelyekben egyrészt a vállalkozók, munkaadók, másrészt a munkavállalók szerepe ersödik, • az ipari foglalkoztatottak számának növekedése, majd csökkenése; • a mezgazdaságban és az iparban keletkezett többletjövedelmek részvétele a tkefelhalmozásban, • a bel- és külkereskedelem növekv szerepe, amely kikényszeríti a munkamegosztás nemzeti és nemzetközi bvülését, • a szállítás és más infrastruktúrák fejldése, melyek lebontják a területi határokat. Mindezek a tényezk a gazdasági struktúra különböz vetületeinek változásaiként is megjelennek és a statisztikai adatok révén számszer síthetk. Például a bruttó hazai termék (GDP) megoszlása a gazdaság alapvet szektorai (mezgazdaság, ipar, szolgáltatások) között térben és idben is igen különböz képet mutat. Nemzetközi adatok szerint a fejlettség jellemzje a csökken mezgazdasági és ipari, valamint a növekv szolgáltatási GDP. Az ipargazdaságtan tehát feltárja, elemzi, rendszerbe foglalja: • • •
az ipari tevékenység fbb gazdasági céljait és feltételeit, az ipari tevékenységben szerepet játszó gazdasági tényezket, folyamatokat és azok összefüggéseit, az iparban érvényesül törvényszer ségeket, tendenciákat és azok megnyilvánulási formáit.
2.2. A termelés tényez i Minden társadalomnak meg kell oldania gazdaságépítése során a Mit? Hogyan? Kinek? problémáját. Mit termeljen, milyen mennyiségben? Mennyi gabonát, mennyi hús-marhát, tejet, stb.? Hogyan történjen az áruk elállítása, mennyi élmunkát, gépet, eszközt használjon fel? Milyen technológiát alkalmazzon? A hús-marhát milyen üzemi viszonyok között állítsa el? Kinek a részére termeljen? Ki veszi majd meg az árukat? Ez a gazdaság nyelvén azt jelenti, hogyan osszuk el a megtermelt jövedelmet a gazdaság szerepli között (Molnár 1993)? Amikor egy gazdaságot megszervezünk, s igyekszünk e három alapvet kérdésre válaszolni, tulajdonképpen azt határozzuk meg, hogy milyen legyen a gazdasági termelés ráfordítása és kibocsátása. A ráfordítás (termelési tényez), olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet a termelés során használunk fel. A kibocsátás azon áruk és szolgáltatások összességét jelenti, amelyeket vagy elfogyasztanak vagy további termelés céljára használnak fel. A termelési tényezk általában négy csoportba oszthatók: • föld és természeti erforrások, • munka, • tke, • információ, • vállalkozó.
14
A föld a gazdálkodásra használt vagy az épületek, utak alatti talaj. A természeti erforrások a szén, kolaj, ásványi anyagok stb. A föld a legsokoldalúbb gazdasági erforrás, a mezgazdasági termelés tényezje, de minden más gazdasági ág is igényel kisebb-nagyobb földterületet. A munka a termelésben a dolgozók által eltöltött id. A termelmunka a szükségletek kielégítését, a fogyasztást szolgálja. A munka az embertl nem választható el, ezért felhasználásának korlátai is vannak. A munkaer mennyisége a népesség számától, megoszlásától, egészségi állapotától, szakképzettségétl függ. Flóra - véd szent a mitológiában a növények, virágok istenn je
A munkaképesség változik a korral, befolyásolják a társadalmi, politikai viszonyok. Létezik olyan munka is, amelynek eredménye nem ölt önálló tárgyi formát, s ezt szolgáltatásnak nevezzük. A szolgáltatások mint tevékenységek vagy a már megtermelt anyagi javak hasznosságának megrzését, helyreállítását, térbeli helyzetváltoztatását szolgálják vagy e tevékenységek azonnal a fogyasztásban realizálódnak. A szolgáltatásokat a következképpen csoportosítjuk: 1. anyagi (termel) szolgáltatások, amelyek nem növelik a termékek volumenét, de közvetlenül szükségesek ahhoz, hogy a megtermelt anyagi javak a társadalom szükségleteinek kielégítésére alkalmassá váljanak. Ide tartoznak pl. a termeléssel kapcsolatos szállítás és hírközlés, a termel berendezések karbantartása, energiatermelés és szállítás, a kereskedelmi és vendéglátó tevékenység nagy része. Produktív munkának tekintjük a termeléshez közvetlenül kapcsolódó tudományos munkát - mint a termékfejlesztés, a technológia korszer sítése, a munkaszervezés fejlesztése -, valamint az irányító és termelési munkát. 2. nem anyagi szolgáltatások olyan tevékenységfajták, amelyek a termelésre közvetve, az emberre mint egyénre közvetlenül hatnak. A nem anyagi szolgáltatások lehetnek: 3. fogyasztói szolgáltatások (egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális, kommunális tevékenységek). 4. adminisztratív szolgáltatások (állami intézmények, rendrség, katonaság tevékenysége). 5. piaci szolgáltatások (reklám, banki tevékenység, stb.). A szolgáltatások két csoportjának közös jellemzje, hogy az anyagi és a nem anyagi szükségletek kielégítése a munka kifejtésével valósul meg, és a termék, a szolgáltatás megtörténtével kerül igazán (vagy újra) használható állapotba. A szolgáltatások nem hoznak létre javakat, tárgyakat. A tke azon tartós javakat jelenti, amelyeket abból a célból állítanak el, hogy
15
velük (bellük) további javakat nyerjenek. E javak pl. a gép, kalapács, teherautó stb. A tke tehát olyan ráfordítás, amely egy korábbi termelés eredménye és amelyet ráfordításként használunk fel a javak és szolgáltatások további termeléséhez. Ezek a tartós tkejavak, melyek egyszerre kibocsátások és ráfordítások is, lehetnek rövid és hosszú élettartamúak. A piacon éppúgy bérbe adhatók, mint a föld vagy a munka. A tkejavak idleges használatáért fizetett díjat bérleti díjnak nevezzük, a pénzkölcsön után kamatot fizetünk. A közgazdaságtanban a tketényezket a következképpen csoportosíthatjuk: 1. termel vagy dologi tke: a termelés minden eszközét magában foglalja, kivéve a földet és az embert, pl. szerszámok, nyers- és segédanyagok stb. 2. jövedelemszerz tke: a befektetésre szánt pénz. A mindennapi életben a pénz a tke, amely jövedelmet hoz. Az információ mennyisége és minsége napjaink felgyorsult világában talán az egyik leggyorsabban megtérül és legértékesebb termelési tényezvé lép elre, melyre a mindennapi élet számtalan példával szolgál és az informatika nyújtotta lehetségek ennek a tényeznek a kihasználását nagyban befolyásolják. A vállalkozó mint termelési tényez abban különbözik a közönséges munkaertl, hogy feladata az összes termelési tényezt egységbe szervezni, m ködtetni, irányítani. A munka fogalmába szélesebb értelemben beletartozik a vállalkozási tevékenység is, jóllehet a vezetési tevékenységet elhagyva, az erforrások csak csekély termelésre lennének képesek. Manapság a vállalkozás egy különleges munkateljesítmény, sajátos munka. A vállalkozót a profit elérésének lehetsége ösztönzi kockázatok vállalására. Nem a már megszerzett profit, hanem a profitvárakozás mozgatja a vállalkozót. Tehát a termelési tényezk a termelés azon természeti, technikai és emberi feltételei, amelyek a használati értékek létrehozásában szükségesek. Általában véges mennyiségben állnak rendelkezésre, így a konkrét tevékenység tárgyát és mennyiségét jellemzen korlátozó feltételek. (Molnár 1993). Nézzük meg ezeket az ipari termelésre vonatkozóan is.
2.3. Termelési tényez az ipari termelés során Természeti tényezk. Az ipar vonatkozásában elssorban a bányakincsek és a víz játszik közvetlen szerepet. Ma már azonban termelési tényeznek tekinthetjük az ember teljes földrajzi, természeti környezetét, amelyet az ipari tevékenység szintén igénybe vesz; nemcsak elfogyasztás útján (mint ásványkincseket), hanem oly módon is, hogy szennyezi, károsítja azt. A környezetszennyez hatások figyelembe vételének szükségessége éppúgy korlátozó tényez lehet, mint az ásványi kincsek mennyisége és hozzáférhetsége. Felhalmozott termelési eszközök (tke). Ez alatt a munkaeszközöket (gépek, berendezések), a termelés általánosabb tárgyi feltételeit biztosító építményeket, vezetékeket, hálózatokat, anyag- és termékkészleteket értjük. A felhalmozott termelési eszközök két nagy csoportja: állóeszközök és forgóeszközök, amelyek közül aktívabb, meghatározóbb szerepe az állóeszközöknek, azon belül is a technológiai folyamatokban felhasznált
16
gépeknek, berendezéseknek van. E tényez fontosabb minségi-mennyiségi jellemzi a gép- és berendezés-állomány tömege, kapacitásméretei, m szaki színvonala, paraméterei, minségi állapota. Földterület. Az ipari tevékenységben fleg csak az üzemek telephelyéül szolgáló telekként játszik szerepet. Munkaer. Ez szintén tényezcsoport (munka), amely mennyiségileg egyrészt létszámban, másrészt munkaidalapban (teljesíthet, illetve teljesített munkaórák, munkanapok) nyilvánul meg; minségileg pedig m veltségben, képzettségben, szaktudásban, tapasztalatokban. Fontos jellemzje még a foglalkozási ágak, szakmák szerinti összetétele, mobilizálhatósága is. Kiépített, kiképzett munkahelyek. Tulajdonképpen termelési eszközök (épület, gép, felszerelés, berendezési tárgyak) határozzák meg, de külön tényeznek tekinthetk a kiépített, kiképzett munkahelyek. Kutató-fejleszt (K+F) potenciál. Külön tényezként fogható fel a kutatófejleszt (K+F) potenciál. Ez ugyan alapjában véve már említett tényezkbl áll (gépek, m szerek, kutató-fejleszt szakemberek, elméleti és szakismeretek) de sajátos funkciója, a folyó termelési tevékenységtl elkülönül stratégiai jellege, a tudománnyal, elméleti tevékenységgel, szakirodalommal, nemzetközi kapcsolatokkal való összefüggései, (amelyek országosan, st, nemzetközi méretekben kiépül, láthatatlan szálakkal egybef zött hálózatot alkothatnak) indokolják önálló tényezként való említését.
Szellemi termékek, szakismeretek, szabadalmak. A K+F tényezvel összefügg szellemi termékek, szakismeretek, szabadalmak, amelyek a licenc, know-how-kereskedelemben adás-vétel tárgyát is képezhetik. Anyagok, energiák, energiahordozók. Bizonyos idtartam alatt beszerezhet, felhasználható mennyiségük („flow”-jelleg mennyiség) megkülönböztetend a valamely idpontban rendelkezésre álló készletek mennyiségétl („stock”-jelleg adat). Infrastruktúra. Az ipar szempontjából küls infrastruktúraként tartjuk számon az országban meglev közlekedési-, energetikai-, hírközlési stb. hálózatokat, amelyeket termel-infrastruktúraként szoktak összefoglalóan nevezni. Ez mindenekeltt állóeszközben testesül meg, de földrajzi elhelyezkedése, sajátos kapacitás-adottságai, többnyire elkülönített szervezethez való tartozása miatt az ipar állóeszköz-állományától különálló tényezként veend. (Ezzel szemben a vállalatokon belüli út-, vasút-, csatorna-, hírközlhálózat, stb. az ipari szervezetek bels termeltényezje.)
17
Szervezési-vezetési képességek, felkészültség. Tulajdonképpen a „munka” tényezcsoport egyik eleme, de a szervez-vezet tevékenység sajátos szerepe alapján külön említést érdemel (Tóth-Orlovits 2004.) A termelési tényezk egyes elemei bizonyos vonatkozásokban szorosabban összefüggenek. Így pl. a m szaki fejldés f hordozói: a technológiai berendezések + K+F potenciál + szakmunkások + a m szaki szakemberek. A termelési tényezk egymással való kapcsolatának két alapvet típusa van: 1. kiegészítés (komplementaritás): általában több termelési tényez együttes használata, igénybevétele szükséges az ipari tevékenységhez, 2. helyettesítés (szubsztitúció): bizonyos korlátok között egyes termelési tényezk pótlólagos növelésével, felhasználásával csökkenthet egy másik termelési tényez igénybevétele, illetve pótolható annak hiánya (Tóth-Orlovits 2004).
18
3. A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA ÉS LEHETSÉGES SZERVEZETI FORMÁI 3.1. A vállalkozás indítása Feltáró, elemz és értékel munka a vállalkozás indítása eltt
Új vállalkozás indításához szükséges alapötlet Linkek: innovacio.hu nfh.hu
A vállalkozás elindítása eltt az üzleti lehetségek feltárására és értékelésére van szükség. A vállalkozási folyamat az alábbi, jól elkülönül szakaszokra osztható. Ezek között az idrendi sorrend gyakran nem egyértelm , az egyes szakaszok egymással párhuzamosan is zajlanak. 1. Helyzetértékelés 2. A lehetség felismerése és értékelése 3. Üzleti terv kidolgozása 4. Döntés a vállalkozási formáról 5. A szükséges források meghatározása és elteremtése 6. A vállalkozás létrehozása, alapítása 7. A vállalkozás m ködtetése és irányítása 8. A vállalkozás megsz nése, befejezése A vállalkozás indításakor nagyon alapos és körültekint elkészít munkára van szükség. Tisztázni kell, hogy: • van-e használható ötlet, mely a vállalkozás alapját képezheti, • tisztázni kell, hogy az ötlet megvalósításához szükséges tkébl mennyi áll rendelkezésre, és a hiányzó rész megszerezhet-e, • a vállalkozónak tisztában kell lennie adottságaival (személyes és családi adottságok, egyéb körülmények), • információkat kell gy jteni a környezetrl: honnan remélhet támogatást, kikhez fordulhat problémáival (Sztachó-Pekáry et.al 2004) A helyzetértékelés során tisztázandó kérdésekre a jelöltnek saját tapasztalatai, érzései és benyomásai alapján, szintén kell válaszolnia, mert a vállalkozói folyamat további elemeinek megvalósítása során csak így számíthat sikerre. A potenciális vállalkozónak két realitással kell számolnia: 1. Új üzleti vállalkozás beindításához jó ötletre van szükség. 2. A jó ötlet önmagában még nem elegend a sikerhez, annak kivitelez-hetnek és eladhatónak kell lennie. A tapasztalatok szerint a legjobb ötletet legtöbbször a fogyasztó szolgáltatja, illetve a piac megfigyelésébl, az ott tapasztalható hiányosságok, kielégítetlen szükségletek felismerésébl származik. Meríthet ötlet más vállalkozások megfigyelésébl, amelyeknek hasonló a profilja: mit tudnánk tlük jobban, máshogy csinálni. Jó ötlet származhat a vállalkozás kutatófejleszt részlegébl, illetve a vállalkozó szellemi tkéjébl. Társadalmi problémák megoldására is nagyszer vállalkozást lehet építeni. (pl. ellátatlan idsek problémái) Külföldi utazás alkalmával elleshet, itthon még megvalósítatlan ötlet, saját, különleges adottságok kihasználása (SztachóPekáry et.al. 2004).
19
3.2. Vállalkozási formák összefoglalása Vállalkozások fbb típusai
Gazdasági társaságok
20
A magyar gazdaságban a vállalati (vállalkozási) formáknak öt alapvet típusát különböztethetjük meg. Ezek a következk: 1. a gazdasági társaságok; 2. a közös vállalat; 3. az egyesülés; 4. a szövetkezet; 5. az egyéni vállalkozás. A felsorolásnál mellztük a Polgári Törvénykönyv által ismert, de a gazdasági életben csekély jelentséggel rendelkez vállalati formákat (tröszt, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat), illetve a sajátos tevékenységet végz, ezért más tantárgyak keretében ismertetésre kerül vállalkozási formákat (biztosító pénztár, vízgazdálkodási társulat, erdbirtokossági társulat). Ugyancsak nem tárgyaljuk az állami vállalatot, amely a tervgazdasági rendszer uralkodó vállalati formája volt. Ezen vállalati forma, mint jogi konstrukció részben a privatizáció folyamán, részben 1992-ben a törvényi szabályozással részvénytársasággá (korlátolt felelsség társasággá) való átalakítása következtében lényegében megsz nt. Megjegyezzük, hogy az stermel, a mezgazdasági kistermel és a családi gazdaság nem önálló vállalkozási, szervezeti forma, hanem különböz jogviszonyokban (pl. adójogi, egyes termfölddel kapcsolatos jogviszonyok, stb.) jelentséggel bíró kategória, ezért ezeket a vállalkozási formák szabályozása keretében nem tárgyaljuk (Herbst 2006). a.) A gazdasági társaságok a piacgazdaság uralkodó vállalati formái. A társasági viszonyokat az 1988. évi VI. törvény szabályozta, amelyet kis mértékben többször módosítottak. Az 1997. évi CXLIV. törvénnyel került sor a gazdasági társaságok átfogó újraszabályozására, amely az eredeti szabályozás alapelveit megtartotta, de az 1988 óta felhalmozódott gyakorlati tapasztalatokat feldolgozta, valamint részben a részvénytársaságra és az un. konszernjogra vonatkozó szabályok uniós konformitását biztosította. A jegyzetben a vonatkozó részeket a 2006. július 1-jén hatályba lép új társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény szabályainak figyelembe vételével ismertetjük. A 2006-ban hatályba lép társasági törvény négy társasági formát szabályoz: a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelsség társaságot és a részvénytársaságot. Az egyesülést az új szabályozás – lényegében változatlan tartalommal – kivette a gazdasági társaságok közül és ún. kooperációs társaságként szabályozza. b) Közös vállalatot az új szabályozás alapján már nem lehet alakítani, a már m köd közös vállalatoknak azonban nem kell megsz nniük, hanem az 1997. évi CXLIV. törvény alapján tovább m ködhetnek. c.) Az egyesülést, annak ellenére, hogy továbbra is a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályozza, az új szabályozás már nem a gazdasági társaságok egyik típusának tekinti,
hanem külön, az un. kooperációs vállalkozások között szabályozza. d) A szövetkezetek piacgazdasági irányú szabályozása kevésbé volt sikeres, mint a gazdasági társaságoké, ezért a 2000. évi CXLI. törvény, majd a 2006. évi X. törvény újraszabályozta a szövetkezeti viszonyokat. e.) Az egyéni vállalkozás – a korábbi kisiparosi, kiskereskedi forma helyett, attól azonban alapveten eltér tartalommal – az l990. évi V. törvény által intézményesített vállalkozási forma. Az egyéni vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket az 1997. évi CXXXVII. törvény jelentsen módosította, míg a jelenleg hatályos szabályozását a 2000. évi LXXXIII. törvény állapította meg (Herbst 2006). A fontosabb vállalkozási formákat a késbbiekben részletesebben ismertetjük.
3.3. Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás az 1990. évi V. törvény által intézményesített vállalkozási forma. Szabályait legutóbb a 2000. évi LXXXIII. törvény több tekintetben jelentsen módosította, amely változások 2000. november 1-jén léptek hatályba. Az egyéni vállalkozásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a következkben foglaljuk össze: a.) Egyéni vállalkozás a magánszemély üzletszer – saját nevében és Az egyéni kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – vállalkozás gazdasági tevékenysége. fbb jellemzi Az egyéni vállalkozás folytatásához általában vállalkozói igazolvány Egyéni kiváltása szükséges. Vállalkozói igazolvány nélkül is gyakorolható a vállalkozás mezgazdasági termeltevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás. alapítása Egyéni vállalkozás alapítására az a magyar magánszemély jogosult, aki cselekvképes, állandó lakóhellyel rendelkezik és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Az egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A vállalkozói igazolványt – kérelemre – a leend vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelölésérl és illetékességi területérl szóló kormányrendeletben meghatározott – a körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fvárosi kerületi) önkormányzat jegyzje adja ki. A kérelmet az erre szolgáló egységes nyomtatványnak az egyéni vállalkozó által történ kitöltésével kell teljesíteni. b.) A körzetközponti jegyz a kérelmez helyett az illetékes szervezetektl az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül és haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Ezt hívják „egyablakos rendszernek”. Elektronikus A körzetközponti jegyz a kérelem alapján vállalkozói igazolványt ad ki, Az ügyintézés: igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, állampolgárságát, székhelyét, www. magyarorszag. telephelyeit, fióktelepeit, tevékenységi körét (az általa folytatni kívánt hu/ugyfelkapu gazdasági tevékenységeket) és adószámát. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül az igazolványt kiállító körzetközponti jegyznek be kell jelenteni (Herbst
21
2006). Vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: • akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért b ncselekmény miatt jogersen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, • akit egyéb szándékos b ncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, • akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt abban a megjelölt tevékenységre, • aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre elírt foglalkozási tilalom alá esik, Folytatható • aki gazdasági társaságnak korlátlanul felels tagja (pl. betéti társaság tevékenységek beltagja), • akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó, társadalombiztosítási tartozás miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig, • akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. A körzetközponti jegyz a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, tevékenységi körének megváltozásáról, valamint a vállalkozói tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megsz nésérl értesíti a területileg illetékes települési önkormányzat Korlátlan jegyzjét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az Országos felelsség Nyugdíjbiztosítási Figazgatóság illetékes szervét, a területileg illetékes állami és önkormányzati adóhatóságot, valamint a KSH megyei igazgatóságát. c.) Egyéni vállalkozás keretében bármely gazdasági tevékenység Egyéni cég folytatható, kivéve azokat, amelyeket jogszabály állami szerv vagy állami gazdálkodó szerv részére tart fenn. Érdemes ismét megjegyezni, hogy mezgazdasági termel tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás egyéni vállalkozás alapítása nélkül is végezhet. Képesítéshez kötött gazdasági tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor folytathat, ha saját maga vagy alkalmazottja, illetve segít családtagja az elírt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közrem ködni a tevékenység folytatásában, ugyanakkor alkalmazottat, bedolgozót, segít családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat (Herbst 2006). d.) Az egyéni vállalkozó a tevékenységébl ered kötelezettségeiért a teljes vagyonával, korlátlanul felel. Ez az oka annak, hogy az egyéni vállalkozó egyidej leg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felels tagja. Az egyéni vállalkozó székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termel és szolgáltató egységét, az ott folytatott, alapvet tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. Az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megnevezést vagy annak „e.v.” rövidítését, egyéni cég esetében az „egyéni cég” megnevezést vagy annak
22
Egyéni vállalkozás megsz nése
„e.c.” rövidítését aláírása mellett köteles feltüntetni. e.) Az egyéni vállalkozás megsz nésének a törvény három esetét szabályozza. Eszerint megsz nik az egyéni vállalkozás, ha: • az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja, • ha a körzetközponti jegyz az igazolványt – a törvényben meghatározott esetek bekövetkezésekor – visszavonja, • az egyéni vállalkozó meghal. Ebben az esetben azonban lehetség van arra, hogy az örökösök vagy a házastárs – amennyiben a törvényben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelnek – az egyéni vállalkozást az illetékes jegyznek tett bejelentés alapján folytassák. f.) Az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhet. A tapasztalatok szerint ez növeli az egyéni vállalkozás iránti – elssorban hitelezi – bizalmat (Herbst 2006).
3.4. Gazdasági társaságok
Gazdasági társaságról szóló törvény (2006.évi IV. tv.)
A gazdasági társaság olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogképes szervezet, amely üzletszer közös gazdasági tevékenység folyatatására jön létre, saját cégneve alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhet, így különösen tulajdont szerezhet, szerzdést köthet, pert indíthat. A Gazdasági társaságról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) négy társasági formát szabályoz. A közkereseti társaságot (kkt.) a betéti társaságot (bt.), a korlátolt felelsség társaságot (kft.), és a részvénytársaságot (rt). Korábbi társasági jogunk ismerte a közös vállalatot, mint társasági formát. A korábbi szabály alapján létrejött közös vállalatok m ködhetnek, de új közös vállalat alapítására ma már nincs lehetség (Herbst 2006). A gazdasági társaságokat megkülönböztethetjük aszerint, hogy: • • •
Korlátolt felelsség Korlátlan felelsség
rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy nem, a társaságot létesít tagok felelssége a társaság tartozásaiért korlátozott vagy korlátlan, a társaság személy vagy tkeegyesít alakulat-e vagy sem.
A jogi személy olyan jogalanyisággal bíró szervezet, amelyet a jogszabályok jogi személynek nyilvánítanak, a tagjaitól elkülönült vagyona és vagyoni felelssége, valamint differenciált bels döntési mechanizmusa és képvisel szerve van. A jogi személy jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat. A hatályos társasági jogban jogi személy a korlátolt felelsség társaság és a részvénytársaság. Nem jogi személy az olyan jogalany, amelyik csak olyan nevesített jogokat és kötelezettségeket szerezhet, amelyeket a jogszabályok megengednek számára. Ilyen jogok a tulajdonhoz való jog, a szerzdések megkötéséhez való jog és a perképesség (azaz pert indíthat, és perelhet a bíróság eltt) (Herbst 2006). A korlátolt felelsség azt jelenti, hogy a gazdasági forgalomban résztvev jogalany a vagyonából elkülönít egy részt, amire vállalkozást szervez. Ha a vállalakozás eredménytelen, csak azt vagyont veszítheti el, amit a vállalkozásra elkülönített. Ha pedig a tartozása nagyobb, mint a vállalkozásra elkülönített vagyon, akkor sem kötelezhet arra, hogy további fizetéseket eszközöljön. Ilyen esetben a kiegyenlítetlen tartozás a hitelez vesztesége. Ezzel szemben a korlátlan vagyoni felelsség azt jelenti, hogy bár a gazdálkodó elkülönített a vállalkozás számára egy vagyontömeget,
23
Egyetemleges felelsség
A gazdasági társaságok alapításnak közös szabályai
A társasági szerzdés Letölthet minták: www. magyarorszag .hu/ugyintezo /ugyleirasok/ vallalk
24
ha ez a vagyon nem elegend a tartozások fedezésére, akkor a társaság tagja egyéb vagyonával is helytállni tartozik a társaság tartozásaiért. A jogi személyiséggel rendelkez korlátolt felelsség társaság és a részvénytársaság tagjainak, részvényeseinek a társaság tartozásaiért való felelssége korlátozott, a jogi személyiséggel nem rendelkez közkereseti társaság tagjainak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkez betéti társaság beltagjainak a felelssége a társaság tartozásaiért korlátlan, és egyetemleges (Herbst 2006). Az egyetemleges felelsség a többi fizetésre, teljesítésre kötelezett közötti kapcsolatot fejezi ki. Ha többen közösen tartoznak a hiteleznek, és az adósok egyetemlegesen felelnek a tartozásért, akkor a hitelez bármelyik adóstól követelheti a teljes tartozást. Akitl a hitelez követel, nem hivatkozhat arra, hogy csak kisebb összeggel járult hozzá a tartozáshoz, vagy más hasonló okokra, hanem az egész tartozást ki kell egyenlítenie. Az egyetemlegesség nagyon szoros kapcsolatot létesít a tagok között: mindenki a saját vagyonával is felels a társáért (Herbst 2006). Gazdasági társaság alapításához a társaság tagjai által elfogadott létesít okirat szükséges. A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelsség társaság létesít okirata a társasági szerzdés, a részvénytársaság létesít okirata az alapszabály, ha pedig a társaságnak csak egy tagja van, amely kizárólag korlátolt felelsség társaság és részvénytársaság esetében lehetséges, létesít okiratként alapító okiratot kell elfogadni. A törvénynek a társasági szerzdésre vonatkozó szabályait az alapszabályra és az alapító okiratra is alkalmazni kell. A társasági szerzdést valamennyi tagnak alá kell írni, és azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. E szigorú alaki követelmények célja, hogy a társaságalapítás törvényessége biztosítva legyen. Az új társasági törvény szerint közkereseti társaság, betéti társaság és korlátolt felelsség társaság társasági szerzdése a Cégtörvény mellékletét képez szerzdésminta kitöltésével is elkészíthet. A szerzdésminta a törvényi szabályokat tartalmazza, és alkalmazásának az a célja, hogy a társaságalapítás gyors és szakszer legyen. Ha ugyanis a társaságot létesít tagoknak nincsenek különleges gazdasági igényei a társasági jogviszony szabályozására, akkor igénybe vehetik a szerzdésmintát. Bár a társasági szerzdésre vonatkozó szabályok fszabályként kogensek, a törvény a társasági szerzdés tartalmi meghatározásában a szerzdést köt felek számára diszpozitív szabályokkal nagyfokú szabadságot biztosít. E szerint a tagok egyrészt a törvény rendelkezéseitl akkor térhetnek el, ha az eltérést a törvény kifejezetten megengedi, másrészt azonban az eltéréseket nagy számban lehetvé teszi. A szerzdéskötés során a tagoknak széleskör szabályozási jogot is biztosít a törvény. Ennek megfelelen a társasági szerzdésben szabályozhatnak olyan viszonyokat is, amelyeket a jogalkotó nem szabályozott, feltéve, hogy a tagok sajátos szabályozása nem áll ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével, illetve a jóhiszem joggyakorlás általános követelményével, pl. nem hozhatnak létre korlátozott felelsség közkereseti társaságot, vagy nem vonhatják el a vezet tisztségvisel képviseleti jogát (Herbst 2006). A társasági szerzdésben meg kell határozni a társaság nevét, és székhelyét; a tagok nevét és lakóhelyét illetve cégnevét, és székhelyét, (ha a tag szervezet); a társaság ftevékenységét, a társaság jegyzett tkéjét, a tagok
vagyoni hozzájárulását; az els vezet tisztségvisel kijelölését; a képviselet és a cégjegyzés módját; valamint mindazt, amit a törvény az egyes társasági formák tekintetében még elír. A cégjegyzés nem más, mint írásbeli kötelezettség-vállalás és jogszerzés a cég nevében azzal, hogy a cég lesz jogosítva és kötelezve. Cégszer Cégjegyzés aláírás feltétele az, hogy le kell írni a cégnevet, amely cég jogosított és kötelezett lesz, és a cégjegyzésre jogosultnak a leírt cégnévhez hozzá kell kapcsolni saját aláírását. A törvény szerint a cégjegyzés úgy történik, hogy a cég elírt, elnyomott, vagy nyomtatott nevéhez a cég nevében aláírásra jogosult személy a nevét aláírja. A társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. Vagyoni hozzájárulás nélkül társaságban tagként senki nem vehet részt. A vállalkozásba bevitt vagyonnak két funkciója van. Egyrészrl ez a Tagok vagyon arra szolgál, hogy a vállalkozás folytatásához szükséges költségeket vagyoni fedezze, a nyereségszerz tevékenységet elsegítse. A vállalkozásba bevitt hozzájárulása vagyon másik funkciója az, hogy a hitelezk követelésének fedezete legyen, ezáltal a piac szereplit védelemben részesítse. A társasági formákban ezért igen jelents társasági vagyonvédelmi elírások vannak. Ez a funkció indokolja azt, hogy mindazokban a társaságokban, ahol a tagoknak a társaság tartozásaiért való felelssége a bevitt vagyon mértékéig korlátozott, a jogszabály kötelez vagyonminimumot ír el. Más oldalról pedig a társasági vagyon leszállítása esetén a társaság hitelezi biztosítékot kérhetnek, ha a követelésük kielégítését veszélyeztetve látják (Herbst 2006). A társasági vagyont a tagok adják össze. Az egyes tagok által nyújtott társasági vagyon eltér nagyságú is lehet. Társasági A társaság vagyona alapításkor a tagok pénzbeli hozzájárulásából vagyon (készpénz), valamint az általuk rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulásból, más néven apportból áll. A apport lehet minden olyan dolog (alapanyag, berendezés, eszköz stb.), szellemi alkotás (találmány, know-how stb.) valamint vagyoni érték jog – ide értve a nem vitatott követeléseket is – , amely vagyoni értékkel rendelkezik (üzletrész, elismert számlakövetelés stb.). A társasági szerzdés aláírását követen a létesít okiratot 30 napon belül be kell nyújtani a társaság felett törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróságra bejegyzés és közzététel céljából. A törvényességi felügyeletet a Cégbírósági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el. A társaság iratainak a bejegyzés cégbírósághoz való benyújtását követen a társaság megkezdheti üzletszer gazdasági tevékenységét: szerzdéseket köthet, kötelezettségeket vállalhat. Cégiratain azonban fel kell tüntetni „b.a.” toldattal azt a tényt, hogy a társaság még csak eltársaság, azaz bejegyzés alatt áll. A társaság a cégbejegyzéssel nyeri el jogalanyiságát. A cégbejegyzés jogkeletkeztet, azaz konstitutív hatályú. A bejegyzéssel megsz nik az eltársasági létszakasz, az eltársasági szakaszban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minsülnek (Herbst 2006). A gazdasági A gazdasági társaság legfbb szerve közkereseti és betéti társaság esetén: a társaság tagok gy lése; korlátolt felelsség társaság esetén: a taggy lés; legfbb szerve részvénytársaság esetén: a közgy lés. A társaság legfbb szervének ülésén a társaság valamennyi tagja, illetve részvényese részt vehet. A legfbb szerv a tagok közössége. A társaság legfbb szerve a társaság alapvet, stratégiai ügyeiben dönt. Ezek közé
25
A gazdasági társaság ügyvezetése
Vezetk megbízatása
Összeférhetetlenségi szabályok
26
tartozik minden társasági forma esetén pl. a létesít okirat módosítása, a társaság megsz nésérl illetve átalakulásáról szóló döntés meghozatala, tag kizárásának kezdeményezése, a társaság más szerveinek, így a vezet tisztségviselk, felügyel bizottsági tagok és a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, a számviteli törvény szerinti beszámolók jóváhagyása. A legfbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó nevesített ügyek körét az egyes társasági formákra vonatkozó részletes szabályok határozzák meg. A legfbb szerv döntéseit általában ülésein gyakorolja. A társasági törvény lehetséget ad a társasági szerzdésnek arra is, hogy a legfbb szerv m ködésére vonatkozó sajátos szabályokat iktasson a társasági szerzdésbe. A társasági szerzdés módot adhat arra is, hogy az ülésen a társaság tagjai ne személyes részvétellel, hanem informatikai eszközök igénybevételével legyenek jelen (pl. videokonferencia). A legfbb szerv döntéseit – ha a törvény kivételt nem tesz – levélszavazás útján is meghozhatja (Herbst 2006). A társaság ügyvezetését a társaság vezet tisztségviseli (vagy a tisztségviselkbl álló testület: részvénytársaság igazgatósága) látják el. A vezet tisztségvisel a részvénytársaság igazgatósága, a korlátolt felelsség társaság ügyvezetje, közkereseti- és betéti társaság esetén pedig az üzletvezetésre kijelölt tag. A törvény lehetséget teremt arra, hogy nyilvánosan m köd részvénytársaságban olyan ügyvezet szervet létesítsen az alapszabály, amely az ügyvezetésen kívül a társaság ellenrzését is ellátja. Ez az un. board típusú, egységes irányítási rendszer részvénytársaság. A vezet tisztségviseli és ellenrzési feladatokat ellátó testület az igazgatótanács. A vezet tisztségviseli megbízatás általában öt évre szól, de a törvény lehetvé teszi a határozatlan idre szóló megbízatást. Kkt és bt. esetén fszabályként valamennyi tag idbeli korlátozás nélkül jogosult üzletvezetésre, korlátolt felelsség társaság társasági szerzdése pedig lehetvé teheti, hogy a tagok az ügyvezett a tagok határozatlan idre jelölik ki. A vezet tisztségvisel hatáskörét és részletes feladatait a törvény az egyes társasági formák esetében külön és bvebben is meghatározza, de valamennyi vezet tisztségvisel közös feladata a társaság képviseletének ellátása, valamint a cégbíróság irányában a társaságot érint adatok, tények és ezek változásának a bejelentése. Vezet tisztségvisel lehet a társaság tagja is és küls személy is, közkereseti és betéti társaság esetén azonban e feladatokat csak a társaság tagja láthatja el. A vezet tisztségviselk vonatkozásában a törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Így pl. nem lehet vezet tisztségvisel olyan személy, akinek közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál tagja a felügyel bizottságnak, vagy aki büntetett elélet , illetve olyan személy, aki a megválasztását megelz két éven belül vezet tisztségvisel volt egy olyan társaságnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt a cégjegyzékbl. A vezet tisztségviselk a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelsséggel minden olyan kárért, amelyet eljárásuk során a társaságnak okoznak. Ha a vezet tisztségvisel harmadik személyeknek okoz kárt, azért általában a társaság tartozik felelsséggel, de a törvény elírhatja a vezet tisztségviselk szigorúbb felelsségét is, ha a társaság fizetésképtelensége
A társaság felügyel bizottsága
A közkereseti társaság
esetén a vezet tisztségvisel a társaság hitelezinek érdekeit nem tartotta megfelelen szem eltt (Herbst 2006). A gazdasági társaság tagjai a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenrzésére felügyel bizottságot létesíthetnek, meghatározott esetekben pedig felügyel bizottságot kell létesíteni. A felügyel bizottság a gazdasági társaság szerve, és ellenrz tevékenységét a tagok, részvényesek érdekében látja el, ebbl következen nem közérdekvédelmi feladatai vannak. Kötelez felügyel bizottságot létesíteni nyilvánosan m köd részvénytársaság esetén. Ugyancsak kötelez a felügyel bizottság létesítése korlátolt felelsség társaság és zártkör en m köd részvénytársaság esetében, ha a szavazatok legalább 5%-val rendelkez tagok (részvényesek) azt kérik. Ha a társaság munkavállalóinak létszáma meghaladja a 200 ft, a dolgozók részt vehetnek a gazdasági társaság m ködésének ellenrzésében. A dolgozói ellenrzés azonban többféle formában valósulhat meg. A társaság vagy felügyel bizottságot létesít, amelynek egyharmadát a dolgozók delegálják, vagy pedig a társaság ügyvezetése a társaságnál m köd üzemi tanáccsal a dolgozói ellenrzés formáiról, tartalmáról megállapodást köt. Ezeken az eseteken kívül egyéb jogszabályok is elírhatják felügyel bizottság létesítését. A felügyel bizottság a vezet tisztségviselktl, illetve a gazdasági társaság vezet állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveibe és irataiban betekinthet, és a társaság dokumentumait megvizsgálhatja. Ha a társaságnál felügyel bizottság m ködik, a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról és a nyereség felosztásáról a társaság legfbb szerve csak akkor dönthet, ha a felügyel bizottság ezen dokumentumokról elkészítette a véleményét tartalmazó jelentését. Ha a felügyel bizottság az ellenrzése során tapasztaltak alapján indokoltnak tartja, napirendi javaslattal összehívhatja a legfbb szerv rendkívüli ülését. A társaság legfbb szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyel bizottság legalább 3, legfeljebb 15 fbl áll. Testületként, a társaság legfbb szerve által jóváhagyott m ködési szabályzat alapján jár el. A felügyel bizottság tagjai a Ptk szabályai szerint a társaság irányában korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ellenrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért (Herbst 2006). A közkereseti társaság a legegyszer bb társasági formák közé tartozik. A közkereseti társaság olyan társaság, amelynek tagjai a társasági szerzdésben arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelsség mellett üzletszer közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A közkereseti társaság elnevezést, vagy annak rövidítését a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A közkereseti társaság tagjai szorosan kötdnek egymáshoz. A társaság elssorban személyesít társaság, megalakításához szükséges vagyoni minimumot a törvény nem ír el. Kkt. létesítéséhez azonban valamiféle vagyont a tagoknak mégis rendelkezésre kell bocsátani, ez következik a gazdasági társaság általános fogalmából. A társasági szerzdés – vagy a tagokkal való külön megállapodás – a tagok, vagy egyes tagok számára elírhat személyes közrem ködési kötelezettséget is. Személyes közrem ködésre csak megállapodás alapján köteles a társaság tagja. A
27
A betéti társaság
28
korábbi szabályokkal ellentétben nem minsül személyes közrem ködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása. A személyes közrem ködés tehát a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátását jelenti. A személyes közrem ködésért a tagot díjazás illeti meg. A közkereseti társaság tagjai a hitelezk irányában egyetemlegesen felelnek, ez azt jelenti, hogy a hitelez a kkt. bármelyik tagjától követelheti a tartozást, a tagok egymás irányában azonban a társasági szerzdésben meghatározott veszteségviselési szabályok szerint felelnek. A kkt. tagjainak korlátlan vagyoni felelssége azt jelenti, hogy a tagok a teljes magánvagyonukkal felelnek a tartozásért. A közkereseti társaság tagját a vagyoni jogokon túlmenen megilleti a döntésekben való részvétel joga, máskért a szavazati jog. A közkereseti társaság személyes jellegébl adódóan a törvény a tagokat megillet szavazati jog tekintetében úgy szabályoz, hogy a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mérték szavazata van. A törvénynek ez a szabálya azonban diszpozitív szabály, tehát a társaság tagjai a társasági szerzdésben ettl eltéren is rendelkezhetnek (pl. vagyonarányos szavazatot vagy más szabályt is megállapíthatnak). A törvényi rendelkezéstl való eltérésnek – hasonlóan mint a nyereségfelosztásnál láttuk – van egy korlátja, nevezetesen: ha a társasági szerzdés a törvénytl eltér szavazati jogokat állapít is meg, legalább egy szavazatot minden tagnak biztosítani kell. A közkereseti társaság tagja tehát sem a nyereségtl, sem a veszteségtl, sem a szavazástól érvényesen nem zárható ki (Herbst 2006). A betéti társaság sajátos szerepet tölt be a gazdasági társaságok rendszerében, mert ez az egyetlen olyan társasági forma, amelyben a társaság tagjai különböz módon felelnek a társaság tartozásaiért. A betéti társaság átmeneti forma a korlátlan és korlátolt tagi felelsség társaságok között. A betéti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszer közös gazdasági tevékenységeket folytatnak olyan módon, hogy legalább egy tag, a beltag felelssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerzdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. A betéti társaság, bár van korlátozottan felels tagja, nem jogi személy társaság. A betéti társaság beltagjai a társaság tartozásaiért a hitelezk irányában korlátlanul és egyetemlegesen, egymás irányában pedig – ha a társasági szerzdés másként nem rendelkezik, - a társasági vagyonhoz való vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelsséggel. A beltagot tagi jogállása alapján megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a közkereseti társaság tagjait illetik, illetve terhelik. Részt vehet a tagok gy lésén, szavazhat, stb. Fszabályként a betéti társaság üzletvezetését és képviseletét a beltag látja el. A kültag ezzel szemben vagyoni betétje szolgáltatására köteles, részt vehet a társaságnak azokban a döntéseiben, amelyet a tagok gy lése hoz, hiszen is tag. Üzletvezetésre és képviseletre a törvény alapján nem jogosult, de t is megilleti az üzletvezet ellenrzésének joga a társasági törvény általános szabályai alapján.
