c
IV.
HELLENISZTIKUS
KULTÚRA.
( Monarchikus::keresö.) A Kr. e: 3. századot nevezhetjük a hellenizmus korának. A Kelet nagy kultúrkör ei makedón:: görög politikai vezetés alatt nem veszítik el a hódítókétóI lényegébeD eltéro sajátos muveltsé:: güket, viszont ez utóbbiak nem is vesz,ik át tel:: jes egészében a leigázottak kultúráját. Az Ale:: xandros által megszabott irány, az építö hódító géniusza, aki a meghódított területeken min.. ,
denütt a saját muveltségét hinti el, anélkül azon:: ban, hogy itt a régi muveltséget megszüntetné, a Kelet és Nyugat kulturális egyesüléséhez, a helIenizmushoz vezet. A politikai életben megszunt a polis kizáró:: lagos uralma és helyébe, mint említettük, a helle:: nisztikus ,birodalmak lépnek. Az Alexandros al:: kotta hatalmas és egységes birodalom megosz:: lott és a .régi keleti kultúrköröknek megfelelö nagy országok alakttlnak, amelyek távol állnak a régi kicsiny görög polistól, de teljesen mások, mint azok a k~leti nagy birodalmak, amelyeknek a helyére léptek. Az ipsosi csatából gyöztesen ki:: került két tábornok, Ptolemaios és Seleukos, al:: kotják meg azt a két hatalmas birodalmat, amely területileg Keleten a perzsa egyesítés élötti idok képét állította vissza. Az egyiptomi (Ptolemaida) és az asszír::babilon (Seleukida) birodalmak ezek.
99
A BIRODALMAK KIAI.AKULÁSA
De csak területileg, mert a muveltség már nem a régi, még a politikai élet terén sem.- A hellenisz" tikus uralkodó keveréke a makedón katonakirály" nak és a keleti deszpotának, udvarában a görög demokrácia hagyomány.ai keverednek a keleti hivatalnok::hierarchiákkal. Mert a görögök azok, akik természetszeruleg - mindenütt a ,vezeto:: szerepet elfoglalják és így a maguk, alapjában teljesen más kultúráját, plántálják át a keleti
-
v.iszonY9k
közé.
'
A Kelet régi nagy városainak helyét a make:: dón"görög alapítású városok foglalják el. Itt is Alexandros mutatta meg az utat. Bár az általa alapított számtalan Alexandria közül csak az egyiptomi élte túl alkotóját, a hellenisztikus biro:: dalrnak urai, foképen a Seleukidák, számtalan ilyen várost alapítanak (Antiochosról és Laodike" röl, Seleukos apjáról vagy nejérol, Apameröl, el:: nevezve), amelyek mint az új hellenisztikus kul:: turális élet középpontjai szerepelnek. És ezek a világvárosok, néha többszázezer empert számláló lakosságukkal nem külön polisok, mint például a perikleskori Athén volt, hanem részei egyegy" séges, monarchikus vezetés alatt álló birodalom" nak. És ezek a birodalmak rendezett államház:: tartásukkal, elöre meghatározott adóikkal, ame:: lyeknek beszedésével hatalmas hivatalnoki kar volt megbízva, fejlett és tervszeru pénzgazdálko:: dásukkal szinte a 18. század modern abszolutisz:: tikus nagyhatalmaira (1. 297. 1.) emlékeztetnek bennünket. A gazdasági élet iDkább anagyváro.: sokban fejlödött. A földmívelés megmaradt a régi keretek közt. Az ipar azonban hihetetlenül fellendül, a rabszolgaüzemek száma és nagysága évrol"évre n6. 80-100 embert is doliloztatnak 7.
100
'.
