FÖLDTANI KÖZLÖNY KM2.
1918 OKTÓBER-DECEMBElí,
XLVIII. KÖTET.
A)
FÜZET.
ÉRTEKEZÉSEK.
MAGYARORSZÁG MORFOLÓGIAI EGYSÉGE.
-
Irta
Treitz Péter magyar fgeológus,^
—
A
—
IV. táblával.
I.
Bevezet.
Magyarország népességének etnográfiai viszonyait vizsgálva, sokan arra a téves eredményre jutottak, mintha
volna szó, mely
nem
más országokban nem
egy különleges alakulásról
A
valóságban azonban
így van, mert a legtöbb ország, melynek népessége
látszik,
tulajdonképpen sokféle, sokszor nagyon
keveredésébl alakult.
nem
itt
fordul el.
St úgy
annyira etnográfiai
látszik,
ma
egységesnek
különböz néptörzsek
is
mintha az országok népessége,
egységekbe tömörülne,
hanem inkább
a
lakó-
hely földtani alakulata, földrajzi egysége volna az a tényez, amely egy-
egy ország keletkezését létrehozná, annak határait tes
kijelölné, s e termesze
határokon belül él népeket egységes politikai szervezkedésre kény-
Bzerítené.
Európa egyes országait ilyen szempontokból vizsgálva azt látjuk, hogy alig van egy is közöttük,, amelynek népe egy ugyanazon törzsbl fakadt volna. AngHa, Franciaország Spanyolország, Svájc, Skandináv félsziget, Oroszország, st maga Németország is mind olyan országok, melyeknek lakossága sokféle olyan néptörzsekbl tevdik össze,, amelyeknek testi és lelki tulajdonságaik nagyon különböznek egymástól. Az egyes országoknak különböz eredet népessége az együttélés alatt vagy megtartották nyelvüket és si szokásaikat mint pl. Svájcban és Magyarországban,
vagy pedig az urplkodó nemzet a gyengébbre ráoktrojálta hogy ma már csak a nemzeti fajjelleg és a népszokások bizo-
nyelvét, úgy
nyítják az egybeolvadt nemzetek különféle eredetét
;
mint
pld. Angliá-
ban, Franciaországban, Németországban stb.
^
Eladta a Magyarhoni Földtani Társulat 1918 december 4-én tartott A bányászatról szóló VII. fejezetet Papp KAboly egyetemi tanár
szakülésén.
állította össze. Föltani Közlöny. XLVIII. köt. 1918.
24:
TREITZ PETEK
358
magyarság nagy szabadságszpretetének világos bizonyítéka az a
A
hogy az ország határain
tény,
lenül maradt
meg
él
belül
nyelve, szokása
s
idegenajkú polgároknak érintet-
minden
A magyar
sajátos tulajdonsága.
állam berendezését iparkodott mindig az egyes népek faji sajátságaihoz hozzáidomítani. Hogy a közigazgatás végrehajtó közegei nem állottak
mindig feladatuk magaslatán, az
hanem annak
múlott,
nem
az állami berendezés hiányosságán
a szerencsétlen alattomos politikának volt az ered-
ménye, melyet az ausztriai császári ház erszakkal, vesztegetéssel, szor az igazság tudatos elferdítésével meghonosított hazánkban.
st sokA négy-
száz éves uralom alatt elromlott és az emberi igazságtól elszokott közigaz-
nemcsak az
gatás azonban
honpolgárokat nyomta,
idegenajkú
hanem
sokkal károsabb hatása volt a szinmagyar vidék lakosainak közfelfogására és közerkölcsére. Ezekért a hibákért
aki
felelssé,
nem tehet csupán
a magyarság
csak végrehajtó közege volt a Habsburg-ház intencióinak,
mint inkább maga az osztrák uralom, melynek minden eszköz, minden módszer jó volt, hacsak uralmának megersítését szolgálta. Bár ez az
uralom
fennmaradása
kodását,
s
alapfeltételének
tudta
nemzetiségek
a
ápolta és mesterségesen szíiotta
ezt
is
viszály-
minden alkalommal,
különböz nemzetek hazánkban mégis 1000 évet töltöttek el békés együttélésben. Ami lázadás volt ez id alatt, annak nem nemzetiségi kérdések
a
voltak indító okai,
hanem társadalmi
kérdések. Ilyen volt a Dózsa-paraszt-
Eákóczy függetlenségi h^rca, a szabadságharc stb. St e harcokban az idegenajkú honpolgárok mindig a magyarság oldalán l^üzdöttek.
lázadáá,
E
csodálatos jelenségnek magyarázatát a néplélek megnyilatkozá-
szülföldhöz való ragaszkodásban, a hazaszeretetben találjuk.
a
sában.,
Az országnak
földtani tekintetben való egységes volta és körülzárt ala-
kulása ébreszti a természetes országhatáron bell
él minden honpolgárban
az összetartozóság érzetét. Legékesebb bizonyííéka a néplélek ilyen irányú
megnyilatkozásának az a t^ny, hogy a felvidéki ruthének és a tótok nagy része ma is még az együttmaradás mellett van, dacára annak, hogy a há-
ború öt éve alatt közéjük helyezett cseh ezredek katonái osztrák hadügyminisztérium titkos támogatásával zték keresztül az elválás
és
tisztjei
és
50
hónapon
Csehországgal való egyesülés mellett való propa-
munkájuk
bár minden eszközt megkísérlettek céljaik elérésére,
gandát,
s
mégsem
járt teljes sikerrel.
Magyarország
az
politikai határa,
végig az egész vonalon, a magyar me-
dence a morfológiai kialakulásának sajátságaihoz alkalmazkodik. Az északi és
keleti határ
nemcsak
vonal klimatipusok grafiai
határ
is.
és
politikai határ,
növényi
Különösen
szembetn
határnak Zemplén, Ung, Bereg
hanem egyszersmind
formációk között, tehát
és
az
élessége
Mármaros megyék
éles
választó-
növénygeo-
a növénygeografiai szélén,
de tapasz-
talható ez a tény az egész nyugati, északi és keleti határ mentén.
A magyar
359
MA'iVARORSZÁG MoHKOI.Óí; lAI EGYSBCiE.
medencébe ereszked lejtkön a bükkerd az uralkodó formáció, míg a határon kívül es területen a fenyfa válik az egyedüli erdalkotó fává. Az országhatáron kívül e tájon egész más a növényvilág képe, mely mindig a kint m-alkodó, valamint a vele határos bels, a hazai terület felett lév klima sajátságainak kifejezje. Ugyancsak nagy a különbség a nyugati
országrészek viszonyai
határát
s
a
között.
nem
vele
határos szomszéd tartományoknak természetrajzi
Mindebbl
következik,
nem is természeti erk
az emberi akarat,
hogy Magyarország
politikai
a hódítás kiterjedésének végzdése
melyek a Magyar medence földtani képét kialakították. Minden erszakos és a természeti vi-
szabta,
hanem azok
a
szonyokkal ellenkezésben
álló
jelölték ki,
változtatás
tehát
természetellenes
mint ilyen a medencén belül él népességnek nemhogy elnyére
hanem minden bizonnyal annak
lesz
s
szolgál,
megélhetését fogja megnehezíteni.
Az elmondottak helyességérl legjobban oly módon gyzdünk meg, ha megvizsgáljuk a jMagyar medencének földtani és földrajzi alakulatát s megismerkedünk az országnak természeti sajátosságaihoz alkal-
mazkodó közgazdasági
és
II.
mezgazdasági berendezéseivel.
Földtani kialakulás.
z\z Alpesek tömegét Svájcban és az ausztriai tartományokban hatal mas redkbl alakult hegyláncok alkotják. E hegyláncok kelet felé hgyez módra szétágaznak. A legészakibb vonulatok a wieni medence eltt hirtelen végzdnek, a középsk északkeleti irányt követve a Lajtahegységbe, majd a Kárpátokba folytatódnak. A déU redk pedig mindinkább délkelet felé kanyarodva a Dinári alpesekkel vannak kapcsolatban. A magyar
mely a Balatonból északkelet felé a Kárpátokig vonul, szintén az Alpesek középs redinek folytatása. Magyarországra nézve ezen egész hegyrendszernek a Kárpátok hegylánca a legfontosabb tagja, mert ennek a hegyláncnak körbe hajló íve egészen körülzárja a 300,000 km* kiterjedés Magyar medencét. Ez a hegykoszorú adja meg Magyarország középhegység,
topográfiájának alapját, ez az íves hegytaréj szabályozza egész vízrendszerét, s ez a bércfal szabta
meg
az országnak politikai határát
is.
Hazánk déli részén nem hegygerincen fut az országhatár, hanem a Duna folyam medrében, de e hatalmas folyam épen olyan érték természetes határ, mint egy magas hegylánc. A Magyar medencének csak a nyugati oldalán elmosódott a határa, amennyiben itt az Alpesek dombvonulatokká
alacsonyult
nyúlványai
egyenletes
emelkedéssel olvadnak bele
magas hegyvidékébe. A Magyar medencét körülzáró bércfalban nyugat felé nyiük a legtágasabb kapu, a Lajta-hegység és a Kis- Kárpátok hegyvonulata között. Ezen keresztül ömlik országunk területére a Duna folyó, hogy itt a KárStájerország és Alsó-Ausztria
24*
TlíEITZ
360
PÉTER
btll Iflmllolt összes csapadékot felvegye
páti hfgykoszoiún
s
tengerbe
a
szállítsa.
A harmadkori is
létét köszöni, a
nagyszabású tönifgnr.ozgás, melynek a kárpáti bércfal medtncét kitölt anyagokra sem maradt hálás nélkül.
medence egyes részeinek
Ez idben történt
a
a harniadkori és
még idsebb mély
a lesülyedése, n)íg
más részeken
tengerek fenekén leüllepedett tengeri
gj'rdtek fel. A sülyed mozgás eredményeként alakult ki a htgyt k között a három medence, a Kisalföld, a ^ agyalföld s a Mezség. A két elsnek felszínét a ht gyekrl lefutó csapadékvizek hordaléka teljes síksággá simította ki, míg a Mezség felszínébe, minthogy
dombokká
iszapok
és
hf gyekké
súlyedése sokkal lassúbb volt, mint a tiszamenti medencéé folyó vizek esése folyton növekedvén, ezek hordalékukat
volna,
hanem inkább mély
A
s a rajta
keresztül
nemhogy lerakhatták
völgyeket vágtak bele az alapot alkotó tengeri
medence fenekén, a Mezségen tehát halmos dombvidék alakult ki, melynek dombsorai a szélek felé fokozatosan emelkednek s átmenettel olvadnak a határszél magas hegységeivel egybe. A természeti erknek ugyanilyen elrendezdése alakította ki a Dunántúlnak a Kisalföldtl délre egész a Dráváig terjed részét, valamint a Vértes, a Bakony és a Duna által körülzárt köznek halmos dombságát is, melyeket a dunánülledékekre.
túli
keleti
dombvidék neve
A
alatt foglalnak egybe.
Nagyalföld a magyar medence közepében 100,000
km^
területével
Európának legnagyobb átlagos 108 m körül van. A Kisalföld a nagymedence nyugati sz. magassága szélén támadt a Morvasíksággal a széles dévényi kapun van összeköttetésben, átlagos tengerszíni magassága kb. 120 m. A pannóniai medence földtani kialakulásában az eddig tárgyalt két geológiai tényezn kívül, t. i. az oldalnyomás által okozott réteggyrdésen és a mozgóvíz romboló és épít tevékenységén kívül még egy harmadik tényez is közremködött a hegyalkotásban, nevezetesen a földkéreg tömegmozgásaival okozati összefüggésben lev vulkáni er. A vulkanizmusnak a geológiai harmadkorban történt hatalmas megnyilvánulása hazánk földtani fölépít ésében elsre nd fontos szerepet játszott. Mködésének ideje összeesik azzal a nagy törne gmozgással, mely a Kárpátok hegykoszorúján belül es szigethegységek felgyrdését okozta. s
egyszersmind legtökéletesebb síksága
;
t.
A tzhányók
a Kisalföldnek északi és a Nagyalföldnek északi és keleti
szélén sorakoznak, a
A
Mezségnek pedig a tzhányók vagy
dunántúli dombvidéken a
tek,
keleti
határát építették meg.
elszigetelve egyenként
mköd-
vagy csoportosulva sok egy csomóban. Kráterükbl irtóztató tömegben
tódultak ki izzó lávafolyamok szóródott
fel
a
magasba.
tüzes anyagokból a térszínen
hatalmas
és
rengeteg
mennyiség haniú
A nagy mélységekbl
méret hegyláncok
részint
és
kdara
felszínre került izzó és
külön álló hegy kúpok, részint pedig
alakultak.
MA(;YA1íOI?8ZÁG MOKKOI ÓGIAI KGYSÉCíE.
A
361
idkm^k tzhányói és vulkáni utóhatásai sokféle és felérték kinccsel ajándékozták meg országunkat. A tzhányók
régmúlt
becsülhetlon testében,
azoknak
csatovnáknak közvetlen
a
környezetében,
melyeken
keresztül az izzó-f<»lyó lávák a fold tüzes belsejébl kitódultak, ott rakódtak le
a nemesfémtartalmú ércek. Ezek adják arany-, ezüst-, réz-, ólom- stb.
tartalmuk révén hazánk jelents
hányók mködésének
f érabányászatának
nyersanyagát.
A tz-
sorozatát a bazaltláva erupciója zárja be, ez a szilárd
kzet szolgáltatja az útépít iparnak a legkitnbb nyersanyagot. De a bazalton kívül a trachit és andezit szintén kitn nyersanyagul szolgál
és szívós
a közutak úttestének felépítéséhez.
A
hamu pedig, ha lerakódása elsrend trasz-anyagot szolgál-
vulkáni
bizonyos feltételeknek megfelelen történt,
mely
tat,
A
a
portlandcementtel minden
panncniai medencében
fekv
tekintetben
a versenyt.
kiállja
hamutömege olyan
hogy Európa betonszükségletét tudná fedezni. A vulkáni tevékenység utóhatásai okoztak olyan elváltozásokat is a kzetekben, melyeknek termékei páratlan érték és kitn minség nyersanyagot szolgáltatnak az viükáni
óriási,
egész
ipari földolgozás részére. Ilyenek az alunit, a kaolin, a
tzálló tégla, az
opál stb.
A
vulkáni utóhatások azonban
még ma sem
értek véget, csak erejük
gyengébb, nyilvánulásuk csendesebb. De termékeik; amelyek ezen zajtalan
nem kevésbé értékesek. A gázexhalációk, tzhányók egykori romboló hegyépít munkásságá-
tevékenységnek köszönik létüket, amelyelv napjainkban a
nak maradéka, át.
A
a forrásvizeket,
hévizekké és savanyú vizekké változtatják
hévvizek között egyesek gyógyerejének világhíre van.
Ásványos vizeink. A magyar medence víz fakad.
A külömböz
232 fürdt alapítottak,
területén ezernél sokkal több ásványos forrás-
természet források kihasználására eddig csak ezek közül 1916 évben 74-nek voU 450-nél több
állandó vendége.
A gyógyforrások közül
a legfontosabbak:
egyszer
és földes hévvizek: BudaEá^fürd. Rudasfürd, Daruvár, Félixfürd, Felsruzsbach, Algyógyfürd, Gánócz, Meny háza, Eajecfürd, Stubnya, Szklenó, Topaszko h) kéI.
Hévvizek, a)
pesti
;
nes hóvvizek: fürd, Szent Herkulesfürd,
Budapesti Szent Margitsziget, Császárfürd, Lukács-
Gellért fürd,
Artézifürd,
városligeti
Pstyén, Trencsén-Teplitz
Lucsk, Szliács, Vihnye Csíkszereda; d)
;
Alváca,
vasas
c)
Harkány,
hévvizek:
alkális hévvizek:
Lipik.
Hideg ásványvizek. 1. Savanyúvizek: a^ alkális savanyúvizek: Bodok, Hársfalva Kászon, Petáncz, Polena, h) alkális konyhasós savanyúvizek: Szoly va, Zájzon II.
,
;
TKEITZ PÉTER
362
Kovászna,
Czigelka,
Bikszád,
Málnás,
Turvékonya, Avasújfalu, Sztojka, Vita
;
Mikóújfalva;
c)
Oláhszent györgy,
földes savanyúvizek:
vasas
Borszék, Moha, Salvator, Szántó, Szlatvin, Szultán, Végles; d)
savanyúvizek:
Barossforrás,
Atilla,
Bálványos,
Bártfa,
Fels-
rákos, Gyertyánhget, Bibarczfalva, Buziás, Czeméthe, Élpatak, Homoród, Korond, Lubló, Eadnaborberek, Tárcsa, Tusnád, Visk, Tsögöd, Uzsok.
vizek: a) szulfátos vasgálicos, timsos
Szulfátos
2.
Baldócz, Korytnicza; h)
Jegenye;
keservizek:
c)
savanyúvizek:
fürdk: Erdbénye,
Budai Hunya di János, Fért ne
Erzsébet, Loser Pálma, Budai Mária, IgRiánd, Szeged. 8.
ásványvizek: Torda,
Vízakna.
Csíz,
Bázna, Kolozs, Marosújvár, Pávclfüi'd, Szováta,
Kénes vizek:
4.
Balf, Borosznó, Málnás, Párád,
A
felsorolt
nevezetesen
:
j^
fürdk
közül
Büdösk, Büdöspatak, Kolop,
Eánk, Pzuhget, Szejke, Szobráncz. 25 esik
a
csehek
Vihnye
f
1,257
«
Szkleno
f
593 985 789 489 393
Liptó m. Fenyóháza f « Koritnyicza f « Lucskí f « Szentiványi Csorbató Nvitra m. Pöstyén f Trencsén m. Tr.-Teplitz f Rajecz f <(
Turócz m. Stubnya f Szepes m. Tátrafüredek «
Tátra- Lomnicz Tátra-Széplak
«
Matlárháza
f
f
Tarpatakfüred Vh'ágvölgy f Feketehegy f
« « '<
Zólyom m. Szliács f Abauj-Torna m. Stoasz Borsod m. Kúcs f Gömör m. Csíz f Heves m. Párád f Sáros m. Bártfa f
f
Tiszaborkút Óvári f Bikszád f •
Arad m. Menyháza
« «
13,262 7,008 441
<-
987
«
*
«
« «
1,16(5
<>
1;13()
«
762 792
«
területre,
«
« a
f
f
5,798 3,771 1,575 317
«
3,294
«
43,280
«
30,074
&\\,
«
519
«
1,11<|
«
62S 849 475
« « «
* «
«
* v « «
« « « « « « « <-
«
«
«
:
vondég «
«
«
711 900
«
« «
893 534
1,763
«
«
«
«
«
587 700 2,005 522
átm. vendég
2,862 2,836 3,052
«
6515
4,949 2,825 1,196 f
680 290 350 121 806
439 356 330 73 64 534 217 802
«
következ 21 fürdnket óhajtanák
a
Püspök f « Tenke f Máramaros m. Gyertyánliget
«
«
949
«
«
1.131
Bihar m. Félixfürdö
Szatmár m.
«
45(5
Összesen
A románok
f
án. vendég
3,582 1,329
f
Barlangliget Iglófüred
« «
igényelt
által
í;;
Bars m.
«
József,
Konyhasós
5,467 tím. vendég 4,435
— 87 —
442 496 550
«
-<
«
«
.
MAGYAUOnS/AO MORFOLÓGIAI EGYSEGE. Alsófehér m. Marosujvár sósf
1,600
Vízakna sósf Besztercze-Naszód m. Oláh-Szent-György Brassó m. Zajzon f Csik m. Borszék f « Tusnád f
2,643
«
ni.
Háromszék
ni.
Élpatak
f
f.
.
.
{,u.
vnuK-g «
518 941
«
1,225 1,020
«
928
«
«
«
Hunyad m. Alvácza f « Fered gyógyf
1,068
«
617
«
Kisküküllö m. Bázna f Kolozs ni. Kolozsi sóstó f Marostorda ni. .Szováta f
1,087
«
'
Szolnokdoboka m. Büdöspataka összesen
f
974
«
1,766
«
488
«
27,334
363 5,600 3,782 153
átn.
TKEirz PÉTER
364
Medence hidrográfiai egységéhez tartozik. A Magyar Medence politikai határai nem követik mindig a vízválasztót, mert néha a vízválasztó teljesen alacsony domborulat, melynél sokkal megfelelbb orográfiai határvonalak is
jelentkeznek.
De
ilyen orográfiai határok
minden egyes
eset-
kii mavál asztok is, bels oldalán uralkodó, egymástól mindig különböz növényi formációkép. A gazdasági berendezések mindig az m'alkodó klimához alkalmazkodnak s ennélfogva a hasonló életmódot folytató telepek mindig összetartozóknak vallották magukat még akkor is, ha a telepek népessége nem egy és ugyan-
ben
amit világosan bizonyít a válaszfal külsó
és
azon népcsaládhoz tartoztak.
A Magyar Medence hidrográfiai szerkezetének a tengelye a Duna, mely a Morva síkságból egy széles kapun keresztül lép a medence területére. Ez a Dévényi kapunak nevezett völgyület tektonikus eredet, s annak a sülyed területnek a széle, amelynek mozgása révén kialakult a Ivisalföld. A sülyed Duna
rögnek legmélyebb részét világosan
abba helyezte
is
Maros, a Bodrog stb.
el
a medrét,
még többen
és
A Duna
vonalak mentén futnak.
s
kijelölik a folyóvizek.
A
arra rakja rá hordalékát.
így a
Tisza, a
folyóink közül szintén ilyen tektonikai
a belépéstl kezdve a kifolyásig mindenütt
tektonikai vonalak mellett folyik végig, különösen jól látható ez a tény
Budapest alatt belföldi tó
fekv
folyószakaszon.
jobbpart e helyén a harmadkori
fenekén lerakódott rétegek az árvíz színe
nek, míg a balparton
a
déli
hegység
méternél
felszín alá száz
Ezt a viszonyt állapíthatjuk a Báziási
A
meg
a
Duna
folyása
fölé
mentén végig
A Duna Dévénytl
széléig,.
magasan kiemelked-
mélyebbre sülyedtek.
is
egészen
le
Báziásig felszedi az
melyek a magyar medencébe hullott csapadékokat gyjtötték össze. Báziás alatt, abban a festi szépség szorosban folyik, melyet a Déh Kárpátok kristályos kzeteibe nyitott a hegyképzdés ereje. A Tiszának északdéli irányú medre, valamint a Marosnak ^agyösszes mellékfolyókat,
alföldön
gyjt
futó része szintén egy-egy tektonikus vonalat jelez.
területének az a része, mely
vidékének
^/a
részénél
nagyobb
legnagyobb része az Alföldre a
A
Tfsza víz-
magasabb fekvés, az ország hegy-
területet foglal
el.
Vízgyjt
területének
jut, de itt a térszín kicsiny esése miatt lassú
lefolyás, az elpárolgás és átszivárgás
hányada
ezzel sz.i^mben igen nagy,
úgy hogy innen nem sok víz jut a Tiszáb A Tisza medrének esése a fi^ls szakas/on nagy, 40 cm/km Vári és Bökény között még 15 cm /km. Itt hirtelen nagyon megcsökkenik, Tokajig 8*8 cm/km. Tokaj alatt kezddik az alföldi csekély esés medre, Szolnok táján 5, Szegednél 2*5, torkolata közelében 1-25 cm/km a meder esése. .
;
A Duna árhullámának
duzzasztó hatása éppen ezen csekély esés következ-
tében egészen Szolnokig érezhet.
A Duna medrének hazánk területére es szakasza sokkal nagyobb A Kisalföldön végigfolyó vize 40-20 cm/km eséssel
esés, mint a Tiszáé.
365
MAGYARORSZÁG MORFOLÓGIAI EGYSEGE. jolyik, a Visegrádi szorosból kilépve, esése
megcsökken, Paksig
cm/km
innen a Drávatorokig 5'7 cm/km, ezután 4*4
7*1
lesz egész a
cm/km
Moldovai
szorosig.
Árvízvédelem. A bój
esésének összehasonlítása
folyóvíz
fó
hogy árvízvédelmi szempontból rendkívül fontos
kitnik,
világosiin
két
az egységes hírszolgálat.
A
csapadékmérés, a hóolvadás megindulása, a
mellékfolyók árhullámainak haladása, mindolyan megfigyelések, és melyeknek egységes végrehajtásától függ az árvízvédelem sikere. A Duna ár\dze felszorítja a Tisza vizét, a Tisza áradását pedig a Bodrog, Körös
f-
fként a sebesfolyású Maros szabályozza, illetve ersen növeli. Az árvédelem sikerének egyik fkövetelménye az, hogy az árhullámok összeés
találkozásáról tett
s
ebbl ered
árvíz
magasságáról
vidék védekez személyzete idejekorán
szülve
De
várja.
vízügy
egy
ez
természetesen
csak
államhatóság kezelésében
Ha
a
alá
kerül, akkor
az elrendezés az
ez
s
a
bajt
ha
felvidék
felké-
az
egész
cseh
állam
román állam fennható-
igazgatása, a Körös és a Maros vízterülete pedig
sága
idejérl a fenyege-
lehetséges,
úgy
van.
és
értesüljön
árvízvédelmet katasztrofális
helyzetbe sodorja.
A
Tiszának ártere aránylag nagyobb,
mint
Európának bármely
folyójáé, az árvíz pusztítása ellen 4000 km hosszú töltéshálózat védi meg azt az 2.244,000 ha-nyi területet, mely az árterére esik. E számokból képet
alkothatunk magunknak azzal az évi'l-évre fenyeget s sokszor ismétld szerencsétlenségrl, melyet az árvízvédelem sikertelensége okozhat s mely-
nek számos emberélet esik áldozatul s kiszámít hatlan anyagi kár jár nyoterümában. Ha a Tisza mellékfolyóinak
vízgyjt
letei idegen államok fennhatósága alá kerülnek, akkor ez a tiszamenti alföldi népesség élet- és va-
gyonbiztonságát megszüntetheti. IV.
A
vízierk kihasználása.
Olyan államban, mint Magyarország, amelynek szénkészlete csak néhány évtizedre nyújt reményt a gyáripar ftanyagára, s amelynek valódi kszénkészlete számba nem jöhet, életkérdés a vízierk kihaszná-
EoLLER
lása.
Miként
cím
tanulmányában
Ben
:
«Az
energiák
gazdaságos
kihasználása*
mondja «mi nem válogathatunk a vizierk
ki-
használása során a rentábilis és kevésbé rentábilis vízierk között, nekünk a vizeinkben rejl energiát egységesen és tökéletesen ki kell használni)).
VicziÁN természetes
Ede
hajtóert gyakorlatiasan
hány lóert képas
munkájában a vízben rejl úgy fejezi ki, hogy megmondju,
{(Magyarország Vizieri» ez.
kifejteni
valamely folyónak egy kilométeres szakaszán
a víz energiája. Szerinte hazánknak
7850 olyan
folyókilométer szakasza
TREirZ PÉTER
466
130 ló(i. Ez az energia több mint meg. Ezenkívül 900 olyan folyókiloméíer sza-
energiája
van, aiiielyni'k átlagos
egy millió lóernek
felel
kasz van, melynek átlagos energiája 750 lóer.
ban rejl energia
közel
Ez az utóbbi vízfolyásoknyomán leg-
Viczián munkája
700,000 lóer.
fontosabb vizeink a következk: lóer
kilométer hosszban
Maros Dráva
1593
331,890
218
288,430
G80
209,150
Felstisza és mellékvizei
777
162,160
Olt és mellékvizei
777
104,970
Vág
és mellékvizei és
Mura
és mellékvizei
melyek a többi 17, kisebb e.ej vízvidékkel együtt, a bajózha^.ó szakafeletti hozzáférhet magaslati régiókban hisvizek idején 8750 km
szok
hosszban 1.695,210
rámutat
arra,
hogy
Az újabb kelet
lóert
Viczián
képviselnek.
teljes kihasználással
ménye szintén csak a munkából indult ki
;
lót
i
re
e
munkában
2.700,000 lóer volna fejleszthet.
VicziÁN-dr. BEXEDEK-féle
vízerket tározássel 2.788,400
Ede már
vizérl érkép szciint pedig a
fokczhatjuk.
ftnti vízerfölvételbl,
Eogdánfy Ödön
mint fgytdüli níagyar
szerinte a magyarországi
vizekben rejl
véle-
forrás-
energia
3 miUió lóervel egyenérték, de megjegyzi, hogy ezt az energiát tarozással
Steller Antal mérnök véleménye szerint a magyarországi vizekben rejl energia lényr gesen meghaladja az 1*7 millió lóert, mert a
lehet fokozni.
tervez mérnölmek nem a minimális
hanem olyan vízmennyiséget 250 napján
áll
vízmennyiséggel
kell alapul vennie,
számolnia,
kell
mely az évnek legalább
rendelkezésre.
Vízierinknek eddigelé 1 0%-a sincs kihasználva. Szóbajöv vízmveink a Tisza, Tarac és Bisztra folyókon 72,000 lóert szolgáltatnak. Engedélyezés alatt
vannak Pozsony, Máramaros, Bihar, Krassó-Szörény
és
Zala megyék-
ben 460,000 lóert kép"sásel vízmveink 258 millió korona ^beruházással.
A
teljesítményt fokozni lehet azzal,
hogy a
vízkivétel helyén a víz-
Alkalmas terepviszonyok között pedig völgy-
szintet duzzasztással emelik.
zárógátat építhetünk, hogy a mögött az árvizeket gyjtve, tartalékvizet tároljunk, amely az év vízszegény napjainak hiányait pótolná.
Darányi Ignác minisztersége alatt az Papp Károly geológus segédkezéséve 1 a
már
ben zetét
el is
egy
nagyszabású
aradi kultúrmérnöki hivatal
Fehér körös völgyévölgyzárógát terve-
készítette, amely Bvád
fölött az egész
Körös
völ-
gyét elrekesztvén, néhány völgyi község elfuUasztása árán nagyszabású
turbina -telepek alapját vetné meg. Emellett az év minden szakáb-n egyenletes
vízmennyiséget szolgáltatna az Alföld számára.
Aranyos gyönyör völgyét,
s
Ha
végig járjuk az
látjuk Torda felett Várfalvánál az 1500 ló-
MAGYARORSZÁG MORFOLÓGIAI EGYSEGE.
ers
867
3 turbinát, aiiKly a leégett cellulózé gyárat villanyervel ellátta, s
részben Torda várost világította, ha följebb a topánfalvi brgj^ár turbina -telepét látjuk, mely néhány év alatt kis várossá alakította,
e
piszkos
gyönyör
községet
csinos
szívünk elszorul annak a láttára, hogy az Aranyos és
egyéb erdélyi folyók mivé alakíthatták volna át csekély befektetéssel
hazánk hegyvidékeit. A Magyar medencébe öml vizek tömege igen nagy ingadozásoknak van alávetve, mely változások tisztán a Magyar medence felett uralkodó szélsséges klima hatásának eredménye. rilágos
képét nyújtják azon
A nagymérték
mérési erdemények,
ingadozásnak
melyek a
Tisza víz-
tömegének változásait tárták fel Szegednél a Maros torkolata alatt. 1904. évben l^Y^ milliárd m^ vizet vezetett, 1912. évben 37^ milliárd köbméterre de még ez is mélyen alatta maradt annak a szökött fel a vízhozam víztömegnek, amely 1879. évben folyott le a Tisza medrében. Ez évben ;
ugyanis
53^
milliárd köbméter volt a lefutó víz tömege. Általában
1
láYa
arányú az egyes évek víztömegeinek ingadozása. Ez a nagy bizonytalanság, mely az egyes évek víztömegei között van, akadályul szolgál annak, hogy folyóink vizeit minden további berendezés nélkül
használhassuk
fel
mszaki
célokra
a mellékfolyóknak vízellátására oly célból,
;
nevezetesen
erkifejtésre,
hogy azoknak kisviz szakaszai
használhatók legyenek hajózási célokra s végül az Alföld aszályos klima uralma alatt lév mezgazdasági üzemeknek öntöz vízzel való ellátására.
is
Mindezek a
mszaki berendezések
állandó
vízszolgáltatást
igényelnek,
ennélfogva csak úgy létesíthetk, ha a folyók víztömegeinek természetes ingadozásával járó bizonytalanság kizáratnék. s
A csapadékvizek tarozása céljából a folyóvizek fels szakaszán a hegységben egyes völgyek alsó nyílásán nagy gátakat építenek s ennek segítségével a tavaszi árvizek egy részét felfogják
s
lefolyásukat az egész
évre arányosan elosztják. Ilyen berendezéssel lehetvé válik a vizier gyár-
csekélyviz folyókban a hajózásra szükséges víz biztosítása s végül az alföldi mezgazdaságnak öntözvízzel való ellátása. Egy pillantást vetve a VicziÁN-féle térképre, rögtön tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent a megszkített Magyarország számára a hegyvidék
ipari félhasználása, a
hegyvidék elfoglalásával nemcsak a szénás vasbányákat veszik a foglalók birtokukba, hanem megfosztják a megmaradt Magyarország népet attól a lehetségtl, hogy a szén helyett más errl gondoskodhassék, villanyosság fejlesztésével a szénbiányon segítlekapcsolása.
Az északi
és keleti
hessen. Hiszen valószín,
hogy az északi felvidéken a cseh nagytke, a
keleti hegj'Ségekben pedig a francia
nagytke megépíti
a völgy zárógátakat
Magyarországnak jó pénzért fog
vizet szolgáltatni.
Minthogy azonban
s
e
szolgáltatás
renciával
árát teljesen
körülzárt
sem szabályozhatjuk,
a
helyzetünkben semmiféle konkur-
vízszolgáltatás
egészen
monopohum-
TREITZ PKTKR
368
jelleg
lesz,
az eredményt mindenki elre kiszámíthatja, vagyis
meg-
a
szkített Magyarország lakói a külföldi nagytkének örökös adózó jobbágj^iivá válnak. Y.
A
pannóniai medence klimája.
Magyarország éghajlata három nagy klimavidék érintkez helyén mind a háromnak befolyása alatt áll. A Magyar medence északnyugoti oldalán az Atlanti-óceáni klimavidék, a déli részeken Földközi-
lévén,
tengeri klimavidék, a keleti részeken pedig az ázsiai klima érezteti hatását.
A három
klima befolyásának határa a hegységben és a dombvidéken
megjelölhet, azonban az Alföldön elmosódott
s
még
az egyes években erseb-
ben uralomra jutó klima javára eltolódik. A hmérséklet évi középértéke (a tengerszín magasságára vonatkoztatva) délrl észak felé
hanem
1 2° -ról
8° C-ra csökken.
A csökkenés nem egyenletes,
az orográfiai szerkezet szerint módosul. Télen az ázsiai éghajlat
hatása alatt az izotermák keletrl nyugat a Földközi-tengeri
felé
tolódnak
el,
nyáron
és
sszel
éghajlat hatása érvényesül, az izotermák akkor kelet-
nyugoti iránynak. Július folyamán mélyen beöblösödnek az Alföldre, felé
sz
azonban az öblösödés mindinkább kisimul. Az évi ingadozás rendkívül
nagy, átlagosan 51° (abszolút ingadozás 65° —66°). 12° -13=* C-t tesz Id.
A
napi
ingadozás
A c s a p a d é k. A három éghajlat befolyását legjobban kimutatja a csapadék eloszlása. A Földközitengeri klimavidék hatása az októberi cs-
maximum nagyságában jut kifejezésre, míg az ázsai éghajlat hatása a nyári esmaximumban nyilvánul. Az szi esmaximum nyugatról kelet felé csökken s az erdélyi medencében már hiányzik. A csapadékeloszlás határozza meg valamely vidéknek növényökologiai
klimáját, ez a meteorológiai ténj'ez
mezségi és erdségi növényformáció klimája közötti különbségeket. A mezségi klímának fjellemvonása a nedves tavasz és nyár, száraz sz és tél. Minden más eloszlás az erd vegetációnak kedvez. Hazánk területén hulló csapadék évi mennyisége 480 —1200 mm között in-
juttatja legjobban kifejezésre a
is vannak, ahol 400 mm az évi csapadék mennyisége (Gneixendorf bei Krems 1908—1913. idközben az évi csapadék mennyisége 332 mm volt) s ezek a vidékek növényökologiai tekintetben mégis nedvesebbek, mint az Alföld 500 mm csapa dékú része, mert az a
gadozik. Ausztriában olyan területek
kevesebb csapadék az egész év tartamára arányosabban van elosztva az szi idényre
is
jut arányos mennyiség.
A német
kevesebb a csapadék, mint az Alföldön (490
s
belle
alföld egyes helyein szintén
mm átlag), s ez a terület
klima
mint a mi 500 -600 mm-es alföldi vidékeink, mert a csapadék arányosan oszlik el az egész évre, míg az Alföldön a tavasz és nyárel nagyon nedves s az sz és nyárutó aránytalanul száraz.
tikai tekintetben mégis sokkal nedvesebb,
369
MAGYARORSZÁG MORFOLÓGIAI EGYSEGE.
legjobban.
kii nm jellegét
no vény geo gráfiai térkép tünteti fel növények között az erdei fák, illetve az erdi ípusok elterje-
Valamely vidék
A
a
désének határa juttatja a legélesebben az egyes klimatípusok elterjedését érvényre, minthogy az erdtípusok tenyészeti feltételei, klima és talaj iránt támasztott igényei
mf glthets pontossággal ismeretesek. Ezek alapján
a Magyar Medence klimatípusainak az elhelyezkedését erdtípusok elterjedése alapján tudom legjobban feltüntetni. A kgnedvesebb klimát igényli a
fenyerd. A fenyerdnek
elterjedési
határa fogja tehát hazánkban
a klimatológiai szempontból legnedvesebb részeket kijelölni.
A
második
fokon következik utána a bükk, mely már sokkal kevesebb klimatológiai nedvességgel
is
megelégszik.
A harmadik
fokozat a kevert
lomberd
zónája,
mely erdtípus már száraz kiin:ájú helyeken is megél, ott, ahol az altalajvíz magasan van. Ilyenforma éghajlatú vidéken a magasabb dombok és fensíkokon erd már nem tud kifejldni, ilyen helyen csak füvek és virágos növények élnek, a fák a völgyekbe szorulnak le, ez az igazi mezség növényzetének eloszlása, típusát az erdélyi medencében találjuk Mellékelt térképen öt fklimavidéket jelöltem ki. alföldi típus,
még több
beri
esmaximuma
révén az
nagy szárazság már
a
kifejldésének kedvez.
A
bükk
A
A
IV-ik, a
szi esmaximum
részre oszhk a nyári és
alapján. Nevezetesen a 700
fel.
nagy
elterjedése
mn>es csapadékvonalon belül es rész az októerdklimába tartozik, de az szi est megelz vegetációját meggátolja,
s
csak a lombos
Y-ik klimavidék az erdélyi mezséget
IV. táblabeli térkép nagy vonásokban
jelzi a
erd
jelzi.
Magyar medencében
továbbá a mezgazdasági üzemek típusainak eloszlását az Alföldön, valamint a hegyvidéken, továbbá meg arra is szolgál, hogy bizonyos, a klima iránt meghatározott követelményeket támasztó ipartelepek alapítására megfelel vidékeket feltüntesse. az stermelés ágazatainak
Klima
eloszlását,
és a fonó- és
szövipar. Köztudomású
dolog,
hogy a
fonó- és szövipartelepek üzemfeltételei között fontos szerepe van a klimatikai nedvességnek, vagyis versenyképes ipartelepeket csak oly vidéken lehet
amelyeknek a klímája az év egész folyamán nedves. A leveg és szi idény alatt sem szabad egy
alapítani,
páratartalmának még a száraz nyári meghatározott
maximum
anyag kemény
és rideg s
alá szállani,
finom
különben a fonáshoz használt nyers-
szálat
nem
lehet belle fonni. Dr.
Sávoly
Ferenc vizsgálatai szerint hazánkban csak a felvidéknek és a keleti országrésznek hegyektl övezett völgyeinek van olyan klímája, mely fonó- és szöv-ipartelepek alapítására alkalmas.
Nem
véletlen
mve
tehát az,
hogy
a meglév ipartelepeink mind ide a hegyek közé húzódott fel. Abban az esetben, ha a hegyes országrészt a Magyar medencétl
elvágják
s
valamely
külföldi
államhoz csatolják, ezzel egyszersminden-
és szövipar kifejldését. A megörökös adófizetésre feldarabolásával népeit az ország Magyarország maradó
korra megakadályozzák a
magyar fonó-
TREITZ PÉTER
370
Minthogy az aszályos területre szorítkozó niegszkített Magyarországban ily irányú ipartelep létesítésére alkalmas hely nincs, a meg-
szorítják.
maradó Magyarország gyarmata
lesz
azon népeknek, akik iparukkal terményeket feldolgozzák.
szállított nyers-
VI.
A klíma
Az egymást követ
mködése nem dik, a
és
a
mindörökre
stermelés viszonya.
geológiai
korokban különféle a földalakító erk változó; míg az egyiké megnve ke--
hanem
volt egyforma,
másiké ellenben megcsökkenik.
A
geológiai negyedkor elején a vulkáni
mködés
csak igen kis terjedelmvé vált, ezzel szemben a víz és a szél földmunkája rendkívüli módon megnövekedett, elannyira, hogy minden más tényeznek mködését túlszárnyalta s eredményeiben felülmúlta. A mozgó víz és a szél hatásának nagy eredményeit Európa felett uralkodó klímának szárazra való elváltozása tette lehetvé. Száraz és aszályos klima alatt a hegyekrl lerohanó esvíz és hólé nagytömeg hordalékot sodor le magával s azt a folyóvizek árterületén rakja le. A nedves tavasz nyomán a nyári aszály olyan hirtelen következik le, hogy az árvíz lefutása után szárazon maradt porondok begyepesedésére nem jut id, úgy hogy a porondok felszíne kopáran marad. A porondok laza anyagát a szél csakhamar kikezdi és megindítja. A' szél a homokot maga eltt hajtva, parti dnékbe halmozza fel, a finomabb szem anyagot, az ásványport és ásványlisztet kirostálja a mozgó homokból, szárnyaira kapva messze vidékre szállítja el. Ebben az idben kezddik az alföldeken a kavics- és futóhomokterületek kialakulása, s a felkavart ásványpornak és lisztnek a hegyek és dombok lejtire való lerakódása. A porhullás különösen akkor fokozódott rendkívüli módon, amidn Európa északi felét vastag jégpáncél borította be. A jégtakaró déli végén alakító
a jég olvadó vize óriási területeken ömlött szét, f<ágú árterületen rakta le azt a
jég a
hegységbl
ide lehozott.
hatalmas
Ezekrl
pusztaságokról származott annak a
Európa középs
és déli részét
ezen a mérhetlen nagy-
s
tömeg
kzúzadékot, melyet a
a beláthatlan kavics- és
kpornak
és
vastagon belepte.
homok-
klisztnek anyaga, mely
A hegyeken
és
dombokon él
lerakódott hulló porból lassanként vastag takaró vált, melyet a rajta
növényi
élet
különböz
földféleségekké alakított át. Ilyen a származása a
hegységekben található szürke szívós agyagnak, a bükkerdk alatt ható laza állományú sárga földnek vörös agyagnak.
A magyar medence
s
a déli országrészek hegyeit
talál-
befed
aszályos klímájú részében lerakódott
porból lösz alakult, a mocsaras, ingoványos területek fenekén pedig egy ZBÍroB fekete agyag,
mely termékenysége révén oly nagy
hírre tett szert.
MAGYARORSZÁG MORFOLÓGIAI EGYSEGE.
A hegyeknek fennsíkjain,
a hegyek és
371
dombok enyhe
hajlású k^jtin
tehát az az anyag szolgáltatta a mai termtalaj anyakzetét, melyet a szél a fentemlített árterületekrl felkavart
A
hegyeknek
és
domboknak
talajhoz, ahol ezt az eredeti
kzet került Az alföldeken
eredeti
s
a hegy- és dombvidékre rászórt.
kzete csak ott keveredik a termtakarót az esvizek lemosták, úgy hogy az eredeti
a napfényre.
származású a
kétféle
talaj
anyakzete. Frészében
szintén hulló por szolgáltatta a szántók és rétek talaját, csak a folyók
menti mély völgyekben találunk olyan területeket, ahol a folyók árvizébl leülepedett iszap adta a termtalaj anyakzetét.
kzetbl a
A
kétféle
eredet nyers
alakította ki a növényi élet a talajtípusokat: barna erdei talajt,
mezségi talajok
válfajait s végül a székes talajt.
A
klimatérkép világos képét adja az stermelés formáinak, kivehet belle az országnak az a része, melyen az erdmívelés még haszonnal jár, nevezetesen az a rész, amelyen a talaj mezgazdasági
mívelés alatt oly
csekély jövedelmet hajt, hogy az ott virágzó erdkultura jövedelem tekin-
tetében sikeresen versenyezhet a mezgazdasági üzemmel.
fenyerd
Elssorban a
bükkerd zónája jön ebbl a szempontból tekintetbe. A dunántúli bükkerd zónája már nem eshet ilyen számítás alá, mert ott a mezgazdasági üzemek jövedelmezsége még a zónája, azután a vele határos
hegyes vidéken
is
messze túlhaladja az erdgazdaságokét. Maradna tehát
valódi erdtalajnak az az országrész, amelyet a csehek és
románok akarnak erdbirtokoknak 1.646,033 ha kiterjedése s 1911. évi becslés szerint 215.081,000 K érték. Mai értéke természetesen megközelíti az egy milhárd koronát. De még sokkal nagyobb erdterület van a községek és magánosok kezén. elfoglalni.
