Fóti Garay János Általános Iskola Fót, Arany János u HÁZIREND

Fóti Garay János Általános Iskola Fót, Arany János u. 20-26.

HÁZIREND Készítés időpontja: 2013. Elfogadás időpontja: 2014. január 16. Hatályos: 2014. január 20-tól visszavonásig

A FÓTI GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Fóti Garay János Általános Iskola Házirendjét az iskolai diákönkormányzat 2014.01. 13-án tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Fót, 2014. 01. 13.

…………………………………… iskolai diákönkormányzat elnöke 

A Fóti Garay János Általános Iskola Házirendjét az SZMK-val kibővített iskolaszék 2014.01.14. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Fót, 2014. 01. 14.

…………………………….. SZMK elnöke

…………………………………… iskolaszék elnöke 

2

A Fóti Garay János Általános Iskola Házirendjét a Fóti Garay János Általános Iskola Intézményi Tanácsa 2014.01.14. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Fót, 2014. 01. 14.

…………………………….. Intézményi tanács elnöke 

A Garay János Általános Iskola Házirendjét az iskola nevelőtestülete 2014.01.16. napján tartott ülésén

/2013. határozati számmal elfogadta.

Készült 2 eredeti példányban (irattár, intézményvezetői iroda) Kelt: Fót, 2014. 01. 16.

............................................................ Asztalosné Tóth-Fekete Beatrix intézményvezető

……………………………. Pestiné Petrik Terézia jegyzőkönyv vezető

3

TARTALOMJEGYZÉK 1. A HÁZIREND HATÁLYA .............................................................................................................................. 5 2. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................................... 5 3. A TANULÓK MINDENNAPI ÉLETÉT MEGHATÁROZÓ SZABÁLYOK, A TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE ........................................................................................................................... 6 3.1. A FOGLALKOZÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI .................................................................................. 6 3.2. A TESTNEVELÉSI ÓRÁKRA, A SPORTFOGLALKOZÁSOKRA (EDZÉSEKRE) VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK .... 6 3.3. A SZAKTANTERMEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE............................................................................................. 7 3.4. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ....................................................................................................... 7 3.4.1 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve teendők baleset esetén .................................................................................................................................................. 7 3.4.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ............ 7 3.4.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ..................................................................... 8 3.4.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos adminisztratív iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján .. 9 3.4.5. Az iskola és a tanulók biztonságát szolgáló szabályok .......................................................................... 9 3.5. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ....................................................................................................... 10 3.6. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA....................................................... 10 4. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI, JOGAI .................................................................................................... 11 4.1. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI ......................................................................................................................... 11 4.2 A TANULÓK JOGAI ........................................................................................................................................ 11 5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ....................................................................................................................... 13 5.1. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG ............................................................................................................................... 13 5.2. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT.............................................................................................................. 13 5.3 AZ ISKOLAI DIÁKKÖZGYŰLÉS....................................................................................................................... 13 5.4. DIÁKKÖRÖK ................................................................................................................................................ 13 5.5. A TANULÓK NAGYOBB CSOPORTJA ÉS NAGYOBB KÖZÖSSÉGE ISKOLÁNKBAN .............................................. 14 6. A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI ....................................................................................................................................... 14 7. AZ ISKOLA MINDENNAPI ÉLETÉNEK SZABÁLYAI .......................................................................... 15 7.1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................................................... 15 7.2. A TÁJÉKOZTATÓ FÜZET HASZNÁLATA ......................................................................................................... 17 7.3. A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ....................................................................................... 17 7.4. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA ................................................................................................. 19 7.5. HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSE ..................................................................................................................... 20 7.6. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA, HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS ................................................................. 20 7.7. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................................ 21 7.8. A NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........................................................................... 23 7.9. A TÉRÍTÉSI DÍJRA ÉS TANDÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........................................................................... 26 7.10. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMRA VONATKOZÓ HÁZIRENDI SZABÁLYOK .... 26 8. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI .................. 27 9. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ............................................................... 28 10. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, ELISMERÉSE...................................................................................... 29 10.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ...................................................................................................... 29 10.2. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK FORMÁI ................................................................................................... 29 11. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK .................................................... 31 11.1. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ............................................................... 31 11.2. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ............................................................ 31 12. A TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA .......................... 33 13. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATA ESETÉN A SZÜLŐ RÉSZÉRŐL TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉS MÓDJA .................................................................................................................................... 33 14. A TANULÓI FELVÉTEL RENDJE ÉS A SORSOLÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI ........................ 33 15. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ....................................... 35 A FÓTI GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ........................................................................................ 36

4

1. A HÁZIREND HATÁLYA Személyi hatály: A házirend szabályai kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre. A házirend előírásait be kell tartania az iskola tanulóinak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak, egyéb alkalmazottainak valamint az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre. Területi hatály: A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra, rendezvényekre vonatkoznak, melyeket elsődlegesen a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és/vagy amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A rendezvények közé tartoznak Fót Város Önkormányzata által szervezett azon programok is, amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. Időbeli hatály: 2014. január 20-tól határozatlan ideig. 2. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az iskolába látogató személyeket a rájuk vonatkozó, releváns információkkal szükséges megismertetni, szükség esetén őket az intézményben kísérni kell. Az intézmény valamely helyiségének bérbeadása esetén a szerződésben a házirend megismerésének tényét is szerepeltetni szükséges. A házirend egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyiségekben található meg: - az iskola bejáratánál (portástól elkérhető) - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola nevelői szobájában - az intézményvezetőnél és helyetteseinél - az osztályfőnököknél - az iskola honlapján (www.garay-iskola.hu) A házirend egy példányát – a jogszabály előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a tanulónak, szülőnek át kell adni, melynek tényét dokumentálni szükséges. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirendet a jóváhagyást követő 15 napon belül kihirdeti és ismerteti valamennyi osztályfőnök, melynek ténye az osztálynaplóban kerül rögzítésre. A hiányzó tanulókkal, az iskolába visszatérésük után, az osztályfőnök köteles megismertetni a dokumentumot, melynek tényét az osztálynaplóban rögzíteni szükséges. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán a hatályba lépést megelőző héten; - a szülőket a jóváhagyást követő első szülői értekezleten.

5

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán; - a szülőkkel szülői értekezleten. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a dokumentum mely nyilvános fórumokon érhető el. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, az intézményvezető-helyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. A házirend személyi hatálya tekintetében a dokumentum módosításának megismertetése a többi érintettel az intézményvezető felelőssége, feladata, aki ezt szóbeli vagy írásbeli utasítással átruházhatja az intézmény bármely alkalmazottjára. 3. A TANULÓK MINDENNAPI ÉLETÉT MEGHATÁROZÓ SZABÁLYOK, A TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE 3.1. A foglalkozásokon való részvétel feltételei -

Tiszta, ápolt, kulturált külső, a helyhez és alkalomhoz illő ruházat. A tanuló viselkedésével és öltözködésével is adja meg a tiszteletet tanítóinak, tanárainak és társainak. Az ünnepségeken a tanulók ünnepi ruházatban (fehér felső, sötét alsó rész) jelennek meg. Az iskolai rendezvényeken lányok számára a kihívó szoknya viselete nem megengedett. Tekintettel az iskola hagyományaira és a balesetveszély lehetőségére, testékszer használata az iskolában nem megengedett. Kerülendő a kirívó öltözködés, körömlakk használata és a feltűnő hajviselet (pl. hajfestés).