A korlátolt felelsség társaság
Új vonása a törvénynek, hogy a társasági szerzdés felhatalmazása alapján a kültag is elláthat üzletvezeti és képviseli tevékenységet is! Ezzel a törvényi javaslattal – ha a társasági szerzdés azt lehetvé teszi –, a kültag a jogviszony tekintetében azonos pozícióba kerülhet a beltaggal. Ha a társasági szerzdés a kültag számára nem ad szervezeti képviseli cégjegyzési jogot, akkor is – a törvényi rendelkezés alapján – eseti jelleggel kaphat képviseleti jogot a kültag is a Ptk-nak a meghatalmazásra vonatkozó szabályai alapján. A kültag számára a meghatalmazást vagy a képviseleti joggal rendelkez beltag, vagy a tagok összessége, azaz a taggy lés adja meg. A korlátolt felelsség társaság magán viseli mind a személyesít, mind pedig a tkeegyesít társaságok jellemz vonásait. A korlátolt felelsség társaság jogi személyiséggel rendelkez társaság. A korlátolt felelsség társaság elre meghatározott összeg törzsbetétekbl álló törzstkével (jegyzett tkével) alakul, a tagok kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét szolgáltatására terjed ki. A társaság tartozásáért a tag – a törvényi kivételtl eltekintve – nem felel. A kft mint jogi személy a tagoktól elkülönült vagyonnal rendelkezik. Ez a vagyon a törzstke. A törzstke minimumát a törvény 3 millió forint érték vagyonban határozza meg. A társaság vagyona tartósan nem csökkenhet e három milliós határ alá, a társaság törzstkéjét nem lehet leszállítani ez alá, s ha a tkéjét elveszíti, akkor a törvényben szabályozott módon köteles a társaság átalakulni azon társasági formává (közkereseti vagy betéti társasággá), amelynél nincs meghatározva vagyonminimum. A törvénynek ezek a szabályai azzal magyarázhatóak, hogy korlátolt felelsség társaság esetén a hitelezi követelések kielégítésének fedezete – a tagok korlátozott felelssége miatt – kizárólag a társaság vagyona. Meg kell jegyezni, hogy a társaság a hitelezk irányában a teljes vagyonával azaz a törzstkével és a törzstkén felüli vagyonával (saját tke) felel (Herbst 2006). A tagok vagyoni hozzájárulása a törzsbetét szolgáltatásával valósul meg. Az egyes tagok törzsbetétje különböz mérték lehet, a törzsbetét legkisebb mértékenek pedig 100.000 Ft összeg nek, és minden esetben tízezressel oszthatónak kell lennie. A tag az általa befizetett törzsbetétet a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza. A társaság cégbejegyzését követen a tagság jogait és a társasági vagyonból az t megillet vagyonhányadot a törzsbetéten alapuló üzletrész testesíti meg. Az üzletrész a tagsági jogokat megtestesít vagyoni érték jog, amelyrl értékpapírt nem lehet kiállítani! Az üzletrész testesíti meg a korlátolt felelsség társaság tagjának jogait és kötelezettségeit. Az üzletrész vagyoni jogot és kötelezettséget is megtestesít. A vagyoni jog ketts irányú. A tagot egyrészt megilleti a társaság nyereségébl való részesedés joga (osztalékhoz való jog), amely fszabályként t a vagyoni hozzájárulás arányában illet meg. A nyereségfelosztásról azonban a társasági szerzdés eltéren is rendelkezhet. A tagot megillet további vagyoni jog a likvidációs hányadhoz f zd jog. Ha a társaság megsz nik és a hitelezk kielégítése után marad még felosztható vagyon, akkor a tagok között ezt a vagyont a törzsbetétek arányában fel kell osztani. A likvidációs hányadra vonatkozó törvényi szabályozás is – hasonlóan a nyereségfelosztáshoz – diszpozitív szabály, tehát a társasági szerzdés más felosztási szabályt is
29
A részvénytársaság
30
megállapíthat (Herbst 2006). Az üzletrész azonban nem csak vagyoni jogokat, hanem vagyoni kötelezettségeket is megtestesít. Ezek között a kötelezettségek között els helyen áll a már említett törzsbetét fizetési kötelezettség. Ha a tag e kötelezettségének a törvény és a szerzdés alapján nem tesz eleget, tagsági jogviszonya megsz nik. A tagot a társasági szerzdés rendelkezése alapján pótbefizetési kötelezettség is terhelheti. A pótbefizetésre a társaság veszteségének fedezése céljából kerülhet sor, és kizárólag abban az esetben, ha a tagok a társasági szerzdésben kifejezetten elvállalták a pótbefizetési kötelezettséget. A korlátolt felelsség társaság tagja, mivel a társság tartozásaiért fszabályként csak a törzsbetéttel felel, csak akkor kötelezhet további befizetésre, ha azt önként elvállalta! Az üzletrész feljogosítja a tagot arra is, hogy részt vegyen a társasági döntések meghozatalában. A tagot a taggy lésen szavazati jog illeti meg. Az egyes tagokat megillet szavazati jog mértékét a társasági szerzdésben kell meghatározni. A törvény még fszabályt sem állít fel a szavazati jog tekintetében (Herbst 2006). A részvénytársaság a nagyvállalatra modellezett jogi személyiséggel rendelkez társasági forma. A részvénytársaság az egyedüli olyan szervezeti alakulat, amelynél a tagsági jogokról értékpapírt lehet és kell is kiállítani. Az értékpapír (részvény) a tagsági jogokat megtestesít okirat, ebbl következen az értékpapír átruházásával a tagsági jogokat és ezzel együtt a társasági részesedést is gyorsan és biztonságosan át lehet ruházni. Az értékpapír eszközével a részesedések átruházása nagymértékben mobilizálódik. Az értékpapírba foglalt jogok többfélék. A részvény feljogosítja a részvényest arra, hogy a társaság eredményébl részesedjen; továbbá a társaság megsz nését követen a megsz nt társaság vagyonából részesedjen. A részvény biztosítja a részvényes számára a tagsági jogok gyakorlásának lehetségét is (közgy lési részvétel). A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely elre meghatározott számú és névérték részvényekbl álló alaptkével alakul és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható. M ködési formája lehet zártkör vagy nyilvános. Zártkör en m ködik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalmazásra (Zrt.) Nyilvánosan m ködik a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalmazásra (Nyrt). A részvényt az új szabályozás szerint csak névre szóló részvénytípusban lehet kibocsátani, ebbl következen a részvénytulajdonos személye az értékpapírból megállapítható. A részvény elállítása történhet nyomdai úton, és dematerializált formában is. Nyomdai úton elállított részvény papíralapon és az értékpapír elállításra vonatkozó szigorú biztonsági elírások betartása mellett készül. A dematerializált részvény elektronikus úton rögzített és nyilvántartott adatösszesség, amelynek a törvényben meghatározott tartalmi kellékei és azonosítói vannak. A dematerializált részvény adatait a részvényes javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza (Herbst 2006).
4. ÜZLETI TERV ÉS STRATÉGIA 4.1. Bevezetés
Informális tervezés
Pénzügyi tervezés Hosszú távú tervezés Kreatív tervezés
Ebben a fejezetben azt tekintjük át, hogy egy induló vagy meglév vállalkozásnak hogyan kell a stratégiáját meghatározni, és a stratégia részekre bontását és részletes kidolgozását követen hogyan lehet egy vállalkozás konkrét üzleti tervét kidolgozni. A vállalkozás stratégiája elssorban a vállalkozás menedzsmentje vagy magának a vállalkozó számára fontos, hiszen ez tartalmazza azokat az alapköveket, melyeket az egyes operatív tevékenységek során mindenkor szem eltt kell tartani. Az üzleti terv pedig, amellett, hogy a vállalkozó számára is fontos adatokat, mérési pontokat tartalmaz, inkább a küls érdekeltek (hitelintézetek, pályázatkezel szervezetek, illetve befektetk) számára fontos, hiszen k nem a vállalati stratégiát ítélik meg, hanem a konkrét üzleti tervet. A vállalkozás kockázattal járó befektetés. A kockázat mérséklésének leghatékonyabb eszköze a tervezés, ami egy olyan irányítási folyamat, mely felvázolja a vállalkozás m ködésének pályáját, a pályát jellemz állapotokat és pozíciókat, valamint azt az akcióprogramot, aminek végrehajtásával a kívánt állapotok és pozíciók elérhetk. A terv a tervezés eredménye, a vállalkozás jövre vonatkozó szándékát tartalmazza. Az üzleti életben a stratégiaalkotáson egy vállalat számára hosszabb távra kit zött célhoz (misszióhoz) vezet utak kellen alapos kidolgozását, ezen célelérési módok értékelését követ választást, illetve bizonyos – a környezeti feltételek kedveztlen alakulását is „kivédeni” igyekv – alternatív „részben kerül, tartalék” útvonalak nagyvonalú feltérképezését értjük. A stratégia – mint arra a fenti definíció is utal – erteljesen környezetfügg. Az elmúlt az üzleti környezeti feltételek egyre bonyolultabbá válásával a stratégia készítésében az informális eljárásoktól a vállalatok eljutottak az összetett rendszer koncepciókig. Ezek formái és jellemzi: Az informális tervezés során a stratégia kizárólag a „tervez fejében” létezik, a vállalkozás jövjérl alkotott nagyvonalú képek formájában. A módszer a környezet stabilitása, a nem túl széles termékválaszték esetén jól m ködhet. A pénzügyi tervezés esetében a terv jóval formalizáltabb, idtávja viszont meglehetsen rövid idre – általában csak egy évre elre – vetíti ki az elvárásokat, és a szervezeti teljesítményt kizárólag a m ködés eredményességét kifejez pénzügyi mutatókkal (profit, árbevétel, likviditás, készlet szintek). A hosszú távú tervezés során a vállalkozások az erteljesen formalizált eljárások alkalmazásával, hosszú távra – 3-5 évre – elre is prognosztizálni kívánják a piaci igényváltozásokból következ szervezeti válaszokat. A terv komplex, st sokszor túlzottan részletesen rögzíti az egyes szervezeti egységek említett periódusra vonatkozó feladatait. Napjainkban az ún. „puha” módszerek jelentek meg, amelyek alkalmazásával a vállalatvezetk probléma megközelítésében az intuitív, kreatív elképzelésekre helyezdött át a hangsúly (Hollóné Kacsó Erzsébet et al. 2004).
31
4.2. A stratégia kidolgozásának f bb lépései
A stratégiai célok meghatározása
Különböz idtávú célok
A vállalati stratégiát mindig jól körülhatárolható és leírható folyamatrendszerben kell kidolgozni. A stratégiai tervezési folyamatot általában a következ részekre lehet lehatárolni: 1. A vállalati stratégiai célok meghatározása, konzisztens célrendszerbe foglalása. 2. A stratégiakészítés, a kit zött célok elérését megvalósító alternatívák közötti választás. 3. Operatív tervek készítése, a célelérési akciók részletes kimunkálása. 4. Az elfogadott stratégiát megvalósító operatív tevékenységek, teljesítmények figyelése. 5. A stratégia eredményes végrehajtásához kapcsolódó ösztönzrendszer m ködtetése. 6. A folyamat minden elemére kiterjed, az idbeni beavatkozásokat lehetvé tev, iteratív, visszacsatoló, jelzrendszer alkalmazása. A célok meghatározásához a tervezési folyamatok átfogó definíciójából lehet kiindulni, amely szerint a stratégiai tervezés a vállalati vezetési rendszer szerves része: egy olyan eszköz a vállalati vezetk kezében, amely elssorban a stratégiai döntések meghozatalát és azok következetes végrehajtásának megvalósítását szolgálja. Az említett tervezési folyamat legfontosabb eleme a célok meghatározása, amelyek helyes kit zése – mint az a tervezési folyamat fenti definíciójából is egyértelm –, nem nélkülözheti a stratégiai tervezési folyamat minden egyes részletének átfogó ismeretét. A stratégiai célok kijelölése annak a meghatározása, hogy egy bizonyos id alatt mit kíván a vállalkozás elérni. Jó stratégiát (folyamatot) csak világosan, egyértelm en és a legkörültekintbben kiválasztott eljárások következetes alkalmazásával, az információk korlátozottsága miatt fellép kockázatok rendszeres mérlegelésével lehet kidolgozni. A vállalati célok különböz idtávokra és szervezeti szinteken fogalmazhatók meg, így például az érvényességük idtartama alapján beszélhetünk: • rövid távú (operatív), azaz 1 év vagy még rövidebb idre szól célokról, • középtávú (taktikai), vagyis 1-3 évre kijelölt; valamint, • hosszú távú (stratégiai) célokról, amelyek 3 évnél is távolabbra fogalmazódtak meg. A hosszú távú céloknál a vízió (vision) meghatározása a fontos, aminek a legegyszer bb megfogalmazása: a tulajdonosok által a vállalat számára kívánatosnak látszó legjobb jövbeni állapot. Vagyis a vállalat alapvet céljainak rendszerbe foglalását jelenti: miért létezik, milyen fogyasztók különböz igényeinek kielégítését kívánja elérni a vállalkozás. A vállalati szervezeten belül, a hierarchikus szinteknek megfelelen
32
különböz részletességgel kidolgozott stratégiai célok fogalmazhatók meg: Szervezeti stratégia
Üzleti stratégia
Funkcionális stratégia
•
•
•
Szervezeti stratégia (corporate strategy): az egész vállalatra vonatkozó hosszú távra szóló stratégia, amely a vállalat helyét határozza meg az üzleti életben, azt egységként kezelve. A vállalati stratégia célrendszerének fontos eleme a f irányok meghatározása mellett az erforrások elosztási elveinek rögzítése az egyes stratégiai üzleti egységek (divíziók) között. Üzleti stratégia (business strategy): az elznél sz kebb körben értelmezhet, azt állapítja meg, hogy a stratégiai üzleti egységek hogyan versenyezzenek a többi divízióval, vagyis milyen célváltozók kit zése, és természetesen késbbi idpontban való teljesítésének vállalása, biztosíthatja számukra, hogy az egységek között felosztásra kerül vállalati stratégiai erforrásokból részesedhessenek. Funkcionális stratégia (functional strategy): a vállalati m ködés egyegy funkciójával kapcsolatosak (pl. termelési, pénzügyi, marketing, humán-erforrás, stb.), azaz ezeknek a területeknek elérend célkit zéseit kell magukba foglalniuk az összvállalkozási célok teljesítésének segítésére.
Az említett céloknak, idben, térben, szervezeti szintenként, funkciónként, teljes kör összhangban kell lennie egymással, azaz csak a konzisztensen megfogalmazott és komplex célrendszer kialakítása alapozhatja meg a vállalat hosszú távú fejeldését. Vizsgáljunk meg egy ajánlást – az elz pontokban említett tervezési megfontolásokat követen – a stratégiai célok komplex, konzisztens rendszerben való kidolgozásának segítésére. Porter féle Porter amerikai közgazdász általános megközelítést kínál a versenystratégia versenystratégiák meghatározására. Amennyiben a következ négy kulcstényezt alaposan elemezzük, egymásra gyakorolt hatásaikat felmérjük, és döntünk vállalhatóságuk mértékeirl is, akkor a stratégiát jól meg lehet határozni. A négy tényez, amellyel a vállalati stratégiai célrendszer véglegesíthet, a következk: • •
a vállalat ersségei és gyengeségei, az iparágban rejl (gazdasági és technológiai) lehetségek és fenyegetések, • a stratégiák megvalósítási folyamatának (kit zés – irányítás – ellenrzés – megújítás) ciklusaiban kulcsszerepet játszó személyek értékrendje, • a társadalom részérl, a tevékenységi körökkel érintett földrajzi területeken élk által a vállalati m ködéssel kapcsolatban jogosan megfogalmazható elvárások (pl. környezetvédelem). Porter szerint a tényleges versenypiaci helyzet tisztázására öt versenytényezt kell megvizsgálni: • vevink alkupozíciót, • szállítóink alkupozicióit, • a számunkra veszélyt jelent helyettesít termékeket, • a konkurenciát jelent vállalkozások jövbeni lépéseit, • a piacra belép új versenytársak megjelenésének esélyét.
33
A versenyt meghatározó erk (Nemeslaki András) A versenytényezkre is tekintettel Porter által felvázolt három versenystratégia a következ lehet: 1. Átfogó költségvezet szerepen alapuló stratégia. Az optimális üzemméret és sorozatnagyság, tanuláson alapuló költségcsökkentés, azaz a stratégiai cél a versenytársaknál alacsonyabb költség elérése. 2. Megkülönböztetésen alapuló stratégia. A stratégiai cél olyan egyedi tulajdonságokkal bíró termékek elállítása, amelyek az egész iparág számára elismerésre méltóak, pl. BMW autók és motorkerékpárok 3. Az összpontosítás stratégiája. A meghatározásra kerül célrendszer középpontjában egy vásárlóréteg vagy földrajzi egység fogyasztóinak meghódítása áll, pl. Suzuki autók (Hollóné Kacsó Erzsébet et al. 2004).
4.2. A stratégiakészítés Középpontjában a kit zött célrendszer teljesítéséhez szükséges stratégia kidolgozása áll. Ez a környezethez való aktív vagy passzív alkalmazkodást fogalmazza meg, illetve a kit zött célrendszer elérését biztosító utak meghatározását jelenti. A stratégiakészítés vonatkozhat a meglev vállalakozások tevékenységének módosítására, illetve az új vállalkozások kifejlesztésére, megersítésére. A következ stratégiák részletes kidolgozása történhet meg: • nyereséget javító stratégiai elgondolások, • meglev m ködési területeken új vállalkozások indítására való törekvések, • divíziókon belüli tevékenység összehangolására kidolgozandó stratégiák, • a vezetési struktúrát fejleszt, hosszú távú elképzelések részleteinek kimunkálása. A stratégiai elgondolás meghatározását követen a célok és az
34
elérésüket szolgáló fbb operatív lépések meghatározása következik. Operatív tevékenységek megtervezése során a m szaki, gazdasági részletkérdéseket kell tisztázni, számba kell venni a szükséges intézkedéseket, ki kell jelölni a szervezeti és személyi felelsöket, és meg kell jelölni az ellenrizhetségének biztosításra a különböz határidket.
4.3. A teljesítmények figyelése, az iteráció Az eddig említett feladatok jöv irányultságúak voltak, szükséges viszont a céloktól való eltérések esetén az azonnali beavatkozások megtételét biztosító tervezési elemek rögzítése is, amely a teljesítmények figyelésében ölt testet. Teljesítmények mérése
A teljesítményeket a következ pontok esetében lehet monitorozni: • • •
a vállalati célok teljesítésére vonatkozóan, a stratégiák megvalósításának követésében, operatív tervek rendszeres követésében.
A stratégia eredményes végrehajtásához szükséges még ösztönz rendszer m ködtetése is. A fent említett megfigyelési lépések önmagukban nem eredményezik a stratégiai folyamat sikeres megvalósulását. A vállalkozás alkalmazottait motiválni kell egy erre a célra kialakított, megfelelen m köd ösztönzési rendszer segítségével. A felvázolt tervezési folyamat akkor és csak akkor lehet sikeres, ha annak minden elemében, lépésében folyamatosan visszautalás történik a megelz lépések feltételezéseinek ellenrzésére.
4.4. Üzleti terv fogalma és részei Az üzleti terv mindig egy hosszabb tevékenység – a vállalkozás majd minden területére kiterjed tervezési tevékenység eredménye. Az üzleti terv a vállalkozás olyan rövid, de információgazdag leírása, amely a vállalkozás reális és biztos alapokon való beindítását, m ködtetését. illetve fejlesztését szolgálja. Üzleti terv fontosabb pontjai
Ajánlott: uzletitervezes.lap.hu
Az üzleti tervnek mindig tartalmaznia kell a következ pontokat: • • •
a vállalkozás céljait, elképzeléseit; rendelkezésre álló eszközeit; a célok érdekében tett intézkedéseit.
A jó üzleti terv tájékoztatást nyújt arról, hogy a vállalkozónak érdemes-e a tkéjét a vállalkozásba fektetnie, az várhatóan megtérül-e, mennyi id után képzdik annyi nyereség, hogy a vállalkozás fejleszthet legyen, lesz-e a termékre olyan kereslet, amelybl a bevételek a felmerül költségeket fedezik stb. Nem véletlenül kíváncsiak a vállalkozások hitelezi, bankok, befektetk is a vállalkozás üzleti tervére. Ebbl látják igazoltnak vagy nem igazoltnak kölcsöneik, illetve befektetéseik megtérülését. A terv készítése során maga a gondolkodási folyamat értékes tapasztalatokhoz juttatja a vállalkozót. Gyakran a vállalkozás beindítása eltt készített üzleti tervbl derülnek ki a vállalkozás gyenge pontjai, illetve ilyenkor szembesülhet a vállalkozó azzal is, hogy az akadályokat nem képes legyzni, illetve elkerülni. Így lehet, hogy az ötlet kivitelezése, a vállalkozás már itt a tervezéskor, papíron véget ér.
35
Az elbbiekben alapján foglaljuk össze, mire lehet jó egy üzleti terv: • • • • •
hogy felmérje, a vállalkozás életképes-e, hogy meghatározza, a vállalkozásnak hová kell eljutnia, hogy feltárja, hogy a kit zött célt milyen módszerekkel lehet megvalósítani, ennek érdekében mit lehet és mit nem lehet tenni, és hogy mérlegelje, melyik út látszik a legreálisabbnak, a leginkább megvalósíthatónak.
Ha ezen fenti információk alapján nem találunk járható utat, akkor már a kiindulási pontban változtatni kell a kit zött célokon vagy újakat kell keresni. Az elkészült üzleti tervet nemcsak küls szervezetek (stakeholderek), hanem a vállalkozás vezetje a vállalkozás tevékenységének ellenrzésére tudja felhasználni. Összevetheti a tényleges eredményeket a tervben megfogalmazott célkit zésekkel, és még idejében végrehajthatja a szükséges korrekciókat. Ezt a tevékenységet hívjuk divatos szóval benchmarkingnak, melynek lényege, hogy a számszer síthet célokat a megvalósulás idpontjában összevetjük a szintén számszer sített eredményekkel. Benchmarkolni nem csak a saját adatainkat lehet, hanem a versenytársak, az azonos üzemmérettel rendelkez vagy azonos tevékenységet folytató vállalkozások adatait is. Az üzleti tervnek a bels vizsgálatokon kívül lehet az is a célja, hogy felkeltse a befektetk érdekldését a cég iránt vagyis, hogy bvítse a pénzforrásokat. Ilyenkor arra kell törekednie, hogy „eladja” az elképzeléseit a potenciális befektetnek vagy a hitelt nyújtó bankoknak és felhívja a figyelmüket a sikert garantáló tényezkre. Összegezve az eddigieket az üzleti terv az alábbi célokat szolgálhatja: • • • • • • • •
leend vállalkozások megtervezése során a reális célok kialakítása, az üzleti célok (a vállalkozás létrehozása, termékfejlesztés, a vállalkozás bvítése, stb.) eléréséhez szükséges stratégia meghatározása, a már m köd cégeknél a gazdálkodás folyamatos figyelése, a potenciális problémák minél korábbi felismerése érdekében, az üzleti célok eléréséhez kidolgozott lehetséges stratégiák összehasonlítása. és ennek révén a döntések jobb megalapozása, bemutatkozás a külvilág, az üzleti partnerek, a leend befektetk és hitelezk felé, a beruházók érdekldésének felkeltése, a hitelt vagy támogatást nyújtó szervezetek meggyzése arról, hogy segítséget kell nyújtaniuk a vállalkozásnak, a gazdasági tevékenység folyamatos figyelése az adódó lehetségek maximális kihasználása érdekében.
4.5. Az üzleti terv elkészítésének szakaszai A tervkészítés folyamatát több szakaszra lehet bontani. Minden szakasz egy-egy speciális feladatkör megtervezését jelenti, de elssorban azt kell
36
meghatározni, hogy mi lesz az üzleti terv célja. Az elzekben azt igyekeztünk összeszedni, milyen célokra szolgálhat az üzleti terv. Olyan általános érvény üzleti tervet készíteni, amely minden célnak egyformán megfelel, nem lehet. Az üzleti terv ebbl a szempontból kicsit olyan, mint a magánszemélyek önéletrajza. Az a leend munkavállaló tud csak könnyen elhelyezkedni, aki cégenként eltér, különböz ismeretekre és képességekre jobban koncentráló önéletrajzot és motivációs levelet küld el az álláshirdetésre. Ez hasonlóan van az üzleti tervek esetében is; attól függen, hogy kinek készül a terv más-más pontot kell „kidomborítani vagy elvékonyítani”. Mindegyik cél alapján készült üzleti tervhez más-más olvasó tartozik. Attól függen, hogy milyen célból írjuk a tervet, más lesz az, aki elolvassa és értékeli, más lesz az a szempont, ami a számára a legfontosabb. Ezért meg kell határoznunk, hogy kinek készítjük a tervet. Mint vállalkozónak ebben az esetben ki kell bújnia a brébl, és annak a személynek a szerepébe kell beleélnie magát, aki az olvasója, a terv bírálója lesz. Vajon mi az, ami t érdekli, mire kíváncsi a vállalkozással kapcsolatban és mi az, ami az szempontjából kevésbé fontos. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az üzleti tervben a tényeket meg lehet változtatni, de a f hangsúlyokat azokra a pontokra kell helyezni, amelyek az olvasó szempontjából a legkedvezbb színben, de azért reálisan ismertetik a vállalkozást tervét vagy helyzetét. Az üzleti terv céljának meghatározását követen az üzleti terv tartalmát kell meghatározni. Minden jó üzleti tervnek vannak közös vonásai, attól eltekintve, hogy az egyes vállalkozások mennyire különbözhetnek egymástól. Egy gépkeresked gondjai igen eltérnek a dzsemgyártásra szakosodott gyártóüzem problémáitól és lehetségeitl is, ugyanígy különbözik egy kezd vállalkozó üzleti terve, annak a vállalkozásnak az üzleti tervétl, aki már több éves tapasztalat alapján dönt a vállalkozása bvítésérl. Általánosságba véve az üzleti terv az alábbiak szerint épül fel: Üzleti terv felépítése
• • • • • • • • •
a vállalkozás történetének leírása; hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet, az erforrások, a vállalkozás ersségeinek és gyenge pontjainak meghatározása, a vállalkozás céljainak meghatározása, az üzleti stratégiát megalapozó adatok beszerzése, a stratégia kialakítása, a vállalkozás tkeigényének számszer sítése és az erforrások felosztása, intézkedési terv készítése, az eredmények becslése és elrejelzése, a megfigyelési és ellenrzési módszerek körvonalazása (monitorozás), a terv írásba foglalása és nyilvánosságra hozatala.
Mindig törekedni kell arra, hogy az üzleti terv minél világosabb, egységesebb, pontosabb és informatívabb legyen. Függetlenül attól, hogy a vállalkozás maga vagy küls tanácsadó vállalkozás készíti el az üzleti tervet, annak mindig meg kell gyznie az olvasót, hogy a vállalkozás vezetése valóban ért ahhoz, amivel foglalkozik, és a késbb a felmerül
37
küls zavarok, problémák esetén is alkalmas lesz arra, hogy a problémákat elhárítsa. A jó üzleti tervnek a vállalkozás valamennyi területére ki kell térnie, a vázlat alapján meg kell kezdeni a szükséges információk gy jtését. Ennek a kutatómunkának az üzleti terv végleges formába öntése eltt hetekkel, de néha hónapokkal elbb meg kell kezddnie. Minden hasznosítható anyagot és jó ötletet el kell tenni vagy fel kell jegyezni. Új vállalkozás beindításához ez a kutatómunka elengedhetetlen. A m köd vállalkozások ezzel szemben sok adattal rendelkeznek, ebben az esetben az adatok, információk megfelel összegy jtése, csoportosítása és értékelése az idigényes feladat. A terv készítése során igen szerteágazó témákat kell egységes szemléletmóddal kezelni és a feladatot átlátni. Gyakran nem reális, ha az üzleti terv elkészítéséhez szükséges rengeteg információ összegy jtése egy emberre hárulna, ezért a vezetnek meg kell határoznia az üzleti terv készítéséhez kapcsolódó feladatokat, és ki kell jelölnie ehhez a felelsöket. Ez még akkor is így igaz, ha csak egy egyszemélyes vállalkozásról van szó. Ehhez is adatokat kell gy jteni, ekkor családtagok, barátok, régebbi iskolaés üzlettársak segíthetnek az információk megszerzésében és értékelésében. Az információszerzés és feldolgozás módjairól külön fejezetben fogunk említést tenni.
4.6. Az üzleti terv részei Mint már az elzekben megállapítottuk, az egyes vállalkozások és azok üzleti tervei is különböznek egymástól, és minden terv egyedi. Más a kezd és más a már m köd vállalkozások esetében. Ennek ellenére segítségül egy általánosnak mondható üzleti terv vázlatot közlünk az alábbiakban. Ellenben fontos hangsúlyozni, hogy a vázlatpontok nem kbevésettek, vagyis a szerkezetben történhetnek változások. Sokszor, például ha banknak hitelfelvételhez készül az üzleti terv, akkor nincs is mód arra, hogy a vállalkozás a saját vázlata alapján dolgozzon. A legtöbb hitelfajta felvételéhez elnyomott üzleti terv rlapot mellékelnek, és csak annak megfelelen összeállított tervet fogad el a bank. Ez hasonlóan alakul, ha nem hitelt szeretnénk felvenni, hanem valamilyen állami vagy közösségi forrásra pályázunk, hiszen ezekben az esetekben is pályázati adatlapokat kell a megfelel pontok és a kitöltési útmutatók alapján kitölteni. Ez jelenthet segítséget, mivel így nem vagyunk magunkra utalva abban, hogy eldöntsük, mi érdekli az olvasót, az értékelt. De egyben lehet hátrányos is, mivel nincs lehetségünk olyan dolgok kifejtésére, amelyeket mi tartunk fontosnak a vállalkozásunk szempontjából. A továbbiakban egy lehetséges üzleti terv alapvázát kívánjuk bemutatni. Az üzleti terv felépítése az induló kisvállalkozások esetében: Fontosabb pontok az üzleti tervben
• • • • •
38
a vállalkozás adatai, az alapítás körülményei, a vállalkozás leírása, a vezetéssel kapcsolatos elképzelések vagy a vezetés jelenlegi összetétele, a szektor piaci helyzetének általános bemutatása,
• • • • • •
a finanszírozással kapcsolatos elképzelések, a vállalkozás helyzete a piacon, ersségek és hiányosságok, a jöv megtervezése, fejldési, átalakulási lehetségek, a termelésszervezés módja, folyamata, a vállalkozás küls értékelése, a cég és a termék piaci pozíciói, ersségek és gyenge pontok a konkurenciához képest, hiányosságok és tartalékok, • lehetségek és veszélyek, a kockázat mérlegelése, • a jöv megtervezése, fejlesztési koncepció és stratégia, lehetséges variációk és módosítások kidolgozása, • pénzügyi elrejelzések, fedezeti pont számítása, készpénzforgalmi kimutatás, nyereség-veszteségszámítás, eredmény- és mérlegterv (Hollóné Kacsó Erzsébet 2004). A vállalkozás Fel kell tüntetnie vállalkozása teljes nevét, jelezve benne azt is, hogy adatai milyen vállalkozási formában m ködik. Fontos információ az olvasó számára az is, ha felt nteti, hol van a székhelyén kívül még telephelye is. Ne felejtse el nevén és címén kívül telefonszámát is felt ntetni. Ha társas vállalkozása van, úgy feltétlenül jelölje az ügyintéz nevét és telefonját, akihez bvebb információért lehet fordulni az üzleti tervvel kapcsolatban. Társas vállalkozások esetében fontos adat az alapító vagyon nagysága, és a vagyon megoszlása pénzre, illetve apportra. Az alapítás Vállalkozása bemutatását az elzmények leírásával kell kezdeni. körülményei Ismertesse, honnan származott az ötlet, mikor lapította meg vállalkozását. Nem feltétlenül az a meggyz az olvasó, – potenciális befektet – számára, ha az Ön ötlete zseniális és egyedülálló a maga nemében. A vadonatúj ötletek megvalósítása, az eddig ismeretlen termékek piaci bevezetése mindig sokkal nagyobb kockázatot rejt magában, mint egy már bevezetett üzlet „lemásolása”. Jó példa erre a franchise, ahol a vállalkozó egy kidolgozott gazdasági és technikai rendszert vesz át névhasználattal együtt. Ebben az esetben a franchise átadó által biztosított üzleti tapasztalat és a kialakított image biztosítékul szolgál a befektetnek arra, hogy az új vállalkozás nem bukik meg, amennyiben Ön betartja a franchise szerzdésben foglaltakat. A vállalkozás Ebben a részben ismertetni kell a vállalkozással történt legfontosabb leírása eseményeket, a vállalkozás célkit zéseit és az elérésükre kidolgozott stratégiát. Be kell mutatni a legfontosabb termékeket és szolgáltatásokat, ezek volumenét, piaci helyzetét, fejlesztési lehetségeit. Ismertetni kell a termelési folyamatot vagy a szolgáltatások nyújtásának rendszerét. Be kell mutatni, hogy rendelkezésére áll-e a szükséges szakismeret, az alapanyagok és berendezések. Amennyiben vannak egyértelm és mindenki számára nyilvánvaló hiányosságok, akkor azt kell ismertetni, hogy ezeket a hiányokat hogyan lehet megsz ntetni, a szükséges erforrásokat elteremteni. Jellemezni kell a vezetéssel kapcsolatos elképzeléseket, azokat a munkatársakat, akikre az üzlet vitelében leginkább kell számítani, jelezni kell végzettségüket, szakirányú tapasztalataikat, és hogy mely területen számít közrem ködésükre. Ehhez a részhez érdemes a szakmai önéletrajzokat is becsatolni.