E
területen
lév
összes kincstári
Mindezen nemzeti kincsnek birtokáért versengenek a hódító szomszédok, e számok is világosan bizonyítják azt, hogy hódító hadjáratukban a nemzetiségi kérdés csak cégérül, igazi szándékuk elfödésére szolgál. I. Északon. Árva, Trencsén,
Ung
és
Túróc.
Bars, Hont, Liptó, Nógrád, Xyitra, Pozsony, Zólyom, Abauj-Torna, Borsod, Gömör, Sáros, Szepes,
Zemplén megyék területén 2.767,000 hektár
erd
van,
ebbl 331,815
hektár kincstári birtok.
Erdélyben 2.807,000 hektár erdségbl 537,897 hektár kincstári
II.
birtok. III.
Krassószörényben,
hektár kincstári erd.
Temesbeo 727,000 hektár
erdbl
263,471
Összesen 6.291,000 hektár erdbirtok (1.132,183
hektár kincstári erdvel) az, amelyet a cseh-tót, oláh
és
szerb impérium
hazánktól elrabolni óhajt.
A
klima jellege nemcsak az erd- és mezgazdaság mívelésére
alkal-
TREITZ PÉTER
372
mas
területeket jelöli ki,
hanem
az egyts klimatípusok a mezgazdasági
üzemeket is a maga képéhez idomítja. A mezgazdaság berendezésének mindig alkalmazkodni kell a klimához. A nedves klima inkább a növényeknek zöld hozamát emeli, a száraz klima elltnben a magtermést. Ez a szabály már magában véve meghatározza az egyes klimatípusok alatt
lev mezgazdasági üzemek
irányát.
A
kultm'-
növények hatalmas zöld tömegét egy nagy állatállomány értékesíti legjövedelmezbben, a magtermést pedig a gabonanemek termelését célzó üzem. Ebbl következik, hogy a nedves klímájú hegyvidéken az állattenyésztés a fjövedelmi forrás, másodszor, hogy az Alföld aszályos jelleg klímája alatt az állattenyésztés csak abban az esetben fog magas fokra emelkedni, ha a takarmányfélék zöld hozamát öntözéssel a kell mennyiségre eme'jük. Eddig az alföldi nagy gazdaságok állatállom.ányukat a felvidékrl pótolták, ezután ha ez az állattenyésztésre hivatott országrész ellenséges külfölddé
akkor az alföldi gazdaságok állattenyésztésüket nagy mértékben hogy fokozzák. Ebben az esetben válik' a rétöntözés szükséges berendezéssé, mely nélkül az alföldi gazdaságok üzeme belterjes irányban nem fejleszthet. De nemcsak a nagy gazdaságokra áll ez a szabály, hanem még inkább a kisgazdaságokra, amelyekben egy bizonyos terület földdarabnak több ember és több állatnak élelmét kell szolgálnia, mint a nagyválik, kell,
birtokoknál, ahol
f
gy-egy szántó csak egyszer egy évben hozott termést.
A többtermelésnek
ménye
van, nevezetesen:
elkészítéséhez
term
;
az
1.
Alföldön három követel-
több talajmível eszköz
kell a vetés
több eszköz több mechanikai ert igényel,
2.
s
kell
a 3. talaj
erejének több termeléssel járó nagyobb kihasználását több trágya-
val kell visszapótolni
erkrl
szóló
ene a
s
célra az állatlétszámot kell
fejezetben olvastuk,
emelni.
A
vízi-
hogy a hegységek lekapcsolásánál a
mechanikai er szolgáltatása is az öntöz viz beszerzése lehetetlenné válik vagy nagy adóhoz kötdik. Továbbá a szén- és a vasbányák elfoglalásával gazdasági gépiparunk is elpusztul. Látni való tehát, hegy az ország egysége a többtermelés kérdésével szerves kapcsolatban van.
VI. Papp Károly
Magyarország bányászata.
dr.,
egyetemi tanár adatai alapján Magyarországban a megelz, 1913. évben
bányászati és kohászati termelés értéke a háborút elérte
maximumát
221 milló koronát, de
még
a háború második évében
is
meghaladta p 200 millió koronát. Ugyanis Magyarország bánya- és kohóipara a hivatalos adatok szerint ^* az 1915. évben 203 millió korona értékforgalmat közvetített. Ebbl felénél több, 110 millió korona, a szénbányászatra esik,
míg a vasbányászat
és
vaskohászat alig 40 milUó korona értéket
produkált a háború második évében.
A
BÓtermelés értéke meglehets állandó,
MOHKOIOCIAI
MAC.YAHOliSZÁr;
373
F.(:vsÉ(;K.
miként évek óta, úgy 1915-ben is, 36 millió korona körül volt. Ez a három fontos termék, ú. ni. a szén, a vas és só kereken 92%-át adja az ország összes bánya- és kohótermelésének.
A
többi
niívelési
fém-, réz-, ólom-, antimon-, aluminium-, higany-,
ágakra, ú. m. a nemes kénére-
bányászatra az össztermelés pénzértékének csak 8%-a
Ezek
számok körülbelül
a
bitumen-
és
esik.
hogy hazánk bányász kodásának
jelzik,
súlya eddigelé a szén, vas és a só ásványkincseiben volt
Kszéntermelésünk
I.
évben érte
eddigelé a háborút
megelz
fejldésének tetpontját, amikor Magyar-, Horvát-
el
s
1913-ik
Szlavón-
ország összes ásványszén-, tehát kszén-, feketeszén-, barnaszén- és lignittermelése meghaladta a 10 milHó tonnát, azóta azonban 9.260,000 tormára
Ha
csökkent.
ezek után egy pillantást vetünk a jövbe, úgy a következ
kép tárul elénk:
|^
Ásványszénkészletünk, kszénszükségletet,
vesszük fel,
alapul,
hanem
vagyis
Va
s é r c
t
e r
az
(1717
utolsó
millió tonna)
évtized
évenként félmillió tonna
évre
úgy mintegy 65 II.
csak
ha
nem
ia a
fokozatos termelését
emelkedést tételezünk
elegend.
me
1
é s
ün k
maximuma ugyancsak 1913-ban
rohamosan csökkent, s 1915-ben csak 1 .238,000 tonna volt. A nagy csökkenés oka egyedül a háború, minthogy a 72,000 bányász közül a háború els hónapjaiban 23,000 képzett bánya és koüómunkás vonult be, akiket semmikép nem pótolhat az a 3200 hadifogoly, akik között csak 160 képzett bányamunkás akadt. volt, y
mikor
elérte a 2 millió tonnát, azóta
Vasérckészletünk
(144 millió tonna), évenként 25,000 tonna
55 évre biztosítja hazánk szükségletét. ni. A harmadik fontos anyag a s ó, emberileg szólva kimeríthetetlen tömegben van hazánkban. Ugyanis a Kárpátokban s Erdélyben mintegy 25 nagy sótelepet ismerünk, amelyek közül jelenleg csak 9 bánya van mívelésben, s csupán ezek készlete több száz évre elegend anyagot ad. A konyhasó külkereskedelmi forgalmunkban is jelentékeny kiviteli cikk.
emelkedést véve alapul,
A
elssorban
kivitel
Bulgária
Olaszországba, Afrikába,
st
és
Szerbia felé irányul, de exportáltunk
Braziliába
növekedett az ipari só használata
is.
is.
Az utóbbi években mindjobban ammóniák- szóda-
így a marosújvári
gyár évenként 35,000 tonna sót dolgozott
fel.
Mívelésben
lev sóbányáink
vannak Aknaszlatinán, Parajd, Vízakna, Marosújvár, Torda és Désaknán. IV. Eme három bányaterméken, a kszén, vas, és ksón kívül még két nevezetes anyag van hazánkban, amely nagy jövt ígér iparunknak, ez a két termék az aluminium ércei, ú. m. a bauxit ós az a 1 u n i t. Mindakét anyagot a múlt évtizedben fedezték fel a geológusok, 8 már a háború folya:
mán elre IVa.
A
bontogatja szárnyait
métermázsát vittek FMtani
k.i/lönv
jövend iparunk eme
aluminiumércbl
bihari
.
ki
5^1. VI II.
Németország kot.
1018.
fontos két faktora.
már eddig 2 év
óta több milhó
öt bauxitgyárába hadicélokra, s csak
36
TKHír/ PKIKK
374
az a kivunaiob, hogy a háború uian az ercet itthon dolgozzák fel. A Biharhegység bauxit készlete Papp K. szerint 3.000,000 tonna érc. A Biharhegység és Dalmácia aluminiumércei nem oly jó minségek ugyan, mint a franciaországi bauxitok, de ha honn, olcsó
50-60
t'setre
A
ervel dolgozhatjuk
évre függetleníthetjük hazánkat
e
téren
úgy minden
fel, is
a
külföldtl.
u n i t ból ép úgy, mint a bauxitból, timföldet lehel gyártani, tehát fémaluminiumot is. A beregi alunitokból évi 14,000 tonna IVfc.
beregmegyei a
timföldtermelés
A
V.
f é
1
50 évre elláthatnók gyárainkat nyersanyaggal,
mellett
m b á n y ás z a
t
r
ó
1
a
következket mondhatjuk.
Hazánk
hegységeiben a legritkább fémek találhatók, amelyeket évszázadok óta
bányásznak. Azonban eme fémek, hogy úgy mondjuk, csak mutatóban vannak meg, mint egy kiskereskedésben, a portékák mustra gyanánl szétszórva. A nagy külföldi, tengerentúli ércmezkhöz képest, százszorta, ezerszerte kisebb ércfészkek, a néhány centiméteres telérek azokkal a versenyt ki nem bírják. A háború szükséglete ugyan életre lendítette a krómérc-, antimon-, kénérc-, mangán-, réz-, ólom- és ezüstbányáinkat, de a háború után kétségtelen, hogy ismét nagyobbrészt megszüimek mindezek,
legföljebb a vasércbányászattal kapcsolatban a réz bányászata fog vala-
meddig mint melléktermény fennmaradni. Fémbányászkodásunk napjai meg vaimak számlálva, mert a telérek vékonysága miatt a régi kincstári bányákat haszonnal mívelni többé aligha lehetséges. Van azonban egy fémünk, amelyben hazánk Európa leggazdagabb országa, s amelynek nagy jövje van, ez pedig éppen a fémek királya az arany. VI. Bár az arany, épúgy mint a többi fém, szintén csak telérekben.
tehát
:
8
emellett
a
legszeszélyesebb
ségeinkben, mégis sikeresen kint a béke éveiben
is
s
irányokban
hiízódva
3 koronán felül van. Ügy,
érchrgy-
található
haszoimal bányászható, mert értéke
grammon
hogy ha egy tonna vagy
mondjuk egy köbméter ércben csak 2 gramm arany van, már akkor zeti
a
kifi-
bányászkodást. Érchegységeinkben, ahol egyáltalán arany van,
mindenhol
fölül
van ez az
jövedelmez iparág
átlag, s így
kell tkével az aranybányászkodás
lehet.
Valaha az Erdélyi Érchegység az akkor ismert világ leggazdagabb
aranybánya vidéke
volt.
Krisztus
után a második században Trajánusz
császár az arany miatt foglalta el Dáciát,
s
a hisztórikusok szerint naponldnl
másfél font aranyat termeltek a római rabszolgák Dáciában.
A
másfél-
százados római uralom alatt körülvelül tízezer métermázsa aranyat adott
Dácia
Rómának. Ez mai pénzünk szerint k galább 3 milliárd meg. Szerencse, hogy a rómaiak rablóbányászok módjára csak a legfelsbb szinteket mívelték le, mélyebbre csak a nagyon dús telérek után mentek. Eloszlása olyan, hogy a hegységet több száz méter a büszke
koronának
felel
mélységig átszel telér
kgfds
részein tartalmazza a Irglöbb aranyat; a
múlt századokban helyenkint ökölnyi nagyságú aranyhömpöly
is
akadt
itt.
M
MAC. VAK(H<SZA
(
)H K(
1
1.(
m;
|
A
I
i:(
;
875
VSK(; K.
ú. u. ceiiientációs zónában még mindig termésarany van, helyenugyancsak összehalmozódva a talajvízszintje alatt azonban megsznik a szabad arany, hanem az eredeti érc a pirit lép uralomra, amely finoman
Lejebb az kint
;
:
hintve tartalmazza az aranyat. Ez a legmélyebb zóna, amely
haszonnal míví Ihet, hazánkban sehol sincs mívelés alatt amerikai
;
még mindig
pedig az észak-
aranybányák jelenleg már ebben a Hasonló viszonyok mellett azonos kzetek között hazánkban is ugyanazt az eredményt várhatjuk, mmt a tengerentúli aranybányákban. A múlt és jelen század aranyt ermelését áttekintve, s
délafrikai hasonló jelleg
zónában
primer
dolgoznak.
hogy p százéves ciklusban arany termelésünk 1906-ban érte el maximumát, amikor hazánk 30 métermázsa színaranyat ter-
azt látjuk,
A háború második évében 1915-ben csak 18 métermázsa színaranyat váltottak be aranybevált óink 6 millió korona értékben, ugyanis a háború alatt" termelt arany jó része a tilalom ellenére
melt 12 millió korona értékben.
került. Aranytermésünk 70%-a az Erdélyrészi Érchegységbl, Nagybánya vidékérl származik. Legnagyobb aranybányáink a Brádon székel rundai 12 Apostol- Társulat, amely a háború eltt 13 métermázsa, B 1915-ben 10 métermázsa színaranyat termelt. Ezenkívül a kincstár, s még mintegy 18 kisebb bánya foglalkozik aranytermeléssel. Az erdélyi aranybányák gazdagságára jellemz példa a sztanizsai bánya, amelyet egy német társulat 1908-ban otthagyott, s Albini Gyula zalatnai jegyz pofom árért átvéve, 6 ev óta 283 kilogramm aranyat váltott be, nem is szólva az oláh munkásaitól ellopott aranyról. Eltekintve a Eudai 12 Apostol, s a kincstári aranybányáktól, a többi aranybánya mind kisipar jelleg; ezeknek a fejlesztése tehát hazánk közgazdaságának egyik fontos
külföldre
24%-a
feladata leend.
Magyarország bányászatának fontosságát gazdasági
életünkben
legjobban
megvilágíthatjuk,
ha
a
rideg
köz-
számok
világát
vesszük alapul. Fellner FRiaYES egyetemi rendkívüli tanár, a
Magyar
.Agrár- és
Magyar^ koronára
Járadékbank igazgatója, a háború kitörése eltt
ország
nemzeti
becsülte,
amelyben
vagyonát a
magyar
41
milliárd
bányák
és
kohók
tkeértékét
2,223.185,592 K, kereken 2 és \ 4 milliárd koronára értékelte. P^mez értékelés az akkori bányatermelésen alapul, olykép, hogy a magyar bányák
akkori 195 millió korona termelését tkésítve adódik ki a 2 és ^ árdnyi vagyon. Ezzel szemben a valóságban a magynrországi
termékekben részletesebben
hasonlí; hatatlanul
nagyobb
Papp
Károly
kifejtjük,
négyféle termékünkben gáz
és
ték
vasérckincsünkben
nemzeti
u.
ínintegy
vagyon
milli-
'4
bánya-
értékünk van. Miként becslése
szerint
m. ásványszén, tzegtelep, 21
fekszik.
alább
csupán
milliárd korona
földi-
ér-
IKKITZ PÉTKK
376
Ásványezénkószletünket
I.
használhatóságuk szerint a
következképpen csoportosíthatjuk. Kokszolható kszenünk A) alig
8% -a,
elenyész
tehát
összes
szénkészletünknek
csekély. Kszén- s
feketeszéntelepeink
között legnagyobb a Mecsekhegység Pécs vidéki feketeszéntelepe 110 millió
tonnát meghaladó 6000 kalóriás fekete zsiros s kokszolható szenével. A máKrassószörény megyében 10 millió
sodik figyelemreméltó kszéntelepünk
kszéntermelésünk évenkint alig érte el a tíz métermázsát, halott az utóbbi normáhs években már közel ötvenq kszenet fogyasztottunk. Koksz-szükségletünknek alig 20%-át
tonnát tartalmaz. Valódi millió millió
tudjuk magunk produkálni, a többi 80%-ban teljesen a külföldre vagj^unk utalva. Minthogy a vaskohászat alapja jelenleg a kokszon nyugszik, nehéz vasiparunk bármely
import elmarad.
Eme
ha a
külföldi
koksz-
vigasztalan helyzetünket súlyosítja az a körülmény,
hogy mai geológiai ismereteink
megmaradnának
tatlanul
megakasztható,
pillanatban
szerint,
valódi
is,
még ha hazánk
kszéntelepek
határai cserbít-
vajmi
felfedezésére
kevés a remény.
Barnaszéntelepeinkben
B)
látunk.
képet
Összes
már sokkal vigasztalóbb szénkészletünknek ugyanis 85%-a barnaszén. Leg-
nagyobb telepeink az ország déli határán a Zsilvölgyben vannak, ahol a négy bányatársulat 90 km* területem csaknem 500 millió torma készlettel rendelkezik. Második nagyobb telepünk országunk északnyugati részén Nyitra bánya Privigye között csaknem 300 millió tonna barnaszenet tar-
A harmadik
talmaz.
szénmedence, szerencsére fvárosunktól alig 60 km-re,
Tatabánya, Felsgalla határában 200 milhó tonna rejt
mélyében.
vámegyében 160 telepek összlete,
kitn
barnaszenet
Nagyságra negyedik a Sajó völgyi-telepek vidéke Borsod millió
tonna,
ma már
alig 65
s
ötödik a
Salgótarján-vidéki
lemvelt
milHó tonna barnaszénmennyiséggel.
Barnaszéntermelésünk a tényleges szükséglettel lépést is az utolsó normális évben 88 milHó q barnaszenet termeltünk s ahg
tart,
mert
^ millió q
barnaszenet importáltunk.
C) teszik,
8
7%-át szénkészlet ünknek összes Ligni11 e1e peink ezek legnagyobbrészt Horvát szia vonországokban és a Székely-
földön vannak. Összefoglalva
kszén-, barnaszén
Magyarország
bogy
1765-tl
hgnit telepeinket,
174.880,928
azt
tonnát
látjuk,
termelt
ha még hozzávesszük az 191 O-t ol 1918-ig tonna szén értékét, úgy kimondhatjuk, hogy
1,865.577,308 korona értékben,
termelt több mint 60 millió
1910-ig
és
s
hazánkban eddigelé legalább is másfélmilliárd korona érték ásványszenet termeltünk. A magyar birodalom összes remélhet ásványszénkincse 1,717.707,418 tonna, amelynek értékét a háború eltti legminimáhsabb 10 koronával számítva (mmázsánkint 1 K) ásványszéntelepeinkárral :
:
MAOVAH(M!S/.ÁO
>r()l!F()l/)01A[
l'.r,
YsÉGK.
377
ben 17,177.074,180 K, vagyis több mint 17 milliárd korona érték, nemzeti vagyon fekszik.
Tzegtelepeink
Dr. LlszLÓ GAbor felvételei szerint Somogy vármegyékben, tehát a Fert és Balaton mentén terülnek el, azonkívül Szatmár megyében az Ecsedi-láp mentén, továbbá Árva és Csik megyékben vannak kiadósabb tzegteleII.
legnagyobbrészt MoBon, Zala és
peink.
A
szorosabb értelemben vett Magyarország
1,223.900,000 köbméter,
1^4
150.. 000
hektár lápterti-
köbméter tzegkészletünk volt, ami hozzávetleges becslés szerint 300 millió tonna 4000 kalóriás tüzelanyagnak felel meg. Emez alacsony f üterej anyag értékét tonnánkint 5 K-val véve, tzegtelepeink (300.000,000 tonna á. 5 K) mintegy letén
vagyis
1.500,000,000 korona, seltek. Sajnos,
vagyis
niilliárd
korona nyorsértéket képvi-
másfélmilliárd
tzegtelepeink egy részét már felgyújtották,
s
így
tznek
estek áldozatul,
Földigázkincsünk fkép
III.
az
Mezségen,
erdélyi
de
általában az egész Erdélyi Medence területén tetemes gazdasági értéket
A metán gazdasági jelentségóc a fölfedezés idején kissé túlbenem vették ugyanis figyelembe, hogy az olcsó fter magában még nem elég az ipar megteremtésére. Azonkívül a gáz mennyiségót
képvisel. csülték,
véve ifs
hogy a gáz
túlságos értékekkel méretezték, figyelmen kívül hagyva,
kutak néhány évtized
kiapadhatnak,
alatt
s
a forszírozott fúrások a gáztartó
rétegeket elbb-utóbb kimerítik. Tetemesebb gáztadó fúrásaink Kissármás
Mezsámsond, Medgyes, Magyarsáros, Bázna Ezek
nak.
gázkutak
a
évenkint
körülbelül 860,000 tonna juk,
Kiskapus határában van
és
m^
698.000,000
elsrend kszénnek
hogy hazánk szénfogyaztása évenkint 15
millió tonna,
gázkútjaink Magyarország szénszükségletének csak
Az
ami meg. Ha meggondol
gázt szolgáltatnak,
felel
ViT'^d
úgy erdélyi
részét
fedez
nagyon problematikus hogy milyen élettartamúnak tekintjük az egyes kutakat Pesszimisztikusabb geológusok egy-egy kút életét csak néhány évtizedre becsülik, azzal a hozzátétellel, hogy egy-egy kimerüli kút közelében az újabb fúrás már meg sem közelíti a régi fúrás gázmennyiségét optimiszhetik.
t. i.
erdélyi földigáz mennyiségének becslése
attól függ,
;
tikus geológusok egy-egy fúrás tartamát több évtizedre becsülik,
hogy újabb fúrásokkal
feltétlenül
az erdélyi gázkincset 17 milliárd a
magyar
s
terület
alaU
140
m^
gázmezk
gázt
A magasabb
körülbelül 100.000,000 tonna millió tonna
kszénnek
^rdélyi gázkincsünket
becslést
fel,
az
összes
Das Erdgas, Berlin
véve alapul, a 72 milliárd m* gáz
6000 kalóriás szénnek
pénzbeli értékét kereken 1
területe 515 km*,
tételezve
gázkészlet 72 milliárd köbmétert tenne ki (A. Pois:
1917 Pag, 86).
vélve,
m^-tl 72 milliárd köbméterig becsühk
amerikai geológusok. Az erdélyi
egy négyszögmóter
úgy
pótolhatják a gázmennyiségét. Innét
1
felel
meg.
Eme
100
milliárd koronának véve,
milliárd koronával értékeljük.
87S
TliKJTZ
A
IIl^.
Petroleum készletünk
figyelmen kívül hagyjuk, mert a 8
l-ETKlí
becslését ez alkaloniiimí
Dragomérfalva kútjai háború folyamán már néhány ezer métermázsa nyersolajat termelték, bár Izaszacsal és
azonkívül a nyit rámegy ei Egbell kútjai 43,000
olajat adtak, az utolsó
évben 5 millió korona
tiszta nyereséget
hozva
a kinfö-
petroleumtermelésünk a normális idkben alig jöhet
tárnak, mindazáltal
saámba közgazdaságunk Horvátországi
terén.
nyersolajterületünket
gázmedencében pedig eddigelé tunk. Sajnos, hogy a
nyitramegyei
mmázsa elsrend ken-
Egbell
már
is
elveszítettük, az erdélyi
nem nyomán
petróleumgázoknak nyomára
Böckh Hugó
kitn
útmutatásai
kenolajkútjai, valamint a horvátországi
akadfeltárt
petroleum-
yidék mindjárt fölfedezésük után kiestek hazánk körébl.
Magyarország vasércterm^lése
IV.
évek között eltelt 40 év alatt
10 koronával számítva 404.851,050 korona érték adódik
szük az azóta kitermelt mennyiséget
nak az
utolsó
50 évben
az
kitermelt
is,
ki.
Ha
1910
1870
40.485,105 tonna volt, amelyet
kereken
hozzáveBz-
bátran mondhatjuk, hogy hazánk-
vasércmeimyisége minimálisan
hogy nyersvasércünknek
milliárd korona értéket képvisel. Sajnos,
fél-
körül-
egyharmada külföldre került, 50 év alatt legalább 15 millió tonna ércet adtunk Ausztria kohóinak, amelyek azután tízszeres, st százszoros áron adták vissza gépek alakjában érceinket a magyar népnek. belül
Ügy els helyen
a áll
feltárt,
mint
a
reménybeli
vasércmennyiség tekintetében
amelynek
a Szepes-Gömöri Érchegység,
összes vasérckész-
lete megközelíti a 90 millió tonnát; második helyre a Hunyadi vasktelep
kerül 27 miUió, harmadik helyre a
Krassószörényi Érchegység 8 millió
tonna vasérckészletével. Horvátország csak
a
negyedik helyen
áll a
soro-
úgy Horvát mint Szlavonországok vasércben és szénben egyaránt igen silány anyagot szolgáltatnak az iparnak. Összes vasérckészletünk, Papp Károly becslése szerint, 144.400,650 tonnára rúg, amely tonnánkint 10 koronájával számítva 1,444.006,500 korona vagyont képvisel hazánk gazdasági életében. összesítve a vázolt négy ásványi terméket zatban
;
:
I.
II.
ásvány szénkészlet ünk tzegkészletünk
III. földigázkészletünk
IV. vasérckészletünk
..
1,717.707,418 tonna
m» 72,000.000,000 m» 1, '223. 900, 000
144.466,650 tonna
Összesen
Vagyis ásványszén-, tzeg-, földigáz-
és
17,177.074.180
K
1,500.000.000
«
1,000.000,000
«
1,444.666,500
«
21 ,121 .740,080
«•
vasérckészletünkben
21
korona értéket meghaladó nemzeti vagyonunk fékezik. Hí» ellenséges Mzompzédnink rabló vágya a mostani keretek
miUiárd
szeriii*
MAdVAIUtHS/,
úgy csak
Valóra válna, és
MDUniMHilAl KdVbKGK.
\(1
vasbányánk
1
'6VJ
szénbányánk maradna
fs 4
meg,
az összes többi bányatermékeink 90%-ái elveszítenk.
Magyarország kbányái
V.
egyetemi tanár monügrafiája szerint
sabb épít-
és
mköveit
Sohafarzik Fbrbno
m-
talán a földkerekség legváltozato-
A következ kfajtáink vannak namárvány, tarkamárvány, mészk, durva mészk,
tárják elénk.
gyobb tömegekben: fehér
mésztufa, traverlino, magnezit, dolomit, gipsz, alabástrom, gránit, szienit fonoHt, diorit és granodiorit, kvarcporfir, kvarctrachit,
kvarcandezit,
porfirit,
bazalt, gabbro,
dacit
riolit, liparit,
agaimat olit,
andeszit,
és
diabáz,
peridotit, szerpentin, kristályos pala,.8teatit,
kvare-
inelafir,
szalormak,
Azonkívül eruptív kzetek tufái mint jó építkövek, hidrokvarcit malomk, homokk, konglomerát, kavics és homok.
fillit.
A szkebb értelemben vett Magyarország 54 megyéjének területén kbánya volt bejelentve Fiúméval, Horvátországgal együtt 63 megyében 2515 kbányánk volt. Megyénkint átlag 40 kbánya van hazánkban. Legtöbb kbánya van (122) Nógrád megyében, Xyitra megye1900. évig 2200
;
ben 114, Zala megyében 108, Trencsén megyében 95 bánya, Krassószöré ny vármt gyében 94, Pest megyében 82, Borsod vármegyében 80, Veszprém vármegyében 75, Zemplén megyében 74, Gömör megyében 65, Zólyom megyében 54. Egyáltalán nincs kbányája 11 alföldi vármegyének. Kbányáinktúlnyomó része nem is annyira a magas hegységekben, mint inkább az Alföld és a dombok szélein csoportosulnak. Kbányáink értéke szám-
szerleg ezideig fölbecsülve nincs, de kétségtelen, hogy ezek több milliárd korona értéket képviselnek.
VIII. Összefoglalás. Végezetül ha összeállítjuk az adatokat, amelyek Magyarország természetes határainak megszüntetése
akkor
1.
az új határok felállításából származnak,
Magyarország nemzeti vagyonából
elveszíti
csaknem mindazt, ami
erdkben fekszik az északi és keleti hegyvidéken. A vesztenagysága 90%, pénzértékben kifejezve kb. 25 milliárd korona. 2. A hegység lekapcsolásával megsznik annak a lehetsége, hogy
bányákban ség
s
következ eredményekre jutunk.
a
és
a folyóvizek völgyeiben gátakat építsen
s
az árvizeket tárolja. így lehetet-
lenné válik a szénhiány pótlása villanioservel. 8.
meg
Az ármentesítés, nehezítve
lesz 4.
Az
alföldi
s
illetve a tavaszi
árvizek elleni védekezés nagyon
sikere kétségessé válik.
mezgazdaság üzemében
a
termésfokozás, a hegyvidéki
állatállomány pótlása, csak öntözéssel lehetséges.
állam alá tartozó vízért oly
nagy
nagytke
árat
fognak
szolgáltatja, fizetni,
hogy
Ha
akkor az ez az
az
öntöz vizet idegen mezgazdák e
alföldi
adó az öntözést kockázatos
változtatná,
vállalattá
(
bbl
az
lekmdhetltn akadálya alakulna ki államnak fizetend adóhoz kötné.
A
felsorolt
mezgazdaság fejldésének egy
alföldi
többtermelés lehetségét
s a
feltételek szerint a
egj' külföldi
nagy világfelszabadulásnak az
a for-
mája, amelyet a mi ellenséges szomszédaink kívánnak, mely minden nép-
nek függetlenséget, kultúrát
és haladást hoz, a
magyar nemzetnek függést,
szegénységet és örökös szolgaságot jelent
Nem hiszem, hogy a nagy nemzetek ezt akarva készítenék el, s talán használunk az ország ügyének, ha a való tényállást a külföld eltt is ismertetjük. Ezt a célt kívánja munkám is szolgálni. Irodalom, Fekete
és Blattny F. Erdészeti jehntség fák és cserjék elmagyar állam területén 1913. 2. LóczY Lajos dr.: A magyar szent korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közmveldési és közgazdasági leírása. Buda1.
:
terjedése a
pest, 1918. 3.
Egy
Papp Károly
dr.:
A magyar birodalom
térképmelléklettel és 255 ábrával.
vasérc- és kszénkészlete.
Budapest, 1915. 1-964. oldal.
Ára 20 ke róna. 4.
Papp KÁROLY dr.: A bányászkodás közérdek továbbképz tanfolyam. IIL köt.
államtudományi 1 -25. oldal. 5.
és
Vilmos:
Jog-
Budapest,
A magyar biiodalom
és
1914.
ásványvizei
fürdhelyei. Budapest, 1907. 6.
a
Hankó
Papp Samu
részeirl.
EoLLER Ben: Az energiák gazdaságos
magyar
IV. Budapest, 1918. 7. 8.
létez
megoldására.
kihasználása tekintettel
Át menet gazdasági
Tanács
Ára G korona. EÓNA Zsigmond: Magyarország éghajlata. Budapest, 1907. SoHAFARZiK Ferbno dr. A magyar korona országai területén 1
190. oldal.
:
kbányák 9.
gyökeros
szénkrizis
ismertetése.
1
térképpel. Budapest, 1904.
Strakoszki: Die Grundlagen der Agrar^virtschaft
in
Österreich.
Wien, 1917. 10.
Viczián Ede: Magyarország vizieri. Budapest, 1905.
11.
Vezet
a m. kir. földtani intézet
múzeumában. Budapest, 1909.
12.
Wahlner Aladár: Magyarország
bánya- és kohóipara 1915-ben.
Bányászati Koh. Lapok 1917
jul.
1.
és 13.
szám. Budapest.
IV.
sca tnire^^-
2305* líagyianya,
^^bl«si+
VV ÖmKíVo
1
TÁBLA.
FÖLDTANI KÖZLÖNY XLVin. KÖTET,
1918.
IV.
TÁBLA.
KeI.ho8sz.38Ferró-tól LITH.KLÖSZ GY fSFIABUDAPESr 8125
CARTE DES SOLS DE LA HONGRIE. (CLASSIFICATION NATURELLE SELON LES ZONES DE CLIMATS) par PIERRE RÉGION DES MONTAGNES. I.
n.
Zone des Zone des
de foréts de
foréts
RÉGION DES COLLINES ET DES PLAINES.
pins.
III.
Zone des
hétre.
IV.
Zone de
foréts mixtes
á
feuilles
la steppe artificielle.
caduques.
TREITZ.
IV. a) Petité Plaine hongroise. IV. b)
Grandé Plaine bongroise.
V. Steppe naturelle (Climatique.)
AZ INOVEO DELI FELÉNEK FÖLDTANI VISZONY AL Ferenczi István
Irta
—
Az V.
táblával..
dr.
—
meg hazánk amely munkásságnak célja az ENy-i Kárpátok tüzetes tanulmányozása, majd ezek megismerése alapján a Magastátra és a hozzátartozó hegyvidék részletes feldolgozása. Lóczy Lajos egy. tanár úrnak, a m. kir. Földtani Intézet igazgatójának kitüntet bizalma révén, munkaterületem a maghegységek egyike, az Inovec-hegység lett. 1914-ben kezdtem hozzá a munkának a hegység D-i végén, a következ években É-ra haladva annyira jutottam felAz
ÉNy-i
1913. év nyarán nagyszabású geológiai munkálkodás'indult
részében,
vételeim során, hogy a küls munkából
ÉNy-i
részén.
Bár az egyes
Intézet Évi
már csak kevés van hátra a hegység
eredményeimrl
évi
jelentéseiben már
szóló jelentések a
Földtani
^ és az els évben végzett fölvételekrl szóló jelentésemet, miután intézeti elfoglaltságom miatt magarn nem lehettem jelen, dr. Vigh Gyula volt szíves bemutatni egyik régebbi szakülésen,^ úgy gondolom legjobban megoldottnak ezen kis ismertetésem célját, hogy a már részben közzétett eredményeket az 1917. évi kutatásaimmal kiegészítve, egységes képben igyekszem vázolni a hegység feldolgozott D-i
napvilágot
is
láttak
részének geológiai viszonyait.
Az, Inovec-hegység tudvalevleg a az] É-ra
lev
trencséni
Vág
és
Nyitra folyók között terül
hegyektl mély horpadás választja
el,
el,
amelyen a trencsén-
nagytapolcsányi vasútvonal halad keresztül, D-i vége pedig elvész a Kisalföld
peremét képez halomvidéken. Az orográfiailag
is
kifejezetten egj^séges, D-re
Ferenczi István Galgócz és környékének geológiai viszonyai. Földtani Intézet Évi jelentése 1914-rl. 208—229. o.) Dr. Ferenczi István: Az Inovec-hegység Pöstyéntl K-re es részének geológiai viszonyai. (A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1915-rl, 131 159. o.) Dr. Ferenczi István: Földtani megfigyelések az Inovec középs részén. (A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1916-ról, 138—169. o.) ^
(A m.
Dr.
:
kir.
—
^
L.
Jegyzkönyvi kivonat a Magyarhoni Földtani
2 7-iki .'^.akülésérl (Földtani Közlöny, 1915.
XLV.
k. 510.)
Tái-sulat
1915.
jan.
yh2
KKKKM
"
lsl\
/I
AN
néis ékalakú hegység körülbelül 45—50 km hosszúságbau lefutó gerince az t. É-ról elhatároló bán-barátszabadi-i horpadás legmagasabb pontjáról 365
m
magasságból hirtelen emelkedik a hegység legmagasabb csúcsáig, az Inovecig 1042 m. magasságba, ahonnan D-felé aztán fokozatosan alacsonyabbá. Tálik. A hegység közepe táján, a Szadeni buk horpadásában 574 m-ig sülyed, sz.
f.
ÉD-i irányból hirtelen ÉK-DNy-i irányba csap
az eddig szorosan
át s a Bezovec-
ben ismét 741 m-ig emelkedik. A Bezovec után ismét az eredeti ÉD-i irányba 600 m közti alacsony fordul vissza s a Szentmiklósvölgye körüH területen 500
—
gerincként jelentkezik, míg a hegység D-i részén ismét
megtörik, a Marhat 749 ni
majd
magasságot
lesz,
lev
gerincében ismét D-re fordul.
éles
most még ersebben
Pöstyéntl K-re lev Zlodi vrch 500
irányúvá
a
s
majdnem KNy-i
elér csúcsa után
A
m
magasság körül
vízválasztóként szolgáló fogerincbl
meglehets sok KNy-i irányú mellékgerinc lejt a Vág, illetleg a Nyitra síkjára, azonban kivételt képeznek a Szokol, Grnica és Uhrad mellékgerincek, amelyek a késbb megismerend «c h o c s» takaró területén a fgerincnél makíjzülök
is emelkednek. hegység hidrográfiai hálózata meglehetsen egyszer, a völgyek még a hegység É-i részein is rövidek, minél délebbre megyünk, annál kevésbé kifejezettek. Víz rendesen kevés van bennük, különösen a D-i részeken, a geológiai
gasabbra
A
függen a források majd mind a hegység szélein alacsony t. sz. f.-i magasságban fakadnak, ezekben a tektonikai vonalak mentén jelentékenyebb mennyiség víz kerülliet ugyan felszínre, de a rövid út s a csekély magasságkülönbség núatt jelenleg alig van morfológiai szerepük. A völgyek, amelyek a viszonyoktól
legtöbb
esetben
eróziós
harántvölgyek,
elöregedett
képek
általában,
morfológiai formákat csak ott látunk, ahol a völgyek a fentebb emhtett «c
szebb
hoc
s»-
takarót szelik át. Érdekes, a kis vízmennyiséggel összefügg negatívum az, hogy a jobbára
mészkövekbl
Valami nyoma.
felépített
A feltnbb
meglev hatalmas
oldalán egyaránt
Váglukától K-re
hegységben karsztos jelenségeknek
s
alig
van
morfológiai jelenségek közé tartozik a hegység két abráziós plató, amelyet legkifejezettebben
a hegység K-i szegélyén, Nyitrazávod táján láttam.
A
morfo-
romboló tényezkkel szemben hegységünkben jóval nagyobb szerepe volt az épít erknek, nagy vastagságban fedi a lösz a hegységet, ami a már kialakult völgyek elöregedett képét is okozza aztán, a hegység lábainál 20 m-nél magasabb löszfalakat mértem Pstyén körül, hatalmas löszös területek vamiak a fgerincen lógiailag
vagy annak közelében, amelyeken mindig intenzív gazdálkodás
A fentiekben
folyik.
morfológiailag röviden jellemzett hegységnek D-i,
nagyobb
Ny-i lejtn a temetvényi völgy vonaláig jutottam el, a K-i oldalon sikerült 1917-ben a Nyitra megyéhez tartozó részt teljesen bevégeznem, Kulhány vadásztelep vidékét is bejárva. A megismert területen a képzdfelét
jártam be,
mények 1.
egész
és pedig a
sorozatát
sikerült
kristályos palák, 2. gránit, 3.
palák,
5.
tartozó
diabázporfirit, 6. 7.
középs
alumn homokk,
8.
elkülönítenem, amennyiben megállapítottam perm-kvarcithomokk, 4. alsó triász, noerfem} triász szürke
dolomit
és
tarka «/fewper»-márgák,
mészk, a fels 9.
triászba
sötétszürke «kösscm»
'az 1N<)\K(
DKl.l
l.'Kl,KNKK
l''(>l,l)IAM
\
'ÓHS
\>/.i)S\.\\.
mészkövek s az alsó liászt képvisel 10. «gfres<eni» homokkövek, 11, «yrestenvi> világoss/ürke mészkövek jelenlétét. A bellük felépített hegységen hatalmas triászkorú takarót is kimutattam, amelynek rétegsorában a középs triászba tartozó 12. awetfels triász
ierling»-ixíéBzköwek és «c/^ocs»-dolomitok,
ndachsteim típusú mészkövek szerepelnek. 15. az
Majd a
homokkövek s képzdmények sorából
13. dunzv)
fiatalabb
eocén homokkövek, agyagok, 16. alsó mediterrán homokkövek, 17. fels
mediterrán abráziós breccsiák, 18. pliocén agyag, homok mellett, 19. édesvízi mészkövek jelenlétét állapítottam meg a pleisztocén lösz, terraszkavics, a holocénbe is
átnyúló mésztufa
s
a legújabb
idket jelent
ártéri üledékek mellett.
A továbbiak-
ban a fenti képzdményeket igyekszem lehet röviden jellemezni, hogy aztán a bellük felépült hegység szerkezeti viszonyairól is megemlékezhessek.
Területem legidsebb
A
képzdményei
központi
a
mag
kristályos
kristályos palák kzettani kifejldése meglehetsen változatos,
csillámpalák, amfibolos metamorf kzetek ket, porfiroidokat is láttam köztük, mindezeknek még
paláid
gneiszok,
mellett
f i 1 1 i t
hátralev
e-
részletes
kzettani feldolgozása sok érdekes adattal fog szolgálni a kristályos mag felépítésére vonatkozólag. A bejárt részeken legnagyobb területet borítanak a gneiszíéle kristályos palák, ezekbl van felépítve a fgerinctl K-re lev nagy kristályos palaterület (itt mindössze az amfibolos metamorf -kzeteknek nagyobb a Panskajavorina-csúcs D-i oldalán), ugyanmoraváni völgyekben lev kisebb foltokban is. A csillámpala, filli t-féle kzetek a bejárt terület É-i részén, a temetvényi völgy táján jutnak túlsúlyra s fleg ezen a részen vannak a porfiroidf éle kzetek is, bár a nagy g n e i s z-területen is találtam metamorfizált mélylehet
foltját
csak gneiszok
ségi,
különválasztani
vannak a
gabbró- féle A
kzeteket,
kristályos palákkal legszorosabb összefüggésben
felépítésében szerepl másik kzetfaj, a
pegmatitos
telérraj.
gránit sa
Gránitterületet
van a kristályos mag
hozzátartozó
hármat jelölhettem
ki,
a p
1 i
t
o
s-
a legnagyobb
gránitterület a hegység K-i oldalán van, a kulhányi vadászlak tájától D-re tart.
Kvárhely
alatt
látszólag
a dolinái völgyben
megszakad a
még nagyobb
«c
h
o c s»-takaró alatt, de attól D-re
szélességben
állanak a Nyitrabajna feletti hegyek
is.
A
van a
felszínen
s
gránit
ból
második, jóval kisebb gránitfolt a
moraváni völgybl a radosnai völgybe húzódik át, a harmadik, teljesen elszigetelten álló kis folt a hegység D-i végén, a galgóci dombokon kerül felszínre. A gránitokon legtöbb esetben ers dinamikus hatások nyomát észlelhetjük, nem kataklázos szerkezet gránitot csak a nagy gránitlakkolit D-i végén, a Nyitrabajna körüli részeken láttam, a dinamikus hatás különösen az É-i részeken kifejezett, úgy hogy ott szép átmeneteket találunk a kevésbbé préselt gránitoktól a gneiszgránitokon át a típusos ortogneisz okig. A gránitok egyéb kzettani
majd a részletes kzettani vizsgálat fogja kideríteni, amely feladatot ToBORFFY Zoltán volt szíves az egész ÉNy-i Kárpátokban magára vállalni, A kristályos magnak egyes, jelenleg elkülönített részei között hatalmas
sajátosságait di-.
m FKKKNCZI ISTVÁN
861 üledéksorozatot találunk.
Az üledéksorozat
tagjai által borított terület, amint
a tektonikai viszonyok tárgyalásánál látni fogjuk, a hegység Ny-i oldalán, a szentmiklósvölgyei, újszabadii, moraváni hegyekben mélyen benyomuló ívalakú, majd a moraváni kristályos magrészlet Ny-i oldalán ismét kikanyarodik a hegység Ny-i oldalára. Másik nagy üledékfoltot a moraváni kristályos magrészlet és a nyitrabajnai nagy gránitterület között találunk, míg a harmadik nagy foltot a Kvárhely-Nyitrazávod közti területen jelölhetjük ki, amely a nagy gránitlakkolitot két részre osztja.
Az üledékek sorozatában legidsebb tag a világos sárgásszín kvarcithomokkövekbl álló perm korú rétegsor, amely az említett szentmiklósvölgyei üledéköv szélén mindenütt megvan közvetlenül a kristályos palákra, helyenként a gránitra települve s amelyet a szerbci Stari vrch-ig majdnem megszakítatlan vonulatban követhetünk. Ugyancsak megvan ez a rétegsor a Eadosna-Nyitrabajna közti üledékfolton
s
két
kis, alig
a küvárhelyi chocstakaró alól
pár négyzetméternyi területen felmerül
is.
A perm-kvarcithomokk
rétegsorra, illetleg a felette lev, valószínen az képvisel lilásvöröses, csillámos <w e r f e n i» homokknek foszlányaira a hegység felépítésében nagy szerepet játszó triász
alsó
triászt
középs
szürke dolomit és
mészkbl
álló rétegsor települt.
A
szentmiklósvölgye-moraváni
üledékövben csak elfendött kis vonulatokban találjuk meg. Hatalmas területen van a hegység déli részén, Pstyéntl Galgócig majdnem az egész hegységet ez alkotja. Nagy el terjedés a radosna-nyitrabajnaközti üledékfolton is, míg
Kvárhely vidékén apró
c r
i
no
i
szetek az uralkodók.
