FÓKUSZBAN AZ ÚJ PIACFELÜGYELETI TÖRVÉNY

TERMÉKBIZTONSÁG ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM:

FÓKUSZBAN AZ ÚJ PIACFELÜGYELETI TÖRVÉNY

2012. november 27.

2012. ÉVI LXXXVIII. TÖRVÉNY A TERMÉKEK PIACFELÜGYELETÉRŐL Cél:  a forgalomba hozott termékek a fogyasztók és felhasználók számára ne jelentsenek veszélyt az egészség és a biztonságosság szempontjából,  megfeleljenek a vonatkozó európai uniós aktusokban és a hazai jogszabályokban foglalt követelményeknek,  egységes keret megteremtése a piacfelügyelet számára.

A KÖZÖSSÉGI PIACFELÜGYELETI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE

Nem harmonizált termékek

Harmonizált termékek

GPSD

Érvényesítési rendelkezések

765/2008/EK Rendelet 768/2008/EK Határozat

…..

Kozmetikai termékek

Egyéni védőeszközök

Villamossági készülékek

Játékok

Biztonsági és megfelelőségi követelmények

GPSD

A TÖRVÉNY KAPCSOLÓDÁSA A KÖZÖSSÉGI NORMÁKHOZ A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelet:

 hatálya már kiterjed a nem fogyasztói – professzionális – termékekre is,  további jogosítványokat biztosít a piacfelügyeleti hatóságok számára,  szabályozza az akkreditálással és a vámriasztásokkal kapcsolatos eljárást.

A TÖRVÉNY KAPCSOLÓDÁSA A KÖZÖSSÉGI NORMÁKHOZ A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK határozat:

 az egységes piacfelügyelet megteremtése érdekében újabb közös elvek és referenciarendelkezések kerültek lefektetésre,  rendelkezéseket tartalmaz kötelezettségeire,

a

gazdasági

szereplők

általános

 a megfelelőségértékelési eljárás különböző moduljairól, illetve  a CE megfelelőségi jelöléssel kapcsolatos előírásokról.

ÚJ ELEMEK A törvény a fogyasztási cikkekre, valamint a gazdasági célfelhasználású termékekre vonatkozó általános és egységes piacfelügyeleti szabályozást fektet le. A piacfelügyelet alapvető fogalmait az egységes jogalkalmazás érdekében önálló szerkezetben taglalja, kiegészítve azon definíciókkal, amelyek jogszabályban még nem kerültek szabályozásra. Pl.: a biztonságos termék, a felhasználó, a használati és kezelési útmutató, a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer, a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer, a megfelelőséget igazoló dokumentum, az okmányhiányos termék és a szabad forgalomba bocsátás fogalma. A törvény meghatározza a termékek forgalomba hozatalának és forgalmazásának alapvető biztonsági és megfelelőségi követelményeit.

ÚJ ELEMEK Összefoglalóan tartalmazza a gazdasági szereplők kötelezettségeit.

A megismerhetőség és átláthatóság érdekében külön-külön kerültek lefektetésre a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az importőrökre, illetve a forgalmazókra vonatkozó előírások. A felelősségi körök egyes aspektusokban a gazdasági szereplők között megoszlanak, más kötelezettségek tekintetében ugyanúgy felelősséggel tartoznak. A gazdasági szereplők kötelezettségei közül fontos kiemelni a piacfelügyeleti hatóságokkal való együttműködési kötelezettséget, amely – többek között – kiterjed a termékek használatából származó veszélyek elhárítására, a termékek eredetének nyomon követésére, illetve a szükséges információk és dokumentációk megadására.

ÚJ ELEMEK Az egységes piacfelügyeleti hatósági feladatok ellátása érdekében a hatóságok piacfelügyeleti tevékenységére, ellenőrzéseire, intézkedéseire vonatkozóan is tartalmaz a törvény előírásokat. A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak bármely termék biztonságosságát, megfelelőségét, illetve dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosultak laboratóriumi vizsgálat céljából mintát venni, az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére belépni, illetve a szükséges információkat és dokumentációkat a gazdasági szereplőktől bekérni, illetőleg a gazdasági szereplőket nyilatkozattételre felhívni. A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóságok lefoglalhatják, megsemmisíthetik, illetve elrendelhetik azok forgalomból történő kivonását és/vagy visszahívását. Törvényi szinten kerül szabályozásra az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országokból érkező, nem megfelelő vagy okmányhiányos termékekkel kapcsolatos vámeljárás.

