FOGORVOSI VONATKOZÁSOK A K E R T I D O L G O K N A K LEÍRÁSA CÍMŰ KÖNYVBEN PÉTER MIHÁLY
Egy terjedelmesebb munka első részeként azt t a n u l m á n y o z t u k , hogy a 16-18. s z á z a d b a n , E r d é l y b e n és a Partiumban magyar nyelven megjelent orvosló vagy orvoslással is foglalkozó k ö n y v e k milyen fogorvosi ismereteket tartalmaznak. Erre a célra a k ö v e t k e z ő 13 m u n k á t v á l a s z t o t t u k k i : Lencsés G y ö r g y (15307-1593): Ars medica 1577; Melius J u h á s z Péter (1536 k.—1572): Herbarium, Kolozsvár ( K v ) 1578; Apáczai Csere J á n o s ( 1 6 2 5 1659): Magyar Encyclopaedia, Utrecht 1653-1655; N a d á n y i János (16417-1707): Kerti dolgoknak le-írása, K v . 1669, M i z a l d k ö n y v é n e k fordítása; Pápai Páriz Ferenc ( 1 6 4 9 1716): Pax corporis, K v . 1690; Felvinczi G y ö r g y (1645 k.—1716): Jó egésségről, Kv. K v . 1760; J u h á s z M á t é 1693; W e s z p r é m i István (1723-1799): A ' Kisded Gyermekeknek (1696 k - 1776): Házi különös orvosságok, K v . 1761; Mátyus István (1725-1802): Diaetetica, 0 és Új Diaetetica, K v . 1762, 1787; C s a p ó J ó z s e f (1734-1799): Kis gyermekek isputálja, N a g y k á r o l y 1771; Marikowzky M á r t o n (1728-1772): A néphez való tudósítás, N a g y k á r o l y 1772, Tissot könyvének fordítása; V á s á r h e l y i Sámuel (1745 k - 7): Az egészséges hosszú életről, K v . 1792; Benedeki Enyedi 0 János (1768-1819): Falusi emberek patikája, Kv.-Nagyszeben 1801. K é t esetben a fentiek pontosításra szorulnak. Sajnos Lencsés G y ö r g y kéziratos k ö n y v e bár n y o m t a t á s r a elő volt készítve, de ez csak m e g í r á s á t k ö v e t ő e n 366 év m ú l v a történt meg (1943). Apáczai Csere J á n o s pedig E r d é l y b e n született és ott is halt meg, de Encyclopaedia^ Utrechtben jelent meg. A z említett 13 s z e r z ő közül jelen dolgozatban Nadányi János: Kerti dolgoknak le-írása c í m ű k ö n y v é n e k b e m u t a t á s á t tűztük k i célul. Ennek oka, hogy élete és t e v é k e n y s é g e a l e g é r d e k e s e b b , m é g i s alig ismert, ugyanakkor m u n k á j a megjelenésének most van 335. évfordulója. A z eredetileg Antonius Mizaldus monluciai orvosdoktor által latin nyelven írt könyvet, ő fordította le magyar nyelvre. Antoine M i z a u d vagy Antonius Mizaldus (1510 k . - l 578), francia orvos, matematikus és csillagász m ű v e , latinul Alexikepus seu auxiliaris hortus (segítő kert) c í m e n 1565-ben P á r i z s b a n , majd 1578-ban ugyanott franciául jelent meg Le jardin médicinal c í m e n [19]. Ezen adatokból kiindulva a Teleki-Bolyai Könyvtárban megtaláltuk az Alexikepusnak egy 1564-ben, Párizsban kiadott példányát To 2269 jelzettel [5]. A kerti dolgoknak le-írásá-v&\ összevetve kiderült, hogy ez a Nadányi könyvének csak egy részét képezi. A magyarázat az lehet, hogy Mizaldusnak számos munkája jelent meg, n é m e l y i k kisebb címváltoztatással t ö b b kiadásban is és úgy látszik, hogy ezek colligátum formában is közkézen forogtak. Végül ugyanott kezünkbe került Mizaldusnak & História hortensium quator opusculis... című, 0825 jelzetű könyve [ 6 ] , amely Colonia Agrippinában jelent meg 1577-ben (Köln, 1577). Ez