Myophor
i
A durván
hiányzik.
pados mészkövekben elég gyakoriak
d e a-töredékek, egyes helyeken apró
Az egyetlen
gasteropod a-átmet-
— sajnos, közelebbrl meg nem határozható —
a-lenyomat rétegeink triászvolta mellett
szól,
középs
triászba való
tartozásukat a rétegsor fels határához közel több ponton kimutatott
fels triászba tartozó
«1
un
z
típusú mésztelen, apró vasrozsdafoltos
i»
s
már
a
homokk
bizonyítja.
A k
«1
un
z
homokk
i)>
a fels-triász
vékony
a szürke dolomitoknak
felett
e u p e
D>
rétegsorba
vezet
amely változatos szín agyagos márgákból, finoman
rózsaszín homokkövekbl sorát találjuk.
Ez a
sávja
van,
világos szürke-sárga
s
homokk
a
át,
a
fölött
«t
a
r
ka
agyagokból,
leveles
szín dolomitokból
álló réteg-
rétegsor a szentmiklósvölgyei üledékes övben ismét több
keskeny vonulatban van,
Pstyéntl K-re es
a
területen a vonulatok
kevesebb, de az egyes vonulatok szélesebbek, Vágszakaly táján ki
is
száma
ékülnöií,
csak Kaplat táján van kis foltjuk a felszínen. Kis területen Eadosnától K-re is megtaláltam ket, valamint megvannak Kvárhely mellett is vékony sávban.
A «t a r
fels triász tenger idnkénti ingadozására valló
ka keup
ket a
«k ö
8 s e
e r» rétegsor
n
i»
sötétszürke mészkövek
nagyjából ugyanaz, mint a
üledékövben hol
ez, hol
«1
un
z
i»
homokk
és
után ismét tengeri üledékek következnek, amelyeképviselnek.
«tarka keuper» -rétegeké,
amaz van
Ezeknek
elterjedése
a szentmiklósvölgyei
az egyes vonulatokban kifejezettebben meg,
a radosna-nyitrabajna közti üledékfoltban teljesen hiányzik, a kvárhelyiben
keskeny sávban ismét megvan.
A
«k ö s s e
n
i)>
rétegek jelenléte igen nagy se-
DKM
INOVKC
A/.
l'Hl.KNKK iWil.D
lAM
885
V1S/(».N\AI.
közben a foIeg mészkövekbl felépített hegységben, különösen alsóbb szintjeiben sok a többnyire nehezen kiszabadítható kövület, helyenként
gítség felvétel
egész
u
1
korai d á
k,
ra a s e
1
1
1-töredékek s
á
foraminiferák, crionidea,
Csíszolatokban
s.
halmaza
egynéhány Pecten
a makrofaunából
látszik,
fleg
b
A sárgásbarna-sötétszürke, mindig meszes kötanyagú csillámos homokkövek, palás agyagok, a
r
a ch
i
o p o-
került eddig el.
sp.
h a
u
«g r e s
t e
n
i
m
tengerének visszahúzódásával beálló lassú elhomokosodás termékei, az alsó liászhoz vezetnek át. Helyenként a homok-
kövekkel
s
a
r
t
i
következkben leírandó mészkövekkel eg}' ütt finoman leveles, vékony-
táblás palás niárgákat
is
láttam, amelyek élénken emlékeztetnek a Kiskárpátok
fels Kaszában megjelen <<m á
r i a v ö 1 g y i» palákia. n homokkövekkel együtt, helyenként azoktól el se választhatóan a homokköveknél magasabb, de még mindig az alsó liászba tartozó
A
«g r e s
t
e
i>>
szintet képvisel, a mállott felületen világosszürke, friss törésen fekete
szín leme-
mészköveket mindhárom üledékes területen megtaláljuk. A bellük kikerült kevés kövület, fleg a rossz megtartású ammonitesek, határozottan az zes
alsó liászra
utalnak, míg a <<m á r
szinteket
bennük,
évi
a
vö 1gy
i» palák jelenléte magasabb hogy a kvárhelyi vár alatt 1917. felvételeim során megtalált világosabb szín agyagok, márgák még magasabb.
jurát,
is
láttat
st nem
neokomot
esetleg
i
lehetetlen,
képviselnek.
Az eddigiekben megismert képzdményekbl rétegsorból álló hatalmas
takaró
álló
oldalon, az egyik a vágluka-temetvényi, a másik «c
h o
festi várrom
A
is.
végzdés
n
z
i»
mindkét nagy
területemnek a
«c
hoc
s»-
van a temetvényi s a kvárhelyi fleg a középs tiiászkorú sötétszürke cukorszövet «c hoc s»-dolomitok sze-
és a fehér,
Temetvény község körüH kis területen sikerült a fels i'triász homokkövet a «c h o c s^-dolomitok között is megtalálnom s e felett
repelnek, csak i
s
kvárhely-dolinai
sziklafalai, rajtuk
takaró felépítésében
<(/etterlin g»-mészköyek «!
a
c S)>-dolomitteialet. Tájképileg is legszebb pontjai
takarónak meredek
hegységre szintén üledékes
borul a hegység közepe táján
a
h s t e i n » fácies halvány rózsaszínes mészkövet és dolomitot kimutatnom. A takarórendszer korára eddig eltérk voltak a vélemények, az ÉNy-i Kárpátokban elször térképez bécsi geológusok (Stur, Stache) s velük együtt a «d a c
Uhug is, bár algákat ismertak bellük, sztratigrafiai helyzetükbl kiindulva krétának tartották., míg a legújabb kutatások (Dornyai, Vigh, ifj. Lócíy, Kulcsár) bebizonyították rétegeink triász voltát, st a legnagyobb szerepet h o c s>>-dolomitnak a középstriász 1 a d i n i emeletébe való tartozását az Inovecbl, a temetvényi vár közelébl kikerült. Pia által meghatározott,
játszó «c
Diplopora annulata Schafh. révén sikerült közelebbrl
is megállapítani. Apró nagy meimyiségben fordulnak el a dolomitban ezek a mészkiválasztó algák, míg az alatta lev «w e 1 1 e r 1 i n g'>-mészkben, amely az a n i s u s i emelet valószín képviselje, a g a-nyomok, kevés c r in i d e a-töredék található csupán.
gasteropodá kon
kívül
1
A
és régibb mezozoós kzetekbl felépült hegység valószínen alsó triász korú, h i p a b i s s z ikifejldés eruptivus k/etet, diabázporfiritet is megtaláltam,
jobbára
ben, amelyben
kus
paleozoós
két folton
SS6
I'
alárendelt szerepük van a k a
i
ii
FKKKNC/,!
Isr\AN
o z o ó s éra
képzdmény eiuek. Alias
z-tenger
elvonulása után a hegység legnagyobb része kiemelkedett, a késbbi geológiai korokban megjelen rövid élettartamú tengerek mindig csak alacsony magasságig
bontották
A
el.
harmadkori rétegek közül, amelyek a tengerek jelenlétét bizoh o c s»-takaró szélén, a Vágluka körüli területen talál-
nyítják, legidsebbek a «c
ható
középs-eocén
agyag, homokkrétegek, amelyeknek kis foszlányát
a K-i oldalon, Nyitrazávod táján
mediterrán-
korúnak
is
megtaláltam.
Jóval fiatalabbnak,
tekintem azt a homokkövet,
alsó
amelyet a pstyén-
bankai meredek partoktól D-re Kaplatig kijelölhettem a hegység Ny-i peremén, míg a reákövetkez, valószínen fels mediterrá n-tenger abráziós munkáját ismét sokkal nagyobb területen sikerült kimutatnom, abráziós breccsiáját a Ny-i oldalon Váglukától majdnem Moravánig, a K-i oldalon Eadosnától a bejárt terület széléig
mutatja
azt,
követhettem ezidei felvételeimen. Ez az abráziós breccsia érdekesen kristályos mag eredeti formájában sem volt sokkai
hogy a K-i nagy
nagyobb kiterjedés, a hegység K-i s DK-i oldalán az abráziós breccsiában szépen ki lehetne jelölni a kristályos magot körülvev burok egyes jól elkülönült foltjait, magát a kristályos magot csak az ÉK-i részeken KuUiány táján kezdte ki. A felsmediterrán tenger elvonulása után már csak a p 1 i o c é n édesviz tavainak homokos- agyagos üledékei rakódtak le a hegység D-i végén, valószínen fiata-
labb pliocént
képviselnek a hatalmas
édesvízi
mészk lerakodá-
Kismodró táján láttam, s amelyek a hegység K-i oldalán, Nyitrazávod mellett is megvannak. Az agyagokból kis pannonAz édesismertetett. amelyet Hobusitzky ^ pontusi fauna került ki,
sok, amelyeket Rattnóc, illetleg
mészkövekben meglehets gyakori Triptychiák biztosan jelzik az édesvízi mészkövek pliocén-korát. A legfiatalabb képzdmények közül, amelyek
vízi
kavicsot, jelenleg ártéri üledékeket különítettem el,
között kevés törmelékkúp az
területeket
befed lösz nek van. amelyrl
is
képzd mésztufát
és
legfontosabb szerepe a nagy
a morfológiai viszonyok vázolásánál
szóltam.
Az elbbiekben megismert képzdményekbl felépül Inovec-hegység, mint a kárpáti maghegységek legtöbbje, típusos asszimetrikus szerkezet. A hegység kristályos magja, amely a kovárhely-kulhányi, illetleg a dolina nyitrabajnai kristályospala és gránitterületben van elttünlí, asszimetrikus fekvés, a hegységnek K-i oldalán húzódik végig, hozzá a Ny-i oldalon hatalmas
gyrdött vonulat simul, amelynek alkotásában az üledékes kzeteken kristályos mag elszakadt darabja is részt vesz. A redk azonban koránt-
redzött, kívül a
sem szabályos fendött, ami
kifejldések, által
rednek a másikra való állapítanom. A redöv Ny-i egyik
1
(A m.
vagy másik szárnyuk többé-kevésbé szinklinális pikkelyek jöttek létre,
borulását,
fekv red képzdését
részére hatalmas
is
st
sikerült
ki-
az
meg-
takarórendszer reáborulását
Henrik: Agrogeologiai jegyzetek Oalgócz Földtani Intézet Évi jelentése 1909-r61, 173. o.)
Hobusitzky kir.
egyik
részaránytalan,
is
környékérl.
w. iN(>v!;(
n:i,r,\KK
i>Ki.i
f.m.diam
\
is/.ow.vi.
;-587
A
megállapítottam, ami újabb vonásként szerepel az Inovec tektonikájában. tályos
övtl is
mag közepe
annak lezökkent
táján, valószínleg
elszigetelten álló üledékes zónát
konstatáltam
a
részén, az
kris-
elbbi üledék-
jelöltem ki ezidei felvételeimmel
s
ezen
takarórendszer reáborulását a Ny-i oldalon tapasztaltakhoz
hasonlóan.
Az egyes redk alkotásában a különböz képzdmények különböz jességben vesznek részt. Legteljesebbnek mondhatók azok a redk,
a kristályos maghoz közelebb vannak, míg a távolabbiakban
zdmény
egy-két kép-
Az els, legépebben megmaradt red a radosna-nyitraa red K-i szárnyát (^j) a kristályos magra közvetlen reábo-
szerepel már.
bajnai üledékfolt,
mló perm kvarcithomokk-rétegek, s
alig
tel-
amelyek
tartozó szinklinálisban
foszlányokban
werfeni
rétegek
szürke dolomit alkotja, míg a
redhöz
felette
nagy kiterjedésben a középs-triász
(Sj) az alsó-liász-rétegsort, illetleg
ismét a szürke dolomitot találjuk.
A red
a
a
red
Ny-i szárnyán
két szárnya csak a D-i részeken van meg,
A következ, második red amely a moraváni Jelenejamitói ÉK-re közvetlenül reátelepszik az els red Ny-i szárnyának teljes kifendése után a K-i szárny magvát alkotó kristályos kzetekre, szintén megvan a kristályos mag egy elszakadt részlete a D-i részen; Moraván környékén, a permi homokktl fel a tarka keuper-márgákig az egész triász-rétegsor megvan különböz teljességben. A hozzá tartozó szinklinálisban, {S^), amely csak a temetvényi területen van meg, az alsó-liász rétegsort találjuk. A 3-ik red antiklinálisa {A^ csak a temetvényi részeken vau meg szintén s még hiányosabb kifejldésü, benne csak a középs-triász szürke dolomitot és a keuper-márgákat találtam meg, a red szinklinálisában (S3) amelyet foszlányaiban majdnem az egész redrendszeren végig követhetünk, ismét a Uász rétegek szerepelnek. A negyedik redvonulat antiklinális részében (^4), amely a D-i részeken van inkább kifejldve, szintén Jelenejami táján a Ny-i szárny lassanként kiékül.
jóval hosszatb lefutású, antiklinálisában (^2)
a középs-triász
márgák
s
szürke dolomit és
mészk
a legidsebb tag, felette a keuper-
kösseni mészkövek széles sávban jelentkeznek, míg a jóval rövidebb
lefutású, Hubafalva táján teljesen elfendött szinklinálisban (S4) a liász-rétegek újabb vonulata foglal helyet. Végül a legrövidebb s legkevésbé teljes ötödik (^5) redben, amelyet a nagymodrói Kalista-völgy 2 oldalán jelölhettem ki, a
keuper-márgák szerepelnek mindössze, míg a hozzátartozó szinklinálisban
vannak redvonulat
szintén az alsó-liász rétegek
A
A
I.
megismert 5
red
(.S'g)
jelen.
—
mint láttuk
hirtelen redukálódhatik.
red
szinklináli-
antiklinális szárnyból
megmarad
antikünálisa teljes ugyan, de ÉK-felé ez
sának Ny-i szárnyával együtt úgy, hogy az
—
is
elfenodik a
red antiklinálisának kristályos magja borul reá. Míg a legteljesebb rétegsorú II. red antiklinálisa az egész területen végig húzódik, a II. red szinklináUsa, valamint a IIL red antiklináüsa csakis foszlányokban van meg s fleg az É-i részeken. A III. red szinklináUsa megint hosszú lefutású, helyenként közvetlenül reá is borul a közbüls redk kifendésével a kristályos magra. A IV. red már megint csak a D-i részében van meg, az V. red alig pár kilométer lefutású mindössze. Ha a redk gyors redukálódásának helyét
kristályos
magra közvetlenül a
II.
keressük, azt látjuk, az mindig ott következett be, ahol a kristályos
magra
reá-
388
D5
FKREXCZI ISIVÁN
boruló iv iránya hirteleuebbül megváltozik, ahol az ív megtörik, a
red
11.
ott redukálódott, ahol, a terület D-i részeiben az ív É-D-i irányból
irányba fordul
át (Újmajor környékén), az
I.
és IV.
red
és III.
K-Ny
redukciója pedig az
ívnek hasonló átfordulása táján, a terület É-i részein, Szentmiklósvölgye vonalán következett be. rétegsor
hiányos
A
kvárhelyi folton egyszerbbek a viszonyok, kifejldésben van ugyan, csakis a
felül
lev
itt
a rendes
liász-rétegek
vannak teljesen egymásba zavarvo.. Az üledékes zóna redsorozatára hatalmas takarórendszer borul, amelynek egyik részletét a temetvényi, másik részletét a kvárhelyi chocs- területen ismertük meg. Ez a hatalmas takaró se nyugodt település, míg a kvárhelyi területen s a temetvényi terület nagyobb részében egy nagyon asszimetrikus szinklináUs DK-i szárnyán hatalmasan van kifejldve a pikkelyesen össze is töredezett idsebb rétegsor, a takaró fiatalabb, fels triász tagjai csak a szinklináUs tengelyéhez közel vannak meg s az ÉNy-i szárny eddig bejárt részein is csak ez utóbbiak szerepelnek.
A
nagy takaró mozgásidejét, amely az üledékzóna redkbe töredezését nem tudtam. A mozgásokis ban résztvett képzdmények közül legfiatalabbak az Inovecben az alsó-Uászrétegek, azonban, amint az ÉNy-i Kárpátokban épen a legújabb felvételek során még a neokomot is érték, valószínleg az Inoveckiderült, a kéregmozgások ben is a neokomnál fiatalabb krétában következtek be. A takaró mozgások ideje után történt kéregelmozdulások legfontosabbika az a hatalmas zökkenés, amely a takaró K-i és Ny-i szélén képzdött s amelynek mentén az eocén- tenger benyomult. Ennek ideje is nagyon közel állhatott a takarómozgások idejéhez, esetleg azzal egyidben is történhetett. Mivel azonban az eocén-rétegek is nagyon gyrtek, késbbi kéregmozgásokat is fel kell tételeznünk, amelyeknek idejét a mediterrán-tenger benyomulásával hozhatjuk kapcsolatba, és nem lehetetlen, hogy amint erre egyes észleléseimbl következtetnem lehetne, a takarómozgás is fiatalabb, az eocén-rétegek összegyrt volta is annak következménye. elidézte, eddig teljes bizonysággal megállapítani
Föl
Tafol V. tábla.
KCK.
i
Eü Lösz
CD Artéri
Pleisz-
üledék.
tocén
Holocén
Diluvium
AUuvitim
t:.**í:ííífe!v!^v^
Kristá lyos
palák
Lösz ^ I
Pleisz-
Ártéri üledék,
tocén Díluviiim
Holocén Alluvium
FöMlnni Közlöny. Raiid XLVIII.
kötet.
1
Tafol V. lábla.
B)
I.lljabi)
Lóczy
noíji"! fiája. Az
M. CossMANN XX.
l.ajos:
ismertetés k. 3.
ÍSMEKTETÉSEK.
szám
A villányi
megjelent
Cíillovieii ainnioiiiloK luocritique de Paléozoologie
Revue
a
191(1 július Paris.
Ez a nagyon jelent("s munka a háború kell közepén egy ellenséges országban jelent meg. A mmika Franciaországba Svájc közvetítése útján jutott, ahol szerz anyagának túlnyomó részét Rollier professzor zürichi laboratóriumában tanulmányozta.
Én
mégis ismertetem azt
szabad a mai
tudomány között
is
és
e helyen,
mert nekünk müveit nemzetnek, nem
idk kegyetlen eseményei között megfeledkezzünk arról, hogy a a mveldés haladása meg nem szünliet és az a mi ellenségeink
tovább folyhat.
A munka
néhány általánossággal kezddik az ammonitok szisztematinöveked káosz ellen, amely az elnevezésekben uralkodik; továbbá ama szokás ellen, hogy a szerzk oly nagy számban növelik a nemek és alnemek számát és oly nagy tömegben különböz variációkat. Kimutatja, hogy bizonyos csoportoknál gyakran két variáció lép fel, amelyek csak begöngyöl désük által különböznek egjniiástól. Ilyenek például a Phylloceras ewphylloides Till. vagy Phylloceras Hatzegi Lóczy, loaeljnél a két változat egy és ugyanazon faj két nemét képvisellietik. Ismeretes, hogy ez a Munier CHALMAs-tól felállított teória valójában véve a legtöbb szerzre igen csábi tólag hatott; közben azonban Lóczy JuLLiENt ^ elfelejti említeni. Sajnálattal konstatáljuk, hogy hány tudós még az irodalmilag a legjobban tájékozottak, kik közé LÓCZY is tartozik aránylag kevéssé ismerik a francia tudományos irodalmat. LÓCZY a villányi ammonitok klasszifikációjának áttekint táblázatát is adja. Klasszifikációja fleg Steinmann és Rollier munkáinak befolyása alatt egy áll. Itt van még a Haploceras nem leírása. Tudjuk, hogy e nemnek mint Orthoceratidáyal (Aploceras d'Orb) közösen használtnak el kellett tümiie és hogy 1876 óta azt Lissoceras BAYLE-ra változtatták, amelyet Lóczy mint alnémet káját illetleg.
Állást foglal azon
meg, úgyhogy azt a Haplocerassal kell egyeznek venni. Akárhogyan álljon is a dolog, a Lóczy által megadott generikus nomenklatúra teljesen megfelelnek tnik ki; néhány csoport mint az Ojypedilák ki-
állapít
^
Geologica hungarica
I.
3
köt.
—
4.
füzet
1
— 248
old.
14 táblával, 149
szövegközti ábrával. Budapest, 1915. *
Somm.
JuLLiEN ezredes: Etude sur
les
Sec. Geol. de Francé 1911 no.
Földtani Közlöny. XLVIII. köt. 1018.
Phylloceras jurassique et crétacés C. K.
12—13.
129. p. 2f)
ISMERTETÉSEK.
390 vételével, ahol
talán
még
is
kissé sokra teszi az
alnemek számát valószínleg
PiOLLiEK befolj^ása alatt, akinek laboratóriumában dolgozott. Az új fajok a kö-
vetkezk: PhyUoceras Hatzegi, Perisfhinctes anomálus, P.
variahilijerus,
P.
bal-
canensis, P. 'pannonicus, P, fascisculptus, P. coronaeformis, P. jüicatissirnus, P.
P. baranyaensis,
jjseiidolothari,
Beineckia
laia,
P.
lytoceratoides
B.
crassicostata} Parkinsonia
Ludwigia angulicostata, Hec-
,
Oppelia virgata, 0. Semseyi, 0.
ticoc&ras turgidum,
Tilli,
0. hu^igarica, 0. Kormost,
calloviensis,
Idoceras
calloviense,
Aspidoceras antiquum, A. amplexum, A. Bollieri.
Kitka tulajdonságnak ismerem sincs kétszeresen
el
e
munkánál, hogy az
új fajok egyike
használva és sehol sem szükséges változtatni az elnevezésen.
Ellenkezleg csodálkozom azon a nagy elszereteten, amellyel a szerz a Ludiviga-nemhez sorozta az olyan fajokat,
mint Ludwigia suhpundata Schlieppe
Haugi Pop. Hatzeg, L. Pavlowi Tsyt, L. lunuloides Kilián, L. nodosulcatiim Lahusen, melyeket az összes szerz idáig megegyezleg a Hecticocerashoz sorozott. Szerz ezen eljárásának igazolására csupán a csomók
L. angulicosta Lóczy, L.
és
egy vonal hiányát említi a L. nodosulcatum leírásának végén. Szerencsés újítás volt a telepek monográfiájának szokásos keretében az,
hogy egy külön fejezetben csoportosítja a
geográfiai elosztásra vonatkozó ada-
Ennek következtében sokkal jobb áttekintést nyerünk a tanulmányozott faunának más rokon faunákkal való viszonyáról idben és térben. Szerz egyszersmind az összes fajok és példányok számát is adta. Az ilyentokat.
•;y
fajta adatok
különösen ritkák.
Azt hiszem Pekvinquiére volt az egyike az
elsknek, aki egy összefoglaló munkában, az tunisi monográfiájában ilyesmit adott. Villányban 17 f nem van képviselve: A Phylhceras 456 példánnj^al, a Perisphinctes 347, a Beineckia 274, Oppelia 123 példánnyal, míg a Lytocenes, Lissoceras, Strigoceras, Ldidwigia, Hedicoceras, Ochetoceras, Stepheoceras, Sphaeroceras,
Macrocephalites
pl.),
(5
Cosmoceras, Parkinsonia,
összevéve egymásközt 128 példánnyal oszlanak meg.
úgy
véli,
hogy a
villányi fauna jellegeire nézve
mediterrán-faunát,
nem
Idoceras,
Aspidoceras
összefoglalásban
Lóczy
képvisel egy egészen tiszta
hanem vannak benne olyan jelents
melyeket középeurópaiaknak szoktunk tekinteni, exotikus típus
Az
faunisztikai elemek
st van benne néhány
is,
tisztán
is.
24 részben TiLL-tl,^ részben LóczY-tól megállapított új a nagyszer villányi lelhelyrl.
faj szerepel ezideig
Lóczy úgy véU, hogy a villányi ammonitespad annak Macrocephalites macrocephahts és Beineckia
Sztratigráfiai tekhi tétben
a callovienhöz tartozik
és
anceps szintjeit képviseli.
Ez a munka egy remek ammonitestelepnek
kitn
monográfiája.
A
m
^ Már létezik egy Nebrotides crassicostaius Bubckh. 1912 nev faj. Bárha nein ellenkezik a nomenklatúra törvényeivel, a faji név ezen egyezése két egymáshoz igen közel álló két nemnél annál sajnálatosabb, mert az azonos nev két alak díszítésére nézve egymással nagyon egyezik. -
Oest.
TiLL.
Die Ammonitenfauna des Kelloway von Villány. Beitr.
Ungarn und
des Orients
XXI., XXIII.
és
XXIV. 1910—11.
z.
Pal.
ISMERTETÉSEK.
pompás táblákkal van
391
illusztrálva és olyan érthetséggel
van megírva, ami minket
arra a gondolatra vezet, hogy a magyarok ugyancsak különböznek a németektl
hogy a magyar szellemiség megnyila^tkozása rokon a miénkével; különösen, ha ök a francia nyelv olyan mesterével voltak érintkezésben, mint Rollier. Paris, 1916 júl. P. Lemoine.
és
Emez
fkép
ismertetést
abból a célból közöltük, hogy reámutassunk arra
a körülményre, hogy a francia tudósok a világháború tombolásának tetpontján a magyar szellemrl ilyen kitüntet integi'itásáért és emiatt a
eme
súlyos
idkben a
módon
nyilatkoztak. Most, araikor hazánk
magyar szellem további vezet
francia
megnyilatkozást
szerepeért aggódhatunk
különös figyelemre kell hogy
méltassuk. 2.
Szerkeszt.
Báró Xopcsa Ferenc: Über Dinosaiirier.
die Systematik der Dinosaurier. 2. Die Eiesenformen unter 3.
Über .die Pubis der Orthopoden-
bei
Orthopoden. Geol.
logie,
u.
5.
4.
Neues über Geschlechtsunterschiede
Beitráge zu ihrer Evolution.
Paláont.
9—10.,
No.
1917.
1. Notizen über den Dinosauriem.
—
für Minera-
Centralblatt
15—16.;
1918.
No.
11—12.,
15—16.
Szerz a címben
jelzett
tanulmánysorozatában a dinosaurus-ok rendszer-
tanáról, morfológiai alkotásáról és életmódjáról eddig vallott nézeteket új
néz-
pontokból sok tekintetben teljesen új megvilágításba helj'^ezi. Huenb, Jaekel és mások újabb kelet rendszerei helyett szerz a dinosaurusok orthopodrendjét (Orthopoda) két alrendre
:
Ornithopoda (páncélnélküUek) és Thyreophora (páncélos
dinosaurusok) osztja, az elsben két (Kalodontidae, Trachodontidae)
,
a második-
ban három családot (Stegosauridae, Acanthopholidae, Ceratopsidae) különböztetve meg. Nyomatékkal emeli ki azokat a jellegeket, amelyek a dinosaurusok és madarak között közösek (a dinosaurusok nyakcsigolyáin a neurapophysisek redukciója és villás elágazása, a sacralis csigolyacentrmnok lapos nyeregalakú felületei,
a synsacrum fellépése, kiviszerú ilium, az iliumnak a dorsalis oldalon
való szélesbbedése, a scapula kardalakja, a pubis rotatiója és a processus ascendens astragali
fellépése),
valamint eltérk
(a
femur meghosszabbodása, a végtagok
tömörsége). Hivatkozással szerznek 1907-ben publikált Proauis-rekonstrukciójára
Heilmann
(amelyhez hasonlót közölt újabban
is),
kitér
AsBL-nek a
saját
fogásával ellentétes álláspontjára, aki a madarakat fán lakó (arboricol) vezeti
fel-
sökbl
le.
A
második
alakokat világítja
közlemény
meg
a dinosaurusok
fiziológiai
és
merben
legfeltnbb vonását, új
az
óriás
szempontból. Az slénytan
mai irányát gyökeresen megreformáló sélettudományi (paleo biológiai) módmerész, de alaposan megokolt okfejtésével párhuzamot von az emberi óriások és a dinosaurusok óriásai között. Az idevágó orvostudományi irodalom beható tanulmányozása alapján figyelmen kívül hagyva a betegségokozta abnormáüs óriásarányúság eseteit felsorolja az óriásarányúság tényezit (korai castratio, veleszületett eunuchoidismus és acromegalia). Míg a két els tényez szer
— —
ISMERTETÉSEK.
392 szoros kapcsolatban
áll
az ivari mirigyek
funkciójával, addig az
acromegalia
ettl független. Az acromegaliát egy adenoui hatása alatt a hypophysis állandó hyperfunkciója okozza, ennek következtében a koponyán a hypophysis-gödör
megnagyobbodott, mélyebb
és a
nyeregárok feneke vékonyabb. Biedl a tulajdon-
képeni óriásarányúságot (amelyet gigantismus infantilisnek nevez) olyan egyének acromegaliájának tekinti, amelyeknek epiphysis-porcai
Az orvostudomány
e megállapításainak összefoglalása
még nem
csontosodtak
el.
után szerz genusról genusra
haladva Idmutatja, hogy a dinosaurus-ok óriás alakjain is megállapítható a hypophysis-gödör megnagyobbodott volta, vagyis a hypophysisnek az agy rovására
történ növekedése. Ezzel
kapcsolatosan megnagyobbodnak a végtagok
sok esetben a végtagok izületein nagy porctömegek
gylnek meg
is,
st
(Stegosaurus).
A
dinosam'usok, fleg pedig a Platfeosaurus, Megalosaurus, Tyrannosaurus, Iguanodon és a Sauropodák óriásarányúsága a hypophysis funkciójának ersbödésére vezethet vissza. Minthogy pedig az óriás méret test mindenkor kevéssé ellentállóképesség, erre vezethet vissza ez állatok gyors kihalása is. Ha tehát a dinosaurusok hipofízisének és funkciójának megnövekedését még nem tudjuk is valamely ismert okra visszavezetni (mint ahogyan az emberi kretinizmust elidéz pajzsmirigy-defektus okát sem ismerjük), az kétségtelen, hogy szerzenek föntebbiekben vázolt gondolatmenete lényegesen közelebb vitt az
slénytan
e rendkívül érdekes szervezeteinek teljes
megismeréséhez.
A
harmadik, rövid közlemény az orthopodák szeméremcsontjának (pubis) sokat vitatott kérdését tisztázza. A pubisnak az acetabulum eltti ágát (processus pseudopectinealis) a madarak processus pectinealisával azonos funkciójú, de '
genetikailag eltér új szerzeménynek tartja.
A
negyedik közlemény az Iguanodon Camptosaurus
stb.
genusokat képvisel
maradványok nemi (ivari) különbségeit veti egybe a recens Eeptiliák és madarak ugyané nem morfológiai jellegeivel. Az ötödik, zárófejezet a dinosaunisok evolúciójával foglalkozik és fölállítja
valamennyi dinosaurus sét, a prodinosaurust, amely sokban emlékeztet
a hypothetikus proavisra és ettl csupán a kulcscsont hiányában és gyenge ster-
numával különbözik. Ez az ötujjú, rövidnyakú, gyíkszer, mindentev négylábú Pseudosuchiákból a perm idején uralkodott sivatagi klima hatása alatt kialakult hosszúnyakú, kétlábon járó prodinosaurus tekinthet egyfell a növényev, triászkori primitív orthopodák, másfell a húsev egykorú saurischiak sének; az ornithopodákból vezethetk le a négylábú, növény- és rovarev páncélos jura-krétakorú thyreophorák és kétlábú, háromujjú mocsárlakó egykorú ornithopodidák, a saurischiákból pedig a kétlábú, háronmjjú húsev szárazföldi thero-
podák
(jura-kréta) és négylábú,
mindentev mocsárlakó sauropodák (jura). Lambrecht Kálmán
Budapest, 1918 október 15-én.
ii.
Meyer
llaase
in Leípzig.
A német lalkozó
:
Die Geoloíjie 1—79.
old.
2.
M.
iii
der Sclmle.
dr.
(Verlag von Quelle
&
10.)
irodalomban egyre-másra jelennek meg a földtan tanításával fogiskolai földtan-tanítást sürget közlemények
munkák. A fokozottabb
ISMERTETÉSEK.
393
iigy látszik sikeresen ostromolták inindenfokú iskoláik elavult tantervét s
most hogy részleteiben is kidolgozzák a tanítás módszerét, hogy könnyen megérthetvé és hasznossá tegyék az iskolákba gyzelmesen bevonuló földtan szavát. A magasabb iskolákra vonatkozólag a német földtan-tanítás legelkelbbjei, Steinmann és Walthkk közölték irányító gondolataikat, míg ez a most megjelent füzet a népiskolák igényeinek van a tanférfiak serénykedése oda irányul,
szánva.
Szerz neve nagyon jóhangzású a földtan pedagógiai irodalmában. <(Die cím könyve az anyag újszer módszeres beállításával tökéletes mintakönyv, mely a fordítást is megérdemelné, hiszen aligha remélhetjük, hogy a közel jövben nálunk eredetit is nyujthassmik! Míg ez a kön}^- szórakoztató ifjúsági olvasmány gyanánt is élvezetes, addig a most megjelent füzet kizárólag a földtan tanításával foglalkozik s tanítóknak van szánva. Bevezetben részletesen indoErdrinde»
népiskolai
kolja a földtan
nemcsak általános
tanításának szükségét
a földrajz helyes megértésének céljait
földtan-tanítás
elsegít
s reámutat arra, hogy segédtudománya legyen, hanem a tanítás
bels értéke
elvitathatatlan
miatt tanítandó.
A
népiskolai
szükségét megállapítva pontosan megszabja a
tanítás célját, anyagát és terjedelmét
is.
Megszívlelésre méltó
módon hangsúlyozza,
hogy ne rendszerezett ismeretek halmazával terheljük a tanulót, hanem arra törekedjünk, hogy megfigyelket, természetbarátokat és leginkábl) a szakot kedvelket neveljünk. A tanítás egyedül helyes célja a földtani megfigyelésre való elkészítés lehet, amelyet ezen a fokon a történeti földtannak az általános földtani
ismeretekkel való egjüttes beállításával érhetünk
el.
A tanítás gerincét
mindig az iskola s z k e b környékének földtani viszonyai szolgáltatják, még pedig csakis közvetlen l)
szemlélet alapján. Az
mutatkozó hézagok az így nyert ismeretek A tanítás anyaga elször a majd a környék földtani szerkezete s esetleg
összefzése gyanánt egész röviden ismertetendk.
kzetek
keletkezése,
harmadszor a gyakorlati hasznosíthatóság szempontjából világítandó meg. A kzetek jellegei azonban sohasem lehetnek a tanítás célja, hanem csak a keletkezés megértését szolgáló elismeretek.
Külön
fejezet
foglalkozik
a földtan-tanítás legfontosabb
eszközével,
a
kirándulások kivitelével. Az egj^es föltárásokban észlelt különböz jelenségek
összefügg képbe fzése a kirándulás
munkájának
célja.
Különös nyomatékkal hangsúlyozza
hogy minden tanuló kezébe véve vizsgálhassa a látnivalókat. A megfigyelésre szoktassuk azzal, hogy a tanuló minél többet, mindent kérdezzen. A kirándulási tapasztalatok összefügg rendezéséhez sokszor egyszerbb kivitel kísérletek is szükségesek. Sohasem szabad szem ell tévesztenünk azt, hogy a földtani adatokat élvea tanulók saját
szükségét, hisz a kirándulás épen arra való,
zetessé tegyük, amit kizárólag az egyes jelenségek folyamatos jellegének
kidommely nem elégszik meg az észlelhetk egj^szer megállapításával, hanem kutatja az okot, nyomozza a folyamatot, mely azokat létrehozta. így váük az észlelés folyamatossá, mely a tanítás népiskolai fokán még fontosabb Haase szerint, mert a tanulók képzeletének állandó éln-en tartásával tudjuk csak elkerülni azt a veszélyt, hogy az anyag borításával érhetünk
el.
Ez a
földtan-tanítás «biológiai» iránya,
ISMERTETÉSEK.
3 94
szárazzá váljon. !Még a hipotézisek ismertetésétl se féltsük a tanulót, mert ha ezzel kapcsolatos a tanítás a helyes megfigyelésre és hipotézisek gyakori változása nem akkor a irányul,
gondolkodásra
okozhat semmi veszélyt. Az slénytani ismeretek közlése csak a legismertebb kövületekre szorítkozhatik, még pedig ezek életmódjának alapján földtcirténeti beállításban.
A
szerkezeti viszonyok megismertetése,
mely a
földrajz
leglényegesebb
alapja, szintén közvetlen észlelés alapján történjék. Az elemi fogalmak, az észlelt és szerkesztett szelvények mibenléte a rétegek egj-máshozi viszonya nem rajzban,
a természetben szemléltetendk. A szelvények helyett inkább egyszer minták alkalmazhatók. A hasznosíthatóság megismertetése a tanítás harmadik szempontja gyanánt külön fejezetben van tárgyalva s végül a tanítóknak a föld-
hanem
tanban való járatosságát célzó általános tanácsok fejezete zárja le ezt a minden komoly tanítóra nagyon értékes füzetet. Olvassuk át ezt a kitn munkát és az ennek alapján nyert benyomásokat hasonlítsuk össze azzal a sivár képpel, amit ezzel szemben az 1918 ápr. 30-án 70,022. sz. a. kelt rendelet a polgári fiuskolák számára elírt anyag alapján nyújtható. Itt még mindig az anyag száraz rendszerbe foglalása uralkodik, még mindig az ásványok leírása a fontos. Ehhez járul még, hogy a lY. és VI. osztályban «ásványtan és vegytam címen a földtani anyag köztudomás szerint elsikkad.
megmaradhat is ez a kapcsolat, azt már miért nem lehet függetleníteni s anyagát osztály VI. a hogy sehogysem a heti 4 óra helyett inkább 2 2 órára osztani. Ez ellen legföljebb csak az szólhat,
Még ha
alsóbb fokon, a IV. osztályban értjük,
—
aki a tanítás céljául
nem
tartozó dolgokkal való megterhelését
tzte
az emlékezetnek össze nem Mert ha az ásványtani anyagot
hanem
a gondolatíejlesztést,
ki.
szorosabb kapcsolatok fzhetik a vegytanhoz, a földtam-a ez sehogyan sem vonatkoztatható, mert az így beállított «holt» földtani anyagnak nem sok tanítási jogosultsága lehet.
Kevesen lesznek a földtan tanításával
folglalkozók,
akik ne találnának
újat s fként hasznosat Haase tartalmas füzetében. Reánk nézve különösen idszer, hogy szorgalmasan forgassuk ezt és a hasonló irányú munkákat. Hosszú idk után, a vezet állásban lev szakférfiak állandó passzív magatartása dacára,
valamennyi
iskolaféle
mköd
tanítóinak lelkes állásfoglalása a földtan iskolai
tanításának elismertetését kivívta már. Nincs messze a megvalósulás ideje sem, közepmely elé azonban nem minden aggodalom nélkül nézünk. A most
mköd
és népiskolai
tanítók földtani iskolája
nem
kielégít,
még kevésbbé
lehet ilyen
irányú pedagógiai készségük az. A leányközépiskolák máris életbelépett tanterve szerint a VIII. osztály földtan-anyagának tanítási módszereit, didaktikai elveit hiába keressük. Még tankönyvrl sem történt gondoskodás, vagy ha igen, úgy bizonyára tankönyvgyártók vagy fordítás útján jutunk hozzá. A földtan kinevezett fiskolai tanárai nálunk még bizonyára rangjukhoz és szaktudásukhoz méltatlaimak tartják a tárgy didaktikai kérdéseivel való foglalkozást
s
még ma
is
beérik azzal, hogy ezeket a pedagógia szakszer mvelire bízzák. Már pedig eléggé nem lehet hangoztatnunk, hogy a földtan tanítása elssorban szakkérdés és csak ennek átértésév el pedagógiai ngy. Még kevésbbé lehet kielégít a tanköm-A-
ISMERTETÉSEK.
nek meglev
395
alapokon vagy a nálunk annyira elszeretettel pártolt
<(kiprül)ált>>
A
fordítással való megoldása.
földtantanításnak a hazai föld ismertetésén,
st
az iskola legszkebb környékének földtani fölépítésén alapuló jellege kizárja a fordítás
célravezet
ténik
az.
is
A
voltát,
még ha úgynevezett
földtantanításra vonatkozó aggályaink
föld földtani szerkezetén
s
még
tanítás gyakorlati kivitele
nem
kielégít
ezzel
alakjában
sem merültek
ki.
tör-
A hazai
a legközelebbi iskolakörnyék földtani 'viszonyain alapuló
már
kiinduláskor abba a nehézségbe ütközik, hogy
nmnka
hiányzik a magyar föld földtanát összefoglaló többször
«átültetés»
módon akadunk
s
csak nagy gyéren
egyes területek leírására
is.
s leg-
Bár földtani
s fként egyéni érdenevetséges eltérben tartásával szokták nyilvánosan a hazai tudományos irodalom fölötti megelégedésünket hangoztatni, mégis be kell látnunk, hogy sajnálatos és szégyenletes állapot ez, mely a tanítás elé leküzdhetetlen akadá-
szakköreinkben jobb ügyhöz méltó buzgósággal
mek
fölös és
lyokat gördít. Mert a
földtanban
amúgy
csak
is
gyengén képzett tanítóság
ennek a föladatnak megfelelni. Nem is várhatjuk azonban tlük, akik még a kész földtani leírásokat is nehéz munkával állítsaját
erejére utalva képtelen
hatnák össze használható pedagógiai keretekbe.
Ennek amit is
le kell
mutatnunk ezekre a hazai Az ódium vezet szakférfiiainkra hárul,
az ismertetésnek keretében reá kellett
rendezetlen tanításügyi kérdésekre
is.
szögeznünk a földtan küszöbén
inkább, mivel mi a
munkát várunk.
álló iskolai
Hogyan
feleljen
meg
tehát várakozásainknak, ha ilyen
támogatással indul arra a fáradságos útra, mely
eltt ahol
Nem
áll.
kívánhatjuk a németországi
LEPSius-tól
irányú,
rend
és
nem
ma még
nálunk a földtantanítás
ideális tanítási
WALTHBR-ig a Németország
földtani
\
iszonvol'
nak mását, minden
viszonyainak
rangú pedagógiai igényeket kielégít munkákon kívül a helyi
jelleg «Excuisionsführe^-ek színekben
tanításának idején annál
tanítóságtól minden fokon tökéletes
légiói
állanak
látnunk a földtan tanítását
i
endelkezésre,
ott,
al'ol
de lehetetlen sötét
kellen képzett tanítóság
nincs, Magyarország földtani viszonyainak összefoglaló ismertetése hiányzik
s
még a fváros környékének földtani fölépítése sincs ilyen célokra használliató módon megírva! A jöv k é p e n e m vigasztaló. A tanítás felelsségét átérz, annak horderejét megért szakembereink ritkák. Míg itt a tanítást is csak arra «kiahol
nevezetb)
munkás
egyének végzik, addig irigykedve gondolunk a német szakemberek Haase is, a tudománj'os kutatások kincseinek a
táborára, ahol, miként
tanításra alkalmas aprópénzreváltását annyi szeretettel is olyan sikerrel végzik.
Budapest, 1918 október 20-án.
Dr. Vadász Elemér.
C)
TAKSÍILATI ÜGYEK.
Szakülésck. VII.
szak ülés 1918 novoniber
«-áii.
Elnök: Szontagh Tamás
dr., a m. Földtani Intézet aligazgatója. KózsA Mihály dr. «A németországi kálisótelepek rétegzdésének újabb beosztása* cím eladásában a következket terjeszti el A németországi kálisótelepek rétegzdésének l)eosztásánál eddig leginkább a stassfurti viszonyokat vettük tekintetbe s a fanhydrit fölött anhydritrégiót, pulyhalitrégiót, kieseritrégiót és carnallitrégiót különböztettünk meg. Ez a be1.
:
osztás az újabb vizsgálatok alapján több tekintetben kiegészítésre szorul. halitot
követ
A
poly-
a fels polyhalitos rétegek
kieseritsávos teleprész (kieseritrégió)
még
másodlagos átalakulása következtében keletkezett,
pedig
besrsödés
a
elrehaladottabb stádiumában lev anyalúg beszivárgása következtében. Ennek
megfelelen a
kieserites fonalak anhydritet és sylvint is
a periódusos polyhalitrétegek is
nem
fejldtek
tartalmaznak
;
ahol pedig
a periódusos kieseritfonalak
ki, ott
Az idsebb Zechstein-kálisótelepek rétegzdését a következ 1. Karbonátok. 2. Fanhydrit. 3. Ksótelep: a) anhydrites polyhalitos ksó; c) a polyhalitos ksó másodlagosan átalakult rétegei.
hiányzanak.
sorozat fejezi ki:
ksó; 4.
A
h)
szulfátok ftelepe: a) a carnallites kieserit-halit
halit. 5.
A
;
a kieserites carnaUit-
h)
kálisók ftelepe: a kieserites haht-carnallit (fosó).
A
másodlagos átala-
kulások következtében keletkezett keménysó (Hartsalz) telepekben a carnallites helyét a vanthoffit-loeweit-hn\iikö'/.etek, a kieserites carnaUithaht helyét a sylvin-kieserites langbeinit-halitkzetek, a kieserites halit-carnallit (ísó) helyét pedig a kieserites sylvin-haHtkzetek (keménysó) foglalják el. A mákieserit-haUt
következ tényezk mködtek közre: 1. A besrsödés 2. A mélységban végbement termál-
sodlagos átalakulásoknál a
alkalmával beszivárgott anyalúgok hatása. átalakulások h)
:
a carnallit elbomlása
a)
a hidrátok elbomlása
tennál átalakulások.
3.
s
A
a kisajtolt magneziumchlorid hatása;
s
végbemen
a felsbb teleprészekben e réven sórétegek felnyomásával
kálisórétegek hidrometamorfózisa
:
a) az anyarétegek átalakulása; h) a mélység-
ben átalakult rétegek újabb elváltozása.
