a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

OLVASÓVÁ NEVELÉS

2010--03 2010 03--04

Irodalmi Konferencia Hajdűböszörmény

1

Tóth Tibor – műfordító: „Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre igazán elkezdenének olvasni.

Ki a hibás? A szülő? Aki a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

A pedagógus? Aki a tanterv előírásainak teljesítése közben képtelen volt időt szakítani arra, hogy olvasásra ösztönözze a tanulót? Ne a bűnöst keressük, hanem a megoldást!”

2010--03 2010 03--04


2

A FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTIZMUSRÓL Bercik Lajos szerint:

„Nehéz felismerni ezt a jelenséget, mivel a mai világban viszonylag jó

nyelvi kompetencia és számottevő ismeretanyag, illetve általános tájékozottság érhető el írás-olvasás nélkül – mindenekelőtt a televízió segítségével –, a funkcionálisan analfabéta emberek szóbeli teljesítménye alapján a környezet gyakran nem is sejti, hogy írásban akár egy-két épkézláb mondat létrehozására is képtelenek.” Az olvasási képessége megalapozása és fejlesztése Óvodában:  a beszédértés gyakorlásával,  mesehallgatással, valamint  a hallott meseszövegek megértésével (vizsgálatok), Iskolában:  tanítói példamutatással,  szövegértési feladatok gyakorlásával és  könyvtárhasználattal. 2010--03 2010 03--04


3

ALAPOZÁS SZAKASZAI SZAKASZOK

HOL?

ÉLETKOR SZERINT

8–10

KISISKOLÁS KOR ALAPOZÓ SZAKASZA

7–8

KISISKOLÁS KOR BEVEZETŐ SZAKASZAKA

6–7

ÓVODA–ISKOLA ÁTMENET ÓVODA–CSALÁD

3–6

  

0–3 Család M Ó D S Z E R E K

CÉLJA

MIT?

FEJLESZT

 

beszédhanghallás beszédtanulás

•kommunikáció •magyarázat •könyvek nézegetése



beszédészlelés beszédértés nyelvi tudatosság játékos kialakítása

•anyanyelvi játékok •szókincsfejlesztés •mondóka, vers •mese



nyelvi tudatosság megalapozása beszédfejlesztés olvasói attitűd

• anyanyelvi játékok • eseménykép • felolvasás

I. A KÖNYV MEGSZERETTETÉSE 2010--03 2010 03--04



szövegértő olvasás

olvasáskor •kérdés–felelet és •szómagyarázat

a belső indíttatású, motivált olvasás

az élményszerző, ismeretközlő irodalomból

•felolvasás •tanítói és könyvtárosi

praktikák

II. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA


4

A KÖNYV MEGSZERETTETÉSE A CSALÁDBAN KEZDŐ KEZDŐDIK Boldizsár Ildikó mesekutató:

„… az olvasóvá nevelés első számú felelőse a szülő, aki nem csak azzal segítheti elsősorban a folyamatot, hogy példát mutat (az olvasás és a könyvek szeretetére, tiszteletére), hanem azzal, hogy mesél.”

„A meséléssel észrevétlenül megtaníthatja a gyermekét arra, hogy képes legyen koncentrálni, figyelni mindarra, amit hall. Ez később az olvasásnál és a szövegértésnél is alapkövetelmény lesz…” 2010--03 2010 03--04


5

A KÖNYV ÉS OLVASÁS MEGSZERETTETÉSÉNEK FOLYAMATA KÉT TERÜLETEN

1. ANYANYELVI ALAPOZÁSSAL 6 éves korig  a beszédészlelés,  beszédmegértés és szókincs fejlesztésével 6-7 éves korban (óvoda-iskola átmenet)  a fonológiai tudatosság és  fonetikai tudatosság kialakításával, fejlesztésével 2010--03 2010 03--04

2. IRODALMI ALAPOZÁSSAL  3-4 éves korban: formulamesék (kiscsoport)

 4-5 éves korban: korban állatmesék (középső csoport)

 5-6 éves korban: tündérmesék (nagycsoport és 1. évfolyam)

 7-8 éves korban: korban: tanmesék (2. évfolyam)

 8-10 éves korban: korban mítoszok, legendák (3-4. évfolyam)


6

A KÉZIKÖNYV FELÉPÍTÉSE I. Olvasóvá nevelés pszichológiája és pedagógiája óvodás korban 1. 2. 3. 4. 5.

