FÖLDTA NI KÖZLÖNY KÖTET.
XLI,
1911,
MÁRCIUS-ÁPRILIS.
FÜZET.
:i-4.
HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRÖL ÉS A F<)LDIGÍZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRÖL. A Magyarhoni
Földtani
Társulat
1911.
hó
évi február
közgylésének
8.
elnöki megnyitó eladása.
Tartotta
Dr. Sc^hafaezik Feeenc.
:
Bevezetés.
—
Társulali ügyek.
közgylés
Tisztelt
A mai uapon
egy éve auuak, hogy a Magyarhoni Földtani Társuközgylésének határozata engemet az elnöki székbe emelt. Egy soha nem vái-t kitüntetés ért ezzel engem, mert arról a diszes helyrl van szó, melyet — nem említve a hála az Égnek még életben lévket, lat
—
valamikor Kvbinyi Feeenc, Szabó József és Böckh János elhunyt jeleseink foglaltak volt kellett
el.
Nagy aggódva engedtem biztosan
társulatunkat olyan kii:)róbált
rült
e
szózatnak, mert
hivó
attól
tartanom, vájjon fog e nekem, a társulat közkatonájának sikerülni
volt
elbbre
vezetni és
vinni,
mint ahogy azt
elnökeinktl már megszoktuk. És úgy érzem, aligha sikest habozás nélkül kijelenthetem,
volna e bizalomnak megfelelnem,
hogyha az igen
hogy talán sehogysem,
tiszttársakat nem
választmányt nem
bízott volna
meg
közgylés oly derék
tisztelt
rendelt volna mellém és
oly kötességtudó
az ügyek
Adminisztratív szempontból különösen Papp Károly
legfbb dr.
zatát ós tagjaink létszámát
társulatunk
alaptkéjét
hogy SzoNTAGH Tamás
emelte,
st
gyarapította.
is
fáradhatatlan
titkár tett ki
I.
magáért, amennyiben példás ügybuzgosággal tár.sulatunk
intézésével.
eladási soro-
utánjárással
Örömmel jelenthetem
még
továbbá,
másodelnökünk kipróbált vezetésével választmányunk egy hattagú bizottságot küldött ki, amely a geológiai szava k h e 1 y e s írása ügyének rendezését magára vállalta. Nagy feladat ez, mélyen tisztelt közgylés, mely ismételt tanácskozások révén, elbb szkebb körben, majd azután szélesebb fórum eltt lesz dr.
m-
csak
megvalósítható.
mint pedig az igen Társulatunk
Fogadják mindezekért
tisztelt
elmúlt
választmány
évi
Földtani Közlöny. XLI. kut. 1911.
is
igen
tisztelt
tiszttársaim,
legjobb kartársi köszönetemet.
kimagaslóbb mozzanataira
áttérve, ^^
min-
230
D!
denekeltt
SCHAFARZIK FERENC
szinte szomorodással tudatom, hogy nemes
pártfogónkat, h g. Eszteeházy Miklós dr. úrOFméltóságát mély családi gyász érte szeretett hitvese, született gróf Cziráky Margit és még zsenge korban lév gyermekeinek pótolhatatlan anyj a korai elhalálozása által. Egyúttal szives tudomására
hozom
hogy a Magyar-
a tisztelt közgylésnek,
Hercegségének távirati úton fehoni Földtani Társulat mély részvétét jeztem ki és felhívom egyszersmind a jelenlevket: hogy adjunk gyászunk-
nak most
is
kifejezést
!
(mire az elnök
egybegyltek feláUanak).
és az
Örömmel említem továbbá, hogy a múlt évi közgylésünk nagy érdem volt elnökünket: dr. Koch Antal egyetemi tanár urat egyhangúlag tiszteleti tagjai közé választotta. A díszoklevelet nyomban a közgylésen át is adhattuk dr. Koch A. tanár úrnak, ünnepelt szaktársunknak, aki ez alkalommá] fogadta, hogy honi Földtani Társulatot céljai elérésében is örömest támogatni fogja.
Mély köszönetemet fejezem
ki
ezután e
a
Magyar-
a
jövben
közgylés alkalmából
is
és közoktatásügyi miniszföldmívelésügyi miniszter é s Lukács László dr. magyar kir. pénzügyi miniszter urak amely tudoÖ Excellenciáinak, azért hogy társulatunkat,
Zichy .János grófm. kir. vallás kir. t e r, Sekényi Béla gróf m.
—
mányos
és gyakorlati
geológiai
egyaránt
kérdésekkel
foglalkozik,
—
ismételve állami segélyben részesítették. g. Eszteeházy Miklós d r. hagyományos kegyességeért, amely-
Hálás köszönetünket fejezem ki továbbá h
úr Ö Fniéltóságánali
azért a
pártfogói adományának kiutalványozásával társulatunktudományos törekvéseit az elmúlt évben is támogatta. lyel
FjS
végre meleg
köszönetünket
tolmácsolom
S.
Semsey Andoe dr.
úrnak, a Magyarhoni Földtani Társulat tisztele ti tagja és baráti jóakarójának, amiért társulatunk kiadványainak terjedelmesebb
és
díszesebb
megjelentetését
pénzadományokkal lehetvé
ízben
több
tetemesebb
tette. I.
Tudományos és
bel- és külföldi
kongresszusokban való és
gylésekben
résztvétel,
—
Magyarország vasérckészletéröl.
Társulatunknak az elmúlt évben meghivatás útján többször alkalma volt kül- és belföldi intézetekkel és társaságokkal érintkezésbe léphetni.
Június havában (18
— 23.) Düsseldorfban
ült
össze
az
V.
nem-
zetközi bányászati, kohászati, alkalmazott mechanikai és gyakorlati geológiai kongresszus. Ezen rendkívül látoga-
HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRÖL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRÖL. 231 Összejövetelen
tott
mintegy
17G2
körökbl hazánkból
geológus
is
szakember
vett
többen voltak
részt.
Bányász
és
hivatalosan pedig
tagjai,
Földtani Intézet igazgatója, választmányi tagtársunk volt szíves a Magyarhoni Földtani Társulatot is képviselni. A kongresszus lefolyásáLóczY Lajos d
ról
és
r.
m.
úr, a
k
i r.
tanulságairól Lóozy L. közlönyünk hasábjain
tagtársunk ezen
ket és fogadja igen tisztelt
értesített
bennün-
ténykedéséért
szíves
a
tár-
sulat legszintébb köszönetét.
Meghívást kaptunk még a Magyar Orvosok és Természettudósok Egyesületétl, amely 1910. évi vándorgylését augusztus 20 — 26-án Miskolczon tartotta és végre a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettl, amelynek évi közgylését Budapestre hívták volt egybe szeptember 18— 19-ére. A két utóbbi
alkalommal én a gyléseken. Ezeknél
magam adtam
még fokozottabb
át társulatunk
üdvözletét és vettem részt
figyelemmel kísértük azonban a XI. stock-
holminemzetközi geológiai kongresszus
lefolyását,
ame-
módon ugyancsak Lóczy Lajos d r. igen tiszúr volt szíves társulatunkat képviselni. Kapcsolatos volt ezen kongresszussal még a II. A g r olyen köszönetre méltó
telt
választmányi tagtárs
geológíai konferencia I.-nek volt a folytatása.
választmányi
is, amely az 1908-bau Budapesten tartott Ezen konferencián társulatunkat Tkeixz Pétee
tagtárs úr képviselte.
Összesen 17 tagtársunk vett aktív részt a kongresszus tanácskozásaiban
a kongresszus általános lefolyásáról
s
bennünket szeptember
egy
külön
— októberi
Hálára
cikk
füzetben jutott
kötelezték
Di".
Lóczy Lajos volt szíves amely a múlt évi
alakjában tájékoztatni, t.
tá)-sulatunkat
tagtársaink kezeihez.
továbbá
Tbeitz
László
Pétee,
Maeos Imee igen tisztelt tagtársaink, hogy ismertet elelbbiek agrogeológiai ii-ányúakkal, utóbbi pedig a Si^itzbergen-szigetekre tett kirándulásáról, szi szaküléseinket megélénkítették. Gábok
dr.
adásaikkal,
A
és
—
stockholmi geológiai
különösen kett merült
fel,
kongresszus elé terjesztett
mely
széles
körökben
keltett
kérdések
közül
érdekldést. Ezek
klíma változása az utolsó elglecsere se d é s után, másika a földkerekség vasé re készlete és annak eloszegyike a
lása. Az elbbivel majd csak a kongresszusi kiadványokból fogunk tüzetesebben megismerkedhetni, az utóbbiról azonban
már eddig
is sze-
amennyiben ennek anyaga egy hatalmas nagy munka alakjában már készen Idnyomatva került a kongresszus asztalára. Címe The Iron Ore Resources of the World két negyedrét kötet 22 táblával, 142 ábrával és egy 43 fólió térképlapot tartalmazó rezhettünk
tudomást,
atlasszal.
16*
Feltárt érc
270
234
SCHAFARZIK FERENC
D!
termeléséuek évi mennyiségét, ami
nagy nemzeti kincsük idöelötti kívánja venni. Németország, Középeurópának ezen
csökkentésének elejét
által
leghatalmasabb vasproducens országa pedig szintén fontolóra veszi ezeket az újabb alakulásokat, melyeket a stockholmi kongresszus riadója vont. Németország vas- és acélipara az utóbbi 40 év alatt lendült fel, hogy ma e téren messzire megelzi Anghát, hatalmasan olyan amely régebben a világversenyben az els helyet foglalta el.
maga után
í869-ben vaaern
vas
Anglia
Egyesült-Államok
Anglia Egyesült-Államok
Németország
Németország
Franciaország
Franciaország
Franciaország
Egyesült-Államok
Anglia
aeél
Németország
1909-ben acél
vasérc
Egyesült-Államok
Egyesült-Államok
Egyesült-Államok
Németország
Németország
Németország
Anglia
Anglia
Franciaország
Franciaország
Anglia Franciaország
Németország ércfelszivó képessége nöttön magához vonzza tálja
még
a spanyol és a svéd
a francia
minette
titot
és
a
pörkölt
magas százalékú
Ausztriára
és
szideriteket,
a
legkifogástalanabbak és ez az
amelyeknek
földolgozása
és
mindenféleképen
szépe s-g ömöri szideritjeinket vendetes,
ha valamely iparág
is.
Ha már
nunk minden egyáltalán
efféle
nem
elszállíttassanak.
a
tartják
a
kitn
általában igen ör-
fellendítése céljából a külföldi
bennünket, úgy mégis a jelen esetben különös
tevékeny-
Svédországra,
szemmel
magyar ércelöfordulásainkat, nevezetesen
magne-
jövedelme-
és kereskedelmi
Spanyolországra, Franciaországra,
módon
kiváló
st impor-
csak lehet, szivesen veszik a jó külföldi
zbb. Németország expanzív bányagazdasági sége kiterjed Afrikára,
érceket,
és
Németországnak igen sok vas-
is.
nem mindig
érce van ugyan, de ezek
oka annak, hogy amíg
érceket
n
tke
felkeres
óvatossággal kell fogad-
nehogy érceink, amelyeknek bvében egyszeren csak kifejtessenek és minden az ország határán kiszállí-
vállalkozást,
vagyunk,
Mert
a
földbl
vaggon vasérc megrövidíti vasbányászatunk amúgy sem hosszúnak ígérkez életét és népünknek
tott
kereseti forrását. Ha
bizonyos relációkban talán teljesen
meg nem
akasztható a vasbánya-termékek kivitele, úgy az arra hivatott köröknek legalább azt az álláspontot kellene érvényre juttatni, hogy vasércünk is
HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRÖL ÉS A FÖLDIGÁZEÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSBIEL. 235
ne nyers, vagy esetleg csak pörkölt érc alakjában, hanem legalább nyersvas formájában lépje át az ország határát. Es ebbl a
egyértelmséggel üdvözöljük a magyar kohászati testvér egyesületet és helyeseljük ezidei közgylésének ama határozatát, amely szerint a kormány figyelme a hazai vas bányászat és vasipar érdekében a magyar vasérekivitel megszorítására, illetve helyes szabályozására felhívassák.
mi
szempontból
bányászati
teljes
és
II.
Az Erdélyi Medence földigáz kincse^
amely az utóbb lefolyt évben nemcsak a szaknagyközönség intelhgenciáját is élénken foglalkoztatta, a Kolozs megyében megfúrt föld igáz. Idestova már két éve annak, hogy a Kissár máson 30^^ méter mélységben megfúrt
Egy másik
hanem
köröket,
dolog,
a
gázforrás híre mihozzánk eljutott. Ezen párját ritkító felfedezés mély fúrással k á s ó k e r e s é s r e serkent magyar g e o
1
1 i
a ó-
köszönhet.
Geológus körökben már évtizedek óta az az általános vélemény vert gyökeret, hogy az Erdélyi Medencéelforduló konyhasón kívül meg kell hogy legyenek azok a ben, termékek is, amelyek másutt és különösen a Kárpátok küls kisér
g u s-g
é
niu
s z
n ak
srn
ívén a sóval együtt szoktak feliéimi. Egyesek a számos konyhasós forrás
pompás medence körülzártsága alapján kálimások pedig kisebb-nagyobb véleménykülönbséggel a sok helyütt felbuggyanó éghet gázokból a p e t r o e ii m jelenlétét is valószínnek tartják. Elhunyt és él tagtársaink már elég tekintélyes számban vizsgálgatták az Erdélyi Medence földjét, párhuzamba állítva az ott észlelteket a közeh Románia, Galícia, st még Németország egynémely vidékének viszonyaival is. De jártak e területeken ismételve külföldi szaktársak is, akik az Erdélyi Medence méhében rejl
KCl
tartalma, valamint e
sókra
következtetnek,
1
kincsekre
vonatkozólag
szintén
egyik
vagy másik irányban bíztatóan
nyilatkoztak. Különösen a káli só lehetséges elfordulásának kérdése volt az, mely az elz kormány miniszterelnöke és pénzügyNagy méltóságának miniszterének, dr. Wekeele Sándoe úr
figyelmét
oly
annyira
megragadta,
egyetemi tanár úr mélyen és
hogy Lóczy Lajos
szak nyílott kír.
dr.,
Medence bányászati történetében
meg. Mert a
még 1870-ben
pén eddig még egyáltalán
nem
líj
kor-
annak közeels pontjait Lóczy
fúrás Erdélyben, kivált
tortént.
egj'
ugyancsak a folytán történt 700 méteres
a Zsily-völgyl)en
pénzügyminisztérium intézkedése
mélyfúrástól eltekintve, bányászati
akkoriban
magáévá tette Ezzel a nagy horderej
tagtársunk tervezetét
Erdélyben a fúrással való kutatást elrendelte.
elhatározással az Erdélyi
m.
tisztelt
A
fúrás
K
236
Lajos felülbirálásával igen
SCHAFAHZIK FERENC
és érdemes I. titkárunk hogy Nagj'sármáson G27 méterig, majd Kissármásou a Bolygóréten 30::2 m-ig, azután ismét Nagysármáson, egyik mellékvölgybeu 485'95 m-ig hajtottak le kálisóra fúrásokat, de sajnosán eredménytelenül, mert a három els fúrást technikai okokból és fúrási balesetekbl kifolyólag még a kell mélységek elérése eltt be kellett szüntetni. A harmadik fúrás közelében telepített III. A) jel negyedik fúrással ez id szerint pedig már 580 m mélységet
Papp Iíáeoly
értek
el,
tagtársunk
tisztelt
dr. jelölte volt ki.
Igj' történt,
de ezzel a fúrás befejezve
— 1000
még
nincsen, mivel ezen a jjonton
A Mezségen való mély fúrásnak ugyanis sok akadálya van, mert a mezségi rétegcsoport lágy, gyúrható, szappanosan síkos, könnyen összenj'omódó agyagrétegein, majd ismét váratlanul egy-egy közbetelepedett éles homokból, vagy homokkbl álló kemény padon át függleges irányban lejutni, a fúróeszközök gyors kopása és a fúrólyuk gyakori elferdülése miatt majdnem lehetetlen. Ezen fúrások mélyesztése közben esett meg, hogy Kissármáson a II. számú fúrólyukból már 120 méterben ers, legalább 800
m-ig akarnak
lejutni.
lejebb azután még jobban növeked gázmennyiségekre akadtak, amelyeknek rohamos feltódulása 302 m mélységben minden további
lehatolást meghiúsított.
Amikor
erre a fúrót a
279
mm
átmérj csbl kihúzták, mindenkinek ámulatára egyre tartott a bséges gázömlés. Kezdetben rövidesen elmúló természetnek gondolták, de a csodálkozás
nttön ntt, mikor
a gázkút heteken,
st
hó-
ervel naponta nem k e v e.sebb, mint 900,000 köbméter metán gázt szolgáltatott. ami körülbelül 20,000 lóernek felel meg. Ekkor komolyan vették a dolgot s a m. kir. pénzügyminisztérium örök áron meg is napokon keresztül változatlan 1
vette azt a telket, amelyen a fúrás eszközöltetett. St az elmúlt év szén a magyar törvényhozás állami monopóliummá tette nemcsak az országban még felkutatandó kálisót és petróleumot, hanem egyúttal a földigázt is. Idközben a m. kir. pénzügyminiszté-
mszaki
rium egy
földigáz
bizottságot küldött
ki
Amerikába
a
felhasználásának tanulmányozása végett.
Pensylvániában ugyanis az ottani gázkutak már évtizedek óta adják a melyet a csövekben száz meg száz kilométerre elvezetve, külön-
gázt,
böz
föl. E bizottság jelentése és selmeci líányászati fiskolai
ipari és háztartási célokra használnak
különösen Heeemann Miksa
tanárnak
új',
magyar bányászati és kohászati társulat ez idei közgylésén tartott eladása kimeríten tájékoztatta a szakközönséget a metángáz miként való felhasználhatóságáról.' A kincstár azonban *
Mérnök-
V.
ö.
a
Herrmann Miksa
és Építész-Egylet
:
A
földgáz termelése, vezetése és értékesítése. Magy.
Közlönye
l'.HI.
évfolyam 6
—
7.
sz.
HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRL ÉS A FüLWliÁZRÜL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRÖL. 237
ennyiben nem állaiíodott meg, hanem még egy lépéssel tovább ment. Lukács László m. kir. iicnzügyminiszter úr ugyanis melegen pártolta és felkarolta Lóczy Lajos dr. földtani intézeti igazgató és Mály Sándor m. kir. miniszteri tanácsos és osztályvezet urak abbeli javaslatát, miszerint az egész Erdélyi Medence geológ iailag rendszeresen megvizsgálandó, aminek következtében az elmúlt sszel bányászati dr. BöcKH Hugó f b á n y a t a n á c s o s és s e 1 m e c fiskolai tanár úr, igen tisztelt tagtársunk vezetése alatt a kutai
tás különösen a
medence
keleti
meg
tényleg
felében
is
indult.
Böckh
Hugó dr. fáradozása már eddig is szép eredménnyel járt, amennyilien a sokfelé fellép természetes gázemanációt tektonikai vonalakhoz kötöttnek ismerhette fel. Munkáját még ezentúl is folj-tatja, st az ügy érdeke megkívánná, hogy az eddigi lelkes munkások mint
iában maradjanak,
mei-t folytonosan
tartó
kon alapuló tanácsadás nélkül nem képzelhet
el
geológiai
vizsgálato-
a kálisó és a bitumenek
bonyolódott kérdéseiben a biztos intézkedés lehetsége.
Az ható
ei-délyi
volt, a
t
gáznak a hírére megmozdult, amint az elre várvállvetve bel- és külföldi bankok és pénzcsopoitok
földi
ök e
is és
készek az erdélyi földígáz kihasználásának koncesszióját átvenni, de úgy látszik, hogy az egyezség megkötéséhez elbb még több helyen való fúrással a
a
ezáltal
hogy
gáznak általánosabb elfordulását óhajtják bizonyítani, szerzdéseket szélesebb alapon
Marosorbón
1.500
'2000
lehessen
megkötni.
hogy
Amellett,
m-re készül a kincstár fleg a kálisó
szempontjából egy fúrólyukat mélyeszteni, még egész sora a csekélyebb,
mintegy
300
m
mélység fúrásoknak
is
van tervbe véve, még pedig
Marosugra, Marosszentgyörgy, M a r s V é c 8 (Szászrégen mellett), S z Benedek, S z Mártó n, M e d g y e s, Nagylak, M a r o s g o m b á Y e r e s m a r és S a ó udvarhely községek határában. E fúrások végrehajtására az állam két nagyobb HOO méterig leszolgáló és 5 kisebb 300 méterig alkalmas
kizárólag
gázra,
földi
ú.
m.
t.
t.
s,
t
j
-
míg az orbói mélj" fúrást egy furóvállalat tehát, hogy egy széles alapra fektetett kutatási akcióról vau szó, amelyhez minden magyar geológusnak legszebb reményei hozzáfzdnek. Ámde mozognak már a tervez mérnökök is, fontolóra véve, vájjon hogj'an lehetne ezen természetadta kincset legjobban és legcélszerbben értékesíteni. Három magyar mérnök, névszerint Bánki Donáth, Zielinski Szilárd dr. urak, kir. .József-megyetemi tanárok és ToLNAY Kornél úr, mérnök és r. t. igazgató nem kisebb gondofúró garnitúrát szerzett be, által
készítteti
latot
vetettek
Látnivaló
el.
föl,
vezettessék
saimási gáz Budapestre felfvárosban értékesíttessék. A sármási metán hivatva
minthogy
és a
a
á38
SCHAFARZIK FERENC
l>'
kszénbl
volna ugj'anis a pesti gázgyárak
aminek megvalósítása esetén sok
lyettesíteni,
hozatala tisztelt
elállított -világító
meg volna
porosz
gázát he-
kszénnek
a
be-
takarítható. Messze vezetne, ha Bánki Donáth, igen
kartársam szakvéleményét részletesen ismertetni akarnám,
hanem
hogy Budapesten 1911-ben a napi gázszükséglet 300,000 köbméter. Egy 450 m hosszú és :2G0 mm bels átmérj csvezetéken 1) kompresszor állomással az ennek megfelel évi l87-.j millió köbméter gáz akadály nélkül felnyomható. Az összes befektetés -l'S millió koronába kerülne, amely összeg a fillérrel véve alapul (holott a mai gázár gáz eladási arát Budapesten engedelmével
szives
röviden
csak
sorolom
azt
fel,
•")
kb.
17
már
fillér),
hanem azon
felül
elzetes számítás
nemcsak hogy
10 év alatt
évenként
még
is bizonyítja,
teljesen
osztalékot
szép
is
visszatérülne,
hozna.
Már ezen
hogy a gáznak Budapestre való fölhoza-
nem tekinthet immár valami fantazmának, hanem ellenkezleg egy megvalósításra nagyon is méltó eszmének. Még
tala
csak
abban a tekintetben
körök
kivannak a technikus
vájjon a kissármási gázkiít esete sjjoradikusnak veend-e.
felvilágosítást,
avagy remél-
het hogy más pontokon hasonló módon lesz feltárható e gáz. Erre a feleletet az eddig mködött kutató bizottság okvetlenül a lehet legpontosabban fogja megadhatni ennek mi elébe nem vághatunk és ;
alapján kívánom megelbbi rentalnlitásszámitás megkövetelte 10 év az erdélyi
csak egész általánosságban saját tapasztalataim
hogy medence összes gázterületei az
jegyezni,
bven ennek Az
még
érintett
által
nemcsak ennyi idre, hanem is biztosítottnak vehet.
több szrösé re
nagyszabású terv beteljesedése azonban elreláthatólag elzetes tárgya-
jó ideig fog elhúzódni, részint az elmaradhatatlan
lások miatt, részint pedig azért, mivel mégis csak egy hosszú vonalnak
mszaki berendezésérl van továbbra
is
szó.
kárba ne vesszen, a
hogy a kiöml gáz lokális szükségleteit
Addig azonban,
Mezség
lehetne kielégíteni és mindenekeltt gyors elhatározással egy modern sálét rom gyárat kellene felállítani, ha csak egyelre kisérletképen is. Ennek nagy horderejét itt külön hangoztatnom fölösleges. A salétromnak levegbl való gyártása az energia olcsóságán fordul meg. Norvégiában és Tirolban a vízesések energiájának felhasználásával gyártják a salétromot, nekünk pedig rendelkezésünkre áll a földbl szabadon kiöml gáz. Az erdélyi metán gáztermelésnél mindig fognak maradni olyan feleslegek, amelyek habár közvetve, talán mégis csak elég olcsón szolgáltatnák a salétrom-gyártáshoz szükséges energiát.
Bocsánatot kérek, igen
tisztelt
hogyha az erdélyi földi mentse ki azonlázasnak mondható érdek-
közgylés,
gáz kérdésével talán kissé hosszasabban
ban belemelegedésemet az a rendkívüli,
foglalkoztam,
szinte
HAZ.ÍHK VASÉRCKÉSZLETÉEÖL ÉS A FÖLDIGÁZRÜL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIEL.
amellyel
lödés,
minden
a
geológus
az
világ
elfordulásának
földigáz
erdélyi
239
fázisát kiséri. III.
Bosznia szénkincseirl.
Körülbelül másfél
auuak, hogy
éve
l'elsége
Ferenc József,
I.
ausztriai császár és Magyarország ai3 0stoli királya ui-alkodói jogát Boszniára és a Hercegovinára is kiterjesztette. Hogy ez mekkora áldást hozott ezen két tartománynak, azt közülünk tán csak azok méltányolhatják kellökéiien,
akik ez orszá-
gokat mintegy 33 évvel ezeltt az okkupáció alkalmával láthatták. a katonai
megszállás
már nagyon európai
ku
1
túra
intézmények
is
A
hadsereggel együtt
bevonult ezen elhanyagolt
berendezése
és
Már
véget az akkoriban
vetett
elharapódzott anarchikus viszonyoknak.
egyszersmind a az
szinte egy csapással
is
országokba és
felvii-ágoztatása
körül
igazi
hosszú éveken át közös pénzügyminiszter, szerzett hervadhatatlan érdemeket. Bosznia ma egy kulturország, amely rohamos emelkedésével Európában párja nélküli. Az iyü9-iki bekebelezéssel ez a konszolidáció mintegy örök idkre állandósítva lett és ma az ország minden részén ugyanazzal a biztossággal folytatják lakói atyai
gondoskodásával
boldogult
Ivállay
Béni,
a mezgazdaságot, az ipart és a bányászatot úgy. mint bárhol
is másutt monarchia területén. Ahol pedig még tennivaló mutatkozik, ott rajeci Burián István báró, jelenlegi közös pénzügy-
a ketts
miniszter úr találkozunk,
Excellenciáj á na k bölcs intézkedéseivel amelyek
mind
az
további
oi'szág
felvirágoztatását
célozzák.
Bennünket különösen a közös kormányzat alá tartozó \\] tartoés elssorban szón bányászata érdekelhet. A nagyközönség zöme talán nem is tudja, hogy Boszniában széntelepek is vannak, amelyek alapján egész csöndben már virágzó bányák is keletkeztek. Fekete szene ugyan nincs az országnak, de barna-
mányok bányászata
szénben Bosznia Európának leggazdagabb Az ország változatos
országai egyike.
képzdményei során
a tercier rétegsorozat az, mely nagy kiterjedés széntelepeket zár magába. S itt nyomban megjegyezhetjük, hogy a geológiai vigeológiai
szonyok ismertetése dolgában Bosznia-Hercegovina áll hátrább sok más régibb k u urá a m n á Hogy a
nem
1
1
1 1
1.
bosnyák szénkincseket kellképen méltányolhassuk, szükséges ugyanis egy rövid pillantást az ország geológiai ki- és átalakulására vetnünk.
A
legrégibb geológiai adatok,
melyek Bosznia
földjére
vonatkoz-
BouÉ AMi-tól, a bécsi Akadémia egykori tudós elnökétl származnak. 1840ben megjelent munkájának címe: La Turquie en Europe, nak,
240
SCHAFAEZIK FERENC
t>!
amely németül is megjelent ezen a címen Die enroiiáische Türkéi, egy különösen régebben sokat forgatott alapvet munka. Az okkupáeiót közTetlenül követ évben (1879) egy-két cikkecske jelent meg egyes kombattans geológusoktól*; az ország els összefoglaló ismertetését pedig a :
Mojsiso\'ics E., TiETZE E. és Bittner A.-féle
:
Grundlinien der Geologie
von Bosnien und der Herzegovina cimü munkában találjuk meg. 1898-ban kreálja azután Kállay B. miniszter a szarajevói geológiai intézetet és ehhez kinevezi dr. Katzee Feigyes jeles geológust. Dr. Katzee, a ki megelzleg Csehországban és Braziliában szerzett bséges geológiai tapasztalatokat, Boszniában is kiváló tevékenységet fejtett ki, s egyik férdeme az, hogy azonnal hozzáfogott Bosznia átnézetes geológiai térképezéséhez. Kezdetben állása a bányahatóság kötelékébe tartozott, legújabban azonban Bueián István
báró közös pénzügyminiszter osztott be melléje.
önállósította
segédeket
és
is
Katzee fáradhatatlan szorgalmának köszönhet egyebek
Geologischer Flihrer durch Bosnien und die Herzegovina cím számos részlettérképpel ellátott munka, között az igen sikerült
amely Szarajevóban 1903-ban látott nap\'ilágot, valamint a BoszniaHercegovina hat hatodra felosztott területének kéthatod lapja 1 áOO.OOO :
méretben, geológiailag kiszínezve. Az egyik lap Szarajevó
környékét,
a
másik, mely csak néhány hónap eltt jelent meg, Dónja-Tuzla környékét ábrázolja.
Atnézetesnek
nevezi
nyilvánosságnak azzal a kijelentéssel,
szerz e mvét, de tartozunk a hogy a kicsiny méretbl kifolyó
hiányoktól eltekintve, térképezése olyan kimerít, hogy e vidékek területének bármely részén is teljesen megbízhatók és a tényleges viszonyokkal összevágok a feltüntetett adatok. E mellett Geimmek bányakapitánnyal együtt megveti a szarajevói múzeum ásvány -föld tani osztályának alapját is. határbeli
Katzee F. szerint Bosznia
régi középhegységet
kell
és
Hercegovina együttes területén két
megkülönböztetnünk, amelyek egyike
a
míg a másik mely Novinál a horvát határ mellett veszi
Ny-i és DNy-i régi szerb hegységnek Drinán inneni része, a középboszniai palahegység, kezdetét,
hogy onnan DK-i irányban egészen a novibazári szandsák
határáig (Cajnica) lehúzódjék. Ezen
két
régi
hegységet
köpenyszerüleg
triász, amely általánosságban úgy Boszniában, mint Hercegovinában minden következ fiatalabb képzdménynek fekvjét környezi
a
alkotja.
Az '
;H93 old.
archaikum
Boszniában igen alárendelten van kifejldve;
ScHAFARZiK Febenc, Dialiáz Doliojról Boszniában. Földt. Közi. 1879. IX. és k.
1
színes
nyom.
táblával.
köt.
HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETBEÖL ÉS
A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRL.
Í4fl
mindössze csak bizonyos gránitok és gránitgneiszok számíthatók ide, amelyek B.-Kobasnál a Száva partján figyelhetk meg. A paleozoos palahegység fleg karbon és perm-
korú palák
szedimentnmokból tevdik fölött csilláradús gneisz
csillámpalaszerü
és
alsóbb karbon
közetek képezik az
devonkorú
Kétes
össze.
rétegeket,
kvarcitos
amelyek
és
homokkövek
palák következnek. Ezt a létegsorozatot borítják
permkorú
mészkövek
krinoidás
meszes
dolomitok,
és
fillites
gazdag
fölött
vasérc betelepüléseket tartalmazó tarka csillámos
és
kvarcit-
és agyag-
agyagpalák
korallos (gipsz
és
anhidrit betelepülésekkel), kisérve eruptív közetektl, ú. m. kvarcporfix-októl,
kvarcdiorit, diabázporfirit és melafir-féleségektl.
Gornivakuf;
kalkopirit,
Ebben a paleozoos
vasércek, hanem rézércek
rétegcsoportban nemcsak dús
antimonít
Sinjako),
(tetraedrit,
(Cemernica),
tartalmú pirit (Bakovici) is e vonulatot Bosznia érchegységének nevezte. A triász legalsó tagja, a werfeni palák szoros fordulnak el, amiért
már
arany-
MoJSISO\^cs E.
összefüggésben
vannak az alattuk lev permi lerakódásokkal, amelyekkel együtt e vidékeken a vízduzzasztó horizontot szolgáltatják. Fölöttük ugyanis fképen meszes lerakódások következnek, amelyek sorában Bittnek, Kittl és Katzeb az alpesi kagylómész, amelynek Han-Bulognál elforduló gazdag cephalopoda faunáját Hai'ek Ferenc írta le, a ladini, a karni és a nori emeleteket ismerhették fel. Sok gazdag forrás, egyebek közt az Ilidzse
A
melletti Boszna-forrás triasz-mészköbl fakad.
nösen Olovónál Bitnek szerint eruptív közetek, és szerpentinek fordulnak
el
varesi vasércek
említésre
ércek, valamint
A Jura ismerhettek terjedése
föl
és
az olovói
ladini emeletben
külö-
m. diabázok, melafirok
betelepülve. Triaszkorúak továbbá a gazdag
méltók
a
ólom teliérek
rétegsorozatában
Nevezetes,
még maimba
csak
és szerpentin
és
mangán-
egyes
emeleteket
A tithon elszerpentin zóna
valókat.
hogy a bosnyák
ú. m. a gabbro, peridotit nak a legszorosabb kapcsolatban
kzetei,
Cevljánovici is.
eddigelé
és pedig a liászba és a
általános.
ú.
fels jurakzetekkel
álla-
hogy rendesen fedjüket a tithon
képezi.
A kréta
kifejldése Boszniában más, mint a Hercegovinában.
Míg
ez utóbbi országrészben csak fels krétakorú rudistamészkövek fordulnak
el, addig Boszniában a kréta különböz ságot mutatnak
fels kréta
jól
emeletei
nagyobb változatos-
úgymint a szomszédos Szerbiában is, az alsó és ismerhetk fel. É-i Boszniában a flyschben szerpentis
itt,
nek, krómvasérc és díabázféleségek fordulnak el. (Gracanica mellett és
az Usora-völgyben), a Hercegovinában pedig gyakori a krétameszekben az
aszfalt elfordulása (Popovo térszíne
polje).
fleg krétakorú meszekbl
áll.
A
Hercegovina
elkarsztosodott
Htí
ve
Harmadkor.
SCHAFABZIK FERENC
Bosznia-Hercegovinában az eocén nagy területeket
Ny-on meszes,
foglal el és rétegei transzgiedálnak a kréta rétegei fölött.
K-en homokos márga
fáciessel lép föl.
A Hercegovinában
legalul Miliolidea-
kezddik, majd Xummulit-meszekkel folytatódik bomokos-márgás rétegekkel végzdik a sorozat, amely
és Alveolina-meszekkel és
legfelül
num-
Oppexheiji Pál szerint lényegében közepeocénkorú. Boszniában a mulitos és lithothamninmos meszek fleg az Usora mentén és Spreca-völgv-ben fordulnak el. különben pedig
közetek uralkoilnak és ezekben gyakran láthatók
az
alsó
inkább
flyschszer
tiszta,
de vékony szén-
Ezen emelet kzeteiben a Majevica planina E-i oldalán petroleumnyomok, gáz- és sós források is ügyeltettek meg. Felsbb márgás rétegei pedig már az oligocénbe vezetnek át. Kontinentális jelleg oligocén és miocén lerakódások. Míg a harmadkor els felében a transzgredáló tenger zsinórok.
egészen, Boszniának pedig tekintélyes részeit eladdig a második felében Bosznia talaja emelkedben volt,
Hercegovinát borította,
aminek következtében a tenger visszahúzódott.
Felszíne
azonban csak
inkább alföldnek maradt meg, brakkvízi tó foglalt el. Ezekés édesvízi amelyet számos nagy nek sekély mélység medencéit szapropél töltötte fel, a partokon kevéssé emelkedett a tenger nívója fölé
s
pedig gyökeret vert egy gazdag mocsári flóra, mely idvel a mindinkább feltöltd tavakon elhatalmasodott. így keletkeztek e terüteteken allochton és autochton széntelepek. A mocsarak szénképzdését egy csiga fauna jellemzi, ahol pedig kissé szabadabb volt a víz, ott egy congeriás fauna csatlakozik mindenütt a szentelepekhez.
Az alsó mediterránnal
a
gyürödéses hegy képzdés
be és egyidejleg ismét sülyedni minek következtében a nagy magyar térszíne, kezdett Bosznia Alföldet elfoglaló tenger újból elrenyomult. Ennek a fiatalabb miocén transgessziónak sósvizi üledékeivel, fleg 1 a j t
idszaka köszöntött
meszeivel
különösen E-i Boszniában találkozunk, ahol ezeknek padjai
ersebben gyrdött feküsznek.
nek
is
A
kedvezett,
fejldött.
A
Cerithium,
régi harmailkori rétegek fölött
tengernek ezen oszcillációja egyúttal a
amely Dónja-Tuzlánál az
n. mediterrán emelet Tapes,
ilactra
stb.
fölött
által
I.
diszkordans
módon
kösóképzdés-
mediterránban tényleg ki
is
következnek azután rengeteg sok
jellemzett
szarmatakorú
le-
rakódások. Dónja-Ttizlánál ez utóbbiak fölfelé fokozatosan mentek
át
azokba
a több száz méter vastag agyag-, homok- és márgalerakódásokba. amelyek fleg congeriák (C. subglobosa. C. Partchii és melanopszidák (M. vindobonesis, M. Mariiníana) által jellemezve
vannak
és
ennek folytán p a n-
HAZÁNK VA8ÉRCKÉSZLETÉEÖL ÉS A FÖLDIOÁZBÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKIKCSEIBL.
n
n a i
K' r a k ó d á
i
s
o k u ak
minsíthetk. Ezeknek középs
lignit-betelepülések
csoportjában gazdag
Ez utóbbi lerakódások ma mintegy
réteg-
fordulnak el.
méterig emelkednek
fiOO
'243
föl
a
amely emelkedés természetesen csak a pliocénlerakódások befejezése után következhetett be. Minthogy a diluvium lerakódásai e mozgás által érintve már nem lettek, Katzer ezen pozitív kéreg-
tenger színe
ehnozdulást
idbe
fölé,
apliocénvégeésa negyedkor
helyezi.
Ezen
vonatkozólag.
Általa
csak
jutott
hegységrendszer, amely
Katzer szerint igen
kéregemelkedés
legfiatalabb
nagyfontosságú Bosznia és a Hercegovina mai
kialakulására
orogvafiai
kifejezésre
teljes
es
eleje közé
az
dinári
u.
ú.
jellemz EXy-DK-i rétegcsapással az emeltettek Bosznia és a HercegoÁltala egész országon uralkodik. vina föhegységei is a mai magasságukra, mialatt az Adria É-i a
reá
medencerésze beszakadt, szóval akkor fejldött
mai orografiai arculata, és jelenkor erteljes eróziója. Azóta vina
színi viszonyaiban egész
nem
állottak
ki
Bosznia
Hercego-
és a
innentl kezddik a negyed- és Bosznia és a Hercegovina fel-
említésre méltó változások
mostanig
be.
Mily gazdag sorozata a képzdményeknek és geológiai események-
nek
!
nyait
Csakugyan ha mi Alföldünk geológiai kialakulását behatóan tanulmányozni akarjuk, akkor reánk
geológiai
viszonyainak
ismerete
valóban
és fizikai viszo-
Bosznia
nézve
Bosznia
nélkülözhetetlen.
semmi más,
északibb része orofizikai szempontból mint Alföldünknek D-i pereme.
magukra a szénelöfordulásokra, mindenekeltt konhogy míg az oligocén idben a szénképzdés folyamata
Áttérve most
statálnunk
kell,
Bosznia legnagyobb részére vonatkozólag állott be, addig a pliocénben széntelepek csak az ország ÉK-i részeljen, és pedig csak kisebb területen keletkeztek.
közül elbbi a iontosabbik. Az
A kett
képzdményrl
találóan jegyzi
meg Katzek
F.,
oligocén szénhogy az
pHocén
a
kéregemelkedés alkalmával eldaraboltatván. a hegység mai ráncteknöibe csak ekkor, tehát utólagosan került
elterül szénképzdmény egyes
bele.
Az
foszlányai
eredetileg
részint
elég
szintesen
felgj-rdött pedig
rögök ráncok
hátán magasra (1100 m-ig) emeltettek föl, másrészt teknibe kerülvén, azokkal tetemesebb mélységekbe is jutottak. A pliocén emelkedés óta azután az erózió folyamata az, mely különösen a magasabbra került édesvízi lerakódások foszlányait pusztította. S mindez megmagyarázza, hogy az oligocéu-szén Boszniaiján miért található inkábl)
szaggatott
ráncok
teknörészeiben.
Legnagyobb
az
a
a
ma
leg-
íSOO
km^
nagyságú teknörész, mely Bosznia közepét foglalja el. s amely Zenicától Szarajevóig elhúzódik. Ezenkívül azonban még sok apróbb, mintegy 2H
szén terület
ismeretes,
mely elszórtan majdnem az egész országon
m
D.E
el
végig fordul
SCHAFARZIK FERENC
és ezek között
bánjai
fontosabbak a
u kai elfordulás
uglievi, Janja mellett, közel a szerb határmedencében az édesvízi rétegek különböz jöttek létre. Az alsó rétegek mélyebb vízbl
a Verbasz-völgyébeu és az
hoz.
A
zenica-szarajevói nagy
viszonyok mellett
fizikai
rakódtak
a
le,
középs
a felsk konglomerátumok. bizonyos fáciesbeli különb-
sekély mocsárviziek és széntartalmúak,
folyóvízbl lerakódott homokkövek és
pedig ismét
Úgyszintén É-D-i irányban
is
mutathatók ki
ségek.
Legszebben van feltárva az egész rétegsorozat Z e n i c a körül, ahol PoECH F.* udvari tanácsos úr tartalmas értekezése szerint a következ
meg:
rétegsor állapíiható 1.
Legalul mint alaphegység krétakorú
2.
Márgás
homokk
az édesvízi olígocén legalsó rétegcsoportja 50
Legalsó
3.
fekv
(1-sö)
mészk
konglomerátum
s
fordul el.
mészk, mint
édesvízi
és
— 100
m.
telep, mely Zenicánál néhány méter
vastagságú, másutt azonban silányabb.
homokos márga,
4.
Zöldes,
5.
Középs
m. telep, amely
kb. 2.50
8
m
6.
Szürke márga. Uniókkal és Carpohthes valvatus-szal, kb. 200
m.
7.
Fels
fekv
(2-dik)
Zenícánál
vastag.
fekv
8.
telep, 1-2 m. Homokos, agyagos márga, amely részben duzzadó, 35 m.
9.
Ftelep, amely Zenicánál
(3-dik)
Mészmárga,
10.
kissé
40 m. Zenicánál 4 m
Fedtelep,
12.
Vékony palás mészmárga
m
alatus-szal
egy-
stb.,
vastagságú.
Glyptostrobus
europseus-szal,
levél-
200 m. agyagmárga, kb. 300 m. mészkonglomerátok, kövületdús márgapadokkal,
és kagylóhéjakkal; kb.
Homokos mész-
14. Legfelül 60*J
vastagságú.
kb.
11.
13.
m
homokos Carpolithes
néhány vékony szénzsinórral,
lenyomatokkal
9-5
és
kb..
vastagságban.
700 m vastagságú. Eddigelé fleg csak a ftelepet bányászták, amelynek 9"5 m vastag testében a tiszta szén mintegy 7 m-t tesz ki, azonkívül fejtik még a 2-ik fekv telepet, valamint a fedtelepet is, amelyek mindegyikében
Az egész édesvízi lerakódás
4—4 m
kb.
1
A szén maga szép, tömör, fényl s kagylós — kalória hfejlesztö képességgel és kb. 5000 4500 törés barnaszén, (i
tiszta szén kapható.
— 10%
18°
hamuval.
1
H. f.
széntelepek csoportja szabályosan
ÉNy-DK-i hosszanti irányú
alatt.
Ztschr.
A
ö.
Bg.
F. 11.
törések
dl
D-Ny.
PoECH Mitteilnnsen über den Kohlenbergban in Bosnien. Hüttenwesen. 1899. XLVII. k. 369 és k. old. 1 táblával. :
felé
azonban lépcszetesen Oesterr..
HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIEÖL. 245
darabolják
az egész szénkepzödményt.
ol
dülö, addig a Ny-i meredek,
a fejtéssel könnyen érhetk
keskeny
a tekuö K-i része lankásan
A
K-i szárny telepei
medence nyugati részén ellenben
a
el,
Míg
es kihengerelt.
bajo-
sabban fognak majd hozzájuk férkzhetni.
A
tekn
szén kibiívása a
E-i tszomszédságáig,
K-i pereméhez
km
80
egészen
közel
Szarajevó
követhet
hosszúságban
ezen a vonalon újabban nemcsak hogy kutatások, hanem újabb bányatelepitések is történtek. Itt azonban leginkább csak a ftelepen indult meg a bányászkodás,
mig
vannak
kb.
és
fed- és fekv telepek eddigelé még csak fogyatékosan Ezek az utóbbi években a Kákán j és Bréza mellett
a
feltárva.
megnyitott szénbányák.
Kákánj ftelepének legfénylbb
és
;
szene az egész medencében
hfejlesztési értéke
is
legnagj'obb,
kivált mosóit állapotban. Legkezdetlegesebb
bánya, amelynek
szene hasonlít
oldalt esik a vasúti fvonaltól, föl,
vájjon
nem
lenül a fvonal mellett
vagyis
Ez
a
kai. körüli,
m
brézai
kívánatos
is,
brézai
a
bánya kissé
aminek folytán már az a terv
egy újabb bányát
hanem
legfeketébb
6000
i.
3-ik,
elbbiekéhez.
az
volna-e célszerbb a
lehetséges volna,
a
t.
a
közvet-
ami nemcsak hogy hogy
nyitni,
fleg abból
merült
is
felhagj'ásával
szempontból,
Szarajevó fváros szénben és villamosságban való igényei jol)ban legyenek kielégíthetk. B a n j a u k a elkülönült kis medencéjében egy alsó á m-es és egy fels 6 m-es barna széntelep ismeretes. Úgy itt, mint még ügljeviken 1
még egy-egy kisebb jelentség szénbánya. Ez utóbbiakat tekintetbe sem véve, már egymagában Bosznia fmedencéjében a barnaszén mennyisége oly nagy, hogy csakis több
is
létezik
milliárd q szei-int becsülhet
és
jelentsége
még
azáltal
is
fokozódik,
hogy középvonala mentén végigvonul a szarajevó-bródi vasút. Bosznia másik nevezetesszénhorizontja a jiannóniai rétegek
emelete. E
rétegek K-i Boszniában
a fels Spreca-völgyben DónjaDobojnál K-i irányban kiágazó vasúti vonal végállomása közelében egy kb. 600 m vastag komplexust alkotnak, amelynek
Tuzlánál, vagyis a
középs
hatalmas lignit-telepeket
csoportja
Ezen egészben véve ENy-DK-i tekn glomerát
réi
nyugszik.
egein,
Azokon
illetve
közvetlenül
kitöltés
felül a rétegsorozat alulról felfelé
1.
Legalul alsó pannóniai Congeria-rétegek.
Fekv telep,
3.
Szürke agyag.
F
5.
Agyag.
t
e
1
II.
e p,
kb.
foglal
magában.
mediterrán
10 m.
19 m.
Földtani Közlöny. XLI. köt. 1911.
kon-
mészköpadokon a következ
szarmatakorú
2.
4.
a
17
246
SCHAFAEZIK FERENC
D!
6.
Viztartalmú homok.
7.
Els fed telep,
8.
Agyag.
9.
2-ik
fedötelep,
18 m.
kb.
kb.
m.
10-3
Leszámítva az ezen vastag telepekben imitt-amott elforduló palásrészeket avagy pedig gyúlékony teleprészeket, a tiszta szén vastagsága 49 m.-t tesz ki. Tekintve most már, hogy a tuzlai szénmedence kb.
80 km^ nagyságú, 1
itt
milliárd q-nál többre
a fa szövetét
hamu
becsülhet.
Ami
a szenet
hátrahagyásával. Höfejleszt képessége
K r e k a nev
várostól nyugatra pedig az
els fedtelepre a
minimáhs számítással
lett
a
mennyisége
lignit
úgy az sokszor
illeti,
barna lignit, amely könnyen elégethet, kevés
eláruló
délre fekszik a régibb,
a
is
telepítve.
szén állami tulajdon,
új
4000-4500
Benj amin-bánya
található,
Megemlítésre méltó, hogy valamint hogy az
kezelésben vannak. Ezen a helyen
kai.
Tuzlától
bánya, amellyel a ftelepet
Boszniában
összes
nem mulaszthatom
fejtik,
mely az
el
bányák állami
még
a külön-
mköd
bányászoki-ól is megemlékezni, bányaüzemeknél kitnen elssorban Eichter Feeenc b. h. föbányatanácsos és bányavezet Zenicán és Sladecek Eudolf föbányatanácsos és bányaigazgató D.-Tuzlán, akik
böz
els kapavágástól kezdve kitn szakképzettségükkel bányák kifejldése körül nagy érdemeket szereztek. Bosznia eddigi széntermelése a következ táblázatból tnik ki úgyszólván
Ev 1885.
az
Zenica
Kakanj
Bréza
Ugljevik
Banjaliika
Kreka
e
hazAnk vasbrckészleiéböl és a füldigázhól, valamint boszkia szénkincseieöl. 247
Daruvár,
Gardiska,
részben
sokba,
ken
fleg
Pakrac-Lipik,
malom
téglaégetesre,
Mitrovica
Eszék,
Panesova váro-
és
st még Kaposvárra
Bácskába,
pedig a
cukorgyár
és
üzemi
E
helye-
célokra
hasz-
is.
nálják.
most már ezek után a boszniai szénre vonatkozókat, különösen nemzetgazdászati szempontból, úgy annak jelentségét röviden Összegezve
a következkben foglalhatjuk össze
Bosznia barnaszén készlete
mányok pusztán
csak
saját
akkora, hogy azt az új tarto-
óriási,
szükségleteik
fedezésére
soha
sem fogják
Boszniának tehát a szén egy igen becses kereskedelmi cikke, amelynek egy részét mindenkor eladni lesz hajlandó. Megjegyzend, hogy eladásra jóformán csak a jobb minség közép-boszniai szén alkalmas, amelynek igénybe
teljesen
vehetni.
átlagosan 5000 kalória a tüzelési értéke. A kivifvonal kinálkozik ezen szén számára, az egyik per Metkovich Eszék pedig a Magyar-Alföldre. a tengerpartra vezet, a másik via Bród A többi útirány aprólékos és alig jön számításba. Miután most már 5000 kalória körüli szénnel tengeren járó gzhajókat fteni nem lehet, csakis a másik vonal ró 1 lehet még szó, t. i. arról, amely Mag j'ar országba visz. S hogy a közszükséglet is errefelé tereli a
tömegtermelés esetén
telre két
—
zenicai-kakanji szenet,
de azért
csekély,
azt
mégis
világosan
10,G00
bizonyítja a múlt
év,
habár igen
vaggont kitev szénszállítás a magyar
korona országainak területere.
És csakugyan, igen
tisztelt
pozíciójánál fogva
közgylés,
a
bosnyák szén nagy jelentség a Magyar -Alföld és peremi részeinek gazdasági fejldésére nézve. Magyarország ipari
és
gazdasági
fejldése
szempontjából
köztudomás
szerint
fleg a barnaszén használatára van utalva és egy a térképre vetett futólagos pillantás is azt mutatja, hogy az Alföldet érdekl nevezetesebb magyar szén elfordulások mind a periférián fekszenek, ú. m. délkeleten a Zsily-völgyi szénmedence, északon Salgótarján, nyugaton Esztergom
fleg Tatabánya, délen pedig ott van Közép-Bosznia nagyszabású szénvidéke, amely igen hosszú idn át nemcsak Horvátország és Szlavónia területét, hanem a mi déü megyéinket is szénnel ellátni vidéke
és
képes.* Igaz,
hogy vannak Horvátországban
is
oligocénkorú szénterületek,
A
délmagyarországi köszénelfordulásoktól, nevezetesen a szekuli, resiezai vidékiektl is ezen fejtegetéseink közben azért kell eltekintenünk, mivel ezen bány ami veletek majdnem egész terme•
és aninai, az eibenthal-újbányai és végre a Pécs lése speciíilis célokra használtatik
fel,
u.
m. a
resiezai
vasmvek
szükségleteihez, a
beocsini cementgyárban és a dunagözhajózási társaság hajóin, minélfogva a közön-
ség széles
i'étegei
ebbl
a
szénbl nem kaphatnak. 17*
2V8
d;
schafarzik fbrenc
van a szintén oligocénkorú és a
valamint hogy
ott
tulajdonát
képez verdniki
szénterületei távolról
sem
nem
is.
magyar állam
De mig Horvátország
oly kiadók, mint a bosnyákországiak és azon-
kívül a horvát szénbányászati reszt a
szén
már akcióképes magyar
viszonyok
lesz képes a boszniai szénbehozatalt
szénbánya-üzemnek talán nem
még
fejletlenek
addig más-
is,
állami verdniki szénbánya egyedül szintén
is
fölöslegessé tenni.
lehet az a feladata,
A
verdniki
hogy az egész
dél-
magához vonzza, mivel az olyan erltekiaknázás a csak nem régen megszerzett kincs mihamarabbi elfogyávonná maga után. Az Alföld peremén elhelyezked szénterületek
vidéki szénfogyasztó közönséget tett
sát
Poziciója tehát a lehet legkedvezbb, amely abba a szerencsés helyzetbe juttatja a magyar államot, hogy az Alföld ii^ari és gazdasági fellendítése érdekében a szénárakra szabályozó befolyást gyakorolhasson. A verdniki szénnel tehát koszorújában mintegy középen fekszik Verdnik.
nézetem szerint takarékosan kellene elbánnunk. Mindezek után a középboszniai jóminségü barna szenet saját jól felfogott érdekünkben örömmel kellene Szlavónia és a déli megyéink piacán üdvözölni.
És ennek az óhajnak igyekeznének a
b.
h.
állami
szénmvek eleget is tenni, de ennek ez id szerint sajnos, csak részben felelhetnek meg, mivel a M. A. V. részérl egy a szokottnál magasabb szállítási tarifa útját állja. Pedig alighanem itt is beválna az a közmondás, hogy "megtérül a vámon, ami elvész a révemi. Más és gazdagabb formában, de még a szaporább vasúti szállítás révén is kerülne ismét középboszniai
vissza az a csekély összeg, amely
ma magyar
területen a bosnyák szén-
szállítást megdrágítja.*
Befejezésül is: Nemzetgazdasági szempontból a gazdag boszniai szénelöfor dúlás nem tekinthet másnak, mint a Nagy-Magyar -Alföld egyik igen értékes szén-
tartalékának. Természetesen kívánatos volna másrészt, hogy az eddigi keskenyvágányú vasútat minél elbb a rendes nyomtávolságú váltaná fel, miáltal a szén szállítása könnyebben és bvebben volna eszközölhet. 1
boszniai
A SZEGEDI DILUVIÁLIS FAUNÁEÓL. Ii-ta
Andor
Semsei Seusey
lösztanulmányaim
A
hettem.
támogatásának köszönöm, hogy
szíves auyagi
idt a Nagy Magyar Alföldön
rövidebb
eltt már az
is
tölt-
Közismert
érdekessége
alapján
másrészt, hogy a szegedi
miatt,
amire egynéhány év
bebizonyítsam,
is
dolgozó geológusok figyelmét felhívni bátor voltam.
ott
hogy Szeged város alapját és közvetlen környékét valamint Inkey Béla* elször átmosott, másodlagos Inkey Béla úr errl a következket írja dolog,
geológus,
bécsi
lösznek vették.
«WoLF
fauna
egj'részt a
korát a fauna
diluviális
WoLF-
dr.
alkalmával
több helyrl gyjtött fauna közül jelenleg csak a szegedirl akarok
megemlékezni, lösz
HoEusiTZKY Henrik.*
:
:
szerint azon
a humuszos réteg
lösznem
vályog, mellyel az Alföldön igen sok helyen
találkozunk, az eredeti löszbl átrakás útján keletke-
alatt
zett.
Ilyen sárga, márgás vályogtalajt az Alföld legkülönbözbb pontjain talál-
tam,
pl.
nagyobb része nem eredeti fajai,
vagyis ú. n.
Inkey
stb.
Azt
amennyiben az alföldi lösznek üledék, hanem ennek módosított
leg-
Czeglédeu, Kecskeméten, Félegyházán, Szolnokon.
hogy WoLFnak nézete
hiszem,
(szélhordta)
másodlagos
módosítás
a
okairól
ír,
helyben maradva
ezen lösz
helyes,
de
között azt mondja, hogy oliely énként
állóvíz által
sóoldatok és legfinomabb
belé került
vál-
amidn
Iösz.b Valamivel tovább azonban,
többek
is,
Szegeden
huzamosabb ideig borítva, a némi átalakulást szen-
iszaprészek által
vedettig
Halaváts
*
úr
képzdményt löszszer ü sárga agyagnak,
ezen
sárga szívós agyagnak
majd
amely réteg Szegeden
tartja,
12
nevezi
— 15
alluviális
és
méter vastag.
A
folyóhordaléknak
térképen
is
fehérnek
amidn
azt írja:
(alluviumnak) hagyja Szegedet ós közvetlen környékét.
Tbeitz Péteré
Eladta
1
a
már közelebb
úr
áll
az
igazsághoz,
Magyarhoni Földtani Társulat 190H december hó 1-én
tartott
Skizze der niederuugarischen
Ebene.
szakülésén.
WoLF
-
(Jahrb.
d.
*
k.
k.
A.
Geologisch-geograpliische
geol. R.-Anst.
Inkey Béla. Tájékozódás az Alföld földtani képzdményeiben
nyaiban. (A m.
kir. Földt. Int.
* Halav.áts Gyula.
IX. köt.,
(A m.
rl
(A
5.
füz. 1891.) és
kir. Földt. Int. '•
Bd. XVII, Wien, 1867.)
A Az
szegedi két artézi kút (A
m.
Évkönyve, XI.
kir. Földt. Int.
kir. Földt. Int.
Evköuj-ve,
Alföld Duna-Tisza közötti részének földtani viszonyai. köt., 3. füz. 1895.)
Treitz Péter. Jelentés az 1893. évben végzett
m.
és talajviszo-
1892. Évijelentése, 1893.)
1893. Évijelentése,
1894.)
XXXIII.
7—0.
geologiai leírása. (Földt. Közi.
köt.
és
A
agronom-geologiai felvételDuna-Tisza közének agro-
füz. 1903.)
HORÜSITZKY HENRIK
250
dinaga a város (Szeged) egy magas, ó-alluviális
Közlönj-ben
Földtani
környékét
és
megjelent
dombon
fekszik »,
aminnek
ismertetéséhez mellékelt térképen
is
a
a város
rajzolja.