3.2. A testnevelési órákra, a sportfoglalkozásokra (edzésekre) vonatkozó külön szabályok -

-

A tanuló a tornateremben és a játékteremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat. A tornatermi és játéktermi sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: lábra illő, befűzött, intenzív mozgásra alkalmas tornacipő, edzőcipő, póló, tornanadrág, melegítő) kell viselniük. (A nevelőtestület javaslata: fehér póló, fehér zokni, sötét nadrág és szabadon választott színű tornacipő). A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek testékszert, karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, egyéb balesetveszélyes öltözéket.

6

3.3. A szaktantermek használatának rendje A szaktantermekben tilos tüzet okozó tevékenységet folytatni. Kés, olló használata csak pedagógus felügyeletével engedélyezett. Ezeket az eszközöket - a pedagógus kérésének megfelelően – az adott tanévre vonatkozólag az iskolában kell tárolni a szállítás okozta esetleges balesetek elkerülése miatt. A kémia, fizika szaktanterem használata során a vegyszerek, égők, üvegedények használata során a tanulóknak fokozott óvatossággal kell eljárnia. Az informatika terembe, nyelvi laborba, tornaterembe belépni csak pedagógus felügyeletével, utasítására lehet. Tilos oda kabátot, táskát, ételt, italt bevinni és az élelmiszert ott elfogyasztani, kivéve, ha az előbbiekben felsoroltakat az adott órát tartó tanár engedélyezi és ez idő alatt a pedagógus a teremben tartózkodik. A berendezési tárgyak, eszközök csak és kizárólag a pedagógus utasításai szerint működtethetők, vehetők igénybe. Ha a tanuló a szaktanterembe lépve rendellenességet észlel, azonnal jelentenie kell azt tanárának. 3.4. Az intézményi védő, óvó előírások 3.4.1 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve teendők baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 3.4.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzatának, a tűzvédelmi utasításnak, a tűzriadó tervnek, az iskolai házirendnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon (alsó tagozaton az osztálytanító által meghatározott órán) ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 7

a. A tanév megkezdésekor az első tanítási napon ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. b. A tanév folyamán külön baleseti oktatást kell tartani az iskolán kívüli foglalkozások előtt (kirándulások, túrák, táborozások), amelynek tényét írásban dokumentálni szükséges. c. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt, fel kell hívniuk a figyelmet a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanév első tanítási napján a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Minden iskolán kívüli program esetében az osztály/csoport tanulói által aláírt balesetvédelmi oktatásról szóló jegyzőkönyvet az iskolatitkárságon ellenőrzés és iktatás céljából az érintett pedagógus aláírásával le kell adni. Az iskolán kívüli programon az osztály/csoport akkor vehet részt, ha azt az intézmény vezetője vagy helyettesei engedélyezték. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 3.4.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, balesetből adódó rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

8

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 3.4.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos adminisztratív iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt elektronikus nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvet az intézménynek 2 példányban kell kinyomtatnia. Egy példányt a diáknak vagy gondviselőjének (kiskorú tanuló esetén) szükséges átadni, egy példányt pedig az intézményben kell irattározni. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvet sem a fenntartónak, sem a minisztériumnak nem kell továbbítani papír alapon, mivel a kitöltéssel a jegyzőkönyv közvetlenül a minisztérium adatbázisába kerül. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, intézményi tanács és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 3.4.5. Az iskola és a tanulók biztonságát szolgáló szabályok Az iskola zavartalan működése érdekében köteles a tanuló: - óvni saját és társai testi épségét, egészségét; - elsajátítani és alkalmazni az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; - betartani, és társaival is betartatni a házirendben szereplő, az osztályfőnök, illetve a nevelők által ismertetett, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; - azonnal jelenteni az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; - azonnal jelenti az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; - megismerni az épület kiürítési tervét, és részt venni annak évenkénti gyakorlatában; (tűz- és bombariadó); - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartani az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. Az iskola épületében a futkározás, sporteszközök használata (görkorcsolya, kerékpár, egyéb extrém, különleges sporteszköz) nem megengedett balesetvédelmi okokból.

9

3.5. A tanuló kártérítési felelőssége A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője/gondviselője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékéről az intézményvezető dönt a körülmények figyelembevételével. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell. Az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A szülő jogszabálysértésre hivatkozással az Nkt.37.§ (1)-(3) bekezdése alapján jogorvoslatért a fenntartóhoz fordulhat. 3.6. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az iskola egészségügyi ellátását az iskolaorvos heti egy, az iskolavédőnő heti kettő, vagy három (a munkahelyi beosztás szerint) alkalommal végzi, az ágazati jogszabályban meghatározottak szerint, kijelölt napokon és időben, mely az orvosi szoba tájékoztató tábláján minden évben feltüntetésre kerül. Az iskolaorvos és a védőnő az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat és a védőoltásokat a hatályos rendeletek szerint végzi. A járványügyi előírások betartása és a szükséges intézkedések elrendelése az iskolaorvos, a tanulók személyi higiéniájának ellenőrzése pedig a védőnő feladata, melyet kötelezően negyedévente, szükség szerint gyakrabban végez. Az iskolaorvos és a védőnő közösen végzi a krónikus betegek és fogyatékkal élők gondozását, és a kapcsolódó mentálhigiénés feladatokat. Az iskolaorvos és a védőnő évente közösen végzik a gyógytestnevelés csoportba soroláshoz szükséges szűrővizsgálatokat. Részt vesznek az iskolai egészséges életmódra nevelésben a szakmai, módszertani előírások szerint: egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek megelőzése, szexuális felvilágosítás, személyi higiéné témákban. Tanácsot adnak a pályaválasztáshoz az egészségügyi szempontok szerint. Szűrővizsgálatok és védőoltások beadásának idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A fogászati ellátást vállalkozó fogorvosok végzik iskolafogászat keretében, külön megállapodás szerint. A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az érintett pedagógus, az osztályfőnök kezdeményezheti az illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolatfelvételt.

10

Az osztályfőnök - eljár a gyermekek érdekében, képviseli a tanulókat testi, lelki, szociális problémáik megoldásában, - szükség esetén a megfelelő intézkedés megtételét kezdeményezi. Az iskola egész területén dohányozni tilos. Az iskola épületein és udvarán kívül a dohányzóhelyek kijelölése a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően történik. 4. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI, JOGAI A tanulók kötelességeit és jogait a Nkt.26. pontjának 45. és 46.§ határozza meg. 4.1. A tanulók kötelességei Az intézmény – valamennyi tanulói jogviszonnyal rendelkező – neveltje számára betartandók az alábbi kötelezettségek a jogviszony fennállásának időtartama alatt: -

-

-

rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással részt vegyen a tanórai és egyéb foglalkozásokon, tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek; az osztályfőnöke vagy szaktanárai által meghatározottak szerint és felügyeletével közreműködjön saját környezete, az általa használt eszközök rendben tartásában; betartsa az intézmény szabályzatainak, különösképpen az iskola szervezeti és működési szabályzatának, a házirendnek a rendelkezéseit az intézményben, az intézmény által szervezett, de nem az iskola épületében megvalósuló programokon, különösképpen ünnepségek, erdei iskola, kirándulás, fellépés; betartsa az intézmény védő-, óvó rendelkezéseit; tisztelje az intézményben dolgozókat és társait; tiszta, ápolt külsővel, az alkalomhoz illő viseletben jelenjen meg; az iskolai munkában legjobb tudását nyújtsa, minden foglalkozásra magával hozza a tanuláshoz szükséges felszereléseket; az általa (közösség által) elvállalt feladatokat – a meghatározott határidőn belüli – végrehajtsa; tájékoztató füzetét minden tanításai napon magánál tartsa és átadja azt kérésre pedagógusainak; a tájékoztató füzetébe a pedagógus által meghatározott érdemjegyet pontosan bejegyezze, szignálásra átadja azt, valamint a tanár rendelkezésének megfelelően a szöveges üzeneteket bejegyezze, szignálásra átadja, a kapott érdemjegyet/bejegyzést a szülővel 3 munkanapon belül aláírassa. segítse intézményünk hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését.