A
carnallites rétegek
másodlagos átala-
kulása révén keletkezett telepek a következ fcsoportokba oszthatók és
thanittelepek.
(keménysó).
4.
2A
Taclüiydrit-fsótelepek.
Sylvin-kieserites
hidro-
magasabb szintekbe jutott
3.
langbeinit-halittelepek.
5.
:
1.
Kainitit-
sylvin-halittolepek
Kieserites
Anliydrites
sylvin-
halittelepek, G. Anhydrites carnallit-halit és halit-carnallittelepek. 7. Kálivesztett
telepek.
A
kálisótelepek tanulmányozása a geológust, a petrografust és a chemikust
még egyaránt nagy feladatok elé állítja. ^ A munka megjelent «Zusammenfassende Übersicht i
:
verhaltnisse
und Umwandlungsvorgánge im
címen a Centralblatt 24. számában.
23
—
für
JMineralogie
alteren
Geslogie
et
der Gliederungs-
Zechstein Kalisalzlager»
Palazontologie
1918 évi
TÁRSULATI ÜGYEK.
Az elhangzott eladáshoz Papp Károly
A
397
néhány
dr.
megjegyzést
fz.
kálisótelepeknek zónaszer beosztása analógiát mutat a KRUScu-féle elmélet-
hez,
amely
szerint a talajvíz alatt az elsdleges zónát, e fölött a
koncentrációs zónát
s
a
tetkön
az oxidációs zónát találjuk.
másodlagos vagy
Már most
igen jelento-
seges volna tudni, vájjon a kálisótelepeknek RózsA-féle zónális taglalása mindjárt
a sótelepek
folyamán
képzdése után
indult-e meg, avagy csak
késbbi
geológiai korszakok
történt.
LóczY Lajos
a felselsassi káUsótelepek viszonyairól,
míg Szoxtagh Tamás
elnök a sóvári színes sók eredetérl intéz kérdést az eladóhoz.
EózsA
dr. kifejti,
hogy a sóvári Mária-aknabeli
színes sók szinezodése kétség-
telenül radioaktív hatásokból ered. 2.
Jablonszky
Jen:
«Magyarországí karbonkorú algák» címmel röviden
beszámol a szénmészkövek algáin végzett vizsgálataínak eddigi eredményérl. Kétségtelenül megállapítható, hogy a
Schubert
karbonkorú mészkövébl Mizzia velehitana néven Bükkhegység karbon mészköveiben is elfordul.
által leírt
A
megkülönböztetett típust azonban eladónak ezideig
bl
a Velebithegység fels-
mészalga a borsodmegyei
néven Bükkhegység-
Stolleyella velehitana
nem
sikerült a
kimutatnia. Ehelyett azonban a Bálványról, Ördögoldalról és a Szelecsi
krl
származó kzetpéldányokban meg van a MacroporelJa bellerophontis nev diploporida, mely eddigelé a déltiroli permkorú bellerophon-mészkre volt jellemz. Emellett két teljesen új alak
— mm
is
elfordul a Bükkhegység karbonjában. Az egyik
széles csjalakú, fels végén bunkósan kiszélesed. mészkérge hosszú, y^ 1 Eme fels részében egy Apidiumra emlékeztet, bazális része pedig inkább egy diploporidára hasonlít. Ennélfogva ezt az alakot mintegy átmeneti láncszemet
foghatjuk
A
másik
fel
az ópaleozoos Cyclocrinidák és a triászkorú Diploporidák között.
Az
új algatípus csak fogyatékosan ismeretes.
tet körtealakú képzdmény.
egész egy
Mizziám emlékez-
Apikális részén a fal jóval vastagabb, mint bazális
kivezet csatornácskái pedig szabálytalanul elágaznak, akárcsak az vijabbkorú Neomeridáknál. Mindkét alakról késbben szerz bvebben óhajt beszámolni. A Mizzia velehitana, meg az elbb említett új algatípus kzetalkotóként
részén,
lépnek
föl
a Bükkliegység egyes részein. így
pl.
a visnyói vasúti bevágásból ki-
kzetpéldányok majdnem egészen Mizziából, meg az elbb leírt algatípusból épültek fel. Ezzel szemben teljesen meddknek bizonyultak a diósgyri várhegyrl. Hámorból, Szilvásváradról, Bükkércrl és jó részben a Dédesrl származó kzetpéldányok. E mészköveket eddigelé az alsókarbonba helyezték az ugyanitt elforduló agyagpalákkal való kapcsolatából kifolyólag. Vadász 1909-iki dolgozatában a palák fácieszeként fogta fel, de egyben megemlíti, hogy Spirifer került
mosquensis, azaz a felskarbon legalsó szintjeibe
is
tartozhat.
A
Mizzia velehitana,
de fleg a Macroporellák a bükkliegységi szénmészköveknek legalább
is
egy részét
által a
Takalicán
inkább a felskarbouba utalnák. Ezzel kapcsolatban eladó tanulmányozta a Kocir
Ferdo
gyjtött felskarbonkorú mizziás mészkövet, továbbá a Lóczy által ez évben Szerbiában gyjtött fusulinás, crinoidás stb. karbonmészköveket is. Ifj. LÓCZY e mészkövekben Bellcrophont talált és az említett képzdmények egy részét a permbe tartja helyezend<'hiek. Az anyag Valjevo vidékérl származik és (Yelebit)
TÁRSULATI ÜGYKK.
398
benne úgy a Mizzia vclehitana, mint a, Stolleyella velebitana pontosan fölismerhet. Mindkét faj kzetalkotó mennyiségben lép föl, de mindezideig nem sikerült a bükkhegységi új típusokat megtalálni. ^íár az eddigi tanulmányok alapján is lényegesen kibvül a karbon algákra vonatkozó hézagos ismeretünk. Sikerült megállapítani, hogy a Mizzia körtealakú teste
néhány példányon hosszú nyélbe keskenyedik. Számos
ilyen nyél egy pontból
veszi eredetét, minélfogva ez algák a Productus-tenger fenekén rozettákat alkot-
hattak.
A StoUeyellávó] annyi jegyezhet meg, hogy hosszúra njailt, vékonyhéjú, hosszú ízekre volt osztva, melyek határait finoman csatomázott teste 2 2'5
—
mm
gyönge befzdések jelzik. Ezek után eladó röviden ismerteti a tárgyalt típusok
ma él
analogonját,
a Bornetellái. Vizsgálatait folytatni fogja.
Vadász Elemér reámutat
arra,
hogy a borsodi Bükkhegységben
tíz
évvel
ezeltt tett tanulmányi kirándulásai közben az ottani karbonpalákból kikerült gazdag fauna alapján ezeknek korát az alsó- és felskarbon határára tette. A mészteli mészköveknek a palákhoz való viszonyára nézve arra az eredményre hogy az utóbbiak a paláknak zátonj^t képz fáciesei, de lehetnek a paláknál fiatalabbak is. Az utóbbi fölfogást ersítenék a mészalgáknak az eladó által eszközölt vizsgálatai, lígy hogy a Bükkhegység rétegeinek sorrendjében még a további részletes kutatás föladatául marad a palák és algás mészkövek viszonyának, illetve az utóbbi vagy mindkett pontosabb korának tisztázása.
algákkal jutott,
VIII. szakülés. lí)18 ílofcinbcr 4-éií.
Elnök: Szontagh Tamás dr. Treitz Péter: Magyarország morfológiai füzet
egj^sége.
(Teljes szövege jelen
357—380.)
Választmányi ülések. VII.
7
válaszlmányi ülés 1918 november 6-án.
Az ülés a kir. magy. Természettudományi Társulat üléstermében délután órakor kezddik. Elnök: dr. Szontagh Tamás. Megjelentek: Ilosvay Lajos dr., Lóczy Lajos dr., Schafarzik Febbnc dr.
tagok, Emszt Kálmán Treitz Péter, Vadász Elemér tiszteleti
dr.,
Koemos Tivadar
dr.,
Mavritz Béla
dr.,
választmányi tagok, Papp Károly dr. elsötitkár, Ballenegger Róbert dr. másodtitkár és Ascher Antal pénztáros. Elnök az ülést megnyitván, a jegyzkönyv hitelesítésére felkéri Emszt Kálmán és Kormos Tivadar választmányi tagokat. 1. Elstitkár jelenti, hogy az 1918 június -iki választmányi ülés óta
I.
dr.
Pártoló tagokul jelentkeztek:
Neuschloss-féle Nasici Tanningyár- és Gzfürész-Részvénytársaság,
Buda-
pest. Ajánlja: az elnökség.
Magyar
királyi
Államvasutak Igazgatósága, Budapest. Utóbbi a 400
K
399
TÁRSULATI UGYBK. pártoló tagságt díjon kívül a Hidrológiai Szakosztályba
is
belépett 300
K
örökíta
Ajánlja: az elnökség.
díjjal.
II.
örcikítö tagok
Bányai János Patt K.
I.
titkár.
Ifjú gróf
Ferenc
jelentkeztek:
11 1
állami polgári iskolai igazgató, Abrudbánya. Ajánlja:
dr. v.
EszTERHÁZY Pál frendiházi
tag, lléde.
Ajánlja: báró
NorrsA
t.
III.
Rendes tagok kivannak lenni:
Barabás Ida egyetemi gyakornok, Kolozsvár. Ajánlja: Szentpétery
Z.s.
ör. tag.
Veress Amália egyetemi gyakornok, Kolozsvár. Ajánlja: Szentpétery
Zs.
ör. tag.
Dudás Andor nyg.
városi tanácsnok. Pétervárad. Ajánlja: Treitz
Péter
vál. tag.
FiLÓ Dr.
Ede Lajos premontrei tanár, Nagyvárad, Ajánlja: Papp K. titkár. IvANOvics Béla rendrfkapitány, Abrudbánya. Ajánlja Bányai :
.
János.
Joerges Ágost özvegye könyvkeresked, Selmecbánya. Ajánlja: BallexEGGER R. II. titkár. Lehoczky Aurél Kornél fmérnök. Ajánlja: Ballenegger R. II. titkár. Dr. Vagarszky Kázmér gyógyszerész, Rákoscsaba. Ajánlja: Veress JÓZSEF
r.
A
tag.
felsorolt
tagokat a választmány pártoló, örökít és rendes tagokká meg-
választja.
Elsötitkár egyben jelenti, hogy az laei évben megkezdett taggyüjtési mozgalmat befejeztük, ez év folyamán pártoló tagul belépett 45 vállalat 400 koronával. Elhunytak: Kálnoki Bed Albert nyg. m. kir, földmívelésügyi államtitkár, a magyar erdészet újjáalkotója, f. évi október 21-én 79 éves korában Budapesten. A megboldogult az Országos Erdészegyesület tb. elnöke volt. Tagjaink sorába 1888 óta tartozott. Dr, Gstettner Katalin embertani intézeti tanársegéd, akit élte virágjában, 24 éves korában ragadott el a spanyol járvány ez év október 24-én Münchenben, ahol tanulmányúton volt. 2. Elnök jelenti, hogy a társulat 1918 aug. 1-én rendkívüli választmányi ülést tartott, amely az Országos Középítési Tanácsba két tagot jelölt: dr. Szontagh TAMÁst és LóczY LAJost. A kereskedelemügyi miniszter dr. Szontagh TAMÁst
nevezte ki az említett tanács tagjává. kormány érdemeit, s a 3. Elnök méltatja az újonnan alakult forradalmi választmány nevében üdvözölni fogja a következ minisztereket Ciróf Károlyi Mihályí, mint a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnököt dr. LovÁszY MÁRTON vallás- és közoktatásügyi minisztert és dr. BuzA Barna magyar földmívelésügyi minisztert. A választmány a nevezett niiniszterek üdvözléséhez egyhangúan s lelkesedéssel hozzájárul. 4.
Elstitkár
IV. Károly
jelenti,
magyar király az
hogy nagysúri Böckh Hugó dr. állami bányászati monopóliumok
tások központi igazgatójává nevezte
ki.
A
tagot felsége bányászati kutavála.sztmány dr. Böckh Hucót üdvál.
és
TÁRSULATI ÜGYEK.
400
egyben megköszöni neki a Pénzügyminiszt'eriuni részérl engedélyezett
vözli,
s
5000
K
rendkívüli segély közbenjárását.
5.
Elsötitkár jelentést tesz a társulat segélyeirl:
a) a földniívelésügyi niinisztériuni a múlt félévre 2000 korona rendes segélyt engedélyezett b) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az 1917 18. költségvetési év segélyt engedélyezett, s a rendkívüli segély ügyénégy utolsó hónapjára 1000 ben külön fog dönteni;
—
K
c) a pénzügyminisztérium 5000
K
rendkívüli segélyt engedélyezett;
kereskedelemügyi miniszter a kért segélyt nem adja meg, minthogy a tárcája ügykörét alig érdekl tudományos célra fedezete nincs. 6. A Földtani Közlöny papírja ügyében a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága volt szíves eljárni, s így a) Papp Károly: A magyar birodalom vasércés kszénkészlete munka német kiadásához 60,000 ív, b) a, Földtani Közlöny 1918. évi 48. kötetéhez 20,000 ív egyforma minség famentes, simított nyomópapirost 73 ^109 cm, súlya 75 kiló ezer ivenkint, összesen 5000 kg-t engedélyezett d)
a,
—
a papírgyári szövetség. Elstitkár jelentést tesz a Franklin-Társulat nyomdai áremelésérl. áremelése a háború kezdete óta a következ 1. 1915 december 14-én 2. 1916 nov. 8-án 30%; 3. 1917 jan. 1-én 40%; 4. 1917 szept. 15-én 25%. Ekkor az egységárak a négy emelés alapján a következkép alakultak
7.
.
A nyomda 30%;
:
1000 pédány alapdíja ivenkint további 100 példány boríték nyomással
280.
8.75 1
egy lapos képmelléklet nyomása 50 különlenyomat címlappal
18.75 94.
52.50
Ez a megállapodás 1917 nov. 15-én történt. Azóta a következ áremeléseke; nyomda: 5. 1918 jan. 1-én 25%; 6. 1918 március 15-én 25%; 7. 1918 június 1-én 15% és végül 8. 1918 szept. 1-én 25%. 8. Ezzel kapcsolatban titkár azt az örvendetes hírt közli, hogy a nyomda jelentette a
legutóbb kifizetett 4858 K-ás számlánkból 1478 koronát visszatérít. 9. Elstitkár kéri a választmányt, hogy a orditói díjakat ivenkint 40 K-ról 60 K-ra emelje. Leghségesebb fordítónk, Przyborski Mób, bányamérnök az igazán csekély emelést uaéltán megérdemli, annyival is inkább, minthogy a szerzk a 60 korona írói díjon felül még értekezéseik 50 magyar és 50 német példányát ingyen kapják, ami jelenleg 105 korona értéknek felel meg.
A
választmány a felhozott indokok alapján a fordítói díjat ivenkint 60 koállapítja meg. 10. ScHAFARZiK Ferenc megyetemi tanár megköszöni a társulatnak 600 darabot felölel ajándékát a megyetemi ásványtani intézet nevében. Ugyancsak megköszöni a tíjbbi intézetek nevében is, amelyeknek a fölös kiadványokat
ronában
szétosztotta. 11.
Papp KAboly, mint az egyetemi geológiai és paleontológiái tanszékek megköszöni emez intézetek nevében a társulattól kapott
jelenlegi képviselje,
külföldi kiadványokat.
KÁLMÁN
meg a társulat üdvözlését. hogy néhai .Szabó Dénes hagyatékából 500 korona névérték papirost adott át a pénztárosnak, azzal a kéréssel, hogy ennek kamataibi')] ('vciikint Mindszentek napján virágcsokrot tegyen a társulat 12. Szii.Y 13.
SciiAFARZiK
levélben köszöni
Ferenc
bejelenti,
401
TÁKSri.ATI ÜGVEIv.
elnöksége boldogult Szabó Józski- .siijara. A választmány a felajánlott 500 koronát köszönettel fogadja, azt a Szabó József emlókalap tákéjéhez csatolja, míg a halot-
tak napján való koszorúzást abból az alapból vógzi, amelyet jelenleg önkénytes
adományokból a másodtitkár
kezel.
Lambrecht Kálmán rendes tag a választmányhoz indítványt nyújt be a Bécsben felhalmozott magyar mkincsek és kult úrért ékek visszaszerzése ügyében. Az indítványt a választmány egyhangúlag helyesli, s megvitatás céljából 14.
átteszi az indítványozótól
megnevezett 12 tudományos társulatnak.
A MAGYAEHONI FÖLDTANI- TÁRSULAT VÁLASZTMÁNYÁHOZ BENYÚJTOTT JAVASLAT A MAGYAR MKINCSEK ÉS KULTURÉRTÉKEK VISSZASZERZÉSE ÜGYÉBEN. Tekintetes Választmány!
Bécsben felhalmozott magyar kultur értékek megmentése ügyében van szerencsém a következ javaslattal fordulni a Tek.
A
Választmány
elé,
Az immár
kérve az ügy süi-gs tárgyalását. megsznt Ausztria egykori fvárosában, Bécsben a dua-
monarchia fönnállása- alatt sok olyan kulturérték gyjtetett össze, amelyeknek egyedüH jogos helye és tulajdonosa Magyarország és a magyar állam. Különösen az udvari muzeumok, az udvari kincstár, levéltár, könyvtár, «a közös pénzügyi levéltár*, a házi- és állami levéltár azok az intézmények, amelyekben Magyarország földjének és múltjának ismerete szempontjából tömérdek, mérhetetlen fontosságú lelet tárgy és emlék van felhalmozva. Hogy néhány nevezetesebbre utaljak, hivatkozom a következ lisztikus
kulturértétekre
tani
:
Ak.k. XaturhistorischesHofmuseum ásvány-, kzet-, föld- és slénygyjteményében a lapugyi mediterrán fauna, a baltavári és ajnácski
neogen faunák, a cservenkai opálok, a páratlan knyahinyai, továbbá az ohábai, mezmadarasi, mocsi meteorkövek; ugyané múzeum régészeti
gyjteményében a
tordai, fugyi, puhói, lengyeli, márczfalvi, soproni, kis-
kszegi, hátszegi, keszthelyi, prehisztorikus leletek a k. k. Kunsthistorisches
Hofmuseumban
;
a nagyszentmiklósi arany
(más liévpn Attila kincse). II. Lajos király, 11. Apafi Mihály, Báthory István, II. Piákóczi Ferenc lejedelmek személyével kapcsolatos történelmi és mveldéstörténeti emlékek; a k. k. Hofbibliothekb n a magyar mveldéstörténelem több
lelet
nagyfontosságú kvlforrása ú.
ra.
az úgynevezett bécsi képes krónika, a
20 Corvina, a dközös pénzügyi levél ár»-ban pedig fölbetömeg és érték okirat és följegyzés, amelyeknek a magyar csülhetetlen mveldéstörténelem szempontjából való értékét ThaUóczy Lajos és Takáts bécsi
kódex,
Bándor közleményei világítják meg.
TÁBSULATI ÜGYBK.
402
Minthogy ennek a csupán vázlatosan jelzett anyagnak túlnyomó része nem legális úton, gyjtés, vásárlás és csere útján, hanem az 1867. évi kiegyezést megelz évek centrális'' tikus poliiikai törekvéseinek hatalmi nyomása alatt az erszak jogán kt-rült idegenbe, minthogy továbbá a k. k.
Hofmuseumot az udvartartás
költségén tartották fenn, amelyhez
^Magyarország felerészben járult hozzá, indítványozom kérje fel a
:
Magyarhoni Földtani Társulat,
az arra
magyar tudományos egyesületekkel és intézményekkel karöltve t sürgsen, hogy találjon módot ez unikum érték, tehát pótolhatatlan magyar k u 1 1 u r ó r t é k e k vissza-
illetékes
a
magyar kormány
szerzésére. Hangsúlyozni kívánom, hogy indítványom
nem
a
restit utio
in i n t e g r u m kivihetetlen és fölösleges elve jegyében született meg, hanem kizárólag a joglalanul és erszakosan 1867 eltt eltulajdonított magyar kult úrért ékek visszaszerzésére irányul, 1867 után kelt ajándékozás utjáni gyarapodásokra tehát nem terjed ki. Meg vagyok arról is gyzdve, hogy az új bécsi kormány megértleg fogja törekvésünket támogatni. Indítványom a jogfönntartás elvének kinyilatkoztatása szemminthogy Csehország már a közelmúlt napokban ezirányú igényét ugyancsak b (jelentette, sürgsen közlend volna a következ leginkább érdekelt egyesületek és intézmények elnökségével illetve igazgapontjából,
tóságával
:
Magyar Tudományos Akadémia, 2. Szent István Akadémia, 3. Magyar Nemzeti Múzeum, 4. Földtani Intézet, 5. Egyetemi könyvtár, 6. Magyar keleti kulturközpont, 7. Magyar Földrajzi Társaság, 8. Magyar Néprajzi Társaság, 9. I\íagyar Nyelvtudományi Társaság, 10. Magyar Törté1.
nelmi Társulat, 11. Kégészeti
és
Embertani Társulat
ós 12. a
Természet-
tudományi Társulat Kelt Budapesten, 1918 november 6-án.
lváló
tisztelettel
Dr. Lambrecht
Kálmán
a R[áí;yaihoiii Föliltani Társulat rendes tagja
Egyéb tárgy
híján elnök az ülést esti S órakor berekeszti. Kelt Budapesten, 1918 november 6-án. Jegyezte: Papp Károly elsötitkár.
TÁRSULATI ÜGYEK.
403
Jegyzkönyv^ Szabó JózsKF-oiuk'kalap kamataiból liirdetett nyilt pályázat odaítélésére kiküldött bizottság 1918 június hó 3-án tartott ülésérl.
a SzENTMiKLcsY
dr. Pálfy Móric ra. kir. fgeologus társulati alelnök elnökMauritz Béla egyet, tanár, vál. tag és dr. Vogl Viktor ni. kir.
Jelen vannak lete alatt dr.
geologuíí,
r.
:
tag.
Elnökl másodelnök jelenti, hogy két pályázat érkezett be. A pályázók egyike, Srlaöian Vazul, egy. gyakornok a pilisszentiváni bánya környékén a múlt évben \^gzett beható,
részletes geológiai tanulmányainak rövid összefoglalását nyújtja be kia értekezés alakjában. A tárgy részletes kidolgozására kéri a pályadíj odaítélését.
A másik pályázó dr. Fbrenczi István m. kir. geológus rövid tervezetet ad a Szentendre— visegrádi hegység feldolgozásához. Szentendre— Izl)ék közvetlen, esetleg távolabbi környékének eruptivumait óhajtja az üledékkel kapcsolatban modern kzettani és chemiai alapon tanulmányozni, mely tanulmányaihoz késbb csatlakoznék az egész Szentendre visegrádi hegység földtani és kzettani vizsgálata. Szentendre izbéki munkálatai támogatására kéri az egész pályadíj
—
—
osztatlan odaítélését. A bizottság beható eszmecsere után arra az eredményre jutott, hogy bár a budapest esztergomvidéki eocénképzdmények újabb feldolgozása kétségtelenül kívánatosnak látszanék, mert Hantken és Hofmann tevékenykedése után is jelents eredményekkel járhatna, mégis kívánatosablniak tartja azt, hogy a Szentendre—visegrádi hegység erupciós területe, melyben a kitöréseknek az üledékekhez való viszonyát, valamint a különböz kitörések sorrendjét még
—
nagy homály
fedi,
elssorban felderíttessenek.
tEz a megfontolás indítja a bizottságot arra, hogy figyelmét els3 sorban Ferenczi István dr. ajánlatára fordítsa, korlátozás nélkül elismerve azt, hogy *
Selegian Vazul, mint benyújtott érdemes értekezése is mutatja, máris érdemeket szerzett tárgya körül, fontos adatokkal gyarapítván a budavidéki eocén-
rl
való viszonylag
b
és pontos ismereteinket. ,Tovább mérlegelvén Ferenczi István dr. pályázatának kérdését, a bizottság megállapítja, hogy pályázó eddigi munkássága, különösen a zalatnakörnyéki andeziteken végzett vizsgálatai biztosítékot nyújtanak aziránt, hogy a Budapest legközelebbi környékén lév, de aránylag igen hézagosan ismert eruptív
területrl
is
becses
mmikát
fog nyújtani.
Mindezek alapján alulírott loizottság tisztelettel javasolja a tekintetes Választmánynak, hogy a négyszáz (400. ) koronás pályadíjat osztatlanul Ferenczi István drnak adja ki. Végül javasolja a bizottság, hogy tekintettel a mostani nehéz körülményekre, kivételesen tekintsen el a X. §. d) pontjától, mely szerint a pályadíjnak legfeljebb két harmada utalványozható ki elre s a pálj'ázat egész összegét egy-
—
szerre adja ki a pályázónak.
^,
Budapest, 1918. évi június hó 3-án. Dr.
VoGL Viktor Béla
Dr. Pálfy Móric * ™-
Dr. Mauritz a bizottság
Társulat ''• *'°/'i^'\'}' niasodclnokc.
tagjai.
^ Minthogy a Földtani Közlönyr.ek elz füzetében a június 5-én tartott választmányi ülésnek a Szabó József pályadíj odaitélésére vonatkozó része félremagyarázásra
alkalmas lövidséggel jelent meg,
azért
szószerint közöljük
Dr.
az
eredeti
PÁLFY MÓKIC
jegyzkönyvet.
társ.
másodelnök.
PENZTAIU .IKLKNTES
a Magyarhoni Földtani Társulat 1918. és
vagyonának I.
forgalmáról
évi
állásáról.
Foryó tke. ^; Bevétel. Elirányzat az 1918. évre
1.
2. 3.
4.
Pénztári
A A A
maradvány az 1917. évrl
vall. és
közoktatásügjd miniszter segélye
földmivelésügyi miniszter segélye
6.
7.
Alaptke
szelvénykamatai
9.
2000"
6000*
4000"
—
5000"
840*
840"
100"
3o0'—
Hátralékos tagsági dijak
4400*— 400*—
1918. évi tagsági díjak
102*03
12. Vegyes bevételek 13.
A
14.
Az alaptke készpénzkészletébl adósság
400*—
Szabó-emlékalap kamataiból megbízásra törlesztésére.
.
.
3158*50 372*30 84*
100*
Kiadványok eladásából
2597*39
425*72
400*
10. 1918. évi elfizetések
11.
3500*
2500-—
kamatai 8.
1017*97
takarékbetét
forgóteke
és
bevét.l
1017-97
pénzügyminiszter segélye
Herceg Eszterházy Miklós pártfogói dija Magánosok segélye (Semsey Andor dr. adománya)
5.
Tényleges
336*— 300*
4800*
2200*
Anya társulati alaptke gyarapítására. 15. Árkosi dr. Kiss 16. Dr.
Ern fhadnagy
örökít tagsági
Eéthly x\ntal örökít tags. díja H.
17. Dr. Ferenczi
18. Beocsini
200
díja
50
r
István egyetemi tanársegéd örökít tagsági díja
cementgyári unió
párt.
r.-t.
t.
.
.
400
díja
400
19.
Kóbert örökít Gábor örökít tags.
20. Dr. Ballenegger 21. Dr. László
22. Cs.
kir.
szab.
23. Szab. osztr. 24.
25. Salgótarjáni
200
tags. díja
200
díja
Kassa-Oderbergi vasút párt
magyar államvasuttársaság
Felsmagyarországi bánya
kszénbánya
és kohóiníí r.-t.
tags.
400
díja
400
párt. tags. díja
r.-t.
400
pártoló tagsági díja
400
párt. tags. díja
26.
Északmagyarországi egyesített kszénbánya
27.
Gróf Csáky László prakfalvi vas- és acélárúgyár párt. tags. díja
28.
Coburg Fülöp herceg-féle bánya- és kohómvek Kaláni bánya és kohó r.-t. párt. tags. díja
29.
150
r.-t.
párt. tags. díja
.
.
11. r.
párt. tags. díja.
.
400 200 400 400
405
TÁHHUI-ATI i-CYKK.
Cénylegcs bevétel
30. .31.
Uni
cs.
kir. szab.
vas és bádoggyár
Hemádvülgyi magyar vasipar
32.
Nagyvárad-belényes vaskohi vasút
33.
Angol Osztrák bank párt.
r.-t.
párt. tags. díja
párt. tags. díja
r.-t.
párt. tags. díja
r.-t.
tags. díja I. r
36.
Magyar Siemens Schuckert mvek tags. díja 1. r Bank és keresk. r.-t. párt. tags. díja I. r Magyar Agrár Bank párt. tags. díja
37.
Weisz ^íanfréd lszer, acél
34.
35. ]\[agyar
38. Klotild EIsü 39. 40.
és
fémmvei
Magyar Vegyiipar
párt. tags. dija
Magyar folyam és tengerhajózási r.-t. párt. tags. Magyar fém és lámpaárúgyár párt tags. díja I. r vasgyárak párt.
41. !Magy. állami
I.
...
r.
párt. tags. díja
r.-t.
díja
tags. díja
Budapest párt. tags. díja bányatársulat Budapest párt. tags. díja 43. Aránia 44. Borsodi szénbányák r.-t. párt. tags. díja 45. Magyar ált. koszénbánya r.-t. tags. díja 42.
Dunagzbajózási
46.
Szamosvölgyi vasút
társulat
r.-t.
tags. díja
Magyar Kereskedelmi Bank
47. Pesti
48. Kcolajfinomító gyár
r.-t.
r.-t.
tags. díja
párt. tags. dija
Dunagzbajózási társaság bányaigazgatóság Pécs párt. tagü. M. fbányaliivatal Aknaszlatina párt tags. díja 51. 'Aradi és csanádi egyesület vasutak Arad párt. tags. díja
díja
49. 50.
52.
Zsolnay Vilmos kerámiai gyára, Pécs párt. tags. díja
53.
Dynamit Nobel
r.-t.
Pozsony párt.
54.
Takarékbetét utáni kamat az alaptkéhez
55.
Szelvénykamatok az alaptkéhez
56. Egyesült
;
.
.
.
tags. díja
Budapest fvárosi takarékpénztár párt. és Tsa Vasm r.-t. pártoló tags. dija
tags. díja I.
r.
Lipták
57. Dr.
58. Ganz-féle villamossági r.-t. tags. díja 59.
Kimamurány-Salgótarjáni
60.
M.
k.
61. Sajó
60.
vasm
párt. tags. díja
r.-t.
bányaigazgatóság Nagybánya
Jen
mérnök, Budapest örökít
tags. díja
Magyar bányaigazgatóság, Nagybánya
Jen mérnök, Budapest örökít tags. díja Vid Gábor tanár, Pannonlialma örökít tags. díja
61. Sajó 62.
63.
64. 65.
Magyar Orsz. Közp. Tapk. alapítói díja Timkó Imre geológus örökít díja Magyar államvasutak igazgatósága párt.
66. Újlaki Tégla és ]\íészégetj r.-t.
68.
Els Magyar Alt. Biztosító József megyetem ásvány-
69.
Bányai János
67.
Budapest
I.
r
tags. díja
tags. díja
Társ. párt. tags. díja Ili.
r
és földtani int. alapítói dija
polg. isk. igazgató,
Abrudbánya örökít
tags, díja
70. Ifjabb gróf Eszterházy Pál frendiházi tag, nagybirtokos
kít
.
Réde, örö-
tags. díja
FöMtalíi Közlöny XLVIII. köf. 191S.
200-
27
TÁRSULATI ÜfíYKK.
406
Tényleges bevétel
71.
Vid Gy. Gábor pannonhalmi tanár örökít díja
72. Dr.
II.
Papp Károly egyetemi tanár alapítványának Sándor
73. Eeinl
oki. tanár.
Budapest örökít tags. Arad örökít
Magyar
Alt.
450'
.
200*
200'
tags. díja
Hitelbank párt. tags. díja
76. Neuschloss J. nasici
77
III. részlete
díja
74. Stanciu Viktor polg. isk. igazgató, 75.
50'
r
400*
tanningyár és gzfürész
r.-t.
párt. tags. díja
Kisbirtokosok orsz. földhitelintéz. párt. tags. díjai, rész
Barlangkutató
s z
a k o
s z t
á
1 j-
.
400* lOO'
javára.
78. Miilók
Ottó banktisztvisel alapítványa Horusitzky Henrik magyar geológus alapítványa
100"
79.
100"
80.
Magyar földbérlk szövetkezete alapítványa
150*
!S1.
^íagyar
Bank
és keresk.
r.-t.
«
82. Nagj'^^áradi székesegyházi káptalan alapítv
150" 150"
83. Fleischer
150"
85.
Elemér banktisztvisel alapítványa gyri kanonok alapítványa Fischer Colbrie kassai püspök alapítványa Lambrecht Kálmán assistens alapítványa I. r
lOO*
84. Szely Lajos dr.
lOO"
Gyri káptalan alapítványa fkáp talán alapítványa
150'
Tolnavármegye alapítványa Ascher Antal megy. quaestor alapítványa Bács-Bodrog vármegye alapítványa
150'
86. 87.
88. Kalocsai
89. 90. 91.
92. Gróf
Forgách Károly alapítványa
93. Gróf Festetics Pál alapítványa
94. Gróf ^^'enckheim 95. Gróf
Géza alapítványa
Bolza József alapítványa
Jen
96.
Zsigmond}-
97.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alapítványa
98. Gróf 99.
alapítványa
Ambrózi Lajos alapítványa
Fülöp Szász-Coburg Gothai herceg alapítványa
100. Gróf Széchenyi Aladár alapítványa 101. Gróf Burián István alapítványa
Erddy György alapítványa Báró Forster Gyula alapítványa Somogy vármegye alapítványa Ung vármegye alapítványa Heves vármegye alapítványa Komárom vármegye alapítványa Fogaras váimegye alapítványa Gróf Zselénski Róbert alapítványa Csanád vármegye alapítványa Békés vármegye alapítványa
50"
lO* 100' 100*
150* 1.50*
150* 150" 1.50'
lO* 150*
200*
1000150*
102. Gróf
150'
103.
200'
104. 105.
106. 107.
108.
109. 110. 111.
150-
150"
150' 150" 100* 150100" 100'
TAKSUÍ.ATI UGYKK.
407 Tényli»gc9 litvétcl
114.
vármegye alapítvám^a Takarékbetét utáni kamat Szelvénykamatok
11').
A
150'
112. Zala 113.
9-94
társulathoz befolyt tags. díjak
11
Hidrológiai szakosztály Henrik fgeologus alapító tags. 117. Kutasi Bründl János alapító tags. díja 116. Horusitzky
megyetemi
118. Dr. Schafarzik Ferenc 119. Sajó
Jen
A magyar
121.
a
1
a p
tkéjébe
•
z.
100
díja
—
150-— 200
tanár alapító tags. díja
150
alapító tags. díja
120. Dr. Ballenegger
—
333
Eóbert alap.
150
tags. díja
Államvasutak igazgatósága alapítványa
300
122. Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társ. alapító
300
tags. díja
128. Dr.
Kuncz
Ern
124. Takarékbetét utáni
125.
Szelvénykamatök
126.
A
kamat
az
alaptkéhez
27 80 6 15
társulathoz befolyt tags. díjak
D
r.
Szabó
e
m
1
é
k a
1
a p
alaptkéjéhez. 500'—
Néhai dr. Szabó Dénes hagyatékából Szabó emlékalap kamataiból az alaptkéhez
127. 128.
150
alap. tags. díja
A
119'78
Társulati alaptkéhez csatolva. 129.
130.
681 "35
Böckh János szoboralap maradványa GüU Vilmos siremlékalap maradványa összesen
45'52 21.960"
B) Kiadás. 1.
Földtani Közlöny
2.
Els
8.
Másodtitkár tiszteletdíja
4.
Pénztáros tiszteletdíja
titkár tiszteletdíja
5.
írnok jutalomdíja
6.
Szolgák jutalomdíja
7.
Postaköltség
8.
Irodai kiadások
9.
Vegyes kiadások
,000-12,000-—
53,073-98
TÁHSULATI ÜGYEK.
408
Elirányzat az 19Í8. évre
10.
Adósság törlesztésére K kölcsön 5i2"() l^am 264
a) 4800
11.
13. Hidrológiai 14.
A
társulati
2464"
szakosztálynak segély
400*
300*
1000-
l.íOO-
1000'
•
—
18,750"—
h)
takarékbetéti kamatokból
c)
szelvénykamatokból
130-16 12'50
18,892-66
A barlangkutató szakosztály alap-
tke
gyarapítás á r
a
a) alapítványokból
16.
4800*
alaptke gyarapítására
a) alapítványokból
15.
az
1918. évn'
146-65
ugyanezen kölcsön törlesztése •2200 Szabó emlékalap kamataiból megbízásra Barlangkutató szakosztálynak segély h)
12.
TÍ-nvlogC!! kiiifíás
5650-
kamatok
h)
takarékbetéti
A
hidrológiai
9-94
szakosztály
a
1
a p
5659-94
t.
gyarapítására a) alapítványokból
17.
h)
takarékbetéti
A
d
r.
1500-
kamatok
27-80
Szabó József
tkéjéhez
e lu
1
é
k a
1
..
a) alapítványból h) 18.
500-
a Szabó einlékalap kamataiból
A barlangkutató szére kiadattak:
19.
adattak
20.
21.
20-
k
3.53i-
:
a szakosztályt megillet tags. díjak
A társulati
6"
15-
21*
alaptkéhez csatoltatott
a)
Böckh János szoboralap pénzmaradv.
h)
GüU Vilmos
A
333'
szakosztálynak
a) alaptkéje utáni szelv. kamatok .... h)
619-78
ré-
a szakosztályt megillet tags. díjak..
hidrológiai
A
119-78
szakosztály
a) alaptke utáni szelvénykamatok h)
1527-80
alap-
a p
síremlékalap
társulati forgótöke
681*35
45-52
726-87
pénzmaradványa Összesen
1696-97 ~
21,960-—
53,073-93
Budapesten, 191b dec. 81-en.
AscHER Antal p/i\zt!lras.
Ballenegger Kóbert titkAr.
dr.
TÁlíSfl,
\
409
í'ílVKK.
II
.I«Mjy/,ök
Magyarhoni Földtani tott
p é n
T
z t
á
á
r s
u
r
V
z s
i
1
a
t
b a n
g á
1
a
t
19.19 ]•
ó
j
a n. 2'2-én
tar-
1.
^li alólirottak, mint a Magyarhoni Földtani Társulat közgj^lése, illetleg választmánya részérl kiküldött pénztárvizsgálók, a mai napon a pénztárban
megjelenve, megbizatásunkban eljártunk és a következket jelentjük.
Minekutána a pénztár vizsgálatára
és a pénztár kezelésére szolgáló utasítá-
sokból tájékozódtunk, az elszámoláshoz tartozó okmánj'^okat összehasonlítottuk a napló tételeivel és helyességükrl
meggyzdtünk.
A Magyarhoni Földtani Társulat vagyona az végén.
1918.
é
v
1.
Anyatársulati alaptke
75,1'28*73
2.
Dr. Szabó József emlékalap
10,365"27
3.
508-
Dr. Szabó emlékalap kamatai
4.
Barlangkutató szakosztály alaptkéje
5.
Hidrológiai szakosztály alaptkéje
6.
Dr. Kíilecsinszky Sándor síremlékalap
7. Társulati
13209"
2712'60 598'55
maradványa
1696'97
forgótke maradványa
104,219-12
Összesen.
A társulat követelése.
A 21,960
lev 100
postatakarékpénztárnál
Az
K
K
összeget 31,113
K
93
a pénzügyminisztériima 5000
K
mely összeg az elirányzott okai a következk: 1. mert rendkívüli segélyt adott 2. mert az örökít és
f-rel
K
(cheque-számla után).
letét
1918. évi bevételek összege 53,073
fölülmúlja.
93
f,
Emiek
;
pártoló tagok a Társulat céljaira 18,750 K-t, a Barlangkutató
Szakosztály ja-
vára 5650 K-t, a Hidrológiai Szakosztály részére 1500 K-t fizettek
néhány kisebb bevétel növelte az 1918.
évi bevételeinket
be.
Ezenkívül
magasabbra az el-
irányzatnál.
A az
a
kiadások egyes
1. tétel
7. tétel
tételeit vizsgálva,
656
K
03
f
megtakarítás mutatkozik
alatt szerepl Földtani Közlönynél. Megtakarítás
alatt szerepl postaköltségnél, az itt megtakarított
expediálások szünetelésének eredménye.
A
Szakosztályi segélyt a szakosztály ez évben
13.
nem
tétel
vette
mutatkozik továbbá 682
K
63
alatt szerepl fe!,
f
a külföldi
Hidrológiai
ennél a címnél ennél-
K
megtakarítás mutatkozik. Túlkiadás mutatkozik a 12. tétel alatt fogva 1000 túlkiadás a lev Barlangkutató Szakosztály segélyénél. Az itt szerepl 500
K
Barlangkutató Szakosztály 1919. évi segélyének terhére ellegként fizettetett ki
K
70 f túlA 9. tétel alatt szerepl vegyes kiadások rovatában mutatkozó 722 kiadás az összes szükségleti cikkeknek az 1918. év folyamán beállott ijeszt megdrágulásának a következménye.
TÁK!-ri-ATI
410
mérleg az államsegély egy részének, 3500 K-nak elmaradása dacára
A
K
1696
nak
ÜGYKK.
97
f
is
pénztári fölösleggel záródott.
Mindezek után javasoljuk, hogy a választmány és a közgjülés a pénztárnokmeg s buzgó szolgálataiért köszönetét nyilvánítsa.
a felmentést adja
Kelt Budapesten, 1919 január 22-én. Dr. Emszt
Timkó Imre
Petkik Lajos
II.
Költsé(jvetés az
1í)IÍ).
Kálmán
évre.
A) Bevétel. 1.
2.
3.
Pénztári
A A A
maradvány
évrl
az 1918.
1696"97
4500
közoktatásügyi miniszter segélye (1500+3000) földmivelésügyi
«
'
«
6000
(2000+4000)
pénzügyminiszter segélye
5000
6.
Magánosok segélye Alaptke és forgótke kamatja
3750
7.
Hátralékos tagsági díjak
1000
8.
1919. évi tagsági díjak
4000
4. 5.
100
1919. évi elfizetések
400
10.
Kiadványok eladásából
100
11.
Vegyes bevételek A Szabó-alap kamataiból
100
9.
12.
100
26,746 97
összesen
B)
Kiadás. 18,726 97
1.
Földtani Közlöny
2.
Elstitkár tiszteletdíja
3.
Másodtitkár tiszteletdíja
600
4.
Pénztáros tiszteletdíja
300
•
.
•
900
240
5.
lmok
6.
Szolgák jutalomdíja
7.
Postaköltség
1200
8.
Irodai kiadások
1500
9.
Vegyes kiadások A Szabó-alap kamataiból megbízás
10.
11. 12.
jutalomdíja
480
A A Hidrológiai Szakosztálynak
Barlangkutató Szakosztálynak segély
200 100 (a
már
felvett 500
K után)
500'
2000
segély 1918. és 1919-re
összesen
26,746 97
Kelt Budapesten, 1919 január 22-én.
AscHER Antal pénztéroB.
Ballenegger Kóbert mABOdtitkár.
dr.
Papp Károly clsötitkár.
dr.
A MAGYAKHONI FÖLDTANI TÁRSULAT RÉSZÉRE TETT
ALAPÍTVÁNYOK az 191
Stiftuiig
fr
S.
év december hónap 31-éig.
die ungariKche Geologische Gesellschaft.
1851.
(t)
1856.
(t)
Gróf Andrássy György, Pesten Báró Podmaniczky János, Pesten Báró Sina Simon, Pesten
1858.
(t)
1860.
1850.
készpénzben
210
koi',
«
210
«
«
1050
<(
Ittebei Kis Miklós, Pesten
«
210
«
(t)
Prudniki Hantken Miksa, Budapesten
«
210
«
1864.
(t)
Dr. Schwarz Gyula, Budapesten
«
300
«
1867.
(t)
Drasche Henrik lovag Bécsben
«
200
«
«
600
«
«
200
«
(t)
1872. Pesti kcszénbánya- és téglagyártársulat
—
1873.
— 1876. — 1877.
Salgótarjáni ke szénbányatársulat
Az els
cs. és kir.
Budapest (t)
és
szab.
Dunagzhajózási Társulat,
Pécs
Kállay Benjámin, Bécsben
(t)
Kónay
]\í.
kir. tengerészeti
(t)
Gróf
Jácint,
Pozsonyban hatóság, Fiumében
t
Erddi Sándor
1879. Gróf Karácsonyi Guidó Eudolf- alapítványából
.
1881. Budapest székesfváros 1888.
—
(t)
Okányi Szlávy
és
1885.
Budapesten hazai els Takarékpénztár-
József,
A
pesti
nagyági m.
kir. és
Egyesület
—
A
magántársulati
—
(t)
Ballá Pál, Újvidéken
Ballá Pál alapítványa az újvidéki m.
názium nevére 1884.
— — — —
(t) (t)
Bezerédy Pál, Budapesten Modrovits Gergely
Zsigmondy Vilmos, Budapesten Dr. Koch Antal, Budapesten (t) Dr. Pioth Samu, Lcsén (t)
400
«
200
«
«
200
«
«
200
«
«
200
« «
«
200
«
400
«
«
400
«
«
400
«
«
400
«
«
200
«
aranybányam
vállalat
1884.
«
«
kir.
fgim«
200
«
«
200
«
«
200
«
«
400
«
állampapírban 200
«
200
«
«
Al.Al'ITVAXVOK.
412
Dr. Schafarzik Ferenc, Budapesten
állampapirban 200 kor.
