2005. december
Emlékezzünk! Vadászattörténeti pályázat
8. szám
Folytatódhat a munka!
A nagy átalakulások korát éljük. Vadásztársaságok szűnnek meg, újak alakulnak. Sok idős vadásztársunk kénytelen letenni a puskát, valamilyen okból. Munkásságuk, tapasztalataik és emlékeik azonban értéket jelentenek. Mi szeretnénk közkinccsé tenni és megmenteni ezeket az élményeket, emlékeket. Ezért pályázatot hirdetünk - EMLÉKEZZÜNK címmel. A pályázaton bárki részt vehet. Nem a pályázatok stílusa, úgynevezett irodalmi értéke a fontos, hanem a pályázatban szereplő tények, adatok, emlékek. A pályázatok a következő formában készülhetnek: 1. VISSZAEMLÉKEZÉS. Bárki megírhatja vadászélete történetét, aki jelentős vadászmúlttal rendelkezik. Elvárás a konkrét, tényszerű visszaemlékezés. (Vadásztársaság neve, területe, vezetői, tagjai stb.) Ha fényképeket is tartalmaz a pályázat, nagyobb lesz az értéke. 2. INTERJÚ Neves, tekintélyes, közmegbecsülésnek örvendő vadászok emlékeit bárki feldolgozhatja interjú formájában. A fényképmellékletek ebben az esetben is növelik a dolgozat értékét. 3. EGY VADÁSZTÁRSASÁG TÖRTÉNETE Visszaemlékezések, dokumentumok, fotók segítségével bárki feldolgozhatja egyegy vadásztársaság történetét. 4. BESZÉDES FOTÓK. Ez a pályázati forma kizárólag fényképeket tartalmaz - megfelelő írásos információval kiegészítve. (Kik láthatóak a képeken, mikor és hol készültek.) Egy-egy pályamunka legalább 20 db fotót tartalmazzon. Beadási határidő: 2006. április 30. Cím: OMVK Baranya megyei Területi Szervezete, Pécs, Felsővámház u. 44. A pályázatok eredményhirdetésére a 2006. évi vadásznapon kerül sor. A legjobb pályázatok jutalomban részesülnek és könyv formájában is megjelennek majd.
Vadászati vezetők csoportképe Dr. Nagy Gyula, Páldy Géza, Gondos Gyula, dr. Bodnár József, Békés Sándor, dr. Keresztes Tamás
Nagyobb elvárások, töretlen bizalom Töretlen bizalom jellemezte megyénkben a Vadász Szövetség és a Kamara cikluszáró küldöttértekezleteinek a hangulatát, ugyanakkor az is egyértelmű megfogalmazást nyert, hogy az érdekvédelmi munka hatékonyságát fokozni kell. A tisztségviselők választására mindkét szervezet esetében titkos szavazás útján került sor. A jelöltek támogatottsága százszázalékos volt. Az OMVK Baranya megyei Területi Szervezetének vezetői: Elnök: dr. Bodnár József, sportvadász alelnök (elnökhelyettes) Békés Sándor, hivatásos vadász alelnök dr. Monostori László, titkár Gondos Gyula. A vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnöke Páldy Géza, tagjai: Víg Imre, Foki Lajos, dr. Herger László, Pongrácz Viktor. Az etikai bizottság elnöke
dr. Keresztes Tamás. Tagjai: Léber György, Buczkó Ferenc, dr. Bodnár István, dr. Petőházi Szilveszter, dr. Jelenszky Márton, Radó Zoltán. A felügyelő bizottság elnöke Deutsch Péter. Tagjai: Havasi Ferenc, dr. Kutnyánszky Zsolt. Vezetőségi tagok: Dr. Nagy Gyula és dr. CzéhTóth Imre. A Baranya megyei Vadásztársaságok Szövetségének tisztségviselői: Az Intéző Bizottság elnöke: dr. Bodnár József. Titkár: Gondos Gyula, gazdasági vezető Dr. Keresztes Tamás, vadászmester Páldy Géza, természetvédelmi és propaganda felelős Békés Sándor. A felügyelő bizottság elnöke dr. Nagy Gyula. Tagjai: Skoda Dénes, Deutsch Péter, Schmidt József, dr. Jelenszky Márton.
Amit már megtettünk és amit még tervezünk Ez évben zártuk a négyéves vadászkamarai és az ötéves vadászszövetségi ciklust. A számvetést a részletes írásbeli beszámolók tartalmazták, melyet a nyári vadászszövetségi küldöttközgyűlésen és a szeptemberi vadászkamarai küldöttgyűlésen tárgyaltunk és értékeltünk. Ezekből emelnék ki néhány általam fontosnak tartott mondatot. A testületi működésről annyit, hogy mindkét szervezet testületei a jogszabálynak és az alapszabálynak megfelelően tevékenykedtek, megtartották az előirt üléseket, ezeken meghozták a szabályos működéshez elengedhetetlen határozatokat (az éves tevékenység és költségvetés teljesítéséről szóló határozatok elfogadása, a tárgyévi költségvetés és munkaterv meghatározása,…stb). Mindezt igazolja, hogy az FVM illetékes főosztálya mind az elmúlt évi, mind az ez évi törvényességi felülvizsgálat során hibát, hiányosságot nem állapított meg, dicséretekkel zárta a vizsgálatot. A gazdaságos és hatékony működés egyik alapvető garanciája, hogy harmonizáltuk a két szervezetet (vadászszövetségvadászkamara) egyrészt azáltal, hogy gyakorlatilag ugyanazok a személyek vezetik mindkettőt, másrészt azáltal, hogy egy helyen, egy irodában működünk. Az idei tisztújító megyei közgyűléseken a megye vadásztársadalma változatlanul e megoldás mellett voksolt, biztosítva ez által a működés további stabilitását. A köztestületi és érdekképviseleti tevékenységből egyrészt a vadászjegyek érvényesítésének zökkenőmentes, rugalmas lebonyolítását, a kellő szigorúságú és következetes vadászvizsgáztatást (valamint az ezt megelőző színvonalas vizsga-előkésztő tanfolyamot), az ingyenes vadászati szakértői tevékenységet (melyet a kamara titkára végez) a rendőrségi és bírósági ügyekben, illetve a különböző jogszabályok módosítására tett javaslatainkat emelném ki. Kitartóan küzdünk a fegyver törvény módosításáért, valamint azért, hogy a vadászok kötelező egészségügyi vizsgálata összevonható legyen a jogosítványok érvényességét biztosító egészségügyi vizsgálatokkal. A vadkárokkal kapcsolatos terhek igazságosabb megosztását is szorgalmazzuk, mint ahogy napirenden tartjuk az "ÁFA-ügyeket" is. Lényeges a kapcsolattartás. Jó és gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki és tartunk fenn egyrészt a megyén belül az FVM Baranya Megyei Hivatalával, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Pécsi Határőr Igazgatósággal, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával, másrészt a szomszédos megyék /Somogy, Tolna, Zala/ vadászkamaráival, vadászszövetségeivel. Határon túli kapcsolatokat is ápolunk (a horvátországi szomszédos Eszék-Baranya Megyei Vadászszövetséggel és a Bajor Tartományi Vadászszövetséggel). Fontos feladatunk a vadászkultúra ápolása. E téren is jelentős eredményeket könyvelhetünk el. Úttörők voltunk, mert me-
