Építészet és hatalom

.BATÁR ATTILA.

.Építészet és hatalom. „N

agy élvezetet jelent királyságunk nagyságát pa- delemért a király az építészhez fordult. Daedalus a lotánk pompájában viszontlátni. Külföldi nemzetek fenyeget√ er√szakra az építészeti m∫ erejével válakövetei is csodálják hatalmunkat, s az els√ pillantás- szolt. Ez az építészeti alkotás, a labirintus, amit léttól kezdve természetesnek veszik, hogy a ház alap- rehozott, közvetlen építészeti beavatkozást jelenján ítéljék meg a lakóját. […] Viseld ezért gondját pa- tett, barikádot. Daedalus azonban nemcsak az anyalotánknak, hogy a távoli utókor is ismerje hírneve- gok ellenálló képességére épített, mely akadályt áldet, s csodálja mesteri tudásodat. Amikor egy város lított a fenevad pusztítása ellen, hanem egyesítette újjáépítésére vagy egy er√dítmény, illetve generáli- az objektum, a falak robusztus erejét az útveszt√ fursok negyedének megalapítására gondolunk, javasla- fangjával. Az építészek Daedalus óta élnek az építészet kett√s lehet√ségével, a tainkat papírra vetve, rád Az új német építészet [az építészre] kell hogy tá- Az 1933. évi forradalom Németországban a népi élet min- közvetlen er√ és a közvetett maszkodjunk. A falak épí- den terére átalakulást hozott. A politikai és szociális meg- hatás alkalmazásával. Az épület sokféleképpen t√je, a márvány faragója, a újhodással párhuzamosan, kulturális téren is megindult a fellendülés. Németország vezére, Adolf Hitler, személyes fejezhet ki er√t. A monusárgarézönt√, az ívek boltozója, a vakoló, a mozaik- ügyének tekinti ezt a feladatot, és különös szeretettel for- mentalitás, az er√dítmédul az építészet felé. A cél, amelyre törekedni kell, a rend rakó mind hozzád jönnek és a világosság. Alapvet√ munkába kezdenek. Egyel√re nyek, a nagyszabású királyi utasításért, s feltételezik, nem a „stílus”, nem a „forma” fontos. Fontos az alapelv: paloták, a tiszteletet kövehogy t√led bölcs választ az új német épít√m∫vészet az új élet tartalmából fakad- tel√ parlamentek, a magasfognak kapni. És akkor, ha jon, és maradandó k√építkezésekben szimbolizálja népét ba nyúló biztosítási intézeés korát. Ebb√l a feladatból kell saját magán és bels√ tartek önmagukban is leny∫te helyesen irányítod √ket, talmán keresztül az új küls√ formának kifejez√dnie. övék a munka és tied min- A mai Németország épít√-alkotó akarata egy lényeges göz√ek. De ugyanúgy hatden bölcsesség. […] Látha- pontban különbözik az elmúlt nagy id√két√l; ez az aka- hat az épület a bels√ térkitó lesz, hogy te vagy az, aki- rat az egész német életteret jobban átfogja, mint vala- képzésével is. A hatalmas, és az egészet tudatosan alakítja; a térformálás nem fölénk boruló kupolák alatt, re palotánk gondját bíztuk” ha, csupán korunk fogalma, hanem különösen jellegzetes és (Cassiodorus, Theodoric ra- egyedülálló tulajdonsága. Minden nagy építmény a tér- mint a római San Pietróban, vennai király [491–526] tit- formálás és az összesség követelményének van alávet- törpévé válunk, jelentékteve. A városok és vidékek az egésznek keretén belül kap- lennek érezzük magunkat. kárának levele). Bernini végtelennek tetsz√ Daedalust, az ókori görög nak különös jelent√séget. Így lesz Berlin építészetileg is a birodalom f√városa, világ els√ építészét, Minos Nürnberg a pártnapok városa, München a nemzetiszocia- elliptikus oszlopsora a San krétai király azzal bízta lista mozgalom f√városa, Hamburg a külkereskedelem Pietro el√tt olyan dimenziómeg, hogy a félig bika, félig városa, Grác a népfelkelés városa stb. Az egyes körzetek ban épült, amely megrenember Minotaurus bezárá- székvárosai különös fekvésük és jelent√ségük szerint dülést okoz, s alázatot kelt. el a birodalomban az összességre vonatkozó De a nagy méretek alkalsára börtönt építsen. Mino- nyerik jelent√ségüket. A politikai iskolák és a párt iskolavárai mazása nem az egyetlen taurus vad ereje ellen vé-

21

Batár Attila

módja az er√ kinyilvánításának. Az építészet törté- semmisíteni. A parasztlázadások idején a felb√szült nete számtalan példával bizonyítja, hogy közvetve, tömegek a kastélyok felgyújtásával bosszulták meg formák kiképzésével, anyagokkal és absztrakt jel- magukat. A francia forradalom a Bastille lerohanásáképekkel milyen megdöbbent√ er√t tud kifejezni. val kezd√dött, s a királyi hatalmat jelképez√ börA reneszánsz paloták kváder köveinek robusztussá- tön/er√dítmény köveit széthordták, hogy a múltnak ga, a kövek durva felületkezelése, a széles fúgameg- emléke, jelképe se maradjon. oldások mind hozzájárultak ahhoz, hogy az épület Mégsem járt minden esetben a hatalomátvétel tekintélyt ébresszen. Az anyagok kiválasztásánál is rombadöntéssel. Máskor, másutt az új hatalom képels√sorban olyan anyagok jöttek számításba, ame- visel√i beültek az el√dök palotáiba, felhasználva az lyek természetüknél fogva, mint például a k√, mara- el√z√ birtokosok erejét hirdet√ épületeket. Saját dandóságra, az épület és (Ordensburg) keleten és nyugaton, az ország szívében és örökkévalóságukat a folytulajdonosának örökkéva- határain elszórva új központokat alkotnak, melyek a tatásban, az el√z√ formák lóságára utalt. Ehhez ha- Birodalom és a népközösség gondolatát jelképezik. Adolf felhasználásában látták. sonlóan az épület arányai Hitler már 1935-ben a szabadság pártnapján tartott kul- A bizánci Hagia Sofiából metúr-beszédében meghatározta az új építészet alapvet√ (szimmetria, hierarchia, so- gondolatát. Ez a beszéd többek közt így szól: cset lett, a királyi palotákrozás), a terek elrendezése „Lehetetlen az állam vagy a pártmozgalom hatalmas épü- ba elnökök költöztek. Hol (az épület dombra emelése, leteit úgy méretezni, hogy az két vagy három let∫nt év- rombadöntés, hol beköltöa felvezet√ lépcs√sor), a század nagyságának megfeleljen, míg másrészt a polgári, zés volt a megoldás, hol az vagy nagyt√kés-jelleg∫ építkezéseknél az épülevertikalitás (torony, magas- magánel√z√ hatalommal való szatek nagysága jelent√ségüket sokszorosan felülmúlta. épület) mind a hatalom, az Az ókori és középkori városok csodálatos jellegét nem kítást, hol a folytonosságot er√, a vélt vagy tényleges a polgári épületek nagysága, hanem az ezeket túlszár- akarták hangsúlyozni, minbiztonság kifejezésének az nyaló középületek – mint a közélet jelképez√i – alkot- den esetben az épít√k vagy ták. Nem ezeket a középületeket kellett fáradságosan a rombolók, illetve a beköleszközeivé válhattak. felkutatni, hanem a polgárság magánépületeit, melyek A hatalom mindig is élt azok árnyékában húzódtak meg. Addig, amíg mai töz√k az épületekben a haerejét kifejez√, tekintélyét nagyvárosaink jellegzetes vonásai és kiemelked√ pont- talom megszilárdításának er√sít√ tárgyi formákkal. jai áruházak, bazárok, szállodák, üzemi irodák mint fel- fontos eszközét látták. Egyes, rendszeresen megis- h√karcolók lesznek, addig sem m∫vészetr√l, sem igazi A különböz√ hatalmakat nem lehet szó. Itt mindenesetre helyén volna mételt építészeti alakzatot kultúráról reprezentáló épületek terszerényen visszahúzódni. Az elmúlt polgári korszak idevagy részletelemet a ha- jén a középítkezéseket a nagyt√kés kereskedelmi élet vez√i nemcsak a múltba gyomány absztrakt jelkép- építkezései el√nyére sajnos háttérbe szorították. A nem- nyúltak vissza bevett forpé szentesített: a torony, a zetiszocializmus nagy kultúrfeladata éppen ennek az mákért, jelképekért. A tarkupola, a timpanon, a szé- irányzatnak megszüntetését jelenti.” A német városok tós, a rombolásnak, a terújjáalakításának törvényével a Führer olyan jogos eszles lépcs√sor mind az épü- közöket nyújtott, amelyek az újjáépítéshez elengedhetet- mészeti viszontagságoknak let tulajdonosának erejét, lenül szükségesek. Így most azonban nincs már szó ideig- ellenálló anyagok használahatalmát volt hivatva meg- lenes részletmegoldásokról, mint: forgalmi szabályozás, tával, az id√tálló megoldámutatni. Tornyot látva egy- régi városrészek szanálása, telepítések, parkosítások és sokkal a jöv√re is gondoltak. hasonlókról, amelyek szükség esetén a régi törvények házi épületet, templomot, alapján is keresztülvihet√k, hanem olyan új városi és ha- A messzi múltban született mecsetet feltételezünk, talmas építészeti központokról, melyek minden magán- épület, annak tönkretehedonzsonból várra követ- építkezést uraljanak. A városközéppontok újjáalakítása tetlensége, folytonossága az keztetünk, oszlopsort köz- azonban szükségszer∫en magában foglalja a többi város- örökkévalóságra is utal. S az kérdés megoldását is. épülettel azonosítunk, ele- építészeti er√dítményeknek, az erekAz új épületek formája és küls√ alakja azok tartalmából, gáns hotelek el√tt elvárjuk lyék helyeinek az örökké az el√/véd√tet√t. Bizonyos formák, építészeti ele- tartó hatalom jelképeként kellett er√síteniük a jelenmek els√sorban az er√t, a hatalmat idézik fel. korit. A piramis a fáraó halála után is biztosította haEzért kellett a babilóniaiaknak Salamon templo- lott lakója öröklétét. Az emberölt√t túlél√ épület a mát, majd évszázadok múlva a rómaiaknak a máso- halhatatlanságot sugallja. Az építész alkotása a todik jeruzsálemi templomot romba dönteni. Hasonló vábbélés illúziójával akar élni, az emberi élet végessorsra jutottak az ókori görög templomok is, amelyek ségét az épület örökkévalóságával akarja feloldani. zömét nem annyira a földrengés, mint a pogány isAz anyagok, az épületek mulandósága vezethette tenekkel leszámolni akaró keresztények pusztították a kiotói shinto templom épít√it az örökkévalóság gonel. A megdöntött hatalom szentélyeit meg kellett dolatának a fentiekt√l eltér√ megoldására. Az örök