Dr. Szabó József, Budapesten
400
<<
,
«
200
«
,
«
200
<»
«
200
i
«
400
«
«
200
«
«
200
«
készpénzben
200
v
400
«
«
400
«
«
400
<
(j)
1884 Dr. Hosvay Lajos, Budapesten 1885, Zsigmondy Béla, Budapesten (t) Dávid Vilmos, Budapesten (t) Gróf Andrássy Manó, Budapesten (I) Húsz Samu, Budapesten (t)Felsü-Szopori Tóth Ágoston, Grácban (t)
Klein Lipót, Budapesten
(t)
Gróf Andrássy Dénes,
Északmagyarországi
Dernn
egyesített
iparvállalat részvénytársulat,
Kimamurány -Salgótarjáni
és
Budapesten
vasm
Salgótarjánban
kszénbánya
részvénytársaság,
•.
Fülöp, szász-coburg-góthai herceg
fensége vas-
gyára Pohorellán Beszterczebánya
sz.
kir.
város
«
400
«
400
<*
Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, Budapesten
«
200
<<
Dr.
Peth
Gyula, Budapesten
állampapirban 200
«
400
«
készpénzben «
200
<(
«
200
«
Esztergomi fokáptalan
c
200
«
P. Likey Béla, Budapesten
«
200
«
«
200
«
200
«
c
230
«
<«
200
a
«
200
«
<
200
«
«
200
«
200
«
(j)
(t)
Dr. Herich Károly, Budapesten
Dr. Staub Móric, Budapesten
Dr. Szontagh Tamás, Budapesten
Samu, Budapesten Kauffmann Kamilló, Budapesten Porodai dr. Piapoport Arnót, Bécsben
1888, Dr. Fischer
1890. (f) 1891. (t)
1892. Özv. dr.
Hofmann
mann Károly
Károljnié bold. férje dr. Hof-
emlékére
1893. (t) Dr. Lorenthey Imre, Budapesten 1893. Dr. Zimányi Károly, Budapesten
1895. Urikány-Zsilvölgyi
Magyar
kszénbánya
Eész«
200
«
(t)
Királdi Herz Zsigmond, Budapesten
«
200
«
(t)
Marosdécsei Déchy Mór, Budapesten
<«
200
«
vény-Társaság, Budapesten 1897.
«
200
«
(f) Kempelen Imre, Mohán 1886, Dr. Kuncz Adolf, prépost, Csorna
1896.
200
<<.
(t) Gróf Csáky László, Budapesten Osztrák-magyar szabadalmazott Allamvasút-Társaság, Budapest és Wien
(f)
1887,
«
1900. Mattyasovszky
Jakab (mátyásfalvi) Pécsett (t) Zsolnay Vilmos nevére 1901. Korláti bazaltbánya részvénytársaság, Budapesten 1902. Bethlen fiskola, Nagyenyed (t)
Adda Kálmán
nevére
Adda Viktor
dr
« «
200
200
«
«
200
v
<<
200
«
ALAPÍTVÁNYOK.
— —
413
Guttmanu és Frank építési vállaik, cég Újvidéken, készpénzben 400 « 400 Kudai tizenkét apostol bányatársulat Brádon
1902.
(I)
Kalecsinszky Sándor, Budapesten
1904. Szádeczky Gyula dr., Kolozsvár
— — 1905. — —
Schafarzik Ferenc
dr.,
Budapesten lö84-ben
Myskowszky Emil, Mecsckszabolos (t) ("I")
Gróf Széchenyi Béla, Budapest
ványához
Papp Károly
1909.
— —
—
dr.,
Gyula
1908. Szádeczky
m.
kir.
dr.,
1910.
— — — — —
geológus, Bpest
Kolozsvár,
(I.
rész)
1904-ben
tett
«
«
100
<<
«
200
«
1000
«
<(
220
«
«
100
«
«
200
<(
«
200
«
•
alapítványához
«
70
«
«
200
«
Leféber Ágoston mélyfúróvállalkozó, Budapest ....
«
200
«
Magy. Budapest
«
400
«
földbirtokos. Sármellék
kir. állami vasg^^árak központi igazgatósága,
Szabadalmazott osztrák-magyar államvasúttársaság és
Budapest (t) Városy Gyula kalocsai Szeged
sz.
Debreczen
Bohn
kir. sz.
uradalmi igazgatósága, érsek,
Kalocsa
város tanácsa kir.
város tanácsa
]\íihály téglagyáros,
Nagykikinda
Brád ... (f) Báró Gyrffy Árpád bányatulajdonos, Kalamaznik Nándor vizmépítési vállalkozó, Bpest Schaaf Jakab téglagyáros, Nagykikinda Vogl Viktor dr. m. k. geológus, Budapest Gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspök, Pécs 1911. Gróf Majláth Károly Gusztáv dr. erdéljá püspök, a gyulafehérvári Batthyány -könyv tár javára .... Saxlehner Andor belga fkonzul, Budapest Saxlehner Kálmán, Budapest Saxlehner Ödön, Budapest
— — — — — — — —
200
Peth Emil,
magyar bányái, hutái
— — —
<<
«
Budapest, 1884-ben tett alapít-
dr.,
1906. Gróf Zselénszky Róbert, Budapest 1907.
200
«
Báró INIednyánszky Dénes, Wien
Koch Antal
<(
«
tett
még
alapítványához
kor.
Magyar Gyógyfürd R.-T. Trencsénteplic Schaumburg Lippe hercegi viradalora, Dárda .... österreichische Bohr- u.Schurfgesellsehaft in Wien
«
400
«
«
200
«
«
200
«
«
200
«
«
500
«
«
200
«
«
200
«
«
200
«
«
200
«
«
200
«
«
400
«
«
200
«
«
200
«
«
200
«
«
400
«
«
200
«
«
4WJ
«
egyetemi tanár, Budapest
«
100
közjegyz, Budapest (t) 1912. Pallini Inkey Béla földbirtokos, Tarótháza
«
50
Lóczy Lajos
Frohner
—
dr.
Gászner Béla
Román
kir.
Budapest fgimnáTerlanday Benedekrendi Emil Szent (t) ziumi tanár, Esztergom dr. vegyész,
« .
«
1000
«
200
«
«
200
«
alapítványok.
414
— Zielinszky Szilárd megyetemi tanár, Budapest készpénzben 200 kor. 1913. Keformátus fügimnáziuin, Meztúr 200 — Székesfvárosi Gázmvek, Budapest 400 — Karczag István földbirtokos, Keszthely 200 — Schréter Zoltán m. geológus, Budapest 200 — Vendl Aladár m. geológus, Budapest 200 múzeumi igazgatór, Budapest 1915. Franzenau Ágost 200 — Szarvasy Imre megyetemi tanár, Budapest 200 — Vadász M. Elemér egyetemi adjunktus, Budapest állampapírban 200 — fiskolai tanár, Selmeczbánya István készpénzben 50 1916. Horusitzky Henrik m. fgeológus állampapírban 200 — Maros Imre m. geológus párt. 450 — A József-megyetemi könyvtár 400 — Els Magyar Altalános Biztosító-Társulat párt. tagsági 200 — Dr. Papp Károly els egyetemi tanár pítványának 600 — Dr. Jordán Károly öröTiít tagsági 200 — Dr. Szentpétery Zsigmond, Kolozsvár 200 1917. Dr. Schafarzik Ferenc megyetemi tanár 100 — Els Magy. Társ. Budapest, párt. tagsági 200 — Brázay Zoltán, Budapest 200 — Gróf Teleki Pál országgylési képvisel 200 — Bekey Imre Gábor, Budapest 200 — Maurítz Béla egyetemi tanár, Budapest 200 — Zsigmondy Árpád, Budapest 200 — Dr. Szontagh Tamás, Budapest 37 — Dr. Zsigmond harctéren értékpapírban 200 — Papp Pál földbirtokos, Tápióságh készpénzben 200 — Papp János földbirtokos, Tápióságh 200 — Pappné Balogh Margit sz.-fv. leánygimnáziumi 200 tanár Budapest — Dr. Eéthly Antal, Budapest értékpapírban 200 — Báró Fejérváry Géza dr készpénzben 200 — Tud. Egyetemi Földtani 200 Budapest — Tud. Egyetemi slénytani 200 Budapest — Zsigmondy Dezs, Budapest 200« — ^Dr. Pálfy Móric m. fgeológus értékpapírban 200 — BalleneggerKóbertdr. m.k. geológus, készpénzben 200 .
k.
dr.
...
k.
dr.
dr.
dr.
...
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
dr.
Vitális
«
dr.
«
.
kir.
«
tags.
kir.
dija.
kir.
díja
(I.
részlet)
titkár,
«
«
«
«
«
«
ala-
II. részlete
díja
«
«
«
«
«
«
«
«
Alt. Bizt.
díja (II. részlet)
dr.
...
dr.
rész)
(II.
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
«
Szirtes
«
«
«
«
dr.
«
«
«
«
Litézet,
Intézet,
...
«
«
«
«
<<
k.
«
11. titkár ...
1918. Szabadalmazott Osztrák
— —
Magyar ÁUamvasút-Társaság, Budapest 400 kor.
(alapítványmegismétlés)
Felsmagyarországi Budapest Salgótarjáni
«
.
Bánya
Kszénbánya
és
Kohóm
Részvény. Társaság,
Részvénytársulat, Budapest
400
«
400
«
ALAPÍTVÁNYOK. Északniagyarországi
415
Koszénbánya
Egyesített
és Iparvállalat
Eészvénytársulat, Budapest
400 kur.
Gróf Csáky László Prakfalvi Vas- és Acélgyár Részvénytársaság,
Budapest
részlet Gróf
(II.
Csáky László 1885.
évi
400 kor.
ala-
pítványához)
200
Beocsini Cementgyári Unió Részvénytársaság, Budapest
400
«
400
«
400
«
100
«
400
«
400
«
400
«
100
«
100
«
100
«
Kohó
Kaláni Bánya és
Részvénytársaság, Budapest
Unió cs. kir. szab. Vas- és Bádoggyár Társaság, Budapest Angol Osztrák Bank Budapesti Fióktelepe (I. rész) Coburg Fülöp herceg-féle Bánya- és Kohómvek Részvénytársaság, Dobsina Nagyvárad-BelényesVaskóhi Vasút Részvénytársaság, Budapest Hernádvölgyi Magyar Vasipar Részvénytársaság, Budapest .... .
Magyar Siemens-Schuckert Budapest (I.
Villamossági Részvénytársaság,
rész)
(I.
Bank
Magyar
Mvek
és
Kereskedelmi
Részvénytársulat,
Budapest
részlet)
Manfréd Lszer- Acél
Weiss
Budapest
Magyar
és
Fémmvei
Részvénytársaság,
részlet)
(I.
királyi Állami
Vasgyárak Központi Igazgatósága, Buda400
pest (alapítványismétlés)
«Hangya» a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít Szö400 vetkezete, Budapest Budapest 400 Részvénytársaság, Magyar Agrár és Járadékbank Részvénytársaság, Budapest Lámpaárúgyár Magyar Fém- és
Kbánya Magyar
rész)
(I.
királyi
«
Folyam
és
Tengerhajózási
«
«
«
100
«
Részvénytársaság,
400
«
R.-T., Budapest
400
«
R.-T., Budapest
400
Borsodi Szénbányák Részvénytársaság, Budapest
400
Els cs. kir. szab. Dunagzbajózási Társaság, Budapest Aráma Arany- Ezüst- Rézbányatársulat Bucsony, Budapest
400
Kolajfinomító Részvénytársulat, Budapest Szamosvölgyi Vasút Igazgatósága, Dés
400
Budapest
Magyar Általános Kszénbánya «Klotild» Els Magyar Vegyipar
Aradi
M.
és
kir,
Pesti
Csanádi Egyesült Vasutak Igazgatósága, Arad
fóbányahivatal, Aknaszlatina
Magyar Kereskedelmi Bank Igazgatósága, Budapest
Zsolnay Vilmos-féle Keramikai Gyárak, Pécs
400 400
400 400
400 400
Kassa-Oderbergi Vasút Vezérigazgatósága, Budapest 400 400 szab. Dunagzhajózási Társaság
Cs. kir. szab.
Els
cs. kir.
Bányaigazgatósága, Pécs
400 400 Wien, Pozsony Gewerkschaft, Brád (alapítvány-megis400
Aktién Gesellschaft Dynamit-Nobel,
Rudaer Zwölf Apostel métlés)
ALAPÍTVÁNYOK.
416
— — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — — — — —
Budapest Fvárosi Takarékpénztár (L részlet) Ganz-féle villamossági Részvénytársaság, Budapest M, kir. Bányaigazgatóság, Nagybánya Els Magyar Általános Biztosító Társaság, Budapest (III. részlet) Rimamurám'-Salgótarjáni Vasm R.-T., Budapest
100
Eg3^esült
400
.
.
K «
400
«
200
«
400
«
Dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Részvénytársaság, Pest-
Szentlrincz
400
<<
Magyar Országos Központi Takarékpénztár, Budapest Magyar Altalános Hitell)ank Igazgatósága, Budapest
400
«
400
v
400
«
Budapest
400
«
Magyar királyi Államvasutak Igazgatósága, Budapest József-megyetem Ásvány-Földtani intézete
400
«
200
«
Kisbirtokosok Orsz. Földhitelintézete
100
«
(50
éves
fennállása emlékéül)
Újlaki Tégla- és
Mészéget Részvénytársulat, JBudapest
Neuschloss-féle Nasici Tanningyár és
Gzfrész
(I
Részvénytársulat,
rész)
Reinl Sándor oki. tanár Budapest
ÁrkosiDr. Kiss
Ern egyetemi tanársegéd, Kolozsvár értékpapírban
Dr. Ferenczy István m. Dr. László Gábor m.
kir.
kir.
geológus, Budapest
(I.
rész)
osztálygeológus, Budapest
Timkó Imre agrofgeológus
Jen
mérnök, Budapest Gábor Szent Benedek-rendi fiskolai tanár, Pannonhalma Stanciu Viktor polgári iskolai igazgató, Arad Bányai János áll. polg.isk. igazgató, Abrudbánya, értékpapírban .. Dr. Papp Károly társulati elstitkár, egyetemi tanár, Budapest alapítványának IIL részlete, készpénzben
Sajó
Vid
Ifjú gróf
Esterházy Pál frendiházi
tag, nagybirtokos,
Réde
200
«
200
«
150
«
200
«
200
«
200
«
200
«
200
«
200
«
450
«
200
«
.
HIDHOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK 1918
KÖTET.
I.
Cliolnoky
Jen
dr.
A Kalalon
:
nagy
oldalon, 165 szövegközti ábrával,
zásainak eredményei rész. kir.
köt.
I.
A
3. FÜZET.
liidrografíája.
8°. (A
Balatonnak
és
a
Andor
vallás-
és
1.
1—316.
Balaton tudománj'os tanulmányo-
környékének
fizikai földrajza 2-ik
Nyomatott Hoenyánszky Viktor könyvnyomdájában földmívelésügyi,
I— Yll.
és
megjelent a m.
valamint
közoktatásügjá minisztériumnak,
frend és boldogult Hornig Károly báró bibomok, veszprémi püspök támogatásával a Magyar Földrajzi Társaság kiadásában és Kilián Frigyes
Seimsey
dr.
egyetemi könyvárus bizományában. Budapest, 1918.)
Cholnoky eme legújabb rete betetzést nyert.
Mve
alkotásával a Balaton fizikai földrajzának isme-
a szó szoros értelmében a Balatonnal foglalkozik.
Leírja beime a tómedencét, a Balaton
vízgyjt
lalkozik a Zala folyóval és a tó lefolyásával
területét,
különösen
bven
fog-
a Sióval és azok szabályozásával.
Végül pedig megismertet bennünket a balatoni part képzdményeivel.
A
Balaton hidrograf iáját valójában kimerít monográfia elejétl végig
lebilincselen érdekes és azzal az
ékes
magyar
Cholnoky összes mveit élvezetessé teszi. Nagy érdeme a mnek és tudományos
stílussal
értékét
is
van megírva, amely
nagyban
növeli,
hogy
témáját csaknem mindig a geológia kritikai megvilágításában tárgyalja. Néha talán némelyik geológiai jelenséget túlságos szerepre szerint a szél deflációs
munkájának
is
méltatja. így nézetem
túlzott szerepet tulajdonít a völgy- és
medence-
alakulásoknál.
Külíhi méltatást érdemelnek az érdekesebbnél érdekesebb rajz-, fényképes
diagramm-mellékletek, melyek 1)ven illusztrálják a szöveget. Kifogásolom
azonban némikép, hogy a szerz keresztmetszeteit általában túlmagosítás által hogy azok az igazsággal ellenkez helytelen képet szemléltetnek, így pl. a 22-ik és 23-ik ábrák, melyek a tihanyi szoros keresztmetszetét ábrázolják, avagy pl. a 61. ábra, mely a Gyöngyös völgyének keresztmetszetét
oly mértékben torzítja,
iiyujtja, teljesen torz
képet tükröztetnek vissza. Sok esetiben az effajta túlmagosítás
elkerülhet vagy legalább
is
majdnem mindig elérhet
enyhíthet
;.
legfeljebb 2
— 3-szoros
magosítással a
hogy az igazi képet túlságosan meghamisítanók. Ettl a külsségtl eltekintve, a szerz oly részletezéssel dolgozik és értékesebbnél értékesebb adatsorozattal támogatja nmnkáját, mint amellyel még egyetlen magyar hidrográfiai sem dicsekedhetik. A munkában felhalmozott cél
volna, anélkül,
m
gazdag adatgyjteménybl
és saját tapasztalataiból levont, éles megfigyelésre és
418-
következtetésre valló eredmények és gondolatok nagy tömege aztán a tudományos
világirodalom elsrangú díszévé emelik Cholnoky hidrografiáját. A címben említett munka tartalma kivonatosan a következ
:
A Balaton környéke már a római császárok korában lakott volt, de ebbl az idbl még sem maradt fenn arról megbízhatóbb irodalmi feljegyzés. A siófok mocsoládi vasút építésénél egykori római zsilip alapfalaira bukkanlak, úgy hogy megvan a valószínsége annak, hogy már a rómaiak komolyan
A
Balaton szabályozásával.
foglalkoztak a
tó északi partján nagyobbszabású út vezethetett,
melyen Mogentianából (Fenék) Aquincum felé lehetett jutni. A Balaton körüU egykori római telepek nag}- száma is arra vall, hogy a rómaiak többet foglalkoztak a Balatonnal, mint amenmdrol az irodalom tanúskodik. A Privina szláv fejedelemtl a IX. században helyreállított IV. századbeli rómaiak építette zalavári vizivár amellett bizonyít, hogy abban az idben a Zala alsó folyása hajóval járható volt. Ezt megersíti a fenéki átkelés nagy szerepe ezen idkben. A Nagyberek, a Bogiáriberek abban az idben még sokkal jobban egybe
voltak forrva aBalatormal. Az archseológiai leletek bizonysága szerint a tó túrzásai a bronzkorban sokkal beljebb voltak az öblökben, mint ma. A manapság egyenes
rómaiak idejében még járhatatlan lehetett. Az északi parton Balatonlev nagy öböl egy részét elborította a Balaton. Talán Tapolcáig ért valamikor a nyilt víz, a Szentgyörgyhegyet szigetté téve. A tó régebbi méreteire nézve csak 1660 óta vannak irodalmi adataink. Legjobb adatokat a «Descriptiü fluvii Sio et lacus Balaton etc.» cím kézirati déli part a
Ederics és Badacsony közt
munka
és tervrajz nyújtja,
foglalkozik.
A
amely a Balaton
és Sió szabályozásának tervezetével
Descriptio a Balaton hosszát 36,000 ölnek, legkisebb szélességét
600, legnagyobb szélességét 8000 ölre,
míg mélységét a tihanyi szorulatban 4^4
ölnek említi. Emellett a Descriptio alapos mérésekre mutató egyéb adatot
is tar-
talmaz a Balatont tápláló patakok vízszolgáltatására stb.-re nézve, melyek bámulatosan közel járnak a valósághoz. A Descriptio a Balaton tárgyilagos leírása mellett a Balaton árvizeivel féle tervet
dolgozott
ki.
is
foglalkozik és a szabályozásra vonatkozólag három-
Szerz
beigazolja,
hogy
gróf
HuxYADiék kéthehd
levél-
tárában és Veszprém város levéltárában rzött Balaton-térképmásolatok, melyek
Kriegee SÁMUELtl származtak, a Descriptio térképmellékletei voltak, úgy hogy feltehet, hogy a tervezet maga is ugyanazon szerztl származik. A szabályozó tervek 1776-ban készülhettek, ezt az évszámot viseli ugyanis a HuNYADiak levéltárában rzött Sió-szabályozó tervezet, melyet ugyancsak Krieger készített.
A
40-es években a KRiEGER-féle mérések feledésbe mentek, a
«Panorama
cím
ÜARTLEBEN-féle kiadás teljesen téves adatokat nyújt a tó mértékeire vonatkozólag. Fényes Elek 18-42-ben ugyancsak
der Oesterreichischen Monarchi©) téves adatokat szolgáltat.
1867-ben a délivasút mérnökeitl szánuazó mérési eredményeket Meiss-
NER D. M. közölte. Ö ismét pontosabb adatokat "nyújt a tóra vonatkozólag. Az utóbbi leírás nyújtotta a Balaton-bizottság 1891-beu megindult mködéséig a legmegbízhatóbb adatokat a Balatonról.
A
Balaton-bizottság ösztökéléseire a Vízrajzi osztály 1891-tl 1897-ig terjed
idben pontos
felvételeket készített
a tómedencérl.
A
Balaton mélységeinek
419
elsrend
mérései 35
másodrend
és 7
úgy hogy azok
fixpontra támaszkodnak,
pontossága teljesen megbízható. Az eddigi vázlatokban ismertetett adatok álltak
fként
midn
szerz rendelkezésére,
a
a Balaton hidrografiájának megírását
elvállalta.
A A
legnyugatibb pont hosszúsága 17°14'58" Greenwichtl keletre 34°54'35" (Ferró-
Legészakibb pontja
tól).
A
Balaton nyugati Európa legnagyobb terület tava, melynek legkeletibb keleti hosszúságon van. Greenwich ti 35°50'5" (Ferrótól).
18°10'28"
partja
47'"^3'50"
északi szélességben, legdélibl) pontja 46°42'6".
leghosszabb egyenes vonal a fenéki római castrum eltti parttól az akarattyai
bejárás eltti partig húzható, ez 77,180 m-t tesz
a tó hosszának
A
is.
dunántúli
A
ki.
E
távolság egyúttal megfelel
tó szélességei ehhez a vonalhoz viszonyítva
középhegységekre jellemz
tektonikai
besülyedései lényegesen befolyásolják a tó alakját.
A
adhatók meg. árkos
törésrendszer
Balaton az IJskok, Sljeme
hegyek lábától a Muraközön keresztül a Bakony-, Vértes- és Budaihegységig nyúló nagyszabású ftörésvonal egyik depressziójában fekszik. Ennélfogva a tó alakja nem olj' egyszer, hanem egymással érintkez kisebb medencék sorozatából
áll.
A Kenése
tómedence partjai nem mindenütt élesek
Fzf
és
közt meredek 30
—
kal bír a keskeny partszegély, amely
A
zalai part ezzel
és határozottak. Balatonvilágos,
50, sokhelyütt
nem
szemben annál
80
m magasra
emelked
falak-
sok tagoltságot mutat.
tagozottabli.
Az
alsó szabálytalan part-
szegély keskeny síkság, amely csak az öblök hátterében szélesedik ki és nádassal
fedve észrevétlenül
40
megy
át a tó vize alá.
A második
partszegély a tó felett mintegy
m magas terrasz, keménj^ paleozói, avagy mezozoikus kzetekbl van felépítve.
A patakok
kanyonvölgyeket vágtak
belé.
Akaiitól nyugatra kitágul a terraszvidék és a hegység messze hátra húzódik.
A
ligeti
zánkai lapály délnyugati sarkánál a hegység megint a tópartra jut.
medencében megváltozik a
vulkánok.
A
keskeny parti lapályt
lapályán nehezen húzható
meg
part. Itt szigetszeren
emelkednek
A
szig-
ki a bazalt-
sr széles nádas szegélyezi. A szigligeti medence
a part a nádasban
meg
a
vizenys
réten.
A
keszt-
helyi hegység ismét Balatonfüred környékére jellemz terraszos partokat képez
Ederics
és
Balatongj^örök
vidékén.
A Keszthelytl Fenékig
egyenes levá-
gású a part, melyet a típusos zalamegyei meridionális gerinceknek egjúke képez.
A
Balaton
böztet
itt
déli,
somogyi partja jóval egyhangúbb a
meg
a szerz. Az egyik az alámosott part, mint amilyen Berény és
zalainál. Kétféle típust külön-
Keresztúr közt, Fonyódon, Faluszemes, Szárszó és Földvár tájékán, avagy Za-
márdinál tapasztalható.
A
másik típust a turzások képviselik, melyek a benyúló
mocsaras öblöket mint a Nagyberek vagy a Leilei berek elvágják a tó tükrétl.
A
tó területét teljes pontossággal a bizonytalan mocsaras partok miatt
nem
lehe-
tett teljes pontossággal megállapítani.
Planimetrikus mérésekkel Balogh Margit dr., Sóbányi Gyula, Ványi Ferenc, Vargha György dr., majd legutoljára Cholxoky mérte meg a Balaton és vízgyjtjének területét. Ezen mérésekl)l a szerz a legvalószínlib végleges értéknek 597 km^-t állapít
A
meg
a Balaton színének területére nézve.
Kisbalaton a régebbi adatok szerint nagyobb nyílt víztükörrel
bírt,
420 niíf'nem az 1829. évben megkezdett szabályozó munkálatokkal,
régen fejezdtek be
teljesen, sikerült a
melyek csak nem-
Zala alsó folyását és a Kisbalatont lecsapolni.
Jellemz, hogy Krieger 1776-ban készült térképe a Zala balatoni torkolatát szélesnek tünteti fel. Manapság már a szabályozott és nagyrészben még 1800 lecsapolt pusztulóban lev Kisbalaton nem számitható többé a Balatonhoz. A Vízrajzi Osztály pontos méretei szerint a Balaton közepes mélysége
m
3 méter.
A
csaknem teljesen sík. A legnagyobb mélységek a déli parthoz Míg az északi partok gyorsan alásülyednek, de azontúl lankásak, partokon mintegy 34 km-nyire lankásan indul a fenék, majd ezután
tó feneke
közel észleltettek.
addig a déli
mélyed a legmélyebb medenceszintekig, amelyek mintegy 4 m-t érnek Három szint különböztethet meg a tómedencében ezek a
hirtelen el
á tó színe alatt.
:
deflációs, a fenékszint és az abráziós szint.
A
ki, hogy a történelemeltti majd ismét leapadt a mai mértékére. Egyik korban ilyen felduzzadásnál tört magának a víz utat a Dunába, miközben a Sió széles völgyfenekét megalapozta. Tihany és Szántód között kivételes, 11 m mély árok húzódik ívalakban. A tónak eme legnagyobli mélysége váltakozó irányú áramlás
geológiai viszonyokból a
szerz azt olvassa
a tó vize többször felduzzadt,
E
következménye.
hosszanti mélységet
úgyszólván
gyorsan áramló,
folyóvíz
munkálta ki. Az 5147' 34 km- vízgyjt területbl a legnagyobb rész 2570"89 km^ Zala megyére jut, míg a legkisebb rész 35"79 km^ Veszprém megyébe esik. Somogy
megye 1454"02 km^, sorában.
A
a Felvidék 1086*64 km^-rel szerepel a
vízgyjt
területek
vízválasztók pontos ismertetése után szerz a tavat tápláló vizeket,
patakokat veszi sorra. Fzftl Aszófig a vízrajzi területek pontosan alkalmazkodnak a tektonikus szerkezethez. Négy vonal szabályozza e vidék patakjait. Az els vonal a Balaton f vízválasztója a Séd. illetve az Eger víz felé; a második vonal a literi törésvonal; a harmadik vonal a tridentinus mészk pereme. Tihany maga nem sok vizet ad a Balatonnak. A küls tó mesterséges lefolyása mindig szállít kevés vizet a tóba, a
azonban
ma
is
lefolyástalan.
A
két
Cholnoky szembehelyezkedik Lóczy tavak
csaras
addig
LAJOSsal.
medencéit a köröskörül
Cholnoky
Bels
tihanyi
szerint ezek deflációs
tó
nev
tómedence
Míg Lóczy
kitódult
mocsaras depresszió
keletkezését
illetleg
szerint a tihanyi
tufaömlések alapozták
momeg,
mélyedéseknek felelnek meg.
medence vizein kívül Aszóf és Akaii közt nem sok víz jut a Balatonba. Akaii és Zánka közti nagy lapos abráziós szint aránj'lag száraz. Akaiitól Badacsonyig nagyobb víztömeget csak a Zánkai, Burnóti patak szállít a Balatonba. Az északi part vízgyjtjének egyik legfontosabb vízterülete a Szigligeti öbölbe nyúlik. A tektonikus eredet bviz Eger patak felnyúlik a Kisalföld széléig. Cholnoky ezután az Eger patak híd rogra fiájáról nyújt klasszikus leírást, melyben a hegyszerkezeti viszonyokra kiváló tekintettel van.
A
Pécselyi denudációs
Szigliget és a Keszthelyi-hegység közti 3
km
széles síkságon
a Világos,
Tapolcza, és a tekintélyesebb Lesencze patak ömlik a Balatonba. Legérdekesebb ezek közül a tapoltzai melegforrás, melynek 16° C hmérsék vize a szarmácziai
mészk
fennsík déli szélén fakad.
A
város alatt fakadó víz mindjárt a tapolczai
malmot hajt és nagy esésben siet le a lapályra. A három pataktól elfoglalt vízgyjt terület vízválasztóját a
forrástó alatt
Kis-AlfoUl
4-21
felé
tól
ama dolomit-hatság
klasszikus
amely a Dabasi erd, Agártetö bazalt takarójá-
képe/i,
E
a Sümegi hegyig terjed.
dolomit hátság C'holnoky ázerint párját ritkító
heh^ amelyen a legteljesebb biztossággal
szer hatását kimutatni. A dolomithátság
sikerült neki a defláció nagy-
barázdarend szerét szerz kínetkezményének tudja be. Cholnoky szerint a Tapolcza TÍdék és a Kesvithelyi-hegység közti lapály egy hatalmas szélbarázdának felel meg. ahol szigetszeren ülnek a bazalt tanuhegyek csodálatos csoportjai, amelyek ay.
uralkíxló
NNW
szél
e vidéket oly ritka szép látványossággá varázsolják.
E
hatalmas szélbarázda
a legtöbb valószínség szerint a Nagyberek síkjain keresztül csaknem a Dráva
A Keszthelyi-hegység környékén több kisebb patak ad át vizet a Balatonnak. Az iimen származó vizeknek legnagyobb része a Zsidi és Vindomyai völgyéig terjed.
medencékben gylik össze
és
a hatalmas zalai árokban jut
Legjellenizóbb forrása Keszthely vidékének álland<')an
A
600
l/sec
a
remek
le
a Kisb.alatonba.
Héviz, amely csaknem
vízmennyiséget szolgáltat.
Balaton legnagyobb vízgj^jtje a Zala vízvidéke. Az ország nyugati
határától mintegy 20 km-nyire keletre ered Zala többnyire pannon felépítés balomvidéken gyjti a vizet. A Zala vízterületének jellegét tárgj^alja ezután részletesebben a szerz, kitérve a hegyszerkezeti és egyébb abráziós és deflációs viszonyokra is. Többek közt felhívja a figyelmet a Rába-völggyel párhuzamos latitudiuális
vetdésekre, majd a
dionális irányú szerkezetére
zalai és
is,
eltolódásoknak, részben pedig az ennek
szélbarázdáinak tulajdonítja.
deflációs
somogyi völgyek sajátos szabályos meri-
utóbbiakat részben meridionális irányú haránt
NNW
nyomában dolgozó uralkodó
A
szél
Zala folyását részben latitudinális,
részben pedig nieridionális irányú törések és az utóbbi irányában keletkezett
szélbarázdák szabályozták.
A Zala vízrendszere három részre oszlik, ú. m. alsó, fels ós kisbalatoni A Zala típusa a lefejezéssel keletkezett folyóknak. Eredetileg a Zala feh folyásának a ]\Iarczal volt a folytatása. A Balaton besülyedése azonban a délfelé irányuló szélbarázdák egyikébe térítette el a folyót. A legersebb sülyedésnek részre.
kitett
találhatók a legszebb terraszos képa Kisbalatonban elmosódnak a tevraszok a Zala csekólyebV) bevágódásai követ-
szélbarázdában
zdmények,
felfelé
keztében.
A
A
Zala kisbalatoni vadregén^^es része manapság
Zalán kívül a Határárok, Hévíz,
szállítanak
vizet
A Balaton
meg
már szabályozva van.
a Czölömpös-árok nyílegyenes csatoniái
a Kisbalatonba. déli oldalán
a Nagyberek széles deflációs árka
már
jórészt sza-
bályozva vau. Manapság; a régente több árokban lefutó víz egyetlen fcsatornába tereldik és innen jut le a Balatonba. A boglári és a leilei berkek csak el-
enyész
vizet
adnak át a Balatonnak. Zamárdin
túl
úgyszólván semmi víz sem
Ömlik a Balatonba a déli oldalon.
A misem
veszprémi partokon az
aligai
forrásokon és a Kenései patakon kívül
táplálja vízzel a Balatont.
Igen tanulságosak azok az adatok, melyek a Balatonba folyó vízmennyiségekre vonatkoznak. Chot^noky összesen 6 felmérésben eszközölte a patakok vízszolgáltató képességét. Mérései 1894 és 1900 évek közt játszódtak
Kölilt.ini
Közloiiv. XI, VIII. köt.
lOlS.
le
részben
2Í<
42-2
minimum idején. E mérések adamaga majdnem annyi vizet szolgáltat, mint az
a tavaszi maximális, részben pedig a nyárutói taiból
kitnik, hogy
összes többi
a
Zala folyó
patakok együttvéve. fó vízgyjtterület a következ összefüggést mutatja
A három
Vízgyjt
+'23
A
BalatüU lefolyása a Sió folyó
ann mutatnak, hogy a Kabóka patak idvel a
iHti^'át
A
nem
lehet
nagyim
rt'ni.
A tektonikai
jelek
volt eredetileg a fó folyó és ide vágta be
Sió.
tüneménynek öss/ejáts/ása szabja meg. A csapadék, a tóvíz színére kicsapódó harmat, a tóba folyó vizek, fenéki források, elpárolgás és elszivárgás hozzák létre a tó rendkívül változó vízállását. A Sió szabályozása tó vízállását több
még
eltt a tó szine «i?lmi
idben
Nagybereket
A 8'26
m
is
szertelenebbül váltakozott mint manapság.
A
tónak törté-
voltak rendkívül magas vízáílásai, amikor a Kisbalatont,
is
st
a
elöntötte hullámzásra képes víz.
Balaton eddig ismert legmagasabb- vízállása lH27-ben volt és pedig pontjához viszonyítva. A Balaton vízállásait 1863-tól
a siófoki mérce
napjainkig ötnapos közepekben mérték a siófoki mércén. Ezen adatokból kit-
hogy minden év áprilisában vagy májusában éri el a tó legmagasabb vízálláoktóber és november hónapokban pedig a legalacsonyabbakat. A kett közti különbség általában 40 50 cm-t tesz ki. Katasztrofáhs magassága a tó színének csak 1879 81. és az 1915 16. években volt. Eendkívül alacsony víz-
nik,
sait,
—
—
—
a régebbi adatok szerint 1860-ban.
állás volt
A
vízszíningadozás okai egyrészt a
párolgás különbségeire, amely a hmérsékkel arányos, másrészt a csapadékmennyiség vezethetk vissza.
Szerz
részletesen foglalkozik ezután a Balaton és a Sió szabályozásának
Kribcbr SÁMUEL készített r776-ban. A Sió-szabályozó munkálatok azonban csak 1847-l)on kezddtek meg ténylegesen. A zavaros idk miatt a szabályozást csak a Délitörténetével. Kiemeli a legels szabályozó tervezetet, melyet valószínleg
vasút 1858-ban befejezést,
kezdd
amidn
építkezése után folytatták, amely csak 1902-ben ert
24 m^-re sikerült kibvíteni a csatorna vízszáUító képességet.
Újabban ismét megindult a Sió csatorna nagyobbszabású kiszélesítése, amely amellett, hogy hajózható csatornául fog szolgálhatni, 50 m^/sec vízmennyiség megemésztésére lesz képes. Ezáltal minden remény megvan arra, hogy a
m
tavat a közel jövben szabályozni lehet. A legutolsó fejezetében szerz a Balaton képzdményeit ismerteti. Az uralkodó szél felkavarta hulláés mok ugyancsak ers pusztítást végeznek a déli partokon; emellett még a szélnyomásra ^^sszavezethet áramlásoknak is nagy szerepük van a tópart alaki
NNW
W
tásál)an.
A
partra olyannyira jellemz dús nádas az iszapban terem meg. túlnyomó részt iszapos. Legfontosabb kivételek: a Badacsonypart, melyet pannonrétegek és a hegyrl leguruló bazaltgörgetegek képeznek: továbl)á
A
zalai
zalai part
a Szepesdi partszegélv, ahol a sziklás altalaj egészen a partig nyúlik. Az északi partokhoz tartozó pannon- agyag és homok meg bazalttufa és geizirit felépítette Tihany-félszigetet többnyire kavicsos <'Strand» partszegély veszi körül.
A épül
keleti ós déli partoknál két
ftípus különböztethet meg,
ú.
m. pusztuló
Az áramlás és hullámverés elpusztítja a partot a tó terjedésének javára.. A kenései magas partok a partvonal állandóbb jelleg pusztulását okozzák. Az akarattyai, fonyódi, földvári, herényi és nyugattihanyi magas partok mind ilyen módon tolódtak el a szárazföld rovására. Az ily mMon pusztuló partokat manapság már sok helyen sikerül begyepesítéssel és ktöltéssel megóvni és
partok.
•28*
424
A
N'ag3'bereket elzáró hatalmas turzásrendszer viszont partképzlog
Az egykor mocsaras Berény tanság
A
már
villák és
déli partra
szóUk
és
Fonyód
közti part
már
liat.
egészen száraz, ahol mos-
állanak.
jellemz szélokozta parti dünék
Aliga közti parton észlelhetk kiválóan.
Cholnoki
és turzások
fleg a Siófok
részletesen foglalkozik ezután
dünék és turzások elpusztulásával és ujrakeletkezésével és találóan adja meg azoknak logikus fizikai magyarázatát. A déli parton végigvonuló turzásrendszerbnl azt olvassa ki, hogy a tó mai vízállása sokkal magasabb vízállások után bea
következett állandó alacsony vízállás mellett bizonyít.
nak bemutatása után rátér a
A
turzások ftípusai-
partképzdményekre. Ide a déli parton pandallók és homokfodrok tartoznak,
vízalatti
homok zátonyok, ú. n. Cholnoky munkájának végén ahhoz függelékként csatolja Kribgeb SÁMUEL «Descriptio Fluvii Sio et Lacus Balatom etc. cím szabál3''0zó terveészlelhet
/ttnek latin szövegét és ezáltal a legrégibb Balatonra vonatkozó megbízható
adatoknak e gyjteményét a nyilvánosság Budapest, 1918 december 15-én.
elé bocsátja.
.
Ismerteti: ifjabb
Lóczy Lajos
dr.
SUPPLEMENT
FÖLDTANI KÖZLÖNY 0KT0BER-DE(1EMBER
BÁND XLVIU.
HEFTE lO-U
1918.
ABHANDLUNGEN.
A)
THE MORPHOLOGICAL ÜNITY OF HUNGARY. By Péter Treitz
Professor of
-
Charles de Papp
Agrogc ologist and
State
Geology.
With Plate IV.
-
.^1
liitroduction.
I.
Hungaiy'spoliticalfrontiersareiuperfect accoidance withthe moipho-
The norlhern and eastern boandary lines are not only political limits but they form at the same time a dividing wall between differences of climate and vegetál formation, that logical formation of the
is
Hungárián
basin.
to say, they are botanic-geographical
on the
frontier borders of the
maros, but can be recognized frontiers. art"
we
On
limils. This
is
most conspicuous
Counties Zemplén, üng, Bereg and Máraall
along the western, northern and eastern
the slopes running towards the Hungárián basin beech forests
the predominating formation whereas on the other side of the boundary only find firs. The vegetation outside the boundary line is quite
distinctive
from that inside
;
the outer shows
truly the
effect
of the
northern climate just as the inside vegetation shows that of the home western counties and
olimate. The difference between the nature in the that of the neighbouring territories
is
just as great.
ít
is
therefore obvioos
förmed the Pungaiian geological basin, and not the will of man nor accidental conquests determined Hungary's political limits. Any artificial change which is contrary to natural conditions lo conclude
that
natural forces
would not only be of disadvantage to the populations of these distriets but should evén be the cause of affecting the most <SUú interests in their possi bilit ies of existence.
In order to be convinced of the truth of these statements we must
examine the geographical and geological formation of the Hungárián basin and study the agricultural and economical conditions of the country in áccordance with
its
natural characteristics.
.
426
iM-/j'Ki:
iiíi'.irz
Go<)loj|H*al couditions.
II.
The largely földed ranges of ihe Alps, which form a unité mouu* tainous complíx in S"witzpiland and Austria, show in their eastern part a
The iiorthern branch is callcd the Carpathians.. Dinarian Alps. Between thtse eastern branches the gitat Hungárián Basin. The lowlands of Hungary which are so peiftctly sunounded by ihe
compleíe
diveigence.
the Southern forms the lies
bending curve of the Carpathian rangé cover an area of 300,000 square kilometers. This mountainous wreath
regulaling her waters and to the Adriatic.
It
is
the basis of Hungary's topography,
making her the hinterland
of countries
therefore cannot be suipiising ihat Ihis gigantic
leading
mountHin
rangé determined the political boundaries of the country.
Hungaiy
boundary line, bank of the niighty Danube. Only the western boundaries are somewhat indistinct. There
The Southern
frontier of
running not over niountain ridgts but river
is
alsó a natural
along the
the eastern branches of the Alps gradually
fali
left
do^Ti to the niounlainous
and Lower Austria. The larg(st interruption in the mountainous wall surrcunding Hungary is on the western side between the Lajta mo unt ains and the Lower Carpathian Bange. It is trough this op( ning that the river Danube enters Hungárián ground, int whic all the other rivers drain sending their districts of Styria
waters to
thi'
Black Sea.
Hungary was the stage great part of the tertiary
of
of the high Carpathian slopfs,but
the breaking
down and
powerful crustal movenien<s
peried. Th( se niovemtnts
hand
during a
effected the folding
in liand with this fclding occured
sinking of a large central area. The result of this
movements was the formation
of three basins: that of the Great
Hungárián
Transsylvanián Mezség. The surfac
of the
two former was
allu\'ial
and
of the
levelled
matériái which, being deposited in the lowest
parts of the basins
producfd th(ir absolute plainness. The eastern basin, however, the so called
Mezség
did not sink so rapidly, and
mountains
and work out
their
were obliged to run through deap valleys and ravines until
its rivers
way
in
attaining a lower levelled surrounding.
The
surfací^
of
the
Mezség
is
thertfore not evén but hilly.
The Great Hungárián Plain
which extends over 100,000 square kilometers in the centre of the Great Hungárián Basin, is the largest and most absclute plain in Europe.Its pariphery is bordend byextinct volcanoes,
whichproduced
a grer^t
(Alföld)
quantity of láva and ashes during the tertiary period.
Volcanic actjvity and
bulh
íoldiiig,
or
^^•|^^
Mit ii'iioi.ocit Ai,
oii a
ii
in(;aií
127
'i
gn'at scalc, scciii to havc attended
the defoinmtive inovcincnts, which havc crcatod also thc lowor moimtains
We
Holitarily stiinding in the cential parts of the country.
point out, tliat the volcanoes of long to
Aut
this country.
oontaining gold
,
pást
.nay immediateiy
ages are of inestimable value
depth eiose the innumerabl(> nietalHc veins
of theii'
silver, copper, lead
a. s. o.
the ini|K)rtant
;
la wniat(MÍals
of H\ingorys niining indust ly.
The
last
period of volcanic eruption was Ihat of basahic
ct)mpact but not veiy brit t le lock procuiis a most
excellent
la vas.
This
matériái for
road construction, as does also the trachyte and andesite. l'here are cases
when
volcanic ashes
basin
is
demand
so large ihat
of these volcanic
would be
it
sufficient, to
portland cement in
ashes in
the Pannonian
supply the whole of Europe's
The effects of the last volcanic activities caused somé the rocks, making them suitable to supply other industrifs
for l)eton.
changfs in witli*
give a íiistrate trass, equaling
The quantity
every respcct.
valuable lawmaterials
sach are alunite, kaohn, loam etc, and aiso
;
the precious opál, the histre of which as regards richness in colours
is
not
found in any other part of the world. The volcanic actions havt> not ceased evén up to our very days. They are surely reduced in (^fficacy but to be
the products of this conslant aclivity are
emanations as the
last
of hot springs and mineral hot springs
is
nne
the less valuable. Gaseous
signs in our days of volcanic activity are the origin Avateis.
The hygienic value of Some of these
world famed.