ÚJ TÁRSADALOM, ÚJ GAZDASÁG
egy~egy ilyen Üzemben, amelyben a luxusigények megnövekedésévei most már általánosabban szük~ ségelt iparcikkeket állítják elo. Az iparcikkek muvészi formájában szerencsésen keveredik a keleti és a görög mÍÍvészet. A hellenizmus ide~ .lén virágzik az Ú. n. "Kleinkunst", az iparmu~ vészet. A mindennapi elet céljaira szánt tárgyak és apró csecsebecsék óriási tömege maradt ránk, amelyek mind a túlraffinált keleti és a muvészi~ leg csodálatosan fejlett görög ízlés keveredései. A luxus bevonult a magánéletbe, nemcsak a királyokéba és a legelokelobbekébe. Foképen a nok azok, akik a hellenizmus idején a ruházkodás terén a divatot megteremtik. A divat kialakulása leginkább a luxusipar fejlodésére van serkento hatással. A no helyzete a hellenisztikus idokben sokkal kedvezobb, mint' volt a klasszikus görög' idokben. A perikieskori görög no helyzete annál rosszabb, minél elokelobb; valóságos rabszóiga saját házá~ .ban. Neveltetése, muvelodése egész fiatal korá~ ban abbamarad, férjhezmenetelétol kezpve pedig csak férjének és gyermekei nevelésének élhet; házát kíséret nélkül el nem hagyhatja, a férfiak társalgásában, étkezéseiben részt nem vehet. Ez keleti hatások alatt javult, fokép az elokelo nok és az uralkodónok teljesen szabadon mozognak, és így erkölcsi életük is meglehetosen megrom~ lott. A görög idokbol származó hetaira alakja természetesen nem tunt' el a hellenizmus idején. De míg a klasszikus idok görög férfia ha nok kÖ~ zött nem csupán szerelmi életének kielégítésére vágyott, hanem szórakoztató társalgásra is, ki; zárólag ezekhez menekülhetett, a hellenisztikus
úJ TÁRSADALOM, Ú.I GAZDAsÁG
101
idok elokelo hölgyei már versenyeznek a hetai~ rákkal muveltségben és erkölcsi romlottságban. A nagyváros'ok életének külso képében ez az erkölcsi romlottság mutatkozik legerosebbenés az élesen kialakult ellentét szegény és gazdag kö~ zött. A korlátlan meggazdagodási lehetoségek, amelyek nemcsak az ipar, de a nagy kereskedelem útj án is megnyíltak, pénzarisztokn1cia kialakulá~ sához vezetnek, amely a születési és hivatal~ nokarisztokrácia mellé lép. Ezzel szemben pe~ dig egyre no a csocselék,a nincstelenek tö~ mege, ame~y igen könnyen kapható lázadá~ sokra, ha - ami gyakran elofordul - nincs kenyere. új társadalmi osztályokkal találkozunk: foképen a városi proletariátus jelensége az, amely eloször bukkan fel a hellenisztikus idok~ ben. Ez az a társadalmi réteg, amely a zsoldos<:: seregekben helyezkedik el. A hellenisztikus bi~ rodalmak ugyanis átveszik a Kelet harcmodo~ rát és hadászati berendezkedését.. A nemzeti hadseref.!ek ,helyére a fizetett, zsoldosseregek kerültek. Csupán a nevelésben él tovább a régi görög polgár egykori hadkötelesséf.!ének emléke. Az ephebiák intézménye Athénbol származott és ebben a gimnázionokat végzett,'] 8 éven felüli ifjak egyesültek további egy vagy két évre harci kiképzésük végett. Az ephebiákban a jlörögség testkultusza egyesült a hadkötelességgel. A hellé~ nisztikus idokben az ephebiák már inkább csak sportegyesületek jellegévei bírtak és 'az ifjúság .magasabb testképzése vált focélJá. A hellénisztikus idok nevelésében a testkép~ zés mellett a lelki kiképzésre is eros hangsttlyt helyeztek. A sophistáknak, ezeknek a tanító szó~ nökoknak (1. 89. 1.) sikerült eloször egy maga~