ÚJ ELEMEK Törvényi szinten került szabályozásra, hogy az eredményesebb és hatékonyabb piacfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében a gazdasági szereplőkön túl a piacfelügyeleti hatóságok együttműködnek egymással, a tagállamok és a harmadik országok illetékes hatóságaival, továbbá az Európai Bizottsággal.

A veszélyes és a forgalomba hozatal feltételeinek meg nem felelő termékekről a KPIR-t működtető hatóság a Bizottságnak a KPIR (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer)-en keresztül szolgáltat információt. A törvény szinten kerültek szabályozásra továbbá a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (Rapid Alert System - RAPEX) működtetésével, kezelésével és információtovábbításával kapcsolatos eljárások. A RAPEX célja, hogy biztosítsa a tagállamok közötti gyors információcserét súlyos veszély esetén.

A T Ö R V É N Y H AT Á LYA A törvény személyi hatálya a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott, valamint forgalmazott termékek magyarországi székhelyű gyártójára, importőrére, forgalmazójára, valamint a gyártó magyarországi székhelyű meghatalmazott képviselőjére terjed ki. A törvény 2. §-ának 11. pontja szerint gyártó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom. A 765/2008/EK r. 2. cikkének 3. pontja értelmében gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz. A törvény 2. §-ának 15. pontja szerint importőr: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom. A 765/2008/EK r. 2. cikkének 5. pontja értelmében importőr a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba a közösségi piacon.

A T Ö R V É N Y H AT Á LYA A törvény 2. §-ának 6. pontja szerint forgalmazó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot. A 765/2008/EK r. 2. cikkének 6. pontja értelmében forgalmazó az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket. A törvény 9. § (5) bekezdése szerint amennyiben egy terméket az importőr vagy a forgalmazó saját neve, védjegye vagy kereskedelmi neve alatt hoz forgalomba vagy forgalmaz, vagy a terméken olyan módosítást hajt végre, amely a termék biztonsági és megfelelőségi jellemzőit befolyásolja, úgy e fejezet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártóra vonatkozó kötelezettségek terhelik.

A T Ö R V É N Y H AT Á LYA

A törvény tárgyi hatálya kiterjed a 2. § 30. pontjában meghatározott minden olyan termékre – ideértve a szolgáltatással összefüggésben nyújtott terméket is –, amelyet  fogyasztóknak és felhasználóknak szántak, és  üzleti tevékenység folyamán  ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül,  új, használt vagy újrafeldolgozott állapotban  szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre.

A T Ö R V É N Y H AT Á LYA A törvény tárgyi hatálya nem terjed ki az alábbi termékekre:  élelmiszer,  takarmány,  élő növény,  élő állat,  emberi eredetű készítmény,  közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítmény,  a villamos energiáról,  a földgázellátásról,  a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások, amennyiben ezt a forgalmazó a  régiség, vagy termék forgalmazásakor egyér használat előtt megjavítandó,  vagy helyreállítást igénylő termék. telműen közli a fogyasztóval és a felhasználóval

A T Ö R V É N Y H AT Á LYA A törvény rendelkezéseit a eljárásokban kell alkalmazni.

hatálybalépését

követően

indult

A törvény előírásai abban az esetben alkalmazandók, ha általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus (rendelet) vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa (irányelv) rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály, illetve egyéb jogszabály nem tartalmaz e törvénytől eltérő rendelkezéseket. Példa: Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 19. §-a a védőeszközök esetében az EK jelölés feltüntetését írja elő, így a Pftv. 6. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a védőeszközök esetében az EK jelölést kell megkövetelni a CE megfelelőségi jelölés helyett. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet nem írja elő a CE-jelölés feltüntetését, így a törvény 6. §-a ezen termékkörök esetében nem alkalmazható.

