SZERVEZETI VISELKEDÉS Hatalom - A vezetői befolyásolás alapjai Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2015 ősz
2015.10.14.
1
Kell-e hatalmat gyakorolni a szervezetekben? Rossz, kerülendő
Jó, feladata van
Befolyásolás szerepe a szervezetben A szervezetekben alapvetően szükséges, mert • a tagok egy célt közösen kívánnak elérni • van munkamegosztás: Irányító és végrehajtó munka, így vannak befolyásolók és célszemélyek, vezetők és vezetettek
Hatalom A hatalom: képesség, esély mások viselkedésének megváltoztatására, egy személy akaratának érvényesítésére, ellenállással szemben is. • Két ember közötti viszony, együtt alakítják ki és együtt működtetik , kölcsönhatásban állnak. • Hatalmi viszony szereplői: – befolyásoló, hatalomgyakorló és a – célszemély, aki engedelmeskedik, – hatalmi vagy függőségi viszony áll fenn
• A hatalomnak vannak forrásai
Hatalmi viszony • Alapja a függés, nincs hatalom engedelmesség nélkül • A hatalom nagysága a függés mértékével azonos • Miért alakul ki a függőség? Mert a másik fél rendelkezik olyan jószággal, ami számomra fontos (értékes és/vagy szűkös), és • alkalmazását el szeretném kerülni (fenyegető eszközök) • csak itt szerezhető meg, vagy máshol drágábban (pénz, előlépés, munkabiztonság, tudás) • mert bizonytalan vagyok (más döntsön) • a függés tranzakció – társas igényre reagál (vkinek fontos vagyok).
Hatalom, hatáskör Hatalom
Hatáskör (autoritás)
Képesség, amelynek révén mások magatartását saját döntéseink szerint alakíthatjuk. Elérjük, hogy hogy a célszemély a kívánatos módon viselkedjen, vagy egy nemkívánatos viselkedést megszüntessen, ellenállással szemben is. • Hatalma lehet egyénnek, csoportnak, szervezetnek, amellyel mások felett uralkodik, vagy elkerüli a mások általi irányítást. • Érvényesüléséhez gyakorolni kell. • Nem csak hierarchikusan érvényesül
A hatáskör jog mások utasítására, ill. arra, hogy egyes szervezeti szereplők mások viselkedését befolyásolják. • A hatáskör a vertikális hierarchiában elfoglalt helytől függ. • A menedzser beosztottak feletti hatásköre korlátozott, jogot jelent arra, hogy célokat jelöljön ki, teljesítményüket értékelje, munkafeladatot, többletfeladatot adjon. • A hatáskör a szervezeti struktúra alapján garantált.
A befolyásolás alapjai • A befolyásolás egy interperszonális folyamat, amelyben a befolyásoló különféle módszerekkel (hatalomgyakorlás, meggyőzés, tárgyalás) a célszemélyben valamilyen reakciót, választ vált ki. • A befolyás gyakorlás (bármely típusú befolyásolás) eszköze a kommunikáció.
Befolyásolás • A befolyásolás: mások viselkedésének megváltoztatására irányuló törekvés válaszreakció reményében • Széles eszköztár, gyengébb összefüggés a következménnyel • Nem mindig világosak a hatalomforrások, személyes, sokszor négyszemközti interakciókon alapul • Módszerei hatalomgyakorlás mellett a meggyőzés, tárgyalás, érzelmi befolyásolás, stb. • A befolyás gyakorlás (bármely típusú befolyásolás) eszköze a kommunikáció
•
A hatáskör (vagy autoritás): legitim jog a befolyásolásra
A befolyásolás és válaszreakció • Lehet tudatosan érzékelt és manipulatív befolyásolás • A válaszreakciót a befolyás mellett a kulturális és csoport normák is alakítják. (Hatalomgyakorlás – Milgram kisérlet) • A szituáció, amelyben nem ismerjük a normákat, óvatossá tesz a válaszreakciókban (esetleges konfliktusok miatti negatív hatások elkerülése érdekében, pl. új csoportba való beilleszkedés során). • Az érzékelt társadalmi szerep (társadalmi státusz – osztályhoz tartozás pl. a szem színe alapján, „az üléspontunk határozza meg az álláspontunkat”) hat a válaszreakcióra (nyakkendős kísérlet).
Válaszreakciók: Elfogadás A reakció típusai: • Ismeretbővülés, vminek a felismerése, megértése, elfogadása • Érzelmi válasz • Viselkedés - cselekvés • Ezek kombinációja. A hatásossághoz válaszminták kellenek.
Válaszreakciók: az engedelmesség elutasítása • Negatív hatalom - kilépés a hatalmi helyzetből • A függőség fenntartásához kell az engedelmeskedő beleegyezése is. (Esetenként maga hozza létre.) • Egyoldalúan a hatalomgyakorlója nem tudja létrehozni (ezért fontos pl. az engedelmességet erősítő elkötelezettség) • A hatalmi viszonyért kialakulásáért, de erősségéért is felelős a célszemély is.