~
102
AZ ÚJ 'l'UDPMÁNYOSSAG
'ARISTOTELES'
költoi nyelvezetévei szemben tulajdonképen vissza" . hatásnak tünik, de a tudományos nyelvre sokkal nagyobb hatással volt. Aristoteles tudományos, gondolkodásának alap" tétele, amely zoológiájában (állattanában) jut ki" fejezésre: a földön minden céltudatosan halad föl" felé. Növénytol állatig, állattól emberig. Egy olyan botanikai (növénytani) és zoológiai rendszert dol.. gozott 'ki, amely szinte' két. évezredig, megdönt" hetetlen volt az emberiség szemében. Csak a leg" újabb idok tudományos felfogásának sikerült rá" mutatnia Aristoteles rendszerének hibáira. "A ter" mészet semmit sem tesz céltalanul" és "mindig a legjobbra törekszik", hogy azonban mégsem töké" letes a földön minden, ennek oka az anyag. Az anyagról szóló gonClolatait Aristoteles fizikájá" ban (természetfilQzófiájába'n) fejtette ki. Az anyag az öröktol létezo, amelyben megvan az ösztön, a lehetoség (dynamis), hogy 'alakká váljon. Ez az . alak a valóság. Aristoteles tehát meg akarta' szun" tetni Platon dualizmusát. Idea és valóság egy, az örök anyagban benne vannak, Aristoteles szerint, a fogalmak, ,az ideák is. Az anyagból mozgás út" ján válik alak, vagyis az osanya~ból a mozgás hozza létre a valóságot. És ezen a ponton a pIa" toni dualizmus helyére Aristoteles egy másik, ta.. lán még erosebb dualizmust állít, az anyag és, az anyagnélküli (testetlen, tehát szellem) duaHzmu" sát. Aristoteles errol szóló gondolatait ú. n. elso filozófiájában fejti ki, amely'rhodosi Andronikos Aristote.1es"kiadásában meta ta physika (a fizika mellett) szerepelt és amelyet ezért metafizikának mondunk CA késobbi idok olyan gondolkozása, amely az anyag és az anyagnélküli egymáshoz való viszonyát tárg~alja, ezért kapta a metafizikai
sabbrendü oktatás elvét a görög gondolkodásba belevinni. Tanításuk Sokratesnél és Platonnál O. 91., 92. 1.),mély erkölcsi értelmü bölcseleti kép" zéssé vált. A hellenisztikus idokben a megalakuló új tudományosság a tanulni vágyó ifjúság rend" szeres tudományos kiképzését tuzi ki céljául. Eb"
ben már szinte a modern"egyetemi oktatás elsö
103
'
nyomait fedezhetjük fel. A hellenisztikus kor görög embere a Kelet régi hagyományokkal, osi kultúrával átitatott földjén a maga értelmi (racionalisztikus) gondolkozása számára a megoldandó problémák végtelen sorát találta. Nem lelki elmélyüléssel, hanem rendsze-.. res munkával kísérli meg magát ezeken aproblé" mákon átsegíteni. Az utat erre a rendszeres tudo" mányos munkára a görög idok ~tolsó nagy gon" dolkodója,' a modern tudományos gondolkozás elso képviseloje: Aristoteles mutatta meg. Bármi" képen foglaljunk is állást Aristotelessei szemben, ha károsnak tartjuk is számtalan maradi felfogá" sát, amelyekkel az igazi tudomány fejlodésének útját állta, csodálattal kell arra az emberre nézni, aki úgyszólván másfél évezreden át irányította a tudományos gondolkozás rendszerét. /,Aristoteles (384-322) a görög és a hellenisztikuMor mes.. gyéjén élt és mint Alexandros (1. 95. 1.) neveloje, bizonyos külso befolyással is van a helleniszti.. kum megalakulására. Aristoteles korának egész tudományát egyesí" tette magában és munkássága felöleli a tudomá" nyos gondolkozás minden ágát a természettudo" mányoktól kezdve a tulajdonképeni bölcseleten át a gondolkozást nevelo logikáig és az erkölcsöt nevelo etikáig. Munkáinak kissé száraz hangja az elso tudományos nyelv 'a viIágtörténetben. Platon
