Fogoly. Fogoly. Felismerés. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás. Fogolygazdálkodás

Fogoly

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Élőhely - fészkelőhely

l

– –

–

Fogolygazdálkodás –

eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált, Észak-Amerikában a feltört prériken kipusztult prérityúk helyett telepítették (“Hungarian partridge”); fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út, árok és csatornapartok, erd őszélek, fasorok, gazos ruderáliák. Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel; Mozaikos környezet: l l l

Változatos termesztett és gyomnövényzet Kis táblaméretek (nadrágszíjparcellák) Térbeli diverzitás Vadgazda mérnök mesterszak

Fogoly

Felismerés l l l l l l

30 cm, kerekded testű rövid lekerekített szárnyú Rövid rozsdabarna farkú; homloka, testoldala és torka világos rozsda színű, nyaka és melle szürke; a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt, de ez nem biztos bélyeg! Helyette felső szárnyfedőtollak alapján történhet az ivarok biztos elkülönítése! Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás

Ø Ø

Ø Ø

A használt terület nagysága 10-30 ha A mozgáskörzet nagysága évközben változik, legkisebb a kotlás és csibenevelés időszakában A csibenevelés időszakában a mozgáskörzet függvénye a hozzáférhető rovartáplálék A mozgáskörzet fedett területen kisebb, mint a nyitotton Vadgazda mérnök mesterszak


Fácán

Anglia

Hill

1985


5

átlag

9

maximum 488

Anglia

Svédország Fogoly

Vadgazda mérnök mesterszak


Hill

1988

Göransson et.al.

1991

territórium nélküli 

5

territoriális 

0,017

költés alatt

0,056

nevelés alatt

26.4

télen télen

Lengyelország

Dudzinski

1988

USA

Upgren

1969

5

USA

Schulz

1974

6,4 – 52,5

USA

Weigand

1980

Dánia

Jenkins

1961

Anglia

Potts

1986

Németország Vadgazda mérnök mesterszak

Döring

maximum

10

6 csapatból 259-500

öreg tojó

750-910

fiatal tojó

> 400 11,8

1988 2,8 -5,8 Integrált apróvadgazdálkodás

nyílt terepen átlag párba álláskor

1

Speciális fészkelési igény

Fogoly Ø

Növényi táplálékok közül: Ø Ø Ø Ø Ø




Fészkelőhelyek hiányának/bőségének hatása

Állati eredetűek közül jelentős: Ø Ø Ø Ø Ø

– – – –

l

októbertől márciusig csapatokban - télvégén csapatok felbomlása párválasztás monogám - a tyúk választ másik csapatból, revírfoglalás, dürgés; a fészket a tyúk építi, április közepét ől 10-20 db erősen hegyesedő, körte formájú tojás; csak a tyúk kotlik - 24-25 nap - a kakas őrködik; a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, a kakas és a tyúk együtt nevel, a család a következ ő tavaszig együtt marad;

Táplálkozás – – –



A fogoly táplálékának alakulása Magyarországon (VERTSE ET AL., 1955)

Költés –

Hangya, hangyabáb – csibekorban különösen fontos Levéltetvek – csibekorban különösen fontos Ormányosbogarak Lucernaböde Gabonafutrinka


Fogoly l


Fogoly Ø


Pázsitfű, libatop, keserűfű, disznóparéj, kövér porcsin, zöld és fakó muhar, libatop, kakaslábfű, Gyommagvak elsősorban augusztustól szeptemberig Kora tavasszal szórványosan: árvacsalán és tarsókafélék, pásztortáska, tyúkhúr Gabonafélék magjai vetés és aratás idején Adult állatoknál rovartáplálék nyáron gyakori, de mennyisége – így jelentősége is – kicsi

a csibék az első három hétben elsősorban ízeltlábúakat esznek; A felnőtt madarak is jelentős rovarfogyasztó. Ezenkívül: zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak

Hónap

táplálék -

Január

37

100,0

30

100,0

Március

23

100,0

-

Április

22

58,4

41,6

Május

12

36,7

63,3

Június

51,1

48,9

Július

5

87,0

13,0

453

88,6

11,4

Szeptember

231

90,1

9,9

Október

106

96,1

3,9

38

100,0

35

100,0

November

15

-

Augusztus

Év


Állati

táplálék

Február

December


Növényi n

Vadgazda1007 mérnök mesterszak

81,0

-

19,0


2

A gyomnövények magvainak relatív fontossága a fogoly őszi táplálékában (POTTS, 1986) A gyomnövények

Fogoly - becslés

Azon tanulmányok, amelyekben

a foglyok által való

1.

kedveltségük sorrendjében

2.

