Fóti Garay János Általános Iskola Fót, Arany János u. 20-26.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014
Tartalom Első rész Nevelési Program I. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE, HELYZETELEMZÉS...........................................................................................................4 1. 2. 3. 4. 5. 6.
AZ ISKOLA ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE NAPJAINKIG ............................................................................................4 PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓK.................................................................................................................................6 AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ................................................................................................................................7 SPECIALITÁSAINK A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERINT ..............................................................................................7 AZ ISKOLA TÁRGYI, MŰSZAKI FELTÉTELRENDSZERE ..................................................................................................8 DEMOGRÁFIAI VISZONYOK, TOVÁBBTANULÁSI, ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK ...........................................................14
II. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ELVEI .................................18 III. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ..............................................................................................21 IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..............................................................................................................................................................21 1. 2. 3.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI .......................................................21 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI..........................................................................22 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, MÓDSZEREI......................................................24
V. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..............................26 1. 2.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS .................................................................................................................................26 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKBAN ...........28
VI. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, FELADATAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI................................................................................................................29 VII. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI...........32 VIII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK...................................................................................................34 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE ........................34 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK ...................................................35 INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS ...............................................................................................................................36 NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS .......................................................................................................................39 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK................................................................................40 A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ALAPELVEI ................................................................................................................41 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .......................42 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................44 TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................44
IX. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK .....................................................................................................................................................45 1. 2. 3.
ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK .......................................................................................................................45 EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI..............................................................................................................................47 TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ........................................................................................................48 a) Hagyományos tanórai foglalkozások ..................................................................................................48 b) A mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások .......................................................................51 c) A tanulók számára biztosított tanórán kívüli egyéb foglalkozások ....................................................52 4. PREVENCIÓS PROGRAM ..................................................................................................................................53 5. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁS ...........................................................................................................55
2
Mádodik rész Helyi tanterv
I. TANTÁRGYI SZERKEZET ......................................................................................................................................56 1.
KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK - A KERETTANTERVEKEN ALAPULÓ ÓRATERV A 2013/2014-TŐL ..........................................................................................................................................56 EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..........................................................................................................62
FELMENŐ RENDSZERBEN
2.
II. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..............64 III. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI65 1. 2.
A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA, TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI ..............................65 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ......................................................................................................................................................69 3. AZ OTTHONI ÉS A NAPKÖZIBEN TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ..................................................................................................................................................71 4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................................71 IV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ...................................................73 V. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........................................................................74 A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ..........................................................................................................75 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK .......................................................................................................................................................76 A FÓTI GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA ................................77
3
Első rész NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskola története, helyzetelemzés 1.
Az iskola alapítása, rövid története napjainkig
Az iskolát 2. Sz. Általános Iskola néven Fót Nagyközségi Tanács alapította 1960-ban. Az "öregfalu" 1. Sz. Általános Iskolája már nem tudta befogadni a vasúttól Kisalag felé eső dinamikusan fejlődő településrész gyermeklétszám növekedését. Az iskola 1962-ben vette fel Garay János költő nevét, és ez alkalomból emléktáblát avattak az épület főbejáratánál. Az első szárny a szülők aktív társadalmi munkájával épült fel, akik magukénak tekintették az iskolát felépülte után is. A 60-as, 70-es évek jellemzője volt a vidékről munkahelyet keresők fővárosi agglomerációba történő tömeges bevándorlása és letelepedése, ami a gyermeklétszám ugrásszerű növekedésével járt együtt. Iskolánkban a tantermek száma kevésnek bizonyult, váltóműszakos tanítást kellett bevezetni. Az iskolát övező településrész újabb generációja fogott össze, és ismét jelentős társadalmi és szülői munkavégzéssel 1979-ben felépült az újabb épületszárny. Az építkezés olyan önkormányzó, önigazgató szülői tanácsot hozott létre, melynek munkája, iskolánk iránti elkötelezettsége példa értékű volt Fót szerte. Funkcióját részben átvette az 1992-ben megalakult Iskolaszék. A szociológiai szakirodalom általános tapasztalata, hogy amelyik társadalom illetve közösség iskolát épít, az bízik a jövőben. Az iskolát övező településrészen levő szülők ezt 30 éven belül másodszor is így gondolták, cselekedték. (Ennek a nagyszerű munkának az eredményéből semmit nem von le, hogy a társadalmi összefogással együtt járó tervezési, kivitelezési hiányosságok az idő előre haladtával egyre jobban kiütköznek, s ez által költségesebbé teszik az intézmény működését a közüzemi kifizetések tekintetében.) A 80-as évek végére, a 90-es évek elejére a társadalomban, a gazdaságban végbemenő folyamatok: - a vagyonosodással együtt járó egymástól való elidegenedés, - egyes rétegek anyagi ellehetetlenülése, átmenetileg csökkentette azt a nagyfokú segítőkészséget, amely korábban ezt a településrészt jellemezte. A rendszerváltozást követően a szülői támogatások révén ismét gyarapodott az iskola. A szülők által létrehozott Garays Diákokért Alapítvány lehetővé tette 100-150 fős hajókirándulások, 100 fős nyári táborok, külföldi utazások megvalósulását. Az alapítvány segítette a nyelvi laborok felszerelését, és jelentős volt a két számítógépterem kialakításában vállalt szerepük is. Az elmúlt években a digitális oktatás szélesebb körű kiterjesztésében vállaltak segítséget a Fót Fejlődéséért Közalapítvány aktív közreműködése mellett. Jelenleg az iskolai innová ciós folyamatokhoz nyújtanak támogatást. A 90-es évek elején a szülői elvárások is differenciálódtak. Egyre több lett a fővárosból a zöldövezetbe kiköltöző, képzettebb, igényesebb, jó iskolai felszereltséghez szokott család. Új jelenség volt Fóton az olcsóbb lakást vásárló volt "munkás kerületekből" érkezők letelepedése, akik igen jelentős szociális támogatási igényekkel fordultak folyamatosan az iskolához és az önkormányzathoz. A megélhetési gondokkal küzdő szülői réteget az ingyenes étkezési lehetőség, az átmeneti vagy rendszeres nevelési támogatás, valamint az motiválta, hogy naponta minél hosszabb időt 4
töltsön el gyermeke az iskolában, lehetőleg reggel 6 30-tól 17 óráig. Igényt tartottak arra, hogy a téli, tavaszi, nyári szünetben napi háromszori étkezéssel egybekötött pedagógus felügyeletben részesüljön gyermekük. A szülők egy része a nevelést is döntően az iskola feladatának és kötelességének tartotta és tartja jelenleg is. Az anyagilag jobb helyzetben lévő szülői réteg tudott és akart áldozni a kiegészítő foglalkozásokra, magánórákra, idegen nyelvre, zeneiskolára, 4,6,8 osztályos gimnáziumi előkészítőkre stb. A hagyományos beiskolázási körzetben, az elöregedés miatt csökkent a gyermeklétszám, ugyanakkor a 90-es években felépült Fót első lakóparkja. Az itt épülő házakat hamarosan újabbak követték. Az ideköltöző szülő nem ismerte az intézmény lehetőségeit. Az iskolát k ereső és választó szülők szegényesnek, sivárnak tartották ekkor berendezéseinket, tárgyi ellátottságunkat, de magas színvonalúnak ítélték az intézményünkben folyó oktató- és nevelőmunkát. Tovább csökkentette a tanulói létszámot az alsó tagozat magas színvonalú munkája, amely a kiemelkedő képességű gyermekeket sokoldalúan, egyénre szabott képességfejlesztéssel felkészítette arra, hogy tanulmányaikat a 8 és 6 osztályos gimnáziumokban folytathassák. Sajnáltuk, hogy tanulóink elmentek intézményünkből, de büszkék voltunk az elért eredményekre. Iskolánk tanulóira jellemző a tanulási képességek szélsőséges szóródása: - egyfelől a kiemelkedő képességű, kiváló tanulmányi előmenetelű, - másfelől a tantervi minimumot is csak igen sok korrepetálással alig teljesítő gyermekek csoportja. Az átlagos tanulók középmezőnye erősen csökkent, ennek a közösségi munkában és a személyiség fejlesztésében is megvoltak a nehézségei, szakmailag pedig erős differenciálást igényelt a tanári munkában, amelyet nevelőtestületünk a mai napig személyre szabottan és magas szakmai színvonalon valósít meg, tanulóink harmonikus személyiségfejlesztése érdekében. 1991-ben Fót Nagyközség Képviselő-testülete döntése nyomán megindult a szakiskolai képzés, amelynek keretében Fót és a környező települések a legrászorultabb tanulóinak képzését végezte tantestületünk. Több év kemény munkája után az érdeklődés csökkent, majd 2003ban ez a képzési forma megszűnt. Tantestületünk több évtizedes erőfeszítése, a felhalmozódó szakmai tapasztalatok, lassan meghozták a kívánt eredményt, általános iskolai tanulólétszámunk folyamatosan növekedésnek indult, amely még napjainkban is tart. A 90-es évekre jellemző 300 fős tanulói létszám az elmúlt 5 évben meghaladta a 400 főt, és napjainkban lassan eléri a 450 főt. Korábban problémát jelenlett két magas létszámú első osztály indítása, az elmúlt öt évben tartósan 50 felett volt az első osztályba beiratkozó gyermekek száma, az utóbbi években megközelítette majd meghaladta több tanévben is a 60 főt. Ez a szülői bizalom növekedését jelzi. A szülők nagy része értéknek tekinti a tudást. Partnernek érzi magát a gyermekeket oktatók, nevelők munkájában, s aktívan kapcsolódnak be az iskola életébe. Oktató- és nevelőmunkánkat, szabadidős tevékenységeinket sokszínűnek, magas színvonalúnak tartják, amelyet alátámasztanak a szóbeli visszajelzések mellett tanulóink továbbtanulási
5
eredményei és az országos kompetenciamérések eredményei is, ahol mutatóink meghaladják az országos átlagot és a kisvárosok átlagát is. A partnerközpontú szemléletmód és intézményi működésmód kiemelt fontosságú intézményünkben és a partnereink igényeinek kielégítésére összpontosít. Ennek érdekében alakítottuk ki azokat a szervezeti eljárásokat, fórumokat, szabályozó mechanizmusokat, amelyek keretében azonosítottuk partnereinket, megismertük, illetve 2012-ig rendszeresen mértük igényeiket és elégedettségüket. Így tudtunk hatékonyan együttműködni tanulóinkkal és szüleikkel, a fenntartóval és minden iskolánk életében résztvevő egyénnel, intézménnyel, szervezettel, és alapítvánnyal. Továbbra is fontosnak tartjuk a partnerközpontú működést, mert többek között ez is segít bennünket abban, hogy a felmerült problémákat konstruktívan kezeljük A köznevelés területén a jelen időszakban nagy változásokat élünk meg, hajtunk végre. De van két dolog, amely ma is cselekvésünk fundamentuma, pedagógiai munkánk, céljaink kiinduló pontja. S ez a két dolog tulajdonképpen egy. Hisz iskolánk ma már több mint 50 éves története az a hagyomány, melynek örökösei vagyunk. De ez az örökség nem csak az egyre komfortosabb épületet és berendezését jelenti, hanem azt a felbecsülhetetlen értékű szellemi örökséget is, melyet a szakmai tapasztalatokkal, a mindig megújulni képes nevelőtestülettel, a nehézségeket az összefogás erejével leküzdeni képes szülői és pedagógusi közösséggel hagyományozott ránk az elmúlt 50 év. Sokféle érték és eredmény, sokféle sikerhez, országos, sőt nemzetközi ismertséghez vezető törekvés jellemezte iskolánkat az évek során. Volt azonban egy közös jellemzője az eltelt ötven évnek. A közös akaraton alapuló cselekvés. Az öszszefogás ereje, melynek segítségével az iskola, a gyerekek érdeke felülírt, háttérbe szorított és jelentéktelenné silányított mindenféle ezzel ellentétes törekvést. Minden a gyerekeinkért történik. Mindent az ő fejlődésük, kibontakoztatásuk érdekében teszünk. Mert örökségünk nem csak az emlékezéshez és nosztalgiázáshoz ad alapot, hanem a sikeres jövőhöz is. S ez már a mi tudatosan felvállalt felelősségünk. 2. -
-
-
-
-
-
Pedagógiai innovációk Az alapkészségek és képességek kialakítása, és fejlesztése és az ehhez kapcsolódó eszközrendszer megteremtése a célunk. Rendszeresen pályázunk minden lehetséges helyre, hogy fejleszteni tudjuk eszközrendszerünket. Jól képzett nevelőtestületünk alkalmas az alapkészségek és képességek kialakítására és fejlesztésére. Pedagógus kollégáink között nagy az igény a pedagógus továbbképzésre, e szerint működtetjük a Beiskolázási Tervet. A differenciált tanulásszervezésen alapuló korszerű módszertani eljárások alkalmazása alapkövetelmény pedagógusaink számára. Ezt a követelményrendszert a Pedagógus értékelési rendszer jeleníti meg. A tapasztalaton és a tevékenykedtetés útján szerzett ismeretek körének szélesítésére minden eszközt megragadunk. Lehetőséget biztosítunk pedagógusaink és tanulóink számára az erdei iskolai képzésen való részvételre szülői támogatással. A nyolcadik osztályosok vizsgáját a kulcskompetenciák fejlesztéséhez igazítottuk. A megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazására helyeztük át a hangsúlyt. Számtalan forrást vontunk be a digitális oktatás továbbfejlesztése érdekében. Ez a felszereltségi állapot teszi lehetővé a digitális oktatás eljárásainak alkalmazását a mindennapi tanítási gyakorlatban. Kollégáink rendszeresen tartanak országos és térségi szintű bemutató órákat. Egészségnevelési és drogmegelőzési programunkat a Pedagógiai Program módosításakor fogalmaztuk újra. Az új szemléletű tartalomhoz új módszerek kapcsolódtak. A megvalósítást 3 éven keresztül az ESZA pályázatai támogatták.
6
-
-
-
3. -
-
-
-
4. -
A könyvtárterem kiépítésére égető szüksége volt iskolánknak. Megfelelő képzettséggel rendelkező kolléga alkalmazásával, a tárgyi feltételek biztosításával erre a 2008/2009-es tanév során került sor. A könyvtár kialakítását a SZIRÉN elektronikus a kölcsönzési rendszer alkalmazása követte. A 2007/2008-as tanévtől a Garay Magazin- iskolaújság - évenként 2 alkalommal jelenik meg. Az újság tartalommal való megtöltése a tanulók újszerű foglalkoztatása révén ad lehetőséget a személyiségfejlesztésre. A kiadványt tanulóink természetesen térítésmentesen kapják kézbe. A 2010/2011-es tanévben ünnepelte iskolánk fennállásának 50 éves jubileumát. Elkészült az Iskolatörténeti képes krónika, melyben feldolgoztuk iskolánk 50 éves történetét. Az iskola hagyományai Az intézmény hagyományosan megszervezi az iskolához és a településhez kötődő helyi kulturális és ünnepi rendezvényeit, valamint az országos ünnepekhez, megemlék ezésekhez kapcsolódó intézményi rendezvényeket. ,Színház- és múzeumlátogatások, tematikus rendezvények: pl. KRESZ-verseny, farsang, egészség- és sportnap. Minden évben részt vesznek a tanulók különböző szintű tanulmányi versenyeken. Ebbe bele tartoznak az iskolai, városi, területi, megyei szintű és az országos versenyek is. Lehetőség szerint megmérettetjük magunkat nemzetközi pályázatokon is. A DÖK rendezvények elősegítése, megszervezése Az iskola rendelkezik saját helytörténeti anyaggal, amelyet az Iskolatörténeti állandó kiállítás keretében mutatunk be. Garay-Ovisulit szervezünk nagycsoportos óvodásoknak minden év első negyedévében több alkalommal (ahol szüleik is megismerkedhetnek az intézményünkkel és a leendő első osztályt tanító osztályfőnökökkel). Hívogató, majd Első pad címmel közel 10 éve jelentetünk meg tájékoztató jellegű iskolai kiadványt a szülők és gyermekeik számára. Az országosan elismert Cappuccino és Napraforgó bábcsoportjaink évek óta játékosan tanítják közlekedni tanuló ifjúságunkat és az óvodásokat is. Nyílt napot tartunk minden évben, ahová szeretettel várunk minden érdeklődőt. 2005óta megrendezzük a József Attila szavalóversenyt, amely mára Fót Város Kiemelt Kulturális Rendezvényei közé tartozik. Drámaszakköröseink 1998 óta mutatják be diákjaink és Fót város számára nívós műsoraikat. Erdei iskolát szervezünk tanulóinknak minden évben önkéntes alapon, szülői finanszírozással, melynek során eljutunk Magyarország legszebb tájaira. Osztálykirándulásaink a tanévek legnépszerűbb programjai. Rendszeressé váltak téli sí és nyári táboraink az utóbbi négy évben. A Romániában lévő Balavásárral 2007-ben kezdeményeztük a „Testvérvárosi suli” program újraélesztését, melyet azóta is aktívan ápolunk. Specialitásaink a Pedagógiai Program szerint Kiemelten oktatjuk a számítástechnikát és informatikát valamennyi évfolyamon, melyet a kötelező és választható tárgyak rendszerében jelenítünk meg.
7
-
-
-
-
-
-
5.
