Fogalmi meghatározás. Pozitív és negatív hatalom. Szűkösség. Hatalom és függés. Hatalom szervezeti értelmezése

Fogalmi meghatározás

Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék

ƒ Weber: „Minden olyan esetben hatalomról  beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton  belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát  az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye...” ƒ A hatalom nem más, mint személyek közötti  befolyás, dominancia ƒ Annak elérése, hogy mások olyat tegyenek,  amit egyébként nem tennének

Hatalom szervezeti értelmezése

Pozitív és negatív hatalom

ƒ Def.: a hatalom egyének vagy szervezeti  egységek képessége arra, hogy más  szervezeti szereplőket befolyásoljanak saját  céljaik megvalósítására. ƒ Potenciális lehetőség arra, hogy magatartást  befolyásoljanak, eseményeket  megváltoztassanak, ellenálást legyőzzenek ƒ A hatalom akkor is létezik, ha nem élnek vele

• Pozitív hatalom: amely képes valamit elérni,  keresztülvinni • Negatív hatalom: amely képes valamit  megakadályozni ( veto power )

Hatalom és függés

Szűkösség

ƒ A hatalom nem egyoldalú

ƒ Mások számára fontos erőforrás birtoklása  függőséget teremt ƒ A függőség akkor csak akkor jön létre, ha az  adott erőforrás szűkös ƒ A korlátlanul rendelkezésre álló dolgok nem  teremtenek függőséget ƒ Erőforrás lehet: pénz, anyag, tudás,  szakértelem, helyismeret, kapcsolat stb...

ƒ Az elszenvedőjének van valamennyi szabadsága ƒ A hatalom mindíg az engedelmesség minimális  szintjével jár együtt ƒ A hatalom és a függés egymást kiegészítő kategóriák ƒ A függés szűkösségre, helyettesíthetőség  hiányára vagy bizonytalanságra vezethető vissza 

– – – – – –

Célok elérésének akadályozása Folyamatok késleltetése Információ szűrése, torzítása, visszatartása Ellentmondás Engedelmesség megtagadása Nyílt ellenszegülés

Helyettesíthetőség

Bizonytalanság

• A helyettesíthető termékek nagy száma  gyengíti, hiányuk erősíti pozícióinkat a hatalom  piacán • Nem fog hatalmat eredményezni olyan erőforrás  birtoklása, amely nem fontos • Ha az általunk bírtokolt szakismeret, tudás,  kapcsolat jól helyettesíthető, akkor nem váltható hatalomra • Ugyanaz az erőforrás más helyzetben nem vezet  hatalomhoz, tehát helyzetfüggő

ƒ Minél szűkösebb és minél bizonytalanabb a  dolog, annál erősebb a függőségre alapozott  hatalom ƒ Minek a szűkössége, bizonytalansága  torkollik függőségbe:

Személyes hatalomforrások

Személyes hatalomforrások

ƒ Olyan függő helyzetek, amelyek a hatalmat  gyakorló személyétől származtatható ƒ A vezető mások által elismert vonzó személyisége, karizmája ( Weber:  karizmatikus hatalom ) ƒ Ezen túlmenően a kinyilatkozások, a  parancsok, az elvárások, a tételek, a nézetek,  a vélemények és a magatartás követésére  találnak ( French és Raven: referens hatalom )

• Ha a hatalom alapja valós vagy feltételezett tudás,  hozzáértés, információ birtokolás, akkor szakértői  hatalomról beszélünk • Egyik legerősebb, de legtűnékenyebb hatalomforma • Nem váltható hatalomra az a tudás, amelyet relatíve sokan  bírtokolnak  • Mechanic szerint:

Szervezetek által  biztosított hatalomforrások

A hatalom, mint struktúrális  jellemző

ƒ Weber: intézményesült vagy pozícióból  eredő hatalomnak nevezi. A szervezet  meghatározott státuszához kötődő jogosítványok köre ( autoritás, hatáskör ) ƒ Csak annyiban kötődik a személyhez,  amennyiben ő a státusz betöltője ƒ French és Raven:

à Jutalmazó hatalom: anyagi és nem anyagi dolgok 

ellenőrzése ( pl. Pénz, rang, kitüntetés )