3.

Összesen

24

helyet foglalja el

Szulákkeserűfű és a porcsin keserűfű

14

3

2

Kenderkefű

4

-

3

7

Fehér libatop és laboda

-

8

3

11

Tyúkhúr

-

4

3

7

Csibehúr

-

2

1

3

Mezei gyöngyköles

1

-

3

4

Kék búzavirág Vadgazda mérnök 1

-

2

3

mesterszak






Fogoly elterjedési terület Természetes elterjedés – kultúra követő


Sikeres betelepítés – gabona öv


Elterjedés, állományhelyzet l

l

Fogoly - teríték

Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj; Mo.-on: az I.világháboró óta folyamatosan csökkenő – – – – –

1935: 1.5 millió, 1974: 850 ezer 1985: 100 ezer 1992: 42 ezer pld. Becslés 2010: 32 435, kibocsátás 2009: 11 311, teríték 2009: 3815 (OVA) Vadgazda mérnök mesterszak




3

Az időjárás hatása





Az időjárás hatása



Az állománycsökkenés okai l l

A természetes és mesterséges elterjedési területen egyaránt jelentős állománycsökkenés Feltételezhetően hasonló okok – –



Az állománycsökkenés következményei Párválasztáshoz: 2 pld/km2

Ragadozók Élőhely (mezőgazdasági környezet) l

Diverzitás csökkenés – – –

l

Tápláléklánc többszörös megszakítása – – –

l

Kultúrák Táblaméret Gyom- és rovarfajok Táplálékrovarok Gyomokon élő rovarok Gyommagvak

Gépesítés –

Kérdéses a direktmérnök hatás, inkább az elôzôeken keresztül Vadgazda mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás



4

Válasz az állománycsökkenésre l l l l l

Passzív védelem Természetes állományok védelme Tenyésztés – kibocsátás Eredmény? Kutatási programok, aktív beavatkozások 1992-től

A rovartáplálék hiánya l

l

A fogolycsibe a kelést követő 1. Héten >80%ban rovartáplálékot kell, hogy fogyasszon A rovartáplálék hiányának következményei: – – – –



Lassabb növekedés Lassabb tollazat fejlődés Nem alakul ki a szükséges, önálló hőszabályozás Kihülés és elhullás Vadgazda mérnök mesterszak


A rovartáplálék hiánya A vegyszerek hatása l

Dimethoate: – szerves foszfát. Széles spektrumú rovarirtószer (tripszek, levéltetvek is). – Madarakra közvetlenül is mérgező – Gyors lebomlású



A rovartáplálék összetétele l


A rovartáplálék hiánya

Kedvelt rovartáplálékok: – –

Nem a vastag páncélú bogarakat keresi! Kitinbőr vagy vékony kitinpáncélú lárvák és kifejlett rovarok: l l l l

l


Levéldarazsak lárvái és lepkék hernyói Leveleken élő rovarok (pl. levélpoloskák) Leveleken élő bogarak (apróbbak) Talajon élő nappali bogarak

A rovartáplálék – –

Állati fehérje a testnövekedéshez Kéntartalmú aminosavakban gazdag tollazat növekedéséhez kell! Vadgazda mérnök mesterszak




5

A mezőgazdasági élőhely változásának hatása l l

Melioráció: A kultúrnövények termesztését szolgáló feltételek javítását célzó tevékenységek összefoglaló kifejezése (http://gisfigyelo.geocentrum.hu) MELIORÁCIÓNAK NEVEZZÜK MINDAZT A TARTÓS HATÁSÚ EMBERI BEAVATKOZÁST, AMELY A LÉGKÖRT. A FÖLDFELSZÍNT (TALAJT) ÉS A VÍZHÁZTARTÁST - KÜLÖN-KÜLÖN VAGY EGYÜTTESEN, ÍGY KÖLCSÖNHATÁSAIKAT IS - KEDVEZŐ IRÁNYBAN BEFOLYÁSOLJA, ILLETVE MÓDOSÍTJA (http://hu.shvoong.com/exact-sciences)

