HÍRLEVÉL - 2015. OKTÓBER
Fontos változások a közbeszerzések jogi szabályozásában Ahogyan arról már szeptemberi hírlevelünkben beszámoltunk, az Országgyűlés 2015. szeptember 22-én elfogadta az új Közbeszerzési törvényt (Kbt.), melynek a Start Zrt-re nézve kedvező változását kiemelve tájékoztatást nyújtottunk arról, hogy a november 1-jén hatályba lépő törvény a pénzügyi intézmények, így a Start Zrt. kezességvállalását is nevesíti az általánosan elfogadott biztosítékok között, a bankgarancia, biztosító társaság kezességvállalása és az óvadék mellett. Ennek eredményeként a Start Zrt-től igényelt közbeszerzési garanciával az ajánlatkérők által előírt ajánlati-, előleg visszafizetési-, jó teljesítési-, kötbér-, jótállási- és szavatossági garancianyújtási kötelezettség is teljesíthető. Mindemellett az újonnan megszavazott törvény egyéb kiemelten fontos módosítást is tartalmaz a közbeszerzési piac szereplői számára, így a továbbiakban a főbb változások összegzésére és bemutatására teszünk kísérletet. Mint ismeretes az uniós jogalkotó 2014. február 26. napján fogadta el a közbeszerzésekre vonatkozó új európai irányelveket. Az uniós jogi háttér ezen változása a korábbi célkitűzéssel ellentétben - melynek fókuszában a tagállami közbeszerzéseken induló uniós vállalkozások egyenlő esélyeinek fenntartása állt – a jelen szabályozások a közbeszerzések különböző stratégiai célokra való felhasználásának elősegítését helyezik középpontba. Így az uniós közbeszerzési politika szintjén előtérbe kerültek az olyan fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések, mint például a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés vagy a környezetvédelem.
A fenti uniós irányelveknek a hazai jogba való átültetését megcélozva történt meg az új, 2015. évi CXLIII. törvény megalkotása, elfogadása, majd 2015. október 2-i kihirdetése. Az elfogadott közbeszerzési törvény azonban nem csak az uniós irányelveknek történő megfelelésre, hanem az uniós szabályozástól függetlenül a hazai közbeszerzési gyakorlatban felmerült igények kielégítésére és problémák kiküszöbölésére is törekszik. Ezek többek között – a Kormány által elfogadott koncepciónak megfelelően – a közbeszerzések átláthatóságát, az eljárások egyszerűsítését, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, a társadalmilag és gazdaságilag legmegfelelőbb beszerzési eredmény elérését, a kis- és közepes vállalkozások esélyeinek növelését célozzák. Az egyszerűség és az átláthatóság jegyében elsőként említhető meg a törvény szerkezetének változása, mely a törvény könnyebb értelmezhetőségét, használhatóságát volt hivatott megteremteni. De természetesen az egyszerűsítés nem merült ki ennyiben, a jogalkotó az eljárásokba történő egyszerű és rugalmas bekapcsolódás és részvétel kereteit is rögzíti a Kbt.-ben. Ennek egyik fontos eleme, hogy az ajánlattevők részéről az ajánlatok benyújtásakor az ún. egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazható, amely harmadik felek által kiadott igazolások beszerzését helyettesíti. Ennek lényege, hogy a közbeszerzési eljárásban kért igazolásokat főszabályként csak a leendő nyertes ajánlattevőnek kell benyújtania a többi résztvevőnek nem. Másik lényeges szempont, 1
hogy a jogszabály a közbeszerzési eljárás során eddig kötelezően előírt pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmény előírását az ajánlatkérő választására bízza.
Az
új közbeszerzési szabályok már nem tartalmazzák a tíz százalék feletti, illetve a tíz százalék alatti alvállalkozók megkülönböztetését. Annak érdekében azonban, hogy az ajánlattevő által valamennyi igénybe venni kívánt alvállalkozó korábbi kötelező megnevezése ne akadályozza az ajánlatok benyújtását egy-egy közbeszerzési eljárásban, a törvény csak az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már
ismert alvállalkozók megjelölését írja elő az ajánlattevő számára. Az új Kbt. szerint az alvállalkozók cseréje nem esik törvényi korlátozás alá, ugyanakkor az ajánlatkérőt az ajánlattevőnek tájékoztatnia kell a teljesítésben részt vevő minden alvállalkozóról, és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó esetében sem állnak fenn a közbeszerzésből való kizárás okai.
A korábbiakban előírtakhoz képest az új Kbt.-ben csökkentek az ajánlattételi határidők, így például nyílt eljárásnál 45 napról 35 napra, amely elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel.