III.^Thc liy(lro<|raphical iinily of the Hungárián territory an
pi'rf( ct
inteiiuptí d
Oarpalhians
is
Poprád,
and
Olt
hydrographical unity of the only
surrounded by the by three very small rivers such as the hasin
I>tszterc'ze.
The axis of this hydrographical unity is the river Danube, which coming fiom the Moravian plain enters the Hungárián basin through the western door
Dévény. Brtween
at
again the D.und)e flows P^ziás
that of the
draining from Dévény
lines,
the ri\ers of the Hungárián
all
l^)th the
Maros ciossing the
districts.
A
(jreat
it
till
basin.
chanuel of the river Tisza flowing from Xorth
elevated territories drained by
mountain
entering the country and leaving
along tectonic
Plain
are
to
South and
tectonic lines too.
The
them represent more than Vaof the country's
predominant part of the territoiy drained by the
Great Plain, indeed, but owing to the slight gradieni
Tisza belongs to
th(^
of the surface
cíius^^s
the
waters very slow
flow off
c<)mpared with
PMTKIS THKir/
40y evu porát ion
the girat
aiul
so
percolatioii,
as
but
a
quHutity oí
f>iuall
jnetecric watei- can leach the Tisza.
The channel of the livei Tisza in its upper sections has a gradient of 40 cm. per kilométer. Below Tokaj, wheie the livei enters the Gieat Plain, the gradient is considerably lower, at Bzohiok only 5'5, near Szeged 2*5 and
moiüh but banking up
cm. per kilométer. In cons.quenceof this circmiistance
at its
1
The
effect of tlu'
up
'25
I)aiiub<''s
euncnt
is
evén as high
to be seen
Szolnok on his tributary.
as
The
than the
gradient
gradient
narrow
Danube runing tluough Hungary has
pajt of the
is
Tisza.
40—50 cm.
straits at
much
a
higher
Li the minor plain of western Hungary kilométer but
per
after
passing the
its
somewhat
Visegrád the gradient becoms suddenly lower; at Paks
7-1 cm, from here till where the stream is joined by the Drave it is and down this point till the narrows of Moldávia only 4*4 cm per Idlometer. If we compare the gradients of the t wo rivers we must necognise the absolute necessity of a uniform meteorological informalion service for the
it is
5-7
whole of Hungárián territory
if
we wish
to assure ourselves against inun-
dations and without which the central basin would soou situation. Tisza,
The Danabe when
supported
b}'
its
in
flood
causes the rise
Bodrog,
tributaries
fali
int
critical
waters in the
of
Krös and
chiefly
by the
rapid afflux of the Maros. As a successful protection against floods
necessary that
it
is
the proper authorities should be informed in time of the
and time of the flood. This will be when the regulating organizations stand undti the controí of a single go vernement. Were this divided between the Czechs and the. Roumanians it should lead to constant catastrophies for the Hungárián
coincidence of tides and of the height
only possible
territories.
But
this alone
would not be enough
in river regulation
inundation
should be established up and
districts of the
is
our lowland from the
down
the rivers.
The
Tisza are pro port ionally of larger dimension
than those of any other river in 2.244,000 hectares
to protect
assure such protection a totál unity
danger of inundations. In order to
Europe.
protected by a network
This territory vhichcoverH of dikes
4000 kilometers
in length.
This numbers can give us somé idea of the catastrophies which would
threaten us several times a year were the management of these prccautionary measures to be lives
would be
be the result.
sacrificed
left to careless
or rnalevolent hands.
Many humán
and immense agricultural and matériái
loss
would
MOlU'llUI.UCUCAL UNITV UK
IV.
Water
HINCAKT-
429
pi»wer.
As oui coul niines cannot piovidf us witli sufficient coal othor kinda üf motoric powei mást be sought foi. In the works of VicziÁN, Stelczner. Bogdánffy and B. Rollbb the question has been scientifically discusst'd, and it has been clearly proved that by utihzing the water powei oí uui liveis it could be done gi-eat part of coal.
without a
In a State liké Hungary where the domestic mineral fuel by far does not provideour nianufacturies with sufficient energy thequestion of water-
power
is
of vitai importance.
km
In Hungary there are 7850
of
river-
to more than tracts with an average energy of 130 H.P. corresponding one millión H.P. Besides there are 900 km of river-tracts with an average of 750 H.P. adding to the former quantity further 700,000 H.P.
According to Mr. as follows
Edward
Viczian our most important rivers are
:
Langth o^avallabl.:
and Maros Diava and Mura Vag Upper Tisza •
tributarit:s...
1598
...
218
...
680
«
'•
«
<
Olt
p,.oducibK- energy
km <-
:
231,890 H. P.
288,430
<•
209,150
<
«
<
«
...
777
<•
162,160
<*
(•
(•
...
777
<
104,970
<
Mr. A. Steller however fstimates the energy of the Hungárián riverfl to be much over those 1*7 miihon H.P. He does not base his calculationa upon the miniiiium amount of water as Mr. \1CZIAN did, but on the least 250 days in the year. According to him our available amount of í.'t
water powers represent not only 1'7 but nearly 6 millión H.P. The great variability in the quantity of water available in Hungary renders
it
impossible to utihze the rivers unlessregulations-ue broughtaboat.
Untill this date oui
rivers
navigation purposes
and evén
will
remain
for
irrigation
in our Aude agricuUural areas. Ali these of water tity of
and
can only be realised
if
unfit
wants
either for
plants so urgently needed reijuire a constant
supply
the natural fluctuations in the quan-
water can be corapensated or controlled. This however can only
be attained by gathering the snow and rainwaters voirs
industrial, or
int
artificial
reser-
built in suitable valleyS.
One look
at the
map
of Mr. Viczián suftices to
.set-
Avhat the loss
Hungary. In waiving our of the mountí'inous districts would mean claims to the northern and eastern mountain districts we should not only be destituted of our coal and irón mines, but evén of the possibihty to
of replacing ooal by anothei
souice of energj-, in
developing eleetrioity
PKTKl; TKKIT/
480
water-power to ameiid the lack of coal.
\\i\h
Capital in the north
and l'rtnch money
It
is
probablf
thai
the east would boild
in
Ozeh
up the
huge dykes of mentioned leservoirs in the gorges of the niountains but
WC phonld have the use of such Sunounded as we are from all
by paying a very dear price. we could not reguby láié the piice so that the water, oui- water, wonld become a monopoly of oui- enemies. But this should only happen against all international law by which mean a mutilated Hungary chould become evén in lespect benefits only
coinpetitors
sides
wa<er supplies the slavf of foreign capital.
to his
The climate
V.
Hungary
lies
on the
we
feel
very
by
Pannonian basin,
of three
joint
So her climate is influenced
of the country
of the
all
much
different
the three.
cliniatic
districts
and
In the north- western part
the influence of the Atlantic, in the
South that of the Mediterranean, and in the East that of Asia. The annuiil
mean tempera tmu^ going from South levél) ír
to Xorth (and reduced to the seadiminishes from an average of 12 0° to 8 0°. The annual variation
very gieat, amounting on average to51 C° (absolute variation 65°-
with a daily variation of
12— 13C**. The
66°),.
influence of three different clinu-
tes is best noticable in the seasonal distribution of rainfall. In the districts
influenced by
wlu reas in rainfall
n
the Mediterranean
districts
appears in summer.
aximum
rainfall
has
its
maximum in october maximum of
influenced by the Asiatic climate the
Going from West to East
decreases successively until
it
the
autumnal
entirely missing in the Tran-
is
snow and rain determines the phytoThe differences between a forestal and a ruial climate are purely dependent on meteorological factors. The chief characteristics of a rural climate are wet spring and summer and dry sylvanian basin. The distribution of ökological climate of a district.
and winter. Every other climatic distiibulion favours forest vegetat icn. The average rain and snowfall in the territory of Hungary variatfs between 480 to 1200 mm. The climatic character of a country is demonstrated the best by a map of vegetál giowth for a predominating forfst type indicates always a certain climate-type. The moisture requi-
au! atnn
r(d by the Coniferae
is
the greatest one, the distribution of the pine-
shows therefore the most humid districts. The srcond grade is rcpresented by the beach, which wants less humidity, and the third grade is the.zone of mixed woods which can giow under dry climate alsó, when for»sts
the levél of ground water
and herbs give is
confint
(I
is
high enough.
to thf vegetation its
to the
lower valleys.
In such
typical
a
featurc.
climatic zone whilst
grass
woodgrowth
Moni'iioi.iH.u Ai,
iNirv oF
in"N(»Ai;v.
481.
!Such K distiibutioii is piH)pei- tu lluí piaiiie vt-getaiiun, ihc type oí wliich is
found in the Transyhaiiian Mezség. (Mup V.)
to be
On
üiir
we have disceined
iiiap
The fourth type, that
of the Great Plain
five
piincipal
dividod
is
summer and autumn
int
climatic
districts..
smaller ereas accor-
The ared within the hne of 700 mm rainfall belongs to a forest-cHmate zone because of its autumnal maximum, nevertheless the great diaughts preceding the autumnal rainfals hindei the growth of beaches and only favour mixed forest vegetation. The fifth district represents the Transylvanian prairie land. ding to the extent of the
From
this
map
it
natm-al products are
is
rains.
longhly to be seen ho"w the different kinds of
distiibuted in the
Hungárián basin and further, Plain and in the mountain somé special industry.
the distribution of agriculture in the great districts, so asinthose territories suited for
VI. Climate
map
The dimatic culture
is
profitable,
and natural'prodiicts
Hungary.
indicates those parts of the country where forest
There are
rational.
in
than agriculture
;
districts,
where the forest-cultme
is
more
such are the zones of pine-wood and in the
second ránk that of the beach-wood. The
Transdanubian beaach-wood
zone schould not be takan int consideration, for the profit of agriculture
and mountainous parts of this district much above the The only territories suited for rational forest-culture are therefore those ívhich the Checks and Eoumanians pretendtooccupy The extent of State forests in these districts amounts 1.646,033 hectares and were valuod in the year 1911 at 215,081,000 kr. To day their valae
is
evén in the
hilly
profit of forestry.
is
of course
The
niuch higher, approximately
are evén of a far greater extent. for the
here
milliárd kronen.
possession
The neighbouring States are now fighting
ownership of such great
it is
1
belonging to municipalities or in priváté
forests
national wealth.
From
the data given
easy to be seen that the problem of nationalities
put
forward
campaign only serves for a sceen to their reál coveteous The aim that agi-icultural production strivts on is deter-
in their present
purposes.
mined by the type
of local climate.
A humid
climate increases the pro-
duction of the verdure, whereas an arid one that of the giains. In districts 00 vered with great masses of verdure the large breeding stocks of domestic
animals are the best source of revenue, but in grain producing countries corn cultivating districts
is
Plain in contrary
giound
the most profitable. Thas in the rainy mountaineous.
animál breeding it
is
were assured by
built in the
much
indulgcd, in the arid climate of the Great if enough pastureDykes must iherefore be
should only be carried on largely artificial
irrigation.
upper parts af the rivers to savé the masses of the
vernal.
PKTKl! T^!1KTZ
432
floods foi being utilized duiing the arid season.
Öuch dykes however can which the ChecLs and
only be constructed in that parts of the country,
Boumauians claim as their own. The gieat faims of the lowLnds have always got their animál stock fiüui the highlands, but if the latter aie taken avay fiom us and become States, the Great Plain will be compelled to increase its
parts of hostile
animál breeding on a high It is
scale.
a welknown fact of what imiwrtance
prosperity of spinning and
íor the
can only be
set
up in
districts
wet
weaving
all
the climatic moistuie
industry.
the year round,
if
is
vSuch industiies
they wish to be
able to compete in the open markét. As soon as the atmospheric moisture sinks to a certain
minimum,
if
nal seasons, the ravv materials
only diiring the drj^ summer and autumgrow hard and rough and totally unfit
winding a fine thread. According
for
Sávoly in Hmigary only the hilly to and suiTounded by mountains
to
districts
are
the researches of Dr.
and those valleys
suitable
for
the
Frank
up spinning and close
weavig industry. It is
not mere chance therefore that has pUíced
all
our factories in
the mountains. If
the mountainous districts are disintegrated from Hungary, our spin-
ning and weaving industries would stop immediately. The remainder of the country reduced
the arid
to
establishing such manufactories, so
und
districts
would not be appropriate for a mere colony
Hungary would become
population the tax-paying vassals of those nations which usarp
its
our industrial districts.
By
politically dividing the
our m o
country and by the
n o u s districts all agricultural superit would be impossible. For superproduciion the lowland needs 1) more tool and farming implements, 2) more tools require more mechanical power, and 8) the soil which is used for extensive cultivation wants more manure, that means the animál stock must be largely augmented. Consequently three factors are necessaiy foi superproduction: 1. irón and machine factories. 1
o
o
s s
f
production and the
an
t
a
i
manufactures based on :
2.
cheap energy either in steaui or
3. plenty of
Let us see
on
its
territory.
eleetric
power.
water to eliminate the had efftcts of an arid chmate.
hou
a
mutiiated Hungary could prt>vide these necessities
IMIV
MiiHI'IT(>I,«>(;i< Al,
VII. Vliiiíuij In
Hungary
and
ivón
tht-
lining,
sah
abont 8H millions.
and
salt
niake
must be accredited
kr.)
mineral
country's
of the
—
mining
of
precious
stones
antimony, aluminium, brimstone mercury,
lead,
altogether bul
th»'
Mt)rf'
coal
to
works pioducing 40 millión kronen and Thiis the three important producls, coal, irón
92%
up
the other brancht^s
mill.
in
over 200 millión kronen.
at
and irón
irón ores
llip
rwn
pioduction,
niincial
otht-r.
than a half of this aniount (110
-í'ó'á
Hiinyary.'^
íii
Becond year of the war was valued
HTNíiAm.
«»F
8%. Our minings
value
greatest
whereas
production,
and metals, bitumen etc.
therefore
coppei,.
lies
-
add
in
coal,
jron and salt.
Our
production was
coal
highest
blaek and brown
and
coal
in
year
the
production
lignité
when
líJlíi
Himgary
of
(Voatia and Sclavonia) represented more than 10 Our irón ore production, 2 millión tons, alsó reached
millión
oí
the
(inclasiveiy
tons.
maximum
its
in 1913.
miningin Hungary 's economical life is best shown Hungary just be fre the war Avas walued milliárd kronen of which mines and irón vvorks reprtsentt d 2^/4 mil-
The importance
of
in íigures. llie national wealth of at 41 liards.
Value
mineral
Hungary. Oar mineral up to the presentdays, being only 8% of the totál coal supply. The greatest amount of our mineral coal was got from the mines in the Mecsek-mountains n^'ar Pécs. which are estimated to contain more than 110 millión tons of Mack coal of 6000 calories and very good for coking. The second black-coal mine is in the County Krassó- Szörény and is estimeted at 10 millión ton=:. The annual T.
coal suitable
for
o
f
was
coking
f
ue
1
i
n
insignificant
production of mineral coal in these countries has barely reached 10 millión
(\.
with
a
home requirement
the totál need in coke
imported from other countries. matériái and a síoppage in f
our
f
o un d e
Although there
r
i
Batisfying,
brown
Zsil on
the
po8ses«?ing
*
its
e s
t
85%
mea
ScMcely
lest
furnaces
n
s
the
20%
of
(80%) being M-^e want this c
x
i
i
nc
l
i
on
much
stocks of
there
are
coal
are
quite
four coal-mining societies
to contnin a totál of
(oinpiltd üu<] part tv wrillon
laorr black-coal ^vithin
broy^ii
of our coal supply. In the valley of the
frontier
mines estimat^d
our irón
q.
o o
Hungary the
coal being
soathern
For
importation
chance of finding
is little
thn present frontiers of
50 millión
of nearly
been produced here, the
has
t)y
Piíif.
500 millión tons.
Thaklks de
T*\pv,
484 In
Ix-'twt^cii Nyitrabánya and 300 millión lons of biown-coal. The surroundings
noith-w\stein part cf the couiiliy
tlie
we
Piivigye uf
t;;kitz
PK'iKi;
find furthei
Tatabánya and Fels- Galla show deposits with 200 millión tcns of excel-
Fourth
lent coal.
in size are
the coal deposits of the iS'yjó-valley in the
County iio sod with 160 millión tons and hon tons. (X\v biow7i-coal produetion
havng produced to import
Our
in the
^
but
we
year
88
with 65 mii-
wants
milli(,ai q,
of this fuel
so ihat
we had
millicn q.
lignité stocks
largely to be
covered our
ahnost
noiiiial
last
Salgótarján
fifth
repnsení
7%
of tbc
totnl
coal supply
found in Croatia Sclavonia and in the Szekler
and are
districts.
brown coal and lignité stocks we find Hangaiy produced 174.880,923 tons in a A'alue of 1,365,577,308 kronen. If we add the value of the produetion fíom 1910 to 1918 that are 60 millión tons, we should say that Hungary has hitherto produced at !east one and a half milliaid kionen If
that
from
worth of
up
totál
1765
to
our
1910
coal.
The totál slock of mintral coal which we may hope to get fiom Hungárián soil are 1.717.707^418 tons, which re ckoned at the minimai prewar piice (>f 10 kronen (1 kr jX'r q), represenis a national fund of more than 17 milliards in our coallayers.
Pe,)t-bogs are
TI.
Zala
and Somogy, that
is
to be
to
say,
found n)ostly in the Counties Mosons near the lakes
Fert and
>)alaton,
County Szatmár, Árva und Csík. In the 150,000 luctars of moorland in Hungary we find neerly 1 ^milliárd m*of peat which quantity orresponds to about 300 millión tons of beating matéria! of 4000 calories.
alsó in the
If
we waluc
1 1/2
this
fuel only 5
kron-m per ton, our p<^at-bogs are the
least
milliárd kronen worth. III.
na ural gas and
The
t
especially that
occuring in Transyl-
immense value. The gaswells bored up till the present give 698.000,000 m3 of gas, corr es ponding -to 860,000 tons of first rate mineral coal and are capable of supplying Yn t>f Hungaiys coal requirements. American and Hungárián geologists valued the Transylvania, repiesents an
the lower figare,
vaniannatural gas
at
17 to 72 milliárd
these 17 milliárd
m^
icpresent 100.000,000 tons of coal of 6000 calories
(British
and Vorcign General
London).
Transylvanian
Tlu-
value to 100
inillion
ni^.
Sf^curities
natural
tons of coal and
If
w(^ accept
and ínvestment Trust Limited gas its
having
in
thus a c<)rresix)nding
appioxiniate value
will
\m'
one
milliárd kronen. Illa.
We
shall not
our p e r o h' u m although the have produced souif tlxiasand q of it
refer here to
wells at Izaszacsaland Dragomórfalva
t
Moüi'iioi.tK.K A
rxnv
I.
during thr war and thc lU'W wells
rcady given IV.
q of
iiearly 43,1)00
I r
p
11
r
o d
u
c
t
i
ú
Egbell in (Jounty
at
firsít
iunca'iv.
(ir
latc lubricating
n o
Hungary.
f
wliich valued at k 10 net per ton
Hungary has produced irón í
is
of our
irón
that
during the pást 50 years
ores in a value of at least half a milliárd kionen.
comes the
Xt'xt
constant its
return
and maGhineries. be found in the mountain is to
largest quantity of irón ore
and
Szepes
Counties
a
wealth in the state of cast iion and
as manyfold higher paytd tools
The
tons,
over 404 millión kronfn. Adding the
we may say
nhappily our fcononiical dependence on Austiia has causcd
emigratioii
al-
Ihiring the 40 yeaís
Hungary was 40.485.105
fioni 1870 to 1910 tho ivón ore production of
aiiiount product'd since 1910,
Nyitra have
oil.
district
Gömör, calculated to nearly 90 millión tons. of Hunyad with 27 millión tons, followed by
Ki-assószörény with 8 miihon tons. Croatia ranks fourth in (roatia and Sclavonia supply
importance.
very poor irón and coal for manufacluring
puiposes.
The totál amount of irón ores in Hungary is tstiniattd at 144.466,650 which reckoned at K 10 per ton represents 144.666,500 kronen. The qvLintity and value of the alx)ve mentioned foui ]iiin(-ral prod-
tons,
ucts are 1.
II.
III.
:
:Miiierala)al ..
1,223.900,000
Peat
Xatural gas
.
.
17,177.074,180 kionen
1,717.717,418 tons
72.000.000.000
m
1.500,000.000
«
m^
1.000.000,000
«
1,444.666,500
«
.740.680
«
144.466,650 tons
IV. Irón ores
Tol al value
Thus a national
w«'alth
21
of over
stocks of Coal. peat, naluial gas and
21 irv)ii
.1
'>.l
milliards
ívpresented in our
is
oi'es.
VIII. Suiiiiuary. Finally
if
we group together the
of Hungarys former natuial frontiers,
distrcits.
2. i)i
resulting from the alteration
ce)me to the fallowing conclu'^ions
whole of her national weahh included and mines spread over the northern an eastern mountaiuoas
Hungary would
1.
in its forests
facts
we
lose
the
This loss represents about 25 milliárd kronen.
By
losing the
mountains
all possibiliti( s
would
building dykes and watervsorks profitable for the
become impossible difficult
Great
to replace mineral energj'
to protect th<' land fnjiii the fk)ods,
Plain should
bfCome problémát ic
al
alsó
be amiihilated
lowlands.
It
would
by watei' energy and very whereupon agiiculrure in the all
TKKITZ
PKlKi;
486 ,3.
Aü
Gieat Plain
is
only possible
ihis water is supplied
pioduction and live stock in the
agricultural
in
increase
by the
if
Hiipply pi water
a sufficient
is at
hand.
If
capitalists of a foreign State at a high price
wonld be an insnrniountable obstacle in the developnient of agricnltuie and would kill all possibilities of super-production, the only mean it
The consequence would be that the Hunbecome an uninhabitable desert as it was be-
of restaurig thecountrys credit.
gárián plain would again
fore the cultural developnient of the Magyars.
the int e rest s of
l)(cenil>er 191 8.
i3udapest,
DIE
That surely cannot be in
European progress.
GEOLOOmCHEN VERLIALTNÍSSE DER SÜhLICHEN HÁLFTE DES INOVEC. Von
Dr. Stefan Febenczi.
Mit
lm Sommer
Taf. V.
des Jahres 1913 setzte
eine groBe geologische
im NW-lichen
Tatigkeit ein, derén
Ziel
des
Teile unseres Vaterlandes
eingehende Stúdium der
NW-lichen Karpathen und dann, auf Grund derén Kenntnis, die detaillierte Bearbeitung dor Hohen Tátra und des zugehörigen Berglandes bildete. Durch das mich auszeichnende Vertrauen des Herrn Universitátsprofessors Dr. Ludwig Direktor der IJngarischen Geologischen Anstalt, gelangte auch ich V. LóczY, 2u einem Teüe dieser Arbeit; mein Arbeitsgebiet war eines des Kerngebirge, Jahre 1914 begann ich mit der Arbeit am S-lichen Ende den folgenden Jahren, nach N fortschreitend. schritten meine Arbeiten so weit vor, daB von der áuBeren Arbeit nur noch wenig am NW-lichen das InovecgebiríTe. des Gebirges und
Teile
Im
in
des Gel)jvges zurückgeblieben
Obgleich die Eesultate der einzelnen
ist.
Jahre bereits in den Jahresberichten der Geologischen Anstalt veröffentheht
worden sind und
—
da ich wegen meiner Inanspruchnahme durch institutliehe mein Berieht über meine im ersten
Arbeiten nicht gegemvártig hin konnte
Jahre durctbgeführten Auínahmen von
—
dem Geologen
der früheren Fachsitzungen vorgelegt worden kb'inen Besprechung
am
ist.
Dr. Július
Yioh
in einer
glaube ich den Zweck dieser
bestén zu erreichen, indem ich bestrebt bin, die
Teil bereits veröffentlichten Besultate, mit
meinen Forschungen
vom
zum
Jabre 1917
ergánzt, in einem einheithohen Bilde die geologischen Verháltnisse des bearbeiteteh
S-Uchen Teiles des Gebirges zu skizzieren.
DIK OKOLOGISCHKN VKKIIAI/l'NISS
Da:^
Inovecgebirge
breitet
'.
T)K1!
sicli
SÜDI.ICHIN HALFTi-: DKS IXOVKC.
hckaiintlich
zwischen den Flüssen
437
Vág
und Nyitra aus von den ini N sich erhebendeu Treneséner Bergen wird es durch eine tiefe Einsenkung gescbieden, die von der Trencsén— Nagytapolcsáner Eisen:
Ende vcrliert sicb in dem den Rand des Anch orogiaphisch ist der Inovec ausgeprágt einheitlich. Der auf km Lángé von dem nach S scliauenden keilfürnii"en Gebirge herablaufende Biicken erhebt sich von dem höchsten, in 365 m Seehöhe gelegenen Punkte der im N befindlichen Bán— Barátszabader Einsenkung plötzbahnlinie durchzogen MÍrd, ihr S-liches
Kisalföld bildenden TTügellande.
4— O
zum höchsten Gipfel des (xebirges, zur Höhe 1042 m des Inovecz, von sodann gegen S allmahlich niedriger wird. Im mittleren Teile des Gebirges, in der Einsenkung des Szadener Loches, senkt er sich bis auf 574 m, von der bislich bis
WC
er
N— S-lichen
herigen genauen
NE— SW-liche Höhe. Nach dem wieder in die ursprüngliche N— S-liche Richtung zurück und Richtung übergeht
Hichtung und im Bezovec erhebt
Bezovec kehrt
er
er plötzlich in
er sich neuerdings auf 741
m
Umgebung des Szentmiklóstales zeigt er sich als niedriger Rücken von 500—600 m, wáhrend er sich am S-lichen Teile des Gebü'ges abemials und diesmal noch stárker bricht nach dem den Gipfel des 749 m Höhe erreichenden Margat wird seine Richtung fást N— W-lich, worauf er bei dem E-lich von Pöstyén befindlichen scharfen Grat bei dem 500 m hohen Zlodi vrch sich abermals nach S wendet. Von dem als Wasserscheide dienenden Hauptrücken senken sich ziemlich in der
;
viele
E- W-lich
der Nyitra hinab
Nebem'ücken auf die Ebene der Vág, beziehungsweise unter ihnen bilden indessen die Nebenrücken des Szokol, Sonica
gerichtete ;
und Uhrad Ausnahmen, <'C
hoc
s»-Decke höher
die sich auf als
dem
Gebiete der spáter zu besprechenden
der Hauptrücken erheben.
Das hydrographische Netz des Gebirges ist ziemlich einfach; die Taler an den N-lichen Teilen des Gebirges kurz, je weiter wir südlich gehen, desto weniger sind sie ausgeprágt. Wasser ist yi denselben im allgemeinen wenig; insbesondere in den S-lichen Teilen, von den geologischen Verháltnissen abhángig, entspringen fást allé Quellén an den Rándern des Gebirges in niedrigen Meereshöhen. In diesen Quellén kann zwar lángs der tektonischen Linien eine bedeutendere Menge von Wasser an die Oberfláche gelangen, doch kommt ihnen wegen des kurzen Weges und des geringen Höhenunterschiedes gegenwártig kaum eine morphologische Bedeutung zu. Die Táler, die in den meisten Fállen ercsivé Quertáler sind, bieten im allgemeinen abgelebte Bilder, schönere morphosind auch noch
wo die Táler die ol)en erwáhnte «C h o c s>>Decke durchschneiden. Interessant ist das mit der kleinen Wassermenge zusammenhángende Negativum, da6 es in dem zumeist aus Kalksteinen aafgebauten Gebirge kaum irgend eine Spur von karstischen Erscheinungen gibt. Zu den aufic^sche Forraen sehen wir nur dórt,
morphologischen Erscheinungen gehort das an beiden Seiten des Gebirges gleichmáBig vorhandene máchtige Abrasionsplateau, welches ich am ausgeprágtesten E-lich von Vágluka, am E-lichen Gebirgsrande, in der Gegend fallenderen
von Nyitrazávod gesehen habé. Gegenüber den morphologisch zerstörenden Faktorén habén bei unserem Gebirge die aufbauenden Kráfte eine bedeutend wichtigere Rolle gespielt; der Löfi bedeckt das (iebirge in gi'osser ]\Iáchtigkeit, was auch dann das abgelebte Bild der l'öMtani Közlöny XLVIII. köt. 1918.
bereits ausgestalteten Táler verursacht.
20
W
488
Ain FuCe de? Gebirge?
STEí'AN FBUENCZr
ha1)e ich ül)er
m hohe Scheidewánde
20
dem Hauptrücken
pon; máchtige LöBgebiete finden sich an
bei Poötj'én gemes-
oder in dessen Náhe,
an welchem stets intensive Landwirtschaft betrieben wird.
Ich habé die Sliche gröBere Hálfte des oberen morphologisch charakte-
begangen. und zwar gelangte ich am W-hchen Abhang bis an Temetvényer Tales, auf der E-lichen Seite gelang es mir im Jalire 1917 den zum Komitat Nyitra gehörigen Teil vollstándig zu beendigen auch die Gegend des Jagdgrundes Kulkány habé ich begangen. Auf dem bekannt gewordenen Gebiete ist es mir gehingen die ganze Serié der Bildungen zu unterscheiden, sofern risierten Gebirges
die Linie des
;
ich festgestellt habé: 1. kristaUinische Schiefer; 2. Gránit; 3. permisében Quarzit-
sandstein; 4. untertriadische «Werfenep> Schiefer;
5,
Diabasphorphyrit
;
6. mittel-
und Kalkstein, zum Obertrias gehörig; 7. «L u n z e r» 9. und die Untertrias reprásentierenden e r e s»-Mergel
triadischer grauer Dolomit
Sandstein;
S.
dunkelgraue 11.
bunte «M
«K ö
Gegenwart der
s s «
e
e
n
;
Kalksteine
e P)
Gre
s t
n
e
e p>
«G
10.
;
r e s t e
hellgrauen Kalksteine.
n
Sandsteine
e r»
An dem
aus diesen
aufgebauten Gebirge habé ich auch eine máchtige triassische Decke nachgewdesen, derén Schichtenreihe zur mittleren Trias gehört
12.
;
«W etterlin g»-Kalk-
und «C h o c s »- Dolomité, obere Trias; 18. «Lunzer» Sandsteine und Kalkstein mit «D a c h s t e i n»-Typus. Aus der Serié der jüngeren Bildungen 14. eozáne Sandsteine und Tone; 15. untermediterrane Sandsteine; 16. obermediterrane Abrasionsbreccien 17. Phozánton nebst Sand: 18. die Gegenwart von SüBwasserkalken habé ich nebst PleistozánlöB und Terrassenschotter auch in dem in das Holozán übergreifenden Kalktuff und den die neuesten Perioden anzeigenden artesisehen Sedimenten festgestellt. Im folgenden bestrebe ich mich die oben aufgeführten Bildungen in tunlichster Kürze zu charakterisieren, um steine
;
;
sodann auch der tektonischen Verháltnisse des aus ihnen aufgebauten Gebirges zu gedenken.
Die áltesten Bildungen meines Gebietes sind die kristallinischen Schiefer des zentralen Kernes. Die Entwicklung der kristallinischen Schiefer lich
mannigfaltige
;
ist
eine ziem-
nebst Gneisen, Glimmerschiefern und am])hibolischen Meta-
morphgesteinen habé ich auch Phyllite und Porphyroide (huunter gesehen. Die noch rückstándige detaillierte petrographische Bearbeitung a 11 dieser Gesteine wird bezüglich des Aufbaues des kristallinischen Kernes viele interessante Daten liefern.
Das gröBte Gebiet
kristallinischen Schiefer;
E-lich
der
vom Hauptrücken
in den begangenen Teilen bedecken die gneisartigen
aus diesen
ist
das groBe kristaUinische Schiefergebiet
aufgebaut (hier wird
es
möglich
amjjhibolischen Metamorphgesteine insgesamt
Panshajavorinagipfels
zu unterscheiden).
auf
GleichfalLs
in den kleineren Flecken der j\Ioraváner Táler.
sein,
den gröBeren Fleck
der S-lichen Seite
Gneise
finden
sich
des
auch
Der GUmmerschiefer und
die
phylUtischen Gesteine habén im N-lichen Teile des l)egangenen Gebietes. in der
Gegend des Temetvényer Tales
die Oberhaiul
und hau]itsachlich
in
diesem Teihí
DIE GEOLOGISCHKN VKÜHALTNIS8E DKK sí'nLICHKN
IIAM-'TE
DES INOVEC.
finden sich auch die poiiihyroidurti^pn (icstcine. obwold ich auch auf
dciii
-489
Gneis-
gebiete metivmorpliisirrtc gabbrourtip' Tiefciigi'stciiic angetroffen Jiabo.
lm
Zusammenhang
engsten
mit
(len
kristallinischen Schiefern steht eine
andere. l)eim Autbau des kristalliniscbcn Kernes figuricrende (Testeinsart, der
Gramt und
die
dazugebönge
aplitis('h-))egmatitisi'be
gebieten kann ich derén drei bezeichnen
:
(iangschar.
Von
(iranit-
das gi^öBte Granitgebiet befindet sich
an der E-lichen Seite des Gebirgos und dehnt sich dassellx; S-licli von der Gegend des Kulhányer Jilgerhauses aus; unterJialb Kvárhely wird os scheinbar unter der «Chocs»-Decke unterbrochen, aber S-lich von dieser, im Dolinaor Tale ist es
und aus Gránit bestében auch die Berge Der zweite, bedeutend kleinere GranitfJeck zieht sich ans dem Moraváner Tal neben das Kadosnaer Tal der dritte vollstándig isoliert stehende kleine Fleck gelangt am S-lichen Ende des ÍTebirges an den Galgócer Hügeln an die Oberfláche. An den Gránitén können wir in den meisten Fállen die Spur starker dynamischer Wirkungen wahrnehmen Gránit mit nicht kata-
in noch gröCerer Breite an der Oberfláche
oberhalb
Nyitrabajna.
;
:
klasischer Struktur
habé ich nur
am
S-Uchen Ende des groBen Granitlakkoliten
den Partién uni Nyitrabajna gesehen; die dynamische Wirkung ist insbesondere an den N-lichen Teilen, ausgeprágt so daB wir dórt schöne Übergánge von den •vveniger gepreBten Gránitén über die Gneisgranite bis zu den typischen Orto-
in
gneisen íinden. Die sonstigen petrographischen Eigentümlichkeiten der Gránité detaillierte petrographische Untersuchung klarstellen, welche Aufgabe mein Freund Dr. Zoltán Toborffy in den ganzen NW-lichen Karpathen auf sich genommen hat, weshalb ich denn auch' bestrebt bin, seinen Peststellungen
wird sodann die
nicht vorzugreifen.
Unter den gegenwártig abgesonderten einzelnen Teilen des kristallinischen Kernes finden wir máchtige Sedimentreihen. Das von den Ghedern dieser Sedimentserie
bedeckte Gebiet
nisse seben werden,
ist
wie wir bei der Besprechung der tektonischen Verhált-
auf der W-lichen Seite des Gebirges,
in
den Szentmiklós-
dann Moraváner kristaUinischen Kernteiles abermals auf die W-liche Seite des Gebirges. Einen anderen groBen Sedinaentfleck finden wir zwischen dem Moraváner kristallinischen KernteiI und dem Nyitrabajnaer groBen Granitgebiet, wáhrend man den dritten groBen Fleck auf dem Gebiete zwischen Kövárhely und I^'yitrazávod bezeichnen kann, der den
völgyer, Ujszabadier
und Moraváner Bergen
tief
eingreifend, bogenförmig,
schlángelt es sich auf der W-lichen Seite des
groBen Granitlakkolit in zwei Teile
teilt.
In der Serié der Sedimente bildet das álteste Glied die aus hellgelben Quarzitsandsteinen bestehende
permische
Schichtenreihe, die
am Bande
des er-
wáhnten Szentmiklósvölgyer Sedimentgürtels überall unmittelbar auf den kristallinischen Schiefern vorhanden ist, stellenweise über den Gránit selbst gelagert ist und der mau bis an den Szerlöcer Stari vrch in einem fást ununterbrochenen Zugé folgen kann. Gleichfalls vorhanden ist diese Schichtenreihe auf dem Sedimentfleck zwischen Radosna und Nyitrabajna und taucht auch auf zwei ki einen, kaum einige Quadratmeter groBen Gebieten unter der Kvárhelyer Chocsdecke auf. Auf die Schichtenreihe des permisében Quarzitsandsteins, beziehungsweise auf die
Trümmer
des darüber befindUchen. wahrscheinhch die Untertrias reprá-
^11*
SrEFAN FEKENIZI
^^
440
sentierenden violettroteii gliminerijíen ((Werfenen) Sandsteines iít eine im Aufbaa des Gebirges eine groBe Kolle spielende, aus iiiitteltriassischen grauen Dolomit
und Kalkstein bestehende Schichtenreihe
Tn
gelagert.
Szentmiklósvölg}-—
deiii
finden wir dieselbe nur in abgesehlieffenen kleinen
]^Ioraváner Sedimentgürtel
Zügen. in eineni machtigcn Gebiete ist sie am südlicben Teile des Gebn'ges vorhanden. Von Pustyén bis Galgóc wird fást das ganze Gebirge aus dieser gebildet. Eine groíJe Ausbreitung hat diese Schichteni-eihe aucli auf deni Fleck 7A\-ischen liadosna und Nyitiabajna, wáhrend
vor,
in
der
sie in
kommen
hartbiinkigen Kalksteinen
Gegend von Kvárhely
In den
fehlt.
ziemlich háufig kleine Crinoidenfragmente
einzelnen Stellen sind kleine Gasteropodenquerschnitte vorherrschend,
der einzige
—
bedanerhcherweise náher nicht bestiiumbare
—
Myophoria- AhdriK-k
spricht für die Zugehörigkeit unserer Schichten zur Trias: ihre Zugehörigkeit
zur MitteUrias bezeugt der nahe der oberen Grenze der Schichtenreihe an mehreren
Punkten nachgewiesene und
bereits in die obere Trias gehörige «L u n z e
i-»
kalk-
lose Sandstein ,init Eisenrostflecken.
«L u n
Der
z e r»
Sandstein führt
hinüber, oberhalb des Sandsteins
die
in
kommen
Schichtenreihe
obertriassische
Dolomité noch in einem dünnen
die
Streifen vor; ober den Dolomitén finden wir eine aus tonigen ]\Iergeln in mannig-
Farben, feinbláttrigen Tonen, rosafárbigen Sandsteinen und hellgrau-
faltigen
Diese Schichtem'eihe
gelben Dolomitén bestehende Schichtenreihe.
meder
ist
in
der
Zügen vorhanden. Auf dem E-lich von.Pöstyén fallenden Gebiete ist die Zahl der Züge geringer, aber die einzelnen Züge sind breiter, bei Vágszehely fehlen sie, nur in 'der Gegend von Kaplat ist ein kleiner Fleck an der Oberfláche. Auf einem kleinen Gebiete E-lich von Eadosna habé ich sie auch angetroffen, wie sie auch in einem dünnen
Szentmiklósvölgyer Sedimentzone
Streifen bei
Kövárhely vorhanden
Nach dem auf «L u n
z e r»
sind.
die zeitweiligen
Schwankungen des
die
die
«K
ö
s s e
n
reprásentieren. Die Ausbreitung dieser Sedimente selbe, wie jené des
zone
«b u n
t
e
n
K e u p e d>;
e p> ist
^íeeres hindeutenden
n K e u p e r» folgen dunkelgrauen Kalksteine
Sandstein und der Schichtenreihe des «b u n
marine Sedimente,
wieder
in mehreren schmalen
t e
im ganzen genommen
mehr ausgeprágt
hald das eine, bald das andere in den einzelnen Zügen
ist
vorhanden; in
dem
die-
in der Szentmiklósvölgyer Sediment-
Fleck zwischen Radosna und Nyitrabajna fehlen
sie gánzlich,
jenem von Kövárhely sind sie wdeder in einem schmalen Streifen vorhanden. Die Gegenwart der «K ö s s e n e i"» Schichten l)ietet bei der Aufnahme eine groBe
in
dem
Hilfe in
hauptsachlich aus Kalksteinen aufgebauten Gebirge; insbesondere
finden sich in den unteren Niveaus viele, zumeist schwer loszulösende Petrefakten, stellenweise ist der Kalkstein s
c h e
i
d e n
e
1 1
n a
r t
i
hauptsachlich
man F o r a m
Korallenfrag menten;
und Haufen von
kommen
von den vielen Petref akt enf ragmente ganz
g. In den Dünnschliffen sieht
Brachiopoden
und
einzelne
1
u
m a-
C r i n ovon der Makrofauna i
ni
P
f
e r e n,
e c t e
n
sp.
vor.
Die gelbbraun-dunkelgrauen gUmmerigen Grestener Sandsteine mit kalkigem Bindemittel und Schiefertone sind die Produkte der mit der Zurückziehung des rhátischen Meeres eintretenden langsamen Versandung und führen dieselben ín die Unterlias hinüber. Stellenweise habé ich auch
zusammen mit den Sandsteinen
DIE GEOLOGlbClIKN
SUDMCHKN
KlUlALlNISSE UE1{
\
und den weiter untén zu beschriebenden Kalksteinen scliieferige
DES INOVEC.
IIAI,FTK
feinbláttrige,
441
dünntafelige
Mérgei angetroffen, die lebhaft an die in der obereu Lias der Kleinen
Karpathen vorkonnuenden «]\íáriavölgyer» Schiefer erinnern. ]\Iit den «G r e s t e n e Sandsteinen zusanunen und
stellenwei«e
i-»
von
diesen gar nicht abzuí-cheiden, finden wir in einem höhereni Xiveau als die Sandsteine, jedoch noch immer ein zur Unterlias gehöriges Niveau reprásei>tierend,
auf allén drei Sedimentgebieten Kalksteine, die an der verwitterten Oberfláche hellgrün, im frischen Brucbe aber schwarz und plattig sind. Die in diesen Kalk-
vorkommenden wenigen Versteinerungen, hauptsáchlich die schlecht erhaltenen Aranioniten weisen bei^timuit auf die Unterlias liin. walu-end die Gegenwart der «M á r i a v 5 gy e r^ Schiefer sich auch in liíHicren Niveaus zeigt steinen
1
.es ist sogar nicht
immöglich, daB die
iiu Verlaufe lueiuer Aufnahuien voni Jahre 1917 unter der Kövárhelyer Burg gefundenen heUer gefarbten Tone und ^^iergcl eine noch höhere Stnfe der Jura-, eventuell der Neokomkreide reprásentieren.
Das aus den oben beschriebenen Bildungen bestehende Gebirge wirdebenvon einer aus einer, niáchtigen sedinianteren Schichtenreihe bestehendcn Decke in der :\íitte und an beiden Seiten eingehüllt das eine Gebiet ist das Vágluka-
falls
;
Temetvényer, das andere das
Auch
gebiet.