22

Építészet és hatalom

élet∫nek szánt „állandó” épületeket az építési folya- miért tett szert az építész befolyásra, s hogyan játmat állandóságával helyettesítették. A rendelkezésre szott közre tudása a döntéshozatalban. álló telken egyszerre két templom létezett egymás mellett, az egyik készen, a másik építés alatt. Mire az egyik épület elkészült – húszéves id√szakokkal AZ ÉPÍTÉSZ F◊PAPszámolva –, a meglév√t lebontották, s helyén egy új KANCELLÁR építéséhez fogtak hozzá. Az új épület a lerombolt tökéletes mása volt. Így mindig volt egy fennálló templom, s mellette tökéletes mása készül√ben. A tempezopotámiában, a kés√-babilóniai id√szakban lom anyagában kicserél√dött, de formájában, meg- még a két szerepkör, a hatalom birtokosának és jelenésében nem. Fennállá- értelméb√l és céljából következik. Ilyen építmények: az építész feladatkörének sának húsz éve alatt a hasz- csarnokok, színházak és díszterek, a nép összességének egyesítésére találunk pélnálatban lév√ templom nem szolgálnak. Az állam és a mozgalom valamennyi többi új dákat. Építkezés el√tt maga rongálodott meg annyira, épülete ezekkel együtt, egységesen ható díszes utcákká a király fektette le az addig és terekké foglaltatnak össze, hogy ezek így új városaink hogy ne reprezentálhatta koronáját és középpontját képezzék. Ezeknek az épüle- titokban tartott méreteket. volna ugyanazt az állandó- teknek és dísztereknek kifejez√ereje páratlan történel- Eddig a legenda. A valóságságot, a templom és istené- münkben, mert egyedülálló új élettartalom határozza ban a király mellett ott állt meg a formát. Ez a forma azokból az alkotásokból alakult az építés mestere. A végs√ nek az örökkévalóságát. amelyeket a párt szabad ég alatt tartott tömeggy∫léA hatalom, lett légyen ki, döntéseket mégis mindig a sein használtak: lobogók, zászlórudak, tribünök és a világi, egyházi, katonai vagy fényszórók alkotta fénykúpok voltak az els√ építészeti király hozta. Ezért keletkezpénzügyi, segítségül hívta elemek. Ezekb√l fejl√dtek ki a nürnbergi Birodalmi Párt- hetett a hiedelem: maga a az épületeket, a legmegfe- napok k√építményei, és ezekb√l viszont a német váro- király az építész. Az építész lel√bb anyagok, formák, sok újjárendezése. Az elmúlt hét évben, a nemzetiszo- nevéhez annak idején valacialista forradalom óta a német építkezésnek új formámegoldások, jelképek kivá- ja alakult már ki. Az els√ nagy városrendezési teljesít- milyen mágikus tudás islasztásával. A hatalom ere- mény a történelmi környezetben már évek óta fennálló merete kapcsolódott, √ az, jét kifejez√ építmények az „Königlicher Platz” Münchenben, a nemzetiszocializmus aki tudja, hogyan kell az isépítész munkája által való- f√városában. Itt a párt legfels√bb vezet√ségének szék- ten házát, a királyi palotát, és egyben az 1923. évi november 9-i halottainak sulhattak meg, s váltak ha- helyet a várost véd√ falat felépíteóhajtott méltó emléket emelni. tékonnyá. A megrendel√- Ez a tér, amely három oldalról a Glyptothek, a Nemzeti ni, azokat az épületeket, nek szüksége volt az épí- Képtár és a Propyläák vesznek körül, a negyedik olda- amelyek az er√t, a földi tészre. De ha az építmény lán még nyitva volt. Ezt az oldalt a tér els√ tervez√jének vagy a földöntúli hatalmat hatalmat fejez ki, milyen Leo von Klenznek száz év el√tti elképzeléséhez hason- képviselik. S a titok √re a kilóan építették ki. A nyugati oldalt a H√sök Csarnokától hatalomra tehet szert ter- jobbra és balra emelked√ épületek zárják be, ahol a rály volt. Az építészetnek vez√je? Bár a különböz√ nemzetiszocialista mozgalom legfels√bb vezet√sége szé- ebben a korban becse volt, korszakokban mást és mást kel. A H√sök Csarnokában egymás mellett sorakoznak a a király a maga dics√ségét jelentett építésznek lenni, november halottainak szint alatt fekv√ koporsói, melyek az építészi szerep elvállafölé a tet√zet helyett, véd√leg a kék ég borul. Az egész milyen változó hatalmi sze- tér pázsit helyett hatalmas k√lapokkal van befedve. Így lásával növelte. A m∫vek rep jutott az építésznek az foglalta el az új téren adott minden természet adta vé- tényleges építészét azonegymást követ√ periódu- letlennek a helyét a szigorú k√forma. A történelmi Mün- ban névtelenségre ítélték. sokban? Ki volt az, aki az chenben, a Mozgalom f√városában így lett az a szép tér Egyiptomban ezzel szemlakosság ünnepi gyülekez√helyének a központja. Paul építész funkcióját betöl- aLudwig ben fennmaradt az építéTroost, a Führer els√ építésze, aki ezt a díszteret tötte? Ki döntött az épület szek neve. Tudomásunk van sorsáról? Ki határozta meg a feladatot, a megoldás egy listáról, amely az id√számítás el√tti ötödik számódját s annak anyagi kereteit? Vajon a meghatá- zadtól kezdve az építészek 25 generációját sorolja rozó személy már eleve benne ült a hatalomban, fel, név szerint. Az írástudás, a dokumentálás, a fogvagy az építéssel vált hatalommá? Szövetkezett-e a lalkozások közötti munkamegosztás, a papi rend kiszakmán kívül álló hatalommal? Hogyan válaszol alakulása, amely a maga számára biztosította az épímindezekre a kérdésekre a történelem? E tanul- tész funkcióját, el√segítette, hogy az építész szeremánynak nem célja a történelem menetének a köve- pe elkülönüljön, s személyes megbecsülést szereztése, helyette a feladat, egyes kivételes helyzetek hessen. Imhotep, Zoser fáraó f√építésze az els√ épíelemzése, megérteni, hogy ezekben az esetekben tészek közé tartozik, akir√l megemlékezett a történe-