Idközben, midn aa diluviális mocsárlöszröl * elször megemlékeztem, megismervén a szegedi képzdményt, annak düuviáUs voltát megállapítot-
tam,^ Treitz úr nézetemet
elfogadván, ezentúl a szegedi löszt
is
düuviális-
Egyik jelentésében a szegedi lösz diluviális voltát meg is ersíti, amidn belle egy mammuthagyartöredéket gyjtenie sikerült.'' Treitz úr, igaz, hogy ezen képzdményt ártéri lösz nek nevezi, de megjegyzem, hogy ez nem egyéb, mint mocsár lösz, mert állítása szerint keletkezési módozata a mocsárlöszével teljesen megegyezik.^ Cholnoky .Jen úr ezen képzdmény fontosságára vonatkozólag úgy a keletkezési módozatra vonatkozólag, valamint ennek kora szempontjában velem
nak
veszi. ^
de
egyetért,
teljesen
mocsárlösz elnevezés helyett
a
ázott lösz
elnevezést
ajánl.^ Hálás köszönettel tartozom Cholnoky úrnak a szives figyelmeztetésért;
az
szó
az
illet kzetre tényleg ráillik,
amely ennek következtében némileg
csárlösz,
átázott
löszféleség
amidn
szénsavas nátronsókkal és mészszel átivódott, kötöttebb
túráját
is
többé-kevésbbé
«ázott», talán
kezési okait
s
mo-
lett és
a struk-
hogy az illet szó
Tagadhatatlan,
megváltoztatta.
a
átalakult, átmetamorfizálódott,
jobban mondva «átázott», magában foglalja a mocsárlösz keletha valaki a lösz fogalommal tisztában vau s magyarul tud, úgy
kzet lehet az ázott lösz. Miuthogy azonban az mint maga Cholnoky mondja, a magyar ember mindenféle terményre, anyagra alkalmazza, ami hozzájutott nedvesség következtében megváltoztatta fizikai szerkezetét, színét, összetételét, stb., mint pl. ázott széna, kender, kenyér, ruha stb., kérdem, használhatjuk-e az sázotti) szót egy kzetre azonnal tudhatja, hogy miféle
szót,
vagy talajra is?
Szeged
nem
furcsa-e kissé
a
feltalaj
Dorozsma
alatt a
helyi-l gyííjtöttem út melletti
feltalaj
már némi átmenetet képez
4-0
:
gödi-ökbl, ahol 50
— 80
— 60
cm
a tavi üledékbe
Öt ha
1
o
m
vezet út mellett
felé
vastag és az alatta
lév mocsárlösz
;
HoRUsiTZKY H. A diluviális mocsárlöszröl. (Pöldt. Közi. XXXni. köt. 1903.) HoRusiTZKY H. Elzetes jelentés a Nagy-Alföld diluviális mocsárlöszéröl.
(Földt. Közi.
XXXV.
köt. 1905.)
3 Treitz P. Szeged és Kistelek
szágainak
részi, agrogeol.
vidéke. (Magyarázatok a
magyar korona
or-
térképéhez, 1905.)
* Treitz P. Jelentés az 190-i. évben végzett agrogeologiai felvételekrl. (A kir. Földt. Int. 1905. Évijelentése, "'
cm
;
a szárazföldi diluviális löszbl álló
2.
-
felé
mocsárlösz fekszik
lév gödrökbl, ahol a
1
ázott Iöszd elnevezésrl beszélni?
három vezet
a tárgyra. Ottlétem alkalmával 1.
«
város altalajának ezen rövid története után térjünk át magára
m.
1906.)
Treitz P. Jelentés az 1904. évben végzett agrogeologiai felvételekrl. (A m.
kir. Földt. Int.
1904. Évijelentése, 1905.1
" Földrajzi
Közlemények, XXXVII.
köt. VI.
fz. 278.
old.
1909.
25t
A SZEGEDI DILÜVIÁLIS FAUNÁRÓL. két
a
3.
vasúti
lelhely
utóbbi
sín
közötti,
gyjtött
is
kálvária
legérdekesebb
a
kétségtelen
Péter kollegám
a
és
téglagödörböl.
Az
Innen Trbitz.
nekem rendelkezésemre
az anyagot
s
melletti
leggazdagabb.
bocsátani
Fogadja Treitz barátom e helyütt is ezért igaz köszönetemet. Valaaluh-ól felfelé lassú, fokozatos átrétegzést itt nem igen venni észre
szíves volt.
min
;
menet van, amint a levegbl sebb és idszakonként rövidebb
nem
leszállt porréteg lassan
ideig álló víz borította,
ntt, azt mindig keve-
amig a
lösz a vízállásos
emelkedett.
Eszerint az alsó része valamivel kö-
töttebb szürkés -kékesebb szín, tarkítva
sárgás-vöröses foltokkal, felfelé pedig
területbl
teljesen
ki
mindig világosabb, míg a fels része világossárgás. Az alsó típusos mocsárlösz, a fels pedig szárazföldi lösz. A szárazföldi lösz azonban itt nagyon vékony, st helyenkint már teljesen hiányzik is. A kett között pedig átmeneti féleségek vannak. A fauna is aszerint változik. Bár egyes speciesek mindenütt ugyanazok, miért is a táblázatban valamennyit összefoglaltam, de azok menynyisége már igen különböz. Az alsó részekben uralkodnak a vízi alakok nagy mennyiségben, középen már kevesebb a csiga, de azért még mindig sokkal több a vízi csiga benne, mint a szárazföldi, felül pedig a szárazföldiekbl többet találni, de azért a víziek
Az
vannak még
is
itt
elszórtan.
egész komplexusban általában a vízi csigák sokkal nagyobb mennyi-
mint a szárazföldi alakok, ami a típusos mocsárlöszre milyenek voltak a viszonyok, éltek ottan a nedvességet, majd a szárazságot kedvel fajok. Es mivelhogy többé-kevésbbé mindig nedves, vizes terület volt ott, a vízi fajok tiilsúlyban vannak. Érdekes, hogy a folyóvízi csigák közül egyet sem találtam, ami jele annak, liogy ségben fordulnak (ázott
az
löszl
csak
el,
jellemz.
vízállásos
Aszerint,
teriilet
bl
a víz kiáradliatott volna.
az ó-alluviumban véste
ván,
áradásaikor
A
magának
még nem igen akarok szólani, még nem igen volt medre, amely-
Árterületrl
volt.
mert a löszkorszakban a Tisza folyónak
ott
Tisza folyó csakis a löszkorszak után, vagyis a löszbe a medrét,
legelször a lazábban
amikor a partokat mos-
összeülepedett
szárazföldi
löszt vitte
tovább. Ezért Szeged környékén szárazföldi löszt alig találunk, csak hírmondó-
nak maradtak hátra egyes szárazföldi löszszigetek alatta a mocsárlösz azonban mindenütt kibukkanik. Itt tehát a mocsárlösz a szárazföldi lösznél id;
sebb.
A
mocsárlösz a telecskai fensíki
ugyan míg az
lösz alá húzódik.
Mind
zem, a szem. Nézzük most már, hogy tartozó 48
általában
diluviumra jeUcmz,
a
faj
és változat
közül több olyan
faj
mond.
van, amely vagy
vagy pedig csak a Nagy Magyar Alföldre
nézve fontos. Mint kihalt alakok, amelyek minálunk jelenleg így a diluviumra jellemzk a következk
már nem
élnek
:
Tnchia terrena Clessin, Lucena ohlonc/a Lhnnophysa palustris Ml., var. scptentrionalis Limnophíjsn turriruln Held, var. diluviami Andrusov, Tropidina ma-
Vallonia
tenuilabris
Braun,
Drap., var. elongata Clessdi, Clessin,
kettt
a csigafajokról összeállított táblázat mit
14 családba
s
a
az új-diluviumba, azaz a löszkorszakba osztom, de itt lev mocsár löszt az új-diluvium bázisára helyeszárazföldi löszt ennél valamivel fiatalabbnak ve-
crostoma Steenbach.
252
HORUSITZKY HENRIK
Továbbá az alluviumból még eddig ismeretlenek közül elkerültek Chondrula Iridens Mül,, forma elongatu Fossaria truncatula Mül., var. ventricosa Moq. T. Fontos a Nagy Magyar Alföldre nézve még a Petasia hidens Chemnitz. amely csiga jelenleg az erdség felé húzódott vissza, miért is ott fosszilis. Ez elegend bizonyíték, azt hiszem, hogy a szegedi altalajt diluviálisnak mondhassuk.* Megjegyzend még, hogy T. terrena. L. septentrionalis és T. inucrosloma nagy mennyiségben fordulnak el továbbá a V. ienuilabris és L. düuviana inkább régibb diluviumot jellemzik, bár az új-diluvium bázisán :
;
;
is
még
gyakoriak.
A
diluviumbül Magyarországon eddig
lyek legelször a szegedi
még
des nilida Mülleb, Neritostoma pulris L., var.
ismeretlen fajok pedig, ame-
el, a következk ZonitoiUmnoidae Picabd, Neritostoma
mocsárlöszbl kerültek
:
angusta Hazay, Lymnophysa jxilustris Mull., var. septentrioLimnophysa tiímcula Held, var. diluviana Andrusov, Fossaria truncatxda Mül., var. ventricosa Moq. T., Aplexa hypnornm Linné, Hippeutis
putris
L.,
var.
nalis Clessin,
Westerlund. Ezek közül a L. septentrionalis, L. düuviana és F. ventricosa csigafajokról már az utóbbi közleményemben teszek említést.^ Végül még egy osíracodo-fajról kell megemlékeznem, amelyet bár KoEMOS T.* a fejérmegyei Sárrét tóiszapjából már említ, a löszbl eddig szinliparíiis
tén ismeretlen volt.
A SZEGEDI DILUVIALIS FAUNÁRÓL.
253
Szeged Doi'ozsma
Szegedi diluviális fauna
felé
A
Kál-
vária
Iliül
vczelö út letti té!;la
melletti
üödör
íi'iila^üdör'
Cochlicopa (Zna) luhrica, Müllkr_ Pupilla muncorum. Müller .„ ._. _
Cochlicopidas PiipidEB
:
«
(I
limnoida;,
«
Pioard
1
.
„
Succinea (Neritostonia) putris, Linné 1
alsó
1
.
Draparnaüd pygmcea Drapaenaud „..
«
•
téslaiiödöi-
Msö
2 ._
Vertigo (Alcea) antivertigo,
Succinsida)
Öthalom felé vezet út melletti
1
sok
.„.
i'ar
«
„. _.
-_
_
Succinea (Neritostoma) putris, Linné var angusta, Hazay... _ ._ _ „ Succinea (Ainphihina) Pfeifferi Iíossm. ,_ .
«
elegáns, Risso...
«
Draparnaud
(Liicena) oblonga,
11
(I
..
(5
var. elongata Clessin
3
«
fl
«
Auriclidaj
Curychium minimum, Mül,ler
Limnseidae
Limncea (Gulnaria) ovata, Draparnaud... «
sok 4
.
1
-2
peregra, Müller __ _ pnhistris Müller
«
(Limnophysa)
<
«
«
var corvus,
sok
«
«
_
Gmel
__ ,_
._
«
Müller var. Clcstsiniana, Hazay ._ (Limnophysa) palustris, Müller
«
vnr. fiisca, Pfeiffer „_ .„ ._ (Limnophysa) patustris, Müller
«
(Limnophysa)
(Limnophysa) patustris,
«
..._
var. septenirionaiii Clessin turricuta, Held
sok
.
«
1
1
«
((
var. transylvanica, Kirnok turricuta, Held var. ditaviana, Anurusov
«
(Limnophysa)
«
(Fossaria) truncatuta, Müller... «
(1
«
Physa 1
PlanorbidsE
n
_
__
1
ö
_
hypnorum, Linné
(.-iplexa)
sok
f(
vcntricosa, MoQ Tand (lliiliiiHs) fontinalis, Linné )•(()•.
Phisidae
6
((
sok 4 sok 4 sok sok sok
Planorbis (Coretus) comeiis. Linné (Tropidiscus) iimhiticatus Mull. « (Ggrorbis) vorte.v, Linné_ .
II
spirortis, Linné „ „., septcmgyratus Ziegl. (Bathyomphalus) contortus, Lin. (Gyraiitus) glabitr, Jeffreys ( Hyppcutis) riparius, Westerl. n
«
«
«
" Cl
(Scgmcyiiina) nitida,
«
Müller_
Bithynidae Valvatidae
Bithynia ventricosa, Gray .._ _ _ Viüvata (Tropidina) macrostnma Steenb.
Cyciadiae
Pisidium
,
.
1
4
sok sok sok sok 4
.
(Gi/rorhis) eristata, Müller_, ( Fossi(rina) fossarinum, Clessin
(I
(I
«
obtusatis Pfeiffer
Ostracoda
® 1
Magyarországon kihalt alakok; ré.sziut olyauok viumból eddig még el iieiu kerültek.
A
diluviumból eddig ismeretlen fajok.
1
is
lehetnek,
a
melyek az
allu-
HORUSITZKY HENRIK
254
Vaunak köztük amelyek nyirkos réteken, majd árnyékos területen szeretnek tartózkodni, mint Vitrea, Zonites, Vallonia. Trichia, Coc/iiicoyia-f aj ok. Erds, nedves helyeket jellemz fajok pedig Euconulus és Petusia. Idszakonként vízállásos területeket kedvelök pedig a •S'ííCt'írt.ea-félék. Az álló vizekben tartózkodó csigák közül képviselve vannak Carychiuni, Limnopliysa-íélék és Planorbis-fajok. Valamint szintén vízi alakok, de olyanok, amelyek már némi lassan mozgó vizekben szeretnek inkább tartózkodni, a következk Gulnariu, Fossaria, BHhynia és PhysaAz
elsorolt fajok,
stejjpe-alakok,
jjI.
amint
Chondnda
látjuk, egy igen kevert társaság.
Pupülo, azután oly
és
fajok,
:
:
uemhez tartozó fajok. Minthogy tehát
s t e p p e -, erdei- és v í z i-csigákkal vau itt dolgunk, amelyek közül egyesek inkább melegebb, mások ismét hidegebb klimát kedvelnek és összehasonlítva eme faunát a több helyi'öl birtokomban lev össz-
nem
fauuával, azt liiszem, hogj'
ha a
fogok tévedni,
Nagyalföldünkre
nézve az rij-diluvium elején mérsékelt klimát állítok, amely idszakban nedvesebb, majd szárazabb klíma rövidebb szakaszokban váltakozva uralkodott. Ugyancsak már
itt
steppékre vonatkozólag azt állíthatom, hogy a
a
is
Nagyalföldön kifejezett steppék nem voltak, amint ezt eddig hittük, hanem aNagy Magyar Alföld a löszkorszakban kisebbnagyobb ligetekbl, közöttük vízállásos területekbl vagy mocsarakból és ezekkel váltakozva legelkbl vagy rétek-
bl
állott.
Miért
is
sehonnan sem ismerünk, hanem
steppefaunát
tiszta
legtöbbnyii'e a csigák keverten fordulnak el.
nagy mennyiségben az Elcphas primigenius amely távolról sem az esetleges nagyobb (?)
területeken tanyázott
Ily
Blümb.
vagy a
klímaváltozás
mammuth
is,
következtében
pusztult
el,
hanem
csakis a geográfiai viszonyok
megváltoztatása folytán volt képtelen tovább megélni.
A BIHARMEGYEI BAUXITOK KÉMIAI ALKATÁRÓL. Irta
A
:
Horváth Béla
dr.
általam megelemKirályerd északi lejtjérl 16. sor6. sorszámúak Vaskóh környékérl, a 7 származnak, és pedig az 1 számúak a Sonkolyos állomástól délre Tizfalu határában lév Kuku nev hegy zett
m.
kir.
földtani intézet
kémiai laboratóriumában
bauxitok a Biharhegység nyugati,
illetve
a-
—
—
vidékérl.
A
bl
álló
1
bauxittelepeket tartalmazó hatalmas kiterjedés és mezozoós
hegység északi
határa
Lachmann
felvétele
szerint
Lachmann Kichard Neue ostungarische Bausitkörper. 353— .365. oldalokon.
tische Geologie, 1908;
:
'
a
mészk-
Sebeskörös,
Zeitschrift für Prak-
555
A BIHAP.MEGYEI BAUXITOK KÉMIAI ALKATÁRÓL.
amelyen
homokkövei képezik
;
tozó sorozat határolja. plató
harmadkorú rétegek következnek
túl a Eéz- és Biharheg-j-ség közötti
déli határát dacitok és riolitok,
különböz
végül keleten a gneisztl
de
kizárólag
a
Idközben ugyanis alkalmam
bauxitot
is
volt a petrószi
tar-
km"^ nagyságú mész-
fels jurában,
nak el. Lachmann ezen bauxittelepek ércmennyiségét tonnára becsüli. Baux-^ítelepek a szóbanforgó nak.
mészkig
egész a kagylós
Az érctelepek egy körülbelül 170
helyein,
;
nyugati határát pedig a fels kréta arkózái és
a
maimban
JWí')íM7íáíis«>i.
területtl
10
fordul-
millió
délfelé is
van-
Magúra Szakáról származó
elemezni.
Kapcsolatban
ezzel
megemlítem,
hegység alumíniumé rceirl* az ércek mennyiségét
számszeren nem
hogy
Szádeczky
1905-ben
írt
Gyula
:
A B
i
h a
r-
alapvet tanulmányában
becsüli ugyan,
de
a
telepeket
olyan
pontosan méretezi, hogy ennek alapján Papp Károly dr. a Magyarország vasérckészletérl szóló monográfiában - közelít becslést végezhetett. Papp becslése szerint a Bihar hegység alumínium érc készlete 3.400,000 tonnára tehet. A megelemzett bauxitok túlnyomó része és pedig az — 14. sorszámúak 1
—
sorszámúak szürke színek vörösbarna színek (^ vörös alumíniumoxid (Al^O^) tartalmuk és Kovasav [SiO^j (= fehér bauxit) voltak. bauxit),
a következ volt
Sor-
a
15
16.
256
D!
HORVÁTH BÉLA
így iparilag az aluniiiiium egy része fel lyével kiszámítható, hogy 100 súlyrész
44'94
nem
használható.
kovasav
[SiO,)
Ezen képlet 84'74
segé-
súlyrész
színaluminiumot köt
alu-
mely
miniumoxydot (Al^O^). mennyiség azután fém-aluminiummá többé már föl nem dolgozható. A 15. sorszámú bauxit 12'38%-nyi kovasavja 5"56% alumíniumot, tehát az összes színaluminium mennyiség 17'85%-át; a 16. sorszámú bauxit 5"55%-nyi kovasavja 2"49% alumiuiumot, tehát az ös.szes színaluminium mennyiség 9'01%-át teszi iparilag értéktelenné. Magas kovasavtartalomnál tehát oly nagy mennyiség megy veszendbe, hogy a gyártás rentabilitása érzékenyen csökkenne. Az illetve
súlyi-ész
le,
—
1 14. sorszámú bauxitok kovasavtartalma középértékben 1'56%, színaluminiumtartalmuk középértékben 26-67%. Ezen kovasavmennyiség 0-70% alumíniumot,
tehát az összes színaluminium mennyiségnek csak 2'62%-át teszi
nem
iparilag
fel
használhatóvá, oly kis mennyiséget tehát, mely az alumíniumgyártás üze-
ménél megengedhet. Az 1. és 6. sorszámú vörös bauxit, és a 15. sorszámú fehér bauxit kémiai elemzése a következ eredményeket adta
Alkotórész
teljes
A BIHARMEGYEI BAUXITOK KÉMIAI ALKATÁRÓL.
tisztátlanságképen,
csak
leginkább
s
az
érctelepek
szélein,
-20'
ezekbl ered a
kovasavtartalom.
Tekintetbe véve a biharmegyei bauxittelepek fentebb említett nagyságát, bauxitoknak aluminiumgyártásra alkalmas voltát, úgy ezen tele-
és ezen
pek maguk nemcsak évtizedekre fedeznék Magyarország alumínium szükségletét, hanem kivitelre is igen nagy mennyiség fémalumínium kerülhetne. Mert Franciaország, amelynek alumíniumipara a legfejlettebb, és amelyik ez id szerint az alumíniumgyártás terén úgy menynyiség, mint minség tekintetében a világpiacon feltétle-
els helyen áll, s egymagának aluminiumtermelése kétszerte nagyobb mint Európa többi államaié együttvéve, az 1910. évben Gadtier .szerint csak 100,000 tonnányi bauxitot dolgozhatott fel. nül
Kelt Budapesten 1911 március hó 15-éu.
A MEDVES-HEGYSÉG BAZALTOS lÖZETEI. írták
:
— A
RozLOZSNiK Pál és Emszt Kálmán
Az
I.
táblával és a
dr.
—
24—26. ábrával.
szépség oszlopos elválásuk révén Magyarország geológiai érdekességei közé tartoznak. Ujabb idben, mint jóminség kockakövek nagy ipari fontosságúak. Az ii-odalomban elször ZiPSEK-nél ' találkozunk velük, aki S o m o s ú j Medves-hegy ség
faluból
jainak leírásával
m
s
k
i
oszlopokban
hatoldalú
leírásukat elször
és
s
a
kiváló
bazaltjai
elváló
bazaltról
említést. Részletesebb
tesz
Beudant - közli Magyarország általa ismert többi bazaltegyütt. Ennek a kiváló kutatónak vizsgálatai szerint a s ogó
1
bazaltok
i
a tömött bazaltokhoz
tartoznak,
de említést
hogy ftömegük, úgy látszik, hogy a u g i t vagy vasoxid f ö 1 d p á t, melyet egy hozzákevert fekete anyag feketére fest a ftömegbl fészekszeren egész diónyi nagyságú f ö 1 d p á t o k, nagy a m f i b o o k s o i v i u tnnek ki, a kzet porában apró m a g n e t i ttesz
sakkszer
változatról
is
Azt
irja,
—
—
;
1
1
szemek ismerhetk apró szemeket
Szabó dr.^
'
is
Azonkívül fekete,
fel.
észlelt s ezeket z
i
r
foglalkozott részletesebben az
Chr. a. Zipser
von üngarn. 1817. - F. S.
p.
:
üveges,
k o n-nak
véli.
igen
Egy
ajnácski
kemény
fémféuy késbben A már Beds
félszázaddal bazalttal.
Versueh eines topographiachmineraloglsehen Handbuohes
387.
Beüdant
:
Voyage minéralogique
et
geologique en Hongrie ijendant
l'année 1818. Paris, 1822. tome III. az ö77. laptól kezdve. 3 Szabó József A pogány vári hegy Gömörben, mint bazaltkráter. Math. :
Természettud. Közlemények. Budapest, III. 18ö5,
p. 320.
és
HOZLOZSNIK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN
258
DÁNT
kiválásokon
által leírt
ványul kvarcot
kívül
még
észlelt
r
ub
e
Megvizsgált a bazaltban elforduló
is.
1 1
á
n
idegen
és
t
zár-
amorfnak látszó keményebbet pedig
kétféle
melyeknek egyikét bazaltobszidiá n-nak, a tartja. Munkájában még a Medves-hegysóg 28 bazaltjának fajsúlymeghatározását is ott találjuk, amelyeket Koch Antal foganatosított.'" Szabó ásványt
is,
zirkon-nak
kezdeményezésére Beenáth
J.
mezte, de ezek az elemzések
A forgó
a pogányvári
nem
Paul*
bécsi földtani intézet részérl földtani
terület
és a ragácsi
meg
bazaltot
ele-
is
megbízhatók.
térképezését
a
;
Göbl*
és
eszközölték a szóbanfoglalkoznak,
csak röviden
bazalttal
hogy új adatokat szolgáltatnának róla. Egy évvel rá Kubinyi Magyarhoni Földtani Társulat érdemes els elnöke. írja le elfordulási anélkül,
F.," a
viszo-
nyaikat, különös tekintettel az oszlopos elválásra.
Néhány újabb
köszönünk Schatarzik dr.-nak." Schatabzik a
megfigj'elést
lukareci bazaltok vizsgálatánál azt találta, hogy az alapanyaguk lángkíséiietnél
feltnen sok kálit mutat, amely alighanem a kzet alapanyagában lév kevés káli hidr o s z i lik at-tól ' származik, « miként ezt más (nógrád megyei) bazaltoknál kimutatnom sikerült.
sok kálium
kalcium
kevés
s
alapanyaga
bazalt
pátszeríi
kristályos
félig
és
(káli-
E kzetnek
látható.
ö
lunk Szabó geológiájában** részint szerint
földpátzárványok
a
oligoklaszhoz
az
és
említ.
1
állónak
észleltem.))
ká
1 i
f
amfibol és
fajsúly
s
d-
hol tulaj
bazalthoz,
ö
1
dpá
t
o k,
részint
tartoznak
talá-
pedig az
Medves
a
;
ilmenitet
augitzárványokon kívül
2-448— 3-490 között változik
1
be.
További adatokat
Az ajnácski Csontos árokból származó bazalthömpölynek
A A
ö
Schafarzik vizsgálatai alajjján.
saját, részint
részint
f
bizonyult
részletes
középértékben 2-754.
=
3-285 pogánvvári bazaltban elemzése szerint pd. MgO := ny., Al^ 0^ (Beenáth J. A pogányvári bazaltsalak vizsgálata. A Magyarhoni Földtani Tár-
st.
nem
lukareci
a
vagy talán egyenesen
t
oligoklasz-andezi n-hez
laposán elforduló bazaltból, is
d p á
néhány uógrádmegyei
donképeni amorf alapanyagot szintén
E
1
uátronhidroszilikátok) anyagból
tekintetben hasonlít közetünk
f
//"Cí-oldatában szinten sok nátrium,
Mikroszkópos vizsgálatnál
»
:
sulat Munkálatai. III. köt. 102. oldalon). **
C.
M. Paul
:
Das Tertiárgebiet nördlich von Mátra in Nordungarn. Jahrb. 1866. XVI. p. 522.
d. k. k. geol. Reichsanstalt. *
d.
k. k. "»
W. Göbl
:
Geologische
Aufnahme
geol. Keichsanstalt. 1866. p.
Kdbinyi Ferenc:
A Magyarhoni
A
1
der
Umgebung von
Salgótarján.
Verh.
13.
térbelédi és lázi bazaltosoportozatok
Nógrád megyében.
Földtani Társulat Munkálatai. Budapest, 1867. III. köt.
11. oldalon.
Schafarzik Ferenc dr. A Pojána-Euszka környéke néhány eruptív kzetének petrografiai tanulmányozásáról. Földtani Közlöny. 1882. XII. köt. 30. old. " vissza, Ez a magyarázat kétségtelenül Szabó befolyására vezethet ki is az újmoldovai bazaltban hasonló anyagot th omsoni t-nak magyarázott. (Szabó József Újmoldova némely eruptív kristályos kzete. Földtani Közlöny. V. ''
:
:
köt.
194. oldalon).
Az líjmoldovai
gunknak. ** Szabó József
dr.
:
bazalt
leírását
más alkalomra
Geológia. Budapest, 1883. p. 299—302.
tartjuk
fel
ma-
259
A MEDGYES-HEGTSÉG BAZALTOS KZETEI.
mikroszkópos leírását Szádeczky Gyula
Elek
A
közölte.'
dr.
bazaltliömpöly
Pávay
gyjtése révén került a kolozsvári egyetem gyjteményébe.
dr.
mikrolitbos képzdbomokórás felépítés augit, labradornak tartható plagioklasz s kisebb mennyiségben olivin észlelhet. Azonkívül zárvány szer, határozatlan körvonalú, némelykor tisztátalan s átlátszatlan részletekrl tesz említést, melyek közül egyesek augit, magnetit, Szerinte a bazaltnak gesztenyebarna üvegbázisában
ményeken
magnetiton kívül nagyobb,
apró
és
elég sok barna pikotit és
zdményébl
áll.
ban szoktunk
(I
kevés földpátléc rendetlenül
Olyan ásványcsoportosulás
A
találni,
sokszor
ez.
a
helyezkedett
mint
barna sávokat alkotó zárványok
pici kép-
korrodált amfibolok-
azonban más termé-
szetek, tán agyagkzetekbl származnak, amelynek beolvadása adhatott alkal-
mat
a
korund képzdéséres
hosszú és
mm
1 '5
(p.
A kzet maga egy szürkéskék. 7 mm n d -lemezt zár körül (Pávay szerint kék-
251).
vastag k o r u
obszidiau és kvarczárváuynyal), melyet vékony fekete kéreg von be. Sz.ÍDEczKY még megjegyzi, hogy van a kolozsvári egyetem kzettani gyjteményében ugyancsak Pávay gyjtésébl más, korundot nem tartalmazó bazalt is, amelybl a földpát majdnem teljesen hiányzik, amelynek alapanyaga csaknem teljesen át vau ki-istályosodva s amely kzet lényegében nagyobb oliviuekbó'l és apró augit és magnetit-szemcsék alapanyagszer kiképzödésébl áll.
selve
kzet
—
Ez
a
—
arra utalna,
a_ rendelkezésemre álló anyagban nincsen képvihogy a Medves hegységben egy limburgitos facies is
mely
elfordul.
«A magyar korona országai területén létez kbányák ismertetésen- cím munkájában tömött bazaltok és amfi-
Schafabzik F. részletes
dr.
bolos bazaltok néven
tárgyalja kzeteinket.
A
Magyarhoni Földtani Társulat 1905. évi kirándulása alkalmával a S m o s k -töl DK-re fekv ú. u. eresztvényi kfejtben gyjtött kzetpéldányt megvizsgálva arról gyzdtem meg, hogy eznefelines haza n i t.* Birtokomban azonban csak egyetlen egy bazanitpéldány volt. Hálás köszönettel tartozom tehát iglói Szontagh Tamás dr. kir. tanácsos úrnak, a m.
kir.
Földtani Intézet aligazgatójának, ki az említett kirándulás alkalmával
az intézet számára az összes általa gyjtött kzetauyagot
átengedte
s
ezekbl
a vizsgálat száraára
Voigt
és
nekem
a vizsgálatra
Hochgesang cégnél 13
csi-
szolatot készíttetett.
Szintúgy hálával tartozom
gyjteményt
a korláti
közlésre
fényképfelvételét segített.
*
Közlöny,
Papp Károly
dr.
1899.
átengedte
és
osztál,ygeológus
Mór fgeológus
úrnak,
kzet példánynyal
két
mikrofotogi'afiák
a
úr
a
dr. A magyarországi 349— líöl. oldalakon.
Szádeczky Gyüla
XXIX.
Pálfy
kfejtben gyjtött
:
kokkolithosau
ki
ezt a kis
kiegészítette,
elkészítésénél
is
bomlott bazanit
korundelfordulásokról.
Földtani
m. kir. Földtani Intézet Kiadványai. Budapest, 1904. 17(1 — 196. oldalakon. EozLozsNiK P.ÍL és Emszt Kálmán dr. Elzetes jelentés a Medves-hegység (Nógrádm vm.) amphibolos nephelines bazanitjáról. Földtani Könlöny. XXXVIII. -
A
'•*
:
(1908.) 36. oldalon.
ROZLOZSNIK PÁL ÉS EMS2T KÁLMÁN
260
fényképének elkészítésével, Liffa Aupél osztálygeológus úr pedig két fényképfelvételének közlésre való szíves átengedésével kötelezett hálára.
Gyjteményünk kzetei pedig b a
z a
n
i
t
i
nefeliues bazanito k-nak
részben
részben
d o k-nak bizonyultak.
Nefeliues bazanit. Ehhez
típushoz
a
tartoznak
összes példányok és a korláti
ereszt vény
az
kfejtbl
i
kfejtben
való egyik példány.
gyííjtött
—
A szürke vagy zöldesszürke kzet ftömegében a nagyobb egészen 20 mni-nyi nagyságot elér olivinkiválásokon, amfibol utáni pszeudomorfozákon és nagy augitegyéneken kívül rendes beágyazásul 1 2 mm-es olivin-
—
—
Az olivin üvegfény, kagylóstörés, sárgászöld
és augitegyének észlelhetk.
szemekben tnik el alakúak
s
Az
olivin mellett.
az olivines kiválások, hol szegletes határúak, hol lencse-
;
rendesen
tiszta olivinböl állanak,
amfibol
utáni
kisebbekben augit
a
pszeudomorfozák
lelhet
is
egyenletes söté-
s gyenge selyemfényükkel ütnek el az alapanyagtól. Eendesen nagyságú egyénekben jönnek el. amelyek gyakran az amfibol osz-
tebb színükkel
5
— 12 mm
lopos alakját mutatják.
fény
bizonyos
Csiszolt felületen
állás
mellett szürke
fém-
csillogás észlelhet rajtuk.
Az augit zöldesfekete vagy fekete s ers üvegfény egyénekben lelhet. Az alapanyag tömöttnek látszik csiszolt felületen azonban számos kb. 1 mm nagyságú fehérebb foltok jönnek el, melyek a nefelinnek s az üvegnek felelnek meg. Ez a szerkezet még jobban tnik el, ha a csiszolt felületet 5 10 ;
—
percig hideg sósavval kezeljük, amikor
kocsonyásan oldódnak
s
Gyakran észlelhetk
színek.
kiszárítva fehér
kisebb augit beágyazások ki.
az üveg- és nefelintartalmú részletek
is
felismerhetk
is 1
— 2 mm
s
a
A
fehér alapban ilyenkor a
kzet
nagyságú geodák
szövete
is
igen jól
tnik
a nagyobbak belül üre-
;
gesek, a kisebbek teljesen kitöltöttek zeolithokkal és karbonátokkal.
Az egyik
vékony fehéres szín mállást kéreggel van bevonva. A kzet pora hideg sósavban kocsonyásan oldódik s a kocsonya kiszárításánál benne számos ksókocka válik ki, mint az a nefelintartalmú közetek kézi példány egyik oldala
tulajdonsága.
Mikroszkóp nyok ismerhetk biotit,
:
nézve (M.
a.)
felépítésében a
következ résztvev ásvá-
pikotit, apatit, magnetit, olivin, rezorbcált amfibol, augit,
plagioklasz, rhnit, nefelin és végül üveg.
A kzet válásokon 0'15
alatt fel
szövete p o r
— O'S mm
f
i
beágyazásokon
és
r o s
;
kívül
a
már
a szabad
rendes
a
szemmel észrevehet
beágyazások
ki-
szemnagysága
nagyobb részük augit, kisebb részük olivin. Az alapanyag augit -ból. plagioklasz -ból, magnetit -ból, alá rendelten biotit -ból, továbbá nefelin -bi s üveg -bi tevdik össze. Az egyes ásványok elosztása egyenetlen fleg a beágyazások körül többékevésbbé párhuzamos eh-endezés 0'04 0"1 mm hosszú jilagioklasz-lécek tor;
;
—
A
lódnak
össze,
MEDVES-HEGYSEO BAZALT03 KUZETEI.
amelyekkel
együtt 0'02
— O'OC
mm-es
261
augit,
magnetit
kevés,
s
mezosztázisokbau megjelen liveg lelhet.
Ezek az üvegben szegény részletek között azután nagyobb összefügg kitöltések észlelhetk, amelyek vagy 0'3 08 nagyságú nefelinnel, vagy üveggel vannak kitöltve. Ezeknek a részleteknek felelnek meg a szabad szemmel csiszolt felületen feltn világos foltok. Úgy az üveg, mint a nefelin igen sok zárványt tartal-
—
mm
még
maz,
pedig
nefelinbcn
a
inkább az
augit
gyl
össze,
míg
a
plagio-
iSíi-^ ».
24. ábra.
—
klasz
Az eresztvényi kbánya (LiFf a Aoeel
—
bár szintén zárványa a nul'elinnck
dr. fényképe).
inkább a színtelen üvegbázisba
szorul.
Nézzük most az egyes alkotórészek kifejdését. Az augit kzetünk föalkotó része. A nagy beágyazások egyrésze szinezdésü s csak a szélén észlelhet egy csaknem színtelen sáv,
ers
ameljTe ibolyás szegély következik. Határozott
Y
=
nem
A
(i
violászöldes, a
=
sárgászöld
;
és jól kifejldött
kioltódása
pleochroizmusa
nagy, nagyobb,
mint
a csak-
azonban nem sikerült felfedeznem. 39°, nagy beágyazások másik része csaknem színtelen kioltódása cy színtelen augité,
orientált
metszetet
=
;
más esetben
4!2-5°.
ágyazásokat
alkotó augit
Ezeket a beágyazásokat
halvány ibolyás
is
ibolyás
szín,
szegély szélezi.
szélük mélyebb
A
nezdésü. Diszperziós tüneményeket mutat, a diszperzió intenzitása a
zdés mélységével n. Kioltódása 0^=41 '5 Fuldtani Közlöny. XLI.köt. lOlI.
— 43'5°,
mig
a
fbe-
ibolyás szi-
szegély cy
^ 18
színe-
44
ROZLOZSNIK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁK.
262 47-5°
oltódik
alatt
Az
ki.
nagyobb
különösen
augitbau,
egyéneiben,
itt-
ott az elször tárgyalt mély színezdés augitnak néha szabályosan határolt, többnyire azonban korrodált határú magjai is észlelhetk. Gyakran mutat zónás szerkezetet, amikor különböz mély színezdés övek váltakoznak
Eléggé
egymással.
elterjedt
továbbá
homokórás
a
diszperzió következtében különösen az optikai
mely a is, merleges metsze-
felépítés
tengelyekre
tekben jut érvényre. Egy orientált metszetben a következ kioltódásokat mércf a magban 44°, a piramis szerinti növési kúpban 46°, a prizma sze-
tem
.
homokórás felépítés egyénekben általában a piramis szerinti 45 47'o°, a prizma szerintiben 47 57 5°. növéskúpban a kioltódás c^ A kioltódások tehát követik azt a szabályszerséget, amelyet Sigmund A. állarintiben 52°
;
= —
pított
—
meg.*
Az alapanyag
augitjai
Az
augit ritkán iki-es
nagyobb beágyazások helyenként az
;
(a)
nem
utóbbi esetben a kristály határa
apróbb kristálykonturokból tevdik
értelm
orientálást mutat.
össze,
Eomszer
és
(100) lap szerint.
mi
észlel-
meg
tengely irányban
hetk. nak nyúlva. Az egyes egyének határai rendszerint idiomorfok ágyazásokon azonkívül gyakrabban korrodált és r o elfordulnak
az
melyeken a rendes lapok
Többnyire köpcös oszlopokban jelenik meg,
A
erssége körülbelül
színezdés
violás színek, a
megfelel a beágyazások széleinek.
A
és egységesek.
m
s
z e r
egységes,
van-
be-
ü határok
is
hanem számos
mellett az augit mindenütt egy-
határok egy és ugyanazon
korrodált
úgy a korrodált, mint a határokon fellép ibolyás szegély több magnetit és üvegzárványokat tartalmaz, mint a bels, s helyenként apróbb plagioklasz léceket is zár körül néhol rá még egy vékony magnetitbl s biotitból áUó szegély is következik. Ezek a rohamosan történt növésre visszavezethet tünemények, abban az idpontban, amikor az alapegyénen egyszerre
romszeren
is
észlelhetk
kifejldött határokat
szegély
a violás
;
híven követi.
A
korrodált
;
anyag kikristályosodása is
megindult.
is
Itt-ott az augitba
korrozionális üregek
Az üi-egek kirhnit nagyobb edényei vagy pedig rhnitbl, bomlásterményekbl álló keverék, az augit helyen-
nyúlnak, a határok ezekben az üregekben néha romszerek.
néha m'alkodóan
töltése
augitból, plagioklaszból
s
a
ként egységesen orientált váz gyanánt fordul el. Végül észlelhet még az augit szivacsos kifejldött augitváz
;
egyéneken
csak
mely magnetittól,
a
szél
egységes,
plagioklasztól
s
kiképzdé.sben
belseje
is
;
egyértelmen
apró biotitlemezektl
az
így
orientált is
megvan
szakítva.
Ezek a képzdmények részben még a rohamosan történt kiválásra vezethetk vissza, részben pedig talán már teljesen rezorbeált amfiboloknak felelnek meg. A beágyazásokat alkotó augit összegylve, ú. n. a u g i t s z e m ek e t is képez, amelyeknek belsejében gyakran olivin van. Hasonló augitszemekké gyl össze az alapanyag kisebb szemnagyságú augitja is. Az augit
1
A. Sigmund
:
Die Basalte der Steiermark. Tschermaks Min.
teilungen. á5. 1896. p. 370
n.
Petr.
Mit-
A MEDVES-HEOYSÉO BAZALTOS KZETEI.
magnetit
záryányai üveg,
itt-ott
s
b
i
o
263 széleit helyen-
t-táblácskák is;
t i
mely néha a homokórás felépítés augitnak a prizma szerinti növéskúpjának egy részét is elfoglalja. A nagy augitegyénekben néhány esetben opák titanvas pálcikákat is észleltem egy egyénben több gömböly. oUviuszem is volt lellietö. Az o 1 i v i n gyéren fordul el nagy egyénekben, rendes szem nagysága 0'3 0'8 mm, de lesülyedt az alapanyag szemnagyságához is. Kitkán mutat teljesen automorf határokat, rendesen korrodált vagy legömbölyödött a korrozionális üregekben lielyenkéut nagyobb r li ö u i t-egyének lelhetk. ként biotit
szövi
át,
;
—
;
zárványa apró
Alig hiányzó
Szélén
világosbarna /li/coíiíoktaederek.
repedések mentén vas vegyülettl megfestett barnás-zöldes szerpentinné
Ep
zott át.
eredeti amfibolt a megvizsgált csiszolatok egyikében
az amfibol mindenütt teljes magmatikus rezorpciót szenvedett.
képzdmények
pciós
sem
A
és
válto-
találtam,
kisebb rezor-
határai megfelelnek az amfibol kontm'j ainak, a nagyoknál
többnyire szabálytalan lefutású. Összetételében részt ve.sznek bséges rhönit ós változó mennyiségben plagioklasz,
augit,
kevés
nefelin
bomlástermények;
s
rendesen egységes vékony augitszegély övezi ket, melyben niagnetit-z&wéinyok is
Uralkodó rhöuit mellett az
észlelhetk.
elrendezések, néha
—
különösen
augitegyéuek
egyes
kevesebb
rhönittartalom
augit egységesen orientált vázt alkot. hosszú lécalakú A rhnit 0"04 0'15
—
mm
szabálytalan
keresztmetszetei
számú
—
mellett
60°
az
alatt
A
na gyobb képzdményekben ritkábban nagyobb olivin- és augit-egyének, vagypedig nagyobb legömbölyödött határú rhönitszemek (0"45 1 nagyok) is lelhetk (1. az I. táblán a 3. számú mikrofotografiát). elrendezett rácsot alkotnak
(1.
az
I.
táblán a
2.
mikrofotografiát).
— mm
A
Helyenként augitot
mag ben
a
képzdmények nyilván nem keletkeztek tisztán az hanem alkotásukhoz az alapanyag is hozzá járult.
reszorpciós
diszociációja által,
s
szélesebb
kevés rhnitet rendes
lelhet,
és
összetételt
augitszegélyen biotitot
mutatja
perikhntörvény
a
fel.
gyakoribb
egy
belül
tartalmazó
A
öv
fleg
plagioklaszt
következik,
plagioklasz az
rajta,
itt
amfibol
ós
míg a bels
szélesebb
albitlemezek
lécek-
itt-ott
meg
vannak hajlítva összetétele labradornak felel meg. A magmatikus reszorpcio végs stádiumának tekinthetk azok az ibolyás augitegyének, amelyeknek csak magjában észlelhetk rhönitfelhaimozódások, az augit túlnyomó része teljesen egységes s a rendes üvogzárványokon kivül egyébb zárványokat nem tartalmaz. ;
Maga
a Wíó'fnínek jelölt ásvány többnyire lécalakú,
többé-kevésbbé
sza-
Nagyobb szemei szabálytalan határúak. Többnyire nem fémféuyü és mély barna színnel áttetsz, nagyobb •egyénei itt-ott zöldesbarnák is. Vékonyabb lécalakú egj'ónei gesztenyebarna bályosan határolt
keresztmetszetekben
lelhet.
vagy rozsdásbarna színnel többé-kevésbbé jól átlátszók s elég gyakran jól pleochroitosak is. Utóbbiakon interferens szín is észlelliet, rendesen azonban az interferens szín a nagyfokú abszorpció és színezdés folytán nem jut érvényre. Egy lielyen ers ferde kioltódást is észleltem. A hasadás a nagyobb egyéneken csak repedések alakjában jut érvényre •esetekben az amfibolok prizmás hasadását
is
;
a kisebb
kilehetett venni
egyéneken egyes (a
= világosabb 18*
ROZLOZSNIK PÁL ÉS E5ISZT KÁLMÁN
264
barna, /?;= sötétbarna, a fény csaknem teljes abszorpciójával).
xeno-
Határai
morfok az augit és plagioklasz felé s benne helyenként augit- sót plagiokleszárványok is lelhetk (1. az I. táblán a 3. mikrofotografiát). Egy helyen párhuzamosan orientálva összen az augittal, illetve két oldalvást szegélyezi azt. Az egyes metszetek orientálása az ásvány
kicsinységénél
fogva
nem
volt lehetsé-
ges; fent leírt tulajdonságai és elfordulási viszonyai révén azonban talán joggal
A
azonosíthatjuk a rlwnitíel.
amfiboljainak
tok
KüANC-féle gyíijteményben
reszorpciós
rozott meg,' ásványunk ció idejében indult
lév rhönvidéki
bazal-
termékének, amelyet Soellner rhönitnek hatámegfelel.
teljesen
meg, de ezentúl az augit
Képzdése
magmatlkus reszorpképzdését is túl-
a
és a plagioklasz
haladta.
A Ers
biotit az
el
alapanyagban fordul
pedig
és
magnetitot
a
szegélyzi.
mély barna, csaknem színtelen sárgásbarna. Néha vashidrosidtól megfestett bomlás terménnyé (klorit?) változott el. A plagioklasz az összes csiszolatokban szintén csak az alapanyagban fordul el. Hosszú lécalakú keresztmetszetein vékony albitlemezek, gyakran a karlsbadi törvény s elvétve a periklin törvény is felismerhetk. Egyénei uralpleochroismusa
:
kodóan egységesen oltódnak
es
zónás
A
kioltódás.
Szimmetriás kioltódásai 19 rendszerint
lin
ki
nagyobb
— 28°
0'3
csak
s
nefelin
és
után
— 0'8
észlelhet
ritkán
az
üveg
felé
ítélve a
szélén
egyenletesen,
idiomorf végzdést mutat.
labradorhoz
mm-es egyénekben
tartozik.
fordul
el,
A
nefe-
melyek a
többi alkatrészek számos egyéneit zárják körül Zárványai fleg augit, magnetit
Köpcös osz nagyobb üvegrészletekben köröskörül automorf határú egyénei is eljönnek, melyek kétszer oly hosszúak, mint szélesek. Gyakran a nefelin egyediU képezi az alapot s akkor a szemcsés nefelin egyének közvetlenül érintkeznek egymással. Az (1010) szerinti hasadás jobban tnik ki rajta, a bázis szerint inkább elválásszevü repedések észlelhetk. A ftengelyhez közel merleges metszeteken a párhuzamos
számos hosszú
apatittii,
plagioklasz gyérebben észlelhet benne.
lopós kristályai az üveg felé idiomorf határokat mutatnak
;
san eltolódó tengelykereszten negatív kettstörése megállapítható. latot
hideg sósavval rövid
ideig
kezeljük
(5'),
Ha
a csiszo-
a színtelen üvegbázis teljesen
kocsonyáson oldódik, míg a nefelin csak szélén s hasadása mentén lesz megtámadva ilyenkor festéssel az üveg élesen elkülönül a nefelintl. Hosszabb ;
etetés
után a nefelin
sósav észreveheten
teljesen oldódik
is
kocsonyásan, míg a plagioklaszt a hideg
nem támadja meg. A
kiszáradt kocsonyában számos apró amelyek természetesen részben az üvegbl is származnak. Bomlás terményül a nefelinben gyakrabbao apró zeoUthgömböcskék észlel-
kösókoczka válik
ki.
hetk. A színtelen üvrgházis valamivel kisebb mennyiségben van jelen, mint a nefeUn s vele képezi az alapot. Összefüggbb nagyobb részleteiben különösen sok plagioklasz- és apatitzárvány észlelhet. Mint már említve volt, igen könynyen oldódik kocsonyásan, tehát nátrondiís nefeUnitoidos üveg. A magnetit *
das
Soellner Über
Vorkommen und
die
Jahrb. für Mineralogie.
Rliönit, ein neues ánigmatitáhnliches
Verbreitung
XXIV,
desselben in basaltischen
1907. Beilage-Band. p. 475
— 547.
Mineral und Gesteineu.
über Neues.
A MEDVES-HEGYSEG BAZALTOS KZETEI.
265
kzetnek. Teljesen opák s a szabályos rendszerre mennyiségben önállóan elforduló rhönittöl megkülönböztetlietÖ. A kzet párából közönséges mágnessel bségesen kihúzható. Az apatit hosszú ti nagy mennyiségben lellietök az üvegben s a nefelinbeu. A plagioklasz között lév hézagokban gyakran limonittól megfestett világosbarna bomlástermény észlelhet, amely valószínleg bomlott üvegnek felel meg. elterjedt kisórö alkatrésze a
valló keresztmetszeteivel a csekélyebb
Az
vehet Ítélve el,
—
kfejtk egyik példányában két tojásdad savanyú kiválás átmérjük 20 mm, a nagyobbik az alak után
eresztvényi
észre
—
kisebbik
;
a kisebbik kétszeresét érhette
A
el.
kiválás széleit fehér sáv foglalja
melyben augitszemek ismerhetk fel, ftömege világos szürkészöld s benne ersen fényl zeolithegyének tnnek ki. M. a. a kiválás szegélyén az alap bomlás folytán zavaros üveg, melyben
csak
augit
alkatrészül
eredeti
augit
beágyazások,
mikrolithok,
magnetit,
titán-
bomlásterményül pedig zeoüthnak geodái és összefüggbb csoportjai foglalnak helyt. A ftömeget jellemzi az érc és a beágyazások csaknem teljes liiáuya, csak néhány szerpentinesedett olivin s augit vau jelen. Szövete szivacsszer, a vázt «ugi£nak srn
vas. kevés hiolil
felhalmozódott
s
valószínleg
átlagban
átlagban 0'4— 0'8
mm
0'02
mikrolithjai,
—0"06 mm
hosszú
hosszú egyénei alkotják.
lithok zavarosak bomlottabbak. ki.
rhönit
A
A
mikrolithjai
váz üregeit zeolithok
zavaros
s
Vájjon a zeolithok csak üvegbl vagy- pedig nefelinbl
A
déses marad. sósavval
eltávolítani.
észrevehet
maga
is
Kendesen hosszú
vékony lemezek az
lécalakú az
(8°).
Az eresztvényi kfejtbl
való
üveg
fejldtek s
ki,
tölti
kér-
a zeohtkokat
ikerfelekben
albit törvényre is utalnak.
Ezen adatok anorthoklaszia,
földpátnak
metszetekben jelenik meg,
egyes
optikailag negatív, tengelyszöge igen kicsiny.
kioltódása 82°
is
földpát tanulmányozásánál ajánlatos az üveget
uralkodó ikertörvénye a karlsbadi törvény,
és
kiválás belsejében a mikro-
Egy
helyenként
Fözónája
negativ,
közel _L a metszet
utalnak.
másik példány a
hullást, ezt a nefelines bazanitok technikai felhasználását
kokkolitos
szét-
annyira gátló jelen-
szépen mutatja. A kzeten számos fehér folt észlelhet, miáltal kzet fehérpettyes külst nyer (1. az 1. számú fotográfiát az I. táblán.) A kzetnek törése nem egyenletes, hanem hepe-hupás, összetartása igen apróbb 1 4 mm-es darabokká. laza, úgy hogy kézzel is szétmorzsolható séget, igen
a
—
Csiszolt felületen a fehér pettyek repedésekkel
ben.
A
kokkoütos
széthullásra
egymással összefüggésvonatkozó nézeteket igen részletesen foglalja állnak
össze ZlRKEL.^
A mi
esetünkben ez a jelenség minden nehézség nélkül
visszavezethet
egyrészt az alkotórészek egyenltlen elosztására, másrészt az üveg- és nefelin-
ha ugyanis összehasonlítjuk a málhogy a fehér pettyek megfelelnek a csiszolt
dús részletek kisebb ellentálló képességére lott
kzetet az éppel, azt *
látjuk,
;
Dr. F. Zirkel: Lehrbuch der Petrographie, II. Auflage 1894.
Bánd
II p. 896.
ROZLOZSNIK PAL ES ERNSZT KALMAN
266
üde kzet világosabb szín leteknek.
A
foltjainak, tehát a nefeliuben és
üvegben dús rész-
mállás közelebbi folyamatának követése azonban részletesebb hely-
tanulmányokat igényelne, amiket azonban nem végezhettem. Maga az ép bazanit igen szilárd kzet, mely a gyakorlatban is kitnen bevált vastagtáblás elválásánál fogva kockakövek készítésére igen jól alkalmas. színi
;
Szilárdságára nézve fényt derítenek következ adatok, melyek a m. kir. József-
megyetem mszaki mechanikai
Lelhely
laboratóriumában készültek.'
A MEDVES-HEGYSEG BAZALTOS KZETEI.
A
s
kiszámított OsANN-féle állandók
A
:
267
EOZLOZSNIK PAL ES EMSZT KALMAN
268
A tól.
Az
beágyazásokat alkotó augit szélén gyakran poikilitosan átntt olivin
szélén bomlás folytán
pentinné változott
sárgásbarna vasoxiddal
megfestett
biotit-
szer-
el.
Bazaiiituíd. Ehhez a tipashoz tartoznak a oNagysalgó, a vár falva alatt lév és eSomoskö, a Várhegy E-ki oldaláróls jelzés közetek. Beágyazásaik olivin, augit, ritkábban reszorbeált amfibol s gyakrabban ersen durva oszlopbób
25. ábra
A
bazanitoid oszlopos elválása a
(PÁLFY
MÓR
somoski Várhegy
is. A sötétszürke alapanyag tömött a kzet texmásodik lelhely kzetén több-nagyobb üreg észlelhet>
üvegesen fényl plagioklasz túrája vastaglemezes.
A
északi oldalán
dr. fényképe.)
;
amely zeolithokkal van bekérgezve. M. a. szövetük hipokristályosan porfiros. Az alapanyagban nefelin nem mutatható ki, az üveg sósaN'val kezelve nefclinitoül üvegnek mutatkozik. A két
kzet
szövetileg egymástól lényegesen különbözik.
A MEDVES-HEOVSÉG BAZALTOS KZETEI.
269
Az els kzet (Nagysalgó) alapanyaga kitnen flindalif:. A színtelen üveg mennyisége többnyire igen alárendelt, csak helyenként bségesebb s akkor sok apatit tt zár körül. Az alapanyagban az üvegen kívül 0'(>2 O"! mm
—
hosszú
plagioklusslécekhöl
violásbarna
(labrador),
augil.
ritkán
magiietit.
Az alapFbeágyazása ersen korro-
alapanyag szemnagyságát elér bomlott olivin észlelhet.
biotit 8 az
anyag augitja gyakrabban szemekké gyl össze. dált olivin, amely néha ikres (110) szerint. Vasoxid kiválása folytán szélén élénk veresesbarna, a kisebb szemek rendszerint teljesen elbomlottak (hialoszi-
Az aM^ritbeágyazások violásbarnák
derit).
s
mu-
többnyire szivacsos szerkezetet
tatnak.
A mutat
;
lithok
még
is
csak
kett került bele a csiszolatba. mely ikerlécességet nem
két nagyobb plagioklasz egyén lelhet,
benne sok az üvegzárvány, továbliá augit, biotit s rhönitszer mikrofelépítése inhomogén, az egyik zónás szövetet mutat. Optikailag ;
pozitív, további
mind
lán
közül
píac/to/fZaszbeágyazások
Ezenkívül
a
meghatározása a két metszetbl
két
egyén
nem
melybe az alapanyag augitmikrolitjai idiomorful belenyúlnak,
maga
körül
is
Ezeknek a képzdnagyobb anyagon végzett vizsgáGyéren lelhetk végil magnetitbl s augitból álló
teljesen megfelelnek a leucit rácsos szerkezetének.
ményeknek
biztosabb meghatározását csak
vihetik keresztül.
latok
s
olda-
csatlakozik,
nikolok között optikai anomáliákat mutat,
zár augitmikrolitokat. Keresztezett
melyek
Egyik
lehetséges.
nagyobb homogén ásványszemhez
egy
pszeudomorfozák amfibol után. A második kzetben (Somosk) igen kevés a beágyazás,
az
alapanyag
szövete interszertalis.
Beágyazásai szerpentinesedett titbl
van magnetit
rhönit
belekerült J_
;-
(ilwin,
augitból álló pszeudomorfozák
s
;
helyett.
ikres az albit
A
szivacsos felépítés (ingit,
amfibol után.
magne-
s
Egy pszeudomorfozában
egy nagy plagioklasz egyén
csiszolatba
is
periklin törvény szerint, optikailag pozitív, a közel
s
6"5°, ami aránylag savanyú plagioklaszra mutatna. ersen zárványos, s mintegy át van vágva jól pleochroitos
metszet kioltódása
Széle felé széles zóna
barna tücskékkel s üveggel. Az alapanyag szemnagysága O'OG O'l mm. A plagioklasz (labrador) nagyjában 60° alatt rendezkedik el, az augit köpcösebb egyénekben jelenik meg, belsejében igen gyaki-an sok magnetitot tartalmaz, s gyakran augit-
—
szemekké
gyl
össze. Ide
számítandók az olivin kisebb elszerpeutinesedett
Az elég bségesen jelenlév üvegben sok opák geodákban karbonátok észlelhetk. meit
is.
A dr.
trichit van.
sze-
Egyes
bazanitoid harmadik kifejldését mutatja az a kézi példány, amelyet
Pálfy fgeológus
hólyagos, benne
1
úr
— 15
a
korláti
mm-es
kfejt
mellett gyjtött.
A kzet
teljesen
hosszúkás, nagyjában párhuzamosan elrendezett
hólyag lelhet.
M.
ersen
a.
beágyazás gyanánt elég síírün olivin
korrodált
s
ellátva (hyaloziderit).
rendszerint
Az augit
vékony
itt-ott
ikres
élénk s
s
augit
tnik
gyakran
el.
Az
olivin
van homokórás felépítés
veresesbarna
szegéllyel
ROZLOZSNIK PAL ES EMSZT KALMAN
270
(c
X a piramis szerinti uövéskúpbau egy esetben 46'5°, a prizma szerintiben Összegylve szemeket képez, amelyeknek belseje he-
52-5°, a keretben 59°).
alapanyag augitból, plagioklaszból, rhönitböl, magneA szépiabarna üvegbázis telve van vékony mikrolithokkal, miáltal vastag csiszolatban csaknem átláthatlan. A vékony mikrolitliok vékonyabb csiszolatban barna színnel áttetszk. A barna üveg szintén mutatja lyenként olivin. Az titbl
üvegbl
s
áll.
nem meg továbbá azon
a nefelinitoidos üveg reakcióját, bár
bazanitoidn&k
felel
olyan telér
mint rendesen. Bomlott
jól,
kzete,
mely
Salgótarján
't'-y»^^^:-'V'':
ábra.
A somoski
Várhegy.
A
régi vár falai
oszlopokból állanak. (Liffa
Aürel
egymásra rakott bazanitoid dr. fényképe.)
mellett a bányában (K.inoLY-akna kontaktján) a szenet elkokszosította. /fi'ftrc-zárványok
is
lelhetk, melyek
Benne
a rendes augitmikrolith-koszorúval van-
nak körülvéve. Végül még egy érdekes kzetrl akarok megemlékezni, mely Eoheim Náthán válalkozó ajándéka gyanánt került a Földtani Intézet gyjteményébe. Lelhelye Ajnáesk, Eagács-heg}'oldali kfejt (Gömör m.).
A kzet
alapanyaga rendes összetétel mellett közel holokristályos, üveg- és
magmatikusan Ezen kzet egy
nefelinrészletek csak alárendelten észlelhetk. Beágyazásai angit, teljesen rezorbeált amfihol
poligonálisau körül.
A
határolt
korundot
a
17
s
elég
mm
kzet
gyéren megjelen
hosszú
10
mm
széles
A-o?-?í??d-csomót zár
hártya határolja,
míg a meUékkzet
és
felé fekete
olivin.
fehér hártyával érintkezik vele. Színe szép égkék, a széle felé itt-ott sötétzöld részletek
is
észlelhetk.
Törése
kagylós,
zsírosfényü
;
a
topázt jól karcolja.
A MEDVES-HEGYSÉG BAZALTOS KZETEI.
271
Töréssel a bázis szerint helyezkedett táblák nyerhetk, amelyek kissé gyöngyház-
szer fényt mutatnak
a mikroszkópban ezek a táblák egytengely teugelyképet
;
szolgáltatnak, negatív kettó'störéssel.