társított kötésben, ami úgy tűnik, hogy utólag történt, tartalmazza az Alexikepus sen Auxiliaris et Medicus Hortus... és az Artificiosa Methodus... című munkáit is [7]. Ennek a colligátumnak a két első könyvét fordította N a d á n y i magyarra. N a d á n y i János, református lelkész, tanár, történetíró a Békés megyei K ö r ö s n a d á n y b a n született főnemesi család sarjaként [8, 9, 24]. Születésének éve (de életrajzának több pontja is) bizonytalan. A Révai Nagy Lexikona [23] és a Magyar Életrajzi Lexikon [20] 1643 körűire teszi, az Új magyar irodalmi lexikon adata szerint 1642 ? [24], m í g a. Régi magyarországi szerzők c. munka 1641-et [22], az Új Magyar Életrajzi Lexikon pedig 1641. július 18-at jelöli meg [25]. Apja azt tanácsolta neki, hogy ,p szent és békés tudományokra adja magát" [4, 9, 24]. Bár az ifjú Nadányi megfogadta az apai intelmeket, nagy szerencsét e t u d o m á n y o k nem hoztak számára [9]. Először Nagyváradon j á r iskolába, majd külföldi egyetemekre megy. A z erre vonatkozó adatok sem egészen pontosak: 1656-1659 között Utrechtben és Franekerben tanul, 1659-1662-ig Leidenben folytatta tanulmányait, majd Londonba megy, m í g 1663-ban egy ideig Amsterdamban tartózkodik, utána 1664-1665-ben a baseli egyetem hallgatója, végül 1665-ben Bécsben él, ahonnan a következő évben visszatér szülőföldjére. Teológiát és jogot tanult [ 1 , 2 0 , 23-25]. Első történelmi tárgyú munkáit, m é g külföldi tanulmányi útja idején, De jure belli címen 1658-ban Utrechtben, majd a jelentősebb Florus Hungaricus s. Rerum Hungaricarum compendium címűt 1663-ban Amsterdamban jelentette meg [ 1 , 20, 25]. Úgy véljük, hogy ez a két é v s z á m születésének évét jóval az elsőként megadott 1643 elé tolja, hiszen aligha hihető, hogy 15 éves korában m á r megírta és kiadót talált első munkájának, de a 20 évesen írt Florus is rendkívüli képességekre utalna. így m i n d e n k é p p e n az 164l-es évet tartjuk valószínűbbnek, jóllehet halotti búcsúztatójában 64 évesnek írja magát, ami pedig azt jelenti, hogy 1643-ban született [ 9 ] . Különben rá kell mutatnunk arra, hogy Nadányi sajátos történelem szemlélete napjainkban is érdeklődést vált ki a szakemberek körében [3, 4, 21]. Hazatérve, 1666-tól a nagyenyedi kollégiumban logikát, héber nyelvet és egy ideig teológiát tanít [10, 13, 16]. Átmenetileg a rektori tisztséget is betölti [13]. Ott tartózkodásának első évében kérhette fel Bornemisza Anna, I . Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége Mizaldus k ö n y v é n e k magyar nyelvre való fordítására. Erre abból lehet következtetni, hogy az átültetett m ű Praefa/iojaban Nadányi azt írja, hogy immár harmadik esztendeje kapta a megbízást, amit Fogarason négy hónap alatt el is végzett, de a kézírat majd két évig várt a nyomtatásra, m í g 1669-ben Kolozsváron megjelent [12, 14, 18]. Alátámasztja előbbieket az is, hogy a könyv végén az olvasható, hogy a fordítást 1666. május 5-én fejezte be. N a d á n y i nem tudott Nagyenyeden tartósan gyökeret verni, így 