• A cél megakadályozásából fakadó hatalom A döntés megvétózása és a végrehajtás elszabotálása
A befolyás elfogadásának okai • Szükségletek kielégítése • Azonosulás a vezetővel • A célok internalizálása
Mitől lesz hatalmunk? • Egyéni hatalomforrások a szervezeten belüli eszközök „birtoklásából” fakadóan • Külső erőforrásokhoz való hozzáférésből kialakuló hatalom (a szervezet számára értékes javak megszerzésére való képesség)
A személyes hatalom forrásai Forrásai French és Raven szerint: • Kényszerítés • Jutalom • Legitim hatalom • Szakértői hatalom • Példakép v. karizma A források egy része szervezeti, másik része személyes adottság.
Hatalomforrások 2. - Hersey Hersey szerint további két hatalomforrás van • a kapcsolatokból (külső, belső) és • az információ birtoklásából származó hatalom
és hatalomforrások két fő csoportra bonthatók: • Pozícióból fakadó hatalom (jutalmazó, kényszerítő, legitim) • Személyes hatalom (referens, szakértői, kapcsolati és információs)
A informális, formális hatalomforrások jellemzői Informális hatalom
Formális hatalom
• Személyes hatalom forrásokon alapul • Nagy hatással van a célszemély elégedettségére és teljesítményére • Illékony
• Pozícióból fakad – bárki legyen is a betöltő • Gyors válaszreakciót vált ki, de nem jár együtt az elégedettséggel és elkötelezettséggel • Tartósan fennáll
Hatalomnövelés eszközei IMÁZSÉPÍTÉS INFORMÁCIÓK SZELEKTÁLÁSA
BŰNBAK-KERESÉS FORMÁLIS SZÖVETSÉGEK KAPCSOLATÉPÍTÉS KOMPROMISSZUMOK KÖTÉSE
SZEREP-MANIPULÁCIÓ
EGYÉB TAKTIKÁK
Olyan akciók, amelyek javítják a reputációt és a jövőbeli sikeres karrier esélyét: megfelelő öltözet, a „jó ügyek” támogatása, normák betartása, önbizalom sugárzása. A kedvezőtlen információk elhallgatása a felettesek elől, hasznos információk megtartása a versenyhelyzetekben, az információk kedvező interpretálása. Törekvés a hibás személy megtalálására, személyes szégyen elkerülése. A kulcsfontosságú személyekkel való egyeztetés az akciókat illetően, koalíciók létesítése. Befolyásos pozíciókban lévő személyekkel való barátságok létesítése. Kevésbé fontos ügyekben való engedmények nyújtása egy sokkal fontosabb ügyben való szövetség érdekében. A „szervezet elleni politikán” alapuló igények visszautasítása, azonban ugyanezek igények engedélyezése, ha azok „speciális körülmények” miatt indokoltak. Kényszerítés (eszközök kutatása), mások tapasztalatának aláásása, személyek egymás elleni kijátszása, személyek felhasználása kellemetlen ügyek megoldására.
Etikus befolyásolás-gyakorlás eszközei ASSZERTIVITÁS ALKUDOZÁS EGYESÜLÉS, KOALÍCIÓK KONZULTÁCIÓK NAGYOBB HATÁSKÖR HÍZELGÉS INSPIRÁCIÓ SZEMÉLYES VARÁZSERŐ ÉRVELÉS
Harsány szóbeli megnyilvánulások, a munkával kapcsolatos kérések/utasítások fontosságának rendszeres hangsúlyozása. Az összetartozás és a kölcsönösség társadalmi normáin alapuló egyezkedés és a kölcsönös hasznok elérése. A szervezeti tagok mozgósítása a saját támogatás érdekében, a kérések ily módon történő erősítése. Az érintettek elkötelezettségének elérése a változtatási döntések meghozatalába való bevonás által. Az utasítások és a hatalom külső eszközeinek felhasználása a célszemély befolyásolására, a felsőbb hatalmakhoz való fordulással való fenyegetés a beleegyezés megszerzése érdekében. A kéréssel egy időben, vagy azt megelőzően hízelkedő, dicsérő, vagy barátságos magatartás tanúsítása. Érzelmi elkötelezettség elérése a befolyásolni kívánt személy igényeinek, vágyainak, értékeinek és reményeinek előtérbe helyezésével. Hatásgyakorlás a célszemély barátságára vagy hűségére alapozva. Adatok prezentálására való alapozás, a kérés logikus okainak hangsúlyozása.