Vékony
csiszolaton
ers
magas fénytörésre mutat.
relifje
nikolok között zónás felépítés, az egyes zónák párhuzamosak s
az interferes-szin
a hordószeren
Keresztezett
a ftengelylyel
különböz magasságában jutnak érvényre. A zónás felépítés magban nincsen meg. Kettstörése alacsony, a f-
határolt
tengelyhez közel
pleochorizmust
:
vastagabb csiszolatban
prallel
zónákban emelkedik
w :=
folyadékzárványok
az
fel
égkék,
elsrend e
= világos
opák vasérc.
s
kékig.
A
interferens
Színtelen,
zöldeskék, ai>£.
fekete hártya
szintén
csak
színe
csak
egyes
egy zóna mutat
Zárványai gáz- és
opák vas('?)éronek
bizonyult.
Emszt vizsgált
dr.
meg
egy kisebb darabot (súlya
4'
12 cgr) a következ eredménnyel
:
AhO^ Fclo^ SiO^ + fiO,
= = =
89-56 6-10 5-42
101-08
Az elemzésben zésre
rendelkezésre
ferri-vastól nincsen
ferro-vas a
a álló
elválasztva
anyag csekélysége miatt részletesebb
az elem-
;
pontosabb
és
eredmény nem volt elérhet. Mint azt a bevezetésben már felemlítettem, a korund elfordulását az ajnácski bazaltban Szádeczky Gyula ismerte fel s szerinte az általa leirt korund a legnagyobb az eddig ismeretes magyarországi korundok között. Az új lelet a régit nagyságban tetemesen felülmúlja. SzÁDECZKY tanulmányában valószínnek tartja, hogy az ajnácski kohazánk többi korundot tartalmazó kiválásaihoz hasonlóan rund aluminiumoxidban gazdag vegyületeknek magas hfoknál való feloldódása és ebbl ezeknek a lehlésnél való kikristályosodása útján képzdött (1. c. 252. old.). ZiEKEL F. a bazaltok korundjait eredeti, ú. u. s ki v ál á s-nak tartja, amelyek a magmának szomszédos olvivinkiválások folytán beállott lokális
—
—
aluminiumosiddal való túltelítésének az eredményei.*
A
mi korundunk mellékközete
a minta 8
nem nem
cm
hosszú és 3-5 széles
olivinben
nem
épen gazdag
benne
s
— olivincsomók nem észlelhetk
;
—
ez persze
annak a lehetségét,
hogy ilyenek a mellékkó'zet többi, be küldött, részében el ne forduljanak. A korunduak hasonló tipusú kzetekben való gyakori elfordulása minden bizonnyal inkább magának a magmának összetételében rejl okokra utal.
sor
zárja
EosENBUscH H. azzal a célzattal, hogy az alkalisor kzeteit a mészalkalikzeteitl már névben is megkülönböztessük, az andezitek s bazaltoknak 1
17.51
ki
L)r.
után.
C.
HiNTZE
;
Handbueh der Mineralogie. Bd.
I.
Elfte
Lieferung, p.
m
ROZLOZSNIK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN képviselöira
alkalisorbeli
az
általa újból
véleményének adott
felkarolt tracJádolerit
nevet
hozta
hogy a bazanitoidoknak, amfibolos bazaltoknak stb. jelölt közetek végleges helyüket alighanem a szkebb értelemben vett trachidoleritoknál fogják nyerni (Mikros. Physiographie ü. p. 1395). Egyelre azonban még tanácsosabbnak látszik a jelenleg még meglehetsen tág trachidolerit név helyett a szkebben határolt bazanitoid nevet elnyben részesíteni, amely névbl a kzetnek az alkáli csoportba való tartozása
javaslatba,* s azon
is
kifejezést,
világosan kitnik. Kelt Budapesten, 1909 május 10-én.
Magyarázat az KokkoliÜwsan
1.
rnállott
I.
táblához.
bazanil az eresztvényi
kfejtbl.
A
mállás foly-
tán létrejött világos pettyek a fényképben igen jól kivehetk. Az egyenletesen sötétszüi-ke
meg
egyének rezorbeált amfibolnak felelnek
két egyén és lent balra egy egyén). folytán fehér
foltos
nézésnél fent jobbra
(a
Az
kép közepén
ötszögesen
augit fekete és
az
és
alsó rész
határolt olivinkiválás
(pl.
a
a kép fels részén
fény
visszaverdése
Figyelmes
közepében). is
észrevehet,
melyet
a mellékkzet részérl sötét sáv határol. 2. Magmatikusan rezorbeált amfibúl mikrofotografiája az eresztvényi kfejtbl, a rhönit-egyének csillagszer eh-endezödésével. 3. Magmatikusan rezolbeáll amfibol mikrofotografiája nagy szabálytalanul
határolt rhnitegyénekkel. Fent jobbra a rhönitben i^lagioklaszzárvány észlelhet.
A
lent
lev
világos
udvartól
körülvett szem
pirit.
Az eresztvényi kfejtbl.
A TARIM-MEDENCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL. Irta
Ferenc
ScHAFARZiK dr.
:
Vendl Aladár
dr. professzor
professzor-igazgató úr, illetleg
azt a tiz
dr.-
úr szíves
közbenjárására Lóczy Lajos
Teeitz Péter fögeológus úr átadta nekem
homokpróbát, melyet Hédin Sven
ázsiai útján 1899,
1900 és 1901-ben
gyjtött, hogy mineralogiai-petrografiai szempontból megvizsgáljam ket.
Legyen szabad
e
helyütt
is
szinte
köszönetet
mondanom
jóindulatú
bizalmukért.
A '
p.
megvizsgált
Eleraente der
homokokat Hédin Sven
Gesteinslehre
1898,
aTarim
továbbá
Mikr.
folyó
mellékén, a
Physiographie. Bd.
II.
1159.
-
Eladta
szakülésén.
a
Magyarhoni Földtani Társulat
1910 december hó l4-én tartott
A TARIM-MEDBNCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL.
273
Taklamakáa-sivatagon, a Lop -no r környékén és sivatagon gyjtötte. A homokokat természetesen a szokott
a
Gobi-
petrografiai
Mindenekeltt igyekeztem a homokszemeket mindegyik homokpróbát Tliouletoldattal három részre választottam szét, hogy a kvarcot a legkisebb fajsúlyú ásványokkal és a legnagyobb háromnál nagyobb fajsúlyú ásvá-
módszerekkel
tanulmányoztam.
fajsúlyuk szerint részletekre különíteni:
—
—
nyokat lehetleg különválasszam.
A
Fischer H. módszerével vontam
ki.
után
módszereivel
mikroszkópos
a
vizsgálat
magnetitot a legnagyobb fajsúlyú részletbl
Az
homokrészleteket az-
így elkülönített
A Thouletóraüvegen, gyorsan elpárolgó, többnyire benzolban, — az igen nagy tanulmányoztam.
oldattal szótválasztott homokrészleteket
ismert törésmutatójú
folyadékban,
ásványok- megfigyelésekor
fénytöréstí
—
jodmethylenben,
vizsgáltam.
Az illékony benzol, illetleg jodmethylen elpárolgása után a beállított szemecske a mikroszkóp asztalkáján szükség esetében könnyen izolálható a többi szemecskétl nedves vég, hegyes puhafapálcika segélyével s ily módon ha szükséges tovább vizsgálható tárgj'lemezen. Sok esetben célszer volt a közelebbrl megvizsgálandó homokszemecskét szétzúzni, hogy az esetleges hasadást, az interferencia-színt stb. jobban meg lehessen figyelni, mint magán a gyakran igen ersen koptatott és simított szemecskéu.^ Igen sokszor szüksé-
—
—
ges
E
kérdéses ásványszemecske törésmutatójának közelít ismerete. Schroedeb van der Kolk ajánlotta folyadékok közül összeválogatott,
a
volt
célra a
törésmutatójú
ismert
folyadékokat
mecske közepes törésmutatóját a
—
használtam.
Segélyükkel
Becke-féle vonal
a
kérdéses sze-
észlelésével
—
leg-
Ezeken kívül a földpátok tanulmányozására a Weinschenk - ajánlotta folyadékok közül még néhány Kahlbaum-féle preparátumot használtam fel. A többi optikai tulajdonságot is a szokott móalább közelítleg
megállapíthattam.
don figyeltem meg. Igen gyakran azonban a szemecskék semmi jellemz formát vagy más az orientációra alkalmas tulajdonságot nem mu-
hasadást, tatnak.
Ep
ezért igen sokszor kémiai,
illetleg
mikrokémiai reakció szükséges
az optikai úton nyert megfigyelések kiegészítésére. Ezek a peti-ogi-afiában szo-
kásos reakciók, melyekrl doktori értekezésemben vizsgált
is
megemlékeztem.^
homokminták mennyisége aránylag igen csekély
volt,
A meg-
legfeljebb 8
— 10
cm^ Ép ezért a fajsúly szerint való elkülönítéskor meg kellett elégednem három részre való szétválasztással. Természetes az is, hogy különösen a legnagyobb
fajsúlyú, ritkább ásványfajokból e csekély
meghatároznom.
csak egy-két szemet sikerült
mészetesen csak
kvalitatív
homokmennyiségekböl néha
Ily csekély
mennyiségekkel
Az egyes homokminták vizsgálatának eredményét a következkben laltam röviden össze
1
V.
ö.
:
J.
ter-
jelleg vizsgálat volt lehetséges. fog-
:
W. Retqers
setziing der Dünensande ^ Weinschenk E.
:
Über die mineralogische und chemische ZusammenHollands etc. Neues Jahrb. f. Min. etc. 189.5, I. pag. 32. Die gesteinsbildenden Mineralien. II. Aufl. Freiburg 1907, :
216. lap. ^
Vendl
a.
:
Adatok a Duna homokjának ásványtani ismeretéhez.
értekezés. Budapest, 1910.
Doktori
274
D?
VENDL ALADÁR
számú homok; 1901 március 13 -áu, a medrébl. Meglehetsen finom, egyenletesen porszerü
régi L
1.
szögletes szemekbl
homok néhány nagyobb meszes konkréció- szer törmelék is volt
fehér
álló
;
—
o p
-
uo
r
jóval nagyobb,
és
egész 3
— 4 mm —
benne. Aránylag nagy-
mennyiség, háromnál nagyobb fajsúlyú ásványt tartalmaz. A meghatározott ásványok a következk:* A kvarc szemecskéiuek legnagyobb része színtelen, átlátszó
kék
de színes
;
A
zárványként.
ked
színtelen kvarcszemek
gneiszkvarc)
és
nit-
szem
volt
is
sósavval leöntjük:
barnás színek zött
rózsaszín, szürkés és fekete
:
—
lidiai
akadtak közöttük. Néhány színtelen kvarcszemben
is
vagy
optikailag
kszer z
egynem
— szemecs-
k o n t észleltem viselkedések (grái
r
színek között egy-két aggi'egátumként visel(palákból származó kvarc). A homok ersen pezseg, ha a szürkés
;
kalcit szemecskéi
a
részben színtelenek, részben sárgás-
egyforma színtonust mutatnak keresztezett nikolok köinterferenciaszíneket adnak; néhány kalcitszem ikerlemezesvagy
;
foltos
el. A biotit lemezkéi barnák, ritkábban sárgás bronzszínek vagy halványabb sárgák, néha úgyszólván teljesen zöldes színek, azaz c h 1 o r i t o sodottak; az egyik lemezkében sagenitot észleltem. Az a m f i b o 1 -
séget árul
szemecskók a hasadást jelz vonalakkal párhuzamosan
ts
chroosak
:
c
= sötét
Néhány szem 18°
legnagyobb részük
szögletesek,
(kékes) zöld, _L
barna amfibol
megfigyelhet
is
des színárnyalatú,
homok;
volt.
nem
c
zöld amfibol;
hosszúkásak, meglehe-
szemek ersen
e
pleo-
= világos zöldes sárga ^ 17 — 19°.^ = barna, = halványsárga, c:c=:15 C
;
c
:
C
_|_c
Egy-két színtelen vagy legfeljebb igen halvány
pleochroos,
aktinolith- szer
amfibolt
zöl-
tartalmaz
is
szemeken a hasadást jelz vonalkáklioz viszonyított fzóna pozitív, 16° fluorhidrogén gze észrevehetén nem hatott e 14 c C szemekre. Végül még egy amfibolszemre akadtam, melyre nézve c égkékibolyás rózsaszín, közel a színtelen igen gyenge sárga árnyaszín, e
e
az estinkció
:
:
^ —
;
=
í)
a
ilattal,
=
=
hasadás
kivehet,
jól
a
kioltás
szemecske negatív optikai karakter. Tehát
szer amfibol zesek
volt.
e
szemecske
egy
:
c
:
c
= 4°
;
a
glaukofán-
A plagioklász
törésmutatóik
;
majdnem egyenes
alapján
sorolhatók; az egyik szemecske
a
- szemecskék majdnem mind ikerlemesavanyúbb tagok közé oligoklász-labrador, :
törésmutatója
bytownitra
vall.
A
jilagio-
száma már jóval kisebb, mint az elz ásványoké. A mi kroki in szemecskéi mind üdék, jellemz rácsos strukturájuki'ól könnyen felismerhetk. Egy-két szem jól hasadó o r t h o k 1 á s z - szemecskéi is megfigyeltem. A következ ásványokból már csak kevés szemet figyelhettem meg. Az egy-két t u r malin- szem ersen pleochroos, e halvány teasárga, w sötét zöldesbarna. Apró, színtelen, ersen kettstör, optikailag pozitív, nagy törésmutatójú z i r k o n szemecskék nem túlságos ritkák némelyik zixkon kissé klászszemek
=
=
-
szürkéssárga
szín
volt.
;
A
zirkon kémiai összetételét a Michel-Lévy-Boiirgeois-
A sorrendet minden esetben úgy választottam meg, hogy a legnagyobb mennyiségben elforduló ásvány kerüljön a sor élére a többiek fogyó sorrendben következnek, már amennyire természetesen megítélhet volt. - E számok csak közelítk, azaz csak az észlelt maximális kioltásokat jelzik. '
;
275
A TARIM-MEDENCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL.
Koptatott, de mégis jól kivehet is ellenriztem. homokpróbában nem találtam. Apatit gömböly szemekben fordul el, két szem sárgaszín, Sehönn-féle próbával ers Ti-reakciót halványabb sötétebb sárga, w adó rutilt is találtam, ezekre nézve e sárga. Néhány szem e p i d o t is akadt, sárgászöld és igen halvány sárgás szí-
mikiokémiai reakcióval
féle
zirkoukristálykiikat a
=
=
nekkel pleochroosau
karakterük
Az
nagy.
formája
kioltásuk a hasadást jelz vonalkákhoz mérten egyenes,
;
m agu e ti t- szemecske
egy-két
is
törésmutatójuk l"70-nél nagyobb, ketts törésük
közepes
negativ,
felismerhet
{111} koptatott akadt; e szemek
az
Néhány szem disthen
volt.
irányban való hasadás
színtelenek, a két
még
egyikén
is
megfigyelhet az egyik a szem másik ez irányra közel 30 31°: negatív extinkció o C
jól
:
hosszirányával parallel és erösebb vonalkákkal jelzett, a 90°-os
s
csak finom rostos vonalak jelzik
szín augit- szemet
is
:
:
= —
:
ketts törés gyenge. Végül egy-két sötét fzöld 29 36°. találtam pleochroizmus nélkül, c c
karakterek, fzónájuk pozitiv
;
:
=
—
homo k. 1900 január 5-én, a Tje rt jen-sivatag 5. s z á m ú déli részérl. A homok kevéssé gömbölyített szemecskéi meglehets egyenl nagyok.
A kvarc- szemek közt igen sok a sötétes szín lidiai kszer szemecske; két szemben mozgó libellás (szénsavas?) zárványt, néhány más szemben z i r k o n zárványt figyeltem meg. Aránylag sok m u s z k o v i t- és b i o t i tlemezke van e homokban. A kalcit szemecskéi majdnem mind többé-kevésbbé aránylag csak kevés gömbölydedek, igen sok szem ikerlemezességet mutat kevesebb o r t h o 1 i n. aggregátumként. Sok m i k r o k kaleitszem viselkedett :
klász
és
plagioklász
mutatható ki
homokban.
e
A
plagioklászok
zöme
tagok köziil valók: ikera rovátkosak s legtöbbjük az ikerrovátkákhoz mérten 0° vagy csak néhány foknyi extinkciót mutat, vagyis az oligoklász, oligoklász-andesin körüli földpáttagokat kisebb
2-651-nél
fajsúlyú,
képviselik, amit törésmutatóik
tehát
is
a
savanyúbb
igazolnak,
mennyiben kisebbek
az anetholé-
Egyik-másik szem azonban az audesinuél jóval bázisosabb. Az amfibol sötétzöld vagy sötét kékeszöld, szemeinek legtöbbje zöld amfibol, c halvány zöldessárga pleoohroizmussal, c:c=16— 18°. Némelyik zöld _L C nál.
^
=
amtibol szemecskében opak (maguetit?), a hasadást jelz vonalkákkal
||
elhelye-
zés zárványok észlelhetk. Az aktiuolith -szer igen gyengén halványzöldes, nem pleochroos c c = 14 — 17° extinkciót mutató amfibolok száma :
Néhány c h 1 o r i t lemezke is konstatálható volt. A következ ásványokból már sokkal kevesebb, gyakran csak egy-két szemet találtam z i r k o n színtelen, koptatott kristályokban: néhány gömböly, színtelen apatit- szemecske halvány rózsaszín, teljesen izotrop
igen csekély.
-
:
;
gránát- szemek
;
t
u
r
ma
1 i
n
-
= halvány teasárga, w = sötétbarna = rózsaszín, w = sötét zöldesbarna színe-
szemek e
pleochroizmussal, egyik turmalin s
néhány sötét palackzöld szín, nem pleochroos augit- szem néhány m agn e t i t - szem, kevés epidot halványcitromsárga zöldessárga plechroizmussal. a hasadást jelz vonalkákhoz mért egyeegy-két koptatott r u t i 1 - szemecske, melyek roppant ers nes kioltással ket mutatott
c
:
c
;
= 38 — 40°
—
;
;
276
VENDL ALADÁR
Dt
ketts törésük
fénytörk,
próbával
háromnál
izotrop,
színtelen,
nagy, e
igen
Schönn-féle
barnássárga,
= sötétebb
ers
barnássárga,
r/-reakciót
adtak.
nagyobb fajsúlyú
sokkalta
s
w
= világos
Néhány
teljesen
a jódmethylennél
nagyobb törésmutatójú szemecske csak s p i n e 1 1 lehetett. Egy szem igen ers fénytöréstí, magasabb rend fehér színt mutató színtelen és szürkéssárga színekkel
pleochroos,
ter titanitot
homok:
számií
9.
tag.
Finom,
szemekbl
Tí-reakciót adó, pozitív karak-
december 27-én, Tj ertjén sivaegyenl nagyságú, nem túlságosan gömböly
1899
körülbelül
apró,
álló
ers még meghatároznom.
optikai tengely,
két
sikerült
homok. Ásványai
Kvarc színtelen szemekben és kvarcit szer törmelékekben, de lidiai kszer és hematitpikkelyzárványokkal telt szemek is akadtak egyik kvarc;
szemecskében zirkon kristályzárvány volt felismerhet. Sok muszkovit, kevés b i t i t van e homokban egyik-másik biotitlemezke bronzsárga, mállásnak indult. Néhány lemezke chlorit is akadt. A kalcit szemecskéinek :
legtöbbje
halvány
=
Amfibolok
ikerlemezes. sárgászöld,
többfélék: c =: sötét kékeszöld, _L C hasadást jelz vonalakhoz mérten 2
a
kioltás
c:C^ 17 — 18° jellem zöld amfibol dominál; ezenkívül aránylag sok a barna amfibol is, melyre nézve c = igen sötétbarna, _L c = világos sárgás-
van,
barna, a kioltás a legtöbb
szem melyek 14
— 16°-os
mikroklin;
esetben
nem
színtelen, zöldes,
10 és 15° között változik
;
végül néhány
aktinolith szer amfibol is akadt, A földpátok száma aránylag kicsi: plagioklászok, törésmutatóik alap-
pleochroos
kioltást mutattak.
zavaros, ikerrovátkás
ján leginkább oligoklász-labradorszerü viselkedéssel és egy-két zavaros ort ho-
kiász
Gömböly ap
volt megfigyelhet.
nem
szem sötétzöld szín,
néhány at it- szemek sem ritkák vonalkákhoz képest ers, ;
pleochroos, a hasadási
= —
38 42° a u g i t ot is tartalmaz e homok egy-két augitc szemecske sok opak zárványt mutat, melyek c-vel közel párhuzamos elhelyezések. Néhány szemecske teljesen izotrop, halvány rózsaszín gránát is.
ferde kioltású, c
:
;
ma
=
u szemecske, melyekre vonatkozólag (o Néhány halvány zöldes szín, a hasadást jelz vonalkákhoz képest egyenesen kioltó e p i d o t szem is észlelhet sárgászöld és igen halvány volt, melyek jól észlelhet pleochroizmnst mutatnak akadt. Aránylag sok a
sötét zöldesbarna,
t
u
r
£ := világos
1 i
-
teabarna.
-
:
sárgás színekben.
halványszürkés
Végül egy-két
szinü,
teljesen
szemecske izotrop
r
u
t
i 1 -
spineU
töredék és egy szemecske
szemjét
sikerült
meghatá-
roznom.
T
a r
899 december 7-én, Tus-algutsch, z á m ú homok; m jobb partján. E homok szemei gömbölyítettek, st a nagyobb
2.
1
a
i
s
1
kvarcszemek teljesen gömbölyek. egész finom,
porszer
A
szemek nagysága egymástól igen eltér 0"6 mm nagyságú szemek is talál-
és egész durva, 0'5
—
hatók köztük.
A
meghatározott
ásványok a következk
:
Bár a kvarc- szemecskók
legtöbbje színtelen, igen sok sárgás-vörös, igen sok fekete interpoziciókkal telt
A TABIM-MEDENCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIBÓL.
néháuy
és
szem
chloritzíirványos
zöldes,
is
akadt
277
amfibol
Az
közöttük.
=
=
halványzöld, c C == 17 szemeeskéinek legtöbbje C sötét kékeszöld, _L C 20° tulajdonságú zöld amfibol; sok szem azonban c sötétbarna. _L C :
=
f:c^]7 — 18°,
világos zöldessárga és
tehát
barna amfibol; st
=
néhány
szem egész színtelen vagy csak igen halvány zöldes árnyalatú, nem pleochroos is akadt 15— 16°-os extinkcióval. Aránylag sok mikroklin, kevesebb plagioklász a savanyúbb tagok közül s néhány szem orth okiász volt felismerhet'. A kalcit legtöbbje aggregátumszeren viselkedett, de ikerlemezességet mutató szemek is akadtak. Kevés muszkovit- lemezke is vau e homokban, az egyik lemezkóben z i r k o n zárványt figyeltem meg. Néhány barnássárga mállott b i o t i t lemezke s egy-két c h 1 o r i t - lemezke is akadt. szeA következ ásványokból már csak kevés néha csak egy-két amfibol
-
—
—
•
met találtam
Még aránylag
elég
srn
találhatók voltak a színtelen,
Igen apró, koptatott, színtelen
gos ritkák.
Néhány
figyelhet volt
mague
az utóbbiak
;
t i t
co
-
gömböly apatit-
zirkon-kristálykák nem túlsászemecske és kevés szem turmalin is meg-
szemek.
= sötétbarna, s = halvány teasárga színekkel
két szem zöldessárga és színtelen színekkel pleochroos, világos e p
do
i
egy-
;
-
t
szem
szem jól felismerhet volt, melyek nem pleoohroo30 31°. vonalkák jól kivehetk rajtuk, c c Néháuy ersen koptatott r u t i 1 - szemecske jól észlelhet pleochroizmust mutatott e sárgásbarna, co sárga. Egy-két szem színtelen, teljesen izotrop s p in ell - szemet is észleltem. Két szem glauk o fán féle amtibolt is találsötét égkék, _L C ibolyás rózsaszín pleochroizmussal, a kioltás a tam, c hasadást jelz vonalkákhoz képest csak néhány 3 5°-nyi, optikai karakterük negatív, fó'zóna pozitív karakter. Végül még halvány rózsaszín, izotrop
Néhány d
akadt.
is
sak,
i
s t
h
e
n
= —
:
=
=
:
-
hasadást jelz
a kétféle
=
^
—
gránát-
szemeket
e r tj e
n
szemekbl
A
á
s z
13.
Tj
-
s
m
homokban.
A
sötétzöld, _L
C
c
a
1
december
89ÍI
23-á n,
Meglehetsen egyenlen finom,
g.
kvarc- szemeken
színtelen telt
léhát
t
táborhely,
lU.
gömbölyített
eléggé
homok.
álló
poziciókkal
azonban
homok;
II
Va
i
észleltem.
is
szemecske
legtöbb
Amfibol
zöld szín,
amfibol-szem
= világos sárgászöld,
= sötét
kívül sok szürkés és fekete szín, iuter-
megfigyelhet.
is
zöldesbarna. _L
barna amfib ólnak
c c
:
c
=
IG
— 18°
= világos
c ;
aránylag sok van a
= sötét
kékeszöld
vagy
néhány amfibol- szemecske
sárgásbarna és
c
:
c
= 17 — 18°,
minsíthet, st egy-két szem egészen halvány
—
15° kioltást zöldes szín, majdnem teljesen színtelen, nem pleochroos, 14 mutató amfibolt is tartalmaz e liomok. Kalcit elég sok van e homokpróbában, de csak kevés mutatott ikerlemezességet. látszik
—
a
mikroklin
dominál
zavaros belsej, ikerrovátkás
;
sokkal
A
földpátok közül ismét
kevesebb az o r
t
h ok
1
á
— úgy
s z
plagioklász. Egyik szem mikroklinbeu
s
a
igen
ersen fénytör, egyenesen kialvó zárványt (zirkon ?) figyeltem meg. M u s z k o V i t lemezkékbl elég sok van e homokban; egynéhány lemezke biotit -
is
akadt; egyik-másik biotit sái'ga szín; egyikben
Földtnni Közlöny. XLI
kt.
1011.
sagenit
volt
kivehet. 19
278
D!
magne
Aránylag sok
még
ersen
az igen
Színtelen
i
t
-
szemecske
lekoiJtatott
szürkés
és
t
szín
VENDL ALADÁR
z
van
i
r
kon
homokban
e
-
szemek sem
pleochi'oos,
ersen
ferde
a ug
kioltású
i
t
-
fel
is
ismerhet.
ritkák, részben koptatott
Néhány szem
kristálykák, részben törmelékszemek alakjában.
nem
némelyik szemen
;
illetleg {110} forma
{111},
szem.
c
:
c
sötét
fzöld
színíí,
^ 30— 34°.
Kevés
szem színtelen, gömböly apatit és néhány szem t u r m a 1 i n könnyen felismerhet volt az utóbbiakra nézve s világos teasárga, w sötétbarna. A következ ásványokból már csak egy-két szemet találtam Az e p i d o t citromsárga, ^= igen halványjól kivehet pleochroizmust mutat b sárga, majd sötétebb citromsárga színekben. Két szem igen halvány mézsárga, a jodmethylennél sokkalta nagyobb fénytörésü, roppant nagy kettstör, pozitív karakter t i t a n i t is észlelhet volt. Schönn-féle próbával ers Ti-reakciót adtak pleochroizmusuk kivehet volt mézsárga és színtelen árnyalatban. Egy kis, ersen koptatott, egyenesen kioltó r u t i 1 - kristályka is akadt, w halványsárga, £^ sárga, kivehet pleochroizmussal. Egy-két szem igen halavány színíí gránátot is megfigyeltem. Néhány szemecske s t a u r o 1 i t h ot is tartalmaz e homok e szemecskék az igen gyenge hasadási vonalkákhoz mért egyenes
=
;
=
:
=
:
X
^^
;
=
;
aránylag gyenge a kettstörésük és a jodmethylennél csak valapleochroizmusuk c =: sárgásnagyobb a közepes törésmutatójuk barna, J_ C halványsárga. Végül két szemecske halvány szürkésszín, teljesen izotrop s p i n e 1 1 1 határoztam meg.
kioltásúak
;
micskével
;
^
számú homok; 1900 április 1-én. XIX. táborhely, LopKara-Koschuntól északra. Gömbölyített, de azért nem
40.
sivatag, túlságosan
gömböly nemekbl
A kvarc
—
álló,
egyenlen
kvarci t-szerü szemeken
és
aprószem homok.
finom-,
kívül
igen sok
muszkovit
—
lemezkékben mutatható ki. A kalcit szemecskéi részben ikerlemezességet mutatnak, részben homogén aggregátumként viselkednek. A m f i b o 1 ebben a homokban is nagy mennyiségben található. Legtöbb a zöld-amfibol: c^ sötétzöld, vagy sötét kékeszöld, _Lc^ halvány sárgászöld, c c 17 20° jellemmel. De néhány szem barna amfibol: C sötétbarna, J_C világos sárgásbarna, c:c=14 18° és kevés igen halvány zöldes, egyáltalában nem, vagy csak igen gyengén pleochroos aktinolit h-szerü amfibol is akadt, melyekre vonat17°. ultramarinkék, Egy szem ersen pleochroos c kozólag c:C=14 3 4°, kitnn hasadó negatív karakter glaukorózsaszín, c:c _|_c ikerf á n-viselkedós amfibolt is találtam. A földpátok száma csekély rovátkás plagioklás z-szemeket, néhány mikroklin és egy-két o r t h o kés b
i
o
t i t
az utóbbi többnyire barnássárga, kissé mállott
—
:
=
^
—
—
=
=
= —
:
1
á
s
z-szemecskét határoztam meg.
= világos
T
ur
ma
1 i
n elég gyakori
A
:
at
= sötét
kávé-
n részben törenémelyik szemen a dékek, részben koptatott kristálykákban figyelhet meg koptatott z i r k o n-ki-istályka formája még kivehet. Az e p i d o t szemek száma szintén csekély, halványzöld és igen halvány sárgászöld színekben pleoehroosársak. A kevés apatit-szem mind színtelen. Néhány r u t il-szemecske s gásbarna, (o sárga színnel. Egy-két sötétzöld szín a u g i t, melyek a hasabarna, e
sárgásbarna
pleochroizmussal.
z
i
r k o
;
=
=
A TARIM-MEDKNCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL.
dást jelz vonalkákhoz képest 36
— 39°
279
mutatnak.
extinkciot
Kevés
magne-
néhány szem halavány rózsaszín, teljesen izotrop gránát volt konstatálható. Egy két szem h p e r s z t é u t is kimutattam e hiperszténszemek igen
t
i
t,
i
ersen pleochroosak
A
szemek a
c
:
;
^ sötétzöld,
c tengellyel s
= halvány
J_c
teabarna, kioltásuk egyenes.
természetesen a hasadást jelz vonalkákkal párhuza-
mosan hosszúkásak. Két szemecske teljesen színtelen, gömbölyded olivin-szemet is találtam, melyek igen ers ketts törésük, monobromnaftalinéuál nagyobb törésmutatójuk alapján és azon tiaj donságok alapján, hogy ers sósavban melegítve fuchsinnal jól
festd kocsonyás
kovasavréteg válik ki rajtuk, köny-
nyen felismerhetk voltak. Egy szemecske a n d a 1 u z i mely elég ers pleoehroizmust mutatott a rózsaszín,
ts
o
t
=
:
t
_|_a
is
megfigyeltem,
^ színtelen,
ket-
törésének nagysága mérsékelt, közepes törésmutatója 1"625 és l'G58 között,
igen
negatív karakter, kioltás a hasadást jelz
vonalkákhoz
finom
képest
Egy szemecske staurolithot is észleltem, mely c := sötétsárga, igen halvány sárga, tehát ers pleoehroizmust mutatott. Végül még egy
egyenes. _Lc
=
opak és fekete nem mágneses volt s i g e n úgy hogy csak i 1 m e n i t lehetett. homok LXXIX. táborhely, 1900 november hó
szemet találtam, mely teljesen
ers
Ti reakciót
számú Tjimen tag északi lábánál, Észak-Tibet. E homok
41.
a
12-én.
adott,
szemeinek nagysága igen különböz belül egészen 0*4
—
0"5
mm
:
egész finom,
—
nagyságig terjed
porszer ós durva szemek keveréke.
— körül-
A
szemek
gömbölyödöttök.
A kvarcszemek kvarc
is
csak részben
interpoziciókkal
fekete
;
zirkon-zárvány
szemben
színtelenek
szemek
telt
is
;
igen sok
gyakoriak.
észlelhet, egy másikban
dékzárványt figyeltem meg. Egy-két kvarcszem
mozgó
biotittal
szín
a vörös
Némelyik kvarclibellás folya-
összenötten,
egy
másik szemecske o r t h o k 1 á s s z a 1 összenötten fordiú el. A háromnál nagyobb fajsúlyú homokrészlet túlnyomó részben a m fi b o 1-ból áll. Az amfibolszemek legnagyobb része c sötét kékeszöld, világos sárgászöld, J_c c
:
= ^ 16 — 18° tulajdonságú zöld a m
C
=
f
i
b o
1.
Néhány szem barna amfibolis
= sötét zöldesbarna, _Lc ^ világos barnás= 14 — 17°. Es igen kevés szem igen halvány zöldes, majdnem színtelen,
konstatálható volt, melyekre nézve c sárga, c
nem
:
c
ak t in o li t h-szer
pleochroos
amfibol
is
akadt 20°-nál kisebb extink-
A kalcit
cióval a hasadást jelz vonalkákhoz mérten.
szemjeinek legtöbbje
A földpátok közül aránylag sok mikrokiint tartalmaz e homok. Az orthoklászok aránylag üdék, tiszták s nem túlságos ritkák. Plagioklász már jóval kevesebb van e homokban szemecskéi aggregátumként viselkedik.
;
mérten középértékben általában csillámok száma kevés hatá-
elég tiszták, ikerlemezesek, az ikerrovátkákhoz
legtöbbször 2
— 3° extinkció volt észlelhet. A
rozottan
o
b
i
t
i
van
t
több
;
egyik-másik
;
biotit-lemezke
egészen
zöldes.
A muszkovi t-lemezkék ritkábbak. A zirkont színtelen, koptatott kristálykákban észleltem. A kevés apáti t-szem mind színtelen és gömbölyödött. Az ciót
a ug
i
t-szemecskék
mutatnak.
nátot, kevés
nem
pleochroosak, zöld színek
Néhány szemecske t
u
r
ma
1 i
n
t
co
teljesen izotrop,
= sötétbarna,
s
átlag 44°-os extink-
halvány rózsaszín grá-
e =: halvány
barnássárga 19*
pleo-
280
VENDL ALADÁR
Dl
an
t i t
i
szem
egy-két
chroizmuí-sal,
mézsárga
sárgásbarna
és
színekkel
t-szemecskét és néhány csaknem teljesen színtelen
o
1 i
pleocliroos
v i n-szemet
is
melyek ers pleochroizmusuak halvány sárgászöld, vagy zöld. Egy szemecske sárgászöld, J_6=:igen b ersen pleochroos s t a u r o 1 i t h o t is meghatároztam, melyre vonatkozólag halványsái'ga. Végül még egy, aránylag ers pleonarancssárga, J_c C chroizmnst mutató egy optikai tengely, negatív karakter, gyenge kettöstörésü szemet találtam, mely a majdnem teljesen színtelen és a halaványkék színnel pleochroos, fénytörése a jodmethylenénél nagyobb, úgy hogy e szemecske csak k o r u n d lehetett. találtam. Egy-két
szem
p
e
i cl
o
o
t
t is
észleltem,
^
=
^
számú homok; 1900 március 19-ón, a Kuruk-Darja északi Eendkívül finom, lisztszer, szögletes (a K u r u k 1 a g o n).
46.
partján
-
szemekbl
álló
többfélék
sok
homok. Meghatározott ásványai A kvarcszemek majdnem mind ersen szögletesek; legnagyobb részük színtelen; de sok interpoziciókkal telt szemecske is van közöttük. Az egyik kvarcszemben zirkon-zárványt észleltem. Igen sok b i o t i t. valamivel talán kevesebb muszkovi t-lemezke van e homokban. A m f i b o 1 o k zöld,
:
c:c=
17
:
zöld amfibol,
— 18°
jellemmel;
c
= sötét
kékeszöld,
oly amfibolszemeket
J_C
^ halvány
tartalmaz
is
e
sárgás-
homok,
—
=
18° tulajvilágos zöldessárga, c:C:=16 melyek c=: sötét zöldesbarna, _|_c donságúak de egész halvány zöldes és színtelen, aktinolit h-szer amfibol is meghatározható volt, 14- 17° extinkcióval. K a 1 c i t-.szemek elég gyakoriak. A földpátok közül a m i k r o k 1 i n, savanyúbb plagiaklászok ikerrovátkákkal s néhány ort hokiász egyaránt elfordul. Néhány szem majdnem színtelen, illetleg kissé zöldes árnyalakú d i o p s z í d-szer a u g i t-ot észleltem 39 42° extinkcióval de kevés palackzöld szín augit is megfigyelhet volt ;
—
c
:
C
;
= 37 — 39°
plechroizmussal
ektinkcióval. :
£
= halvány
A tu r m a li n-szemecskék teabarna, w = sötét barna
száma igen kicsi, ers a legtöbb turmalinban
;
Egyik turmalin egyik végén még a termikivehetk voltak. Két tm-malin-szemecske eltér rózsaszín, (o sötét barna. Néhány sárgászöld pleochroizmust mutatott e e p i d o t-szem ebben a homokban is elfordul, jól kivehet pleochroizmussal fekete opak interpoziciók voltak.
nális
rhombcederlapok
is :
=
=
a sárgászöld és igen halvány sárga színekben
gyengén az
ers
útba
színezett, de a
igazít.
apatit,
valamint
kettstörés,
Néhány
;
némelyik epidotszem csak igen
hasadáshoz mért egyenes
színtelen
az z
i
r
izzítás
k o n-szemecske,
két kissé szürkés árnyalatba hajló
e
s
p
i
n
e
1
és
kocsonyásodás
kevés színtelen,
izotrop
szín gyengén pleochroos gyantasárga rutil-szem zárja be a sort.
két szem gyantasárga
nagy törésmutató
kioltás,
után sósavval való
1-szem
= gyantasárga,
gömböly és
végül
w halványabb
55. s z á m ú homok; 1900 február 17-ón; Dünék az Ettektarimban. Meglehetsen gömbölyödött, apró szemekbl álló homok. Aránylag
nagy mennyiség háromnál nagyobb fajsúlyú ásványt tartalmaz.
A
színtelen
kvarcszemeken
kívül sok
vassal
vörösre
színezett és
A TAKIM-MEDENCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL zavaros, szüi-kés-feketós kvarcitszem
zöld amfibol:
ismét
_Lc
C
szer
C:c=
— 12°
11
homokban.
pleochroizmus nélküli 14
sárgászöld,
amfibol
lász-szem
s
végül egy szem
legtöbbje
extinkció
amfibol
c=: barna, vagy igen gyengén 15°-os extinkciót mutató a k t i-
^ ibolyaszín,
homokban. Kalcit
volt e
is
—
c
az
_|_c
= sárgásbarna,
srn
elég
fordul el' e
gömböly apatitszemek is elég gyakoriak. Aföldaránylag tiszta orthoklász, néhány szem mikroklin s
Színtelen,
k közül
t
amfibol
plagioklász
kevés ikerrovátkás
— 12°-os
egyaránt kimutatható.
ikerrovátkákhoz mérten
az
extinkciót mutattak
bázizosabbak.
A
J_C =
amfibol
Az
megfigyelhet.
is
kékeszöld.
:
zöldes árnyalati!
nolith
10
= sötét
c ^ 16 — 19°. Ezenkívül egy-két barna = halványsárga, c:c=12 — 17°, néhány színtelen,
20°-náI kisebb.
pá
c
281
Az egyik
s
egyenesen
törésmutatóik
Némelyik plagiok-
olt
más szemek
ki;
alapján az oligoklászuál jóval
plagioklász kissé sárgászöld (esetleg eijidotizálódott
muszkovit
csillámok közül a
közel
gyakoribb, mint a
?) volt.
A megnetit
biotit.
szemecskói koi)tatottak, egyiken az {111} forma még legalább nyomokban felvolt. A z i r k o n ismét színtelen, koptatott, kristálykákban észlel-
ismerhet
het
a legtöbb zirkon parányi, keskeny
;
maz. Az
p i d o t-szemek száma kicsi halvány sárgászöld és igen
e
mutatnak rózsaszín,
A
t
u
belsejében
ma
r
1 i
teljesen
n szemecskéi
o)
s
talakú mind
halványsárga
kivehet pleochroizmust színekben. Kevés szem
gránát
tisztán átlátszó
= sötét
színtelen zárványokat tartaljól
zöldesbarna,
£
=
észlelhet
is
halvány
volt.
sárgásbarna
pleochroizmust mutattak. Néhány szem sötét kékeszöld, pleocliroizmus nélküli 36° extinkcióval is van e homokban. A kevés r u t i 1 szemecske augit, 32
—
sárgás szín, kivehet pleochroizmussal
köztük egy térdalakú
h
e
n-szemecske
lelhet
fzóna
rajtuk,
is
e
= bamássárga,
volt.
Egy
két
w
=
narancssárga
színtelen, az
;
ersebb
képest
is
pozitív jelleg. Érdekes, liogy
ami talán
letesek,
:
30 — 32° extinkciót mutató, uem pleochroos d i sakadt; a két hasadást jelz ketts vonalkázottság jól észtörésmutatójuk a jodmethylen és monobromnaftaliné között,
irányhoz
hasadási t
rutil-iker
a
a
disthen-szemek
hasadásukkal hozható
többó-kévésbbé
összefüggésbe.
Egy-két
szög-
szürkés
i n e 1 1-szemet. kimutattam. Két s taur ol it h-szeis melyek jól észlelhet pleochroizmut mutatnak c sötét narancssárga, _Lc halvány sárga egyiken igen gyenge hasadási vonalkák mutatkoztak, ezekhez mérten a kioltás egyenes az egyik szemen a pozitív karakter megállapítható volt. Végül még két szem, belsejükben fekete interpozi-
árnyalatú
mecskét
izotrop
s
p
=
találtam,
is
=
;
;
ciókat tartalmazó
andaluzi t-szemet
sikerült
_La=színtelen, kettstörés nagysága mérsékelt, is
negatív
57.
karakter, extinkció
a hasadást
meghatároznom a = rózsaszín, fzóna negatív, maga a szemecske :
jelz vonalkákhoz mérve egyenes.
számú homok; 1901 januiii- 30-án. Gobi-sivatag, AnamósAtjik-Kuduk közt. Gömböly, koptatott szemekbl
liaruniula
—
homok. A szemek átlag Q-l 0-2 mm nagyok. Aránylag nem nagy mennyiség háromnál nagyobb fajsúlyú szemet tartalmaz. álló
A fekete,
színtelen,
st
átlátszó
egészen fekete
kvarcszemeken szín kvarcszem
is
kívül
sok vörös és szürkés-
konstatálható.
Némely kvarcszem
28í2
VENDL ALADÁR
D!
haematit-pikkelykéket
Egyik szemben mozgó
tartalmaz.
folyadékzár-
libellás
Tányt, egy másikban zirkonzárványt figyeltem meg. félék
;
zöld amfibolok
legnagyobb részbe na
pleochroosak
^ sötét
c
:
kívül elég sok oly
kékeszöld,
J_c
Az amfibol szemecskéi több közé tartoznak, melyek ersen
= sárgászöld,
tartalmaz e homok,
amfibolt
c:c:=14
— 17°; ezeken = igen sötét
melyre nézve
c
^ világos zöldesbarna, c:c=17 — 19; néhány amfibolszem ^ sötét zöld, J_c = halvány zöldessárga, c:c=18 — 20° tulajdonságú, néhány más szemecske c = barna, _Lc = világos barnássága, c = 10 — 14°; de aránylag barna, _Lc
c
c
:
h-szer szemek is gyakoriak, melyek majdnem teljesen 15° színtelenek, vagy csak gyengén zöldes árnyalatnak s az extinkciójuk 12 halványs csak a zöldes színárnyalatúak mutatnak némi pleochroizmust c majdnem színtelen zöldes. Igen sok amfibol-szemecskében opak zöld. _Lc az oly a k
n
t i
1 i t
—
=
=
zárványok voltak
észlelhetk.
ritkábban sárgásszíniíek,
többnyire
részben
színtelenek,
interferencia-
foltos
azaz
koptatott,
csiszolt
rovátkásak
;
olt ki
szemecskéi
ikerlemezesek,
aggregátumként viselkednek. Magnetit igen ersen szemekben található. A plagioklász szemecskéi ikernémelyik plagioklász-szem az ikerrovátkákhoz képest közel egyemás szemeken 6°-tól 20°-ig terjed kioltás volt mérhet. Törés-
színeket adnak,
nesen
A kalcit
részben
;
mutatóik alapján ohgoklásztól andezin-labradorig terjed tagok közé kell sorulnunk. Egyik-másik fekete
üdék
interpoziciókkal. Kevés
áltlátszatlan
mikroklin
és egy-két
apatit-szemek
egészen
plagioklász-szem
sem
pleochroizmus nélkül
ritkák. is
van
e
o r
t
megfigyelhet
is
zavaros,
hok1á
s z,
helyenként
melyek aránylag
Gömböly,
volt.
ket sötét,
színtelen apró
Néhány palaekzöld szín au gi t-szemecske, homokban csak egyik-másik szem mutat igen ;
gyenge pleochroizmust sötétebb zöld ós ennél egy kissé halványabb zöld árnyafatban; az estinkció 33 39°. Egy-két szem igen halvány zöldes szín, majd-
—
nem
színtelen, d
szemecskéjén
c
:
c
i
op s z
:= 43
í
d-szer szemecske
— 44°
estinkció volt
észlelhet
is
A
mérhet.
volt,
melyek egyik
piroxén szemecskéinek
száma az amfiboléhez képest azonban ropj)ant csekély. A kevés e p i d o tsárgásszem sárgászöld szín, jól kivehet pleochroizmust mutat, mely b zöld, _|_b majd sötétebb sárgászöld, majd halvány zöldessárga. A hasadási vonalkákhoz képest egyenesen oltanak ki. Kevés ersen pleochroos t u r m a 1 i n ebben is elfordul sárgás sötét zöldesbarna, e a pleochroizmusuk íu rózsaszín. Kevés m u s z k o v i t-lemezke, majdnem mindegyik opak (magne-
=
=
zárvánnyal és egy-két b
tit ?)
teljesen
víztiszta átlátszó z
staurolith
szem
halványabb sárga
szín
rend
izotrop
A
t i
t-pikkelyecske
A
is
felismerhet. Végül
gránátot, diszthent titánitot
és
kimutatható
volt.
koptatott oszlopocskák alakjában.
még
c
= sötétebb
Néhány Néhány
sárga, J_C
^
szem halvány rózsaC:c:=31 — 32°, két szem magasabb
fehér színt mutató, halványsárga és
egy-két
majdnem
egy szem
teljesen színtelen árnya-
szillimanitot
határoztam
szilhmanit szemecskéje színtelen, parallel elhelyezés, pamatszer rostok
összességébl elég
o
jól kifejezett pleochroizmussal,
jól
latban pleochroos
meg.
i
Irkon,
=
=
:
;
nagy
;
áll.
Fénytörése a monobromnaftalinénál nagyobb,
kioltása a hosszirányhoz képest egyenes,
szemecske
srn
tele van,
fzóna
ketts törése karakter.
pozitív
opak rendkívül apró pontocskákkal.
A TARIN-MEDENCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL.
Ha
a megvizsgált
tíz
vesszük szemügyre, azt
homokban meghatározott ásványokat összességükben
tapasztaljuk,
hogy a tanulmányozott liomokok mind-
kristályos alaphegység jellemz
egyikében a
283
ásványai uralkodnak.
Nevezetesen a kvarcon kívül legnagyobb mennyiségben fordulnak f
i
b o
p á
1
1
még
ok, k,
többnyire
továbbá a
homokban
zöld amfibol-
pedig a
ikerlemezes
el
az
savanyúbb
féleségek, a
kalcit-szemek
és
a
am-
föl dlegtöbb
m o k.
Ezeken az ásványokon kívül azonban a kristályos alaphegységek más ásványai, st típusos k o n t a k t - m e t a m o r f és p u e umatolizisos eredet jellemz ásványai stauroUth, rutil, disthen, a
c si
1 1
á
—
andaluzit, szilümanit, korund, tiu-malin stb.
—
is
résztvesznek kisebb-nagyobb
mértékben egyik-másik homok alkotásában. Az egyes homokok nagyobb mennyiségének átvizsgálása természetesen tökéletesebb eredményre vezett volna. Hiszem azonban, hogy e kevés
—
—
mennyiség
homokmintákból meghatározott ásványok is kétségtelenül azt bizonyítják, hogy e homokok ásványai túlnyomólag a kristá-
lyos alap hegységekbl származtak.
Igaz
köszönettel
tartozom
Schafarzik
Ferenc
úrnak, kinek ajánlatára jutottam a vizsgálati anyaghoz
dr. s
megyetemi tanár munkámat mind
aki
végig jóakaró érdekldéssel kísérte.
Budapest 1910
.József-megyetem ásvány földtani
kir.
intézete.
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK. A) Országos Alighogy
inozyalom a kissármási íöldigáz ügyébon.
elliangzott
Schafakzik Fekenc
di-.
úrnak
f.
évi február 8-iki
elnöki megnyitója, amelyben az erdélyrészi földigáz kérdésével
is
foglalkozott,
csakhamar országos mozgalom indult meg a kissármási földigáz ügyében. Nevezetesen Budapest székesfváros 1911 március 8-iki közgylésén Feleki Béla dr. fölvetette a kérdést, hogy nem lesz-e felesleges az új központi gázgyár felépítése, ha Erdélyben olyan rengeteg mennyiség természetes gáz van, mint amelyrl a szakemberek komolyan beszélnek. Heltai Ferenc dr., a budapesti gázmvek igazgatója, azonnal megadta már komolyan foglalkozott az erdélyi földigázzal, a választ, mondván, hogy amely beláthatatlan perspektívát nyújt Magyarország egész iparára és közgaz-
A
daságára.
kissármási gázkútból 800,000
ömlik naponkint, szükséges
;
s
tehát
ötször
annyi,
míg a budapesti gáz
—
900,000 köbméter természetes gáz mint amennyi Budapest világítására
kalóriája csak 5200, addig a kissármási gáz
GEOLÓGIAI ESEMÉNYKK.
284
8200 kalóriát mutat. Az erdélyi földigáznak Budapestre való hozataláról azonban csak akkor lehet szó, ha legalább 50 60 fúrással konstatálják a gáz-
—
A
vonulat elterjedését.
mert az
gáz árára vonatkozó számítások nagyon fantasztikusak,
még az lev
öt fillérre számított ár
csak a Kissármás
—Budapest
között
sem
önköltséget
vezetéket kellene
Mert nem-
fedezné.
hanem
kiépíteni,
a
égit is át kellene alakítani. Ezért a szakértktl hangoztatott 20 25 millió korona helyett a valóságban 50 millió korona befektetésrl lenne szó. Mindezek dacára is a legnagyobb lelkesedéssel fogja
fváros összes cshálózatát
és
—
a földigáz-kérdést a
jövben tanulmányozni.
Heltai Ferenc ezen higgadt az erdélyrészi urak
és bölcs kijelentéseire egyszerre felbuzdultak
vajmi kevés érdekldéssel kisérték
akik pedig eddigelé
is,
a geológusok kutatásait. Most egyszerre összefogtak, hogy
Erdélybl
nem
engedik elvezetni
a földigázt.
Az
erdélyi földijjáz-gylés.
Az erdélyieket Fekete Nagy Béla, Kolozsvár
helyettes polgármestere
1911 március hó 10-óre Kolozsvárott nagygylésre
hívta össze,
hogy tiltakozzanak a földigáznak Erdélybl való kivezetése ellen, s fejezzék ki kívánságukat aziránt, hogy a Kissármáson fölfedezett földigázzal Erdély elhanyagolt iparát fejlesszék ki. Bármilyen furcsaságok hangzottak is el ezen a nagygylésen, mégis meg kell emlékeznünk errl, mert nemes, hazafias felbuzdulás szülte a tanácskozást. Kolozsvárott nagy érdekldéssel
kétszázan jelentek voltak
br.
meg
A város elkelségei közül ott Béldy Ákos, br. Apor István, gr. Bethlen Inczédy Ádám, Feeencz József unitárius püspök
Kemény Ákos fispán,
gr. Bánffy Ern. még sokan mások.
József, és
várták az értekezlet lefolyását. Mintegy
a közgylési teremben.
br.
gr.
Szvacsina Géza polgármester déleltt féltizenegy órakor nyitotta ülést.
rl
Köszönetet mondott azért, mert olyan szép számban jöttek
és a
helyi
szomszédos vármegyékbl.
ügynek
bár az
anyaországban
pénzügyminiszter földigázzal
Azt
Erdély sohasem
tekintik.
nem
igen
álláspontját.
elbb Erdély
hiszi,
hiba
zárkózott
tapasztalt
el
lett volna,
el
kell
az
ha a kérdést
az országos érdekek ell,
hasonló
támogatást. Ismerteti a
Lukács László azon a nézeten van,
szükségleteit
meg
Budapest-
kielégíteni
és
csak
hogy a
azután lehet
gondolni a további hasznosításra.
Azután megalakult az
A
napirend eltt
értekezlet.
felszólal
Elnök
lett gr.
Béldy Ákos.
Sándor János volt államtitkár.
Nem
kételkedik
abban, hogy Szteeénti felhatalmazást kapott a pénzügyminiszter álláspontjának
meg
—
jegyeznie nehogy az értekezlet során félrehogy Lukács László ezt az álláspontját már közölte több erdélyrészi képviselvel és érdekelttel is. Indítványozza, hogy az értekezlet ismertetésére,
de
értések származzanak
szavazzon köszönetet a
mert
azt mutatja,
megcsorbításától.
kell
—
pénzügyminiszter nyilatkozatáért, amely megnyugtató,
hogy az
illetékes
Az indítványt
körök
is
távol
vannak az erdélyi érdekek
általános élénk lielyesléssel elfogadták.
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
SzÁDECZKY Gyula egyetemi tanár
285
ezután a metángriz keletkezését,
fejtegeti
hevitöerejét és értékét.
Dr. Heltai Fekexc, a budapesti
Szádeczky egy
lielyreigazítsa
sármásou
Nem
gázmüvek vezérigazgatója
tévedését.
Szádeczkt
azt
hogy hogy Kis-
szót kér,
mondotta,
azelömlö gáz értékemeghaladjaaszázezer koronát.
szereti,
hogy ilyen tévedés
hangzik
el
értéke alig töbh négyezer koronánál, mert az
Az
az értekezleten.
üzleti érték
elomló' gáz
köbméteren-
kint mindössze fél
fillér. ^Mihelyt ennél nagyobb számot veszünk mese világába. Szádeczky Gyula sajnálja, hogy egy számot is mondott az elöaibisában. A félfilléres számítás azonban mindenesetre koldusnak való érték. Dr. Cholnoky Jen egyetemi tanár a metánkutatás eredményeit vázolja. Bevezetjében elmondja, hogy a sármási gázkitörés alkalmával Magyarországon olyan ismeretlen volt a földigáz. mint manapság a szoknyanadrág. Kiemeli azután az mködését a földigáz felfedezésében.* Szem eltt tartva azt. hogy nem csupán a kissármási kútról vau szó, hanem a további kiaknázások minalapul, beletévedünk a
den lehetségérl, a földigáz száznegyven vaggon kszenet képvisel ftértékben és a szolgáltatóképessége
méter gáznak
Budapestnek
elvigyék,
Alföldet nek
is
egyé valattnégy száztizén hat millióköb-
felel meg. Tekintve nyolcvan
millió
azt a tervet,
köbméter
hogy a
kell
és
ezzel lehetne világítaniésfüteni.
marad vagy hatvan
földigázt innen
így
az egész
azonkívül Erdély-
millió köbméter. Erdélynek szüksége
vau az állami hogy az értekezlet forduljon az államhoz és a pénzügyi kormányhoz, segítsen ennek a földikincsnek a kiaknázásában, hogy is
támogatásra.
Indítványozza,
Nem akarom Cholnoky
*
tások megindítása körül,
st
tanár úr érüemfit
kisebbíteni az erdélyrészi kuta-
Kálisók utatások hazánkban cím
ismerérdemeit kellképen ki is domborítottam, de ki kell jelentenem, hogy a kissármási földigáz felfedezéséhez Cholnoky tanár úrnak nem sok köze van. Hiszen a
tetésben
Cholnoky tanár úr Kissármásou életében elször akkor járt, amikor Lóczy tanár úr indítványára a pénzügyminisztérium leldildötte a kitör gáz megvizsgálásáraEz pedig lOO'.t február !í6-án volt. A kissái-mási gázforrás l'.tOT. évi fölfedezésének történetét különben a Független M a g j' a r o r s z á g lüll március ir)-iki szá-
mában
a valóságnak megfelelen ismertettem.
Ennyit az erdélyrészi földigázokról. illeti, ezekrl már Paz.ír I.stv.ín 1906-ban A Magyar Alföld természetes gázgyárai címen összefoglaló VIII. füzetéleírást adott a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének VII ben Baueb Gyula pedig K ö r ö s b á n y a i f ö 1 d i g á z o k címen a Bányászati és Kohászati Lapok 1906 ápr. 15-íki számában úgy a welsi, mint a hazai földigázokról olyan kimerít tanulmányt tett közzé, hogy ebben már mindaz benne van, amit az újabban megjelen magyar cikkek innen is, onnan is összeböngésznek. Az Alföld földigázainak elemzésével pedig Muraközy, Nueicsán és különösen Pfeifer Ignác vegyészeink már évtizedek óta foglalkozva, számos becses közleményt írtak hazánk földigáz-kiucsérl. Mindezeket az Uránia 1911 áprilisi számának 161 17t!. oldalain: A f ö 1 d i g á z j ö v ö j e hazánkban címen részletesen fejPapp Károly dr. tegettem.
Ami
pedig a mag^'arországi földigázokat
:
—
;
—
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
28ö
Erdély visszanyerhesse a fejedelmek korát és ha a gázt elvezetik, gondoskodjanak Erdély érdekeirl. Az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadták. BHM Feeenc bányamérnök a földigáz értékérl beszélt. Igazat ad HELTAxnak, mert a kútgáz valódi értéke csakugyan nem több köbméterenkint
egy
fél
fillérnél.
Megvilágítja az egész
gázkérdést.
Szavai meglepetést
is
hoz-
hogy még egyáltalán nem is kezdték meg a fúrásokat azokon a pontokon, amelyeken már rég meg kellett volna kezdeni. Elismeri, hogy megtörtént a fúrási pontok megjelölése és hogy ezekben megnyilvánul az államnak az a szándéka, hogy Erdély ipara hasznosodjon. De még nem történtek meg azok a fúrások, amelyek arra engednének következtetni, hogy milyen terjedelm és mérték a földigáz elfordulása. A programm az, hogy legközelebb tíz ponton fognak hozzá a fúráshoz
tak.
Megállapítja,
és pedig
:
Marosiíjvárott, Szászrégenben,
Diesöszentmártonban,
Csongván,
Marosszentgyörgyön, Szeutbenedeken,
Marospécsett,
Nagylakon, Sajóudvarhelyt
és
Báznán.
BöHM Ferenc mérnök eladását kü'ályi tanácsos, közgazdasági
Jákos volt
államtitkár
eladó
szünet követte. Azután Szentkieálti Ajíos szólt
hosszabb beszédben
Majd Sándor
hozzá a kérdéshez. hazafias
szavakkal
jelentette ki,
hogy hozzájárul a Cholnoky indítványához. Hoor-Tempis Mók megyetemi magántanár mszaki szempontból világította meg a kérdést. Schuller Eezs azt hangoztatta, hogy Brassó és Szeben mellett is végezzenek kútfúrásokat. Pfeutek Ignác megyetemi tanár indítványozza, hogy az értekezlet sürgesse meg a kormánynál a fúrások mielbbi megkezdését. Tudni kell, hogy mennyi földigáz van, mert addig céltalan dolog belefogni az iparvállalatok létesítésébe. Ezután ismét dr. Heltai Ferenc szólalt föl. Gazdasági kérdéseket csak ceruzával a kezében szeret tárgyalni és
nem megy
el
a fantazmagóriák útjára.