ra
104
ARISTOTELES
10ö
ARISTOTELES
elnevezést.) A metafizikában fejti ki Aristoteles, hogy miután a mozgás örök, az örök, anyagban, kell, hogy legyen valami, ami ezt a mozgást el.. indítja. Ennek az "elsö mozgatónak" szükség.. szerüen anyagnélkülinek, mert hiszen mozdulat.. lannak kell lennie. És minthogy minden tökélet.. lenség oka az anyag, ez az elsö mozgató term é.. szetszerüen a tökéletesség. Mivel pedig a termé.. szetben minden cél~zerüen, jól elrendezetten ha.. lad alulról felfelé, a legfobb ok és cél az ~lsö moZO! gató, amelyet az istenséggel lehet azonosítani. (A középkorI keresztény filozófia, mint látni fog.. juk (1. 204,. 1), ezért tért vissza ismét Aristoteles.. hez.) És itt következik Aristotelesnek az a végzetes tudományos tévedése, amely épp~n az ötekin.. télyére való hivatkozással hosszú évszázadokon át gátolta a tudományos csillagászat fejlödését. Ebben a pontban Aristoteles nem haladt túl ko" rának tudományán, hiszen épen ez az elképzelés illett egész rendszerének kiépítésébe. Ez a csilla.. gászati felfogás, mely szerint a gömb alakú föld áll a világegyetem középpontjában. A perifériá.. kon (széleken) .vannak az állócsillagok, ezek alatt a bolygók. Minden csillag egy szférához van erö.. sítve, amely gömbalakú és légi anyagú. Innen ki.. indulva mondja Aristoteles, hogy ég és föld telje.. sen különbözö anyagúak, az ég az elsö mozgató hona, a föld a mozgásoké. Az elsö mozgató anyagtalan, az ég egy része tehát ilyen, ettöl köz.. vetlenül kapja a mozgást az. állócsillag égbolt, amely változatlan, és minthogy közvetlen kapcso.. latban áll az anyagtalan elsö mozgatóval, még tö.. kéletesebb anyagú, mint a bolygók, amelyek mindegyike egy szférához erosítve, ismét az álló
. az
oka, hanem Aristoteles bámulatosan tiszta és
világos gondolatfüzése. Aristoteles teszi tulajdon.. képen tudománnyá a logikát (bár még ö sem illeti ezt külön tudomány elnevezéssel). Megállapításai az okról és okozatról, az ítéletröl, a fogalmak meg.. határozásáról szinte örökérvényüek. Logikai mun.. kái, különösen kategóriái azok, amelyek a közép.. kori scholasztikus filo~ófiára (1.204. 1.) olyan nagy
hatással voltak.~
.
Mint látjuk tehát, Aristoteles óriási szelleme felölelte kora egész tudományosságát, de egy.. úttal ki is jelölte az irányt a továbbhaladásra. A hellenisztikus idök tudományos középpontja az egyiptomi Alexandria volt. (Ezt a kort alexan~ drin..kornak is szokták nevezni.) Itt emelkedett a babiloni mintára épít~tt csillagvizsgáló, itt álltak a könyvtárban a fáradsággal és' szorgalommal egybegyüjtött (>riási tömegü papyrustekercsek (amelyek a madern könyvet helyettesítik), itt ál.. lott a világ elsö anatómiai intézete, amelyben nemcsak hullákat boncoltak. de élötesteken végre~ hajtott viviszekciókkal is szolgálták ilz orvostudo.. mány céljait. A csillagászatban éppen Aristoteles hatása alatt nem tudútt a hellenisztikus tudomány na.. gyot alkotni. Ha a bythiniai Hipparchosnak sike~ rült is a nap parallaxisát (elhajlását) trigono~