4.2 A tanulók jogai Az intézmény – valamennyi tanulói jogviszonnyal rendelkező – neveltjét megilletik az alábbi jogok a jogviszony fennállásának időtartama alatt: - képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön; - a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák;

11

-

-

-

a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően kérésére hit- és vallásoktatásban részesüljön; személyiségi jogait az oktatási intézmény tiszteletben tartsa, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára; a család anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; válasszon az iskola pedagógiai programja keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül, a szülő által aláírásával támogatott döntése alapján; igénybe vegye az intézmény létesítményeit, könyvtári szolgáltatását; rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön; hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz; kezdeményezze létrehozását, tagja legyen, részt vegyen diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök stb.) munkájában; véleményt mondjon, javaslatot tegyen az iskola életével kapcsolatos diákokat érintő kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon; társai tiszteletben tartsák világnézeti, vallási nézeteit, nemzeti vagy etnikai önazonosságát, feltéve, hogy e jogának gyakorlás nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért; igény szerint –tanórán kívüli étkezési ellátásban részesüljön; a témazáró dolgozat idejét és témáját 3 munkanappal hamarabb megismerje, és ezzel egyidejűleg a dátumot a szaktanár a naplóba ceruzával beírja, mivel ugyanabban az osztályban egy napon maximum kettő 45 perces témazáró dolgozat íratható. írásbeli munkáját értékeléssel ellátva lehetőleg 10 munkanapon belül kézhez kapja; az intézményi elismerések különböző formáiban részesüljön. A szülő és a tanuló tanév közbeni rendszeres írásbeli tájékoztatásának eszköze: a tájékoztató füzet.

A tanulói jogok gyakorlása Az első évfolyamra beiratkozott gyermek tanulói jogviszonyának gyakorlását az első tanítási napon kezdi meg. A tanulói jogok gyakorlása, a kiskorú tanuló estén törvényes képviselőjének, illetve az iskolában dolgozó személyeknek, valamint a diákönkormányzat részvételével valósítható meg.

12

5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI 5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselőt (küldött) választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.2. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, az egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek, mint a DÖK-öt támogató nagykorú személynek a tanulók életkorának megfelelően szükséges elmagyaráznia az adott szituáció lényegét, a döntési helyzeteket. 5.3 Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, melynek előkészítéséért/megszervezéséért az intézményvezető felelős. Az intézményvezető e feladatát a diákönkormányzatot segítő nevelőre ruházza át. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 5.4. Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. Ezek lehetnek: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör stb. A diákok a tanévet megelőző május 15-ig az iskola vezetőjénél kezdeményezhetik diákkör(ök) létrehozását; a diákkör(ök) létrehozásáról és működtetéséről a nevelőtestület dönt, a diákkörök az iskola tanulói számára nyitottak, a diákkör(ök)be június első hetében jelentkezhetnek, ha a diákköri tevékenységhez kapcsolódó tantárgy(ak)ból a félévi osztályzatuk legalább közepes volt.

13

Diákkört csak pedagógus vezetheti, létrehozását minimum 10 tanuló kezdeményezheti. 5.5. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége iskolánkban A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. A szülői szervezetnek (közösségnek) a jogszabályban biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 6. A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI A tanulók és a szülők tájékozódhatnak az iskola egészének életéről, az aktuális tudnivalókról. A tanulók és a szülők saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, választott képviselőik útján az intézményvezetőhöz, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez vagy intézményi tanácshoz fordulhatnak. A DÖK segítő tanár tájékoztatja a tanulókat - az iskolai diákönkormányzat ülésen, - a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - az intézményben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül. Az osztályfőnökök felső tagozatban az osztályfőnöki órákon, az alsó tagozaton folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. Az iskola nyitott, befogadó szellemiségű, így a tanulók mind az órákon, akár egyénileg, személyesen megkeresve a pedagógust, fordulhatnak hozzá kérdésükkel, problémáikkal, élethelyzetükkel. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy képviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel illetve az intézményi tanáccsal. Az intézményvezető a szülőket az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról a szülői szervezet és az iskolaszék ülésén minden félév elején, a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán és iskolánk honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács ügyrendjének megfelelően tájékoztatást ad az intézmény működéséről a szülőknek. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein, valamint a tájékoztató füzetbe vagy üzenő füzetbe bejegyzett értesítés alapján tájékoztatják a szülőket. A nevelők a szülőket a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

14

-

a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, intézményvezetői fogadóórákon, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskola munkaterve tartalmazza, mely az első szülői értekezleten kerül kihirdetésre. A szülői értekezletek valamint a fogadóórák időpontját a tanév rendje tartalmazza, változás esetén a pontos időpontot az osztályfőnök egy héttel korábban beíratja a tanulók tájékoztató füzetébe. 7. AZ ISKOLA MINDENNAPI ÉLETÉNEK SZABÁLYAI 7.1. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben tanítási napokon 630 órától délután 17 óráig van nyitva a diákok számára. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 630 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az adott tanévben a tanulók felügyeletét 630-730 óráig a tanulói igényfelmérés alapján kialakított csoport (csoportok)ban az iskola adott tanévének tantárgyfelosztásában rögzített nevelő (nevelők), a terembeosztásban meghatározott tanteremben látják el. A tanulók 730–745 óra között az udvaron, rossz idő esetén és -50C alatt az aulában tartózkodnak az ügyeletes nevelők felügyeletével. Az udvari ügyeletes pedagógusok feladata a hőmérséklet ellenőrzése. Az iskolába a tanulóknak reggel 745 óra és 755 óra között kell megérkezniük. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 1430 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, a 2. óra utáni (tízórai szünet) és a 6. óra utáni 5 perces szünetben a tanulók az udvaron nem tartózkodhatnak. A csengetés rendje az intézményben: 800 - 845 855 - 940 955 - 1040 1050 - 1135 1145 - 1230 1255 - 1340 1345 - 1430 A tanulóknak a tanév során reggel 730 óra és 745 óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünet és az 5. óra utáni szünet első 10 percét, valamint a 6. óra utáni szünet