A GYÁRTÓ KÖTELEZETTSÉGEI  Csak a törvényben és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő terméket hozhat forgalomba. A megfelelőséget a sorozatgyártás folyamán is köteles biztosítani. Feladata:

 elkészíteni a termékre a jogszabályban előírt műszaki dokumentációt,  elvégezni vagy elvégeztetni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat,  kiállítani vagy kiállíttatni a megfelelőséget igazoló dokumentumokat, és  megőrizni azokat a külön jogszabályban meghatározott ideig (ez általában 10 év) vagy amennyiben ezt jogszabály nem határozza meg, akkor a termék forgalomba hozatalától számított 5 évig,

 a forgalomba hozatal előtt a termék bejelentése (pl: kozmetikai termékek - OÉTI), amennyiben jogszabály előírja.

A GYÁRTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

 A gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni.

Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, amely megfelel ezen bekezdés követelményeinek.  A gyártó köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Amennyiben a termék mérete, kialakítása vagy egyéb sajátossága miatt az azonosító jelölés és a fenti adatok nem tüntethetők fel magán a terméken, azokat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján kell megadni.

A GYÁRTÓ KÖTELEZETTSÉGEI  Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési egyértelműnek kell lennie.

útmutatónak

közérthetőnek

és

 A gyártó köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül megküldeni a megfelelőséget igazoló dokumentumot, a hatóság kérésére annak hiteles, magyar nyelvű fordítását.  A gyártó köteles a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni a termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.

AZ IMPORTŐR KÖTELEZETTSÉGEI  Az importőr csak a törvényben és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő terméket hozhat forgalomba.  Az importőr a termék forgalomba hozatala előtt köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó  elvégezte a megfelelőségértékelési eljárást,  összeállította a műszaki dokumentációt,  a terméken elhelyezte a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket,  mellékelte hozzá a jogszabály által előírt dokumentumokat,  feltüntette a gyártó nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét,  ellátta a terméket azonosító jelöléssel.

 Ha jogszabály előírja, az importőr köteles a forgalomba hozatal előtt a terméket bejelenteni (pl: kozmetikai termékek OÉTI).

AZ IMPORTŐR KÖTELEZETTSÉGEI

 Az importőr szintén köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Amennyiben a termék mérete, kialakítása vagy egyéb sajátossága miatt az azonosító jelölés és a fenti adatok nem tüntethetők fel magán a terméken, azokat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján kell megadni.  Az importőr által feltüntetett adatok nem takarhatják el a gyártó ugyanezen adatait.

AZ IMPORTŐR KÖTELEZETTSÉGEI

 Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, az importőr köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven a termékhez.

A mellékelt használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.

AZ IMPORTŐR KÖTELEZETTSÉGEI

 Az importőr a megfelelőséget igazoló dokumentumokat a külön jogszabályban meghatározott ideig (ez általában 10 év), vagy amennyiben ezt jogszabály nem határozza meg, akkor a termék forgalomba hozatalától számított 5 évig köteles megőrizni. 

Az importőr köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül megküldeni a megfelelőséget igazoló dokumentumot, a hatóság kérésére annak hiteles, magyar nyelvű fordítását.

 Az importőr köteles a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni a termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.

A FORGALMAZÓ KÖTELEZETTSÉGEI  A forgalmazó a termék forgalmazása során a szakmai gondosság követelményeit betartva jár el.  A forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó  elvégezte a megfelelőségértékelési eljárást,  a terméken elhelyezte a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket,  mellékelte hozzá a jogszabály által előírt dokumentumokat,  feltüntette a gyártó nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét, illetve

 ellátta a terméket azonosító jelöléssel.  A forgalmazó köteles meggyőződni továbbá arról, hogy az importőr feltüntette a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét.

A FORGALMAZÓ KÖTELEZETTSÉGEI

 Amennyiben a gyártó vagy az importőr nem mellékelte a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven, akkor a forgalmazó köteles azt pótolni vagy pótlása iránt intézkedni.  A forgalmazó a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más jogszabályoknak.  A forgalmazó köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül megküldeni a megfelelőséget igazoló dokumentumot, a hatóság kérésére annak hiteles, magyar nyelvű fordítását.

 A forgalmazó köteles a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni.

A FORGALMAZÓ KÖTELEZETTSÉGEI  Amennyiben a gyártó vagy az importőr nem mellékelte a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven, akkor a forgalmazó köteles azt pótolni vagy pótlása iránt intézkedni.  A forgalmazó a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más jogszabályoknak.