Cholnoky nem hivatott arra, hogy véleményt adjon a budapesti vi.szony okról. A földigázt nagyon patriotisztikus hangon féltékeny témává teszik, hogy Erdélybl elviszik a földigázt. Evek multával sem leszünk annyira bizonyosak, hogy távvezetékeket állíthassunk fel. Szó sem lehet arról, hogy Budapest
1914-ig távvezetéken gázt kapjon. Figyelmezteti az erdélyi érdehogy ha Budapest nem kap távvezetéken át gázt, akkor a közbees városok sem kapnak, köztük Kolozsvár sem. (Altalános élénk helyeslés.) Ez az igazság, ha kellemetlenül hangzik is. A földigáz nem-
kelteket,
csak Erdély,
hanem
a kérdést elintézni.
még
el
az .egész
A
sem kezdték.
ország
érdeke és ezért közös megoldással kell
mérnök felszólalásából tudja, hogy a fúrásokat Arra, hogy csak ezután fognak hozzá a munkához,
királyi
Budapest még nem alapíthat semmit. Dr. Heltai Ferenc tiltakozott CnoLNCEYnak a fváros adminisztrációjára vonatkozó kijelentései ellen. Cholnoky ugyanis azt állította, hogy Budapesten a gáz a fváros házi
kezelésében
drágul.
CnoLNOKYnak ezen a téren személyes
nem
lehetnek és így véleményt sem mondhat. Különben is fölösleges az érdekeltek aggodalma, mert a dolgok mai állása mellett még hosszú
tapasztalatai
évekre ki van zárva, hogy Budapest a földigázt igénybe vegye. felhívja
az
értekezlet
figyelmét,
hogy Kolozsvár sem kap
Arra azonban
földigázt,
ha a
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
meg nem
távvezeték
budai)esti
vezeték megépítésére.
287
mert Kolozsvár egymaga nem képes a kell felfogni az összes kutak ter-
épül.
Közös távvezetéknek
melését, mert csak ez az alkalmas
mód
a földigáz értékesítésére.
Kolozsvár városa
Dr. gróf Báuffy JIiklós szerint
a
maga
partikuláris
mindenkor alárendelte az ország érdekeinek. Amint azonban Erdély fejldésérl van szó, Kolozsvár nem lehet árulója Erdély érdekeinek. Minden szempont azt parancsolja, hogy a földigázt Erdély elhanyagolt iparának és gazdaságának felvirágzására fordítsák. Ily irányban kell mindenkinek közreérdekeit
mködni,
aki tud pénzzel,
aki
nem
tud,
munkával.
A
benyújtott javaslathoz
hozzájárul.
Cholnokt személyes kérdésben való
után
felszólalása
értekezlet a
az
benyújtott indítványokat elfogadta.
Az utazott,
erdélyi
amely
gylésrl
a fváros küldöttsége március hó 11-én Kissármásra nemcsak hazánk és a külföld napilapjai, hanem a mozgó-
kiszállást
szinházak fényképészei
is
megörökítették.
A
napilapok tudósítói
följegyezték,
—
látván a hogy amikor a kissármási kút iszonyatos hangját meghallották, Mezség nyomorúságos falvait, Heltai Ferenc megjegyezte, hogy Erdély a szegénységén kívül még rövidlátó is. « Eddig sohasem tudtam megérteni Mohácsot, de most mar megértem Szapolyai jÁNOst. » A napilapok cikkeibl arról
—
gyzdött meg földigázon.
a közönség, hogy Budapest és Kolozsvár összekülönböztek a véleménykülönbség fkép Heltai Feeenc és Cholnoky Jen között
A
amikónt
volt,
számában urak
részi
Cholnoky JENÖnek a Budapesti Hirlap 1911 március
ez
irott
vezércikkébl
panaszaival,
amiknek
ország házában nyilvánosan
Sünieíji
is
14-iki
kitnik. Az egész ország telve volt az erdély-
is
országgylési
Sümegi Vilmos
képvisel az
kifejezést adott.
Vilmos interpellációja.
Kivonat az Országgylési Értesít 1911. évi március 30-iki számából.
A kormány részérl Gróf Khuen-Hédbbváry Károly, Ldkács László, Hieronymi Károly, gróf Serényi Béla és Székely Ferenc. Elnök Berzeviczy Albert. Következnek az interpellációk. Szinyei-Mbbse Félu. jegyz Sümegi Vilmos Sümegi Vilmos T. képviselház Gróf Bethlen István t. képviseltár«130-ik országos ülés 1911 március 29-én, szerdán.
vannak
jelen
:
:
:
1
1
:
sunk iunen-onnau liárom esztendeje
lesz,
a mikor a székely szövetségek, szé-
kely társaságok kongresszusa alkalmából felhívást intézett nemcsak az erdélyi
részeken lakó magyarság vezetihez,
hanem
az egész
magyar uemzet
intelli-
genciájához, hogy legyenek figyelemmel az erdélyrészi viszonyok iránt, lássák
meg
azt a véghetetlen
nagy veszedelmet,
amelyet mi,
tapasztalunk és észlelünk, mert ha ez a nemzedék
ottlakók
nem
napról-napra
fog segíteni ezeken a
rettent nagy, nemzetpusztító bajokon, amelyek mindinkább kiölik a magyarságot,
gyengítik
a
székelységet,
akkor elvész Erdély
és
Erdély
elvesztével
elvész Magyarország.
Gróf Bethlen IsTvÁNnak
ezen
szívbl fakadt
és
igaz
szavai,
sajnos,
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
288
liiába hangzottak el. Alig-alig találjuk nyomát annak, hogy ennek a nagy nemzeti ügynek fontosságát felfognák ott, ahol erre leginkább szükség volna, és így, mint egész nemzetünk nagy históriája tanúsítja, senki jóbarátunk e
világon nincs, csak maga a hatalmas Isten. Bsaz, akisegítettbe nnünket évszázadokon keresztül, hogy ezt a hazát magyarnak megtarthattuk, az mos t-is eljött Magyarországnak és az erdélyi részeknek segítségére. A magyarországi és a külföldi tudósok évtizedek óta foglalkoznak a káli-
sók kutatásával.
Cott.4.
Bernát, egy hírneves freibergi i^rofesszor
már
a 70-es
évek elején irodalmilag foglalkozott a Magyarországon, különösen pedig a nagy magyar Alföldön várható kálisótelepekkel. Ennek nyomán egész irodalmi vita
amelyben éppen C'otta felfogásával szembeu sokan azt állították, hogy bár Magyarországon kálisó található, mégis nem a Magyar Alföldön, az Erdélyi Medencében fogják tudományos alapon kimutatták hanem keletkezett,
—
—
azt feltalálni.
A kálisó-kutatás kérdésével hazánkban az utolsó idT. képviselház ben leginkább Mály Sándor miniszteri tanácsos, az állami bányászati osztály kimerít ismertetése és javaslata fnöke foglalkozott behatóan, és épen az alapján határozta el már 1899-ben a pénzügyminisztérium, hogy áUami ellenrzés mellett megbízható vállalkozókkal mélyfúrásokat végeztet. Ha jól tudom, !
s
ha
jól
emlékszem, épen Lukács László pénzügyminiszter úr volt
az,
a ki az
els rendeletet
ez irányban kiadta. Megbízták akkoron ezen kutatások végrehajtásával Bckh jÁNOst, a földintézet tudós igazgatóját, aki hosszabb tanulmányozás után azt mon-
tani
dotta, hogy a geológiai részletes vizsgálatoktól nem igen lehet eredményt várni, mint inkább a sósforrások elemzésétl, és aki a geológusokkal szemben a kutatást inkább vegyészekre kívánta bízni. Akkor a földtani intézet vegyészét. Kalecsinszky SÁNDORt bízták meg. Kalbcsinszky Sándor, Acker Viktor, Böhm Ferenc bányamérnök és
BuDAY
Ern A
fémkohómérnök
kutatások folytak, de
vezették a
nem
munkát
tisztán kémiai alapon.
vezettek sehol
sem
keU
eredményre. Es
bár az egész külföldi szaksajtó foglalkozott a dologgal és maga Suess Ede, a geológiai tudományoknok hírneves bécsi professzora szintén megírta, hogy ha valahol Em-ópában, úgy elssorban Magyarországon kell ilyen kálisóknak lenni s bár KocH Gusztáv Adolf bécsi tanár csodálkozását fejezte ki azon, hogy itt ú.
n.
éghet vagy természetes
vannak,
mégis
Amerikában,
gázak,
vagy, mint
st Ausztriában
is
mi mondjuk
sokkal
:
földi
gázak
több történt ezen a
téren a földigáznak, az égethet gáznak értékesíthetése és hasznosítása tárgyában, mint épen Magyarországon.
Mert meg
kell
jegyeznem,
t.
képviselház, hogy az ismert, nagy
észak-
amerikai fóldigáz-telepektl eltekintve, Európában egyetlenegy hely van, még pedig Fels-Ausztria Wels nev községében, ahol 25 év óta az épen elbb
Koch Gusztáv Adolf bécsi professzor iitmutatásai révén földigázt kapmár 25 év óta ftenek, világítanak vele és iparilag is felhasználIgaz ugyan, hogy újabb idben Hamburg külvárosában, Neuengammeben
említett
nak ják.
és ott
289
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
is
fedeztek
fel
földigáz-forrást,
ilyen
ennek
de
meg sem
ereje
közelíti
a
mienket, aminthogy általában a vegyészek állítása szerint, így i^l. dr. PrEiFFEE megyetemi tanár és Cholnoky Jen kolozsvári tudós professzor állítása alapján, akik jelentést tettek a kissármási földigáz fizikai
kémiai elemzésének
és
eredményérl, tudományos megállapítást nyert, hogy ilyen tiszta metáutartalmú földgáz, amin Kissármáson van, a kerek világon sehol sem kapható. Elismerem, hogy az utolsó idben talán több történt, mint amennyirl sokan szemrehányólag megemlékeznek. Hiszen ne feledjük, hogy magában Amerikában is, ahol nagy gazdagság van és nagyon fejlett az ipar, már 110 esztendvel ezeltt felfedezték a földi gázt s ennek dacára jóformán csak az utolsó 30 esztend óta kultiválják és használják fel olyan intenzív módon az ipar fellendítése céljából, hogy ez óriási, mondhatni milliárdokra rúgó hasznot hajtott
már Amerika lakosságának
és
Pensylvániában Pittsburg tájékán
olyan ipart sikerült teremteni, amelyet a mi fogalmaink szerint szinte lehetettehát, hogy nem akarok nagyon alaposan érdekldtem a dolgok iránt, hogy több történt, mint amennyit a szemrehányók és a gáncsoskodók mondanak, de szerény véleményem szerint, mégsem történt
lenség volna Magyarországon
szemrehányást tenni,
elképzelni.
Ismétlem
st magam koncedálom,
aki
elegend.
A
amely mai napig sem vezetett eredhogy pl. a kissármási földigáz-kutat csak egy puszta véletlen juttatta a birtokunkba. T. i. Lóczy Lajos, a földtani útbaigazítása és mondhatom világhír tudósunk intézet jeles igazgatója a minisztériumnak tett azon elterjesztése alapján, hogy épen Papp KÁEOLYt kálisókutatással
ményre, a
hiteles
kapcsolatban,
leírásokból azt látom,
—
—
Böhm ezen geológiai kutatásokkal, Papp Káeolt két társával mérnökkel és Buday Ekn kohómérnökkel Kolozson tartózkodott kutatások céljából. Egyizben szekéren Mocsra ment ki Papp és szekerére felkéredzkedett egy Balogh nev finánc is. Ez a finánc megtudván, hogy tulaj donkópen milyen nagy misszióval megbízott úrral utazik együtt, azt mondta neki, hogy «van itt Erdélyben és különösen a Mezségen sok olyan dolog, a mint az úr keres, különösen Kissármás vidékén ott van a Bánfl'y-fürdö és az ottani sósvizek is elárulják, hogy amit az úr keres, az ott megvan ». És Papp Káboly, a ki igen jeles szakíró ós nagyon kiváló ember a maga szakmájában, nem nyugodott addig, míg oda el nem ment. Igaz, hogy bízzák
Ferenc
késbb
meg
:
kir.
minisztérium
a
is
teljes
mórtékben
pártolta
az
eszmét
rigy
Lóczy
Lajos, mint Papp Károly elterjesztései alapján, és így jutott ö el Kissármásra, ahol több mint két esztendvel ezeltt megtalálták a híres kissármási földi-
amely tudvalevleg mérhetetlen kincseket rejt magában. Thaly Ferenc De a levegbe megy Sümegi Vilmos: Innen-onnan igenis már két esztendeje, hogy ez a mérhetetlen kincset képvisel földigáz a levegbe száll el. Nemrég, ezen hónap gázforrást,
I
:
elején Kolozsvárra összehívtak egy ú. n. földigáz-értekezletet, de ezt
nem
jól
rendezték
el.
Azt az értekezletet bizony nagyon
össze s az kellképen elkészítve nem volt, tényezktl, akik csinálták hanem bizony
—
—
ez
a
dolgot
hevenyészve
hívták
bocsánatot kérek
nagyon
elsietett,
az
illetékes
elhamarko-
290
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
Ennek dacára azonban
méltóztassék elhinni, hogy az a földihogy annyira leszólják, mert ott összejött Erdély intelligenciája és az nem járja, hogy azt úgy leszólják, amint az bizonyos helyeken történt, mert hisz Erdélynek régibb, mveltebb társadalma van, mint Magyarországnak és egész komolyan tárgyalták a dolgokat és az én dott dolog volt.
gáz-értekezlet
nem
érdemli meg,
k
meggyzdésem Az
szerint helyesen,
NOKY, legjobb tudásukat vitték
hogy
abban, tehát
nem
társunk
még
bizonyos féltékenységgel
a két tudós professzor, aki ott eladást tartott,
és közéleti
ok
rá,
akinek
Cholnoky,
és
hogy megtámadják, amint
ember, tudhatná, hogy tréfás hang
nem
kellett
volna onnét
különösen egyik képvisel-
azt
akinek a tudását sokra becsülöm, de
hette volna és azért
érdeme van
nagy
megkaptuk, charmeur módjára adta el a dolgokat,
a földigázat
volt
tette,
bele
is.
Szádeczkt és Chol-
aki,
mint edzett
elfordul mindig, haraggal
politikus
azt
megválni.
elvisel-
Különösen
egybegylt erdélyi embereknek, amikor azt hitték, hogy és hogy Erdély aranykora állott vissza, amikor az egyik professzor azt mondja, hogy naponként 100.000 koronára teszi az elillant földigázt és utána Heltai képviseltársunk felkél és ráteríti a vizes lepedt az egész értekezletre és azt mondja, hogy ne reménykedjenek az urak, mert az nem ér többet mint 4000 koronát. Minden társaságban a világon, ahol ilyen célból nagy reménységgel, lelkesedéssel összejön egy nagy és elkel társaság és ha valaki nem megtizedeli, de meghuszonötödöli azt, amit egy másik tudós professzor állít, akkor az a társaság nem valami nagy rokonszenvvel rosszul
esett
az
az Isten csodát
ott
mvelt
hallgatja azt.
Én módom
és tehetségem
szerint
tanulmányoztam
az
amerikai
viszo-
nyokat, és úgy látom a kimutatásokból, hogy Amerikában a gáz köbméterét minimálisan fél és maximálisan 9 fillérrel számítják, tehát 18-szoros különbözet van. Heltai képvisel úr tehát a minimálisát vehette, az egyetemi professzor úr pedig a maximálisát.
A
középen
lesz
sem érdemli meg az erdélyi társadalom, hogy nak róla, amint azt némelyek tették.
az
igazság
és
ilyen lekicsinyel
semmiképen
módon eminens
szólja-
nagy mindenki tudja, hogy micsoda veszedelem fenyeget ott bennünket évtizetek óta és hogy az erdélyi részeken mennyire terjed az oláhság. hogyan sajátítják ki a magyar földeket, hogyan pusztul a székelység, pedig hogyha a székelység kipusztul, akkor ebbl nagy veszedelem háramlik az országra. A fakitermelés alapján ma még bizonyos vidékeken vau pénz, de az örökké nem fog tartani, a pénz elfogy és az a félmillió székely munka és kenyér nélkül, pénz hiányában ki fog vándorolni Magj'arországból. Tehát nekünk elsrend kötelességünk, hogy az erdélyrészi magyarságot és a székelységet tlünk telhetleg ersítsük, gyarapítsák különösen azáltal, hogy ott ipart teremtsünk, (Hehiedés hulfelöl.) Nincs is ok a féltékenységre, mert hiszen úgy tudom, hogy bár a legkülönbözbb vélemények vannak, de abban talán a legpesszimisztikusabbak is megegyeznek, hogy nemcsak a kissármási földigázból kapható ilyen nagy energia, amely naponként 120.000 lóert tesz ki, hanem vannak iigyuevezett földiErdély kulturális
érdeke, azt
nem
lehet
és
gazdasági
speciális
fellendülése
erdélyi
érdeknek
az
ország
minsíteni.
Azt
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
291
némelyek szerint kilenc is van, de én a legki shitbb, de igen hozzáért tudóstól tudom, hogy hármat a leghatározottabban meg lehet állapítani. Az egyik földgázvonulat Sármástól délkeleti irányban
gázvonulatok
;
Mezösámsond, Mezöradna ahol legközelebb fúrni
30
és Marosvásárhelyig tart,
fognak.
is
Magának ennek
elttük pedig Marosugrán, az
egy földgázvonulatnak
— 37
km. a hossza. Igaz, hogy szinte rossz helyen kapták a gázt, mert igen messze van a f vasúti vonaltól mert el lehet jutni Sármásra vasúton is, azonban Kolozsvárról kocsin öt óra, ha pedig vasúton megy az ember, hat és fél óra, aminthogy egyáltalában a régi idkben az erdélyrészieket és a Székelyföldet így látták el vasutakkal az akkori kormányok. A másik fvonulat Dicsöszentmárton és Medgyes közt van, hossza majdnem 22 km., a szélessége pedig 8 10 km. Itt évszázadok óta bugyog fel a gáz és roppant érdekes, hogy egy ha nem untatom a t. képviselházat régi Írónk, Köváry László «ErdéIyföld ritkaságain címen 60 esztendvel ezeltt egy könyvet írt, amelyben a következket írja folvnsm) : «A XVII. század közepén itt forrás kezdett felbugyogni t. i. a báznai vagy magyarul felsbajomi vidéket írja le mely magának mintegy öles átmérj felszint alkot, körülbelül
;
—
—
—
—
sóanyaggal
szélét
A
vize
forrás
be
feliéríté
ami
kifolyt,
és
maga
itten pásztorok
körül
ölnyire
mivel zavaros és
—
Pár évtized múlva, 1762-ben
elkerülte.
mígnem
itt,
—
íz
tenyészetet
a
nélküli
volt.
a
kiölte.
figyelmet
240 esztendvel ezeltt
tehát
nádból tüzet élesztenek, a forrás vize lángra kapott
és
min
hogy a lángja
a vidék csodájára kezdett j.árni». Leírja azután,
—
égett,
szín, hogy a szesz három lángra fellobogott.
Erdély természeti ritkaságairól ö
Wette György
vette ezt egy
nev
írt
elször
;
érdemes megemlíteni. Észre-
szebeni gyógyszerész
aki a németországi
is,
folyóiratokkal közölte, a híre bejárta Porosz-Lengyelországot és jöttek
még
zad végén oda tudósok kutatni, sajnos,
eddig
nyel és haszonnal. Magyarsáros határában az úgynevezett «Zugó» pásztorok
már évszázadok
a szá-
is
nem megfelel eredményrészleten a
óta sütik a kukoricát a gáz lángjánál, amely szaba-
don felbügyog a rét oldalain. Érdekes, hogy ezen a vidéken mintegy ötven helyen bugyog fel a gáz 10—12 község határában. A harmadik földgázvonulat, ahol már nemcsak földigáz van, hanem petróleum tájékán
;
is,
ez
egyrészt Székelyudvarhely, Szejke-fürd és Székelykeresztur
másrészt Sósmez, Zabola, Kovászna vidékén, szóval a küls kárpáti
zóna területén van ugyanolyan viszonyok közt, mint a petróleum-zóna. Tudósok kétségtelenül megállapították,
kelet-galiciai és
hogy
itt
román
töméntelen
földigáz van, elkezdve Székelyudvarhely és Szejke tájékán le Sósmezöig
petróleumforrások
is
;
még
vannak.
Tehát bizonyos
az,
Elnök
:
(cxenget)
hogy ha a mélyen
Csendet kérek
t.
kormány
.
.
.
(Zaj.)
!
s különösen a t. pénzügyminiszter úr kell áldozatsemmit sem kímélve, rászánná magát arra, hogy minél sürgsebben mindezek a földigázkutak feltárassanak és mindazok a kincsek, amelyek a föld méhében lakoznak, haszuosíttassanak és értékesíttessenek, oly mérhetlen kincs birtokába jutunk, hogy abban a pillanatban nem kell Heltai
Sümegi Vilmos
tól vissza
nem
:
riadva,
.
.
.
292
t.
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
Cholnoky egyetemi professzor úrral hogy felhozzák-e a gázt Budapestre, vagy ne.
képviselötársiinknak
rednie.
azért,
viszályba
Mer
t
kéve
van o
1
y
tudós ember, még pedig világszerte ismert nev tudós aki azt állította elttem, hogy ha mindezeket a földigázvonulatokat fel fogják tárni, oly mérhetetlen mennyiség nagy energiát kapunk, a mellyel összes vasutainkat hajthatjuk, egész Magyarországon f üthetünk és világíthatunk és amellett még Európának annyit adhatunk el, hogy mérhetetlen kincsek birtokába jutunk. (Mozgás.) Látom, hogy
t.
képviseltársaim mosolyogva fogadják
Méltóztassék csak meghallgatni
:
összehasonlítva
csak egy példát mondok. (Halljid;
.')
kaptak 302 méter mélységben, olyan, tudósok
állítása
mondom,
szerint,
A
—
ezt.
amerikai
az
120.000 lóer,
(Ellentmondás.) tapasztalatokat,
amelyet
Kissármáson
ez bebizonyosodott dolog, legalább a
amerikai tapasztalatok
szerint
bizonyos
dolog
—
hogy ha 302 méter mélységben ennyi gázt kaptak, akkor ez a gázmennyiséget csak 302 méter szélességben, szóval sugáralakban szívja fel. SzMRECSÁNYi Gyegy Hiszsn kész geológus (Derültség.) Sümegi Vilmos Ha én egy ilyen nagyérdek ügyet magamévá teszek, igyekezem megtanulni (ELcnk lielyefiJés.) és azt hiszem, ezért szemrehányás nem illet. (Allalános Iielyeslcx.) En, mint Székelyföld egyik képviselje, a mióta szerencsém van kerületemet és a székelységet képviselni, minden alkalmat megragadok, nem a magam kedvéért, hanem nemzeti érdekbl, hogy minden egyes érdeket kellen képviseljek. (Élénk helyeslés. Felkiáltások a jobholdalon : Halljuk az interpellációt!) Látom, hogy ezeket a részleteket nem szívesen hallgatják. (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) A nagy ipari fejldés rendjén, de egyáltalán a világ természetes rendjébl kifolyólag a melegtermel anyagok, ftanyagok, fa és szén, mindinkább kevesbednek világszerte, nemcsak Magyarországon és Európában, ezek helyett kell, hogy valami mást kapjunk és a tudomány megmutatja nekünk az utat a föld méhében és megmutatja a vizekben, onnan kell az anyagot, az energiát pótolni és meg vagyok róla gyzdve, hogy ha a t. pénzügyminiszter úr semmiképen sem idegenkedik ettl, ha feltárja és hasznosítja ezeket a rettent nagy erket, amelyekkel, amint is mondta, meg lesz oldva Magyarolyan,
:
!
:
itt ipar és kereskedelem fog ennek révén a i'öldmívelés is fejldni fog és akkor Magyarország renaissanee-korát fogjuk elérni és Erdély és a Székelyföld nem fog elpusztulni.
ország gazdasági felszabadításának kérdése, akkor fejldni,
(Helyeslés.)
Ennek reményében ter
úrhoz (olvassa)
a
következ
interpellációt intézem a pénzügyminisz-
:
Interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz. 1.
sürgs
2.
rások
Szándékozik-e
a
pénzügyminiszter
úr
az
földigázvonulatok
erdélyi
feltárása iránt intézkedni ?
Min
mielbb Elnök
:
intézkedéseket szándékozik tenni, hogy
az
fölhasználhatók legyenek és értékesíttessenek
Az
erdélyi földigázfor?
(Elénk
interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak.
lírlycslés.)
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
A
29Í
pénzügyminiszter úr kíván szólni.
Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! (Hulljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengediri, hogy azonnal feleljek az interpellációra, amit talán indoliogy az
adandó
A
az,
hogy nem
ben,
!)
kormány nem
vájjon a
sürgó's
bizonyos
megnyilvánul. (Halljuk
is
kérdés
ntán
felvilágosítás
fog az az izgatottság,
orgánumaiban
hogy a dolog
természet, és másrészrl mértékben talán csillapulni az a türelmetlenség, amely országszerte a közvélemény
kol részben az a körülmény, az,
követett-e el mulasztást a tekintet-
gyorsasággal intézkedett
elég
me-
kell
földigázkérdésnek
e
derbe hozatala tárgyában.
Ne méltóztassék
elfeledni,
t.
hogy Magyarországon századok óta
ház,
ismeretes volt a földigáz létezése. Amerikában, mint a
úr
is
interpelláló képvisel
t.
ömlött a levegié
említette, szintén igen hosszú ideig felhasználatlanul
a gáz. tehát bennünket alig terhelhet mulasztás, fkép,
midn
konstatálhatjuk,
hogy nem több, mint két és fél hónapja, hogy törvényes alapon foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel. Mert ennek a dolognak a kiindulási pontját mégis az
az
idpont
midn
képezi,
törvényes
felhatalmazást
kapott
kormány
a
(Helyéül és.) arra, hogy ezen az alapon az akciót a földigáz feltárása,
Az
nálása és értékesítése tekintetében megindíthassa. folyó évi január 17-én
mint két
szentesítve
lett
és
kihirdetve,
törvény
valamivel
tehát
hónappal ezeltt kapta meg a kormány az
és fél
felhasz-
erre vonatkozó
erre
több,
vonatkozó
felhatalmazásokat.
De vény
elismerem, hogy mulasztást követett volna
létrejötte eltti
idt
is
fel
nem
Hogy
törvény nélkül mködhetett.
el
a
kormány,
használta volna azon
ezt
hogy
megtettük,
körben,
eltt gondoskodtunk, törvényes alap hiányában
nem
melyet
már kezdettl
is,
nem
mindenek-
annak a területnek a
fogva gázterületnek tekinthettünk.
tör-
amelyben
tekintetben
e
mulasztottunk semmit, ezt talán az a körülmény bizonyítja, hogy tosítiisáról,
ha a
E
biz-
célból
kevesebb mint 43.369 zárkutatmányt
telepítettünk, és hogy ez milyen szakértk méltányolni tudják. Azonkívül tanulmányozás végett kiküldtüuk Amerikába négy szakértt, ez mind a törvény eltti idben történt kiknek ottani tartózkodása három hónapot vett igénybe. Megintb'tottuk a területnek geológiai felvételét a múlt év június havában hat geológust küldtünk ki, kik folytonosan dolgoztak, dolgoznak ezidöszerint is, és akiknek a munkáját a folyó évi június végétl kezdve nyolc geológus fogja teljesíteni. Azután be kellett szerezni fúró-garniturákat, melyeket a legtökéletesebb alakban Amerikában állítanak el. Ennélfogva Amerikáóriási
munkával
jár.
azt
—
—
;
ból rendeltünk
két garnitúrát és belföldön
szereztünk
be
három
garnitúrát.
havában rendeltük meg, azok meg is érkeztek és most már használatban vannak. Gondoskodtunk arról, hogy az a nagy gázkiömlés elzárassék. E tekintetbén, amint méltóztatnak tudni, történt egy kísérlet, mely azonban nem vezetett eredményre most történik a második kísérlet, amely, remélem, erményre fog vezetni. Gondoskodni kellett továbbá arról, hogy azokat az elzáró készülékeket szintén beszerezzük és a pakkorcket, melyek szintén az elzáró készülékhez tartoznak, melyeket EurópáAz
amerikai garnitúrákat
1910
október
;
FölJlani KüzWnij.
XU.
köt
1911.
20
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
2fl4
ban
nem
szintén Amerikából
gyártanak,
kellett
megrendelni. Idközben
el-
már fel vannak állítva. A fúi-ás öt ponton indult meg és meg vagyok gyzdve, hogy legalább ezen fúrások egy részén a jöv hónapban már teljes eredményt készültek
fogunk
a
fúrótornyok azon
pontokon,
hol a fúrást
elrendeltük, ezek
elérni. (Tetszés.)
Mellékesen megjegyzem is
utasítja a
azt, hogy miután a törvény petróleumkutatásra kormányt, négy szakértt küldtem ki Romániába, hogy az ottani
melyek meglehets hasonlóságot tanúsítanak a mi viszonyainkhoz tanulmányozzák, (Helyeslés.) hogy ez a része a dolognak is meggeológiai viszonyokat,
induljon.
Mint említettem, a folyó év nyarától kezdve nyolc geológus fogja tovább medence felkutatását, hogy minél több ponton állapítsuk meg a gáz létezését. Hogy nem indítom meg több ponton egyszerre a fúrást, az nem arra vezetend vissza, mintha e tekintetben takarékoskodni akarnék a pénzeszközökben, hanem addig, amíg nem látunk tisztán abban a tekintetfolytatni az erdélyi
ben, vájjon a források elzárhatók-e, sok ponton megfúrni a területet
azzal
a
hogy nem leszünk képesek az elzárást kellleg eszközölni s igen nagymennyiség gáz menne veszendbe. (Ugy van! Ugy van!) A mi geológiai viszonyaink ugyanis nem azonosak az amerikai geológiai viszonyokkal, és miután nálunk a föld felsbb rétegeiben fordulnak el a gáztömegek és nincsenek olyan kompakt masszák által fedve, mint Amerikában, nincs kizárva a lehetsége annak, hogy a megfúrt területen az elzárás nem sikerül teljesen, ami igen nagy veszedelmet foglalna magában a gáz takarékos felhasználása szempontjából. Mihelyt azonban meggyzdtünk arról, hogy az elzárás a szabályszeren eszközölt fúrás után megtörténhetik és pedig teljes eredménnyel, semmiféle akadálya nem lesz annak, hogy mennél több ponton indítsuk meg a kutatást. (Általános helyeslés.) A mostani fúrások különösen abból a célból eszközöltetnek, hogy bebizonyosodjék az, amirl én magam bensleg meg vagyok gyzdve, hogy igen rengeteg mennyiség áll rendelkezésünkre, ezt azonban technikai munkálkodásokkal ad oculos kell bebizonyítanunk, mert hiszen épen arra vezethet vissza a magánvállalkozásnak az a tartózkodása és óvakodása, amely eddig észlelhet, hogy vannak ugyan ajánlataink a gáz felhasználása tekintetében, de a tárgyalások legjobb akaratunk mellett is lassan haladnak, mivel az emberek veszéllyel
járna,
meggyzdve
elször arról, hogy megvan-e a kell mennyiség gáz, amíg ez praktice be nem bizonyul, és másodszor arról, hogy vájjon milyen tartóssága van ennek a gáznak. Meg vagyok gyzdve, hogy mihelyt a fúrások által a gáz mennyiségére és tartósságára nézve nagyobb garanciákat nyerünk, gyorsabban fognak menni nincsenek
mindaddig,
ezek a tranzakciók és
mind
a városok,
mind
az egyes
ipari
vállalkozók na-
gyobb mértékben és gyorsabb tempóban fognak velünk megállapodást létesíteni, mert hiszen kezdettl fogva nem úgy volt kontemplálva a dolog, hogy az államkincstár a saját rezsijére gyárakat vagy vállalatokat létesítsen,
hanem
lés.)
Az állam
erre a magánvállalkozásnak el
kell
jelentkeznie. (Altalános lielyes-
fogja hárítani útjából az akadályokat
és
teljes
erejével
fog
OEOLÓOIAI ESEMÉNYRK.
segítségül jönni,
295
hogy vállalatok létesüljenek. (Élénk helyeslés a ház
mmden
oldalán.)
Ami
a kolozsvári értekezletet
gyakoroltam,
amelj're én hivatalos befolyást
illeti,
nem
egyáltalában
efelett
konstatálhatok, és megnyugtathatom
akarok
mind
a
t.
disputálni.
képvisel
urat,
viselházat, hogy azok a diszharmonikus liangok, amelyek ott tak, egyáltalában
nem
nincsenek és
lesznek
befolyással
mind
a
t.
kép-
megnyilatkoz-
tekintetben,
a
nem
azonban
Egyet
hogy
vájjon a gáz elvezettessék-e a fvárosba, abban az esetben, ha az erdélyi érde-
kek elssorban
teljes kielégítést
nyernek, (Elénk hehjeslés,)
Ez nem annyira fvárosi érdek, mert hiszen a fváros abban a helyzetben van, hogy világítási szükségletét más módon is fedezheti. Ez felfogásom szerint országos érdek. (Ugy vau ! Ugy van! a johb- éa a huloldalon) Mert ha sikerül egy nagy vezetékkel pl. a Mezségtl Budapestig nagy fogyasztást biztosítani Budapest székesfvárosában, amely fogyasztás rentábilissá teszi az óriási nagy befektetést, mely a vezeték létesítésével jár, akkor meg van oldva, mondhatnám, az egész ország területére nézve a gáz kérdése, mert ebbl a fvezetékbl azután igen kevés költséggel lehet jobbra-balra kiágazási vezetékeket létesíteni, és mondhatnám, az egész ország területét gázzal ellátni. (U
Ugy van
!
!
a jobb- és a baloldalon.) azt, hogy a kormányt muhogy késedelem nem történt, st biztosít-
Azt hiszem, az elmondottakban igazoltam
nem
lasztás
hatom a
(Helyeslés.)
terheli.
képviselházat, hogy azok a szakközegek, akik künn teljesítik a munkát, nemcsak megrovást nem érdemelnek, de emberfeletti munkájukért a legnagyobb elismerésre tarthatnak számot. (Ugy van ! Ugy van ! Helyeslés.) ti.
Kérem
a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk a ház minden oldalán.) Elnök Az interpelláló képvisel nv kivan nyilatkozni. Sümegi Vilmos T. ház Méltóztassanak megengedni, hogy szemben azzal, amit a t. pénzügyminiszter úr mondani szíves volt, mindenekeltt kijelentsem, hogy én sem közeget, sem kormányt mulasztással nem vádoltam, ez távolról sem volt szándékom, mert ez nem politikai kérdés, hanem országos, egyetemes kérdés, mely pártokon felül és kívül áll, és amelyben minden magyar ember egyaránt egy véleményen kell. hogy legyen. Különös örömmel liallottam a t. miniszter úr végs szavait, hogy els sorban az erdélyi érdeket méltóztatik figyelembe venni. Ez rendkívül fontos, mert, habár mulasztással nem is vádoltam a kormányzatot, sem a mostanit, sem az azelttit, sem pedig azokat a közegeket, kik ott legjobb tudomásukkal közremunkálkodnak, ez nem volt eszemágában sem mégis annak az izgatottságnak kívántam kifejezést adni, mely az erdélyi részekben megvan. Természetes, hogy az erdélyi részben, hol anyagilag, gazdaságilag, kulturaüag helyeslés
:
:
!
—
—
a legnagyobb szükség van, borítani
—
a
nagymérték
Kende Péter
:
—
és
,
,
.
Egyszóval, tudomásul veszi a választ. (Dei~ültség.)
Sümegi Vilmos: Valószínleg viszonyokat,
kidom-
épen ennek a fontosságát kívántam
féltékenység teljesen jogosult
sem pedig
nem ismeri t. képviseltársam Én azt hiszem, hogy igazán
a hangulatot.
az
a
erdélyi legszeli-
20*
GEOLÓGIAI ESEMENYKK.
296 debb,
legkonciliánsabb
módou adtam el mondandóimat,
(Igaz
!
ügy van !) más han-
de az erdélyi részekben bizonyos izgatottság volt, szemben bizonyos gokkal,
különösen
abban
irányban,
az
hogy elssorban az erdélyi érdekek
vétessenek figyelembe. (Élénk helyeslés.) Miután ezt a
t.
miniszter
úi-
szintén
én válaszát örömmel veszem tudomásul. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Kijelentem, hogy a t. ház az interpelláló képvisel úrral együtt
kijelentette,
a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul veszi. (Helyeslés.)
Ki következik? Szász Károly jegyz: Szmrecsányi György! SzMEECSÁNYi György: T. ház! Miután én a kontinentális hajószállítási társaságok Poolja és a belügyminiszter úr között kötött szerzdést oly mértékben akai-om birálat
tárgyává
hogy
tenni,
azt
egy
interpelláció
keretébe
aligha szoríthatnám be, célszerbbnek tartom, hogy erre nézve az alkalmat a
most küszöbön álló belügyi költségvetés vitája során keressem és ezért kérem, méltóztassék megengedni, hogy kijelentsem, hogy az interpellációtól elállók. (Élénk helyeslés.) Elnök: Több tárgy nem lévén, az
ülést bezárom.
Kitüntetések a földigáz fölkutatása miatt.
A
Budapesti Közlöny
é.
f.
száma a következ királyi kitüntetéseket
85.
közli 1.
gyar
Személyem körüli minisztérium
miniszterelnököm
elterjesztésére
ideiglenes vezetésével megbízott maMály Sándor pénzügyminisztériumi
miniszteri tanácsosnak és törvényes utódainak a földgázra és
körül
kutatások
sármási cius
szerzett
érdemei elismeréséül
a
magyai"
káUumsóra való
nemességet k
elnévvel díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1911. császári és
már-
évi
Gróf Khüen-Hédebváey Iíáeoly s. k. apostoli királyi Felsége Bécsben 1911. évi március hó
hó 31-én. Febencz József 2.
i s -
s.
k..
31-én kelt legfelsbb elhatározásával
Wahlner Aladár pénzügyminiszteri
taná-
csosnak az ásványolajfélékröl és a földgázokról, valamint a káliumsókról szóló
törvények elkészítése körül szerzett érdemei elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét
díjmentesen,
legkegyelmesebben
Bécsben, 1911 évi március hó 31-én.
adományozni
méltóztatott.
Kelt
Gróf Khuen-Héderváry Károly, Lukács
László. 3.
Személyem körüli minisztérium
ideiglenes vezetésével megbízott
gyar miniszterelnököm elterjesztésére a káliumsó sok és egyéb
gálataik
mszaki munkálatok ehsmeréséül
dr.
ma-
és a földgázra való kutatá-
buzgó ós sikeres szolHugó fbányatanácsosnak, a sel-
körül kifejtett
Nagysúei Böckh
meci bányászati és erdészeti fiskola rendes tanárának a ül. osztályú vaskoronarendet díjmentesen, Bhm Ferenc mérnöknek, a nagysármási kálisót kutató kirendeltség vezetjének a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1911. évi március hó 31-én. Fbrencz József, Gróf KhuenHéderváry Károly.
4 Magyar pénzügyminiszterem elterjesztésére Vnutskó Ferenc bányatanácsosnak a káliumsó és földgázra való kutatások és mélyfúrások érdekében
GEOLÓOLU ESEMÉNYEK.
buzgó
kifejtett
mködése
elismeréséül
297
föbányatanácsosi
a
címet
és
jelleget
díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1911. évi március hó 10-ón. Feeencz József
Lukács László
k.,
s.
A Magyar
B)
s.
k.
Földrajzi Társaság közgylése.
Tudományos társulataink közül kevés tudott az utóbbi években annyira közönségünk lelkéhez férni, mint a Földi-ajzi Társaság. Néx^szer eladásain mindig megtelt a Sándor-utcai régi képviselház nagyterme, ahol változatos és gazdag, amellett tanulságos szórakozás várta a hallgatóságot. Szívesen
is
keres-
amely ilyenformán állandó közönséget nevelt magának.
ték föl a társaságot,
Tudományos mködését
a legnagyobb elismeréssel fogadták a szakemberek,
is
úgy hogy a társaság élete eleddig harmonikus és biztató volt. Ebbe a harmóniába az idei közgylés folyamán méla akkord vegyült. Cholnoky Jen, a kolozsvári egyetem tanára, akinek hat évi ftitkári mködése alatt
elvonul tságban dolgozó társaság ügye,
lendült föl az addig csendes
lemondott errl az
Lóczy Lajos pedig elnöki megnyitójában szomorúan állapította meg, hogy az egyetem földrajzi tanszéke és a társaság között
meg
nincs
az
az
tudomány pedig Szóvá
heti.
állásáról.
melynek
összhang,
tette,
hogy 1908
óta,
Intézet igazgatójává nevezték
ki,
hogy a két évig üresedésben
volt tanszék
sem
társaság a fölvirágzását, a földrajzi
a
tudósnemzedék egész gárdáját köszönamikor az egyetemi katedráról a Földtani
a jelesen képzett fiatal
kétszer
fölajánlotta az egyetemi tanácsnak,
is
teendit
ellátja,
de a tanács válaszra
méltatta.
Ebben a nyomott kedvben
ság negyvenedik
folyt le a
Magyar Földrajzi Társa-
közgylése 1911 március hó 30-án, délután az Akadémia heti üléstermében. Lóczy Lajos elnöki megnyitójában megemlékezett
elmúlt
az
változásról
tett
rendes
évi
év
nevezetesebb
említést,
kutatásairól
amely az
és
utazásairól,
személyével függ össze.
majd egy oly Eddig ugyanis
hogy a társaság elnöke egyszersmind az egyetem földrajzi tanMikor 1908-ban az egyetemtl megvált, hosszabb emlékszékének iratban búcsúzott el a bölcsészeti kartól és fölajánlotta, hogy szükség esetén eladást tart az egyetemen. Miután azóta ez év elejéig nem volt betöltve a földrajzi tanszék, 1910 november 4-én új elterjesztést tett a bölcsészeti kartradíció volt, is
birtokosa.
nak eladás tartására vonatkozóan. Erre az elterjesztésére, épúgy mint az elsre még ma sem kapott választ, csak privát úton értesült, hogy a kar egy közremködését nemcsak nem tartja kívánatosnak, hanem egyenerésze az sen károsnak tekinti. az
Az egyetemen, így
irányelveit követte
Mivel a társaság eddig az is,
szólt azután, úgylátszik szakítottak
húszéves rendszerével és a polihisztor, enciklopédikus irány az egyetemi
tanszék
és
a
s
felé
hajlanak.
jövben hagyománya meg-
követi alkalmasint a
társaság kapcsolatának régi
sznt. Kárára vagy hasznára lesz-e ez a társaságnak, a jöv fogja megmutatni. Köszönetet mondott végül a maga és lelép tiszttársai nevében a társaság támogatásáért az elmúlt három évben.
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
298
lyait
Azután a választmány elterjesztésére, a közgylés néhány ponttal módosította.
a társaság alapszabá-
Cholnoky Jen ftitkár a társaság múlt évi mködésérl számolt be, amely mind pénzügyi, mind tudományos tekintetben fölülmulta az elz évekét. Azután kijelentette, hogy nagymérték 'elfoglaltsága, továbbá ama nagy távolság miatt, mely Budapest és Kolozsvár között van, kénytelen ftitkári állásáról lemondani. Majd rezignáltán említette a fiatal, de szhajú tudós, hogy hatévi
mködése
ftitkári
után
a
elérte
körül való
társaság
tevékenysége csúcsát
:
most már hanyatlás következik. Hogy ezt elkerülje, átadja helyét fiatalabb, agitációra képesebb ernek. Hálásan emlékezett meg a tisztségétl szintén megváló Littke Aueél titkárról, aki kevés beszéd, de annál gyorsabb és sikeresebb tevékenység munkatársa volt. Búcsúzóul még egybefoglalta hatéves mködését, mely a társaság hatalmas föllendülésének ideje volt. Az alaptke 1893-ban mindössze 8500 koronát tett ki és csak lassan emelkedett 1904-ig 12,500 koronára. Ekkor vette át a ftitkári tisztséget és ez id óta 1910-ig a társaság alaptkéje 30,400 koronára emelkedett. A tagok száma 1901-ben 674 volt volt, 1910. év végén pedig több mint kétszerese, vagyis 1574. Végül köszönetet mondott eddigi bizalmukért a társaság tagjainak. Beszédét percekig tartó éljenzés követte, melynek lecsillapulta után Havass Eezs indítványára kimondották, hogy a fáradhatatlan ftitkár érdemeit jegyzkönyvben örökítik meg. Azután a bizottsági jelentésekre került a sor. A Balaton-bizottság tanulmányait befejezte és most az eredmény publikálása folyik, ami leköti még mindig az állami szubvenciót. A Balaton-tanulmányok eredményének eddig mintegy fele jelent meg és máris egész könyvtárt tesz ki. A könyvtárvizsgálóbizottság jelentését Thirbing Gusztáv dr. terjesztette el. Az alföldi bizottság, amely a múlt évben alakult, már eredménnyel számolhatott be. Az alföldi törvényhatóságok mind hozzájárulásukkal támogatták munkáját, úgy hogy már meteorológiai tanulmányokat végezhetett és az Alföld különböz pontjain földattól
fél,
rengésjelzket állíthatott
tudomásul
vétele
föl.
A
pénztári jelentés és a költségvetési elirányzat
után a választásokra került a
sor.
Megválasztotta a társaság
Alfréd Frigyes meklenburgi herceget. Elnök lett Lóczy Lajos, alelnökök Cholnoky Jen, Déchy Mór, Havass Eezsö, ftitkár Teleki Pál gróf, választmányi tagok Bogdánffy Ödön, Halász Gyula, KoGUTowiTZ Károly, Littke Aurél, Papp Károly, Pécsi Albert, Eóna Zsigmond, Steinee Lajos, Szontagh Tamás, Thibring Gusztáv és Wodianee Aktub. "Végezetül Lóczy Lajos mondott Teleki Pál gróf nevében is köszönetet megválasztiszteletbeli tagokul
Kosnoff PÉTEst
:
és
:
:
tatásukért.
C)
A
geológia halottai 1910-bcii. Közli
1.
:
László Gábor
dr.
Blake, William Phipps, az arizonai egyetemen a geológia nyugalma-
zott tanára.
Született
legváltozatosabb
volt.
New-Yorkban így
1854-töl
1826. évi június hó 1-én.
1856-ig
mint mineralogus
Elete a
lehet
és geológus
a
GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.
Z9a
tanulmányozásánál mködött közre, ekkor nagy Kolorado-medencére, amely sivatag a tenger színénél mélyebb fekvés. 1860-ban Észak-Karolinában és Georgiában bányakutatásokat végez, majd 1861-töl 1863-ig a japán kormány megbízásából és PuMPELLY E. társaságában Japán bányászatát tanulmányozza. Ezután Kítervezett csendesteugeri vasútvonal fordítja a tudósok figyelmét a
nában
Alaskán
és
végzett
aranytermelés
fellendült
kaliforniai
egyetem
igazgatójává
iskola
kutatásokat
Kaliforniába visszatérve az akkor
és
gyanánt
szakértje
tanára és 30 évi tanítás
lS95-ben
lett.
vonult
után az arizonai
vissza
1864-ben
alkalmazást.
nyert
a
bányászati
közpályáról
és
a
f-
83 éves
korában meghalt 1910 május 22- éu. 2. BoBTTGER Oszkár dr. paleontológus 18M-ben született a
Majna
melletti Frankfurtban.
Fkép
a
s meghalt 1910-ben harmadkori kövületekkel foglalkozott
és ilyeneket leírt Hessenböl, Peruból és Franciaországból
legutóbb a krassó-
;
szörénymegyei Kostej középmiocén rétegeinek faunáját dolgozta fel. BoETTGER neve ismeretes hazánkban is, különösen IS93 óta, amikor * ugyanis Kostejrl szóló nagy munkáját Papp Káeoly a Földtani Közlönyben ismertetvén,
hírlapjaink
heteken át vitatkoztak
afölött,
hogy megengedhet-e
hogy gyönyör kövületeinket idegen tudósok külföldi múzeumokba hurcolják. Beleszólt a vitába a többek között f Tóth Béla a Pesti Hirlap Esti leveleiben és Méhelt Lajos, aki a Budapesti Hirlap hasábjain védelmébe vette a német tudóst. 3. Feaipont J. J. József dr., a liégei egyetemen a paleontológia tanára, az,
meghalt 1910 március 22-én. 1910), fiatalabb 4. Kaufmann Kamill nyugalmazott bányakapitány (1832 éveiben a magyar bányairodalom terén sikeresen mködött. 1869-ben írta A gömör megyei bányaipar viszonyai cím alapvet munkáját.
—
5.
tanára,
Keedtz Félix meghalt
di'.,
egyetemen az ásványtan
a krakowi
és ott ZiRKEL hírneves petrografus tanítványa és utódja 6.
nyugalmazott
1910 szeptember 22-én. Tanári pályáját Lembergben kezdte
KüHN Henrik
kir.
vasgyári
lett.
fmérnök, a libetbáuyai vasgyár üzem-
vezetje, született lS62-ben, meghalt 1910 március 13-án.
LüDECKE 0. dr., a liallei egyetemen az ásványtan tanára, született 1851-ben, meghalt 1910 szeptember 6-án. A Harz-hegység ásványait és kzeteit tárgyaló nagy munkája 1896-ban jelent meg. 8. MicHwiTz Ágoston, Eeval város mérnöke és ismert nev paleontológus, meghalt 1910 április 20-áu, életének 61-ik esztendejében. Legnevesebb mun7.
kája nyugati Oroszország fels-kambriumi 9.
végzett
Perein F. 0. Kaoul,
párisi
Obolus- és Lingula-féléit ismerteti.
bányakapitány,
1841-beu
született.
Mint
bányamérnök Chambéryben kezdte meg mködését, hol fképen
Alpok kszóngazdagságát tanulmányozta
és amellett az aixi
az
hévforrások védelmi
munkálatait vezette. 1872-ben Parisba került és 1883-ban már a mansi bányakerület feje és és
fmérnöke.
Negyvenkét
évi szolgálat
után
nyugalomba vonult
meghalt 1910 május 22-én. *
Papp
Károly
:
Boettqer 0. Kostej miocén-rétegeíröl XXXII. köt. 371—373. oldalain.
ismertetése, a Földtani Közlöny
szóló
munkájának
TÁRSULATI ÜGYEK.
300
Steigeb Zsigmond, az aknaszlatinai fbányahivatal fnöksegéde, szül. 1858-ban, meghalt 1910 április 20-án. Több szakszer munkát írt a sóbányavidékekrl s nagy érdeme van az aknaszlatinai sóbányák víztelenítése körül 10.
kifejtett 11.
védekez munkálatokban. White Ch. Abiathak dr., geológus, meghalt Washingtonban 1910 június
életének
29-én,
mködött Jova
84-ik
Mint a természetrajz tanára nyolc esztendeig
évében.
államban, amelynek geológiai megismertetése nagyobbára az ö
fzdik. Tagja volt az Egyesült-AUamok geológiai testületének, a Smithsonian Institution és az Egyesült-AUamok nemzeti múzeumának. Munkái közül kiemelend Brazília karbonkorú gerinctelenéit tárgyaló mve. nevéhez
TÁRSULATI ÜGYEK.
A Magyarhoni Társulatunk 6
—8
óra között
Földtani Társulat 1910. évi közgylése.
1910. tartotta
évi
közgylését 1911. év februárius hó 8-án d. u. magy. Természettudományi Társulat eladó-
a kir.
termében.
Elnök
megyetemi
:
Schatarzik Ferenc ny.
r.
dr.
magyar
királyi bányatanácsos, kir. József-
tanár.
Megjelentek Szálat László miniszteri tanácsos a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium képviseletében, azonkívül Eados Gusztáv, Söpkéz Sándor. Tötössy Béla és Zieldjszky Szilárd kir. József-megyetemi tanárok, mint vendégek.
Továbbá Ascher Antal, Bauer Gtüla, Cserei Adolf, Déchy Mór di-., Dérer Mihály, Dornyai Béla, Emszt Kálmán dr., Erds Vilmos József, Erödi Kálmán dr., Grósz Lajos, Hillebrand Jen, Illés Vilmos, Ilosvay Lajos dr., Kadió Ottokár dr., Koch Antal dr., Koch Nándor dr., Kormos Tivadar di-., Krenner József Sándor dr., Leidenfbost Gyula dr., Lengyel Béla dr., Liffa Aurél dr., Loczka József dr., Lóczy Lajos, Lörenthey Imre dr., Löw Márton dr., Márton Lajos dr., Mauritz Béla dr.. Méhes Gyula di-.^NEUBAUER Konstantin dr., Pál Géza dr., Pantó Dezs, Papp Károly, Pá vay- Vájna Ferenc dr., Réthly Antal, Eozlozsnik Pál, Siegmeth Károly, Ifjú Schmidt Lajos, Scholtz Pál Kornél, Schrétee Zoltán dr., Staniczky Lajos, Telegdi Eoth Károly, Telegdi Eoth Lajos, Timkó Imre, Teeitz Péter, Spiegl Adolf, Stkömpl Gábor, Vendl Aladár, Vigh Gyula, Vogl Viktor, Zsigmondy Árpád tagok, összesen 55-en. Elnök a megjelenteket üdvözölve, a jegyzkönyv hitelesítésére felkéri Liffa Aurél dr. és Mauritz Béla dr. tagokat. ScHAFAEZiK Ferenc dr. elnöki megnyitó beszédét jelen füzet elején közöljük. Az elnöki megnyitót a közgylés élénk tetszésnyilvánítással tudomásul :
elnök üdvözli a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium képviseletében megjelent Szalay László közös pénzügyminiszteri tanácsos urat. Majd felhívja
véve,
az elsötitkárt titkári jelentésének beterjesztésére.
TÁRSULATI ÜGYE
301
dr. elsötitkár erre a következ jelentést terjeszti el Közgylés! Alai^szabályaiuk 20-ik paragrafusa szerint a titkár egyik kötelessége az, hogy a közgylésen a társulat mködésérl jelentést terjesszen el Ezen kötelességnek megfelelen van szerencsém társulatunk mködését a következkben ismertetni. Elssorban a szellemi munkálkodásról adok számot, másodsorban az anyagi állapotokat tárgyalom, s végül néhány szót
Papp Károly "Tisztelt
elhunyt tagtársaink emlékének fogok szentelni.
A
I.
sága
j\l
agyar honi Földtani Társulat szellemi munkás-
a szakiüésekben, másrészt a Földtani Közlönyben tükrözdik mindenekeltt szaküléseinkrl, majd ezután közlönyünkrl szólok, kiegészítve ezeket a bizottsági munkálkodások és a tudományos kirándulások egyrészt
Tissza. Ezért
ismertetésével.
A szak ülések általános sorozata
a)
ken haladt a múlt esztendben szokásos tíink.
hét
Ezen
ásványtan
szakülés helyett
az
a 12 szakülésen 23 és a
azzal
is,
a régi, kipróbált ösvénye-
különbséggel, hogy a régebben
polgári évben 12 szakülést rendez-
1910-ik
eladó 36 eladást
mint a földtan
kzettan,
a
és
tartott.
a talajismeret
Üléseinken úgy az tudománya körébl
egyaránt haUottuuk eredeti kutatásokat és változatos ismertetéseket. eladást,
közül a
számszerint
hatot,
Lóczy Lajos
úr,
A
legtöbb
választmányi tag tartotta. Ezek
Bakony földtani szerkezetérl
közölt sorozatos eladásai-
ban elször hozta nyilvánosságra évtizedes kutatásait. Szabadjon e helyütt is a titkárság köszönetét nyilvánítani Lóczi Lajos választmányi tag úrnak azért, hogy sajtó alatt lev korszakos munkájából els ízben a Magyarhoni Földtani Társulat szakülésein adott ízelítt a szakköröknek. Lóczy Lajos után legtöbb eladással Kormos Tivadar rendes tag szerepel, aki két eladást a polgár di pliocén csontieletröl, s kettt hazánk pleisztocén faunájáról tartott,
s
semberi
ezenkívül bemutatta az általa fölfedezett eszközeit
Kormos
is.
tatai paleolit-telep
után Vendl Aladár rendes tag követke-
tagtárs
tartott. Ezek közül kiváhk a Tarim-medeuce tanulmánya Vendl tagtársunk Ázsia sivatag homokjait legelször vizsgálta meg a tudományos kzettan módszereivel. Ennek a tanulzik,
aki
három eladást
homokjairól mánynak
szóló
;
rendkívüli becsét a sivatag-kutatók bizonyára
mihamarább méltányolni
Ferenc eluök úr a számos hozzászóláson kívül két önálló eladással gazdagította üléseink tárgysorozatát, bemutatva Krassószörény vá r megyének né háuyismeretlenk szén bányaterületét. Két eladást tartott Treitz Péter választmányi tag az agrogeológia feladatairól, ismertetve újabb tudományos kutatásait, amelyekkel már is osztatlan elismerést aratott em'ópaszerte a szakkörökben. Eéthly Antal tagtársunk két eladásában az 1810. évi móri földrengést, s az 1908 februáriusi lajtavidéki földrengést Ismertette. Egy-egy eladással szerepel a lajstromban fogják. ScHAFARZiK
18 tagtársunk, és pedig
1.
az
ásványtan körébl: Hnek
Emil, aki a
nadapi liematitot és epidotot ismertette, Löw Márton a nagybányai miargiritrl, ]\Iaüritz Béla a ditrói kzetalkotó ásványokról, Toborffy Zoltán pedig a hazai pirargiritekrl
értekezett
;
Vazul a biharmegyei Nagybáród
2.
a
bányageológia körébl
széntelepeit;
3.
a
földtan
körébl
Lázár Gaál
TÁRSULATI ÜGYEK.
302
az Ipoly jobbpartjáuak liarmadkori képzdményeit, Noszky Jen a uógrádvármegyei Karancs környékét, Vadász Elemér a Középhegység dunáuinueui szigetrögeit, Koch Nándor Rudapest altalajviszonyait, Pávay-Yajna Ferenc Erdély lösz-foltjait, Szádeczky Gyula az Erdélyrészi Medence ENy-i részének viszonyait ismertette 4. az slénytan körébl Kadic Ottokár bemutatta
István
;
pliocénhomokkben
az újlóti
Zoltán
azokat
a
talált
Rhinoccrps Mercki koponyát, míg Schréter csontokat ismertette, amiket a puszta-
semls
plioeénkorú
múlt tavasszal fedezett föl 5. a t a 1 a j i s m e r körébl DiCENTY Dezs a talajtápsó mennyiségének fiziológiai szereplésérl SiGMüND Elek az egységes kémiai talajvizsgálati módszerekrl értekezett szeutlörinci téglavetben a
e t
;
és ;
s
általános geológiai irányú, igen tanulságos eladást tartott Cholnoky Jen a magyarországi posztglaciális klímaváltozásokról, László Gábor
végül
6.
a svédországi tzegtelepekrl és bj
Társulatunk
Maros Imre a Spitzbergák rideg
szellemi
Földtani Közlöny
mködésének másik
szigetvilágáról.
vitjelzje:
a
hat ketts füzetben, 45 ívnyi terjedelemben 6 táblá-
Több miut 30 munkatárs írt bele különféle értekezést és rövid közleményt, amelyeknek tárgyát jórészt már az eladások sorozatában említettem. Akad azonban benne számos olyan értekezés például boldogult Böckh János tiszis, amelyet szerzje el nem adott. Ilyen teleti tagunknak a Krassószörényi Hegység alsókrétafaunájáról írt tanulmánya, amelyet Telegdi Eoth Lajos választmányi tagunk volt szíves megfésülve kiegészíteni és egyúttal az finom és elkel irályával a német nyelvre is átültetni ilyen továbbá Zimányi Károly választmányi tagnak a dognácskai piritekrl írt munkája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia múlt tavaszi ülésén terjesztett el, s ezenkívül számos más értekezés is. Közleményeink val és 58
ábrával
élénkítve
jelent
meg.