M

23

Batár Attila

Ieoh Ming Pei: A Louvre piramisa

Globe, gömbmozi Párizs ipari múzeumánál a La Vilette parkjában

Dominique Perrot: François Mitterand Nemzeti Könyvtár, Párizs, 1996

Johan Otto von Spreckelsen: Az Új Diadalív, Párizs 1989

24


Bernarde Tchumi: Folie a La Vilette

Jean Nouvel: Az Arab világ Intézete, Párizs, 1984-86

Jan Ott: A Bastille Opera, Párizs, 1988

Pierre Chemetov: Pénzügyminisztérium új épülete, Párizs, 1989

25

Batár Attila

lem. Nagy tisztelet vette körül. A fáraó kancellárjá- fejlesszék, s megalkossák a teljes gúla formájú nak nevezte, s a fáraó utáni legf√bb titulust viselte. piramist. Egyben Heliopolis f√papja volt, akit halála után nagy Imhotep, az építész kezében vitathatatlanul nagy kultusz vett körül, istenként imádták, s templomot hatalom összpontosult, mert építészeti tálentumát emeltek a tiszteletére. A fáraó √t tette felel√ssé a pi- egyesítette más területeken megalapozott uralkoramis építéséért. Milyen min√ségben szolgálta el√- dó pozícióval. De még ennél is jelent√sebb, hogy ször a fáraót, amely maga után vonta a többi rangot, egy olyan m∫ alkotásával volt megbízva, amely az ma már kideríthetetlen. abszolút hatalommal rendelkez√ uralkodó legTudjuk, apja is építész volt, aki nem tartozott a személyesebb és az állam fennmaradásának legf√bb királyi családhoz, s önerejéb√l lett azzá, ami lett. érdekét szolgálta, a fáraó örökkévalóságának a Apja foglalkozása feltehe- építette, sajnos már nem érhette meg hatalmas m∫vének k√beépítését. t√leg el√segítette Imhotep befejezését, mert a halál id√ el√tt elragadta. számára a f√építészi meg- A „Königlicher Platz”-cal egyidej∫leg épült Münchenben bízatást. A f√papi és kan- a Német M∫vészet új háza is, mely szintén Paul Ludwig A SZOBRÁSZ Troost m∫ve. cellári rang egyaránt bizto- Id√közben a Führer Hermann Gieslert építészeti f√taná- ÉPÍTÉSZ sította beleszólását a leg- csossá nevezte ki Münchenben, akit a Mozgalom f√várofontosabb államügyekbe, sának teljes újjárendezésével bízott meg. A történelmi köztük a nagy építkezések- város kapui el√tt új építészeti központot kell teremteni, klasszikus görög építéaz eljövend√ nagyobb München centruma lesz. be. S mi lehetett fontosabb amely szet idején, különösen a Még a „Königlicher Platz” tervezése idején határozta el építési feladat a fáraó élté- a Führer, hogy Nürnbergnek egy megfelel√ helyét a Bi- görög demokrácia kialakuben, mint öröklétét s halá- rodalmi Pártnapok megtartására építsék ki. A nemzeti- lásakor, az el√z√kt√l eltér√ la után is fennmaradó ha- szocialista Mozgalom Fórumának k√épületei részben már helyzet alakult ki, és váltotalmát hirdet√ építmény készen állanak, részben pedig az állványokból és az ala- zott az építész szerepe. pozásból következtethetünk fekvésükre. A Kongresszus felállítása? Miután az épí- Épületének gránittömbje már egészen a f√párkányzatig A legfontosabb építészi feltész feladata a legfonto- ér, és a tágas bels√ tér kialakulóban van. A Német Sta- adat középületek építése sabb építési feladat elvég- dion építkezési helyér√l hatalmas mennyiség∫ földtöme- volt, melyekre a városállam zéséhez kapcsolódott, get hordtak el, hogy e mamutépületet megalapozhassák. adott megbízást. Az államot kilencven méter széles, nagyobbrészt gránitlapokkal érthet√, hogy az, aki ezt Afedett képvisel√ városi tanács felvonulási út, mindinkább az egész térség ünnea munkát vezette, maga is pélyes központjává és uralkodó vonalává válik. Már áll- vagy a gy∫lés döntött az hatalomhoz jutott. Ritkán nak a Márciusi mez√ els√ k√bástyái, már sejtetik a tér építési feladatokról és a el√forduló kivételes hely- távlatát, amely a jöv√ben katonai bemutatók színhelye rendelkezésre álló összegzet, hogy egy ilyen kor- lesz. r√l. A gy∫lés vagy a tanács Ez a tér az eredeti tervben szerepelt. Amikor 1934-ben a látlan hatalommal rendel- Führer Albert Speer építészt megbízta a nürnbergi felvo- egy ellen√rz√ bizottságot kez√ személy egy életen át nulási terep teljes megtervezésével, a tervek alapjában választott, amely kijelölte egyetlen kimagasló alko- véve egészen mások voltak. Az akkori, sokkal kisebb mé- a testület egyik tagját, hogy ret∫ terv a vidék adottságaira épült fel. Egy központi vo- ellen√rizze az építkezést. tásra összpontosítson. nal hiányzott. A Zeppelin-Mez√ és a Kongresszusi Épület Lehet, hogy Imhotep a már meglév√, eredeti helyén hagyott kis tó mentén he- A felügyelést végz√ „épímár el√z√leg is fontos sze- lyezkedett el. tészt√l” (syngraphai) elvált repet játszott az egyiptomi Mindenekel√tt jellemz√ volt Speer kivitelre szánt tervé- az építkezést vezet√ „épíhatalmi hierarchiában, re a tengelyút merész elgondolása, egyidej∫leg az egész tész” (architekton), aki ácsméreteinek a megnagyobbítása. Az építész utat mégis neve építészként egy mez√ny mester vagy k√m∫ves mesnyitott az átalakított tavon és az erd√n keresztül – dél roppant jelent√s újításhoz ter lehetett. Vitruvius utal kapcsolódott. Abban a periódusban, amikor az arra, hogy az építész szakma elsajátítása valószín∫leg építési technika és forma évszázadokon keresztül mesterek m∫helyeihez kapcsolódott. Mások viszont nem változott, Imhotep trendet változtató javaslat- személyes oktatásban részesülhettek, s instruktorok tal állt el√. A Saquarában, az 2780-ban felépített okították √ket a mesterségre. Az építészeti hivatás lépcs√s piramis volt az els√ nagy méret∫, szabadon fokozatosan vált el egyéb épít√ szerept√l. álló építmény, melynek teljes tömege k√b√l készült. Az els√ id√szakban az építész szakma valószín∫leg Ett√l kezdve a piramisok mind k√b√l épültek. nem jelentett állandó foglalkozást. A felügyel√ épíEz a radikális újítás tette lehet√vé, hogy az ezt kö- tész megbízása épületr√l épületre szólt. Ismereteink vet√ századokban a lépcs√s megoldásokat tovább- szerint csak Perikles idejét√l kezdve adtak ki állan-

A

26


dó megbízatásokat. Így Pheidias, a szobrász volt Az építész azonban ebben a klasszikus görög megbízva minden, az Acropolison folyó építkezés fel- periódusban még nem kapta meg azt a megbecsüügyeletével, míg Iktinos Athén f√építésze volt. Fel- lést, ami a korabeli szobrásznak vagy fest√nek kitételezhet√, hogy ezekben az id√kben csak a jómód- jutott. Feltételezhetjük, hogy a szobrász Pheidiasnak ban lév√k, a fels√ rétegekhez tartozók vállalhatták a befolyása a Parthenon kialakítására jelent√sebb el a felügyel√i szerepet, mert a fizetés, a tiszteletdíj lehetett, mint az építész Iktinosé. A mezopotámiai alacsony volt. Inkább presztízsokok ösztönözhették király/építészhez, a fáraótól elváló, de vele szoros, a tanács tagjait a feladat elvállalására. Az ellen√rz√ személyes kapcsolatban lév√ építészhez képest építész a hatalmat képviselte. Az építkezésre fordí- a görög építésznek a szerepe jelentéktelenebb, tandó összeg felhasználását √ ellen√rizte, s a legf√bb a hatalma kisebb. Miért e másodrend∫ szerep? döntések az √ kezében felé – és ezzel ezt az óvárossal dönt√ összefüggésbe hoz- A demokratikus politikai összpontosultak. ta. Ma már a Márciusi mez√r√l e nagy úton át egészen a forma, a választott pozíció, A kivitelezés, a technikai régi Nürnberg szívébe tekinthetünk. Északon a távolban a más kezekben, fejekben tudás még egy ideig elvált magaslik a vártorony mint a tengelyút zárköve. lév√ szakmai tudás mind Speer e zseniális újjárendezés alapján egyidej∫leg a váaz ellen√rz√ építészt√l, aki ros más részeinek a kib√vítését is a kijelölt mederbe megnehezítette, hogy az átengedte a kivitelezést az terelte. építész egy személyben ácsmester, a k√m∫ves- A hatalmas sugárutak olyan területeket zárnak be, ame- összpontosuló hatalomra mester „építész” szférájába. lyeken id√vel majd új városrészek beépítését hajtják tegyen szert. Az egyik ilyen szektor területén alakult ki a pártAz ellen√rz√ építész e- végre. A leglényegesebb azonnapok dísztere is. Így Nürnberg kés√bbi fejl√désében a helyett hatalmi pozícióját a területen véletlen nem játszhat többé szerepet. A párt- ban, hogy ebben a kezdeti korabeli építészeti teóriák- napok f√városának fejl√dési irányát évszázadokra a fel- id√szakban az épületek alig ban való jártassággal kötöt- vonulási dísztér elrendezése szabja meg. tértek el a megel√z√kt√l, Már két éve épül a Márciusi mez√, mely e nagy út dél te össze. Könyvek, valamint s új tervezése helyett isirányú befejezését alkotja. Ennél a hatalmas szabadtértanulmányok írása f∫z√dött nél ér véget a tengely. Ez úgy tervben, mint kivitelben métlés és a részletek kifinonevéhez. Sok esetben a következetes befejezése a különböz√ nagy terek összes- mítása volt a feladat. A göszerteágazó m∫vészeti ágak ségének, a Kongresszusi Épület tere, a tó tágas felülete, rög „építészek” több mint ismerete jellemezte az épí- az erd√vel szegélyezett út, amelynek kereszttengelyé- négyszáz év alatt érlelték ki és ennek a végén egyfel√l a Zeppelin-Mez√, másfel√l tészt. Samosi Theodoros ben templomaik Perikles idején a Német Stadion terül el. (i. e. 6. század) egyúttal A sötétség beálltával lezajló ünnepségeken a mestersé- tet√z√ formáját. A kialakult szobrász és fémekben jár- ges világítást a hatás növelésére mind jobban felhasznál- típusok, formák, a modulon tas mester volt, s emellett ják. Albert Speer alkotó munkájában kezdett√l fogva alapuló rendszer – minden egy építészeti tanulmány er√sen kihasználja a fényhatást. séma szerint, szinte magáA tempelhofi mez√n és még jobban Bückebergen a körszerz√je. Platón szerint is ben felállított fényszórók hatása dönt√ szerepet játszott, tól ment. Az „építész” felaz építész inkább elméleti noha még itt nem sikerült a tervbe vett hatást elérni. adata csak a befoglaló méismereteit adja tovább, 1935-ben a Szabadság Birodalmi Pártnapján borították retek megadása, az anyamint gyakorlati tudását, bár be el√ször a hatalmas fényszórók fénysávjai a Zeppelin- gok kiválasztása volt. Nem Mez√t. Tizenhat kilométer magasságig fellövel√ sugarak szerinte nemcsak ellen√r- az aetherben magas fénykupolát alkottak, azt a hatal- volt szükség tervre, új megzött, hanem utasításokat is mas téralkotást, ami Speer legegyénibb m∫ve volt. oldásokra és így építészre. adott az építkezés során. Azonban minden városépítési munka koronája a biro- A változás, ami mégis lasPlatón már néhány els√- dalmi f√város újjárendezése lesz. 1937. január 30-án Adolf san végbement, a részezzel a feladattal Albert Speer építészt bízta meg, rend∫ építészr√l ír, akikért Hitler letekre vonatkozott. De e és kinevezte √t a birodalmi f√város építészeti vezérfelhússzor annyit fizettek, formák, az oszlopfejek, mint egy kézm∫vesnek (sokan közülük rabszolgák a metopák, a frízek és a timpanon szobrainak a kivoltak). Chersiphron ugyancsak írt könyvet az épí- képzése, az akkori új, a változtatás és a legjetészetr√l, s nevéhez f∫z√dik a görög építészet leg- lent√sebb formák kiképzése mind a szobrásztól fontosabb újítása, az addig fából és terrakottából függött. Ezért a mai értelemben vett tervez√ építész készült épület átváltása k√épületté az i. e. 6. század- szerep nem alakulhatott ki, s az épület kialakulását ban. Iktinos, akinek neve Pheidiasszal együtt a Par- a legmélyrehatóbban a szobrász befolyásolta. A válthenonhoz kapcsolódik, a Parthenon építésének ta- tozás csak kés√bb a formák variációival, az építépasztalatairól írt könyvet. Az ellen√rz√ építészek szeti feladatok sokszorozódásával, a magánépítkelassan közeledtek a kivitelezéshez. zések elszaporodásával kezd√dött, ami már a hel-