15

– az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása szerint a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. Tanítási órák közötti szünetben az udvaron a felső tagozatos tanulóknak csak a körbekerített sportpályán, az alsó tagozatos tanulóknak a sportpályán kívül lehet labdázni, kizárólag gumilabdával. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a szünetben a tantermükben, vagy folyosókon elhelyezett padoknál étkezhetnek az adott felsős osztálynak a 2. órát tartó pedagógus felügyeletével. Az alsó tagozatos tanulók az ügyeletes nevelő felügyelete mellett tízóraiznak a fentiekben megfogalmazottak szerint. A felső tagozatos tanulók jelző csengetéskor váltanak termet. A napközis tanulók ebédlőben történő tízóraiztatása alkalmával a tanulók felügyeletét az alsó tagozaton tanító kollégák látják el oly módon, hogy a tízóraiztatás idején 2 fő alsó tagozaton tanító kolléga ügyel, akik közül egy fő az udvaron és egy fő az ebédlőben látja el ügyeleti tevékenységét. Az 5. óra utáni 25 perces szünetben az iskolai étkezetésben részt vevő felsős tanulók az ebédlőben étkeznek. A többi – 6. órára váró – tanuló a szünet első 10 percében a tantermekben vagy a folyosókon elhelyezett padokon étkezhet az 5. órát tartó pedagógus felügyeletével. Az ebédlőben a felsős tanulók étkeztetésében a felsős napközis csoportvezető mellett egy, az ebédeltetéssel megbízott ügyeletes pedagógus is részt vesz. Az órák kezdete előtt az alsós osztályok az udvaron sorakoznak, majd az ügyeletes nevelő irányításával az osztálytermekbe vonulnak. A bevonulást a 4. évfolyam kezdi. A felsősök becsengetéskor az udvarról a szaktantermekbe mennek. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes írásos engedélyével (kilépővel) hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt a szülő értesítése után. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán, az iskolai honlapon keresztül. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit minden esetben csak nevelő felügyeletével (a munka-, tűz- és balesetvédelmi előírások betartásával) használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat nyilvántartja, ellenőrzi.

16

Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidős rendezvényeken fő szabályként a garays diákok vehetnek részt. Az iskolai diákönkormányzat szabadidős rendezvényeire a tanulók vendéget a diákönkormányzatot segítő pedagógus előzetes engedélyével hozhatnak. A vendégek nevét rendezvény előtt három nappal, engedélyezés céljából le kell adni a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak. Legkésőbb a rendezvény előtt egy nappal a kérelmező megkapja az írásbeli választ. 7.2. A tájékoztató füzet használata Az iskola és a család közötti kapcsolattartás, értesítés egyik eszköze a tájékoztató füzet. A pedagógus köteles a tanuló érdemjegyét az értékelés időpontjában beírni vagy a tanulóval beíratni és a bejegyzést aláírásával ellátni. A tanuló kötelességei a tájékoztató füzettel kapcsolatban a 4.1. fejezetben olvashatók. 7.3. A tanulmányi kötelezettségek teljesítése Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a rendeletben meghatározott mértéket: Nem osztályozható, nem értékelhető a tanuló tanítási év közben, ha egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen: -

a 250 órát meghaladja, ha egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékáról hiányzott, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozóvizsga letételét.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a rendeletben foglaltak szerint nevelőtestület határozata alapján a tanuló osztályozó vizsgát tehet. A magántanuló tanulmányi tankötelezettségét a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 55§ (1), (2), (3) bekezdése, valamint a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet (a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) 75§ (1), (2), (3), (4) bekezdése alapján teljesíti. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje Osztályozó vizsga a nevelőtestület határozata alapján tehető, melyet a nevelőtestület az adott tanévet értékelő félévi, tanév végi osztályozó konferencián hoz meg. Az osztályozó vizsga teljesítésének ideje: az adott tanévet értékelő félévi, tanév végi osztályozó konferencia napja és az adott tanév félévi illetve tanév végi bizonyítványosztás napja közötti időszak.

17

Az osztályozó vizsga időpontjáról a tanulót – kiskorú tanuló esetében annak szülőjét – az osztályfőnök értesíti ki, az intézményvezető egyetértésével. Az osztályozó vizsga követelményei Valamennyi tantárgy és évfolyam esetén a Helyi Tantervben meghatározott követelmény szint és százalékos eredmények teljesítése az alábbi százalékos megoszlás szerint: Alsó tagozaton 91% 78% 56% 40% 0%

-

100% 90% 77% 55% 39%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

91% 76% 56% 36% 0%

-

100% 90% 75% 55% 35%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Felső tagozaton

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák A nyolcadikos tanulók felkészítésekor nagy hangsúlyt fektetünk a fokozatosság elvének betartására, terhelhetőségre, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák kialakítására. A belső vizsga oktatás-szakmai szabályait a helyi pedagógiai program tartalmazza. A 8. évfolyam végén vizsgát szervezünk a következők szerint: - írásbeli: matematikából, kémiából, fizikából, idegen nyelvből; - szóbeli: magyar irodalomból, történelemből, fizikából, kémiából, idegen nyelvből. A szóbeli vizsgákon előtérbe kerül az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tanulók kommunikációs készségének felmérése, a kísérletek, az energiatakarékosság, környezetvédelem, egészségvédelem témaköre. A követelmények megegyeznek minden vizsgatárgy esetén a helyi tantervben rögzített követelményekkel. A vizsga eredményei a témazáró felméréseknél meghatározott szempont szerint kerülnek beszámításra. Minden vizsgázó tanuló az adott vizsgatárgyból 2 osztályzatot kap. Szervezési feladatok: Az intézményi belső vizsgát az adott tanév májusában szervezzük meg. Az írásbeli vizsgára minden esetben az első órában kerül sor, ezt követően a tanuló az órarendje szerinti órákon

18

vesz részt. A belső vizsgán való részvétel valamennyi tanuló számára kötelező, a vizsga időpontjában akadályozott tanuló más időpontban vesz részt a vizsgán. Felmentést csak idegen nyelvből kaphat a tanuló, ha akkreditált nyelvvizsga központban bármilyen szintű, eredményes nyelvvizsgát szerzett. Szóbeli vizsga esetén a tanulók csak a megadott vizsgaidőpontban kötelesek megjelenni az intézményben. A szóbeli vizsgán az intézmény nevelőtestületének tagjai közül 3-3 fő vesz részt egy vizsgabizottságban. Az írásbeli vizsgán 1 pedagógus végez felügyeletet. 7.4. A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja, melyet a tájékoztató füzetben vezet. Indokolt esetben az intézményvezető további távolmaradást, egy tanévben legfeljebb öt tanítási napot engedélyezhet. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül köteles az igazolást - betegség esetén orvosi igazolás (amely lehetőség szerint a tájékoztató füzetbe kerüljön beírásra), más esetben hivatalos irat - az osztályfőnöknek bemutatni. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni, igazolni a mulasztás tényét, okát az osztályfőnöknek. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét és a tanórai becsengetéstől számított időtartamát az osztálynaplóba bejegyzi (K) jelzéssel. A tanórai késések időtartamuk alapján összeadódnak: Amennyiben az összeszámítandó (külön igazolt és külön igazolatlan) késések időtartama eléri a 45 percet, az igazolt vagy igazolatlan mulasztás jelent, melyet az osztályfőnök a tanuló tájékoztató füzetébe bejegyez és a naplóban a megfelelő hiányzás rovatban jelöl. A későn érkező tanuló a tanórán helyét elfoglalhatja, azonban törekednie kell arra, hogy annak menetét ne zavarja meg. A késés igazolására a hiányzásnál érvényes szabályokat kell alkalmazni. Nem számít mulasztásnak, ha iskolai ügy miatt van távol a tanuló.