Fontosnak tartjuk az idegen nyelvek oktatását, iskolánkban német és angol nyelv tanulását választhatják diákjaink már első osztálytól kezdve. A második idegen nyelv 6-8. évfolyamok esetében a választható tárgyak rendszerében szerepel. Nagy hangsúlyt fektetünk a matematikai képességek fejlesztésére, melyet a tanórai differenciált óravezetés mellett a differenciált foglalkozások keretében valósítunk meg. Az idegen nyelvet és az informatikát hagyományosan bontott csoportban oktatjuk. Kiemelkedő szerepet kap a környezetvédelem, amely 5–6. évfolyamban a választható tárgyak rendszerében szerepel. Lehetőséget nyújtunk tanulóinknak a népi iparművészeti technikák elsajátítására. 5-8. évfolyamban a választható tárgyak keretében. Kiemelt feladatunk a biztonságos, helyes közlekedés szabályainak megismerése és alkalmazása. Minden év szeptemberében az egészségnap keretében kerékpáros ügyességi versenyen vesznek részt tanulóink. A felső tagozatosok KRESZ tesztet is kitöltenek. A Cappuccino és Napraforgó bábcsoportok évek óta a Pest Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által meghirdetett bábverseny díjazottjai. Játékosan nemcsak tanulják, de tanítják is az óvodásokat és kisiskolásokat a közlekedés szabályainak betartására előadásaikkal. Az egyéni foglalkozások, szakkörök mellett a felső tagozaton középiskolai felkészítőt is szervezünk tanulóink eredményes továbbtanulása érdekében. A 7-8. évfolyamon önköltséges, alapfokú nyelvvizsgára előkészítőt szervezünk szülői igény és megfelelő létszámú jelentkezés alapján. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai (logopédus, fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus) foglalkoznak a tanulási nehézségekkel küzdő SNI, illetve fejlesztésre szoruló tanulókkal. Iskolánk megteremtette a lehetőségét a gyermekek helyben történő gyógytestnevelési ellátására. Az iskola tárgyi, műszaki feltételrendszere
Az iskola alapterülete 3425 m2 (2 épület), telek: 6714 m2 Az Arany János utcát 2007 szeptemberétől a parkolási gondok megoldása érdekében átmenetileg egyirányúsította a helyi önkormányzat. 2013-ban az iskola udvarán (Arany János utcai bejárat) és az Ady Endre utca 15. számú önkormányzati telken épült parkoló, amely segíti a gépjárművel történő parkolás megoldását. A sportfoglalkozások 1 tornateremben és 1 játékteremben folynak délelőtt és délután egyaránt. Az udvari sportpálya kosárlabda és labdarúgó-edzések megtartására alkalmas. Futópálya kialakítását tervezzük. Az oktató-és nevelőmunka 10 alsós tanteremben, 2 informatika teremben, 2 nyelvi laborban, 1 kémia-fizika előadóban, 5 szaktanteremben és az iskolakönyvtárban folyik, 2 egyéb oktatási célra használt csoportszobát is működtetünk. A tárgyi feltételek változása a 2007 -2013. közötti időszakban Az iskola épületének, területének, udvarának fejlesztése -
Az iskola épületének, területének állagmegóvása. Az elhasználódott eszközök pótlása, a lehetőségekhez igazodó mértékű fejlesztés.
8
év
Az iskolaudvar rendezése, mert a sportpályán kívüli terület a tanulók szabadidejének eltöltésére nem alkalmas. Az aljat részben betonos, nagyobb részben földes. Az iskola épületeinek esővíz levezető csatornáinak felújítása. Az osztálytermek elhasználódott linóleum burkolatának cseréje. Az új épületrész vizes helyiségeinek felújítása. külső forrás megnevezése
Önkormányzat 2007.
Szülői társadalmi munka
Önkormányzat 2008. Társadalmi munka – külső vállalkozó Garays Diákokért Alapítvány
Önkormányzat
2009. Garays Diákokért Alapítvány Gulyás András vállalkozó felajánlása Tallér Krisztina tanítónő felajánlása Önkormányzat 2010. Szülői társadalmi munka
fejlesztés megnevezése, helye Fűtésrendszer részbeni korszerűsítés (szivattyúk, szelepek) Angol nyelvi labor kialakítása Sportpálya kerítésének felújítása Előkert rendezés, kerítés csiszolás, festés, iskolaudvar füvesítése Új épület földszinti vizesblokk felújítása, régi kazánház csővezetékeinek cseréje, linóleum csere 4 tanteremben, szennyvíz csatorna átépítés Lábazati kövek helyreállítása Az iskolaudvar rekonstrukció I. ütem Szükség tarterem kialakítása technika-rajz tantárgyak számára 3 tanterem, aula, konyha, ebédlő festése Új épületrész alatti szennyvíz elvezető rendszer cseréje Az iskolaudvar rekonstrukció II. ütem udvar távolugró gödör kialakítása,3 db udvari szemetes 20 m2 - nyi ütéscsillapító területet
Összeg (önkormányzati) EFt 1.100 520 700
580
7.928
180 1.754
805 1.337 290 1.096 20 40
Játékvár körülötti kerítés
1.000
Belső telefonhálózat kiépítése 2 tanterem, tornaterem festése 6 tanterem festése Virágosítás, kertrendezés
1.385 1.200
9
Összeg (egyéb) EFt
600 380
Garays Diákokért Alapítvány Társadalmi munka + DÖK
2011.
Diákönkormányzat
Látványfal – aula kialakítása
645
Tanári pihenő kialakítása
170+ 350
Igazgatói arcképcsarnok kialakítása
300
Asztalosné Tóth-Fekete Igazgatók portréja Beatrix felajánlása
200
Összesen
Önkormányzat TÁMOP KMOP-4-5.3-20070018
Teljeskörű akadálymentesítés
16.265
6.315
(azaz Tizenhatmilliókettőszázhatvanötezer forint)
(azaz Hatmillióháromszáztizenötezer forint)
34.000
25.000 pályázati támogatás
Összegzés Az intézmény teljes körű akadálymentesítésének és a korábbi fenntartó önkormányzat– Fót Város Önkormányzata - egyéb felújítási támogatásai révén az épület korszerűbb és esztétikusabb lett. Az épület belső arculata és udvara megújítását jelentős mértékben a Garays Diákokért Alapítvány támogatta, és nem utolsósorban az iskola munkatársainak kreatív ötletei és személyes közreműködése révén valósult meg. Az eszközállomány fejlesztése -
-
Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke szerinti beszerzéshez fenntartói forrás biztosítására is számítottunk. Mivel a községi önkormányzat ezt teljeskörűen nem tudta biztosítani, ezért iskolánk még mindig nem rendelkezik a megfelelő eszközrendszerrel, bár a pályázatok során igyekeztünk ezeket a beszerzéseket előtérbe helyezni. Iskolánk profiljához igazodóan kiemelt feladatnak tekintettük a digitális oktatáshoz szükséges eszközök beszerzését. Az informatika termekben folyamatos a számítógépek korszerűsítése. év
külső forrás megnevezése
fejlesztés megnevezése, helye Tantermi bútor, felszerelés
Önkormányzat
2007. Garays Diákokért Alapítvány
Informatika normatíva – 1 db projektor, vetítővászon, billentyűzet, egér 1 db számítógép konfiguráció Tanulók angol nyelvvizsga költségeinek fedezése, osztálykirándulások támogatása
10
Összeg (önkormányzati) EFt 610
Összeg (egyéb) EFt
340 140
114
2008.
Önkormányzat
Fót Fejlődésért Közalapítvány
Önkormányzat 2009. Unilever felajánlás Társadalmi munka Önkormányzat 2010. Garay Diákokért Alapítvány Önkormányzat 2011.
Garays Diákokért Alapítvány Diákönkormányzat
Informatika normatíva – 5 db számítógépes konfiguráció, digitális fényképezőgép, nyomtató, hangfalak, hordozható hangerősítő rendszer Informatika szaktanteremben munkaállomások kialakítása, 15 számítógépes konfiguráció, 1 db projektor használatba adása, informatikai hálózat kiépítése a felső szinten Informatika normatíva – 2 db interaktív tábla, 2 db projektor beszerzése, felszerelése 1 db tanterem felszerelése tanulópaddal, székekkel Használt irodabútorok íróasztalok, szekrények
700
1.010
700
245 150 30
Kalocsai László fuvar Informatika normatíva – 1 db projektor, 1 db laptop, 6 db monitor Jubileumi rendezvénysorozat támogatása Jubileumi rendezvénysorozat támogatása Informatika normatíva- 1 db projektor, 1 db laptop, 16 db monitor Jubileumi évkönyv kiadásának támogatása Jubileumi évkönyv kiadásának támogatása
700 500 175 754 522 500 2.641 4.549
(azaz Négymillióötszáznegyvenkilencezer forint)
összesen
(azaz Kettőmillióhatszáznegyvenegyezer forint)
Összegzés: A korábbi fenntartó önkormányzat részéről érkező támogatás jelentős hányada, az informatika normatíva révén a korszerű digitális oktatás feltételeinek kialakításához járult hozzá. Ugyanakkor a számítástechnikai eszközrendszer fejlesztésében hatalmas részt vállalt magára Fót Fejlődéséért Közalapítvány és a Garays Diákokért Alapítvány is. Az eszközfejlesztés terén eltelt 5 évben nem történt számottevő előrelépés, ezért fordítottunk jelentős energiákat pályázatok felkutatására és benyújtására.
11
Pályázatok
év
külső forrás megnevezése
ESZA KAB-IPP-007 PMKA 249/2E/2007. PMKA 419/3C/2007 2007/2008
PMKA 696/2C/2007 ELMŰ PMKA- Garays Diákokért Alapítvány ESZA KAB-IPP-008-0162
PMKA 445/2D/2008. 2008/2009 PMKA 383/4C/2007. PMKA 671/2E/2008. PMKA 626/4B/2008. ESZA KAB-IPP-009-0033 Magyar Kullancs SzövetségBaxter 2009/2010
ELMÜ E-On Hungária PMKA 3. D PMKA 4. B Cora facsemete pályázatán
fejlesztés megnevezése, helye Iskolai egészségfejlesztésidrogmegelőzési tevékenység Eszközfejlesztés művészeti csoportok számára Tehetséggondozás, felzárkóztatás támogatása Eszközfejlesztés testnevelés-gyógytestnevelés Számítógép konfigurációra a könyvtár számára Egészségügyi, ifjúsági és sport, iskolarendszeren kívüli szabadidős tevékenység támogatása Építsd fel önmagad! egészségfejlesztési és drogmegelőzési program Eszközfejlesztés az iskolai neveléshez - műsoros videokazetta, CD, DVD beszerzése Diákközélet fejlesztésének támogatása Eszközfejlesztés- fejlesztőpedagógia Diákönkormányzat által működtetett iskolaújság Figyelj magadra! - egészségfejlesztési és drogmegelőzési program Védetten – szabadon a természetben Fizikaszertár eszközfejlesztés Sportfelszerelés Gyermek, ifjúsági, művészeti rendezvények szervezése DÖK által működtetett újság 5 db aranylombú zöldjuhar
12
elnyert pályázati öszszeg EFt 342
100 100 150 200
50
385
70
150 60 100 370
50 100 15 80 50 50
saját forrás EFt
ELMŰ-ÉMÁSZ Energia suli- Sportmez program
2010/2011
Lőrincze Lajos könyvtárfejlesztési pályázat
Iskolakönyvtár
ELMŰ-ÉMÁSZ Energia suli pályázat- Nálatok a labda program
30 db gumilabda
Fórum Kiadó Nemzeti Sport Intézet Magyar Vöröskereszt Önkormányzat
2011/2012
14 mez garnitúra (trikó és nadrág), 2 db kapus mez garnitúra.
A Cserepesház TÁMOP3.2.11/10/1/KMR „A panelhegyeken túl …” Várépítő pályázat Fót Város Önkormányzata
Pályázatírás és – figyelés mesterkurzus 2 fő továbbképzése az iskolai labdarúgás támogatására - 10 db 5-ös bőrlabda informatikai fejlesztés 12 db számítógép billentyűzet, egér Tanulást segítő komplex szabadidős programcsomag 3 alkalomból álló foglalkozás Ereszcsatorna rendszer részleges felújítása az iskola épületein Várépítő pályázat kivitelezési költségének biztosítása
80 46 értékű könyv 15
30
50 240 50
615
804
372 4.302 (azaz Négymillióháromszázkettőezer forint)
Összesen
422 (azaz Négyszázhuszonkétezer forint)
Összegzés: Pályázati tevékenységünknek köszönhetően jelentős forrást sikerült bevonnunk mind az iskola épületének fejlesztéséhez, mind pedig az oktatást segítő eszközökhöz. Ezzel jelentős mértékben sikerült bővíteni a korábbi fenntartó önkormányzat költségvetése által biztosított támogatást. Úgy ítéljük, hogy kimagasló eredményeinket részben ennek a munkának is köszönhetjük.
13
6.
Demográfiai viszonyok, továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségek
Demográfiai adatok Fóton (Fót Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala népesség-nyilvántartó adatai alapján) Belterület: 697 ha Külterület: 3.044 ha Születések száma: Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Összesen 146 142 147 190 164 187 185
Tanköteles korú gyermekek száma: Évszám Gyermekek száma Évszám Gyermekek száma
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
212
224
222
187
188
193
194
263
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
192
179
182
253
231
250
280
2008-2009. évben becsült várható szám A település demográfiai mutatói az elmúlt öt évre vonatkozólag A lakosság korosztály szerinti megoszlását taglaló kimutatásból (kiemelten a 19-45 éves korosztály számadatai tükrében) a potenciális születések számára lehet következtetni. December 31-én 0-2 éves 3-6 éves 7-14 éves 15-18 éves 19-45 éves 46-62 éves 63-100 éves Állandó népesség
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
459 674 1720 809 6777 4071 2130 16640
502 664 1735 833 6881 4141 2216 16972
545 639 1710 877 7053 4173 2339 17336
558 674 1648 900 7157 4226 2455 17618
514 707 1592 931 7179 4188 2553 17664
Településünkön az előző években 2 lakótelep is felépült.
14
A Fót Liget Lakópark 2003-tól folyamatosan épül. A lakóparkban kb. 400 lakás fog felépülni, amely 400 család - velük együtt gyermekek - költözését jelentheti, és ezzel remélhetőleg a tanköteles korú népesség létszáma is növekedni fog. A volt zártkerteken és a jelenlegi üdülőterületen található ingatlanokra jellemző a tulajdonosváltás: az idősebb generáció értékesíti ingatlanját, az új beköltöző, fiatalabb családok szintén hatással lesznek a lakosság és a gyermekek számának alakulására. A településen és környékén sorra épülnek a lakónegyedek, lakóparkok. (Kisalagi „Rózsadomb”, Szent Benedek, Fótliget, „Királydomb” Csomád irányában). Számolnunk kell a környező települések elszívó hatásával: a 6 és 8 osztályos gimnáziumok működése iskoláinkban is a jó tanulók elvándorlását jelenti az 5. és a 7. évfolyamokon. A gyermekek száma nem tükrözi teljes mértékben a tényleges létszámot, ugya nis a népességnyilvántartó csak a bejelentkezett lakosok adatait tartalmazza. A tanköteles gyermekek éves ellenőrzése során tapasztalható, hogy a nyilvántartáson kívül évente kb. 50-60 tanköteles korú gyermek iratkozik be a különböző oktatási intézményeinkbe. Településünkre jellemző, hogy az újonnan beköltözők egy része megőrzi régi lakóhelyét, lakcímét is, így előfordul, hogy a népesség-nyilvántartásban nem szereplő gyermekek viszonylag nagy számban kérik felvételüket az intézménybe. Ez a szerencsés helyzet azonban az oktatónevelő munka létszám tervezését nehezítheti. Fót város gyermekkorú lakosságának megoszlása 2000-2012 között: 0-3 éves 4-7 éves 8-14 éves 15-19 éves Összesen
2000. 594 786 1431 956 3767
2001. 590 793 1462 981 3826
2002. 599 737 1517 1020 3873
2003. 675 692 1534 1022 3923
2004. 696 677 1521 1071 3965
2005. 739 653 1488 1113 3993
* 2008-tól becsült adatok
15
2006. 748 687 1534 1138 4107
2007. 767 698 1560 1179 4204
2008. 813 734 1591 1184 4322
2009. 819 768 1624 1234 4445
2010. 827 779 1655 1262 4523
2011. 845 791 1679 1294 4609
2012. 852 809 1708 1307 4676
A beiskolázási létszámok alakulása (az első évfolyamra beiratkozók száma alapján) a Garay János Általános Iskolára vonatkozóan: Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Garay Iskolát választották 47 48 47 58 56 52 50 59 50 65 52 43 73
Az elmúlt évek számadataiból megfigyelhető, hogy a városban élő tanköteles tanulók körében nőtt az iskolánkat választók aránya. A fentiek alapján vélelmezhető, hogy az elkövetkező években is minimum 2 párhuzamos osztály tud indítani iskolánk. Az informatika és idegen nyelvoktatás kiemelt szerepe, az iskola kiemelkedően széleskörű szabadidő-eltöltésének kínálata, az itt oktató tanárok hivatástudata és felelősségérzete tette lehetővé, hogy a tanulói létszám elérte 2012. október 1-re a 433 főt, amely 20 osztályt jelent. Tanulói létszám 437
433
440
434
423
430 420
408
410 400 390
2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
Célunk a tanulói létszám 430 fő körüli állandósítása, „emberléptékű” iskola működtetése, ahol kultúrált környezetben, kiegyensúlyozott diákok tanulhatnak. Nevelőtestület összetétele Stabil összeszokott nevelőtestülettel büszkélkedhetünk. Az elmúlt öt évben 13 pedagógus távozott, 6 fő nyugállományba vonult, a logopédus álláshely átkerült a Nevelései Tanácsadóba, 2 fő családi állapotának megváltozása következtében elköltözött, 1 fő magániskolát alapított, 1 fő pályaelhagyó, 2 fő másik munkahelyet választott.
16
Pedagógus átlagéletkor alakulása Pedagógus átlagéletkor alakulása év 44,5 44 43,5 43 42,5 42 41,5
44,1 42,8
2007/2008
44 42,9
42,6
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Mint ahogy a grafikonból látható az átlagéletkor mindvégig 42 év felett van, annak ellenére is, hogy a nyugdíjasok helyét fiatalabb kollégák alkalmazásával töltöttük be. Az elmúlt öt évben hét kolléga gyermekvállalás miatt volt távol, helyettesítésüket határozott időre kinevezett pedagógusokkal és tartós helyettesítéssel oldottuk meg. Pedagógus képzettségi szintek 2011/2012 tanévben Pedagógusok végzettségeinek %-os megoszlása tanár 25%
tanító több diplomával 24%
tanár több diplomával 17%
tanító 22% tanító + tanár 12%
Pedagógusaink magasan képzettek, 53%-ban 2 – 3 diplomával rendelkeznek, öt fő pedagógus szakvizsgát tett. Továbbtanulási és munkaerőpiaci előrejelzés (A fővárosi és az agglomerációs lehetőségek): Budapest közelsége számos kedvező továbbtanulási lehetőséget kínál nyolcadik osztályos tanulóink számára. Helyben kínál lehetőséget a gyerekek részére: a Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium, , a Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium és a Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium, Dunakeszin a Radnóti Miklós Gimnázium, a fővárosban a 4,6,8 osztályos gimnáziumok, a világbanki finanszírozású szakközépiskolák. Ez a kínálat továbbtanulás terén meghaladja az országos átlagot. A Garay János Általános Iskolában végzők pozícióit erősíti, hogy az angol és német nyelv oktatásával a tanulók kommunikációs lehetőségei bővültek.