Élőhely - ragadozó l

l

l


Négyzetkilométer enként 9 km fészkelésre alkalmas élőhely Nincs herbicid használat és nincs vadászat Feltételezett induló állomány 1 és 100 Vadgazda mérnök mesterszak


A fogoly gazdálkodás alapelvei (Potts 1986)

A ragadozók hatása

l

Már a kezdet kezdetén megfelel élőhelyet kell biztosítani. –

– –


Megfelel mennyiségű, jó minőségű fészkelőhelyet (takarás) kell biztosítani. Csökkenteni kell a csibeelhullást. Csökkenteni kell a fészkek veszteségeit (ragadozók)




A fogoly gazdálkodás alapelvei (Potts 1986)

A ragadozók hatása

l l

l l




A hasznosítás nem haladhatja meg az optimális fenntartható hozam szintjét A kibocsátás vagy a repatriálás nem ajánlott, bár vad madarak betelepítése kedvező hatású lehet, ha a meglévő állomány nagyon kicsi. A téli etetés csak nagyon kedvezőtlen teleken indokolt. A feldúsult állományokban a strongylosis újra jelentkezhet. Vadgazda mérnök mesterszak


6

Miért kerüljük a tenyésztést?

LAJTA-Project - Mosonszolnok l

A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: – – – – – – –




Hasznosítási modellek

A beavatkozások jellege: – – –

l

–


Magyar Fogolyvédelmi Program l l l l l


hatszoros fogolysűrűség növekedés (1995-ben 12.5 pld/km2); a mezei nyúl, a fácán és a fürj is sűrűségnövekedéssel reagált a beavatkozásokra;



Magyar Fogolyvédelmi Program

táblaszegély hossz növelés; táblaszegély gazdálkodásának extenzivitása; intenzív ragadozógyérítés;

Az eredmény: –



LAJTA-Project - Mosonszolnok l


kaszálók és takarmánynövények területe csökkent állattenyésztési dekonjunktúra; őszi gabonák, napraforgó és mézontóf ű vetésterülete nőtt; ugarterületek 1/3-ra csökkentek; tavaszi vetésű növények túlsúlyban (47-53%); évelő növények területe csökkent; átlagos dúvadgyérítés; 2 fogoly/km2 sűrűség;

természetszerű, ökológiai szemléletű gazdálkodás elősegítése és támogatása Fogolykutató Csoport (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron) irányításával területi referensek szaktanácsadói munkájával Vadgazdálkodási Alap támogatásával a programban résztvevő területek anyagi hozzájárulásával Vadgazda mérnök mesterszak


7

Magyar Fogolyvédelmi Program l

A legfontosabb feladatok: –

Élőhely fejlesztés

–

ragadozó gyérítés

l

l l l

szegélygazdálkodás a vonalas struktúrák mentén; intenzív róka, varjúféle és kóbor állat gyérítés kis hatékonyságú élvefogó csapdázás a védett ragadozó madarak nem okoztak károkat.



Magyar Fogolyvédelmi Program –




Új szakasz a fogoly programban: állománydúsítás

a fogolypopulációk nagyságának és sűrűségének nyomon követése l

–


Sárszentmihály kivételével, mind a fészkelő mind az augusztusi állománynagyság növekedett

egyéb vadászható fajok teríték alakulása l l l

őzben nem történt lényeges változás a mezei nyúl a szárnyasoknál gyorsabban és határozottabban reagált a fácánállomány változása a fogollyal hasonló mérték ű volt Vadgazda mérnök mesterszak


A fogoly program 2004-től l l l l l



A lenesi törzstelep 2004-ben kezdi meg működését 4 referencia terület (Derekegyháza, Bácsbokod, Abádszalók, Lajta) indul 2005/2006-ban A kihelyezett madarak évente változó színű gyűrűvel jelölve 2005-ben és 2006-ban ehhez volt állami támogatás, 2007-ben már nem De a madarakat Lenesről ingyen kapják Vadgazda mérnök mesterszak


8

A fogoly program 2004-től l l l l l

A területre kihelyezett boxokban provokált párosítás 23-as átlagos fészekalj nagyság 18-as átlagos kelésszám Jelentős elhullás az 1-5 napban 9-es átlagos felnevelt utódszám


l l

Az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) elfogadta az új támogatási rendszert 80% EU, 20% hazai forrással A pályázat kiírása után 5 éves program keretében lehet támogatást kapni – – –