;
sorában úgy 1
.
elméleti mint gyakorlati irányú
Az elbbiek közül
feladatairól
ki kell
munkákat
emelnem Treitz PÉTERnek
az
találunk.
agrogeológia
amelyben a szerz évtizedes buvárlatai mondjam: megszabja ennek az új ágnak a helyzetét a tudományok fáján. Érdekes kérdést vet föl HoRUSiTZKY Henrik a pöstyéni hévforrások radioaktivitásának eredetérl írott cikkében. Mindakét munka iránt szóles körökben érdekldés támadt. Múlt évi közlönyünk egyik tudományos gyöngye Mauritz BÉLÁnak a magyarországi közetalkotó ásványokról szóló értekezése. Mindezeknek a munkáknak a kiadására Semsey Andor úr, tiszteleti tagunk 23iO koronát engedélyezett. 2. A gy ak o r a t i irányú közlemények közül ki kell emelnem Pálpy Mór írott
tanulmányát,
alapján körvonalozza az agrogeológia célját és hogy úgy
1
amely nagyon idszeríí
szarvaski
W
1 írt értekezését, e h r 1 i t 1 ö m z s r amennyiben a hasonló titántartalmú vasércekrl a stockholmi geológiai kongresszuson is sok vita folyt. Közlönyünkben jelent meg elször a kissármási gázkút leírása. Mélyen tisztelt elnökünk részletesen ismertette, hogy az erdélyrészi mélyfúrásokat Lóczy L.ajos és Mály Sándor urak javaslata alapján a magyar kormány 1908 tavaszán megindította, s hogy a kissármási fúrás váratlan gázkitörésével még a legvérmesebb geológust is meglepte. Ez a gázkút rémít erejével lefzte Európa összes fúrásait, st a kitör metán harsogása ma már Eszakamerikában is viszhangot kelt. Az erdély-
választmányi tagnak a
volt,
-
TÁRSULATI ÜOYEK.
303
eredményeirl a múlt óv széig csak egy-két szakember tudott, els hiteles leírást ezekrl. Annál nagyobb köszönettel tartozik tehát Közlönyünk szerkesztsége Mály Sándor miniszteri tanácsos úrnak, mint az állami bányászat fnökének és Lóczy Lajos egyetemi tanár úrnak, mint a Földtani Intézet igazgatójának azért, hogy az els közlési engedélyt társulatunknak biztosították, st a magas pénzügyi kormány még részi fúrások s
a Földtani Közlöny hozta az
anyagilag
támogatta a kálisókutat ásókról
is
sajtó
szóló,
lev
alatt
ismertetést.
A Földtani Közlönyben egyébként a régi rovatok maradtak, kivéve a Budapest geológiájáról szóló, s nagyérdemíí eldömtl indított rovatot, amely részben tárgy hiányból,
de
részben
azért
is
megsznt, mert a fváros
geológiájáról szóló közlemények egész jól megférnek a többiek között. Uj rovatot nj'itottam
Geológiai Eseményeknek, amikben
azonban a
folj'amán meglehetsen bvelkedtünk. így a múlt nyáron zajlottak
a le
múlt év a düssel-
stockholmi geológiai kongresszusok, amikrl Lóczy Lajos és Zsigmondy Árpád tagtársaink voltak szívesek kimerít ismertetést nyújtani tagjainknak. dorfi és
Állandó rovatot nyitottam továbbá a
Barlangkutató Bizottság
köz-
leményeinek. c)
Tudvalev
ugyanis,
1910 január 28-án
Bizottság,
hogy Lóczy Lajos választmányi tag indítványára kebelében megalakulta Barlangkutató
társulatunk
amit a
múlt
évi
február
A Barlangkutató Bizottság
10-iki
szerencsés
közgyíílésünk
szentesített
csillag
született
alatt
is.
meg,
mert mindjárt az els évben azzal kezdte mködését, hogy a répáshutai Ballaföltalálta a diluviális ember csontvázát, amely után már évtizedek óta sóvárognak antropológusaink. A Barlangkutató Bizottság vezeti Siegmeth
barlangban
:
Károly elnök, Joedán Károly társelnök és Kadic Ottoeáe eladó urak nagy lelkesedéssel fogtak feladatukhoz. Több ülésen körvonalozták a bizottság teendit, s számos küls tag részvételével megállapították a munka-tervezetet. Az elmúlt nyár folyamán a bizottság megkezdte az aggteleki Baradla-barlang rendszeres felásatását a Csontházban és a Pitvarban. Ezenkívül a m. k. Föld-
Múzeum támogatásával a Bükkhegység baramely barlangok fölfedezése tudvalevleg Hermán Ottó nevéhez fíízdik. A bizottság közleményeit Kadic Ottokár eladó úr szerkesztette nagy buzgalommal, s ezek között Strömpl Gábor a zemplénmegyei barlangokat és sziklaodúkat, míg Hillebrand Jen a Szeleta-barlangban végzett tani Litézet és a Borsod-miskolci
langjaiban
is
ásatott,
ásatásait ismertette.
A bizottsági mködésekrl szólva, Szakszótárt készít bizottság
fölemlítem, is
hó 10-én Szontagh Tamás másodelnök úr elnöklete
mind
az ülésen a bizottságnak s
A
ily
módon
a
várva várt
megállapodások
Ezen elvek
elveit
a hat tagja
földtani
hogy
a
Geológiai
st 1910 december
megalakult,
alatt ülést is tartott.
egyértelm megállapodásra
helyesírásnak
ügye
is
megoldást nyert.
példákkal fölvilágosítva Közlönyünk legközelebb hozza.
szerint fog írni a
jövben
a Földtani Közlöny,
s
a m.
kir.
Intézet igazgatóságának határozatából az intézet kiadvány-sorozata
A
m.
kir.
Ezen jutott,
Földtani
Intézet kiadványaiból a múlt
Földtani
is.
évben tagtársainknak
az 1908. évi Jelentést, 12 íves vaskos füzetben, és Halaváts
GyuLÁnak a Buda-
304
TÁRSULATI ÜGYEK.
környéki
pest
Az
neogénkorú
üledékekrl
küldtük
monográfiáját
szóló
munka nemcsak
utóbbi hét ív terjedelm
szét.
hanem
sztratigrafii szempontból,
igen becses, mert a Zsigmondy Béla mélyesztette rákos-kbányai fui'ákimeríten tárgyalvák benne. Halaváts GiOLÁnak szóbanforgó tanulmányát különben a Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban a Eózsay-díjjal jutalmazta. Az említett mveket s a Földtani Közlönyt egybevetve, a múlt év folyamán társulatunk összesen 6J- ívnyi nyomtatványt juttatott tagtársaink kezéhez. Ezzel kapcsolatban fölemlítem, hogy a m. k. Földtani Intézet igazgatóságával 1910 dec. 15-iki megállapodásimk alapján tár.sulatunk tagjai ezentúl a tagsági illetmény fejében a m. k. Földtani Intézet népszer kiadványait azért
sok
is
is
is
megkaj)ják.
d) A Magyarhoni Földtani Társulat tudományos munkásságának fokozására Elnökünk a múlt év folyamán három kirándulást is rendezett. Az elst 1910 május hó 26-án Nógrád és Szokolya-
huta környékére vezette 12 tag részvételével. A kirándulás tanulságait Scheéter Zoltán tagtársunk ismertette a Földtani Közlönyben. A második kirándulás október hó 8-án volt Pusztaszentló'rincre. a pleisztocénkorú kavicsokon mutatkozó
gyrdések
megvitatása
eredetének
november hó 12-én
vezette
mélyen
tisztelt
céljából; a harmadik kirándulást Elnökünk 16 résztvevvel a kiscelli
terraszra és a budaújlaki cementbányába.
Ezek után
II.
áttérek
anyagi viszonyaink
második
jelentésem
társulatunk
részére:
Kezdem
ismertetésére.
tagjaink
létszámának
a
esztendben 1 pártoló, 5 örökít és 122 rendes taggal szaporodott társulatunk. Ezzel szemben veszteségünk elhalálozás kimutatásával. Az 1910. polgári
folytán
törlés által 5,
4.,
tiszta szaporulat a
kilépett 4,
azaz
összes
Az
múlt évben 115-re rúg.
veszteségünk 13; amiáltal a
1909. év végén tagjaink összes
száma 393 levén, a tiszta szaporulatot hozzávéve, az 1910. év végén tagjaink száma 508-ra emelkedett. Ezek szerint társulatunk hatvanéves fenn . állása óta elérte legmagasabb létszámát, amennyiben az 18S6-ik évben 445 -re rúgó tagszámot
is
63-mal felülmúlja. Tagjaink
nagymérv
szapo-
rodását jórészben a Barlangkutató Bizottságnak köszönhetjük, amely bizottság
nem
révén
kevesebb,
mint 25
elkel
tag lépett be társulatunk
köszönhetjük azonban lelkes tagjainknak a földtani
tudományoknak minél több
Pártoló tagjaink
általában,
kötelékébe
;
akik vállvetve iparkodtak
hívet szerezni.
Bohn Mihály nagykikindai téglamíg örökít tagjainkká lettek br. Gtkffy Árpád brádi birtokos, Kalamaznik Nándor budapesti fúróvállalkozó, Schaap Jakab nagykikindai téglagyáros, VoGL Viktor dr., m. k. geológus, titkártársam és gr. Zichy Gyula dr., pécsi megyéspüspök urak.
gyáros
fogónk
lépett
úr,
A évben
sorába
is :
pártfogói
:
m.
kir. Vallás-
és Közoktatásügyi
Minisztérium
segélyezte a szokásos 3000 korona országos
társulatunkat a múlt
segéllyel,
valamint
piárt-
Galánthai Esztebházy Miklós úr hercegsége a szokásos 840 korona díjjal.
Külön
ki
kell
emelnem Semsey Andor nagybirtokos
társulatunk tiszteleti tagjának 2340 koronányi segélyét, amelyet egyes
nyomtatási költségeire engedélyezni szíves
volt.
Azonkívül a m.
kir.
tirnak,
munkák Pénzügy-
TÁRSULATI ÜGYEK.
minisztérium
305
A
700 K-t eugedélyezett a kálisókutatások közzétételére.
is
Bar-
langkutató Bizottság számára a Magyar Nemzeti Miízeum archeológiai osztálya
500 K-t, a Magyar Tudományos Akadémia ugyancsak 500 K-t, s a Keleti Kárpátok Osztálya 200 K-t adományozott míg a bizottság apróbb kiadásaira társulatunk engedélyezett 400 K-t a SzABÓ-alapból. ;
A
Szabó
meg
társainkat bízta nek,
azonkívül
József- alapból
K-t
tudományos
fordítottunk
és
Pávay- Vájna Ferenc tag-
szarmata képzdményeklösz-tanulmányoknak a folytatását vállalta el.
az eló'bbi a délmagyarországi
;
az utóbbi az erdélyrészi
s
4-00
amikkel a választmány Gaál István
kutatásokra,
Társulatunk vagyoni viszonyairól
a
pénztárvizsgáló-bizottság
jelentése
csupán múlt évi gazdálkodásunk eredményeit vázolom. elirányzott 9865 kor. 23 fillér helyett 17.838 kor. 53 fiUér bevételünk
ad számot,
Az volt,
ehelyütt
amelybl
az
alaptkének 1500 koronával való gyarapítása fillér készpénzünk maradt.
mellett, az idei
év folyamára 2130 korona 11 költségvetésünket
Idei
tekintetbe
m.
k.
kívül 4.
Vallás-
(Állami
rovatban
Közoktatásügyi
s
állami
az
költségvetés
fölvéve)
költségvetés
választmánya
társulatunk
vételével
Minisztérium
1911-re,
a
beállította
VI.
m.
indokolása, 58. oldal),
össze,
oldalán
194.
a
Minisztériumtól
(Állami költségvetés V. füzetének
amelyet a nevezett minisztérium az
dasági szakoktatás és tése
részletezés
Földmívelésügyi
is
füzeteinek
hogy a 3000 korona segélyén
állította
szokásos
füzete,
kir.
kegyesen elirányzott 4000 korona segélyt
kinyomtatott
olykép
alsófokú gaz-
mezgazdasági imeretek
terjesz-
következkép indokol «a 7. rovaton a Magyar Földtani Társulatnak közhasznú tevékenységének elmozdítására 4000 K segélyt irányoztam elö». Reméljük, hogy a magyar törvényhozás az idei év folyamán talán megajándékozza a költségvetéssel hazánkat s ily módon címíí rovat rendkívüli kiadásai ktzött a
társulatunk
is
elnyeri a várva várt segélyt.
mítással tervezvék,
elirányzatot.
A
s
bizton
kiadások
:
A
bevételek
remélem, hogy az idén
tételei
is
egyébként
reális szá-
jóval meglialadjuk az
között a Földtani Közlönyre 10,000 koronát
minthogy a tagok elrelátható szaporodása miatt az idén már 900 példányban nyomtatjuk folyóiratunkat. Néhány más tétel is mutat némi emelkedést, ami a megszaporodott munkakörrel kapcsolatos. A Barlangkutató Bizottság részére 1000 K-t szántunk. Mindezeken kívül rendes bevételeinkbl 1000 koronával az alaptkét óhajtjuk gyarapítani. Az elmondottakban anyagi viszonyainkat röviden vázolva, áttérek jelentésem harmadik részére. in. Az 1885. évi febriárius 4-iki közgyíílés Staub Móric dr. indítványára kimondotta, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat évi közgyléseinek napi-
irányoztunk
rendjébe
el,
fölveszi az
elhunyt tagjairól
való
szomorú kötelességnek a következkben teszek
is.
Még az 1909. polgári év utolsó napjaiban himyt ugyan el, meg kell hogy emlékezzem egyik régi buzgó tagtársunkról
1.
mégis
megemlékezést
József nyugalmazott miniszteri
Ennek a
eleget.
de azért :
Hültl
tanácsosról, aki társulatunknak 1878 óta ren-
des tagja volt. A boldogult a nagyági királyi és társulati bányamnek, majd a selmeci kincstári bányakeriiletnek volt az igazgatója. Nyugalomba vonulván.
TÁRSULATI ÜGYEK.
306
Budapesten
fkép éremgyjtésekkel
s
élt,
foglalkozott.
Meghalt 1909 decem-
ber hó 17-én Budapesten 78 éves korában.
—
1848 49-iki 2. Kautmaíín Kamill nyugalmazott m. kir. bányakapitány, honvéd tüzérhadnagy s a budai evangélikus egyházközség gondnoka, 1910 október hó 22-én 79 éves korában elhunyt. Kautmakn fiatalabb éveiben az irodalom terén is sikeresen mködött. így 18G9-ben megírta a Gömör-
megyeiBányaipar viszonyaiésfölvirágzásának feltételei cím 70 oldalas munkáját, amelyet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók egri
Xin. nagygylése 200
forintnyi
A
jutalomra méltatott.
társulatunknak 1866 óta rendes és 1890 óta örökít tagja
kiváló bányász
volt.
Oelbeeg Gusztáv m. kir. bánj'akapitány 1910 március 17-én 67 éves elhalt. Oelberg lovag 1889-ben lépett a hírneves Weibz Tádé örökébe és eredményes pályafutását az erdélyrészi bányászat kegyelettel rzi. Társulatunknak 1867 óta rendes tagja volt. Megboldogult három régi tagtársunkon kívül a fiatalabb bányász-nem3.
korában Zalatnán
zedék soraiból
kidlt egy kiváló
is
férfi
:
bányafömérnök, az aknaszlatinai föbáuyahivatal fnökségedé, aki 1910 április hó 20-án 52 éves korában Karlsbadban hosszas betegeskedés után hunyt el. A jeles sóbányász, aki különösen az akna4.
szlatinai
Steigek Zsigmond m.
vízbetörés
kir.
hatalmas
ellen
munkatervezetet
1904 óta volt
készített,
társulatunk rendes tagja. 5. Végül szálljon emlékezésünk Magyarország egyik legkiválóbb fpapja Városy Gyula kalocsai és bácsi érsek liamvai fölé, aki a múlt év október hó 28-án 64 éves korában Kalocsán elhunyt. A nemes fpap 1909 óta örökít tagunk volt.
K
Ezekben voltam szerencsés beszámolni a Magyarhoni Földtani Társulat mködésérl és eseményeirl. Ez a beszámoló nem csupán titkári
1910. évi jelentés,
hanem
egyúttal
beszámolás gyanánt Földtani
Társulat
elnökséget,
mint a
is
az
Alapszabályaink
szolgálhat.
tekintetes titkári
Amidn
választmányának, hivatalt
27.
§-a
köszönetet
tárnogatni
hogy szíves
követelte választmányi
mondok 12
a
Magyarhoni
gjáílésében
volt.
úgy az kérem a mélyen
közgylést, hogy társulatunk mködésérl szóló ezen jelentést tudomásul venni szíveskedjék. A közgylés a titkári jelentést egyhangúlag tudomásul veszi. Elnök felkéri Ilosvay Lajos dr. választmányi tagot, a pénztárvizsgálótisztelt
bizottság elnökét a bizottsági jelentés beterjesztésére.
307
TÁRSULATI ÜGYEK.
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT PÉNZTÁRVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE az 1911 juiiudrius hó 22-én történt pémtárvizsgálatról.
Forgó tke.
I.
A)
A 1.
Bevétel, Elirányzat
hpvót-elfilc TTiPííielöléRp
„
Pénztári áthozatal az 1909. é\Tl
243
k. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 3000
G.
M. M. k. Pénzügyminisztérium segélye „ Herceg Esterházy Miklós pártfogói díja Dr. Semsei Semsey Andor segélye,.,. _ Alaptöke kamatja
7.
Forgó tke kamatja
8.
Hátralékos tagsági díjak
9.
1910. évi tagsági díjak
2.
3. 4. 5.
1910. évi elfizetések
11.
Eladott kiadványok
12.
Egyéb bevételek
.,____ _ _
._.
_
.,_
__
....
„
_.
„„
_ „ _
_
_
„..
13. Boliu Miliály pártoló tagsági díja
15.
Báró Gyrffy Árpád örökít « Kalamaznik Nándor
16.
Schaaf -Jakab
14.
„
.„,
_
10.
„
— 840
...
«
tags.
.,_
...
_
_.
díja
o
«
«
«
._
_
_.
_.
« « « _. „ Vogl Viktor dr. « « « 18. Gróf Zichy Gyula dr. _. 19. Alaptöke kamataiból a törzsvagyonhoz 20. Dr. Szabó-alap kamataiból megbízásokra 21. A Barlangkutató Bizottság bevételei ,__„..
17.
..,.
,
,
Összesen
K «
6
«
—
«
1362
«
50 350
3000 550
450 20
— — — _ — _ — — — 9865
23
— — — —
—
« « t
« « « «
— — — — — —
—
«
— — _ — _ — — —
K
23
«
«
„ « «
« «
Tényleges bevétel
f
243
*
3000 700
«
840
«
2340 1364 22 456
«
« « o
«
4136 567 609
«
47
« «
K
«
80
«
«
08
«
«
—
«
«
« «
« »
„ «
13
«
«
400
«
«
1600
«
«
« « «
f
17838
f
«
o
500 200 200 200 200 200
«
23
— — — —
o
« «
« «
« «
K
— — — — — — — — — — 42 — — 53
«
« « «
« « « «
« o «
« « «
« «
f
TÁRSULATI ÜGYEK.
308
Kiadás.
B)
A
Elirányzat
kiadások megjelölése Közlöny
1.
Fölcltarii
2.
M.
3.
Tisztviselk tiszteletdíja
4.
írnok
5.
Szolgák jutalomdíja
6.
Postaköltség....
7.
Ii-odai s
8.
Elre nem
9.
Dr. Szabó-alap kamataiból megbízásokra
_..
1400
._
_ _ _. _ „ _ _ _ ._ _ ._ ,„ „ kiadások _ _ .. _ _ _
tiszteletdíja
vegyes
._
_
__
._
kiadások
látott
„..
_
.._
_.
_.
10.
Bohn Mihály
Báró Gyrffy Árpád örökít tagsági
«
— — — — — —
.
23
K «
«
_,.
300 670 550
....
11.
az 1910. évben
65
_.
«
(I
8822
f «
280
«
1400
_
...
._
__
....
Kalamaznik Nándor örökít
....
_..
_ „
...
14.
Vogl Viktor
dr.
vagyonhoz.,.
.„.
örökít tagsági
41
24
210 400 500
20
—
«
a
Schaaf Jakab örök. tags. díja a törzsvagyonhoz
«
738
200
„.
13.
f
36
823
díja a
díja
79
120
...
_
tagsági
_._._.________
törzsvagyonhoz
K
300
pártoló díja a törzsvagyonhoz
törzsvagyonhoz 12.
6500 380
Földtani Intézet 1908. évi Jelentése
k.
Tényleges kiadás
az 1910. évre
200 200
«
— —
(I
díja a törzs-
»
8 8
„
200
«
—
«
15.
Gróf Zichy Gyula dr. örökít tagsági díja a törzsvagyonhoz _ ._ __._,__..„
200
«
—
«
16.
Alaptöke kamataiból a törzsvagyonlioz
13
«
1100
«
42 --
2130
«
11
»
K
53
f
17. 1
8.
A A
_ „ „ „
_ _
Barlangkutató Bizottság kiadásai forgó
tke maradványa mint
_.
..^
_ _
....
._
„
egyenleg
Összesen
II.
A
társulat
vagyona az
Az Osztrák-Magyar Banktól pénztári betétkönyvekben
..
kiállított
9865
K
23
f
17838
« .
1910. év végén.
letét-elismervényekbeu és takarék-
:
„„„..._„„._
1.
Alaptöke.,
2.
Dr. Szabó József- emlékalap
3.
Dr. SzABó-emlékalap kamatja
4.
Forgó
tke maradványa
._
_
„
„
...
_
_ ._
....
K
60
«
—
f «
886
«
16
«
2130
«
11
«
47926
«
87
«
...
_.
Összesen Kelt Budapesten 1910 december hó 31-én,
36510 8400
Aschek Antal pénztáros^
Jegyzkönyv. Mi hó a
10-i
mint a Magyarhoni Földtani Társulat
alólii-ottak,
1910 februárius
közgylése, valamint választmánya részérl kiküldött pénztárvizsgálók
mai napon a pénztárban megjelenve, megbizatásuukban
vetkezket jelentjük Minekutána a pénztár vizsgálatára
eljártunk, és
a
kö-
:
és a
pénztár kezelésére szolgáló uta-
TÁRSULATI ÜOYEK. sítiisokbül tájékozódtuuk,
309
okmányokat egyen
az elszámoláshoz tartozó összes
meggyzdtünk. óvi bevételek összege az elirányzott öszszeget 7973 K 30 fillérrel fölülmúlja. Ennek okai a következk 2. 100 új 1. hogy Semsey Andok dr. 2340 koronával segélyezte a társulatot kiút összehasonlítottuk a nai^ló tételeivel és helyességükrl
Az
1910.
:
;
tag tagsági-
be; az
összeg
m.
a
6.
tagok
Barlangkutató
a
5.
;
örökít
1500
1136
korona fizettek
Bizottság részint a Szabó-
különböz tudományos egyesületektl
alapból, részint ;
volt
s
159 koronával gylt be több, mint a mennyi
az eladott kiadványokból
4.
elirányzott
kapott
a pártoló
3.
koronát
1910. évben nagyobbrészt befolyva
oklevéldíja az
s
többletet eredményezett;
korona
1600
segítséget
Pénzügyminisztérium a káliumsókutatások közzétételére 700
kir.
koronát utalványozott
végül
s
7.
nem
egyéb apró, elre
látott bevételek is voltak.
A kiadások egyes tételei közül a Földtani Közlöny kiadása koronával túlhaladta az elirányzott összeget, még
2322
pedig azért, mert a
dányt összege
is,
létszámának
tagok
következtében
emelkedése
több
pél-
nyomatni növekedett az irodai munkálatokra fordított kiadások ami a tagok nagyobb létszámával, s a megkétszerezdött szak-
kellett
;
ülések tartásával kapcsolatos
kiadásokat okozott,
s
a Barlangkutató
;
végül a tái-sulat alaptkéje
Bizottság
el nem
is
irányzott
1500 koronával gyarapodott.
is
s kiadásokat szembeállítva az 1910. év forgótkéje 2130 K maradékkal záródott. Ezek után javasoljuk, hogy a választmány és a közgylés a pénztárnoknak a felmentést adja meg, és buzgó szolgálataiért köszönetét nyilvánítsa. Kelt Budapesten 1911 januárius lió 22-én. Dr. Ilosvay Lajos s. k., Dr. LüiiENTHEY Imre s. k. és Petehc Lajos s. k., mint a közgylés részérl ki-
A
1 1
bevételeket
fillér
küldött péuztárvizsgáló-bizottság tagjai.
Költségvetés az 1911. évre. Uerétel.
A) 1.
Pénztári áthozattal az 1910. évrl
2.
M.
k.
_
segélye k.
2130
_
_.
.._.
Földmívelésügyi
_
_
_ _
Jíinisztérium
segélye
3.
II.
4.
7.
Magánosok segélye _ _ ... Herceg Esterházy Miklós pártfogói' díja .„ Alaptke kamatja „ _ _ _ _ _ Forgótke kamatja _.
S.
Hátralékos tagsági díjak.
5.
6.
,
'
_.,
10. 11. 12.
«
«
...
_ _
Dr. Szabó-alap kamataiból
14.
Barlangkutatcj Bizottság
XLl. küt. i9il.
_.
_.
...
__.„__
,.
13.
Küzlíiiii/.
,
_
elfizetések_
Kiadványok eladásából Vegyes bevételek „
FOUtani
.
__..___
1911. óvi tagsági díjak
9.
K
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
_ megbízásokra _ „.
...
._
„,
.
K
11
«
60
«
a
840 1430
«
50
«
150
«
4000 450
«
«
«
150
«
30
«
500 500 Összesen 17390
_.___.
«
— — — — — — — — — — — — —
3000 4000 1
11
»
f
« «
« « « « «
« « « «
« «
f
21
310
TÁRSULATI ÜGYEK.
Kiadás.
B) 1.
Földtani Közlöny
2.
M.
k.
„„
_„
.
_
_.
10000
...
_
300 720
_„.„_,___
480 300
Földtani Intézet 1909. éyi Jelentése
3.
Elsó'titkcár tiszteletdíja
4.
Másodtitkár
«
5.
Pénztáros
«
6.
írnok
«
7.
Szolgák jutalomdíja
8.
Postaköltség
9.
Ii'odai
_
,...
_.
„
_.
._
.„
_
_
...
._
_.
_
„.
....
__
...
._
.._
__
_.
_
...
„
_
,.
_
400 1100
...„._„_„„„
kiadások
...
...
__..,.
10.
Könyvtartó áUványoki-a
11.
Eló're
12.
Alaptöke gyarapítására
13.
Dr. Szabó-alap kamataiból megbízásokra
14.
A
nem
180
....
,.
látható kiadások
_
_.
_
Barlangkutató Bizottságnak
„
__ ._
...
_
._
„_
...
A
közgylés a pénztárvizsgáló-bizottság
«
« « «
«
— — — — — — — —
«
«
310
«
1000
«
17390
Összesen
«
900 200
500 1000
....
K
«
•
— 11
«
— — —
«
11
«
«
valamint az 1911.
jelentését,
évi
költségvetés tervezetét egyhangúlag tudomásul veszi.
Elnök köszönetet mondva Ilosvay Lajos dr., Lkenthey Imre dr. és dr. uraknak fáradságos munkájuk odaadó végzéseért, a jövre
Petéik Lajos
nevezett urakat a pénztárvizsgálat teljesítésére.
is felkéri
hogy Iglói Szontagh Tamás dr. másodelnök úr, akit körülményei távoltartanak a mai ülésrl, a következ felhívást nyújbe a Magyarhoni Földtani Társulat közgyíiléséhez Elsötitkár jelenti,
családi totta
:
"Felhívás és kérelem
!
Másfél éve elmúlt, hogy Nagysüei Böckh János, a
magyar geológusok vezére
és
érdem
eltávozott
a m. kir. Földtani Intézetnek
26
évig
nagy-
körünkbl. Böckh János tulaj donképen bányász volt, aki már fiatal korában belátván a földtannak a bányászatra való nagy fontosságát, a rokon geológusi pályára lépett át. Negyven évi lankadatlan munkássága, nagy tudása és tehetsége a magyar geológiai tudományban korszakot alkot. Mert nemcsak, hogy magasra fejlesztette a mai Földtani Intézetet, hanem hazánknak úgy a tudományos, mint a gyakorlati élet terén is
igazgatója,
kitn
munkása
örökre
volt.
Példás
életében,
önzetlenségeért,
kifogástalan
jel-
leméért és jóságáért, általános szeretetben és tiszteletben részesült. Mindezekért
hogy emlékét megörökítsük s hogy mellszobra a Kérjük erre szíves adományát !» A felolvasott felhívást a közg^'lés egyhangiilag magáévá teszi ós elrena gyjtés megindítását, amelyet a Magyarhoni Földtani Tár-
méltán megérdemli,
magyar deli
sulat
királyi Földtani Intézetet díszítse.
1911.
mából
évi februárius hó 8-áu tartott
közgylése
alkal-
másodelnök és elstitkár aláírásával lát el. Elnök megköszönvén a szép számban megjelent vendégek és tagok szíves érdekldését társulatunk ügyei iránt, több tárgy hiányában a közgylést záradékkal és az elnök,
berekeszti.
SUPPLEMENT ZUM
FÖLDTANI KÖZLÖNY MÁRZ-APRIL
XLl BÁND.
3-4 HEFT.
1911.
UBER DIE EISENERZVORRÁTE UND DAS ERDGAS IN UNGARN. SOWIE ÜBER DIE KOHLENSGHATZE B0SNIEN8. EröffnungsTortrag
cler
am
8.
Február 1911
abgehaltenen Geueralversammlung
der Ungarischen Geologischen Gesellschaft
von Dl'.
Franz Schafaezik,
Prasirlenten der Gesellschaft.
—
Eiiileitung
Gesellschaftsangelegenheiten,
Geehrte Generalversammlung
Heute
Generalversammlung der Ung. GeoloPrásidenten erwahlte. Es bedeutet dies eine nie erhoffte Auszeichnung für meine Parson, da es sich um die Bcsetzung eines Ehrenplatzes handelte, den, abgesehen von dem Dank dem AUmiichtigen ara Lében belindlichen, einstens unsere bereita heimgegangenen rübmlichst bekannten Altvorderen Feanz v. Kübinti, Josef v. Szabó und JoHANN V. BöcKH eingenommen habén. Dem ehrenden Eufe folgte ich nicht so ganz ohne Besorgnis, da in mir Zweifel auftauchten, ob es mir, dem einfachen Mitgliede der Gesellschaft wohl gelingen wird, diese ist ea
ein Jahr, daí5 die
gischen Gesellschaft mich zu ihrem
Gesellschaft so sicher zu führen
bisher von unseren erprobten
waren.
Und
garnicht
und vorwárts zu
geleiten, wie wir dies
früheren Yorstánden
es scheint mir, dafi es mir
zu
schwerlich,
gelungen wáre Ihrem Vertraueu
zu
AmtsküUegen zur
Seite
gestellt
Gesellschaftsangelegenheiten
hjitte
nicht
und
durch
ja
auch
vielleicht
wenn
entsprechen,
sehr geehrte Generalversammlung mir
gewohnt
sehen
nicht
füi-
die oberste
die
Wahl
so
die
lüchtige
Leitung der
eines
so
pflicht-
bewuBten Ausschusses, wie des gegenwártigen, gesorgt hátte. In aduiinistrativer Hinsicht war es besonders Dr. Karl v. Papp, unser I. Sekretár, der durch seinen beispiellosen Eifer nicht nur für zahlreichere Vortragsabende gesorgt hat, sondern sich auc-h Mitgliederstandes
und Stammkapitals
Íj 1
e
i
um
b en de
die
Ye
i
Zunahme unseres d
i
e
n
s t e
erwor-
21*
312
l>'
FRANZ SCHAFARZIK
ben hat. Ferner kanu ich mit Freudén vermeiden, daB mir auch der Herr Viceprasident Dr. Thomas v. Szontagh seine Unterstützung zuteil werden lieB, indem er die Leitung einer vom Ausschufie zum Behufe der Anlegung eines geologischen fachmánnischen ungarischen Wörterschatzes entsendeten secbsgliederigen Kom-
übernommen hat. die im abgelaufenen Jahre im Lében unserer Gesellschaft bervorragenderen Momeute übergebend, teile ich mit dem Gefüble auf-
mission
Auf
miseren edlen Protektor Hzg. Dr. Nikolaus EsTEKHÁZY ein sehi* schmerzlicher Verlust durch den Tod seiner Galtin, geb. Gráfin Margit Czirák-? betrofíen hat. Gleichzeitig brioge ich der geehrten Generalversammhmg zur geneigten Kenntnis, daB ich im richtiger Trauer mit, dafi
Namen
der
Ung.
Geologischen Gesellschaft
unsere
innige
Teilnahme Sr. Durchlaiicht in Form eines Telegrammes zum Ausdruck gebracht habé und hiermit fordere ich die geehrten Anwesenden auf, auch bei dieser Gelegenheit unserer Trauer durch Erhebeu von den Sitzen ersichtlich
zum Ausdruck
bringán zu wollen.
(Der Vorsitzetde und die
Versammlung erheben sich von den Sitzen.) Mit Freudé
des weiteren mit, dafi die vorjáhrige General-
teile ich
versammlung unseren hochverdienten gewesenen Prásidenten, Universitátsprofessor Dr. Anton Koch, einstimmig zum Ehrenmitglied der Gesellschaft erwáhlt hat. Wir waren in der angenehmen Lage, das Ehrendiplom noch im Verlaufe der Generalversammhmg Herrn Prof. Dr. A. Koch, unserem gefeierten Fachgenossen überreichen zu können, der bei dieser Gelegenheit gelobte, daB er die Ziele der Ung. Geologischen Gesellschaft auch in Zukunft tatkráftigst unterstützen werde.
Hiermit
Gelegenheit
ergreife
ich
meinen
tiefgefühlten
die
versammlung Grf. JoHANN Zichy, kgl. Grf. Béla Serényi, kgl. ung. Minister V.
auch
aus
dieser
General-
Dank auszuspreehen den Herren Minister für Kultus und Unterricbt, ung. für Ackerbau, sowie Dr. Ladislaus
Lukács, kgl. ung. Finanzminister dafür, daB
sie
unserer Gesellschaft,
mit praktischen geologischen zu wiederholtemmale Unter-
die sich mit wissenschaftlichen, sowie auch
Fragen
im
gleichen
MaBe
bescháftigt,
stützungen angedeihen lieBen.
Unseren ehrerbietigeu Dank spreche ich ferner aus seiner DurchDr. Nikolaus Esterházy für seine gewissermaBen traditionelle gütige Fürsorge, mit welcher er durch Anweisung seines Pro-
laucht Hzg.
tektoratsbeitrages unsere
Gesellschaft
in
ihren
wissenschaftlichen
strebungen auch im vorigen Jahre unterstützt hat. Und endlich verleihe ich meinem wármsten
Be-
Danke auch noch
Semsey gegenüber Ausdruck, als dem Ehrenmitgliede der ung. Geologischen Gesellschaft und ihrem wohlwoUenden Gönner,
Herrn Dr. Andor
v.
^ylSSENSCHAFTLICHE KONQEESSE UND ÜBER DIK EISENERZVOREATE IN UNGARN.
da
im Verlaufe des vorigen
er
313
durcb Zuweisung von bedeuten-
Jalu-es
deren Spenden die umfangreicbere und vornehmere Herausgabe unserer
Publikationen ermöglicbte. I.
Wissenschaftliche
Zusammenkünfte und
Kongresse im In- und Auslande übev Ungarns Eisenerzvorráte.
und
Infolge von verscbiedeueu Seiten erfolgten Einladungen batte unsere
Gesellsebaft im verflossenen Jabre wiederbolt
Gelegenheit mit in- und
auslándiscben Korporationen und Gesellscbaften in Berührung zu treten.
Düsseldorf der V. internationale K n g r e B f ü r B e r g- und H ü 1 1 e n w e s e n, f ü r a n g e w a n d t e M e e h a n k und p r a k t s c b e G e o o g e. An dieser auBerordentIm Monate
Juni tagte
in
i
i
unter
teil,
i
1
Versammluug nabmen ungefábr
lich stark besucbten
ibnen
mebrere
aucb
aus
unsereu
Faebleute
17()2
bergmanniscben
und
uns daselbst Direktor der kgl. ung. GeoHerr Dr. Ludwig Lóczy vertreten und ebenso logischen Eeicbsanstalt, war er es, der uns über den Yerlauf und die am Kongresse verbanGeologenki-eisen. Offiziell bat
delten
anregenden
Közlöny,
Fragen
unterricbtete.
unserer
in
diese Vertretung den aufricbtigsten
Auch kam uns
Facbzeitscbrift,
dem
Földtani
Genehmige unser sebr geebrtes Mitglied
Dank unserer
eine Einladung von Seite des
für
Gesellsebaft.
ü n g. A r z t e und
Naturforscbe r- V e r e
zu, welcber seine Wanderversammlung i n e s im Jabre 1910 zwiseben den 13 26. August zu Miskolc abgebalten bat und endlieb nocb vom Ungariscben Berg- und Hütten-
—
mánniscben Ver eine, pest
auf
den
18
letzteren Fallen
—
war
19.
es
der seine letzte Jabresversammlung in Buda-
September angesetzt
batte.
mir
an
selbst
sammlungen teilzunebmen und
vergönnt
dieselben
In
diesen
beiden
den ersvíibnten
im Namen unseier
Ver-
Gesell-
sebaft zu begrüBen.
Mit noch weit gröfierem Interessé verfolgten wir den Verlauf des
zu
Stockbolm abgebaltenen
gischen Kongresses,
auf
Ludwig Verbande mit diesem KongreB
AusschuBmitglied Dr.
geologiscbe Konferenz.
XI.
dem v.
internationalen Geolo-
\nr
durcb
unser
sebr
geebrtes
Lóczy vertreten gewesen waren. welcbe
die
Im
agroFortsetzung von der im
tagte daselbst aucb
nocb
die
Jabre
1908 bei uns in Budapest
dieser
Konferenz batte unser geebrtes AusscbuBmitglied.
abgebaltenen
II.
war. Auf Herr Péter
Konferenz
Treitz unsere Gesellsebaft vertreten. Insgesamt batten sicb 17 unserer Mitglieder
aktiv
an
den
dessen Ablauf und die V.
LÓCZY
beteiligt. über Fragen batte Dr. Ludwig einem besonderen Artikel zu benacb-
Beratungen
des
daselbst bebandelten
die Freundlicbkeit
uns in
Kongresses
314
FKANZ SCHAFAHZIK
D'
dem
ricbtigen, welcher mit
letzthin
erschienenen
September
— Október
Közlöny unsern geebrten Mitgliedern bereits zu Zu Dank babén weiterbin unsere Gesellscbaft verpflicbtet die sehr geebrten Mitglieder Petee Treitz, Dr. Gábriel László und Emeeich Mákos, daB sie mit ihren lebrreicben Referaten, die beiden ersteren in agrogeologiscber Eicbtung, letzterer aber mit BQnsicbt auf seine Beteiligung an der Spitzbergen-Excursion unsere Herbstsitzungen in anregender Weise belebten. Unter den dem GeologenkongreB zu Stockholm vorgelegten Fragen gab es besonders zwei, welche in weiteren Kreisen Aufmerksamkeit erweckten. Eine derselben betrifft die klimatiscben VerándeHefte
des
Földtani
Handen gekommen
ist.
grófién Vergletscherung, die andere dagegen bezieht sich auf die Eisenerzvorráte der ganzen Erde und derén Ve rteilung. Mit der ersteren werden wir
rungen
seit der letzten
Weise wobl erst aus den Kongrefi-Editionen Geleuns zu orientieren. Die letztere dagegen konnten wir genheit habén jedocb aucb scbon bis jetzt vollinbaltlicb erl'assen, da alles hierauf bezüglicbe Matériái bereits fertig gedruckt in einem mácbtigen Werke auf in ausführlicberer
dem
Tische des Kongresses vorgelegen hat.
betitelt
sich
:
Dieses monumentale
The Irón Ore Eesources
of the
World
Werk iind
besteht aus zwei voluminösen Bfinden mit 22 Tafeln, 142 Abbildungen und einem 43 Folio Karten und Skizzen enthaltenden Alias.
Angesichts
der
in
stetiger
Abnabme
begrifl'enen
Eisenerzvorráte
der Welt wurden letzterer Zeit in den Pieihen der Geologen und Montanisten immer mebr Stimmen laut und infolgedessen gebührt der Lei-
tung des XI. internationalen Geologen-Kongresses zu Stockholm allgemeine Anerkennung für ihren EntscbluB, diese, die gesamte Menschheit nahe berührende Frage obne Zaudern aufzurollen und durch konkrété Zifl'ern
zu beleucbten. Wie der die Diagnose aufstellende Arzt, will aucb denn in dieser Eicbtung überhaupt eine
der Kongrefi konstatieren, ob
Gefahr vorliegt und wenn ja, in welchem Umfange? Die zusammenfassende Einleitung zu diesem grófién Ausweise hat Hjalmar Sjögren, Universitátspi'ofessor zu Stockholm geschrieben, aus der wir folgende übersichtliche
Angaben entnehmen.
Tabelle der Eisenerzvorráte der Erdteíle
Welt
in Millionen Tonnen.
ÜBBR
Da uach rund G4 nur 4"8
Mill.
DIE BISBNERZVORRATE IN UNGARN.
S.iögeen T.
(wohingegen
ausmachte
Mill. T.
der Welt gegenwártig 1800 bloB ü-8 Mill. und 1850
Eoheisenproduktion
die
betriigt
31 b
würden
so
:
sie
bei einer
dem
jetzigen
Tempó
entsprechenden Steigerung der Eisenerzeugung, die heute aufgeschlossenen Eisenerzvorriite
Menge an ferner in
und
kaum
mebr
für
60 Jabre ausreicben. Über die gröfite Staaten Nord-Amerikas,
als
Eisenerzen verfügen die Vereinigten
Európa England, Frankreicb, Deutscbland, Schweden, Spanien
erst weit binter diesen folgt, wie diea
ersichtlich
ist,
aus der beistebenden Tabelle
Ungarn.
Die Eisenerzvorráte in den einzelnen Staaten, nach Kongresses.
1.
Vereiuigte Staaten
2.
New-Fouudland
'á.
4.
Deutschlaud Prankreich
_
7.
GroJJ- Britannián
Spanieu-.
.
._
.
_
_
_ — _
...
Gruppé
_
...
.
_
_
___...__..
„___.._
11.
Norwegen Luxemburg.-
li.
Österreich
13.
AlgierTunis
li.
Grieelienland-
15.
Belgien
16.
Mexikó Ungarn Bosnicn
10.
.
„ _.
.._
_ _ II.
Eufiland
_
_.
-
9.
_.
__._.____.
Kuba Schweden
8.
-
_„
6.
5.
MiUionen
Gnippe
I.
den Daten des Stockholmer
„
__
....
_
,-
_ _
....
_
_
....
_
...
._
.
—
_ _ _ _ ....
.
in. Gruppé
17. 18.
19. Italien
20. Sclnveiz
Ungarn
ist
_
.
__.-._
._ _ _ — — _ _ _ _ ._ _. _ _ _ _. - ._
_
._
....
....
„..
_.
.-.
demnach
bezüglicb dieses Mangels
eines der an Eisenerzen armsten
folgen
nach uns bloB nur noch
Lánder und Italien,
die
Schweiz und Rumánien. Die Besfbreibung der ungariscben Eisenerze babén Dr. L. v. Lóczr, Direktor der kgl. ung. Eeichsanstalt und Dr. K. v. Papp, Sektionsgeologe
und dem Stockholmer Geologen-KongreB vorgelegt und aus ibrem Operate ersehen wir, dafj sich im Eeiche der derselben
Anstalt
Ungariscben
abgefafit
Krone
uugefabr
^3
Mill.
t.
tatsáchlich
aufge-
316
schlossene, au
FRANZ SCHAFAEZIK
D!
fi
e r
de
m
Mill.
78
uo
c
h
e t
t.
wa
und
auzulioffende Eisenerze
32
Mill.
t.
e
i
s e
nb
ii
1 1 i
g
e
Ges
t
e
i
n e
magere Vorkomdas Eisen nach dem beute usuelleu büttemánniscben deuen aus men, gewonnen werden seinerzeit vielleicht kann und die Verfahren nicht blofi auf elektrolitischem Wege venvendet werden können. Wir erseben daber, sebr geehrte Generalversammlung, dafi diese Zablen selbst zuvorfinden. Dieae letzteren
sammengenommen, voll in die
sind aber zumeist
derartig
eo überrascbend gering sind, dafi wir blofi besorgnis-
Zukunft zu blicken vermögen.
Wenn
das Eisenerz der beiden
dann müssen wir uns entweder ersteu Gruppén zur Aufbereitung und Verbüttung der wenig verlookeuden dritten Gruppé der eisenerzbáltigen Gesteine bequenoien, oder aber werden wir genötigt sein, was mir beute wahrscheinliclier erscheint, uuseren Bcdarf an Eisen aus Deutscbland und Österreicb, eventuell auch aus überseeiscben Gegenden her zu decken. Damit aber ist unserem beute scbön blübenden Eisenerzbergbau das Lebenslicbt ausgeblasen und wir geraten auch mit aufgezebrt
sein wird.
unserer Eisenindustrie in ein gewisses Staaten
gegenüber.
volkswirtschaftlicben
Diesen,
leider,
Abbángigkeitsverliáltnis andereu
in einigen
Dezennien eintretendeu
Scblag steht zwar nicbt in
unserer Macbt
Lande abzuwenden, wohl aber kann man darauf bedacbt
sein. dafi
vom
dessen
Eiutreífen so weit als nur möglich binausgeschoben werde. Einige Jahre,
eventuell ein Jahrzebent, bedeuten
vom Standpunkte
industrieller Ent-
wicklung einen nambaften Zeitabscbnitt, wábrend dessen sicb eventuell die
Metboden der Eisenerzeugung ándern können. Aucb könnte der Fali
eintreten, dafi
das
Land
man
unterdessen andere Naturschátze zutage fördert, die
für die mittlerweile eingetretenen
berberen wirtschaftlicben Ver-
báltnisse zu rekompensieren geeignet sein werden.
Den bevorstebeuden
habén breits auch andere Kationén erkannt und erfafit und zwar solche, die im gegenwártigen Momente noch reichlicb über Eisenerze verfügen. So limitierte z. B. Schweden nach in Fachzeitschriften entbaltenen Nachrichten, die Menge der zu erzeugenden Eisenerze, wodurch man daselbst einer vorzeitigen Erschöpfung dieses ihren nationalen Schatzes vorbeugen möchte. In Deutscbland, diesem in Európa Eintritt derartiger Verbáltnisse
machtigsten
eisenproduziereuden
Eeiche,
beginut
man
ebenfalls
die
Folgen der nun einmal klargelegten Situation abzuwagen. Deutschlands Eisen- und Stahlindustrie hat in den letzten 40 Jahren einen so bedeutenden Aufschwung genommen, dafi es beute auf diesem Gebiete England stark überflügelt, das bekanntermafien seinerzeit den ersten Platz
eingenommen
Die Verschiebung in der diesbezüglicben EaugZusammenstellung ersicbtlich.
hat.
folge ist aus folgender
ÜBER DIE EISENERZVORRATE
IN
UNHARN.
317
318
d;
diesem Stanclpunkte
franz schafarzik
wir
begi'üBen
aus
BescbluB unseres Scbwestervereines, der
míinnischen Gesellschaft,
den
vollem Einvernehmen
in
den
Ung. Berg- und Hütteiisie
heurigen
ihrer
anlafilich
Generalversammlung an die Regierung zu richten beschlosaen hat und welcher darin gipfelt, daíS im Interessé des heimischen Eisenbergwesens und der Eisenindustrie die Exportierung ungariscber Eisenerze eingeschránkt, bezw. in richtiger Weise reguliert werde. II.
Úlicr das Erdijas
Eine andere Angelegenheit, die im abgelaufeneu Jabre nicht blo6 sondern auch weitere Kreise lebhaft bescháftigte,
die
Fachgenossen,
ist
das
im Komi taté Kolos erbobrte Erdgas.
ungefáhr zwei Jahre einer Tiefe von 302 bei
im siebenbürgischen Becken.
her,
m
die
dafi
Kundé von
erbohrten Gasquelle zu uns gedrungen
uns obne gleichen dastehende Entdeckung
ist
durch Tiefbobrungen animierten. allgemeine
bürgischen Becken aufier
In
Meinung
dem
sehr
Geologenkreisen Platz
gegriffen,
háufig
ist
nun
ist.
Diese
dem Bestreben unga-
riscber Geologen zu verdankeu, welche zur Erscbürfung
Jahrzehnten die
Es
einer bei Kissármás in
von Kalisalzen scbon seit
hat
dafi
vorkommenden
im
sieben-
Steinsalze
auch noch dessen übrige begleitende Produkte vorhanden sein müssen, welche anderwárts und namentlich am áui3eren Eande der Karpatben mit dem Steinsalze so gerten auf in
miteinander verknüpft
enge
Grund des /t67-Gebaltes zahh-eicher
Betracht
auf
die
ausgezeichnete
sind.
Einige
fol-
Salzquellen, sowie auch
beckenförmige
Ausbildung dieses
Landesteiles auf das Vorhandensein von Kalisalz, andere dagegen gaben
mit niehr-weniger Meinungsverscbiedenbeit jener ihrer druck, dai3 die an vielen Stellen
Ansicht
Aus-
emporsteigenden Gase wabrscheinlicb
auch von Petroleummengen begleitet sein dürften. Von unseren Mitgliedern hat scbon bereits eine statthcbe Anzahl den
Boden des sieben-
bürgischen Beckens untersucht und diesbezüglich Vergleiche angestellt mit
dem nahen Eumánien,
Galizien, sowie auch
noch mit ge\YÍssen Gegenden
Deutscblands. Auch habén diese Gegenden zu wiederholtem Male ausliindische Fachgenossen besucht, die ebenfalls mit Bezúg auf die des
siebenbürgischen Beckens
im Sebessé
verborgenen Naturschátze in einer oder
der anderen Eichtung sich ermunternd geáuBert habén. Besonders war es die Frage des möglichen Vorkommens von Kahsalzen, welche die Aufmerksamkeit des Ministerprasidenten und Finanzministers der vorhergebenden Piegierung, Se. Exzellenz Alexander Weeeele so sehr auf
sich gelenkt hat, dafi derselbe
professors Dr. tiert
Ludwig
v.
und infolgedessen
dem Vorschlag
des damaligen Universitáts-
Lóczy, unseres sehr geehrten Mitgliedes akzepdie
üntersuchung Siebenbürgens durch Tief-
ÜBER DAS ERDGAS IM SIEBBNBÜRGISCHEN BECKBN.
3 IS)
EntschluB von so bedentender Tragweite, eröffnete si(-h in der liergmánnisehen Geschichte Siebenbürgens eine neue Ára. Denn au6er der noch im .Tahre 1870 ebenfalls auf Verordnimg des kgl. ung. Finanzministeriums ausgeführten 700 m betra-
bohrungen angeordnet
hat. Diirch diesen
genden Tiefbohruug im
Zsiltale,
wurden
dessen zentralem
absolut
keinerlei Tiefbohrungen
Teile
Die Punkte für die
Überprüfung verdienstvoUer
v.
geehrtes Mitglied und sehr Kakl Papp angegeben. So geschah Bohrung bis auf G27 m, dann zu Kis-
unser
Lóczys
Sekretár
erster
unternommen.
Bohrungen hatte mit der Zu.stimmung und
erste
Lxjdwig
in Siebenbürgen, besonders in
Dr.
daB zu Nagysármás eine sármás auf der Bolygórót-Wiese es,
m, hierauf abermals zu Nagy-
bis B0í2
sárinás in einem Seitentale bis 4S5"95
m
ohne
niedergebracht -wurden
jedoch in bezúg auf Kalisalz zu einem befriedigenden Eesultate geführt zu habén, da diese ersten drei Bohrungen aus technischen Grundén und wegen Bohrunfállen nicht bis zu der notwendigen Tiefe berabgelrieben
Náhe der dritten Bohrung wurde dann eine weitere, mit III A bezeichnete Bohrung angelegt, die bisnun eine Tiefe von .380 m erreicht hat. Doch kann auch diese Bohrung noch nicht als beendet bezeichnet werden, da man hier wenigstens eine Tiefe von 800 1000 m erreichen will. Tiefbohrungen im Béreiébe der Mezség begegnen grófién Schwierigkeiten, da der Bohrer beim Durchteufen von
werden konnten.
der
In
—
den weichen, plastischen, seifenahnlich glitschigen, bláhenden Tonschichten, dann wieder ganz unerwartet beim Durchfahren je einer zwischengelagerten Schiehte von scharfem Sand oder Sandstein sehr háufig seine
perpentikuláre lüchtung
verliert,
loches geradezu unvermeidlich
geschah es nun,
dafi
noch
mehr
120
ni
Schiefgehen
in einer Tiefe
dem mit starke,
von 302
Bohr-
des
Abteufen dieser Bohrungen II
bezeichneten Bohr-
weiter untén dann sich
Gasmengen emporströmten, derén
steigernde
schliefilich
Bim
zu Kissármás aus
loch schon aus einer Tiefe von
nahme
wodureh das
wird.
m
stetige
eruptionsartig auftrat
Zu-
und
dadurch jedes weitere Niederdringen des Bohrers vereitelte. Als man im Durchmesser besitzende Eohre dem 279
mm
hierauf den Bohrer aus
herauszog, entströmte
dem
Borloche zu allgemeiner Verwunderung
fort-
wáhrend eine kolossale Gasmenge. Anfangs meinte man es bloío mit einer ephemeren Erscheinuug zu tun zu habén, das Erstaunen wuchs aber fórt und
hindurch
in
Kubikmeter
fórt,
als
dem Gasbrunnen durch Wocheu,
unveránderter
Methan
Starke
entströmten,
ja durch
táglich
nicht weniger
derén
Energie
Monate
als
900,000
ungefáhr
120,000
Pferdekráften gleichkommt. Nun begann man die Sache ernst zu nehmen und das kgl. ung. Finanzministerium fand es angezeigt, den Grund und
dem sich das Bohrloch befand, anzukaufen. Im Herbste des vergangenen Jahres hat nun die ungarische Gesetzgebung nicht nur die Beden, auf
320
D!
im Lande aufzufindenden auch das Erdgas
als
Inzwisohen
FRANZ SCHAFAEZIK
und das Petroleum, sondern zugleieh Eeichsmonopol erklárt.
hat
Kalisalze
das
ung.
kgl.
Finanzministerium
eine
Facli-
kommission naeh Amerika entsendet, um daselbst die Art und Weise der Verwendung des Erdgases zu studieren. In Pensylvanien námlich entströmt den dortigen Gasbrunnen schon seit Jahrzehenden Methangas, welches in Eöhrenleitungen auf Hunderte von Kilometern Entfermmg verschiedenen industriellen und Haushaltungszwecken zugeführt wird. Aus dem Berichte dieser Kommission, so-nie ganz besonders aus dem im ungarischen Berg- und Hüttenmiinnischen Vereine abgehaltenen Vortrage des Herrn Max Heermann,* Professor an der Montan-Hochschule zu Selmec (Schemnitz) erfahren wir in ausführlicher Weise, wie
das
Methangas
am
nutzbringendsten
Eegierung beschránkte sich aber uieht
um
einen
Schritt
weiter.
Lueícs genehmigte námlich
dem
Direktor der kgL
Ministerialral
und
ung.
Der die
kgl.
verwendet blolü hierauf,
ung.
werden
kann.
Finanzminister Ladislaus
von den Herren Dr. Ludwig
Geologischen
Sektionsleiter Ale.\ander
Die
sondern ging noch
Eeichsanstalt v.
Mály
und
v.
v.
Lóczy, ung.
kgl.
unterbreiteten Vor-
nach denen das ganze siebenbürgische Becken in regelmáfiiger Weise geologisch zu dui-chforschen wáre. zufolgedessen denn auch im vergangenen Herbste Herr Dr. Hugó t. Böukh, kgl. ung. Oberbergrat und Professor an der Selmecer Montan-Hochschule, unser sehr geehrtes schláge,
Mitglied.
mit der
Leitung
der
geologischen
Teiles des Beckens betraut wurde.
Die
Begehung des östlichen v. Böckhs sind
Bemühungen H.
denn auch schon bisher von einem schönen Erl'olg begleitet gewesen, da er imstande war den Nachweis erbringen zu können, dalo die an verschiedenen Punkten zahlreich zutage tretenden Gasemanationen an gewisse tektonische Linien gebuuden sind. Derselbe wird seine Untersuchungen auch fernerhin fortsetzen, ja es wáre im Interessé der Sache zu wünschen, dafi die bisher igen in Verwendung gestandenen K r á f t e auch z u k ü n f t i g als S c h ü r f u n g s - K o mmission in Permanenz vereinigt bleiben sollten, denn
obne eine fortwáhrend andauernde geologische Untersuchung und E videnzhaltung der Er fahrungen ist die Möglichkeit einer sicheren Leitung der oft komi^liziertenKalisalz- und Bitumen frage einfach undenkbar. Nach dem Bekanntwerden
des siebenbürgischen Erdgasfundes
kam
auch, wie dies ja bereits auch im vorhinein zu erwarten war, das Kapital in Bewegung,
und
in-
und auslandische Bankén und
Geldinstitute
mach-
* Vgl. Max Heeemann Über die Produktion, Leitung und Verwfcrtung von Erdgasen. Magy. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1911. Heít 6—7. (Ungarisch.l :
ÜBER DAS ERDGAS IM SIEBENBÜRGISCHEN BECKEN.
321
ten sich erbötig, die Konzession der Ei-dgasaiasntitziing zu übernehmen. Es Bcbeint aber, dafi mau kompeteiiterseits vor Ab.schluB iigend eines bindenden Vertrages noch an einigen Stellen des Beckens Gase zu erschrotten geneigt ist, um dadurch die Angelegenheit auf eine breitere Basis stellen zu können. AuBer daB das kgl. ung. Finanz-Arar bei Marosorbó namentlich vom Standpunkte der Kalisalzforscbung auf 1200 1500 m abzubohrea beabsichtigt, soU noch eine ganze Reilie von etwa 300 m tiefen Bohrungen niedergebracht werden und zwar ausschliefilieh behufs Gasgewinnung, namentlich bei Marosugra, Maros-
—
szentgyörgy,
Marosvécs
Szászrégen),
(bei
Szeutbenedek,
Szentmárton,
Medgyes, Nagylak, Marosgombás, Veresmart und bei Sajóudvarhelj'. Zur
Abteufung dieser Bohrungen hat der Staat fünf kleinere, bis zu Tiefen von 300 m geeignete Bohrgarnituren angeschafft, wohingegen die Tief-
bohruug von Orbó einer Bohrfirma zur Ausführung anvertraut werden Es ist auch bereits aus diesen wenigen Mitteilungen ersichtlich, daíl es sich hier um eine ausgedehnte Schürfungsaktion handelt, von
soU.
der jeder
ungarische
Geologe
aus
vollem Herzen
den bestén Erfolg
erhoö't.
Auch habén sich der Sache bereits die Techniker angenommen und Pláne entworfen, wie man wohl diesen von der Natúr gebotenen Schatz am bestén und zweckmáfiigsten ausnützen könnte. Drei ungarische Ingenieure, u. zw. die Herren Donát Bánki, Dr. Konstantin an der kgl. technischen Josefi-Hochschule zu Herr Kornél Tolnay, Ingenieur und A.-G. Direktor
ZiELiNSKi,
Professoren
Budapest,
sowie
habén keine geringere Idee aufgeworfen,
als dafi
dasGasvon
Sár-
másnachBudapestgeleitet werden und in der Hauptstadt Verwendung fin den mögé. Das Methangas von Sármás wáre námlieh berufen, das heute aus Steinkohle erzeugte Leuchtgas zu ersetzen, wodurch viel preussische Kohlé erspart werden würde. fühx-en, wenn ich den Plán und die Berechnunmeines sehr verehrten KoUegen D. Bánki im Detail referieren wollte, sondern ich beschránke mich bloB darauf, mit seiner gütigen
Es würde zu weit
gen
Zustimmung zu erwáhnen, Jahr 1911 tágliche
2G0
mm
300,000
dafi der
Kbmtr.