Szövegértési képesség megalapozása az anyanyelvi nevelés eszközeivel A mese lélektani, pedagógiai hatása a kisgyermek személyiség-fejlődésére A család nevelő funkciója a kisgyermek érzelmi nevelésében Óvodai irodalmi – esztétikai nevelés Óvodából iskolába

II. Olvasóvá nevelés pszichológiája és pedagógiája kisiskolás korban 1. 2. 3.

A szövegértő kialakítása A kisiskolás érdeklődése Vélemények az olvasóvá nevelés problémaköréről: okok–érvek–ellenérvek

4.

A tudatos alapozás eredménye

2010--03 2010 03--04


7

A KÉZIKÖNYV FELÉPÍTÉSE III. Alsó tagozat könyvtárpedagógiai módszertana 1. 2. 3. 4. 5.

Előzmények Olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban Könyv- és könyvtárhasználati célok, feladatok Könyvtár-pedagógia kompetencia alapú feladatrendszere az alsó tagozaton Könyvtárhasználat tervezése az iskola makrótantervébe

Mellékletek 1. sz.: Vekerdi Iréne: Tudatos beszédhallás-fejlesztéssel az anyanyelvi műveltség emeléséért 2. sz.: Anyanyelvi fejlesztő játékok 3–7 éves gyermekeknek 3. sz.: Mesefeldolgozások a) „Mesevarázs” - a hallott mese ábrázolása (beszédértés fejlesztése) b) A beszédértés fejlesztése mesefeldolgozással 4. sz.: Ábécés könyvek olvasáspedagógiai és olvasás-pszichológiai elemzése 5. sz.: Fabulák (Mesék, tanítómesék, állatmesék) Mesék – szövegértés gyakorlásához 2010--03 2010 03--04


8

AZ ÓVODAI OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA

„Nincs nagyszerűbb dolog annál, amikor a kisgyerek issza minden egyes szavát a mesélőnek, és képzelete elindul abba a csodás világba, amit együtt teremtett meg azzal, akinek a meséjét hallgatja.” (Lázár Ervin) 2010--03 2010 03--04


9

BELSŐ BELS Ő KÉPEK „...a gyerek a tekintetét rám függeszti, de közben valahogy mögém vagy „fölém” néz, , nem engem lát , hanem azt a belső képet, ami mesehallgatás közben képződik benne, és belső moziként pörög lelki szemei előtt. Mintha ébren álmodna.” (Vekerdy Tamás)  Ilyen belső kép a gyermeki álomkép, az ábrándozás, emlékezés,

töprengés, illetve később, az olvasás során kialakuló fantáziakép.

 A belső képkészítést a pszichológia

elaborációnak nevezi. Mi, felnőttek is

belső képekben dolgozzuk fel is feszültségeinket - szorongásainkat, vágyainkat és dühünket.  Ez

a belső kép gyermeki gondolkodásának első kapaszkodója, melynek

tudatos használatával mindig össze tudja vetni a múltbéli történéseket, tapasztalatokat a jelennel és a várható jövővel. 2010--03 2010 03--04


10

SZÓKINCS ÉS SZÖVEGÉRTÉSI VIZSGÁLATOK

2010--03 2010 03--04

1.

A beszéd- és szókincs-fejlettség megfigyelése (3–7 éveseknek)

2.

Szóasszociációs és szókincsvizsgálat (3–4 éveseknek)

3.

Képolvasás (5–7 éveseknek)

4.

A beszédértés fejlesztése mesefeldolgozással (6–7 éveseknek)

5.

A relációszókincs vizsgálata (6–7 éveseknek)


11

A BESZÉDBESZÉD- ÉS SZÓKINCSFEJLETTSÉG MEGFIGYELÉSE A

képen ábrázolt esemény elmondása során a kisgyermek megnevezi a tárgyakat, személyeket és ezek összefüggéseit.  3–4 éves korban csak a képen látható tárgyakat és személyeket nevezik meg, ahol a pontos felsorolás dominál;  4–5 évesen már úgy figyelik meg ezeket a tárgyakat és személyeket, hogy elmondják a köztük lévő kapcsolatot, összefüggéseket is;  nagycsoportban már következtet a képen látottakból az előzményekre, s gondolataikat összefüggő mondatokban is ki tudják fejezni. 2010--03 2010 03--04