27

Batár Attila

A Madeleine-templom

Az Assemblée Nationale

A T√zsdepalota

28


lenisztikus, majd a római kor jellemz√je. Ezeknek a korszakoknak az építészeit újra jegyzik, nevük ránk maradt.

Tervek az els√ id√szakból nem maradtak fenn. De a gótikus építészet térhódításával párhuzamosan elképzelhetetlenné vált az építés tervek nélkül. Az építész minden bizonnyal készített valamilyenféle alaptervet. Voltak általános irányelvek (St. Gallen-i A KATEDRÁLISÉPÍT◊ apátság), de f√leg kulcsterveket rajzoltak, olyan alaprajzokat, amelyekben a magasság számokkal volt bejelölve. Az is lehetséges, hogy az építész a helyszígótikát megel√z√ korai középkorban az építkezé- nen fektette le az alapok helyét. Néhány modellr√l sek száma újra megcsappant, s ritka volt a nagyobb is tudunk, és „egy az egyhez” lépték∫ részletrajzokszabású épület, amely épí- ügyel√jévé. A Führer egy rendeletével az összes rendkí- ról, amelyeket az építész tészt követelt. E kor építé- vüli eszközöket rendelkezésére bocsátotta, amelyek en- gyakran magára a szerkeszei, akiket csak a mai elvá- nek a m∫nek a véghezviteléhez szükségesek. zetre, k√re, padlóra rajzolt. rástól eltér√ értelmezés Berlin az utolsó száz évben nagymértékben túln√tte régi Az építész irodáját sok esethatárait. Most azonban a Führer akarata szerint városépíalapján nevezhetünk épí- tészeti szempontból olyan középpontot kap, amely mind ben a helyszínen állította tésznek, nagyobbára az területre, mind nagyságra nézve éppen olyan jelent√ség∫ fel (a rajzolás háza). építési mesterségb√l n√t- lesz, mint a „Linden” volt Nagy Frigyes idejében. Egy A 13. századtól kezdve a tek ki a k√m∫ves vagy az észak–déli tengelyút lesz kés√bb f√ága annak a hatal- komplex gótikus építészet utcakeresztez√désnek, mely megszabja az egész váácsmesterek közül. Tervez√ mas megkövetelte a tervez√ épírosrendezés irányát. Négy nagy körút, egyfel√l a belváépítész helyett épít√mester ros forgalmát mentesíti, másfel√l a régebbi külvároso- tészt, s így kapott a szakma építészr√l beszélhetünk. kat köti majd össze egymással. Tervszer∫en új parkokat a tudás révén egyre naAmennyiben kimagasló létesítenek, melyek sugárirányban mint zöld pázsitnyel- gyobb elismerést. Az épíépület született, annak ér- vek mélyen behatolnak az óváros közepéig. A városi tész azonban továbbra is a gyorsvasút, valamint az államvasút vonalait leegyszer∫sídemét kizárólag a megren- tik és gyökeresen átalakítják. A mai tizenkét pályaudvart kivitelezés fel√l jött, s n√tte del√k, különösen az egyház két új, egy északi és egy nagyobb déli pályaudvar váltja ki magát tervez√vé. Ez az vezet√i könyvelték el a ma- fel, melyeket nagy körvasút köt össze egymással. Ezzel építész nemcsak irányított, guk számára. Rendszerint egyidej∫leg olyan pályatesteket szednek fel, amelyek de k√be is tudta vésni ela város képét zavarták. Az építészeti f√felügyel√ az építkezés felügyel√jének eddig képzeléseit. Ennek ellenére különös figyelmet fordít majd a lakásépítésre, akinek a vagy valamilyen hivatalos tengelyutak által feltárt külterületeken terjedelmes tel- a megrendel√ és az építész adnimisztrátornak vagy a kek állnak rendelkezésére. közötti jelent√s társadalmi Az észak–déli útnak mentén, azok a reprezentáns és fonvár katonatisztjének a nekülönbség továbbra is fennvét vésték az épületre, de tos birodalmi építmények állanak majd, amelyek város- maradt. rendezési szempontból zárt egységként hatnak; az iránynem az építészét. A középkorból kiragaadó tengely kiépítése tehát tulajdonképpen eszmei célAz építészek rendszerint ján túl a m∫szaki, szociológiai és gazdasági városrende- dott példa, az els√ nagyszaa társadalom alacsonyabb zési feladatok megoldását is maga után vonja. A jöv√ben bású gótikus katedrális, státusú rétegeib√l kerültek a birodalmi f√város újjárendezéséb√l adódik majd az ál- a Saint-Denis-i apátsági talános kiépítési terv, valamint az építészeti rendszer, ki. A kialakuló céhrendszer éspedig olyan formában, mint ez Berlinnek, a Nagy-Né- templom. Az utókorra a ka– amelynek egyikébe az met-Birodalomban elfoglalt jelent√ségének megfelel. tedrális építészeként az építészek is beletartoztak – apátság vezet√jének, Suger (Az új német épít√m∫vészet. Kiadta: Albert Speer építész, apátnak a neve maradt sem segítette el√, hogy a kif√város építészeti vezérfelügyel√je. magasló tehetségek elisme- Összeállította: Rudolfa birodalmi fenn. ◊t követ√en már Walters. Volk und Reich Verlag, Berlin, 1940.) rést kapjanak. S√t, a céhjegyzik az építészek neveit nek szigorúan tiltották a szakmai fortélyok terjesz- is. Ismeretes, hogy a Saint-Denis-i apátsági templom tését. A tapasztalatok átadását kizárta a szakmai fél- néhány részletét, majd a párizsi Notre-Dame kereszttékenység. A tudás nem segítette el√ a társadalom hajóját Pierre de Montreuil tervezte. Neve a sírján ranglistáján az el√relépést. S√t, az iszlám világban – már úgy szerepel, mint a „szabadk√m∫vesek prougyanúgy, mint a keresztény nyugaton – el√fordult, fesszora”. Ez a megnevezés már inkább tervez√ meshogy egyes építészeket lefejeztek vagy kezüket vág- terre és nem a kivitelez√ iparos mesterre utal. Általáták le, hogy a megépült épületet másutt, másnak ne ban a tervez√ építészek neve vagy nevei megjelentudják elkészíteni. Furcsa, feje tetejére állított tisz- nek a gótikus templom padlóburkolatán, Daedalus telete az építészeti tudásnak. labirintusrajzába beleírva.