17
Továbbtanulási adatok Továbbtanulási adatok az elmúlt négy év átlagában
gimnázium
15% 32%
szakközépiskola szakiskola
53%
Továbbtanulási adatok 35 30 25 20 15 10 5 0
32 25
27
24
17
22
gimnázium
16 11 6
2007/2008
9
2008/2009
szakközépiskola 7
2009/2010
8
szakiskola
2010/2011
Végzős diákjaink közül mindenkinek sikeres volt a beiskolázása az általános iskolai tanulmányok befejezése után. Felkészültségüket mutatja, hogy mindössze 15%-ban választották a szakiskolát, 68 %-ban gimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanultak tovább. A középiskolák visszajelzései azt bizonyítják, hogy diákjaink megállták helyüket választott iskolájukban. Minden bizonnyal ezek a statisztikai eredmények megerősítik a nevelőtestületet abban, hogy a pedagógiai alapelvekben megfogalmazottakhoz kialakított cél- és feladatrendszer elősegíti oktató-és nevelőmunkánk hatékonyságát.
II. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének szabályai elvei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ebből adódóan a tankötelesek első évfolyamra történő beiratkozásával kapcsolatos koordinatív teendőket 2013-tól az állami intézményfenntartó központ látja el. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet az Nkt. 50. § (8)–(10) bekezdései szerint a kormányhivatal határoz meg és tesz közzé – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után az intézmény szabad férőhellyel rendelkezik, akkor az EMMI rendelet 24.§ (5) bekezdése alapján járhat el: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. 18
A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolá s lebonyolításának részletes szabályait Iskolánk házirendje határozza meg. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek eleget tegyen az Nkt. tankötelezettségre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint: 45 § (2) bekezdés: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást: - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; - a szakértői bizottság szakvéleményét a tankötelezettségi életkortól való eltérés szerinti felvételről. - a szülő személyi igazolványát; - a szülő lakcímét igazoló hatósági igazolványt, Az Nkt. 72. § (2) bekezdése szerint a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát, kollégiumot. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, és nem cselekvőképtelen, a szülő ezt a jogát vele közösen gyakorolhatja. Az intézményválasztás szabadsága azt jelenti, hogy nem tiltható meg a szülői jelentkezés benyújtása, függetlenül attól, hogy a köznevelési intézményt a szülő milyen okból és milyen indokkal választotta meg. A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet, amelyet a fenntartó bírál el másodfokon. (Nkt. 37.§ (3) bek. b) pont) A fenntartói döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással bíró-
19
sághoz lehet fordulni. Az intézményválasztás szabadsága tehát nem jelenti azt, hogy a szülő kérelmét teljesíteni kell. Jogellenes azonban minden olyan intézkedés, amelyik kizárná, vagy korlátozná a szülő intézményválasztási szabadságát, az intézménybe történő szabad jelentkezés jogát. A szülő tehát a tanköteles korú gyermekét beírathatja egy szabadon választott iskolába, de igénybe veheti a kötelező felvételt biztosító iskolát is. Az új ágazati szabályozás ugyanis – a korábbiakhoz hasonlóan – szintén biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló „körzetes iskolát”. A Nkt. 50. § (3) bekezdésnek b) pontja alapján – az általános iskolában nem szervezhető felvételi vizsga. A tanuló átvétele, felvétele második-nyolcadik évfolyamon: A második-nyolcadik évfolyamra járó tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot; - szükség esetén az (Nkt. hatályba lépése előtti időszakból származó, és még hatályos) nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság szakvéleményt; illetve az Nkt. szerinti szakértői bizottsági szakvéleményt. - a szülő személyi igazolványát; - a szülő lakcímét igazoló hatósági igazolványát. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az, az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az iskolai átvételre megállapított eljárás szerint – az intézményvezetői döntéstől és az intézmény típusától függően felmérés, szintfelmérő vizsga alapján – kerülhet sor. Az átvételi eljárás rendje A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. A felmérés eredménye alapján az iskola javaslatot tesz a szülőnek, hogy gyermeke, melyik évfolyamon folytassa tanulmányait. Az iskola a beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a fenntartó által kiadott rendelkezés alapján dönt. Amennyiben a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű és a település felvételi körzetébe tartozik (szülő lakik, vagy dolgozik), úgy a felvétel csak akkor tagadható meg, ha az intézmény nincs elegendő férőhely; vagy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adott évfolyamra eső százalékos aránya eléri a 30 %-ot.
20
III. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Nyolcadik osztályosok intézményen belül szervezett vizsgája A nyolcadikos tanulók felkészítésekor nagy hangsúlyt fektetünk a fokozatosság elvének betartására, terhelhetőségre, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák kialakítására. A belső vizsga szabályai: A végzős évfolyam belső vizsgájára a tanév második félévében – május hónapban kerül sor, amikor is valamennyi tantárgyból a törzsanyagot a tanulók elsajátították. A vizsga előtti 1 hónapban – a vizsgán számonkérendő tananyag összefoglalására - kerül sor. A vizsgára történő felkészülést segítik elő az iskolánkban megszervezett nyolcadik osztályos előkészítő foglalkozások. A vizsga szervezésének pontos menetét iskolánk házirendje tartalmazza. A 8. évfolyam végén vizsgát szervezünk a következők szerint: írásbeli: matematikából, kémiából, fizikából, idegen nyelvből; szóbeli: magyar irodalomból, történelemből, fizikából, kémiából, idegen nyelvből. A 2013/2014. tanévtől is kompetencia alapú vizsgákat szervezünk, a kulcskompetenciák középpontba állításával. A szóbeli vizsgákon előtérbe kerül az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tanulók kommunikációs készségének felmérése, a kísérletek, az energiatakarékosság, környezetvédelem, egészségvédelem témaköre. A követelmények megegyeznek minden vizsgatárgy esetén a helyi tantervben rögzített követelményekkel. A vizsga eredményei a témazáró felméréseknél meghatározott szempont szerint kerülnek beszámításra. Minden vizsgázó tanuló az adott vizsgatárgyból 2 osztályzatot kap. A tanulókat és a szülőket a vizsga eredményéről a Tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. IV. Az iskolában folyó munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei
-
Az egész személyiség fejlesztése, fejlődése áll pedagógiai munkánk középpontjában, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet egyéb fóruma is.
-
A pedagógiai folyamat minden mozzanatában figyelembe vesszük a tanulók életkori jellemzőit.
-
Arra törekszünk, hogy iskolánk minden tanulója azonos eséllyel vegyen részt az iskolai nevelő-oktató munka minden területén.
-
Fontosnak tartjuk, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítést az integrált oktatás és nevelés keretein belül is lehetővé tegyük. 21
-
Kiemelten kívánjuk fejleszteni a kulcskompetenciákat, amelyekre az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához.
-
Nevelő-oktató- munkánk során minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a gyermekek, tanulók mindenekfelett álló érdekeit érvényesítjük.
-
Pedagógiai munkánk a tanulók sokrétű, differenciált, egyénre szabott tevékenységére épül.
-
A helyi tantervben meghatározott tartalmak egységes és arányos érvényesülésével biztosítjuk az átjárhatóságot az egyes iskolatípusok között.
-
A demokratikus jogállam elvárásainak megfelelően törekszünk arra, hogy tanulóinkkal megismertessük a demokrácia értékeit és azok alkalmazását.
-
Pedagógiai munkánk során nagy hangsúlyt helyezünk közös nemzeti tudatunk, történelmünk és értékeink megismertetésére és megbecsülésére.
-
Nagyobb figyelmet kapnak munkánk során azok a nevelési értékek, amelyek a modern európai társadalomhoz való tartozásunk tudatát erősítik tanulóinkban.
-
Az egészségkultúra fejlesztésével alakítjuk ki az igényt a természetes, egészséges életmód iránt.
2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai
CÉLOK FELADATOK Alapvető cél: a kulcskompetenciák fejlesztése Intézményünk kiemelten fontos feladatának tekinti a személyiségfejlődéshez szükséges alapvető kompetenciák fejlesztését, amelyekkel segítünk eljuttatni tanulóinkat képességeik maximumáig. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda - iskola, alsó tagozat – felső tagozat közötti átmenet megvalósulását. A kulcskompetenciák fejlesztése során a maximális tudatosság kialakítása. Élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, in- Megismertetjük a tanulási technikák sokaságát, formációs, digitális technikák megismertetése, segítjük a gyermeket az ismertszerzés, szórakoelsajátíttatása zás során a legmegfelelőbb módszer kiválasztásában, alkalmazásában. Kommunikációs készség fejlesztése, a tanulók Az értő olvasást és a beszédkészséget minden olvasáskultúrájának méltó helyre emelése, az tanítási órán folyamatosan fejlesztjük. idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Kiaknázunk ennek érdekében minden lehetőséget az iskolai élethelyzetekben. Választékos stílust várunk el minden szóbeli, írásbeli megnyilatkozáskor. Konfliktuskezelés technikájának elsajátítatása Szituációs esetmegbeszélések, szerepjátékok az
22
iskolai élet valamennyi területén. Magatartás, szorgalom önértékelésnél irányított önkritikát gyakoroltatunk. Az objektív véleményalkotás fejlesztése minden óra feladata. Tanulóink érdekeltté tétele az ismeretszerzés Folyamatos differenciálás, motiválás, ösztönzés. folyamatában. Saját képességeiknek megfelelő feladatok biztosításával tanulási kedvük megőrzése A munkához való pozitív hozzáállás, a kitartás Változatos tevékenységi formákkal fejlesztjük a és a szorgalom kialakítása, illetve fejlesztése tanulók önismeretét, eddzük akaratukat, elismerjük kitartásukat. Képességnek megfelelő legjobb eredmények el- Az értékteremtés és a minőség középpontba álérése, s ezáltal lehetőség teremtése a megfelelő lítása, tájékoztatás adása a középiskolákról, a középiskolába való továbbhaladásra diákok lehetőségeiről. Hagyományaink megőrzése mellett a modern Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy hazánk Európa európai társadalomba tartozásunk erősítése része, de önálló történelemmel, kultúrával rendelkezik, erősítjük a hazaszeretetet. Igény felkeltése a tanulókban az esztétikai él- Olyan világszemlélet kialakítására és formálásáményszerzésre, a természetben meglévő és az ra törekszünk, amely segíti a gyermekeket a ember által alkotott környezeti értékeink meg- szűkebb és tágabb környezetükben való eligabecsülésére. Olyan tevékenységformák beveze- zodásban, amelyben a környezetvédelem és az tése, amelyek képesek pozitív módon alakítani a egészséges életmód hangsúlyos szerepet kap. tanulók saját egészségéhez és a természeti környezethez való viszonyát Az egészséget értéknek tekintő egészséges Ki kell alakítanunk a tanulókban minden tantáréletmódra törekvő magatartás kialakítása. Is- gyi órán alkalmazva olyan gondolkodást és merjék fel a tanulók, hogy csak egészséges kör- szemléletet, ahol felismerik, hogy az egészség nyezetben lehet egészségesen élni érték. Erkölcsi értékek tudatosítása, a gyermekek po- A tanulók pozitív tulajdonságainak fejlesztése, s zitív jellemének formálása ezek kihasználása folyamatosan a mindennapi élethelyzetekben. Hozzájárulunk a pozitív értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához és megalapozásához. Azonos esély biztosítása minden tanuló részére A hátrányos helyzetekből adódó hiányok komaz iskolai oktató-nevelő munka minden terüle- penzálása. tén Demokratikus légkör megvalósítása, a jogok Munkánk során elsajátíttatjuk az öntevékenybiztosítása és kötelességek betartásának elérése ség, az önszerveződés, a saját problémájuk megoldásának készségét. Arra neveljük a tanulókat, hogy figyelemmel kísérjék az őket érintő döntéseket és intézkedéseket. A másság elfogadása, együttműködési képesség Fejlesztjük a tanulók együttműködési- és segíkialakítása a sajátos nevelési igényű vagy más- tőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját a ként gondolkodó társakkal tanulási és a közösségi tevékenységek során. Pedagógusok, szülők és diákok közötti harmo- A nevelő-oktató munkánk hatékonyabbá tétele nikus kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében arra törekszünk, hogy partnereink igényeinek minél jobban megfeleljünk. Kritikai gondolkodás fejlesztése
23
3.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai, módszerei
Alapvető értékként kezeljük az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Kiemelt célnak tekintjük - kulcskompetenciák fejlesztését, - az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, - a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását. A nevelési folyamatokban, a nevelési hatásrendszer alapjának a tanulók tevékenységét tekintjük. Az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányul. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva növekszik. A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyiket egyformán fontosnak tartjuk, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Fontosnak tartjuk az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztését, mint az egész életen át tartó tanulás alapját. A műveltségterületek fejlesztési feladataiban a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítjük meg. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Mindegyik kompetencia részét képzi: - képesség a kritikai gondolkodásra, - a kreativitás, - a kezdeményezőképesség,
24
-
a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatali képesség fejlesztése, az érzelmek kezelése.
Az egységes alapokra épülő differenciálás A tartalmi szabályozást, az egységesítést szolgáló közös alapra a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenységére építjük. Lehetővé tesszük, hogy a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. Figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését és tapasztalatait. A fejlesztési feladataink és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben kibontakoztathassák személyiségüket. A személyiségfejlesztő nevelés-oktatás keretében teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A tanítást a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékeléseként fogjuk fel. Az a pedagógus tudja eredményesen megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait. A tanulásszervezés optimális megoldásához nem tartjuk elégségesnek a képzett pedagógust, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén a következő szempontokat emeljük ki: - Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontjának a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását tartjuk. - Az oktatási folyamat megszervezését segítjük elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, ez ad lehetőséget esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendeződésére. - Az oktatási folyamatban megkülönböztetett figyelemmel alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - A tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) előtérbe állítjuk a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezéséit, problémamegoldásait, alkotóképességét.
25
-
-
-
A tanulásszervezés fő elvének és teendőjének a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálást a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben is alkalmazzuk. Nélkülözhetetlennek tartjuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazását a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése terén. Nem valósíthatók meg a sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési, oktatási feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segíti az együttműködést az iskolák közötti, az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés során.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka főbb módszerei: - felzárkóztatás - differenciált oktatás-nevelés – csoportbontás - szintcsoportok szervezése - team-tanítás - projektmódszer-projekt hét - tömbösített oktatás-nevelés - egyéb tanórán kívüli foglalkozások keretében megvalósított nevelés-oktatás V. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. Cél: -
Személyiségfejlesztés A tanulók iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Közösségi szellemben alakuljon és fejlődjön önismeretük, kritikai gondolkodásuk. Kiegyensúlyozott, kellő önbizalommal rendelkező személyiséggé váljanak. Az erőszakmentes konfliktuskezelési technikákat ismerjék meg, és alkalmazzák a tanulók az áldozattá válás elkerülése érdekében.
Feladat: - A kultúra alapvető eredményeinek megismertetése a tanulók életkori, fejlettségi szintjét figyelembe véve. A képzés kiterjed az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra és a technikára. - A különböző ismeretek elsajátíttatása révén a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakítása, fejlesztése. - Az ismeretek feldolgozásával, az összefüggések feltárásával a tanulók műveltségének megalapozása. - Világszemléletük, világképük formálásával segítjük eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetükben. - Tudatosítjuk a gyermekben a megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat, hogy az formálja jellemét, személyiségének érését.
26
Módszerek, eljárások: A helyi pedagógiai program, helyi tanterv fejezetében meghatároztuk a gyermekek képességeinek fejlődéséhez szükséges ismereteket, fejlesztési követelményeket. -
A kötelező, a választható tanórák és az egyéb tanórán kívüli foglalkozások rendszerébe építve valósítjuk meg a személyiségfejlesztő tevékenységet, teret adva a színes és sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak és a munkának.
Változatos tevékenységi formákban fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddzük akaratukat. Hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Figyelmet fordítunk arra, hogy nyitottan viszonyuljanak a másik emberhez, a mássághoz. Az alsó tagozat (1-4. évfolyam) -
Az iskolába lépő gyermekben óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből a tudatos ismeretszerzés rendszerébe. Fogékonnyá tesszük saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskolában teret adunk a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk.
A felső tagozat (5-8. évfolyam) -
-
-
-
A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializációjú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük tanulóinkat a további tanulási szakaszokra. Fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyakorlatban igazolják a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. A szocializáció folyamatait elősegítjük: - az értelem, érzelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, - az erkölcsi meggyőződés és cselekvés összhangjának felismertetésével, - a kortársi és a nemzedékek közötti kapcsolatok megerősítésével, - az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, - a mindennapi életvitellel összefüggő tudás nyújtásával.
27
2.
Közösségfejlesztés, diákönkormányzat, a tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban
Célok: - A nevelésben a közösség aktív személyiségformáló szerepének kihasználása. - A problémamegoldások során a közösen végzett munka hatékonyságának felismertetése. - Olyan magatartásformák, szokások megtanítása, amelyeket csak aktív részvétel során lehet elsajátítani. - Legyenek képesek a tanulók a szerzett információkból kritikusan kiválasztani a valósakat, tudják elkülöníteni a lényegest a lényegtelentől. - Kommunikációs (érvelési és vita-) kultúra fejlesztése (társadalmi érintkezések, szocializáció). - Demokratikus légkör kialakítása a diákönkormányzati tevékenységek során. - A diákok szerezzenek tapasztalatot abban, hogy problémáikat kulturáltan, kellő hangsúllyal jelezzék, el tudjanak járni saját ügyeikben, tapasztalják meg, hogy a diákönkormányzat az ő képviseletükre, segítségükre jött létre. - Sikerélmény szerzése a diákönkormányzati munkában. Feladatok: - Az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot, a tanulók iskolai és egyéb közösségben való helyes viselkedésformáit, toleráns magatartását az iskolai élet során alakítjuk. Mindezek alapjait az iskola Házirendje képezi. - Az érvelési- és vitakultúra kialakításához megadjuk a lehetőséget a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során, hogy önállóan dönthessenek az őket érintő kérdésekről, kialakulhasson érvelési- és vitakultúrájuk. - Az oktatás-nevelés folyamatában - ahol arra lehetőség nyílik - csoportmunkát alkalmazunk. - Ki kell alakítani a tanulókban a beteg, sérült vagy sajátos nevelési igényű emberek felé irányuló elfogadó, az életben való eligazodásban segítő magatartást. - Kapjanak útmutatást a különböző témakörök tárgyalásakor a helyes testi, lelki, szociális fejlődéshez, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséhez. - Segítő és támogató együttműködés alakuljon ki a diákönkormányzatot segítő tanár és a diákönkormányzat között. - Folyamatos munkakapcsolat alakuljon ki a diákönkormányzat, a diákok, pedagógusok között. Eszközök, módszerek: - Az értékrendszer kialakítására és formálására használjuk fel a tanórákat, kiemelt szerepet kapnak az erkölcstan és osztályfőnöki órák, valamint a tanórán kívüli egyéb foglalkozások. - A közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák tervezésekor figyelembe veszszük mind a szűkebb, mind a tágabb közösség érdekeit, szükségleteit. A közösségfejlesztés tevékenységszervezési elve, hogy az alkalmas legyen a követelmények közvetítésére, a tanulók számára magatartásuk pozitív és negatív következményeinek felismerésére, a társakkal szembeni kölcsönös függésük beláttatására és felelősségtudatuk kialakítására. - A tanórákon kívül rendszeres színház-, hangverseny-, múzeum-, könyvtárlátogatást szervezünk.