Eseménykép

Mit látsz a képen? (tárgyak megnevezése) Mi történik a képen? (logikai összefüggések keresése)

A kérdésekre kapott válasz alapján mérhetjük a kisgyermek beszédfejlettségi szintjét. Irodalmi Konferencia Hajdűböszörmény 12

SZÓASSZOCIÁCIÓS ÉS SZÓKINCSVIZSGÁLAT Feladatat:

A nyulacska harangocskája

Mesemondás után a gyermeknek fel kell ismerni – képek segítségével – a mesében szereplő állatokat és tárgyakat, melyeket ugyanazon a néven kell meg nevezni, mint ahogy azt a mesében hallotta.

Vizsgálat célja:

 hogy képet kapjunk a gyerekek szókincséről,  másrészt, hogy a már meglévő szókincsüket új szavakkal gazdagítsuk. A fentieket kívül mérhetjük a gyermek szóasszociációs képességét és memóriáját is. 2010--03 2010 03--04


13

A SZÓKINCS MÉRÉSE Vizsgálat: • Hoztam nektek néhány fotót. Megnézitek? • Meg tudjátok nevezni a képen látható dolgokat? (Rámutatok egy képre) • Mit láttok ezen a képen? Felismeritek? Szómagyarázat • fejsze: ezzel szokták a favágók kivágni a fát. Ismertek olyan mesét, amelyben szerepel egy favágó? (Jancsi és Juliska) • köszörűkő: ezzel szokták megélezni a fejszét. Hol találkozhatunk még hasonló szerszámmal? (Apa hasonló szerszámmal szokta megélezni otthon a késeket.) • bika: hím állat, a szarvasmarha hímje, vadon élő állat • tehén: ez az állat adja nekünk a finom tejecskét • boci: a tehén kicsinye

2010--03 2010 03--04


14

KÉPOLVASÁS 5-7 ÉVESEKNEK Instrukciók

1. „A kisvirág és a hegy” című mese fotóit látod.

2. A két kisfiú neve: Misi és

Palkó.

3. Figyeld meg a képsort, és balról jobb irányba haladva mond el:  Mit csinálnak a fiúk? (cselekvés)  Miért? (oksági összefüggések)  Mit és kiket látsz még a képeken?

(személyek, tárgyak megnevezése)

 Figyeld meg a fiúk arcát. Milyen

érzelmeket fejeznek ki? (öröm,

bánat, kíváncsiság) 2010--03 2010 03--04


15

A BESZÉDÉRTÉS FEJLESZTÉSE MESEFELDOLGOZÁSSAL (PROJEKT(PROJEKT-HÉT) Zelk Zoltán: Kecskére bízta a káposztát

2010--03 2010 03--04

A mese feldolgozása: feldolgozása: 1. A mese bemutatása, beszélgetés szómagyarázattal (üst, bogrács, rőf) 2. Mesefeldolgozás saját készítésű bábokkal 3. Mesefeldolgozás a meseélmény ábrázolásával 4. A meseszereplők bábfiguráinak elkészítése 5. A „Kecskére bízta a káposztát” c. színdarab megtekintése 6. Mesefeldolgozás dramatizálással


16

MIÉRT FONTOSAK A MESÉK? Azért, mert… 

a mese – témájában - mindig a kisgyermek saját, időszerű problémáit jelenítik meg: azzal a mesehőssel tudja azonosítja magát, aki számára mindig példaértékű.



a mesében találkozik először és ismerkedik meg a születéssel, a szerelemmel, és a halállal. Ekkor szembesül először erkölcsi és esztétikai fogalmakkal is, olyanokkal, mint a jóság, a gonoszság, a szépség és a rútság. A mesében a gyermek saját beleélő képességével átélhet olyan elvont fogalmakat, mint az igazságosság, a bátorság, a hűség vagy az elnyomó erőszak elleni gyűlölet.





A mesével fejleszthetjük a kisgyermek kreativitását és fantáziáját is. A mesehallgatás ugyanis alaposan „megdolgoztatja” képzelő-erejét, mivel nem látja el vizuális sablonokkal.