A

29

Batár Attila

Suger esete egyedülálló. Saint-Denis apátja egy megrendel√vel szemben változatlanul alárendelt személyben megbízó és építész. A döntés és a kivi- helyzetben maradt. telezés az √ kezében volt. Ezért is lehetett mindenható. Elképzelhet√, hogy segítette munkáját tervez√/rajzoló építész is, de valószín∫bb, hogy még A MECÉNÁS a régi módon, közvetlenül az épít√mesterekkel dol- ÉS AZ ◊ ÉPÍTÉSZE gozott együtt, akiknek személy szerint adott utasítást. Nemcsak a templom alaprajzi elrendezését határozta meg, de minden részletintézkedésben z olasz reneszánsz csupa nagy egyéniségb√l állt: részt vett, a dekoráció legapróbb részleteit is sze- Brunelleschi, Alberti, Bramante, a Sangallók, majd mélyesen ellen√rizte, az a manierista Raffaello, MiKlasszikus alkotó módszerek a szovjet építészetben ólomüveg ablaktól kezdve Az ókori görög és római építészet klasszikus korszakai chelangelo, Vignola, Pallaaz aranyfeszületig. Tudjuk nagy eszmei tartalmú feladatokat vetettek fel, és azt dio – az építészettörténet azt is, hogy az építési hozzáértéssel oldották meg. Bennük a m∫vészi forma legrobusztusabb alakjai. megfelel a tartalomnak, világos, érthet√ és kifejez√. anyagok kiválasztását ma- A klasszikus görög építészet alkotásainak zöme példáz- Ez az a kor, amikor Olaszga végezte, érthet√en, hi- za a tartalom élményszer∫ megoldását és ennek építésze- országban az építészet szen korában drágább volt ti módszereit. E módszerek közül kiemelkedik ez a központi szerepet játszott, az anyag, mint a munka- kompozicionális felfogás, amely az épület és a környe- amikor egymás után szüzetet gazdagító viszonyát élményszer∫en összefogja, a bér. lettek a történelem legmokörnyezet és a m∫alkotást szerves egységbe zárja, ugyanSuger azonban nem akkor biztosítja, hogy az alkotás és a táj megtartsa a maga numentálisabb alkotásai. egyszer∫ apát volt, hatása, életét és jelent√ségét. Ennek ellenére az építész befolyása túlnyúlt az apát- I. e. 552-ben épült Mauzolos király síremléke Halikar- másodrend∫ maradt. Az ságon, s a kés√bbiek folya- nassosban. A m∫ az antik világ egyik építészeti csodája, ókori emlékek felkutatása, és a hozzá hasonló építmények ragyogó példaképévé lett. mán VI. Lajos csúcsminisz- A m∫vészet- és építészettörténeti m∫vek elemz√ és ér- az ókori építészet csotere lett. Minden jel sze- tékel√ módon az építmény jelent√ségéhez mérten b√ven dálata nem utalta át a régi rint rendkívüli egyéniség foglalkoztak az alkotás formáival, a szobrászati részek mesterek iránti tiszteletet lehetett. Imhotep jut az magas színvonalával. Kielemezték formai szempontból az újkoriakra. Giorgio a módszereket, amelyek rámutatnak arra, hogy eszünkbe, aki hatalmi po- azokat Vasari listáján (A legkiváa m∫ben építési helyének és korának megfelel√en egyezíciói mellé odasorolhatta sít√ er√vel jelennek meg a kis-ázsiai és egyiptomi hason- lóbb fest√k, szobrászok és építészek élete, 1550) a felkülönleges alkotóképes- ló tartalmú feladatok megoldásának módszerei. 1938-ban Fritz Krieschen tanulmányaiban, rajzban és resorolt száz m∫vész közül ségét, s akinek személye egy rendkívüli építési újí- konstrukcióban mutatott rá arra, hogy a Mauzóleum csak hét szerepelt építészm∫vészi kompozíciójának legf√bb értéke az építmény ként, köztük Bramante és táshoz kapcsolódott. Suger beállítása. hasonlóan teljhatalmú A város a görög színházakra, völgykatlanokra emlékez- Antonio da Sangallo, míg a megbízóként újító. M∫ve, tet√en szegélyezi a tengeröblöt, és a Mauzóleum a kör- többieket – mint például a Saint-Denis-i apátsági nyez√ hátterül szolgáló dombok, az öblöt kapuzatszer∫en Brunelleschit – már szobbezáró földnyúlványok és a város lakóházai együttesétemplom történelmi mér- nek súlypontjában helyzekedik el. Magassága a quadriga rász/építészként jegyezte földk√. Ez az els√ eset, tetejéig a környez√ dombok kontúrjához viszonyítva a föl, ebben a sorrendben. hogy három emelet magas- tengerszint felett – a dombok félmagasságáig ér. Így a Albertit pedig úgy említi ságú gótikus f√homlokzat Mauzóleum az egész város és a táj uralkodó elemévé vá- meg, mint humanista Az uralkodó tömeg – környezetével együtt – nem a tudóst, aki szerette az épíkészült, katedrális, amely- lik. barokk axiális elrendezését valósítja meg, hanem a kötészetet. Az építészet a fesnek nagy méret∫ fesztávát gótikus ívvel hidalták át. Nem tudjuk, kik súgtak a tészet, szobrászat mögött sorakozott fel. Igaz, az építészek valóban nem az építész szakmáfülébe, s nem tudjuk, mennyire t√le indult ki a kezdeményezés, mégis minden jel arra utal, hogy ból jöttek. Brunelleschi aranym∫vesként kezdte, aki személyes képességei, fogékonysága az újra, tehet- a Selyem Manufaktúra Céghez tartozott. Olaszországsége az irányításra, építészeti érzékenysége le- ban ekkoriban nem volt építész céh. Raffaellót úgy het√vé tette, hogy jelent√s pozícióját nagyszabású tette meg a pápa a San Pietro építészévé – el√ször m∫ megalkotására használja fel. Suger után a szere- Sangallo mellé beosztva, majd halála után teljes jopek már kettéváltak. S bár a munkák sokszorozó- gúan –, hogy el√tte semmiféle építészeti gyakorlatdásával az építész elismerése szüntelenül n√tt, a tal nem rendelkezett. Építészképzés nem volt. Ki volt

A

30


31

Batár Attila

az építész a reneszánsz kezdetén, ha ilyen foglalkoAlberti kereste a mecénások barátságát. A De re zás nem létezett? A perspektívarajzoló? Az arany- aedificatoria cím∫ könyvét V. Miklós pápának ajánm∫ves? Az egyéb m∫vészeti ágból jöttek gyakorlat lotta fel (1452). Alberti nem volt az egyetlen, aki épísorán váltak építésszé. De nem kerültek ki tervez√k tészeti könyvét és tanulmányait a mecénánsok száa mesteremberek soraiból sem. Ezért a kivitelezés- mára s nem a gyakorlatban dolgozóknak írta. Serlio, kor, a technikai problémák megoldásakor az építész Barbaro, Filarate, Vignola, Vasari, Palladio, Scamozzi a k√m∫ves mester tudására szorult. Még Brunelleschi – teoretikus könyveiket mind a mecénásoknak szánis – írják –, aki a firenzei kupola építéséhez szüksé- ták, √ket akarták az építészet elméleti kérdéseibe ges téglákat személyesen egyt√l egyig ellen√rizte és bevezetni. A mecénások megnyerése els√rend∫ érsaját maga vezette az építési munkálatokat, munka dek volt, s a meggy√zés módja a humanista írás. Ily közben figyelembe vette a rülvev√ természeti és építészeti tájnak ad plasztikus módon – írja Alberti – a megfelel√ mesteremberek hangsúlyt. Formai megjelenése, stílusa, kontúrja elvá- patrónusok maguk is otttanácsát. Pedig Brunel- laszthatatlan korától. honosak lettek az építészet leschi nagy gyakorlati tudá- A szovjet építészet kompozíciós módszereiben új tartalmú esztétikai kérdéseiben, s alkotásainál alkalmazza az épít√m∫vészet törvényszer∫ sa révén ritka kivétel. fejl√désének eredményeit. Továbbfejleszti els√sorban bár nem szakemberként, Az építészet egyrészr√l nem azoknak a korszakoknak módszereit, melyek hatalmas hanem m∫velt, esztétikai a legfontosabb m∫vészeti eszmei tartalmú feladatokat oldottak meg, és egyidej∫leg érzékkel rendelkez√ meág, másfel√l az építész a ki- újat is alkot. Ezzel biztosítja a szovjet m∫vek számára is- cénásként véleményükkel és nevel√ építészeti szemlélet kialakítását. vitelezésnek nem igazi meretterjeszt√ befolyásolták az épület kiA szovjet hatalom évei alatt az építési területen különömestere. sen nagy munkát fordítottak az azerbajdzsáni szovjet alakítását. Az építészeknek Különös a humanista Al- köztársaság f√városában az olajvárosnak, Bakunak át- – Alberti szerint – csak a berti esete, aki sohasem sa- építésére. A város a Kaspi-tó nyugati szélén, az Abse- legbefolyásosabb emberek játította el az építési gya- ronszkij-félszigeten fekszik, a tengeröblöt körülölel√ Va- számára kell felajánlaniuk kejszkij dombjainak déli hajlatában. A városképi együtkorlatot. Maga írja könyvé- tes tájjellegét a tengeröböl, a környez√ dombok reliefje szolgálataikat, akik egyben, hogy „az építész nem és Baku város történelmének kialakult építészete adja. szerre nagyvonalúak és ács, […], s a kétkezi munkás 1848-ban fejezték be Rudnyev és Munc építészek – az m∫vészetszeret√ek. Majd nem egyéb, mint eszköz az Építészeti Akadémia rendes tagjai – tervei alapján a úgy folytatja, hogy „az épíkormányzósági palotát. A kormányzósági épület építész kezében, aki maga- bakui tészekre szükség van, mert elhelyezésében a halikarnassosi Mauzóleum kompoziciobiztosan, csodálatos szak- nális módszereit követi. Az épület sztereometrikus tö- az állam biztonsága, autoavatottsága és módszerbeli megével a tengeröbölnek és a tengerpartnak azon pont- ritása, méltósága nagymértudása révén képes a mun- ján áll, mely a történelmileg kialakult város épületei és tékben t√lük függ”. kát megvalósítani”. Az épí- a környez√ dombok között városképi együttesben a legA mecénás és a humaer√teljesebb plasztikus hangsúlyú tömeget igényli. Ma tésznek elég ismerni a geo- ugyan az épület tömege a végleges összhatás érdekében nista gyakran egy személymetriát, a matematikát, egy a környezetben álló egy-kétemeletes házakból viszony- ben egyesült, akik azonban kevés asztrológiát és a szó- lag er√sen kiemelkedik. De a városelrendezés jöv√ elkép- nem konstrukcióban, hanoklás m∫vészetét, foly- zelései szerint a kormányzósági épület a közvetlen kör- nem az épület megjelenényezetében épül√ magasabb házakkal megfelel√ átmetatja. Az építész feladata, netet nyer egy- és kétemeletes épületekhez. A halikar- sében, arányaiban, formai hogy a humanista álmait nassosi Mauzóleum a despotizmusba hajló görög rab- részleteiben gondolkoztak. megvalósítsa. Ezzel Alberti szolgatársadalom építészetének kompozicionális mód- ◊k azok, akik a „meditációt az építész szerepét nem- szereivel az együttessel képes megteremteni a szemlél√- az akciók elé helyezik” – azt a »természeti valóságot«, amely a körülötte folyó csak a k√m∫vesmestert√l ben folytatja Alberti. Mondéletet, a kort tükrözte. A szovjet államban felvirágzó különbözteti meg, hanem a hatjuk, hogy „Cosimo de’ humanista tudóstól is. Alberti három különböz√ sze- Medici épületeinek az építésze volt”? „Az építészetet repkört különböztet meg, a patrónust, a humanista kit∫n√en ismerte, ami jól látható azokból az épületeoretikust és az építészt. „A herceg palotáját […] úgy tekb√l, amelyeket maga után hagyott, melyek közül kell tekinteni, mint a patrónus, a humanista tanács- egyetlenegy sem épült fel a vele való konzultáció adó és a kivitelez√ építész együttm∫ködésének ered- nélkül.” „Mindenki, aki épített, hozzá járult tanácsért” ményét, mert mindegyik a maga sajátos tapasztala- – írja Vespasianus. Hasonlóan állíthatjuk – ugyantával és tudásával járul hozzá az egész kialakításá- csak Vespasianus szerint –, hogy Fredrigo da Montehoz.” Majd hozzáteszi: a „vezet√ szellem mégis a pat- feltre, Urbino hercege, fest√k, szobrászok mecénárónus volt”. sa, építész volt saját tudása alapján. Harminc éven