) //
csillagégbolttói kapja a mozgást. A legtökéletle.. nebb, tehát teljesen anyag a föld, amelyet viszont ezek a bolygók mozgatnak. Mert ez áll legtávo.. labb az elsö mozgatótói, az istenségtöl. A céItuda.. tos törekvésnek tehát a földröl az égbe kell vinnie. Annak, hogy ez a csillagászati tévedés olyan sokáig érvényben maradt, nemcsak a késöbbi val.. lásos gondolkozásba való beilleszthetösége volt
106 AZ Úl
TUDOMÁNYOSSÁG
metriailag kiszámítania, ha az állócsillagégbolt változásait teleszkóp és más eszközök. nélkül bá~ mulatosan állapította is meg, samosi Aristarchos felismerése, hogya föld és a bolygók a nap körül mozognak, elveszett, nem fogadták el és 1800 év~ nek elmondhatta. kellett eltelnie, míg Kopernikus ezt a tételt újra A fÖldrajztudományt a nagy utazások mozdít~ ják elo és Eratosthenesnek (275-195 körül) sike~ rült megírnia az elso tudományos földrajzi munkát. A természetrajz (állat~ és növénytan) Aristo~ teles fentebb vázolt elgondolásaj' alapján halad tovább; a botanikába az o zoológiai elgondolásait viszi át Teophrastos (327-287 körül), aki majd~ nem az egész világ flóráját tudományosan bon~ colgatja. Az orvostudo~ány az anatómiai tudás segít~ ségéveI óriási lépésekkel haladt elore a fejlodés útján. A vérkeringés felfedezése persze még nem volt e ,kor orvosainak fenntartva. Az alexandriai könyvtár tudós orei pedig a nyelvi kutatás, a grammatika terén fejtenek ki bámulatraméItó munkásságot. Az athéni nyelv, amely a klasszikus idok óta irodalmi nyelvvé vált; az élo nyelv, a keletivel való keveredés folytán, állandó változásoknak volt kitéve. De nem ezt az élo nyelvet kutatják a filológusok, hanem a régi írók müveit,' akik~ek írásait több kéziratban bír.. ják; összehasonlítják, magyarázzák. A filológiai kutatás terén az alexandriaival ve~ tekedtek egy kis hellenisztikus államnak, Perga~ monnak tudósai is. (A hellenisztikus nagybiro~ dalmak mellett a Keleten egy..két ilyen kisebb or.. szág maradt m~g, amelyek teljesen a hellenisz.. tikus müveltség jegyében álltak. Pergamon mel"
AZ úl
107
TUDOMÁNYOSSÁG
lett pl. Parthia, Bythinia stb.) Pergamon - ahol a pergamenkészítést feltalálták, tehát azt, hogya régi íróanyag, a papirusz és a hellenisztikum ide" jén divatos, kis, fetjegyzésekre szolgáló cserép'" táblák (ostrakák) mellett állatborökbol is lehet íróanyagokat
eloállítani
-
igen jelentos székhelye
volt a hellenisztikus tudományosságnak. A matematika tudománya is sokat fejlodött a keleti hatások alatt. Bár Pythagoras és követoi, sot Platon is foglalkoztak matematikával és sok máig érvényes tételt állítottak fel, a hellenisztikus idok matematikai tudása túlhaladja ezeket. Euklei~ des és a szicíliai Syrakusaiban élo, de Alexandriá~ ban tanult Archimedes (287-212) matematikai té~ telei a késobbi idok tudósainak útmutatásul szol~ gáltak. Archimedes a gyakorlati mechanika terén is nagy eredményeket produkált. A gyakorlati mechanika azonban kei maradtak ránk
-
-
amelynek
bámulatos
a hellenisztikus
emlé.=
idokben ki..
