Varga Lilla és Zsigmond József
A civil szféra mint hatalom Bevezető A következő pár oldalon található íras inkább beszámoló és figyelemfelkeltő jelleggel íródott, s kevésbé tekinthető kutatásnak. Azért esett választásom inkább a már meglévő Civil Szféra (szervezetek) bemutatására, és nem egy hosszas kutatás elmélyítésére, mivel úgy gondolom kevésbé vesszük hasznát az új és megújabb lehetőségek bemutatásának és ezek hosszas elemzésének, ha még azokat sem ismerjük igazán, amelyek most adottak és már régóta adottak voltak. Személy szerint ezért döntöttem úgy, hogy bemutatok egy olyan civil szervezetet, amelyet lehet, hogy nemsokan ismernek magyar fiatalként (és nemcsak), de remélhetőleg minél többen fognak. Tanulmányunkban két civil szervezet kerül bemutatásra. Egy, az általam bemutatott, nem helyi (kolozsvári), de Kolozsváron is helyet kapott nemzetközi civil szervezet és egy másik, amely, kizárólag Kolozsváron működik. Ezt a két szervezetet szeretnénk bemutatni, összehasonlítani, megmutatni miben különböznek és külön-külön miben jók, előnyösek, kinek szólnak és mit mondanak. Őszintén remélem, tudunk hasznos és új információval szolgálni mindenkinek, aki elolvassa ezt a pár oldalt, legyen az fiatal, idősebb, tanár vagy tanuló, civil szervezetben tevékenykedő, vagy olyan aki csak tervezi, hogy csatlakozik a civil szférához. Megpróbálom megfogalmazni az erdélyi, romániai civil szféra sokak által nem ismert oldalát. Azt az oldalt amelyről a lekevesebb információ kap sajtópublikációt, ezáltal nehezen jut el a fiatalokhoz. Pedig olyan lehetőségek rejlenek az önkéntes csoportosulásokban amelyek kihasználásával a fiatalok mindennapjai megváltozhatnak és amely lehetőségek kiaknázása hatással van az egész romániai társadalomra. Nálunk nyugatabbra a fejletebb országokban már a század elején rájöttek, hogy mekkora szereppel birhat a civil világ. Nyugaton sok esetben a társadalom teljes egésszére hatással vannak az önkéntes mozgalmak tevékenységei. Nálunk, húsz évvel a kommunizmus bukása után még mindig nem igazán kap szerepet ez a társadalmi kategoria pedig számtalanszor mutatkozik az a tény, hogy a civilek nélkülözhetetlenek a romániai társadalomból. Sok esetben olyan feladatokat látnak el amelyeket az állam nem vagy csak részben. Ezen feladatokat az állam akkor tudja segíteni ha anyagilag és jogilag bíztosítja fennállásukat vagy ha nem is segíti, de nem gátolja. A civilek szervezetek legfontosabb jellemzőiről, az azokban rejlő lehetőségekről szeretnék irni és mindez gyakorlati megvalósulásáról a Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretein belül.
Hatalom-e a civil szféra ? Első éves egyetmistaként, Politikai Gondolkodás órán felsorolva az alapvető hatalmi ágakat, elhangzott a következő kérdés: tudja-e valaki mit szoktak a negyedik hatalmi ágnak nevezni? Ekkor hallottam először megemlíteni a civil szférát, a negyedik hatalmi ágként (a média mellett). Azóta persze egyre többször találkoztam ezzel, sőt ma már az ötödik hatalmi ágról is beszélnek (web2), pedig nem annyira régen voltam első éves egyetemista, de hát úgy látszik nem csak mondják, valóban felgyorsult ez a világ, ha már évente új hatalmi ágról beszlhetünk. Azt mondták tehát, hogy igen, hatalommal jár(hat) a civil szférában való szerepvállalás, ezt énis megtapasztaltam, gondolom sokan mások is. Aztán, ahogyan minden hatalommal járó dolgot, többféleképpen lehet felhasználni, kihasználni: negatívan (kizárólag magunk javára fordítva), pozitívan (segítve környezetünket, megpróbálni jobbá tenni a mi kis világunkat, majd haladni tovább). Úgy gondolom ez utóbbiban rejlik az igazi társadalmi szerepvállalás, a civil szféra adta hatalom pozitív kihasználása. Ezért tartottam fontosnak bemutatni, egy, már régóta működő nemzetközi civil szervezetet, amely