28
- Az iskolavezetés tagjai személyesen is kapcsolatot tartanak a diákönkormányzat vezetőivel, képviselőivel. - A diákönkormányzat segítségével, az iskolában elsajátíthatják: az öntevékenység, az önszerveződés, a saját problémáink megoldásának készségeit. - A diákönkormányzat mintát ad arra, hogyan működik a társadalmi képviseleti rendszer. Értékké teszi azt, hogy figyeljünk arra, kit választunk érdekeink szószólójául, illetve azt, hogy figyelemmel kísérjük a minket érintő döntéseket, intézkedéseket. - A diákönkormányzat maga törekszik rendezvényeinek, tevékenységének egy részére fedezetet biztosítani: hulladékgyűjtés, farsang útján. - A diákönkormányzat térítésmentesen használhatja az iskola helységeit, berendezéseit előzetes egyeztetés után. - A diákönkormányzat által szervezett rendezvények: farsang, klubdélutánok, kirándulások, vetélkedők, melyek példát adnak a szabadidő hasznos, kulturált eltöltéséhez. - A diákönkormányzat sikeres munkájának érdekében törekszünk arra, hogy kiemelt hangsúlyt fektessünk a közösségfejlesztő programokra. Iskolai tevékenységformák, ahol a közösségformáló tevékenységek kiemelten megvalósulhatnak: - Tanítási órák, választható órák, rendhagyó tanítási órák, erkölcstan és osztályfőnöki órák - Egyéb tanórán kívüli foglalkozások: - Napközi otthon - Szakkörök - A mindennapos testedzés foglalkozásai (tömegsport és játékos testmozgás) - Gyógytestnevelés - Differenciált képességfejlesztő foglalkozások (pl. felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások) - Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások - Könyvtári foglalkozások - Tanulmányi- és osztálykirándulások - Erdei iskolák - Sportrendezvények - Tanulmányi versenyek - Színház-, hangverseny-, múzeum-, könyvtárlátogatás - Különböző műsorokra való felkészülés - Táborok, túrák - A Diákönkormányzat által szervezett programok VI. Az iskola szereplőinek szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, feladatai és továbbfejlesztésének lehetőségei Cél: - a család és az iskola közös felelősségének erősítése, - a tanulók életkorukhoz, tudásszintjükhöz igazodó egyéni erőfeszítés során fejlődjenek a szülők és a család segítségével, - a tanulók érdekérvényesítésében harmonikus együttműködés a szülőkkel.
29
Az együttműködés alapja: - az új nemzedékről való gondoskodás az egész társadalom ügye, a fő felelősség azonban a családé, - a közös pedagógiai feladatok, - szülő együttműködik a pedagógusokkal, segíti az iskolai nevelőmunkát, - a pedagógus, az iskola segítséget nyújt a szülőnek a nevelési problémák megoldásában, a helyes gyermeknevelésben. Az együttműködésből adódó feladatok: A pedagógus - a szervezett találkozások alkalmával beavatja a szülőket az osztályközösség nevelésének célkitűzéseibe, feladataiba, tájékoztatást ad az elért eredményekről, problémákról, - figyelembe veszi a szülők tapasztalatait, szervezési rutinját, - arra törekszik, hogy az osztály szülői közössége rendszeresen vegyen részt, nyújtson segítséget a gyermekközösség szervezeti életében. A szülő - tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, - tekintse feladatának, hogy az osztályfőnök által javasolt teendőkre gondot fordítson a családi nevelés során, - érezze saját ügyének a gyermeke osztályközösségének tevékenységét. - az iskolai SZMK által felvállalt és meghatározott feladatoknak lehetőségeihez mérten legyen aktív részese. A szülők és a pedagógusok kapcsolattartásának tervezett módjai: a) szülői értekezletek, b) fogadóórák, c) családlátogatások, d) írásos kapcsolatok, e) nyílt tanítási napok, f) együttes felkészülés az iskolai és iskolán kívüli rendezvényekre, g) esetmegbeszélés-konzultáció. Ezen túlmenően az intézmény pedagógusai és vezetői készséggel állnak lehetőleg előre egyeztetett időpontban a tanulók és a szülők rendelkezésére. a) Szülői értekezletek Az osztállyal kapcsolatos feladatok, tájékoztatás színtere. A szülőknek alkalmat nyújtunk pedagógiai ismeretek szerzésére, a nevelési elvek és gyakorlati megvalósításuk megismerésére. Értekezletek típusai: Iskolai szintű szülői értekezletek Az iskola intézményvezetője hívja össze. Témája az iskola egészének távlati és szakaszos pedagógiai munkájából adódik: az iskola nevelési-oktatási cél és feladatrendszere, helyi
30
hagyományai, adottságai, lehetőségei. Különösen jelentős ez, ha új intézményvezető kerül az iskola élére, ha új pedagógiai program, új házirend, új SZMSZ, kerül bevezetésre. Vezeti az iskola intézményvezetője, vagy az intézményvezető-helyettesek. Évfolyamszintű szülői értekezletek Jövendő első osztályosok szülői értekezlete. Pályaválasztási szülői értekezlet. Osztályszintű szülői értekezletek Évente 2-3 alkalommal szervezzük, a témák az aktualitásoknak megfelelően kerülnek meghatározásra. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Rendkívüli szülői értekezletek Előre nem várt problémák megoldásakor szervezzük. Réteg szülői értekezletek Egyéb az iskolai élet sajátosságaiból adódó feladatok megoldására szervezzük (táborozások, rendezvények). Ünnepélyes szülői értekezletek (tanévnyitó, ballagás, tanévzáró) Alkalomszerű szülői értekezletek (Anyák napja, diák-tanár-szülő találkozó stb) b) Fogadóórák Célja: "négyszemközti" beszélgetés a szülővel a tanuló fejlődéséről, problémáinak közös megoldásáról. Évente legalább 2 alkalommal, ősszel és tavasszal a tanulók negyedévi és háromnegyedévi értékelése után tartjuk. Ha a szülőnek bármilyen problémája merül fel gyermeke fejlődésével, nevelésével, tanulásával kapcsolatosan -iskolánk nyitott- előzetes időegyeztetés után megpróbálunk segíteni. c) Családlátogatás Egyre nagyobb szerepet játszik a nevelő-oktató munkában a tanuló személyiségének, munkafegyelmének fejlesztése céljából. Fontos, hogy az osztályfőnök megismerje a gyermekek családi hátterét, életkörülményeit, s tanácsot adjon a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
31
d) Írásos kapcsolatok Tájékoztatófüzetben illetve ellenőrzőkön keresztül történik a tanulók tanulmányi munkájával vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. e) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. f) Együttes felkészülés iskolai rendezvényekre Segítségnyújtás és közreműködés a szülő részéről is a rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. g) Esetmegbeszélés-konzultáció Adott esetben a szülő és a pedagógus konzultációja különös tekintettel a képességkibontakoztató fejlesztésben résztvevő tanulók esetén. Bármelyik fél kezdeményezheti. (A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő pedagógusok és az érdekelt szülők esetében legalább háromhavonta egy alkalommal történő estmegbeszélés szükséges.) Az esetmegbeszélésen részt vevők köre szakemberekkel bővíthető. Kiemelten kell kezelni az adott esetből következő tennivalók felsorolását, annak rögzítését. Fontos szerepe van a későbbiek során a visszacsatolásnak, a bekövetkezett változások megbeszélésének. A tanulók és a pedagógusok kapcsolattartásának módjai: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a DÖK segítő tanár és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola intézményvezetője, vagy helyettesei évente legalább egyszer a DÖK ülésen, - a DÖK segítő tanár havonta egyszer a DÖK ülésen és a DÖK faliújságon keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A DÖK mindenkori pedagógus vezetője, minden tanévben egyszer kezdeményezi a Garays Diákközgyűlést összehívását, amelyen értékelik éves munkájukat. VII. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Az intézményben dolgozó közalkalmazott, óra-adópedagógus feladatait a jogszabályok, a fenntartói és intézményi szabályzók alapján, annak keretein belül köteles ellátni. A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjaként őt megillető jogait. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról; a tanulók fegyelmi ügyeiben; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített veze-
32
tési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. Pedagógiai, munkaköri feladatok: Folyamatosan törekedjék szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Felelős a munkaterületére vonatkozóan a tanórai és tanórán kívüli feladatok magas színvonalú megvalósításáért, a rendezvények zökkenőmentes lebonyolításáért. Segíti – munkaköri kijelölés alapján - a diákönkormányzat munkáját, részt vesz üléseiken, tájékoztatja őket az iskolavezetés döntéseiről. Felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjéért, színvonaláért. Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a felelősségi köréhez tartozó tanulók, pedagógusok. Határidőre elvégzi a feladatkörébe tartozó adminisztrációs feladatokat. A munkaközösség-vezető elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik együtt az iskola-vezetéssel, valamint részt vesz a nevelő-oktató munka reá vonatkozó szakmai részterületeinek tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai: Az előző részben megfogalmazott pedagógiai feladatokon túl az osztályfőnöki megbízással rendelkező, az osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyet a Pedagógiai Program hatáskörébe utal. Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére. Kapcsolatot tart az osztályában tanító pedagógusokkal, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén Fót Város Egyesített Szociális, Egészségügyi Intézmény valamint a Fáy András Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival. Munkája során figyelembe veszi a diákönkormányzat programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében. A rábízott közösség minél jobb megismerésére és a pedagógiai koordináció miatt látogathatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain, előzetes egyeztetés alapján. Szükség szerint családlátogatásokat végez. Szülői értekezletek, fogadó órák keretében a gyermek fejlődését a gondviselőkkel megbeszéli. 7-8. osztályban tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a továbbtanulással kapcsolatos teendőkről, segítséget nyújt felvételi jelentkezéshez. A továbbtanulással járó adminisztrációt elvégzi. A szülőket tájékoztató füzet útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak. Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e. A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a jogszabályok és helyi szabályzók alapján intézkedik. Pontosan ellátja megbízatásával járó adminisztrációs teendőket, vezeti a dokumentumokat (törzskönyv, napló, bizonyítvány, tájékoztató füzet, statisztika, kérdőívek -kiosztása, begyűjtése, értékelése-.) Folyamatosan ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet 33
bejegyzéseit, az adott tanév munkatervében szereplő ellenőrzési tervnek megfelelően. Az eltéréseket javítja, az esetleges osztályzatok hiányosságát jelzi a szaktanárnak. Havonta értékeli az osztályába járó tanulók magatartását, szorgalmát, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel. Osztályterme dekorációjának, rendjének kialakítása, a bútorok és tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata. Az iskolai munkaterv, osztályfőnöki tanmenet szerint előkészíti a tanulmányi- és osztálykirándulásokat, erdei iskolai programokat és azokon aktívan részt vesz. VIII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók 1.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje
Célok: - A kiemelt figyelmet igénylő tanuló személyiségének fejlesztése, hogy képes legyen beilleszkedni az osztály- és iskolaközösségébe. - A tanuló sajátítsa el és tartsa be a közösségi együttműködés szabályait. - Fogadja el és tolerálja a másságot. Feladatok: - A várható problémák kialakulása előtt az arra illetékes személyek és szervek értesítése, hogy megakadályozzuk a gyermek személyiségének torzulásait, segítse személyiségének fejlődését. - Beiskolázáskor, az optimális osztálylétszámok kialakításakor szakértői vélemények figyelembe vétele. - A gyermek pozitív tulajdonságainak feltárása, támasz nyújtása a fejlesztéshez. - A tanulói személyiség megismerésének folyamatában a tapasztalt tünetek elemzése, sokoldalú tanulmányozása szakemberek segítségével.(pszichológus, gyermek neurológus, fejlesztő pedagógus, logopédus) - A kiváltó okok feltárása, megismerése. - Rendszeres, következetes fejlesztés, együttműködve a különböző szakemberekkel. - Szükség esetén javaslattétel a szülőknek, a megfelelő vizsgálatok elvégzésére az arra szakosodott intézményekben. - A problémás gyerekek érzelmi kapcsolatainak fokozott figyelemmel kísérése, a társas viszonyok rendezettsége érdekében az iskolában és a családban. - A gyermekek megnyilvánulásainak folyamatos megfigyelése, javítása, korrekciója. Módszerek: - Azonnali pozitív vagy negatív visszajelzés. - Rövid, tömör, egyszerre csak egy utasítás adása. - A közösségi szabályok következetes betartatása. - A jó tanár- diák viszony kialakítása, amely a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épül. - Nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartás. - A szülő és gyermek kapcsolatának megerősítése, dicséretekkel. - Drámajátékokkal a feszültség oldása. - Páros szituációs gyakorlatok. - A konfliktusok oldása irányított pedagógiai beszélgetésekkel. - Szabadidős foglakozásokon a megfelelő magatartási minta begyakorlása.
34
- A problémás gyerekek egymástól távol ültetése. - A megfelelő szakemberhez való eljuttatás. - Pszichológus, gyógypedagógus segítségének kérése. Eljárások: - A kiemelt figyelmet igénylő tanuló foglalkoztatásához a Szakértői Bizottság szakvéleményét kérjük. - A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján a kiemelt figyelmet igénylő tanulót (amely a lejáratig érvényes) a szülő írásbeli kérésére az intézményvezető mentesítheti az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól. - Az osztályozó vizsgán, a javítóvizsgán biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az engedélyezett segédeszközök használatát (számológép, írógép, számítógép). Szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbeli beszámolóval váltjuk fel és fordítva. - A határozatot megkapja a kérelmező szülő, a tanuló osztályfőnöke és a szaktanár. - A határozat egy tanévre szól. - Az intézményvezetői határozat alapján a tanuló teljesítményéről szöveges értékelést és minősítést kap. 2.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók felzárkóztatását segítő programok
Célok: - A gyerekek speciális fejlesztése azért, hogy képesek legyenek megfelelni az elvárásoknak. - Esélyegyenlőség biztosítása számukra. - A másság elfogadtatása az iskola tanulóival. Feladatok: - Beiskolázáskor a különféle szakértői vélemények figyelembe vételével a tanuló számára legmegfelelőbb osztályban való elhelyezés. - A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrése, személyiségük megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. - Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. - Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. - Rendszeres, következetes fejlesztés, együttműködve a különböző szakemberekkel. - Rendszeres tájékoztatás a szülők felé a gyermek fejlődéséről, segítségnyújtás az otthoni tanuláshoz. - Fejlesztő foglalkozások biztosítása (fejlesztő, gyógytestnevelés, logopédiai) - A tanulók megfelelő szakmai szolgáltató szervezetekhez irányítása Módszerek, eljárások: - Az első osztályos tanulóknál tanév elején DIFER felmérés készítése, a tanulási nehézségek kiszűrésére. - Újonnan érkező gyermekek tanulási képességeinek felmérése, előéletének megismerése, esetleges problémák jelzése a szülő és az osztályfőnök felé. - Szükség esetén javaslat tétel a szülőknek, a megfelelő vizsgálatok elvégzésére, az arra szakosodott intézményben. - Az 1-4. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel biztosítása - Egyéni, konkrét fejlesztési terv elkészítése.
35
- Differenciált óravezetés és foglalkoztatás az egyéni igények alapján összeállított feladatsorokkal. - Egyéni motiválás, sikerélményhez juttatás, támaszkodva az egyéni képességekhez. - Délutáni foglalkozás keretében a fejlesztőpedagógus bevonása a kompenzáló folyamatba. - Napközis foglalkozásokon való részvétel biztosítása, szükség esetén napközis ellátásra kötelezés intézményvezetői határozattal. - A Szakértői Bizottságtól segítség kérése a tanulási nehézségek megállapításának érdekében. - Az újonnan érkező tanulók logopédiai, pszichológiai és iskolaorvosi szűrése külső szakemberek segítségével. - Az iskolakezdőknél a tanév első hónapjában a gyógytestnevelő és az iskolaorvos közös felmérése, a szülők és az osztályfőnök tájékoztatása. - Az intézményvezető felmentheti részben vagy egészben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a tanulót, ha az egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. - Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményvezető által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. - Felzárkóztatást szervezünk (egyéni- egy-három tanuló részére szervezett- foglalkozás keretében), továbbá egyéb tanórai foglalkozások keretében fejlesztjük tanulóinkat. E szerint járunk el akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. 3.
Integrációs felkészítés
Célok: A tanulókra vonatkozóan: - A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. - A tanuláshoz való viszony áthangolása (érdekeltség a tanuló, a szülő és a nevelő szempontjából). Tanulás, tudásszerzés iránti motiváció felkeltése, és fenntartása a napi iskolai sikerek segítségével. - A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon (kooperatív módszer alkalmazásával). - Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása (tanórán, napköziben, egyéni foglalkozásokon). - A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése tudatosan. - Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása (of, középiskolák, intézményvezető). - Személyiségfejlesztés folyamatosan. - A szabadidő hasznos eltöltése (DÖK programok, információszerzés és részvételszakkörök, nyári táborok). A pedagógusokra vonatkozóan: - Szemléletváltás: száműzni a tanítási órákról a közömbösséget, folyamatos motiváció biztosítása. - A már eddig is részben alkalmazott, integrációt segítő, egyénre szabott, optimális fejlesztést biztosító szervezési módok és tanítási technikák elfogadtatása és még tudatosabb alkalmazása. - Képzések: módszertani eszköztár bővítése.