1671-ben m á r Nagyváradon tanít [18, 24, 25], majd 1678-ban Nagykálióba, 1689-ben Vitkére [25], végül Nagybajomba kerül lelkésznek, ahol 1707.július 8-án anyagi javaiból kifosztottan halt meg [9, 20, 23]. Arra a megállapításra, hogy már 1671-ben N a g y v á r a d o n tanárként működött, néhány ellentmondó adat miatt vissza kell térnünk. A gyulafehérvár - nagyenyedi főtanoda története c í m ű munka szerzője, péterfalvi Szathmáry Károly, többször is leszögezi, hogy N a d á n y i 1678-ban, nem pedig 1668-ban hagyja el Nagyenyedet [16]. PokolynáX szintén azt olvashatjuk, hogy N a d á n y i 1678-ban távozik a nagyenyedi kollégiumból, kinek helyére Kolozsvári Istvánt nevezik k i , míg az 1679-ben elhunyt Csernátoni Pál állására Pápai Páriz Ferencet hívják meg [11]. Fentiek alapján N a d á n y i nagyváradi tanárságát, de legalább annak időtartamát felül kell vizsgálni. Tisztázni kell m é g azt is, hogy miért távozott csaknem m e n e k ü l v e Nagyenyedről. Erről Bod Péter így ír: " . . . a tanítása épületes és jó renddel folyó
nem lévén, sokat panaszoltak a' Tanítványi ellene". De mivel atyafiságban volt a fejedelemasszonnyal, a kurátorok ellene semmit nem tehettek [ 1 ] . Szinnyei szerint tanítványai nem szerették „durva bánásmódja" miatt [18]. Végül ellenfelei azzal vádolták, hogy egyetért a fejedelem ellen szervezkedő urakkal. Bár ez nem volt igaz „ki-ijesztették Erdélyből" [1], M i v e l N a d á n y i n a k e l s ő s o r b a n nem az életrajzát akarjuk m e g í r n i , azért csak utalunk arra, hogy a nagyenyedi k i n e v e z é s é n e k körülményeiről, tanári m ű k ö d é s é r ő l , tanártársaival (Csernátoni Pál, Csengeri István) és a diákokkal zajló viszályáról, utóbbiak panaszairól, Apafi fejedelem a d i á k o k n a k írt válaszleveléről (1671) S z a t h m á r y és Pokoly Írásaiban sok érdekes részlet található [16, 11]. Ezenkívül az Irodalomtörténeti Közleményekben [17] nyolc, teljes terjedelmében közölt levél olvasható, melyeket a d i á k o k különböző illetékes s z e m é l y e k h e z küldtek N a d á n y i elleni panaszokkal (1673-1674). A z itt megjelent kilencedik levelet N a d á n y i 1693-ban Pápai Páriz Ferencnek, komájának írta. N a d á n y i nagyenyedi t e v é k e n y s é g é v e l , valamint Kolozsváron őrzött számos kéziratával kapcsolatos értékes adatokat Nagy Géza is közöl [10]. N a d á n y i családjára és utolsó éveire v o n a t k o z ó Füzetekben közzétett írásában. Itt s z á m o t t e v ő adat található O l á h n a k a Sárospataki olvasható a saját temetésére írt versbe szedett búcsúztatója is [ 9 ] . Ezek előrebocsátása után térjünk rá a N a d á n y i által lefordított könyvre. A z orvostörténeti s z e m p o n t b ó l is jelentős kötet címlapjáról a következőket olvashatjuk: „Kerti dolgoknak le-írása. Négy könyvekben rendessen bé-foglaltatott: Méllyek közzül az első A' KERTEKNEK Gondviselését, ékesítését, és sok rend-béli titkait mutattya meg: a' második az oltásnak mesterségét adgya élőnkben; az harmadik kerti holmiknek orvos hasznait rendre írjak ki: a ' negyedik a ' kerti holmiknek