39
A szektor piaci helyzetének általános bemutatása
A finanszírozással kapcsolatos elképzelések
A vállalkozás helyzete a piacon, ersségek és hiányosságok
Intézkedési terv
40
A legtöbb problémát egy kisvállalkozás üzleti tervének elkészítése során ez a fejezet okozza. Ennek tudható be, hogy sokan ezt a fejezetet hagyják ki a tervükbl. Pedig ez két okból is nagyon fontos: elször is gondoljunk arra, hogy az értékel (mondjuk egy banktisztvisel vagy egy külföldi tkés) egyáltalán nem biztos, hogy tisztában van az adott terület gazdasági helyzetével, azaz a vállalkozás lehetségeit és jövjét sem tudja teljesen reálisan megítélni. A másik szempont, ami még ennél is fontosabb: saját magunknak is tisztában kell lennünk a saját reális helyzetünkkel és lehetségeinkkel. Ez pedig információ nélkül megvalósíthatatlan. Homályos elképzelésekre, feltételezésekre alapozni egy vállalkozást igen kockázatos dolog! Ebben a részben kell ismertetni, mekkora tke szükséges a vállalkozás indításához vagy fejlesztési, átalakításai elképzelések végrehajtásához. Részletezni kell a rendelkezésére álló tkét. Amennyiben további tke bevonására van szükség, jelezni kell annak nagyságát és azt is, hogy milyen forrásból kívánjuk finanszírozni. Ehhez kapcsolódóan kell készíteni készpénzforgalmi kimutatást (idegen szavakkal cash-flowt) és eredmény- és mérlegkimutatás elrejelzést is. Ezeket az elrejelzéseket legalább olyan hosszú idtartamra kell elkészíteni, mint amilyen a befektetés várható megtérülése. Ebben a fejezetben tulajdonképpen kívülrl tekintve kell a vállalkozásunkat értékelni, és úgy kell a helyzetét bemutatni. Ezt talán úgy a legkönnyebb elvégezni, ha megpróbáljuk a saját vállalkozást a versenytársak cégeivel összehasonlítani. Területenként, piaci szegmensenként kell átvizsgálni, hogy hol vagyunk jobbak a többieknél, illetve hol vannak még olyan pontok, melyeken a versenytársakkal összevetve is fejldnünk kell. Az összehasonlítás során ki kell térni a termelésre, az értékesítésre, az ügyvitelre, a felszereltségre, a szakmai ismeretekre, a tkeerre és a már jól kialakult üzleti kapcsolatokra is. Amennyiben vállalkozásunk egy atomizált piacon m ködik, akkor természetesen nehéz a versenytársakkal való összevetés, hiszen igen sok van bellük, ebben az esetben azokat a pontokat kell megkeresni, melyekben az átlaghoz képest vállalkozásunk már elrelépést ért el, például modernebb csomagolóanyagokat használ már vagy a legmodernebb gépekkel állítja el azt a terméket, melyet a versenytársak még mindig nagyobb költséggel tudnak csak legyártani, elállítani. A helyzetelemzést követen természetesen csak akkor válik igazi üzleti tervvé az általunk készített dokumentum, ha intézkedési tervet is kidolgozunk arra nézve, hogy a meglév ersségeink alapján hogyan tudjuk a jövbeni lehetségeinket jobban kihasználni, és a gyengeségek felismerése mellett a várható veszélyeket hogyan tudjuk majd a továbbiakban elkerülni. Ehhez fel kell sorolni, hogy milyen intézkedésekre van szükség az elkövetkez évben az üzleti terve megvalósításához. A jövt meg kell tervezni, fel kell tárni a fejldési, átalakulási lehetségeket. Természetes törekvése minden kisvállalkozásnak, hogy üzleti sikerei eredményeképpen fejldjön.
A fejldés mindenki számára mást jelent. A vállalkozás fejldése több módon is megjelenhet, pl.: • • • •
Pénzügyi tervek
az értékesítési volumen jelents növekedése, a gyártott termék típusfejlesztése, profilbvülés vagy esetleg profilváltás is, a vállalkozás vagyonának jelent növekedése, stb.
A vállalkozás fejldéséhez hozzátartozhat a vállalkozási forma változása is, hiszen a különféle méret és típusú vállalkozásokhoz, már csak a pénzügyi szabályok miatt is, célszer a megfelel vállalkozási formát kiválasztani. Ezért ebben a fejezetben mindenképpen a fejldés lehetséges útjai mellett az egyéb átalakulási lehetségekre is figyelmet kell fordítani. Nem szabad elfeledkezni az esetleges tkeemelésekrl vagy beolvadásokról sem. Az üzleti tervnek részei még a vállalkozás pénzügyi tervei is, melyek a legtöbb esetben mérleg- és eredménytervbl, valamint cash-flow tervbl állnak. Ezekrl a vállalkozások pénzügyi fejezetben fogunk részletesen szólni. Hogyan ellenrizzük üzleti ötletünket? William W. McFish Vajon üzleti ötletünk tényleg briliáns vagy kíván némi módosítani valót? Az alábbiakban megkíséreljük vázolni azokat a kérdéseket, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy elképzelésünk készen áll-e a megvalósításra. Valahol az ötletünk szalvétára történ vázlatos feljegyzése és a tényleges vállalkozás indítása között egy olyan folyamaton kell végigmennünk, melynek segítségével meghatározhatjuk vállalkozásunk sikerét vagy bukását. Gyakran megesik, hogy a friss vállalkozó-jelöltek izgalmukban - melyet az adott ötlet határtalan lehetségeinek felismerése következtében kialakuló eufórikus érzet teremt - megfeledkeznek az ötlet életképességének vizsgálatáról. Természetesen néha megesik, hogy egy vállalkozói ötlet mindenféle piackutatást, vagy pénzügyi tervet nélkülözve is m ködképes, de sajnos gyakoribb az, hogy még akár indulása eltt befuccsol.... Folytatás: http://www.vallalkozas-online.hu
41
5. A VÁLLALKOZÁS M KÖDÉSÉNEK SPECIFIKUS FELTÉTELEI 5.1. A vállalkozások és környezetük kapcsolata A vállalkozás, mint minden gazdasági rendszer, környezetével szerves egységet alkot, amelytl elválaszthatatlan. Vagyis a vállalkozások környezetüktl elválasztva nem is létezhetnek, önmagukban való értékelésük, vizsgálatuk nem lehetséges. A vállalkozások eredményes m ködése, viselkedésük megértése, növekedési és fejldési lehetségeik feltárása csak a környezettel való kölcsönös kapcsolatok alapján lehet reális. A környezet fogalmába tág értelemben minden beletartozik, ami a vállalat határain kívül van. Az aktív vagy tényleges környezet alatt a teljes környezetnek azt a részét értjük, amely lényeges, meghatározó hatást gyakorolhat a vállalkozásra. A vállalkozás és a környezete közötti kölcsönkapcsolat lényege, hogy a környezet különböz hatásokat gyakorol a vállalkozásra, amelyekre a vállalkozásnak valamilyen ellenhatással, reagálással kell válaszolnia, hogy egyensúlyát megrizze. Természetesen a környezetben szinte állandóan történnek változások, amelyek jellegükben is igen sokfélék lehetnek. A stabil, jól strukturált rendszerként kialakított vállalkozások nem minden környezeti hatásra reagálnak. Egyrészt bizonyos hatások erssége nem éri el azt a nagyságot, amely meghaladja a vállalkozás érzékenységét jellemz reagálási küszöböt pl. csekély mérték üzemanyag áremelkedés esetén a vállalat nem változtatja meg a gépi munkák technológiáját. Másrészt a vállalkozás irányítási alrendszere képes szelektálni a környezeti hatásokat, egyesekre reagál, másokra nem pl. a hitel kamatláb csökkenés miatt nem feltétlenül növeli a hitelfelvételt. A vállalkozások viselkedésére a szakaszos, nagyobb lépésekben történ (ún. lépcsfüggvény szerinti) reagálás jellemz. Másrészt a jól szervezett, színvonalas vállalati menedzsment nem csak passzív módon követi a környezeti hatásokat, hanem önfejleszt, önkezdeményez, aktív reagálással válaszol azokra (Szakál 1998). A környezeti hatások jellegük szerint annyiféle típusba sorolhatók, ahány összetevje (eleme) a környezetnek van (pl. a természeti környezet hatásai, piaci hatások, intézményi hatások, stb.) A vállalati környezet kapcsolatai az alábbi csoportba sorolhatók: a.) A termékpályákon belül kialakuló un. vertikális kapcsolatok, amelyek az adott vállalat és a vele azonos termékvertikumban m köd más vállalatok között alakulnak ki. Ezek a környezeti kapcsolatok különleges szerepet töltenek be, és összehangolásuk a szokásos piaci mechanizmusok mellett más eszközöket is igényel. b.) A horizontális környezeti kapcsolatok, amelyek az adott vállalat és a vele azonos vagy hasonló profilú más vállalatok között alakulnak ki. Ezen vállalatok között tipikusan a piaci verseny szabályozza a kapcsolatokat és tiszta piacgazdasági modellben tilos az azonos profilú vállalkozások árbefolyásoló szervezkedése, vagy a piaci mechanizmusokba történ állami (adminisztratív) beavatkozás. A mezgazdaság sajátosságaiból fakad ugyanakkor, hogy a piaci folyamatokba az állam általában mégis beavatkozik az un. agrárpiaci rendtartás keretében. Másrészt nemcsak hogy
42
A termékpálya mint a vállalkozások környezetének meghatározó összetevje
megengedett, de kívánatos is az azonos terméket elállító mezgazdasági vállalkozások szövetkezetek formájában történ gazdasági szervezdése. c.) A társadalmi környezetbe a különböz intézmények, az állami irányító és ellenrz szervezetek, az oktató, a szaktanácsadó, a kutató szervezetek, továbbá az érdekvédelmi és egyéb társadalmi szervezetek tartoznak. Ezekkel sokoldalú vállalati kapcsolatok alakulnak ki. d.) A természeti környezettel fennálló kapcsolatok egyrészt sokoldalúak, másrészt a környezet védelme és célszer használata iránti társadalmi elvárások növekedése miatt egyre nagyobb jelentségre tesznek szert a vállalkozások kapcsolati rendszerében. A gazdasági tevékenységek végs célja mindig valamilyen emberi szükséglet, fogyasztói igény kielégítése. Az olyan terméket vagy szolgáltatást, amely közvetlenül alkalmas emberi szükségletek kielégítésére, és amelyen a fogyasztás eltt már további átalakításokat, m veleteket nem végeznek, fogyasztói végterméknek nevezzük. Az ilyen termékek vagy szolgáltatások elállításának teljes rendszerét, amely az alapvet nyersanyagok elállításától addig a lépésig tart, amikor a termék vagy szolgáltatás a fogyasztóhoz kerül, termékpálya rendszernek nevezzük. Mivel a teljes termékpálya egyes szakaszai lépcszetesen egymásra épülnek ezt a rendszert termékvertikumnak is nevezzük. A termékpálya rendszer vagy termékvertikum valódi rendszer, amelynek bármely részfolyamata nélkülözhetetlen a rendszer megvalósulásához. E rendszer rendez elve (célja) maga a fogyasztói végtermék, és minden elem, illetve részfolyamat ennek minél hatékonyabb elállítására kell, hogy irányuljon. Ebbl az is következik, hogy az ideális az lenne, ha egy-egy egész termékvertikum egy vállalkozás keretébe tartozna, hiszen így lenne legegyszer bben megvalósítható a rendszer jól összehangolt kialakítása. Ennek azonban a legtöbb termékvertikum esetében jelents akadályai vannak (Szakál 1998). A legfontosabbak a következk: a.) A gazdasági hatékonyság növelése érdekében a mezgazdasági termelésben és szolgáltatás elállításban egyre magasabb színvonalú, bonyolultabb (és ezért relatíve drágább) erforrásokat, eszközöket és ráfordításokat alkalmazunk. Ezek ugyanakkor általában nagyobb teljesítmény ek (kapacitásúak) is. Egy teljes termékpálya kiépítése tehát olyan óriási tkeigénnyel járhat, amelynek biztosítására még a nagy tkeegyesít gazdasági társaságok sem képesek. b.) A gazdasági hatékonyság megköveteli, hogy az eszközök lehetleg folyamatosan és minél nagyobb kapacitáskihasználással m ködjenek, ami csak óriási termelési méretek esetén lehetséges. Ez ugyancsak nagy m köd tkét igényel és nagy volumen termékkibocsátást eredményez. A mezgazdaságban azonban a termelési ciklusidk hosszúak, és ezért nagy méretek esetén a folyamatban hosszú ideig lekötött eszközök finanszírozása egy vállalkozás számára nehezen vagy egyáltalán nem megoldható terhet jelentene. Az egyidben jelentkez óriási terméktömeg
43
értékesítése is nehézségeket okozhat. c.) A nagy tkeigény esetleg úgy biztosítható lenne, ha a vállalkozás minden lehetségét egyetlen termékvertikumra koncentrálná. Ez viszont egyoldalúvá tenné a vállalkozás termelési szerkezetét és rendkívül megnövelné a kockázatot. d.) A mezgazdaságban a természeti erforrások által okozott kockázat már önmagában is rendkívül nagy, és ez a termelési folyamat elrehaladásával egyre nagyobb lekötött eszközérték megtérülését veszélyezteti. Különösen a sok egymásra épül szakaszból álló vertikumok esetén tehát az un. elemi károk a vállalat teljes csdjét okozhatnák. e.) A mezgazdasági termékvertikumok növénytermesztési folyamatokat is magukba foglalnak, amelyeknél területi korlátok és vetésváltási követelmények akadályozzák az azonos növénynek nagy területre való kiterjesztését, amire például a nagyméret korszer feldolgozó-kapacitások kihasználásához szükség lenne. A cukorvertikumban pl. egy korszer cukorgyár kapacitásának kihasználásához, figyelembe véve, hogy a cukorrépa legfeljebb 4 évenként termeszthet ugyanazon területen, olyan nagy területen kellene cukorrépát termelni, amely egy vállalat keretében eleve nem állhat rendelkezésre.) A vetésváltási követelmények viszont a termföld ésszer hasznosításának követelménye miatt többféle növény termesztését teszik szükségessé. A tartós monokultúrás termesztés legtöbb esetben gazdaságilag nem hatékony, esetleg meg sem valósítható és környezetgazdálkodási szempontból sem elfogadható. f.) A munkamegosztás alapján a vállalati tevékenységek specializációja lehetvé teszi a vállalatok számára, hogy egyes résztevékenységeket valóban ökonómiailag optimális méretben folytassanak, és számos más szervezési és gazdasági elnnyel is jár, ami nagyobb lehet, mint a teljes vertikum kiépítésének gazdasági elnyei. Az elbb felsorolt okok miatt a mezgazdasági vállalkozásoknál általános az, hogy egy vállalkozás az egyes termékpályáknak csupán egy vagy néhány szakaszában, vagy több termékpálya egyes rövidebb szakaszaiban végez gazdasági tevékenységet és teljes vertikumok vállalaton belüli kiépítését meg sem kísérli. A termékpályáknak az egyes vállalatok keretében megtalálható részeit (szakaszait) lokális alrendszereknek, vagy a hagyományos üzemtani kifejezéssel ágazatoknak nevezzük. Egy ágazatnak tekinthetk a vállalat keretébe tartozó olyan termékpálya szakaszok, amelyek termék- vagy szolgáltatás kibocsátása a vállalatból kikerül a piacra. Az ilyen terméket vagy szolgáltatást vállalati végterméknek nevezzük. A termékpályáknak az egyes vállalkozásokban m köd lokális rendszerei, bár továbbra is a termékpálya mint integrált egész részeiként kell hogy m ködjenek, egymástól térben, technikailag és gazdaságilag elkülönülnek (Szakál 1998). A térbeli elkülönültség a mezgazdaságban természetszer , hiszen a növényi termékek elállítása helyhez kötött. (Ismét a cukorvertikum
44
példájára utalhatunk, ahol a cukorrépa gyökér termesztése a cukorgyártól és egymástól is távol lév vállalkozások földjein folyik.) A mezgazdaságban a térbeli elkülönültség súlyos gondot okoz a területek termesztési feltételeinek a termelés mennyiségére és minségére gyakorolt hatásai, valamint a nagytömeg , de tömegegységenként viszonylag kis gazdasági érték termékek nagy szállítási költségei miatt. A technikai elkülönültség azt jelenti, hogy a technológia és termékfejlesztés a termékpálya különböz vállalatokhoz került szakaszainál nem egységes irányítással valósul meg, vagyis eltérhet annak színvonala, iránya és idbeli üteme. Ez súlyos zavarokat okozhat a termékvertikum összehangolt m ködésében pl. a mezgazdasági termelk a hozamnövelés érdekében olyan új fajtát vezetnek be, amelynek feldolgozásához az élelmiszeripari vállalatok nem rendelkeznek megfelel technológiával. A gazdasági elkülönültség azt jelenti, hogy a vertikum egyes szakaszaiban m köd vállalkozások egymástól függetlenül saját profitjuk nagyságának növelésében érdekeltek. Ezért gyakran olyan döntéseket hoznak, amelyek eredményeként a vertikumban m köd más vállalkozások profitszerzési lehetségei romlanak, vagy az egész vertikum mint egységes rendszer hatékonysága csökken.
5.2. A vállalkozások horizontális környezeti kapcsolatai
Piaci versenykapcsolatok
A vállalkozások környezetében számos olyan vállalkozás m ködik, amelyek azonos vagy hasonló termékeket állítanak el. Az ilyen vállalkozások között közvetlen kapcsolat nincs; éppen azért, mert azonos tevékenységet folytatnak, olyan munkamegosztás, amely valódi kölcsönkapcsolatok alapja lehetne, nem alakulhat ki közöttük. Ugyanakkor a sikeres m ködés szempontjából a közöttük kialakuló közvetett kapcsolatok meghatározók lehetnek. Ezek a kapcsolatok a következképp csoportosíthatók: • piaci versenykapcsolatok, • szakmai, gazdasági együttm ködési kapcsolatok, • a természeti környezet által közvetített termelési-technikai kapcsolatok, • társadalmi, érdekvédelmi kapcsolatok. A gazdasági verseny önmagában nem káros, hiszen a normálisan m köd piacgazdaság egyik legjellemzbb vonása A mezgazdaságban azonban különösen a termelésben m köd vállalkozások esetében a szervezetlen piaci verseny káros, mert: • összekapcsolódva a termelést befolyásoló természeti tényezk kiszámíthatatlan ingadozásával, rendkívül nagy ingadozások jöhetnek létre pl. a mezgazdasági termékek piacán, • még inkább lerontja a termel vállalkozások amúgy is gyenge alkupozicióját az azonos termékpályákon m köd eszközellátó, feldolgozó és termékkereskedelmi vállalatokkal szemben. A versenyt szabályozó megoldási lehetségek a következk: A termel vállalkozások beszerz, feldolgozó és értékesít szövetkezeteinek létrehozása a termel (fleg családi és részidej ) vállalkozások összefogására, egységes fellépésére. A szövetkezetek
45
Közvetlen állami beavatkozásra épül agrárpiaci szabályozás.
Szakmai, gazdasági együttm ködés i kapcsolatok az azonos profilú mezgazdasági vállalatok között.
létrehozását és m ködését éppen a szervezetlen verseny káros társadalmi hatásainak kiküszöbölhetsége miatt az állam a legtöbb országban támogatja. Ez az állami piacszabályozás a legtöbb országban egyidej leg különböz egyéb agrárpolitikai célok elérését is szolgálja, mint a mezgazdasági termelés növelése, a mezgazdálkodók megfelel szint jövedelmének biztosítása, vidékfejlesztési és strukturális politikai célok stb (Szakál 1998). A mezgazdaság sajátosságaiból fakad az az elbb már említett követelmény, hogy a mezgazdasági vállalkozások azzal is ersítsék "alkupoziciójukat", hogy az egymás közötti versenyt igyekeznek kiküszöbölni, vagy csökkenteni. Olyan országokban ahol a mezgazdaság fejldése piacgazdasági körülmények között folyamatos és töretlen volt, a vállalkozók szoros szakmai együttm ködési kapcsolatokat építettek ki egymás között, akár formálisan szervezett, akár informális módon. A szakmai együttm ködési kapcsolatok legfontosabb keretét a legtöbb országban a kamarák, vagy azokkal egyenérték szervezetek adják. Az agrárkamarákon belüli szervezeti felépítés valóban az azonos profilú vállalkozásokat fogja össze. A szl és bortermel (és felvásárló) vállalkozások sajátos, szakmai alapon létrejöv szervezetei a hegyközségek, amelyek bizonyos hasonlóságot mutatnak az jogosítványokkal agrárkamarákhoz, de azoknál szélesebb kör rendelkeznek. Bizonyos településeken, illetve meghatározott szlterület m velése esetén a hegyközségi tagság kötelez. Sok országban a szakmai együttm ködési kapcsolatok szaktanácsadó szövetkezetek létrehozásában valósulnak meg. Természetesen számos egyéb, kevésbé formalizált megoldással is találkozhatunk. (Klubok, alkalmi tapasztalatcsere rendezvények stb.) Az ilyen szervezdések az elz pontban tárgyalt, a piaci verseny területére tartozó együttm ködést is szolgálják.
5.3. A vállalkozások intézményi környezete (külön tekintettel a mez gazdasági vállalkozásokra) A mezgazdasági vállalatok környezetének kiemelkeden fontos részét képezik azok a különböz intézmények, amelyek tevékenységükkel vagy intézkedéseikkel lényegesen befolyásolják a vállalkozások m ködési feltételeit és ezáltal eredményességét. Ezen intézmények egy része minden vállalat számára azonos hatást gyakorol, mások viszont sajátosan, illetve szorosabban kapcsolódnak a mezgazdasági vállalkozásokhoz. A mezgazdasági vállalkozások környezetébe tartozó nagyszámú intézményt és az általuk gyakorolt legfontosabb hatásokat az alábbi csoportosításban tárgyaljuk: • állami és települési önkormányzati intézmények, • piacgazdasági intézmények, • oktatási, kutatási és szaktanácsadási intézmények, • egyéb társadalmi intézmények. Az állami és települési önkormányzati
46
Az állami intézmények közül az országgy lésnek meghatározó szerepe van, hiszen törvényalkotó és ellenrz jogkörénél fogva minden más intézmény m ködési kereteit meghatározza. Az országgy lés által alkotott törvényekhez kapcsolódóan és azt kiegészítve
intézmények és a mezgazdasági vállalkozások kapcsolatai.
Az állami támogatások rendszere mint a vállalati környezet összetevje.
a kormány és ezen belül az egyes minisztériumok jogalkotó tevékenysége is jelents hatást gyakorol a mezgazdasági vállalkozásokra. A mezgazdasági vállalkozások m ködési feltételeire legközvetlenebbül a Földm velésügyi- és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tevékenysége hat. (Végrehajtási utasítások a törvényekhez, támogatási feltételek, hatósági jelleg elírások, stb.) Az állami intézmények körébe be kell sorolni az Európai Unió intézményeit is, hiszen a mezgazdaságra vonatkozó jogi szabályozásnak ma már közvetlenül az EU elírásaihoz, illetve a Közös Agrárpolitikához kell igazodnia. Más nemzetközi szervezetek nem ilyen közvetlenül gyakorolnak hatást, hiszen azok elírásai csak az országgy lés törvényalkotó tevékenységén keresztül vezethetk be (Szakál 1998). Az állam szerepe a mezgazdasági vállalkozások környezetének alakulásában sokoldalú és bonyolult rendszerben valósul meg, amely összefoglalóan agrárpolitikaként ismert. Ez akkor fejthet ki megfelel hatást, akkor válthat ki jó irányú alkalmazkodást a vállalatok részérl, ha céljaiban világos, egyes elemei jól összehangoltak és hosszabb idre stabilak. Az állami agrárpolitika számos összetevje közül legközvetlenebbül az állami támogatások érintik a vállalkozások sikeres m ködését. Ezért ezzel a kérdéssel a következkben részletesebben is foglalkozunk. A települési önkormányzatok jelents hatást gyakorolhatnak a vállalkozásokra. Egyrészt különböz kedvezményekkel, támogatásokkal segíthetik a vállalkozásokat, másrészt helyi adókat vethetnek ki és a hatáskörükbe tartozó kérdésekben rendeletalkotó tevékenységük számos vállalkozási feltételt befolyásolhat (állattartási szabályok, területek hasznosítására vonatkozó elírások, helyi környezetvédelmi elírások, építési (telep létesítési) elírások stb.). A mezgazdasági vállalkozások mezgazdasági rendszerekre épülnek, vagy azokhoz közvetlenül kapcsolódnak. A mezgazdasági rendszerek sajátosságai miatt a mezgazdasági vállalkozásokban a technológiai és a termékfejlesztés lehetségei sokkal kisebbek, mint más szektorok vállalkozásaiban. A mezgazdaság állami támogatásának ez az egyik indoka. A mezgazdaság állami támogatásának két alapvet típusa van: • a termeléshez kapcsolódó támogatások és az ún., • közvetlen jövedelemtámogatások. A.) A megkezddött reform ellenére az Európai Unióban és így hazánkban is ma még uralkodónak tekinthetk a termeléshez kapcsolódó támogatások. Az ilyen támogatási rendszer fbb támogatási formái a következk lehetnek: a.) A termelés alapvet feltételeinek megteremtéséhez, a termeleszközök beszerzéséhez vagy létesítéséhez nyújtott támogatások. Ebbe a típusba sorolható az un. erdtelepítési, erdfelújítási, valamint a tenyészállatok beszerzéséhez nyújtott támogatás is. b.) A termelésben felhasznált ráfordításokhoz nyújtott támogatás. c.) Meghatározott tevékenység, ágazat több elemen keresztül történ támogatása (un. ágazati programok keretében).
47
d.) A mezgazdasági termékek felvásárlásához, tárolásához, és feldolgozásához nyújtott támogatások. Ezek lehetnek rendszeresek az un. agrárpiaci rendtartás keretében a garantált árakon keresztül, vagy idszakosak egy-egy konkrét piaci zavar átmeneti kezelésére. e.) A mezgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek kivitelét, ezáltal a keresletet bvít exporttámogatások. Ezek ismét kétfélék lehetnek: rendszeres, egyes termékek exportjához közvetlenül kapcsolódó, az exportált termékek után automatikusan járó és un. piacra jutást elsegít közvetett támogatások (pl. új piacok feltárásához segítségnyújtás). f.) Egyéb eseti termelési támogatások. A termeléshez kapcsolódó támogatások igen sikeresek, ha a f cél a termelés növelése. Az ilyen támogatások céljai között általában az is szerepel, hogy megfelel jövedelemnagyságot biztosítsanak a mezgazdaságból élknek. A fejlett gazdaságú országokban az élelmiszertermelés növelése ma már nem cél. Ellenkezleg, inkább a túltermelés megakadályozása került eltérbe. Ezért egyre több kritika éri a termeléshez kapcsolódó támogatási rendszert, amely valóban ellentétes a piacgazdaság alapvet logikájával. B.) A közvetlen jövedelemtámogatások megismerése egyre inkább fontos a magyar mezgazdasági vállalkozók számára is, hiszen számítani lehet arra, hogy ezek az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán egyre inkább eltérbe kerülnek a magyar agrárpolitikában is. Közvetlen jövedelemtámogatások az olyan támogatások, amelyek az állami vagy önkormányzati költségvetésbl kerülnek kifizetésre közvetlenül a gazdálkodóknak, olyan céllal, hogy az egyébként elérhet jövedelmüket növeljék. Az ilyen támogatások lehetvé teszik a mezgazdasági vállalkozások jövedelmének növelését anélkül, hogy torzulásokat okoznának a piaci jelzések érvényesülésénél. Lehetvé teszik azt is, hogy a támogatások csak azokat a vállalkozói csoportokat célozzák meg, akiknek a támogatást az állami agrárpolitika szánja; továbbá azt, hogy a támogatásokat közvetlenül meghatározott célokhoz, helyzetekhez vagy feladatokhoz kapcsolják. Így azonos összeg költségvetési (adófizeti) teher több agrárpolitikai cél elérését teszi lehetvé, illetve fokozatosan csökkenthet a mezgazdasági támogatások miatt más társadalmi csoportokat sújtó teher nagysága. A támogatási rendszereket részletesen az Agrárgazdaságtan keretében tárgyalják a különböz szakkönyvek A közvetlen jövedelemtámogatásoknak két alaptípusa van: a.) A tiszta közvetlen jövedelemtámogatások, amelyek nincsenek kapcsolatban sem a mezgazdasági termelés jelenlegi vagy múltbeli termelési szintjeivel, sem a termelési tényezk felhasználásával, és nem tartalmaznak feltételeket vagy korlátokat a támogatásban részesülk vonatkozásában. b.) A szélesebb értelemben vett vagy "kevésbé piactorzító" közvetlen jövedelemtámogatások különböz feltételekhez, feladatokhoz vagy szituációkhoz kapcsolódnak, amelyek közvetve termeléshez kapcsolódóak is lehetnek (pl. szerkezetátalakítás.).
48
A közvetlen jövedelemtámogatások általában feltételekhez kötött eszközök. Ezért a támogatás elnyerésénél, illetve odaítélésénél fontos a jogosultság megállapítása. A közvetlen jövedelemtámogatások f célja a támogatásban részesülk jövedelemszerz képességeinek és vállalkozásai feltételeinek javítása, tehát a támogatások általában idlegesek. (Ha elérték a célt, megszüntethetk). Ez is a megtakarításra ad lehetséget a támogatások teljes összegénél. Két f céljuk van: • Hogy meghatározott társadalmi csoportok, (pl. kis falvak lakossága) javára megváltoztassa a társadalmi jövedelemelosztási viszonyokat, de úgy hogy egyidej leg elsegítse saját jövedelemszerz képességük növelését. • Hogy elsegítse az erforrások felhasználásának és a különböz tevékenységek közötti elosztásának hatékonyságát olyan esetekben, amikor a piaci mechanizmusok önmagukban ezt nem biztosítják megfelelen. A cél az, hogy az erforrások minél nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások elállításában kerüljenek felhasználásra. Ez pedig csak a vállalkozók önkezdeményezése alapján és a helyi feltételek ismerete alapján érhet el. Fontos szempont az, hogy a közvetlen jövedelemtámogatási rendszerekben még a jogosult vállalkozók részvétele is csak önkéntes lehet, vagyis a támogatások sohasem automatikusan járnak. A vállalkozóknak viszont tudomásul kell venniük, hogy a támogatások elnyerése szükségessé teszi a pontos és valódiságnak megfelel (becsületes) nyilvántartások vezetését. A közvetlen jövedelemtámogatások kialakítása, egymással való összehangolása stb. bonyolult feladat. Itt csak felsoroljuk a közvetlen jövedelemtámogatások fbb formáit: • a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó támogatások, • a jövedelem minimum elérését szolgáló támogatások, • az elemi csapások esetén adott támogatások, • a jövedelemstabilizációt szolgáló támogatások, • a környezeti javak, az un. pozitív externális hatások elállításáért nyújtott támogatások.
A piaci intézmények mint a vállalkozások környezetének összetevi.
A mezgazdasági vállalkozások eredményes m ködését piacgazdasági körülmények között nagy mértékben befolyásolja a piaci intézmények megléte, fejlettsége és hozzáférhetsége a vállalkozások számára. Ezek ismerete és kihasználása tehát a vállalkozók számára nélkülözhetetlen. A piaci intézmények közé sorolható maga az agrárpiaci szabályozás rendszere és az ezt kiegészít intézmények (pl. állami piaci intervenciós intézet vagy vállalat). A részidej és a f tevékenységként folytatott családi vállalkozások marketing (értékesít) szövetkezetei ugyancsak a piaci intézmények közé sorolhatók. Ezek célszer m ködés esetén megoldják a vállalkozók piaci, illetve piackutatási információkkal történ ellátását és konkrét, sajátos piackutatási feladatok ellátására is alkalmasak. A piaci információs rendszer kiépítettsége, megbízhatósága és
49
A mezgazdasági vállalkozások egyéb intézményi környezeti kapcsolatai.
hozzáférhetsége fontos tényez. Az árutzsde megléte, jó m ködése szintén nélkülözhetetlen. Még ha az adott vállalkozó nem is veszi ezt közvetlenül igénybe, a tzsde fontos információs forrás a várható kereslet és kínálat, valamint az árak alakulása szempontjából. A változó piaci feltételekhez való alkalmazkodást segíti a jól kiépített közraktározási rendszer, mert lehetvé teszi a termékek kedvez piaci feltételek esetére történ tárolását úgy, hogy a vállalkozó legalább a termékek értékének egy részéhez azonnal hozzájuthat. A közvetlen piaci intézmények közé sorolhatók a tényleges árucserét elsegít piacok, vásárok, nagybani piacok, aukciók. A korszer aukciók ma már sok esetben az áruk tényleges jelenléte nélkül is bonyolítanak piaci tranzakciókat (audiovizuális eszközök és számítógépek alkalmazásával). A tényleges árucserét szolgáló közvetlen piaci intézmények hatékonyabb m ködését szolgálják az áruhitelezési és bankgarancia intézmények, amelyek elsegítik az eladók és vevk közötti tranzakciók létrejöttét és bonyolítását (Szakál 1998). A mezgazdasági vállalkozások sikeres m ködtetése elképzelhetetlen a megfelel szint mezgazdasági és szervezési-ökonómiai ismeretek nélkül. Ezekkel az ismeretekkel a vállalkozónak vagy magának kell rendelkeznie vagy a különböz speciális területeken szaktanácsadást kell igénybe vennie. A vállalkozások számára tehát fontos környezeti feltételt jelent a szakoktatás, a mezgazdasági kutatás és szaktanácsadás intézményrendszere, annak fejlettsége, szervezettsége és az ezen intézményekkel lehetséges kapcsolatok közvetlen hozzáférhetsége. A vállalkozásfejlesztés intézményrendszere: Az innováció gyorsítását szolgáló regionális politika gyakorlata új speciális szervezeti elemek kialakulásához vezetett: •
regionális bankok kiépülése és a pénzintézeti rendszer decentralizálása, • regionális fejlesztési társulások, szövetségek, társaságok kialakulása, • regionális üzleti és információs infrastruktúra kiépülése (befektetési, tanácsadói, marketing, ügynöki szervezetek), • komplex vállalkozásfejlesztési célú létesítmények létrehozása (ipari parkok, vállalkozási övezetek). A fejezet további részében ez utóbbiakról, a Magyarországon is kiemelt jelentség vállalkozásfejlesztési létesítményekrl lesz szó (Tóth-Orlovits 2004). Az ipari parkok létesítése a modern technikát meghonosító, alkalmazó Az ipari parkok nagyobb vállalkozásokat segít eszköz. Létrehozásuk elssorban az ipari válságtérségekben, illetve adottságaik folytán iparfejlesztést igényl térségekben javasolt eszköz, melyhez központi támogatás igényelhet. Az ipari park ipari vállalkozási célra kialakított terület. Az "Ipari Park" cím pályázattal nyerhet el határozatlan idre, és a szerzdésben megjelölt területre használható. Az ipari park cím visszavonható. Az "Ipari Park" cím elnyerésére pályázhat az az ipari parkot megvalósító, vagy már meglév, "ipari park-szer "-en m köd területet üzemeltet belföldi székhely , jogi személyiség gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és kistérségi társulás, amely kedvez
50
További vállalkozásfejlesztési létesítmények
A vállalkozásfejlesztés vállalati kategóriái Magyarországon
infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel vonzó befektetési lehetséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. Az "Ipari Park"-ba betelepül vállalkozások összességének el kell segíteni • az ipari szerkezet átalakítását új, korszer , környezetbarát ipari termel és szolgáltató beruházásokkal, • a munkanélküliség csökkentését új munkahelyek létesítésével, • az ipari termelés és az export növelését az elállított termékek forgalmazásával, • a regionális fejlesztési stratégiák megvalósítását a helyi és térségi erforrások aktivizálásával, • a multinacionális cégek, valamint a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztését, a beszállítói, termelési, informatikai és innovációs hálózatok kialakítását, • az érintett térségek térszerkezetének kialakítását, a meglév ipari és közlekedési infrastruktúrák hasznosításával és összehangolt fejlesztésével. Az inkubátorház a mikro- és kisvállalkozások támogatási eszköze az indulás idszakában. Az elmaradott és fejlesztést igényl térségekben, kisés középvárosokban, nagyobb centrumközségekben alkalmazható elsdlegesen, létrehozása elssorban helyi, decentralizált forrásokból támogatandó. A technológiai (innovációs) centrumok a szelektív fejlesztési politika részei. E forma a tkehiány és a felállításához szükséges elemek izoláltsága miatt nagyobb térségek, régiók fejlesztési eszköze lehet, jelentsebb kormányzati szerepvállalással. Közvetlen szellemi kutatási háttérrel érdemes létrehozni, lehetleg az egyetemek bázisán, illetve az ipari újjászervezés centrumaiban. MIKROVÁLLALKOZÁS: • összes foglalkoztatotti létszáma 10 fnél kevesebb, • éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfösszege legfeljebb 500 millió Ft, • az állam vagy önkormányzat tulajdoni részesedése – tke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. KISVÁLLALKOZÁS: • összes foglalkoztatotti létszáma 50 fnél kevesebb, • éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfösszege legfeljebb 500 millió Ft, • az állam vagy önkormányzat tulajdoni részesedése – tke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. KÖZÉPVÁLLALKOZÁS: • összes foglalkoztatotti létszáma 250 fnél kevesebb, • éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfösszege legfeljebb 2700 millió Ft, • az állam vagy önkormányzat tulajdoni részesedése – tke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
51
Ebben a vállalkozási körben a Vállalkozásfejlesztési Tanács tesz javaslatot a támogatási rendszer és a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kidolgozására. A Tanács elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, tagjai az illetékes szakminisztériumok képviselin kívül az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó országos szervezetek által delegált öt képvisel (Tóth-Orlovits 2004).