azért jött létre, mert voltak emberek akik változtatni akartak és megalakulásuk korában volt is igény a változásra. Mielőtt bemutatásra kerülne ez a civil szervezet, idézni szeretnék egy olyan embertől akiről úgy gondolom igen sokat tett, társadalmi szerepvállalását tekintve, és aki fiatalként tagja volt e nemzetközi szervezetnek. “Business, labor and civil society organizations have skills and resources that are vital in helping to build a more robust global community. “ “To live is to choose. But to choose well, you must know who you are and what you stand for, where you want to go and why you want to get there. “ -Kofi Annan – Ki is ez a nemzetközi civil szervezet ? Ahogyan már említettem az előbbiekben, fontos figyelembe venni a korszakot amikor megfogalmazódott maga a változtatás gondolata. Ez nem volt más mint a Második Világháború vége, ami nem nevezhető a történelem legkellemesebb korszkának. Ezt persze érezték az akkori fiatalok is, ebből kifolyólag késztetést éreztek magukban a változtatásra. Így alakult meg tehát, a kezdetekben hét országban, mindaz amit napjainkig úgy hívnak: AIESEC. Több ez azért egy egyszrű civil szervezetnél, de ahhoz, hogy ezt jobban megértsük, 2
tudnunk kell hogyan is működik. Az akkori alapítótagok úgy gondolták, hogy mindenképpen szükség van rá, hogy a háború utáni megszakadt viszonyokat helyreállítsák a különböző nemzetek között, és olyan lehetőséget kínáljanak a fiatalok számára, amelyen keresztül nemcsak magukat képezhetik, hanem egyidőben olyan tapasztalatra tehetnek szert, mely által toleránsabb, mások kultúráját jobban elfogadó egyénekké és akár sikeres, pozitív értékeket vállaló vezetőkké váljanak . Ez a csereprogram ma is működik, annak ellenére, hogy azóta átesett a szervezet némi változáson, megis úgy tűnik, a jó dolgok megmaradnak. A csereprogramon kívűl, volt még egy úgynevezett tanulmányi körút is, amely kétféleképp zajlott. Az egyik, amikor két iskola, egyetem, ország cserélt diákokat egymás között, és a másik amikor több országból, fiatalok elutaztak egy adott országba, megismerni annak kultúráját, gazdaságát, szokásait. 1956-ra, a kezdetekben meglévő 7 országhoz képest, már 17 ország volt tagja a szervezetnek. Ahogyan azt egy régi alapító tag is elmondta, nem gondolták volna, hogy ilyen rohamosan el fog terjedni, mindaz amit akkor megálmodtak, de úgy néz ki igény van erre, a háború után igény volt úgy a társadalmi mint a gazdasági újjáépülésre. A tagok tevékenységükért nem kaptak pénzt, egyszrűen motiválta őket az új kapcsolatok kialakulása és egy új Világ építése a háború után. Az AIESEC tehát napjainkig is egy egyedülálló, non-politikai, nemzetközi, ifjusági szervezet, amelynek az a célja, hogy elősegítse és létrehozza a különböző nemzetek közötti szoros baráti kapcsolatot, függetlenül mindezt nemzetiségtől, vallástól, politikától. Az idő folyamán sok átalakuláson mentek keresztül, de ennek ellenére mind komolyabbak és támogatottabbak lettek, jelen voltak már nemcsak európai, hanem amerikai, afrikai és ázsiai országokban úgyszintén. Tudni kell még róluk, hogy leginkább közgazdasági, üzleti és technikai területeken tanuló fiatalok alkották akkoriban, ami mára már sokat változott, napjainkban ugyanis mindneki számára ugyanolyan nyitott a szervezet és midnenki, tanulmányaitól függetlenül megtalálhatja benne azt, amivel foglalkozni szeretne, amiben képezni szeretné magát. Napjainkban is hasonlóképpen működik ez, hiszen megtartották céljaikat és elhatározásaikat. Fejlődés és ismeretség szempontjából viszont, napjainkban már 107 országban, mintegy 1700 egyetemen vannak jelen, több mint 35 000 emberrel (aktív taggal) az oldalukon. Évente 7700 vezetői poziciót kínálnak fel tagjaiknak a szervezeten belül, és mintegy 4000 támogató partnerük segíti munkájukat (vállalatok, kisebb cégek, más szervezetek). Így tehát elmondhatják magukról, hogy ők a Világ legnagyobb non-politikai, civil szervezetük. Ahhoz, hogy mindez sikeresen működni tudjon, a szervezet rendelkezik egy vízióval, amely mint egy vezérfonal segít a haladásban. Fontosnak tartják a tehetséges fiatalok támogatását, hogy felfedezzék és fejlesszék a bennük rejlő lehetőségeket, és később ezáltal 3