gyénkben jelent meg az első vadászati almanach, aktívan működik az alkotó baranyai vadászok köre, a vadászfestők galériája, ez évben zajlott le a tizedik vadászkürtös tanfolyam Kövestetőn a baranyai kürtöscsapat gondozásában (akiknek nemrég jelent meg "Vadászüdv" c. CD-jük), vadászíróink termékenyek, jelentős műveket produkáltak, a siklósi várban állandó vadászati kiállítás működik, stb. Új kezdeményezésként vezettük be (ez év tavaszán) az úgynevezett "kistérségi fórumokat" (Lánycsók, Siklós, Szigetvár, Sikonda helyszíneken), ahol célunk volt egyrészt tájékoztatást adni, másrészt a helyi gondokat, problémákat a helyszínen megismerni, valamint a konzultáció, a közös tanácskozás (kollektív bölcsesség - "több szem többet lát" elve) alapján, annak eredményeképpen közelebb kerülni a megoldáshoz. A legújabb aktualitások között kell említenem, hogy ez évben készitette el egy "ad hoc" baranyai munkabizottság a vadásztársasági szervezeti és működési forma korszerűsítésére vonatkozó alternatív javaslatait, az országos munkabizottság tárgyalta és ennek eredményeképpen az OMVV elnöksége elé terjesztette (várhatóan nemsokára kézzelfogható, "aprópénzre váltható" anyag lesz a vadásztársaságok kezében.) Eddig a múltról és a jelenről, most jövőbeli célkitűzéseinkről, terveinkről szeretnék említést tenni. Mindenekelőtt az érdekképviseleti munka további erősítését tervezzük, elsősorban a vadgazdálkodásra, vadászatra vonatkozó jogszabályoknak a vadásztársaságok, a hivatásos- és sportvadászok érdekeivel való fokozottabb szinkronizálása érdekében. Ezen kívül a PR-munka, a média kapcsolatok intenzitásának növelését, a bennünket körülvevő "nem vadászokból álló társadalom" részletesebb és gyakoribb tájékoztatásával. A tömegkapcsolatok kialakítása mellett kiemelten kell foglalkoznunk a fiatalsággal (a jövő generációjával), ezért már az általános iskolában meg kell keresnünk őket tájékoztatásunkkal. Fontosnak tartjuk a vadász-vizsgáztatás szigorítását, a szakmai képzések, továbbképzések intenzívebbé tételét, a vadászkultúra további ápolását, a vadászetikai színvonal emelését. Végül, de nem utolsósorban - mivel közeleg a tízéves bérleti időszak vége - kiemelten kívánjuk kezelni a vadásztársaságok segítését az új bérleti szerződések megkötésében. Ezen a téren nagyon fontos, hogy az egyes vadásztársaságok mielőbb egyeztessenek a földtulajdonosi közösségekkel az esetlegesen eltérő érdekeket harmonizáló kompromisszumok létrehozása érdekében. Terveinket, célkitűzéseinket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a megye egész vadásztársadalma aktívan és felelősen részt vesz a helyzetfelmérésben, a legfontosabb feladatok kitűzésében és végrehajtásában egyaránt. Dr. Bodnár József
2
Rövid hírek Felügyeleti vizsgálat a Kamarában 2005. október 20-án, előzetes értesítést követően az FVM. Jogi és Ellenőrzési Főosztálya - kétévente esedékes - vizsgálatot tartott, melyben a hivatal adminisztrációs tevékenységén kívül a köztestületi tevékenységet is ellenőrizte. A vizsgálat szabályszerű működést és annak pontos adminisztrálását állapította meg. Környezettisztító akciónap 2005. április 2-án megyei szervezésben, a Kamara felhívására Baranya megyében 29 vadásztársaság 3 nagyüzem (Mefa, Bóly, Gemenc) és egy Kft., több iskola, polgármesteri hivatal, a Biokom, valamint helyi lakosok (összesen 700 fő) vett részt a meghirdetett országos környezettisztító akcióban. A vadásztársaságok és természetbarátok összefogásával ezen a napon 1400 m3, azaz 250 tonna szemetet szállítottak el a vadászterületekről. A környezetvédelmi akcióból ismét kivették részüket Diana Vadászhölgy Klub Baranya megyei tagjai. Hivatásos vadászi továbbképzés A hivatásos vadászoknak tartott kamarai osztályülés előtt. 2005. szeptember 8-án, Dr.Sugár László "A vadonélő állatok emberre veszélyes betegségei" címmel tartott előadásán több mint 120 fő hivatásos vadász vett részt. Kamarai munkabizottságok A megyei vezetőségválasztást követően, 2005. október 27-én tartott kamarai vezetőségi ülés alkalmával megválasztásra került két szakbizottság, az alábbi összetételben: Vadgazdálkodói és vadásztársasági Szakbizottság Elnök: Magyar László Tagok: gazdálkodó Kft-k képviseletében Gunszt János, a vadásztársaságok képviseletében Pusztai János, a földtulajdonosok képviseletben Kadia György, a legnagyobb gazdálkodó részvénytársaság képviseletben Szíjjártó Tibor Vadkárügyi munkabizottság Elnök: Gondos Gyula Tagok: Kádár Frigyes, Dr.Bilonka Béla, Dr.Nyári Roland, Békés Sándor, Dr.Kollár László. Szolgálati Érdemérem Ugyanezen Kamarai vezetőségi ülés határozatban rögzítette mindkét alelnök javaslatára egy új kitüntetés létrehozását "Szolgálati Érdemérem" elnevezéssel, mely kitüntetés 2006. évtől kerülhet kiadásra a 2025-30 éve tevékenykedő hivatásos vadászok részére. A kitüntetéseket a megyei vadásznapon adjuk majd át évről-évre.