5.4. Az ipari termelés sajátos vonásai Az ipari termelés sajátos vonásai, amelyek részben az iparcikkek fentiekben említett tulajdonságaiból erednek: • Az ipar telepített jelleg tevékenység. Mivel az iparcikkek szállíthatók, az elállítás helye elkülönülhet a felhasználás helyétl. Így az ipari termelés egy-egy helyre véglegesen (vagy hosszú idre) letelepült üzemekben, a méretgazdaságossági szempontokat figyelembe véve folyhat. • A feldolgozóiparra (a kitermelipar kivételével) érvényes sajátságos vonás a mezgazdasággal szemben az, hogy a föld és a természeti tényezk (éghajlat, idjárás) viszonylag kis szerepet játszanak. • Minthogy az ipari termékeket ember alkotja (ezzel szemben a mezgazdasági termékek, növények és állatok, természeti jelenségek), az iparban igen nagy mértékben alkalmazható a munkamegosztás, a gyártmányok és a folyamatok részekre való felbontása alapján. Ez, valamint a termékek mozgathatósága, mobilizálhatósága teszi lehetvé az ipari tevékenységet folytató üzemek nagyfokú specializálását. Mindezek együtt okozzák azt, hogy az iparban igen szerteágazó lehetségei vannak a gépesítésnek és az automatizálásnak. • A koncentrálhatóság, specializálhatóság, gépesíthetség képezik az alapját annak, hogy az iparban állandóan és jelents mértékben növelhet a munka termelékenysége, javítható a termelés gazdaságossága, gyorsan bvíthet a termelés.
5.5. A mez gazdasági termelés sajátosságai termék-elállításnak és értékesítésnek más A mezgazdasági nemzetgazdasági ágazattól eltér, szakmai körökben is elismert sajátosságai vannak. Az agráriumban alapveten két tünet fedezhet fel, az általában alacsony jövedelmezség és a jövedelmek hullámzása (jövedelem fluktuáció). A két tünet mögött több kiváltó tényez is található. Az ágazat jövedelmezsége az állami beavatkozások nélkül alacsonyabb, mint az egyéb tevékenységeké a fejld és a fejlett országok esetében is. Ez még akkor is igaz, ha egyes kutatók azon megközelítést alkalmazzák, hogy az ágazatban dolgozók olyan nem számszer síthet elnyöket élveznek, melyeket hozzászámítva a jövedelmükhöz a differencia már kisebb (pl. a saját fogyasztásra történ termelés; nyugodtabb, egészségesebb életmód). A mezgazdasági termékeknél az un. árdiszparitás esete áll fenn, vagyis a termékek árában realizálható jövedelem alacsonyabb, mint más ágazatok termékeinek esetében. Már kisebb árváltozás is könnyen veszteségessé
52
teheti a termékértékesítést. A sajátosságok alapveten abból erednek, hogy a termelés természeti környezetben folyik, ami kitettséget jelent a környezeti tényezk rapszodikusságával szemben. Ezen sajátossága hatását közvetlenebbül a növénytermesztésben érzékelteti, de ezen keresztül hatást gyakorol az állattenyésztés tevékenységére is. A termék-elállítás "eszközei" biológiai szervezetek, melyeknek hatása talán még a természeti tényezknél is jelentsebbnek tekinthet. A biológiai jellegbl adódóan a termelési folyamat, a várható termékmennyiség kevésbé precízen tervezhet, a ráfordítások folyamatosan jelentkeznek, míg a hozamok szakaszosan, aminek következményei a finanszírozási oldalon is megjelennek. A természeti és biológiai tényezk változékonysága miatt az embertl független tényezk hatása a termelési folyamatra igen nagy, ami jelentsen növeli az ágazatban a bizonytalanságot és a kockázatot. A kockázatról akkor lehet beszélni, amikor valamely lehetség bekövetkezésének valószín sége mérhet, megbecsülhet, számadattal kifejezhet. Ilyen a mezgazdaságban pl. a tojóházban a naponta összetört tojások mennyiségének aránya. Az viszont nem becsülhet meg, hogy egy szokatlanul hideg tél következtében legyengült vetés hogyan vészeli át a tavasszal fellép szárazságot. Ebben az esetben bizonytalanságról lehet beszélni. Az ilyen bizonytalansági tényezk okozta kibocsátás- és áringadozások igen jelentsek lehetnek. A bizonytalanság gazdasági hatásai közé tartozik az, hogy a gazdálkodó önmagát védve többféle tevékenységet folytat egyszerre, azon megfontolásból, hogy egy veszteséges tevékenység még kompenzálható legyen a többivel. A diverzifikáció okozta biztonság igen költséges, ugyanis egy specializált gazdasághoz képest csökkenti az egyes tevékenységek hatékonyságát, s ezáltal annak jövedelmét. A diverzifikált gazdaságok nem képesek minden egyes tevékenységben a legmodernebb technológiák alkalmazására, a termékegységre jutó költségek csökkentésére. Ez volt egyik alapvet oka annak, hogy egyes országokban a különböz mezgazdasági termékekre garantált árakat vezettek be. Ez a fajta diverzifikáció ma már nem jellemzi a fejlett nyugat-európai országok farmerjeinek többségét. Ugyanis a bizonytalansági tényezk hatása, így a hirtelen áresés lehetsége a garantált árak és más ár- és piacpolitikai intézkedések miatt a természeti-biológiai változók okozta károk a m köd biztosítási formák következtében jelentsen csökkentek. A modern mezgazdasági termelés igen tkeigényes, és a tkeigény nagy részét csak hitelekbl képes fedezni. Egy nem várt árzuhanás súlyos problémákat okozhat. A termelésben jelentkez kockázat az árbevétel illetve a jövedelem alakulásán keresztül a termelt kedveztlenül érintheti. A mezgazdasági termelk közül általában kevesen tehetik meg azt, hogy saját tkébl finanszírozzák jelentsebb beruházásaikat, így az ágazatra a
53
világon mindenhol jellemz, hogy a termelk nagyobb mérték hiteleket vesznek fel s meglév vagyontárgyaikat jelzáloggal terhelik. Ennek eredménye, hogy kedveztlen ökonómiai körülmények hatására nem csak a gazdaság megy csdbe, hanem a termel (farmer) is egzisztenciálisan veszélyeztetett pozícióba kerül. A bankok hitelkihelyezési hajlandóságát is jelentsen befolyásolja az, hogy a kérdéses tevékenységhez kapcsolódó bizonytalanság mekkora. Jellemz az ágazatra, hogy a termelési erforrások átcsoportosítása térben és idben is korlátozott, az ágazatban viszonylag nagy az immobil faktorok száma. (Tenyészidszak közepén nincs mód jelents veszteség nélkül - a tke kivonására és kedvezbb folyamatba való befektetésére.) Inmobilitás jellemzi a mezgazdaságban foglalkoztatottakat is általában, s azon belül is elssorban magát a termelt (farmert). A vidéken mezgazdaságból él emberek jórészének nincs más megélhetési alternatívája, mint a mezgazdasági termelés. Nem rendelkeznek más jelleg tevékenység folytatásához szükséges szakmai felkészültséggel, gyakran nincs is mód más tevékenységbe való bekapcsolódásra, s általában nem képesek, vagy nem is akarják elhagyni jelenlegi életterüket. A mezgazdasági termel számára az otthon, az élettér egyet jelent a termelés, a megélhetés eszközével is, ami az inmobilitást tovább fokozza. Az eddigi sajátosságokból is következik, hogy a mezgazdasági termékek kínálata és kereslete is rövid távon rugalmatlanul reagál az árváltozásokra. Az árváltozások viszont közvetlenül befolyásolják a termel jövedelempozícióját. A jövedelemfluktuáció természetesen elssorban az árváltozásokból adódik, ám az árak változása nem feltétlenül vezet mindig jövedelemváltozáshoz, hiszen a termelt, illetve eladott mennyiség, vagy a költségek változása kompenzálhatja azt. Szabadpiaci körülmények között az agrártermékek ára sokkal változékonyabb, mint a gazdaság egyéb szektoraiban termelt jószágoké. Megfelel árpolitikák alkalmazásával ezen fluktuációk közül némelyik befolyásolható. A hosszú távon végbemen változások ellen nem lehet érdemben fellépni. Ezen árfluktuációk mögött olyan alapvet változások állnak, mint a termelési költségek módosulása, a kínálat mennyiségének és minségének módosulása új, hatékonyabb technológiák bevezetésével, vagy a fogyasztói szokásokban végbemen változások. Ezen változásokhoz a mezgazdaságnak és az élelmiszeriparnak alkalmazkodnia kell. A szezonális ingadozások is nehezen befolyásolhatók, ugyanis azok elssorban az egyes idszakokban eltér elállítási költségekbl származnak. (Természetesen itt jelennek meg az esetleges tárolási költségek is) A biológiai ciklusok okozta ár- illetve jövedelemfluktuációk károsan befolyásolhatják a jövedelmek eloszlását és az erforrás-allokációt, ezen
54
nem kívánatos következmények miatt célszer árpolitikai eszközök alkalmazása, természetesen úgy, hogy a beavatkozás okozta elnyök nagyobbak legyenek, mint a költségek. A kiszámíthatatlan (szeszélyes) áringadozások elleni küzdelem szintén kívánatos lenne, ám igen nehézkes. A gazdasági ciklusból adódó árváltozások elleni fellépésnek önmagában kevés értelme van, hiszen általában egy makrogazdasági folyamat egyik tüneti elemérl van szó. Befolyásolása hatékonyan csak átfogó gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehetséges. Az eddigiekbl is látható, hogy a kiegyensúlyozott mezgazdasági termelés fejldésére akkor van mód, ha a termelk bizonyos mértékig stabil értékesítési lehetségre számíthatnak. Ez a viszonylagos stabilitás viszont nem jelentheti azt, hogy a kevésbé hatékonyan dolgozó, a kereslethez nem alkalmazkodó termelk is nyereségesen termelhessenek. A termelk közötti egészséges versenynek fenn kell maradnia annak érdekében, hogy a gazdasági erforrások hatékony felhasználása megvalósulhasson és lehetség legyen a komparatív elnyöket jelent tevékenységek eltérbe kerülésére. Valójában a gazdasági tevékenység torzításmentes értékelésére van szükség (piaci viszonyok), amihez a mezgazdaság sajátosságaiból fakadóan kapcsolódnia kell a nemzetgazdaság számára szükséges termelési színvonalat fenntartó intézményi háttérnek.
55
6. INFORMÁCIÓS ÉS DÖNTÉSHOZATALI RENDSZER A sikeres vállalati m ködés egyik feltétele a hatékony információkezelés
Az információ hatalom. Ez a mondat egyrészt sokat hangoztatott közhely, másrészt a vállalatvezetés lételeme. Mára az információk a döntések inputjaiként a vállalati m ködés egyik fontos – ha nem a legfontosabb erforrásává váltak. A vállalati vezetk számára tehát a gyors és pontos döntési információk gyakran a túlélés zálogai a könyörtelen piaci versenyben. A rendelkezésre álló adattömegbl azonban ki kell sz rni a releváns, hozzáadott értéket hordozó információkat. Az elmúlt évtizedekben százával jelentek meg könyvek, munkák, tankönyvek a vállalati információs rendszerek témakörében, az Interneten beírva 6,7 millió ilyen jelleg címet találhatunk. A menedzser kapkodhatja a fejét, neki csak az kellene, hogy honnan lehet az információt beszerezni, mibe kerül, mennyit ér, milyen hamar, stb. Az üzleti élet napról napra változik, az informálódás egyre több veszélyt is rejt, hiszen könnyen kaphatunk sok pénzért rossz minséget vagy éppen semmit. Többféle tudományágat, még több szakmát termelt ki az igény. A kilencvenes években a vállalati számítógép-használat módja jelents változásokon ment keresztül, egyre több rendszer és információ vált hozzáférhetvé. Nyilvánvaló, hogy a hatékony információkezelés jelen feltételek mellett szervezeti, menedzselési probléma, s egyre kevésbé technikai, technológiai (Berde és Felföldi 2004).
6.1. Vezet i információs taktikák A vezet információval kapcsolatos szerepe
Információkezelési módszerek
56
A Mintzberg féle osztályozás szerint a vezetnek az információs szerepen belül három feladata van: • információgy jtés: felkutatni és begy jteni az információt, beszámolót és jelentést, személyes kapcsolatok fenntartása, • információ szétosztás: információval ellátni a szervezet dolgozóit, jelentések, emlékeztetk küldése, telefon, • szóviv: információval ellátni a nyilvánosságot beszédeken, jelentéseken stb. keresztül. A jó vezet él az információ adta lehetségekkel. Felismeri, hogy az információ olyan erforrás, melynek fontos szerepe van a szervezet m ködésében, a környezethez való alkalmazkodásban, fejldésben. Természetes, hogy a vezet a számára beérkezett információk egy részét továbbadja a szervezet alsóbb szintjei felé, mivel ezek a szervezet m ködéséhez, m ködtetéséhez elengedhetetlen fontosságúak. Ugyanakkor azt is felismeri, hogy nem szükséges, felesleges, mi több nem szabad a teljes, számára beérkezett információ mennyiséget továbbadni. Ha az alkalmazottak, alsóbb vezeti rétegek is ugyanazzal az ismerettel, információval bírnak, mint a vezet, felmerül a vezet létének, szerepének jogosultsága, mely ilyen esetben alulról akár meg is kérdjelezhet. Ilyen esetben a vezet számára létfontosságú feladat az információval való gazdálkodás, irányítás, elosztás (Berde és Felföldi 2004). Látható, hogy a kommunikációval, információval kapcsolatosan számos manipulációs lehetség, taktika létezik, amelyekkel élhet a vezet. A leggyakrabban használt vezeti információs taktikák: • információ visszatartás: Az egyik legveszélyesebb vezeti taktika az információ visszatartása. Ez a vezeti hatalom fenntartásának,
•
•
•
•
biztosításának egyik lehetséges útja. Ugyanis mind a szervezeten belüli, mind a szervezeten kívüli információ a vezett keresi. A fontos információk több, mint ötven százaléka szóban hangzik el. Ennek következtében a szervezet leginformáltabb tagjává válhat, és az információk jelents részét a fejében tárolja; ezúttal biztosítja elsdleges szerepét a szervezeti struktúrában. gumicsont: Ennek a sajátos vezeti taktikának az a jellegzetessége, hogy a vezet valamely információ visszatartása, illetve figyelem elterelése végett olyan információt nyújt, amely kapcsolatban van az adott helyzettel, azonban nem egészen pontos vagy helyes, tehát nem a szükséges információt szolgáltatja. Azaz a beosztottak „elrágódhatnak” rajta, ezzel foglalkoznak, ahelyett, hogy felismernék valamely más tényez fontosságát, és így a vezet szabad kezet kaphat adott terve, feladata megvalósításában. forró krumpli: Ez gyakorlatilag a beosztottak eszköze a vezetvel szemben. A beosztottak olyan híreket - álhír is lehet - juttatnak a vezetnek, amelyet az fontosnak ítél meg, ezáltal lefoglalja t. Mivel figyelme így nem megfelelen koncentrált, a dolgozó viszonylag szabadabb légkörben végezheti tevékenységét, valamint a fontosnak tartott feladatra koncentrálhat, anélkül hogy a vezet felismerné annak fontosságát. csöpögtetés: Olyan vezetési taktikáról van szó, mely manipulációra ad lehetséget. A vezet részinformációkat nyújt a beosztottaknak egész helyett, és ez az információ épp annyi, amennyi a feladatok elvégzéséhez éppen csak elegend. Aki részinformációt kap, nem képes átlátni az egész folyamatot, megérteni a célt és a következményeket, emiatt nem képes önálló feladatmegoldásra, önálló döntéshozatalra. Állandóan rászorul a mindent tudó, nélkülözhetetlen vezetre. A módszer azért zsarnoki, mivel a vezet egyre nagyobb hatalomra tesz szert a beosztottak felett, akik egyre inkább elbizonytalanodnak, kiszolgáltatottságuk, függségük miatt sokszor reménytelenné válnak. Ez a folyamat oda vezethet, hogy a vezetnek egyre több feladatot kell átvállalnia a beosztottaktól, mivel azok az információhiány következtében vagy nem tudják megoldani, vagy nem képesek minden megoldást felismerni, ezért általában sok hibával dolgoznak. Mivel a beosztottak egyre inkább alkalmatlanná válnak az önálló feladatmegoldásra, a vezet magabiztossága egyre n, „ezt is nekem kell megoldani, mi lenne veletek nélkülem” gondolatokkal. Az ilyenfajta információs taktikáknak elbb-utóbb végzetes következményei lehetnek a szervezet m ködésére, mivel a munkahelyi légkör megromlik, a szervezet reagáló képessége a beosztottak elbizonytalanodása miatt lelassul, a vezetk olyan mértékben túlterheltté válnak a beosztottaktól átvállalt feladatoktól, hogy képtelenek lesznek azokat idben megoldani. elárasztás: Az elárasztás az információ visszatartás ellentétje, amikor akkora tömeg információt zúdít a vezet a beosztottakra, hogy képtelenek különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos adatok között, felismerni az összefüggéseket és megoldásokat a vezet
57
közrem ködése nélkül. Ez egybe igazolja a vezet rátermettségét, tájékozottságát és nélkülözhetetlenségét is. • idzítés: Az információ idzítése is sajátos vezeti taktika. A „ túl késn” adott információ egyfajta kényszerítés, amikor is kész helyzet elé állítjuk a beosztottakat, kénytelenek elfogadni a vezet által felvázolt megoldásokat, döntést, mivel nincs id más alternatívák átgondolására. A „túl korán” adott információ a tompítás eszköze. Késbb aztán majd lehet hivatkozni arra, amire a beosztottak csak homályosan emlékeznek. Ugyanakkor, hogy tájékozatlanságuk ne derüljön ki, helyeslen elismerik a vezet saját elképzelései által bemutatott „korábbi” megoldást (Berde és Felföldi 2004). A felsoroltak mind olyan lehetségek, eszközök, amelyekkel a vezet a feladat megvalósítása során élhet. Azonban az itt elkövetett hibák következményei sokszor jóvátehetetlenek. Még a jól m köd és a jól menedzselt irányítás esetén is sok hiba elfordulhat. A szükséges és elegend információ megállapítása azért nagyon lényeges, mert az alulinformáltság mellett gyakran elforduló másik hiba a túlinformáltság. A túl sok információ majdnem ugyanolyan rossz, mint a túl kevés, mivel bizonytalanságot, feszültséget okoz, az információ egy részével a beosztottak nem tudnak mit kezdeni, akadályozza az összefüggések felismerését, a lényeges és a jelentéktelen adatok megkülönböztetését (Berde és Felföldi 2004).
6.2. Vezetés és döntés A vezetk döntéshozói szerepe
A döntések csoportosítása
58
A vezetés probléma-megoldási folyamatként való felfogása magában foglalja a döntést is. Ugyanis valamilyen változat mellett döntenie kell a vezetnek. Ebbl a szempontból nem számít, hogy rendelkezésre állnak-e kidolgozott változatok vagy sem. Az a tény, hogy ugyanoda többféle útonmódon is el lehet jutni, megteremti a választás lehetségét. Vagyis cselekvési változatok között kell választani, amit a szakirodalom döntésnek nevez. A döntés az, amikor a döntéshozó kiválaszt egy cselekvési változatot, amelyikrl feltételezi, hogy segíti céljai elérésében. A döntéshozatali (probléma-megoldási) folyamatban résztvevk tevékenységük alapján a következ szerepeket töltik be: probléma fölvet vagy problémagazda, döntés-elkészít, döntéshozó, és megvalósító. A megvalósító (végrehajtó) szereppel ehelyütt csak annyiban foglalkozunk, hogy leszögezzük, hogy a tevékenysége a kiválasztott változat megvalósítása. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyakorlatban gyakran ezeknek a szerepeknek a kombinációjával találkozunk. Mégpedig gyakori, hogy ugyanaz a problémagazda és a döntéshozó, a döntés-elkészít és a szakért, illetve a szakért és a végrehajtó. A döntéshozó jellemzen a vezetk közül kerül ki, a döntéselkészít a funkcionális területekrl, illetve ezek küls szakértk és elemzk is lehetnek, míg a végrehajtók a vállalat bels érintettei lesznek (Berde és Felföldi 2004). Számtalan döntést kell meghozni egy szervezet m ködése során, amelyek sokféle csoportosításával találkozhatunk. Egy vállalat, mint szervezet gazdálkodását feloszthatjuk három szinten zajló tevékenységekre, nevezetesen stratégiai, taktikai, és operatív szinten zajló tevékenységekre.
Jól strukturált és rosszul strukturált döntések
Szervezeti szint Stratégiai döntés
Id horizont Hosszú távú
Struktúra Rosszul stukturált
Taktikai döntés Operatív döntés
Középtávú Rövid távú
Változó Jól strukturált
Módszer Heurisztikus, intuitív Kvalitatív Kvantitatív
(Laudon-Laudon 2000) Ezek a szintek a szervezetek méretétl és más jellemzitl függen azonosíthatók vagy éppen az elzek miatt nem jelennek meg ilyen markánsan. Ugyanakkor a különböz szinteken folyó tevékenységek és az ezekkel kapcsolatos döntések jellemzi jó áttekintést nyújtanak egy ilyen szervezet döntéseirl. Szükséges megjegyezni, hogy a fenti csoportosítás elssorban arra szolgál, hogy bemutassa, milyen szinten születnek döntések egy vállalatnál és azokra mi a jellemz. A döntéshozatal szempontjából viszont a döntések milyensége adja a kiinduló pontot és nem az, hogy milyen szinten merül fel a döntés szükségessége (Berde és Felföldi 2004). Ehhez alapvet Simon (1982) felosztása, aki két szélsséges döntéstípust különböztet meg, a programozott döntést és a nem programozott döntést, amelyek szinonimái a „jól strukturált” és a „rosszul strukturált” kifejezések. Simon (1982) szerint egy probléma akkor rosszul strukturált, ha nem jól strukturált. A jól strukturált problémák (feladatok) leírhatók, ellenrizhetk, gyakran mérhetk is. A jól strukturált probléma (feladat) jellemzi az alábbiak:
A jól strukturált döntés jellemzi
Az optimális és a kielégít döntés
• • • • • •
ellenrizhet a megoldás, mert egyértelm a kritérium, az induló és célállapot között minden szóba jöhet állapot felvázolható, leírható az egyik állapotból a másikba való átmenet, leírhatóak a szerzett ismeretek, a küls környezet hatásai, nem igényel sok keresést és számítást, mert elvégezhet számításokról van szó.
Ha a környezet stabil, akkor elssorban ilyen feladatokkal kerül szembe a döntéshozó. A környezet változásával új feladatok merülnek fel, amelyek vagy egyedi esetek vagy pedig egy új, általánossá váló eset els megjelenésérl van szó. Ezek az els pillanatban rosszul strukturált problémák, amelyek vagy jól strukturált problémákká alakíthatók vagy nem (Baracskai et al. 1998). Az emberi cselekvések (döntések) változatait kifejez fogalmak alapját a Weber nevéhez f zd értékracionális és célracionális megkülönböztetés jelenti. Az értékracionálisak cselekedeteiket bizonyos normákhoz (társadalmi, vallási) igazítják és nem veszik figyelembe a várható következményeket. Célracionális az a cselekv, aki mérlegeli a céljai eléréséhez vezet változatokat és az ezekkel járó következményeket, majd ezek alapján választ (Berde és Felföldi 2004). Az optimális döntések elmélete arra épül, hogy a döntéshozó teljeskör információval rendelkezik, egyetlen célja van, de ha több van, akkor is egyértelm sorrendet tud felállítani közöttük. Két alapvet feltételezés tehát, a teljes informáltság és a maximalizálásra törekvés. Az optimalizálás elfeltételei - vagyis az, hogy a döntéshozó ismeri az összes
59
lehetséges cselekvési változatot, tudja a különböz változatok várható eredményeit, és az eredmények között biztosan fel tudja állítani a preferencia- sorrendet a valóságban igen ritkán teljesülnek. Az optimális döntést lehetvé tev mindent átfogó tudással párosuló racionalitás alternatívájaként fogalmazódott meg a korlátozott racionalitás elmélete. Simon (1982) szerint a racionalitás akkor korlátozott, ha nem beszélhetünk mindenre kiterjed ismeretekrl. A valós problémák nagyságához, komplexitásához viszonyítva az emberi elme kapacitása nagyon kicsi, és ez eleve információhiányt (ismerethiányt) jelent. Nem ismerjük az összes alternatívát, vagyis bizonytalanok vagyunk fontos küls események bekövetkezését illeten, tehát nem tudjuk kiszámítani döntéseink minden következményét. Amennyiben a választható cselekvési változatok nem eleve adottak, akkor meg kell keresni azokat. A döntéshozó bizonyos elvárásokat (Simon aspirációknak nevezi) alakít ki arra vonatkozóan, hogy mit tekint majd elfogadható alternatívának. Amikor olyan változatra bukkan, amelyik megfelel aspirációs szintjének, vagyis kielégíti elvárásait, abbahagyja a keresést és ezt az alternatívát választja. Az ilyen kiválasztást megelégedettségre törekvésnek nevezi vagyis a döntéshozó a maximalizálás helyett a kielégít megoldásra törekszik (Berde és Felföldi 2004). A racionális és a korlátozottan racionális döntés Racionális döntés 1. A döntéshozó teljes kör információval rendelkezik 2. A döntéshozó a változatok teljes körébl választ 3. A döntéshozó racionális 4. A döntéshozó a szervezet számára mindig a legnagyobb hasznot jelent változatot választja – maximalizálásra törekszik
Korlátozottan racionális döntés 1. A döntéshozó információhiányos állapottal néz szembe 2. Nem áll rendelkezésre az összes lehetséges változat de nem is törekednek mindet feltárni 3. A döntéshozó korlátozottan racionális 4. A döntéshozó az els, elvárásait kielégít változatot választja – megelégedettségre törekszik
(Berde és Felföldi 2004) A keresés és a megelégedettségre törekv viselkedés megmutatta, hogyan lehet ésszer határok között mozgó számítások és hiányos információk alapján választani cselekvési változatok között anélkül, hogy a lehetetlen optimalizálási eljárást próbálnánk alkalmazni. Több szakember empirikus kutatásokra hivatkozva állítja, hogy a gazdasági szervezetek döntéshozóinak gyakorlata többé-kevésbé összhangban áll a korlátozott racionalitásra vonatkozó feltevésekkel, viszont egyáltalán nincs összhangban a tökéletes racionalitással kapcsolatos feltételezésekkel.
60
7. EMBERIER FORRÁS-GAZDÁLKODÁS A termelés tényezi között ma is meghatározó a munka, valamint a mennyiségét és minségét meghatározó létszám, illetve munkaer, s annak teljesítképessége. Emberi erforrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismereteik és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerinti strukturális összessége. A munkaervel azonos értelemben használjuk. A munkavállaló rendelkezik az erforrásokra jellemz tulajdonságokkal, azonban olyan tulajdonságokkal is, amik megkülönböztetik minden más erforrástól: önálló, szabad akarattal, amellyel cselekvéseit és teljesítményét szabályozni képes. Munkavállaló: a vállalattal díjazás ellenében történ munkavégzésre megállapodást kötött természetes személy. Miközben a munkavállaló teljesítményével hozzájárul a vállalat céljainak eléréséhez, ill. a nyereséges m ködéshez, egyúttal költséget is jelent a vállalat számára, amelynek leszorítása a vállalat érdeke is. Ez a Kettsség a munkavállaló legfbb tulajdonsága. A munkaer a vállalkozásba lépéssel saját szükségleteit kívánja kielégíteni, céljait akarja elérni. A vezetés feladata, hogy olyan m ködési feltételeket biztosítson, ahol az emberek mindezt biztonságban tudják megvalósítani (Vekerdy 2004). A vállalkozás egészének teljesítménye, termelékenysége szempontjából a ráfordított munka hatékonysága a legdöntbb közgazdasági kérdés. Ugyanakkor annak másik oldalán a munkaer foglalkoztatása, életszínvonala, mozgása igen sok vállalkozáspolitikai problémakört jelent szinte minden vezetnek, tulajdonosnak. Ezért fontos a vállalatok, vállalkozások humánerforrás-gazdálkodásának tervezése, szervezése.
7.1. Az emberi er forrás tervezése Az emberek életük igen jelents részét töltik el munkavégzéssel. Ezért az egyes egyének szakmai fejldésüket és önmegvalósítási igényeiket a munkavégzésre is kivetítik. Ha az embereket arról kérdezzük, hogy mit akarnak elérni az életben, olyan válaszokat kapunk, amelyek a munkahelyet (munkakör, beosztás, fizetés stb.) is érintik. Ha arról kérdezzük az embereket, hogy milyen munkával lennének elégedettek, akkor olyan válaszokat kapunk, amelyek a képességek kibontakoztatására, kamatoztatására, a fejldésre és változatosságra vonatkoznak. Tehát a képességek kiteljesítése érdekében olyan munkaköröket kell tervezni, amelyek lehetséget biztosítanak az egyéni képességek kibontakoztatására. Ez nem csupán a munkavállaló szempontjából fontos, de a munkáltatónak is alapvet érdeke, hogy a munkavállaló munkavégz képességét a leghatékonyabb formában hasznosítsa. A humán erforrás tervezése olyan eljárás, amely során – a szervezet erforrásainak módszeres elemzése alapján -, a jövre vonatkozó prognosztizálás történik, figyelembe véve a munkaer hatékony felhasználását. A humánerforrás-igény elrejelzése azért is fontos, mert a megfelel munkavállaló(k) toborzása és kiválasztása idigényes folyamat. Amennyiben elbocsátás vagy tömeges létszámleépítés válik szükségessé, szintén id kell a felkészülésre és lebonyolításra.
61
Az emberi erforrás tervezés alapveten kétlépéses folyamat, amint a következ oldali ábra mutatja. Röviden az emberi erforrás tervezés a vezetés három területét világítja meg: 1. Igényelrejelzés, munkaertervezés és a személyzeti és szervezeti elírások kontrollja, ami a feltételek elemzésén alapul. 2. Teljesítménymenedzsment: az egész szervezet teljesítményének javítása. 3. Karriertervezés- és vezetés: olyan tevékenységek, melyek során kiválasztja, kijelöli, fejleszti, illetve más módon menedzseli az egyéni elmenetelt a szervezetben. Fentiek miatt fontos a kapcsolat, egyrészt a küls és a szervezeti tényezk, másrészt a speciális személyzeti programok között. Ily módon az egyéni fejldés, a munkaer-felvétel, a bérezés és más személyügyi tevékenységek a dinamikus folyamat lényeges részei lesznek (Vekerdy 2004). Elsdleges a szervezeten kívül és belül felmerül igények elrejelzése, a prioritások meghatározása. Az igények elemzése, a lefolytatandó programok közvetlenül kapcsolódnak a jelenlegi és eljelzett feladatokhoz, melyek értékeléséhez szükség van az igények, a költségek és a várható haszon ismeretére. Tekintettel arra, hogy a humán erforrások fejlesztése igen szerteágazó feladat, ebben a fejezetben csak a munkaerigény tervezésével foglalkozunk részletesen.
62
1. Igényel rejelzés
A küls feltételek elemzése Gazdasági, társadalmi, politikai tényezk Kormányzat és törekvése Népesség és munkaer Piac és versenyhelyzet Technológia
Jövbeli emberi erforrásigények -
Szervezet és munkakör kialakítás Tervezés és költségvetés Vezetési módszerek és filozófia Technika és rendszerek
Jövbeli emberi erforrás igénybevételi lehetségei - Jelenlegi képességleltár - Eljelzett lemorzsolódás - Eljelzett mozgás és fejldés
Emberi erforrás-szükségletek elrejelzése - Azonnali és hosszú távú - Küls felvételi igények - Csökkentések és átszervezések - Fejlesztés
2. Programtervezés Teljesítménymenedzsment Szervezet Tevékenységek Kapcsolatok Felel sségek Színvonal Munkakörülmények min sége - Teljesítményértékelés Teljesítménytervek és célok Irányítás Értékelés - Díjazási szerkezet Bérek Juttatások
Karriertervezés Elvek és rendszerek Munkaer-toborzás Kiválasztás és elhelyezés El reléptetés és áthelyezés Elbocsátás vagy nyugdíjazás Vezet i utódlás Egyéni értékelés Pozícióelvárások Helyettesítési terv Sikertervezés Karrierfejl dés nyomon követése Karrierlehet ségek Álláselvárások Karrierutak Karriermozgások Egyéni karriertervezés Önelemzés Személyes karrierterv Fejl dési akcióterv
Az emberi erforrás tervezés folyamata (Vekerdy 2004)
63
7.2. Küls emberi er forrás-kínálat Amikor valamely szervezet bvítésre készül, várható új alkalmazottak toborzása és kiválasztása, felvétele a munka elvárt szinten való elvégzéséhez. A versenyszférában és a közszolgálati szektorban m köd szervezeteknek is szükségük van a küls munkaerpiac felmérésére, mintegy kiindulópontként a saját tervezési munkájukhoz, hogy elkerüljék az esetleg felmerül munkaerhiányt, illetve hatékonyabban tudjanak foglalkozni azokkal, akik nélkülözhetetlennek bizonyultak. Még ha nincs is tervbe véve az expanzió, a meglév munkaer elöregedése, a normális munkaermozgás szükségessé teszi új munkaer felvételét. Ezért jó megvizsgálni a küls munkaerpiacot, a majdan szükségessé váló munkaerre vonatkozóan. Az Országos Munkaügyi Központ és a Statisztikai Hivatal rendszeresen készítenek prognózisokat a küls munkaerpiaci feltételekre vonatkozóan, valamint a jövbeli foglalkozási kínálatról (foglalkozási ágak szerint). Nem beszélve arról, hogy számos egyetemen folyik kutatás e témakörben. A „Munkaügyi Szemle” minden hónapban közzé teszi jelentését az országos munkaerpiaci helyzetrl. Ezek a jelentések azonban csupán az egyes ágazatokban foglalkoztatottaknál és a munkanélküliek számának alakulásáról közölnek összefoglaló adatokat. Szükség van a küls emberi erforrások kínálatának trend jelleg felmérésére is, pl. a zöldmezs beruházások helyének meghatározásához, vagy a tevékenység szerkezet-átalakítása eltt a következ területek vizsgálatára van szükség: Helyi szinten: • a helyi népesség alakulása, • a munkaer-állomány versenyképessége, más szervezetekkel való összehasonlításban, • a munkanélküliségi ráta, szakmai és kor szerinti megoszlásban; • a helyi oktatási szervezetek szakember kibocsátása, • a körzet lakosság megtartó képessége, elvándorlás/bevándorlás aránya, • a körzet mint, lakóhely vonzása, • a szervezet mint munkahely megítélése, milyen a helyi lakosság körében (személyzeti marketing), • a körzetben m köd nagyobb munkáltatóknál a túlóra és/vagy részfoglalkoztatottak aránya, • a helyi lakásbérleti, közlekedési, infrastrukturális viszonyok. Országos szinten: • trendek a munkaer alakulására vonatkozóan, • trendek a munkaerigény (diplomások, szakmák alakulásában, • az oktatási intézmények munkaer kibocsátása, • a tanulmányi id elnyúlásának következményei, • társadalmi trendek, pl. szakmák társadalmi megbecsülése, • a munka világának állami szint szabályozása, • gazdasági és technológiai trendek.
64
stb.)