pozitív hatást gyakorolhassanak a társadalomra. Mindezt vízióként úgy fogalmazhatnánk meg, hogy béke és beteljesülés az emberi lehetőségek szerint, de ez azért többet hordoz magában, mint egy egyszrű utópikus, vagy radikális békelobbis mondat. Mindezalatt azt értik, hogy a mai Világunkban a békét nem kizárólag csak úgy értelmezhetjük, mint valamilyen fegyveres és véres harcok hiánya, hanem maga a béke, szimbolizál egy olyan világot, amelyben nincsenek kulturális, vallási vagy más etnikai különbségből adódó problémák, konfliktusok. Ez a fő gondolat ami köré felépül egy egész szervezet, fontosnak tartják ugyanis, olyan fiatal vezetők képzését akikből majd ezeket a nézeteket figyelembe véve, felelős vezetők válhatnak, és képesek lesznek elősegíteni egy jobb, békésebb környezet kialakítását. Azt szeretnék, ha olyan fiatalok képezhetnék magukat, akiknek a későbbiekben meglesz a tudásuk, meglesznek az eszközeik és az elhivatottságuk arra, hogy jobbá tegyék környezetüket. Talán ezért is egy kicsit más ez a szervezet, és ezért tudott fenntmaradni már hatvan éve, és jelen lenni több mint 100 országban, felesős vezetőkre ugyanis mindenütt igény van, ha belátjuk ezt, ha nem. A szervezet víziója mellett elhanyagolatlan értékekkel is rendelkezik. Említésképpen ezek közzül néhányat, mint az aktív vezetés, ezzel kifejezik azt, hogy mindenképpen fontosnak tartják a példa és gyakorlat alapú tanulást és mindezt a különböző szervezett tevékenységek által kívánják tudatosítani. Fontos még a szervezeten belüli sokszínűség, és nem feltétlenül ennek a tolerálása, hanem az erre való igeny. Persze beszélhetünk toleranciáról,mivel nemzetközi szervezet lévén sok nemzetiség képviselteti magát, de nem egyszerüen ezek békés egymásmellettiségéről van szó, hanem eziránt a sokszínüség iránt tanusított igényről. Ennek központjában pedig a kölcsönös emberi tisztelet áll és a tudat, hogy minél különbözőek vagyunk, annál többet tanulhatunk egymástól. Nem sorolom tovább az összes értéket, amit a szervezet képvisel, sokat megismerhet még az, akit valóban érdekel a szervezet, igen bonyolult és jól megszervezett felépítése. Fontos tudni még, hogy nemzetközi szervezet lévén a hivatalosan beszélt nyelv az angol. Minden nemzetközi és reginonális konferencia angolul van megtartva, ezzel is biztosítva mindenki számára a lehető legjobb megértést és a nyelvek különbözőségéből adódó konfliktusok elkerülését és a mindenki számára egyenlő eséllyel történő felszólalások lehetőségét. A nyomtatott formában kiadott, általános információt szolgáló írások is mind angolul jelennek meg, emellett engedélyezett minden egyes országban, az illető ország saját nyelvén megjeleníteni, különböző ismeretterjesző, vagy beszámoló jellegű írásokat. Minden országban, természetesen a helyi találkozókon, gyűléseken, az illető ország anyanyelvén történik a beszélgetés, kivéve ha más országból érkezett vendég vagy csereprogramban résztvett személy van jelen.
4
Emellett a mindenki által elfogadott nyelvhasználati szabályon kívül, van még sok más egyezményes dolog is, ami mindenhol felismerhetővé és egységessé teszi a szervezetet. Ilyen például a szervezet logója, amit kizárólag csak 3 színkeverékben lehet feltüntetni, és mindegyiket, csak szigorúan betartott arányokban. A logók megjelenhetnek : fekete-fehér kék-narancssárga, és kék-fehér kombinációkban, amint ezt be is mutatom.