Kapitális gímbika Kapitális gímbika került terítékre Baranya nyugati szélén Szigetvár térségében a Gyöngyösmenti Vadásztársaság területén. A szerencsés német vendégvadászt Wedekid Udót, Süle Pál hivatásos vadász kísérte az esti lesre szeptember 11 - én. A bikát már egy hete figyelték, öt - hat sutavaddal járt, de bőgni csak egyszer hallották, akkor is rövid ideig. A trófea tömege 13,39 kilogramm, Nemzetközi pontszáma 244,82 pont. A páratlan húszas agancs érdekessége a feltűnően hosszú szárak, 127 és 132, valamint az impozáns erős főágak. Agyaki G.
Kapitális gímagancs
Vadegészségügy A madárinfluenzáról szinte mindennap hallunk valamit, hiszen kontinensünk lakossága retteg egy újabb "spanyol" náthától. Miről is van szó? A madarak influenzáját az A-típusú influenzavírusok okozzák, melyek fenntartásában, azok genetikai anyagának átrendeződésében, valamint a különböző állatfajok közti közvetítésében a vízimadarak, s közülük is különösen a vadrécefélék játszanak fontos szerepet. E fajok a vírust légúti váladékaikkal és bélsarukkal ürítik. Érdekes tény, hogy a még egészséges réce - vírussal már "szennyezett" tavakon kloakájának nyálkahártyáján át is fertőződhet. A kórokozó hónapokig életképes és szaporodik az egyébként gyakran klinikailag tünetmentes réce szervezetében. R. Webster, az influenza-járvány "trójai falovának" nevezte el, mivel az egészségesnek tűnő állat bélsarával folyamatosan üríti a kórokozót, fertőzve ezzel mindenkori környezetét. Azonban, ha mégis tünetek jelentkeznek úgy azok egy-három napos lappangási idő elteltével, vagy rövid idejű hasmenést követő elhullásban, vagy a jól észlelhető szemgödrök alatti melléküregek duzzanatában, esetleg idegrendszeri szimptómákban nyilvánulhatnak meg. Bonyolultabbá azonban azért válik a kór megítélése, mert az állatok megbetegedésein felül a kórokozók néhány altípusa, így pl. az utóbbi időkben sokat emlegetett H5N1 - bár nehezen jut át madarakból emberekbe, s még nehezebben emberből emberbe, potenciális veszélyt jelent! Ez javarészt azzal a ténnyel áll összefüggésben, hogy a vírus folyamatos mutációban (változásban) van. Ezért a különböző vírusaltípusok találkozása magában hordozza a géncsere, s így új képességű vírus létrejöttének lehetőségét. A H5N1 altípusú vírus, amely ez év nyarán ezrével pusztította egy nyugat-kínai természetvédelmi terület vadlúdjait és sirályait
fokozatosan előrehaladva előbb Szibériára, majd a Volga-delta vidékére, később a Fekete tenger s a Duna-delta költöző madarak által meglehetősen látogatott területeire jutott el. Ha ezen altípus vírus emberi fertőzést indukál az általában a beteg, elhulló félben lévő, vagy már elhullott szárnyasokkal való érintkezés következményeként alakul ki. Az intenzíven tartott fácán- , és vadréce tenyészetekben fertőzött ürülék mikroszemcséit tartalmazó zárt téri por is emberi fertőzés forrása lehet! Örvendetes tény viszont, hogy Magyarország a világon harmadikként készített madárinfluenza elleni vakcinát. Az állatkísérleteket augusztusban befejezték, a humán kísérletek eredményei októberre várhatók. Hazánkban évről-évre - elsősorban a baromfi vágóhidakon - chlamidiosis-esetekről számolnak be a médiák. Ez évben sajnálatos módon elhalálozást is okozott ez a sejten belüli parazita mikroorganizmus. Ami hasonlóvá teszi a kórokozó Chlamydia psittaci által kiváltott betegséget a madárinfluenzához, az az a tény, hogy a fertőzött vadrécék és galambok szintén tünetmentesek lehetnek, miközben folyamatosan ürítik a clamydiákat. A galambok fiókáin a kór jellegzetes tünetei un. izületi gyulladások miatt kialakuló sántítás, szárnylógatás, valamint híg, bűzős, sárgászöld színű hasmenés. A vadászok leggyakrabban lőtt vadrécétől vagy gerlétől fertőződhetnek, a pehelytollakhoz tapadt chlamydiák belélegzésével. Az emberi megbetegedések tünetei között nem csak a többé-kevésbé ismert influenzaszerű tünetek és/vagy tüdőgyulladás, hanem akár agy- és gerincvelő-gyulladás, sőt szívburok-, és/vagy szívizom-gyulladás is kialakulhat. A kór gyógykezelésében a különböző tetraciklinek tesznek jó szolgálatot.
3
Képesített húsvizsgálók képzése A 9/2002. (I.23.) és az ezt módosító 7/2005. (II.4.) FVM. rendelet alapján, a Baranya megyei Területi Vadászkamara szervezésében tartott felkészítő tanfolyamokon és vizsgán közel 200 hivatásos vadász tett eredményes vizsgát, a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenörző Állomás Megyei úti központjában. A rendezvények egyúttal a hivatásos vadászok éves továbbképzésének részét képezték. A vizsgaanyag elsősorban jogszabályi előírásokra támaszkodott, mivel a diagnózist nem a képesített húsvizsgáló állapítja meg, csak a fogyaszthatóságra tesz igenlő vagy elutasító megállapítást. A lőtt vadat az előírtak szerint három órán belül kell zsigerelni, és 12 órán belül vadbegyűjtő helyre szállítani, ahol a jogszabályok szerint az elszállításig tárolható. Az elejtő által saját fogyasztásra megvásárolt, vadászrészként kapott vadhús esetében - amennyiben azon elváltozás nem észlelhető - az elsődleges vadhúsvizsgálaton kívül más vizsgálatot nem kell végeztetni, ez alól kivétel a vaddisznó trichinella vizsgálata, amely minden esetben kötelező. A közfogyasztásra kerülő vadhús esetében a további állatorvosi vizsgálat előírt, amelyet a szőrben-bőrben, tollában lévő vadhús értékesítésére alkalmas vadbegyűjtő telepen vagy vadhúsfeldolgozó üzemben végezhetnek el. Az FVM rendeletben előírt vadkísérő jegyek alkalmazására várhatóan 2006. január 1-től kerül sor. Ezeket a szigorú számadású nyomtatványokat a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenörző Állomás fogja a vadászatra jogosultak számára biztosítani. Az Állategészégügyi Állomás vezetőjének kezdeményezésére az FVM rendelet végrehajthatósága érdekében a vadásztársaságok aktív sportvadászait is szeretnénk előzetes húsvizsgálónak kiképezni és levizsgáztatni, majd regisztráltatni.