Az egyes szakmák valamely idpontban meglév kínálata mellett a keresleti oldalt is fontos felmérni. Teljesen félrevezethet, ha csak a kínálati oldalra összpontosítunk. Például a következ évben végz vegyipari gépész hallgatók száma igen magasnak t nhet, és megfelelhet valamely vállalat vegyipari gépészekre vonatkozó jöv évi szükségletének – addig, míg az összes cég által várt vegyipari gépészek számát össze nem vetjük ezzel a kínálattal. Az összehasonlítás felfedheti a létszám sz kösségét és széleskör , alaposan kidolgozott toborzástechnikák alkalmazására sarkallhat (Vekerdy 2004). A küls emberi erforrás kínálat hosszú távú elrejelzései a következket mutatják az elkövetkezend évekre: • Nagy a munkaer-kínálat, de az igény és a kínálati lehetség sok esetben nem találkozik. • Attit d változás a munka világának fokozatosan növekv hányadában. A magasan kvalifikált, korszer en képzett, sokoldalú, mobilis munkaer munkahellyel szembeni elvárásai bvülnek. Az anyagi kompenzáció és egyéb juttatások önmagukban már nem fognak ösztönzleg hatni. Az alkalmazottaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell kapjon, hogy a munka érdekes legyen, kihívást jelentsen. Igény jelentkezik az olyan feladatok iránt, amelyekben az emberek kifejthetik képességeiket, és látják munkájuk értelmét. • A munkaer képzettsége a jelenlegi szintnél jóval magasabb lesz, növekszik a diplomás munkavállalók aránya. Magyarországon is folyamatosan emelkedik a fiskolákra, egyetemekre felvett hallgatók száma. A jobban képzett alkalmazott jobban igényli a participációt a szervezetben. Megn a képzés, a karriertervezés iránti igény. • Az emberi erforrás-igény szerepe az eddigieknél jóval nagyobb lesz. A termékekben egyre nagyobb részarányt képvisel majd a humán tke. Ezt mutatja az un. „hightech” térhódítása a világban. Összességében megállapítható, hogy a jelenleg kialakult „vevk piacát” könnyen felválthatja az „eladók piaca” helyzet. A humánerforrásmenedzsmentnek fel kell készülnie ezekre a kihívásokra Atkinson (1989) szerint a munkáltatók munkaerhiány esetén taktikai (pl. növelik a túlórák arányát, aktivizálják toborzási tevékenységüket stb.) és stratégiai módon reagálhatnak (pl. több képzés és átképzés, a fluktuáció csökkentése, a kies munkaid csökkentése stb.). Hiszen mint tudjuk, számottev munkanélküliség esetén sem mindig ott és olyan munkaer áll rendelkezésre, ahol és amilyenre igény lenne.
Szempontok az önéletrajzíráshoz
− Ne legyen több egy oldalnál, kivéve, ha a többi lapot is ki tudod tölteni hasznos információkkal. Inkább rövidíts, formázz rajta, ha pár sor átlóg. A papírnak mindig csak az egyik oldalára írj/nyomtass. Nyomtatott változatnál ne felejtsd el aláírni, és összehajtogatás nélkül, A4-es borítékban küldd el ajánlva. − Legyen lényegre tör , kb. 1 vagy 2 perce lesz elolvasni az önéletrajzodat az illetékesnek. A részletekr l az interjún kell beszélned majd. Ugyanebb l kifolyólag érdemes vázlatosan írni, nem pedig regény formában. A
65
fontosabb dolgokat emeld ki félkövérrel, vagy húzd alá. − Legyen figyelemfelkelt (de ne kamuzz!), hogy behívjanak, és legyen alkalmad részletesen bemutatkozni. − Igazolványképet mellékelj, ne pedig az „Én és a két rekesz sör a strandon” cím t. (Bármennyire is jól sikerült.) − A dátum ne legyen túl régi, amikor elküldöd valahova. − Az egyéb tevékenységekhez érdemes olyan dolgokat írni, amik kapcsolatban vannak a megpályázott hellyel. Egy informatikus poszton nem ér sokat a Csuhéfonás, de m vel désszervez nél igen. − A fenti önéletrajz csak minta, nem tetszhet mindenkinek. Viszont a kiválasztott stílus legyen jellemz az egészre, és ne legyen igénytelen, összecsapott. Ne használd a stb. kifejezést a felsorolásnál. Ha valami fontos, írd le, ha pedig nem, hagyd ki. A fenti önéletrajz csak egy minta, ott azért szerepel. − Fejlécbe is írhatsz, pl. megismételheted az elérhet ségeidet (telefon, email). − Ezek saját tapasztalatok, nem pedig szakért i tanácsok. Ennek ellenére hasonlókat fogsz találni, ha máshol is utána olvasol a témának.
Motivációs levél tartalma
− Ügyelj a pontos címzésre! Lehet leg legyen névre szóló a leveled: próbáld meg kideríteni, hogy ki olvassa majd. − Írd meg, hol találtad a hirdetést, és természetesen azt, hogy milyen pozícióra jelentkezel. − Fejtsd ki, miért érdekel a munka: miért tartod vonzónak az adott állást, s hogy miért szeretnél a cégnél dolgozni. Érdemes el zetesen tájékozódni, mondjuk a cég honlapján. − Fejtsd ki, hogy miért Te vagy alkalmas a munkára. Hivatkozhatsz tanulmányaidra, szakmai tapasztalatodra, készségeidre – melyeket fontosnak tartasz a megpályázott állás szempontjából. − Fizetési igényedet csak akkor jelöld meg, ha ezt az álláshirdetésben külön kérik. − Udvariasan és szerényen célozhatsz rá, hogy számítasz a megkeresésre (pl. reméled, hogy személyesen is lesz lehet séged bemutatkozni) − Ha postán küldöd el, feltétlenül írd alá kézzel is a leveled. A4-es méret borítékban, az önéletrajzzal együtt küldd el; ne hajtogasd össze! − Formai tanácsok − A levél legyen rövid, szell s, jól tagolt, legfeljebb egyoldalas. − A motivációs levélnek meg kell felelnie a hivatalos levél követelményeinek. − Fontos, hogy levelünk jó benyomást tegyen a munkaadóra: hangvételünk legyen kedves, szinte és pozitív. − A motivációs levél szókincse legyen választékos, stílusa pedig gördülékeny. − A helyesírás nagyon fontos! A motivációs levelet alaposan ellen rizzük, nincs-e benne gépelési, helyesírási vagy nyelvhelyességi hiba. A szövegszerkeszt programok helyesírás-ellen rz je nem tökéletes: sok hibát kisz r, de korántsem mindet. − A dátum mindig legyen friss. − Ha postán küldöd el, ügyelj a levél küls megjelenésére: a papír min ségére, színére és a tipográfiára. A választott bet típus és méret legyen jól olvasható és esztétikus, s lehet leg egyezzen meg az önéletrajzéval.
66
7.3. Bels emberi er forrás-kínálat A bels emberi erforrás-kínálatról részben már a „Személyzeti leltár” c. fejezetben szóltunk, hiszen minden szervezetnél a jelenlegi munkaerbázis jelenti az alapot, a jövbeni emberi erforrás-igény becsléséhez. Sok egyedi információ, melyet rutinszer en gy jtenek az egyes alkalmazottakról (életkor, nem, pozíció, szervezeti szint, földrajzi hely, képzettség, teljesítményarányok, elléptethetség) segítheti a jövbeli ellátottság felmérését. A leggyakrabban használt bels kínálat-eljelzési módszer a vezeti utódlástervezés – karriertervezés, amelyet egy késbbi fejezetben tárgyalunk részletesen. Ez az egyetlen tevékenység, melyet a kutatók meggyznek, elfogadottnak és a stratégiai tervezésbe jól integrálhatónak találtak azon cégeknél, melyek alkalmazzák az emberi erforrás-tervezést. Tény, hogy az utódlástervezést egyes cégek az emberi erforrás-tervezés alfájának és omegájának tartják. Mint például: • A General Motors 5000 menedzserérl készít évente értékelést, mely tartalmazza azt a jóslatot is, vajon az adott vezet milyen állást fog betölteni öt év múlva, valamint a karrierje végén. A bels emberi erforrás-kínálat nem statikus. Ha néhány alkalmazott elhagyja a szervezetet, a kies munkaórákra már nem tervezhetünk. Ezek a folyamatok ugyan nem láthatók elre, de a megelz évek adataiból elég megbízható elrejelzést készíthetünk. A tervezéshez az alábbi mutatókat használhatjuk fel:
100
az elmúlt évben távozó összes létszám Éves munkaer forgalom = --------------------------------------- x az alkalmazottak átlagos száma az adott évben
Az éves munkaer-forgalom vagy más szóval fluktuáció azt mutatja, hogy a vállalatnál hogyan alakult a ki- és belépk aránya, az átlagos létszámhoz képest. A fluktuáció elssorban a szakképzetlen munkaernél lehet magas, mivel munkaereje a leginkább konvertálható. A magas munkaer-forgalom azt jelzi – kivéve, ha a szervezet nagy fejlesztésbe vagy leépítésbe kezdett –, hogy a vállalat munkaer-piaci pozíciója gyenge vagy a humánpolitikai munka alacsony színvonalú. egy évnél régebben alkalmazott létszám Stabilitási index = ----------------------------------- x 100 teljes létszám egy évvel ezeltt
67
A munkaer stabilitás azt jelzi, hogy a szervezet milyen mértékben képes a munkavállalóit megtartani, ebbl a - normál munkaer-piaci helyzetben – a munkavállalók munkahelyi közérzetére vonatkozólag is levonhatunk bizonyos következtetéseket. Amennyiben a stabilitási index magas, a munkaer tervezése is biztonságosabbá válik. az alkalmazottak által a Általános szolgálati id szervezetnél eltöltött össz. szolg. id (év) évben kifejezve= ------------------------------------------------------------ x 100 az alkalmazottak létszáma A szervezetnél eltöltött id a stabilitási index által jelzetteket támaszthatja alá. Itt azonban a munkaer-piaci hatások is kisz rhetk. A vállalat humánpolitikai munkájáról, az alkalmazott motivációs módszerek hatásosságáról, a vállalat személyzeti marketingjérl is kapunk jelzés-érték információkat. A magas szolgálati id azt jelzi, hogy a vállalat egy olyan munkaergárdával rendelkezik, amelynek lojalitása igen nagy. Az extrém magas értékek elöregedett állományt jeleznek (Vekerdy 2004). a hiányzás miatt kiesett munkaóra az adott idszakban Hiányzási arány= -------------------------------------------------- x 100
összes munkaóra az adott idszakban
A hiányzási arány azt jelzi, hogy a gazdasági szervezeten belül a fegyelem laza, és irányítási hiányosságok feltételezhetk. A magas hiányzási arányt a munkaer-számítás során - számszakilag is figyelembe kell venni. a túlórák száma a vizsgált idszakban Túlórák aránya = --------------------------------------------------- x 100 a munkarend szerinti munkaórák száma a vizsgált idszakban A túlórák arányát óvatosan kell kezelni. Az értékelésnél figyelembe kell venni azt, hogy a szervezet tevékenysége mennyire szezonális. Bizonyos ágazatokban (mezgazdaság, idegenforgalom) és bizonyos régiókban (pl. Balaton) a túlórák magas aránya elfogadott. De a magas ráta jelezhet bújtatott premizálást, jutalmazást is. az állások betöltéséhez A megüresedett állások szükséges napok összege betöltéséhez szükséges = -------------------------------------------------- x
68
100
id (nap)
a megüresedett állások száma a vizsgált idszakban A megüresedett állások betöltéséhez szükséges id a szervezeti rugalmasságot is befolyásolja, de minsíti a személyzeti osztály munkáját is. Természetesen figyelembe kell vennünk azt is, hogy milyen kvalitású embereket kellett felvenni. A beléptetésig eltelt idszakot befolyásolja a gazdasági szervezet image-e, és a munkaer-piac pozíciója is. Tételezzünk fel egy olyan szervezetet, ahol a célok és tevékenységi körök változatlanok, azaz a szervezet nagyfokú stabilitással rendelkezik, és a foglalkoztatott emberek olyan hatékonyan dolgoznak, hogy nincs szükség racionalizálásra. Ebben az esetben feltételezhet, hogy a szervezet munkaerigénye sem minségileg, sem mennyiségileg nem változik. A szakembereknek ilyen esetben „csupán” a nyugdíjba vonulók, a kilépk és elbocsátottak következtében megüresed munkakörök betöltésére kell felkészülnie. Természetesen strukturált formában, az üresedéseknek megfelelen.
7.4. Emberi er forrás igény el rejelzése Az emberi erforrás-igény elrejelzését rövidtávon a szervezet üzleti terveinek alapján, hosszútávon a stratégiai terv alapján végezhetjük el. Egy termelüzemben az értékesítési terv alapján meghatározható, hogy milyen termékbl mennyit kell gyártani. Az erre épült termelési terv alapján meghatározható munkafolyamatonként a szükséges munkaórák száma, illetve a szükséges létszám. Egy kereskedelmi cégnél a tervezett éves forgalom nyújt kiindulópontot az emberi erforrás igények meghatározásához (Vekerdy 2004). A humánerforrás-tervezési eljárások igen sokfélék lehetnek. A tervezés bonyolultsági foka a vállalati célok és tevékenységi körök függvényében változik. A legfontosabb változókat és a megfelel elrejelz módszert minden szervezetnek a saját gyakorlata és kísérletei alapján kell megválasztania és idrl idre tesztelnie. Míg néhány alkalmazottal dolgozó kisvállalkozásoknál az elrejelzés viszonylag egyszer en meghatározható, addig a nagy létszámot foglalkoztató szervezeteknél bonyolult, többszöri iterációs számítást igényel, ami számítógépes modellek alkalmazásával végezhet el. Az emberi erforrás igény elrejelzésére szolgáló módszerek
1. Vezeti döntés Ez a módszer elssorban kis létszámú (maximum 50 f) vállalkozásoknál használatos. Nem szorul különösebb magyarázatra. A vezet a tervezési idszakban dönt a munkaer-létszámra vonatkozóan. Nagyobb létszámú szervezeteknél is szokták alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vállalat vezetése az egyes egységek vezetitl kéri be a jöv évre szóló munkaer-igényeket. 2. Delphi-módszer A leggyakrabban használt elrejelzési módszer, konszenzuson alapuló kollektív vélemény. A módszer alapja, hogy a munkába bevont szakemberek a becsléseket egymástól függetlenül és név nélkül teszik
69
meg. A véleményeket összegy jtik, összegzik, majd a bírálók még egyszer körbeadják a vélekedés esetleges módosítása céljából. Igen széles körben használják a hosszú távú folyamatok elrejelzésére. A Delphi-módszer iránti bizalom abból fakad, hogy a konszenzussal hozott becslés pontosabb döntéseket eredményezhet a névtelen fordulók során. Ha a Delphi-módszerrel szeretnénk emberi erforrás-elrejelzéseket készíteni, a bírálóknak elször csak egyszer diagramokat adjunk, melyek bemutatják a különféle tényezk kölcsönös összefüggéseit, melyeknek hatásuk van az emberi erforrás igényekre. A diagramoknak a legfontosabb tényezket kell tartalmazniuk, melyek meghatározzák az emberi erforrás ellátottságot (mind a küls, mind a bels kínálat szempontjából) valamint a keresletet is (pl. a szervezet mérete és bonyolultsága, a szervezet gazdasági tervei). Ha jól csináljuk, hasznos iránymutatást kaphatunk a vezetési döntések kialakításához. 3. Trend analízis A módszer egyszer en leírható, ám sikeres alkalmazása bonyolult és kissé nehézkes. A trendelemz eljárásoknak igen gazdag szakirodalma van. Most egy olyan trendelemz eljárást ismertetünk, amelyet a szervezetek a leggyakrabban használnak az emberi erforrás-kereslet elrejelzésére. Az eljárás a következ: • számítsuk ki a termelékenységi mutatót, • állapítsuk meg a trendet, • tegyük meg a múltra és a jövre vonatkozóan a trendben a szükséges korrekciókat. Keressük meg a megfelel üzleti tényezt. A független változó kiválasztása – vagyis az üzleti tényez, amelyikhez az emberi erforrás-szükségleteket kapcsoljuk –, a mindent eldönt els lépés. Például egy kiskereskedelmi üzlet számára a megfelel tényez az eladások pénzbeli volumene; egy acélm számára lehet az elállított acél mennyisége, egy egyetem számára pedig a hallgatók létszáma. A független változónak legalább két elvárást ki kell elégítenie ahhoz, hogy érvényes legyen. Elször is, kapcsolatban kell állnia a vállalkozás legfontosabb tulajdonságával, hogy az üzleti tervezés eme faktorra vonatkoztatva lehetséges legyen. Másodszor a kiválasztott faktor változásai arányban kell, hogy álljanak a szükséges munkaer létszámával. Tehát az acélm számára az acél tonnában kifejezett mennyisége, a termelésben résztvev szükséges munkás létszám arányos kell, hogy legyen a kibocsátott acél tömegével. A megfelel üzleti tényez kiválasztása akkor lehet zavaró, ha a szervezetnél az állomány létszáma nem áll arányban a termelés mennyiségével (Vekerdy 2004). A termékösszetétel problémáinak megoldásához a mennyiségi adatokat pénzben kell kifejezni, mivel az általános üzleti tervezésben a forgalom pénzben kifejezett mértékét használják. A hozzáadott érték gazdasági elve is használható. A hozzáadott érték a kibocsátott termék értékének az üzemben elért tényleges növekedése. Ez durván a termékek eladási árának és a beszerzett anyagoknak és
70
eszközöknek a különbsége. Bár a hozzáadott értéket nem olyan egyszer meghatározni, mint a kereskedelmi haszon vagy a leltárhoz igazított haszon fogalmát, funkcionálisan mégis jól kapcsolódik az emberi erforrás igényekhez. A fentiek miatt a megfelel független változó megkeresése nem nevezhet egyszer feladatnak. Jó ítélképességet, a szervezet alapos ismeretét és a technológiai változások jövbeli elrelátását kívánja. Állítsuk fel a fenti tényez megelz idszakbeli adatai és az alkalmazott állomány közötti függvényt. A megfelel tényez kiválasztása csak az elrejelzési eljárás kezdete. Nagyon fontos a múlt pontos ismerete, hogy a szervezet pontosan tervezhessen a jövre. Ahhoz, hogy használható legyen, a gazdasági tényez és az állományi létszám közötti relációt pontosan meg kell határozni és a tényez jövbeni értékeit megbecsülni. A szervezetnek tudnia kell, hogy például 300 fre van szüksége évente 150000 kisgép elállításához, vagyis egy személy kb. 500 kisgépet tud elállítani. Ezt az arányt – termék/f – nevezzük a munka termelékenységének. Az emberi erforrás-szükségletek jövbeni meghatározásához tudnunk kell a termelékenység változásának ütemét. A változás üteme nagyon lényeges, hiszen ez az együttható jelentkezik majd a célév elre jelzett termelékenységében. A termelékenység arányát ki kell számítani a megelz öt, de még jobb, ha tíz évre vonatkozóan, a termelékenység átlagos változásának meghatározásához. Ha a termelékenység jelentsen megváltozott, akkor az ilyen változás okát (pl. technológiai váltás, hatékonyabb gépek, automatizálás stb.) fel kell deríteni. St, a termelékenységi arányokat és a változásuk ütemét meg kell vitatni a tapasztalt vezetkkel is, akik a m ködést közvetlenül ismerik. A termelés-irányítók segíthetnek a múltbeli változások magyarázatában és megbecsülhetik a jövbeli változások fokát is. Az emberi erforrás szükségletének elrejelzése Amikor a célszer üzleti tényezt meghatároztuk és kiszámítottuk a termelékenységi arányokat, a célév emberi erforrás szükségletének meghatározása következik. Az üzleti tényez várható értéke (x tonna termék mérszámmal) szorozva a termelékenységgel (f/tonna), így megkapjuk a szükséges munkások létszámát. Ha korrigáljuk az eredményt a speciális tényezk hatásával (pl. a szerzdéses munkák mennyisége), megkapjuk az emberi erforrás-szükséglet tiszta értékét. A keresleti és kínálati elrejelzések összevonása Az elrejelzések csak akkor használhatók a vezetk számára, ha olyan végeredményt adnak, amely értelmezhet jelentéssel bír. Az elrejelzés kezdeti próbálkozásai terjedelmes nyomtatványok lehetnek, de amire igazából szükség van, az eljelzett személyzeti igények összefoglaló bemutatása, amely mind a kínálati, mind a keresleti oldalt tartalmazza (lásd az alábbi ábrát). Az ábra egy szervezet részlegének nettó emberi erforrás-szükségletét mutatja 2002 és 2006 között, minden egyes év végén öt éven keresztül összehasonlítva ugyanazon év emberi erforrás kínálatával. Az alsó sor
71
számai pedig növekv hiányt jeleznek. A fels vezetknek ilyen tényszámokra van szükségük az emberi erforrás irányítására vonatkozó átgondolt döntésekhez. XY. részleg Kereslet Nyitólétszám Növekedés Összes kereslet (év) Kínálat Nyitóérték Csökkenés elléptetés Csökkenés befejezése Csökkenés nyugdíjazás Csökkenés áthelyezés Részösszeg Plusz Összes kínálat (év) Többlet/hiány (év)
2002
2003
2004
2005
2006
325 -25 310
310 20 330
330 10 340
340 10 350
350 25 375
325 30 10 8 3 274 25 299 -11
310 15 10 6 8 271 12 283 -47
330 15 5 14 5 291 18 309 -31
340 20 15 21 2 282 22 304 -46
350 15 10 11 5 309 13 322 -53
Összevont emberi erforrás-kereslet és kínálat elrejelzés A 2006. március-májusi idszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 928 ezer, a munkanélkülieké 309 ezer f volt, ami 7,3%os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált idszakban a 15-74 éves népesség 54,9%-a jelent meg a munkaerpiacon, így a foglalkoztatottak létszáma elérte a 3 milliót. Forrás: www.hrportal.hu
72
8. ESZKÖZGAZDÁLKODÁS, ANYAGI FOLYAMATOK – LOGISZTIKAI RENDSZER 8.1. Bevezetés Ebben a fejezetben azt kívánjuk áttekinteni, hogy a vállalkozás milyen módon, milyen eszközök segítségével, milyen termelési folyamat során állíthatja el azt a piacképes terméket vagy szolgáltatást, ami elég eredményt hozhat ahhoz, hogy a vállalkozás tevékenysége hosszú távon is fenntartható legyen. A fejezet során kitérünk a vállalkozás anyagi folyamataira – a termelésre, a forgó- és befektetett eszközök használatára, valamint az anyagi folyamatok idbeli és térbeli összehangolását szolgáló logisztikai tevékenységre. A fejezet elkészítése során nagyban támaszkodtunk Dr. Takácsné Dr. György Katalin eddig megjelent munkáira. A termelés els A mit és hogyan a termékre, a technológiára utal, a kinek pedig a célpiacot alapkérdései: jelöli meg. A termék, áruk, szolgáltatások elállításának tke-munka arányait Mit, hogyan és alapveten az adott gazdaság lehetségei határozzák meg. A fejlett országok kinek? termelési kultúráját a tkeintenzív, a kevésbé fejlett gazdaságok munkaintenzív tevékenységet folytatnak. A m szakilag és gazdaságilag hatékony technológiák kiválasztása a vállalkozás számára piaci sikert tesz lehetvé. Ezekre az egyszer kérdésekre kell válaszolni a termelés kapcsán. Az els lépés a termékválasztás. Ezt mindenképpen meg kell, hogy elzze egy jól végzett piackutatás. Az alábbi gondolatokon kell végighaladni: 1. Milyen létez jövbeni szükségleteket elégítenek ki termékeim? 2. Miben különböznek a hasonló termékektl? 3. Mennyivel jobbak, újszer bbek, korszer bbek? 4. Melyek a késbbi fejlesztések irányai, azaz mitl maradnak a piacon?
8.2. Tárgyi eszköz-gazdálkodás A következkben a vállalati erforrások közül a tárgyi eszközökkel fogunk foglalkozni. A tárgyi eszközök alapvet tulajdonsága, hogy nemcsak egy termelési ciklusban vesznek részt, hanem több éven keresztül szolgálják a vállalatot. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a tárgyi eszközök miatt több éven keresztül kötjük le forrásainkat, ezért az id fontos tényezként jelenik meg a tárgyi eszközgazdálkodás témakörében. Alapvet jellemzjük, hogy olyan ráfordítások, amelyek a gazdasági tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgálják, értéküket folyamatosan adják át a velük elállított termékeknek. Olyan anyagi dolgok tartoznak tehát ide, amelyek m ködésük közben dologi formájukat, fizikai jellegüket annak ellenére megrzik, hogy a m ködés során természetszer leg elhasználódnak, veszítenek funkcióképességükbl, értékükbl (avulás). Ezt az értékelhasználódást valamilyen arányban át kell, hogy adják a velük elállított értékeknek (ezt biztosítja részben az árban elismert értékcsökkenési leírás, melyet még ismertetünk) (Takácsné György 2001).
73
Tárgyi eszköz: • • • A tárgyi eszközök sajátosságai
A tárgyi eszközök hosszú távon meghatározzák a vállalati m ködés keretét, ezért a róluk szóló döntések jelentsen befolyásolhatják a vállalkozás jövbeli mozgásterét. A tárgyi eszközöket az alábbi feltételek miatt célszer vizsgálni: • • • •
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó döntések
Tárgyi eszköz gazdálkodás területei
mindig külön
hosszú távra megteremtik a vállalati m ködés hátterét, feltétel rendszerét, meghatározzák a vállalat által folytatható tevékenységek körét, méretét, a kibocsátás lehetséges maximális kapacitása mellett a termelési küszöbméretet, kialakítva a termelési szerkezetet, a tárgyi eszköz-gazdálkodásra épülve alakul ki az egyes vállalatok termelési szerkezete, a termékek és szolgáltatások vállalaton belüli köre, mérete és egymáshoz viszonyított arányuk, a vállalati cél (stratégia) megvalósulásának elfeltétele az egyes erforrásokból a szükséges mennyiség és minség rendelkezésre állása (Takácsné György 2001).
Tehát arra kell törekedni, hogy a hosszú távú stabilitást el lehessen érni. Ez pedig csak akkor valósítható meg, ha folyamatosan eredményt ér a el a vállalat, aminek minél nagyobb hányadát visszaforgatják a vállalkozásba. Az eredmény visszaforgatása a vállalkozásba maga után vonja új eszközök, berendezések beszerzését. Kérdésként felmerül, hogy milyen tevékenységhez, milyen gépet, mekkora összegért és milyen forrásból szabad megvenni. St, az a kérdés is felmerül, hogy megéri-e az eszköz megvétele és nem inkább mást kellene a pénzzel kezdeni, esetleg más gazdasági tevékenységet indítani vagy befektetésként elhelyezni. Ahhoz, hogy helyes gazdasági döntést tudjunk hozni, szükség van a tárgyi eszköz-gazdálkodással kapcsolatos tevékenységek ismeretére. A tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a gazdálkodás megítélést, értékelését alapveten befolyásolja az a tény, hogy hosszabb idtávra szóló befektetésrl van szó. Mind a befektetésekkel, mind finanszírozásukkal kapcsolatban figyelembe kell venni az idtényezt. A két döntési kör nem különíthet el egymástól, a finanszírozás lehetsége meghatározza a befektetés (a beruházások) lehetségét. A beruházási alternatívák elvárt jövedelmezsége függ a finanszírozási forrásoktól, ugyanakkor a finanszírozás módja kihat a megvalósítható beruházásokra, azok megtérülésére. A tárgyi eszköz-gazdálkodás alapvet területei közé tartozik: • •
74
éven túl szolgálja a gazdálkodást, értékét több termelési ciklusban adja át a vele elállított termékeknek, hosszú távú gazdasági döntés.
a beruházás, amely mint gazdasági tevékenység az új eszközök szükségességének felismerésétl kezdve a fizikai létesítésen át a szükséges források elteremtését is jelenti, a selejtezés, az elhasználódott eszköz felszámolására és kicserélésére vonatkozó döntéssorozatot jelenti, amely magába foglalja az eszközök értékvesztésének és értékátadásának folyamatát is (ezzel kapcsolatos az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés témaköre),
•
Fontosabb kérdések
az üzemfenntartás, a meglév eszközök termelképességének a üzemfenntartást jelenti. folyamatos m ködtetéshez szükséges Üzemfenntartási funkció a tárgyi eszközök m szaki állapotának fenntartása, javítása, karbantartása, a felújítás.
Mivel a vállalati stratégiában fogalmazódik meg a hosszú távú m ködés célja, kerete, a szükséges feltételrendszer, így sok szempontból a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás a vállalati stratégiába tartozik. A stratégia kialakításakor a témánk szempontjából fontosabb, megválaszolandó a kérdések a következk: • Milyen méret és összetétel tárgyi eszközökre van szükség a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, az eredményes gazdálkodáshoz? (Fontos a létrehozandó illetve fenntartandó kapacitások méretének, összetételének meghatározása.) • Milyen új beruházásokra van szükség, milyen kapacitásokat kell bvíteni, újonnan kialakítani vagy esetlegesen leépíteni, értékesíteni? • Milyen eszközöket és milyen területeken kell az elavulás miatt selejtezni és/vagy cserélni, a meglév kapacitást szinten tartani új eszközök beruházásával? • Mely területeken és milyen módszerekkel kell a termelési kapacitások bvítését, leépítését elvégezni? • Milyen eszközöknél jöhet szóba a teljesít képesség fenntartása az eszközök felújításával? A tárgyi eszközök fenntartása a folyamatos üzemképesség biztosítását jelenti. A fenti kérdések helyes megválaszolása az elfeltétele a vállalat hosszú távú eredményességének. Ezt ki kell egészíteni a helyes termelési, értékesítési, finanszírozási döntések meghozatalával, de ezekkel a kérdésekkel a jelen fejezetben nem foglalkozunk.
8.3. Beruházások A tárgyi eszközök egyik csoportját képezik a beruházások, és a velük kapcsolatos gazdasági döntések különleges szereppel bírnak a vállalkozások döntéseiben. A beruházás a gazdasági élet reálpiacán végrehajtott befektetés, amely A beruházás egyrészt tárgyi eszköz létesítésére irányuló m szaki tevékenység, a mérnököknek meg kell tervezniük, hogy a feladat milyen technikai mint paraméter eszközökkel végezhet el; másrészt gazdasági tevékenység, tevékenység meg kell vizsgálni, hogy a beruházás, mint tkebefektetés megtérül-e, megérie a vállalatnak adott körülmények és feltételrendszer mellett pénzét a vizsgált tevékenységbe lekötni; harmadrészt pedig pénzügyi folyamat is, tkebefektetés és a beruházáshoz szükséges finanszírozási források elteremtése. Egy beruházás a termelési szerkezet szempontjából lehet: Beruházások fajtái
• • •
pótló, amikor a már teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket helyettesítjük újakkal, bvít, amikor a termelés kiterjesztése történik az új tárgyi eszközzel, létesít, amikor teljesen új tevékenység — vagy vállalat — jön létre.
75
A beruházások az anyagi, m szaki összetételük szerint lehetnek: • •
gépberuházások (beszerzés, technológiaszerelés, a funkcionálisan megváltoztató átalakítás), építési és szerelési beruházások (Takácsné György 2001).
rendeltetést
Természetesen lehetnek még más jelleg beruházások is (humántke beruházás, licensz vásárlás), de ezek nem tárgyi eszközök, ezért ezekkel most nem foglalkozunk. A beruházás a finanszírozási forrás szempontjából lehet: • • •
Hosszú távú döntés
saját forrásból (a vállalkozás tkevagyonából vagy a jövedelmébl, forrás átcsoportosítással), idegen forrásból (hitelbl, értékpapír kibocsátásból, támogatásból), a kett kombinációjával megvalósuló beruházás.
A beruházások értékelése során figyelembe kell venni, hogy a beruházás hosszabb idre szóló döntés. Nem lesz mindegy, hogy milyen hosszú az az id, amit termelésben, érték elállítással tölt, mennyi id alatt valósítható meg a beruházás. Ez utóbbi a gazdasági döntés meghozatalától az üzembe helyezésig eltelt idt jelenti. Ezt követi a tényleges termelésben eltöltött id, amely alatt az eszközzel értéket lehet elállítani. Minél hosszabb ez az id, annál kedvezbb lehet, persze csak akkor, ha a fenntartási, üzemeltetési költségek elviselhet szinten mozognak. Mindannyian tudjuk, hogy egy tizenöt éves tehergépkocsi fenntartása, üzemeltetése jóval többe kerül, mint egy most megvásárolt modellé. Az is igaz ugyan, hogy mindkettvel lehet árut szállítani. Természetesen minden beruházással kapcsolatban cél, hogy a nem termel szakasz minél rövidebb legyen. Miért fontos a beruházások élettartamát elre tervezni? • • • •
Beruházási költségek
76
a beruházás megkezdésétl az üzembe helyezésig tartó idszak alatt csak költségek merülnek fel, nincs érték elállítás, a termelésben tartás ideje alatt legalább a befektetett összegnek vissza kell térülni (értékcsökkenési leírás biztosítja), a beruházásba fektetett tkének meg kell térülni, legalább akkora jövedelmet érjünk el az eszközzel, mint az alternatív befektetés jövedelmezsége (megtérülés vizsgálatok), a megtérülési idn túli használat alatt többlet jövedelem állítható el.
Mivel a beruházás élettartama alatti szakaszok gazdasági jelentséggel bírnak, nem mindegy, hogy hogyan tervezzük mindezt meg, mert ez jelentsen befolyásolhatja a vállalati cél elérését. A beruházásokkal kapcsolatosan több költség is felmerülhet: fejlesztési (beruházási) költségek, beszerzési költségek, elkészítéssel kapcsolatos költségek (projektmenedzsment), megvalósítási költségek, igazgatási költségek, a m ködéshez szükséges tartós forgóeszközök költsége, egyéb fejlesztési költségek (hatósági díjak, illetékek, biztosítási díjak). A vállalkozások beruházásokkal kapcsolatos tevékenysége a beruházás szükségességének megállapításával kezddik, ezt követi a lehetséges beruházási alternatívák kidolgozása a beruházás-gazdaságossági vizsgálatokkal együtt. Az alternatíváról szóló döntéskor a finanszírozási
forrásról is dönteni kell. A döntés meghozatalától „már csak a megvalósítás” van hátra, a fizikai elkészítés, a végrehajtás, ellenrzés (technológiai próbaüzem), valamint az üzembe helyezés.
8.4. Értékcsökkenés Az amortizáció
Költségkénti elszámolás
Adóalap módosító
Alapfogalmak
A vállalati gazdálkodás több területén lehet hallani azt a szót, hogy értékcsökkenési leírás vagy más elnevezéssel, amortizáció. Az értékcsökkenési leírás egyrészt az id során bekövetkez értékcsökkenésnek a költségkénti elszámolására szolgál, másrészt az eszközbe korábban befektetett tke összegszer visszatérülését biztosítja. Ez azonban csak akkor valósul meg, ha az értékesítés során a vállalat olyan áron tudja a termékeit, szolgáltatásait eladni, ami az értékcsökkenési leírásnak megfelel összeget is tartalmazza a többi költségen, valamint a nyereségigényen felül (Takácsné György 2001). Van egy olyan szerepe is az értékcsökkenési leírásnak, hogy a törvényi keretek között növeli a vállalatnál maradó jövedelem összegét, növelve így a fejlesztésre fordítható összeget. Minden beruházás tárgyi eszköz beszerzését jelenti a vállalkozás számára. Ez a beruházással egyidej leg pénzkiadással jár, amit ki kell fizetni. A megvalósítással kapcsolatban felmerült költségeket figyelembe kell venni a gazdálkodás költségei között. A beruházás költség az értékcsökkenési leírás segítségével a használati id alatt konvertálható folyó költséggé. Ez utóbbi költségkénti elszámolási mód biztosítja, hogy a korábban befektetett tke visszatérül, amennyiben a vállalkozás az elállított termékeinek, szolgáltatásainak árában ezt a költségelemet is érvényesíteni tudja. A befektetett tke visszatérülését akkor lehet biztosítani, ha a leírási idszak alatt, a költségek között szerepeltetett értékcsökkenési leírást is tartalmazó összes költséget meghaladja az értékesítés utáni ellenérték. Közgazdaságilag az értékcsökkenési leírás a visszatérülés mellett a már elhasználódott eszközök pótlására szolgál, új eszköz beruházásához (meg kell jegyezni, hogy a technikai fejldés, az infláció és egyéb tényezk miatt összege általában nem elég az elhasználódott eszköz pótlására). Az értékcsökkenési leírás ár és költség befolyásoló hatása a fentiekbl következik. Mivel növeli a gazdálkodás költségét, törvényileg szabályozott módon képezhet. Képzési módjait, a vállalkozások lehetségeit meghatározza a számviteli törvény, azonban a társasági adó törvény eltér és a vállalkozások számára kötelez szabályt ír el az adóalap meghatározásakor. (Érthet is az állami szabályozás ilyen formája, hiszen az értékcsökkenési leírás nagysága, mint költség jelentsen befolyásolhatja az adóalapot. és így a fizetett társasági adó mértékét is.) A következkben felsorolt értékcsökkenési leírási módok ismertet jelleg ek, minden vállalkozás maga dönt arról, hogy eszközeivel kapcsolatban melyiket alkalmazza, természetesen a már említett számviteli törvénnyel összhangban és annak tudatában, hogy a gazdasági évrl készítend mérlegbeszámolóban adóalapja meghatározásakor ezt az értéket korrigálnia kell. (Itt kell megjegyezni, hogy a vállalat által választott módszer(eke)t a vállalati számviteli politikában rögzíteni kell.) Mieltt a leírási módokat ismertetnénk az értékcsökkenéssel kapcsolatban, célszer több fogalmat is áttekinteni: • tárgyi eszköz bruttó értéke, ami az eredeti bekerülési költség, illetve a pótlólagos ráfordításokkal növelt (aktivált) érték,
77
•
Leírási módok
leírás idtartama, az az élettartam, ami alatt elvárjuk a tárgyi eszköztl, hogy értékét átadja a vele elállított termékeknek, • nettó érték (könyv szerinti érték), ami az egyes idpontokban megmutatja, hogy az addigi élettartam alatti értékvesztés után mennyi értéket nem adott még át a tárgyi eszköz, másként kifejezi a még meg nem térült tke összegét, • értékcsökkenési leírás összege, meghatározott módon egy évre kiszámolt, az adott évi költségek között felszámítandó összeg, • amortizációs kulcs, az évi leírás összege a tárgyi eszköz bruttó vagy nettó értékének százalékában kifejezve, • újraértékesítési piaci érték, az az összeg, amiért bármely idpontban az eszköz a piacon eladható (általában nem egyezik meg a nyilvántartások szerinti nettó értékkel). Lineáris értékcsökkenési mód, amely évente azonos ütem eszközhasználatot feltételez, az adott idszak végére nullára írja le az eszközt. Legvégül a vállalkozás a tárgyi eszközét kiselejtezi, mert az fizikailag elhasználódott vagy gazdaságilag elavulttá vált. Az eszköz kiselejtezésének idpontjára a korábban befektetett tkét visszanyerte, amely pénzforrásául szolgál a kiselejtezett tárgyi eszközök pótlásaként beszerzésre kerül új eszközöknek. Gyorsított eljárás, amikor „gyorsítják” a tke visszatérülését az átlagos élettartamnál rövidebb id alatt. A tárgyi eszközt vagy az élettartam eltt, hamarabb írják le vagy az élettartam elején nagyobb, késbb csökken összeget írnak le (ez utóbbi a degresszív értékcsökkenési elszámolási mód). E módszer elnye, hogy a vállalkozás számára hamarabb áll rendelkezésre az eszközök pótlására szolgálható tke, amely kevesebbet veszít eközben értékébl. Teljesítmény-arányos értékcsökkenési elszámolási mód, amely az eszköz tényleges teljesítményét figyelembe véve határozza meg évente az eszközök értékcsökkenési leírását. Olyan esetben jól alkalmazható módszer, amikor az adott eszköz teljesítése nem egyenletes az egyes években. (Munkában töltött órák száma hasznos lehet például olyan munkagépek esetében, melyeket nem minden évben ugyanolyan arányban használunk, ilyen például a permetezgép.)