à Kényszerítő hatalom: az engedelmességet 

pszichikai, érzelmi, fizikai fenyegetéssel  kényszeríti ki  

à A személytől származtatott hatalom à Szervezet által biztosított hatalom à Szervezet külső függéséből következő hatalom

– A szervezeti hatalom összefügg az infók és az eszközökhöz való

hozzáféréssel

– A szervezetben eltöltött idővel arányosan nő a hozzáférés az 

infóhoz és eszközökhöz – Nagyobb lesz annak a hatalma, aki hajlandó erőfeszítéseket tenni – Minél kevesebb erőfeszítést tesz egy elöljáró, annál valószínűbb,  hogy a beosztottak nyarik el a hatalmat

ƒ A jutalmazás és a büntetést azért tekintjük  szervezeti hatalomforrásnak, mert nem a  személyükhöz, hanem a poziciójukhoz  kötődik ƒ Szervezeti centralitás: a szervezet  kölcsönösen függő szerpek és tevékenységek  rendszere. ƒ A centralitás azt jelenti, hogy a szervezeti  egység hogyan kapcsolódik a rendszerbe

Szervezeti egységek  kapcsolódása

Centralitás

ƒ Thompson: a kapcsolódások három típusát  különböztette meg

ƒ Egyrészt azt jelenti, hogy milyen kiterjedt az egység  kapcsolatrendszere ƒ Másrészt,a szervezeti egység centralitása akkor nagy,  ha a tevékenysége annyira, hogy annak  megszüntetése az egész szervezetet akadályoznák (  pl. Pénzügyi osztály, karbantartók ) ƒ Minél kiterjedtebb az egység kapcsolódása más  tevékenységekhez, minél közvetlenebbül határozza  meg a folyamatokat, annál nagyobb a hatalma ƒ A centralitás hatalmat teremthet a szervezeti egység  számára ( bizonytalanságot megszüntet vagy teremt ) ƒ A nagy centralitású egységek vezetői ott ülnek a  vezetői fórumokon, így nő a befolyásuk

à Közös érdeken alapuló egymásrautaltság: a 

szerv.egységek nem kapcsolódnak közvetlenül  egymáshoz ( pl. Holding divíziói ) à Soros egymásrautaltság: a kapcsolat közvetlen,  az egyik outputja a másik inputja ( pl. Konszern ) à Kölcsönös egymásrautaltság: az egyik egység  kibocsátását a másik befogadja, majd fordítva 

A szervezet külső függéséből következő ƒ A hatalom nem csak a szervezeten belüli függő hatalom helyzetekből származhat, hanem abból is, hogy  ƒ ƒ ƒ ƒ

hogyan tudja a szervezet megszerezni a számára  szükséges erőforrásokat A szűkösség szervezetek között is megjelenik Azok a szervezetek kerülnek hatalmi pozícióba,  akik meg tudják szerezni az erőforrásokat A szervezet függ egy külső erőforrástól, ez a  függés belül már hatalomként jelenik meg Minél kritikusabb a függés, annál nagyobb az azt  kezelő tag hatalma

A szervezet külső függéséből következő ƒ A hatalom a szervezeti teljesítményhez való hatalom hozzájárulásból származtatható ƒ A szervezet függése és a megszerzett  erőforrások szervezeten belül hatalommá transzformálhatók ƒ Ez a belső hatalom döntések befolyásolására  alkalmas ( pl. Pénzügyi, személyi stb. ) ƒ A hatalom tehát közvetítő mechanizmus,  amely a belső erőforrásokat annak  csoportosítja, aki megszerezte a külső erőforrásokat a szervezet számára

A szervezet külső függéséből  következő hatalom

Hatalmi erőtér

ƒ Addig biztosított a hatalom, ameddig az  erőforrások szűkösek, kritikusak és bizonytalanok ƒ Ha a környezet más tényezői válnak kritikussá,  akkor szervezeten belüli hatalom‐átsúlyozás  történik ƒ Ennek ellensúlyozására mindenki törekszik  hatalmát intézményesíteni ƒ Egyrészt a hatalom forrása a szervezet kritikus  erőforrásoktól való függése – a létrejövő hatalom  pedig az alkalmazkodás közege ƒ Másrészt a megszerzett hatalom  intézményesedése az alkalmazkodás akadálya

ƒ A hatalom birtokosa akár mindhárom  korábban felsorolt hatalomforrást  birtokolhatja ƒ Hatalmi vákuum nincs ƒ Az az egyik hatalom gyengül, a másik  erősödik ( ha nem, akkor negatív hatalom lép  be ) ƒ A szervezetben a személyek bonyolult  erőtérben helyezkednek el ƒ Grasham‐törvénye: a gyengébb hatalom  kiszorítja az erősebbet

Mire használjuk a  hatalmunkat?

Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék

ƒ A tagok saját érdekeiket igyekeznek  megjeleníteni a szervezet életében ƒ A politika a szervezetek velejárója,  politikamentes szervezet nincs. ƒ Amíg a szervezet erőforrásai szűkösek,  betölthető pozíciók vannak és  teljesítményértékelés folyik, addig mindenki  számára kedvező módon szeretne  befolyásolni 

A szervezeti célok  meghatározása

A szűkös erőforrások  elosztása

ƒ A tagok saját céljaikat szeretnék  megjeleníteni a szervezeti célok között ƒ Sokan lemondanak a szervezeti célok  kialakításának részvételéről ƒ A szervezeti célok a tagok tárgyalásainak  eredménye ƒ Végül a szervezet célját alkufolyamatban a  domináns koalíció határozza meg

• A szervezet növekedésével az erőforrások  elosztása egy erőforrás‐allokációs döntés  eredménye, nem a piaci eredmény számít • „közös kalapba” fizetés az egységek részéről  majd újraelosztása  • Az egyes egységek jelentős politikai  erőfeszítéseket tesznek a kedvező költségvetés  eleéréséért • A politikai lépések sokszor kedvezőbbek, mint a  racionalitás

A vezetőkiválasztás

Személyes karrier

ƒ A külső hatalmi forrásokra támaszkodó hatalom egyik kritikus területe ƒ A nagyobb teljesítményű egységekből  válsztják a felsővezetőket, mint legnagyobb  hatalmú szerplőket ƒ A kiválasztott vezető tovább erősítheti régi  szervezeti egységét

ƒ A legkeményebb csaták a feljebbjutásért dúlnak,  de nem lehet mindenki a csúcson ƒ Előléptetéssel, fizettéssel, jutalmakkal,  juttatásokkal motiválja a Cég a munkavállalókat ƒ Magyar vezetők az összeköttetések kialakítását  tartják előrejutásuk legfontosabb eszközének ƒ Nemcsak az érdemek, hanem a politikai  eszközök is szerepet játszanak az előmenetelnek

Intézményesült hatalmi  struktúrák kialakítása ƒ A szervezeti struktúrák kialakítása a változó környezet függvénye ƒ Az érem másik oldala a hatalmi racionalitás ƒ A szervezeti centralizációnak jelentős hatalmi  – politikai vonatkozásai vannak ƒ A szervezeti információs csatornákon az  információ a hatalmi pozíciót keresi ƒ A döntések „szívódnak” magasabb szintek  felé ƒ Hatalmi vonatkozás a hatalom  intézményesítése, konzerválása ( pozíciók,  bizottságok, testületek )

Szervezeti politika  eszközei • Stratégiák, taktikák: olyan politikai technikák  lehetnek, amellyel a megszerzett hatalmat lehet  növelni • Milyen helyzetek váltanak ki hatalmi‐politikai  mozgást: – – – – – – –

Szervezeti status quo megváltoztatása Kicsi a bizalom a szervezet tagjai között Nem tiszta a teljesítményértékelési rendszer Egymás rovására érvényesíthetők az érdekek A döntés részvételi alapú Erős teljesítménykényszer esetén A szervezeti kultúrában megjelenő politikai magatartás

Szervezeti politika  eszközei

Szervezeti politika  eszközei

ƒ Céltudatosan megválasztott döntési  kritériumok: a döntési alternatívák  bizonytalanok a tagok eltérő érdekei céljai  miatt. ƒ Fontos eszköz a döntési kritériumok előzetes  értékelése ƒ Gazdaságosan használhatjuk hatalmunkat,  ha a kritériumokat elfogadtatjuk 