 A forgalmazó köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül megküldeni a megfelelőséget igazoló dokumentumot, a hatóság kérésére annak hiteles, magyar nyelvű fordítását.  A forgalmazó köteles a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni a termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.

A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS

A piacfelügyeleti tevékenység egyik lényeges eleme a termék eredetének nyomon követése, tehát az a folyamat, amelynek célja, hogy az elsődlegesen érintett gazdasági szereplők – gyártók és importőrök – kilétére fény derüljön.

A gazdasági szereplő a piacfelügyeleti hatóság felhívása esetén köteles adatot szolgáltatni és hitelt érdemlően igazolni azt, hogy kitől szerezte be a terméket, illetve azt kinek értékesítette tovább. A piacfelügyeleti hatóságok a felhasználókat és a fogyasztókat védve jogosultak eljárni azon termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, illetve súlyos veszélyt jelentenek a fogyasztókra, a felhasználókra, vagy a környezetre és a közérdekre nézve.

A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak  bármely termék biztonságosságát, megfelelőségét, egészségre gyakorolt hatását ellenőrizni,

 a termékhez tartozó dokumentációt ellenőrizni,  laboratóriumi vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes mintát és ellenmintát venni,  a súlyos veszélyt jelentő terméket a jogszabályban meghatározottak szerint jogosultak lefoglalni, 

a jogsértést elkövető megsemmisíteni.

gazdasági

szereplő

költségére

A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN A L K A L M A Z H AT Ó J O G K Ö V E T K E Z M É N Y E K A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak:  a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni,*  széles körű tájékoztatást elrendelni használatából származó veszélyről időben szükség esetén a rádiós vagy médiaszolgáltatásban vagy sajtótermékben felhasználók értesüljenek,*

úgy, hogy a termék és megfelelő módon – audiovizuális lineáris – a fogyasztók vagy a

 a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,*  a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását elrendelni, és előírni az erről való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon,

*A

fogyasztók, felhasználók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá a fogyasztók, felhasználók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében az ügydöntő határozatuk meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben elrendelhető.

A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN A L K A L M A Z H AT Ó J O G K Ö V E T K E Z M É N Y E K A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak:  elrendelni a termék visszahívását, vagy – ha ez indokolt – a gazdasági szereplőkkel együttműködve megszervezni a termék fogyasztóktól vagy felhasználóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását,  határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt azzal, hogy a gazdasági szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a piacfelügyeleti hatóságot,

 a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötni vagy megtiltani a termék forgalmazását, értékesítését,*  bírságot kiszabni.

A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN A L K A L M A Z H AT Ó J O G K Ö V E T K E Z M É N Y E K A hatóságok által alkalmazott jogkövetkezménynek minden esetben hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lennie. A szankció mértékénél a hatóságnak figyelembe kell vennie azt, hogy ugyanazon tényállás esetén az adott gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette-e már e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit. A piacfelügyeleti hatóságok 15 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatják a gazdasági szereplőt. Ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sértette vagy veszélyeztette, akkor a bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet. A piacfelügyeleti hatóságok ez utóbbi esetben minden esetben bírságot szabnak ki, ha a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Az emberi élet, testi épség vagy egészség közvetlen veszélye esetén a Kkv. törvény* sem ad lehetőséget a bírságtól való eltekintésre. * A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény

A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN A L K A L M A Z H AT Ó J O G K Ö V E T K E Z M É N Y E K Amennyiben az eljárás során mintavételre kerül sor, és a laboratóriumi vizsgálat, a megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése alapján a termék nem megfelelőnek bizonyul, akkor a vizsgálat költségeit a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni. Súlyos veszélyt jelentő termékek esetében a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak azonnali intézkedést hozni a termék használatából eredő veszélyek és károk mértékének csökkentése, valamint elhárítása érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok az intézkedések végrehajtása során a gazdasági szereplőkkel együttműködnek.