Vadgazdálkodásunk - Tények, adatok Megyénk területén 64 vadgazdálkodásra jogosult tevékenykedik. Ebből 55 haszonbérlő, 9 a vadászatot gyakorló földtulajdonosi közösség. A kilencből hat esetben a Mecseki Erdészeti Rt. garantált hozadékot fizetve üzemi vadgazdálkodást folytat, kettő esetben a földtulajdonosi közösség gyakorolja a vadászati jogot. A haszonbérlők közül kettő mezőgazdasági részvénytársaság (Bóly Rt., Dráva Agró Rt.), egy mezőgazdasági Kft. (Agró Lőrinc Kft.), egy erdészeti részvénytársaság (Gemenc Rt. Béda-Karapancsa) folytat üzemi vadgazdálkodást. A földtulajdonosi közösségek közel fele egyáltalán nem funkcionál. Itt a vadásztársaságok próbálnak saját érdekeik szerint eljárni a haszonbérleti díj kifizetése terén. Igen kevés földtulajdonosi közösség működik a Vtv. és a Vhr. előírásainak megfelelően. A MEGYE VADÁLLOMÁNYA: Gímszarvas: 2005 év tavaszán becsült állomány 7236 egyed (2238 bika, 2983 tehén és 1985 borjú) a 2005/2006 vadgazdálkodási évre vonatkozó terv alapján elejtendő 4900 egyed (67%), amely egy erőteljes létszámapasztást mutat. Az állománycsökkentés következtében a Mecseki területrészeken a gímszarvas létszáma láthatóan csökkent. A Duna és a Dráva menti területrészeken az intenzívebb vadászat következtében a vad a vadászati szempontból nyugodtabb horvátországi területeket részesítette előnybe. Dámszarvas: A dámszarvas a megyében zömében váltóvadként van jelen, Somogy, illetve Tolna-megyéből. 2005 év tavaszán becsült állomány 455 egyed (149 bika, 168 tehén és 138 borjú) a 2005/2006 vadgazdálkodási évre vonatkozó terv alapján elejtendő 310 egyed (68%).
Őz: 2005 év tavaszán becsült állomány 16807 egyed (5169 bak, 6775 suta és 4863 gida) a 2005/2006 vadgazdálkodási évre vonatkozó terv alapján elejtendő 5035 egyed (30%). Az őzállomány alulhasznosított, a suta és gida kilövési aránya növelendő.
trófeabírálati adatokból nem vonhatunk le. A 52%-os érmes arány az időszaknak megfelelő. A jelenlegi megyei rekord az Újpetrei Gazdák Vt. területén esett 5,13 kg súly mellett 213 pontot ért el az első fokú bírálaton.
Trófeabírálatra 2005. november 11-ig 665 db gím, 23 db dám, 1613 db őz, 37 db vaddisznó, 4 db ragadozó-koponya került.. Az elbírált trófeák érmes aránya a következők szerint alakult: Gímszarvas: 53%, Dámszarvas: 52%, Őz 6%, Vaddisznó 31%.
Őz A megyei tervszámok: 1687 bak, 1722 suta és 1651 gida. Az őzbak vadászati idényének zárultával megállapítható, hogy a megye a tervet teljesítette, 1613 bak került bírálatra. Az érmes arány az átlagos éveknek megfelelően alacsony, 6%-os. 14 db arany-, 32 db ezüst és 54 db bronzérmes bak bírálatára került sor. Kiemelkedően nagy trófeasúlyú bak kevés került terítékre, az 500 g-os súlyhatárt idén mindössze 5 bak érte el, a megyei rekord 582 g - 158.63 pont, a Pécsi Okor Vt-nál esett. A teríték korosztályviszonyai kiegyenlítettek, a terítékre került bakok 55-60%-a a középkorosztályból került ki, és 20% a fiatal- és idős bakok aránya.
Gímszarvas: Az eddig elbírált 665 trófea alapján megállapítható, hogy a 10 év feletti bikák aránya mindössze 18%, a 4-7 éves kategóriába a bikák 50% esik, a 6-8 éves kategória sajnos magas 41%. 10 kg felett 27 bika került bírálatra. A megyei rekord 13,39 kg 245,33 pont a Gyöngyösmenti Vt. területén került terítékre. A bírálatra bemutatott bikák darabszámban, valamint érmes arányban - különös tekintettel a szezonkezdéstől az október közepéig terjedő időszakra - elmaradnak a korábbi évek eredményeitől. Az eddig bírált trófeák szerint várhatóan gyenge közepes szezon a 2005-ös eseti kiugrásokkal.
Vaddisznó: A dámszarvashoz hasonlóan túl sokat nem lehet az adatokból megállapítani, hiszen a java még csak ezután jön. 2005/2006 vadászati év eddigi csúcs-kanja a MEFA Rt. sasréti területén került terítékre 21,3 cm agyarhosszal, 120,05 pontot ért el. * A Felügyelőség továbbra is kéri a vadászatra jogosultakat, amennyiben fácán illetve vizivad vadászatára kerül sor a járványveszélyre való tekintettel okvetlenül jelezzék a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző állomás felé a 72/520-220-as telefonszámon a teríték várható helyét idejét megjelölve.