Bedarf an Gas in Budapest für das betrágt.
Eine
450
m
lange
und
innere Lichte besitzende Piöhrenleitung mit neun Kompressor-
um jáhrlich die kollossale Menge von 187'5 Kbmtr. Gas heraufzupumpen. Die gesamten Investitionen betrügen i3 Mill. Kronen, welche Summa, den Verkaufspreis des Gases in Budapest mit 5 Heller angenommen (wohingegen derselbe heute ea 17 Heller betrágt), schon nach zehn Jahren zurückíliessen und auBerdem jábrlich noch reichliche Dividende ergeben würde. Schon diese vorláufige Berechnung zeigt, da6 die Zuleitung des Gases nach Budapest heute nicht stationen würden genügen
Mill.
322
FRANZ SCHAFARZIK
D!
und der Ausfühvung
melír als ein Phantasma, sondern als eine gesunde
noch in einer Eichtung wünschen die technischen Fachkreise eine Versicherung, námlich ob der Gaslírunnen von Kissármás nicht etwa blofi als eine spoiadische Erscheinung aufzufassen wíire, oder aber auch noch an anderen Punkten des Landes áhnliche Aufschlüsse zu erhoffen sind. Auf diese Frage wird wohl zweifelsehr werte Idee zu betraehten
los die bisher in Tátigkeit
Blofi
ist.
gestandene Schürfungskommission die piázie-
Antwort erteilen können. Es kann auch nicht unsere Absicht sein einer Meinungsaul^erung ihrerseits vorzugreifen, docb sei mir gestattet
seste
ganz im allgemeinen, gestützt auf meine eigenen
uur
in
Erfahrungen zu be-
von obiger Eentabilitatsberecbnung geforderten die Gesamtheit der Siebenbürger Gasterrains nicht diesem Ausmai^e, sondern reicblich auch auf das Mehrfache hin
mir zehn Jahre durch
merken,
dalo
die
gesichert erscheint.
Die Ausführung der erwáhnten groi^zügigen Idee kann sich jedoch noch eine geraume Zeit hindurch verzögern, teila durch die unvermeidlichen zahlreichen Vorbesprecliungen, teils aber zufolge der eine geraume Zeit erfordernden Effektuierung der damit verbundenen technischen Ar-
man aber, damit das ausströmende Gas nicht auch weiterhin ganz zwecklos dem Bodenentströme, mit derBefriedigung der Lokalinteressen der Mezség beginnen und mit raschem EntschluB a dieErrichtung einer aus Luft Salpeter erzeugenden Fabrik herantreten, wenn auch nur um überhaupt einen entbeiten selbst. Bis
dahin
Bchiedenen Schritt nach habén. Die
groBe
könnte
vorwárts
Wichtigkeit
getan
und
ein
Beispiel
Salpeterfabrik
einer
für
schaft brauche ich hier nicht besonders zu betonén. Die
Salpeter
aus Luft hángt ganz besonders
von einer
Energie ab. In Norwegen und in Tyrol verwendet
gégében zu Landwirt-
die
Erzeugung von
biliig erháltlichen
man
die Enei'gie der
man
dazu das dem Boden entströmende Gas verwenden. Bei der Methanproduktion in Siebenbürgen Wasserfálle zu diesem Zweeke, bei uns könnte
werden
sich
gewii3
stets
derartige
Gasüberschüsse
ergeben, die
auch bloK mittelbar, trotzdem doch in
billiger "Weise die zur
von Salpeter benötigte Energie
würden.
Entschuldigen
Sie,
liefern
verehrte
Anwesende,
wenn
ich
wenn
Erzeugung
bei
diesem
Punkte vielleicht etwas lánger verweilt habé, und bitté ich dieses mein Vorgehen durch das ich möchte sagen beinahe fieberhafte Interessé gerechtfertigt annehmen zu woUen, mit welchem die ungaiischen Geologen im allgemeinen selbst die geringste Phase des siebenbürgischen
Erdgasvorkommens
begleiten.
ÜBER DIE KOHLENSCHATZE BOSNIENS.
323
III.
Über die Kohleníicliátze Bosniens.
Ungefíihr anderthalb Jahre sind es nnn, daB Se.
JosEF
garn
Ka
I.
s
i
e r V o
n
Ö
s t e r r e
c
zwei Provinzen bedeutete, dürften von uns
im Standé
sein,
die diese
i
und
die
Herzego-
Entschluíj
für diese
auf Bosnien
groe Wohltat
dieser
blofi
Majestat Feanz
Kön
h u n d apóst.
aueb
seine Souveranitatsrechte
vina ausgedehnt hat. Welch
i
g
von U n-
jené richtig abzuschíitzen
Lánder vor nahezu 33 Jahren
anlálolich
der
Okkupation zum erstenmale gesehen hatten. Hat doch die militarische Besetzung für sich alléin wie mit einem Schlage den damals sehon
überhandgenommenen anarchischen Wirren ein Ende bereltet. Mit dem Heere hielt jedoch auch die Kiütur in diese selír zurückgebliebenen Lánder ihren Einzug und war es besonders weil. Benjajn Kállay, der lange Jahre hindurch gewesene gemeinsame Finanzminister. dem mit stark
wirklich viiterlieher Fürsorge die Einrichtuug enropaischer Institutionen
Herzen gelegen war, womit er sich um die kulturelle Hebung dieser Lánder unvergángliehe Verdienste erworben hat. Bosnien ist heute ein
am
Kulturland. dessen rapides Emporstreben in ganz Európa ohne Gleichen ist.
Mit der 1009 erfolgten Einverleibung der beiden Provinzen wurde
diese Konsolidation der
Verháltnisse
gewissermaBen für ewige Zeiten
und heute sehen wir die Bewohner des Landes mit eben derselben Ruhe ihren Gescháfteu nachgehen. wie nur irgendwo anderwárts im Bereiche Osterreich üngarns wo es aber trotzdem noch etwas zu tun und zu verhessem gibt, dórt treffen wir die weisen Bestrebungen und Anordnungen Sr. Eszellenz des gegenwártigen gemeinsamen Finauzministers Herrn Br. Stephan Bukian v. Rajec, die allé nur den eiuen Zweck verfolgen, das Land weiterer kultureller Entwicklung zuzuführen. Uns dürfte wohl in erster Linie der Bergbau und speziell der Kohlenbergbau der nun unter das Piegime unserer gemeinsamen Eegierung gehörigen neuen Provinzen interessieren. Im groloen Publikum hat man wohl uieht einmal eine Alinung davon, dalj in Bosnien auch Kohlenablagerungen existieren, auf derén Basis so ganz im gesichert
;
Stillen bereits
máchtig aufblühende Bergwerke entstanden sind. Sehwarze
Bosnien in Braunkohlezu einem der reichsten Lánder
Steinkohle gibt es im Lande
l)ezug auf
zwar nicht,
doch
gehört
E
u r p a s. In der abwechsJungsreichen Serié der geologischen Formationen des Landes ist es namentlich die tertiáre Scbichtenfolge, die weit ausgedehute Kohlenlager in sich schlieíJt. Und sofrt bei diesem Punkte mag erwáhnt werden, dafi Bosnien und die Heizegovina, was die
Auf deckung seiuer geologischen Verháltnisse
belangt,
manchen andeien
álteren Kulturstaaten
kaum
nachsteht.
an-
Damit
3á4
franz schafarzik
d;
den
wiv deli Kohleuscbatz,
Standé seien, Blick anf
geologische
die
Bosnien
gehörig
besitzt,
würdigen im
zu
vor alIem notwendig einen, wenn auch nur kurzen
ist es
nnd Umgestaltung
Aus-
werfen. Die itltesten geologischen Angaben,
seines
auf Bosnien
sicb
die
Bodens zu be-
stammen von Aiii Boué, dem einstigen gelebrten Priisidenten der Wiener Akademie der Wissenschaften. Sein im Jabre 1840 erziehen,
Werk
scbienenes
auch deutsch erscbienen k
e
i,
La Turquie en Europe, das spáter unter dem Titel :Die europaische Tür-
betitelt sich ist
:
ein besonders zu damaliger Zeit vielgelesenes Buch. Unmittelbar nach
der Okkupation erscbienen Facbartikel von einzelnen Geologen, die als Kombattanten an derselben beteiügt waren ^ eine zusammenbangende Übersicht der geologischen Bescbafi'enbeit des Landes bietet aber erst Grundlinien der E. Mojsisovics, E. TiETZE uod A. Bittners Werk ;
:
Geologie von Bosnien und der Herzegovina, 1880 erscbienen
ist.
im Jahre
das
1898 errichtete dann Minister B. Kállay in
Sara-
und eruannte zu demselben den tüchtigen Feiedrich Katzee. Derselbe, der vorher in Böhmen, sowie
jevo ein geologisches Institut
Geologen Dr. in
Brasilien
Erfabrungen
geologische
reicblicb
erworben
batte,
ent-
wickelte auch in Bosnien eine sehr bervorragende Tátigkeit. Eines seiner
nicbt geuug zu schátzenden Verdienste, dafi er sofrt die
liche geologische Kartierung Bosniens
men
übersicht-
in Angriff
genom-
den Verband der boanischen Bergbehörde, jüngstbin aber treunte der gemeinsame Finanzminister Br. Stephan v. Burián seinen Wirkungskreis von derselben ab und teilte ihm auch mehrere Hilfskráfte zu. Dem unermüdlicben FleiBe Dr. Katzers verdanken wir unter vielem anderen den in seiner ganzen hat.
Anlage
Anfangs gebörte seine
als sehr
Stellung
gelungen zu bezeichnenden
in
Geologischen Führer
durcb Bosnien und die Herzegovina,
ein
mit
zablreichen
geologiscb kolorierten Spezialkartenbeilagen ausgestattetes Werk, welcbes
im
Jalii'e
1903 in Sarajevo erscbienen
ist;
ebenso
stammen von ihm
die bisher edierten zwei geologischen Kartenblátter imMafistabe
die zwei Secbstel des Landesareales
gelangte
das
erst
wurde,
die
ümgebung von
kürzlich,
die
vor
einigen
Sarajevo, Monaten
auf
der
1
:
200,000,
Auf dem einen Blatté
umfassen.
dem anderen dagegen,
Öffentlichkeit übergeben
ümgebung von Donja Tuzla
zur geologischen Dar-
Abgeseben von einzelnen bloB geringere Gebiete umfassenden Vorarbeiten vom bh. Bergkommissár V. Lipold in den Gegenden von Btellung.
Konjica und Gjurgjevik, ferner des em. Assistenten der bh. geologischen Anstalt, Ing.
•
W. Srajn
Fkanz Schafarzik
in der
:
pest 1879. Bd. IX. p. 439 n.
Gegend zwischen
Modric und Lukavica
Diabas von Doboj in Bosnien. Földtani Közlöny. Budaff. mit 1 chi-omolith. Tfl.
ÜBER DIE KOHLENSCHATZE BOSNIENS.
und cmUieh auBer Kartenblattes
(1
:
dor Benützung
wertvollen
sehr
des
325
E.
KiTTLSchen
75,000) von Sarajevo hat Dr. Katzee das ganze übrige
Gebiet selbst begangen und kartiert, eine Leistung,
die
der veihaltnismiiBig geringen dazu verwendbaren Zeit scliwierigen Ortsverbáltnisse als eine ganz
in
Anbetracht
und der mituntei anerkannt wer-
respektable
den mu6. Dr. Katzee bezeichnet diese beiden Karten als Übersiehisblátter, doch mufi man gestehen, dafi abgeseben von den zufolge des kleinen Mai3stabes sich schwierig gestaltenden Abgrenzungen, die Angabe der
wo immer auf dem Gebiete der beiden Blátter eine vollkommen verlaBliche und den Verhaltnissen tatsáchlich entsprechende Handbabe zu weiteren geologischen Formationen eine derart erschöpfende
ist,
dafi sie
Detailstudien bieten.
Aufierdem war Dr. Katzer im Vereine mit
hauptmann,
eifrigst
geologiseben
Sammlung
noch
auch
mit
der
J.
Anlage
Geimmer, bh. Bergder
mineralogisch-
Museums zu Sarajevo bescháftigt. auf dem Gesamtgebiete Bosniens und
des bh.
Nach Fe. Katzee gibt es der zwei alté Mittelgebirge, dereu eines den diesseits der Drina liegenden Teil des ebenfalls altén und SW serbisehen Gebirges bildet, wáhrend das andere das mittelbosnische Schiefergebirge ist, welches bei Növi an der Savé seinen Anfang nimmt, um sich alsó in SO-licher Kichtung bis tief hinunter von der kroatisehen Grenze an in der Gegend von Cajnica an der türkischen Grenze hinzuziehen. Diese beiden altén Gebirgsstöcke werden mantelförmig von der Tr i as f o r mation um gebén, die im allgemeinen sowohl in Bos-
Herzegovina
W
nien, als auch in der Herzegovina das Liegende aller weiteren jüngeren
Ablagerungen
Das A
bildet.
r c
haikum
ist
in
Bosnien bloB
sehr
genommen gehören hierher nité und Gr ani tgne iCe, die bei B.-Kobas am
wickelt. Alles in allém
Tagé
untergeorduet entbloB
Grá-
gewisse
rechten Saveufer zu
treten.
Das
palaozoische Schiefergebirge
setzt sich besonders Sedimenten zusammen. Gewisse zweifelpeimischen aus karbonischen und hafte devonische Quarzitschiefer liegen zu unterst, darüber folgt
dann
eine aus glimmerreichen Gneifien
und quarzitischen und
phylli-
tischen Glimmerschiefern bestehende karbonische Serié, die hierauf ihrer-
von einem reiche Eisenerzeinlagerungen in sich bergenden Komund Tonschiefer überdeckt werden. Hierauf folgen nun p e r m i s c h e, Korallen und Krinoiden führeude Kalke und Dolomité, kalkige Tonschiefer (mit Gips und Anhydriteinlagerungen) in Begleitung von eruptiven Gesteinen, sowie Quarzporphyr, Quarzdiorit, Diabasporphyrit und verschiedene Abarten von seits
plexe buntei-, glimmeriger Sandsteine
Füldtani Közlüny XLl. kut. 1911.
^2
326
Dl
FEANZ SCHAFARZIK
Melaphyr. In dieser paláozoischen Schichtengruijpe Eisenerze,
reiche
sondern auch Kupfereize,
gibt
zw.
u.
nicht
es
Tetraédrit
uur
(Górni
Vakut), Chalkopyrit (Sinjako), ferner Antimonit (Cemernica), goldführen-
den Pyrit (Bakovici) etc, weshalb als
bereits E.
das bosnische Erzgebirge
v.
Mojsisovics diesen
Zug
bezeichnet hat.
Das unterste Glied der T r i a s, die Werfener Scbiefer, stehen in engem Zusammenhauge mit den sie unterlagernden permisében Ablagerungen, mit welchen sie zusammen in bydrologischer Beziehung den Stauborizont dieser Gegenden bilden. Über ibnen folgen namlich hauptsáchlicb kalkige Ablagerungen, in derén Reihe Bitinee, Kittl und KiTZEB den alpinen Muscbelkalk, dessen bei Han Bulog vorkommende reiche Cephalopoden-Eauna Franz v. Hauer bearbeitet hatte, die ladiniscbe, die karnische und die norische Stufe erkannt habén. Zahlreiehe ergiebige Quellén, unter andern die Bosnaquelle bei Ilidse
triadischen Kaikén. In der Eeihenfolge der
ladinischen
besonders bei Olovo nach Bittnee eruptive
Gesteine,
entspringen
Stufe
kommen
zw.
Diabase,
u.
Melaphyre und Serpentine eingelagert vor. Triadischen Alters sind auch die reichen Eisenerze von Vare& und erwjihneuswert sind ferner die Mangauerze von Cevljánovic, ebenso wie die Bleierzgánge von Olovo.
Jura
In der Schichtenreihe des
Stufen dieser Formation erkennen,
dem Maim
angehörten. Das
u.
konnte zw.
Auftreten
man
bis jetzt
solche,
der
die
tithonischen
nur einzelne
dem
Lias
Stufe
ist
und all-
bosnischen Serund Serpentin allé mit jurassischen Schichtgesteinen im engsten Zusammenhange stehen, und daB sieh in ihrem Hangenden gewöhnlich die tithonische Stufe nacbweigemein. Bemerkenswert
pentinzone,
sen
sowie
ist,
da6
die Gesteine der
Gabbro,
Peridotit
láfit.
Die Entwieklung der
Kre
i
de
ist
von der in der Herzegovina, Wáhrend blofi die
in
Bosnien eine verschiedene,
in
diesem letzteren Landesteile
oberkretazischen Eudistenkalke vorkommen, sind in Bosnien die
verschiedenen Stufen der Kreide bereits in gröBerer
und
Abwechslung ver-
sowie im benachbarten Serbien kann sowohl die untere, als auch die obere Kreide recht wohl erkannt werden. In N. -Bosnien treten
bier,
kommen im
Flysch-Serpentin Chromeisenerze und Diabasabarten (namentlich bei Gracanica und im Usoratale), in der Herzegovina
vor da-
gegen erblickt man in den Kreidekalken háufig A s p h a 1 1 einlagerungen (Popovo polje). Die verkarstete Terrainoberfláche der Herzegovina besteht ebenfalJs zumeist aus kretazischen Kaikén.
Tertiar. In Bosnien und in der Herzegovina okkupiert das Eozán groBe Gebiete und transgredieren seine Schichten hinweg über die Kreideablagerungen. Im Westen treteu sie mit einer kalkigen. im Osten dagegen mit einer sandig-mergeligen Fazies
auf.
In der Herzegovina
be-
ÜBER DIE KOHLENSCHÁTZK BOSNIENS. ginnt
(liese
327
Schichtenserie zu unterst mit Milliolideeu
und Alveolinen-
kommen dann Nummulitenkalke, und
zu oberst schlieBt
kalken. Hierauf
dann
die gauze Reihenfolge mit sandig-mergeligen Schichten ab. Diese ganze Seiie dürfte nach Paul Oppenheim der Hauptsaehe nach mittel-
eozánen Alters
sein.
In Bosnien treffen wir die Nummuliten und Litbo-
thamnienkalke hauptsácblich entlang der üsora und im unteren Sprecatale an. Im Übrigen herrscben dagegen mebr flyschartige Gesteine vor, in
denen
findet.
man
bin und wieder reine, jedocb sebr dünne Koblenstreifen
In den Gesteinen dieser Stufe
kommen
ferner
am Nordrande
der
Majevica planina Petroleumspuren, Gas und Salzquellen vor. Ihre obersten Mergelscbicbten bilden scbliefilich bereits Übergánge
zum
Oligozán.
Oligozan und Mioziinablagerungen von kontinentalen Cbarakter. Wábrend transgredierende
Meer
die
in der ersten
Herzegovina
gröBten Teil überflutet hatte, war wábrend
Boden Bosniens das Meer dann zurückgezogen
Zeitabscbnittes der sich
erbob sicb jedocb
in
zweiten
das
dem
Niveau
sich
ibren
Ufern
eine
nun mit Sapropel
reichlicbe
das
Tertiárs
zum
Hálfte
dieses
begriffen, infolgedessen
des
des Landea Meeres und
zablreicbe groBe
SüBwasserseen und Brackwassertümpel seicbten Becken wurden
des
Bosnien dagegen
Die Oberflácbe
batte.
bildete infolgedessen ein Tiefland, auf
der
Erhebung
ganz wenig über
blofi
Hálfte
ganz,
aufgefüllt,
befanden.
wábrend
Sumpfvegetation einbürgerte,
die
Diese
sicb
an
jedoch
auf den sich successive ausfüUenden Seen immer mebr an Terrain
ge-
Weise entstanden allocbtone und autochtone Kohlenflötze. Die Koblenablagerung dieser Sümpfe wird durch eine Schneckenfauna charakterisiert, wo jedocb die Wasserbedeckung eine
"wann.
Auf
diese
etwas freiere war, dórt trat überall eine Congerienfauna in Verbindung
mit den Koblenflötzen
auf.
Mit dem unteren Mediterrantratnun de rZeitpunkt der sicb faltenden Gebirgsbildung ein und gleichzeitig damit begann Bosniens Terrain zu sinken, infolgedessen das das ungarisebe Alföld (ikkupierende Meer aufs neue gegen Süden vordrang. Die Salz•wasserablagerungen dieserjüngeren miozánen Trans gr sasion, namentlich die sogenannten Leythakalke treffen wir namentlich im nördlichen Bosnien an, woselbst derén Bánké über stárker gefaltete áltere, teniáre Schichten diskordant aufgelagert sind. Durch diese Oszillazion des Meeres wurde zugleich aucb die Bildung von Steinsalz bewelcbes in der ersten mediterránén Zeit bei D.-Tuzla tatsáchaucb zur Ausbildung gelangte. Über der II. Mediterranstufe folgen dann Ablagerungen von s a r m a t i s c b e m Altér, mit einer Unmasse von günstigt, lich
Cerithien, Tapes, Mactra
und andereu.
Bei D.-Tuzla übergeheu diese letzteren
gegen oben
allmáhlig
in
328
D!
FRANZ SCHAFAEZIK
mehrere hundert Méter máchtige Ton-, Sand- und MergelablageCongerien (C. subglobosa; C. Partschi und Melanopsiden, M. vimloboneiisis, M. Martinitina) cbarakterisiert
jené
rungen, dia namentlich dureh
sind
und daher
pannonische Ablagerungen
als
betrachtet wer-
den können. In der mittleren Schichtenreihe dieser Ablagerung
nun
reiche
Lignit einlagerungen
vor.
600
Diese letzteren Ablagerungen liegen beute ungefabr
über
dem
kommen
m
boch
Meere, welche Erbebung natürlicb erst bloB nacb Beendigung
der pliozanen Ablagerung
stattbaben
konnte.
Nacbdem
die
diluvialen
Ablagerungen durcb diese erbel)ende Bewegung absolut nicht berübrt werden, versetzt Katzer diese positive Krustenbewegung zwi-
schen den Absebluí?j der pliozanen und den Beginn der quartáren Zeit. Diese jüngste Krustenbewegung ist nacb Katzer von grölHer Wicbtigkeit für die orograpbisebe Ausgestaltung von Bosuien und der Herzegovina. Durch sie erst gelangte das sogenannte dinarisebe Gebirgssystem zu seiner voUen Entwicklung, das mit seinem
NW — SO-licben
charakteristiscben
Scbicbtenstreicben
im Bereicbe des
ganzen Landes dominiert. Durcb sie wurden die Hauptgebirge Bosniens und der Herzegovina zu ibren beutigen Hben emporgeboben, wíihrend dessen das nördlicbe Becken des Adriatiseben Meeres niedergesunken
entwickelte sich die beutige orograpbisebe Pbysiognomie Bosniens und ist
;
Worte
mit einem
erst
in dieser Zeit
der Herzegovina und von
bier an datiert die tatkráftige Erosion
des Quartárs, sowie der Gegenwart. Seit dieser Zeit traten in den Ober-
und der Herzegovina keinerlei beu n g e n m e b r e i n. reicbe Serié von geologiscben Formationen und ErIn der Tat. wenn wir die geologiscbe Entwieklung und die Bosniens
flácbenverbíiltnissen
mé r k n s w e r t Welcb eine e
eignissén
!
e
\'
e r
án d e r
pbysikaliscben Verbáltnisse unseres Alföldes eingebend studieren wollen, so
ist
für
uns
die
Kenntnis
der
geologiscben
Verbáltnisse Bosniens
Der nördlicbe re Teil Bosniens ist in oropbysikaliscber Hinsicbt nichts anderes, als die südlicbe Begrenzung unseres Alföldes.
geradezu unentbebrlicb.
Nun
auf
die
Koblenvorkommen
selbst
iibergebend,
vor allém anderen konstatieren, da6 wábrend der Prozelj
müssen wir der
bildung zur oligozánen Zeit über den gröfiten Teil Bosniens griffen bat, anderenteils
KoblenPlatz
ge-
Koblenlager im Pliozáu bloB im NO-Teile
des
Landes und aucb bier nur auf einem bescbránkteren Gebiete zur Ausbildung gelangt sind. Vondiesenbeiden ist die erst ere jedenfalls von gröBerer Bedeutung. Von der obgozánen Koblenbildung bemerkt Fr. Ivatzer in zutreffender Weise, dafi dieselbe anláfilicb der Pliozánkrustenerbebung zerstückelt
und
teilweise in die Faltén-
ÜBEK DIB KOHLENSCHATZE BOSNIENS.
miden
des Gebirges hineingepreBt wurde, daher in
329
Lagen bloB
diese
nachtráglich gelangte. Die ursprünglicb genügend horizontal abgelagerte
Koblenformation wurde in ihren einzelnen Partién teils auf dem Eücken der aufgefalteten Schollen bis 1100 hocb em porgeh oben, teils
m
aber gelangte
dann
mit
einzelnen
in
sie
denselben
bedeutendere
in
pliozánen positiven Bewegung
besondeis
die
zerstörte.
AUe
in
Hbe
die
Partién
der
Seit
emjíorgeschobenen SüBwasserablagerungen
Vorgánge erkláren
diese
liinabgezogen.
dann der ErosionsprozeB, welcher
es
ist
Faltenmuldeu und wurde
in
Tiefen
unverkennbarer Weise,
in
wes-
halb die oligozáne Kohlé in Bosnien zumeist bloB in zerstückelten, ein-
Becken anzutreffen
gefalteten
Das
ist.
Becken, das in der Mitte Bosniens
etwa 800 m"- besitzende
gröBte,
welehes sicb
liegt ist jenes,
Zenica und Sarajevo ausdehnt. AuBerdem eine ganze Anzabl kleinerer,
etwa noch
gibt
Ivo hl
23
w
z
hen noch
s c
i
aber
es
enter rai
ns,
die
über das ganze Land hin zerstreut vorkommen, unter welchen die wichtigeren jenes von
vik an
Banjaluka im
Verbasztale und
von üglje-
das
dem groBen Becken von Zenica- Sarajevo gelangten SüBwasseralilagerungen unter verder Janja, nahe an der serbischen Grenze sind. In
scbiedenen physikalischen Verbaltnissen zur Ausbildung. Die
untersten
Schichten habén sicb aus einem tieferen Wasser
die
abgelagert,
eutstammen seichten Morásten und eben
leren dagegen
Kohlenflötze führenden,
die
und
oberen
dagegen sind
diese
mitt-
sind
schlieBlich
Ebenso können auch
Konglomerate.
abgelagerte
Sandsteine
N — S-licher
Piichtung gewisse fazielle ünterschiede bemerkt werden.
vollkommensten
in
Am
ganze Schichteuserie in der Gegend bei Zenica
die
ist
die
fluviatil
aufgeschlossen, wie wir
aus
dies speziell
gediegenen Abhandlung
der
des Herrn Hofrates F. Poech ersehen können.' 1.
Zu
2.
Mergeliger Saudstein und Konglomerate, sowie
unterst
tritt
als
Grundgebirge
kretazischer
Ivalkstein
auf.
SüBwasserkalk-
schichten, als die unterste Partié der oligozanen SülSwasserablagerungen.
50-100 m. Zu
3.
máchtig
s
t
a
r
ist,
unterst (l-es) Liegendflöz, welehes bei
anderwárts jedocb schwácher
4.
Grünliclier,
5.
M
k
i
s
i
1 1
1
sandiger Mérgei, ca 250 m.
e r e s
(II-
es)
Liegendflöz, das bei Zenica
8m
t.
Grauer Mérgei, mit
G.
Zenica einige Méter
auftritt.
Un
i
o
n
e
n und Carpolithes vulvatus, ca
200 m.
Oberes
7.
'
Ztschr.
Vgl. F. f.
Berg-
(III-
Poech u.
:
es)
Liegendflöz,
1'2
m.
Mitteilungen über den Kohlenbersbau in Bosnien.
Hüttenweseu.
18!)9.
Bd. XLVII.
p.
3ti0 u.
fl'.
mit
1
Tfl.
Österr.
330
FRANZ SCHAFARZIK
D;
znm
8.
Sandiger toniger Mérgei,
'.).
Hauptflöz, das bei Zenica 3"5
Kalkmerge],
10.
etwas
Teil bláhend, 35
m
mit
sandig
m.
erreicht.
CarjioliHies
nlaiiis
u.
a.
mit
einigen dünnen Koblenschnürchen, ca 40 m.
Hangendflöz, das bei Zenica die Stárke von
11.
6 r r 6
i
c
Il2.
b
4
m
t.
Dünn
gescbicbteter
Kalkmergel mit
Glyptostrobtis
europaeus
mit Blatterabdrücken und Concbylienscbalen ca 200 m. 13. Sandiger Kaik und Tonmergel, ca. 300 m. 14.
bánke,
Zu ca.
oberst Kalkkonglomerate
und versteinerungsreiche Mergel-
600 m.
Der ganze Komplex dieserSüBwasserablagerungen bat eine ungefábre Macbtigkeit von 1700 m. Bisber baut man vorwiegend das Hauptflöz ab, welcbes Stárke von 9"5
m
ungefáhr
7
m
reine
Kohlé
bei
einer
entbált. Stellenweise jedoch
wurde aber aucb das zweite Liegendflöz in Angriff genommen, sowie auch ferner das Hangendflöz, die beidé 4 4 m reine Kohlé besitzen. Die Kohlé selbst ist eine schöne, dichte, glánzende und muscbelig brechende Braunkohle von 4500 5000 Kalorien und ungefáhr 6 10% Aschengehalt. Die ganze Grappe der Kohlenflöze fállt regelmáBig gegen SW zu unter 18° ein, jedocb wird ibr regelmáfiiger Verlauf durcb NW^SO-liche Lángsbrüche gestört, wodurch treppenförmige Verwürfe entstehen, welebe das ganze Koblenbecken beberrschen. Wáhrend der östlicbe Flügel dieses Beckens ein máfiiges Einfallen aufweist, ist der westlicbe steil aufgerichtet, scbmal und ausgevralzt. Die Flöze des östlichen Flügels können bergbaumáBig leicbt in Angriff genommen werden, im westlicben Teile des Beckens dagegen wird es wobl scbwieriger
—
—
sein,
—
dieselben zu erreicben.
Das Ausbeifien der Kohlé kann am östlichen Rande des Beckens ununterbrochen bis in die nördliche Nachbarscbaft von Sarajevo verfolgt werden, u. zw. in einer Láuge von ca. 80 km. Auf dieser ganzen Linie gibt es nicbt nur eine betráchtlicbe Anzabl von Schürfungen, sondern es wurden daselbst in neuerer Zeit auch einige Bergwerke entricbtet. An diesen Punkten jedocb wird gegenwártig blotó die Kohlé des Hauptflözes gewonnen, wáhrend die Hangend und Liegendflöze bisber noch in unzulánglicber Weise aufgeschlossen worden sind. So sind dies die in den letzteren Jabren iu Kakanj und bei Bréza eröffneten Koblengruben. Die Kohle des Hauptflözes von Kakanj ist die sehwárzeste und am meisten glánzende im ganzen Becken. Ihre Kalorien sind ebenfalls die böcbsten. u. zw. GOOO,
nem
Zustande.
Beginnes die
Am
dritte
besonders
in
gewasche-
noch im Stádium des Grube bei Bréza, derén Kohle jedoch im Übrigen aufl'álligsten
befindet
sich
ÜBBR DIB KOHLENSCHATZE BOSNIENS.
331
gleic-ht. Diese letztere Kohlengrube liegt etwas ungünstig von der Eisenbahnbauptlinie, weshalb aucb schon der Plán aufgetaucbt ist, ob es wobl nicht zweekmafiiger wiire, unter gleicbzeitiger AuHassung diese.s Werkes unmittelbar an der Babn eine neue Koblengrnbe zu eiöffnen, was nicbt nur nicbt unmöglicb wáre, sondern vom Staudpunkte der leicbtereu Yersebiing der Landesbauptstadt Sarajevo mit Köble und elektriseber Energie geradezu wünscbenswert erscbeint.
der vorberigen
abseits
In den kleinen abgescbiedenen Beckeu von sicb
unteres
eiu
koblenflöz falls
und
2
m
starkes
und
gibt es hier, sowie
Bánjain ka
ein oberes 6
scblieíjlicb
m
befindet
mácbtiges Braun-
aueb in Ugljevik eben-
nocb je eine Koblengrul)e von geringerer Bedeutiing. Diese letzteren gar nicbt in Betracht nebmend, seben
wir,
daB
das Hauptbecken von Bosnien alléin eine solcbe Quantitat von Braunkoble entbált, welcbe nacb mebreren Milliárdén Meterzentnern gescbátzt
werden kann und dessen Bedeutung ferner noch dadurch gesteigert wird, da6 dasselbe von der Haupteisenbahnlinie Sarajevo-Brod entlang durcbfabren wird.
Ein
zweiter
bemerkenswerter Kohleuborizont
ist
jener
in
den
p a n n n i s c b e n S c b i c b t e n. Diese Scbicbten bilden im östlicben Bosnien an der oberen Spreca bei Donja-Tuzla, d. i. in der Umgebung
Doboj nacb Osten alizweigenden Babnstreeke, máchtigen Komplex, welcher in seiner mittleren Scbichten-
der Endstation der bei ca. 600 m gruppe mácbtige
einen
Lignitflöze eingescblossen entbált. Diese im allgemeinen NW SO-licbe Beckenausfüllung lágert unmittelbar über den Konglomeratschicbten der zweiten Mediterranstufe, resp. unmittelbar auf den sarmatiscben Kalksteinbánkeu. Von untén nacb oben ist ihre Scbichten-
—
reibe folgende 1.
zu unterst unterpannoniscbe Kongerienscliichten,
2.
Liegendí'löz
:1
grauer Ton,
4.
Hauptflöz,
5.
Ton,
6.
wasserfübrende Sandscbichten,
11)
ca.
10
ni,
m,
7.
erstes Hangendflöz,
8.
Ton,
ca.
IS m,
9. zweites Hangendflöz, ca. 10"3 m. Wenn man aucb von diesen aul.ierordentlicb
miicbtigen
Flötzen,
die bier und da vorkomnienden, scbieferigen Zwiscbenlager und den im
entzündbcben Flözteil abrecbnet, so begewinnenden Köble nocb immer 4? in. In Anbetracbt dessen, dafi das Koblenbecken bei Tuzla 80 Quadratkilometer groío ist, kann man mit minimalster Berechnung aucb bier Liegenden befindlicben
leicbt
trágt die Mácbtigkeit der bier rein zu
332 die
franz schafahzik
d;
Menge
Was
des Lignites auf
diese
mehr
Kohlé anbelangt,
als eine Milliárd
so
ist
sie
Meterzentner schátzen.
eiu háufig noch Holzstruktur
aufweisender brauner Lignit, der leicht entzündbar und verbrennbar
mit wenig Aschengehalt. Seine Kalorien betragen 4000
von Tuzla
liegt
die
áltere
Kreka
genannte
Grube,
— 4500.
ist.
Südlich
welcher das
in
Hauptflöz abgebaut wird, \Yestlich dagegen von der Stadt befindet sich die
neue
Benjamingrube,
in welcher die
Kohle des ersten Hangend-
gewonnen wird. Es ist ferner noch zu erwábnen, dafi die Kohle in Staatseigentum bildet, sowie dafi sámtliche
flözes
Bosnien Kohle ngruben sichinárarischer Verwaltungbefiuden. An dieser kanu
Stelle
ich
nicht
Werken rühmlichst Franz Eichtee,
b.
umhin auch noch
tátigen h.
Bergbeamten,
Oberbergrat
den verschiedenen in erster Linie der Herren der,
bei
und Werkvorstand zu Zeniea und Gruben bei D.-Tuzla,
EtiDOLF Sladecek, Oberbergrat und Direktor der die sich sozusagen
ihre
von der Freifahrung an
um
hervorragenden Fachkenntnisse
unterstehenden Werke in
hohem
niens bisherige Kohlenproduktion Jahr
bis
die
zum
der
gemacht
habén.
Mafie verdient ist
heutigen Tagé durch
Entwicklung
aus folgender Tabelle
Bréza
ihnen Bos-
ersichtlich
ÜBER DIE KOHLENSCHATZE BOSNIENS. ja eogar bis nacb Kaposvár abgeliefert worden.
An
333
allén diesen Orten wird
Mübl- und Zuckerfabriken verwendet. Von nationalökonomiischem Standpunkte kann man die Wicbtigkeit dor bosniscben Köble kurz in Folgendem zusamuienfassen Bosniens Vorrat an Brauukoble ist ein enormer, u. zw. ein so bedeutender, dafi die neuen Provinzen denselben für ibre eigenen Zwecke alléin nie vollkommen werden ausnützen können. Die Köble bildet daher für Bosnien einen sebr wertvolleu kommerzieldie Köble bauptsácblich in Ziegel-.
len Artikel, derén gewissen Teil das Land stets béreit sein wird abzusetzen. Nun ist hierbei zu bemerken, dafi zum Verkaufe bloB die bessere mittelbosnisehe Köble geeignet
Massenproduktion Export eigneu sich kovicb
zum Meere
auf
durcbscbnittlicb
zwei
besonder.s gebt,
ist,
derén Kalorien sicb bei der
etwa
5000
Haufitwege,
wábrend der andere
via
stellen.
derén
Brod
Für den
eiuer per Met-
— siek
(Esseg)
nacb dem ungariscben Alföldé fübrt. Allé übrigen Relationen sind viel zu unbedeutend und können daber kaum in Becbuung gezogen werden. Nacbdem man nun mit einer Köble von ca. 5000 Kalorien Seedampfer nicbt bescbicken kann, so bleibt nur nocli die KultiV i e r u n g der a u d e r e n L i n i e ü b r i g, u. z w. d e r j e n i g e n, die nacb U n g a r u fübrt. Und daU aucb das allgemeine Bedürfnis die Kohlé von Zenica und Kakanj bierber ziebt, gebt ganz deutlieb aus
den vorjábrigen Frachtsátzen nacb den Lándern der ungariselieu Kroue hervor, die wenn sie aucb unter den gegenwártigen Yerháltnissen vorderband bloB wenig, so immerbin doch lO.GOO Waggon ausmacbten. Und in der Tat, sebr geebrte Generalversammlung, kann mit Eecbt behauptet dafi die bosniscben Kohlenvorkommeu zufolge ihrerNábevongroBer Bedeutung für das ungarische
werden,
Alföld und dessen Randgebiete sind. Ungarns und
agrikulturelle Eutwickelung
ist,
industrielle
wie allgemein bekannt, bauptsácb-
Yerwendimg von Braunkohlen angewieseu. und ein wenn Landes geworfener Blick lebrt uns, dafi die bedeutenderei) ungariscben Kohlenvorkommeu allé an der Peripherie des Alföldes situiert sind, so im Südosten das Kohlenbecken im Zsilim Norden das Kohlengebiet von Salgótarján, im Westen das tale, Braunkoblenterrain von Esztergom und nameutlich das von Tatabánj^a. Im Süden liegen nun die sebr ergiebigen Kohlenbecken Bosniens, derén Koblenschátze lange Zeit hindurch nicht nur Kroatien und Slavonien,
lich auf die
auch
flüchtig auf die Karte des
sondern namentlicb auch die ungariscben stidlicheren Komitate reichlich mit Kohlé zu verseben im standé sein werden.' 1 A'on den Steinkohlen, die in Süilungarn, u. zw. iu Szekul, Kesieza und Anina, iu Eibenthal-Ujbáuya, sowie in der Umgebung von Pécs (Fünfkirelien) vor-
334
FRANZ SCHAFAEZIK
D!
Es
zwar Tatsache,
ist
dafi es oligozáne
Koblengebiete auch in Kroatien
gibt, ebeuso ancli in Slavonien das ebenfalls oligozáne und gegenwiirtig im Besitze des ungariscben Staates befindliche K o h le n t er r ain von Vrdnik. Doch wáhreud die
Kroatiens
Koblenfelder
weilem
bei
so
niclit
ergiebig
sind,
wie
die-
jenigen von Bosuien und abgeseben davon, da6 die kroatischen Kohlen-
bergwerke im allgenieinen noch ziemlich unentwickelt sind, wird anderer-
auch die zwar bereits aktionsfáhige, dt-m ungariscben Staate ge-
seits
im standé sein, den Import von bosnisclier Kohlé überüssig zu machen. Der Braunkohlenbetrieb von Vrdnik kann aber auch nicht die Aufgabe habén, die gehörige Vrdniker Kohlengrube alléin ebenfalls nicht
kohlenkonsumierende
samte
nachdem
Bevölkerung
Südungarns zu befriedigen,
kaum
eine derartig forcierte Ausbeutung dieses
erst
kürzlich
erworbenen Objektes zu seiner je eher eintretenden Erschöi^fung fübren mttfite. Zwischen den am Eande des Alföldes kranzartig verteilten Kohlen-
vorkommen ist d a h
Vrdnik so ziemlich in der Mitte, seine Position die d e n k b a r g ü n s t i g s t e, w o d u r c h der u n g a-
liegt
e r
rische Staat in eine der art ojjportune Lage versetzt wird, dafi er eben im Interessé des kommerziellen und wirtschaftlichen Lebens in den Lándern der ungariscben K r n e die K o h e n p r e s e w o h 1 1 t g z u b e e i n f 1 u ssen im standé sein wird. Mit der Kohlé von Vrdnik sollten wir i
1
íi
i
daher meiner Ansicht gema6, in sparsamer Weise vorgehen. Nach allén
dem
soUte
man
die gute Qualitíit der mittelbosnischen
Kohlé in unserem
eigenen wohlverstandenen Interessé sowohl in Kroatien und Slavonien, als
auch in unseren südlichen ungariscben Komitaten mit Freudé be-
grüBen.
Und diesem "Wunsche bemüheu
sich
denn auch
die
b. h.
staat-
Koblenwerke Genüge zu leisten, doch sind nicht in der Lage d emséiben vollkommen entsi^recheu zu können, weil von Seite der ung. Staat seisenbahn ein etwas höherer, als der gewöhnlicbe Fr ach ten t a r f dies erschwert. Es dürfte sich wohl auch hier iichen mittelbosnischen
sie leidé
r
i
das bekannte Sprichwort bewíihren
am
:
uVerlust
bei
der
Fahre,
Gewinn
Schrankeuii.
Jené geringe Summe, die heute auf ungarischetn Gebiete die Verfrachtung der bosnischen Kohlé verteuert.
kame gewiB
in einer
anderen
kommen, kann
bei diesen allgemeiuen Betraclitungen wohl ganzlich abgesehen werdeu, da derén so ziemlich ganze Produktion bloíj gewisseu speziellen Zweeken, wie den Eisenwerken in Eesicza, der Zemeutfabrik in Beocsin und der Donau-
dampfschifffahrtsgesellscbaft dient
Landes so
gut, wie unerreichbar
und daher
ist.
für die broiten Schichten des plattén
ÜBER
imd reiehlicheren Form,
LIIE
335
KOHLENSCHÁTZE BOSNIENS.
vielleicht
steigernden Eisenbahntransporte
aucli
dem
schon
chucb
alléin
die
sicb
Fiskus wieder zu Gulu.'
Zum Scblusse nochmals reassumiert, ist der reicbe bosnisebe Koblensebatz von uatiünalökonomiscbem Standpnnkte u
a
s
b e
t
r a ü
b
t
e t
n
i
e
b
wertvoUe Kohlenreserve d
ÜBER
ME
t
s
e s
an de l'
r
r e s,
o B e n u
als
n ga
gewissermafien r
i
s c
b en
A
1
sehr
eiue f
ö
1
de
s.
DILUVIALE FAUNA VON SZEGED. Von Heineich
Hoeusitzky.^
Der freundlichen Unterstiitzung des Herrn Dr. A. v. Semsf.y habé ich daB ich wilhrend meiner Löfistudien kürzere Zeit aiich im GroBen Ungarischen Alföld verbringeu kouute. Unter anderen, von mehreren Punkten gesammelten Fannen möehte ich diesmal nur über jené von Szeged beriehten, u. zw. einesteils, weil sie au und für sich interessant ist, audererseits aber weil sie das diluviale Altér des Lösses von Szeged bestimmt, worauf ich vor einigen Jahren die dórt arbeitenden Geologen aufmerksam machte. Es ist eine allbekanutc Tatsache, daB der Untergrund von Szeged imd seiner unmittelbaren Umgebuug von Wolf ^ und von B. v. Inket * zuerst es
zu verdanken,
als
umgeschwemmter,
hieriiber fást
sekundarer
íiberall als
LöB
aufgefaBt
wurde.
Inket áuBerst sich
"Der löB-artige Lehm hingegen, den wir im Alföld Untergrund antrelíen. ist seiner (Wolfs) Ansicht nach aus der
folgendermaBen
:
Umlagerimg des ursprünglichen LöB entstanden. Dieser gelbliche mergelige Lehmboden, den ich in den verschiedensten Teilen der Ebene angetroffen und untersucht habé, stimmt mit LöB der Farbe und dem Kalkgehalte nach überein (S. 190). Nach allén diesen Anzeichen glaube ich mich der von Wolf ausgesprochenen Ansicht, wonach der gröBte Teil des Lösses im Alföld modifiziertes, sekundáres LöBmaterial darstelle. anschlieBen zu sollen.» Betreffs der
Ursachen dieser Veránderung des Lösses sagt
FluBliiufe
.
.
.
auch
in
er folgendes
:
Umlagerung durch der Wirkung, welche eine einfache Wasserbedeckung
«Die Ursache dieser Veriinderung suche ich
in wirklicher
1 Freilich würe es andererseits uotweudig auch die bosaiscbe scbmalspurige Eisenbahn selbst je eher zu einer Normalspurigen umzubaueii, um auf iliese Weise den Kohlentrausport zu erleichtern und ausgiebíger'zu gestalten. - Vorgetragen in der Facbsitzuug der Uugarisehen Geologischen Gesellsehaft am 1. Dezember 1909. •' Wolf H. Geologisch-geographische Skizze der niederungar. Ebene. Ijahrb. d. k. k. geol. R.-A. Bd. XVII. 1S67.) * B. v. Inkey Zur Orientierung in den geologischen und pedologischen :
:
Verháltn,
d.
uugar. Tiefebene
;
Jabresber.
d. kgl.
ung. geol. R.-A.
f.
ISOá. S. 187
— 194.
HEINEICH HORDSITZKY
336 in situ auf
denLöB
habén kanu, iudem
ausgeiibt
sie
demselben feiues Schlemm-
material iiud Salzlösungen zutührte.
Halaváts * bezeichnet diese Bildung als löBartigeu Ton oder gélben zahen Ton und betrachtet sie als alluviale FliiBanschwemmung, die bei Szeged 12—15 m machtig ist. Auch auf der Karte sebeidet er die Stadt Szeged und ihre unmittelbare
Umgebung
in weiBer Farbe, als
AUuvium
aus.
Wahrheit schon mehr iudem er schreibt, daB die Stadt Szeged selbst auf einem altalluvialen Hiigel liegt. In diesem Sinne sebeidet er das Gebiet der Stadt auch auf der Karte aus. und das Als ich mich zuerst mit dem diluvialen Sumpflöfi befaBte diluviale Altér der Bildung erkannte,* wurde meine Ansicht auch von Herrn Treitz akzeptiert, der den LöB von Szeged von nun an ebenfalls als diluvial be-
Teeitz
P.
náhert
sich der
'*
einem spáteren Berichte bekráftigt er das diluviale Altér des Lösses noch besonders, indem er daraus ein Stosserfragment von Mammut aufzáhlt. Herr Teeitz bezeichnet diese Bildung wohl ais A n s c h w e m m u n g sSumpflöfi, da die Entstehung des1 ö 13, docli ist dies nichts anderes als zeichnete.^ In
selben nacb
ihm
die niimliche
wie jené des Sumpflösses.'
ist,
Herr E. v. Cholnokí stimmt betreffs der Wiehtigkeit dieser Bildung sowohl hiusichtlich ihrer Entstehung als auch ihres Alters mit mir voUkommen überein statt der Bezeichnung «SumpflöB» bringt er jedoch die Benennung (idurchnafiter Lö6« in Antrag.** Ich sehulde Herrn v. Cholnoky für seine An;
regung aufrichtigen Dank
Bezeichnung «durehuaBt» paBt tatsaehlich auf
die
;
das betreffende Gestein, iudem der
Sumpflöfi tatsaehlich durchuáfit und dem-
zufolge etwas metamorphisiert, d.
mit kohlensauren Natronsalzen und Kaik
durchtráukt,
áudert
mehr hiúdig Es
erscheiut.
Lösses im reinen
Löfi beschaffen
jedoch der
mehr oder weniger verBenennung auch die und wenn jemand mit dem Be-
Struktur
die
leugneu.
so wird er
ist,
Da
mag.
seiu
zu
nicht
Sumpflösses ausdi-ückt
Entstehungsweise des griffe des
und auch
ist
ist
i.
dafi
diese
sofrt wissen wie der dixrchnáfite
Ungar das Wort durchnáfít
bei allerlei Produkten, derén Farbe, physikalische Struktur,
(ázott)
Zusammensetzung,
durch uaohtrágliches Hinzutreteu von Feuchtigkeit verándert wui-de, z. B. ázott széna (durchnáfites Heu), ázott ruha (=durc]inafite Bekleidung) usw. anvpendet, dürfte es nicht ganz zutreffeud sein, wenn man von durchnafitem Löfi spráche. :
Nach
Geschichte
kurzen
dieser
— Die
der
Kenntuis des
Untergi'undes
von
zwei artesischen Brunnen von Szeged (Mitt. a cl. Jalirb. Die geol. Veih. d. Alföld. Ibid. Bd. Xl. Ferner ~ P. Treitz: Jaliresbericht der kgl. ungar. geol. Anst. für 1893. •' HoRUSiTZKY : Über den diluvialen Sumpflöfi Földt. Közi. Bd. XXXIII, S. 267. '
d. k. k.
J.
Halaváts:
G. A. Bd. IX. Hft
5.)
—
—
;
'•
HoRUSiTZKY Treitz
karte
A. ••
^
:
Vorl.
XXXV.
Földt. Közi. Bd. :
Die
üb.
Ber.
d.
dihiv. Sumpflöfi d.
ungar GroBen
Umgebung
v.
Szeged
und Kistelek (Erláutg.
Láiid. d. Ungar. Krone. 1905.
Treitz
:
Jahresber.
d. kgl.
Treitz
:
Jahresber.
d. kgl.
8 Földrajzi
Alföld.
S. 401.
Közlemények
ungar. geol. Reichsanst. ungar. geol. Eeichsanst.
1909.
í.
1905.
f.
1904.
z.
geol. Spezial-
ÜBER DIE DILUVIALE FAUNA VON SZEGED.
337
Szeged wollen wir uus unserer eigentliclien Aufgabe zuwenclen. Gelegentlich meiuer Exkursion nach Szeged sammelte ich an drei Punkteu 1. In den Gruben an der uach Dorozsma fuhrenden Stralie, \vo unter dem 50—80 cm máchtigen Oberboden SumpflöB lágert. 2. In den Gruben an der StraBe, die zu dem aus diluvialem FestlaudlöB bestehenden Hügel Üthalom führt liier weist der unter 40 60 cm máchtigem Oberboden lagernde SumpflöB bereits gewisse Übergánge in Binnenseeablagerungen auf. 3. In der Ziegelgrube naclist der Kalvarie zwischen den beiden Eisen:
—
;
bahngeleisen.
Der
Von
der interessanteste und reichste. und war so freundlicb mir seiu Matériái wofür ich ihm auch an dieser Stelle meineu Dank
Fundort
letztere
entscbieden
ist
hier sammelte aueh P. Treitz
zur Verfügung zu
stellen.
ausspreche.
kaum etwas zu sehen, von untén nach Übergang sowie die Schicht des aus der Luft herabfallenden Staubes langsam machtiger wurde, wurde sie dureh immer weniger auf kürzere Zeit vou Gewassern bedeckt, bis sie sich schlieBlicli aus Von
einer
eben
zeigt
sich
dem
tümpeligen Gebiete endgiltig heraushob.
Schichtung
mehr
ist
hier
allmáhlicher
ein
;
Dem
entsprechend
ist
die untere
von bláulichgrauer Farbe, mit gelblichroteu Flecken bestreut, wáhrend das Matériái nach aufwiirts allmahlieh heller wird und zu oberst schlieBlich hellgelb ist. Die untere Partié ist typischer SumpflöB, die obere FestlandlöB. Der FestlandlöB ist hier jedoch sehr wenig machtig und fehlt stellenweise ganz zwischen den beiden Typen aber gibt es Ubergangsarten. Auch die Fauna ándert sich dementsprechend. Obzwar einzelne Formen
Partié etwas
bindig,
;
überall dieselben sind, weshalb sie in der beifolgenden Tabelle allé
gefaBt
erscheinen,
Paitie herrschen in groBer gibt
es
bereits
schnecken
als
viel
Anzahl
ihre
ist
bereits
Menge Wasserformen
weniger
Schneckeu,
zusammen-
sehr verschieden. In der unteren vor, in
den mittleren Partién
jedoch immer uoch mehr Wasser-
Landformen, zu oberst schlieBlich finden sich bereits mehr Fest-
landformen. obwohl auch Wasserschuecken auftreten.
rer
lm ganzen Komplex kommen überhaupt Wasserschnecken in viel gröBeMenge vor als Festlandformen, was für den typischen SumpflöB (durch-
den Verháltnissen lebten Feuehtigin gröBerer Menge. Da das in Kede stehende Gebiet jedoch zumeist feucht war, herrschen Wasserschuecken vor. Interessant ist, daB sich keine einzige Art fand, die für FluBwasser charakteristisch ist, was darauf hindeutet, daB unser Gebiet stets wasserstándig war. Von einem Anschwemmuugsgebiete will ich noch nicht spreehen, da die Tisza in der LöBperiode dórt noch kaum ein Bett gehabt habén dürfte, aus welchem das Wasser ausgetreten wáre. Die Tisza schnitt ihr Bett erst nach nilBten LöB) charakteristisch keit
oder
Trockenheit
der LöBperiode,
schwemmungeu
d.
bloB
Je nach
im Altalluvium
Formen
in
den LöB
vorerst den weniger kousistenten
abwusch. Deshalb laudlöB,
i.
ist.
bevorzugende
findet
einige
sich in der
Inseln
blieben
ein,
als sie bei
ihren Über-
FestlandlöB an ihren Ufern
Umgebung von Szeged kaum davon
zurück
;
der
darunter
ein Fest-
lagernde
HEINRICH HORDSITZKY
338
SumpflöB der
als
tritt
jedoch
allenthalben
Der SumpflöB
FestlandlöB.
zutage. zielit
Hier unter
der SumpflöB altér den LöB des Plateaus von
ist alsó
zur Ich rechne zwar beidé zum Jungdiluvium, d. LöBperiode, wáhreud ich jedoch den SumpflöB andie Basis des Jungdiluviums stelle, betrachte ich den FestlandlöB als etwas jtínger. Telecska.
i.
Wü' wollen nun untersucheu, was 4-8
14 Familien
zu
die
gehörigeu
Diluvium
entweder für das
lediglich
fiir
die beifolgende Tabelle besagt.
Arten und Varietáten gibt
im allgemeiuen
es
mehrere
Unter solche,
charakteristisch, oder aber
das gi-oBe ungarische Alföld wichtig sind. Ansgestorbene Formen,
uns heute nicht mehr lében, süid die folgenden tenuilab)'is Braun, Triclivi terena Clessin, Litceiia oblongu var. clongata Clessin, Liinmojihysu palustri'< Mull. var. septentrionaiis Dkap. Clessin. Limmophysa turriaila Held. var. diluviana Andeus., Tropidina die bei
:
Vallonia
macrostonia Steenb.
Von
Arten, die aus
ten zutage
dem Alluvium
bislier
noch uubekannt
sind, gelang-
:
Chondriihí tridens Mull. form. elongalu,
Fossaria truncalula Mull. var.
MoG. T. Wichtig fdr das groBe ungarische Alföld
veiitricox/i
ist
ferner:
Petasia
hidens
Chemn., welche Art sich heute gegeu die Waldungen zurückgezogen hat, weshalb
im
sie
Alföld fossil
ist.
genügend, um den Untergrund von Szeged als diluvial Es ist noch zu erwáhnen, daB Tr. ten-ena, L. septentrionaiis und T. macrosioma in gi-oBer Menge vorkommen, ferner daB V. tenuilabris und L. diluviana eher für das altere Diluvium charakteristisch sind, obzwar sie auch an der Basis des jüngeren Dihiviums noch recht háufig vorkommen. Arten, die aus dem Diluvium Uugarns bisher noch nicht bekannt wareu imd zuerst aus dem LöB von Szeged zutage gelangten, sind die folgenden Ich glaube, dies
betrachten.
ist
'
:
Zonitoidcs
nitida Mull., Nrritostoina
putris L. var. limnoidea Picaed,
angusta Hazay, Limnopltysa palustris MtíLL. var. turricula Held. var. diluviana Andkuss., Fossaria truncalula Mull. var. ventriro^a Mog. T., Aple.ra hypnoriun L., Hippeutis riparius Westeklund. Neritostoina putris L. var.
septentrionaiis Clessin,
Limnophysa
wurde L. septentrionaiis, L. diluviana und F. ventricosa meiner letzten Publikation erwahnt.^ eine solche SchlieBlich muB noch eine Ostracodeuart erwahnt werdeu erwáhnt znar schou Th. Kormos,'' doch gelangte diese aus dem Teichschlamm Hierunter
bereits in
;
'
Von den künstlichen Auffülluugen und dem oberen huniosen Ackerbodeu
will ich natürlich nicht gpreehen, diese sind selbstredend alluvial. - H. HoRusiTZKY Neuere Beitrage z. Kenntnis des Lösses nnd der diluvialen Molluskenfanna. Pöldt.Közl. Bd. XXXIX. S. 195. 1[I09. * Th. Kokmos Die geol. Vergangenheit und Gegenwart des Sárrétbeckens im Komitate Fejér (Result. d. wiss. Erf. d. Balatonsees I. Bd. I. Teil. Pal. Auh. :
:
Budapest
1909).
UBER DIE DILUVIALE FAUNA VON SZEGED. des
Sárrétbeekens
unbekannt war.
zutage,
wogegeu eiue
solclie
Form
339 aus
dem
LölJ bisher
340
HBINHICH HORUSITZKY
SUR LA COMPOSITÍON CHDÍIQÜE DES BATJX1TE8 T)ü COMITAT I»E BIHAR par Béla de Horváth.
Les échantillons de bauxité que
j'ai
Géologique de Hongrie provieunent de
notamment 7
á 16 du
sud de
échantillons u°^
les
mout Kuku
la station de
Au
nord
le
analysés au laboratoire de l'Institut
nord-ouest des monts Bihar,
la partié
Commune de Vaskóh, et les territoire de la Commune de Tizfalu
a 6 de la
1
situé siir le
no^
au
Sonkolyos.