2010--03 2010 03--04


17

A MESEMONDÁS HATÁSAIRÓL 1. A mesehallgatás során során:: - gyarapszik a gyermek szókincse, és - elsajátítja a hétköznapi beszédtől eltérő irodalmi nyelvet is. 2. A mese hatékony a tanulási zavarok megelőzésére, ugyanis hallgatása során vizuális ingerek nélkül kell a gyermeknek sorban követni az eseményeket, saját képzeletét alakítva, a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorba rendezéssel, valamint a saját képzet kialakításával - fejlődik az olvasáshoz szükséges alapvető képessége is. 3. A mesemondás iránti igény kialakításával pedig megnő gyermekünk motivációja a kisiskolás kori olvasás elsajátítására és folyamatos használására. 2010--03 2010 03--04


18

AZ ÓVODA – ISKOLA ÁTMENET A nyelvi tudatosság: a) játékos kialakítása óvodában, b) majd iskolai tudatos megalapozása. Az olvasástanítás egyik legfontosabb feltétele: 1. a fonológiai tudatosság és 2. a fonématudatosság. Fonológiai tudatosságról akkor beszélünk, mikor a gyermek tudatára ébred, hogy a beszélt szavak hangokból állnak, és képes ezeket elkülöníteni. A fonématudatosság annak tudása, hogy a beszélt szavak építőkövei a fonémák, és hogy ezen építőkövek átrendezése, kicserélése más szavakat eredményez. Az óvodai tapasztalat azt mutatja, hogy maga a fonématudat 5-6 éves kor körül alakul ki. A fonématudatosságot fejlesztő óvodai játékos gyakorlatok - melyeket a könyv mellékletében találunk - hatással vannak a későbbi olvasási teljesítményre is. 2010--03 2010 03--04


19

ALAPVETŐ KOMMUNIKÁCIÓS ALAPVETŐ KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ FEJLESZTŐ JÁTÉKOK Az olvasás-írás tanulásának, és a jó helyesírás kialakulásának alapja a fejlett beszédhallás, melyet már kiscsoporttól fontos fejlesztenünk. A könyv mellékletében található fejlesztési program területei: 1.

A hallási megfigyelőképesség fejlesztése

2.

A beszédhallás fejlesztése

3.

A látási megfigyelőképesség fejlesztése

4.

Beszédesztétikai követelmények megvalósítását célzó gyakorlatok

 célja a különböző hangforrások hangjainak biztos elkülönítése.  a hangsor hangjainak pontos felismerése és azok elkülönítése.  a pontos formaészlelés és iránydifferenciálás érdekében történik.  artikulációs mozgásfogalmak, főfogalmak kialakítása.

A vázolt fejlesztési program a játékosságra, a fokozatosságra épül, ezért a sorrendiség szigorú betartását követeli. 2010--03 2010 03--04


20

A RELÁCIÓSZÓKINCS VIZSGÁLATA Óvodás korban a gyermekek már tisztában vannak általában azzal, hogy melyik a jobb, illetve a bal kezük, hol van a fönt, a lent, alatt, mellett. Nem árt azonban ellenőrizni, hogy valóban sikerült-e elsajátítani, hiszen ezen ismeretek hiánya az iskolában nagyon sok probléma okozója lehet. Az ellenőrzés legjobb módja a „Mesevarázs” tanulásjáték, melynek segítségével játékos formában kaphatunk képet a gyermekek relációs szókincséről.

2010--03 2010 03--04

A módszer a verbális észlelést köti össze olyan vizuális tevékenységgel, melynek segítségével hatékonyan fejleszthetjük a gyermekek:  térbeli észlelését, szókincsét,  figyelmét és emlékezetét, valamint  alkotó képzeletét.


21

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, az Üveghegyen innen, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy óriás fa.

Ez olyan óriás volt, hogy majdnem lelóg a lapról. 

A fa alatt balról is, jobbról is sok füvecske nőtt. 

rajz rajz (Szempontadás a bal és jobb irányhoz.)