parajoknak, gyökereknek, gyümölcsöknek, szőlőknek, bornak és húsnak gyönyörűséges állapotban meg-tartásoknak és ki-mondhatatlan haszonnal rakvak: sok módgyát fejtegeti. Mind ezek gyönyörűséggel kiváltképpen való dolgokkal most előszször meg-öregbittettek és világossittattak. Deákul Mizald Antal, Monluciai Orvos Doctor által. Magyarrá penig fordíttattak és sok helyeken továbra-is értelmessebben magyaráztattak NADÁNYI JÁNOS által. Colosvarat. Nyomtattatott Veres-Egyházi Szentyel Mihály által 1669 Esztend. " ( lásd az 1.ábrát). E kötettel, mely m i n d ö s s z e 75 példányban jelent meg, valamint annak kinyomtatási v i s z o n t a g s á g o s körülményeivel kapcsolatban Szabó, illetve S z a b ó és Hellebrant m u n k á i r a [14, 15], valamint Győry és Spielmann dolgozataira [2, 13] utalunk. A z 526 ( V I , V I I I ) oldal terjedelmű munka (Teleki-Bolyai K ö n y v t á r , jelzete 22.485, mérete 21 cm), tehát négy k ö n y v r e tagolódik, melyek közül főleg a harmadik foglalkozik a gyógyászati kérdésekkel. Sorba veszi, főleg a termesztett n ö v é n y e k e t , röviden leírja azokat, szükség esetén latin n e v ü k e t is megadja, majd felsorolja, hogy milyen tünetekre, betegségekre használhatók. í g y például a k á p o s z t a nyers leve, vagy főzete megtisztítja a rühest, bélpoklost, megvéd a vipera marás ellen, megindítja a h ó s z á m o t , gyógyítja a süketséget, a tüdőt, a májat, a lépet, „ . . . egyszóval mindenedet egészségessé teszi a' káposzta, ami belül fáj ". Mizaldus a maga korában ismert minden betegségre rendel o r v o s s á g o t , leggyakrabban a nőgyógyászati bántalmakra. M i n k e t azonban ez alkalommal az érdekel, hogy a szerző milyen fog- és szájbetegségek, illetve tünetek gyógyítására ajánl gyógyszert, s milyent. Fogászati v o n a t k o z á s ú kóros elváltozást 17 félét említ, melyek azonban gyakran átfedik egymást, de azt is nehéz e l d ö n t e n i , hogy adott kórképnél mire gondolt a szerző, például mikor a „száj nyavalya/f-ról beszél. A kerti holmik orvosi hasznainak felsorolásakor
mintegy 50 alkalommal ajánl o r v o s s á g o t a száj- és fogbetegségekre. Ezek közül 12-szer n e h é z lehelés, 10-szer fogfájás, 6-szor lógó vagy megindult fog, 4-szer szájmosás, 3-szor íny n y a v a l y á i , 2-szer a száj fekély és egy-egy alkalommal száj fakadékai, s z á j - és nyelvcsap f e k é l y e i , íny puffadása, íny folyása, íny vagy fog rothadása, v é r b o c s á j t ó íny, kisded gyermekeknek szájokban eredett a p r ó fekélyek és dagadások, fog nyavalya gyógyítására j a v a s o l orvosságot. M á s fogorvosi v o n a t k o z á s ú elváltozásokról vagy b e a v a t k o z á s o k r ó l , m i n t p é l d á u l a fogszúról, fogtömésről, vagy a foghúzásról nem tesz említést. A n n a k ellenére, hogy a betegségek okaival, és tüneteivel nem foglalkozik, egy helyt m e g e m l í t i , hogy: „Ha fogad sok savanyú, vagy hideg holmi étele miatt fogyatkozik Felveti tehát a s z o k v á n y o s h u m o r á l p a t o l ó g i a i m a g y a r á z a t mellett, az e x o g é n t é n y e z ő k s z e r e p é t is a fogszuvasodás e t i o p a t o g e n é z i s é b e n . A