íormé
territoire
de caloaires
mésosoiques
et
contenant des
Lachmann par le Sebeskörös, au delá duquel se trouvent les couehes tertiaires des mouts Eéü, et Bihar au sud la limité est formée de dacites et de rhyoüthes, tandis qu'i\ l'ouest on trouve des arcoses et des grés du crétacé supérieiu- enfin á Fest il est limité par toute une série de formation qui va du gneiss au calcaire coquillier. gítes de bauxité
selou
limité
est
levée de
la
'
;
;
Les gisements de bauxité de 170 km- exclusivement daus
Lachmann évalue
en plusieurs endi-oits d'un plateau
se ti'ouvent le
jura supérieur, le maim.
de bauxité
la quantitc
des
monts Bihar plus de
Gyula Szádeczky ^ dans son étude sur les minérais d'alumine des monts Bihar paru en 1905 ne donne pas d'évaluatiou en chiffres de la quantité de ces minérais, mais il donne des mesui-es si exactes des gisements que M. Chaelbs de Papp,- dans sa monographie sur les réserves de minérais de fer de la Hongi-ie a pu fairé une évaulation approximative en se basant sur les données de M. Szádeczky. 10
millions de
Selon M. de Papp
t
o
nn
e
Je mentionná encore que M.
s.
laquantité des minérais d'alumine des monts
Bihar serait de
3.400,000
t
o
sönt d'une couleur brune-rouge n"" (nos et
15
et
16) sönt gris (bauxité
en oxyde d'alumine {AlJ)^) 1
KicHAKD Lachmann
Praktische Geologie, 1908
;
:
pp.
nn 1
á
e
s. 14.,
grise).
La
Leur teneur en acide
est la suivaute
Neue
plupart des échantillons analysés
bauxites rouges), les deux derniéres silicique
(SW^)
:
ostungaiische
Bauxitkörper.
Zeitschrift
für
353— 3ö3.
2 Dr. J. V. Szádeczky: Die Aluiuiniunierze des Bihargebirges. Földtani Köz-
löny
XXXV.
pag. :247— "i67.
ím ungarischen Staatsgebiete vorhandenen V. Papp: Die Irón ore Resources of the World » Stock.The aus Sonderabdruck Eiscnerzvorrate. holm, 1910. pp. 231, 289. 3 L. T.
LóczY-K.
Földtani Iwzlny. XLI. kút. lOil-
BÉLA DE HORVÁTH
342
No
SUR LA COMPOSITION CHIMIQUE DES BAUXITES Dü COMITAT DE BIHAK.
343
Les donuóes de l'analyse montreut que dans les bauxites rouges il y a siliee et plus de fer que dans les bauxites grises fait décelé déjá
moins de par
couleur
la
teneur en
fer,
nium on peut
des
miuérais.
La
coloratiou
par la
et la couleur grise
siliee.
rouge
Pour
est
causée par la haute
fabrication de ralumi-
la
surtout utiliser les bauxites rouges.
M. SzÁDEczKY a pu distinguer dans les bauxites les miuéraux suivants 1. Diaspore Al^O^, H,0, gibbsite (hydi-argillite) ALO^.ZH^O, oxydes hydi-atés de raluminium et le coryndon, AL^O^, son oxyde 2. minérais du fer ííiftí/nétite FeO.Fe^Og, haemaíite Fe^O^, göthite Fe^O^.H^O, Umonite %Fe^O^.ZH^O, iüménite (Fe, Ti)^0^, ces miuéraux expliquent la haute teneiu' en fer, et ;
3. minéraux silieés quarlz SiO^, alumino-magnésien hydraté) et du mica blanc, comme
l'ilméuite la teneur en titane des bauxites; chlorile (silicate basique
impuretés
Vu Bihar
et
et surtout sur les
bords des gisements.
de bauxité qui se trouve dans
la quantité
les
gisements
qui est utilisable pour la fabrication de l'aluminium,
ces gisements sufficent pour n
:
m
m
des
monts
on veit que
des dizaiues d'annés aux
Hongr
e, e t q u'o n p o u r r a i t mérne expo r te r une grandé quantité d'aluminium ou d'objets en alumínium. r la Francé o ú n d u s t r e de l'a u m i n u m est la plus développóe et quioecupe le premier rang au pointdevuedelaquantitéet de laqualité des produits n'a pu mettre en oeuvre en 1910, selon Gautier, que 100,000 t o n-
b e
s
i
s
d'a
1
u
i
n
u
i
d e
1
a
i
l'i
i
1
i
nes de bauxites. Budapest,
le
mars 1911.
15
BEITRAGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES. Von Paul Eozlozbnik und
—
Mit Taf.
I
Dr.
Koloman Emszt.
uud Figuren 24—26.
—
Die Basalte des Medvesgebirges gehören infolge ihrer sáulenförmigen Absonderimgsformen, die von hervorragender Schöuheit sind, zu den geologischen Merkmirdigkeiten Ungarns. In der letzteren Zeit spielen sie auch als Pflastersteine eine wichtige technische Eolle.
Die ersten literarischen Angaben ZiPSER,* der
'
von
Somosújfalu
Chr. a. Zipser
von Ungarn.
:
iiber
dieses
Gestein
findeu wir bei
Basáit in sechsseitigen Saulén erwahnt. Die
Versucli eines topoKrapliiscb-mineralogischen Haudbuches
1817. S. 387.
23*
PAUL KOZLOZSNIK UND KOLOMAN EMSZT
344
Beddant nebst der Beschreibung der ihm bekannten andereu Basalte üngarns. Auf Grund der Untersuehungen dieses ausgezeichneten Forschers gehören die Basalte von S o m o s k ö und S a 1 g ó zu den dichten Basalten er erwabnt aber auoh eine schlackige Varietíit. Die Hauptmasse scheint nach ihm Plagioklas zu sein und dieselbe \vird von einem beigemengten sehwarzen Mineral Augit oder Eisenoxyd schwarz gefárbt aus der Hauptmasse heben sich nesterartig NuBgröBe erreiehende Individuen von Feldspat, groBe Amphibole und Olivin hervor, in dem erste eiugehendere Besclireibung veröffentliohte
'
;
—
—
;
Pulver des Gesteines lassen sich kleine Magnetit -Köinohen erkennen. SchlieB-
Beudant noch schwarze,
lich beobachtete
zende winzige Körnchen, die er
als
glasige, sehr harte
und metallglán-
Zirkon deutete.
Eiu halbes Jahrhundert darauf befafite sich Dr. J. v. Szabó ^ eingehend mit dem Basalte von Aj n ács k. AuBer den bereits von Beudant beschriebenen Ausscheidungen beobachtete er noch Rühellem und fremde Einschlüsse von Quarz. Ferner unterwarf er noch zwei im Basáit auftreteude und amorph erscheinende EinschlüBe der Prüfung, derén einen er für Basaltobsidian, die harteren dagegen für Zirkon
hált.
In seiner Abhandlung findeu wir auoh den
Basalten, die von Anton Koch ^ Auf die Veranlassung v. Szabós analysierte J. Bernath den Basáit von Pogányvár und jenen von Eagács, seine Analysen sind aber spezifischen
Gewiclitsbestimmungen von 28
dm-cligeführt wurden.
unzuverlássig
lm Paul
''
Gebietes
;
der Wiener
Auftrage °
und Göbl
''
mit
dem
k.
k.
geologische
die
geologischen
Kartierung
Eeichsanstalt unternahmen
des
in
der
Eede stehenden
Basáit befassen sich die beiden Forscher, jedoch nnr kurz
ohne neuere Beobachtuugen zu liefern. Éiu Jahr darauf beschreibt F. v. Kubinyi,'' der verdienstvoUe erste Prasident der Ungarischen Geologischen Gesellschaft dieses Basaltvorkommen, mit besonderer Berücksichtigung der sáulenförmigen Absonderung.
Beudant
Voyage minéralogique et géologique eu Hongrie pendant tome IH, S. 577. - Dr. Szabó József A Pogányvári hegy Gömörben mint bazaltkráter. MathTermészettud. Közlemények. Budaiiest, III, 186.5, S. 320 (ungarisch). 3 Das spezifische Gewicht schwankt zwisohen Ü-448— 3-490 im Mittelwert * F.
S.
:
l'année 1S18. Paris, 18áá,
:
és
;
alsó 2-724. '»
So weist
B. die Analyse des Basaltes
z.
von Pogányvár folgende Daten auf:
MgO = Sp., MoOg = 3-285 usw. (Bernáth J. A Pogányvári A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai. III, S. 102). :
s C. d.
k.
**
k. k.
M. Paul
:
Das
W. Göbl
:
XVI,
nördlích von Mátra in Nordungarn. Jahrb. S. 522.
Geologische Aufnahme der Uragebung von Salgótarján. Verh.
d.
Geol. Eeichsanstalt, 1866, S. 113 (ungarisch).
^ KüBiNYi Ferenc A térbelédi és lázi bazaltcsoportozatok Nógrádmegyében. Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai. Budapest, 1867, III, S. 11 (un:
A
Tertiiirgebiet
k. Geol. Eeichsanstalt. 1866,
bazaltsalak vizsgálata.
garisch)'
BEITRÁOE ZUR KENNTNIS DER BASALT&ESTEINE DES MBDVESGEBIRGES.
345
zu verdanhabeu wir Dr. F. Schafaezik des Basaltes von Lukarecz zu dem Kesultate, daB die Grundmasse in dem BuNSENSclien Brenuer auffallend intensive A'díi-Eeaktion zeigt, die höchst walirscbeinlich einem in der Grundmasse in geringer Menge vorhandenen Kaiiumliydrosilikate - zuzuschreiben owelche Erscheinung ich auch an Basalten anderer Fundorte (Komitat ist, Nógrád) naohweisen kounte. Die Lösung dieser Gesteiue in HCl zeigt gleichviel A' und wenig C«.» ünter dem Mikroskop erwies sich die l'alls viel Na, Grundmasse des Basaltes von Lukarecz als ein Gemenge von halbkristallinem Fcklspiit oder vielleicht direkt eine feldsiiatarlige Substanz (Káli- und Naü'onhydrosilikat). aDarin iihnolt unser Gestein eiuigen Basalten des Komitates
neue
Eiuige
Beobaohtuugen
ken. ScHAEAiiziK gelangte bei der Untersuchung
Nógrád, in welchen ich eiue eigentlich amorphe Grundmasse gleichfalls
niclit
beobachten konnte." -^ Weitere Daten íindeu wir in dem Handbuch der Geologie von v. Szabó auf Grund teils eigener Beobacbtungen, teils nach Untersucbungen von Schafakzik.
Die Feldspateinscblüsse erwiesen sich
und
aus
Oligoklas-Andesin:
und
Augit-
dem
Amphiboleinschlüssen
teils als
Basalte
auch
Knlifddspati'. teils als Oligoklas
von
«Medveslaposa»
Erbsengi'öBe
wird
erreichender
auBer llmeiiü
erwáhnt.
Die eingehende Beschreibung eines Basaltrollstüokes aus dem Csontosvon Ajnácskö hat uns Dr. Július v. Szádeczky ' gégében. Das Basaltrollstück gelangte aus der Sammlung von Dr. Alexius Pávay in die Sammlung der Universitát zu Kolozsvár. Nach v. Szádeczky können in der kastanienbraunen Glasbasis des Basaltes, auBer mikrolithischen Bildungeu und wiuzigen Magnetitkörnchen, gröBere Individuen von oft sanduhrförmig aufgebautem árok
von
Augit,
geringerer
wahrscheinlich
Menge auch
dem Labrador angehörendem
solche von
Olivin
wáhnt Szádeczky einschluBartige, manchmal unreine mit unbestimmten Kontúrén, woruuter sich
Partién
und in AuBerdem er-
Plagioklas
beobachtet werden.
und
undurchsichtige
einige als feinkörniges
angeordnetes Aggregát von Augit, Magnetit, ziemlich viel braunem und einigen Peldspatleisten erwiesen habeu. «Es ist dies eine Mineralgruppierung, wie man sie in korrodierten Amphibolen vorzufinden pflegt. Die
regellos
Pikotit
1
Dr. F. ScHAFARZiK
Umgebung
:
Über
die petrographiscbe Besohaffeuheit einiger Eruptiv-
Földtani Közlöny 1882, XII, S. 143. Die hier zitierten Stellen sind in deta deutschen (Anszug des ungarischen Artikels. Auszug nicht vorhauden und sind daher aus dem ungarischen übersetzt worden.) - Dieser Erkliiruugsversuch ist zwoifellos auf den EinfluB von Szabó zurückzuführcn, der im Basalte von Ujmoldova eine iibnlielie Substanz als Thomsonit gesteine der
betrachtete (Dr.
J.
Közlöny, V,
194).
S.
v.
der
Pojana-Kuszka.
—
Szabó Ujmoldova némely eruptív kristályos kzete. Földtani Die Beschreibung des Basaltes von Ujmoldova behalten wir :
uns für eiuo andore Gelegenhcit vor. « Dr. Szabó József Geológia (ungarisch), Budapest 1883, S. 299-302. * Dr. Július v. Szádeczky Vom Vorkommen des Korunds in Ungarn. Földtani Közlöny. XXIX, 1899, S. 306. :
:
PAUL EOZLOZSNIK UND KOLOMAN BMSZT
:^46
braunen
Streifen bildendeu
Einschlüsse,
entstammen
eiuem
scheiuen jedoch
anderer Natúr zu
Einschmelzung Das Gestein umschlieCt eiue graiiblaue, 7 mm lange und 1'5 2 mm dicke Platté von Korund (nach Pávay mit blauen Obsidian- uud Quarzeinschlüssen), welche mit einer sohwarzen Kruste überzogeu ist. SzÁDECzKY bemerkt noch, dafi sich in der geologischen Sammlimg der Universitat zu Kolozsvár noch ein anderes, ebenfalls aus der Sammlung Pávats stammendes keineu Koruud führendes Basalthandstiiok befindet, das den Feldsjjat nahezu ganzlich eutbehrt, eine nahezu vöUig kristallinische Grundmasse besitzt und welches Gestein sich in der Hauptsaohe aus gröfieren Individuen von Olivin und aus einem grundmassenförmigen Gewebe winziger Korner von welches in der mir Augit imd Magnetit zusammensetzt (S. 308). Dieses Gestein scheint auf das Vorzur Verfügung stehenden Sammlung nicht vertreten ist sein
vielleicht
;
zur
Gelegenheit
sie
dessen
Tongestein,
Bildung des Konmdes gebén
]iOiinte»
(S.
308).
—
—
kommen einer limburgitischen
—
Fazies innerhalb des Medvesgebirges hinzuweisen.
ScHAFAKZiK beliandclt unsere Gesteine in seinem
Werke
als dichte
Basalte
und AmphibolbasaUe.^ Bei der Untersuohung eiues gelegentlicli der Exkursion der Uugarischen
Geologischen
im Jahre 1905 SE-hoh von
Gesellschaft
Somosk,
in
dem
Eresztvény
gesammelten Probestückes konnte ich mich davon überzeugen, dafi das fi'agliche Gestein den Nephelínbasaniien angehört.^ Im meinem Besitze bef'and sich aber nur ein einziges Basanithandstück. Demzufolge bin ich dem Herrn kgl. Eat, Dr. Thomas v. Szontagh Vizedirektor der kgl. tingar. Geologischen Pieichsanstalt zu groBem Dank verpflichtet, daB er mir das gesamte bei der erwahnten Exkursion für die ungaiisehe Geologische Eeichsanstalt gesammelte Gesteinsmaterial behufs Untersuchung zur Verfügung stellte und aus demselben bei Firma Voigt und Hochgesang 13 Dünnschliffe Steinbruche
von
anfertigen lieB.
Desgleichen V.
Pálfy,
der
schulde
diese
kleine
Dank dem Herrn Chefgeologen Dr. Moeitz Sammlung mit zwei aus dem Steinbruche von
ich
Korlát herstammenden Handstücken vervollstándigte, die Veröffentlichung einer
photographischen
seiner
Aufnahmen
bereitwilligst
gestattete
und mich auch
bei der Herstellung der Mikrophotographien unterstützte. Endlich habén mich
noch Herr Stationsgeolog Dr. Kael
v.
Papp durch die gütige Übernahme der
Photographie des kokkolithisch verwitterten Basanits und Herr Sektionsgeolog Dr. AuREL LiFFA durch die ireundliclie Überlasssung zweier photographischen
Aufnahmen zur Publikation zu Dank
verpflichtet.
Die Handstücke unserer Sammlung habén sich
teils als
Nephelinbasanite,
Basanitoicle erwiesen.
teils als
kgl. nngar.
Budapest, 1904,
176
— 196.
1
Publikationen der
-
Paul Bozlozskik und Dr. Koloman Emszt: Vorláufiger Bericht über einen
Keichsanstalt.
Amphibolnephelinbasanit des Medvesgebirges
XXXVIII
(1908), S.
136.
S.
(Komitat Nógrád). Földtani Közlöny.
BEITRAGE ZUK KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.
347
Nephelinbasaiiit. Hierher gehören sámtliche in elem Steinbruche von
dem
samraclte Hanclstücke und eines aus
Steinbrueh von
Eresztvény
ge-
Korlát.
Hauptmasse des graueu oder grünlichgrauen Gesteiues lassen den grófién bis 20 GröBe erreichendeu OlivinknoUen, Amphibolpseudomorphosen und Aiigite, als normálé Einsprenglinge 1 2 gi'oBe ludividuen von Ülivin und Augit erkennen. In
der
—
sich auBer
—
mm
— mm
•g-."^>T<» Fi<í.
ii-
Der Steinbrueh vou Eresztvény (nach einer photogr. Aufnahmen von Dr.
Der Olivin erscheint gelblichgrünen Körneru
;
AUREL
LiFFA.)
Bruch aufweisenden OlivinknoUen siud bald eckig, bald linsenförmig
in glasgliinzenden, muscheligen
die
und setzen sich meist rein aus Olivin zvisammen, kann nebeu dem Olivin auch Augit beobachtet werden. begrenzt
in den kleineren
Die Amphiboliiseudoiiiorphofi'n stechen von der Grundmasse durch ihre homogene dunklere Fárbung und durch mattén Seidenschimmer ab. In der Regei finden
sie
sich in
5—12
form des Amphibols erkennen bei
mm
groBen Individuen, die
öfters die Sáulen-
Auf geschliffener Oberfláche ist an ihnen einer gewisseu Stelhmg grauer Metallsehimmer zu beobachten. Der Augií ist gríinlichschwarz oder schwarz und besitzt einen starken
Glasglanz.
lassen.
PAÜL ROZLOZSNIK ÜND KOLOMAN EMSZT
348
Die Grundmasse ist dicht reiche hellere Flecken von ca. 1
zahl-
dem Nephelin mm GröBe zum Diese Struktnr wird noeh auffalleuder, weun
der Glasbasis entsprechen. wir auf die geschlifl'ene Fliiehe 5 iiud
kommen
auf gescliliflfeuer Fláche aber
;
Vorschein, die
— 10
Mimiten laug kalte Salzsáure ein-wirken
wobei die nepheliu- und glashaltigen Partién gelatinieren und getrockuet wei6 ersclieinen. In dem weiBen Uutergrund sind daun aucli die kleineren
lassen,
Augiteinsprengliuge gut zu erkennen und die Struktur des Gesteines
selír
gut
zu studieren.
Geoden von 1 ihrem Inneren holil,
— 2 mm
GröBe kommen oft vor die gröBeren sind in mit Zeolithen und Karbonátén vollstándig ;
die kleineren
erfüUt.
Die eine Seiteuflache des einen Handstückes
ist
mit einer dünnen weiBen
Verwitterungsrinde bedeckt.
Das Pulver des Gesteines gelatiniert in kalter Salzsiiure und beim Eintrocknen sebeiden sich in der Lösung zahlreiche Salzwüi'felclien aus, wie dies für uephelinfübrende Gesteiue charakteristisch
U.
d.
ist.
können folgende Gemengteile
M.
beobaebtet
Apatit, Magnetit, Olivin, resorbierter Ampbibol, Augit,
werdeu
:
Biotit, Plagioklas,
Pikotit.
Ehönit.
Nephelin und Glas.
Das Gestein ist p o r p b y r i s c h struiert auBer dem schon mit freiem Auge erkennbaren Ausscheidungeu und Einsprengliugen finden wir die norma0'8 mm KorngröBe der gröBere Teil davon ist len Einsprenglinge von 0'15 ;
—
;
Augit, der kleinere Olivin.
Die Grundmasse setzt sich aus Augit, Plagioklas, Magnetit, aus untergeordnetem Biotit, ferner aus Nephelin und Glas zusammen. Die Verteilung hauptsáchlich ringsum der einzelnen Gemengteile ist eine sehr ungleichmaBige deu Einsprenglingen staueu sich in mehr oder weniger paralleler Anordnung 0'04 O'l mm lange Plagioklasleisten zusammen daneben finden sich 0'02 0'06 mm groBe Augitindividuen. Magnetit und spiirliehe Glasmesostasen. ;
—
;
Zwischen diesen glasarmeu Partién kommen gröBere zusammenháugeude AusKorngröBe oder füllungen vor, die entweder aus Nepheün von 0'3 0'8 Partién entsprechen zusammengesetzt werden. Diesen aus Nephehn und Glas
—
die auf
geschliö'ener Fláche
dem
freien
Auge
mm
auffallenden helleren
Flecken.
auch der Nephelin bergen zahh-eiche Einschlüsse, und zwar reiehert sich im Nephelin mehr der Augit an, wiihrend der Plagioklas mehr die farblose Glasbasis obzwar er auch im Nephelin Einschlüsse bildet
Sowohl das Glas,
als
—
—
bevorzugt.
Betrachten \rá nun die Ausbildung der einzelnen Gemengteile.
Der Augit Einsprenglinge
bildet ist
deu Hauptgemengteil des Gesteines. Ein Teil der groBen gefarbt und nur randUch ist eine nahezu farblose worauf ein violetter Saum folgt. Sein ausgesprochener
tief
Zone zu beobachten,
=
gelblichgrün a nahezu farblosen Augit. es gelang mir aber keinen orientierten Schuitt aufzufinden. Ein anderer Teil 39°, in einem anderen der groBen Einsprenglinge ist nahezu farblos c;-
und gut
ausgebildeter Pleochroismus
ist
;"=/? violettgrünlich,
seine Auslöschungsschiefe ist groB, gröBer als jené des
:
=
;
BKITEAGE 2UE KENNTNIS DER BASALTÖESTEIXE DES MEDVESGEBIRGBS. Falle 42'5°. Aucli letzterc
umsáumt. Der violett
An ihm
Intensitát mit
scliiefe ist
werdeu von einem violetten Eande
die Haiipteiusprenglinge bildende Augit ist hellviolett, randlich tiefer
gefárbt.
derén
Eins|)renglinge
349
cj
Tiel'e
= 41-5— 43'5°,
Dispensiousersclieiuimgen
sieh
lassen
der
der Farbuug zunimmt.
jené des Eandes c^
Seine
= 44 — 47'5''.
beobaditeu,
Auslöscliungs-
dem
In
Augit,
besouders in seinen gröBeren ludividuen, köunen hin und wieder auch Kerue des vorher behandelten tiefgefárbten
ner regelmáfíig, meist in
welchem Falle
ist
feruei der
besonders
Dispersion
Augites beobachtet werden, welche selte-
begrenzt sind. Er
verscliieden intensitiv gefiirbte
Ziemlich verbreitet der
korrodiert
in
s
den
a n d u h r
f
seukreclit
ist oft z o u r auí'gebaut, Zonen miteinander abweehseln.
ö r zii
m
ii
i
g e
der infolge
Aufbau.
eiuer der optischen Aclisen
Sclmitteu zur Geltung gelangt. An einem orientierten Schuitte wurde gemessen cy im Kern 44°, iu dem Auwachskegel der Pyramide 46°, in jenem der Prismenzone 52°; iu sanduhrförmig aufgebauten Individuen ist im Anwachskegel der Pyramide die Auslöschungsschiefe im allgemeineu 45 47"5°, in jenem der Prismenzone 47 57"5°. Die Auslöschungsschiefen ey folgen daher jeuer GesetzmáBigkeit, die von A. Sigmund ' konstatiert worden ist. Der Augit der Grundmasse ist violett, die Intensitát der Farbung entspricht ungefáhr jener des Eandes der Einsprenglinge. Der Augit bildet selten Zwillinge nacli (100). Er erscheint meist in gedrungenen Siiulen, die von den normálén Flachen begrenzt werden. Die gröBeren Einsprenglinge sind öitlich in der Eichtung der Achse («) gestreckt. Die einzelnen Individuen sind in der Eegel idiomorph und einheitlich begrenzt. An den Einsprenglingen kommen aber auch k o r r o d i e r t e und ruinenförmige Begrenzungeu vor in dem letzteren Falle ist die Kristall-
getrofl'enen
=
:
—
^
—
;
grenze nicht einheitlich, sonderu setzt sich aus zahlreichen kleineren Kristall-
konturen zusammen, wobei der Augit überall gleichmáBig orientiert
ist. EuinenBegrenzung könneu beidé auch auf ein und demselbeu Individuum beobachtet werden der tiefviolette Saum folgt getreulich sowohi den korrodierten, als auch den ruinenförmigen Grenzen. Der den korrodierten Grenzen fülgende Saum führt reichlichere Einschlüsse von Magnetit und Glas,
förmigc und korrodierte
;
als das
Innere und umschlieBt örtlich auch kleiuere Plagioklasleisten
wieder folgt auf ihu
noch
ein schmaler aus Magnetit
hin und zusammenrasch erfolgtes Wachs-
und
;
Biotit
Saum. Diese Erscheinuugen lassen sich auf ein in einem Zeitpuukte, als auch schon die Kristallisatiou der Grundmasse begonneu hatte. Hier und da ragén in die Augitindividuen korrosionale Einbuchtuugeu hiuein. derén Begrenzimgen manchmal ruinen-
gesetzter
tum
zurüekí'ühreu,
förmig ausgebildet sind. Die Aust'üllung der Einbuchtungen sind hier und da
vorherrschend gröBere Korner des Ehónit, oder aber ein Plagioklas
aus Ehöuit,
und aus Zersetzungsprodukten besteheudes Gemenge
der
;
Augit,
Augit
bildet örtlich ein einheitlich orientiertes Geriist.
1
A.
SiGMUND
;
Die
teilungen, 25, 1890, p. 370.
Basalte
der Steiermark.
Tscliermaks Miu.
u.
Petr. Mit-
PAUL KOZLOZSNIK UND KOLOMAN EMSZT
350
eiu
bildet
in s c h w a m m förmiger Ausbildung nur der Saum homogén, das Innere orieutiertes Augitgerüst, das von Magnetit, Plagioklas
kann der Angit noch
SchlieBlich
beobachtet
werclen
in
;
eiulieitlich
diesem Falle
ist
und winzigen Biotittafelcheu durchlöchert wird. Diese Büdungen sind teilweise noch anf die rasche Ausbildung zurückzuführen, teils aber entsprechen sie resorbierten Amphibolen. Die Augiteinsprenglinge bilden, zusammeuhaufend, sogenauntt Augitaugeu, im Inneren findet sich oft Olivin. Áhnliche Augen bilden auch die Grundmassenaugite. In dem Augit lassen sich Eiusprenglinge von Glas. Magiietil, hier und der Biotit durchdriugt auch örtlich da aucli solche von Biotit beobachten den Eand des Augits und ersetzt auch mauchmal einen Teil der Anwachspyramide nach der Prismenflache. In den groBen Augitindividuen konnten in in einem einigen Falién auch opake Titaneisenstabchen erkannt werden
bereits vollstandig
sieh
;
;
Individuum fanden sich mehrere rundliche Ülivinköruchen. Der Olivin findet sich spárlich in gröBeren Kömern, seine normálé KorngröBe betrágt 0-3 0-8 mm, sie sinkt aber auch zur Korngi-ö6e der Gruudmasse hinab. Der Olivin besitzt selten vollkommen automorphe Kontúrén, meist ist er korrodiert oder abgerundet in korrosionaleu Einbuchtim-
—
;
gen finden sich örtUch gröBere jR/iöniíindividuen. Seine kaum i'ehlenden Einschlüsse sind winzige hellbraune Pilwtitoktardcr. Eandlich und langs der Spaltrisse ist er in dui'cli Eiseuverbinduugen
gefárbten
bráunlichgrünen
Ser-
Primárer AmpJnbol konnte in keinem der uutersuchten beobachtet werden, er hat überall vollstáudige magmatische Piesorption
pentin umgewandelt. Scliliííe
Die Kontúrén der kleiueren Eesorptionsgebilde entsprechen der Amphibolform, jené der gröBeren Individuen verlaufeu meist unregelmáBig. An erlitten.
Zusammensetzimg nehmen
Teil reichlicher Rhönit und Augit, Plagioklas Menge, etwas Neplielin und Zersetzungsprodukte meist werden sie von einem einheitlichen schmalen Augitrand umsíiumt, in welchem auch .U«r/neí!feinschlüsse vorkommen. Bei vorherrschendem Ehönit sind die
seiner
:
in wecliselnder
;
einzelnen Augitindividuen unregelmáBig angeordnet,
Ehönitführung
ders bei geringerer tiertes Gerüst.
Ehönit bilden
Die 0'04
manchmal aber
bildet der Augit
ein
—
beson-
einheitlich orien-
— 0'15 mm
langen leistenförmigen Durchschnitte des 60° angeordnetes Gitter (s. Mikrophotographie 2).
unter
ein
—
Aggregátén können selten gröfiere Individuen von oder Augit, oder aber auch gröBere abgerundete Korner von Ehönit (0-45
In den gröBeren
Olivin
—
beobachtet werden
(s.
Mikrophotogi-aphie
augenfiillig nicht alléin
ihrer Bildung
sich innerhalb des
durch
auch die
hat
die
3).
mm)
Die Eesorptionsneuprodukte sind
Dissotiation des
Grundmasse
1
Amphibol entstanden.
stoíílich mitgewirkt.
bei
Örtlich findet
Augitsaumes eine der Hauptsaclie nach aus Plagioklas und wáhrend das
Augit bestehender und wenig Ehönit und Biotit führende Zone,
Innere
eine
normálé Zusammensetzung
breiteren Saulén auf, das Periklingesetz sind hier
ieue
violetteu
Der Plagioklas öfterer vor,
tritt
hier in
die AlbitlameUen
die Zusammensetzung des Plagioklas entspricht Eudprodukt der magmatischen Eesorption können Augitindividuen betrachtet werden, die nur in ilirem lunern
und da gebogen
dem Labrador.
besitzt.
kommt
Als
ein
;
BEITHAGB ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIEGES.
351
ist vollkommen eiulieitlich uormaleu Glasinterpositionen keine andere Einschlüsse. Ehnit bezeichuete Gemengteil selbst erscheint meist in
Ehönitaggregate fiihren, die Hauptmasse des Aiigits
und
birgt auBer den
Der ler
als
leistenförmigen,
Er
seine
mehr oder weniger regelmaBig begrenzten Durchsclmitteu. keinen
zumeist
besitzt
Metallglanz
Individuen
gröBeren
sind
mehr oder weniger gut durchsichtig und
Farbe
lm
chroitisch.
können
letztereu Falle
gelaugen
den, in der Eegel aber
sie
werden.
beobachtet
Individuen nur in
beobachtet wer-
infolge der starken Absorption
konnte
Falle
Die
Spaltunj
Form von Sprüngen
der
sind ziemlioh oft gut pleo-
aucli Interferenzfarben
bung nicht zur Geltung. In einem Auslösclnmg
Seine schmáleren
werdeu mit kastanieu- oder rostbrauner
Individuen
leistenförmig begrenzten
und wird tiefbraun durchscheiuend
mancbmal grünlichbraun.
auch
eine
gelangt
zur Geltung
bei ;
bei
und Fár-
stark
sehiefe
den gröBeren den kleineren
Individuen üeB sich in einigen Fállen auch die prismatisehe Spaltbarkeit der
Amphibole erkenneu
(a
= hellerbraun,
3
=
dunkelbraun,
mit
nahezu voU-
kommener Absorption des Lichtes). Die Grenzen des Ehönit sind gegenüber dem Augit und Plagioklas xenomorph, östlich kommen in ihm auch Einvon Augit,
schlüsse
graphie
3).
An
sogar
ja
einer
solche von Plagioklas vor
verwachst
Stelle
umsaumt denselben von zwei
der
(s. die MikrophotoEhönit parallel mit Augit, bez.
Seiten.
Schnitte war wegeu der Kleiuheit des Grund der beschriebenen Eigeuschafteu kaun es
Die Orientierung der einzelnen Minerals
unmöglich
•
auf
mit Eecht mit dem Rhönit ideutifiziert werden. Unser Mineral stimmt vollstandig mit den Eesorptionsprodukten der im Basáit von Ehön vorhandenen Amphibole überein, die von Soellner* als Ehönit bestimmt worden sind und die ich in einer KRANZschen Gesteinssammlung untersuchen vieUeicht
konnte.
Die Bildung des Ehönit Anfang.
ihren
nahm
überdauerte jedoch
zur
auch
Zeit
uoch
der die
magmatischen Eesorption Bildung des Augit und
Plagioklas.
Der Biotit kommt nur in der Grundmasse vor und zwar als Umraudimg des Magnetit. Seiu inteusiver Pleochroismus schwankt zwischen tiefljraixn und nahezu farblos gelblichbraun. Stellenweise ist er zu ein durch Eisenhydroxyd gefarbtes Zersetzungsprodukt (Chlorit?) umgewandelt. Der Plagioklas Schliffen gleichfalls nur in der Grundmasse auf. An seinen tritt in allén leistenförmigen Querschnitten können sclimale Albitlamellen, oft auch Zwillinge nach dem Karlsbader, vereinzelt auch solche nach dem Periklingesetz beobachtet werden. Er löscht vorherrschend einheitlich aus und nur seiten ist randhch eine zoniire stetig fallende Auslöschung zu finden. Gegen den Nephelin und das Glas zu weist er idiomorphe Grenzen auf. Nach seinen symmeti'ischen Auslöschungsschiefen 19 28° zu urteilen gehört er dem Liihrador an. Der
—
'
das
J.
SoELLNER
:
Vorkommen und
ber
Bhönit, ein noues anigmatitahnliches Mineral und über
die Verbreitung
Jahrb. für Mineralogíe.
XXIV,
dessellien in ba.saltisclien
1907. Beilage-Band. S.
475—547.
Gestcinen.
Neues
PAUL ROZLOZSNIK UND KOLOMAN EMSZT
352
mm
groBen Individuen, die Nephelin erscheiut in der Eegel iu 0-3— U-S der übrigen Gemeugteile umschlieBen. Als Einschlüsse
zahlreiche Individuen
finden sich hauptsachlich Augit. Magnetil und zahlreiche lange Apatitnaáeln Plagioklas
gegen
sind
talle
seltener zu beobachten. Seine
ist
das
Glas
zu idiomorph begrenzt
kommen auch ringsum idiomorph
;
gedruugenen saulenförmigen Krisin gröBereu Glaspartien
;
Individuen
begrenzte
vor,
die zweimal so
den Untergi-und und in diesem Falle stehen seine körnigen Individuen in unmittelbarem Kontakt. Die Spaltrisse nach (lOTO) kommen bes.ser zum Vorschein, nach der Basis köunen nur absonderungsartige Eisse beobachtet werdeu. Auf nahezu senkrecht zur Hauptláng, als breit sind. Oft bildet Nephelin aUein
achse getroffenen Schnitten konnte mit Hilfe des Achsenki-euzes
den
die
der Spaltrisse
parallel verschiebenden
Wenn
wir
m) mit kalter Salzsaure behandeln, gelatiniert die vollstiindig, wahrend der Nephelin nur randlich und lángs
Schliíf kurze Zeit
farblose Glasbasis
sicli
Doppelbrechuug konstatiert werden.
negatíve (5
wird;
angegriíi'eu
naeh Tinktiou
kanu
iu
diesem
Falle
das
Glas vom Nephelin gut unterschieden werdeu. Nach lángerer Einwii-kung- von Salzsaure gelatiniert auch der Nephelin vollstandig, wahrend der Plagioklas von der kalteu Salzsaure nicht starker angegriffen wird. Iu der ausgetrockueten Gallerte
naturgemáB
sebeiden
teilweise
sich
dem
zahlreiche
winzige Kochsalzwürfelchen aus, die
Glase entstammeu.
Zeolithkügelchen
im Nephelin
oft
kleine
Glasbasis
ist
in
etwas
bildet mit
demselben den Untergrund.
geringerer Menge,
In
Als Zersetzungsijrodukt
beobachtet der
als
ihren
werden.
Die
können farblose
Nephelin vorlianden und
gröBeren
zusammeuhaugeu-
deren Partién íiuden sich hauptsachlich viele Einschlüsse von Plagioklas und Apatit. Wie bereits erwáhnt wurde, gelatiniert sie leicht und ist daher ein
Der Magnetit ist ein verbreiteter akzesund auf das reguláre Kristallsystem hinweisenden Durehschnitten kann er von dem in geringer Menge selbstáudig auftretenden Rliönit unterschieden werden. Aus dem Pulver des Gesteines kann er mittels eines Magneten reichlich gewonnen werden. Der Apatit war in der Form langer Nadeln im Glase und Neplielin in groBer Menge zu
natronreiches
nephelinitoides Glas.
sorischer Gemengteil.
Durch
seine opaken
konstatieren. In deu Mesostasen zwischen
dem
durch Eisenhydroxyd heUbraun gefarbtes
Zersetzungsprodukt, das zersetztem
Glase entsprechen
düi-fte.
In einem Probestücke
des
zwei
mm,
;
von
Eresztvéuy
Form nach das Doppelte erreicht zu habén. Den Ausscheidung nimmt ein weiBer Saum eiu, worin Augitkörner zu
der gröBere der
kommen
der kleinerer Durchmesser betrágt 20
Steinbruches
eiförmige saure Aussoheidungen vor
Kand
Plagioklas fiudet sich oft ein
scheint
der
sind; die Hauptmasse ist hell graugrün und lasseu sich in ihr nur einige intensiv glánzende Zeolithindividueu erkenneu. U. d. M. Den Eand der Ausscheidung bildet durch Zersetzung getrübtes Glas, in welchem als primáre Gemeugteile /li((/iíeiusprenghuge, Augitmikvo-
beobachten
Magnetit, Titaneisen, etwas Biolit und wahrscheiulich Rlinitmikiolithe, Zersetzungsprodukte aber Geoden und zusammenhángendere Gruppén von
lithe,
als
8Ö3
BEITRAGE ZUK KENNTNIS DER BASALTGKSTEINE DES MEDVESGEBIEGBS.
Zeolithen Platz nehmen. Die Hauptmasse wird charakterisiert durch nahezu vollstándige Fehleu vou Erz und Einsprenglingen, es kommen einige Einspreiiglinge von serpentinisiertem Olivin und von Augit vor. Struktur ist schwammartig, wobei das Gerüst von dicht angesammelten durclischnittlich
schnitüioh Ü-4
mm
0-02— 0-06
— O'S mm
langen
^ífí/iímikrolitheu
Peldspatindividueu
langen
und
von
gebildet wird.
das
nur Die
und
durch-
lm Inuern
der Ausscheidung sind die Augitmikrolithe getrübt. Die Mascheu des Gerüstes werden von Zeolithen und von getrübtem Glase erfüllt. Ob sich der Zeolith
nur auf Kosten des Glases oder aber auch aus Nepheliu gebildet hat bleibt Zum Stúdium des Feldspates empfiehlt es sich, das Glas und die Zeolithe mittels Salzsáure zu entfernen. Er erscheiut danu in láng leistenförmigen Durchschuitteu, seiu herrseliendes Zwillingsgesetz ist das Karlsbader fraglich.
Gesetz, die innerhalb der einzelneu Zwillingshalften hin
und wieder beobacht-
schmalen Zwillingslamellen verweisen auch auf das Albitgesetz. Der optische Charakter der Hauptzone ist uegativ, jener des Minerals gleichfalls negativ, sein Achsenwinkel sehr klein. An einem nahezu _La orientierten Schliffe wurde gemessen die Auslöschungsschiefe 82° (8°). Diese Daten lasseu bareu
schlieBen. Au einem anderen, aus dem Steinbruche von herstammendeu Probestücke, ist die kokkolithische Verwitterung, diese die technische Verwertuug der Basanite so ungiinstig beeinflieBende Erscheinung sehr schön zu beobachten. Das Gestein zeigt zahlreiche weiBe Flecken, wodurch es ein weiBgetupftes AuBere gewinnt (s. die Pliotographie auf Tafel I.). Der Bruch des Gesteines ist nicht gleichmáBig, soudern
auf
Anorlhoklas
Eresztvény
höckerig, seine Verbandsfestigkeit eine auBerst geringe, so daB es auch zwischen
den Fingern in
Auf
geschlifi'ener
kleine,
1
— 4 mm
Flache
sieht
groBe
man,
Stückchen zerbröckelt
werden kann.
daB die weiBen Flecken durch Sprünge
miteinander in Verbindung stehen.
Die Ansichten über die kokkolithische Verwitterung sind bei Zirkel * sehr eingehend bespirochen. In unserem Falle kann die Erscheinung ohne besondere Schwierigkeit eiuesteils auf die ungleiclimáBige Verteiluug der Gemengteile, anderseits aber auf die geringere Widerstandsfahigkeit der glasund nephelinreicheren Partion zurüekgeführt werden; weun wir namlich das frische
Gestein mit
dem
weil3eu
Tupfen
helleren
den
verwitterten
so
vergleiclien,
finden
Flecken des angeschliffenen
wir,
daB
die
frischcn Gesteines,
den glas- und nephelinreicheren Partién eutsprechen. Das Stúdium des náhcren Verlaufes der Verwitterung erheischt jedoch eingehende Untersuchungen an Ort und Stelle, wie sie mir nicht zm Verfügung stehen. Der Basanit selbst ist ein áuBerst festés Gestein, das sich auch technisch alsó
ausgezeichnet hew iihrt hat infolge seiner dickplattigen Absonderuug ist es zur HersteUung von Pflastersteinen sehr gut geeignet. Auf seine Druckfestigkeit werfen folgende Daten ein Licht. Die Proben wurden in dem teehnischmechanischen Laboratórium des kgl. ungar. Joseph-Polyteclmikums in Budapest ausgeführt ;
:
1
-
Dr. F. Zirkel
A
:
Lehrbuch der Petrographie.
magyarországi
II.
bazaltköbányák ismertetése.
Auflage, 1894, Bd. I.
sorozat.
A
II, p.
896.
korláti bazalt-
PAUL ROZLOZSNIK UND KOLOMAN BMSZT
354
Fun d
1-
1
BEITKAQE ZUE KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MED\ ESGEBIRGES.
In der Analyse
zum Ausdruck
;
gelangt
die
355
Xatur des Gesteines selír gut Gehalt au Alkálién (insbesonders
basanitische
namentlich weist der hohe
an Nátrium) und an Aluminium bei dem niedrigen Kieselsauregehalte geradezu auf die Anwesenheit von Nephelin hin.
Folgende Tabellen zeigen uus eingehend das Verháltnis der ÜSANNsohen Konstanteu und der Metallatome des Basanites aus dem Medvesgebirge zu jenen Durchsehnittswerten, die von Becke • für die Basaltgesteine der teiíliritischen Eeihe des Bömischen Mittelgebirges und für die Basalte der andesitischen Reihe
festgestellt
worden sind
:
lu (len farbigeD Gemengteilen .S/
.1/
Eest
le
Andesitiscbe Keilic
^ledvesgebirge
^2-4.
4-6 2-2
•9'J
49-9 19-2 ,30-9 42-07
Tephritische Reilie a-3 2-0 15-7[0-r)4 41
Amlesitische Eeihe
-1
-V<7
Ca
4-9
1-7
•7340-2
3-6
4-1
2-03
lG-2 42-7
3-4
4-0
2-6
17
PAUL P.OZLOZSNIK UND KOLOMAX EJISZT
356
Der Einsin-englinge bildende A u g t ist vaucüich oft von Biotit poikiliDer ist randlich zu gelbbraunen, durch Eisen1 i v i n i
tisch durcliwachsen.
oxyd gefárbteu Serpentin
zersetzt.
Basauitoide. Diesem Typus angehörig, erwiesen
(iNagysalgó,
aus
deu Etiquetten Burgmauers und
sich die Gesteine mit
den grobeu Basaltsáulea
der
unter
sáulenförmige Absonderung des Basanitoides an der Nordlehne des Várhegy von Somosk. (Aiifnalime von Dr. ÍIoeitz v. Pálfy.)
Fig. 25. Die
oSomosk,
Nordlehne des Yárhegyo. Einsprenglinge sind Olivin, Augit, Hornblende und öfters als stark glasglanzender Plagio-
seltener als resorbierte klas.
Die dunkelgraue
Testiir.
sere
Hohbaume U.
Griindmasse
ist
dicht.
Sie besitzen
In den einem Gesteine des zweiten Fundortes
d.
vor,
eine
diokplattige
kommen mehrere
grös-
die mit Zeolitlien inkrustiert sind.
M. Die Struktur der Gesteine
ist
hypokristallin-porphyrisch.
In
BEITEAGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGBBIEGES.
der Grundmasse
Nephelin
ist
nicht zu beobachten, die Glasbasis
bei
Behandlung mit Salzsaure
ab.
Das
357
erwies
sicli
als nephelinitoides Glas.
Die zwei Gesteüie weichen in ihrer Struktur wesentlich von einander erste Gestein (Nagysalgó) besitzt eiue ausgezeichnet
masse. Die farblose
und dann
zugegen auBer
Glas basis führt
0'02
Glas, aus
ist
da
1 ii i
1
e
Grund-
Apatitnadeln. Die Grundmasse setzt sich,
sie viel
— O'l mm
f
meist imtergeordnet, nur örtlich reichlicher
langen
P1agio
Augit, Magnetit, etwas B
k
1
a
s
leisten
(Labrador), aus
und aus die Korngröfie 1 i v n köruern zusammen. Der der Grundmasse besitzenden zersetzten Augit der Grundmasse hauft sich oft zu Augen zusammen. Der Haupteinviolettbraunem
i
o
t i t
i
sprengling bildet.
Olivin, der manchmal
stark korrodierter
ist
Durcli Ausscheidung von Eisenosyd
Zwillingc nach (110)
er randlich lebhaft rötlichbraun
Korner sind in der Eegel vollkommeu zersetzt (Hyalo-
gefárbt, die kleineren
A u g i t-Einsprenglinge
Die
siderit).
ist
sind violettbraun und meist schwammVon den Plagiokla s-Einsprenglingen gelangten nur zwei den Schliff. AuBerdem finden sich noch zwei Plagioklasindivi-
förmig aufgebaiit. Individuen in
duen, die keine ferner
solche
Zwillingslamellen aufweisen
von Augit,
inhomogénen Aufbau, das rakter
An
;
sie
bergen
viel Glaseinschlüsse,
und rhönitartigen Mikrolithen
sie
;
besitzen
eine Individuum Zonenstriiktur. Ihr optischer Cha-
Bestimmungen
weitere
ist positiv,
Biotit
lassen die beiden Schnitte nicht zu.
einer Seite schlieBen sich beidé Individuen an je ein gröBeres
homogenes
idiomorph hineinragen und die Augitmikrolithe einschlieBen. Bei gekreuzten Nikols weisen sie optische
Mineral selbst
in
an,
welches die Augitmikrolithe
Anomálián auf, die der Gitterlamellierung des Leuzit vollkommen entsprechen. Eine sichere Bestimmung all dieser Bildungen wird sich nur aus einer auf reichlicheres Matéria! sich stützenden Untersuchung ergeben. Endlich können spárlich aus Magnetit und Augit zusammengesetzte Pseudomorphosen nach A m p h i b o 1 beobachtet werden. In linge
;
dem
die
zweiten Gesteine
Grundmasse
besitzt
(Somoskö) finden wir nur wenige Einspreng-
Intersertal struktur.
Olivin,
finden sich serpentinisierter
Als Einsprenglinge
skelettförmig aufgebauter
Augit und
Magnetit-Augitpseudomorphosen nach A m p h i b o 1. In einer Pseudomorphose wird der Magnetit dui-ch Ehönit ersetzt. In den Schliíf gelangte auch ein groBes Plagiokla s-Individuum er bildet Zwillinge nach dem Albit- und ;
Periklingesetz, ist
optisch
positiv,
die
Auslösehungsschiefe
des
nahezu
_]_
y
Wert auf einen ziemlich sauren Plagioklas hinweisen würde. Gegen den Eand zu ist eine einschluBreiche Zone zu beobachten, die von braunen. gut pleochroitischen Nádelchen und von Glas wie zerfi-essen Schnittes 6'5°, welclier
erscheiut.
Die Grundmasse gioklas (Labrador)
ist
besitzt
eine
Korngröfie
von 0'06
— O'l
mm. Der
im groBen ganzen unter 60° angeordnet, der
Pla-
Augit
erscheint in gedrungenen Individuen, in seinem Inneren birgt er oft zahlreiche
Magnetitkörnchen und hiiuft sich oft zu Augen zusammen. Der Grundmasse sind auch die kleineren serpentinisierten Korner des Olivin zuzuweisen. In der ziemUch reichlich vorhandenen Glasbasis finden sich viel opake Trichite. Földtani Közlöny.
XU.
küt. i91l.
24
PADL EOZLOZSNIK ÜND KOLOMAN EMSZT
^358
Binzelne Geoden werden von Karbonátén
vom
erfiillt.
Ausbildung des Basanitoids weisl jenes Handstück auf, das Herrn Chefgeologen Dr. Moeitz v. Pálfy im Steinbruche von Korlát Eine
dritte
gesammelt wurde. In
dem
schlackigen Gesteine sind zahlreiche,
und im groBen ganzen von
parallel angeordnete Blasen
1
— 15 mm
zii
groBe, langliche
beobachten.
Unter dem Mikroskop erkennen wir ziemlich reichliclie Einsprenglinge ist stark korrodiert und Tvü-d in der 1 i v i n und Augit. Der
Olivin
::^rMM^Í% Der Várhegy vou Somoskö. Die Mauern der Burgruine besteheu aus aufeinander gesclilicliteten Basanitoidsáulen. (Aufnabme von Dr. Adkel Liffa.)
Fig. 26.
schmalen, intensiv rötliehbrauuen Saum umgeben (HyaloDer A u g i t ist hin und wieder verzwillingt und zeigt oft sanduhrförmigen Aufbau (die Auslöschungsschiefe cj" erwies sich in einem Falle in dem Anwachskegel der Pyramide als 4.6"5°, in jenem des Prisma 52'5°, in dem Eabmen 59°). Er liíiuft sich auch zu Augeu zusammen, im dessen Innern sich örtlich Olivin findet. Die G r u n d m a s s e setzt sich aus Augit, Plagioklas, Ehönit, Magnetit und aus einer Glasbasis zusammen. Die sepiabraune Glasbasis ist von dünnen Mikrolithen erfüUt, wodm-ch sie in diokeren Schlifife nahezu undurchsichtig wird. Die dünnen Mikrolithe werden im dünneren Schliff mit brauner Farbe durchscheinend. Das braune Glas zeigt gleiehfalls die Eeaktion der nephelinitoiden Glaser, wenn auch niclit so gut, veié es
Eegel von einem siderit).
sonst der Fali
ist.
BKITRAGE ZUR KENNTNIS DEK BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.
Zersetztem
Basauitoid
359
entspricht ferner das Gestein jenes Ganges,
Grube (K á r o 1 y schacht am Kontakté die Braunkohle in Koks umgewaudelt hat. In demselben fiuden sich auoh Q u a r zeinsohlüsse, die von dem gewöhnUchen Augitmikrolithkranz umsaumt werden. welcher bei
Salgótarján
Schliefilich
steines
folgen,
mögé
welches
der
in
hier
noch die Beschreibung eines interessauten GeGeschenk des Herrn Nathan Eoheim in das
ein
als
Museum
der kgl. ungar. Geologischen Eeichsanstalt gelaugt ist. Sein Fundort c s k ö, Steinbruch an der Lehne des Eagáesberges (Komitat Gömör). n á j Die Grundmasse des Gesteines ist bei normaler Zusammensetzung nahezu
A
ist
liolokristallin,
Glas-
und Nepheliupartien sind A u g i t, magmatisch
Seiue EinsprenglLnge sind
b
1
und
und
reciit sparlich
auftretender
In
dem Handstücke
10
mm
breite
1 i
v
i
nixr
untergeordnet
völlig resorbierter
-
u.
findet sich eine polygonal begrenzte,
Ausscheidung von
zugegen.
Amphi
K o r u n d.
16
mm
lange
wird gegen das
Dieselbe
Nebengestein zu von einer schv^arzen Krnste begrenzt, das Nebengestein weist gegen dieselbe zu eine weiBe Ki-uste auf. Seine Farbe ist schön himmelblau,
den 'Eand zu können auch
gegen
stellenweise
dunkelgrün gefárbte Partién
beobachtet werden. Er besitzt muscheligen Bruch und Fettglanz und
ritzt den Topas noch sehr deutlich. Durch Absprengen können nach der Basis Tafeln ge^^onnen werden, die einen etwas perlmutterartigen Glanz besitzen unter dem Mikroskop lassen die Tafeln ein einachsiges Achseubild erkennen mit optiscli negativem Cha;
Das staxke Eeüef im
hehe Lichtbrechung hin. ZwiAufbau zum Vorschein die einzelnen Zenen sind parallel der Hauptachse und gelaugen in der verschiedenen Höhe der Interferenzfarben zum Ausdiuck. Der Zonenaufbau fehlt in dem tonnenförmig begrenzten Kern, Seine Doppelbrechuug ist gering, in dem dickeren. nahezu parallel der Hauptachse getroffenen Schliífe steigt die Interferenzfarbe uur in einzelnen Zonen bis zu Blau erster Ordnung. Der Schliff ist farblos, nur eine Zene weist Pleoohroismus auf ai himmelblau, e heU grünlichblau, a)>e. Er führt Gas- und Flüssigkeitseinschlüsse und auch solche von opakem Erz. Die schwarze Kruste erwies sich gleichfalls als opakes rakter.
sehen gekreuzten Nikols
Schliffe weist auf
kommt
ein zonaler
;
:
=
=
Eisenerz.
Dr. Emszt gelangte dureh die Analyse eines kleineren Kornes
(4' 12 cg)
zu folgendem Eesultat Al^Os
= mm,
In der
Analyse
sondert
;
jFejOg
= 6-10,
Si(\-[- riOj,
= 5-42,
Zus.
101-08.
wurde das Ferroeisen von dem Ferrieisen nicht abgeMenge des der Analyse zur Verfügung stehenden
infolge der geringen
Materials konnte ein detaillierteres
Wie
und genaueres Eesultat nicht
in der Einleitung erwahnt, wurde das
erreicht werden.
Yorkommen von Korund im
Basalte von Ajnáeskö von Július ist
der von
v. Szádeczky erkanut und nach diesem Autor ihm beschriebene Korund der gröBte von den bisher aus Ungarn
24*
PAUL ROZLOZSNIK UND KCLOMAN EMSZT
3G0
bekannten Korunden. Der neue Fuud übertrifft den altén an Gröfie bedeutend. SzÁDEczKT halt es in seiner Studie für wahrseheinlich, da6 sich der Korund in áhnlicher Weise, wie die übrigen korundfiihrenden Ausvon Ajnácskö durch eine bei hoher Temperatur erfolgten Eiascheidungen in Ungarn schmelzung von aluminimnreichen Verbindnngen und durch Auskristallisierung
—
—
derselben bei der Ei'starrung sich gebildet hat
Korunde der Basalte für primáre. Entstehung eines
örüiehen
sog.
Uberschusses
(1.
S.
c.
309). F. Zikkel hált die
Urausscheidungen, von
die
bei
Al^^O^ durch die nachbarliehe
Ausscheidting von Olivinknollen entstanden sind.*
Das Nebengestein des beschriebenen Korundes ist nicht gerade olivinreieh und darin das ganze H[,ndstück ist 8 cm láng und 3"5 cm breit kön-
—
—
nen keine Olivinknollen beobachtet werden freilich ist die Möglichkeit nicht niclit eingesandten Teilen ausgeschlossen, dafi sich solche in den übrigen des Gesteines vorfinden. Jedenfalls scheint das haufige Vorkommen von Ko;
—
—
rund in analógén Gesteinen mehr auf in der Zusammensetzung des Magmás selbst begi'ündete Ursacheu hinzuweisen. H. EosENBUScH liat in der Absicht, die Gesteine der AlkaUreihe auch Kalkalkalireihe zu unterscheiden,
in der Bezeichnung von den Gesteinen der die JEeprásentanten
für
der
Andesite
— Basalte
in der alkahschen Eeihe den
ihm wieder aufgefrischten Namen T r a c h y d o 1 e r i t in Vorschlag gebracht - und gab jener Yermutung Ausdruck, daB die als Basanitoide, Amphi-
diu-ch
bolbasalte
bezeichneten Gesteine
usw.
ihre
endgultige SteUung höchstwahr-
den Trachydoleriten im engeren Sinne finden werden (Mikr. Physiographie. 2. S. 1395). Einstweilen scheint es aber noch vorteilhafter, der derzeitig noch ziemlich vagen Bezeichnung Trachydolerit die enger begrenzte Bezeichnung Basanitoid vorzuziehen, aus welchen Namen auch die sclieinlich
bei
Zugehörigkeit des Gesteines in die Alkalireihe deutlich hervorgeht.
Budapest,
am
10.
Mai 1909.
TAFELEEKLÁEUNG. Tafel
I.
Kokkolitbisch verwitterter Basanit. Die durch Verwit1. terung entstandenen hellén Tupfen gelangen in der Pliotographie sehr gut zuia Ausdruck. Die gleichmáfiig dunkelgrauen Individuen entsprechen resorbiertem Amphibol (z. B. oben im Bilde zwei und untén reebts ein Indi-sáduum). Der Augit schwarz
ist
und
und
in der Mitte
infolge
der
der
Lichtreflexion
weiCgefleckt (in der Mitte des Bildes
unteren Hálfte). Bei aufmerksamer Besiebtigung
ist
reebts
oben eine fünfeckig begrenzte Olivinausscbeidung zu beobachten er begrenzt das Nebengestein in der Form eines dunklen Saumes. (Steinbruch bei Eresztvény.) ;
* S.
1751
S.
1159.
Nach Dr.
C.
Hintze
:
Handbucb der Mineralogie. Bd.
I,
elfte
Lieferung,
zitiert.
2 Elemente
der Gesteinslehre.
1898.
Ferner
:
Mikr. Physiographie. Bd. II,
Magyarázat az
I.
láhlálioz. Oldal
EozLOzsNiK 1.
ábra.
2.
«
A Medveshegység bazaltos kzetei _, ._ Kokkolitosan mállott bazanit fényképe, természetes nagyságban. A sötétszürke kzetben a mállás Emszt
:
257
— 272
folytán keletkezett világos pettyek jól látszanak.
Bazanit
vékouycsiszolatának miki'ofotografiája. Látszik
benne a magmatikusau rezorbeált amfibol. a rhöuitegyéuek csillagszer elrendezdésével. 3.
«
Bazanit benne
vékonycsiszolatának mikrofotografiája. Látszik
magmatikusan rezorbeált
a
szabálytalan
amfiljol.
nagy rhönitekkel.
A kzet
kfejtbl
az eresztvényi
való.
Eiiilárung zu Tafel
I. Seite
RozLozsNiK
Emszt
Beitráge
:
zur
Medvesgebirges Fig.
1.
Kenutnis ....
durch
GröBe.)
Die
gelangen
.
._
verwitterter
Kokkolitisoh Tupí'eu
der Basaltgesteine des
in
Verwitterung der
„
Basanit.
entstandeneu
Pbotogi-aphie
sehr
gut
....
_
(Nat.
bélien
zum
Ausdruck. u
2.
«
3.
Magmatiscb resorbierter Ampbiluil luit sternförmiger Grnppieruug der Rbönitindividuen (JMikropbotograpbie).
Magmatiscb rcsorbierter Amphibol mit grolSen uuregelraáBig begi-enzten Rhönitindividuen (Mikrophotogi-aphie). StiCinbrucb von Eresztvény.
343
— 361
Földtani Közlöny XLI. köt.
I.
tábla.
jí^tíí
tJ^v:
2.
3.
—
Eozlozsnik-Emszt: A Medves-hegység bazaltos kzetei _.. (^57 37á. old.) Beitrage zur Kenntnis der Basaltgeeteiue des Medvesgebirges (Pag. 343—3(51.) .
BEITRAGE ZUR KENNTNIS DEU BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.
361
2. j\Iagmatisch resorliierter Ampliibol mit steinförmiger Gruppierung der Ehöitindividuen. (Steinbruch you Ereszt vény.) grófién unregel3. Magmatisch resorbierter Ampliibol mit
niál3ig begrenzten Rhönitiudividuen.
schhiB
Korn
zu
Rechts obeu
ist
im Rhönit
ein Plagioklasein-
Das nnten liegende, von eiuem helleren Hofe umgebene (Steinbruch von Eresztvény.)
beobachten.
ist Pyrit.