merült a mulattatásul szolgáló tárgyak készítésé~ ben: szökokutak, felröppeno madarak, automata" színházak stb. Bár találkozunk tüzifecskendokkel, olajsajtolókkal, egy-egy primitív drótkötélpályá.. val is. . Ez a pozitiv tudományosság nem elégítette és nem elégíthette ki a kor gondolkodó foit. Kutató keresés él a lelkekben az élet céljának meg~ találására, amely a hanyatló görög idok marad~ ványa és amelynek ebben a problémákkal túlzsú" folt korban még fokozódnia kellett. .A régi görög vallás, mint láttuk, keleti hatá.. sokra elmélyült, eltávolodott attól a világos kép'" tol, amely a homerosi époszokból tárult elénk. A Kelet misztiJcus földjén, a hellenizmus korában, ennek az el~élyülésnek f~kozódnia kellett. De ez '
108
A VALLÁS
ÁTALAKULÁSA
nem történt akként, hogyagörögség a Kelet régi kultuszait átvette, magáévá tette volna. A termé~ szet~isten~ember egységet képviselö görög gondol~ kozás a Keleten is ezt keresi, a keleti kultuszokat elemberiesíti, a misztikumokat a természethez és önmagához, az emberhez közelebb hozza. Legélöbb bizonyítékai eilnek a felfogásnak a misztériumok, szertartásaikkal, melyek az isten, ember, termé" szet misztikus egyesülését célozzák. A lelkileg megtisztult ember a legföbb extázis fokánpilla~ natokra beleolvadhat az istenségbe, amely, ha gö~ rögségröl van szó, mindig bizonyos fokig a termé~ szett el áll kapcsolatban. Az az istenalak, akit a hellenizmus alkotott, Sarapis, tipikus. képviselöje ennek a gondolat~ menetnek. Az egyiptomi Apis, a babyloni Baál, a görög Zeus: de Hades alakja is egyesülnek benne, föképen azonban a termékenység alkotója, és így a természettel a legszorosabb kapcsolatban áll. Kultuszát állítólag az I. Ptolemaios (Soter) vezette be Egyiptomba és innen terjedt el az egész helle~
nisztikus világban. A mellette és vele szereplö nöi . istenség Isis, az ösi egyiptomi istenno (1. 43. 1.), akit szintén a termékenységet megszemélyesítö keleti és nyugati istennökkel azonosítanak. Rhea~ Kybele (a Föld"Anya), Astarte~Aphrodite és De~ meter kultusza olvad egybe áz Isis"vallásban, amelynek misztérium'ai, a vele egyesülést kereso babonás ceremóniák, a legáltalánosabban el~ terjedtek. A görög racionalizmus a hellenizmus idején a vallásmagyarázás egy olyan ágát is kitermelte, amely nagy hatással volt a késobbi idok vallásaira: a vallásosallegótiák gondolatát. Hera a levego, Athene az éter anyagnélküli része, ezért pattant
A FILOZÓFIAI ISKOLÁK
109
ki Zeus agyából. Apollo harca a sárkánnyal a fény gyözelme a sötétség felett .stb. De az a kutatás és keresés, amely a helleniz~ mus idején az emberi lelkekben él, nemcsak a val" lás, de a fiiozófia útján is a megnyugvás felé irá" nyul. Nemcsak a. tudományos rendszeresség szü~ letett meg a görög filozófiából Aristoteles szemé~ lyéIi keresztül, de azok a vallást helyettesítö filo:: zófiai iskolák is, amelyekbe a hellenisztikus ember menekül, ha érzés~ és gondolatvilága kimerült, ha a misztériumok nem elégítették ki. Ez a két nagy jskola: a stoicizmus és az epi~ kureizmus. A lelki megnyugvás keresése vezet ahhoz, hogy ezekben a filozófiai iskolákban a leg:: nagyobb hangsúly az etikán van, és így, ha a tu:: dományos rendszer kiépítésében sokat is tanultak Aristotelestöl, alapgondolataikban a legnagyobb görög etikushoz, Sokrateshez és föképen közvet~ len követöihez, a kyiiikusokhoz tértek vissza. A ky~ .