Fogoly visszatelepítés Önfenntartó fogolyállomány létrehozása Tenyész törzstelep létrehozása Vadgazda mérnök mesterszak

l l

l


A lenesi törzsteleppel öt évre kell szerződést kötni Vadászatra jogosult pályázhat, de a földtulajdonsok szerződésben vállalt 5 éves támogatása is kell hozzá A foglyokat jelölni kell és a jelölések alapján szigorú nyílvántartást kell vezetni Vadgazda mérnök mesterszak


A fogoly program 2007-től l

A fogoly program 2007-től


A fogoly program 2007-től l l

l l

Kotoréktérképet kell készíteni a területről és környékéről Kaszálás esetén a traktor mozgási iránya a táblán kötött és vadriasztó lánc használata is kötelező Utófinanszírozott pályázat, terüetenként várhatóan 7-12 millió Ft támogatással Zárt finanszírozási alap (200-500 ezer Euró/év) azaz elfogyása várható Vadgazda mérnök mesterszak




A fogoly program 2007-től l l

l

Minimum 500 ha-os egybefüggő terület, ahol az erdősültség 5-15% között van Kötelező élőhelyfejlesztés – struktúrált szegély rendszer 12-20 méter szélességben és minimum 4 km/100-os sűrűségben 8 km/100 ha-os sűrűség felé nem érdemes menni Vadgazda mérnök mesterszak


9













10









A fogoly tenyészanyag kiválasztása l l l

l l l l Vadgazda mérnök mesterszak


Nem domesztikálódik. Jó tojástermelés + alacsony agresszivitás A 3-4 hetes csibéknél lehet hisztérikus időszak, de nem szabad ezért kiselejtezni, hanem le kell nyugtatni őket! 10 hetesen ivar szerint szétválasztani és külön nevelni a tojatásig. +10-20 % egyed ráhagyással dolgozzunk. 320-450 g közötti tömegűek legyenek. Párba állítás → agresszívek + a gyáva kakasok ki! Vadgazda mérnök mesterszak


11

A fogoly tenyészanyag kiválasztása l l l l l l

Tojatás → fele egyéves, fele kétéves Kétéves → legalább 40 tojást tojt tyúkok Mivel egyedi nyilvántartás van → termelés alapján válogassunk! A többet tojó fogoly tojásai jobban kelnek. Legjobban keltethető → 12-15 g-os tojás A kicsi tojásos tyúkokat kiselejtezni → a kis tojás dominánsan öröklődik! Vadgazda mérnök mesterszak

Tojatás l l l l l l l

Francia boxban hátul tojnak és a tojás kigurul a tojásvályúba → könnyű összeszedés Nyugalom → megszokott időben etetés + tojásösszeszedés Ugyanaz a gondozó és az öltözete se nagyon változzon! Egy gondozó → 250 pár A kiszökött kakasokat azonnal be kell fogni → megzavarják a többi párt → felbomlás A letojatott állomány kihelyezhető. A tojatás után kell kiválogatni a következő évi tenyészállományt.






Tojatás l l l l l l l

Mivel itt egy- és kétéves állatok is vannak, ezért tartósan kell jelölni → gyűrű 150*70 cm területű háromrekeszes francia/angol box Etető + itató Provokált párosítás → febr. végétől (febr. 20 - március 10.) Első a tyúk → fél óra múlva a kakas A tyúk a domináns → figyelni kell a párt → ha verni kezdi a kakast → ki kell venni → egy nap múlva új kakas 5-15 % sikertelen → tartalék kakasok



fácán

Tojatás l l l l l l l l

A megvert kakast pihentetni kell, akár 10 napig is. Ha újra megverik → ki kell venni a tenyésztésből Télen a nemeket ált. külön tartjuk min. 100 m távolságra, hogy ne hallják egymást. Ha egyben tartjuk → február végén figyelni kell a kialakuló párokra! Kiemeljük → box → szinte 100 % a siker Tojástermelés április közepétől Naponta kora délután szedjük össze a tojásokat. A tojások 12-15 grammosak, kotlási idő 24 nap Vadgazda mérnök mesterszak


fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege 32 - 34 g 14 -15 g 52 - 70 g tojás index 1,15 - 1,39 1,23 - 1,36 1,28 - 1,41 tojástároló relatív páratartalma 60 - 70 % 60 - 70 % 65 - 75 % kelési eredmény 65 - 75 (95) % 66 - 70 (88) % 70 - 75 % termékenység tíznapos lámpázáskor 85 - 98 % 90 - 93 % 94 - 96 % csibe (kiskacsa) napos kori tömege Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak 20 - 22 g 10 - 12 g 33 - 46 g