Dámszarvas. Mivel a szezon elején vagyunk messze menő következtetéseket a
Bognár Zoltán m.b. osztályvezető
Vaddisznó: 2005 év tavaszán becsült állomány 5988 egyed (1357 kan, 1698 koca és 2933 süldő) a 2005/2006 vadgazdálkodási évre vonatkozó terv alapján elejtendő 7600 egyed (127%). A terítékre hozandó arány itt is a mérsékelt állományapasztást mutatja, melynek oka a mezőgazdasági vadkár. TRÓFEABÍRÁLAT
4
Csodálatos dám barcogás Még javában tartott a szarvasbőgés, amikor szeptember közepén a kisherendi erdő dám bikái is rázendítettek: öblös, horkolás-szerű hangok hallatszottak a hagyományos barcogó teknők felől és a tehenek körében is megélénkült a mozgás. Ők is elérkezettnek látták az időt, hogy felkeressék a barcogó bikákat - itt ugyanis a "hölgyválasz" a divat. Az idősebb bikák többnyire ugyanabban az erdőrészben barcognak, ahol a korábbi években, gyakran az előző évi barcogó teknőt használják. Azt hihetnénk ezek ismeretében, hogy egyszerű a dám bika vadászat - hiszen a bika tartja a helyét, csak oda kell cserkelni és már lövésre kapható a vad. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű! Ugyanúgy, mint a gím bika vadászatánál, a bika körül tartózkodó tehenek, kisebb bikák itt is nagyon megnehezítik a megközelítést. De vannak még további, speciális nehézségek is: - a dám látása, látás általi észlelése rendkívül jó - valamennyi nagyvadunk közül a legjobb. A félig takarásban álló, mozdulatlan embert is "felismeri", - a dám test-méretei szerint lényegesen kisebb a gímszarvasnál és az erdei aljnövényzet sokkal nagyobb takarást nyújt védelmére, - a dámlapát elbírálása sokkal aprólékosabb, közelebbi szemre vételezést igényel, mint a gím bika agancsának megítélése. Az Újpetrei Gazdák Vadásztársaságának vadászterületén él Baranya megye legjobb - és az ország egyik legjobb - minőségű, bár kis létszámú dám állománya. A kiemelkedően jó minőséget megalapozta a húsz éve történt telepítés, amelynek kulcseleme a nagyon jól eltalált élőhely kiválasztás volt. Ezt követte a türelmes, körültekintő állományszabályozás, melyben úttörő szerepe volt Illés Zoltán hivatásos vadásznak. Az első nagy siker még a Kittenberger VT. idejében az 1994-ben esett 5,37 kg-os dám bika volt, ezt azonban az 1997. évi
vadászterület átrendezést megelőző erőltetett vadászat követte, amelyet vérfrissítéssel, a dám vadászatának évekig tartó szüneteltetésével próbáltunk - mint új vadgazda - helyre hozni. Az első "tényleges" vadászati év 2001. volt, amikor a három aranyérmes bika közül egyik a világranglista 11., a másik a 21. helyezettje lett. 2002-2004-ben az évente lőtt 5-5 dámbikból - változóan - 2-3 db. volt évenként aranyérmes. A 2005. júliusában Gyulajon tartott dám konferencia anyagából a következő kép rajzolódik ki: Gyulaj 3000 db-os dám állománya létezése óta 10 db. 210 pont feletti kapitális dám bikát termelt ki, ugyanez a szám Guth esetében 9, a még csak húsz éves, 100-150 darabos kisherendi állomány esetében négy (!) volt 2005. nyaráig. Csodálatos dám barcogás volt az idei - és csodálatos, kapitális bikák estek! Az október 20-án Bán György által elejtett bika 5,12 kg és a megyei bírálat szerint 213,4 pontos, a Pataki Zsolt által lőtt bika 4,81 kg-os, Bán Beatrixnek pedig egy 4,61 kg-os dámbika nagyon szép trófeáját sikerült megszereznie. Ezen kívül még további két arany érmes és két selejt bika esett októberben a kisherendi területen. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a kitartó, türelmes, szakszerű vadgazdálkodás előbb vagy utóbb, de meghozza a gyümölcsét. Dr. Nagy Gyula 5
Kitüntetések A magyar vadászat legnagyobb kitüntetését, a Magyar Nemzeti Vadászrendet vehette át a Dr. Monostori László, a Bóly Rt vadászati ágazatának vezetője, az OMVK Baranya megyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnöke - nyugdíjba vonulása alkalmából. Dr. Monostori László az őz populáció-genetika tárgyköréből doktorált és mint nemzetközi vadászkutya küllem- és munkabíró is nagy tekintélynek örvendett. Baranyában ő kapta meg elsőként ezt a magas kitüntetést. A Megyei Vadásznap alkalmából az alábbi kitüntetések átadására került sor. Magyar Vadászatért Érdemérem: Falk Konrád (aki a Baranya Megyei FM-hivatal vadászati és halászati osztálya vezetőjeként kiváló együttműködést valósított meg a megye vadászati érdekvédelmi szervezeteivel és nagy szakértelemmel és jóindulattal intézte a vadászatra jogosultak ügyeit.) Nimród Érem: Dr. Iványi Ildikó (a DDNP igazgatója), dr. Bilonka Béla, Pusztai János, dr. Gárván János, Radó Zoltán. A Vadászkamara Aranyérme: Dr. Herger László. Hubertus Kereszt: Dakos József hőr. dandártábornok (arany), Léber Gyyörgy (arany), Kolat Sándor (arany), Havasi Ferenc (ezüst).