32


El Lissitzky: Moszkvai felh√vasaló, 1923

Albert Speer: Birodalmi Marsall irodája, makett, 1939

Le Corbusier: Toronyváros, 1920

33

Batár Attila

át építette palotáját, amely útmutatásai szerint ké- Lorenzo modelljét, jól mutatja a mecénás és az épíszült el. Montefeltre építésze, Luciano mester, akit tész viszonyát. Ha azonban Vasari 1565-ben készült mérnöknek tituláltak, megbízólevele alapján inkább m∫vét összevetjük azzal az 1377-b√l való festménnyel, az építkezés felügyel√jének a szerepét töltötte be. amelyen az építész meggörnyedve, a hátán hordja A döntés a herceg, a patrónus kezében volt. és prezentálja a megrendel√nek, a város polgármesAlberti pályája eltér kora építészeinek tipikus sor- terének és feleségének az általa tervezett ulmi kasától. Patrícius családból származott, akik mint ban- tedrális modelljét, akkor megérthetjük, hogy Vasari károk, keresked√k jelent√s szerepet játszottak kompozíciója már az építész megbecsültebb státuFirenze politikai életében. Neveltetése is különbö- sára utal. Az építész elismerése a középkorival összezik a többi építészét√l, humanista egyetemi végzett- vetve mindenképpen jelent√sen növekedett, s a 16. séggel rendelkezett. De az Azerbajdzsán f√város épületeinek együttese, a környez√ századtól kezdve már az építkezéshez nem értett, természeti keretben hasonlóképen elhelyezett bakui kor- építészetr√l mint specialisokan dilettáns építésznek mányzósági palotával képes kialakítani a szemlél√ben zált foglalkozásról is benevezték. Az uralkodó ré- azt az élményt, amely az újjáépül√ f√város szocialista ar- szélhetünk. culatának jellemz√je. Mindezt alátámasztja az épület fortegekkel való kapcsolata, mai megoldása, pártázatos obeliszkekb√l kialakított beA reneszánsz els√ szakavalamint humanista tudá- fejez√ körvonala, melynek részletei az azerbajdzsáni népi szában még nem volt olyan sa révén mégis elérte, hogy építészetre és a világ klasszikus építészeti formáira, alak- számos építészeti feladat, építészeti kérdésekben zataira támaszkodnak. és a szakmai tudás nem görög színházak és stadionok ismert alapvet√ kompomecénások tanácsadójává Azicionális t∫nt olyan bonyolultnak, módszere, hogy a város domborzati viszonyait válhasson. Alberti a Vati- használja fel a színház kaveájának, az emelked√ ül√so- hogy a szobrászból, feskánban is dolgozott, min- roknak kialakítására. Így a delosi, epidaurosi, prienei és t√b√l, a mesteremberek tuden valószín∫ség szerint a pergamoni színházak a városképi együttesben a termé- dására támaszkodva ne lepápa konzultánsa lehetett, szeti táj reliefjei. A színház elhelyezésének kiválasztásá- hetett volna rövid id√ alatt nál ügyeltek arra, hogy a néz√k számára a szkéne épüs részt vett a San Pietro és let felett kitáruljanak a környez√ táj szépségei. Delos- építész. A feladat a reneaz új pápai palota tervezé- ban a tengeröböl, Epidaurosban a távoli dombok lágy szánsz els√ id√szakában kontúrjai, Prienében a Meander vízszalagja és Pergamon- csak az épület elszigetelt sében. Alberti kivételezett hely- ban a város terraszai. Így a színház néz√tere, az ünnepé- részletei közötti harmónia alkalommal összegyülekez√ városok egész polgárzete ellenére sem kapta lyes megteremtéséb√l állt, ahol sága és a környez√ táj elválaszthatatlan egységgé forr kezébe a marsallbotot. össze, melynek jellegét a történelmileg kialakult építé- minden egyes részletnek Az építész taníthatta mecé- szeti részletek formailag alátámasztják. önálló identitása volt. Csak Az azerbajdzsáni f√város építészeti együttesének fontos nását, együttm∫ködhetett a 16. századtól kezdve letvele, de a döntést a meg- alkotóeleme a Dzserzsinszkij-park lankás hajlatában el- tek a részletek az egésznek helyezett 40 ezer személyes köztársasági stadion, melyet bízó hozta meg. Érthet√en. Ginsziorszkij, Iszajev és Szergej építészek terveztek. alárendelve, s az építkezés Ha a patrónus meggondol- A stadion kompozíciójának alapgondolata az, hogy a vá- megkezdése el√tt, az épüta magát, pillanatok alatt ros stadionja a görög színházakhoz hasonlóan mint egy let egészére vonatkozó átmenesztette építészét, mint relief helyezkedjék el a dombhajlaton, és a patkó alakú fogó terv nélkülözhetetlennéz√térhez csatlakozó kisebb park és tornyokkal képepéldául II. Gyula pápa, zett kapuzat között a néz√ a Bakinszkij hegység lejt√jé- né vált. A humanista tudáaki önkényesen leváltotta nél elterül√ tengeröblöt és a Baku város képét√l elvá- sa már nem volt elég. TerGiuliano da Sangallót, a laszthatatlan, tengerbe épített olajfúró-tornyokat lát- vez√ építészre volt szükség. San Pietro tervez√i pozí- hassa. Az együttes elválaszthatatlan Baku városának tá- Az építészet szakma lett. adottságaitól, amelyet az azerbajdzsáni népi hagyomációjáról. Vasari pedig arról jinyaikból Ezzel egy id√ben szaporodkialakított architektonikus, nemzeti jelleg∫ panaszkodott, hogy a Villa tak el a kisebb megbízások Giuliát, amelynek tervezésében √ is részt vett, nehéz is. Palladiónak és az ifjabb Antonio da Sangallónak lenne bárki épületének nevezni, mert II. Gyula pápa már számos kliense van. Az építészek ezzel függetminden egyes napon „valamilyen szeszéllyel állt el√, lenedtek az egyes mecénásoktól. Ezzel párhuzamoamelyet az építésznek kötelez√en végre kellett haj- san szorosabb lett a kapcsolat a kivitelezés során az tania”. Hiába a hírnév, az építész tehetsége, tudása építész és a mesteremberek között. Palladio már sok végs√ fokon nem halmozott fel annyi er√t, amellyel esetben a helyszínen irányította az építkezést, oda a megrendel√ hatalmát ellensúlyozni tudta volna. helyezte irodáját, vagy annak közelébe költözött. Vasari festménye, amelyen Brunelleschi az álló Talán meglep√nek t∫nik, hogy az építészek jeCosimo De’ Medici el√tt térdelve nyújtja át a San lent√s elismerést el√ször a reneszánsz idején, kato-