Az átláthatóságot növelő törvényi változások között az új jogszabály pontosítja az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéséket és részletesen meghatározza, hogy az ajánlattevők által mely adatok nem nyilváníthatóak üzleti titoknak, elkerülve azt, hogy üzleti titokra hivatkozva a közbeszerzés kiemelt adatai ne kaphassanak nyilvánosságot. Az új Kbt. esetében további pontosításokkal hatékonyabb lett és bővült a közbeszerzési eljárásból való kizáró okok
köre. A kizáró okok köre a tisztességtelen ajánlattevői magatartás azon elemével egészült ki, amikor az ajánlattevő bizonyítható módon megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát vagy olyan információt igyekezett megszerezni, amely jogtalan előnyöket biztosított volna számára. Ezek a jogsértések közbeszerzési eljárásból való, három évre szóló kizárást vonnak maguk után.
Az új Kbt. lényegi változása, hogy a sikeres ajánlattevő kiválasztása egy új szemlélet alapján került meghatározásra. Még a korábbi Kbt-ben az elsődleges kiválasztási szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás (ár) volt, az új Kbt. a döntés folyamán a beérkezett ajánlatok ajánlatkérő általi értékelésénél elsősorban az ár-érték arányt tekinti elsődlegesnek. Az ár-érték arány értékelésénél a kiíró nem csak a bekerülési értéket veszi figyelembe, hanem a műszaki tartalmat, valamint a megrendelt szolgáltatás, létesítmény, eszköz jövőbeli működtetési, fenntartási költségeit is.
2
változások körében említést érdemel az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos érvénytelenség megállapítása is, mely esetben az ajánlatkérő az eddigi gyakorlattal összhangban az ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni az ajánlattevőtől. Ugyanakkor új elemként jelenik meg e körben, hogy az ajánlatkérő az ajánlatot akkor is érvénytelennek kell, hogy minősítse,
ha megállapítja, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert az nem felel meg az előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, jogszabályoknak. Ez a szabály egyben azt is jelenti, hogy az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés érvénytelenségének kritériumai kiegészültek a fent megnevezett ponttal.
A
A jövőben a közbeszerzési eljárások keretében kötelező lesz az ingyenes és online elérhető közbeszerzési dokumentáció biztosítása és - a korábbi elsősorban papír alapú kommunikációról - az elektronikus kommunikációra való áttérés, melyek a közbeszerzésekbe történő bekapcsolódást teszik könnyebbé, ám e rendelkezés (40. §) hatálybalépése csak 2017. február 1-jén történik meg és arról külön jogszabály rendelkezik majd. A teljesség igénye nélkül fent sorra vett változások mindegyikétől azt várja a jogalkotó, hogy az pozitív hatással lesz a közbeszerzési eljárások eredményes, gyors és átlátható lefolytatására, csökkenti a közbeszerzési eljárásban résztvevők adminisztrációs terheit mind az
ajánlattevői mind az ajánlatkérői oldalon, nagyobb teret enged majd a kkv-k számára a közbeszerzési eljárásokban való részvétel tekintetében, valamint lehetővé teszi, hogy a közbeszerzések keretében megvalósult beszerzések minősége összhangba kerüljön azok költségeivel.
Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy a várt eredményeket képes lesz-e biztosítani az új Kbt. még szükséges néhány év tapasztalat, azonban, ha a magyar gazdaságban meghatározó szerepet játszó kis és középvállalkozások közbeszerzési piaci aktivitása növekszik általa, azt már önmagában jelentős sikerként könyvelhetjük el.