Új utakon a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2005. január elsejétől, a hatályos jogszabályok miatt változott a Nemzeti Park Igazgatóságok feladata és hatásköre. A korábbiakban, mint természetvédelmi hatóság elsősorban és munkamennyiség tekintetében, nagyobb részben a természetvédelem hatósági és szakhatósági feladatait látta el. Szakértői tevékenységet, csak külső szervek felkérése alapján végzett és ezek mellett, csak kis mértékben jelentkezett a saját kezelésben lévő területeken folytatott gazdálkodói tevékenység. A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése óta azonban jelentősen változott a helyzet. A védett területek státuszának helyre állítása érdekében, évről- évre egyre több természetvédelmi terület került vissza az állam tulajdonába, melyeknek kezelője az igazgatóság, ami a gazdálkodói feladatok folyamatos növekedését eredményezte. Ma már az igazgatóság gazdálkodói tevékenysége meghaladja egy jelentős nagyságrendű RT. működését. Emellett változatlanul kiemelt és egyre növekvő jelentőséggel bír az ismeretterjesztés, oktatás, bemutatás és az oltalom alatt álló területek és természetvédelmi értékek védelmére létrehozott őrszolgálat működtetése. A gazdálkodás sokszínűségére jellemző, hogy egyaránt foglalkozunk erdészet-
tel, mezőgazdasággal, vadászattal, halászattal, idegenforgalommal, kutatással, oktatással. A változás lényege, hogy a hatósági és szakhatósági feladatok végzésének hatásköre átkerült egy újonnan létrehozott államigazgatási szervezethez, az úgynevezett "zöld hatósághoz", az igazgatóság ebben a témakörben szakértőként működik közre. Összes többi feladatát változatlanul végzi és ez a változtatás nem érinti az őrszolgálat hatósági jogkörét. Nekünk vadászoknak azonban az a lényeges, hogy mit jelent számunkra ez a változás. Alapjaiban annyit, hogy igazgatóságunknak sokkal több energiája és lehetősége van a szakmai kérdések megoldására és a vadászatra jogosultakkal, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel történő együttműködésre. Időszerű ez azért is, mert itt vagyunk szinte az új üzemtervi időszak kapujában. Sok kérdést kell korrekt módon tisztázni, hogy az elkövetkező tíz -tizenhárom évben egyértelműbb, szakmailag megalapozottabb, kiszámíthatóbb keretek között gazdálkodhassunk és valóban tartamosan tudjuk megőrizni nemzeti kincseinket, úgy az erdőt, mint a vadat. Igazgatóságunk két erdőgazdasági RT. - vel és Gödöllői Szent István Egyetem munkatársaival megkezdte
Értékteremtő filmsorozat Magyarországi vadászatok címmel ismeretterjesztő filmsorozatot indított a Kommunikáció-Natura Bt. A sorozatnak eddig hét része készült el. A filmek kiválóan használhatóak a vadászvizsgára való felkészüléshez, de a már gyakorló sport- és hivatásos vadászok számára is adnak új ismereteket, élményeket. 1. A szalonka. A személyes hangvételű filmben a hosszú tél után a tavasz és a kikelet, a szalonkavárás és a hozzá kapcsolódó érzések, élmények és hagyományok elevenednek meg. A 60 perces film által részesei lehetünk a szalonkavadászat izgalmainak és a baráti együttlét örömeinek. 2. Vadászati múzeumok. Az 55 perces film egy körutazás keretében a magyarországi vadászat történetét és a vadászati kultúrát bemutató tizenegy
hazai köz- és magángyűjteménybe kalauzolja el a nézőket. 3. Vadászösvényen, ecsettel. A film - a kamera és képzőművészeti alkotások segítségével - a természet szerelmeseit hívja barangolásra, megörökítve az ellesett, soha vissza nem térő pillanatokat. A néző bepillanthat az alkotótáborok és kiállítások sajátos világába, megismerkedhet a Nemeskéri-Kiss kúriában megrendezett Csergezán-emlékkiállítás gazdag anyagával. Hossza: 55 perc. 4. A nagyvad egyéni vadászata. A film bepillantást ad az őzhívás rejtelmeibe, a szarvasbőgés és a dám barcogás különös világába, a téli barkácsolás hangulatába. Hossza: 40 perc. 5. Örökség Fekete Istvántól. A film tisztelgés a nagy író emléke előtt. Gyönyörű természeti képekkel kísérve ellátogathat általa a néző azok-
6
egy olyan erdő és vadgazdálkodási gyakorlat kialakítását, mely mindkét fél számára kedvező. Ennek lényege, hogy a vad környezetére gyakorolt káros hatását nem kizárólag a létszámának csökkentésével, hanem párhuzamosan az erdő vadeltartó és vadtűrő képességének növelésével kell kivédeni. A vad számára megfelelő táplálékot biztosító cserjeszinttel, erdőszegélyekkel, a fiatalosokat körülvevő rágó - védő sövényekkel és más erdőgazdálkodói eljárásokkal, egy okszerű, de nem szélsőséges vadlétszám szabályozással meglehet védeni az erdőt, akár költséges és otromba kerítések nélkül is. Hasonlóan fontosnak tartjuk az apróvad élőhelyének védelmét és az eltűnt fajok, pl.: fogoly és egyes fajd félék viszszatelepítését. Ilyen rövid keretek között nem lehet a szakmai elképzeléseket a teljesség igényével vázolni, de azt hiszem, hogy az évek során kialakult jó munkatársi és együttműködési kapcsolat, DDNP. és a Területi Vadászkamara - Vadászszövetség közt csak erősödni fog. Bízunk benne, hogy az együttműködés hasznára lesz úgy a vadgazdálkodásnak, mint a természetvédelemnek. Török Gábor vadászati - halászati szakreferens ra a helyekre, ahol Fekete István életének egy-egy fontosabb időszakát töltötte, ahol emlékeit, hagyatékát őrzik. A filmben olyan emberek vallanak Fekete Istvánhoz fűződő viszonyukról, akiknek az életét döntő módon befolyásolták a nagy író művei. Hossza: 50 perc. 6. Apróvadvadászat. Gerlézés, kacsázás, libázás, fácánozás - az 55 perces film nézői az élmények mellett hasznos ismereteket és tanácsokat is kapnak. 7. A nagyvad társas vadászata. A 40 perces film téli vaddisznóhajtásokat, gím, dám és vaddisznó terelővadászatokat örökített meg - a baráti együttlét örömeit és hangulatait is megragadva. A video és DVD változatban készült filmalkotások megrendelhetőek a 0620-462-3867-es telefonszámon. 2005. decemberétől az OMVK Baranya megyei Szervezetének irodájában is kaphatóak lesznek a filmek.
Vadászok a magyar vizsláért A magyar vizsla vadászkutyafajtánk kulturális örökségünk része, kiemelt gondoskodást és törődést igényel annak érdekében, hogy kiváló vadászati tulajdonságait megőrizze. Az őshonos és nemzeti állatfajták eredeti küllemű és használati állapotban való fenntartása egyetemes érdek, de elsősorban nemzeti feladat. Ebből a feladatból a vadászkutya fajták, így a magyar vizsla esetében nagyrészt kell vállalnunk nekünk, vadászoknak. A magyar vizsla legértékesebb megőrizendő tulajdonságai a vadászati használati tulajdonságok. Úgy mint: könnyű idomíthatóság, az intelligencia, a kapcsolattartó képesség a vezetőjével, a kiváló orr és vadmegálló képesség, az elhozó és csapázó készség, mely tulajdonságát a nagyvad után keresése során is hasznosíthatjuk. Ezen tulajdonságok csak a kiválasztás és szakszerű szelekció segítségével tarthatók fenn. Az eredményes kiválasztáshoz elengedhetetlenek azok az információk, amelyeket a vadászok a
kutyával való vadászat során nyernek. A használati értékre vonatkozó információk a városi lakás kényelmes foteljében heverésző vizsláiról soha nem derülnek ki. Ezért született a "Vadászok a magyar vizsláért" kezdeményezés, mely egyre inkább mozgalommá terebélyesedik. A mozgalom keretében 2005. október 15-16-án a Baranya megyei Vadászkamara, a MESZ, a Magyar Vizslás Vadászok Országos Egyesülete, a Siklósi Táncsics Vt és a Siklós környéki vadásztársaságok magyar vizslás találkozót és meghívásos versenyt szerveztek. A verseny szabályai a gyakorlati vadászat követelményeit várták el. Az öncélú fegyelmi feladatok megkövetelése helyett a bírók azokat a tulajdonságokat és képességeket vizsgálták, melyek a vadászat során hasznosak és értékes tenyésztési információként is szolgálnak. A vizslák munkáját a kiváló orrhasználat, az összetett feladatok gyors megoldása és a lendületes munkavégzés jellemzik.