19

Az iskola eljárása a tanuló igazolatlan mulasztása esetén Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. -

-

-

-

A tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor az iskola köteles a szülőt írásban értesíteni. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola vezetője értesíti a tanuló szülőjét. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Továbbá az intézmény vezetője értesíti az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri 30 órát az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri 50 órát az iskola vezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.

7.5. Hivatalos ügyek intézése Az iskolatitkárt hivatalos ügyben a tanulók és a szülők munkanapokon 8 – 15 óra között kereshetik. 7.6. A tanulók tantárgyválasztása, hit- és vallásoktatás Az iskola helyi tantervét figyelembe véve a nevelőtestület határozata alapján a tanulók az iskolai pedagógiai programban felsorolt választható (nem kötelező) tantárgyak közül választhatnak. Tanköteles tanuló esetén a szülő aláírásával ellátva a tanuló minden év május 20-ig írásban adhatja le a következő tanév választható tantárgyakkal kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Az iskolába beiratkozó elsős tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a választható tantárgyakkal kapcsolatos döntését az intézményvezetőnek. A választás jóváhagyásáról az adott tanév első tanítási napján az osztályfőnök tájékoztatja a tanulót illetve szülőjét. A választott tantárgy óráin az adott tanévben a tanulónak kötelező részt venni. Tanköteles tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen - tanév közben indokolt esetben – tanévenként egy alkalommal, az intézményvezető engedélyével írásban módosíthatja a választható tantárgyakkal kapcsolatos döntését. Az adott tanév közben beiratkozó tanuló a választható tantárgyak kiválasztására vonatkozó jogával a következő tanévben élhet.

20

Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Az iskola első ízben 2013. május 20-ig felméri, hogy a tanuló az első és az ötödik évfolyamon (később felmenő rendszerben), melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. 7.7. Egyéb foglalkozások A tanulók számára biztosított egyéb rendszeres foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthon, - szakkörök, - a mindennapos testedzés foglalkozásai, (tömegsport, játékos testmozgás), - differenciált képességfejlesztő foglalkozások (pl.: felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások), - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, - könyvtári foglalkozás, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság. Szakkörök A szakkörök indításáról– a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete véleményének figyelembe vételével a fenntartó dönt. A szakkörre a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A mindennapos testedzés foglalkozásai (tömegsport, játékos testmozgás) Tömegsportra járhat az iskola minden olyan tanulója, aki a pedagógiai program alapján nem részesül heti 5 testnevelés órai oktatásban. Azokon az évfolyamokon, amelyek még nem részesülnek heti 5 óra testnevelésben minden olyan délelőtti időszakban, amelyben nincs testnevelési óra vagy az adott napon tömegsport, az osztályfőnök, tanító legalább 30 perces játékos testmozgást tart tanítványainak. A felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre javasolt tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására hozzák. Részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat. Tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre javasolt tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, de a foglalkozásokon való részvétel önkéntes. Továbbtanulásra előkészítő foglalkozásokat az iskola a 8. évfolyamos tanulók számára szervezi.

21

Az iskolai könyvtár használata A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti tanórai és egyéb foglalkozás keretében. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 12 órától 16 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait az iskolával tanulói jogviszonyban állók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. Eseti programok Kirándulások, erdei iskolai program Az osztályfőnök a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal 1 nap terjedelemben, az éves munkatervben meghatározott időpontban osztályaik számára osztálykirándulást szervezhetnek, amely csak tanítás nélküli munkanapra szervezhető (hétvégére és munkaszüneti napokra nem). Az a tanuló, aki nem kíván részt venni a kiránduláson, az adott napon az iskola által szervezett programon vesz részt. Amennyiben a kirándulásnak anyagi vonzata van, ehhez a szülő írásbeli hozzájárulása szükséges. A tanulók részvétele az osztálykiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szaktanárok a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka segítése érdekében tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Amennyiben a tanulmányi kirándulásnak anyagi vonzata van, ehhez a szülő írásbeli hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulás csak tanítási napokra szervezhető (hétvégére és munkaszüneti napokra nem), a tanulók részvétele a tanulmányi kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ha a tanuló nem vesz részt a tanulmányi kiránduláson, az adott tanítási napon tankötelezettségét az intézmény által előírt módon teljesíteni köteles. A 3 napos erdei iskolán való részvételről az adott osztály szülői munkaközössége és az osztályfőnök közösen dönt. Erdei iskola csak tanítási napokra szervezhető, (hétvégére és munkaszüneti napokra nem) a tanulók részvétele az erdei iskolában önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, amennyiben az intézmény ehhez támogatást nem tud szerezni. Az a tanuló, aki nem kíván részt venni az erdei iskolában, az adott tanítási napo(ko)n tankötelezettségét az intézmény által előírt módon teljesíteni köteles. Szabadidős foglalkozások Túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, hangverseny stb. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes. Tanulói pályázatok Az iskola tanulói részt vehetnek más szervezetek által, illetve országosan kiírt pályázatokon. A nevelőtestület továbbítja a tanulók felé a pályázati lehetőségeket, segíti a tanulók felkészülését, továbbítja a pályamunkákat, értesítést ad az eredményekről. Tábor Az iskolai táborok évenként szerepelnek az adott tanév éves munkatervében, a részvétel önkéntes. Iskolai egészségnap Az egészségnevelési program része, annak céljait közvetíti a tanulók felé. A nap jellegének megfelelő program, vetélkedők (az adott tanév éves munkatervében szerepel).

22

Jeles napok, akciók Az intézmény az adott tanévben az éves munkaterv alapján magának szervezi a különböző jeles napokat és akciókat vagy csatlakozik helyi, országos illetve egyéb szervezetek akcióihoz. Kiállítások Iskolai kiállításokat rendezünk tanulók munkáiból évente legalább 1 alkalommal. Vetélkedők, tanulmányi versenyek A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, szavaló, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Az egyéb foglalkozáson való részvétel általános szabályai -

-

A egyéb foglalkozásra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat. Az egyéb foglalkozásokat az iskola nevelői az adott osztály tanórái után 16 óráig szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. Az egyéb foglalkozás megkezdése előtt 5 perccel az iskola portájánál gyülekeznek a tanulók, akiket a terembe a foglalkozást vezető felnőtt kísér be, a foglalkozás végén kikíséri őket a portáig. Az egyéb foglalkozásokról való távolmaradást igazolni szükséges, indokolt esetben a pedagógussal történő egyeztetés alapján lehetőség van a változtatásra.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján az intézményvezetővel történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 7.8. A napközis foglalkozásra vonatkozó szabályok Felvétel, elutasítás: A napközis foglalkozásra és a tanulókör/tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. A jelentkezés elfogadásáról az iskolai hirdetőtáblán keresztül értesül a szülő/tanuló, az adott tanév szeptember 1-jéig, mely tartalmazza a tanuló napközis csoportba/tanulószoba csoportba sorolását is. Az elutasításról a szülőt írásban a jelentkezés évének szeptember 1-jéig szükséges értesíteni az indoklás megjelölésével. A tanév közben jelentkezők igényét az iskolavezetés öt munkanapon belül elbírálja. A döntésről a szülőt írásban értesíti. A napközis csoportvezető és a szülő kapcsolattartására a napközis üzenő füzet szolgál.