A fa fölött kisütött a napocska. Pont a fa legteteje fölött! Tudjátok, miért érdekes ez? Mert előtte eltakarták a napocskát az esőfelhők. Most is ott kukucskál a napocska mellett balról is 2 esőfelhő, meg jobbról is 2 esőfelhő.  rajz Alig várják, hogy megint eltakarhassák a Napocskát. A fa törzsén hangyák másznak. Tudjátok-e mennyi? Eggyel több mint a felhők száma.  rajz (Szükség esetén vagy megerősítésként közös számolást végzünk, ujjaink segítségével.) 2010--03 2010 03--04


22

A fa lombkoronáján egy madárfészek van.



rajz

Madártojás is van benne. Tudjátok-e mennyi? Eggyel kevesebb, mint a felhők száma.



rajz (Ha kell, megint közösen kiszámoljuk ujjaink segítségével, megbeszélve, hogy • ha több, mit kell csinálni az ujjainkkal, • mit kell csinálni, ha kevesebb?)

Madárpapa és madármama is megérkezik a fészek közelébe.

rajz

Madárpapa a fa baloldalán repül és kalap van a fején.



Madármama a fa jobb oldalán repül.

 rajz

2010--03 2010 03--04


23

Mi legyen a fején? Kendő, vagy szalag? 

rajz (a gyermekek választása alapján) (A madár rajznál, ha a gyermek segítséget kér, levegőbe rajzo-lással, verbális alátámasztással segítjük. A térbeli tájékozódást sík téren, bal– jobb tevékenység közben természetes módon fejlesszük.)

Baloldalon dobog a szívünk. Most megkeressük a lap baloldalát. Rajzolunk oda is egy szívet.

2010--03 2010 03--04


24

ÖNÁLLÓ TÖRTÉNETMONDÁS KÉPSOROZATRÓL

„Egy nap Marika kiment a tyúkokhoz tojást keresni. Fölment a létrán, és

meglátott valami csillogó-villogót. Látta, hogy az bizony egy aranytojás. Marika kivette a tyúk alól, bevitte a szobájába, hogy alaposabban megnézze. Aztán a ládája elé tette, később pedig megmutatta az egyik tyúknak, amelyik épp tojásokat költött. Gondolta Marika, hogy beteszi a tyúk alá a többi közé, hátha ebből is kikel valami. Pár nap múlva kikelt 7 pelyhes csibe. Egymás után mentek, a tyúkanyót követték. A sor végén egy érdekes, hatlábú aranycsibe ballagott. A tyúkanyó befogadta családjába és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” 2010--03 2010 03--04


25

OLVASÓVÁ NEVELÉS AZ ANYANYELVI ÓRÁKON

„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul a saját lelkében olvasni.” (Bruno Bettelheim)

2010--03 2010 03--04


26

A NYELVI TUDATOSSÁG MEGALAPOZÁSA AZ ELŐ ELŐKÉSZÍT KÉSZÍTŐ Ő ID IDŐ ŐSZAKBAN Olvasáshoz – íráshoz szükséges részképességek folyamatábrája (Steklács János)

2010--03 2010 03--04

Nagy József, 1998:

„Az eredményes olvasás– írás elsajátítása érdekében (mert a magyar nyelv fonetikus írást használ) nélkülözhetetlen a hangzódifferenciálás, azaz a beszédhangoknak megfelelő betű (betűkombinációk) kifogástalan elsajátítása.”


27

A KÉPOLVASÁS MÓDSZERE AZ ELŐ EL ŐKÉSZÍT KÉSZÍTŐ Ő ID IDŐ ŐSZAKBAN A kérdések sorrendje:  

  

Kit és mit látunk a képen? (főnevek), Mit csinálnak? (igék), Hol történik mindez? (a hely megállapítása), Milyenek a szereplők? (melléknevek gyűjtése), Miért történik mindez? (kérdezés az okokra)

Tehát megnézzük, hogy ki, hol, mit csinál, utána elmondjuk (metakognició). A képolvasás menete:  spontán reakció meghallgatása,  az irányított kérdések, és  az összefoglaló mondatok elmondása. 2010--03 2010 03--04


28

MI TESZI A SZÖVEGET KÖNNYEN ÉS NEHEZEN OLVASHATÓVÁ? Steklács János szerint: 1.

Háttértudásunk a tartalomról, a szerkezetről és a szerzőről.

2.

A szöveg mérete, tulajdonságai, képei.

3.

Vajon szeretjük-e az ilyen típusú szövegeket?

4.

Érdeklődünk-e a szövegben leírtak iránt?

5.

Folyik-e előzetes beszélgetés a szövegről az olvasás előtt?

6.

Megértjük-e az ismeretlen szavakat, meg tudjuk-e találni azok jelentését?