www.startgarancia.hu
3
Design Hét: Az SZTA újabb fiatal kreatívipari cégekbe fektetne A Design Hét Budapesten a legnagyobb kreatívipari portfólióval rendelkező Széchenyi Tőkealap bejelentette: lehetőséget kíván nyújtani fiatal designereknek, vállalkozóknak kockázati tőke bevonására. Azon túl, hogy az évente megrendezett Design Hét (http://designhet.hu/2015/) kiváló lehetőség már ismert vagy sikeres tervezőknek, designereknek, hogy közszemlére tegyék termékeiket, azok számára is tartogat hasznos és érdekes, elsősorban üzleti kérdéseket boncolgató programokat, akik már a szélesebb körű értékesítést, új piacokra való kilépést, kapcsolati hálójuk bővítését tervezik, kezdő vállalkozók, vagy esetleg még csak most tervezik a cégalapítást. Erre adott lehetőséget a Széchenyi Tőkealap és a Design Terminal közös rendezésű, szakmai kapcsolatok kiépítésére lehetőséget adó üzleti reggelije, illetve kimondottan kreatívipari, létező és jövőbeni cégek számára tervezett pénzügyi workshopja (http://blog.szta.hu/kreativ-
vallalkozasban-gondolkodsz-ez-a-ket-program-neked-szol/ Ahogy a tavalyi Design Hét üzleti fókuszú programjai (http://blog.szta.hu/tobben-keresnektokebefektetot-mint-gondolnank/), úgy az ideiek is rendkívül népszerűek voltak a célközönség körében. Befektetőként mindig örömteli látni, hogy egyre bővül az a vállalkozói vagy tervezői kör, amely komoly alternatívaként látja kockázati tőke bevonását cége fejlesztéséhéhez. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy többen is ebben az iparágban képzelik el a jövőjüket, amit a szektorba áramló, évről évre bővülő tőkeforrás is egyre inkább biztosít. A Design Terminal és az SZTA elsőszámú célja a két programmal az volt, hogy a cégalapítás és a cégépítés témakörében a lehető legtöbb gyakorlati információ jusson el közvetlenül a célközönséghez, illetve hogy mindenki lehetőséget kapjon kérdései feltevéséhez. A két rendezvény közel 150 hallgatója 10 szakember tanácsait hallgathatta meg. A beszédes című „Csinálj pénzt a divatból!” üzleti reggelin az érdeklődők közvetlen kapcsolatba kerülhettek olyan üzleti angyal befektetőkkel, akik mertek nagyot lépni és szakmai tudásukat, valamint pénzüket tették egy induló kreatívipari vállalkozásba. Ma már túl vannak a kezdő lépéseken, kidolgozott stratégiájuk és határozott céljaik vannak, vagy már sikeresen túl is jutottak a tőkebefektetési folyamaton. Reggeli közben Dr. Dura Mónikát (AGNESKOVACS), Martényi Zitát (ÁERON) és Tus-Dzsurbán Ágnest (KONSANSZKY) lehetett faggatni hasznos tanácsokért. Az elsősorban kezdő és az első lépéseken túl lévő kreatívipari szakembereknek, leendő vállalkozóknak szóló pénzügyi workshop a cégalapítástól és a menedzsment összeállításától kezdve végigvette a szabadalmi, mintaoltalmi eljárásokat, a termékértékesítés és az első körös befektetésen 4
át a nemzetközi befektető megjelenéséig számos témát körüljárt. Az SZTA több befektetésében aktívan közreműködő szakértők, , mint Ács Zoltán, a Design Terminal inkubációs program vezetője, Dr. Gárdonyi Márk, a Hipavilon iparjogvédelmi igazgatója, Mosonyi Balázs, a CEIS ügyvezető partnere, Dr. Fehér György és Szórádi Judit ügyvédek (Sichenzia Ross Friedman Ference LLP), illetve a Széchenyi Tőkealaptól Mogyorósi Elvira és Dr. Csuhaj V. Imre vezérigazgató interaktív előadásaiban az első lépéstől az exitig minden téma szóba került. A jelenlévőket leginkább az iparjog védelmet, a menedzsment tagok összeállítását, a tőkebefektetés feltételeit és lehetőségeit, illetve az exit körülményeit érintő témák mozgatták meg. eredményeit, céljait bemutató 1-2 oldalas teasereket a Széchenyi Tőkealap az
[email protected] címre várja. Az Alap a vendégelőadó partnerekkel közösen értékeli ki a beérkező jelentkezéseket, és a legnagyobb növekedési potenciállal, legizgalmasabb stratégiával rendelkező jelentkezőkkel tárgyalásokat kezdeményez.