nikusok legkiválóbb képviselöi, sinopei Diogenes és Antisthenes (Platon kortársa) szerint nem sza" vakkal, hanem lelki gyakorlatokkal (aszkézis) kell az erényt elsajátítani. A gyönyör nem tartozik az emberi javak közé, csak oly kevéssé, mint a gaz:: dagság, szabadság, egészség; viszont a szegénység, betegség, söt a halál nem bajok: A teljes igény te:: lenségre, tehát a teljes függetlenségre kell töre~ kedni. Lakás, ruházat nélkül, valóságos kolduséle:: tet élnek és az élet iránti közömbösségüket sokan öngyilkossággal bizonyítják be. Míg azonban a kynizmus nem képez tudomá" nyos rendszert, az ehhez közvetlenül és szorosan kapcsolódó stoa a maga tudományosan felépített fizikájával, logikájával és etikájával az Aristoteles hatását mutatja. A stoa (így nevezve a stoa poi~ \
110
A FILOZÓFIAI ,ISKOLÁK
A FILOZÓF.IAI ISKOLÁK
. kile..röl, festett csarnokról, ahol az iskola alapítója tanított) alapitása a ciprusi Zenon (t 270 kö~ rül) nevéhez füzödik. A rendszer folytatói közül a legnevezetesebbek Kleantes és Chrysippos. A stoikus természetfilozófia szerint valóságot csak a testek képeznek (materializmus). Az em~ beri lélek és az istenség is testek, d~ minden te~ tet megtölt az értelmes erö, amely mint tüz hatol, be a testekbe és mindenben jelen van. Ebböl az eröböl (pneumából vagy pyr technikon~, müvészi tüzböl) alkotta isten (kit Zeus~szal azonositanak) a világot, ennek egy részét vízzé, másik részét le~ vegövé változtatva áto Idövel azonban minden is~ mét tuzzé fog változni és viss~atér az istenségbé, hogy bizonyos idö mulva ismét megteremtödjék. A görögség sokszor emlegetett pantheizmusa ve~ gyül itt a keleti misztériumgondolatokkal. Világ" égések és teremtések közt folyik le minden, és minden úgy tökéletes a világban, ahogyan van. Az ember lelke, amély tulajdonképen test, de mégis a,z isteni tüz egy része, ha tökéletes, túléli az összes világégéseket és visszatér az istenségbe. Az élet célja ennek az emberi léleknek tökéletessé
tétele és ennek az elérésére ad útmutatást a
III
eléri, bölcs, aki nem, balga. Az erény époly egy" séges, mint a bün, tehát nincs átmenet: vagy bölcs, vagy balga. A bölcs az élet királya, az egyedül szép, szabad, boldog és gazdag. A bölcs semilyen életkörülmények között nem vesztheti el nyugal" 'mát, még a vérpadon sem. Min,thogy azonban a stoikusok legnagyobb megeröltetéssel is alig tud" tak egy bölcset felmutatni, idövel a közömbös dol" gokban átmeneteket kezdtek megjelölni. Azt álli" tottlÍk ugyanis, hogy ezek közt vannak olyanok, amelyek ugyan nem szolgálják a végsö életcélt (telos), de mellékcélokat (hypotelis), amelyek mégis közelebb visznek a tökéletességhez. A stoikusok eros logikai felkészültséggel vitatták gondolataikat és a kynikusokkal szemben természetfilozófiájuk" nál fogva erösen kapcsolódnak a va1ó élethez. Minden az értelemnek megfelelöen van a világon elrendezve, tehát a stoikusok szivesen vesznek részt az állami életben, barátkoznak stb. Körük" ben tünik fel elöször a világpolgárság gondolata, a kozmopolitizmus. Mindenki ugyananÍlak az isteni tüznek része, mindenkinek joga van az élethez. Mindenkinek egyformán kell jóakaratot nyujtani, még (ellenségeinknek, söt a rabszolgáknak is. A stoikusok nem tagadják meg a görög vallást, csak éppen ennek az elöbb vázolt természetfilozó~ fiának megfelelöen alakitják At: a mítosz allegó" rikus magyarázata is az ö körükböl származik. A másik iskola, az epikureus,föképen termé~ szetfilozófiájában tér el a stoikustóI. Alapitója, az Athénben élt Epikuros (341-270 körül) magá.. nyába visszavonulva, kertjében tanította hiveit, kik leginkább az elökelöbb emberek ,sorából ke" rültek ki. Szemben a stoalval, az epikureizmus tiszta istentagadás. Epikuros meg akarta szabadi~