• Külső szakértők: hajlamosak vagyunk úgy tekinteni egy külső szakértőre, mint független személyre • A szervezetek általában az összes problémájukat orvosolni  tudják önmaguk • A tanácsadók által feltárt hiányosságok nem újdonságok (  nincsenek ismeretlen dolgok ) • A váratlan, meglepő megállapításokat a szervezet nehezen  fogadja el • A szakértők ténylegesen nem függetlenek a hatalmi – politikai  játszmáktól • Bevonásuk két szempontból előnyös:

Szervezeti politika  eszközei

Szervezeti politika  eszközei

ƒ A döntéshozó fórumok napirendjének  kontrollja: korábban láttuk, hogy mennyi  erőfeszítés szükséges a döntést megelőzően.  ƒ Negatív hatalom: a döntés megakadályozása ( ha  valamit nem tudunk elérni, hogyan tudjuk  megakadályozni ) ƒ Célszerűbb azt elérni, hogy egy probléma ne  kerüljön a döntéshozók elé, mint azt, hogy  kedvező legyen ƒ Amiről a döntéshozó nem tud, az nem létezik ƒ További taktikai lehetőség a döntések  sorrendjének megválasztása ( napirend )

– A szakértők ellen a szerv.tagjai kevéssé lépnek fel – A szakértő hozzájárulnak ahhoz, hogy a szereplők a döntési folyamatot 

objektívnek, racionálisnak fogják fel. Legitimizálják a döntést.

• • •

• • • •

Koalíciók: a szervezeti tagok együttműködésének tipikus formája Ismeretes a politikából ( eltérő célok – eszközrendszer ), azonban a  szervezeti koalíciók mások Átfogó szervezeti cél határozza meg a szervezeti koalíciót, az  egymásrautaltság és a kölcsönös függés miatt önálló célkitűzés  minimális A politikai koalíció eredményeinek automatikus végrehajtója a  közigazgatás A szervezeti koalíciónál a döntés nem jelent azonnali végrehajtást A politikai koalíció a minimális többségre törekszik, míg a szervezetinek  a maximum a célja Ha a háttérben a hatalmi harc eldől, akkor a tagokat vagy „kifizetik” vagy „rossz lóra tettek” és korábbi befolyásukat elveszítik

Szervezeti politika  eszközei

Szervezeti politika  eszközei

ƒ Kooptálás ( beválasztás ): a koalíciók  szereplői arra törekednek, hogy a semleges  szereplőket magukba olvasszák, gyengítve  ezzel az ellenfeleket. ƒ Kooptálás révén szavazathoz juthatnak a  gyenge vagy külső szereplők ( pl. Rt. ) ƒ A kooptálás eredményes, mert növeli a  beválasztott tagok szervezet iránti  elkötelezettségét ƒ Költségei, hogy a belépő tagok információs  ellátottsága és befolyása nőhet

ƒ Bizottságok: akkor alkalmazzuk, ha nincs  világos eljárás a döntések széles körű elfogadtatására, a problémamegoldás nehéz  vagy hosszadalmas ƒ A bizottságba célszerű kooptálni mindenkit,  akit a döntés érint ƒ Döntést legitimizáló szervezeti forma

Reakció reformtörekvések ellen

Reakció reformtörekvések ellen

ƒ A szervezeti politika legizgalmasabb része a  status quo megváltoztatása ƒ A „trónkövetelők” támadása formális és  informális csatornán keresztül történik ƒ Informális támadás: a személy lejáratása,  szakmai hitelesség, szavahihetőség,  becsületesség megrendítése „szellőztetéssel” ƒ Formális tárgyalás: a szervezet  szabályrendszerének betartásával 

• A reformer magatartás elleni eszköztára  O’day szerint: – Hatálytalanítás: meggyőzni a vezetést a javaslat 

képtelenségéről. „nem tudod ugyan miről beszélt,  köszönjük, majd meggondoljuk” – Elszigetelés: „beszéljünk a problémáról egymás  között, de másokat ne zaklass vele” – Direkt lejáratás: becsmérlő, rágalmazó szakasz.  „Ne hallgassatok rá, butaságokat beszél” – Eltávolítás