23

Ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközis csoport működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén, minimum 10 fős jelentkezés – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók számára igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. A napközibe felvett tanulók számára az étkezést biztosítjuk. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A megállapított étkezési térítési díjat csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap huszadik napjáig. Az étkezési mód megváltoztatására különösen indokolt esetben van lehetőség, a szülő írásbeli kérelme alapján. A kérelemnek legalább 1 héttel a tárgyhó előtt be kell érkeznie a csoportvezetőhöz. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját akkor tudja jóváírni, ha a szülő az étkezést – írásban, személyesen vagy telefonon – legkésőbb a hiányzást megelőző nap 830 óráig az iskolatitkárnál lemondja. A lemondás bejelentésének napját, valamint amennyiben 830 óra után történik a lemondás, a következő napot sem áll módunkban jóváírni. Ezt a szabályt Fóti Közszolgáltató Nonprofit Kft fogalmazta meg, mely a felek között szóbeli megállapodásként áll fenn. A Fóti Közszolgáltató Kft. a lemondott, ezért igénybe nem vett étkezésre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. A következő tanévre vonatkozó napközis foglalkozásra való jelentkezést minden év május 20ig felmérjük, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is írásban kérheti gyermeke napköziben történő elhelyezését minden hó első napjától. A napköziből való kijelentkezést indokolt esetben a szülő írásban kérheti. A tanuló napközis ellátása a megszüntető kérelem benyújtását követő hónap elsejétől lép életbe. A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élvez az a tanuló: - akinek napközben az otthoni felügyelete nem megoldott, - akinek mindkét szülője dolgozik, - akinek gondviselője rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, - aki állami gondozott, - és aki halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 1600 óra és 1700 óra között az iskola összevont napközit biztosít. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanulók mulasztásának igazolásánál a tanórai mulasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A napközis nevelő – amennyiben összevont napközis foglalkozást igénylő tanulóért 17 óráig nem ér az iskolába a szülő – 17 óra után telefonon értesíti a szülőt, és feljegyzést készít a késésről az erre a célra kijelölt füzetbe. Ugyanazon tanulóra vonatkozó háromszori szülői késés rögzítése után a napközis munkaközösség vezető értesíti az intézményvezetőt, aki levélben felszólítja az érintett szülőt az iskolai házirendben rögzített szabályok betartására és felhívja a szülő figyelmét az intézmény nyitvatartási rendjére.

24

A 2013/2014. tanévtől minden tanuló köteles 16 óráig az intézményben tartózkodni. Írásbeli szülői kérésre ez alól felmentést az intézményvezető adhat szintén írásban. A tanuló a napközis foglalkozásról szülői felügyelet nélkül (egyedül) csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján kilépővel távozhat el, elsődlegesen a tanulási időszak (14-1530) megzavarása nélkül. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: - osztályonként egy tanulmányi felelős, - asztalonként egy terítős. A tanulmányi felelősök kijelölése a foglalkozásvezető kompetenciája. A tanulmányi felelősök feladata a leckefüzet vezetése. A terítősök megbízatása egy hétre szól, feladatuk: - segíteni a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, - megteríteni étkezés előtt, tálalni, - ellenőrizni az ebédlő rendjét, tisztaságát az étkezés után. A napközis tanuló kijelölt és vállalt felelősi munkáját legjobb tudása szerint végzi. Étkezés rendje Tízórai: A tízórait igénylő tanulók a 2. szünetben fogyasztják el tízóraijukat az ebédlőben. A tanulók kicsengetés után önállóan vonulnak az ebédlőbe. A felügyeletet ebben a szünetben az alsós ebédlői ügyeletes látja el a 7.1 bekezdés szerint. Ebéd: Az 5. óra utáni 25 perces szünetben az iskolai étkezetésben részt vevő felsős tanulók az ebédlőben étkeznek. Az ebédlőben a felsős tanulók étkeztetésében a felsős napközis csoportvezető mellett egy, az ebédeltetéssel megbízott ügyeletes pedagógus is részt vesz. Étkezés után az asztalokat megterítik. A napközis csoportok az éves munkatervben meghatározott időrendben ebédelnek. A napközis foglalkozásvezető kíséri a csoportot és felügyeli az ebédelés menetét. Uzsonna: A napközis csoportok az uzsonnát a foglalkozásvezetők felügyelete alatt a számukra kijelölt tanteremben fogyasztják el. Uzsonnát az intézményből kivinni a napközis nevelő engedélyével – elcsomagolva – lehet.

25

7.9. A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Intézményünkben nincs olyan szolgáltatás, mely tandíj ellenében vehető igénybe. 7.10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési programra vonatkozó házirendi szabályok A helyi pedagógiai programban meghatározott egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósításához kapcsolódó feladatok megvalósítása az intézmény alkalmazotti közösségének kötelessége, hogy a helyi pedagógiai programban megfogalmazott feladatok teljesüljenek az alábbiak szerint: - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. - Az iskola személyi és tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. - Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. - Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - Fogékonnyá kell tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására. - Segíteni kell a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását. - Át kell adni a helyes döntések meghozatalához szükséges ismereteket. Biztosítani kell az értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen helyzeteket. - Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor az egészséges, környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. - Ki kell alakítani a károsodásokat megelőző gondolkodást. - Meg kell ismertetni a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. - Az ökológiai szemlélet tükröződjön a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásában, a megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységben. - A egészség- és környezetvédelmi szemlélet legyen beépítve a természettudományokon kívüli tantárgyakba is. - Az iskolai adminisztráció területén csökkenjen a papírfelhasználás, pl: kicsinyítés, kétoldalas fénymásolás, digitális információ áramlás alkalmazásával. - A környezetóvó-, javító tevékenységek során be kell kapcsolódni a természetvédelmi szervezetek munkájába. - az egészséghez szükséges tudás és készségek megszerzése - a cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása - egészségkockázati tényezők befolyásolása megelőzéssel - a helyi közösség erősítése az egészség, mint „érték és eszköz” érdekében – - az egészég iránti felelősség, az egészséges életvitel megalapozása

26

Intézményi szervezési feladatok: - A tanórák közötti szünetek – különösképpen az étkezésre rendeltetett szünetek ideje alatt és helyszínén nyugodt, esztétikus környezet biztosítása. - Az időjárás függvényében a szabadban tölthető időszak maximalizálása, ezen belül az egészséges testmozgást biztosító programok szervezése. - Pályázat benyújtása az iskolagyümölcs programra, sikeres pályázat esetén a szolgáltatás igénybevétele. - Az iskolai büfé használata a tanulók számára önkéntes, amelynek kínálata tükrözi az iskola egészséges életmódra vonatkozó elveit. A tanulók lehetőségei és feladatai: - Részt venni a tanórán kívüli, e tárgykörben szervezett programokon, rendezvényeken. - Ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait. - Legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával. - Tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását. - Legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni. - Ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását. A feladatellátáshoz kapcsolható különleges program-rendezvény lehetőségek: - Tematikus rendezvény, napok - Zöldség-gyümölcs - Egészséges táplálkozás - A gerinc egészségéért - A mozgás öröme, sportnap - Felkészülés a felnőtt életre Ezek mindenkori megvalósításáról az intézmény éves munkaterve rendelkezik. 8. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI

Az iskola a tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítése során a mindenkori hatályos jogszabályban foglaltakat alkalmazza. A normatív alapon ingyen-tankönyvet kapó tanulókon kívül iskolánk minden tanulója október 31-ig megkapja azt az információs igénylőlapot, amelyen a szülő, gondviselő az ingyenes tankönyvellátás iránti igényét bejelentheti. Az erre vonatkozó nyilatkozatok beszedése november 15-ig mindenkitől megtörténik (a nemleges választ adóktól is). Külön felhívjuk a szülők (gondviselők) figyelmét arra, hogy törekedjenek a tankönyvosztás napján is érvényes, jogszabályi feltételeknek való megfelelést igazoló okiratot, igazolást beszerezni, mivel az ingyenesség érvényesítésének ez alapfeltétele (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, tartós betegség, 3 vagy több gyermek). A szükséges igazolásokat nem az iskola adja ki, így az igénylés megfelelő időben történő kezdeményezése mindenkor a szülő (gondviselő) feladata. Természetesen a jogosultsággal kapcsolatosan felmerülő kérdéseik megválaszolásához segítséget kérhetnek az iskolatitkártól és az osztályfőnöktől is. A szociális támogatás megállapításának elvei megegyeznek az iskolafenntartó előírásaival. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás

27

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra fordítható összeg legalább 25 %-át a könyvtárból kölcsönözhető tartós tankönyvek, továbbá munkatankönyvek vásárlására fordítjuk. Az ingyenességre jogosult tanulók tankönyvcsomagjainak összeállítása után megmaradó pénzt olyan tanulmányi segédletek vásárlására fordítjuk, amely a helyi tantervben kifejtett oktatási célok megvalósítását segítik. A segédletek beszerzésére a munkaközösségek tesznek javaslatot. A következő tanévre beszerzendő segédletek listájáról a nevelőtestület dönt az Intézményi Tanács, a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az iskolaszék véleményének kikérése mellett. A tanulói tankönyvtámogatás rendje Kölcsönzés A tanuló az iskolai könyvtárból 1 tanévre jogosult tartós tankönyvet kölcsönözni az intézmény kölcsönzési rendje szerint. Ennek pontos leírását az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 2. számú melléklete tartalmazza. A tanuló (kiskorú esetén: a szülő/gondviselő) a kikölcsönzött könyvtári egységért anyagi felelősséggel tartozik. Elvesztés, rongálás A tanuló által a könyvtárba visszaszolgáltatni nem tudott/megrongált tartós tankönyv értékét köteles megtéríteni a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 59.§ rendelkezése szerint. Kártérítési felelősség: A házirend 3.5. pontja szerint. 9. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, az iskola épületében kárt ne okozzon, erre társait is figyelmeztesse. Maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A környezet állapotáért minden intézményi dolgozó és tanuló felelős, bármilyen rongálásért, az esetleges károkért az azt okozó személy a felelős. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: - osztályonként két-két hetes, - tantárgyi felelősök. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, akiket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra; - az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik; 28

-

a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az intézményvezetés egy tagját, a szünetben a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 10. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, ELISMERÉSE 10.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, - körzeti és térségi versenyeken I-III. helyezést, illetve különdíjat ért el, - országos versenyeken I-III. helyezést, illetve különdíjat ért el, - jelentősen javít az előző félévi tanulmányi eredményén, - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 10.2. A tanulók jutalmazásának formái A jutalmazás dicséret, tárgyjutalom vagy kedvezményes program megszervezése formájában adományozható, melynek átadása az elért tevékenységtől függően az osztály- vagy az iskolaközössége előtt történik. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis foglalkozásvezetői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - intézményvezetői dicséret (az előzőekben felsorolt 5 összegyűlt dicséret alapján, illetve 5x5 tantárgyi ötös után is kaphat intézményvezetői dicséretet a tanuló). Az intézményvezető saját jogkörében az arra érdemes tanulót intézményvezetői dicséretben részesítheti. 3 intézményvezetői dicséret után 1 jutalomnapot engedélyezhet az osztályfőnök – előzetes egyeztetés után -, a jutalomnap azonban nem eshet az adott tanév, adott félévének utolsó 2 hetére. - nevelőtestületi dicséret (tanév végén és félévkor az osztályfőnök javaslatára az osztályozó értekezlet dönt. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

29

-

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért és közösségi munkáért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért kitűnő tanulmányi eredményért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába, az osztálynaplóba, a törzslapra be kell jegyezni. A kitűnő tanulók csoportképe felkerül az iskolai honlapra (www.garay-iskola.hu)

Az a tanuló, aki tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet (lehetőség szerint könyvjutalmat) kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolcadik év végén kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet (lehetőség szerint könyvjutalmat) kap, melyet a ballagáson az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni az adott tanuló tájékoztató füzetén keresztül. A nevelőtestületi dicséretben részesülő tanuló a nevelőtestület határozatáról írásban értesül, amelyet az intézményvezető az iskola közössége előtt szóban is ismertet. Csoportos jutalmazási formák: A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. - jutalomkirándulás, - kulturális hozzájárulás (színház-, vagy kiállítás látogatáshoz), - táborozási hozzájárulás az iskolaszékkel egyeztetve.

30

11. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 11.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések elvei Azt a tanulót, aki - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, - rongál vagy kárt okoz, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétkesség súlyosságára tekintettel – el lehet térni. Fegyelmező intézkedésként a tanuló plusz, illetve speciális közösségi vagy tanulmányi feladatra kötelezhető, illetve a tanuló számára nem kötelező szabadidős, közösségi rendezvényekről eltiltható. Fegyelmező intézkedésként alkalmazható a nyilvánosság visszatartó ereje. Csoportos büntetési formák: A tanulókkal szemben csoportos büntetési forma nem alkalmazható. 11.2. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: - Szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés a megfelelő szorgalom vagy felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint tanítási órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt adható. - Szaktanári vagy osztályfőnöki intő, amely a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség szegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt adható. - Szaktanári vagy osztályfőnöki rovó két korábbi osztályfőnöki vagy szaktanári intő után adható. - Intézményvezetői figyelmeztető, intő, rovó jelentősebb igazolatlan mulasztás vagy súlyosabb fegyelmezetlenség miatt adható. - Nevelőtestületi figyelmeztető, intő, rovó a házirend súlyos megsértéséért adható. - Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba, illetve a hozzá csatolt kiegészítő füzetbe be kell írni annak a pedagógusnak, akitől azt a diák kapta. Tájékoztató füzet (ellenőrző) elvesztése esetén az eljárás menete a következő: egyszeri alkalomkor osztályfőnöki figyelmeztetés, másodszori elvesztés esetén osztályfőnöki rovó, harmadszorra pedig intézményvezetői figyelmeztetés adható. Amennyiben a tanuló a tájékoztató füzetét (ellenőrzőjét) 3 alkalommal nem hozza az iskolába, a következő osztályfőnöki fokozatot kapja, kivéve. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni.

31

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás keretszabályait az ágazati jogszabályok határozzák meg, valamint ennek kiegészítése iskolánk hatályos SZMSZ-ben található. A tanulóval szembeni fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület. A büntetést írásba kell foglalni, és azt írásban a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmi büntetések: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy, megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. Kártérítési felelősség: A házirend 3.5 pontja szerint.