fogorvoslás céljaira 32 n ö v é n y t illetve növényi eredetű anyagot említ: izsóp, káposzta, petrezselyem, kövér porcsin, cékla, fokhagyma, tök, földi eper, k é k l i l i o m , ü r ö m , n a p r a f o r g ó , olajfa, boróka, citrom, füge, pomagránát, útifű, rózsa, m á l y v a , méhfű, fehér szegfű, márciusi viola, istenfája, kerti ruta, birsalma, szederfa, á n i z s , spárga, gyopárfű, m u s t á r , bor, ecet. A z állati eredetű anyagok közül csak a mézet, az á s v á n y i a k közül pedig a t i m s ó t írja elő. A felsorolt n ö v é n y e k e t vagy azok egyes részeit az előírt előkészítés u t á n k ü l ö n b ö z ő fogés szájbetegségek illetve tünetek gyógyítására ajánlja. Például: petrezselyem, méhfű, izsóp, ü r ö m , ruta, mályva, k é k l i l i o m , ánizs, citrom j ó a száj büdössége ellen; spárga gyökere, fokhagyma, k é k l i l i o m , napraforgó, füge, cékla, spárga, rózsa, m u s t á r méhserben, földi f e n y ő olaja, gyantája, füstje fogfájdalmat szünteti; izsóp, rózsa, ruta, m u s t á r , száj m o s á s r a alkalmas; porcsin, t ö k m a g , p o m a g r á n á t , olajfa g y ü m ö l c s e és olaja lógó fogat erősíti; rózsa, f e h é r szekfű, üröm, istenfája, porcsin, földi eper, márciusi viola, útifű, petrezselyem ínyt, szájfekélyt, fakadékot gyógyít. Felsorolunk n é h á n y gyógymód-javaslatot a fogorvoslás területéről: „ . . . a fokhagyma fogfájdalmat megállítja; ha czékla gyökere vizét orrodba szívod, fogad fájdalmát enyhíti; semmi ember lehelletit annyira kedvessé nem teszi, mint ha új petreselymet eszik ember; kék liliom leve a nehéz lehellést eltörli, fözete a fog fájást enyhíti; kövér portsin ha megeszed a' lógó fogókat meg-erösíti, meljel együtt a' száj, és nyelv-tsap fekélyét meggyógyittya, és az íny pufjatságát vizével le-szálitlya". Tehát k o r á n a k s z o k v á n y o s kezelési eljárásait rendeli. T ö b b n y i r e csak egy növényi drogot használ, azt azonban több betegségre, t ü n e t r e is. M e g kell végül állapítanunk, hogy Nadányi a k ö n y v b e n foglaltakat nem csak szolgai m ó d o n fordította, hanem a fogalmak, mint maga is írja „sok helyeken továbra-is érteim ess ebb en magyaráztattak". T e h á t kiegészítéseket, m a g y a r á z a t o k a t fűzött az eredeti s z ö v e g h e z . Sőt azt is megjegyzi, hogy a sok hasznos tanács mellett „. ..vadnak itt nem kevés dogok, a' mellyek magamnak-is nem igen teczenek [...] minden okosság kivül lenni láczanak [...] nem egyebek babonaságnál; mindazáltal tetszet énnékem azt az részit-is éppen ki-irnom, hogy az könyvem valami módon csonkául ki-bocsáttatnak lenni ne lássék ... ". M i n t aPrefatio további résziből is kitűnik N a d á n y i n a k igen fejlett kritikai érzéke volt, hiszen külhoni egyetemeken s z é l e s k ö r ű ismereteket szerzett, maga is m á r írt s z á m o t t e v ő m u n k á k a t . M i v e l v é l e m é n y é t nem rejtette véka alá, láttuk, hogy sokan nem kedvelték. K i d e r ü l ez k ö n y v é n e k mottójából is: „Nem minden olvasó, s' halgatonak teczem, Nem minden olvasó, s ' halló teczik nékem ". Lehetett azonban más p r o b l é m a is körülötte.