Tehát ha ezeket a logókat, vagy ezek kombinációját látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy az AIESEC-ről van szó. Elmondhatom, hogy az amit eddig leírtam, cask egy igen kis részét képezi az egész szervezti működésnek. Amennyiben igazán hasonlítani akarjuk, leginkább egy nagy nemzetközi vállalathoz tudnánk hasonlítani, hiszen ugyanúgy vannak céljai, értékei, de szerveződési formájában hasonlít talán leginkább egy céghez. Hasonlóképpen találhatunk a szervezetben különböző feladatokért felelős részlegeket, ezeket koordináló embereket, régiókra, országra és városokra lebontva. Az AIESEC nálunk az országban szinte midnen nagyvárosban jelen van, így a központi helye természetesen Bukarestben, de emellett megtalálható még Temesváron, Nagyváradon, Brassóban, Szebenben…minden nagyobb városban, és természetesen nálunk, Kolozsváron is, már több mint 13 éve.
5
Minden ember aki bekerül ebbe a szervezetbe, egy komplex fejlődési folyamaton megy kersztül, amely a fő célja az egész szervezetnek. Ezt AIESEC tapasztalat-nak nevezik és ez képezi talán a legfontosabb részét az egész munkának, hiszen ez maga a munka. Miután ezek a fiatalok kikerülnek már az aktív tagságból, úgymond felelőss vezetőkké válnak és megpróbálnak az élet különböző területein pozitív befolyást, változást előidézni. A szervezet mint már említettem egy vállalathoz hasonlóan rendelkezik nemzetközi és helyi, hosszú és rövidtávú célkitűzésekkel, amelyek eléréséhez stratégiát alkotnak. Minden egyes helyi szervezet struktúrája nagyon érdekes és igen bonyolult, nem is kívánom hosszan tagolni, inkább cask megemlíteni a szerveződést. A helyi (városi) szervezet rendelkezik egy helyi bizottsággal, amelynek az élén egy elnök áll (ő felelős mindenért ami a szervezeten belül történik), az elnök alatt van még 7 alelnök, akik kölön-külön egy részlegért felelnek. A részlegek közzül cask néhány, említésképp: ki és beérkező csereprogram, humán erőforrás, kommunikáció, pénzügyek és még más szektorok. Emellett van még egy ügyvezető igazgató, aki a projektekért felelős. Észrevehetjük tehát, hogy igen komoly szervezettség jellemzi az egész szervezetet és mégis a középpontban a fiatalok szakmai fejlődése áll, talán ezért is működik ilyen jól. Mindenképpen úgy gondolom, hogy fontos ez és az ehhez hasonló szervezetek jelenléte, mivel ha nem is lehet minden konfliktust megelőzni, megoldani, fontos, hogy legalább az emeberek figyelmét felhívjuk arra, ha rossz irányba indulnának és segítsünk nekik még mielőtt végzetes következményekkel járna egy-egy emberi butaság. Fontos, hogy legyenek a Világban olyan vezetők akik alkalmasak nemcsak a siker és a pénz egyedüli bűvöletében élni, hanem a társadalomra is pozitív hatásokat gyakorló döntéseket meghozni. Igazán remélem, hogy sikerült némi új jellegű információval szolgálni. Amennyiben valakiben felébredt a vágy, hogy kipróbálja magát a szervezetben, vagy cask még jobban meg szeretné ismerni a cask részben ismertetett működést, annak ajánlom a bibliográfiában megtalalálható hivatkozásokat. Soraimat pedig egy idézettel szeretném zárni amely ismételten kifejezi, mindazt amit ez a szervezet tenni próbál és meg is tesz. “The United Nations has long recognized that the imagination, ideals and energies of young men and women are vital for the continuing development of the societies in which they live. And since its inception in 1948, AIESEC has contributed to this development by serving as an agent of positive change through education and cultural exchange (…). Kofi Annan – AIESEC Alumnus
6
Nyilván nem könnyű egy világszervezet után egy helyi szervezetet bemutatni, hiszen teljesen másképp működik és kisebb perspektívákban gondolkodhatunk csupán de mindemellett megvan a városi, megyei szervezeteknek is azon hiánypotló hatása amelyet más szervezet nem adhat meg. Míg egy világszervezet esetében sokféle sablon, konkrét szabályzat, szokásjog van egyidejüleg érvényben addig egy helyi szervezet mükődése sokszor a helyi vezető személyiségéhez igazodik és nem igazán az írott szabályok dominálnak. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség bemutatása Esetünkben a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget szeretném bemutatni, azt követően pedig párhuzamba állítani az AIESEC-el. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmények magyar diákjainak érdekképviseleti, érdekvédelmi és kulturális szervezete. Már a század elején megalakult az első hasonló szervezet, akkor Kolozsvári Magyar Diákok Egyesülete néven de 1918-ban megszünt. Ezt követően 1939-ben a mai nevén ismét létrejött de 1944-ben ismét megszünt. Mai formájában 1990. januárjában lett beiratva jogilag, elsőként a kolozsvári civil szervezetek között. Bár a jogutódlás nem történt meg, mégis hasonló szolgáltatásokkal indult a szervezet, és a magyar közösségben betöltött szerepe sem változott. De céljai konkrét megfogalmazást kaptak és az elmúlt húsz évben folyamatosan bővült ez a lista. Jelenleg a KMDSZ céljai: 1. az önálló, magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézményrendszer létrehozásának és működtetésének támogatása; 2. a kolozsvári egyetemi és főiskolai oktatás magyar hallgatóinak (a továbbiakban a kolozsvári magyar diákok) érdekképviselete és érdekvédelme, a hallgatói önkormányzatiság kialakítása; 3. a kolozsvári magyar diákok szakmai képzésének és előmenetelének segítése, szakmai tevékenységének támogatása; 4. a kolozsvári magyar diákok közösségének, közösségeinek formálása; 5. a kolozsvári magyar diákok kulturális igényeinek kielégítése, a magyar és egyetemes kultúra terjesztése; 6. a kolozsvári főiskolák és egyetemek magyar tagozatainak támogatása; 7. a kolozsvári magyar diákok támogatása szociális és egyéb ösztöndíjak formájában; 8. kapcsolatok teremtése és ápolása hazai és külföldi ifjúsági és diákszervezetekkel. Az alapítók 200-an voltak, az aktív tagság pár évig több ezres volt. Aztán idővel az aktív réteg szűkebb lett, profeszionálisabb munkákba kezdett, csupán a tagság létszáma maradt magas. 7
A KMDSZ önálló jogi személyiségű, nonprofit és apolitikus civil egyesület. Működésének alapját a diákszövetség tagjainak önkéntes munkája képezi. Sokrétű tevékenységünk négy, az idők folyamán állandósult, többé-kevésbé körülhatárolható területre terjed ki: rendezvények, szolgáltatások, kiadványok és szakosztályok. A szervezeti élet központja a Kolozsvár belvárosában található Információs Iroda. A KMDSZ Mákó faluban (Kolozsvártól 30 km-re) Tanulmányi Házat működtet. A KMDSZ az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) tagszervezete. Kapcsolatai között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági ifjúsági szervezetek, diákszövetségek és hallgatói irodák, magyarországi hallgatói önkormányzatok, egyéb külföldi ifjúsági szervezetek is megtalálhatóak. A KMDSZ célközönségét a Kolozsváron tanuló magyar egyetemi, főiskolai vagy magiszteri hallgatók vagy nappali tagozatos doktorandusok képezik. Saját kérésre ők lehetnek tagjai (rendes tagjai) a diákszövetségnek, ha elfogadják a KMDSZ alapelveit és Alapszabályzatát. Bizonyos feltételekkel más városokban tanuló hallgatók is tagjai lehetnek a szervezetnek. Pártoló tag elvileg bárki lehet. Tiszteletbeli tag olyan személy lehet, aki a kolozsvári egyetemi hallgatók és a KMDSZ érdekében vagy az általános emberi értékek, a magyarság, az egyéni és kollektív emberi jogok védelmében értékes tevékenységet fejtett ki. A KMDSZ-nek jelenleg 345 érvényes , 3 pártoló és 24 tiszteletbeli tagja van. A szervezet minden tagja ingyenesen vagy kedvezményes áron vehet részt a KMDSZ rendezvényein; ingyenesen vagy szimbolikus áron veheti igénybe a KMDSZ szolgáltatásait; részt vehet a KMDSZ szerveinek ülésein, a szervezet céljainak megvalósításában, működtetésében és vezetésében. Az érvényes tagsággal rendelkező rendes tagok – akik kifizették a tagdíjukat – (és csak ők) választhatnak és választhatók a KMDSZ vezető tisztségeibe. Kötelezettségek: A rendes és pártoló tagoknak jelképes tagdíjat kell fizetniük. A KMDSZ szervei a következők: Közgyűlés, Vezetőtanács, és Ellenörző Testület. A Közgyűlés a KMDSZ legfelső döntéshozó szerve, amelyet az összes érvényes rendes tagsággal rendelkező tag alkot. Fő feladata, hogy évente, általában októberben vagy novemberben megválassza a KMDSZ-elnököt és az Ellenörző Testület tagjait, illetve esetenként módosítsa az Alapszabályzatot. A Vezetőtanács – az elnök és csapata –, a KMDSZ „kormánya” a Közgyűlés két ülése között irányítja a KMDSZ működését. Az Ellenörző Testület ellenörzi a Vezető Tanács munkáját.