A pénzügyi workshop keretében Dr. Csuhaj V. Imre bejelentette, hogy mint a hazai piac legnagyobb számú kreatívipari befektetésével, és így a legjelentősebb tapasztalattal rendelkező tőkebefektetője az alap további kreatív- és designipari vállalkozásoknak kívánja megadni a lehetőséget arra, hogy az SZTA kockázati tőkéjével segítsék cégnövekedésüket. A saját cég történetét,
www.szta.hu
5
Megszaporodtak a sikeres exitek a Széchenyi Tőkealapnál Újabb három magyar vállalkozás mondhatja el magáról, hogy többéves befektetési időszak után sikeresen vásárolta vissza tulajdonrészét a tőkebefektetőtől. Az SZTA ugyanis újabb három portfóliócégéből lépett ki sikeresen, ami azt jelenti, a tavalyi első exit óta már több mint tíz kilépésen van túl, ami kiemelkedő aránynak számít a 2014-ben mindössze 8 exitet megvalósító hazai piacon. A kaposvári, a pécsi és a nyíregyházi cég 2012 és 2013 között az SZTA összesen több mint 250 millió forint értékű tőkéjével finanszírozta növekedését. Ahogy arról már korábban is szó volt (http://blog.szta.hu/bucsua-tokebefektetotol/), valamennyi befektetés fő célja a sikeres exit, akár a tervezett időpontban, akár annál korábban valósul meg. Amellett, hogy az SZTA rövid távú célja, hogy minél több hazai vállalkozásnak adja meg az esélyt arra, hogy teljesítsék üzleti terveiket, hosszú távon azon dolgozik, hogy tőkeerősödésének köszönhetően ezen vállalkozások minél jelentősebb aránya tudja biztosítani hosszú távú növekedését, fejlődését akár évekkel az exit után is. A SZTA több mint 70 befektetéséből már több mint 10 végződött exittel, amelyek jelentős részének eredményei meghaladták a korábbi várakozásokat. jellemző formáját vázoltuk (http://blog.szta.hu/korai-exit-jo-
Az SZTA a szabolcs-szatmár-bereg megyei Gémtech Kft.-ből és a baranya megyei Matro Kft.-ből a korábban meghatározott időben, illetve a tervek szerinti, 10 százaléknál magasabb hozammal szállt ki. A somogy megyei Med-Scop exitje a befektetési időszak vége előtt valósult meg, az előző két esethez hasonlóan a cég tulajdonosai általi kivásárlással. Korábban a korai exitek három
fel
forgatokonyv-is-letezik-a-tokebefektetesido-elotti-kivasarlasara/), a Med-Scop esetében az első forgatókönyv valósult meg, azaz – egyébként az SZTA elsődleges exitstratégiáját követve – a menedzsment vásárolta ki a befektető tulajdonrészét.
Egy éve hasonló sikerekről tudtunk beszámolni, ugyanis a Széchenyi Tőkealap legelső exitje, a technológiai iparágban működő Mobile Engine (http://blog.szta.hu/epp-ilyen-korai-exitrolalmodnak-a-tokebefektetok/) már a kilépés után egy nagyobb, a külföldi terjeszkedést finanszírozó befektetőt is meg tudott győzni cége további növekedési potenciáljáról, amire az SZTA befektetése nélkül nem valószínű, hogy esélye lett volna. Nem sokkal ezután, jelentős hozzammal szállt ki a borászati csomagolóanyagokkal foglalkozó Eno-Packból az Alap (http://blog.szta.hu/ujabb-befektetest-zarteredmenyesen-az-szta/). Az idei ősz pedig többek között ismét a sikeres exitekről szól az SZTA-nál. 6
Lássuk, mit kell tudni a három vállalkozásról!
Med-Scop Kft. A kaposvári székhelyű induló vállalkozás 2013-ban összesen 120 millió forint értékben fektetett be az SZTA. A tőkebefektetés 220 millió Ft-ról szólt, de a társaság a második ütem lehívása helyett kivásárolta az Alapot. A cég elsőszámú projektje egy hazánkban egyedülálló, de a Kárpátmedencében is példaértékűnek számító, népegészségügyi célokat szolgáló, ún. szűrőbusz létrehozása és üzemeltetése volt. A szűrőbusz 2014-től üzemel ((http://blog.szta.hu/merfoldkohoz-erkezett-azszta-befektetesi-projektje/), és tavaly már több ezer szűrést bonyolított le a dél-dunántúli régió kisvárosaiban, aprófalvaiban.
Gémtech Kft. A nyíregyházi székhelyű cégbe 2012-ben fektetett be az Alap, összesen 84 millió forintot, amelynek köszönhetően a vállalkozás robosztus fejlődésnek indult, árbevétele két év alatt közel 250 százalékkal, üzemi eredménye csaknem 300 százalékkal emelkedett. Ezalatt a társaság ÉszakkeletMagyarország egyik meghatározó fémipari vállalkozásává vált, világszínvonalú infrastruktúrával, szakképzett, tapasztalt munkaerővel és egyre bővülő nemzetközi megrendelői körrel.
Matro Kft. A dél-dunántúli régió egyik meghatározó beszállító ipari vállalkozása 2012-ben vont be összesen 55 millió forint értékű kockázati tőkét a Széchenyi Tőkealaptól. A cég a tőkebevonással stabilizálta pénzügyi helyzetét és megerősítette beszállítói pozícióit. A cég sikeres fejlődését megalapozzák a fejlett technológia, a stabil munkaerő-állomány és a nemzetközi autó- és járműipari megrendelők.
www.szta.hu
7