36
- Partnerközpontú nevelés: pedagógus – tanuló pedagógus – szülő pedagógus – pedagógus pedagógus – külső partnerek. Intézményünk egészére vonatkozólag: - nem emelkedik az osztályismétlők száma, - nem emelkedik az iskolai rendszerből idő előtt kikerülők száma, - nő az érettségit adó intézményekben továbbtanulók száma, - az országos kompetenciamérés eredményeit megtartjuk, - az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, és együttnevelésére, - az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel, - az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Feladatok: - Megfelelés a jogszabályi előírásoknak. - Együttnevelés megvalósítása. - Együttnevelést elősegítő módszerek alkalmazása. - Párbeszéd a szülőkkel a különböző fórumokon, s a mindennapokban. - Értékelési rendszer folyamatos felülvizsgálata a gyakorlati tapasztalatok alapján. - Belső ellenőrzési rendszer áttekintése, alkalmazása (IMIP). Módszerek: 1. Alkalmazás feltételeinek biztosítása. - Integrációs stratégia kialakítása. - Fokozott odafigyelés az iskolába való bekerülés előkészítésére. - Együttműködési és partnerségi kapcsolatok felülvizsgálata, értékelése és lehetőségek szerinti gazdagítása, bővítése. - Az integrációval kapcsolatos célok, feladatok, programelemek beépítése az iskolai alapdokumentumokba és azok mellékleteibe (HPP, HTT, IMIP). 2. Tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer kialakítása, kiválasztása és bekapcsolása az iskola napi pedagógiai gyakorlatába. Ennek legfontosabb elemei: - kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek, - integrációt segítő programelemek, - továbbhaladás feltételeit biztosító programelemek, - a tanári együttműködés formáinak kialakítása, - a három havonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközeinek kiválasztása. 3. Elvárható eredmények teljesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai értékelése. 4. Önértékelés évenkénti elvégzése hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az integrációt segítő módszertani elemek: - a differenciált egyéni bánásmód és egyéni ütem meghatározása a pedagógiai programban - az együttnevelés pedagógiai hatékonyságának és esélyeinek növelése érdekében differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák, drámapedagógiai lehetőségek alkalmazása a tanórákon - egészséges életmódra nevelés- drogprevenciós programok - hatékony tanuló megismerési technikák (beszélgetés, viselkedés megfigyelése) 37
A szervezetfejlesztés módszertani feltételei: - célirányos továbbképzések (kooperatív tanulás), - pedagógusok másoddiploma illetve szakvizsga megszerzését célzó továbbtanulásának segítése az iskola pedagógiai érdekeinek, szükségleteinek, valamint a pedagógusok készségének és érdeklődésének megfelelően - folyamatos korrekció a program igénye szerint. Eljárások: Az integrációs fejlesztésre felkészítés a Garay János Általános Iskola minden osztályában a 2008/2009-es tanévben vette kezdetét a bevezetési ütemterv alapján. Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése - óvodai fejlesztőprogram megismerése - az óvodai nagycsoportban történő képességvizsgálat megismerése a kapcsolattartás színterei: - GARAY OVISULI, a hagyományok alapján, - szülői tájékoztató programok (értekezlet, fogadóóra, aktuális megbeszélések). Beiskolázás A 2007/2008. tanévben az intézményünkbe járó hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók felmérése a jogszabályoknak megfelelően. Az első osztályba kerülő tanulók képességvizsgálata a Fáy András Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat keretében működő Nevelési Tanácsadó és a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (1088 Budapest, Vas utca 10.) részéről - igény szerint. Szervezetfejlesztési terv: Iskolán belül: - integrált osztályok kialakítása az eddigiekhez hasonlóan, - választható tárgyak keretében – alsó tagozaton, - csoportbontások (idegen nyelv, informatika - felső tagozaton), - napközi otthoni csoportok kialakítása, - 8. osztályosoknak felvételi előkészítő (matematika, magyar nyelv és irodalom, fizika, kémia) - Osztályfőnöki órák tematikája - dys-prevenciós program - tanulásmódszertan - kommunikációs képességeket fejlesztő program (pl.: újságíró szakkör) - tantárgyi képességfejlesztő program (pl.: rajztanítás) - néptánc-, zeneoktatás - kézművesség - mindennapos testnevelés - DÖK programok - hagyományoknak megfelelő rendezvények
38
Iskolán kívül: - osztálykirándulás - iskolánk táborai, - erdei iskola - versenyek - színház, múzeum, hangverseny látogatások - Fót Város Egyesített, Szociális, Egészségügyi Intézménye által nyújtott lehetőségek igénybevétele - iskolaorvos, védőnő előadásai Együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése - Éves terv készítése a szülők és pedagógusok kapcsolattartásának tartalmi kérdéseiről - A Gyermekjóléti Szolgálat és az iskola GYIV felelőse közös programot dolgoz ki az iskolába kerülő tanulók és családjuk segítésére az igényeknek, problémáknak megfelelően közös családlátogatások, ha kell intézkedések megtételével Műhelymunka – a tanári együttműködés formái A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló-egyéni fejlesztési terv alapján történő - haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. Kompetencia alapú értékelési rendszer - a szöveges értékelés rendszerének kidolgozása (helyi tanterv), - egyéni fejlődési naplók vezetése (folyamatos, ellenőrzött). A továbbhaladás feltételeinek biztosítása - pályaorientáció (középiskolai nyílt napok látogatása, szülői értekezlet, szaktárgyi felkészítés felvételi vizsgára).
4.
Nem szakrendszerű oktatás
A nem szakrendszerű oktatás célja - A iskolai alapozó funkciók hatékonyságának eszköze. - Az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. - A fejlesztés középpontjában a személyiség álljon. - Pozitív folyamatot indítson el a személyiségben, növelje az akaraterőt és fokozza tanulási motivációt. - Csökkentse a teljesítményszorongást. - Pozitívan erősítése a pedagógus, gyerek, szülők közötti kapcsolatot. A nem szakrendszerű oktatás keretében fejlesztendő területek Városunk demográfiai adatai, iskolánk körzetének lakossági összetétele alapján az alábbi alapozó funkciók, készségek fejlesztését tartjuk kiemelten fontosnak:
39
Kulcskompetenciák Alapkészségek -
-
Olvasáskészség Íráskészség: kiírt íráskészség kifejlesztése Elemi számolási készség: - számírási készség - mértékegység-váltás - 100-as számkörben a négy alapművelet készsége Elemi rendszerező készség Elemi kombinatív készség
A fenti készségek, fejlesztését a jelenlegi tantárgyi szerkezetben végezzük, az adott csoport szükségleteihez igazodva. Értékelés Célja: -
Fejlesztés központúság jellemezze Személyre szóló és ösztönző legyen Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat Rendszeres és folyamatos visszajelzést adjon Legyen érthető mind a tanuló, mind a szülő számára
A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulók értékelésének módja, rendszere nem különül el az iskola többi diákjának értékelésétől, de itt legfőbb célként a pozitív megerősítést tartjuk szem előtt.
5.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Cél: A szociális hátrányok enyhítése, kompenzálása, az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megteremtése Feladatok: - Integrációs felkészítés keretében képesség-kibontakoztató felkészítés - Ügyeletek biztosítása, ellátása (reggel, délután, iskolai szünetek) - Az önkormányzat felé javaslat tétel az önkormányzati segélyezésre (rendszeres nevelési segély, étkezési segély, rendkívüli szociális segély, lakhatási támogatás). - Ingyenes tankönyvellátás. - Költségek átvállalása (versenyek, táborozás). - Jelzés a segítő hálózatnak (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámügy, Jegyző) Módszerek, eljárások: - Integrációs felkészítés keretében képesség-kibontakoztató felkészítés bevezetése a 2008/2009-es tanévtől a bevezetési ütemterv szerint. - Az osztályfőnökök javaslat tétel önkormányzati segélyezésre (rendszeres nevelési segély, étkezési segély, rendkívüli szociális segély).
40
-
-
-
6. -
-
-
-
A tanuló otthoni tanulási feltételeinek nem megfelelő volta esetén iskolánk intézményvezetője napközis ellátásra kötelező határozatot hoz (ez esetben ingyenes az étkezés). A rossz körülmények jelzése az osztályfőnök feladata. Jó tanulmányi eredmény esetén a levelező versenyek költségeit az iskola átvállalja. Tantárgyi versenyekre a helyi, területi, országos forduló nevezési díját intézményünk átvállalja. A rászorultság és a tanuló magatartása, szorgalma függvényében kedvezményes iskolai táboroztatásra adunk lehetőséget. Amennyiben a gyermek ingyenes tankönyvre nem jogosult, de szociális helyzete rossz, az iskolai könyvtárból tartós tankönyveket kölcsönözhet. Az iskola a tanuló érdekében szükség esetén jelzi a rossz szociális helyzetet, veszélyeztető körülményeket a segítő hálózatnak (iskolaorvos, védőnő, családgondozó, gyámhatóság jegyző). Az osztályfőnökök és a szaktanárok fokozottan figyelnek a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előrehaladására. Az iskola – előzetes időpont egyeztetés után - lehetőséget biztosít a szülőknek a konzultációra, gyermekük tanulmányi munkájával, iskolai problémáival kapcsolatban. A tanulók felügyeletét a szülők írásbeli kérésére reggel ¼7-től biztosítjuk. Délután a napközis foglalkozáson végeztével 16-17 óra között tartunk ügyeletet azoknak a tanulóknak, akiknek a felügyelete 16 óra után nem megoldott. A tankönyvtámogatás alapelvei A 2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról alapján az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára - normatív támogatás alapján - a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenes tankönyveket. Továbbá a 2013/14-es tanévtől az első osztállyal kezdődően felmenő rendszerben megrendeljük és tanulóinkhoz eljuttatjuk az állam által biztosított ingyenes tankönyveket. Az iskola részére vásárolt tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A tanév közben érkező, ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára a tankönyveket tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzésével, vagy a KELLO-tól történő évközi rendeléssel biztosítjuk. Az iskola tanulói számára biztosítjuk a kötelező olvasmányok könyvtári kölcsönzésének lehetőségét is. Egyes feladatgyűjteményeket, forrásszemelvény-és szöveggyűjteményeket teljes tanulócsoportok számára biztosítunk. A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendeletnek megfelelően az iskola intézményvezetője minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell, a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvpiac rendjét szabályozó 2001. évi 37. törvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van,
41
-
-
7.
további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola intézményvezetője a meghatározott, véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. Az alkalmazható tankönyvek, kiválasztásának elvei
tanulmányi
segédletek,
és
taneszközök
A tankönyvválasztás elvei: - A köznevelési törvény értelmében, az iskolában használt tankönyvek, taneszközök kiválasztása a nevelőtestületek hatásköre. - A pedagógust megilleti a szabad, a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az alkalmazni kívánt tankönyv megválasztása azzal a kiegészítéssel, hogy a 2013/14-es tanévtől kezdődően első osztálytól felmenő rendszerben alkalmazva a matematika tantárgyat kivéve köteles az adott tárgyból, műveltségterületről a tankönyvjegyzéken szereplő tartósként akkreditált tankönyvek közül választani. (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 27. § (2)).
- A tankönyvet úgy választjuk meg, hogy az a tankönyvrendelés és ellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint minden tanulónak biztosított legyen. - A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 27. § (1))
- Az iskola intézményvezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 27. § (6)) - A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 27. § (3))
42
- Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1– 4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 27. § (4))
- Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan akkreditált nyomtatott, vagy elektronikus taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, e-tananyag, CD, DVD stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepelnek. - Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 27. § (5))
- A választott tankönyv a tanév ideje alatt nem változtatható meg. - Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg. - A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek, illetve az egyes szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg maximálisan az iskola helyi tantervének! - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket az iskola rászoruló tanulói ingyenesen használhatják. - Tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjon a tanuló szükségleteihez, felfogóképességéhez. - Legyen figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló, jól olvasható és áttekinthető. - Az alaptankönyvhöz tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. Ez különösen azokra a kötelezően választandó, állam által finanszírozott, ingyenesen biztosított tartós tankönyvekre vonatkozik, melyek nem tartalmazhatnak beírással, kitöltéssel teljesíthető feladatokat. - Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók átadhassák használt tankönyveiket, ha az, tartalmában nem változik. A 8. évfolyam elvégzése után amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez, a könyvtár állományába vissza lehet szolgáltatni. - A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően – a szülők képviselőivel egyeztetve – döntést hoz.
43
8.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Célok: - A tanulók testi, lelki épségének megóvása. - A gyermekek életútjának figyelemmel kísérése. - A hátrányos megkülönböztetés elkerülése. - Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megteremtése. Feladatok: - Az ifjúságvédelmi felelős folyamatos kapcsolattartása a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal és a velük foglalkozó pedagógusokkal. - Javaslat tétel a gyermekvédelmi törvényben előírt anyagi juttatásokra (ingyenes tankönyv, rendszeres nevelési támogatás, rendkívüli segély, étkezési támogatás, lakhatási támogatás). - Szükség esetén javaslat a gyámhatóságnak intézkedésre az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. - Javaslat költségátvállalásra táborozáshoz, tanulmányi versenyek nevezési díjához, levelező versenyek térítési díjához. - Folyamatos kapcsolattartás az érintett gyermekek érdekében a szakmai szervezetekkel és a családdal. - Képesség-kibontakoztató fejlesztés megszervezése halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Módszerek, eljárások: - Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel. - Családlátogatás, környezettanulmány készítés. - A gyermekvédelmi felelős fogadó órája a szülők számára. - Kapcsolattartás a: - Pedagógiai Szakszolgálattal, - Gyermekjóléti Szolgálattal, - Fót Polgármesteri Hivatal Humáncsoportjával, - Iskolaorvossal és védőnővel, - Karitatív szervezetekkel és a Vöröskereszttel.
9.
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Célok: - A tehetséges tanulók képességeinek maximális kiaknázása, továbbfejlesztése, személyiségük harmonikus fejlesztése. - Társuljon a kiemelkedő képesség értékes személyiségjegyekkel, pozitív emberi tulajdonságokkal. Feladatok: - A tehetséges tanulók kiemelkedő képességeinek felismerése, érdeklődési körének feltárása, pontos körülhatárolása. - A tanuló viselkedésén és teljesítményén keresztül a jellem és akarati vonások megismerése. - Azoknak a személyiségjegyeknek a feltárása, amely pozitívan segítik fejlődésüket. - Fejlődésük folyamatos figyelése, a pozitív változások elemzése.
44
-
Megfelelő motiválás és értékelés. A mutatkozó eredmények mélyreható elemzése, elismerése.
Módszerek: - Serkentő atmoszféra megteremtése. - Megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakítása, az egyéniség kölcsönös tisztelete. - Differenciált óravezetés, egyénre szabott feladatok. - Képességeinek megfelelő versenyeken való indítás (helyi, területi, országos versenyek). - A 8. évfolyamosoknak felvételi előkészítők indítása. (matematika, kémia, fizika, magyar tantárgyakból). - Levelező tanulmányi versenyeken való részvételre ösztönözzük a tehetséges tanulókat. - Szakkörök indítása (művészetbarát, kerámia, rajz, természetjáró, természetvédő, stb). - Pályaorientációs foglalkozások szervezése. Az osztályfőnökök szervezik osztályfőnöki óra keretében, naprakész információkkal látják el a tanulókat és a szülőket. - Védőnő, iskolaorvos vizsgálatai alapján a tanulók egészségügyi állapotának feltárása, segítése a helyes pályaválasztásban (6. osztálytól). - Sportolási lehetőségek biztosítása délutánonként külön sportfoglalkozás keretében. - Iskolakönyvtár minden hétköznap a tanulók rendelkezésre áll. Eljárások: - Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai alapkészség fejlesztő, környezetvédelmi, számítástechnikai, kézműves, rajz, testnevelés foglalkozásokat szervez. - Tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk idegen nyelv, matematika, számítástechnika, magyar nyelv tantárgyakból. A rendelkezésre álló időkeret egyenletesen elosztva, az aktuális témához kapcsolva használjuk fel a helyi, területi, országos versenyek időpontjához igazodva. IX. A teljes körű egészségfejlesztési program, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési és környezeti nevelési felfogásunk rendszerszemléletű, azt a gondolkodásmódot követjük, hogy minden mindennel összefügg. Valamennyi nevelési és oktatási tevékenységbe beépítjük az egészségnevelési és drogprevenciós tevékenységeket. Az egészség fogalmán a test és a lélek egészségét és egységét értjük. 1.
Alapelvek, célok, feladatok
Alapelv: „Az egészség, az egészséges személyiség érték!” Cél: -
Az egészségfejlesztés lehetőségét megteremtő környezet kialakítása, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése. Személyiségformálás, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Olyan emberek nevelése, akik a természeti és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak. 45
-
A tanulók a természettel harmonikusan tudjanak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni. Az egészséget értéknek tekintő egészséges életmódra törekvő magatartás kialakítása. A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása Kritikus fogyasztói magatartás kialakítása.
A teljes körű egészségfejlesztés kiemelt feladatai, területei: - az egészséges táplálkozás, - a mindennapos testnevelés, testmozgás, - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, - a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, - a személyi higiéné Feladatok: - Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra példamutatással. - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. - Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. - Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. - Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - Kiemelt feladatunk, hogy a gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. - Fogékonnyá kell tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására. - Segíteni kell a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását. - Át kell adni a helyes döntések meghozatalához szükséges ismereteket. Biztosítani kell az értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen helyzeteket. - Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor az egészséges, környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. - Ki kell alakítani a károsodásokat megelőző gondolkodást. - Bűnmegelőzés, az egészséges személyiség fejlesztésével. - Meg kell ismertetni a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. - Az ökológiai szemlélet tükröződjön a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásában, a megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységben.
46
-
2.