32

12. A TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA A tanuló a tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgokat, eszközöket csak szülője/gondviselője tudtával, illetve előre az osztályfőnökkel vagy az adott napon az első tanítási órát tartó pedagógussal egyeztetve hozhatja be az iskolába. Az esetlegesen ezeket a dolgokat, eszközöket érintő káreseményért az intézmény felelősséget nem vállal. Az intézménybe hozott tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgokért, eszközökért semmilyen felelősséget nem vállal az iskola. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak. Mindezért az iskola nem vállalja a felelősséget. Az audiovizuális és kommunikációs eszközöket az iskola területén csak nevelői engedéllyel kizárólag a szünetekben és a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon kívüli időszakban lehet bekapcsolni, használni. Mobiltelefont a fentieket betartva kizárólag rendkívüli esetekben, vagy oktatási célokra lehet használni. Ettől eltérő esetben a pedagógus a készüléket a tanulóval a tanári asztalra teteti kikapcsolt állapotban, majd a tanóra, valamint a tanórán kívüli foglalkozás végén azt a tanulónak visszaszolgáltatja, és erről a tájékoztató füzeten keresztül értesíti a szülőt. Az eszközök használata során az iskola tanulóinak, pedagógusainak és valamennyi dolgozójának személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. E szabályrendszer megsértése a tanuló számára fegyelmi felelősséggel jár. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő engedélyével járhatnak. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén biztosított tároló helyen kell tartani. Az iskola a tanulók tulajdonában lévő kerékpárokkal kapcsolatban semmilyen felelősséget nem vállal. 13. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATA ESETÉN A SZÜLŐ RÉSZÉRŐL TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉS MÓDJA Intézményünk jelenleg nem rendelkezik elektronikus naplóval. Amennyiben sikerül beszereznie a tanulók értékelésére szolgáló szoftvert, úgy az intézmény honlapján közzétesszük a szülői hozzáférés – regisztráció módját, illetve az összes fontos információt. 14. A TANULÓI FELVÉTEL RENDJE ÉS A SORSOLÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI A tanköteles korba lépő gyermeket a szülő a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A Fóti Garay János Általános Iskola felvételi vizsgát nem szervez a leendő első évfolyamos diákok számára. Az intézményvezető a felvételi eljárás során határozatot hoz a tanköteles tanuló felvételéről vagy felvételének elutasításáról, melyet megküld a szülő/gondviselő számára.

33

A sorsolás alapelvei: Sorsolást kell tartani az általános iskolai felvételek esetében, ha az intézmény az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni. A sorsolás előtt az alábbi felvételi kérelmeket kell teljesíteni: - az intézmény alapító okiratának részét képező körzetbe tartozó azon szülő/gondviselő igényét, aki - halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket/tanulót nevel; illetve - különleges helyzetű sajátos nevelési igényű gyermeket/tanulót nevel. Különleges helyzetnek minősül, ha - a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy - testvére az adott intézmény tanulója, vagy - munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy - az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található Amennyiben a fentiek teljesítése esetén az összes felvételt kérő szülő/gondviselő kérelmét nem tudja teljesíteni az intézmény, de még szabad férőhellyel rendelkezik, úgy a további feltételekről sorsolással szükséges a jogszabály erejénél fogva dönteni. Sorsolás eljárásrendje: A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános. A sorsolás kitűzött napja és időpontja előtt 3 nappal a helyben szokásos módon (hirdetőtábla, honlap) a szülőket értesíteni kell a sorsolás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. 3. A sorsolás megkezdése előtt dokumentált módon bizottságot kell alakítani, az adminisztrációs feladatok ellátására pedig külön személyt kell kijelölni. 4. A bizottság tagjait és az adminisztrációs feladatot ellátó személyt az intézmény vezetője jelöli ki írásban. 5. A bizottság minimum 3 tagból (pedagógusból) áll és elnöke az intézmény vezetője. 6. A sorsolás megkezdése előtt a sorsolásra váró jelentkezők nevét és lakcímét külön – az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, más megkülönböztető jelölést nem tartalmazó – sorsolási cédulákon kell feltüntetni, amelyek előkészítéséről és sorsolási urnába helyezéséről az adminisztrációs feladatot ellátó személy gondoskodik. A sorsolásra váró jelentkezők adatait a bizottság a sorsolás megkezdése előtt, a helyszínen ellenőrzi. 7. A sorsolásról a sorsolás napján jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a bizottság elnöke hitelesít. Az iktatószámmal ellátott jegyzőkönyv 3 egyező példányban készül. 8. A sorsolás lebonyolítása során az iskolai beiratkozásra vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni. 9. A sorsolás menete: a bizottság tagjai egymás után, egyesével húzzák ki az urnából a jelentkezők adatait tartalmazó cédulákat, azt bemutatják a bizottságnak és a jegyzőkönyvvezetőnek. A jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvben rögzíti a kihúzott jelentkezők adatait. A sorsolás addig tart, míg a kihúzott jelentkezők száma eléri az intézmény fenntartója által meghatározott létszámhatárt. 10. Az iskola a szülőket írásban (tértivevényes levélben) értesíti a sorsolás eredményéről. 1. 2.

34

15. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézményvezető készíti el. A házirend tervezetét megvitatja az iskolai diákönkormányzat. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az intézményvezetőt. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az intézményvezetőnek. A házirend tervezetéről a szülői munkaközösség, az intézményi tanács, az iskolaszék és a DÖK véleményt nyilvánít. A házirendet a nevelőtestület fogadja el az intézményi tanács, az iskolaszék, az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével, meghatározva a hatályba lépés napját. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A házirend visszavonásig érvényes. Kelt: Fót, 2014. 01. 16.

P.H.

……………………………….. intézményvezető

35

A FÓTI GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.), hatályban tartott rendelkezései 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és végrehajtási rendeletei 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és végrehajtási rendeletei 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról és végrehajtási rendelete Magyar Köztársaság éves központi költségvetéséről szóló aktuális törvény 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1995. évi LXVI. Törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről és végrehajtási rendeletei Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2013. évi XCI. törvény az információs önrendelkezési információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módisításáról

jogról

és

az

196/2013. (VI.13.) Kormány rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Kormány rendelet ás a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III.26.) Kormány rendelet módosításáról 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról és forgalmazásának egyes szabályairól 277/1997. (XII.22.) Kormány rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról 346/2013. (IX.30.) Kormány rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Kormány rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Kormány rendelet módosításáról 202/2012. (VII.27.) Kormány rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 199/2013. (VI.13.) Kormány rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Kormány rendelet módosításáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

36

köznevelési

intézmények

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormány rendeletet módosította a 3105/2012 (XI.13.) Kormány rendelet 307/2006. (XII.23.) Kormány rendelet az Oktatási Hivatalról 2012. évi XCIII. Törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény (szabálysértési törvény) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és végrehajtási rendeletei Az emberi erőforrások minisztere 162013. (II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 138/1992. (X.8.) Kormány rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2/2013. (II.11.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítésigazolás érvényesítés eljárásrendjéről 8/2013. (IX.3.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítésigazolás érvényesítés utalványozás eljárásrendjéről szóló 2/2013. (II.11.) szabályzata módosításáról 2013. évi 232. tankönyv törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 501/2013. kormányrendelet a 2013. évi 232. törvény végrehajtásáról A Fóti Garay János Általános Iskola helyi pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, valamint az egyéb belső szabályzatok

37