8
A KMDSZ szervezeti egységei: • szakosztályok, klubok, csoportosulások, diákújságok és társaságok (vagy röviden szakosztályok); • munkacsoportok; • Információs és Koordinációs Iroda. A szervezeti egységek működése autonóm. Bizonyos követelmények betartásával használhatják a KMDSZ infrastruktúráját, nevét, címerét és bankszámláját. Tevékenységekről A KMDSZ sokrétű tevékenysége öt, az idők folyamán állandósult, többé-kevésbé körülhatárolható területre terjed ki: • szolgáltatások (Információs és Koordinációs Iroda, Mákói Tanulmányi Ház); • szakmai és szabadidős rendezvények; • kiadványok; • szakosztályok, klubok, csoportosulások, társaságok; • érdekvédelem/külkapcsolatok. A szervezeti élet központja a Kolozsvár belvárosában található Információs Iroda. A KMDSZ Mákó faluban (Kolozsvártól 30 km-re) Tanulmányi Házat működtet. A KMDSZ az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) meghatározó tagszervezete. Kapcsolataink között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági ifjúsági szervezetek, diákszövetségek és hallgatói irodák, magyarországi hallgatói önkormányzatok, egyéb külföldi ifjúsági szervezetek is megtalálhatók. Az Információs és Koordinációs Iroda A KMDSZ székháza Kolozsvár központjától pár percre az Avram Iancu (volt Petőfi Sándor) utca 21. szám alatti épület első emeletén található. A hivatalos közönségszolgálat hétfőtől péntekig 9 és 19 óra között van. De általában később is, hétvégén is nyitva van, egy-egy rendezvény előtti szervezési csúcsidőben akár 24 órából 24 órán át. Amikor belép valaki az ajtón, először az iroda fizikai megtestesülését látja: a hirdetőfalak, az ezekre helyezett pályázatok és hirdetések, a Palota és kunyhó mappa a legfrissebb lakáshirdetésekkel, a falakon levő plakátok, a szekrények, a könyvek és iratok, a fiókok, az asztalok, a székek, a számítógépek, a telefonok, a nyomtató, a fénymásoló, a kályha, a kávéfőző. És látja azokat az embereket, akik ezt tartalommal töltik meg: az irodavezető, az elnök, a tárgyaló, vitatkozó, ide-oda futó szervezők, a lakás, ösztöndíj, munkahely után érdeklődők, újságolvasók, internetezők. Valóságos mintája egy profitorientált cégnek, mégis itt önkéntesek teszik jobbá társaik mindennajait önzetlenül. Nem csoda, hogy első pillanatra 9
zavarban van az átlagos belépő: hova menjek? kihez forduljak? Célodnak megfelelően válogathatsz az iroda öt helyisége között. Az iroda legnehezebben megközelíthető és definiálható része a kicsi iroda (a nagyirodából jobbra nyíló ajtón keresztül). Szerepe a főhadiszállás, a szentély és az összeesküvési hely között ingadozik, azaz itt vannak általában a KMDSZ vezetői, a fontos iratok és a titkos megbeszélések. Mákói Tanulmányi Ház A KMDSZ 2001–2002-es Épületes Tervek programjában megfogalmazódott az igény egy tanulmányi központ létrehozására, mely egy Kolozsvárról könnyen megközelíthető faluban helyezkedjen el, és célja a magyar diákság szakmai képzésének elősegítése és támogatása. Erdélyi ifjúsági szervezetek, egyesületek, szakmai csoportosulások igényelhetik hétvégi tanfolyamokra, képzésekre, előadásokra, csapat-összerázókra, műhelytáborokra, nyári táborokra, tehát szervezett programokra, előre lefoglalással. Szakmai és