A egészség- és környezetvédelmi szemlélet beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba is. Az iskolai adminisztráció területén csökkenjen a papírfelhasználás, pl: kicsinyítés, kétoldalas fénymásolás, digitális információ áramlás alkalmazásával. A környezetóvó-, javító tevékenységek során be kell kapcsolódni a természetvédelmi szervezetek munkájába. Együttműködés formái
Személyek Tanárok: Az iskolában tanító pedagógusok környezettudatos magatartásukkal mutatnak példát a tanulók számára. Folyamatosan figyelemmel kísérik a médiában megjelenő egészségneveléssel, környezetvédelemmel és drogprevencióval kapcsolatos információkat. Alkalmanként részt vesznek a témához illő tanfolyamokon, továbbképzéseken. Iskolánkban működik egészségvédelmi munkacsoport. Egy fő drogügyi koordinátori tevékenység ellátására jogosító szakképzettséggel rendelkezik, 3 fő részt vett egészségnevelési akkreditált szakképzésen. Osztályfőnökök: Fontos szerepet töltenek be az egészséges életmódra nevelés, pozitív minták közvetítése, az osztályfőnöki órákon az önismereti és drogpervenciós témák feldolgozása terén. Diákok: Nyitottan, az élet minden területére kiterjedően elsajátítják, gyakorolják az egészséges életmód kialakításához és fenntartásához szükséges eljárásokat. Iskolaorvos, védőnő: Felvilágosító előadások tartanak. Gyermekvédelmi felelős: Eljár a gyermekek érdekében, képviseli a tanulókat, testi-lelkiszociális problémáik megoldásában. Szülők: Példamutató életvitelükkel nevelnek a helyes szokások kialakítására. Aktívan közreműködnek az iskolai egészségnevelési programok végrehajtásában. Intézmények Fenntartó: biztosítja a pedagógiai programunkban megfogalmazott teljeskörű egészségnevelési és környezeti nevelési programban meghatározott célok, feladatok megvalósítását szolgáló tárgyi és személyi feltételeket. Működtető önkormányzat: Biztosítja a rászoruló családok, tanulók számára a szociális ellátást, gyámügyi tevékenységet folytat, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Biztosítja a pedagógiai programunkban megfogalmazott teljes körű egészségnevelési és környezeti nevelési programban meghatározott célok, feladatok megvalósítását szolgáló tárgyi feltételeket. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat: A szociális problémákkal küzdő családokat, ezzel a rászoruló gyermekeket segíti tanácsokkal, életvezetési ismeretekkel, ügyes bajos dolgaik intézésében való közreműködéssel.
47
Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény: A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket, tanulókat és családjukat segíti, szükség estén egyéni és csoportos terápiákkal. Iskolafogászat: Az évenkénti szűrővizsgálat elvégzésével, a tanulók fogazatának gyermekfogászati rendelésen történő ellátásával a gyermekek egészséges fejlődését segíti elő. A területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi hatóság munkatársa előadásokat, foglalkozásokat tart, tájékoztató anyagokkal segíti nevelő munkánkat. Vöröskereszt: Segítő akciókat szervez, ruhaneműt, élelmiszert adományoz a rászorulóknak. Rendőrkapitányság: Előadások, foglalkozások, vetélkedők, bemutatók tartásával, pályázatokkal, tájékoztató anyagokkal segítik nevelő munkánkat. Egyéb anyagi erőforrások Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai és tanórán kívüli egyéb foglalkozások keretében valósítunk meg, az állam a fenntartón keresztül támogatja. Egyre fontosabbá vállnak: - Egyéb állami források: pályázatok, - Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások, - Magánforrások: alapítványok, szponzorok, - Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások.
3.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Az egészségfejlesztés kiemelt feladatai áthatják az iskolai élet teljességét. Az egészségfejlesztés, környezeti nevelés színterei, módszerei: a) Hagyományos tanórai foglalkozások Évfolyam Tanóra 1. Magyar nyelv
Tartalom Módszer élő- és élettelen környezetünk, Magyar irodalom, személyi higiéné, helyes táplálkozás, ölMatematika, tözködés, napirend, Idegen nyelv a környezet mennyiségi viszonyai, Környezetismeret, környezetünk értékeit bemutató irodalmi didaktikai játéVizuális kultúra, alkotások kok Ének-zene, Tech- rendszeres mozgás nika, életvitel és természetes anyagok gyakorlat természeti szépség felismerése, ábrázolása Testnevelés és az élettelen természet hangjai a zenében sport, Erkölcstan baleset megelőzés beszélgetés társas viselkedés, elfogadó magatartás kialakítása ökológiai szemléletmód az emberi szervezet felépítése, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség, tisztál48
2.
3.
4.
Magyar nyelv Magyar irodalom, Matematika, Idegen nyelv Környezetismeret, Vizuális kultúra, Ének-zene, Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport, Erkölcstan
Magyar nyelv Magyar irodalom, Matematika, Idegen nyelv, Környezetismeret, Vizuális kultúra, Ének-zene, Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport, Erkölcstan
Magyar nyelv Magyar irodalom, Matematika, Idegen nyelv, Környezetismeret, Vizuális kultúra, Ének-zene, Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és
kodó és tisztítószerek, étkezési szokások, napirend és szabadidő, egészséges életmód élő- és élettelen természet, összefüggései egészséges táplálkozás, személyi higiéné helyes testtartás környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotások rendszeres testmozgás, sportjátékok természetes anyagok természet szépségeinek ábrázolása népi gyermekjátékok, népdalok baleset megelőzés társas viselkedés, elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése ökológiai szemléletmód az emberi szervezet felépítése, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség, tisztálkodó és tisztítószerek, étkezési szokások, napirend és szabadidő, egészséges életmód a hazai táj szépségei az emberi test, egészségünk védelme, helyes napirend, étkezési szokások érzelmek kifejezése az anyanyelv segítségével. a környezet mennyiségi viszonyai, gyakorlati példák viselkedéskultúra rendszeres testmozgás természetes anyagok természet szépségeinek ábrázolása a természet szépségeinek megjelenése a zenében személyi higiéné baleset megelőzés társas viselkedés, elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése ökológiai szemléletmód az emberi szervezet felépítése, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség, tisztálkodó és tisztítószerek, étkezési szokások, napirend és szabadidő, egészséges életmód a hazai táj és az emberek életének kapcsolata a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledés környezet- és természetvédelemi témák feldolgozása a környezet mennyiségi viszonyai, alakíthatósága, hatása az emberek életére egészséges életmód, mozgás fontossága, káros szenvedélyek megelőzése
49
adatgyűjtés, táblázat grafikonkészítés
szemléltetés
megfigyelés
kísérlet
terepgyakorlat
modellalkotás
esztétikai érzékenység fejlesztése
közösségépítés
szelektív hulladékgyűjtés
komposztálás
népi iparművészet harmónia a zenében, a zene közösségteremtő szerepe személyi higiéné baleset megelőzés társas viselkedés, elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése ökológiai szemléletmód az emberi szervezet felépítése, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség, tisztálkodó és tisztítószerek, étkezési szokások, napirend és szabadidő, egészséges életmód Magyar nyelv környezetünk értékeit bemutató irodalmi Magyar irodalom, alkotások. Idegen nyelv, Makörnyezet- és természetvédelemi cikkek, tematika, Történekönyvek feldolgozása lem, társadalmi és a környezet kialakulása, a környezeti válállampolgári isme- tozások hatása a gazdálkodásra retek, Természeta környezet mennyiségi és térbeli viszoismeret, Ének-zene, nyainak megfigyelése, adatgyűjtés Vizuális kultúra, hagyományos anyagok használata, haszTechnika, életvitel nálati tárgyak és gyakorlat, Testaz emberi szervezet, étkezés, testtartás, nevelés és sport, higiénia Informatika, Erkörnyezeti hatások kölcstan, Osztálykörnyezetvédelem főnöki a természet zenei ábrázolása, a természet szépségeinek megjelenése a népdalokban, zenei-környezeti harmónia, zenei környezetszennyezés bűnmegelőzés konfliktuskezelés önismeret ökológiai szemléletmód az emberi szervezet felépítése, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség, tisztálkodó és tisztítószerek, étkezési szokások, napirend és szabadidő, egészséges életmód személyi higiéné baleset megelőzés társas viselkedés, elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése Magyar nyelv az egész világot érintő globális problémák Magyar irodalom, felismerése Idegen nyelv, Maa társadalom és az egyén felelősségének tematika, Történefelismerése, a feladatok a problémák kelem, társadalmi és zelésében, megoldásában helyi történelmi állampolgári isme- értékek tisztelete. környezetünk értékeit retek, Informatika, bemutató irodalmi alkotások Fizika, Biológiaa környezet mennyiségi és térbeli viszoegészségtan, Késport, Erkölcstan
5-6.
7-8.
50
mia, Földrajz, Ének-zene, Vizuális kultúra, Testnevelés és sport, Erkölcstan, Osztályfőnöki
nyainak megfigyelése, adatgyűjtés, elemzés, következtetések levonása a környezeti változások magyarázata, az egészségkárosító hatások csökkentésének lehetőségei a környezeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás környezet-egészségügyi problémák, megelőzési módok ökológiai szemléletmód az emberi szervezet felépítése, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség tisztálkodó és tisztítószerek, étkezési szokások, napirend és szabadidő, egészséges életmód környezetvédelem természetes anyagok használata bűnmegelőzés konfliktuskezelés önismeret pályaorientáció személyi higiéné baleset megelőzés társas viselkedés, elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése
b) A mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások A 2011/2012-es tanévtől kifutó rendszerben megvalósuló foglalkozások Első-negyedik évfolyam - Óraterv szerint heti 3 testnevelés óra évfolyamonként - A 4-5. napon játékos testmozgás: 750 -től 820 -ig, és/vagy tömegsport A tömegsportot és a játékos testmozgás foglalkozásait az órarendben azokra a napokra kell tervezni, amelyeken nincs testnevelés óra. Ötödik-nyolcadik évfolyam - Óraterv szerint a 2011/2012-es tanévre a felső tagozaton felmenő rendszerben heti 3 testnevelés óra évfolyamonként - Hetente délután 5x2 óra sportfoglalkozás - 4x2 óra labdajátékok - 1x2 óra szabadidősport Délutáni napközis foglalkozás - egész napos nevelés-oktatás keretén belül - a tanulási tevékenység, megkezdése előtt játékos testmozgás. A2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben megvalósuló foglalkozások A 2012/2013-as tanévben a mindennapos testnevelést a nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán, - majd a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben - olyan módon szervezzük
51
meg, hogy ezeken az évfolyamokon a testnevelés tantárgy óraszámát kettő-kettő óraszámmal megnöveljük, tehát 1. és 5. évfolyamokon - majd a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelést osztályonként heti 5 óra testnevelés óra keretében valósítjuk meg. Egyúttal biztosítjuk, hogy órarendben történő megvalósítás során minden nap egyenlő módon történjen a testnevelés órák megtartása az adott évfolyamokon. Az 5 óra testnevelés óra az osztálynaplóban kerül nyilvántartásra. Az órákhoz tanmenet szükséges. c) A tanulók számára biztosított tanórán kívüli egyéb foglalkozások Szakkörök (választható foglalkozás) Környezetvédelem: A foglalkozások a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei. Barangoló: A környék természetvédelmi és kulturális értékeit megismerő, bejáró foglalkozások, néhány órás sétával megközelíthető célpontokkal. Iskolai egészség- és sportnap: Mozgásos, versenyzésre lehetőséget adó, örömöt okozó tevékenységek bemutatása és kipróbálása. Ismerjék fel a tanulók, hogy csak egészséges környezetben lehet egészségesen élni. A nap folyamán szerezzenek tapasztalatot tevékenységek által az egészség megőrzésének fontosságáról. Kiállítások: iskolai környezetvédelmi kiállításokat rendezünk. Vetélkedők, tanulmányi versenyek: Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken, amelyek a környezet- és egészségvédelem jeles napjaihoz kapcsolódnak. Tanulói pályázatok: Az iskola tanulói rész vesznek más szervezetek által, illetve országosan kiírt pályázatokon. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek: Részt veszünk az elemek és akkumulátorok, a műanyagok szelektív gyűjtésében. Évente két alkalommal papírgyűj tést szervezünk. Zöldesítés: a szülők segítségével cserjék, fák ültetésével szépítjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Külső - a fenntartó által biztosítható forráson kívüli - pénzeszköz megléte esetén Tanulmányi kirándulás (osztálykirándulás): egy- vagy kétnapos tanulmányutakat szervezünk egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Gyakran látogathatunk el kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan háromnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesz-
52
tését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatívinteraktív) megismerő tevékenységére épít. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Az erdei iskola során megvalósuló nevelési feladat, hogy kialakuljon a tanulókban a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képesség. Tábor: A táborozások az életvezetés- egészségnevelés fontos színterei. Iskola egészségügyi ellátás: Az épület földszintjén, központi helyen található, az orvosi szoba, az egészségügyi feladatok ellátására alkalmas felszereléssel. Egészségügyi dolgozó heti 3 alkalommal van jelen az iskolában. Az iskolaorvos, hetente 2 alkalommal látja el feladatát, elvégzi a szűréseket. A védőnő, hetente 3 alkalommal látja el feladatát az egészségnevelés területén. Gyógytestnevelés foglalkozás: A tanév eleji szűrővizsgálat alapján a kiszűrt tanulók vesznek részt. Az önkormányzat segítségével iskolánk megteremtette a lehetőséget a gyermekek helyben történő ellátására. Az iskolában működő egészségnevelési programok: - A DÖK nap hagyományosan egészségnevelési célt is szolgál. - Iskolai egészségnap-egészséghét. - Az érdeklődő felső tagozatos gyerekek választható tantárgy keretében hetente egy alkalommal környezetvédelmi foglalkozásokon vesznek részt. - Erdei iskolába mennek az osztályok. - Évről évre kerékpáros, vízi- és gyalogtúrák kerülnek megrendezésre. - A rendszeres testmozgás biztosítása a mindennapi testmozgás bevezetésével. - A gyerekek néhány pedagógussal évről évre részt vesznek a WWF által szervezett természetvédelmi munkán a Fóti Somlyóban. - Természetismereti, biológiai versenyeken rendszeresen indulnak a gyerekek. - A kézműves napok és kézműves táborok nagy népszerűségnek örvendenek. - Iskolánkban évtizedes hagyománya van az őszi és tavaszi papírgyűjtésnek. - Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen tart előadásokat osztályfőnöki órákon. - Az iskolai előkertet hagyományosan a szülői munkaközösség tagjai tartják rendben. Iskolánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a szükséges anyagi erőforrást megteremtse, a fenntartó, civil szervezetek, alapítványok, pályázatok, a szülők útján az anyagi feltétel biztosított legyen minden tanuló számára. 4.
Prevenciós program
Alapelvek, célok, feladatok Alapelv: olyan fiatalok nevelése, akikben erős a motiváció az egészséges életre.
53
Cél: teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelésioktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenység megvalósítása. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. Ennek érdekében törekszünk a pozitív személyiség fejlesztésére, a pozitív érzelmi viszonyulás, a szokásrendszer, a viselkedés-és magatartásminták korai és tartós kialakítására. Feladatok: - egészségnevelő munkacsoport működéséhez szükséges feltételek biztosítása, - kollégáink testi-lelki egészséghez fűződő attitűdjének és szemléletének formálása, továbbképzési tervünkben a drog-prevenciós képzések tervezése, - elsődleges a megelőzés, melyet egyrészt tanórába építve, másrészt iskolai egészségnap szervezésével valósítunk meg, ahol,a tanulók droggal kapcsolatos ismereteket közvetítünk, a nemet mondási készség fejlesztése,az egészségmotiváció kialakítása, - DÖK bevonása az egészségnevelési munkába, a drogmentesek megóvása, az érintettek segítése, egészségügyi szakemberekhez irányítása, - együttműködés a szülőkkel, rendhagyó szülői értekezletek szervezése, ezeken a szülők drogokkal kapcsolatos ismereteinek és attitűdjének fejlesztése, a segítő hálózat megismertetése, - kapcsolat keresése a külső segítőkkel, partnerkapcsolat kiépítése drogmegelőzési munkánk segítése érdekében - az iskola honlapján az egészségnevelési tevékenység megjelenítése,iskolaújság bővítése az egészséggel kapcsolatos rovattal - pályázatokkal forrás biztosítása a programok megvalósításához Iskolánk kapcsolatai Belső: - Iskolavezetés - Egészségnevelési munkacsoport - DÖK - Osztályfőnökök - Pedagógus kollégák - Oktató-nevelő munkát segítő alkalmazott - Iskolai büfét működtető vállalkozó
Külső: - KIK Dunakeszi Tankerület - Pest Megyei Kormányhivatal - Fáy András Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat - Fót Város Egyesített, Szociális, Egészségügyi Intézmény (Gyermekjóléti Szolgálat - Házi gyermekorvosok - Védőnők - Iskolafogászat - Fót Polgármesteri Hivatal Humáncsoport - Dunakeszi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztálya - Helyi Polgárőrség - Környékbeli középiskolák (ahová sok tanulónk jelentkezik) - Körzetünkön belüli kereskedők - Helyi szórakozóhelyek vezetői
A prevenciós program színterei - Iskolai egészségnap megszervezése - Osztályfőnöki és erkölcstan órák, szaktárgyi órák témafeldolgozása, beszélgetések - Egyéni és kiscsoportos beszélgetések, konzultáció az iskolaorvossal, védőnővel, családsegítővel 54
-
Felkészülés a területi Polgárvédelmi vetélkedőre széles választékkal szabadidős programok szervezése- a szabadidő hasznos eltöltésére alternatíva nyújtása erdei iskolák, túrák, sportprogramok, táborok kerékpáros ügyességi verseny tanulmányi-és sport versenyek szülői értekezletek tartása az érintett korosztály szüleinek
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, a segítő megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Az elsősegélynyújtás elemi szabályai A sérültet minél hamarabb az orvosnak kell ellátnia, a segítőnek gondoskodnia kell a felnőtt iskolai dolgozó értesítéséről, akinek feladata a mentők értesítése. Az elsősegély nyújtás során cél a beteg, sérült állapotának stabilizálása, valamint az, hogy segítséggel a beteg állapotán ne rontson. Az iskola feladata, hogy a tanulókat életkoruk szerint szinten és mélységben felkészítse az elsősegély nyújtás feladatának ellátására. - 1-2. évfolyam esetén elvárt: a tanuló pontosan meg tudja mondani az iskolai dolgozónak, hogy melyik társát, hol, milyen baleset érte, és lehetőség szerint odavezesse a felnőttet; értse és tudja, hogy a sérülthöz nem szabad hozzáérnie, megmozdítania - 3-4. évfolyam: további követelmény, hogy a tanuló tudja, hogy a felszíni sérülések, kisfokú égések esetén milyen teendői vannak, és ezeket el is tudja végezni - 5-8. évfolyam: további követelmény, hogy felismerje a törés/vérzés típusát, és a hajszálvérzés esetén tudjon megfelelő kötést alkalmazni. Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának elsődleges színterei – környezetismereti, osztályfőnöki, biológia, testnevelés tanórák. 5.