A mundér becsülete (?) Agyaki Gábor kedves barátom gondolatai ( HÍRLEVÉL, 7. szám, Magyar VADÁSZLAP, 2005./493.) kérdések sokaságát vetette fel bennem: Az "Apás szülés"-t nagyon sokan megírhattuk volna: annyira "tizes kör a lőlapon". "Kevesen vannak, akik a nyilvánosság előtt felvállalják igazi énjüket…" , vadászokról lévén szó: vadász voltukat! Túl a XIV. megyei vadásznapon, mindig elnéztem az ott megjelenteket. Vt. elnök fehér teniszruhában, jó esetben civil öltönyben - holott, tudom, hogy van társasági vadászruhája. Volt rá példa, hogy magas vadászati kitüntetést vett át valaki - rövidnadrágban… Agyaki Gábor a lényeget, a tartalmat, a belső érzésvilágot boncolgatta, én most a külsőt, a formát ecsetelgetem. Ilyenek az említett példák is. Nem arra gondolok, hogy egy vadászember ne viseljen mást, mint vadászruhát sőt: ettől tartózkodnék is. De a "bevállalás", hová-tartozásunk apró jelzése egy nyakkendővel, egy zakóval is kifejezhető, hivalkodás nélkül. Valamikor a ruháról népeket, nemzeteket, foglalkozásokat, társadalmi osztályokat lehetett megkülönböztetni.
Ennek pozitív (!) példája a népviseletek kulturális értéke. Ma az amerikai milliárdos és a balkáni kecskepásztor külsőségében a farmerruha márkajelzése lehet különbség. Demokratikus társadalmakban a (meglévő) osztálykülönbségeket nem illik a kirakatba tenni. De egy önként vállalt közösséghez tartozást vajon miért nem? Mielőtt magunkra szórnánk a hamut, jegyezzük meg, hogy nem "vadászbetegség"-ről, hanem kortünetről van szó: a papok sem hordanak reverendát. Katonáink, rendőreink is civilben mennek dolgozni, és amint lehet vetik is le az egyenruhát! Szüleim esküvői képén Édesapám egyenruhában nézett Édesanyámra, és immár "odaátról" utódaira. Ugyanis büszke volt katona mivoltára! Ez az a pont, ahol "formalista" gondolataim összetalálkoznak barátom tartalmi hadakozásával. Nem vagyunk büszkék vadász-voltunkra, azt ahol lehet, le is tagadjuk! Ilyen erkölcs mellett nem igen lehet vadászati kultúráról beszélni - ill.: csak beszélni lehet! Vonatkozik a ruházat össznépi uniformizálódására a szakma gyakorlata is, sőt még az ideológiája is készen van. A terepjárón munkát szervező erdő-
7
A verseny központja az igényesen kialakított hangulatos Mattyi "Lantos" Lovastanya volt. A tanya közvetlen közelében lévő tó a vízi munkának, az októberi határ a mezei munkának és elhozási feladatoknak adott helyet. A Baranya megyei Vadászkamara vezetősége nevében ezúton köszönetünket fejezzük ki a verseny rendezőinek, a közreműködő bíróknak, a Siklósi Táncsics Vt. vezetőinek és tagjainak. Eredmények: I. helyezett és a legjobb vízi munka díja MÁTAI HADNAGY, vezette: Dedin Imre. II. helyezett és a legjobb mezei munka díja ARTEMISZ BERKI BOTOND ZSIVÁNY, vezette: Dr.Ősi Zsolt. III. helyezett és a legjobb speciális munka győztese ÁRVAVÁRALJAI INCI TINA, vezette: Fulner László. IV. helyezett és a legjobb csapamunka díja MÁTAI FUTÁR, vezette: Maticsek János V. helyezett: ALSÓKÉZSMÁRKY BOSZORKA, vezette: Blahó Gyula. Dr. Monostori László
mérnöknek is praktikusabb a farmer és az edzőcipő, mint a patinás hivatás történelmileg kialakult kosztümje. Hiszem, hogy ügyünknek inkább használna, mint ártana, ha sok-sok értékes emberről tudná meg a közvélemény, hogy egyébként vadász is! Persze, némi kockázat ebben is van, mert közöttünk is vannak olyanok, akikről én magam is azt vallom: "ha ő vadász, akkor én nem vagyok az". Vállaljuk fel hivatásunkat, szakmánkat, sportunkat, hobbynkat, vallássá nemesedett életformánkat a külsőségekben, de főleg: magatartásunkban. Vallom - Békés Sándor barátom álláspontjával azonosulva, - hogy a vadászat csak a vadászati kultúra közvetítésével fogadtatható el a többségi társadalommal. Ennek része tevékenységünk vállalása, és ennek megnyilvánulása is! Kaposvár, 2005. augusztus 02. Dr. Bod Lajos HÍRLEVÉL
A baranyai vadászok lapja Felelős szerkesztő: BÉKÉS SÁNDOR Felelős kiadó: DR. BODNÁR JÓZSEF Szerkesztőség: 7626 Pécs, Felsővámház utca 44. Készült a Kódex Nyomda Felelős vezető: Simon Béla
FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (7960. Sellye, Zrínyi u) Iskolánkban a felnőttoktatás keretében VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS középfokú és VADGAZDÁLKODÁSI TECHNOLÓGUS felsőfokú szakképesítés megszerzésére van lehetőség. A képzéseket nagy érdeklődés mellett több mint 5 éve végezzük, szakmailag magasan képzett meghívott előadók és az intézet szakirányú végzettségű pedagógusainak bevonásával. Jelenleg folyamatban van egy gyakorlóterület kialakítása mely a fenti képzések magasabb szakmai színvonalát fogja biztosítani. Vadgazdálkodási Technikus A képzés célja: A gazdasági ágazat számára olyan középfokú végzettséggel rendelkező gyakorlati szakemberek képzése, akik a vonatkozó jogszabályban meghatározott alap és kiegészítő tevékenységek ellátására, munkakörök betöltésére alkalmasak. Továbbá ökológiai, biológiai, műszaki tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek az ágazati területen termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésére, szervezésére, levezetésére, kutatási, fejlesztési