N a d á n y i nagy t u d á s ú egyéniség, de rossz pedagógus, netán nehéz t e r m é s z e t ű ember lehetett. Vajon nagyapja [9], de főleg édesapja [ 1 , 8, 9, 25] e r ő s z a k o s halála nem befolyásolta-e modorát, j e l l e m é t ? T a l á n e gondolatok ismeretében érthetjük meg Nadányi életútját, kinek m u n k á s s á g a bizonyára t ö b b figyelmet é r d e m e l n e . MIHÁLY PÉTER, Prof M D emeritus professor Aleea Corniça nr. 20, ap. 14. 540103 Târgu Mures ROMANIA ZUSAMMENFASSUNG Verfasser verfolgte in 13 medizinischen oder sich auch mit Heilkunde beschäftigten B ü c h e r n , die im 16.-18. Jahrhundert erschienen sind, welche stomatologische Kenntnisse diese enthalten. Anwesende Arbeit beschäftigt sich aus diesen Büchern mit dem Band des Antonius Mizaldus (1510? - 1578) intituliert História Hortensium Quator Opusculis... b e z ü g l i c h Alexikepus seu Auxiliaris et Medicus Hortus das von János N a d á n y i (1641?1707), m i t dem Titel Kerti dolgoknak le-irása übersetzt wurde und i m Jahre 1669 in K o l o z s v á r (Cluj, Klausenburg) erschienen ist. Es werden die wichtigsten Angaben über Lebenslauf und Tätigkeit N a d á n y i ' s dargelegt. Weiterhin w i r d das Buch beschrieben welches sich mit der Heilkraft der Gartenpflanzen beschäftigt. Das W e r k empfiehlt Arzneimittel für alle seinerzeit bekannten Beschwerden, zwischen diesen 17 aus dem Bereich der Stomatologie. Die vorkommenden Symptome und Diagnosen ü b e r d e c k e n sich und sind oft schwer zu unterscheiden. A m häufigsten werden für Mundgeruch (foetor ex ore), Zahnschmerzen, Zahnlockerung (Parodontosis), Heilmittel vorgeschrieben. Für Erkrankungen der Schleimhaut der M u n d h ö h l e , insbesondere bei kleinen Kindern, (Stomatitis) wird auch gesorgt. 32 pflanzliche Arzneimittel sind für die Zahnheilkunde empfohlen. Für M u n d - und Zahnpflege sind bloss M u n d s p ü l u n g e n morgens m i t w ä s s e r i g alkoholischen pflanzlichen Auszügen vorgeschrieben. Es ist überraschend dass Zahnkaries nur als Ursache des Zahnschmerzens e r w ä h n t wird und das über F ü l l u n g s t h e r a p i e der kariösen Läsionen und Zahnextraktion gar nicht gesprochen w i r d . Übrigens verdient das Buch mehr Aufmerksamkeit.
IRODALOM 1. B O D Péter: Magyar 2.
Athén as, Nagyszeben 1766. 185-186
G Y Ő R Y Tibor: Egy régi magyar könyv. Orvosi Hetilap 1899, 43, 37, 448-449; 38, 461-462 3. H A V A S László: Az antik organikus történelemfelfogás elemei Nadányi Jánosnál. In Bitskey Tamás A . : Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban. Studia Litteraria, Tomus X X X I I , Debrecen 1994, 43-51> 4. H A V A S László: Zur Reception des Florus in Ungarn. Acta Classica Univ. Scientiarum Debreceniensis, Tomus X X X I I , 1996, 59-69, Edit., Debrecen 1997.