8.5. Készletgazdálkodás A készletgazdálkodás a vállalkozások olyan tevékenysége, amelynek célja,
hogy a vállalkozás anyagi folyamatainak, magának a termelésnek a folyamatosságát, zavartalanságát biztosítsa, természetesen a gazdaságossági követelményeknek megfelelen. A készletek megjelenési formájuktól függetlenül ugyanolyan erforrásai (ráfordításai) a vállalkozás gazdasági tevékenységének, mint a tárgyi eszközök (épületek, gépek, berendezések, stb.) vagy a humánerforrás. Alapkérdések
A velük való gazdálkodás során alapvet kérdéseket kell megválaszolni, így például: • • •
78
A hozamokból mi készletezhet és milyen egységköltségen? Mekkora legyen a készletezett mennyiség (értékben is kifejezve) a hozamokból és a ráfordításokból is? Milyen mennyiség anyag (input) szükséges egy elre meghatározott
• •
idintervallum folyamatos termeléséhez? Mikor rendeljünk? Milyen költséggel valósítható meg az adott készletezési rendszer és ezt képes-e vállalni a vállalkozás (mind a forgótke, mind az egyszeri tkebefektetés szerint)?
A termelés folyamata (Kozma 2003) Készletezés költségei
Ahhoz, hogy a fenti kérdések megválaszolásra kerüljenek, meg kell ismerni a vállalkozások készletgazdálkodással kapcsolatos költségeit, utána pedig az egyes készletezési rendszereket, mechanizmusokat. Egyetlen vállalkozás számára sem mindegy, hogy mekkorák a készletgazdálkodással kapcsolatos költségek. A készletgazdálkodás költségei felmerülhetnek a raktározás, rendelés során, a hiány miatti költségek megjelenésében, illetve a lekötött tke után járó alternatív jövedelem formájában is. Ha megfigyeljük a készletgazdálkodással kapcsolatos fontosabb költségcsoportokat, beláthatjuk, hogy egyidej leg nem lehet csak a rendelési költség vagy a raktározási költség vagy a lekötött tke utáni jövedelemigény csökkentését célul kit zni. Akkor, ha a vállalkozás olyan gazdasági környezetben m ködik, ahol nem lehet számítani a szállítók pontosságára, azonnaliságára vagy akár stabil vevkörre, elfordulhat, hogy a fenti költségek leszorítása miatt az adott vállalkozás szemben találja magát a hiány miatti költségcsoport nagyságának növekedésével. A vállalkozásnak a már megfogalmazott célok eléréséhez a fenti költségcsoportok olyan arányát, a vállalkozás tevékenységi körének, rendszerkörnyezetének megfelel olyan készletgazdálkodási rendszert kell megtalálnia, amelynek együttes költsége lesz a legkisebb.
8.6. Logisztika A termelés folyamatosságának biztosításához fontos, hogy más vállalatokkal, vállalkozásokkal a kapcsolat folyamatos és zavartalan legyen. A gazdálkodási folyamatban a gazdálkodó egységek tevékenysége Ajánlott: egymásra épül, hiszen az egyik vállalat által elállított termék (output) a www.logisztika.hu másik vállalat számára alapanyag, input. Szükséges a tervezett, logikailag felépített rendszerben való tevékenykedés, gondolkodás, amelyet a logisztika
79
segítségével tudunk megvalósítani. A logisztika A logisztika a vállalatok rendszer szemlélet m ködése. Az egyes részek nem más, mint szoros kölcsönhatásban állnak egymással, így egyik részterület sem változtatható meg a másik terület változtatása nélkül, miáltal az összes többi összhang tevékenységet érintik. A termelési folyamatot az anyagáramlás teljes megteremtése egészében végigkíséri, befolyásolja a vállalat m ködését, ezt logisztikai nézpontnak nevezzük. A termelési folyamat fenntartása érdekében biztosítani kell az anyagok, a félkész termékek, a késztermékek és az áruk folyamatos áramlását, mivel a forgóeszközök és a szükséges tárgyi eszközök résztvevi a termelésnek. Az áruk és a késztermékek értékesítésre kerülnek, megfelel ütemben gondoskodni kell az utánpótlásról. A logisztika összekapcsolja a termelést és az értékesítést.
A logisztikai rendszer sematikus felépítése (Takácsné György K. 2001) A logisztikai rendszer lényege: alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyrl felhasználási helyre történ hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevi elvárásoknak történ megfelelés szándékával. Célunk, hogy a rendszerszemlélet anyaggazdálkodás tegye lehetvé a hatékony forgóeszköz-gazdálkodást és hogy a teljes vállalati gazdálkodás hatékonyságát növeljük. A logisztika a következ feltételek összhangját hívatott biztosítani:
A logisztika területei
• a megfelel termék, • a megfelel minségben, • a megfelel állapotban, • a megfelel helyen, • a megfelel idben, • a megfelel felhasználónak, • a megfelel költségen álljon rendelkezésre. A logisztika a beszerzés, termelés és értékesítés részfolyamataiban is jelen van. Részei: • •
80
beszerzési logisztika: a vállalat m ködésében a szükséges inputokat szerzik be és bocsátják a termelés rendelkezésére, termelési logisztika: az anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a termék a marketing logisztikára kerül,
•
Rendelkezésre állás
Kiszolgálási id
marketing logisztika: a termelésbl kikerül termékeknek a fogyasztói piacon való értékesítését biztosítja. A logisztikában a termelési és értékesítési folyamat megfelel kiszolgálása a cél a lehet legalacsonyabb költségekkel. A kiszolgálás színvonalát három tényezvel lehet jellemezni: A rendelkezésre állás, ami azt mutatja meg, hogy az igények milyen arányban elégíthetk ki azonnal, ez meghatározza a rendszer készenléti állapotát. Milyen gyorsan tudja követni a termelés és értékesítés igényeit. A kereslet azonnal kielégíthet részét a kiszolgálási szint fejezi ki, amely a teljesített igények %-ban kifejezett arányát mutatja meg. Kiszolgálási id, ami az igények jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idt mutatja. A kiszolgálás minsége, ami a teljesítés megfelelségét vizsgálja, azt mutatja meg, hogy a logisztika mennyire képes az igények részletekbe men figyelembe vételére. A kiszolgálás színvonala és a költséghatékonyság együttes elemzése szükséges a megoldás kiválasztásához. A logisztika mellett természetesen elengedhetetlen a termelés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. A termelés lehet a felhasznált eszköz és élmunka kombináció alapján: • tke intenzív: a termelésnél elssorban gépeket, berendezéseket használ fel, pl. a fejlett gazdaságok, • munka intenzív: a termelésnél elssorban élmunka felhasználása történik; pl. a fejld országok. A tárgyi feltételek mellett természetesen szükség van a személyi feltételek biztosítására is, de erre már az elz fejezetben kitértünk. Az eszközgazdálkodás része még a vállalkozás pénzeszközökkel történ gazdálkodása is, de erre a következ fejezetben térünk ki.
81
9. VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYEI 9.1. T kejavak és forrásuk Üzleti vállalkozás alapításához és m ködtetéséhez tkére van szükség. A tkének elssorban pénz formában kell rendelkezésre állni, mert a vállalkozás vezetje csak így dönthet szabadon arról, hogy a rendelkezésre álló tkét a gazdaság mely szférájába fektesse be, és milyen tevékenységet végezzen. Az Küls és bels induló tke, a pénz megszerzése alapveten két forrásból származhat: a vállalkozás tulajdonosaitól és a hitelezktl. Ennek megfelelen különítjük el finanszírozás a bels finanszírozás (önfinanszírozás) és a küls finanszírozás fogalmát. Az önfinanszírozás útján szerzett tkét saját tkének, a piac szereplitl szerzett tkét idegen tkének nevezzük (Darabos és Grasselli 2003). A tkejavak bárhonnan származnak és bármilyen formában is jelennek meg, annak forrása az adózott jövedelemnek végs fogyasztásra fel nem használt része, amelyet megtakarításnak, felhalmozásnak nevezünk.
"Best" Vállalkozói ismeretek A tke forrásául szolgáló jövedelemmel a gazdasági élet bármely szereplje rendelkezhet, így pl. magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, állam, helyi önkormányzat, egészbiztosítási és nyugdíjalapok, befektetési alapok stb. A magánszemélyek felhalmozási célú megtakarítása származhat Megtakarítások munkaviszonyból, önálló tevékenységbl (pl. szellemi tevékenységbl, felhasználása mezgazdasági stermelésbl, bérbeadásból), vagyonátruházásból, tkebefektetésbl (osztalék, árfolyamnyereség, kamat), nyereménybl és más jövedelemforrásból. A vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet felhalmozási forrása a vállalkozásból származó adózott nyereségnek az a része, amelyet a tagok, a részvényesek a vállalkozásban hagynak, visszaforgatnak. A gazdasági társaságok tagjai, részvényesei akkor hagyják a vállalkozásban az adózott jövedelmet vagy annak egy részét, ha a vállalkozás további gazdaságos m ködésére számíthatnak. A saját források legáltalánosabban három csatornából származhatnak. Tulajdonosoktól: a tulajdonosok alapításkor ellátják a vállalkozást az induló Saját források tkével, rendszerint pénztke formájában. (A reáltkejavak egy részét esetleg
82
Küls források Elnyök és hátrányok
ún. apportként nyújtják.) A vállalkozás m ködése során további tkejuttatást eszközölhetnek (alaptke-emelés, tagi kölcsön), illetve tulajdonosi tkekivonás is történhet (alaptke-leszállítás). A vállalkozás m ködése során: a normális üzletmenet közben realizálódó jövedelmek két f formája szolgál pénzforrásként. Az egyik az adózás és az osztalék, részesedés kifizetése után maradó mérleg szerinti nyereség, ami egyben a vállalkozás össztkéjének (vagyonának) növekedését jelenti. A másik forma a tartós használatú reáltkejavak (tárgyi eszközök) értékcsökkenési leírásának árbevételen keresztül történ megtérülése. Ez ugyan a vállalkozás össztkéjét (vagyonát) nem növeli, de növeli a vállalkozás finanszírozásra felhasználható pénztkéjét. Bels pénzforrásul szolgálhat továbbá egyes vagyontárgyak eladása is, ez azonban többnyire kényszerlépés a vállalkozás életében. Küls forrásból származó végleges, illetve vissza nem térítend tkeallokáció fbb formái: az állami támogatás, új részvények kibocsátása, más vállalat felvásárlása. Hogy melyik forrást célszer igénybe venni? A kérdésre nincs egyértelm válasz, mindkét formának vannak elnyei és hátrányai, ezeket kell a döntés eltt mérlegelni. Az önfinanszírozás elnyei: • • • • •
azonnal rendelkezésre áll, nincs „kemény” visszafizetési kötelezettsége, nincs kamatköltség, biztonságos, kevésbé kockázatos, növeli a hitelképességet, függetlenséget biztosít stb.
Az önfinanszírozás hátrányai: • • • •
a saját forrás véges, emiatt a növekedési ütemet fékezheti, a jövedelmezség növelésére való törekvést gyengítheti, a piaci részesedésben a vállalkozás pozíciója romolhat, struktúra-konzerváló hatást eredményezhet stb.
Az idegen forrás igénybevételének elnyei: • • • •
a piaci alkalmazkodó képesség növekedése, a piaci részesedés lehetséges növelése, jövedelmezség javítása, saját tkére es haszon növelése stb.
Az idegen forrás igénybevételének hátrányai: • • • • •
kockázatos, eladósodottságot eredményezhet, tkevisszafizetési és kamatfizetési kötelezettséggel jár, függséget okozhat, széls esetben válsághelyzetbe sodorhatja a vállalkozást stb.
A különböz forrásból megszerzett tkéért, pénzért a vállalkozás tevékenységéhez eszközöket és munkaert vásárol. A vállalkozás eszközei konkrét megjelenésüket tekintve többfélék lehetnek. Vannak közöttük olyan ún. reáleszközök, amelyek kézzel fogható, tárgyiasult formát öltenek, mint pl.
83
az épületek, gépek, berendezések, anyagok, alkatrészek, állatok. A vállalat eszközei közé tartoznak a pénzügyi eszközök is, amelyek készpénz, bankszámla-követelés, vevkkel szembeni követelés, értékpapírok formájában jelennek meg. Azokat az eszközöket, amelyeknek nincs tárgyiasult formájuk, immateriális javaknak nevezzük, ide tartoznak a szellemi termékek, az üzleti vagy cégérték, a különböz vagyoni érték jogok stb.
9.2. Könyvviteli mérleg tartalma, felépítése
Stock mutatók
Befektetett eszközök
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök
84
A vállalkozó célja a profitszerzés, a profit gyarapítása, és ezáltal a vagyonának növelése. A vállalat vagyonának alakulásáról a könyvviteli mérleg szolgáltat információt. A mérleg olyan egyoldalú vagy kétoldalú kimutatás, amely a vállalkozás vagyonát, annak változását tartalmazza. A mérleg a vagyon részeit a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva az eszközöket, a származás szerint forrásokat (passzívák) összevontan, pénzértékben és adott idpontra (fordulónapra) vonatkozóan tartalmazza. Mivel ezek az adatok, összegek egy adott idpontra vonatkoznak, ezért ezeket stock (vagyis állomány jelleg ) mutatóknak nevezzük. A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésre bocsátott, a vállalkozó m ködését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök csoportjába az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök tartoznak. Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket (vagyoni érték jog − az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték jog kivételével − függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerzdésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz), továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszer en használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erd, ültetvény, épület, egyéb építmény, m szaki berendezés, gép, járm , felszerelések és egyéb berendezés), ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték jogokat, tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére adott elleget, beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését (lásd elz fejezet). A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenrzési lehetséget érjen el. A forgóeszközök körébe tartoznak azok az elemek, amelyek várhatóan 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, illetve felhasználásra, elhasználásra, hasznosításra kerülnek az adott idtartamon belül, értékük a bevételben legalább egyszer visszatérül. Ide tartoznak a készletek, követelések, értékpapírok és a pénzeszközök.
A mérleg szerkezet (Hagymásiné) Készletek
Követelések
Pénzeszközök
Saját tke
A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek vagy egyetlen termelési folyamatban vesznek részt és amelyeket az értékesítend termék elállítása vagy a szolgáltatás nyújtása során felhasználnak (anyagok) vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak (kereskedelmi áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások). Emellett a készletek közé sorolandók a termelés, a feldolgozás valamely fázisában lév termékek is (befejezetlen termelés, félkész termékek), illetve a már elkészült állapotban, értékesítésre váró késztermékek is. Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzdésszer en ered, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, ellegfizetéshez kapcsolódnak. A pénzeszközök a készpénz, az elektronikus pénzeszközök és a csekkek, továbbá a bankbetétek értékét foglalják magukban. Az aktív idbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja eltt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követ idszakra számolhatók el (pl. fizetett bérleti díj), valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idszakra számolandók el. A mérlegben a vagyon eredete szerint forrásként a saját tkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív idbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. Saját tkeként csak olyan tkerészeket szabad kimutatni, amelyeket a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredménybl hagyott a vállalkozásban (eredménytartalék), továbbá a számviteli törvényben meghatározott jogcímen szerepl tketartalékot (ilyenek például a beruházási támogatások). A saját tke elemei így rendre: a jegyzett tke, a jegyzett, de még be nem fizetett tke, a tketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék, az értékelési tartalék, valamint a mérleg szerinti eredmény. Ezek közül a legfontosabb a jegyzett tke, amely a részvénytársaságoknál, a
85
Jegyzett tke
Tketartalék Eredménytartalék
Mérleg szerinti eredmény
Hátrasorolt kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettségek
korlátolt felelsség társaságoknál vagy egyéb gazdálkodóknál, a cégbíróságon bejegyzett tke, amely szerepel a létesít okiratban, és amelynek összegéig a tulajdonosokat felelsség terheli. A tketartalék a saját tkének olyan eleme, amelyet a társaság tagjai, részvényesei (támogató szervek) az alaptkén felül, lejárat nélkül adnak át a vállalkozásnak. Eredménytartalék az elz évek tevékenységébl származó, vállalatnál visszahagyott adózott eredmény, felhalmozott, még fel nem használt nyereség, amely növeli, illetve veszteséges gazdálkodás esetén csökkenti a saját tke értékét. Mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezen az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Egyszer bben fogalmazva, a tárgyévi adózott eredménynek az a része, amelyet a tagok, a részvényesek a vállalkozásban visszahagynak, újratkésítenek. A vállalkozásnak ellenben nemcsak saját forrásai vannak, hanem kötelezettségei is. A kötelezettségek vállalása a vállalat szempontjából egyáltalán nem negatív, hiszen egyrészt ezek a rendes m ködésbl adódnak (beérkezett, de az id hiánya miatt még ki nem fizetett számlák), illetve abból a ténybl, hogy a vállalkozás rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek révén nagyobb forgalmat, és így nagyobb eredményt érhet el. A legfontosabb kötelezettségek a következk: Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok eltti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csdje esetén a többi hitelez kielégítése után kell kifizetni. A kölcsön visszafizetési határideje meghatározatlan, de öt évet meghaladó lejáratú. Hosszú lejáratú kötelezettség az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, a mérleg fordulónapját követ üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú tartozás. Ilyen lehet például a kapott fejlesztési hitel vagy a mezgazdasági vállalkozások konszolidációs hitele is. Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó kölcsön, hitel. Ide tartozik a vevtl kapott elleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésébl származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetend osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.
9.3. Eredménykimutatás tartalma, felépítése Eredménylevezetés
Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza. Magába foglalja az eredmény keletkezésére, módosítására ható fbb tényezket, a mérleg szerinti eredmény összetevit. Megállapítható belle, hogy: • •
86
melyek az eredményt elidéz tényezk, az adózás eltti eredmény hogyan oszlik meg a tulajdonosok között (osztalék),
• •
az állami költségvetés (társasági adó fizetési kötelezettség) és a vállalkozásnál maradó részre, alapul szolgálhat a jövedelmi döntésekhez.
Az eredmény kimutatás f szerkezetét a következ ábra tartalmazza. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ± Pénzügyi m veletek eredménye = Szokásos vállalkozási eredmény ± Rendkívüli eredmény = Adózás eltti eredmény −Adófizetési kötelezettség = Adózott eredmény + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre − Jóváhagyott osztalék, részesedés = Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény levezetése Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye szintén több tételbl áll, egyrészt fel kell sorakoztatni a vállalkozás teljesítményeit (árbevétel), valamint a teljesítményekhez kapcsolható felmerült költségeket is. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének lépcszetes felépítését a következ ábra tartalmazza. Értékesítés nettó árbevétele ± Aktivált saját teljesítmények értéke + Egyéb bevételek − Üzleti évben elszámolt •anyagjelleg ráfordítások •személyi jelleg ráfordítások •értékcsökkenési leírás •egyéb ráfordítások = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi tevékenység eredményének levezetése A pénzügyi m veletek eredményén mindazon bevételek, illetve ráfordítások különbségét értjük, amelyek jellemzen a hitel- és a kölcsönügyletekkel, a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatosan az eredményt növelik vagy csökkentik. Rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. Ezek olyan bevételek, illetve ráfordítások, amelyek nem kapcsolódnak a vállalkozás szokásos üzemi, üzleti tevékenységéhez, eseti jelleg ek.
87
A szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege alkotja az adózás eltti eredményt. Amennyiben a vállalkozásnak nincs olyan elszámolási kötelezettsége, amellyel az adózás eltti nyereséget csökkenteni lehet, illetve növelni kell, ez az eredmény lesz a társasági adó alapja. Olyan esetben, amikor a vállalkozó az adózás eltti eredményt csökkent, illetve növel tételekkel módosítani köteles, a korrigált adózási eredmény lesz a társasági adó alapja. A társasági adó mértéke egységesen 18%. Az adózott nyereségbl önfinanszírozásra fordított nyereség nagysága attól függ, hogy a gazdasági társaság mennyi osztalékot fizet a tulajdonosoknak. Növekedésre orientált gazdasági társaság nem oszthatja fel az adózott nyereségének teljes összegét a tulajdonosok között. A mérleg szerinti eredmény az a saját tke növekmény, amelyet a vállalkozó a beruházások önfinanszírozási forrásaként felhasználhat. Az eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye természetesen megegyezik a beszámolóban található mérlegben is szerepeltetett mérleg szerinti eredménnyel.
88
Vállalkozások egyszer sített pénzügyi modellje
9.4. Cash-flow kimutatás
A pénzáramok fontossága
A cash flow a pénzügyi elemzés és tervezés, valamint a tkeallokációs döntések központi eleme. A cash-flow általánosan elfogadott értelmezés szerint nem más, mint a pénzmozgások képzdésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott idszak alatt. A cash-flow kimutatásra azért van szükségünk, mert lehet a vállalkozásunk bármilyen eredményes az adott gazdasági évben, ha a bevételei és kiadásai nem azonos idn belül és azonos összegben merülnek fel. Például egy mezgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozásnak a költségei a vetési munkákat megelzen felmerülnek már, de bevételre csak az aratáskor számíthat. Tervezett pénzforgalom nélkül a vállalkozás likvid eszközei könnyen kimerülhetnek a tavaszi munkákat megelzen, és így jelents munkafolyamatok maradhatnak ki, melyek veszélyeztethetik a vállalkozás eredménytermel képességét is. A gyakorlatban a vállalkozás pénzforgalma az alábbi három esetben változhat: • • •
m ködési (operatív) tevékenysége, befektetési (beruházási) tevékenysége és, pénzügyi tevékenysége során.
A cash-flow kimutatás információ tartalma a következ: • Pénzforgalom változások •
a vállalkozás vezeti számszer sítve látják korábbi döntéseik következményeit, hatásait a pénzállomány változására, a m ködés bevételi fedezetet biztosítanak-e a bels tkeigényre vagy részvény (esetleg kötvény) kibocsátással, hitellel biztosítható a szükséges mérték forrás, a hitelezk és a befektetk választ kaphatnak a vállalkozás kötelezettség teljesítési és osztalékfizetési képességére,
89
• A cash-flowból megtudhatjuk
az elemzés során válasz kaphatunk arra is, hogy az idszak befektetési, illetve pénzügyi tevékenysége, m veletei milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow-jára.
A cash-flow terv egy lehetséges felépítését a következ táblázat tartalmazza.
M ködéi tevékenység
1. idszak
Pénzügyi tevékenység
Befektetési tevékenység
Sematikus cash-flow
Befolyásoló pénzáramok
90
2. idszak
Nyitó pénzkészlet - folyószámla - pénztár - elkülönített betétszámla Folyó bevételek - nettó árbevétel - felszámított áfa - egyéb bevételek Folyó kiadások - nettó kiadások - fizetett ÁFA - egyéb kiadások (bruttó) Szokásos tevékenységen kívüli bevételek - beruházásokhoz kapcsolódó támogatások - tulajdonosok hozzájárulása - beruházások visszaigényelt áfája Fejlesztési kiadások - beruházási költségek - fizetett áfa Els dleges pénzforgalmi egyenleg Hitelfelvétel - hosszú lejáratú hitelek fejlesztésekhez - rövid lejáratú egyéb finanszírozáshoz Hiteltörlesztés - hosszú lejáratú hitelek törlesztése - rövidlejáratú hitelek törlesztése Záró pénzkészlet
Pénzforgalmi terv A fenti táblázatból jól látható, hogy az egyes tevékenységek hogyan befolyásolják a vállalkozás pénzáramait. A nyitó pénzkészletet (mely lehet folyószámla, pénztár vagy lekötött, de egyben likvid pénzeszköz is) növelik a m ködési tevékenységbl adódó bevételek, és csökkentik a kiadások. Ebbl a szempontból az áfát is bevételnek és kiadásnak tartjuk, hiszen az áfa beérkezése és kifizetése jelentsen eltérhet, különösen ha a pénzforgalmi tervünk havi bontású. (Az áfáról az utolsó eltti fejezetben bvebb említést teszünk!) A m ködési tevékenységen kívül természetesen módosító tényez a befektetési tevékenység is. Ez azért különösen fontos, mivel a beruházások általában igen jelents kiadással járnak rövid id alatt, ezért a beruházások pénzforgalmának tervezése elengedhetetlen. Itt bevétel lehet a támogató szervek támogatása, a tulajdonosok hozzájárulása (tagi hitel, tkeemelés), illetve az elz idszakban a fejlesztések után fizetett áfa visszaigénylése is. Kiadás viszont maga a beruházási költség és az azután fizetett áfa is. A m ködési tevékenység és a befektetési tevékenység adja a vállalkozás elsdleges pénzforgalmi egyenlegét. Ha ez negatív, akkor a vállalkozásnak
idegen forrást kell bevonnia, ami lehet rövid és hosszú lejáratú. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a hitelt vissza is kell fizetni tketörlesztés és kamat formájában, ami a pénzforgalom szempontjából negatívan hat. Az 1. idszak záró pénzkészlete pedig megegyezik a 2. idszak nyitópénzkészletével, és a tervezési folyamat folytatódik tovább. A számviteli nyereség nem jelent ténylegesen elkölthet pénzt is, mert nem tükrözi a vállalathoz ténylegesen befolyó és a vállalattól ténylegesen kiáramló pénzösszegeket. Ennek igazolására talán az értékcsökkenési leírás a legjobb példa, amely termelési periódusonként elszámolható ráfordítás, számviteli szempontból költség, csökkenti a nyereséget, azonban nem jelent tényleges pénzkifizetést (a pénzkiáramlás az eszközök megvásárlásakor történt). A rövid távú döntések általában könnyebben és viszonylag kisebb költséggel visszafordíthatók vagy korrigálhatók, mint a hosszú távú döntések. Ez a forgóeszközök és a befektetett eszközök eltér likviditásával és megtérülésével függ össze. Hibás beruházási döntések rendszerint jóval többe kerülnek egy vállalatnak, mint a rövid távú pénzügyi döntések keretében hozott rossz döntések. Ennek oka egyrészt az, hogy a beruházások nagy egyszeri befektetést igényelnek, másrészt, a döntéshozóknak jóval hosszabb idre kell elrelátniuk, és emiatt nagyobb a bizonytalanság, a kockázat, mint a rövid távú pénzügyi döntéseknél. A forgótke körforgása
A rövid távú pénzügyi döntések elssorban a vállalatok folyó m ködési és finanszírozási tevékenységével kapcsolatosak. A szélesen értelmezett forgótke nagyságát számos tényez befolyásolja. A legfontosabbak a következk: • • • •
a vállalat termelésének, értékesítésének szintje, üzletpolitikája, a m ködési költségek változása, technológia változása, szezonalitás.
Egy tipikus termel vállalatnál a folyó m ködési tevékenység a következ gazdasági események sorozatából áll: 1. Nyersanyagok beszerzése, kötelezettségek létrejötte. 2. Szállítói számlák kifizetése. 3. Termékek elállítása, a költségek felmerülése. 4. Termékek értékesítése, követelések létrejötte. 5. Követelések behajtása. Ezek a tevékenységek és pénzbeáramlások (cash inflow) és a pénzkiáramlások (cash ouflow) rendszerét eredményezik. Az 1-es és az 5ös lépés között a pénz jelenik meg. Feltételezve, hogy a vállalat a jövben is folytatni kívánja a tevékenységet, a forgóeszközök körforgásának állandóan ismétldnie kell, s ehhez pénzre van szükség. Az egyes szakaszokban olyan kockázati tényez rejlik, amely az eszközök pénzzé válását, a pénztermelés folyamát lassíthatja, meggátolhatja. A pénzáramlások legfontosabb jellemzje, hogy bizonytalanok és idben nem esnek egybe. Például a szállítói számlák kifizetése nem akkor történik, amikor a termékek értékesítésébl származó követelések befolynak, továbbá a jövbeli árbevételeket és költségeket nem lehet elre felmérni. Nem szabad megfeledkezni olyan rendszeres kiadásokról sem, mint a különböz
91
adó- és járulékfizetési kötelezettségek, biztosítási díjak, amelyeknek a fedezetét is meghatározott idre biztosítani kell. A késztermékek értékesítése során derül ki, hogy piacképes terméket állítottunk el. Rossz minség vagy eladhatatlan termékekbe megellegezett pénz nem vagy csak töredéke térül meg. A vállalkozónak a rendkívüli megrendelésekre is nyitottnak kell lennie, mert a rendkívüli, a soron kívüli megrendelések általában extrapofitot biztosítanak. A nagyobb profit reménye nagyobb kockázatvállalással jár. A kockázatvállalás a tartósan készletekben tartott forgóeszközök növekv tkeszükségletét eredményezi. Összességében megállapítható, hogy a rövid távú pénzügyi döntések egyszer bbek, mint a hosszú távú pénzügyi döntések, de nem kevésbé fontosak. Ágazatonként és szakmánként eltér mértékben ugyan, de a vállatok mérlegében mind a forgóeszközök, mind a rövid lejáratú források jelents nagyságrendet képviselnek. A forgóeszközök finanszírozására kialakított rossz stratégia jelentsen növelheti a vállalatok kamatkiadásait, és a pénzügyi kockázatukat.
9.5. Pénzkészletek A pénz formái
Megfontolások
Elre jelzés fontossága
92
A pénzeszközök körébe tartozik a fizikai értelemben vett készpénz (bankjegyek), a csekkek, az elszámolási betétszámlák és az egy évnél rövidebb idre lekötött bankbetétek. A piacképes értékpapírok körébe azok az értékpapírok sorolhatók, amelyeket a vállalat nem tartós befektetési szándékkal, hanem forgatási céllal vásárolt, illetve az olyan pénzpiaci eszközök, amelyek kifejezetten a vállatok átmenetileg (akár csak egy napig) szabad pénzeszközeinek kamatoztatására szolgálnak. A pénz és a rövid lejáratú befektetések a vállalatok legkevésbé produktív eszközei. A bankjegyekben és nem kamatozó bankszámlákon tartott pénz közvetlenül nem termel jövedelmet. Joggal vetdi fel a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy a vállatok tkéjük egy részét mégis pénzben tartják és alacsony hozamú, rövid lejáratú értékpapírokba fektetik be, ahelyett, hogy magasabb hozamú befektetésbe kötnék le? Ennek számos oka lehet, így pl. tranzakciós, óvatossági, biztonsági, spekulációs megfontolás. A vállalat pénzeszközeinek menedzselésével a pénzgazdálkodás foglalkozik (cash management). A vállalati pénzügyeknek ez a területe alapveten a pénzeljelzés készítésével, a pénzeszköz hatékony befektetésével, valamint a vállalat kifizetéseivel kapcsolatos stratégiák kialakítását és ezek gyakorlati megvalósítását foglalja magában. A pénzelrejelzést gyakran pénzköltségvetésnek nevezik. Ez a vállalathoz befolyó (cash inflow) és a vállalattól kiáramló (cash outflow) pénzösszegek, valamint ezek egyenlegének elrejelzése egy bizonyos idszakra (általában napra, hétre, hónapra, negyedévre, évre) vonatkozóan. A pénzelrejelzések információt szolgáltatnak a vállalat várható hitelfelvételi és befektetési szükségleteirl, továbbá ezekkel a szükségletekkel kapcsolatos bizonytalanságokról. Az elrejelzés rendkívül fontos a vállatok számára, mert lehetvé teszi, hogy elre lássák azokat az idszakokat, amikor készpénztöbblettel fognak rendelkezni, illetve azokat, amikor forrásokra lesz szükség. Ha egy vállalat elre ismeri, hogy mikor lesz többlete vagy hiánya, fel tud rá készülni, idben megfelel intézkedéseket tud hozni. A pénzhiány
kiküszöbölésének egyik tipikus esete a kifizetések visszatartása, a szállítói számlák kiegyenlítésének elhalasztása. Els megközelítésre ez t nik a leggyorsabb és a legolcsóbb megoldásnak, ennek azonban hosszabb távon komoly ára lehet. Például a számlák kiegyenlítésének elhalasztása esetén a szállító megszüntetheti részére a hitelben történ értékesítést, ennek következtében akadozhat a termelés, romolhat a piaci megítélése a megrendelk körében, esetleg más szállítók is felmondják a hitelezési lehetséget, illetve a megrendelk is más termelhöz fordulnak stb. Vegyünk egy másik példát, ha a vállalat likviditási hitelt akar felvenni egy pénzintézettl. Elfordulhat, hogy a bank csak magas kamatláb és szigorú feltételek mellett tud hitelt nyújtani. Idben és megfelel pénzelrejelzés esetén a pénzhiányt esetleg más, olcsóbb forrásból is biztosítani lehetne. Elre nem kimutatott pénzfelesleg vagy a pénztöbblet az esetek többségében rendkívül pozitív lehet, de okozhat gondot is. Annak ismerete nélkül, hogy mekkora összeg és milyen gyakorisággal, illetve milyen idtartamig áll a vállalat rendelkezésére, nem érhet el maximális kamatjövedelmet a szabad pénzeszközök befektetése révén, így eleshet bizonyos kamatbevételektl. A pénzelrejelzés tartalmára és szerkezeti felépítésére vonatkozóan nincs egységes séma. Sok vállalat költségvetése egyszer en csak felsorolja a prognosztizált bevételeket és kiadásokat, tekintet nélkül azok természetére. Más vállalatok a folyó m ködéssel kapcsolatos pénzáramokat (árbevételek, anyagok és személyi költségek stb.) elkülönítik a finanszírozási és befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramoktól (kapott és fizetett kamat, osztalékfizetés, hiteltörlesztés stb.). Bármilyen szerkezetben készül a kimutatás, minél részletesebb az egyes tételek tagolása, annál pontosabb lehet az elrejelzés. A pénzügyi elrejelzés valamilyen pénzügyi változó (pl. cash flow, eszköz vagy forrás állomány, stb.) jövbeli szintjének a becslését jellemzi. A pénzügyi változók jövbeni szintjének becslésekor feltételezhet, hogy a pénzügyi változó és valamely más változók között lineáris kapcsolat van. Ennek a következ összefüggések feltételezhetek a megfelelen pénzelrejelzések készítésekor: • a pénzügyi változónak arányos része valamely más változó, • valamely változó egyenletesen n, • valamely változó több tényeztl függ. Elrejelzések készíthetk az értékesítés bevételére, a kiadások összegére, és a vizsgált idszak nettó pénzáramának becslésére vonatkozóan különböz részletezésben és különböz hosszúságú idszakra. Az elrejelzésekben rejl bizonytalanságok forrásai: • • • •
értékesítési lehetségek változása, a követelések befolyásának ingadozása, termelési költségek kiszámíthatatlansága, beruházással kapcsolatos pénzkiáramlás bizonytalansága.
A fenti bizonytalansági források kockázatossá teszik az egyes bevételi és kiadási tételek elrejelzését, ezért kockázatossá teszik a cash flow-t és az ebbl származó feleslegeket és deficiteket. A kockázati tényezk hatása becsülhet érzékenységi és szimulációs elemzéssel.