T Á J É K O Z TAT Á S Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államában gyártott termék forgalomból történő kivonásáról döntenek, úgy kötelesek a rendelkezésre álló elérhetőségen az érintett gyártót a döntés meghozatalát követő 3 napon belül írásban tájékoztatni. A fogyasztók és a felhasználók védelme érdekében a piacfelügyeleti hatóságok határozataik, illetve az ideiglenes intézkedésről szóló végzéseik kivonatát – jogorvoslatra tekintet nélkül – közzéteszik honlapjukon, ha eljárásuk során megállapítják, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek. Ezt követően a piacfelügyeleti hatóságok a kivonatot a közzétételtől számított hat hónap elteltével, vagy annak okafogyottá válásakor, honlapjukról eltávolítják.

Ü G Y I N T É Z É S I H AT Á R I D Ő K

A törvény értelmében a piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 90 nap, amit az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:  a tárgyalás,  a laboratóriumi és  a kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének időtartama.

T Á R G YA L Á S A termék

 forgalomba hozatalának, reklámozásának korlátozásáról vagy megtiltásáról,  forgalomból történő kivonásáról,  visszahívásának, megsemmisítésének elrendeléséről

szóló döntés meghozatalát megelőzően a piacfelügyeleti hatóság a gazdasági szereplő kérésére tárgyalást tart, kivéve, ha erre  a meghozandó intézkedés sürgőssége,  az egészségügyi vagy biztonsági előírások betartása,  az élet, testi épség, egészség vagy egyéb közérdek védelme miatt nincs lehetőség.

T Á R G YA L Á S A tárgyalás lehetőségéről a piacfelügyeleti hatóság az első kapcsolatfelvétel alkalmával – eljárást megindító végzésben –, vagy ha arra a meghozandó intézkedés sürgőssége miatt nincs lehetőség, akkor a döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt. A gazdasági szereplő a tájékoztatás kézhezvételét követő 5 napon belül jogosult tárgyalás tartását kérni. Ha a gazdasági szereplő a döntés meghozatalát megelőzően kéri tárgyalás keretében történő meghallgatását, és nem áll fent kizáró ok, úgy a tárgyalásra a vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 10 napot meghaladó időtartamon túl kell lehetőséget biztosítani. A gazdasági szereplő érdekeit figyelembe véve azonban kérésére a tárgyalás ennél rövidebb időtartalmon belül is megtartható. A tárgyalásról és annak eredményéről a piacfelügyeleti hatóság köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelynek egy példányát a meghallgatott vagy képviselője részére át kell adni, vagy meg kell küldeni részére.

T Á R G YA L Á S

Ha a döntés meghozatalára tárgyalás tartása nélkül került sor, akkor a gazdasági szereplő a döntés kézhezvételét követő 5 napon belül jogosult tárgyalás tartását kérni és a döntés felülvizsgálatát kezdeményezni.

Ez esetben a piacfelügyeleti hatóság a tárgyalás megtartásáról, valamint a döntés felülvizsgálatáról haladéktalanul intézkedik. A piacfelügyeleti hatóság és a gazdasági szereplő a tárgyalás időpontjáról egyeztet. A tárgyalást az erre irányuló kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell megtartani. A tárgyalás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gazdasági szereplő álláspontját előadja, bizonyítékait bemutathassa.

A K O R L Á T O Z Ó I N T É Z K E D É S E K V I S S Z AV O N Á S A , MÓDOSÍTÁSA A piacfelügyeleti hatóság köteles a korlátozó intézkedést elrendelő döntését módosítani vagy visszavonni a következő három konjunktív feltétel fennállása esetén: 1. a gazdasági szereplő hitelt érdemlően igazolja azt, hogy a korlátozó intézkedések okai megszűntek, 2. a termék használatából fellépő esetleges veszélyeket valamennyi termék tekintetében elhárította,

3. a korlátozó intézkedéssel egyenértékű eredményes lépéseket tett. Amennyiben a módosítás vagy visszavonás feltételei nem állnak fenn, a törvény lehetőséget biztosít az érintett gazdasági szereplő részére, hogy a tárgyalás megtartását követő 8 napon belül abban az esetben is előterjeszthesse a fellebbezését, ha a fellebbezési határidő már eltelt, ezáltal ne csorbuljanak ügyféli jogosítványai.

KÖSZÖNÖM SZÉPEN MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Csákiné dr. Gyuris Krisztina [email protected]