34


El Lissitzky: Moszkva terve, 1934

Le Corbusier: Városterv 3 millió lakós számára, 1922

Albert Speer: Berlin átépítésének terve, 1933

35

Batár Attila

nai munkák elvállalásával értek el. Az er√dítmények városok épültek fel rövid id√ alatt, s a típuscikkek tervezése, építése fontos státusszimbólum volt. alkotása és a tömeggyártás következtében maga az A várfalak építése komoly szakmai tudást feltétele- építési ipar is átalakult. Az újfajta hitelpolitika ugyanzett, miközben a kivitelezést nagyrészt tanulatlan akkor lehet√vé tette a kisméret∫, egyéni tulajdonmunkaer√ végezte. Minden a terven múlott. A közép- ban lév√ magánházak tömeges építését, elszapokorihoz képest alapvet√en megváltozott a várépítés rodtak a kertvárosi települési formák. Ezekhez kétechnikája, s az építész tudása újra technikai innová- pest az el√z√ nagy lépték∫ minták, mint a görög kolócióval függött össze. Minden város er√dítményt épít- niák – például Milétoszban – vagy Carcassone tetett, hercegek, kormányok keresték a hozzáért√ hosszan elnyúló falai homokba rajzolt gyerekjátéer√dtervez√ket. Minden egyes jelent√s reneszánsz koknak t∫nnek. A legújabb korban várfaépítész, a manierista Palla- részletek az országhoz, a városhoz még er√teljesen hozdiót kivéve, tervezett er√- záf∫znek. Az a bonyolult feladat, amely a jó látási viszo- lak helyett – mint azt a dítményeket: Michelangelo nyok biztosítását az építéssel kapcsolatos szerkezeti fel- bécsi Ring bizonyítja – a a firenzei köztársaság er√- adatok és a stadion általános kompozíciójának helyes császári hatalom erejét momegoldását igényli, a bakui stadionnál a klasszikus komnumentális középületekkel dítményeinek volt az igaz- pozíció módszereivel nyert megoldást. gatója; Antonio da Sangallo Goethe a görög, római színházak romjainak láttára fáj- és a nagypolgárság palotáia Vatikán er√dítményrend- dalommal írja le azt az összképet, amelyet a környez√ val övezett körút volt hivatszerét tervezte meg; Leo- táj, a gigantikus méret∫ színházak maradványai és az va megmutatni. Párizsban színházat megtölt√ ünnepl√ görög emberek ugyanakkor, a régi negyenardo Sforzának ajánlotta összegy∫lt tömege együttesen alkotott. Ezt az élményt ma a bakui deket szétszabdalva, széles fel katonai ismereteit; stadion tökéletesen biztosítja a szemlél√ számára. Vignola nagy szakember- A tömegkultúráról, pihenésr√l, sportlehet√ségr√l való felvonulási utakat nyitotnek tartotta magát katonai szocialista gondoskodás nemzeti formájú építészeti meg- tak meg a tömegmozgalmaügyekben. Az építészek el√- oldását alapvet√en biztosítja az építmény klasszikus kom- kat szabályozó katonai pozicionális módszere. Ezt az alapvet√ gondolatot valóször er√dítményépít√ként sítja meg a szovjet építészet másik jelent√s alkotása, a er√k számára. A nagyvonavoltak képesek független leningrádi Kirov-stadion is. A Szovjetunió Kommunista lú bulvárok impozáns mószakemberként elismerést (bolsevik) Pártja, fejl√désér√l gondoskodva elfogadta a don dicsekedtek a város újszerezni maguknak. Amikor moszkvai, leningrádi és harkovi nagy stadionok építésé- fajta gazdagságával. Ahol vonatkozó rendeletet. Ennek a rendeletnek megvalóviszont üres terület állt az építészek tudása, mun- re sításaképen a Kresztovszkij-sziget nyúlványánál bontakássága er√dítmények épí- kozik ki a Szovjetunió legnagyobb, Sz. M. Kirovról elne- rendelkezésre, mint a legtöbb amerikai metropolisz tésével, a fizikai er√ gya- vezett stadionja. A leningrádi stadiont a környez√ tájjal szoros kapcsoesetében, ott giganitkus korlati megtestesítésével szolgálta a megrendel√ket, latban tervezték és oldották meg. Kresztovszkij-sziget geometrikus hálórendszer nyúlványát három oldalról a Finn-öböl vize mossa, kétamikor az er√t nem áttéte- fel√l pedig a Gy√zelem tengerparti hatalmas park hatá- lefektetésével – mint a lesen, nem szimbólumokkal rolja. Aligha lett volna kívánatos, hogy a Kresztovszkij- L’Enfant tervezte Washingvagy tiszteletet ébreszt√ sziget alacsony és sima terepén más stadionok mintájá- ton DC-ben –, történt az formákkal reprezentálták, ra olyan ovális építményt alakítsanak ki, amelynek fel- er√mutogatás. A hatalom új építménye az alacsony parkot eltorlaszoló magas fallal hanem közvetlenül fejezték zárja le. Mindehhez hozzájárult az építési költségek formákat alkalmazott. A 19. század nagy romki, akkor tudásuk nélkülöz- csökkentésének megfontolása, ezért a tervez√k, A. C. hetetlensége azon nyom- Nyikolszkij, K. I. Kasin, N. N. Sztyepanov és A. A. Zavar- boló-épít√je báró Hausszin építészek a park és stadion együttesének megoldá- mann azonban nem volt ban megbecsüléssel járt. sára új típust kerestek. A stadiont lágy körvonalú lankás építész, hanem Párizs város zöld domb formájában valósították meg, mely a környez√ prefektusa, III. Napóleont A TERVEZ◊ ÉPÍTÉSZ s az államot képvisel√ mindenható. A feladat meghatározása a laikustól függött, mint el√tte is oly sok – A VILÁGSZTÁR esetben. Ennek ellenére az építészek a méretekt√l megszédülve lehet√séget láttak dédelgetett nagylegújabb kor szerteágazó lehet√ségeket kínált az vonalú álmaik megvalósítására. Különösen a huszaépítész számára. Az építési feladatok megsokszoro- dik században kapta el az építészeket a változás felzódtak, és soha nem látott grandiózus méreteket öl- gyorsult menete. Úgy képzelték, hogy a méretek kitöttek, nemcsak léptékben, hanem sokoldalúságban terjedésével együtt növekedni fog saját szerepük és is. Nagy kiterjedés∫ lakó- és ipartelepek, s√t egész befolyásuk is. A kertváros-koncepciók, F. L. Wright

A

36


Broadcare Cityje, Le Corbusier tervei, a Cité Indust- mellett új humanista építészeti eszmék kidolgozásárielle vagy a Ville Radieuse, a szovjet várostervek val érte el. Hatalmi pozíció és különös építészeti Szibériában, Speer, Hitler építészének tervei mind tudás mindhárom esetben egybekapcsolódott. hatalmas koncepciókat fektettek le. A legtöbb elképA mával összevetve a múltbeli esetekre az „egyetzelés azonban csak papíron valósult meg. Ráadásul lenség” volt a jellemz√. Egy piramis, egy templom, a legnagyob szabású tervek a diktatúrához kapcso- egy palota köt√dött egy-egy patrónushoz s fejezte lódtak. De még ezek nagy része sem épült fel. ki annak hatalmát. Mitterrand viszont, aki „csak” A második világháború után kedvez√bb lett a hely- elnök volt, nyolc hatalmas párizsi emlékm∫vel örözet. A demokratikus országok is nagy építkezésekbe kítette meg nevét: az Institut du Monde Arabe, az kezdtek. Az „Új Városok” Angliában és Franciaország- Opera Bastille, a Pénzügyminisztérium épülete, a ban, a London körüli sza- tájjal egybeolvad, és a stadionhoz vezet√ 2 km hosszú Louvre átépítése és a Piratellit-városok, illetve a fasorral szegélyezett, el√stadionokkal keretezett park- mis, a Cité des Sciences et Párizs melletti Cergy-Pon- nak gazdag és természetes befejezést ad. A 80 ezer néz√ de l’Industrie, a Parc de la toise és Marne-La-Vallée befogadására alkalmas néz√tér felett az ambulatórium Villette, a Grande Arche és szervesen és természetesen alakul és csatlakozik a zöld vagy Lúcio Costa és Oscar domb oldalában elhelyezett hatalmas lépcs√zetekhez. az új Bibliothèque NatioNiemeyer Brazíliája mind a A néz√teret koronázó fedett körüljáróból gazdag kilátás nale de France. A francia elnagyméret∫ kezdeménye- nyílik a vízre, a Néva deltájának zöld szigeteire, a vá- nöknek szüksége volt épízések eredményei. S√t, még rosra. Az építészeti kialakítás, a park és stadion együt- tészekre, köztük világsztáelválaszthatatlan a forradalom városától, LeningrádLe Corbusier-nek is sikerült tese rokra, vagy akik éppen tól. A stadion építése még nem befejezett, hiányzik az Chandigarra vonatkozó el- ambulatórium építészeti kialakítása és a víz színét√l 60 ezekkel a m∫vekkel értek el képzeléseit megvalósítania. méternyire és a domb tetejét√l 45 méternyire kiemel- világsikert. Mitterrand taMég sajátosabbak a senki ked√ hatalmas toronyépítmény, a lépcs√zetek szobrá- lán csak nagyságrendben földjén felépült „technopo- szati kialakítása, az egészségügyi kombinált befejezése, széls√ eset, elnökök, polvalamint a vízisport létesítményei. lisz”-ok, a Novoszibirszk Az ezekre vonatkozó tervek, bírálatok megállapítják, gármesterek, bankok, olajközelében felépült Aka- hogy a m∫ nem fejlesztette tovább az orosz és leningrá- mágnások, nemzetközi indomgorodok vagy a japán di klasszikus építészet tradícióit. Feltehet√, hogy a rész- tézmények és társaságok Tsubuka Science City. Az letek módosított kialakítása az építmény és az együttes erejüket vállalati székháelválaszthatatlan jellegét, végs√ kivitelben építészek úgy látták, eljött Leningrádtól zakkal, múzeumokkal vagy alá fogja támasztani. az idejük. Mindez csak fele- A görög építészet, városépítészet általában nem t∫zte ki stadionokkal kívánják kifemásan volt igaz. feladatul a környezetnek a táj természetes alakulásának jezni. A kiválasztás során A múlt arra tanít, hogy megváltozását. Ennek jellemz√ példája a Pantheon és a átlépik a nemzeti határoaz építésznek akkor nyílt színházak elrendezésének módszere. A természeti táj kat, az olasz Piano Osaka megváltoztatása az építészeti összhatás érdekében a realkalma elképzelésének neszánsz és barokk építészet módszere. repül√terének volt az épímegvalósítására, ha maga Az amfiteátrum kráterszer∫ megoldása, melyre a lenin- tésze, az amerikai Gehry is hatalommal rendelke- grádi stadion példa – bizonyos mértékig felmerült azok- a bilbaói Guggenheim zett. Tudása, tehetsége el- nál a római amfiteátrumoknál, melyeknél a kaveát föld- Múzeumnak, míg a japán partokkal alakították ki és rézsüvel oldották meg. Ilyen engedhetetlen volt, de ah- volt a pompeji földamfiteátrum, az i. u. I. században. De Isozaki a berlini Postdamer hoz, hogy érvényre juttassa ahhoz az építészeti megoldáshoz, hogy a földb√l készí- Platzra tervezett. Megszüakaratát, szakmáján kívüli tett néz√térdombot a környezettel összekössék, a római lettek a világsztárok. er√forrásokra is támasz- építészet nem jutott el. A fából és k√b√l épített néz√teA múltban kevés volt a a kérdést más irányba terelték. Az amfiteátrumok és kodott. A fent felsorolt ki- rek feladat s kevés az építész, stadionok általában véve a történelmi korszakokban is ragadott nevek, Imhotep, ma viszont mérhetetlenül Suger, Alberti szerepe különbségeik ellenére is egy megsokasodtak az építési munkák s velük az építészempontból azonos: elképzeléseiket a hatalomhoz szek. Egy ideig az építészet alkalmi munkának szászorosan kapcsolódva valósították meg. Imhotep mított, nem min√sült szakmának. Az építész iskolai azonban nem egyszer∫en hatalmi pozícióban lév√ képzést ritkán kapott, kizárólag a munka folyamán építész volt, hanem befolyása egyben merész építé- vált valaki szakemberré. Ma viszont képzésüket sokszeti újításhoz kapcsolódott. Suger helyzete ugyan- sok egyetem végzi. Megfelel√ képzésr√l, s√t túlképcsak azért volt sajátos, mert mint megbízást adó apát zésr√l beszélhetünk. Számukat nem limitálják céhek, új építészeti koncepció kialakításával állt el√. Alberti s a kamarák sem csukják be kapuikat az újonnan befolyását családi körülményei és összeköttetései jöv√k el√l, a verseny el√nyei hátránnyal is járnak.