Kvárhely— Dolinaer
landschaftlich sind die schönsten
groiíe
Punkte
«C
h o
c s»-Dolomit-
nieines Gebietes die steil
endigenden Felsenwánde der «Chocs»-Decke, auf denselben befindet sich auch die und Kövárhelyer Burgruine. lui Aufl)au der Decke
malerische Temetvényer
hauptsáchlich die niitteltriassischen dunkelgrauen
figiu-ieren
Kalksteine und die weiBen
«C h o c
s
deni kleinen Gebiete bei der Gemeinde triassischen
«f.
un
e
Sandstein
»-Doloniite mit
Temetvény
auch
ist es
zwischen
«W
e
e r
1 1
Zuckerstruktur
;
1 i
n
g-
nur auf
mir gelungen den ober-
den
«C h o c s»-Dolomiten aufzufinden und ober demselben den blaijrosafárbigen Kalkstein und Dolomit mit «D a c h s t e i n»-Fazies nachzuweisen. Hinsichthch des Alters des Deckensystems waren bisher die Ansichten abM^eichend. die ersten, die NW-lichen Karpathen kartographierenden Wiener Geologen (Stur, Stache) und mit ihnen t;
i-»
zusammen auch Uhlig, habén
dasselbe. obgleich sie auch Algen darin kannten, Lage ausgehend, fúr kretazisch gehalten. Aváhrend die neuesten Forschungen (Dornyai, Vigh, Lóczy jun., Kulcsár) den triadischen Charakter unserer Schichten nachgewiesen habén; selbst die Zugehörigkeit des
von dessen
stratigrapliischer
RoUe spielenden «C hoc s»-Dolomites in die mitteltriadische 1 a d iEtage konnte wegen der eben im Inovec, in der Náhe der Temetvényer Burg vorkonnuenden, durch Dr. Pia bestimmten AlgeDiplopora ((nnuIataScHXFU.
die gröBte
n
s c
i
h
e
náher festgestellt werden. Nebst kleinen Dolomit jené kalkausscheidenden Algen in
gi-oBer :\íenge vor,
dem
n g»-Kalkstein,
unterhalb befindlichen
«W
e 1 1 e r
Reprásentant der Anisus-Etage Grinoidenfragmente vorfinden.
liche
In
dem
1
ist.
i
G
nur
gröBtenteils aus palaozoisclicn
D
i
a b a
s
p o
r
hypaUssisch
p h y
r
i
t
entwickeltes.
s t e r
iilteren
zwi-i
konunen im wáhrend sich in
o p o d e n
der der wahrschein-
Spuren von
und
zusammengeííetzten Aufbau, in weichtnn ich in untertrlassisches,
a
Algen
und wenig
mesozoischen Gesteinen
Flecken ein wahrscheinlicli
eruptives
Gestein
und
auch
gefunck-n habé, spielen die Bildungen des kainozoischen
442
STEFAN FERENCZI
D5
Erzes eine untergeordnete Rolle. Nach dem Abzuge des Liasmeeres ist der gröBte Tcil des Gebirges hervorgetreten, die in den spáteren geologischen Perioden ersclieiuenden kurzlebigen ]\Ieere überdeckenes stets nur auf niedrige Ilöhen. Unter
den Tertiárschichten, welche die Gegenwart der Meere bezeugen, sind die áltesten die am Rande der «C h o c s-Decke, auf dem Gebiete bei Vágluka anzutreffenden mitteleozánen Ton- und Sandsteinschichten, derén kleine Resté ich auch auf der
Gegend von Nyitrazávod gefundenhabe. Für bedeutend jünger, und zwar für untermediterran, halté ich jenen Sandstein, den ich S-lich von den Pstyénbankaer steilen Ufern bis Kaplat am W-Uchen Rande des Gebirges bezeichnen konnte, wáhrend ich die Abrasionsarbeit des darauffolgenden, wahrober mediterránén Meeres \\ieder auf einem bedeutend scheinlich E-lichenSeite, in der
gröBeren Gebiete nachweisen konnte; seinen Abrasions-Breccien konnte ich auf
W-lichen Seite von Vágkika bis
fást nach j\íoraván, und auf der E-Hchen von Radosna bis an den Rand des begangenen Gebietes bei meinen diesjáhrigen Aufnahmen folgen. Diese Abrasions-Breccie zeigt in interessanter Weise, daB der E-liche groBe kristallinische Kern auch in seinen ursprünglichen Formen nicht von bedeutend gröBerer Ausdehnung war; auf der E-lichen und SE-lichen deí^
Seite
Seite des Gebirges konnte inan in der Abrasions-Breccie die einzelnen gut abge-
sonderten Flecken der den kristalUnischen Kern umgebenden Hüllen schön bezeichnen; der kristalHnische
Kern
selbst ist
nur
am
NE-lichen
Teile, in der
Gegend
von Kulkány angegriffen Avorden. Nach dem Abzuge des obermediterranen ]\íeeres lagerten sich nur noch die sandig-tonigen Sedimente der pliozánen SüBwasserseen am S-Hclien Ende des Gebirges ab. Wahrscheinlich j ü n g e r e s P 1 i o z a n reprásentieren die máchtigen SüBwasserkalk-Ablagerungen, die ich in der Gegend von Rattnóc, bezw. Kismodró gesehen habé und die auch auf der E-üchen Seite des Gebirges bei Nyitrazávod vorhanden sind. In den Tonen kommt eine kleine pannonisch-pontische Fauna vor, die Herr Chefgeologe Horusitzky beschrieben hat
;
die in
den SüBwasserkalken ziemhch háufig vorkommenden
Triptychen
bezeichnen bestinmit das pliozáne Altér der SüBwasserkalke. Unter den jüngsten Bildungen, unter welchen sich wenig Schuttkegel, Schotter, auch gegenwártig sich
bildenden^ Kalktuff
und
die
ÜberschwemmungssecUmente unterschieden
habé, spielt die wichtigste Rolle der die gröBten Gebiete verhüllende LöB: von seiner Rolle
habé
sich bereits bei der Skizzierung der
morphologischen Verhált-
nisse gesprochen.
Das aus den oben l)eschriebenen Bildungen besitzt,
sich aiifbaucnde Inovecgebirge
wie die nieisten karpathischen Hochgebirge eine typisch asymetrische
Kern des Gebirges, den wir in den Kvárhelyden Nyitrabajnaer Gebieten der kristallinischen Schiefer und
Tektonik. Der kristallinische
Kulhányer,
l)ezw.
des Granites vor uns habén, hat eine asymetrische Lage, durchzieht die E-liche
und schniiegt sich an der W-hchen Seite ein machtig gefalteter an dessen Gestaltung nebst den sedimentáren Gesteinen auch die abge-
Seite des Gebirges
Zug
an,
rissenen Stücke des kristallinischen Kernes teilnehmen. Die Faltén sind jedoch
durchaus nicht rcL(ebnaBig entwickelt. der eine oder andere ihrer Flügel
ist
mehr
DIK ÜEOLOGISCHEN VERHA I-TNISSK DElí
SÜDUCHEN
IIALFTE DES INÜVEC.
443
oder Aveniger abLíeschliftVn. wodurch unsyinetrische synklinale Schiippen zustande kamen: es it;t mir sogar i^elungen, das Cbereinanderliegen der einen Falté auf die andere, auch sind eine liegende Faltenbildung festzustellen.Auch das Auflegen des mJichtigeu Dec-kensystoins anf dcn
W-üchen
Teil der Faltungszone ha])e ich fest-
mittgestellt, was als neuerer Zug in der Tektonik des Inovec figuriert. Die in der abgeglittenen in wahrscheinlich dessen Kernes, leren Gegend des kristallinischen Teil befindliche, vem der vorigen Sedimentzone isoliert stehende sedimentáre Zone habé ieli mit meinen diesjáhrigen Aufnahmen bezeichnet und auch an diej^er habé ich das Übereinanderlegen des Deckensystems, áhnlich wie auf der W-lichen Seite, konstatiert.
In der Gestaltung der einzelnen Faltén nehuien die verschiedenen Bildun-
gen in verschiedener Entwicklung teil. Als die vollstándigsten können jené Faltén erklárt werden, die dem kristallinischen Kern am náchsten liegen, wáhrend in den entfernteren kauni ein-zwei Bildungen figurieren. Die erste, am unversehrtesten verbliebene Falté bildet der Eadosna-Nyitrabajnaer Sedimentfleck,
den E-lichen Flügel der Falté (/?,) bilden die sich unmittelbar auf den kristallinischen Kern legenden permischen Quarzitsandsteinschichten, darüber in Trümmern die Werfener Schichten und in groBer Ausbreitung der n}itte]tnadische graue Dolomit, wáhrend wir in der zur Falté gehörigen Synklinale {Sy) die uuterliassische Schichtem-eilie beziehentlich am W-lichen Flügel der Falté neuerdings
den gi-auen Dolomit finden. Die zwei Flügel der Falté sind nur auf den S-lichen Teilen vorhanden, in der Gegend von Jelenejami keilt der W-liche Flügel allmáhlich aus. Die folgende zweite Falté hat einen bedeutend lángeren Verlauf: in ihrer Antiklinalen (B^), die sich NE-lich vom Moraváner Jelenejami nach der vülligen Abschleifung des W-lichen Flügels der ersten Falté unmittelbar über die den
Kern des E-lichen Flügels bildenden kristalUnischen Gesteine
lágert,
der S-lichen Partié ist ebenfalls ein abgerissener Teil des kristallinischen Kernes in vorhanden. In der Umgebung von :\íoraván, vom permischen Sandstein hinauf
den Keuper-Mergeln, ist die ganze Triasschichtenreihe in verschiedener Entwicklung vorhanden. In der dazu gehörigen Synklinale (Sg), die nur auf dem Temetvényer Gebiete vorhanden ist, begegnen wir der unterii assischen
bis zu
Schichtenreihe. Die Antiklinale der dritten Falté
(2?3)
ist
ebenfalls nur in den
Temetvényer Partién vorhanden und in noch mangelhafterer Entwicklung; ich habé darin nur den mitteltriassischen grauen Dolomit und die Keuper-Mergel gefunden; in derSynkUnale der Falté, die maninihren Kesten fást das durch ganze Faltensystem verfolgen
kann,
figurieren
wieder
die Liasschichten.
lm
anti-
den S-lichen Teilen ent-
klinalen Teile (Bi) des vierten Faltenzuges, der mehr wickelt ist, bildet gleichfalls der nútteltriassische graue Dolomit in
und Kalkstein
das álteste (41ied, daralier zeigen sich die Keuper-Mergel und Kössener Kalksteine der in breitem Streifen. wáhrend wir in der bedeutend kürzer verlaufenden, -n neuereu einen Synklinalen abgeschliffenen (84) Gegend von Habafalva vollstándig
Zug der Liasschichten
finden. In der kürzesten
und
am
wenigsten voUstandigen
fünften Falté (B-J endHch, die ich auf zwei Seiten des Nagymockóer Kalista-tales bezeichnen konnte, figurieren insgesamt die Keuper-Mergel, wáhrend in d r
zugehörigen Synklinale
(S'5)
ebenfalls die unteren Liassschichten vorh .nden sind
444
DE
STEFAN FKKKNfZI.
Die berichriebene Fcvlteuzuge S reduzieieii
sicli,
w ie wir seben, plötzlich. Die
zwar vollstandig, aber gegen NE schleift sich auch W-lichen Flügel so ab, daB sicli übev den voiii antiklideni mit diese zusammeu Antiklinale der
I.
Falté
ist
Kern Wáhrend
nalen Flügel verbleibenden kiistallinischen
Kern der Antiklinale der
TT.
Falté legt.
Schichtenreihe versehene Antiklinale der ist
uniiiittelbar der kristallinisclu-
sieh
d'iv
mit der vollstándigen
Falté diirch das ganze Gebiet
TI.
die Synklinale der II. Falté, sowie die Antiklinale der III. Falté
mern und hauptsáchlich
iii
den
N-!iclien Teilen
vorhanden. Die Synklinale der
wieder láng verlaufend, stellenwoise legt
III. Falté ist
zielit,
mir in Trüm-
sie sich
auch mit der Ab-
schleifung des iiuBeren Faltén unmittelbar auf den kristaUinischen Kern. Die
IV. Falté
gesamt
ist
wieder nur
kaum
ím
S-lichen Teile vorhanden
die V. Falté hat einen ins-
:
Reduzierung der Faltén suchen, sehen vár, daB diese
wo
stets dórt eingetreten ist,
der sich auf den kristaUinischen Kern legende Bogén seine Eichtung jáh ver-
ándert, in
den Ort der raschen
einige Kilométer langen Verlauf. \^'enn wir
wo
Bogén
der
sich bricht; die II.
und
III. Falté sind dórt reduziert,
wo
den S-lichen Teilen des Gebietes der Bogén sich von NS-licher Eichtung in
EW-liche Eichtung umwendet (Uragebung von Újmajor). Die Eeduzienmg der I. und IV. Falté aber, trat in derselben Gegend der Umwendung, in den N-lichen Teilen des Gebietes, an der Linie des Szentmiklóstales ein. In dem Kövárhelyer Fleck sind die Verháltnisse einfacher, hiér in
ist
zwar die regelmáBige Schichtenreihe
mangelhafter Entwicklung vorhanden, nur sind
die
oberhalb
befindlichen
Liasschichten vollstandig ineinnander gemischt.
Auf
die Faltenserie der sedimentáren
Zone
legt sich ein
máchtiges Decken-
im Temetvényer und die andere im Kövárhelyer Cbocsgebiete kennen lernten. Auch diese machtige Decke ist nicht ruhig gelegen wáhrend auf dem Kövárhelyer Gebiete und auf dem gröCten system, von welchem wir die eine Partié
;
Temetvényer Gebietes
Teile des
am
entwickelt
sind die jüngeren. untertriassischen
ist,
zusanunengebrochene áltere
die schuppenartig
Schichtenreihe
SE-licheu Flügel einer sehr asjauetrischen Synklinale miichtig
GHeder der Decke nur nahe NW-lichen Flügel der bisher beganam letzteren. Die Periode der Bewegung der groCen
der Synklinalachse vorhanden und auch
genen Partién figurieren nur die
Decke, die auch das Zerl)róckeln der sedimentáren Zone in Faltén herbeigeführt hat, konnte ich bisher mit voller GewiBheit nicht feststellen. I'nter
liassischen
den an den
im Inovec Schichten; wie jedoch aus den neuesten Aufnahmen der
Bewegungen teilgenommenen Bildungen
sind die jüngsten
die unler-
N\\'-lichen
Karpathen hervorgeht, habén die Eindenbewegungen auch iioch da> Neukuiu und sind wahrscheinlich auch im Inovec in der nocli jüngen-n Kreide eingetreten. Die wichtigste der nach der Periode der Deckenbewegungen erfolgten Eindenverschiebungen ist jené machtige Abgleitung. die sich am E-lichen und
erreicht
AV-lichen
gen
ist.
ha*^ und lángs, welcher das Eozánmeer eingedrunkann nahe jener der Deckenbewegung sein, eventuell
Deckenrand gebildet
Auch
diese Periode
auch gleichzeitig mit dieser
erfolgt sein.
Nachdem jedoch auch
stark zerknittert sind, müssen auch spátere Einden\
werden, mit derén Zeitperiode wir das Eindringen
bindung bringen können, obgleich
die eozílnen Schichten
t'rschiel)ungen vorausgesetzt.
di'>
es nicht unmciglich
.Alediterranmeeres in Verist
—
wie ich hitianf aus
DKR
DIR GKOLOGISCHKN VllUlAr.TNisSK
fiiizelmn iiiciiuT
jünger
ist
aiidi
:
B('(iliii(.-ht
die
unucii
SÍ-ItI-I('lIKN
foziincii
dc'r
r
INOVECZ.
l»KS
K
44*1
- daC aucli die Deckenbewegung
t()lL;crn kruiiitc
Ziisanu'iit'altunL;
IIA I.F
iScliiclitcii
rine
ir^t
Folge
liievon.
Dcr
L'iilerrirJil
<|<m>I()(jíscIm'
nnscrem
iii
Valei'laude.
Die praktische Ausführung des uuf die geologische Struktuv des heimisclu'ti Bodens und auf den geologischen Verháltnissen der náchsten Schidunigebung fuljenden rnterridites stöDt schon ])eiin Ausgang auf die Schwierigkeit. da6 os an einem, die Geologie de-^ ungaririchen Bodens zusaninienfassenden Werke mangelt und daB man nur sehr selten und zunieist in nicht befriedigender Weise auf
Beschreibungen
Territorien
einzehier
gerát.
Obzwar
in
unsert'ii
geologischen
Facbkreisen mit einem, einer besseren Sache würdigen Eifer und bauptsacblich,
indem man ptellt,
unnütz und lácherlicb
indivitbielle Verdienste
den Vordergrund
in
Befriedigung über die heimisebe wissenschaftliche Literatur
un.sere
zum
Ausdruck gebracht wird. so miissen wir doeb einseben, daB es ein bedauernswerter und bescbiimender Zustand ist. welcber deni Fnterricht unüberwindlicb Hindernisse entgegenstellte. Denn die in der Geologie ohnebin nur scbwach gel)il(leten
Lebrkráfte. auf die eigene Kraft angevviesen, sind nicht imstande dieser
Aufgabe zu entsprechen. Wir können
es
aucb von ibnen nicbt erwarten. da
es
ibnen nur mit barter Iliibe mögUcb wáre, selbst die fertigen geologiscben Be-
Bahmen zusammenzufügen.
schreibungen in einen brauchbaren pádagogischen
Das Ódium dafür
trifft
unsere leitenden Facbmanner, was wir jetzt, zur
Zeit des vor der Scbwelle stebenden geologiscben Scbulunterricbtes
umso mehr
festnageln müssen, da wir von den Lehrkráften eine auf jeder Stufe vollkommene
Arbeit erwarten. sie
nocb vor
dem
der idealen ])is
Wie woUen
Walter
Erwartungen entsprechen, wenn
diese alsó unseren
mit solcber TJnterstiitzung diesen
mühsamen Weg
geologischen Schulunterricbt stebt.
Unterricbtsverbaltnisse auíter
betreten. der bei nns heute
Wir kíuinen
den die píidagogiscben Ansprüche in
nicbt
die
Kopie
wo von
Deutscblands wünscben.
Lepsius jeder Bicbtung befrie-
digenden Werkeii über Deutscblands geologische Verháltnisse ganze Légionén lokaler «Exkursi(»nsfübrer» zur
Verfügung stehen
;
aber es
des (Teologieunterricbtes kein Scbwarzseber zu sein dórt,
gebildeten Jjebrkraften
feblt.
wo
es
Aufbau der Umgebung der Hauptstaflt ist
wo
an entsprecbend
es
an einer zusamtnenfassenden Darstellung
der geologiscben Verháltnisse I'ngarns mangelt
nocb nicbt bescbriel)en
unmoglich bezüglicb
ist
und wo sogar der geologische Zwecken brauchbarer Weise
in solcben
I
Die Zukunft siebt nicbt trostvoll aus. I'nsere, die Verantwortlicbkeit des l'nterricbtes durciifüblenden
FacbmüHner
sind selten.
und für
Wáhrend
(lessen Tragkraft Verstíindnis besitzenden
hier den l'nterricht
aucb nur
dazii «ernannte)>
Individuen vol'ziehen, danken vár neidisch an das tátige Láger der deutschen
Facbmanner. wo juan — wie aucb Haase — das Umwechseln der Schátze der wissenschaftlicben Forschungen zu dem fiir den Unterricbt l)raucbl)aren Kleingeld mit soviel Liel)e
Budapest.
-20.
und solcbem Erfolge
vollziebt
Okfober 1918. Dr.
Elemér Vadász.
B)
REFEKATE.
Nous publions ici une notice qui montre que les savants fran^ais un jugement favorable sur l'esprit hongrois, mérne
ont toujours porté
pendant
la guerre.
*
Monographie der L.
LóczY von
Paleozoologie
Lócz junior
XX
'
*
*
Villáiiyer Callovieii Aininoiiíten von référé par P. Lemoine. Kevue critique de
Année Num.
3,
191G
juillet.
Paris.
Ce Mémoire trés important a élé publié en pleine guerre, dans un pays ennemi. II est parvenü en Francé, par l'intermédiaire de la Suisse, l'auteur ayant étudié la plus grandé partié de ses matériaux dans le laboratoire
du Professeur Rollier, de Zürich.
Je Tanalyserai cependant
du
nécessités
que et
lemps
ici
peuvenfc se fairé mérne chez nos ennemis.
Le Mémoire débute par quelques Ammonites. II s -élévé contre le chaos clature, contre ei
II
généralités sur la systématique des
croissant qui existe dans la
de créer des espéces nouvelles pour
espéces,
montre
des
variétés trés
elles.
que, dans certains groupes,
il
existe
souvent deux varié-
ne différant guére que par leur enroulement, par exemple
euphyllodes
nomen-
l'habitude qu'ont les auteurs de multiplier les Genres, Sous-
peu diffé'rentes entre tés,
les cruelles
progrés de la science et de la civilisation doivent étre incessant8
les
qu'ils
Genres
que
parce qu'il ne fant pas
présent nous fassent oublier, a nous nation cultivée,
PhylL
:
Fhíjlloceras
pouvant représenter les deux sexes dune mérne espéce. On sait que cetté théorie, due a Mi nikh Chalmas, a paru avec raison trés séduisante a beaucoup d'auteurs, parmi lesquela M. Lóczv a oublié de mentionner M. Julmen il est regreltalde de constater combién les savants, mérne les mieux documentés, comme M. Lóizy connaissent mai la l)ibliographie scientifique fran^aise. M. LÓCZY donne un tableau représentant la classification des Ammonites de Villány, classification inspirée surtout par les travaux de SteinTill.
Hatzegi
Lóczv,
et
-
1
149
fig. *
r. II.
— Geolofíia hungarica, T. .TuLLTEN — Etude sur Phylloceras
Budapest texte.
Colonel
Somm.
;
191.')
I fasc.
les
3
—
4,
248 pp.
14. Pl,
jurassiques et crótares.
Soc. Göol. de Francé, 1911, no 12 et 18 p. 129.
447
KI-F.OHATK.
MANN
DK
et
yvoit
Oii
lioi.LiKH.
que ce Génre
sait
(Aploceras d'Orb.)
Orthocératidé
figurer
dispuraitre coniine
et
(ju'il
que M. Lóc/y udapte
Lissoceras Bayi.k,
Génre Haploceres
encore
le
faiaant
donble eniploi
reniplacé,
est
depviis
Sous-Genre
coinint'
on
;
avec
un
1876,
par
qu'il dóit
alcirs
remplacer identiquenient Hnploccras. Quoiqu'il en sóit, la nonienclature générique adoptée par M. Lóczy
extrémement
parait
Oppéliides oü
lement
sous
variahiUferus, P.
sönt
pUcatissinuis, P.
Ludwigia
amjulicostata,
A.
0. huníjarica,
Tilli.
souia
pseudo-lothari,
Hedicoceras 0.
les
duquel
il
bien étudiées
anomalus,
Perisphinctes
fasriscidptus, P. coronae-
P. haranyaensis, P.
Kormosi, Reincckeid
le*
Sous-Genres, probab-
laboratoiro
le
Hatze<ji,
lytoceratoides,
Oppelia virgaia, 0. Semséyi,
turíjiduvi.
Jata.
E. crassieosiata,^ Parkin-
Aspidoceras antiquum,
Idoceras callorúmse,
caUoviensis,
dans
parmonicus, P.
P.
connne
(juelques groupes
paraissent également trés
PhyUoceras
:
JHíJcam'tisis,
formis, P.
0.
Rolliku,
adoptées
espéces
nouvelles
espéces
les
P.
pour
sauf
;
M.
de
l'iníluence
Les
travaillait.
satisfaisante
a peut-étre inultiplié un peu trop
il
amplexum,
A.
Bollieri.
Fait rare, aucune de ces espéces nouvelles ne
emploi
nécessiter
et
Par
contre,
espéces
taines
me
parait
fairé
double
de changenients de nomenclature.
je
m'étonne de
conime
L.
l'afíectation
suhpundata
au Génre Ludwújia de cerL. arujulicostata Lóczv,
Sciilippp:,
Hangi, Pop. Hatzeg. L. Pavlowi Thyt. L. Junuloides Kilián, L. nodosulcatum Lahusen, que tous les auteurs ont été d'accord, jusqu'ici á ranger dans Hedicoceras. L' auteur ne justifie cetté aiíectation que par l'absence de nodosités mentionnée en une ligne á la fin de la description de L. noL.
do.fulcaUim.
Une innovation heureuse dans
le
cadre habituel des monographies
á la distribution géographique.
dans
temps
le
On
se
dans l'espace, de
et
la
de
données relatives rend niieux compte, ainsi de relations fauné étudiée avec les autres faunea
gisements a consisté a grouper en un chapitre spécial
les
voisines.
L'auteur a donné également représentés.
QuiERE
a
d'ensemble,
le
nombre des espéces
et des exemplaires
PkrvinLes données de Ce génre son' pariculiérement rares été l'un des premiers, je crois, á les fournir dans un (ravail ;
dans
ses
Monographies
Genres sönt représentés: Oppelia
neckeia (274 ex.),
sur
PhyUoceras (456 (123
ex.),
la
Tunisie.
A
Villány 17 grands
ex.), Perisphinctes
(347
ex.),
Kei-
puis Lytoceras, Lissoceras, Strigoceras
Ludwigia, Hedicoceras, Ochetoceras. Stepheoceras, Spaeroceras, MacrocephaUtes (5
ex.)
Cosmoceras Parkinsonia, Idoceras, Aspidoceras, entre lesquels
se'
répar-
128 espéces.
tissent
Dans l'ensemble, M. Lóczy pense que
la
fauné de Villány ne présente
XehrodUes crassicostatus Bi-rck». H)12. Wien ipie non cetté identité de nom spócifi(|ue dans deux Genres trés voisins est d'autant plus regrettable (^ue les deux formes, de nn'me nom ont une sculplurt- trés analogue. '
II
contraire
existe
aux
déj<\
lois
de
la nonionclature.
-UH par
KI F.ílíATE.
caractéres
les
purement
fauné
d'iine
éléments
d'important
méditerranéenne
habituels
faunistiques
l'Europe
á
on
;
y trouve
Centrale et aussi
quelques types nettement exotiques. son jusqu'á présent espéces, dues sóit á Till,^ sóit á Lóczy au beau gisement de Villány. Au point de vue stratigraphique, M. Lóczy estimé que le banc á Ammonites de Villány appartient au Callovien (zne á Macr. macrocephalus)
24
spéciales
et Beineckia
miceps.
Mémoire
Ce
constitue
gisement d'Ammonites.
une
Germains pris
qui
clarté
nous
II
une
est
monographie
rapelle
que
que leur état d'esprit
et
excellente
Hongrois sönt bien lóin d'étre des du nótre, surtout quand ils ont
les
est voisin
comme M.
contact avec des maities, de langue fran^aise,
le
VII. Fachsilzuuíj
aiii 6.
Novcnihcr
Thomas v. Szontagh, Vizedirektor der MicHAEL RÓZSA führt in seinem Vortrage über
Prásident: Dr.
Dr.
Roi.i.iek.
MITTEILÜNGEN AÜS DEN FACHSITZÜNGEN.
C)
1.
d'un niagnifique
planches et rédigé avec
d'excellentes
illustré
1Í>1S.
Geoloüisclicn
Aiij^talt.
die neuere Einteilung
der Schichtenfolge der Kalisalzlager von Deutschland folgendes aus: Bei der
Einteilung der Schichtenfolge der deutschen Kahsalzlager hat
man
bisher zumeist
genomnien und obei'hall) des Hauptanhydrits eine Anbydritregion, Polyhalit-, Kieserit- und Carnallitregion unterschieden. Diese Einteilung erfordert jedoch auf Grund neuerer Untersuchungen in raehrfacher Hinsicht eine Ergánzung. Die auf den Polyhalit folgende Tjagerdie Stassfurter Verháltnisse in Betracht
Umwandlung im vorgeschrittenem Stádium
partie mit Kieseritstreifen (Kieseritregion) ist infolge sekundárer
éntstanden, und zwar infolge der Einsickerung der
der Eindickung befindlicher Mutterlauge. Dementsprechend enthalten die Kieserit-
und Sylvin
streifchen (Kieseritfáden) auch Anliydrit .schen
Polyhalitschichten
nicht
entwackelt
sind,
;
dórt aber,
fehlen
wo
die periodi-
auch die periodischen
Die Schichtung der álteren Zechstein-Kalisalzlager zeigt nach-
Kieseritfáden.
stehende Keihenfolge:
1.
hydritisches Steinsalz; h)
Karbonáté.
Hauptanhydrit.
2.
polyha litisches Steinsalz
Schichten des polyhalitischen Steinsalzes. tischer Kieserit-llalit
;
h)
;
3. Steinsalzlagi-r
:
a) an-
sekundár umge\vandelte
c)
4. iraui)tlager
der Sulfate:
(i)
carnalli-
kieseritischer Carnallit-I bilit. 5. llauptlager der Kali-
salze: kieseritischer Halit-Carnallit (llauptsalz). Tn den infolge sekundiircr Vn\-
Avandhmg entstandenen Hartsalzlagern nehincn Kicserit-Tbilit
die ^^^,nth()ffit-L()l'\veit-llalitg(stl'ilU',
aber
llalit-Carnallit
'
TiLL.
die
—
Oest.-Ungarns
u.
(llauptsalz)
(Vw
kicserit ischen
Stelli'
des
carnallitischen
die Stelle des kicscritischeii
Sylvin-I laUtgcstcitu'
Die Ainiiiouitenfauna des Kelloway von \illány. Heitr, des Orients. XXI. XXIII et XXIV, lltlO— l'.H 1.
(Hart-
z.
Pal.
FAt'HSITZUKOKN.
salz) ein.
-Ili)
Bei den sekundaren Uimvandliin
folí^eiKU'
Faktorén mitgowirkt
Die Wirknng der bei der Eindickuiiy eiiigesickerten ]\Iutterlaugen.
Thernialumwandkmgen
Tiefe vor sich gegangenen
"2.
Uio in der
Zersetzung des Carnallit
a)
:
und Wirkung des ausgepreBten Magnesiunichlorids b) Zersetzung der Hydrate und die dadurch in den oberen Lagerteilen vor sich gegangenen Thernmhimwand;
lungen.
Die Hydi-ometamorphose, die sich bei deni IlinauíVbücken der Salz-
3.
scbichten in höbere Niveauö vollzog:
Umwandlung
der ^luttersehicbten
;
b) neuere
Veranderung der in der Tiefe umgewandelten Schichten. Die auf deni Wege der sekundaren Umwandhing der carnallitischen Schicbten entstandenen Láger
können
folgende HauptgVuppen eingeteilt werden
in
lager.
2.
Tachbydrit-Hauptsalzlager.
salz).
4.
Sjdvin-kieseritisehe
Halitlager.
6.
3.
Langbeinit-Halitlager.
und
Anliydritische Carnallit-Halit-
Láger. Das Stúdium der Kalisalzlager
freie
:
Kieseritische
]
.
Kainitit-
und Tbanit-
Sylvin-Halitlager 5.
Anhyfb-itiscbe
Halit-Carnallitlager.
stellt gleicberart
(llárt-
Hylvin7.
Kali-
den Geologen, den
Petrograpben und den Chemiker noch yor groBe Aufgaben.^
An
den gehörten Vertrag knüpft Dr.
Karl
v.
Papp
einige Benierkuiígen.
Die zonenartige Einteilung zeigt eine Analogie mit der KRUSCTischen Theorie,
dergemáB wir unter dem Grundwasser die primáre, ol)erball) dessel])en die sekundáre oder Konzentrationszone und an den Scheitehi die üxydationszone finden. Jeizt scbon wáre es wichtig zu vvissen, ob die zonale (tliederung der Kalisalzlager nach RÓZSA gleich nach der Bildung der Salzlager begonnen hat, oder ob diese erst im Laufe spáterer geologischen Penoden geschehen ist. LuDwiG V. LóczY stellt eine Frage über die Verháltnisse der oberelsaBischen Kalisalzlager, wáhrend Prasident Thomas v. Szontagh eine Frage über den Ursprung der Sóvárer fárbigen Salze an den Vortragenden. Dr. KózsA führt aus, daB die Kolorierung der fárbigen Salze aus
dem Sóvárer
Maiiascbacht unzweifelhaft von radioaktiven "VVirkungen herrührt. 2.
EuGEN Jablonszky
berichtet
unter
dem
Titel «Die
Karbonalgen Un-
garns»in Kürze über die bisherigen Resultate der an den Algen der Kohlenkalk-
Es ist unzweifelhaft festzustellen, daB von Schubert aus dem oberkarbonischen Kalkstein des Velebitgebirges be-
steine durchgeführten Untersuchungen. die
schriebene Kalkalge auch in den karbonischen Kalksteinen des Bükkgebirges
im Borsoder Komitate vorkommt. Den unter dem Namen unterschiedenen
Typus
nicht naohweisen. Dafür bei Szelecsi
die
je'loch, ist
Stolleyella velehitana
konnte Yortragender bisher im Biikkgebirge
aber in Gesteinsproben von Bálvány, ördögoldal und
Diploporida MacroporeUa bellfrophontis vorhanden, die bisher
für den Südtiroler permisében Bellerophon- Kalkstein kennzeichnend war.
neben
kommen auch
zwei ganz neue
Die Kalkiinde der einen sich
ist láng,
%— mm
keulenförmig ausbreitend. Diese
Apidium; ihr basaler folge kann man diese Fórra eine
^
Dr. M. RÓZSA
:
Formen im Karbon 1
Teil aber ist als
breit,
Form mehr
röhrenförmig,
am
oberen Ende
erinnert in ihrem oberen Teile einer Diploporida áhnlich.
an
Demzu-
Übergangskettenglied zwisclicn den altpaleozoischen
Zusammcnfa.-ícndo Übtr-icht der Gliedevuiigí'Vt.ihallnisfC ui.d
wandIungsvor<.ánge im álteren Zechstcinkalisalzlnger. Zentralblatt Nr. 23.-24; Pag. 361-367.
Da-
des Bükkgebirges vor.
f.
Um-
Min. G. P. 19 IS.
40
l'AClIS.T/rNCiKN.
Cvclocriniden
und den
Alí^enty})C ist
nur manfíelhaft bekannt. Das ganzt*
triadisclien
Diploporiden
auffasíjeu.
Die andere neue
eine an die Mizzia erin-
ist
nernde birnenförinige Bildung. An der apikalen Seite ist die Wand bedeutend váo am basalen Teile; ihre liinausführenden Kanalchen zweigen sich unregelniaBig ab, gan'-c wie bei den neuzeitigen Neauieriden. Über beitle Forraen stárker,
gedenkt der Yerfasser spater ausíuhrlicluT zu
bciichteii.
Die Mizzia velebitana, sowie der voreiwahnte neue Algentypus treten in •einzelnen Teilen
des
iiükkgebirges gesteinsbildend auf. So sind beispielsweise
ím Visnyóer Bahneinschnitt vorkomuienden Gesteine fást gánzlich aus Mizzia und aus dein oben bcöchriel)enen Algentypus aufgebaut. Dem gegenüber habén sich die vom Diósgyrer SchloBberg, von Hámor, Szilvásvárad, Bükkszérc und zum groijen Teil von Dédes stammenden Gesteinsexeniplare als völlig petrefaki endie
írei
erwiesen. Diese Kalksteine hat raan bi^her in das Unterkarbon eingereiht,
der Verbindung mit den ebenfalls liier \orkommenden Tonschiefern. Vadász hat in seiner Arbeit im Jahre 190ÍJ die Scliiefer faciesweise aufgefaBt, erwáhnt aber zugleicli, daB Spirifer tnosquensis auch in die unteren Niveaus des Oberkarbon gehören könnte. Die Mizzia velebitana, aber hauptsáchlich die Macro'poreUen wiirden mehr auf das Oberkarbon wi-nigstens eines Teiles der Kohlen-
infolgc
kalksteine des Bükkgelárges hinweisen. ]\lit dieseiu in Verbindung studierte Vortragender die von Ferdo Koch TakaUca (Velebit) gesaumielten oberkarbonischen ]\lizziakalksteine, ferner auch die von Lóczv in diesem Jahre in Serbien gesaumielten Fusulina-, Crinoideuusw. Karbonkalksteine. Lóczv jun. hat in dicsen Kalksteinen Bellerophon gefunden und einen Teil der erwahnten Bildungen reiht er in den Perm ein. Das ^laterial stammt aus der Gegend von Valjevo und ist in demselben sowohl die Mizzia velebitana, wie die StolleycUa velebitana genau zu erkennen. Beidé Arten treten n gestembildender Mengo auf, doch ist es bisher nicht gelungen, dif» neue Type
in
des Bükkgebirges aufzufinden.
Schon auf Grund der bisherigen Studien erweitert
sich unsere auf die kar-
bonischen Algen bezügliche lückenhafte Kenntnis wesentlich. Es gelang
fest-
daB der birnenförmige Körper der Mizzia an einigen Exemplaren sich in einen langen Stiel verschmálert. Zahlreiche solcher Stiele stammen von einem Punkte her, infolgedessen diese Algen am Grundé des Productus-Meeres liosetten geformt habén dürften. Von der StoUejieUa ist soviel zu beraerken, daB sie langgestreckt, dünnzustellen,
schalig ist ist,
und
ihr feinkanaüsierter
Körper in
2— 2"5
mm
lange
Gheder
geteilt
derén Grenze schwache Einschnürungen bezeichnen.
Hierauf bespricht Vortragender in Kiirze die heute Icbenden Analogons der behandelten Typen, die Bornetclki. Seine Untersuchungen wird er fortsetzen.
Vadász weist darauf hin, daB er bei seinen zehn Jahre vorher in das Borsoder Bükkgebirge unternommenen Studienexkursionen das Altér der dortigen Karbonschiefer auf Grund der in denselben vorkommenden reichen Fauna an die Grenze des Unter- und Oberkarbon gestellt hat. Hinsichtlich des Vtrháltnisses der von Algen vollen Kalksteine zu den Schiefern, gelangte er zu dem Eesultate, daB letztere die Riffe bildende Schieferfacies sind, aber sie künnen auch jünger als
4l
FACHSITZUNÜKN. die Schit'fer sein. Lctztere Auffassung
würdo
die
vom
Vortragenden an
deii
Kalu-
alpen durchgeführton Untersuchungen beötarken, so daB von der Eeihcnfolge der Schichten des Bükkgebirges noch
al s Aufgabe die weitere detaillierte Erforschung der Verbáltnisse der Schiefer und Algenkalksteijie, l)eziehungswoií?e die
Bereinigiiug des genaueren Alters der letzteren oder beider zurLU'k])l('ibt.
an tlcii Ausscluiíi der LIiMjarisclicii Gcologischon GescUschaít in Angeleyenlieit der Ziiriickerwerbunfl unyariseher KunslsehiUze und Kiil(ur\veríe.
AiitríK.i
Geehrter AusschuB! Ich beehre mich, in Augelegenlieit der Kettung der in
uugarischen
Kulturwerte
Antrag mit der Bitté
um
deni
Wien
angeliáuften
Ausschusse
geehrten
fólgenden
Behandlung vorzulegen: In der einstigen Hauptstadt Wien des gewesenen ööterreich habén sicli wáhrend des Bestandes der dualistischen Monarcliie viele solcher Kulturwerte dringliche
aufgeháuft, derén einziger rechtmaBiger Platz
ungarische Staat
ist.
und Eigentümer Ungarn und der Insbesondere die líofnuiseen, die Hot'schatzkanimer, das
Hofarchiv. die Hofbibliothek, das Archiv des gemeinsauien Finanzniinisteriuius, das Haus- und Btaatsarchiv und jené Institutionen, in welchen vom Gesichtspunkte der Kenntms des Bodeus und der Yergangenheit Ungarns Fundgegenstánde und Andenken von enormer und unmeBlicber Wichtigkeit aufgeháuft sind. Um auf einige merkwürdigere hinzuweisen, berufe ich mich auf folgende
Kulturwerte lung des
:
In der Mineralien-,
k. k.
Naturhistorischen
Gresteins-,
Beden- und paliiontologischen Samm-
Hofmuseums
die
Lapugyer mediterráné Fauna,
und Ajnácsker neogenen Faunén,
die Baltavárer
Cservenkaer Opale, die
die
unvergleichUchen Knyaliinyaer, ferner die Ohabaer, Mezömadaraser und Mócser Meteorsteine in der archáologischen Sammlung desselben Museums die Tordaer, ;
Fagyer, Puhóer, Lengyeler, Márcfalvaer, Soproner, Kisköszeger, Hátszeger und Keszthelyer prahistorischen Fundgegenstande
museum
der Nagyszentmiklóser Goldfund (mit
;
im
k.
k.
Kunstliistorischen Ilof-
dem anderen Namen
Atilla-Schatz)
geschichtPche und kulturgescliichtliche Andenken, die mit der Person des Königs
Ludwig Rákóczi
und jener der Fürsten Michael Apafi
11.
II.
verknüpft sind; in der k.
Quellenwerke
k.
II.,
Stefan Báthory und Franz
Hofbibliothek mehrere sehr wichtige
Wiener gemeinsameu Finanzministeriums Dokumente und Aufzeichnungen von unschátzbaren Massen und W^ert, über derén Wert fom kulturgeschichtliehen Standpunkte die Publikationen von Ludwig Thallóczy und Alexander Takáts Aufkliirung gebén.
illustrierte
der
Nachdem den
uugarischen
Kulturgeschichte,
Chronik, der Wiener Kódex, 20 Corvina;
wie
im
die
sogenannte
Arcliiv des
das hier nur skizzenhaft verzeichnete Matéria!
zum
überwiegeu-
Wege, durch Sammlung, Einkauf und Tausch, sondorn unter den zentralistisch politischen Bestrebungen, unter dem Druck der Macht in den dem Ausgleich vom Jahre 1867 vorangegangenen Jahren mit dem Rechtc der Gewalt in die Fremde gelangt ist; da das k. k. Hofmuseum auf Kosteu der TeiI nicht auf legalem
FACHSITZUNGEN.
4Ö'2
lloflialtung t'ihalten wurde, zu weJchen
rngarn zur Háltfe beigetragen
hat,
l)e-
antrage ich
Die Ungarische Geologische Gesellschaft,
Hand
in
ITand mit den hiezu
und Institutionen, müge die ungaeinen Modus zu finden, (Uese ein Unikum
konipt.'tenten ungarischen gelehrten Vereinen
Regierung dringlich auffordern,
rische
von Wert reprásentierenden, daher unersetzbaren u n g a r s c h e n K u t u i\v e r t e 2r u r ü c k z u e r w e r b e n. Ich möchte betonén, daB mein Vorschlag niclit unter (Knj Zeichen des unausí'ührbaren und überflüssigen Prinzipes der r e s t i t u t i o in i n t e g r u m entstanden ist, sondern ausschUeíjlich auf die Küekerwerbang der vor dem Jahre 1867 unrechtmáijig und gewaltsam enteigneten ungarischen KuUurwerte gerichtet ist; alsó sich auf den nach 1867 durch Schenkungen entstandenen Zuwachs nicht bezieht. Wir sind auch davon überzeugt, dai3 (He neue Wiener Eegierung unsere Bestrebungen verstándnisvoll unterstützen wücl. i
1
vom Standpunkte der Erklárung des Prinzips der Kechts Böhmen in den letztverflossenen Tagén seinen diesbezüglichen
Ich beantrage erhaltung, insoferne
Ausspruch auch schon anmeldete, daB mein Vorschlag den Prásidien, bezw. Direktionén folgender, dabei zumeist interessierter Vereine und Institutionen dringlich mitgeteilt 1.
3.
werde
Ungarische Akademie der "VYissenschaften,
Ungarisches Xational-Museum,
4.
2.
St.
Geologisches Tnstitut,
Stephan-Akademie, 5.
Universitáts-Bi-
bliothek, 6. Ungarisches orientalisches Kulturzentrum, 7. Ungarische Geographische Gesellschaft, 8. Ungarische Ethnographische Gesellschaft, 9. Ungarische SprachAvissenschaftliche Gesellschaft, 10. Ungarische Historische Gesellschaft, 11. Alter-
tums- und Antropologische Gesellschaft und
12.
Naturwisspuschaftliche Gesell-
schaft.
Budapest,
6.
November
1918. Aclitangsvoll
Dr.
KoLOMAN Lambrecht.
RAPPORTS HYDEQLOGIQÜES Vol.
1918.
I.
M. Eugéne
Cholnoky:
de
des recherches scientiíiques sur lac
Balaton
et
Avec
le texte.
les secoiirs
Hydrographie
du
Balaton.
vol.
le lac
de ces alentours.
No.
2. partié.)
I.
(Résultats
Balaton.
lac :
Géographie physique du
316 pages, 7 planches
et
165
— de M. le Magnat Andké de Semsey, Báron Charles Hornio cardinal et évéque de Veszprém
le
la Société
fig.
dans
des Ministéres pour l'Agricultui'e, pour les Cultes et
—
rinstruction publique,
M.
3.
Géograpliique Hongroise; en commission ches
KiLiÁx. Iraprimé chez V. Hornyánszky en
gr. 8.
le
;
libraire
de feu
édité par
nniv. Fu.
Budapest, 1918.
Avec cetté oeuvre récente de M. de Cholnoky
les
connaissances en géo-
graphie physique du lac Balaton ont atteint leur combié. L'auteur y traite du lac
nmmé
dans
le
seus
le
plus étroit.
II
ence, s'occupe surtout profondément
du
lac
formánt
le
décrit la cuve
de
du
lac et son bassin d'afflu-
Zala, puis de l'écoulement
riviére
la
ruisseau Sió, ainsi que des travaux de régularisation par rapport
á ces constituants
hydrographiques.
sönt éxpliqué les fomations des
Aussi y
bords du lac Balaton d'une maniére nouvelle.
Bien súrement cetté monographie détaillée de l'hydrographie du Balaton n'est
pas seulement une lecture intéressante jusqu'au bout, mais
écrite
dans
KOKY
si
le
mérne beau
agréable á
lire.
style hongrois qui
Le
encore
elle est
rend chaque oeuvre de M. de Chol-
plus grand mérite de l'auteure, et ce qui augmente
pas moins la valem' de son oeuvre
est, qu'il éclairci ses définitions
stamment d'un poin de vue géologique, quoique d'importance á ces phénoménes. Ainsi, selon
il
mon
presque con-
semble préter cá impression,
un
et la trop
un peu
róle
éxagéré y est attribué á la force déblayante des vents dans la formation des vallées et des bassins. Aussi faut il louer en particulier les dessins, les photographies et
diagrammes intéressantes qui complétent abondamment
le
texte.
II
m'est
pourtant impossible de ne pas reprocher a l'auteur d'avoir en générale déformé ses
coupes en
les
rehaussant d'une maniére qu'elles montrent des proportions
contraires á la vérité. Les figures 22. et 23. par éxample, qui représentent la coupe
transversale
de
la vallée
du détroit de Tihany, ou encore la figure 61. donnant une pareille du ruisseau Gyöngyös, vont éveiller des idées toutes fausses sur les
véritables proportions de ces formations. Souvent de tels rehaussements déme-
surés pourront étre evité ou au
ment
le
moin adouci; avec un double ou
but serait atteint á-peu-prés toujours, sans
triple rehausse-
falsifier l'aspect naturel.
Cela á part l'auteur traite ses sujets d'une maniére
si
détaillée et les
appuye
d'autant de dates précieuses qu'aucune oeuvre hydrographique ne pourrait s'en venter de pareilles.
I^es résultats
déduits de cet
amas de données ainsi que des le grand nombre des idées a des observations aprés que
expériences personnelles de l'auteur, et non pas moins originales décélant
un
esprit
spéculatij
Földtani Közlöny XLVIII. köt. 1918.
enclin
30
454 des conclusions justes, tous ces avantages font de la inonographie hydrograpliiqiie de M. DE Cholxoky un vrai enricliissenient de la littórature scientifiquo mondiale.