A szervezeti egységek hatalma A szervezeti egységek hatalmi különbségeinek alapja • Az alkalmazottak száma • A költségvetés nagysága • Az eszközállomány minősége • A döntések befolyásolási képessége
Hogyan szerzik meg a hatalmat más egységek felett? (Stratégiai hatalom megszerzése) • Mások teljesítménye függ attól, hogy • Megkapják-e az engedélyt • Megkapják-e az erőforrásokat • Elkészült-e az előző fázis
• Megkapják-e a kritikus információkat
A szervezetek hatalmának kialakulását befolyásoló tényezők • Az erőforrások szűkössége (aki mások rovására szerez meg erőforrásokat, hatalmasabb) • Bizonytalanság csökkentés képessége (akik a bizonytalanságot a külkapcsolatok révén csökkenteni tudják, hatalmasabbak, ilyen: értékesítés, marketing, k+f, HR, jogi szolgáltatások) • Központi helyzet (központi értékteremtő folyamatok, az outputot befolyásoló szervezetek, pl minőségügy, alapvető funkciók, pl. számvitel, pénzügy) • Pótolhatatlanság (Labor, IT..)
A munkatársakra gyakorolt szervezeti hatalom működése (Etzioni) • Hatalomgyakorlás típusai a szervezetben • A szervezetbeli részvétel típusai
Etzioni osztályozása Részvétel típusai
Szervezeti hatalom fajtái
• kívülálló
• Koerszív (kényszerítő)
• számításon alapuló
• Utilitáriánus
• morális alapú részvétel
• Normatív hatalom
Hatalom - részvétel modell Kényszerítő hatalom Kívülálló Számításon alapuló Morális alapú
Jutalmazó hatalom
Normatív hatalom
X X X
Politika a szervezeti életben a hatalom, vagy befolyás felhasználása valamely értékes dolog megszerzésére vagy saját elképzelések megvalósítására. • alapvetően semleges fogalom • a sikeres menedzser jó politikai készségekkel rendelkezik • a szervezet minden tagja részt vesz benne
A politikai gyakorlat klasszifikációja Politikai eredmények
Politikai gyakorlatok
Kívánatos eredmény
A szervezet által elfogadott
Nem politikus, munkára fókuszáló magatartás (1)
A szervezetben nem elfogadott
Esetleg funkcionális politikai magatartás (3)
Nem kívánatos eredmény
Diszfunkcionális politikai magatartás (2) Diszfunkcionális politikai magatartás (4)
Módszerek és eredmény - Mayes 1. Elfogadott módszer, kívánatos eredménnyel (pl. termékfejlesztők beleegyeznek, hogy felgyorsítják a prototípus gyártást, mert a marketing jelezte, a versenytárs előbbre tart) 2. Elfogadott módszer, nem kívánatos eredménnyel (szervezeti szabályok betartásával nemkívánatos eredmény, pl. részeg dolgozót szabadságra jelentjük) 3. Nem elfogadható módszer kívánatos eredménnyel (túlzó raktárkészlet tartás a termelés folytonosságának biztosítása érdekében) 4. Nem elfogadható eszköz, nem kívánatos eredmény (vállalati titkok felhasználása egyéni előnyök megszerzésére)
Elfogadott politikai viselkedés minták • Megnyerő viselkedés • Koalíciók és hálózatok létrehozása • Jó benyomás keltése
• Információk megszerzése, kiértékelése, megosztása
Piszkos politikai taktikák menedzserek részéről • Pletyka – befeketítés • Fogolytartás
• „Oszd meg és uralkodj!” • A riválisok elszigetelése
Helytelen politikai taktikák beosztottak részéről • a szolgálati út megkerülése • szélsőséges agresszivitás • a vezetés kéréseinek megtagadása • a főnök lejáratása A főnök és szervezet is bünteti ezeket a magatartásokat
Politikai játszmák hatása és kezelése Egyes emberek politikai „játszmákba” kezdenek, hogy maguk, vagy csoportjuk számára előnyöket szerezzenek, mások támadásával, lejáratásával. Hatásai: • gyengíti a munka morált • győztesek és vesztesek lesznek • jelentős energiát von el a szervezettől
Megakadályozása: • Vezetői példamutatás • Tiszta helyzetek teremtése • Klikkesedés megakadályozása • A felek szembesítése
Machiavellizmus • Machiavelli: a politika hatékonyságát vizsgálta az erkölcsi kérdések mellőzésével, manipulatív politikai taktikák alkalmazását javasolta • Mach Skála: attitűd teszt a machiavellista nézetűek kiszűrésére
Az etikus politikai magatartás jellemzői • igazságos, tiszteletben tartja a résztvevők érdekeit
és • jogszerű megfelel a törvényesség követelményének
A hatalom súlya • Alkalmazkodás • Csoportnyomás erős hatása • Engedelmesség a szervezetben • különböző mértékű • utasítás és az erkölcs konfliktusa
• A vezetés felelőssége
Hatalmi paradoxon • Szükséges A környezethez való alkalmazkodás közvetítő mechanizmusa
de • Veszélyes Az intézményesített hatalom az alkalmazkodás korlátja
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
[email protected]
2015.10.14.
35