szabadidős rendezvények A diákszervezet tevékenységének legismertebb, leglátványosabb, de egyben legnagyobb kihívást jelentő része a kolozsvári magyar hallgatók egészéhez szóló rendezvények szervezése. A rendezvények egyben lehetőséget adnak arra, hogy a KMDSZ-t megismerő hallgatók beszálljanak a szervezési munkába és a diákszövetség más tevékenységeibe. Szervezői szinten a sok-sok tevékeny és hasznos emberrel való találkozás, a szórakozás, a remek hangulat, a tanulságos szervezési tapasztalatok jelentik az élményt. Szakmai jellegű tevékenységek (a „komoly” rendezvények): • Reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) – április; • tanügyi programok (részképzések, szakmai gyakorlat, nyári egyetem, tanácsadás stb.) – folyamatos. Szabadidős rendezvények: • Mentorakció – október; • Gólyabál – november; • Születésnap – március/április; • Beavató tábor/Műhelytábor – ősz; • Diáknapok – május; • Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (társszervezés) – július. Kiadványok: • Perspektíva és Campus – a KMDSZ információs és véleménytükröző hetilapja; 10
• időszakos kiadványok: Gólyafüzet, ETDK kivonatos füzet, KMDSZ-naptár, rendezvények programfüzetei. A szakosztályok, klubok, csoportosulások és társaságok A KMDSZ közösségformáló céljának megvalósítását szolgálják, egyben kifejezik a szervezet sokszínűségét is. Egy-egy karon/szakon tanuló vagy azonos érdeklődésű hallgatókat fogják össze. Tevékenységük középpontjában tagjaik szakmai fejlődésének elősegítése áll, de bekapcsolódnak a KMDSZ más tevékenységeibe is. Az elmúlt évek során számos szakosztály született és szűnt meg különböző okokból, egyesek időközben újraalakultak, mások új nevet vettek fel vagy éppen kiváltak a KMDSZ-ből és saját életet élnek. A különféle területeken egykor működő és megszűnt szakosztályok vagy teljesen új szakosztályok is bármikor újraalakíthatók/megalakíthatók. Jelenleg a KMDSZ-nek 14 teljes jogú szakosztálya van. Összegzésként arra a következtetésre jutottam, hogy amennyiben van egy közösség amely politikai vagy gazdasági hatalom nélkül akar változásokat kieszközölni a világban, helyi közösségben a legkönyebben a civil világban tud érvényesülni. Alapfeltétele a közösségi munkának a közös cél és az összefogás. Az önkéntesek pénzt nem nyernek tevékenységükkel, de hatalmas kapcsolatrendszerre, ismeretségre, tapasztalatra tehetnek szert és kicsiben „eljátszhatják” az igazi élet dimenzióit. Az Európai Unió rengeteg lehetőséget kínál az aktív polgárok számára, hogy képezzék magukat, csereprogramokon vegyenek részt. Ezen programokhoz a hozzájutás tulajdonképpen a non-profit szervezeteken keresztül a legkönnyebb. Sok fiatal felmérheti tudását, szakmaiságát a civil szervezetek által és igazából ami a legfontosabb, hogy a civil szervezetek aktivistái életre szoló kapcsolatrendszereket illetve információs csatornákat tudnak kialakítani. Mindenkinek saját döntése, hogy csatlakozik e nagyszerű világhoz vagy sem. Végezetül pedig egy idézettel zárnám a leirottakat: „Nem a képességeink mutatják meg kik vagyunk, hanem a döntéseink." Rowling, J. K. Bibliográfia www.aiesec.org www.myaiesec.ro www.exchange.myaiesec.ro www.kmdsz.ro www.omdsz.ro www.mek.iif.hu 11