37

Batár Attila

Suger alatt 1135-1144 között épült. Az új nyugati homlokzat (A VIII.sz.-beli hajókhoz csatlakozva) és a keleti lezárás, valamint a kib√vített kripta. Suger alatt elkezd√dött a hajó tartó szerkezetének kicserélése, majd halálakor abbamaradt, és csak a XIII. sz.-ban fejez√dött be.

38


A nagy nevek mellett az építészek zömének a név- akikt√l terveire visszhangot remélhet, akiket megtelenség jut. hallgatva, kívánságaikhoz igazíthatná terveit, akik Annak idején az évszázadon át ismétl√d√ mód- épületeiben laknak, dolgoznak, azokkal ma már elszerek s a sz∫k területre korlátozott szakmai tudás vétve találkozik. Közvetít√knek termel, akár állami, kevéssé kívánt „szakembert”. Ma naponta új szerke- közigazgatási szervek képvisel√inek, akár magánzetek, anyagok és megoldások születnek, s az építé- megrendel√nek, akik ezer és ezer ember lakása, szek új formákkal akarják egymást túllicitálni. Az újí- munkahelye fölött rendelkezve a lakókat, a dolgotás azonban ma nem egy-egy építész remeke, külön- zókat csak betelepítik az elkészült m∫vekbe. böz√ területek szakemberei, ezerszámra, egymással Ez az áttételesség ma még bonyolultabbá vált. kooperálva találják ki az újat. A megrendel√ egyre A használó és a tervez√ közé nemcsak a magán- vagy inkább rászorul erre az épí- a modern stadionokhoz hasonló megoldásban épültek. állami megrendel√ állt, tészeti tudásra. Ennek el- Villa Farnese, a Belvedere, Versailles példái mutatják a hanem a magán- vagy állalenére a függés fordított. domborzati viszonyok, kerti lejt√k, lépcs√zetek, építé- mi megrendel√t képvisel√ Az építész nem a hatalom szeti kialakítását. A domboldalakra helyezett lépcs√ze- úgynevezett „developer” tek átmeneti testet képeznek az építmény s a környezet küldöttje, alulról jelentke- között. A két gondolat szintézisét adja a leningrádi sta- vagy „maître d’ouvrage”, s zik a kiválasztásra. dion. Példázza, hogy a klasszikus kompozíciós módsze- az építészirodákon belül az A munkamegosztás, a rek eklektikus alkalmazása mint m∫vészi örökség képes irodát képvisel√ meneszakosodás mai világában ezt az épít√ szerepet betölteni, ami az új tartalmat újító dzser. A „developer” ugyan az építész elkülönülten dol- módon a valóság ábrázolásában maradéktalanul el√segíti. nem rendelkezik szükség(Magyar Épít√m∫vészet, 1952. 3. szám) gozik. Nem tartozik semmiszer∫en pénzzel, hanem féle intézményhez, amelynek respektusa, tagjainak csak összeköttetéssel: összehozza a pénz emberét, kicserél√dése ellenére is továbbra is fennmarad. a beruházót, a bank képvisel√jét a földterület tulajKevés a nagy létszámú iroda, mint az amerikai SOM, donosával, a kivitelez√vel s az építésszel. Mára a sok amely ezres létszámmal, ezer kliensnek dolgozik. áttétel következtében tökéletesen megsz∫nt a közAz ilyen nagyüzemi iroda megteremti saját hatalmát. vetlen, személyes kapcsolat a tervez√ és a használó De az építészirodák zöme kisüzemi, a két legismer- között. Az orvos még látja a betegét, az ügyvéd a vétebb francia építész, Nouvel és Portzamparc 20–30 delemért hozzáfordulót, míg az építész, a magánházemberrel dolgozik, s az irodák nagyságrendje a szá- tervezést kivéve, szinte soha nem találkozik azokkal, mítógépek elterjedésének köszönhet√en napjaink- akik számára tervez. ban tovább zsugorodik. Az iroda ma már nem csaláMi a megoldás? Támaszkodjon-e az építész szakdi örökség, az elismerésért minden építésznek újra máján kívül es√ hatalomra? Nyugodjon bele, hogy meg újra meg kell vívnia saját harcát. az építészetr√l az építészeten kívüli er√k döntenek? Az építész egyetlen felajánlása a tudása, tehetsé- Vagy elképzelhet√, hogy szakmai tudása elegend√ ge, képzel√ereje, találékonysága, szakismerete, jár- befolyáshoz juttatja, s építészeti kérdésekben hangtassága az ügyintézésben, az építkezésben és a kap- adó, közvélemény-formáló tényez√ lehet? A múltcsolatteremtésben. Abban az esetben azonban, ami- béli vélemények nem biztatóak. Viollet-le-Duc szekor a terv zsenialitása és a vita érvei nem gy√zik meg rint az építmény „közös er√feszítés eredménye, de kliensét, akkor az építész építészeten kívüli megoldá- különösen azé, aki megrendelte, és aki fizetett sok felé fordul. Keresztül akarja vinni akaratát azo- érte”. Az építész a tervével szolgál, másoknak, mákon a területeken amelyeknek √ az ért√je. Ezért akar- sok igényeinek megfelel√en, mások pénzéb√l. Kelnak az építészek saját maguk megbízói, megrendel√i lemetlen Palladio figyelmeztetése is, hogy „a kliens lenni, ezért vállalkoznak, intézik területek fejleszté- igényeire kell figyelni, hogy az épület megfeleljen sét, vagy válnak menedzserré. Ezzel talán hatalom- nekik, s az építésznek követnie kell a kliens vágyait hoz jutnak, de magától a tervezést√l is eltávolodnak. a saját esztétikai elképzeléseivel, vágyaival szemA múlttól eltér√en az építész a tálentumát ma már ben is”. Féligazság. Palladio a maga elképzeléseir√l nem azoknak ajánlja fel, akik m∫vének élvez√i, hasz- leggyakrabban meggy√zte a megrendel√ket. Keze nálói, hanem a közvetít√nek. Annak idején közvet- jegye minden épületén felismerhet√. Ezért fordullenül a megrendel√vel, s√t a használóval állt szem- tak hozzá. ben, a palotát építtet√ mecénással, a vár urával, az Az építész ma is a társadalom szükségleteire reapáttal, a magánházak lakóival. Ma azonban azok, zonál, s azoknak az igényeit elégíti ki, akiknek terakik érdemben a terveihez hozzászólhatnának, vez. Feladata a használók igényeit lefordítani épí-

39

Batár Attila

tészeti nyelvre. De az építész csak saját kifejezéseivel képes fogalmazni. Szolgálatát csak véleményével együtt tudja felajánlani. És tudása, a mai bonyolult építési metódusok, komplex feladatok idején, folytonos változások közepette, nélkülözhetetlen, jobban, mint valaha. Minos király palotájában a dupla fejsze, a labirintus szimbóluma, k√be vésve, falra, oszlopokra rajzolva több helyen el√fordul. Ebben a labirintusban tartották a bikákat, és itt zajlottak a bikaviadalok. De ebbe a labirintusba záratta Minos király kegy-

vesztett tervez√jét, Daedalust is. Az építész az általa tervezett épületnek lett a foglya. Tudása elengedhetetlenné tette. Szökésre szánta el magát, fiával, Ikarusszal együtt maga készítette szárnyakon menekült. Fia útközben meghalt, mert nem értette meg apja találmányának a korlátait, és nem vette tudomásul a természet mindenekfölötti erejét. Daedalus azonban partot ért, és Cumae-ban kötött ki. Itt Apollónak emelt templomot. Tudásának köszönhette, hogy kiszabadult, felülemelkedve a hatalom s az általa emelt királyi palota keretein, megmenekült.

J.B. Fischer von Erlach: Babylon, Bábel tornya (i.e. 3.évezred), 1721

40

Építészet és hatalom

Recommend Documents