La substance de
l'oeuvre
en que.stion
rend
peut étre
abréviativement
couime s'ensuit: Les alentours du lac Balaton étaint déjá habités aux temps des Césars roiuains. bien qu'aucune notice écrite ne nous est parvenü sur ce sujet. Pendant la bátisse du chemin de fer entre Siófok et j\íocsolád les sousbasements d'une digue romaine furent déterré, et ainsi
il
n'est
que trop vraisemblable que
dés-lors
les Romains eussent pensé á la régularisation du lac Balaton. Le long du bord dévait conduir une route principale de Mogentia (= Fenék de nos jours) a Aquincum. Le grand nombre des anciens domiciles autour du lac prouvent aussi que les Eomains s'occupaient plus du Balaton que n'en font mention leurs écrivains contemporains. Le cháteau d'eau de Zalavár, báti au IV" siécle par les Romains et restauré sous le prince slave Privina au IX'' siécle, prouve qu'á ce temps la
partié inférieure de la riviére Zala était navigable ce qui est confirmé par le róle
éminent que jouait dans ces temps passés berek
et
de ITige du bronzé,
vailles
le trajet
de Mogentia. Les marais Nagy-
Bogiáriberek s'unissaient plus étroitement avec
présent. Ces bords sudestes
les
du
célon les trou-
le lac et,
dunes s'étendaient plus lóin dans lac,
les
baies qu'á
actuellement bien développés, devaient étre
aux temps romains impraticables. Sur
le
cóté opposé dans la grandé baie entre
y remontait peut-étre jusqu'á Tapolca en ceindrant de sa nappe d'eau l'ilot du mont Szentgyörgy. Quant á l'étendue ancienne du Balaton nous n'en avons de dates écrites que depuis 1660. Entre celles les plus authentiques sönt contenu dans le ma-
Ederics et Badacsony
nuscrit
anonyme
le lac
intitulé
:
«Descriptio fluvii Sió et lacus Balaton eto) avec une
carte ajoutée, traitants de la régularisation
du ruisseau Sió
et
du
lac
en question.
Cetté description fixe la longueur du Balaton a 36,000 aunes, sa largeur moindre á 600, et la plus grandé á 8000
aunes, tandis que la profondeur dans
le détroit
de Tibany mesure 4^2 aunes. Leméme acte contient en outre des résultats de mesurements faits p. e. sur la quantité d'eau des affluants, etc, résultats qui se rap-
prochent fórt de la Balaton,
le
réalité.
Hors
les
rapports objectifs a l'égard des crues du
manuserit dévelope encore
trois différents projets
de régularisation.
M. DE Cholnoky démontre que la carte du Balaton, dönt une copie se trouve encore dans l'archive des comtes Hunyadi a Kéthely et une autre dans l'archive de la ville Veszprém sous le nom de S. Krieger n'est que le supplément du projet manuserit susdit, áinsi que ce dernier dóit aussi dériver du méme auteur. Les lei
projets de régularisation auront été issu
—
en conséquence
simultanément avec celui gardé dans l'archive Hunyadi
Au l'oubli.
tiers
Donc
du XYHI" le
siécle
les résultats
de
«Panorama der österreicbischen
—
dans l'anné 1776,
et signé
Krieger
sönt
]\íonarcliie)>
par Krieger. ensévéli
de
dans
Hartlebbn
présente des données tout-á-fait fausses par rapport aux mesures du lac, et sem-
Fényes de l'année 1842. 1867 D. M. Meissner publie les résultats des mesurements exécutés par les ingénieurs des Cbemins de fer du Sud. Ils offrent des chiffres plus précis sur l'étendue du Balaton et lesquels restent nos plus authentiques données jusqu'aux
blables sönt celles d' A.
En
455
du Balaton entrepris en 1891. Dans l'intention Hydrographique -du Ministére pour l'Agricultm'e vient d'effectuer entre 1891 et 1897 les levers minutieux du bassin lacustre en-
travaux
de
la
Commission
de cetté Commission
tier.
la Section
Les observations bathj'métriques sönt coordonné á 35 points caidinaux
comme
de premiere et 7 de seconde ordre, ainsi qu'elles peuvent étre regardé
absolument éxactes. Télies
furent
les
prémisses
des
hydrographiques entreprises
recherches
par l'auteur.
Le Balaton est le plus grand lac de l'Europe occidentale, s'étendant entre longiütudes 18° 10' 28" et 17° 14' 58" á l'est de Greenwich (= 35° 50' 5" et 34° 54' 35" de Ferro) et les latitudes 46° 42' 6" et 47= 3' 50" nord. La plus longue
les
ligne droite
comme
diamétre peut étre
tiré
du bord devant
de Fenék jusqu'au point opposé á l'entrée chez Akarattya
Castrum romáin
le
mesure 77,180 m, Les largem's peuvent
et elle
distance signifiant en mérne temps la longueur du lac. étre exprimées en proportions de cetté ligne.
Les effondremeuts qui
sönt produit
se
et qui caractérisent toute cetté région
le
long des cassures téctoniques
montagneuse, ont fortement inflnencé
dévelopement du bassin lacustre. Celui s'étend dans principale laquelle peut étre suivi des
Bakony
et Vértes
n'est pas unie, tigus. II
le
dépression d'une cassure
montagnes LTskok
et
Sljeme á travers
le
jusqu'aux monts de Buda. C'est pourquoi que la forme du lac
mais dóit étre regardé
en suit que
les
comme
le
produit de plusieurs bassins con-
bords du lac ne sönt pas toujours nettement circoncsrits.
Devant Balatonvilágos, Kenése hauteur de
la
30—80 métres
et
Füzfö des
falaises
montent á
une
pic jusqu'á
avec des bancs étroits á leur pied. Les bords nordouest,
au contraire, sönt d'autant plus variés. lei les bancs situés á fleur d'eau ont des contours irréguliers et forment une bande plate ne s'élargissant que dans les baies oü, toute recouverte de roseaux de marais, elle s'efface imperceptiblement
sous les ondes du lac. se
Dans une hauteur moyenne de 40 métres un banc
supérieur
détache des pentes en forme d'une terrasse composée de roches solides paléozoi-
ques. Les eaux courantes s'enfoncent dans ce banc et forment des ravins á l'aspect d'entailles.
A
l'ouest d'Akali les
monts
pour encadrer la baie nappe d'eau dans l'angle
et ses terrasses s'écartent
de Zánlva et pour se rapprocher encore une
fois
de
la
sudest de cetté plaine basse.
Dans
la baie
de Szigliget un nouveau changement des bords
présence des volcans basaltiques s'élevants en rieur,
et
A
cet androit le
complétement envahi par l'epaisseur des roseaux,
ne permet giiére une distinction exacte des bords du
hely renouvellent
dans
les
est partout
lac.
dans
le
en
infé-
marécageu
Les monts de Keszt-
le
secteur entre Keszthely et
bords du lac s'allonget en ligne droite en vertu d'une de ces crétes
ristiques
s'offre
banc
alentours de Balatongyörök et Ederics Taspect á
doubles bancs des contrées précédantes. Dans les
ilots.
si
Fenék
caracté-
comitat Zala.
Les bords méridionaux du Balaton, du cóté du comitat Somogy,
beaucoup plus uniformes que
les susdits. L'autem* en discerne
l'un est celui des bords escarpés,
sönt
deux types, dönt
prédominants entre Berény et Keresztúr,
.30*
ainsi
456 que clevant Fonyód, Faluszemes, Szárszó, Földvár et Zain.árdi. L'autre type représente les bords aux barres de sable, en détachant du lac des baies marécageuses comrae celles du Nagyberek ou du Lelleiberek. Aussi á cause de ces marais la vrai
étendue du
et
de l'auteur
pas á déterminer exactement. Fondé sur
lac n'est
planimt'triques de ]\Ille la surface
]\I.
Balogh,
du Balaton peut
á 597 kiloofiétres carrés. Selon
les
étre évalué le plus aproximativement
nommée
rapports anciens, la partié du lac
dévait repvésenter au-paravant
balatoii
les levées
Sóuánvi, F. Váxyi, G. Vargha
I\0í. J.
Kis-
une nappe d'eau beaucoup plus grandé
jusqu'á que les travaux de régularisation commencés en 1829 et terminés il-y-a peu de temps n'ont réussi de fair écouler les eaux de la riviére Zala ainsi que celles du Kisbalaton. La carte construite en 1776 par Krieger représente encore Tenbouehure de la Zala sur une largeure de 1800 m. Actuellernent le Kis-
du dessécliement, ne peut plus
balaton, s'anioindrissant peu á peu sous raction
compter comnie ITydrographique le
du
partié intégrante
lac.
D'aprés
les
sondages de la Section
profondeur moyenne du Balaton se porté á 3 métres. Aussi
la
fond de sa cuve est presque plat. Ses plus grandes dépressions se trouvent dans
proxiuté des bords méridionaux. Tandis que sur le cóté septentrional les bords submergent rapidenient mais deviennent bientót plats, sur le cóté sud au contrarre les bords sönt jusqu'á Vo kilo]iit'tre peu panchés et s'abaissent tout á coup jusqu'aux plus grandes profondeurs de 4 métres. On peut distinguer trois niveaux dans la cuve du lac, qui sönt un niveau de déflation. un niveau du fond et un de l'abrasion. L'auteur dédui des traces géologiques qu'en temps préhistoriques le niseau du lac a subi plusieures variations. Pendant une de ses crues l'eau s'est freint un découlement dans le Danube en se taillant la large vallée du Sió. Entre Tihany la
:
et
Szántód un gouffre de 11 métres s'étend en forme sémi-lunaire, probablenient
l'effet
(le
courants á directions alternantes. Des eaux vapides presque fluviatiles
ont du creuser ce fssé longitudinai.
du Balaton mesure 5147"34 km- dönt la plus grandé au comitat Zala, la plus petité — 35"79 km^ — au comitat Veszprém. La région montagneuse absorbe 1086'64 km-, le comitat Somog}^ enfin 1454*02 kin^ du totál. Aprés avoir donné une description détaillée des lignes de séparation hydrographiques, l'auteur fait la revue des affluants du lac. De Fzf jusqu'á Aszófö
Le bassin
d'affluence
l)artie — 2570"89 km^— appartien
les
régions hydrographiques
sönt
en plaine cnncordance avec
tonique. Quatre lignes dominent les ruisseaux
bassin.
la
structure tée-
La premiere
est
en mérne
marge de séparation entre le lac et le ruisseau Eger: la secondn définié par les limites du calcaire a Tridentinus. La péninsule Tihany ne contribue pas beaucoup á la masse d'eau du Ba-
temps est
du
laton.
la principale
T/écoulement
tandis que tuut.
A
le ])lan
régard de
artificiel
marécageu, l'origiiu'
s'oppose á rintcri)irtatiitn considére
commc
des
de sönt petit
nmmé
lac
extérieur n'en fourni (|uc peu.
de ces deux dépressions ilc
bassiiis
.M.
!..
oi'.
la
n'a
Lót/v. Tandis que ce dernier savant
les
matiéres volcaniques. l'auteur
It's
Ijanvs par des
attribue a l'effet de la déflation.
aucun écoulement du théorie de M. de Choi-noky
le lac inlerieur.
457 TTors U's eaiix originairos de la tk'iJiession de Pécsely,
Aszóf
affluant rciuarquable entre
uii
Akaii
Zánka
et
est
ndöseaux de Zánka
La
La grandé
et Akaii.
se trouve á peine
il
plaine d'ahrasion entre
relativement aride. D'Akali a Hadacsom'
Burnót qui nourissent uotableuient
et
il
n'y a que
les
Balaton.
le
prineipale région d'affluence est la l^aie de Szigliget. lei
le
ruisseau Eger,
vallon est d'origine téctonique et riche en eau, remonte jusqu'á la pcri-
dönt
le
férie
du Kisalföld. M. de Cholnoky nous donne une déscription classique de
riiydrographie de ce ruisseau, tout en coordonnant les circonstances orotéctoniques.
Entre Szigliget
Tapolca
et
et
montagnes de Keszthely les ruisseaux Világos. de 3 kui. Lá plus intéressante de
les
Lesence parcourent
la plaine large
ces trois eaux est la source thermale de Tapolca, laquelle
petit lac
avec une tempé-
jaillit
d'un plateau en calcaire sarmatique. Ses eaux, en quittant
rature de 16°C
formé autour de sa
sortie
du rocher, imniédiatement font
aller
un
le
nioulin,
puis débordent rapideraent dans la plaine. Ce bassin d'affluence a ses liinites les monts basaltiques DabasiSümeg. La crete (U)loimtique représeute, selon M. de Choi,noky, une localité par excellence classique pour dómontrer l'effet déblayant des vents. L'auteur attribue le systénie de sillons qui caractérisenfc ces coUines aux vents
septentrioneaux sur la créte en doloniie qui rattache erdü. Agártetö et
NXW;
du
et
va plus
il
lóin encore
en déclarant
hely pour un immense sillon de déflation, ou
la plaine entre les
Tapolca
et
Keszt-
groupes de montagnes basal-
tiques sönt resté les témoins on forme d'ilots et prétent au paysage son aspect si
Aussi dóit se grand sillon s'étendre probablement á-travers
pittorescjue.
fonds du Nagyberek jusqu'a la vallée de
la
les
Dráva.
Les ruisseaux prenants leur origine des montagnes de Keszthely aboutis-
Leur gros
sent aussi dans le Balaton.
se rassamble dans les bas-fonds de Zsid
commune pour
se décharger dans
et
Vindornya
le
Kisbalaton. Fort remarquable est dans cetté région la magnifique som'ce ther-
et
descendent
long d'une vallée
le
male de Héviz, laquelle fournit á peu prés continuellement 600
1.
d'eau a la
se-
conde.
Le plus spacieux bassin d'affluence du Balaton sources se rapprochent presque á 20 km. de
dönt
les
pays. L'auteur en décrivant ce bassin y aqllique
que
l'abrasion et
Entre
la déflation.
autres
les
son
est celui
de
la riviére Zala,
la frontiére occidentale
du
données orotéctoniques ainsi attention est porté sur des
Eába, puis sur l'orientation invariable dans la direction XS des vallons a travers les comitats Zala et Somogy, en les attribuant antant a des déplaceinents horizontals qu' á I'action des vents NNW. liB systéme hydrographique de la riviére Zala se partage en trois secteurs, fractures paralléles á la vallée de la
sóit le
un
inférieur,
un supérieur
et le
secteur du Kisbalaton. Aussi représente elle
type d'une riviére décapitée, puisque son écoulement s'accomplissait
dans
la vallée
de
la riviére
Marcal jus(|u"á
Balaton Tavait détourné vers
le
d'abord
un temps oü l'effondremcnt du
Sud dans un des
lac
fossés creusés á force des vents.
du Kisbalaton se sönt conservé les plus belles terrasses, mais qui amont de la vallée prineipale a cause du lit fluvial moins entaillé. Le secteur du Kisbalaton, jadis si romantique, est déjá totalement regulárisé. A ses eaux contribuent h(írs la Zala les canaux des ruisseaux fiatárárok, Hévíz
Dans
l'enrue
se perdent en
458 et Cölöinpösárok. De mérne maniére la grandé depresí^iun du Nagyberek, située au Sud du Balaton, subit une régnlarisation successive. Ses eaux partagées auparavant entre plusieurs canaux, découlent á présent par une seule tranchée dans le
Balaton.
Sur
bords méridioneaux du lac
les
n'y a que les marais de Boglár et Lelle
il
manque
qui lui contiibuent une quantité médiocre d'eau. Au-delá de Zamárdi
il
presque littéralenient toute affluence. Dans
les
d'Aliga et
Veszprém, hors
le coniitat
ruisseau de Kenése, aucune eau ne se jette dans
le
sources
le lac.
Trés instructives sout les données relatives á la quantité d'eau se déchar-
gant dans
de Cholkoky
Balaton. M.
le
des
íin-d'étés. II
autant d'eau que tous
Les
trois
observations furent exécuté
lac, et ces
tant pendant les crues hautes des printemps que durant
(entre 1894 et 1900) les étiages
que
resulte
y
seul la riviére Zala décharge presque
autres ruisseaux ensemble.
les
principeaux bassins d'affluence montrent Bassins
Ef.ndues
d'affluence
en k.u^
Q"'''^*"^ '^''^
"^fy^T ^"'^ découlées seconde
1360-23
4949
«
de Zala
1904-85
4632
«
de
Somogy
1881-76
5117
Totál
5146-84
14698
étendue du bassin d'affluence de
la plu? gi-ande
déchargement moyen de
sóit le
la
Eég. montagneuse
relativement la moindre quantité d'eau. la Zala,
En
suivantes:
relaions
les
ix
Malgré
mesurements
entreprit á 6 reprises des
en égard aux rendements des affluants du
la Zala,
admettant que 4784
cbaque km^ des
litres
trois bassins
décharge
il
á
la
seconde
y contribue
de sa part conime suit
Kégion montagneuse de Zala
«
D'aprés
dans
le
dans
la région
a la
par.
sec.
km^
2-72
«
«
«
«
«
2-51
«
«
«
«
«
Bogdáxfy
données de M.
les
mm
monte á 600
3-64 litres
Somogy
de
<(
montagneuse
moyenne
la précipitalion aunuelle et
de Somogy, tandis
(ju'á
mm
650
bassin de la Zala, ainsi que: ,.
,,
,
:innu.
Eégion montagneuse de
«|
de Zala
Puis l'auteur cite
la
.
.'
les
á rechelle de Zalaapáti du niveau de
...
Somogy
*
Ur .n
annud
ni^
la précipitation
816.000.000
156.070,000
0-191
1,129.200.000
161.370.000
0-143
1,238.250.000
150.870,000
0-123
observations
juillet
Quantiéme do
DócouLiiic cn in^
Préciintation
,„
mssins u ainuencc
de
1902 jusqu'á
la
Séction ITydrographique faites
la fin
de 1913.
II
y resulte que
Zala change assez irréguliérement. Les liauteures de niveau et
données ombrométriques montrent peu de congruence
minimums comme
des
maximums
et
varié en sens opposé. ^í.
le
le
les
déplacement des
de Ciiolnoky
par-
vient aussi á la conclnsion que les précipitations atmosphériques doiv^nt subir
4Ö9
une perte qui atteigne son autre
étre
pom'rait
Le ruisseau
maximum
en été
son miiiiumiu cn hiver, ce qui ne
et
chose que révaporation.
Sió,
comme
du Balaton,
seul découlement
(^st
probabk'iueiit
peu aucienne. Des traces téctoniques démontreut que d'abord
d'origine
le
ruisseau
Kabóka dévait étre le ravin principal auijuel le Sió s'est jout postérieurement. Le niveau du lac dépend de la co'íncidence de plusieurs phénoménes. Les pluies, la rosé s'abattant
au
large, des sources clandestines, les affluants, l'éva-
poration et enfin l'absorbtiou souterraine sout les causes des variations extrala régularisation du Sió ces variations furent beaucoup nous sönt resté encore des téraoignages de crues anormales eu des temps historiques. La plus grandé hauteur connue des ondes montait en 1827
ordinaires
du
lac.
plus excessives et
á 3"26
m
Avant
il
y
II
La
au-dessus du zéró á réchelle'de Siófok.
nuellement enrégistré en moyenne de 5 résulte
que
les
crues
du
lac
le
niveau du
lac est conti-
á 5 jours depuis 1863 jusqu'á-présent.
retournent dans chaque année en avril ou en mai
tandis que ses ^tiages en octobre et novembre. Leur différance peut étre évalué
a
40—50 cm. Pourtant
des hauteures catastrophales n'arrivaient qu'entre 1879
nouvellement en 1915/6.
et 1881, puis
Un
étiage exceptionnel fut signalé en 1860.
une étude de l'liistorique des régularisations effectuées sur le lac Balaton et le Sió. Mention est faite du premier projet de régularisation lequelle déríve probablement de Sam. Kbikger de l'an 1776. Les travaux ne furent ensuit
II
tamé sur
le
Sió qu'en 1847, mais á cause des temps inquiéts qui suivirent, une
ils n'étaient achevé qu'en 1902, lorsque le canal avait gagné une largeure pour y laisser découler 24 m^ á la seconde. Récemment ces travaux ont recommencé avec le but d'élargir le lit du canal á le rendre navigable avec
fois
interrompus,
une capacité d'eau jusqu'á 50 m^. Ainsi toute chance est donné á une régularisation finale du lac méme. Le dernier chapitre de la monograpliie en question est consacré a une déscription des formations litorales du Balaton. Les vagues poussé par les veuts
NNW les
le
W
et
prédominants font grand ravage
le
long des bords méridionaux et
courants d'eau y ajoutent leur aide. Les roseaux de marais croissent dans limon qui caractérise les bords du comitat Zala. Ces roseaux ne manquent
qu'au pied du mont Badacsony, composé de couches pannoniques recouvertes
du bord devant Szepezd, oü le sousol rocheux marge des eaux. Autour de la presqu-ile de Tihany, dönt les matiéres
d'éboulis de basalte, puis le long atteint la
constituantes sönt des argiles et sables pannoniques, des tufs de basalte et des
du
geyserites, les bords
A les
l'Est et
généralement des plages caillouteuses.
lac représentent
au Sud du
lac
il
y a deux types de bords á
distinguer, á savoir
unes en démolition et d'autres en accroissement. Les courants
d'eau décomposent
les
bords au profit du
de Kenése, Akarattya, Fonyód, Földvár,
lac,
coinme
Berény
et
le
vagues
et les
prouvent
les
falaises
Tihany. Leur reculement
successive est dú á la désagrégation des matiéres meubles constituantes, et
parvient de garantir
télies
pentes qu'au
de constructions architectoniques. Les longues dunes qui séparent
á Taccroissement des bords. De
le
pareilles
moyen de
on ne
plantations convenables ou
Nagyberek du
lac tendent
au contraire
dunes marginales sönt représenté
fórt
460 instructivement entre Siófok et Aliga. M.
de Ciiolnoky
décrit encore des exemples
de dunes détruites et vemaniées en démontrant les causes physiques de ce phénoméne. Aussi fait il la déduction que ces dunes marginales des bords méridionaux
du Balaton prouvent pour un niveau lacustre constamment bas aprés de longues crues antecédantes. Encore y sönt expliqué quelque forniations subaquatiques des bords, conime les faraillons et les rides de sable.
Finalement M. de Cholnoky le
ajoute á son oeuvre en forme de supplément
texte latin du projet de régularisation intitulé
Balaton
etc.>>
:
«Descriptio fluvii Sió et lacus
par Sámuel Kkieger, en publiant de
document authentique du Budapest,
le
lac
telle
fa^on
le
plus ancien
Balaton.
15 déc. 1918. Eap'porté par
le
dr.
L.
de Lóczy
jun.
OP SCIENCfiS
1926 XLVIIL KÖTET.
11)18
JANUÁR-JÚNIUS.
l-().
FÜZET.
FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND
A
MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE.
A HIDROLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK I.
KÖTETÉNEK
SZÁMÁVAL.
1.
SZERKESZTIK
BALLENEGGER RÓBERT
és
dr.
PAPP KÁROLY
dr.
A TÁRSULAT TITKÁRAI.
BUDAPEST,
19LS.
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.
FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTEILUNGEN.)
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN
GESELLSCEIAFT
ZUGLEICH
AMTLICHES
ORGAN DER KGL. ÜNGAR. GEOLOGISOHEN REICHSANSTALT.
HYDEOLOGISCHE MITTEILUNGEN BÁND
I,
HEFT
1.
REDIGIERT VON
D£ R.
BALLENEGGER
und D£ K.
v.
PAPP
SEKRETARE DER GESELLSCHAFT.
BUDAPEST, A
A
MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.
Magyarhoni Fuldtuni
Tár.snlat titkári liivatala
alatt van,
AUe
(lie
*
19i8. EIGENTUM DKR UNG. GEOL. GESELLSCHAFT.
Hudaposlen, VII.
ker., .Stcfánia-út 14.
szám
ahova inindenuein postai küldemény címzendö.
Uiigarische Geolo
TARTALOM Lap
A) Értekezések. Ifjabb LóczY Lajos Ballenegger Róbert
dr.
dr.
Nyugatszerbia geológiai viszonyairól (az
:
A
:
végbemen
lápok alatt
táblával)
I.
— —
mállásról
1 1.1
B) R&vid közlemények.
Pápay Irma
dr.
Vendl Mária
Az aldunai gabbro
:
dr.
A
:
G)
Szontagh Tamás Vadász Elemér
dr. dr.
:
:
(az
l
—
ábrával)...
2.
griedeli barit kristályalakja (a
...
...
ábrával)
3.
.—
._-
.._
...
.-.
-..
17
23
Vegyes közlemények.
Eluöki megnyitó az 1918
közgylésen
febr. 6-iki
Lrenthey Imre emlékezete
(arcképpel)
— —
...
...
-—
...
27
40
D) Ismertetések. 1.
LÓCZY Lajos: A magyar szent korona országainak földrajzi leírása. Ismer--— ._. -_. ..-. .-. _.— teti Vadász Elemér dr. ... Weszelszky Gyula dr. A radioaktivitás. Ismerteti Incze Gyíírgy dr. Höfer V. Heimhalt: Die Verwerfungen. Ismerteti V. E. dr,— -__ .._ Pois Das Erdgas. Ismerteti V. E. dr. ... _._ _.- ... .— — . — - _..
—
.
2.
3. 4.
:
—
:
52 54 f'iO
63
E) Geológiai események.
A Az
vulkanológiai intézet nemzetközi pályatétele új leánygimnáziumi tanterv és a földtan.
—
.--
-
...
—
...
—
... ...
.-. .--
.—
...
._-
-__
65 66
F) Társulati ügyek.
Közgylés.
a)
Az 1918 febr. 6-án tartott 68. rendes közgylés jegyzkönyve ... ._. ..- .-. Papp Károly dr. Titkári jelentés az 1918 febr. 6-iki közgylésén ... ..- .-:
Papp Károly Papp Károly
dr.
:
dr.
:
imléke (arcképpel) ... .-. ----. Dr. Posewitz Tivadar emléke (arcképpel) ... ... -— bj
I.
II.
z a
kü
1
—
...
választmányi
ülés.
.-
—
...
.
2.
._.
a Szabó-érem bizottság jelentése az
— —
...
S
z a
b ó-é
...
...
...
Közgylést elkészít
1918. jan. 30. d)
—
93
95
Választmányi üléeek.
választmányi ülés. 1918. jan. ...
83
:
gyjtökirándulásról
odaítélésérl.
71
79
é s G k.
Gyergyóbélbor és Borszckfürdö 2. Telegdi Roth Károly --. .-. ... ... _._ környékének geológiai viszonyai ... szakülés. 1918 jan. ."ílO-án. Leidenfrost Gyula; Jelentés a harcvonalra
c)
II.
S
dr.
Bzakülés. 1918 jan.
tett
I.
Mór
Marosdécsei Déchy
68
r
o
m ügyre n d
j
c.
...
ülés
... ..
érem
... ...
... ...
96
102
INHALTSVEPtZEIGHNIS DES SUPPLEMENTS. Seita
A)
LóczT jnn. Balleneggeu
Dr. L.
Dr.
V.
K
Geologie Westserbiens (Mit Tafel Cber Verwitteruní,' untor Mooren ... ...
:
I) ...
—
J,
Dr. M.
_._
115 132
._
Kurze Mitteilúngen.
B) Dr.
Abhandlnngen.
Beittáfife ziir
:
Pápay: Über den Gabbro an dor unteren Donau. (Mit Fig. 1 2)... Vendl Über die Kristallform des Griedeler Barytes. (Mit Fig. 3j :
... ...
136 143
C) Vereinsnaohrichten.
SzoNTAGH Eroffnungsrede des Prásidenten ... ... Dr. E. Vadász Erinnerung an Em. Lreuthey. ÍMit Bildnis) Dr. K, V. Papp Zum Gedachtnisse dahingeschiedener Kollegen Dr, Th. Posewitz mit Bildnisse) ... ... ... ... ... Dr. Th.
V.
:
:
:
... .
... ...
(Dr. ...
M. .._
146
...
...
...
v,
Déchy, ...
...
161
168
D) Mitteilnngen 'ans den Fachsitznngen. I.
Fachsitzung
ani
Verháltnisse der 11.
'2.
Jan. 1918. Dr. K.
Roth
v. Teleírd
am
Leidenfuost in dcr Frontlinie durchgiführte Sammelexkursion ...
Fachsit/.ung
Weszelszky Gyula
:
A
:
Die geologischen
Umgebung von Gyergyóbélbor und Borszékfürd... '40.
Jan.
1918.
Dr.
J.
radioaktivitás
:
...
173
Bericht über die ...
._
...
...
...
_-,
_
176
178
Hidrológiai Közlemény eh. Lap
BoGDÁNFY Ödön A Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának munkaköre... .._ ... ... ... ... ... ... .._ 179 ... ... ... Dr. ScHAFARZiK Feeenc A budapesti Duna paleohidrografiája (az 1 6. ábrával) 184 :
—
—
:
Hydrologische Mitteilúngen. Ö. BoGDÁNFY
:
über die Ziole
Gescllschaft
Dr. Fr. Schafarzik
. :
der
hydrologischen Sekzion der Ung.
...
...
...
...
...
...
...
Geolog. ...
...
207
Kurze Skizze der Paláohydrographie des Budapester Donau-
Abschnittes (Mit den Figuren
1
0)
...
...
...
...
...
213
K
A
A
Magyarhoni Földtani Társulat s szakosztályainak tisztviseli az 1916 — 1918. évi idközben (Funktionáro der Ungarischen Geologischen Gesellíichaft) 232 választmány tagjai (Ausschuíjmitgliedor) ... ... ... ... ... ... 233
A
]iiag:yar királyi
A
államvasutak menetrendje*
vonatok indulása Budapestrl
aí\jjai^MtoiJ,
OP SOISNOfiS T-ll FÜZET.
lO}8,,JÚLÍtf^SZEPTEMBER.
XLVIII. KÖTET.
FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAYI FOLYÓIRAT KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT EGYSZKRSMIND A
MAGYAR FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS
KÖZLÖNYI-:.
A HIDROLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK I.
KÖTETÉNEK
SZÁMÁVAL.
1.
SZERKESZTIK
BALLENEGGER RÓBERT A
és
dr.
PAPP KÁROLY
dr.
TÁRSULAT TITKÁRAI.
BUDAPEST,
1918.
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.
FÖLDTANI KÖZLÖNY. (geologische mitteilüngen.)
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUGLEICH
AMTLICHES ORGAN DER UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT.
HYDKOLOGISCHE MITTEILUNGEN BÁND
I,
HEPT
1.
REDIGIERT VON
DE R.
BALLENEGGER
und D^ K.
v.
PAPP
SEKRETÁRE DER GESELLSCHAFT.
BUDAPEST, A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.
A
Magyarhoni die
EIGENTUM DKR UNG. GEOL. GESELLSCHAFT.
F-ikltimi Társulat titkiri hivatala líiidappiston, VIÍ. ker.,
alalt van,
AUe
*
1918.
ahova
Ungarische Geol)gische erbeten:
mindeunem
postai
Ge.s 'llschaft betreffjndon
Stefüni;i-út 14.
szám
küldemény címzendö. Sendungen sind unter íolgender Adresse VII., Steíánia-út 14-
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest,
TARTALOM Lap
A) Értekezések.
Idsb LóczY Lajos
dr. Összehasonlító szemléldések az Erdélyi Érchegység Északnyugati Kárpátok geoszinklinálisai felett. .- _-. ... ... 229 ViD Gyula Gábor dr. Pannonhalma földtani viszonyai (a 7 16. ábrákkal és a II. táblával) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 235 Báró NoPCSA Ferenc dr. Leipsanosaurus n. gen. új Thyreophora a gosaui rétegekbl (a III. táblával) _— .-. ... ... .— ... ... ... 261 :
—
és az
—
:
—
:
B)
Rövid közlemények.
dr. A grandidierit elfordulása Helpán, Gömör megyében 266 Megjegyzések Halaváts Gyula magy. kir. fgeológus úr « Szentágota körnj'ékének földtani alkotásaw és «Nagysink környékének földtani alkotása* cím fölvételi jelentéseihez _._ ... ... ... ... _._ 268 Halaváts Gyula Válasz dr. Papp Simon és Dr. Pávai Vájna Ferenc közleményeire 271
Hlawatsch Károly
Papp Simon
dr.
:
:
:
G) Geológiai
A
Földtani
események.
Társulat választmányának javaslata a földtani tudományok ered-
ményesebb tanítása ügyében Suess Ede emlékérem alapítása
_._
...
...
...
...
._-
...
_
...
...
...
... ...
__.
... 57.5
__
_
277
D) Társulati ügyek. a) S z a k ü III.
1918
szakülés.
március 20-án.
1.
1
é s e k.
Idsb Lóczy Lajos
vulkáni krátere, Papp Károly hozzászólásával
elbomlása és elmállása
3.
;
Dr. Vadász
néhány érdekes kövületérl IV. szakülés.
1918
jegyzések a m. 2.
április kir.
Kormos Tivadar
...
1.
2.
Elemér
...
.._
:
A
:
dr.
A közetek A magyarországi miocén
_..
.._
...
Idsb Lóczy Lajos
1918 május
Kelet-Montenegró
:
...
8-án.
...
...
...
és
dr.
...
a
A
sajóvölgyi barnaszéntelepekröl
...
277
...
Általános meg-
:
tanulmányaihoz;
...
...
...
...
...
A modern
tológia kutatási rendszere a dinosaurusokkal kapcsolatban;
Zoltán:
:
novibazári Szandzsák
Báró Nopcsa Ferenc:
1.
Szent Anna-tó
Treitz Péter
Földtani Intézet 1917. évi szerbiai
geológiai viszonyairól
V. szakülés.
...
10-én.
;
...
...
...
281
paleon-
2.
Dr. Schréter
...
...
283
Báró Nopcsa Ferenc dr. Leipsanosaurus 2. Ifjabb Lóczy Lajos dr. Geológiai új genusz a gosaui rétegekbl kutatásaim Nyugati Szerbiában 3. Dr. Liffa Aurél Helpai grandidierit Kaoliutolep a Magas Tátra morénájában 4. Treitz Péter ... 285
VI. szakülés.
1918 június
.5-én.
1.
:
;
;
:
:
:
b)
III. ülés.
Választmányi ülések.
1918 március 20-án. Nyilt pályázat a Szabó-alapból
IV. ülés. 1918 április 10-én. Hadikölcsön-papiros vásárlása.
V. ülés. 1918 május 8-án. Hadikölcsön-papiros vásárlása VI. ülés. 1918 június 5-éu.
A
földtan intenzivebb tanítása
...
285 287
...
289 291
mHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS. Seita
Abhandlnngen.
A)
Einige Betrachtungen über den geologischen Aufbau der LóczY Geosynklinaleu des Siebenbürgischen Erzgebirges im weiteren Sinn und der nordwesÜichen Karpathcn... „_ ... „. ___ _._ 293 .._ Die geologischen Verhaltnisse von Pannonhalma (Mit Dr. Gy. Gábriel Vid Dr.
L. V.
:
:
und Fig. 7—16.) ... ... ... ... ... ... ... 299 Dr. Franz Báron Noposa Leipsanosaurus n. g. in neuer Thyreophore aus der Gosau (Mit der Tafol III.) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 324 Tafel II.
:
B) Knrze Mitteilungen. Dr. C.
Hlawatsch Über
ein
:
Gömör...
Vorkommen von
C)
...
...
.-
-.
—
Grandidierit bei Helpa
—
...
...
...
im Komitat
— —
.-
...
329
Mitteilnngen aus den Fachsitznngen.
am
Dr. L. v. Lóczy: Der vulkanische 1. Péter Treitz Die Zersetzung und Verwitterung der Gesteine 3. Dr. E. Vadász Einige interessante Petrefakten 331 ... ... aus dem Miozán von Ungarn ... ... -.... ... Die in Arbeit beIV. Fachsitzung am 10. April 1918. 1. Dr. L. v. Lóczy findliche geologische Übersichtskarte von Westserbien 2. Dr. Th. Kormos Über die geologischen Verhaltnisse von Ostmontenegro und des Sandschaks
III.
Fachsitzung Kráter des
20.
Márz
Anna-Sees
St.
1Ü18.
;
2.
:
:
;
—
:
:
;
Novipazar
...
...
am
...
...
...
...
.—
...
...
.—
.--
-.-
-— 336
Franz Báron Nopcsa Über das System der modernen paláontologischer Forschung in Verbindung mit den Dinosaurien 2. Dr. Z. Schréter Über die Braunkohlenflöze des Sajótales 337 VI. Fachsitzung am 5. Juni l;H8. 1. Dr. Franz Báron Nopcsa: Über das neue Genus von Leipsanosaurus aus den Gosauschichten 2. Dr. L. v. LÓCZY Über die geologischen Forschungen in Westserbien 3. Dr. Aurél LiFFA Grandidierit in Helpa 4. Peter Treitz Das Kaolinlager in der 339 .-. — . ... ... ... ... Moráne der Hohen Tátra... ... V. Fachsitzung
Márz
8.
1918.
1.
_Dr.
:
:
;
;
:
;
:
;
:
—
—
Hidrológiai Közlemény eh. Dr. Weszelszky
A
Gyula
:
A
hmérsékletének mérésérl 23-án tartott évzáró közgylése
forrásvizek
Hidrológiai Szakosztály 1918 jan.
—
Lap 341
345
Hydrologische Mitteilungen. Dr.
J.
Weszelszky: Über
die
Temperatur-Messung der Quellengewásser
350
A
magyar államvasutak menetrendje.
A A
vonatok indulása Budapestrl
keleti
pályaudvarról
A
iiyuíjoli
pályaudvarról hova
hová
déleltt
déleltt 912 S 3ü2 lllü 1502
9üG 1512 2 1002 312 908
l'}05 Szv.
glO 625
Bicske
l,'52
Gyv. ()30 SZT. (;45 Gj-v.
Rultka, Berlin Balalonfürecl, Tapolcza
550 Szv.
Újvidék. Brod Kassa, Csorba, Bártfa
122 718 4102 6502 156 1402
Gj-v.
Wien
156fl
(i55
406
700 710 730 745 750 310
512
8 20
306 516 24
835 1140 1155
(508
Zimonyi szállások
»
Szv.
l>:issa.
Csorba
l-'iume, Pécs, Osijek
104
("lödíiliö
708 712
ZImonyi szállások Arad, Brassó, Bukarest Sáloraljaújhcly, Munkács
Krösmez,
IDebreczen, \Kolozsvár, Brassó
Bullka N'agykáta Bicske
4104 114 iüO 162 (,501
5i5
XLVÍII. KOTEt.
—
OKTÓBER" DECEMBER.
1018
"
/T
ln-]'2.
FÜZET.
^
'
FÖLDTANI KÖZLÖM. HAVI FOLYÓIKAT KIADJA A MAGYAllHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. KGYSZP:RSMINn
A MAGYAlí FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS K(")ZLüNYK
tV
HIDROLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK I.
KÖTETÉNEK
SZÁMÁVAL.
1--3.
SZRRKKSZTI
Dí
PAPP KÁROLY
KGYETEMI TANÁR,
TÁfJSULA'lI FÖTITKÁP..
BUDAPEST, A
1918.
MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.
FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MLTTEILÜN6EN.)
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGÍSCHEN GESELLSCHAFT ZUGIiHICII
AMTLICHES ORGAN DER UNGAR. GEOLOGÍSCHEN REICHSANSTALT.
HYDROLOGISCHE MITTEILUNGKN BÁND
I,
HiSFT 1—3.
RKDIGIERT VON
Prof.
DE K.
V.
PAPP
CHEFSEKRKÍiVB DEK GK914LLSCHAFT.
BUDAPEST. A
A
MAGTAimONI FÜI-DTANI TÁRSULAT TULAJDONA.
1'.)I8.
EIGK^TUM W.U UNG.
GEOI,.
GRSEÍ.LSrHAFT.
Jlagyarhoui Földtani Társulat titkári hivatala Itudapesten, VII. ker., Stelánla-út 14. postai küldemény (;ímzendü. alatt van, ahova
Allé
szám
mindennem
(lie
üngarische Geolofriscbe Gesellschaft lietrefíenden Sendunpfen siiid untnr folgender Adresse erbeten: Mauyai'lioni Földtani Társulat, Uudapest, VII.. Steíánia-út 14.
TARTALOM Lap
A
4S-ik kötet tartalomjegyzéke
_..
_-.
.--
.—
.-.
._-
I- XT.
.-_
-.
A ) Értekezések. Treitz Péter Magyarország morfológiai egysége (a IV. táblával) --. .„ _-. 357 Ferenczi István dr. Az Inovec déli felének földtani Viszonyai (az V. táblával) 381 :
:
B) Ismertetések. 1.
Ifj.
LóczY Lajos
2.
3.
dr.
:
—
Lemoine—
P.
A
villányi callovien ...
...
_--
ammónitok monográfiája. Ismerteti
--.
.--
.--
...
.__
...
...
...
...
Báró NopcsA Ferenc dr. Über Dinosaurier. Ismerteti Lambrecht Kálmán Haase Die Geologie in der Schule. Ismerteti Vadász Elemér dr :
389
dr. 391
392
:
C) Társulati ügyek.
Szak ülések. Hózsa Mihály dr. A németországi káliPapp Károly hozzászólásával Magyarországi karbonkorú algák, Vadász Ele-
november
-VII. szakülés. 1918
6-áu.
1.
:
sótelepek rétegzdésének újabb beosztása, 2.
Vin.
Jen
Jablonszky
mér
dr.
dr.
:
hozzászólásával
szakülés.
...
...
...
...
egysége
...
...
...
...
--.
...
...
...
...
1918 december 4-én. Treitz Péter
:
alakulása
1918 november
ülés
_--
-—
...
Lambrecht Kálmán
6-án.
.--
396
...
—
.--
Választmányi ülések. VII. választmányi
...
...
Magyarország morfológiai *... ... .— 398
A
,
forradalmi
kormány meg-
...
...
...
...
...
398
A
Magyarhoni' Földtani Társulat választmányának javaslata a magyar' mkincsek és kulturértékek visszaszerzése ügyében 401 dr.
Jegyzkönyv a Szabó
:
József omlékalapból hirdetett pályázat odaítélésére kikül-
^—
dött bizottság 1918 június 3-i ülésérl.. .
Pénztári jelentés
vagyonának
a Magyarhoni állásáról
Költségvetés az 1919. évre
A
Földtani Társulat
... _.-
Magyarhoni Földtani Társulat
...
._. .
.
.._
.--
íVis/óro tott
.-.
...
...
...
1918 évi forgalmáról
...
.—
... .-.
...
...
... ...
alapítványok 1918 dec. 31-ig
403
és ...
... ...
404 410 411
Hidrológiai Közlemények. Cholnokv
Jkn
dr.
:
A
Balaton hidrografiája.
Ismerteti ifjabb Lóczy Lajos dr. 417
INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS. Scite
A)
Abhandlaugen.
Péter Treitz— Ch. de Papp The morphological :
Dr. St. Ferenczi
:
iinitj'
of
Hungary
(witliYlato IV.) 425
Dfe goologischen Vorháltniseo der südlichen Halfte des Ino-
vec (Mit Taf. V.)
...
__.
...
...
...
...
...
...
...
...
...
Dr. E. Vadász: Die goologiscbe Untorricht in nnserem Vaterlando
._.
._. ...
"
43G 445
B) Referate. Dr. L. V. LóczY jun.
:
par P. Lemoine
G)
am
VII. Fachsitzung
Monographie der Villányer Callovien Ammoniten. Eeferé _..
_-.
...
...
...
-..
.-.
...
.^.
—
.
...
_-.
.-. 44fi
Mitteilangen aus den Faclisitznngen. 6.
Nov. 1918.
1..
Michael Rózsa: Über
die neuere Ein-
teilung der Schiclitenfolge der Kalisalzlager von Deutschland
;
2.
E. Jab-
... ... ... .._ ... Die Karbonalgen Ungarns _„ ... ... 448 Dr. K. Lambrecht Antrag an den AusschuB der Ungarischen Geologischen Gesellschaft in Angelegenheit dór Zurüekerwerbung ungarischer Kunstschátze und Kulturwerte ... . . ... ...' ... ... _.. ... ... ... ... 451
LONSZKY
:
:
Rappórts Hydrologiques, M. EüGENE de Cholnoky Hydrographie du lac Balaton. Eeferé par L, de LwczY jun — — - ... ... . - ... ... ... .. ... ... ... ... 458 :
értesítés. A magyar Föidtani
kiadásában az 1916. év december havában
Inti.'zct
megjelent
A
IVlagyar Bírodaiom
Kszén készlete
Vasérc- és cím
904 oldalas munka,
egy térképmelléklettel és íi.j ábrával illusztrálva.
Irta
PAPP KÁROLY
magyar
ilr.
királyi osztálygeologus.
Megrendelhet Kilián Frifjyes
Utóda
egyetemi könyvkeres-
kedésében, Budapest, lY., Váci-utca 32.
x\ra
sz.
30 koron íi.
VORANZEIGE Ira
Verla^ der ungarischen geologischen Beichsanstalt erscheint im Frühjahr 1920 das Werk
Die Eisenerz- und Kohlenvorrate des Unyarisclien Reíches otwa lOKO Seiten, mit einer Kartenbeilage und 255 Abbildungen
von Prof.
l)r.
KARL
illubtuirt
von PAI>I^
uiiíiarischor Staatsíreologe. *
In's
Deutsche übersetzt von
Aui»Al> von ZSH;I\I()M)Y l)il>l.
Bfrgingenienr, Oberbeiginspcktor
i.
]{.
Zu
bestellen bei Fricílrich Kilián'.s NaclifoI(|cr, Universitátsbucbhandlung Budapest, IV., Váci-utca 32.
l^reis
50
Kroiioii.
FRANKUU-rARSUUT HYOMDtÜA.
\