munkában felsőfokú képzettséget nem igénylő részfeladatok elvégzésére, valamint alkalmasak középszintű vezetői, magasabb igényű fizikai munkakörök betöltésére, önálló vállalkozói tevékenység beindítására és működtetésére. Iskolai előképzettség: Középiskolai végzettség. Képzési idő: 3 év A szakképesítéssel ellátható főbb tevékenységek: - vadgazdálkodási technikus (egyéb technikusok), felvásárló, átvevőhely kezelő,, egyéb kereskedelmi foglalkozások , egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások, kártevő irtó, természetvédelmi őr, kisállattenyésztő, egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások, vadtenyésztő-, gondozó, erdőgazdasági gépkezelő (motorfűrész és motoros kézi eszköz kezelő). Vadgazdálkodási Technológus Képzés célja: A gazdasági ágazat szá-
mára olyan felsőfokú szakemberek képzése akik a vadászati jog tulajdonosával, használójával együttműködve biztosítják a vadgazdálkodásban a korszerű tenyésztési technológiák alkalmazását, a termelési folyamatok közép és felsőszintű tervezését, szervezését, irányítását. Iskolai előképzettség: Érettségi bizonyítvány. Képzési idő: 4 félév. A szakképesítéssel ellátható főbb tevékenységek: Vadgazdálkodás tenyésztési technológiáinak tervezése, előkészítése, ellenőrzése. Vadászati szolgáltatás, vadászati vendégfogadás, vendéglátás, vadászturizmus szervezése, trófeakészítés és ismeretterjesztés. Vadbiológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi kutatásokban való részvétel. A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére egyes esetekben önálló vállalkozások létrehozására is jogosít. A képzések egészségügyi, szakmai munkaalkalmassági feltételei: Kizáró okok: hallás, látás károsodás, végtaghiány, vesebaj, cukorbaj, epilepszia, elmebaj (idegrendszeri károsodások), allergia (toll, por, pollen, ammónia), fertőző betegségek. Általános egészségügyi alkalmasság tekintetében a vadászati jog gyakorlásának személyi feltételeit szabályozó 1996. évi LV. törvény, továbbá a 115/1991. (IX.10.) Kormány rendelet III/17. §. 4. pont által meghatározott fegyvertartási engedély kiváltásához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeit meghatározó külön jogszabály előírásai, valamint a gépjárművezető, vontatóvezető, kézi motorfűrészkezelő jogosítványok megszerzésével kapcsolatos előzetes orvosi vizsgálatok feltételei az irányadók. Vizsga részei: írásbeli, szóbeli, gyakorlat Szakmai előképzettség: A szakképesítések megszervezéséhez szakmai előképzettség nem szükséges. A képzések során a mg.-i vontatóvezetői engedélyt és motorfűrész kezelői képzettséget is szereznek a hallgatók. A képzések tervezett időpontjai: jelentkezésektől függő.
8
Szakmai nap Sellyén Góg Gábor, a Sellyei Szarvas vadásztársaság elnöke köszöntötte a vendégeket azon a szakmai napon, melyet augusztus 25 - én tartottak a vadásztársaság területén. Az egykori MEFA üzemi területből kialakított Sellyei Szarvas VT ma tizenhétezer hektáron gazdálkodik és ebből több mint négyszáz hektár az olyan terület , mely kizárólag vadföldgazdálkodás céljából hasznosítanak. Az egykori híres Draskovich birtok ma különleges rendeltetésű terület és ez, valamint a jó genetikai adottságokkal rendelkező gímállomány megkívánja a magasszintű szakmai munkát a területet kezelő szakszemélyzettől. A vadföldgazdálkodási bemutatón, Góg Gábor bevezetője után Jung Jenő fővadász röviden ismertette a terület eddigi eredményeit és azokat a megvalósult terveket, melyek a fővad takarmányozásáról, helyhezkötéséről és ezáltal a vadkárok csökkentéséről szólnak. A híres körcsönyei bőgőhelyek és azok környékén lévő mezőgazdasági földeket a társaság bérli a tulajdonosoktól és saját hasznosításban műveli. A művelés alá vont területek egy része lábon marad és a vad téli takarmányozását segíti. Természetesen a különböző bőgőkeverékeknek és a szeptemberre megnyitott kukoricáknak is nagy szerepe van, mert a társaság éves bevételének felét szeptemberi eredmények adják. A délutáni programban, a meghívottak megtekintették azokat a bőgőhelyeket és vadföldeket, melyek már augusztus közepétől előkészítve, a nyugalmat , a vizet és a táplálékot biztosítva várják a szarvasnász kezdetét.
Vadászkürtös hírek Négy új kürtszignállal gazdagodott a magyar vadászati kultúra. Kircsi László, Pécsett élő zeneszerző az Országos Magyar Vadászkamarának, az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek, a Vadászati Kulturális Egyesületnek, valamint a patinás Magyar Véreb Egyletnek komponálta meg a hivatalos kürtszignálját. A bemutatókra az egyesületek legközelebbi országos rendezvényein kerül sor. * Baranya után, immár Zala megye is rendelkezik hivatalos megyei kürtszignállal. A szerző Kárpáti János, a Zalaerdő Rt hivatásos vadásza, a Zalai Vadászkürt együttes vezetője. * A vadászboltokban és a Magyar Vadászlap szerkesztőségében kapható már az a CD, melyet a Baranya Vadászkürt Együttes készített el. A korong címe " Vadászüdv". A lemezen, mely harminc nyolc percben foglalja össze a legfontosabb kürtjeleket, két hosszabb hangvételű műsorszám is hallható Fillár István tolmácsolásában.