,i ~
,1' 1,
l
'
stoikus etika., Az életben csak egy jó van: az erény, csak egy rossz: a bun. Ami eközt áll, az közömbös (adiaphora): élet vagy halál, egészség vagy betegség, szegénység vagy gazdagság. Az erényt pedig csak úgy lehet elérni, ha teljesen ki~ zárjuk életünkböl azokat az érzéseket, amelyek nem visznek az erényhez, ame)yek tehát ~rtelmet" lenek, söt természetellenesek. Ilyenek az úgyneve~ zett' affektusok: gyönyör, vágy, aggódás, félelem stb. Az ezektöl való teljes mentesség, az apathia, a lélek tökéletessége, tehát az élet célja. Aki ezt
-
112
A FILOZÓFIAI ISKOLÁK
tani az embereket "a haláltól és az istenektol való félelemtol". Ezt pedig teljesen mechanikus világ~ szemlélettel akarja elérni. Sem a tudományos ku~ tatásnak, sem a niatematikának nem tulajdonít nagy fontosságot; rend.szere, szemben a stoiciz., muséval, nem tudományos rendszer. Világok szerinte akként keletkeznek, hogy az atómok (1. 86. 1.) t'~ymás felett zuhanva össze~ keverednek és ezekbol anyagok és világok jönnek létre. Ezek közt a világok közt vannak üres terek (metakosmia). Mindenbol csak annyi igaz, ameny~ nyit sajátmagunk tapasztalunk. A lélék a testtel együtt meghal. "Ha meghaltam, nem vagyok, tehát nincs okom félni a haláltól." Éppen így nem kell félni az istenektol sem, akik az üres térben (a' metakosmiában) laknak és nem avatkoznak az emberek dolgaiba. Az epikureizmus etikáj a nem tér el ennyire lb nyegesen a, stoicizmusétól. Ugyanúgy törekszik a lélek nyugalmának elérésére, mint az elobbi. Epikuros szerint az egyetlen rossz a fájdalom, az egyedüli jó a gyönyör. A gyönyör egy igény ki~ elégítése, és így minél kevesebb az igény, annál könnyebben érjük el a gyönyört és tartjuk távol magunktól a fájdalmat. Nem a testi, hanem a lelki gyönyör az, amire törekszünk. A lélek hatalma a testi szenvedések felett náluk ép olyan teljes, mint a kynikusoknál vagy a stoikusoknál. Az erény az élet célja, az igénytelenség a lélek nyugalma (ataraxia), a bölcs vágya, aki hasonlatos istenhez (Zeushoz), ha kenyéren és vizen él is. Az epikureust azonban természetf~lozófiáj a
A FILOZÓFIAI
,
\ ,
.~
r >
.1
113
ISKOLAK
A lélek nyugalmának keresés~ célja a skep~ tikus iskolának is, amelyet szintén kb.' 270 körül alapított elisi Pyrrho. úgy kell a dolgokkal sze~ ben állást foglalnunk, hogy semmit sem tudunk biztosan. Bármely. dologról sem állíthatjuk, hogy ilyen vagy olyan, csakhogy nekünk ilyenllek lát~ szik. Nem lehet tehát ítéletünk semmirol, nem tudjuk, mi a jó, mi a rossz, tehát önmagunkban kell megnyugodnunk, erre kell törekednünk, ez' a legfobb életvágy. A hellenizmus' tulajdonképeni világa.. a Kelet, de innen áthatolt a Nyugatra is. Görögországban, amelyet makedón uralkodói (Kassander után az ipsosi csatában meghalt tábornoknak, Antigonos~ nak utódai, Demetrios Poliorketes és nyugtalan ivadékai) nem tudtak politikailag teljesen össze., fogni, mégis mindenütt a hellenizmus kultúrája terjedt el. És innen haladt tovább, amikor világ~ hódító útján egy kis itáliai város, Róma, összc~ fogta Keletet és NYU2at9t egy e~ysé~es vilá~~ birodalommá.
'\
,.
távoltartja az államélettol, életének focélja a tel~ . jes kikápcsolódás mindenbol; az öngyilkosság kö., rükben igen gyakori és megengedett dolog. Léderer:
Elryetemes .tllfivelijdéstCirtéuel.
x
--
-