2010--03 2010 03--04


29

A KISISKOLÁS IRODALMI ÉRDEKLŐ ÉRDEKLŐDÉSE  



Az első osztályos gyermekhez elsősorban a tündérmesék állnak közel, mert ezek közvetítik számára a legalapvetőbb értékeket. Második osztályban már az állatmesék érdeklik, melyek erkölcsi igazság szemléltetésére szolgálnak. Nagyon sokat tanul meg a kisiskolás az emberről, az emberi kapcsolatokról (fabulák, Móricz Zsigmond állatmeséi). 8–10 éves korban kezdődik el az igazi irodalmi érdeklődés, amikor a – a mesék helyett – igaz történeteket kedvelik. Életkori sajátossága, hogy olvasmányai olyasmiről szóljanak, ami megtörtént, de mégis rendkívüli.

A személyes célú olvasás és szövegértés közvetlenül kapcsolatba áll az olvasás céljával, azzal, hogy kedvtelésből vagy tanulási céllal olvasunk. Ezért két olvasási célt különböztethetünk meg: a) élményszerző olvasást (szépirodalmi művek), b) információszerző olvasást (ismeretterjesztő művek). 2010--03 2010 03--04


30

ÉLMÉNYSZERZŐ IRODALOM Olvasásakor a gyermek egy elképzelt szituációnak lesz részese, melyben új jellemekkel, érzelmekkel és helyzetekkel ismerkedhet meg.

A szöveg feldolgozásához, megértését ellenőrző kérdések:  Hol játszódik a történet?  Ki szerepel benne?  Mi a probléma?  Hogy oldódik meg? 2010--03 2010 03--04

INFORMÁCIÓSZERZŐ (ismeretszerző) IRODALOM Olvasásakor azzal a valós világgal találkozik, melynek ő maga is része.

Ellenőrző kérdések:  Mit tudtál eddig a témáról? (háttértudás, a már megszerzett ismeretek)  Mire vagy még kíváncsi? (további keresés)  További keresés során még mit tudtál meg? (új információ)


31

A CDCD-MELLÉKLET FELÉPÍTÉSE

2010--03 2010 03--04


32

CD--MÓDSZERTÁR CD A CD-MÓDSZERTÁR dokumentumai – a kézikönyv anyagára épülve - a hatékony gyakorlati segítséget nyújt az óvodás és kisiskolás korosztály olvasóvá neveléséhez. A MÓDSZERTÁR két funkciót tölt be:  egyrészt egy önálló menürendszerben működő digitális módszertani segédkönyv (szülőknek, óvoda-pedagógusoknak, tanítóknak és könyvtárostanároknak),

 másrészt egy olyan szöveggyűjtemény, amely az életkori szakaszok személyiségfejlődését figyelembe véve, az olvasásra neveléshez szükséges gyermekirodalmat (mondóka–vers–mesék [ népmese, mű- és tanmese] és történelmi elbeszélés) tartalmazza. Azért digitális formátumban került kiadásra - az internetes, azonnali elérhetőségen kívül -, mert így a különböző dokumentumok - a fejlesztési területekhez tartozó segédanyagok, tervdokumentációk és a fotótár - külön-külön elérhetőek nyomtatható verzióban is, segítve ezzel a gyakorlati nevelőmunkát. 2010--03 2010 03--04


33

2010--03 2010 03--04


34

ÓVODÁSOK FEJLESZTÉSE Az Óvodások fejlesztése az iskolai felkészítéshez ad módszertani támpontokat az anyanyelvi- és szókincsbővítés területén. 1. A Gestalt-látás (mozgásos játékok) 2. Szókincsfejlesztési mappa (atlétika,

gyümölcsök, labdajátékok, vadonélő állatok, munkagépek, színek)

hangszerek,

3. Kedvenc meséim - egyrészt 119 népi és 6 olyan mondókát tartalmaz, melyek alkalmasak a részképességek fejlesztéséhez is. Másrészt évszakonként elbeszéléseket, műmeséket és verseket, szám szerint: 10 verses mesét, 6 őszi mesét, 66 őszi mondókát és verset, 10 téli mesét, 44 téli verset, 8 tavaszi mesét, és 22 tavaszi verset. 4. Mesefotók mappa (mesehívó-képek) 5. Képolvasás (állatok hangversenye, állatóvoda, házi állatok, játszótéren, kirándulás, a konyhában, közlekedés, a lakás, a piac, vadonélő állatok)