A tanórán kívüli egyéb foglalkozás
szakkör egészségnap kirándulás; erdei iskolai program; tematikus vetélkedő, sport- és közlekedési versenyek Módszerei: - szituációsjáték - előadás meghívott előadóval - tevékenykedtetés
55
Második rész HELYI TANTERV A helyi tanterv megnevezi az oktatásrét felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a 10%ról. Iskolánk helyi tanterve két részből áll: Az első rész tartalma: I. Tantárgyi szerkezet II. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III. Iskolai beszámoltatás, értékelés, az ismeretek számonkérésé IV. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek V. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A második rész a tantárgyi tanterveket tartalmazza külön kötetben: - A 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben: (Iskolánk az oktatási miniszter által kiadott tantervet adaptálta és építette be helyi pedagógiai programjába a 243/2003. (XII. 17.) korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2.§ (1) bekezdése alapján. A helyi tantervek az interneten fellelhetők, valamint az iskolánk által használt kerettanterv megjelent a Magyar Közlöny 2004/68. szám II:/1. kötetében, amely vonatkozik az általános iskolák 1-8 évfolyamára. A miniszteri döntés módja: kiadás 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel. A miniszteri döntés ideje: 2004. 05. 20.) - A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben: iskolánk az Emberi Erőforrások Minisztere (miniszter) által kiadott 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről – megjelent: a Magyar Közlöny 2012. év 177. számában 2012. 12. 21-én) alapján adaptálta és építette be helyi pedagógiai programjába az OFI által jóváhagyott az általános iskola 1.-8. évfolyamára vonatkozó kerettanterveket (a rendelet 1. és 2. számú melléklete). - Mind a kifutó, mind a felmenő rendszerben a 2014/2015-ös tanévtől a 7/2014. (I.17.) Korm.rendelet szerinti módosítások beépítésre kerültek. I. Tantárgyi szerkezet 1.
Kötelező és választható tanórai foglalkozások - a kerettanterveken alapuló óraterv a 2013/2014-től felmenő rendszerben
Tantárgy 1. 3 +1 4
2. 3+1 4
Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Idegen nyelv 0 + 1 0+1 Matematika 4 4 56
3. 2+1 4
0+2 4
Heti óraszám 4. 5. 2+1 2 4 2 2 2+1 4
3 4
6. 2 2 2
7. 1+1 2 2
8. 2 2 2
3 3+1
3 3+1
3 3+1
Erkölcstan Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám Szabadon választható Összesen
1
1
1
1
1
1
1 0+1 1
2
2
2
2
2 1 5
2 1 5
2 1 5
2 1 5
25 2 27
25 2 27
25 2 27
27 2 29
1. 1 1
2. 1 1
3.
1
1
1 1
1
1
1
1 0+1
1 1
2
2+1
1 1 1+1 1 5 1 28 2 30
1 1
1 1
1
2 2 1+1 1 1
1+1 1+1 2 2 1
1+1 1 5 1 28 3 31
1 1 5 1 31 3 34
1 5 1 31 3 34
Szabadon választható: Tantárgy Angol Német Rajz Matematika Mozgás Környezetismeret Informatika Kézműves Környezetvédelem
Heti óraszám 4. 5. 6.
7. 1 1
8. 1 1
1 1 1 1 1 1
1
1 1
1
Tantárgyi bontás Intézményünkben az iskola szakmai hagyományainak, a szülők elvárásainak megfelelően az alábbi tantárgyakból van csoportbontás szerint oktatás: idegen nyelv, informatika. a) A 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben A nem kötelező (választható) foglalkozások csak abban az esetben indulnak az adott tanévben, ha az egy évfolyamról a jelentkezők száma eléri a 14 főt. -
Az 1-2. évfolyamon lehet választani 1 órát németből vagy angolból, és még egy órát rajzból vagy informatikából. A 3. évfolyamon lehet választani 1 órát németből vagy angolból, és még egy órát kézműves foglalkozásból vagy informatikából. A 4. évfolyamon lehet választani 1 óra kézműves foglalkozást.
57
-
-
-
-
Az 7-8. évfolyamon lehet választani 1 órát angolból vagy németből, 6-8. évfolyamon még egy órát informatikából vagy kézműves foglalkozásból vagy környezetvédelem foglalkozásból. Az 2-3. évfolyamon azoknak a tanulóknak ajánljuk az idegen nyelv választható foglalkozást, akik a matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból 1. évfolyamon jól teljesített minősítést, 2. évfolyamon jó vagy jeles osztályzatot kaptak. 7-8. évfolyamon a választás (angolból, németből) második idegen nyelvre vonatkozik, azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik az előző évben első nyelvből legalább közepes osztályzatot kaptak. 6-8. évfolyamon az informatika választható foglalkozást azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik az előző évfolyamon legalább négyes osztályzatot kaptak informatikából.
b) A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben a 2014/2015-ös tanévtől hatályos módosításokkal A nem kötelező (választható) foglalkozások csak abban az esetben indulnak az adott tanévben, ha egy évfolyamról a jelentkezők száma eléri a 14 főt. -
-
-
-
Az 1-2. évfolyamon lehet választani 1 órát német nyelvből vagy angol nyelvből (amely megegyezik a kötelező órakeretben választott idegen nyelvvel), és még 1 órát matematikából vagy informatikából. A 3. évfolyamon lehet választani 2 órát a következő választható tárgyak közül informatika, matematika, mozgás. A 4. évfolyamon lehet választani 2 órát a következő választható tárgyak közül környezetismeret, matematika, mozgás. Az 5. évfolyamon 2 órát lehet választani a következő választható tárgyak közül: kézműves, környezetvédelem. A 6. évfolyamon 3 órát lehet választani a következő választható tárgyak közül: informatika, kézműves, környezetvédelem. A 7-8. évfolyamon lehet választani 1 órát angol nyelvből vagy német nyelvből második idegen nyelvként, valamint 2 órát a következő választható tárgyak közül informatika, kézműves. 7-8. évfolyamon a választás (angol nyelvből, német nyelvből) második idegen nyelvre vonatkozik, azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik az előző évben az első nyelvből legalább közepes osztályzatot kaptak. 6-8. évfolyamon az informatika választható foglalkozást azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik az előző évfolyamon legalább jó osztályzatot kaptak informatikából. ÓRATERV 2013/2014
Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan
1. 4 4
2. 4 4
3. 4 4
1 4 1
4,5
4
58
Heti óraszám 4. 5. 3 2 4 2 2 3 4
3 4 1
6. 2 2 2
7. 2 1,5 2
8. 2 1,5 2
3 3
3 3
3 3
Informatika Környezetismeret Természetismeret (egészségtan) Fizika Biológia (egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene (tánc és dráma) Dráma és tánc Rajz és vizuális kultúra (mozgókép és médiaismeret) Technika és életvitel/Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport (tánc) Ember- és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Kötelező választani: informatika Testnevelés emelés Kötelező óraszám Szabadon választható Összesen
1
1
1
1
1
2
3
1
1
1,5 1,5 1,5 1,5 1
2
1
1,5
1 1 2
1,5 1,5 1,5 1,5 1
1,5
1
1,5
1 3
1 5
1 2,5
1
0,5
1 2,5 0,5 0,5
0,5 2,5 0,5 0,5
28 3 31
2,5 25 2 27
0,5 0,5 25,5 25,5 2 2 27,5 27,5
2
1
1,5
1
2
1,5
1,5
1 5
1 3
1 3
1 25 2 27
2 22 2 24
20 2 22
23,5 1 24,5
Szabadon választható: Tantárgy 1. 1 1
Angol Német Rajz Matematika Mozgás Környezetismeret Informatika Kézműves Környezetvédelem
2. 1 1 1
3. 1 1
1
1 1
Heti óraszám 4. 5. 6. 1 1 1 1
7. 1 1
8. 1 1
1 1 1
1 1 1
1 1 1
6. 2 2 2
7. 2 1,5 2
8. 2 1,5 2
3 4 1
3 3
3 3
1
1
1
1 1
ÓRATERV 2014/2015 Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan
1. 4 4
2. 4 4
1 4 1
1 4 1
59
Heti óraszám 3. 4. 5. 4 3 2 4 4 2 2
4
3 4
3 4 1
Informatika Környezetismeret Természetismeret (egészségtan) Fizika Biológia (egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene (tánc és dráma) Dráma és tánc Rajz és vizuális kultúra (mozgókép és médiaismeret) Technika és életvitel/Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport (tánc) Ember- és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Kötelező választani: informatika Testnevelés emelés Kötelező óraszám Szabadon választható Összesen
1
1
1
1
1
2
3
1
1
1,5 1,5 1,5 1,5 1
2
1
1,5
1 1 2
1,5 1,5 1,5 1,5 1
2
1
1,5
1 3
1 5
1 5
1
1
1 2,5 0,5 0,5
0,5 2,5 0,5 0,5
28 3 31
2,5 0,5 27,5 25,5 2 2 29,5 27,5
2
2
1,5
1
2
2
1,5
1 5
1 5
1 3
1 25 2 27
2 22 2 24
1. 1 1
2. 1 1
3. 1 1
1
1
1
1
25 2 27
23,5 1 24,5
28 2 30
Szabadon választható: Tantárgy Angol Német Rajz Matematika Mozgás Környezetismeret Informatika Kézműves Környezetvédelem
1 1
Heti óraszám 4. 5. 6.
1 1
1 1
1
7. 1 1
8. 1 1
1 1 1
1 1 1
ÓRATERV 2015/2016 Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan
1. 4 4
2. 4 4
Heti óraszám 3. 4. 5. 4 3 2 3 4 2 2
1 4 1
1 4 1
2 4 1
60
3 4
3 4 1
6. 2 2 2
7. 2 2 2
8. 2 1,5 2
3 4 1
3 4 1
3 3
Informatika Környezetismeret Természetismeret (egészségtan) Fizika Biológia (egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene (tánc és dráma) Dráma és tánc Rajz és vizuális kultúra (mozgókép és médiaismeret) Technika és életvitel/Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport (tánc) Ember- és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Kötelező választani: informatika Testnevelés emelés Kötelező óraszám Szabadon választható Összesen
1
1
1
1,5
2
1
1,5
1 3
1 5
1 5
1 5
1
1
1
0,5 2,5 0,5 0,5
31 3 34
2,5 27,5 2 29,5
2
2
2
1 5
1 5
1 5
2. 1 1
3.
1
1
1 1
1
1
1
1,5 1,5 1,5 1,5 1
1
1
1. 1 1
3
1
1 1 2
2
25 2 27
2
1
2 2 2 1 1
2
25 2 27
1
2
2
25 2 27
1
1 2 25,5 1 26,5
28 2 30
28 3 31
Szabadon választható: Tantárgy Angol Német Rajz Matematika Mozgás Környezetismeret Informatika Kézműves Környezetvédelem
Heti óraszám 4. 5. 6.
1 1
1 1
7. 1 1
8. 1 1
1 1
1 1 1
1
ÓRATERV 2016/2017 -től Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan
1. 4 4
2. 4 4
Heti óraszám 3. 4. 5. 3 3 2 4 4 2 2
1 4 1
1 4 1
2 4 1
61
3 4 1
3 4 1
6. 2 2 2
7. 2 2 2
8. 2 2 2
3 4 1
3 4 1
3 4 1
Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám Szabadon választható Összesen
1
1
1
1 1
2
2
2
2
2 1 5
2 1 5
2 1 5
2 1 5
25 2 27
25 2 27
25 2 27
27 2 29
1
1
2
3
1 1 2 1 5 1 28 2 30
1
1
1
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1
2 1 5 1 28 3 31
1 1 5 1 31 3 34
1 5 1 31 3 34
Szabadon választható: Tantárgy Angol Német Rajz Matematika Mozgás Környezetismeret Informatika Kézműves Környezetvédelem
Heti óraszám 3. 4. 5. 6.
1. 1 1
2. 1 1
1
1
1 1
1
1
1
7. 1 1
8. 1 1
1
1
1 1 1 1 1 1
1 1
A választható tantárgyak, foglalkozások esetén a pedagógusválasztás szabályai: -
amennyiben ugyanazon feladatot két pedagógus, azonos évfolyamon lát el, úgy a tanuló szabad döntése és a felvehető létszám határozza meg a pedagógusválasztás lehetőségét.
Előnyt élvez: - akit a pedagógus a kötelező tanórai foglalkozáson tanít; - aki a saját osztályfőnöke választható óráján szeretne részt venni; 2.
Egyéb tanórán kívüli foglalkozások
Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az egyéb foglalkozások szervezésének elveit iskolánk szervezeti és működési szabályzatának egyéb foglalkozások célja, szervezeti keretei, időkeretei című fejezete tartalmazza.
62
Napközi: Szükség és igény szerint napközis csoportokat szervezünk. Reggeli összevont napközis foglalkozásra jelentkezhet az iskola bármely tanulója reggel 630 tól 7 30 -ig. Délutáni összevont napközis csoport működik 16-17 óráig, melyen azok a napközis tanulók vehetnek részt, akiknek szülői felügyelete 16 óra után nem megoldott. Gyógytestnevelés: iskolánk biztosítja a tanulók helyben történő ellátását alapító okirat szerint. Egyéni, differenciált foglalkozások (korrepetálás, egyéni fejlesztés): 1-4. évfolyam heti 2 óra osztályonként 5-8. évfolyam heti 1-1 óra osztályonként További egyéb tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők az erre a célra rendelkezésre álló órakeretből, az eredményes felkészüléshez, illetve a tanulók versenyekre való felkészítéséhez. (tantárgyfelosztásban rögzítve). Előkészítők: 8. évfolyamon középiskolai előkészítőt szervezünk magyarból, matematikából, fizikából, k émiából. Szakkörök: A tanulók igényei szerint az éves munkatervben a rendelkezésre álló órakereten belül a szakkörök választhatók. Sport: 2011/2012-es tanévtől kifutó rendszerben - Tömegsport 1-8. évfolyam heti 1 óra évfolyamonként - 5-8. évfolyam sportcsoportok futball heti 2x2 óra kosárlabda heti 2x2 óra Az alábbi, egyéb foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes, költsége nem a fenntartót terheli. Kulturális programok: Bábszínház-, színház-, mozi-, hangverseny-, múzeumlátogatások, tánc és illemtan. Osztálykirándulás: Osztályonként 1napos szervezhető, amely csak tanítási napra eshet (hétvégére vagy munkaszüneti napra osztálykirándulás nem szervezhető). Erdei iskola: 3 napos programok szervezhetők az „Egészségnevelési és környezeti nevelési programban meghatározottak szerint, amelyek csak tanítási napra eshetnek (hétvégére vagy munkaszüneti napra erdei iskola nem szervezhető).
63
II. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás elvei: -
-
-
A vonatkozó jogszabályok értelmében, az iskolában használt tankönyvek, taneszközök kiválasztása a nevelőtestületek hatásköre. A pedagógust megilleti a szabad, a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az alkalmazni kívánt tankönyv megválasztása. A tankönyvet úgy választjuk meg, hogy az a tankönyvrendelés és ellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint minden tanulónak biztosított legyen. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminiszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, az a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. A pedagógus által választott tankönyv a tanév ideje alatt nem változtatható meg. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatá sból egyre több nyomtatott, illetve korszerű elektronikus taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. - Tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjon a tanuló szükségleteihez, felfogóképességéhez. - Legyen figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló, jól olvasható és áttekinthető. - Az alaptankönyvhöz tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. - A tankönyv ára legyen arányban a kivitelezésével, tartósságával, a tankönyvválasztékból a középkategóriás ár legyen az irányadó. - Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók átadhassák használt tankönyveiket, ha az, tartalmában nem változik. A 8. évfolyam elvégzése után amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez, a könyvtárba kell letenni. - A tankönyvválasztást a nevelőtestület a jogszabályban előírtak szerint felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően – a szülők képviselőivel egyeztetve – döntést hoz.
Taneszközök A Pedagógiai Programban szereplő, a végrehajtáshoz szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések, alapanyagok beszerzéséről a fenntartó gondoskodik.
64
Taneszközök kiválasztásának elvei: -
A baleset- és munkavédelmi előírásoknak feleljenek meg A NAT-ban és a kerettantervben előírt követelmények teljesítését segítsék elő Legyenek esztétikusak, könnyen kezelhetőek Lehetőség szerint a mérsékeltebb árú termékeket részesítsük előnyben
III. Iskolai beszámoltatás, értékelés, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 1. Cél: -
A tanuló magatartása, szorgalma, teljesítménye értékelésének, minősítésének formái hogy minden értékelés fejlesztő hatású, ösztönző legyen és hozzásegítse tanulóinkat a helyes önértékeléshez és a reális önismeret kialakításához, hogy a szülőknek is minél objektívebb tájékoztatást adjunk gyermekük teljesítményéről, s ez egyben útmutatást jelentsen a gyermek további haladására, fejlesztésére.
Az értékelés elvi alapjai A Fóti Garay János Általános Iskolai értékelési koncepciója összhangban áll a NAT-tal, a pedagógiai programmal, valamint a helyi tantervvel. Feltételezi a pedagógus és a szülő harmonikus együttműködését az oktató-nevelő munkában. Az értékelés lényege a viszonyítás a tanuló képességeihez, a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez. A pedagógus mindennapi munkája során alkalmazza az értékelés sokféle kifejezésformáját. A gyermeki motiváció fokozása érdekében pozitív megerősítésen alapuló értékelési rendszert alkalmaz. Magatartás értékelése A tanuló magatartásának értékelését, minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Példás (5) minősítést kap az a tanuló, aki - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéssel, megfelelő véleménynyilvánítással, példás viselkedéssel elősegíti, és társait is erre ösztönzi, - a közösségben szívesen tevékenykedik, kezdeményező, - a Házirendben foglaltakat betartja, társait is pozitívan befolyásolja, - nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, - a köztulajdont védi és óvja. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki - részt vesz a közösségi munkában, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai viselkedése ellen általában nincs kifogás, - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja, - nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó,
65
-
fegyelmezett segítőkész, általában megbízható, pontos, ügyel a köztulajdonra, tiszta, ápolt.
Változó (3) minősítést kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában nem vesz aktívan részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, - a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be, - nevelőivel, társaival szemben nem tisztelettudó, - társaival közömbös, nem segít, - gyakran fegyelmezetlen, munkája pontatlan. Rossz (2) minősítést kap az a tanuló, aki - cselekedeteivel a közösség fejlődését hátráltatja, viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem, - nevelőivel, társaival szemben tiszteletlen, - fegyelmezetlen, durván beszél, társaival agresszív, verekszik. Szorgalom értékelése A tanuló szorgalmának értékelését, minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Figyelembe vesszük a gyermek tanulmányi munkájának összetevőit, életkori sajátosságait, életkörülményeit, képességeinek szintjét. Az érdemjegy megállapítása a tanuló szorgalmának értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Példás (5) minősítést kap az a tanuló, aki: - a tanulmányi munkájában igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, - munkavégzése pontos, megbízható, - önálló a munkában, önellenőrzése pontos, - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, - figyelme az tanórán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki: - figyel az órákon, házi feladatait elvégzi, az órákra lelkiismeretesen felkészül, megbízhatóan dolgozik, - ösztönző hatásokra rendszeresen tanul és ellenőrzi önmagát, - általában felkészült, - érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó (3) minősítést kap az a tanuló, aki: - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, - önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi rendszeresen önmagát, - munkája minősége változó, - figyelmét szétszórtság jellemzi.