93
9.6. Vállalkozások pénzügyi mutatói Az objektív mércék
Mutatók
Ahhoz, hogy egy vállalkozás tevékenységét mérni lehessen, objektív mutatókra van szükség. Ezek az objektív mutatók egyrészt fontosak a vállalkozás menedzsmentjének számára, másrészt a küls érdekeltek, befektetni kívánók, illetve hitelez bankok is ezeket az általános elfogadott mutatókat veszik figyelembe. Azonban ezek objektív mércék is lehetnek relatívak. Nem lehet egyértelm en megmondani, hogy mely mutatónak mely értéke mutatja, hogy a vállalkozás helyzete kockázatossá vált és csd fenyegeti a vállalkozást. A mezgazdaságban, az élelmiszeriparban vagy ellenkezleg a technológiai iparágakban a mutatók értékei más és mást jelentenek. Egy eladósodottsági mutató vagy egy jövedelmezségi mutató ugyanazon értéke az egyik iparágban még lehet igen pozitív is, még egy másik iparágban már jelents problémákra hívhatja fel a figyelmet. A mutatók abszolút értékének változása mellett még fontos az is, hogy egy adott idtávon belül hogyan alakulnak az értékek, ezek pozitív és negatív tendenciákra hívhatják fel a figyelmet. Ezért mindig fontos a mutatók mélyreható elemzése is! A mutató azt mutatja meg, hogy kibocsátásra mennyi adózás eltti eredmény jut, vagyis mennyi a vállalkozás effektív jövedelemtermel képessége. A szolgáltatási iparágakban ez viszonylag magas, míg a kereskedelemben az érték viszonylag alacsony. Termelésiérték - arányos jövedelmezség (%) =
Adózás eltti eredmény ∗ 100 Összes termelési érték
A saját tke jövedelmezsége azt mutatja be, hogy a befektetett tkénk hogyan térül meg. Egységnyi befektetésre az adott évben mennyi adózás eltti eredmény jut. Ennek a mutatónak természetesen csak akkor van, ha a vállalkozás jelents összeg idegen forrást is bevon a tevékenységbe.
Saját t ke jövedelmez sége (%) =
Adózás el tti eredmény ∗ 100 Saját t ke
A saját tke aránya szintén fontos mutató a küls befektetk számára. Ha a mutató mértéke alacsony, akkor azt mutatja, hogy a vállalkozás eladósodott, ami kockázatot hordozhat magában. A mutató magas aránya sem biztos, hogy pozitív képet fest a vállalkozásról, mert akkor azt mutatja, hogy a vállalkozás jövbeli jövedelemtermel elképzelései végesek, a menedzsment a jövedelmet hozó kockázatokat nem vállalja fel.
Saját tke aránya (%) =
Saját tke ∗ 100 Források
A likviditási ráta azt mutatja meg, hogy a vállalkozás a rövid lejáratú kötelezettségeinek hogyan tud megfelelni. Amennyiben az érték 1 alatt van, akkor az azt jelenti, hogy a vállalkozás nem biztos, hogy képes lesz a számláit kifizetni, vagyis likviditási kockázat merülhet fel.
94
Likviditási ráta =
Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek
A befektetési politika értékelésére is rendelkezésre áll mutató. Az alábbi befektetések fedezettsége mutató azt mutatja, hogy a vállalkozás mennyire képes befektetéseket önfinanszírozni, vagyis mennyi bels forrás (mérleg szerinti eredmény, illetve értékcsökkenés leírás) keletkezik a vállalkozáson belül. Ha a mutató értéke 1 alatt van, akkor a vállalkozás nem képes magától a megújulásra, hiszen a tevékenység folytatása is küls forrásokat igényel! A befektetések fedezettsége (%) =
Mérleg szerinti eredmény + Értékcsökkenési leírás ∗ 100 Bruttó beruházás
95
10. TUDNIVALÓK AZ ADÓZÁSRÓL 10.1. Alapfogalmak Az adó, mint elemi bevétel
Az adómorál
96
Az adók fontos szerepet töltenek be a vállalkozás életében. A közös tehervállalás és szolidaritás, mint alapelvek mindig is arra késztették a kormányokat, hogy ne csak a magánszemélyeket, hanem a vállalkozásokat is megadóztassák, és a költségvetési kiadási oldalának forrását így biztosítsák. A költségvetés kiadási oldalának a növekedése, az újabb és újabb gazdaságpolitikai célok ahhoz vezettek, hogy a hazai rendszer igen sokrét vé és bonyolulttá vált. Emiatt egy racionálisan m köd vállalkozásnak igen körültekinten kell megválasztani – feltéve, ha van választási lehetsége – hogy milyen jogszabályi környezetben, milyen adózási módszert választ. De mi is az adó fogalma? Az adó olyan kikényszerített, vissza nem térül pénzbeli szolgáltatás, amelyet az állam vagy más közjogi szervezet jogszabály alapján hajt be, meghatározott összegben, fizetési feltételek és határid mellett. A fentiekbl következen a vállalkozásnak olyan ellenszolgáltatás nélküli terhet kell megfizetnie, melyet küls szervezetek meghatározott úton-módon ki is tudnak kényszeríteni. A kikényszerítés hatékonysága pedig jelentsen befolyásolja az adómorált, vagyis azt a tényt, hogy a vállalkozások mennyire hajlandók bevallani a jövedelmüket. Az adómorál emellett természetesen függ az adókulcsok mértékétl is. Minél magasabb egy adókulcs vagy minél bonyolultabb egy adórendszer, annál rosszabb az adómorál. Ezért fordulhat el, hogy egy adókulcs csökkentésével n az adott adónembl befolyó bevétel, mert javul az adómorál.
De milyen adókat is ismerünk. Az adók a magánszféra szemszögébl lehetnek direkt, és indirekt adók is. A direkt adó például, a vállalkozás társasági adója, az egyszer sített vállalkozói adó, melyet adott bázis alapján a vállalkozás közvetlenül fizet be a központi költségvetésbe. Emellett léteznek indirekt adóformák is, mely közül a legfontosabb az áfa, vagyis az általános forgalmi adó. Az adót ebben az esetben a vállalkozás fizeti be a költségvetésbe, de mivel ezt a terhet a vállalkozás a fogyasztóra teljes egészében ráterheli, ezért végs soron az adó a fogyasztókat, a magánszemélyeket, háztartásokat terheli, vagyis a vállalkozás az adófizetésbe csak közbeékeldik. Az adókat emellett lehet még csoportosítani az adók tárgya szerint is, aszerint, hogy az adó pontosan mit is terhel. Ebbl a szempontból megkülönböztetünk bevételt vagy hozzáadott értéket terhel adót, vagyont terhel adót. Az adókulcsok szempontjából is lehet az egyes adónemeket csoportosítani. Megkülönböztetünk lineáris, vagyis minden jövedelmi szint esetén azonos adókulcsot tartalmazó adónemeket, progresszív adókulcsokat, mely esetén a jövedelem növekedésével egyre magasabb a kivetett adó százalékos mértéke, illetve regresszív adókulcsot, mely ennek fordítottja, és éppen ezért csak ritkán használják.
Fbb adótípusok (Hagymásiné et a.)l
Az adó Az adó alanya
Adó tárgya Adó alapja Adó mértéke
Az adómenteség
Az adó az államháztartás bevételi oldalának meghatározó eleme, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli pénzfizetési kötelezettség. Az adó alanya az adófizetésre kötelezett természetes (magán) személy, gazdasági társaság, szövetkezet, szervezet, amelyekre valamely adótörvény adókötelezettséget állapít meg. Az adó tárgya az a dolog, tevékenység vagy jog amely után az adót fizetik. Az adó alapja az adó tárgyának az a mennyisége, ami alapján az adót számítják. Az adó mértéke a fizetend adó összegének megállapítását szolgálja. Az adó mértékét adókulccsal vagy adótétellel kell meghatározni. Adótétellel kerül megállapításra a fizetend adó akkor, ha az adóalapot természetes mértékegységben határozzák meg. Adómentesség esetén vagy az adó alanya vagy az adó tárgya mentesül az adózás alól. Ez történhet például gazdaságpolitikai
97
Adózási kötelezettségek
célokból, kis- középvállalkozások segítése, külföldi befektetések ösztönzése, szociális célokból, mint például a mezgazdasági stermelk adómentessége. Adózással kapcsolatosan az adózónak több kötelezettsége is van. Ezeknek a kötelezettségeknek az elmulasztása jelents bírság megfizetését vonhatja maga után. Fontos megjegyezni, hogy nem csak akkor kell fizetni bírságot, illetve késedelmi kamatot, ha az adót nem fizetjük be, hanem akkor is, ha például a bejelentési kötelezettségünket mulasszuk el. Az adórendszerrel kapcsolatosan a következ kötelezettségek merülhetnek fel: • bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség, • adó megállapítási kötelezettség, • adóbevallási kötelezettség, • adó- és adóelleg fizetési kötelezettség, • bizonylat kiállítási és megrzési kötelezettség, • nyilvántartás vezetésének (könyvvezetésének) kötelezettsége, • adatszolgáltatási kötelezettség, • adólevonási, adóbeszedési kötelezettség. Magyarország: a magas adók országa Szlovákiában, Lengyel- és Észtországban csökkent a jelenlegi uniós tagállamok körében a legnagyobb mértékben az adóterhelés 1995 és 2004 között – derül ki az Eurostat felmérésébl. Szlovákiában az adóterhek GDP-hez viszonyított aránya az 1995-ös 40,5-rl 30,3 százalékra esett, míg az EU25 átlaga csak négytized százalékponttal csökkent, 39,3 százalékra. Az unió egészét tekintve az idszak els fele éppenséggel növekedést hozott: az adóterhelés mértéke 1999-ben meghaladta a 41 százalékot. Magyarországon a teljes adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya a vizsgált idszakban 41,6-rl 39,1 százalékra csökkent. A visegrádi térségben még mindig ez jelenti a legmagasabb adóterhelést, de az új EU-tagoknál általában nagyobb értékeket felmutató régi tagállamokhoz viszonyítva sem számít különösen alacsonynak. Utóbbiak közül Magyarországnál kisebb terhet ró az adózókra Ír-, Spanyol-, Görögország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia is. A fogyasztás adóztatása ráadásul az egész EU-ban Magyarországon volt a második legintenzívebb 2004-ben; a 28,6 százalékos ún. átlagos implicit adóráta (ITR) a fogyasztás esetében csak Dániában volt magasabb. Az uniós átlag 21,9 százalék, ez közel egy százalékpontos növekedést jelent 1995-höz képest. Uniós szinten nemcsak a fogyasztás, de a tkejövedelmek adóterhelése is emelkedett, 23,1-rl 25,8 százalékra 2003-ban (a 2004-es adatok számos tagország esetében hiányoznak). Nagyjából változatlanok maradtak a foglalkoztatás terhei; a 2004-re számított 35,9 százalék némileg magasabb az 1995-ös értéknél, ám alacsonyabb a 2000-re számított, 36,2 százalékos csúcsnál. Az Eurostat megjegyzi: az új tagállamokra általában jellemz alacsonyabb terhelés a foglalkoztatás területén nem érvényesül. Az idén a legmagasabb marginális személyi jövedelemadó-kulcs Dániában van érvényben (59 százalék), a legalacsonyabb átlagos ráta pedig Szlovákiában (19). Ami a vállalati nyereséget illeti, annak adóterhe Németországban a 38,6 százalékot is elérheti, szemben a ciprusi 10 százalékkal. Bár a legmagasabb adókulcsok csökkenése EUszerte jellemz – különösen ami a társasági adót illeti –, az Európai Bizottság szerint ez mégsem feltétlenül az adóverseny jele. Forrás Világgazdaság
Az adót általában nem csak egy szervezetnek kell fizetni. Az adóformájától függen különböz adóhatóságok hajtják be az egyes adónemeket. Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság olykor nemcsak az adókat szedi be, hanem egyes támogatások folyósításában is részt
98
vesz. Egyes FVM-es pályázatok támogatási összegeit például az APEHen keresztül lehet igényelni. Adóhatóságok
A következ adóhatóságok léteznek Magyarországon: • •
Ajánlott www.apeh.hu vam.gov.hu
• •
Az adónemek csoportosítása
Adó- és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal (APEH) és szervei hatáskörébe az adó és költségvetési támogatási ügyek tartoznak, Vám- és Pénzügyrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és szervei, hatáskörébe a vám, az ÁFA és jövedéki adóügyek tartoznak, Önkormányzati adóhatóságok, hatáskörükbe a helyi adók és az adók módjára behajtandó köztartozások tartoznak, Illetékhivatal, hatásköre az illetékek megfizetésével, kiszabásával, behajtásával kapcsolatos.
Az egyes adónemeket a visel, a tárgy, a felhasználás, és a mérték szerint különféle módon lehet csoportosítani. Adó viselje szerint: • •
közvetlen (egyenes adó): az adóalany kötelezett az adófizetésre, közvetett adó: az adó alanya áthárítja az adófizetési kötelezettséget.
Adó tárgya szerint: • •
bevételt terhel adó (jövedelmet terhel adó, forgalomhoz kapcsolódó adó), vagyont terhel.
Adó felhasználása szerint: • •
általános adó (államháztartási feladatokra), céladók (meghatározott célú felhasználás – alapok – javára).
Adó mértéke szerint: • • Adózási formák
Az adózás rendszere országonként és adónemenként igen eltér lehet. Magyarországon a lenti adózási módok terjedtek el: • • • •
Bejelentési kötelezettség
lineáris adó, progresszív adó – sávos vagy lépcszetes.
Önadózás, az adóalany maga köteles az adó alapját és összegét meghatározni, azt bevallani és megfizetni (pl.: áfa, társasági- és osztalékadó, SZJA). Adólevonás esetében a kifizet, a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be az adót. Adókivetés esetén az adót az adózó által szolgáltatott adatok alapján az illetékes adóhatóság állapítja meg, és annak mértékét közli az adózóval. Adóbeszedés esetén az arra kötelezett az adóhatóság helyett és nevében végzi az adó megállapítását, az adó beszedését és fizeti be az adóhatóságnak (például idegenforgalmi adó).
Ahhoz, hogy valaki legálisan tudja folytatni tevékenységét be kell jelentkeznie az adóhatósághoz. Ekkor a vállalkozó igényli a vállalkozói
99
Adóbevallási kötelezettség
Egyéb kötelezettségek
Ellenrzés
igazolványt, ezzel teljesíti a bejelentési kötelezettséget, ez után kapja meg az adószámát. Ez után közli az adóhatósággal az adatait, mint pl. bankszámlaszám, könyvvezetés módja, iratrzés helye, stb. Üzletszer tevékenységet, csak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követen lehet folytatni. Adószám 11 számjegybl áll, a 9. jegy jelenti az alanyi adómentességet is, (ha 1-es) vagy, hogy evás-e a cég (ha 3-as). A bankszámlanyitást követen 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak. Bármilyen változást késbbiekben is 15 napon belül kell bejelenteni. Ahogy már említettük, a legtöbb adónemet az APEH nem kiveti, hanem maguk az adózók vallják be. Ezt adónemenként más-más idpontokban kell megtenni. Fontos, hogy a vállalkozás betartsa ezeket az idpontokat, mert ezt is szankcionálja az adóhatóság. Ahhoz, hogy adót meg lehessen állapítani, megfelel adminisztrációs feltételeknek kell megfelelni. A könyvvezetésben a számviteli törvény elírásait be kell tartani. Az iratrzés helyét az adóhatóságnak be kell jelenteni, de könyvelés céljára más helyre is lehet szállítani, ha az adóhatóság felszólítására 3 munkanapon belül az adózó be tudja a dokumentumokat mutatni. A bizonylatokat az elévülésig meg kell tartani. Az adózónak az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettsége van, de az adóhatóság is szolgáltat ki adatokat a különböz szervezetek felé. Pl. Bíróság, nyomozóhatóság, Nemzetbiztonsági szolgálat, Állami Számvevszék, KSH felé. Ezen szervezetek felé olykor direkt adatszolgáltatási kötelezettség is fennáll. Az adóhatóság természetesen jogosult az ellenrzésre. Ellenrzések típusai lehetnek: • • • •
Jogkövetkezmények
preventív: a várható jogsért magatartást igyekszik elhárítani, egyszer sített ellenrzés: az önadózási kötelezettség teljesítését ellenrzi a benyújtott adóbevallások által, helyszíni ellenrzés, a helyszínen kell lennie az adózónak vagy meghatalmazottjának kivéve, ha próbavásárlás van vagy ha két hatósági tanú is jelen van, az ellenrzésekkel szemben 8 napon belül lehet észrevételt tenni az adózónak.
Amennyiben az adóhatóság nem talál mindent rendben, akkor szankcionálhatja az adózót. Ennek több féle módja van. Az adóhivatal kiszabhat: • • • •
késedelmi pótlékot, önellenrzési pótlékot, adóbírságot, illetve mulasztási bírságot.
Magyarországon az adózási rendszer igen összetett. Egyrészt ez köszönhet a több adóhatóságnak, a sokféle adónemnek, az igen eltér adókulcsoknak, illetve a szabályozások, kivételek bonyolult rendszerének. A következkben a legfontosabb adónemeket soroljuk fel, melyeket egy kisvállalkozás fizet vagy fizethet bizonyos feltételek fennállása esetén.
100
10.2. Forgalomhoz kapcsolódó adók Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó (áfa) az ország egyik legjelentsebb adóbevételi forrását jelenti. Jellemzje, hogy: közvetett, lineáris adó, és mindig a végs fogyasztót terheli. A termelés folyamatában több fázisában felmerül, hozzáadott érték alapján a termelési folyamat minden résztvevjét terheli, a bevételnek nem része. (Emiatt jelentsek az áfa csalások, hiszen sok rosszhiszem vállalkozás sajátjának tulajdonítja az áfabevételt, holott az nem t illeti.) Adókötelezettség azokat a gazdasági tevékenységet végz természetes személyeket vagy gazdasági társaságokat terheli, akik belföldi termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást vagy termékimportot folytatnak. Az áfa fizetés alól is vannak kivétel: • •
Jövedéki adó
alanyi adómentesség: az adózó választása szerint, ha a törvényben elírt feltételeknek (minimum bevételi összeghatár) megfelel. (A jelenlegi bevételi összeghatár 4 millió forint.) tárgyi adómentesség: a törvényben tételesen felsorolt termékértékesítés és szolgáltatás, termékimport kivételes esetében szintén nem merül fel áfafizetési kötelezettség.
Adólevonási jog, adó visszaigénylés: a vállalkozó, kizárólag a tevékenységéhez felhasznált, hiteles dokumentummal alátámasztott, részére teljesített termékértékesítésre (beszerzésre) és szolgáltatásra felszámított összegre keletkezik, a törvényben szabályozott néhány kivétellel (pl. motorbenzin, taxi stb.). Ez azt jelenti, hogy a bevételek után járó, a vevk által fizetett áfából a vállalkozó levonja a kiadásai után keletkezett áfát. Ha a vállalkozásnál keletkezik hozzáadott érték, akkor ez az összeg pozitív. A vállalkozásnak csak a különbséget kell a költségvetésbe befizetnie. Természetesen elfordulnak olyan esetek is, mikor jelents összeg áfát igényel vissza a vállalkozás, ilyen ha a vállalkozó jelents összeget beruház, és a levonható áfája meghaladja a fizetend áfát. Az adókötelezettség a jövedéki termék belföldi elállítása, importálása, forgalmazása során merül fel (dohánytermékek, szeszesitalok, üzemanyag, stb.) Az adófizetési kötelezettség a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával keletkezik. Jellemzi, hogy közvetett, egyfázisú adó, része az árbevételnek, az értékesítési ár tartalmazza, vagyis végs soron ezt az adót is a fogyasztó fizeti meg.
Fogyasztási adó, Adókötelezettség: bizonyos termékek forgalmazásánál (ékszerek, fogyasztói személygépkocsi) az értékesítési ár tartalmazza az adót, melyet gyakran árkiegészítés luxusadónak is neveznek. Ezzel szemben van ún. fogyasztói árkiegészítés is, melyet az a vállalkozó vehet igénybe, aki hatósági áras szolgáltatást végez (pl. kedvezményes tarifájú közlekedési szolgáltatások). Ez ebben az esetben negatív adó.
101
10.3. Jövedelem típusú adók Társasági és osztalékadó (TAO)
A jövedelem típusú adók közvetlen adók, melyek közül a vállalkozások szemszögébl az egyik legfontosabb a társasági adó. Az adó a gazdasági évben keletkezett jövedelmet terhelik. Az adócsökkent tényezk, az adókedvezmények és az adónövel tényezk összegeivel módosított társasági jövedelem összegét, valamint az adózott jövedelem terhére megállapított osztalék, részesedés összegét terheli az adott gazdasági évben. Jelenlegi mértéke: • •
társasági adó a pozitív adóalap 16%, osztalék adó 20%.
A társasági adó alanyai a következ szervezetek: gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok és az egyéb állami gazdálkodó szervek, ügyvédi irodák, közhasznú társaságok, alapítványok, társadalmi szervezetek, egyházak, külföldi illetség adózó, aki belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, de nem alanyai az EVA hatálya alá tartózó vállalkozások. Személyi jövedelem adó (SZJA)
Az adókötelezettség a magánszemélyek önálló és nem önálló tevékenységébl származó, valamint egyéb jövedelmeire terjed ki. Emellett vonatkozik továbbá a kifizetkre (foglalkoztatókra, munkáltatókra) is, hiszen k többnyire k vonják le az adót a munkavállaló bruttó fizetésébl.
Jellemzje, hogy az összevont adóalap adója sávos és progresszív, jelenleg a sávok adómértéke 2006-ban: Ajánlott: www.apeh.hu www.adozo.hu
• •
0 – 1.550.000 Ft 18%, 1.550.001 Ft-on felül - 36%.
A SZJA-n belül vannak még ún. külön adózó jövedelmek is (vagyonhoz kapcsolódó, osztalék, kamat, stv.) melyek adója lineáris, jelenleg többségében 20%-os az adómérték. Természetesen a magyar személyi jövedelemadó rendszerben igen sok kivétel is van. Adókedvezményt lehet igénybe venni például: tandíj, forint lakáshitel, közcélú adományok biztosítások, és családtagok után.
102
Jövedelmek
Összevont adózás szerinti jövedelmek
Elkülönített adózás szerinti jövedelmek
Önálló tevékenységb l származó jövedelmek
T kejövedelmek
Munkaviszony, ezzel kapcs. ktg.térítés, végkielég, külszog., helyi önk. Képv. v. Ogy.-i képvisel k jöv.
Nem önálló tevékenységb l származó jövedelmek
Vegyes jövedelmek
Szellemi tev., egyéni váll.-ból származó jöv., mg-i stermelés,kistermelésb l származó jöv., ingatlan bérbeadása
Egyéb jövedelmek
Természetbeni juttatások
Nyugdíj, GYES, ösztöndíj, jog gyakorlása által szerzett jöv., Külf., Kiküldetés
Átalányadózást választó egyéni váll. és mg-i kistermel jövedelme
Vagyonátruházásból származó jövedelem
Jövedelemformák Egyéni vállalkozó átalányadózása
A jövedelem (adó alap) megállapítása, bevétel és meghatározott, vélelmezett költséghányad alapján történik. A bevétel alapján számított költséghányad tevékenységenként eltér. A törvény a következ feltételekkel biztosítja ennek a lehetségnek a választását a vállalkozó számára: • •
Egyéni vállalkozó tételes átalányadózása
ÁFA alanyi adómentesség esetében, ha az egyéni vállalkozó bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot, • kizárólag az egyéni vállalkozói, illetve mezgazdasági kistermelés egészére választható – a kétféle tevékenységre egyidejleg is alkalmazható elkülönítve, • az egyéni vállalkozó máshol nem áll munkaviszonyban, • amennyiben a kizárólag kiskereskedelmi tevékenység (üzleti belkereskedelmi tevékenység) bevétele nem haladja meg a 22 millió Ft-ot. A fentiekkel ellentétben csak fizet vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozó választhatja, jelenleg az éves adókötelezettség 32 ezer Ft/szoba. Az átalányadózás elnye a bevételi nyilvántartás egyszersége, hátránya, hogy mindig keletkezik adófizetési kötelezettség (nincs
103
Egyszersített vállalkozói adó (EVA)
veszteség), a feltételek miatt csak kisvállalkozások adózási módja lehet. Ez az adónemet a mikro és kisvállalkozások választhatják. A választási lehetség feltétele: •
•
adott adóévben akkor lehet valaki e forma szerinti adóalany, ha az adóévet megelz naptári évben és az azt megelz adóévben a tevékenységét folyamatosan végezte (volt bevétele), az adóév összes (áfa-val növelt) bevétele nem haladhatja meg a 25 millió Ft-ot.
Adóalanyok lehetnek: egyéni vállalkozók, jogi személyiség nélküli társaságok, Kft-k, szövetkezetek és erd birtokossági társulások. Az adó alapja: az adóévben megszerzett összes bevétel. Az adó mértéke a bruttó bevétel 25%-a (2006 októberétl). Az EVA-t választó adóalany mentesül a társasági és osztalékadó, illetve vállalkozói jövedelem és osztalékadó, ÁFA fizetési kötelezettség alól. Emellett a kettskönyvvitel vezetése alól is mentesül, ami további jelents költségmegtakarítást jelenhet a vállalkozás számára. Hátránya, hogy a vállalkozó nem számolhat el költséget, hiszen az adó alapja a bevétel. Így a nagy költséghányaddal rendelkez vállalkozásoknak nem érdemes ezt az adónemet választani.
10.4. Önkormányzati adók A helyi adókról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok illetékessége egyes adónemek kivetése és a meghatározott törvényi kereten belüli adómérték megállapítása. Ezek tulajdonságai: • a helyi adókból származó bevételt az önkormányzatoktól semmilyen jogcímen nem lehet elvonni, • minden önkormányzat maga dönti el, hogy milyen helyi adókat vezet be, • a törvény megjelöl bizonyos kört az adómentességre, ezt az önkormányzatoknak be kell tartaniuk, de ezen felül maguk rendelkeznek arról, hogy milyen alanyi körre terjeszti ki a további kedvezményt, • a törvény kimondja/tiltja az adótöbbszörözés elvét, • a helyi adóktól függetlenül a normatív támogatást az önkormányzatnak mindenképpen meg kell kapnia, • a polgármester egyszer egy évben beszámol az adók felhasználásáról. Az alábbi helyi adókat vethetik ki az önkormányzatok: • • • •
104
vagyon típusú adók (építményadó, telekadó), kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparzési adó.
A fenti adók mellett az önkormányzatok a gépjárm adó bizonyos százalékára is jogosult. Belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkez, a Magyar Köztársaság területén közleked, külföldön nyilvántartott gépjárm után kell fizetni ezt az adót. Adóalap Építményadó Telekadó Kommunális adó (magánszemély) Kommunális adó (vállalkozó) Idegenforgalmi adó Helyi iparzési adó
- hasznos alapterület - korrigált forgalmi érték - telek alapterülete - korrigált forgalmi érték - épület, telekbérleti jog - helyben foglalkoztatottak száma -vendégéjszaka, -szállásdíj - korrigált nettó árbevétel
Adómérték/maximum érték 900 Ft/m2 3 %-a 200 Ft/m2 3 %-a 12.000 Ft/év/adótárgy 2.000 Ft/év 300Ft/f/nap 4%-a 2 %-a
10.5. Egyéb adók (céladók) Ezeket az adókat a kormányzat azért veti ki, hogy bizonyos társadalmi, gazdasági célokhoz forrásokat biztosítson. Az elbbi adóbevételekkel ellentétben ezek a központi bevételek ún. pántlikázott pénzek, az ebbl származó bevételt a kormányzat csak a kitzött célokra fordíthatja. A szakképzési hozzájárulás célja a munkavállalók képzettségének növelése, abból a célból, hogy növekedjen a munkavállalók mobilitása, alkalmazási feltételei. Az adó alapja a bérköltség, mértéke: 1,5%. A munkavállaló tanulmányainak fejlesztésével, a szakképzés költségeivel a befizetési kötelezettség maximum. 0,5%-ra csökkenthet. A munkaadói járulék alapja az elszámolt bruttó munkabér és természetbeli juttatások, mértéke: 3%. Munkavállalói járulék alapja munkabér és illetmény mértéke: 1,5%. E két utóbbi adónem a munkájukat elveszt személyek újbóli munkába állására fordított költségekre fordítja az állam.
10.6. Társadalom-biztosítási kötelezettségek A szociális biztonság rendszerét hazánkban a kötelez társadalombiztosítás, az önkéntes pénztárak hálózata, a kiegészít- és magánbiztosítás együtt alkotja. A társadalombiztosításnak (mint alapnak) a f bevételét a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék adja. A munkavállalók járulékát a munkáltató vonja le és havi rendszerességgel fizeti be a társadalombiztosítási alapba. Az egyéni vállalkozók és egyéb gazdálkodók a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallják be és fizetik be járulék kötelezettségeiket, melyekkel szemben az alábbi ellátásokra lesznek jogosultakó.
105
Egészségbiztosítási ellátások: • • • •
egészségügyi szolgáltatás, pénzbeni ellátások, baleseti ellátások, egyéb juttatások.
Nyugdíjbiztosítási ellátások: Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátások • • •
öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj.
A munkáltatók, foglalkoztatók és a munkavállalók egyaránt járulékfizetésre kötelezettek. A járulékok alapja: a társas vállalkozó részére személyes közremködésre kifizetett jövedelem, illetve a foglalkoztatott bruttó munkabére után fizetett nyugdíj és egészségbiztosítási járulék. Az egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét, de legalább az érvényes minimálbér összege után fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Átalányadózás esetén az átalányadózás alapját képez jövedelem a járulékfizetés alapja. Munkáltatók TB járuléka 29% Munkavállalók járuléka 12,5% Ebbl rendre az egészségbiztosítási járulék 11% és 4%, illetve a nyugdíjbiztosítási járulék 18% és 8,5%.
10.7. Cafeteria A cafeteria idegen szóval a béren kívüli juttatásokat jelen. Lényege, hogy a munkaadó úgy tudja bizonyos szolgáltatásokhoz juttatni a munkavállalóját, hogy nem kell után TB járulékot fizetnie. Elnye, hogy a munkaadó költséget spórol meg, úgy hogy a dolgozói megelégedettsége tovább növekszik. Hátránya, hogy a dolgozó az így kapott juttatásokat nem tudja szabadon elkölteni, ezért a cafeteria rendszernek csak bizonyos nettó jövedelem felett van értelme, a dolgozók különben csak „bntetésnek” veszik, hogy az adott juttatást nem készpénzben kapják meg. A cafeteria rendszer igen összetett, a HRProtál cikke jól mutatja be a rendszer kifinomultságát.
106
Az Országos Érdekegyeztet Tanács (továbbiakban OÉT) az SZJA-ról szóló törvényt a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása érdekében módosította. Ennek értelmében HR szakemberként számtalan új értékhatárral és korrekciós elemmel kell tisztában lennünk a jöv évet illet en. Adómentes béren kívüli juttatások éves keretösszege Az OÉT döntése értelmében 2006-ban bérekt l függetlenül 400.000 forintos éves értékhatárban maximalizálták az adómentesen nyújtható béren kívüli juttatások körét, melybe beleértend az alábbiak mindegyike: -önkéntes kölcsönös önsegélyez és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, -adómentesen nyújtott üdülési szolgáltatás (csekk stb.), -iskolakezdési támogatás, iskolarendszer képzés, -Internet-használati hozzájárulás, -helyi bérletre fordított támogatás, és -valamennyi mvel dési értéket képvisel szolgáltatások juttatási köre (színházjegy stb.). Figyelem! A maximalizált 400.000-es limitbe jöv re sem kell besorolni az alábbiakat: -idegen nyelvi képzések és szakképesít képzések juttatási formái, és -önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulások. Nyilvántartási-, és befizetési kötelezettség az éves szinten 400.000 forintot meghaladó adómentes béren kívüli juttatások felett nyújtott támogatások esetén a munkáltatók természetbeni juttatási formában kötelesek adózni a maximalizált összeghatár feletti juttatásokat az alábbi, megszokott módon: -az új -szeptember óta érvényben lév járulékszabályozásnak megfelel en az SZJA-val növelt rész után 29 százalék TBjárulék fizetend , továbbá -a megszokott 44 százalék SZJA, és -3 százalék munkaadói járulék. Megemelt értékhatáros adómentes juttatások köre: – A helyi közlekedési bérlet egész jöv évben köztehermentes lesz. – Az adómentesen nyújtott havi hidegétkeztetési utalvány értékhatára 4500-ra növekszik a jelenlegi 4000-r l. – A melegétkeztetési utalvány havi adómentes értékhatára szintén növekedni fog 8000-r l 9000-re. – Az adómentesen adható iskolakezdési támogatás éves mértéke 17.000-r l 19.000-re növekszik. A munkáltató által ötévente egyszer adható vissza nem térítend lakásvásárlást célzó támogatás adómentes összeghatára 1.000.000 forintra emelkedik a jelenlegi 750.000r l. Nehézségek amelyekkel számolnunk kell cégek számára komoly problémát jelenthet jöv re az éves adómentes keretösszeget meghaladó juttatások kötelez nyilvántartási rendszere, de ezen kívül további nehézséggel számolhatunk az ún. "arányosítási kötelezettség" miatt is. A jogszabályok értelmében ugyanis a munkavállaló részére az éves juttatási értéket arányosítani kell a munkaviszony keretében ledolgozott munkanapok számának megfelel en, ami meglehet sen nagy zavart okozhat az év közben belép munkavállalók, munkahelyet változtatók, elbocsátottak esetén. Ezért már jobb, ha decemberben el készítjük a cég béren kívüli juttatások nyilvántartási programját a jöv évi változásokra, új juttatási besorolásokra és módosításokra másképpen 'Bábeli zrzavarral' találhatjuk szembe magunkat 2006 kezdetén. Forrás: www.hrportal.hu
107
11. A VÁLLALATI M KÖDÉS ÉS A VÁLSÁGMENEDZSELÉS KÉRDÉSEI 11.1. A vállalkozások irányítása A vállalkozás vezetjének a feladata
Vezetk munkakötelezettsége
Gondosság elve
108
Minden vállalkozás élén vezet áll, akinek a vállalkozás mködtetése során alapvet feladatai és kötelezettségei vannak. Ezek közül általános az, hogy a vállalkozást a társasági szerzdésben vagy az alapszabályban rögzített személy vagy személyek képviselhetik. A képviselet a gazdálkodás egészét érint területre terjed ki. Így pl. szerzdéskötések a bankszámla feletti rendelkezés, a különböz beszámolók elfogadása, bels ügyrend kialakítása, személyi felelsséghez kötött. A vállalkozások különböz típusainál eltér megnevezést használunk. Egyéni vállalkozás esetében a tulajdonos, társas vállalkozások esetében üzletvezet, ügyvezet, igazgató, vezérigazgató elnevezéseket használjuk. Általános az a megkötés a vezetvel szemben, hogy nem lehet korlátlanul felels tagja az els számú vezet a taggylés vagy közgylés hozzájárulása nélkül, más hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságnak. Ugyanilyen elvárás az, hogy a vállalkozás tevékenységi körébe es üzletszer gazdasági tevékenységet a vezet saját nevében nem folytathat. Szintén megkötés az is, hogy nem lehet vezet tisztségvisel más hasonló tevékenységet folyatató gazdasági társaságnál. A vállalkozások ügyvezetését néhány kivételtl eltekintve végezheti nem tulajdonos, vagyis alkalmazott ügyvezet, illetve társasági tag is. Ez utóbbi esetben gazdaságilag önálló vezetnek hívjuk azt a személyt, akinek a vállalkozásban a részesedése 50% felett van. Rá a munkajogi elírások nem vagy csak részben vonatkoznak, hiszen senki nem lehet saját munkavállalója és ugyanakkor munkáltatója is önmagának (Ertsey és Nábrádi 2003). Minden vezetre érvényes a munkakötelezettség. Gazdasági társaságoknál vezet köteles a társaság összes ügyét intézni. Nincs joga ahhoz, hogy tevékenységét magasabb fizetés elérése céljából átmenetileg szüneteltesse, vagyis ellentétben a közalkalmazotti és köztisztviseli álláshelyeket betöltkkel nincs ún. „sztrájkjog”, ha mégis megtenné, az azonnali felmondási lehetséggel jár. Sajátossága még a vállalkozás vezetjének, hogy tevékenységét kötetlen munkaidben végzi. A kötetlenség ugyanakkor nem mentesíti a vezett felelsségvállalása alól. Ezért célszer munkáját úgy megszervezni, hogy elérhetségét mindig biztosítja illetve munkatársaira, beosztottjaira állandó jelleg megbízatásokat delegál. Ilyen, pl. a különböz szervezeteknek történt jelentés elkészítése, adófizetési kötelezettségek betartása, rendszeres ellenrzés. Minden vállalkozás vezetjére érvényes a gondosság elve és annak követelményei. A vezet nem emelhet kifogást, hogy túlterhelés vagy nem megfelel szakképzettség miatt egy feladatot nem tudott ellátni. A gondosság követelményei közül kiemelhet, hogy tudnia kell mindig vállalkozásának gazdasági helyzetét, a vállalkozás kockázatát, elvárás az, hogy üzemgazdasági ismereteken alapuló vezetést végezzen. A vezetnek a vállalkozással szemben elkötelezettnek kell lennie. Ennek sajátos követelményei a következk. Vezeti pozícióját saját érdekében nem használhatja ki. A cég pénzeinek célidegen felhasználása tilos, csakúgy,
mint a csúszópénzek elfogadása is. A vezetk számára titoktartási és egyes esetekben hallgatási kötelezettséget is elírhatnak (Ertsey és Nábrádi 2003) Ha a cég vezetje alkalmazotti (nem tulajdonos) státuszban tevékenykedik, jogosult bérezési és béren kívüli járandóságokra, így pl. alapbér vagy rendszeres havi jövedelem, táppénz, gépjármhasználat, különféle ráfordítások és költségek térítése, stb. Akkor mködik egy üzleti vállalkozás eredményesen, ha a vállalkozás vezeti ugyanabban érdekeltek, mint a tulajdonosok, vagyis a cég hosszútávon hatékony és mködésében nyereséges (Ertsey és Nábrádi 2003).