6. Iskolaérettségi feladatlapok

2010--03 2010 03--04


35

A SZÖVEGGYŰ SZÖVEGGYŰJTEMÉNY TARTALMA A Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény dokumentumai kínálatában igyekeztem olyan válogatást adni, mely megfelel a 3–10 éves gyermekek irodalmi érdeklődésének. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Szutyejev: Vidám mesék Arany László: Magyar népmesék Móricz Zsigmond: Állatmesék Tanulságos mesék (Bernáth Zsolt - MEK) Mesék könyve (Szénási Miklós - MEK) Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) gyermekirodalma (kötetenként) MEK gyermekirodalmának tárgyszavas mutatója (szerző és cím szerint) Magyar népmesék tanórai felolvasásra Magyar mese és mondavilág Benedek Elek tollából Grimm legszebb meséi Móra Ferenc: Titulász bankója (történelmi elbeszélések) Könyvtári Kisokos – könyvtári fogalmak kisszótár Az információ fejlődése (írás–könyv–könyvtártörténet szöveggyűjtemény szinkrontáblázattal)

2010--03 2010 03--04


36

OLVASÓVÁ NEVELÉS TANÓRÁN

„Akkor is szükség van a felolvasásra, ha már tud a gyerek olvasni, hiszen a művet mindig ketten alkotják: az író, aki írta és az olvasó, aki olvassa. A tanító „alkotása” minta, segítség lehet a mű befogadásában. Ily módon biztosan több olvasó kis tanítványunk lesz.”

(Adamikné ) 2010--03 2010 03--04


37

AZ IRODALOM MEGSZERETTETÉSÉRŐ MEGSZERETTETÉSÉRŐL Az alsós nevelő személyes példamutatásával a gyerekek látják, hogy a tanítójuk „használja” a könyvet:  óra előtt az asztalára kikészíti,  a tanítás során bemutatja,  beszél a tananyaghoz kapcsolódó olvasnivalóról,  felolvas belőle részleteket, felkeltve ezzel a gyerekek kíváncsiságát. Ebben az életkorban a kíváncsiság jelentős motiváló erő.  Ezért hatásos, ha a tanító mindig az osztálykönyvtár polcáról veszi le a kötetet, mert így a gyerekek azt is látják, hogy miért van szükség könyvtárra.  Fontos, hogy a gyerekek tanítójukat könyvvel a kezében lássák, s beszéljen jelenlegi vagy gyermekkori kedvenc olvasmányairól (olvasmányélmény átadása).  Az órai felolvasásnak végső a célja, hogy felkeltse gyermekek kíváncsiságát és érdeklődését az eredeti könyvekre, s a felolvasott részletekkel ráirányítsa figyelmüket a könyvtárhasználatra. 2010--03 2010 03--04


38

A TANÍTÓ SZEREPE A tanító szerepe tehát kulcsfontosságú, mert irányítja és fejleszti a gyerekek irodalmi ízlését, érdeklődését. Az órai felolvasásnál ezért mindig törekedni kell: 

a gyermekek figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására, valamint



a felolvasás utáni kötetlen beszélgetés megtartására. CSAK AKKOR ÉRJÜK EL A KÍVÁNT CÉLT, HA A FELOLVASÁST MINDIG MEGBESZÉLÉS KÖVETI!

Kardos László szavaival: „Ha a gyermeket egyáltalán meg lehet tanítani olvasni, csak így lehet: közös olvasással és utána lelkesült megbeszéléssel.” megbeszéléssel.” 2010--03 2010 03--04


39

„A gyermekolvasó pedig a jövő olvasója.. Bizony befellegzett annak az irodalomnak, amelyik a saját olvasótáborát elfelejti felnevelni. Nem évült el, amit Benedek Elek réges-rég a lelkünkre kötött: Miként a házat, úgy a kultúrát is alulról kell elkezdeni építeni. A gyermekkultúránál!” (Komáromi Gabriella)

Köszönöm a figyelmet! 2010--03 2010 03--04

Weblap: Irodalmi http://olvasovanevels.gportal.hu Konferencia Hajdűböszörmény

40

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

Recommend Documents