5.
M I Z A L D U S , Antonius: Alexikepus, sen Auxiliaris Remédia... Lutetiae M D L X T V . , (To 2269),
Hortus,
Extemporanea
Morborum
6. — : História Hortensium Quator Opusculis. Coloniae Agrippinae M D L X X V I L , (0825). 7. — : Alexikepus sen Auxiliaris et Medicus Hortus, Rerum Variarum, et Secretorum Remediorum Accessione-locupletatus. Coloniae. A p u d Ioannem Gymnicum, sub Monocerote, M D L X X V L 8. N A G Y Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal.VIII. köt., Ráth M ó r k i a d á s a , Pest 1861. 6-14. 9. O L Á H József: Nagybajomi papok emlékezete. I n Sárospataki F ü z e t e k . M á s o d i k folyam, I X , április 1859, 877-892. 10. P Á P A I P Á R I Z Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Nagy G é z a bevezető t a n u l m á n y á v a l és m a g y a r á z ó jegyzeteivel. Kriterion K ö n y v k i a d ó , Bukarest 1977. 16, 56-57, 141,416-417, 608. 11. P O K O L Y József: Az erdélyi 3 0 3 , 3 0 6 , 3 0 9 - 3 1 1, 358.
református
egyház története.
I V . köt. Budapest 1905. 302,
12. S Á N D O R István: Magyar Könyvesház, avagy a' magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerént való rövid emlitésök, Streibig József betűivel, Győrött 1803. 47. 13. S P I E L M A N N József: A Kartéziánus 1975, 75-76, 99-107.
szemlélet
sodrában.
Comm. Hist. Artis Med.
14. S Z A B Ó Károly: Régi magyar könyvtár. Kiadja az M T A , Budapest 1879. 453-454. 15. S Z A B Ó Károly - H E L L E B R A N T A . : Régi magyar könyvtár. I I I . köt. Első rész, Budapest 1896. 622-623. 16. S Z A T H M Á R Y K á r o l y P.: A gyulafehérvár - nagyenyedi s z e r z ő sajátja. Nagy-Enyed 1868. 83-86, 151-152.
Bethlen-Főtanoda
történte.
A
1 7 . S Z I L Á D Y Á r o n (szerk.): Nadányi János történetíró életéhez. Irodalomtörténeti K ö z l e m é n y e k , X . évf., első füzet, az M T A kiadása, Budapest 1900. 66-80. 18. S Z I N N Y E I József: Magyar írók élete és munkái. I X . köt. Kiadja H o r n y á n s z k y V i k t o r K ö n y v k e r e s k e d é s e , Budapest 1903. 489-491. 19. W A C Z U L I K Margit: A táguló világ magyarországi hírmondói XV- XVIL század. Gondolat K i a d ó , Budapest 1984. 326-327,413. 20. Magyar Életrajzi Lexikon, I I . köt., A k a d é m i a i K i a d ó , Budapest 1982. 257. 2 1 . Erdély története, I I . köt. 1606-tól 1830-ig. M á s o d i k k i a d á s . A k a d é m i a i K i a d ó , Budapest 1987. 946-947. 22. Régi magyarországi szerzők. K é s z ü l t az OSZK R é g i magyarországi n y o m t a t v á n y o k szerkesztőségében. Kiadja az O S Z K , kézirat gyanánt, Budapest 1989. 262. 25.Révai Nagy Lexikona, 14.köt., Budapest 1916. H a s o n m á s k i a d á s . Babits K i a d ó , Budapest 1993. 167. 24. Új magyar irodalmi 25. Új Magyar Életrajzi
lexikon. Lexikon
H - Ö , A k a d é m i a i K i a d ó , Budapest 2000. 1546 I V . köt., L - Ö , Magyar K ö n y v k l u b , Budapest 2002. 904.