66
Hanyag (2) minősítést kap az a tanuló, aki: - megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, figyelmetlenül dolgozik, - figyelmeztetés ellenére sem hajlandó munkavégzésre, - nem kötelességtudó, - érdektelenség, közöny jellemzi. A tanulói teljesítmény értékelés módjai Szóbeli értékelés A tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon szóban értékeli a pedagógus a tanulók tanulmányi teljesítményét, magatartását és szorgalmát. Az értékelés történhet: - a pedagógus részéről, - a tanulótársak részéről, - önértékelés formájában, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Szóbeli értékelést, tájékoztatást adhat a pedagógus a szülők részére gyermekük előmeneteléről, időegyeztetés után illetve a tanév elején meghatározott időpontban tartott fogadó órákon. Írásbeli értékelés Az 1. évfolyamos tanulók aktuális teljesítményét év közben szövegesen értékeljük. Szeptember hónapban a tanulók beszédjellemzőiről készítünk tájékoztatót. A tanulmányi előrehaladásról negyedéves és háromnegyed éves értékelést készítünk. A 2. évfolyam első félévében a tanulók aktuális teljesítményét szövegesen értékeljük. Tanév közben a tanulmányi előmenetelről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. Szöveges értékelést készítünk 2. évfolyam második félévében valamint a 3. és 4. évfolyamon azon tanulók számára, akik az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól felmentést kaptak az adott tanévben. A fejlesztő értékelés során a tanuló nem kap érdemjeggyel értékelést, mert ez ellentétes a módszer céljával. A fejlesztő értékelést – a tanítás-oktatás folyamatába, a tanítási órákba beépítve, az egyéni fejlődés-fejlesztéshez igazodva végzi a nevelőtestület. A szöveges értékelés és minősítés kategóriái az 1-4. évfolyamon Kiválóan teljesített (100% - 91%) minősítést kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek, egyes esetekben elvárásoknak maximálisan eleget tud tenni. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Írásbeli munkái, feleletei tökéletesek. Munkavégzése önálló. Munkatempója gyors. Írásbeli munkái esztétikusak. Tanítási órákon aktív, érdeklődő. Jól teljesített (90% - 76%) minősítést kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek, egyes esetekben az elvárásoknak kisebb hiányossággal tud eleget tenni, ismereteit nem mindig tudja alkalmazni. Munkavégzése az esetek többségében önálló. Munkatempója, órai aktivitása megfelelő. Megfelelően teljesített (75% - 40%) minősítést kap az a tanuló, aki a követelményeknek, egyes esetekben az elvárásoknak hiányosan tud eleget tenni. Írásbeli munkái, szóbeli feleletei
67
pontatlanok. Munkavégzése nem elég önálló, többször szorul a nevelő segítségére. Munkatempója lassú. Felzárkóztatásra szorul (39% - 0%) minősítést kap az a tanuló, aki valamelyik tantárgyból nem tudta úgy elsajátítani a tananyagot, hogy az elegendő legyen ahhoz, hogy a ráépülő további követelményeknek, elvárásoknak eleget tudjon tenni. A szöveges értékelés és minősítés kategóriái az 5-8. évfolyamon Szöveges értékelést készítünk az 5-8. évfolyamon azon tanulók számára, akik az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól felmentést kaptak az adott ta névben. Kiválóan teljesített (100% - 91%) minősítést kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek, egyes esetekben elvárásoknak maximálisan eleget tud tenni. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Írásbeli munkái, feleletei tökéletesek. Munkavégzése önálló. Munkatempója gyors. Írásbeli munkái esztétikusak. Tanítási órákon aktív, érdeklődő. Jól teljesített (90% - 76%) minősítést kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek, egyes esetekben az elvárásoknak kisebb hiányossággal tud eleget tenni, ismereteit nem mindig tudja alkalmazni. Munkavégzése az esetek többségében önálló. Munkatempója, órai aktivitása megfelelő. Megfelelően teljesített (75% - 36%) minősítést kap az a tanuló, aki a követelményeknek, egyes esetekben az elvárásoknak hiányosan tud eleget tenni. Írásbeli munkái, szóbeli feleletei pontatlanok. Munkavégzése nem elég önálló, többször szorul a nevelő segítségére. Munkatempója lassú. Felzárkóztatásra szorul (35% - 0%) minősítést kap az a tanuló, aki valamelyik tantárgyból nem tudta úgy elsajátítani a tananyagot, hogy az elegendő legyen ahhoz, hogy a ráépülő további követelményeknek, elvárásoknak eleget tudjon tenni. Értékelés osztályzattal A 2. évfolyamon a tanítási év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük a tanulókat, melyek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Tantárgyi dicséretben részesül az a tanuló, akinek éves tanulmányi munkáját az adott tantárgyból a szaktanár kimagaslónak értékeli. Az érdemjegyet azonnal be kell vezetni az osztálynaplóba és a tanuló tájékoztató füzetébe is. Az adott tantárgy bejegyzéseit a pedagógus kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell: - Ha a tantárgy heti óraszáma átlagban kettő, vagy ennél több, akkor félévente legalább 4 érdemjeggyel. - Ha a tantárgy heti óraszáma átlagban kettőnél kevesebb, akkor félévente legalább 3 érdemjeggyel.
68
Az érdemjegy szerzés módjai:
2.
szóbeli felelet írásbeli munka órai munka önálló kiselőadás részvétel versenyen gyűjtőmunka
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
a) 2 – 4. évfolyam Diagnosztizáló felmérés - Alkalmazható az értékelt tantárgyaknál a tanulók egy-egy témakörben szerzett ismereteinek mérésére a további ismereteket elmélyítő gyakorlás mennyiségének, valamint a továbbhaladás ütemének megtervezésére. - Időpontjáról nem köteles a pedagógus a tanulót előre tájékoztatni. - A diagnosztizáló felmérést érdemjeggyel nem értékeljük, a teljesítmény %-os eredményét tájékoztatásul közöljük. - Ennek eredményét a tanulók értékeléséhez, minősítéséhez nem használjuk fel. szummatív felmérés: ellenőrző dolgozat - Alkalmazható az értékelt tantárgyaknál a témán belüli ismeretek számonkérésére, folyamatos felkészülés szorgalmazására. - Segítse elő a további ismeretszerzés hatékonyságát. - A dolgozat időpontjáról nem köteles a pedagógus a tanulót előre tájékoztatni. - Gyakorisága és értékelése a tantárgyi tantervekben szabályozottak szerint. szummatív, témazáró felmérés - Alkalmazása az értékelt tantárgyakból az egyes témakörök összefoglalása után, a tanmenetekben szabályozottak szerint ad összegző képet. - Az adott évfolyamok párhuzamos osztályai azonos témazáró felmérést írnak. - Egy tanítási napon maximum 2x45 perces témazáró dolgozat írható ugyanabban az osztályban. - A felmérés időpontjáról a tanulókat legalább három munkanappal előbb tájékoztatni kell. - A témazáró felméréseket egy évig meg kell őrizni. A tanévközi szummatív felmérés értékelés szintjei: Optimum szint 91% 78% 56% 40% 0%
-
100% 90% 77% 55% 39%
Minimum szint
jeles jó közepes elégséges elégtelen
95% 85% 65% 50% 0%
-
100% 94% 84% 64% 49%
jeles jó közepes elégséges elégtelen
Valamennyi írásbeli számonkérés eredményéről a tanulókat 10 munkanapon belül értesíteni kell.
69
b) 5 – 8. évfolyam Diagnosztizáló felmérés - Alkalmazható a közismereti tantárgyaknál a tanulók egy-egy témakörben szerzett ismereteinek mérésére a további ismereteket elmélyítő gyakorlás mennyiségének, valamint a továbbhaladás ütemének megtervezésére. - Időpontjáról nem köteles a pedagógus a tanulót előre tájékoztatni. - A diagnosztizáló felmérést érdemjeggyel nem értékeljük, a teljesítmény %-os eredményét tájékoztatásul közöljük. - Ennek eredményét a tanulók minősítéshez nem használjuk fel. szummatív felmérés: ellenőrző dolgozatok - Alkalmazása bármely tantárgynál a folyamatos tanulás ellenőrzésére a témán belüli ismeretek számonkérésére. - Segítse elő a további ismeretszerzés hatékonyságát. - A dolgozat időpontjáról nem köteles a pedagógus a tanulót előre tájékoztatni. - Gyakorisága és értékelése a tantárgyi tantervekben szabályozottak szerint. szummatív, témazáró felmérés - Alkalmazása a közismereti tantárgyaknál az egyes témakörök összefoglalása után, a tanmenetekben szabályozottak szerint. - Egy tanítási napon maximum 2x45 perces témazáró dolgozat írható ugyanabban az osztályban. - A témazáró felmérés időpontjáról a tanulókat legalább 3 munkanappal előbb tájékoztatni kell. - A témazáró felméréseket egy évig meg kell őrizni. A tanévközi ellenőrző és témazáró felmérés értékelés szintjei: Optimum szint 91% 76% 56% 36% 0%
-
100% 90% 75% 55% 35%
Minimum szint
jeles jó közepes elégséges elégtelen
95% 85% 65% 50% 0%
-
100% 94% 84% 64% 49%
jeles jó közepes elégséges elégtelen
Valamennyi írásbeli számonkérés eredményéről a tanulókat 10 munkanapon belül értesíteni kell. Az értékelés dokumentumai: - Bizonyítvány, bizonyítvány pótlap - Törzslap - Napló - Tájékoztató füzet Az osztályzatról a tanulót és a szülőt a tájékoztató füzetben folyamatosan értesítjük. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri az értékelés folyamatosságát és ellenőrzi, hogy a szülő aláírásával tudomásul vette-e a bejegyzéseket.
70
Az első évfolyamról kiállított bizonyítvány „Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlapjegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. A mindenkori jogszabályok szerint évente országos mérésen vesznek részt az iskola tanulói. A mérésben résztvevő tanulóknak további kötelező tanórai foglalkozás a mérés napján nem szervezhető.
3.
Az otthoni és a napköziben történő felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
-
Az írásbeli házi feladat a tanítási órán elsajátított tananyag megerősítését, begyakorlását szolgálja. Új anyag csak tanítási órán dolgozható fel. Az önként vállalt házi feladat (kiselőadás, tablókészítés, tanítási segédletek készítése, házi dolgozat, gyűjtőmunka) csak pozitívan értékelhető. Az otthoni szóbeli felkészülés idejét megrövidítheti az órán írt vázlat áttanulmányozása, megtanulása. A házi feladatot a tanulók képességei szerint lehet differenciálni. Az egy napra való írásbeli és szóbeli felkészüléshez szükséges időkeret lehetőség szerint ne haladja meg a napi két órát. Házi feladat hiánya elégtelen osztályzattal nem értékelhető. A hétvégi házi feladat nem lehet több, mint a hét többi napjain. Az iskolai tanítási szünetre házi feladat nem adható.
-
4.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
a) Ha az első évfolyamra felvett tanuló egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi – a szakértői bizottság, szakértői véleménye alapján – az intézményvezető mentesítheti az értékelés és minősítés alól. b) Ha a tanuló az 1-2. évfolyamon első félévben „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Javaslatot teszünk azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekről. A szülőt tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felzárkóztatásához. (egyéni foglalkozások, fejlesztő pedagógiai-, logopédiai foglalkozások, napközi). c) A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetében a szakértői véleményben foglaltak alapján az ágazati jogszabályoknak megfelelően az intézményvezető döntést hoz.
71
d) Amennyiben a tanulót felmentik valamennyi kötelező tanórai foglalkozás alól, az magántanulóként folytatja tanulmányait, és az intézményvezető által meghatározott időben, és a nevelő testület által meghatározott módon, kell számot adnia tudásáról. 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmény működéséről A magántanulót (Nkt. 55.§ 1.) az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az intézményvezető által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. e) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az intézményvezető mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékelés és minősítés alól és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő (Nkt. 56.§ 1.). f) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola intézményvezetője a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal (NKT. 57.§ 1.). g) A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz, kivéve azokat a tanulókat, akiket az intézményvezető mentesített az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. h) Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon az osztályozó és/vagy javító vizsgán a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményt az adott tantárgyból nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. i) Évfolyam ismétlésére utalható az a tanuló, aki igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni a tanulmányi követelményeket, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. j) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: - a tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (20/2012.EMMI rendelet 64.§ 7.) k) Osztályozó vizsgát kell tennie (20/2012. EMMI. 64.§ 2.)a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvététele alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - az 51.§ (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
72
IV. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az adott tanév rendjéről szóló EMMI rendelet meghatározza (a köznevelésről szóló törvény 80.§(1) bekezdése alapján) a tanulók fizikai állapotának és edzettségének felmérésének idejét. A mérési időszakot iskolánk éves munkatervében rögzítjük. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok, elkészíthetők a felzárkóztató programok, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánkban az F. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofit módszert használjuk. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz az iskolai éves munkatervben meghatározott egy alkalommal a tanulók fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni. A mérések fő célja: az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó és egészségjavító szerepének tudatosítása; A "Hungarofit" tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére, több mint 15 év alatt a laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva fejlesztették ki. A különösebb előképzettséget nem igénylő motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás) méri és értékeli: 1. az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (kiegészítő vizsgálat), 2. az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat) a) az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, b) azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. 3. a fizikai fitness önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb tanácsadással szolgálhatunk, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre jellemző információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük. Az iskolánkban használt Hungarofit módszer 1+6 próbát tartalmaz: 1. Aerob vagy alap-állóképesség mérése: Cooper teszt (12 perces futás). 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal, 3. A kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával, 4. A kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával, 5. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig. 6. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 7. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig.
73
Az aerob próbában az elérhető maximális pontszám 77, a többi próbában pedig 10,5, ami azt jelenti, hogy egy tanuló maximum 140 pontot teljesíthet összesen a próbák során. Az általános fizikai teherbíró-képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján történik, éspedig: 0-20 pontig igen gyenge 20.5-40 pontig gyenge 40.5-60 pontig kifogásolható 60.5-80 pontig közepes 80.5-100 pontig jó 100.5-120 pontig kiváló 120.5-140 pontig extra A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés ta ntárgyat tanító pedagógusa végzi (20/2012. EMMI rendelet 81.§(1)). A vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Az elért eredményeket a www.hungarofit.hu oldalra lehet beküldeni. Az így feldolgozott eredmények olvashatók lesznek az Interneten, így lehetőségünk lesz a saját intézményen belüli, valamint az ország különböző területein lévő nevelési-oktatási intézmények mérési eredményeinek összehasonlítására. V. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőségi intézkedésekkel kapcsolatos intézményi elveket, eljárásokat, módszereket a helyi pedagógiai program nevelési program részében fejtettük ki.
74
A felhasznált jogszabályok jegyzéke 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és végrehajtási rendeletei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és végrehajtási rendeletei 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és végrehajtási rendeletei 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és végrehajtási rendeletei 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról és végrehajtási rendelete Magyar Köztársaság éves központi költségvetéséről szóló aktuális törvény 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és végrehajtási rendeletei 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről és végrehajtási rendeletei 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól1 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának és forgalmazásának egyes szabályairól 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Az emberi erőforrások minisztere 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról
75
A pedagógiai program érvényessége, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések I. A pedagógiai program érvényességi ideje A Fóti Garay János Általános Iskola a nevelőtestület által 5/2013 számú határozatával 2013. március 26-án elfogadott egységes szerkezetű módosított pedagógiai programja 2014. március 31-én hatályát veszti. Az iskola a módosított pedagógiai programját a jóváhagyást követően 2014. április 01jétől vezeti be, amely program visszavonásig érvényes. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A nevelőtestület négyévenként átfogóan felülvizsgálja a helyi pedagógiai programot, és szükség esetén módosítja. 2. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását négyévenként, a nevelőtestületi felülvizsgálattal megegyező évben tekintse át. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola intézményvezetője; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a pedagógiai program módosításával a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 4. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program megtekinthető: - az iskola irattárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola intézményvezetőjénél; - az iskolai könyvtárában; - az iskola honlapján (www.garay-iskola.hu); - a községi könyvtárban.
76
A FÓTI GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA A Fóti Garay János Általános Iskola a nevelőtestület által 5/2013 számú határozatával 2013. március 26-án elfogadott egységes szerkezetű módosított pedagógiai programja 2014. március 31-én hatályát veszti. Iskolánk négy munkaközössége szakmai véleménye alapján az intézmény 2014. április 01jétől hatályba lépő módosított pedagógiai programját (helyi tantervét) elfogadásra javasolja. Kelt: Fót, 2014. 03. 06. …………………………….. alsós munkaközösség vezető
…………………………………… felsős munkaközösség vezető
…………………………….. napközis munkaközsség vezető
…………………………………… informatikai munkaközösség vezető
A Fóti Garay János Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját az iskolai diákönkormányzat 2014. 03. 10. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Fót, 2014. 03. 10. …………………………………… iskolai diákönkormányzat elnöke A Fóti Garay János Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját az SZMK-val és ITvel kibővített iskolaszék 2014. 03. 10. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Fót, 2014. 03. 10. ………………….…….. SZMK elnöke
………………………….. intézményi tanács elnöke
77
………………………… iskolaszék elnöke
A nevelőtestület 2014. március 11-i nevelőtestületi ülésén 5 / 2014. számú határozatával a következő döntést hozta: A Fóti Garay János Általános Iskola Fót, Arany János u. 20-26. módosított, egységes szerkezetű pedagógiai programját elfogadja. Az iskola a módosított pedagógiai programját a jóváhagyást követően 2014. április 01-jétől vezeti be. A program nem tartalmaz a fenntartó számára többletkiadást jelentő feladatot, szakmai tartalmat. Fót, 2014. március 11.
Pestiné Petrik Terézia jegyzőkönyvvezető
Jóváhagyta:
ph.
Asztalosné Tóth- Fekete Beatrix intézményvezető
Készült 2 eredeti példányban (irattár, intézményvezetői iroda)
78