12

Nevelés l l l l l l l l l

Nevelés

Hasonló a fogadása, mint a fácánnak, DE érzékenyebb! Előnevelés → 12 nap 8. naptól → kifutó, de éjszaka még épület 25 csibe/m2, vagy 200 csibe/műanya 8. napig 75 %, utána 70 % rel. páratartalom → párologtatás! A műanya alatt a hőmérséklet az 1. héten → 28 ºC, majd hetente 2 fokkal csökken utónevelés → 40. naptól 50 egyedes csoportok és 10 állat/m2 sűrűség → volier bokros, cserjés/féltetők


táp

búzadara

5. hetes korban

90%

10%

6. hetes korban

80%

10%

10%

7.-8. hetes korban

70%

15%

15%

9.-10. hetes korban

60%

20%

20%



zabdara


Nevelés indító

nevelő

tojó

11,5 70,0 30,0 2,0 1,0

12,0 71,0 26,0 1,8 1,0

11,0 67 24,0 3,2 0,8

indító Gabona ↓ 46,5 Növényi fehérjetakarmány ↑ 35,0 Állati fehérjetakarmány ↑ 15,0 Ásványi kiegészítés 3,0 Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás Egységes premix 0,5 mesterszak

nevelő 57,5 27,0 12,0 3,0 0,5

tojó 56,0 30,0 6,5 7,0 0,5

Metabolizálható energia MJ Keményítőérték % Nyersfehérje % ↑ Ca % P%

Nevelés l l l l

– – –

l l l

l l l

l

Intenzív nevelésből → 8-10-14 hetes madarakat rakunk ki 14 hetes → felnőtt A kibocsátás előtt választjuk ki a jövő évi tenyészanyagot → a többit kibocsátjuk (ált. 50-50 %) Egy területre 80-100 fős csapatokat helyezünk ki. Vadgazda mérnök mesterszak


Kibocsátás

A takarmányozásban fontos, hogy a fiatal állatok nagy növekedési erélyét ki kell használni → sok fehérje Kibocsátás előtt át kell térni a szemesre. Technológia → fő vonalaiban azonos a fácánnal Eltérések: –

Kibocsátás

l

– – –

fogadás → dercés + állati kiegészítés 1-3. hét → indító táp + állati kiegészítés 4. hét → áttérés nevelő tápra 5. héttől → táp mellé egyre több gazdasági abrak

10. héttől gyorsan csökkentjük a tápot → kibocsátáskor már önállóan keresi táplálékát Tenyészállatok → augusztustól fokozatos téli takarmányozás → szemes, kukoricadara + 20 % tojótáp + zöld és egyéb takarmány Februártól emeljük a tojótáp arányát, ami a tojatáskor 100 %. Vadgazda mérnök mesterszak


Kis battériás kibocsátás

– – –

l

l

50-200 méterenként 2*3 m-es battériákban 10 db öreg és fiatal foglyot rakunk A battériában etető, itató Minden nap → 2-3 egyed kiengedése → a battéria közelében etetünk, itatunk → a csapat együtt marad 5 nap múlva battéria el → etetés, itatás még marad Ha már nem járnak az etetőhöz → abbahagyjuk Másik lehetőség → egy öreg tyúk + 10-12 fiatal → napi 2-3 fiatal ki és végül az öreg → vezeti őket

Csapatos kiengedés → természetes fogoly csapat megfigyelése → megközelítése halló és látótávolságra → a nevelt egyedek kiengedése → mindig kevesebbet, mint a kinti csapat Adoptált és társított növendékek kibocsátása → a családokat helyezzük ki Vadgazda mérnök mesterszak


13

Takarmányozás, itatás szabadterületen











14

Fogoly. Fogoly. Felismerés. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás. Fogolygazdálkodás

Recommend Documents