11.2. A vállalkozás növekedése
A növekedés tényezi
A vállalkozás megalapítása, majd mködése során, ha a tevékenység kell jövedelmet biztosít, óhatatlanul is növekedés, fejldés következik be. Elször a tevékenysége (termelés, szolgáltatás) mennyiségi volumene növekszik, késbb ez kiegészül minségi változásokkal is. A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó új, kiegészít termék- vagy szolgáltatásbvülés magával hozza azt, hogy megn a termékértékesítés, illetve a szolgáltatás volumene, földrajzi kiterjedése. Ezzel párhuzamosan a korábbi egyszer vállalkozó-vev kapcsolat újabb értékesítési csatornákkal bvülhet. Ismertté válik a márka, a cégnév, a szolgáltatás, ugyanekkor a vállalkozó növekv versennyel, illetve konkurencia harccal kell, hogy szembe nézzen. Gyakran elfordul, hogy a vállalkozás ebben a stádiumában még nem elég ers arra, hogy magában vívja meg ezt a gazdasági versenyt, így kénytelen önállóságát feladva más vállalkozásokkal közös akciókban részt venni. A méretnövekedés szükségszeren magában hordozza a vezetési és a szervezeti változtatás igényét is (Ertsey és Nábrádi 2003). Milyen tényezk generálják a növekedést, a vállalkozás fejldését? Dönten e kérdésre a választ három nagy csoportban próbáljuk megadni. Legnyilvánvalóbb a generáló tényezk közül a gazdasági tényez. A magasabb profit, illetve jövedelem elérése, mint ahogy eddig is láttuk minden vállalkozás mozgatórugója. A magasabb jövedelem alapveten két úton érhet el, illetve közelíthet meg. Az els az, hogy a vállalkozás igyekszik termékét, szolgáltatását minél alacsonyabb költségen elállítani. Ha a termék vagy szolgáltatás rendkívül élmunka igényes, akkor ennek kiváltására vagy csökkentésére robotizálás az élmunka holtmunkával történ kiváltása vezethet eredményre. Itt kell említést tennünk, hogy a fajlagos költségek csökkentése a rendelkezésre álló kapacitások maximális kihasználásával is lehetséges. A költségek mérséklésére számos egyéb lehetség is van, itt erre nem térünk ki részletesen. Magasabb profit elérésének másik lehetsége az, hogy növeljük a kibocsátást, ezzel párhuzamosan próbálunk nagyobb értékesítési árakat elérni. A kibocsátás növekedés szintén további beruházásokkal, befektetésekkel valósítható meg. Magasabb ár elérése pedig számos egyéb tényez mellett a minségi termék elállítás vagy szolgáltatás kérdésköreire terjed ki. A termékek, szolgáltatások minségének fokozása, csak úgy, mint a termelés mennyiségi növelése egyedül többlet befektetéssel valósítható meg. Elmondhatjuk, tehát hogy a növekedést generáló tényezk közül, az egyik legjelentsebb, meghatározóbb elem maga a gazdasági tényez. A második nagy csoportja a fejldés elsegítésének pszichológiai okokra vezethet vissza. A kezdeti stádiumban még magasabb fizetés, bér elérése,
109
A növekedés korlátai
az önmegvalósítás lehetsége merül fel, késbb a merészség, a nagyobb kockázatvállalás játszik szerepet. Ezt követen – fleg akkor, amikor a vállalkozás már meglehetsen tkeers – a presztízs növelés vagy akár az er fitogtatás is megjelenik a növekedést generáló tényezk között (Ertsey és Nábrádi 2003). Ugyancsak elmozdítja egy vállalkozás növekedését, fejldését a stratégiai tényezk nagy csoportja. A vállalkozás megalakulásának kezdetekor maga a túlélés – kezdeti likviditási gondok, termék, szolgáltatás ismeretlensége miatt – jelenti az egyetlen stratégiai célt. A növekedés késbbi fázisában a stabilitásra való törekvés a jellemz. A vevkör kialakítása után annak megtartása, mennyiségi és minségi fejlesztése lépésrl-lépésre történ útja a jellemz. A növekedés kiteljesülési fázisában nagyobb horderej stratégiai tényezk is szerepet kapnak, így pl. monopolisztikus törekvések, a gazdasági hatalom megszerzését követen pedig a politika befolyásolása. A növekedés óhatatlanul nemcsak elnyökkel, hanem veszélyekkel is jár. A növekedéssel párhuzamosan vezetési krízisek elé néz a vállalkozás, egyre inkább sérül az autonómia, nehézségekbe ütközik az ellenrzés, a méret növekedéssel párhuzamosan átláthatatlanabbá válik a cég. Ha mindezek bekövetkeznek teljes pszichológiai krízis, illetve a vállalkozás hanyatlása történik, melynek jól definiálható és figyelmeztet jelei, érzékeli, ún. szenzorai vannak. Következ részben a mködéssel és növekedéssel párhuzamosan járó hanyatlás általános jeleivel és okaival foglalkozunk (Ertsey és Nábrádi 2003).
11.3. A vállalkozás hanyatlása A hanyatlás okai A vállalkozás hanyatlásának számos oka lehet, ezek közül legnyilvánvalóbb az, amikor ezt a gazdasági csökkenés okozza. Gazdasági csökkenés érdekes módon akkor is megjelenik, ha túltermelés van, akkor is ha valamilyen okból alultermeléssel találkozunk. A túltermelési válság azt jelenti, hogy a megtermelt termék és szolgáltatás olyan mérték kínálata jelentkezik a piacon, amellyel szemben fizetképes kereslet nem támaszt igényt. Ekkor az értékesítési árak drasztikusan csökkennek, legtöbbször olyan mérték csökkenés áll be, hogy a termék vagy szolgáltatás elállításának költségeit nem fedezi. Tartós túltermelés esetén bekövetkezhet az, hogy a vállalkozó kénytelen tevékenységét visszafogni vagy azzal felhagyni. Ezzel ellentétes az, amikor nincs elegend termék vagy szolgáltatás a piacon. Ilyen ok lehet pl. a természeti katasztrófa, szárazság, árvíz, földrengés, stb. Ebben az esetben a termel ugyan termékét elállította, de a bekövetkezett váratlan események miatt, olyan kis mérték lett a hozama, hogy arra kereslet nem jelentkezett vagy maga a kereslet sznt meg az elbb említett események miatt. A gazdasági csökkenés mellett a vállalkozás hanyatlásának további számos oka is fellelhet. Ide sorolhatjuk többek között az üzleti etikátlanságot, a késedelmes fizetést, amely megkeserítheti a vállalkozó életét. A hanyatlásnak a gazdasági életben szervezeti okai is lehetségesek. A vállalkozás túlzott hierarchikus felépítése megnehezíti a döntéseket, amelyek így idben elhúzódnak. A késedelmes döntésnek egyenes következménye lehet a bevétel kiesés, a költségek indokolatlan emelkedése, rosszabb esetben a piacvesztés. Hasonló lehet az eredménye a szervezeti kultúra megkötöttségének is. Az okok között sorolható tovább az
110
Figyelemeztet jelek
A válságkezelés szükségessége
elfogadtatási kényszer, az indokolatlan alkalmazkodás, a túl sok megalkuvás, és a kellemetlen dolgok elsimítása is. Mindezek együttesen a vállalkozásban megszaporítják a konfliktusokat, gyakran alakul ki stresszhelyzet, és ezek miatt is az értékrend megváltozását tapasztalhatjuk. Milyen figyelmeztet jelek mutatják azt, hogy a vállalkozás nem megy jól, hova tovább, még hanyatlik is? Ezek közül az els lehet, ha azt tapasztaljuk, hogy felesleges munkaer alkalmazása történt. Az üzleti élet nem ismerheti el felesleges munkavállalókat, már nem egészséges az a szervezet, ahol egyenltlen a vállalás és a munkavégzés mértéke. Figyelmeztet jel lehet az is, hogy a szakmai hozzánemértést tolerálják. Szokás mondani azt, hogy az hibázik, aki dolgozik, de ez nem egyenérték ennek folyamatos elviselésével, tolerálásával. A hanyatlás figyelmeztet oka lehet – nem minsítve a közszolgálatokat és a köztisztviseleteket – a hosszadalmas adminisztratív procedúra. Egy-egy új ötlet megvalósítása, bevezetése, piackapcsolat építése nem szabad hogy megálljon vagy lassuljon azért, mert az adminisztráció ennek gátat szab. Különösen közepesnél nagyobb vállalkozások esetében hanyatlás figyelmeztet jele lehet az aránytalan, túl nagy vezeti beleszólás a mindennapi ügymenetbe. Szinte lehetetlenség az, hogy egyetlen vezet a gazdaság minden szegmenséhez értsen, és jó döntéseket hozzon. Ugyanehhez kapcsolódik az a figyelmeztet jel, amikor is az üzleti életben megszokott keménységet a formalitás és a formaiság veszi át. Az ügyvezetket, vezet tisztségviselket azért tisztelik beosztott munkatársai, mert jó irányba vezetik a céget, de régen rossz az, ha ez csak formalitásokban testesül meg. Minden cég nagy kockázatvállalással végzi tevékenységét, a fejldés, a fejlesztés sem nélkülözi az üzleti kockázatot. Ha a vezetkben a kockázatvállalás mellzését tapasztaljuk, megjelenik továbbá a rettegés, a konfliktus- és egyéb kényelmetlen helyzetektl, ez is arra utal, hogy a vállalkozás hanyatló szakaszába érkezett. Gyakran figyelmeztet jelek között szerepelhet a tiszta célok, valamint a hatékony kommunikáció hiánya. Ezért szükséges minden szervezetnél az információáramlás szabályozott és hatékony rendszerét kialakítani. Végül de nem utolsó sorban a hanyatlás oka, egyben jele is lehet az elavult szervezeti struktúra foggal-körömmel történ megtartása is. Tudomásul kell venni, hogy a világ, benne az üzleti élet változik, melyben ugyanúgy változnak a szervezettel szemben elvárt követelmények és kihívások is. A hanyatlás okainak feltárása és figyelmeztet jeleinek elemzése lehetvé teszi a vállalkozás számára, hogy a krízises idszakból kilábaljon, profilváltás, szervezeti struktúraváltás alkalmazásával újra életképessé váljon. Azonban ez nem mindig sikerül, ekkor bekövetkezhet a vállalkozás megsznése.
11.4. Vállalkozások válságmenedzselése A piacgazdasági verseny körülményei között minden vállalkozás eltt ott lebeg a válság, majd a megsznés réme. A válsággal sok mindent lehet tenni, egyet azonban nem: kiiktatni a lehetségét. A nehéz helyzetbe, mély válságba került vállalatmonstrumok egyáltalán nem számítanak ritka esetnek a nemzetközi gazdasági életben. Minden nagyobb vállalat megél egy-két
111
nehezebb peridust mködése folyamán. Végleges megsznésük azért ritka, mert sok lehetség van a valóságból való kilábalásra, a jogutód nélküli felszámolás elkerülésére. A vállalkozások nehéz helyzetbe kerülése egyszerre von maga után jogi és gazdasági következményeket. A valóságból való kilábaláshoz is vegyesen alkalmaznak speciális jogi és gazdasági eszközöket. A válságmenedzselés a vállalati mködés egyes szakaszaiban
A vállalati mködés a vállalatmenedzselés szempontjából három jól elkülöníthet szakaszra osztható. Az els szakaszban a vállalati tevékenység normális mederben normális mederben folyik, a vállalat piaci helyzete stabil, realizálja az ágazatban szokásos nyereséget, esetleg annál is többet. Ebben a szakban is foglalkozni kell azonban a válság bekövetkezésének a lehetségével. A válságszituáció objektív, a vállalattól független események erdjeként is megrengetheti a mégoly stabil vállalatot is. A vállalati mködés ezen felhtlen ideje alatt a megelz válságmenedzselésének van létjogosultsága. Ebben a vállalati stratégiának fontos szerepet jut. A megelz válságmenedzselés, a vállalati stratégia egészéhez hasonlóan, a vállalat els számú vezetjének a feladata. A megelz válságmenedzselés alapvet célja: a vállalat megtartása az adott kedvez piaci helyzetben, a válságjelenségek felbukkanásának lehetségét minimálisra csökkentve. A második szakaszban a vállalatnak a már fenyeget, illetve bekövetkezett válsággal kell szembenéznie. Ez a válságmenedzselés igazi területe. Elhárítani a fenyeget válságot, illetve kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból. Ebben a szakaszban a válság súlyossága szempontjából igen eltér fázisokban történhet meg a beavatkozás, a válságmenedzselés. Ezek az eltér fázisok eltér kezelést igényelnek. A harmadik szakaszban a vállalat már menthetetlen, felszámolása elkerülhetetlenné vált. A válságmenedzselés minden létez formájának az a célja, hogy ezt a szakaszt elkerülje. A feladat ilyenkor a vállalat megmaradt eszközeinek minél kedvezbb áron történ értékesítése, a vállalat hitelezinek minél teljesebb mérték kielégítése, a vállalat megsznésével okozott társadalmi-gazdasági veszteség minimalizálása. Ezt a feladatot már mindig felszámoló látja el. A vállalat megsznésérl a jegyzet egy következ fejezetében lesz szó. Az aktív válságprevenció három f részbl tevdik össze: 1. jövkutatás: a jövt befolyásoló tényezk rendszeres vizsgálata. 2. futurológia: a tevékenység komplex jövképének elrevetítése. 3. trendek és prognózisok: a mköd folyamatok várható változásainak elrejelzése. A fentiek szolgáltatják azt az információs bázist, amire a hatékony megelzési stratégia felépülhet. Ennek a megelzési stratégiának elssorban az általános vállalati stratégia keretein belül kell megjelennie. A vállalati stratégia válságmegelz tartalma mellet alkalmaznak konkrét válságelháhító technikákat is.
A válság fázisai
112
A válságot, attól függen, hogy mennyire mélyen érinti a vállalatot, különböz fázisokra oszthatjuk. Ezek a következk: • Fenyeget válság: a válság még nem érintette meg a vállalatot, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a vállalati mködésben a jövben
A válság okai
Küls okok
Bels okok
A válságok kialakulásának típusai
zavarok keletkezhetnek. Ebben a fázisban lehet a leghatékonyabb a zavarelhárító válságmenedzsment. • Lappangó válság: a válság már elérte a vállalatot, de igazán kézzelfogható következményei még nincsenek. A zavarelhárítás még itt is igen hatékony lehet, amennyiben sikerül a válság okait feltárni, és létét megfelelen tudatosítani a vezetésben. A vállalati stratégia megfelel módosítása mellett szükséges a válságot elidéz okokat megszüntetni. • Konkrét válság: a válságjelenségnek már nyilvánvalóak, a vállalati mködésben egyértelm zavarok mutatkoznak. Már szükséges a vállalati folyamatokba, a vállalat szerkezetébe történ jelents beavatkozás. Nevezik ezt reorganizatív zavarelhárításnak is. • Kiterjedt válság: a válságjelenségek elhatalmasodtak a vállalaton, a vállalati mködésben komoly zavarok mutatkoznak, a vállalat egészére kiterjedt. Gyors válságelemzést kell végezni, néhány hónapra kiterjed akciótervet kell készíteni. Ezért ezt reaktív zavarelhárításnak is nevezik. • Akut(heveny) válság: a válság összeroppanással fenyegeti a vállalatot, a folyamatok bármikor visszafordíthatatlanná válhatnak. A vállalat teljes csd szélén áll, bármikor a szándékba zuhanhat. Ezt nevezik repulzív válságmenedzselésnek is. Ilyenkor azonnali intézkedések sorozata szükséges, egészen addig, amíg vállalat ki nem kerül ebbl a stádiumból. A válságmenedzselés legfontosabb területe az okok feltárása. Nagyon sokféle ok idézhet el egy vállalatnál válsághelyzetet. Az okokat két nagy csoportba sorolhatjuk: a küls, és a bels okra. A küls okok közül a legfontosabbak a következk: • a piaci helyzet romlása, a vállalat piacvesztése, • az ersöd konkurenciaharc, a kemény költség- és árverseny, • megváltozott vásárlói szokások, • felgyorsult mszaki fejldés, • társadalmi-gazdasági események (bizonytalanná való politikai helyzet a vállalat exportpiacain), • kormányzati intézkedések (pl. vámemelés a vállalat szempontjából fontos importárura). A lehetséges bels okok közül a legfontosabbak: • vezetési hiányosságok (,,mismanagement”), ami a válságok leggyakoribb oka, • nem megfelel munkaállomány, • nem megfelel termékek, • pénzügyi, likviditási problémák, • nem elég hatékony kutatás-fejlesztési tevékenység. A válságok kialakulása alapveten kétféle módon történhet. Lehet a válság kibontakozása gyors, robbanásszer. Ezt „bombarobbanásos” kialakulásnak is nevezik. Ezek a piaci környezetben vagy a vállalaton belüli hirtelen, elre ritkán látható változások következtében jönnek létre. Ellenük nagyon nehéz a védekezés. A vállalat a következ eszközökkel csak csökkenteni tudja bekövetkezésük esélyét, illetve annak a vállalat egészére gyakorolt hatását.
113
A válságok kiterjedtségének típusai
A válságok felismerése és leküzdése
114
Ilyenek lehetnek: • az ún. veszélyes vizek kerülése, • menekülési utakat nyitva hagyó kapacitásfejlesztés, • válságveszély-megosztás helyi vállalatok bevonásával, • válságelszigetelés az egyes vállalategységek szervezeti és mködési elkülönítésével, • megfelel biztosítás kötése. Az erre vonatkozó stratégiának elemeznie kell a tipikus válsághelyzeteket, fel kell tárnia ezek sajátosságát. Ismerni kell egy esetleges ilyen válság tovagyrz hatásait. A válságok létrejöttének másik formája a lassú, alig észrevehet jelekbl való fokozatos kifejldés. Az így létrejött válságot „rákos” jelleg válságnak is nevezik. Ennek megelzésében igen nagy szerep jut a pontos és gyors jelzéseket adó pénzügyi-számviteli információs rendszenek. Az els számú vezet egy ilyen válság kialakulásáért többékevésbé szinte mindig felelssé tehet. A válságokat lehet csoportosítani aszerint is, hogy mennyire terjednek ki a vállalat egészére, st annak környezetére. Az a legenyhébb fajtája a válságoknak, amikor a válság csak a vállalati funkciók egyikét érinti. Ezt operatív válságnak nevezzük. Leküzdése úgy történik, hogy a válságmenedzser a gyengébben mköd részleget beilleszti a vállalat jól mköd egészébe. Ezt a típusú válságmenedzselést „soft landing”- nek is nevezik. Ez a válság még elszigetelhet. Amennyiben az elszigetelés sikertelen, a válság stratégiaivá alakul át. A válság érintheti a vállalat egészét vagy több funkcióját. Ekkor stratégiai válságról beszélünk. Ennek a válságtípusnak a hatása hosszantartó, leküzdése átfogó válságmenedzselést igényel. A vállalati vezet helyett ekkor a tulajdonos döntése alapján válságmenedzser kerülhet a vállalat élére, aki új célokat határoz meg, új szervezetet hoz létre és új mködési rendet honosít meg a vállalatnál. Ezt nevezik „quick take off” válságmenedzselésnek is. A válságok legsúlyosabb fajtája az, amikor a válság nemcsak a vállalaton belül, hanem azon kívül is kiterjedt és általános. Ezek többdimenziós válságoknak is nevezhetjük. Ilyen válságszituáció figyelhet meg az átalakulás terheit nyög volt szocialista vállalatoknál. Ezt nevezzük „emergency take-off” típusú válságmenedzselésnek is. A sikeres válságmenedzsment egyik legfontosabb eleme a válságok korai felismerése. Az a legjobb válságmenedzselés, ahol a válság tényleges bekövetkezésére nem is kerül sor. Több gátja van a korai felismerésnek. Ezek a következk lehetnek: • rossz vállalati információs rendszer, a jelzések nem jutnak el a vezetéshez, • a vezetés nem érdekelt a válságjelekre történ megfelel reagálásban, mivel ez pozícióját veszélyezteti, • a válság elleni hatékony fellépés mindig változtatásokkal jár, az emberek pedig elszeretettel ragaszkodnak a megszokotthoz, a régi struktúrához, • félreértelmezik a válságjeleket, átmenetinek tekintik azokat, amelyek különösebb beavatkozás nélkül is elmúlnak, • félnek, hogy a válságszituáció beismerése tovább a vállalat helyzetét.
A válságmenedzser
A válság leküzdésének folyamata és módszerei:
A válságmenedzser a válságkezelés központi alakja. Szerepük különösen jelents a válságba jutott nagy cégnél, ahol feladatuk sokkal összetettebb, felelsségük jóval nagyobb, mint a közepes vagy kis cégeknél. A nagyvállalatok válságmenedzserei a világ legjobban fizetett alkalmazottai közzé tartoznak. A jó válságmenedzsert a következ jellemzkkel lehet leírni: • nem igazi vállalkozó, nem újra törekszik, sokkal inkább a körülmények diktálta intézkedések következetes végrehajtója, • egy „diktátor”, akinek határozott elképzelései vannak a válságból történ kilábalásra, és ezt könyörtelenül meg is valósítja, • rezdülés nélkül végzi a „hentesmunkát”, elbocsát, leépít, felszámol, • képes meggyzni a megmaradtakat: a kilábalás egyetlen útja az, amin elindult, • konszenzus nélküli versenyfutásra képes az idvel, • siker esetén is képes azonnal lemondani, • célraorientáltság, rendíthetetlen önbizalom, valamint ezek szüntelen szétsugárzása, • lehetleg stresszhatásmentes mködés. A vállalat válságos helyzetébl való kivezetése elég jól körülhatárolható rendben történik. Ennek a folyamatnak az alábbi lépcsfokai vannak: • A válság megjelenése: minden válságmenedzselésnek „elfeltétele”, hogy a vállalatnál valamilyen okból válság alakuljon ki vagy legalábbis egy olyan helyzet, ami válsággal fenyeget. • A válság felismerése: a válság leküzdéséhez elször is fel kell ismerni a válságot. Ehhez fontos a korai elrejelz rendszerek alkalmazása, a megfelel vezeti információs rendszer. Nagyon gyakori a vállaltoknál az elhárító jelleg magatartás az els válságjelekre. • Válságmenedzsment kezdeményezése: a válság felismerése után a vállalatnál el kell indítani a válságmenedzselés folyamatát. Válságstábot kell felállítani, ki kell jelölni a válságmenedzsert. Új vezetési stílust kell meghonosítani, a vállalati szerkezetet a válságmenedzselés igényei szerint át kell alakítani. • Durva elemzés: a rendelkezésre álló adatok segítségével gyorsfényképet kell készíteni a vállalat állapotáról. Ebben meg kell határozni a f veszteségforrásokat, a likviditási pozíciókat, a pénzzé tehet aktívákat. Az elemzésnek nagyon gyorsnak és lényegretörnek kell lennie, ebben a szakaszban részletes elemzésre még nincsen mód. • Azonnali intézkedések: a durva elemzésben meghatározott teendk alapján a vállalat közvetlen túlélését biztosító intézkedések végrehajtása. Ilyenek lehetnek különösen: likviditásnövel intézkedések (követelések behajtása, kötelezettségek átütemezése, értékesíthet eszközök eladása, áthidaló hitel felvétele) költségcsökkentés (nélkülözhet tevékenységek felfüggesztése, bércsökkentés, beruházások visszafogása, elhalasztása)
115
A válságból kivezet utak
116
munkaer - leépítés és csere bizalomer sít intézkedések esetleges jogi lehet ségek kihasználása (pl. cs deljárás kérése a fizetési moratórium érdekében) • Részletes elemzés: az azonnali intézkedések nyomán a vállalat rövid lélegzethez jut. Ezt az id t kell kihalászni a részletes elemzés elkészítésére. Ebben fel kell tárni a válságot el idéz okokat, elemezni azok konkrét hatását a vállalaton belül. Ez adja ugyanis a kilábalás bels feltételrendszerét. Meg kell vizsgálni a sz kebb és tágabb piaci környezetet, kilábalás küls feltételrendszerét. A részletes elemzés során mindazon információt be kell szerezni, ami a válság leküzdésére szolgáló stratégiához szükséges lehet. • Szanálási stratégiák kidolgozása: el ször a stratégiai célkit zéssel meghatározzuk a vállalat elérend , a válságból kivezet célokat. Ezekhez különböz koncepciókat, stratégiai lehet ségeket dolgozunk ki. Végezetül a rendelkezésre álló adatok alapján választunk a stratégiák közül. • A szanálási stratégia végrehajtása: a kiválasztott stratégiát ültetjük a gyakorlatba. Végrehajtjuk a szükséges intézkedéseket a megadott határid kön belül. A jól megválasztott stratégiai képes kivezetni a vállalatot a válságból. • A válság sikeres leküzdése: ekkor lehet nekikezdeni az új, hosszútávú vállalati stratégia kidolgozásának. Felosztható a válságstáb, válságmenedzser helyet ismét a szokásos vállalatvezetési módzserek alkalmazók. A vállalkozás újra normális körülmények közé kerül, a preventívstratégiai válság-menedzselés átveszi a zavarelhárító válságmenedzselés helyét. A vállalati válságból többféle kiút lehetséges. Nemcsak a vállalat megmentése, további m ködésének biztosítása lehet az egyetlen megoldás. Vannak helyzetek, amikor gazdaságilag el nyösebb, ha a vállalat más vállalat részeként m ködik tovább. Végül vannak olyan esetek, amikor a vállalat teljes felszámolás eredményezi gazdaságilag az optimális megoldást. A vállalati válságból három alapvet kiút lehetséges: • A vállalat új növekedési pályára állítása, • A vállalat összeolvadása egy másik vállalattal vagy felvásárlása egy másik vállalat által. Ilyenkor a vállalat, mint önálló jogi személy megsz nik, jogutódja a fúzió nyomán létrejött vállalat, illetve a felvásárló vállalat, • A harmadik lehet ség az, hogy a vállalat jogutód nélkül megsz nik. Ez a vállalat felszámolása, ami a vállalat jogutód nélküli megsz nését eredményezi.
Amikor a vállalat helyzete megpecsétel dött, és gazdaságilag többé nem racionális a fenntartása, a vállalatot felszámolják, a vállalkozás megsz nik.
11.5. A vállalkozás megsz nése
Jogutód melletti megsz nés
Jogutód nélküli megsz nés Fizetésképtelenség
Cs deljárás
Üzleti vállalkozások megsz nésének két alapvet formáját különböztetjük meg. Az egyik a jogutód melletti megsz nés, a másik a jogutód nélküli. Az el bbit átalakulásnak, az utóbbit vagy felszámolásnak vagy végelszámolásnak nevezzük. A vállalkozások átalakulását Magyarországon törvény szabályozza. Van, amikor az átalakulás kötelez jelleggel érvényre jut, pl. egy két személyes közkereseti társaság egyik tagjának kiválásával vagy halálával automatikusan egyéni vállalkozásként kell, hogy m ködjön, máskor azonban - ez az esetek dönt többsége - a döntés szubjektív alapú. A jogutód melletti átalakulás hasonlóképpen történik, mint egy társaság megalapítása, annyi különbséggel, hogy a jogel d szervezet vállalt kötelezettségeit a jogutód kénytelen továbbvinni. Az átalakulások történhetnek új cég megalapítással, de létrejöhet vállalkozások fúziójával is. Ez utóbbinak két válfaját különböztetjük meg. Az els az ún. beolvadás, amikor is az egyik vállalkozás megsz nik és beolvad a másikba cégnevének elhagyása vagy a másikba építésével. A fúzió másik esete az összeolvadás, ami azt jelenti, hogy két vagy több meglév cég egy teljesen új önálló nev társaságot alkot. A jogutód nélküli megsz nésnek két alapesetét különböztetjük meg, a felszámolást és a végelszámolást. A felszámolás fizetésképtelenség miatti megsz nést jelent. Fizetésképtelen az a cég, amely elismert tartozását a lejáratot követ 60. napon belül nem egyenlítette ki. Akkor is fizetésképtelen, ha a hitelez fizetési felszólítására a lejárt tartozását 30 napon belül nem egyenlítette ki és tartozását érdemben nem vitatta vagy tartozása elfogadható okáról illetve rendezése akadályáról a hitelez t nem tájékoztatta. Fizetésképtelen továbbá az a cég, ahol is az el bb említett okok miatti végrehajtás eredménytelen volt, végezetül pedig az a vállalkozás, amely a cs deljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Minden felszámolási eljárást meg kell, hogy el zzön egy ún. cs deljárás. A csdeljárás célja az, hogy a fizetésképtelen gazdasági szervezetek tevékenységét újjá szervezve az fizet képes legyen, illetve ha az el bbi nem sikerül, a céget felszámolási eljárással megsz ntesse. A cs deljárás tehát egy nagyon pozitív tevékenység, hiszen a vállalkozás megmentése a f célkit zés. A cs deljárás szigorú eljárási procedúra szerint történik. Ennek a lényege az, hogy maga az adós kezdeményezheti saját cs deljárását. A cs deljárás megindítását a bírósághoz történ beadást követ en a cégközlönybe közzéteszik. A közzétételt követ en az adós mindösszesen 120 nap fizetési haladékot kap, egyben arra is kötelezi magát, hogy a cég fizet képességének helyreállítására programot dolgoz ki. Vállalja továbbá, hogy a közzétételt követ 60 napon belül ún. egyezségi tárgyalást hív össze, ahol is a hitelez kkel próbál megegyezni, fizet képességének visszaállítása ügyében. Ha az egyezség megtörténik, a cs deljárás sikeres volt, a cégnek nem kell megsz nnie. Ha a hitelez k nem mennek bele az egyezségbe a bíróság az adós céggel szemben felszámolási eljárást kezdeményez.
117
Felszámolási eljárás
Végelszámolás
118
A felszámolási eljárás is törvényben rögzített el írásoknak megfelel en történik. Cégközlönyben közzéteszik a felszámolási eljárás megkezdését, kötelez jelleggel értesítéseket küldenek ki adó-, vám-, illeték-, és egyéb hivataloknak, továbbá hivatalos felszámoló biztost jelölnek ki. A felszámoló biztos vezetésével a cég ingóságai, ingatlanjai árverezésre kerülnek, mely bevételb l meghatározott sorrendben próbálják kiegyenlíteni a felszámolandó cég meglév tartozásait. Jogutód nélküli megsz nés másik esete a végelszámolás, amely eredményes m ködés melletti megsz nést jelent. A végelszámolás is rögzített rendben történik, mivel azonban itt nem a fizetésképtelenség miatt történik a megsz nés egyes esetekben ún. könnyített eljárás is alkalmazható. A magát megsz ntetni kívánó cég a cégbíróságtól kéri végelszámoló kijelölését, csakúgy, mint a felszámolási eljárás esetében a cégbíróság a cégközlönyben közéteszi a végelszámolási eljárás megkezdését, megindítását. Ha és amennyiben van, a hitelez k 30 napon belül élhetnek keresetükkel. Ezt követ en a cég kikerül a nyilvántartásokból, és jogutód nélkül megsz nik.
Hiába várnak pénzükre és állami segítségre teljes két év óta az egykori Hajdú-Bét Rt. pórul járt beszállítói. Több mint százuk ráadásul lemondhat az eddigi hitellehet ségér l is, mert a bank felmondta a szerz déseket. A gazdákat a Hajdú-Bét Rt. felszámolása során újabb csalódás érte: a libák árára természetesen hiába vártak, de nem kaptak egyetlen fillért a baromfifeldolgozó vagyonából sem, amelyet két és fél milliárd forintért értékesített a felszámoló. A törvények szerint ugyanis a hitelez k közül el bb az államnak és a bankoknak jár a pénz, nem a beszállítóknak. Az elégedetlenséget tovább tetézte, hogy a kormány sem tartotta be korábbi ígéretét. A nyírségi és a hajdúsági libatartók egy csoportja november elején úgy határozott, hogy tüntetést szervez az agrártárca épülete elé. Azért tartották ezt fontosnak, mert hiába vártak arra, hogy a kormány betartsa a tavaszi agrármegállapodás során tett ígéretét. Nevezetesen azt, hogy átvállalja a gazdák 15 millió forintot meg nem haladó idei hiteltörlesztését. A szóban forgó hitelt állami kártérítés helyett, kedvezményes kölcsön formájában kapták korábban a kormánytól a koldusbotra jutott baromfitenyészt k. Csakhogy a pénztelen emberek többsége ebben az esztend ben még egyetlen fillért sem tudott törleszteni, ezért a napokban több mint százhúszan kapták kézhez hitelszerz désük felmondását az Erste Banktól. A pénzintézet öt munkanapot adott a tartozások rendezésére, mégpedig úgy, hogy ennek elmulasztása esetén a követeléseket nem a bank, hanem az APEH érvényesíti. Vagyis a hivatal adótartozásként egy összegben hajtja be a több százezres vagy annál nagyobb összegeket a termel kt l. Ha ez bekövetkezne, akkor - a gazdák szavaival - családok tucatjai kerülnének az "adósok börtönébe" s a bankok ötéves feketelistájára. E helyzet abból adódhatott, hogy a kedvezményes hitelek átvállalásáról szóló rendelet nem jelent meg az eredetileg kit zött határid re, augusztus tizenhetedikére. Ez a dátum egyébként egybeesett a kedvezményes hitelek erre az esztend re esedékes visszafizetésének id pontjával. A lúdtartók azért tartják sajnálatosnak a kialakult helyzetet, mert tudomásuk szerint az agrártárca el is készítette a rendelettervezetet, csakhogy az kútba esett, mert a minisztérium kiútkeresése nem felelt meg az uniós el írásoknak. Ez persze sovány vigasz a gazdáknak. Forrás: www.szabadfold.hu
119
12. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Atkinson J. (1989): Four stages of adjustment to the demographic downturn. Personnel Management, August. Baracskai Z., Berki S., Dörfler V., Velencei J., Zombori J. (1998): Vezetés Doctus. Berde Cs., Felföldi J. (szerk.) (2004): Vezetési ismeretek. Campus Kiadó, Debrecen. "Best" Vállalkozói ismeretek - továbbképz tananyag. (Kecskeméti F iskola), www.vallalkozas.esf.hu Darabos É., Grasselli N. (2003): VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSA. Campus Kiadó, Debrecen. Egri I., Papp P.: Üzleti tervezés. www.vallalkozas.esf.hu Ertsey I., Nábrádi A. (2003): Vállalkozási alapok. Campus Kiadó, Debrecen. Hagymásiné Kormos R., et al. (2003): VÁLLALKOZZUNK II. Neumann János Középiskola és Kollégium. Herbst Á. (szerk.) (2006): A gazdasági jog alapjai. Debrecen. DE ATC AVK egyetemi jegyzet. Hollóné Kacsó E. et al. (2004): Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és fels oktatásban. Eszterházy Károly F iskola, Gazdaság- és társadalomtudományi Kar Gazdaságtudományi Intézet, Eger. Kiss P. I. (1994): Humán Er forrás Menedzsment I. Gödöll . Kozma A. (2003): Vázlatok a számvitel tanulásához. I-III., Debrecen. Laudon K. C., Laudon J. (2000): Management Information Systems, Organisation and Technology in the Networked Enterprise, Sixth Edition, New jersey, Prentice Hall International Inc. Molnár J. (szerk.) (1993): Közgazdaságtan. Mez gazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. Simon H. A. (1982): Korlátozott racionalitás Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. Szakál F. (1998): Vállalatgazdaságtan I. Gödöll . Székely Cs., Takácsné György K. (2003): Vállalatgazdaságtan II. Gödöll . Sztachó-Pekáry (szerk.) (2004): Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és fels oktatásban. Kecskemét, „BEST Gyakorlatorientált vállalkozási készség fejlesztés” Phare program. Takácsné György K. (2001): Vállalatgazdaságtan. Távoktatási tankönyv, Gödöll . Tóth T., Orlovits Zs. (szerk.) (2004): Regionális gazdaságfejlesztés. Egyetemi jegyzet, Gödöll . Tusnádiné Kiss E. (2003): Tananyag a szimulált vállalkozások alapításához, A siker rögös útjain. Vállalkozzunk Európában. Vekerdy I. (1998): Kiválasztás. In: Kiss P. I. (szerk.): Humán er forrás menedzsment I. VI. fejezet. SZIE. Egyetemi jegyzet. Gödöll . Vekerdy I. (2004): Emberi er forrás gazdálkodás I.-II. Gödöll , 2004. Wikstrom W. S. (1971): Manpower planning: evolving systems. Report No. 521. The conference board. New York.
120
Hasznos honlapok: http://www.magyarorszag.hu/europaterv/palyazatikereso http://eupalyazat.lap.hu/ http://www.euoldal.hu/palyazatok.php http://www.mva.hu/programok/mihi/mihi_info.php http://www.pmva.hu/pages.hu/index.html http://tanulokozosseg.mindentudo.hu/ http://www.bvk.hu/ http://www.fvm.hu/ http://www.apeh.hu/ http://www.avop.hu http://www.navp.hu http://www.hrportal.hu http://vallalkozas.esf.hu/ www. magyarorszag.hu/ugyfelkapu www. magyarorszag .hu/ugyintezo /ugyleirasok/ vallalk
121