ÜBER DIE SANDE DER GEGENDEN DES TARIM-BECKENS. Von
Dr. Aladár Vendl.
Herr Professor und Direktor der kgl. ung. geologischen Eeichsanstalt LuDwiG V. LóczY und Herr Chefgeologe Péter Teeitz übergaben mir, durch die liebenswürdige Vermittelung des Herrn Professors. Bergrats Dr. Franz ScHAFARZiKS die zelm Sandprobeu, welche Sven Hédik gelegentlicli seiner asiatischen Forschungsreisen in den Jahren 1899, 1900 und 1901 gesammelt
Dr.
hat.
um
dieselben mineralogisch-petrograiíhischem Stand^Junkte aus
zu unter-
suchen.
Es
sei
mir gewáhrt auch an diesem Platze meinen innigsten Dank aus-
zusprechen für das ehrende Vertrauen der genannten Herren. Die uutersuchten Sande hat Sven Hédin im Gebiete f
1
u
nnd
in der
s s e s,
in der
Wüste T a k 1 a
Gobiwüste
m a k a n,
in
T a r i mLop Nors
des
Gegend des
der
-
gesammelt.
Die Sande wurden mit Hüfe
der
bekannten
petrographischen
Unter-
suchungsmethoden untersucht. Vor allém habé ich mieh bemüht die Saudköruer, nach ilirem spezifisclien Gewichte in melireren Partién zu sonderu. Zu diesem Zwecke vi'urde jede Sandprobe mit Thoulets Lösung in drei Teile getreunt, auf die Weise, dafi einerseits Quarz und die leichtesten Gemengteile, andererseits diese Sandkörner, derén spezifisches Gewicht gröBer als drei ist, abgesondert wurden. Den Magnetit habé ich uaeh H. Fischers Methode aus der Partié mit gröBtem spezifischen Gewichte abgesondert. Die so erhaltenen Teile des Sandes wurden dann nach den mikroskopisclien Untersuchuugsmethoden studiert. Die mit Thoulets Lösung separierten oinzelneu Teile des Sandes habé ich auf U h rgláser mit einer rasch verflüchtigenden Flüssigkeit, dereu Brechungsbei Untersuchung stark exponent bekannt war, am híiufigsten mit Bensi übergosseu und so untersucht. hchtbrecheuder MLneralieu mit Jodmethylen
—
Nach dem Yorflüchtigen Tisclie
des
des
Beusols,
des
.Jodmethyleus,
ist
das
am
Mikroskops eingestellte Sandkörnchen im Notwendigkeitsfalle mit
Ende etwas nafi gemacht wurde, leicht Objektgiase weiter untersucht werden. kann dann auf einem und
Hilfe eines Weichholzstabes, dessen isolierbar,
bezw.
—
362
D.E
ALADÁE VENDL
Tn vielen Fallen war es a\ich notwendig, zwecks eiuer uaheren üntersuchiing, eine eventuell vorhandeue Spaltbarkeit, bemerkbar werdeu, als auf dem oft sehr abgerundeten iiud abgeglatteten Sandkorn es möglich war.' Sehr oft war auch die iingefáhre Bestimmnng des Brechungsesijonenten uotwendig. Zu diesem Zwecke habé ich eine Serié Flüssigkeiten mit bekannter Lichtbrechung benützt, die aus der von Scheoedeb van der Kolk empfohleneu Eeihe ausgewahlt
das Körnclien zu zerdrücken, damit die Interferenzfarbeu usw. besser
wurdeu. Mit derén Hilfe habé ich den mittlereu Brechungsesiíoneut der in Frage stehenden Sandkörner durch Beobachtung der Beckeschen Linie
—
—
bestimmen können. Aufier diesen habé ich zur Bestimmung der Feldspate noch einige Kahlbaumsche Práparate beuützt, die von Weinschenk empfohlen wurden.- Auch die weiteren optischen Eigenschaften der vorhandenen Mineralien wurden nach den bekannten Methoden bestimmt. Sehr hiiufig zeigten aber die Korner keine charakteristische Spaltungsform oder andere zur Orientierung notwendige Eigenschaft. Es waren daher sehr oft chemische, bezw. mikrochemische Eeaktionen notwendig zur Ergánzung der auf optischem Wege gemachten Beobachtungen. Die angewandten mikrochemischen Eeaktionen habé ich in meiner Doktoratsdissertation ausführlicher erwáhut.* Die zur Verfügung stehende Menge der Sandproben war verhaltnismáBig sehr gering, ich konnte námlich höchstens 8 10 cm^ verarbeiten. Deswegen konnte ich die einzelnen Sandproben nach ihrem speziefischen Gewichte nur in drei Partién teilen. Ebenso ist es leicht begreiflich, dafi von den seltenereu Mineralien. die durchwegs zur schwersten Partié gehören, oft nur ein-zwei Korner separiert und untersucht werden konnten. Natürlich konnte bei einer so geringen Menge die Bestimmung der wenigstens annahernd
—
Minerale nur qualitativ sein. Die Ergebnisse der Untersuchungen der eiuzelnen
Sande
fasse
ich
in
den folgenden kurz zusammen.
Sandprobe N r. 1.; wurde am im altén Bet te des Lop-Nors.
13.
Marz
1901
gesammelt,
Der Sand besteht aus ziemlich feinkörnigen, gleichmafiig staubaa-tigen bis 3 4 mm und aus gröBeren e c k i g e n Körnern auch einige gi-ö6ere weiBe, kalkige konkretionen artige Brnchstücke waren vorgi-oBe
—
—
—
handen. Der Sand enthált verhaltnismáBig viele Mineralien, derén spezifisches
Gewicht gröCer als drei ist. Die im Sande bestimmten Mineralien sind * Q u a r z, dessen Korner rosenfarbige, meistens farblos, durchsichtig sind doch wurden auch fárbige :
;
:
1 J. W. Eetoers Über die mineralogisehe und ohomische Zusammensetzung der Dünensande Hollands ete. Neues Jahrb. f. Min. ete. 189.5. I. p. 31. 2 Weinschenk E. Die gesteinbildenden Mineralien. II. Aufl. Preiburg 1907. :
:
pag. 216.
Vendl a. Adatok a Duna homokjának ásványtani ismeretéhez. DisserBudapest 1910. * Zuerst werden die in gröBter Menge vorhandene Mineralien erwáhut.
=*
tation.
:
303
ÜBER DIE SANDE DER GEOENDEN DES TARIM-BECKENS.
—
—
Korner vorgefundeu. dem Lydiseheu Stein ithuliche als EinschluB beZ i r k o u Quarzkörneru konute auch In einigeu farblosen einheitlich (Gráallé sind optisch Quarzkörner farblosen werden. Die obachtet unter den graucu Körnern waren auch einige, dereu nit und Gneisquarz)
und schwarze
graiie
;
stammende Quarze).
optisches Verhalten aggregatartig war (aus Sehiefern
der Sand mit Salzsiture behandelt, so war ein starkes Aufbrausen
Wurde bemerkbar
:
Ka
Die
1
zi
t
korner sind
aber auch von braauliclihohe einheitliche Interfereuzbei einigen Kalzitkörnern war auch die
teils farblos. teils
gelberFarbe. Bei gekreuzteu Nikols zeigeu farbe oder auch eine ungleichmaBige
;
sie eine
Biotits
Zwilliugsstreifung bemerkbar. Die Blattcheu des
Ch
r
1
i
e r
t i s i
Am
konstatiert. Die liiuglich
b
e u,
1
p
li i
b o
1
korner
hie
;
t
i
=
dunkel
=
u o
1 i
h
t
Am
17
artige
Amphibole sind
grün,
(blaulich)
sind
_L
C—
braun:
p h C
i-
=
braun
oder nur sehr heUgriin
í'arblose
lichtgelb,
_L C gefarbte a k
c
:
— 19°.* Einige Amijhibole c:C=15 — 18°. Auch einige
f:C
Spaltuugsrichtungen
den
parallel
sind,
sie bestelieu gröBtenteils aus g r ü u e u
und ziemlich eckig uud sind stark pleoehroistisch
hoht grüugelb;
=
sind braun, seltener
und da sogar ganz grünlich, was auf u n g zurückzuführen ist. In einem Blattcheu wurde Sagenit
au('h bronzfarbig oder gelbhchbrauu,
in diesem
Sande vorhanden. Bei
und Korner bemerkbar nicht an. Endlich wurde auch ein Amphibol gefuuden für den C farblos ist, mit einem violett-rosenfárbig und beinahe a himmelblau, 6 sehr hellén gelblichen Schimmer. Die Spaltbarkeit ist deutlich, die Extinktiou 4° optischer Charakter des Amphibols negativ. Es ist beinahe gerade c C dies alsó ein g 1 a u k o p h a n artiger Amphibol. Die Plagioklase habén fást allé Zwillingsstreifung, und gehören nach ihren Brechungsexponenteu zu den sauereren Ghedcru Oligoklas Labrador. Ein PlagiokJaskörnelieu ist nach diesen
die
ist
durch den Spaltuugsrichtungen gegebeue Hauptzone
die,
Estiuktion
c
:
c
= 14— 16°.
Fluorwasserstoffdiimpfe
:
=
=
;
—
:
seiner Lichtbrechuug
Sande 1 i
B
y
t
o
w
u
viel geringer, als die der
n korner
positiv,
diese
=
= ;
griffen
i t.
sind durchwegs frisch
struktur leicht erkeuubar.
Auch
Die Anzahl der Plagioklase
ist
bisher besprochenen Mineralien. Die
und sind durch
einige
gut
in diesem
M
i
k
r o-
die cliarakteristische Gitter-
Ortlioklase
spaltbare
konnte
ich beobachteu.
Nar wenige Korner wurdcn von folgenden Mineralien gefunden
T
zwei Körnclien des stark pleoehroistischen 10
=
dunkel
griinlichbrauu.
dann
kleine,
ur
ma
1 i
n
s,
e :=
Ein-
:
theegelb,
doppelbrechende,
stark
farblose,
liell
Z i r k o n e einige Zirkone waren etwas graugelb. Die chemische Zusammensetzung des Zirkons habé ich mit der mikrochemischeu Reaktion von Michel-Lóvy-Bourgeois kontrolliert. Aboptisch positive
und
stark lichtbrechende
;
gerundete, aber doch noch erkennbare Zirkonkristaile habé ich in dieser Saud-
probe nicht aufgefuuden. AuBer diesen
kommen noch
vor
:
Apatit
in
ab-
gerundeten Körnern. zwei Korner gélbe, mit Schönuscher Probe starke Titán reaktion gebende Eutile, derén e
'
teten
=
dunkelgelb,
Die Zalilcn sind nur approximativ
maximaleu Auslöscliungen.
;
w=
A. h. sie
hellgelb
ist.
Auch
einige
bezeichnen nm- die beobach-
364
ALADÁR VENDl^
D!
Epi
kö
t
cl
r
n
fanden sich vor
e r
uud zeigen
dieselben sind plenchroistiscli
;
grüngelbe und lichtgelbe Farben. Die Auslöschuug
—
—
Spaltungsrichtung
zur
gemessen ist gerade, der optische Charakter negatív, der mittlere Breehuugsexponent gröfier als 1'70; die Doppelbreeliung ist groB. Bei eiuem der wenigen a g u e t i t e ist sogar die Oktaederform noeh bemerkbar gewesen. Auch einige D i s t h e n korner sind vorlianden. Dieselben sind farblos und die Spaltbarkeit
M
in
verschiedenen Kichtuugen
z-\vei
gut bemerkbar
ist
Langsrichtung der Korner, die andere
auf und
nur durcli feine faserartige Linien augedeutet
30
ist
— 31°;
positiv
der optische Charakter des Minerals
die Doppelbreeliung ist klein.
;
grasgrüne
Aug
i t
ist
ich
K r. 5. W u r d c a m 5. J a u u a r Teile der Tjertjen-Wüste gesammelt. Sandp
b e
r o
;
Extinktion
1
Mu
k ov
s
Kalzitkörner fung
t
i
und
c
^
:
;
= —
im südlichen
900
áhnhch
r
i t
blattchen sind in dieser Sandprobe. Die
i
Biot
:
Korner habé ich Flüssigkeitseinschlüsse k o n einschlüsse beobaehtet. Verhaltnis-
Steine. In zweien der
mit Libellen, in einigen anderen Z máfiig viel
c
auch einige dunkel 29 36°. c c
Die etwas abgerundeten Korner des Sandes sind ziemlich grófi. Unter den Quarzkörnern sind sehr viele dunkel gefárbt,
dem Lydischeu
ist
dar-
Hauptzone
uegativ, der der
habé
Zuletzt
reehtwinkelig
ist fást
gefunden, die nicht pleochroistisch waren
e
Eichtung
eine
die
;
parallel der
sind fást allé abgerundet, sehr
zeigen
viele
verháltnismaBig wenige verhalten sich aggregatartig.
Zwillingsstrei-
In diesem
Sande n e, weniger Orthoklase und Plagioklase beobaehtet. Das spezifische Gewicht der Plagioklase ist gröBtenteils kleiner als 2'651, gehören alsó den sauren Gliedern der Eeihe an. Sie sind zwilhngslamellar, und die Extinktion ist zu diesen gemessen bei den meisteu 0° oder nur einige Grade, sind alsó Oligoklase und Oligoklasandesine, was auch die ;
liabe ich viel
M
i
k
r o
1 i
Brecluingsexponenten beweisen, die kleiner
auch
aber
weuiger
einige
sind meistens grün
:
c
saure
als
Feldspate
^ dunkelgrüu oder
die des Anethols sind.
vorhandeu.
Die
dunkel blaugrüu, _L
Es sind
Amph
b o
i
1
e
^ hell grünhch-
C
—
c:C^ 16 18°. In einigen Körneru des grünen Amphibols sind jíarallel den Spaltungsriohtungen undurchsichtige Einschlüsse (Magnetit?) bemerkbar. Die JAnzahl der aktiuolith artigen, niu- sehr hellgrün gefárbten, nicht gelb;
= —
17°. 14 Amphibole ist gering. Die Extinktion derén ist f C wurde in mehreren Bliíttchen beobaehtet. Von den folgenden Mineralien waren schon viel weniger, öfters nur einzwei Korner vorhanden Z i r k o n e iu farblosen, abgerundeten Kristallen; einige farblose Apatité; hell rosenfarbige, vollstándig isotrope G r a n a t e pleochroistische Turmaline: £ dunkelbraun. Bei einem hell teegrün, w Turmaline war e rosenfárbig, w dunkel grünlichbraun. Auch einige dunkel
pleochroistischen
Ch
1
o r
i
:
:
t
:
;
=
grünlichbraune,
38
—
liclit
nicht
=
= =
pleochroistische
40°. konute ich beobachten. Einige
Au
g
i t
e
mit
Magnetit e,
der
Extinktion
wenig
Ep
i
do
c
:
t e,
c
=
mit
zitronengelben und grünUchgelben pleochroistischen Farben, mit gerader
Auslöschuug (zu den Spaltungsrichtungen gemessen) konnten beobaclitet werden. Die beabachteten ein-zwei Korner des E u t i 1 s sind sehr stark hcht-
brechend und doppelbrecheud
;
e =^
dunkel braungelb.
w=
licht
braungelb
;
ÜBEE DIE SANDE DER GEOENDEN DES TARIM-BECKENS.
mit Schöüuscher Probe
erhielt ich
Titaureaktiou.
starke
farblose, vollstándig isoh-ope Korner, dereu speziefisches
drei
war und
365
Einige
beobachtete
Gewieht gröBer,
als
konuten
die Lichtbrccliung stárker als die des Methyleujodids.
nur S p i n e 1 1 e sein. Auch gelang es mir ein selír stark dojjpelbrechendes Körnchen zu bestímmen, das farblos, graugelb pleochroistisch, optisch z\veiachsig und positiv war, und gab starke Titanreaktion. Dieses war alsó ein T i t a n i t körncben, S a n d p r o b e N r. 9. In d e r T j e r t j c u ü s t e a m 27. D e z e mb e r 1899 g e s a m m e 1 1. Dio hJandprobe bestelit aus kleiuen, ziemlich gleichgroBen Köruern, die nur weuig abgerundet sind. Die darin bestimmten Mineralien sind folgende Q u a r z, dessen Korner meistens farblos, oder q u a r z t a r t g e Bruclistüeke sind, doch kommen auch dem Lydischen Stein áhnliche, sogar auch an Hümatitschuppen-Einschlüssen reiche Korner vor. In einem Quarze wurde auch ein Z i r k o n kristall als Einsehluss beobachtet. In diesem Sande sind
W
i
Muskovite,
viele
B
nur wenig
doch
o
i
t i t e.
bronzgelb gefarbt. verwittert. Auch einige C h den. Die
b cl
Ka
1
o
1
i t
e
c:c
háufig,
o r
Einige Biotitbláttchen sind i t
bláttchen habé ich gefun-
m
Die A p h ilichtherrschen die mit c dunkel blaugrün, J_C 18° vor, doch sind auch die braunen Amphi-
e besitzen gröBtenteils eine Zwillingsstreifung.
e sind verschieden
gelblichgrün, l)
z
1
i
;
= 17° —
für
=
es
welche
= sehr
c
=
dunkelbraun
J_c
— lichtbraun —
ist
;
die
den meisten Fállen 10° 15°. Auch einige farblos gi-ünliche, nicht pleochroistische ak ti n ol i t h artige Amphibole habé 16° betrug. Die Auzahl der F e 1 dich vorgefunden, derén Auslöschung 14° s p a t 6 ist verháltnismáBig klein. Am háufigsten waren noch i k r o k 1 i n e Extinction
schief
ist
und betragt
in
—
M
Torhanden, doch konnte ich auch Plagioklase, die nach ihren Brechungsexponenten zu Ohgoklas Labrador gehöreu und ein-zwei trübe Orthoklase beobachten.
Dann kamen noch
dunkelgrüne, löschende,
c
nicht :
c
vor
:
pleochroLstische,
= 38° — 42°
abgerundete
den
zu
Apatité,
Korner
einige
Spaltungsrichtuugen schief aus-
Augitkörner enthalten viele opake
Augite. Einige
Einschlüsse, die mit c beinahe parallel angeordnet sind. Als
Gran
a
t
e
habé
Korner bestimmt. Turmalicht1 i n e sind verhiiltnismáBig viele vorhanden dunkel grüuhchbraun, s cu theebraun. Einige lichtgrüne E p i d o t e mit gerader Auslöschung zu den Spaltungsrichtungen gemcssen konnte ich bestimmen. die ein gut bemerkbares Pleochroismus zeigten, in grünlichgelben und lichtgelben Farbeu. Endlicb konnte ich auch ein-zwei Korner des E u t i 1 s und ein Körnchen vollstándig isotropcn S p i n e 1 1 beobachten. Saud probe Nr. 12. Gesammelt am 7. Dezember 1 899. i n ich einige
lichtrosenfarbige,
vollstíindig isotrope :
=
—
—
=
Tus-algutsch, am rechten Ufer des Tarims. Die Korner dieser Sandprobe sind abgerundet, die gröBereu Quarzkörner ganz rund. Die GröBe der Korner ist sehr verschieden es sind groBe Korner vorhanden. ganz feine staubartige und auch grobe, 0'5 0*6 Die in der Sandprobe bestimmten Mineralien sind folgende Q u a r z. sind sogar
:
—
mm
:
dessen
Korner
meistens
farblos
sind,
doch sind auch sehr
viele
gelblichrot
366
D!
schwarzen
und mit vieleu
luterpositionen
enthalten Chloriteinschlüsse. Die blaulichgrfin _Lc
braun, _Lc
nur
oder
mit einer
= hellgrün,
= licht
c
^
c
:
17°
— 20°
sind meistens grün bei vielen ist aber
;
c:c=17° — 18°. Auch
und
nicht
Eiuige sind grünlicli und
gefüllt.
Amphibole
grünlichbraun
hellgrüue,
sehr
ALADÁR VENDL
= dunkel
:
c
c
=: dunkel-
einige
farblose,
Amphibole sind vorhanden,
pleochroistische
15° — 16°. VerháltnismaBig viele Mikrokline, Plagioklase und einige Orthoklase konnten bestimmt Kalzite verhielteu sich meistens aggregalartig, doch fand ich
Extinktion von
weniger saure wei'den. Die
auch zwillingslamelIaTe Kalzitkörner. In diesem Sande sind nur wenige M u sin einem Bláttchen habé ich einen Z i r k o n einschluss bei t blattchen obachtet. Auch einige bráuuliohgelbe B i o t i t e und ein-zwei C h 1 o r i tk o V
;
blattchen kouute ich beobachten.
Von den folgenden iíineralien habé ich nur wenige, öfters uur ein-zwei Korner gefunden Apatit wurde noch ziemlieh háufig beobachtet auch sehr kleine, abgerundete und farblose Z i r k o n kristalle sind nicht selten. Einige M a g n e t i tdunkelbraun, e hell theekörner und Turmaline mit den Farben w gelb konnte ich bestimmen. Ein-zwei E p i d o t e mit den pleochroistisehen Farben grünlichgelb, farblos sind auch vorhanden. D i s t h e u war in einigen, Körnchen, mit zweifache Spaltbarkeit zeigenden pleochroistisehen. niclit :
;
=
^
:
e
:
C
= 30'^ — 31°
pleochroistisch
= gelbliohbraun,
Rutile
Die
erkeunen.
zu
sicher e
:
w=
Korner des S p i n e 1 s beobachtet. Zwei Körnchen eines glaukophandunkel himmelblau, Amphibols konnten auch bestimmt werden c 5° optischer Charakviolettrosenfárbig die Extinktion betrágt nur 3° Auch isoti'ope, hell rosenfarbige G r a n a t e habé ich bestimist negatív.
isotrope
1
artigBu _|_C
ter
waren ziemlieh stark habé ich einige farblose,
gelb. Aucli
=
:
=
—
;
;
men könneu. S a n d pro b
Láger
III.
Die
e
N
Gesamm
13.
r.
e
1
am
1
23.
Dezember
1
899,
Tj ertj en -W üsté.
Sandprobe
besteht
aus ziemlieh
gleichmáBig feinen. abgerundeten
Körnern. AulJer
den
farblosen.
Q
u ar
z
körnchen
sind
schwarze, mit Interpositionen gefüllte, vorhanden.
auch
Am
Sandprobe verhaltnismafiig sehr háufig. Die meisten grün c dunkel blaulichgi'ün, oder duukelgi'ün, J_c
— 18°;
b o
1
und
graue
viele i
in dieser
ist
Amphibole
sind
= lieht gelbgrün, c = ^ dunkelgrünlichbraun,
=
:
p h
:
C
Amphibole sind aber braun: c 18°. Auch einige hellgrüne. fást farblose, hellbraun und c:C^17° J_C 14° 15° kommen in diesem Sande nicht pleochroistische Amphibole mit c c vor. Auch Kalzite sind in diesem Sande háufig, doch nur wenige zeigen Zwillingsstreifung. Uuter den Feldspaten herrscht wieder der M k r o 11 n 16°
eiuige
—
=
^
—
Orthoklase
und
:
i
vor
;
viel seltener sind die
die trübe. zwillingslamellare
Plagioklase.
In einem Mikrolinkörnchen habé ich einen stark lichtbrechenden, gerade auslöschendeu Einschluss (Zirkon ?) beobachtet. u s k o v i t-
M
bláttchen
sind
ziemlieh
háufig
in
dieser
habé ich bemerkt, die hie und da gelb
Sandprobe, auch einige
waren.
B
i
o
t i t
In einem dieser Bláttchen
e
ist
ÜBER DIE SANDE DER GEGENDEN DES TARIM-BECKENS.
aueh S a g aii
e
n
manchem
Magne
vorhanden.
i t
noch
sogar
ist
nicht selten,
abgerundeten
in
teils
Oktaeders, beziehiingsweise
die Kristallform des
Ehombdodokaeders bemerkbar. Auch
des
sind auch viele in diesem Sande,
e
t i t
3U7
und graue Z
farblose
Ki'istallen,
k on
r
i
e sind
in Bruchstücken. Einige
teils
dunkel saftgrüue, nicht pleochroistische A u g i t e mit sehr schiefer Extinktiou 30° 34°, farblose, abgerundete Apatité und T u r m a 1 i n e mit c C :
=
:
£
—
= licht
m
teegrüu,
= dunkelbraun,
lieBen sich leicht bestimmen.
wurden von folgenden Mineralien gefuuden E p idote mit gut bemerkbareu Pleochroismus b zitronengelb, _J_b^sehr hellgelb, oder auch dunkel zitronengelb. Zwei Körnchen licht honiggelbe, viel starker als Jodmethylen lichtbrecheude, stark doppelbrecheude, optisch positive Titanite, derén Pleochroismus gut bemerkbar war (honiggelb und farblos). ein-zwei Korner
Nur
:
=
:
Mit der ScHÖNNSchen Probe für welches
náté
w
eine starke Titanreaktion. Ein stark
erhielt ich
Eut
gerade auslöschendes
abgerundetes,
^ hellgelb, £ = gelb
war auch vorhanden,
kristállchen
i 1
Auch
ist.
einige sehr licht
Grá-
gefárbte
Staurolithe
habé ich auch einige bestimmt. Die Spaltungslinien der Staurolithe sind sehr undeuthoh, die Extinktion ist gerade, die Doppelbrechung ist schwach, der Brechungsexponent ist nur etwas konnte ich beobachten.
gröBer als der des Jodmethyleus
die
;
Korner zeigen
^ gelblichbraun,
c
Sp
ich noch zwei
Zuletzt habé
Farben.
pleochroistische
lichtgelbe
i
_Lc
n
e
=
1 1
e
gefunden, die lichtgrau und vollstandig isotrop waren.
Sau dp
r
N r.
o b e
40.
Wu
d e g
r
e s a
mme
m
a
1 1
W
1
Ap
.
r
i 1
1
900.
XIX. L o p ü s t e, n ö r d 1 i c h von K a r a K o s c h u n. Die Sandprobe besteht aus nicht besonders abgerundeten, gleichfeinen
Láger
-
kleiuen Körneru.
AuBer dem viele
Muskovite
gelb
und etwas
Q u a r z und und B i o t 1
q u a rz
Die
verwittert.
i t
artigen
Körnern sind noch sehr
vorhanden. Letztere sind meistens bráunlich-
e
i
Ka
1
z
i t
korner zeigen teilweise Zwillingsstrci-
homogene Aggregáté. A m p h i b o 1 ist auch in dieser Menge vorhanden. Die Amphibole sind meistens grün
fung, teilweise sind sie
Sandprobe in
gi-oBer
:
C=dunkelgrün oder dunkel Ampliibole sind
Einige
c:c^l4° — 18°. schwach
Es
kommen
pleochroistische
c:C=14° — 17° marinblau,
aktinolith
_Lc =^ rosenrot,
glaukophan artigen
c
:
= 3° —4°,
Plagioklase, einige M k r o T ur m a n ist ziemlich haufig Z
i
r
k o u6
handen
;
hie
sind
:
oi
e
ist
wenigen
beobachtet mit £
ist
gering
= dunkel
c
^ ultra-
:
ich habé zwilhngslamellare r t
h ok
kaffeebraun, e
1
a
s
e
bestimmt.
= licht gelbbraun.
abgerundeten Kristallen vor-
E p i d o t e sind geringer Anzahl vor-
die Kristallform nocli erkennbar. Die
hellgrün-licht grüngelb pleochroistisch
handen. Die
:
optisch negativen
spaltbaren,
und ein-zwei
in Bruchstücken, teils in
teils
und da
n
1 i
i
1 i
gut
welchen
bei
vor,
Amphibol gefunden.
Feldspate
der
oder nur sehr
nicht,
Amphibole
stark pleochroistischen
ich einen
C
_Lc=hell gelbhchbraun,
hellgrüne,
artige
c:c=17° — 20°.
gelbgrün,
= dunkelbraun,
C
aber auch sehr
Auch habé
ist.
Die Anzahl
blaugrün,
braun:
J_c = licht
Apatité
und sind nur
sind allé farblos.
= gelbhchbraun, w = gelber Farbe.
in
Kut Aug
i 1 i
e
t e
habé ich einige
konnte ich auch
368
ALADÁR VENDL
D'
wenige bestimmeu
nur
dunkelgrün,
sind
sie
;
Extinktion
die
ist
36°
— 39°.
Magnetite uud roseufarbige, isotroiie G u a t e kommen auch vor, ebenfalls nur iu geringer Menge. Ein-zwei Köruchen des Hypersthens mit starkem dunkelgrün, _Lc hellc Pleochroismus konnte ich auch konstatieren brauu die Extinktion ist gerade. Die Hypersthene sind parallel der c-Achse lánglich. Zwei farblose abgerundete Korner, mit starker Liclitbrechung (der Breehungsexponent ist gröBer, als der des Monobromnaphtalins), sehr starker Doppelbrechung, gaben mit konzentrierter Salzsáure gekocht eine mit Fuchsin r a
=
=
;
;
gut
erwiesen
Kieselsaure,
farbbare
sich
Olivine. Andalusit-
alsó als
war ziemlich pleochroistisch Doppelbrechung ist nur mafiig groB, der mittlere farblos rosenrot, J_a a Breehungsexponent liegt zwischen 1'625 und 1'658, der optische Charakter ist ist zu den sehr feinen Spaltungsiinien gemessen negativ. die Extinktion gerade. Auch Staurolith wurde nur in einem Körnchen beobachtet und körnchen
habé
ich
gefunden.
eines
=
=
Dieses
:
;
—
—
Pleochroismus
zeigte ein starkes
c
:
ich ein vollstándig
nur
eine starke Titanreaktion gab, alsó
Sandprobe N r.
= dunkelgelb, 1
1
meu
Láger LXXIX
41.
_Lc
= hellgelb.
Endlich faud
magnetisches, schwarzes Körnchen, welches
opakes, nicht
Tjimen-tag, in Nord-Tibet.
i
sein konnte.
t
nördlicher Fufi des
;
November
12,
1900.
Die GröBe der Korner dieser Sandprobe ist sehr verschiedeu. Der Sand 0"5 bis 0'4 ein Gemenge ganz feiner. staubartiger und grober
—
ist
groBer
—
—
mm
Korner, die aber fást allé abgerundet sind.
Q
Die
uar
z
korner
nur teilweise farblos
sind
schwarzen
gefárbt, oder mit
Zirkoneinschlüsse
chen sind
sehr viele sind rötUch
;
gefüUt. In
Interpositionen
bemerkbar,
manchem Quarzkörn-
in einem anderen habé ich
mit Libelle beobachtet. Einige Quarze sind mit r t h o k 1 a s. Der zusammengewachsen, ein anderes Körnchen mit schwerste Teil des Sandes, dessen spezifisches Gewicht gröfier als drei ist, besteht hauptsáchüch aus Amphibol, derén gröBter Teil grüner Amphibol einen Flüssigkeitseinschluss
B
i
ist
:
t
i t
C
= dunkel blaugrün, _Lc = ücht gelblichgrün c = 16° — 18°. Doch konnte :
einige
ich aucli
braun, _Lc
brauue Amphibole
= licht
braungelb,
c
:
C
=
14°
C
konstatieren
— 17°.
lichtgelbe, fást farblose, nicht pleochroistische
:
c
= dunkelgrünlicli-
Aktinolithartige,
sehr
Amphibole mit einer Extinktion,
den Spaltungslinien gemessen), habé ich auch einige verhalteu sich meistens aggregatartig. Unter den Feldspaten sind die M i k r o 1 i n e haufig. Die r t h o k 1 a s e sind frisch, rein und aucli nicht selten. Viel seltener sind in diesem Sande die P 1 a g i odie kleiner als 20° ist (zu
gefunden.
k
1
a
s e,
Die
Ka
1
z
i t
e
dessen Korner ziemlich rein sind, eine ZwiUingsstreifung besitzeu uud bezogen meistens eine Extinktion von 2° 3° zeigen. Die Auzahl
—
auf diese
G1imm er
i t uoeh am háuflgsten von dessen Bláttcheu mehrere ganz grün gefárbt sind. Seltener ist der Muskovit. Zirkon liabe ich in der Form von abgerundeten Kristallen
der
ist
gering. Unter dieseu
kommt B
i
o t
vor,
beobachtet.
Die nur wenigea
A ugit Extinktion von
Die
korner sind
nicht
Apatité
sind farblos
pleochroistisch,
und immer abgerundet.
grün gefárbt und habén eine
etwa 44°. Auch einige vollstiiudig isotrope, licht rosenfarbige
ÜBER DIE SANDE DEK GEÖENDEN DES TAKIM-BECKENS.
Granate, s
=
Ti
ii
n
i
t
und
e
einige
Ep
gefiinden. Ein-zwei pleocliroistisch
S
t
mit dem Pleochroismus
ík
^ dunkelbraun,
braungelb, eiu-zwei Köruer houiggelb und brauugelb pleoehi'oistische
liclit
t
Turmaline
wenige
8IÍI)
au ro
1 i t
:
6
farblose
fást i
d o
= gelblichgrün,
h körnchen wurde
1 i
v
i
n
e
habé ich iu der Saudprobe
konnte ich auch bestimmeu
t e
J_b
ur
= sehr
eins
licht
diese sind stai-k
;
oder
gelblichgrün,
gefunden, bei diesem
ist
c
griin.
^ orange-
=
hellgelb. Endlich habé ich noch ein einaxiges, optiseh uegatives, _Lc schwach doppelbrecheudes, farblos nnd lichtblau pleochroistisches Körnchen gefunden, dessen Lichtbrechung stíirker als die des Jodmethylens war, welches
gelb,
nur
alsó
Korund
sein konute.
N r. 46. U f e r des K u r u k D a r a Sandp
r
ob e
-
j
Wu (a
r d e a m 19. M á r z 900 am m K u r u k a g) g e s a m m e
Der Sand bestehí aus sehr darin bestimmten Mineralien sind
nö
1
-
1
feinen, mehlartigen
r
d
c
i
1
h
e
n
1 1.
eckigen
Köruern. Die
:
Quarz,
dessen Korner l'ast allé eckig und meistens farblos sind; auch viele mit Interpositionen gefüllt. In einem Körnchen habé ich Z i r k o n als EinschluB beobachtet. In diesem Sande sind sehr viel B i o t i t e und etwas weniger Muskovite vorhauden. Die Amphibole dunkel sind verschieden. Es kommen vor g r ü n e r A m p h i b o 1 mit c
doch
sind
=
:
blaugrün, _Lc
= licht
gelblichgrün,
c:c=17° — 18°;
dann solche mit dem
—
18°, Pleochroismus: c=dunkel gi-üulichbraun, J_c=licht grüngelb. c c=lO° imd endlich A k t i n o 1 i t hartige, lichtgrüne bis farblose Amphibole, mit einer :
háufig.
i
1 i
etwas grünlich gefárbte D i o p s i dartige Augite, mit einer Extinctiou 37° 39° aus42° sind selten. Auch einige flaschengrüne c C
von 39°
—
—
=
:
waren vorhanden. Die Anzahl der T u r m a in dieser Saudprobe sehr klein. Dieselbe enthalten meistens
löschende ist
17°.
Unter den
lingsgestreifte
oder
—
Ka Íz it korner sind in dieser Sandprobe ziemlich Feldspaten kommen so M k r o k n e, als saure, zwilPlagioklase und einige Orthoklase vor. Einige farblose,
Estinction von 14°
Augite
Interpositionen
und
sind stark pleocliroistisch
:
e
1 i
nkörner
schwarze
= licht teebraun, = dunkelcü
auch die terminálén Ehomboederrosenfarbig, fláchen. Zwei Tunnaline zeigten ein anderes Pleochroismus e braun. Ein Turmalinkörnehen zeigte sogar
:
w = dunkelbrauu. Auch Epidote vor, die allé
=
Sande kommen einige gelblicligrüne gelbgrün und sehr hellgelb pleocliroistisch sind. Manche Epidote sind nur sehr schwach gefarbt, doch lieBen sich auch diese sicher bestimmen auf Grund der geradeu Auslöschuug, starker Lichtbrecliuug und Doppelbrechung und des Verhaltens gegen Salzsaure nach dem Glühen. Einige farblose Z i r k o n e, abgerundete Apatité, zwei etwas grau gefárbte, harzisotrope S p i n e 1 1 e und zwei harzgelbe schwach pleochroistische (e etwas lichter harzgelb) Eutile habé ich noch gefunden in dieser gelb, ítí in
diesem
=
^
Sandprobe.
Sandprobe N r.
55.
Dün en im
Ettek-t ar im,
17.
Február
1900.
Dieser Sand besteht aus ziemlich abgerundeten kleinen Körnern, und enthált
verhaltnismaBig vielc Mineralien, derén spezifisches Gewicht gröBer
AuBer den farblosen Q u a r zkörnern
sind
auch
rötliche
als drei ist.
und grau-
370
aladáe vendl
d;
sehwarze Quarzitkörner vorhandeu. Die A m p li i b o 1 e sind wieder meistens dmikel blaugrün, _|_c gelblichgrün die Auslöschung betragt grün c 19°. Doch kommen auch braune Amphibole weniger als 20', c=c=I6° braun, J_c := lichtgelb, und einige í'arblose, oder nur sehr lichtgrüne, vor C o 1 i t hartige Amphibole, mit der Auslöschung nicht pleoohroistische A k ti
^
:
=
;
—
^
:
— 15°.
von 14° C
= violett,
ziemlich
J_c=gelblichbraun,
háufig,
c
auch
ebenso
:
c=ll° —
klare
wenige
Plagioklase
zwillingslamellare
zu den Zwillingslamellen
— 12°
bei
10°
als
der
Oligoklas.
eine
r t
fást
12°.
Apatité. Unter den
abgerundete
í'arblose,
Feldspaten kommen
ei-st
Amphibol gefunden mit Kalzit ist in diesem Sande
habé ieh auch ein Körnchen
Endlioh
hok1a
Mikroline und
einige
s e,
Manche
vor.
Plagioklase
zeigen
Auslöschung, andere aber löschen
gerade
und sind nach ihren Brechungsexponeuten basischer Ein Plagioklasköruchen war etwas gelblichgrün gefárbt (Epidotisierung?). Unter den Glimmeru habé ich den Muskovit haufiger beobachtet als den B i o t i t. Die Korner des M a g n e t i t s sind abgerundet, doch konnte ich an einem noch die Oktaederform erkennen. Die Z i r k o n e sind
aus,
und enthalten meistens sehr
abgerundet
farblos,
Die
Einschlüsse.
farblose
Anzahl
Ep
der
i
d o
t
e
ist
uadelförmige
kleine
klein,
und zeigen
die
und sehr lichtgelbe pleochroistische Farben. Einige rosenfarbige vollkommen durchsichtige G r a u a t e konnte ich auch bestimmen. Die T u r m a 1 i n e dieser Saudprobe sind stark pleochroistisch tu = dunkel grünlichbraun, e = licht gelblichbraun. Auch einige dunkel blaugriine, nicht hell-gelblichgrüne
:
pleochroistische,
bares
Pleochroismus
— 3G°
32°
bei
vorhanden. Die wenigen :
e
Euti
auslöschende 1
e
^ braungelb.
migen Eutilzwilliug habé
sind in diesem Sande
= orangengelb.
co
Auch einen
knieför-
ich beobachtet. Ein-zwei, farblose, nicht pleochroisti-
sche, zu der besseren Spaltungsrichtung
D
Augite
sind gelb gefárbt imd besitzen ein bemerk-
30°
— 32°
schiefe Extinction zeigende
nkörner konnte ich auch bestimmen. Die Spaltungslinien des Disthens sind in zwei Eichtungen gut bemerkbar, der optische Charakter der Hauptzone ist positiv. Die Disthenkörner sind mehr oder weniger eckig, was vielleicht mit der Spaltbarkeit im Zusammenhange steht. Einige graue isoti-ope i s t
Sp
i
den,
n
h
e
e
1 1
die
e
sind auch vorhandeu.
ziemlich
= lichtgelb
stark
Staurolit hkörner
pleochroistisch
waren
;
c
habé ich zweie gefun-
:= dunkel
orangengelb,
an einem dieser Korner konnte ich sehr schwache Spaltungslinien beobachten und konnte mit Hilfe dieser eine gerade Extinction konstatieren. Der optische Charakter dieser Korner ist positiv. Endlich habé ich J_C
;
noch zwei Korner, sehwarze Interpositionen enthaltende Andalusite bestimmt a rosenfarbig, J_q farblos. die Doppelbrechung ist máBig, der optische Charakter des Minerals und der Hauptzone ist negativ, die Korner löschen zu den schwachen Spaltungslinien gemessen gerade aus. ü s t e, z w i s c h e n S a n d p r o b e N r. 57. 30. J a n u a r 1 901 G o b i A n a m b a r u u i - U 1 a und A t j i k - K u d u k. Diese Sandprobe besteht aus abgerundeten Körnern, die im Durch0-2 mm groB sind. Der Saud enthielt verháltnismáBig wenig schnitte O'l :
=
=
—
:
—
schwere Mineralien.
W
ÜBER DIE SANDE DER GEGENDEN DES TAEIM-BECKENS.
AuBer deu
Háma
Q
farblosen, durc-hsiclitigen
grau-schwarze und schwarze
371
u a r zküruern siud aueh rötliche,
vorhauden. Manches Körncheu euthált
Quarzite
Z i r k o n e i u s c h u B, eiu anderes einen Die Amphibole siud verseliiedeu meistens dimkel blaugrün, sind sie grüne, stark pleochroistische Amphibole: c 14° 17°; docli kommeu auch ziemlich viele gelblieh grün, c C J_C t i
tschuppen,
einen
eines
1
FlüssigkeitseiuschluB mit Libelle.
:
=
=
=
:
braune Amphibole vor c gulb, c Aktin c ^ 10° — 14°.
= sehr
schwach grünlich
12°
:
1 i t
:
bei
gefái-bte,
duukelbraun.
hartige.
—
J_c
^ licht
farblose,
fást
bráuulieli-
nur
oder
sehr
15° aiislöschende Amphibole sind auch
Ein sehr schwacher Pleochroismus ist nur bei den grünlich gefiirbten bemerkbar hellgrün, J_c fást farblos grünlich. In vielen c Amphibolkörnern sind opake Einschlüsse vorhandeu. Die K a 1 z i t e sind
ziemlich
hiiufig.
=
:
=
meistens farblos. seltener gelblieh
zeigeu tellweise eiue Zwillingsstreifung,
sie
;
teilweiso aber fleckige Interferenzfarben, verhalten sich alsó teils aggregatartig.
Magne
habé ich in stark abgerundeten Köruern gefunden. Die
t i t
P1agi
o
-
mauche zeigen eine fást gerade Extinction, 20°. Nach ihren Brechungsexponeuten bei anderen betrágt die Auslöschung 6° stehen diese Plagioklase zwischen Oligoklas und Andesin-Labrador. Manche Plagioklase sind trübe und enthalten stellenweise schwarze Interpositionen. Die Orthoklase sind frisch ihre Anzahl ist ziemlich gering. Auch einige k
1
a
s
e
sind
zwillingslamellar
;
—
;
Mikroline sind uicht
Apatité A u g i t e sind
könnte ich beobachten. Abgeruudete. farblose. kleine Einige
selten.
Nur
auch vorhauden.
flascliengrüne, uicht pleochroistische
uud da konnte
liie
ich an diesen ein sehr
scliwaclies
Pleochroismus beobachten mit deu Farben grün uud etwas hellgrün die 38°. Einige Korner, sehr hellgrüne, fást farblose diopsidExtinction 33° ;
—
:
—
mit einer Auslöschung von 43° 44°. Doch ist die Anzahl der den Ampliiboleu sehr gering. Die wenigen vor-
artige Augite
Pyroxene, im Verhaltnis zu
haudenen gerade auslöscheuden E p i d pleochroistisch
Auch
grün.
in
Turmaline farbig.
Einige
?)
6
= gelblichgrün,
dieser
und sehr wenige
wasserheUe.
gelb,
J_c
t e
siud gelbliehgriiu
= duukler,
oder
=
:
Muskovite, farblose
Saulén vorhanden. Die
o
_LB
und ziemlich stark
auch lichter gelblieh-
Saudprobe konnte ich eiuigc, stark pleochroistische w duukel grünlichbrauu. £ gelblieh roseu-
beobachten
Einige
(Magnetit
:
=
die
fást
Biotite Zirk
on e
Staurolithe
opake
allé
konnteu
Einschlüsse
enthielteu
auch nachgewiesen werden.
siud iu der
Form von abgerundeten
sind stark pleochroistisch: c=duukel-
= lichtgelb. Einige hell rosenfarbige, isotrope G r a n a c:c = 31°-32°, zwei Korner, eine
t e,
körner mit der Extinction
D
i s t
weifie
h e uFarbe
T i t a n i t e uud ein Körncheu S i 1 1 i m a u i t wurDas Sillimanitköruchen besteht aus farblosen paral-
hörerer Ordnuug zeigende
den auch uaehgewieseu. lelen Fasern.
Die Lichtbrechung
die Doppell)reehuug
ist
aueh
ist
gröBer
ziemlich
als die
groB
optische Charakter der Hauptzone
ist positiv.
undurchsichtigen Interpositionen
gefüllt.
;
die
des Monobromuaplitalins,
Extinction
ist
gerade.
der
Das Körncheu war mit sehwarzen,
372
D'
Beti-aehteu so
falit
es
wir
iu
die
alsogleich
auf,
ALADÁR VENDL
zehn
cleu
daB
Sandproben bestimmten Mineralien, der untersiichteD Sandproben d i e
jeder
in
charakteristischen Mineralien deskristallinischen Grund gebirges vorherrschen. Es kommen námlich nach dem Quarze in gröBter Menge die A m p h i b o 1 e Tor, und zwar die g r ü n e n A m p h i b o 1 e, dann die saureu
Feldspate und die
—
háufig
zwillingslamellare
—
Kalzite. In
den meisteu Sandeu sind auch G 1 i m m e r n liaufig. AuBer diesen Mineralien nehmen auch noch andere Mineralien der kristallinischen Grundgebirge,
sogar aucli tipisch kontakt-metamorphe und pneumatolytische Mineralien, wie Staurolith, Rutil, Disthen, Andalusit, Sillimanit.
Korund, Turmalin usw. einen Teil in der Zusammensetzung der ein-
zelnen Sande.
Die üntersuchung einer licli
gröBeren Menge
zu vollstandigerem Eesultate geführt, doch
der Sande hatte natür-
ieli, daB auch die, aus bestimmten Mineralien den
glaube
der zur Verfügung stehenden kleinen Menge sicheren Beweis liefern, daB diese Sande
vorwiegend aus dem
kristallinischen Grundgebirge herstammeu. Herrn Professor Dr. Fbanz Schafarzik bin ich besouders zum Danke verpflichtet,
da ich
durch seiue gütige Vermittelung zu dem Untersuchungs-
material gelangt bin und derselbe
auch im Laufe der Untersuchungen meine
Arbeit mit •\vohlwolleudem Interessé begleitet hat.
Budapest,
den
14.
Josephs-Polytechnikums.
Decz. 1910.
Mineralogiseh-geologisches
Institut
des
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviseli 1910—1912.
az
évi
idközben.
FUNKTIONÁKE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT.
Elnök (Prásident)
:
Schafakzik Fekenc
megyetemen levelez
dr.,
az ásvány-földtan ny.
tagja,
m. r.
kir.
bányatanácsos, a
tanára, a Magy.
kir. József-
Tud. Akadémia
Bosznia-Hercegovina bányászati szaktanácsának tagja.
Másodelnök (Vizeprásident) m. kir. bányatanácsos,
Els
Iglói
:
m.
a
kir.
Szontagh Tamás
dr.,
királyi tanácsos és
Földtani Intézet aligazgatója.
titkár (I. Sekretár) Papp Károly dr., m. kir. osztálygeológus. Másodtitkár (II. Sekretár) Vogl Viktob dr., m. kir. 11. oszt. geológus. Pénztáros (Kassier) Ascheb Antal, megyetemi quaestor. :
:
:
A
választmány tagjai (Ausschufimitglieder) /.
.4.
Budapesten lakó
tagok
tiszteletbeli
:
fia Budapest wohnitafte Ehrenmitglieder.) 1.
Semsei Semsey Andor tag, nagybirtokos,
2.
PüSZTASZENTGYÖBGYi
m.
kir.
a Szent István-rend középkeresztese, frendiházi
dr.,
a m. és
kir.
Földtani Intézet
tb.
Teiétleni Darányi Ignác
földmívelésügyi miniszter, a
igazgatója. dr.,
V.
b.
t.
t.,
nyg.
Magyar Gazdaszövetség elnöke
és
országgylési képvisel. 3.
Sárvári és Felsvidéki gróf Széchenyi Béla,
m. 4.
kir.
v.
b.
t.
t.,
frendiházi
tag,
koronar.
KocH Antal dr., a tudomány-egyetemen a geopaleontológia ny. r. tanára, a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kültagja.
II.
Választott tagok
(Gewahlte Mitglieder.) 1.
Franzenau Ágoston
dr.,
nemzeti múzeumi igazgatór, a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia levelez 2.
HoRDSiTZKY Henrik, m.
3.
Ilosvay Lajos
4.
tagja.
kir. osztálygeológus.
dr., m. kir. udvari tanácsos, megyetemi ny. r. tanár, országgylési képvisel és a kir. Természettudományi Társulat ftitkára. Kalecsinszkt Sándor dr., m. kir. fövegyész, a M. T. Akadémia lev. tagja.
FOldtani Küzlüny.
XU.
kOt. 2911.
25
374
Keennee
5.
és
J.
Sándor
Lóczi LóczY Lajos
6.
m.
dr.,
dr.,
igazgatója
Intézet
;
kir.
udvari tanácsos, tud. egyetemi ny.
r.
tanár
Akadémia rendes tagja. tud. egyetemi ny. r. tanár s a magyar kir. Földtani a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, és a Magyar
nemzeti múzeumi
osztályigazgató, a M. T.
Földrajzi Társaság elnöke.
10.
LöRENTHBY Imee dr., egyetemi ny. rk. tan4r, a M. T. Akad. levelez tagja. Maubitz Béla dr.. tud.-egyetemi magántanár. Pálfy Móe dr., m. kir. fögeológus. Telegdi Eoth Lajos, m. k. fbányatanácsos-fgeológus, a IIL oszt. Vas-
1 1
Tbeitz Péter, m.
12.
Zimányí Károly
7.
8.
9.
koronarend lovagja.
k
kir.
dr.,
fögeológus.
nemzeti múzeumi r, a M. Tud. Akadémia
tagja.
lev.
MAGYARHON[ FÖLDTANI TÁRSULAT SZABÓ JÓZSEF-EMLÉKÉRMÉVEL KITÜNTETETT MUNKÁINAK JEGYZÉKE.
VEEZEICHNIS DEE MIT DEE SZABÓ-MEDAILLE DEK UNGAEISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT AUSGEZEICHNETEN AEBEITEN 1900.
Adatok az Izavölgy fels szakasza geológiai viszonyainak ismeretéhez, különös tekintettel az ottani petróleum tartalmú lerakodásokra. A liá romszékmegyei Sósmez és környékének geológiai viszonyai, különös tekintettel az ottani petróleum tartalmú lerakodásokra. Mindkettt írta Bckh .János ;
megjelent a m.
kir.
Budapesten 1894 1903.
Földtani Intézet Evkönyvének XI. és XII. kötetében, 1895-ben.
és
Die Geologie des Tátragebirges. I. Einleitung und stratigraphischer TeilII. Tektonik desTátragebirges. ühlig Viktor; megjelent a Denkschriften der matliematischKlasse der kaiserlicheu Akademie der Wissenschaften in Wien LXIV. és LXVIH. köteteiben, Wienben 1897 és
irta
dr.
natnrwissenschaftlichen
1900-ban. 1906.
I.
A szovátai meleg
és
forró konyhasós tavakról, mint
természetes hakkumulátorokról. elállításáról.
XXXI. 1909.
írta Ivalecsinszky
II. Meleg sóstavak és höakkumulátorok Sándor; megjelent a Földtani Közlöuy
kötetében, Budapesten 1901-ben.
Die Kreide (Hypersenon-) Fauna des Pete rwardeiner (Pétervárader) G e b r g e s (Fruska-Gora). írta dr. Pethö Gyula megi
jelent a Pala?ontographica LII. kötetében, Stuttgart, 1906-ban.
;
375
Szerkeszti üzenetek.
A Magyarhoni
Földtani Társulat választmánya
ülésén kimondotta, hogy
nem
1910
szívesen látja azt, ha a szerz
április
hú ö-án tartott
ugyanazt a munkáját,
amely a Földtani Közlönyben megjelenik, ugyanabban a terjedelemben más hazai vagy külföldi szakfolyóiratban is kiadja. Felkérem tehát a Földtani Közlöny tisztelt munkatársait, hogy a választmánynak
ezt a határozatát figyelembe venni, s esetleges kívánságaikat
munkájuk benyúj-
tásakor velem közölni szíveskedjenek.
Ugyancsak a választmány f. évi május hó 4-í ülésén engemet arra utasított, hogy ezentúl kttlönlenyomatot csak a szerz határozott kívánságára készíttessek. A külöuleujomatok költsége 50 példányonkint és ivenkiut b korona a feliratos boríték ára pedig külön térítend meg. Egyebekben a társulat választmányának a ;
régi határozatai érvényesek.
Az
írói
ismertetésért
díj
•^0
16
oldalas
nyomtatott ivenkint eredeti dolgozatért 60
korona. Az angol, francia vagy olasz
nyelvt 40 koronával
Az 1904
nyelv
fordítást
5(1,
s
korona, a
német
hó 6-án tartott választmányi ülés határozata értelmében a két ívnél hosszabb munkának természetesen csak a két íven fölül lev résznek nyomdai költsége a szerz 120 K-t kitev tiszteletdijából fedezend. Minden zavar kikerülése céljából ajánlatos, hogy a szerz úgy az eredeti kéziratot, miut a fordítást pontos kelettel lássa el. Végül felkérem a Földtani Közlöny tisztelt munkatársait, hogy kézirataikat díjazzuk.
április
—
—
tiszta
ív papiroson, s
csak az egyik oldalra, olvashatóan írni vagy gépeltetni szíves-
kedjenek, ugy azonban, hogy azon a korrigálásokra is
is
inkább ajánlom, minthogy a kefelevonaton ezentúl
kezeti javítást el
nem
mnradjon hely ezt annyival betoldást vagy mondatszer;
fogadok.
Kelt Budapesten,
1911 április
hó 30-án.
Papp Károly dr. elfiötitkár.
Ziir
(|ell.
Kenntuisualiine.
Der AuSBchuB sprach ín der Öítzung am 6. April 1910 aus, daC er es nicht sieht, weun der Verf. eíne Arbeit die im Földtani Közlöny erschíen, in demselben Umfange aueh in einer andei-en Zeitschrift publizíert. Es werden deshalb die Hon. Mitarbeiter liöflichst ersucht, diesen BeschluB beachten zu wollen. gerne
Separatabdrücke werden fortan
nur auf ausgesprochenen Wunsch des Yer-
fassers verfertígt, u. zw. auf Kosten des Verfassers. Preis der Separatabdrücke ö
á 50 St.
und
aufdruckos
Bogén. Die Herstellungskosten eines allenfalls gewünschten Umschlage sínd besonders zn vergüten.
pi'o
am
K
Titel-
Dns Honorar betrágt bei Originál arbeiten 60 K, für Referate .50 K pro Bogén. Englische, französische oder italienische Übersetzungen werden mit 50 K, deutsche mit 40 K pro Bogén honoriert. Für Arbeiten, die mehr als zwei Bogén umfassen, werden die Druekkosten des die zwei Bogén übevschreitenden Teíles aus dem l'iO K betragendoii Honorar des Verfassers in Abzug gebraclit. Budapest, den
30.
April
1911. Dl-.
K.
V.
Papp
erster Sekretár.
f Güll Vilmos síremlékére kibocsátott gyüjtív. 25—1910. Magyarhoni Földtani
Társulat
hette csak Güll
1910 februárius hó
Vilmos a becsülést és
E
részérl jutott neki osztályrészül.
10. Köviil, tiszteletet,
de küzdéssel
amely
életen át élvez-
teli
kartársai, barátai és tiszteli
tisztelet és elismerés jeléül
társulatunk emléket
óhajt állítani boldogult titkára sírjára, hogy jeltelenül ne enyésszen
küzd
el
tudományunk
katonájának halópora.
A
kegyeletes célra ujabban a
Czettler
Jen
dr.
következ adomány érkeztek
a titkári hivatalhoz
:
földmívelósügyi miniszteri fogalmazó 10 K, Winliler János 5 K.
Beérkezett összesen 365 korona, mely összeg a Mag3'ar Tisztviselk Takarékpénztára Eészvénytársaság (Eákóczi-út 54. sz.) betétkönyvében van elhelyezve. Kelt Budapesten, 1911 április hó 30-án, a titkárság.
Felhívás és kérelem! Másféléve elmúlt, hogy Nagysúri Böckh János, a magyar geológusok vezére és
a magyar királyi
Földtani
Intézetnek
éven
26
nagyérdem
át
igazgatója örökre
eltávozott körüukböl.
Böckh János tulajdonkép bányász földtannak
a bányászatra való
volt,
a
fontosságát,
aki már fiatal korában belátván a rokon geológusi pályára lépett át.
Negyven évi lankadatlan munkássága, nagy tudása és tehetsége a magyar földtani tudományokban korszakot alkot. Mert nemcsak hogy magasra fejlesztette a m. k. Földtani Intézetet, hanem hazánknak úgy a tudományos, mint a gyakorlati élet terén is kitn munkása volt. Példás életében önzetlenségeért, kifogástalan jelleméért és jóságáért általános tiszteletben és szeretetben részesült. Mindezekért méltán megérdemli, hogy emlékét megörökítsük és hogy Böckh János mellszobra a magyar királyi Földtani Intézetet díszítse. Kérjük erre szíves adományát. Az adományokat a Földtani Közlöny hasábjain nyilvánosan nyugtatjuk. Kelt Budapesten, a Magyarhoni Földtani Társulat 191
1
februávins hó 8-án tartó
tt
közgylése alkalmából.
Aiifruf Anderthalb Jahre sínd verflossen,
und seít
Hitte!
der Altmei.ster der ungarischen Geologen
und 26 Jahre híndurch hochverdiente Direktor der kgl. ungar. Geologischen Anstalt, Johann Böckh de Nagysúr, für immer aus unserem Kreise schied. Juhann v. Böckh war eigentlich Bergmaun, der sohou in seiner Jugend die grosse Wíehtígkeít des Einflusses der Geologie auf den Bergbau eínsebend, die verwandte geologísche Laufbahn betrat. Seine vierzigjahrige uner:nüdete Tátígkeit, sein grosses Wissen und sein Talent
Denn sowohl
bezeiohnet nioht
uur,
in
dass
der er
ungarischen
Wissenschaft eine Zeitepoche.
geologischen
die heutige geologísche Anstalt begründete,
auf wíssenschaftlíchem,
wie auch auf
dem
war
er
auch
Gebiete des jíraktischen Lebens
Vorkámpfer unseres Vaterlandes. In seinem musterhaften Lében wurde ihm seiner Uneígennützigkeit, seinea intaktén Charakters imd seiner Gutherzigkeit zufolge, die allgemeine Hochachtuug und Liebe zuteil. AH díesem nach ist er vollauf dessen würdíg, dass wir sein Andenken auf die Art verewigen, dass eine Büste Johann v. Böckh's die Eáumlichkeiten der kgl. ung. Geologischen Eeíchsanstalt sehmtteke. Zu díesem Zwecke bitten wir um Ihren freundlícben Beitritt. eín hervoiTagender
Beitráge quittieren wir öffentlich in den Spalten des Földtani Közlöny.
Gégében zu Budapest aus der
sammlung
am
8.
Február 1911 abgehaltenen Generalver-
der ungarischen geologischen Gesellschaft.
A Mayyarlioni Földtani lYtfsülat elnöksétitSzontagb Tamás dr. Papp Károly ilr. másodelnök.
titkár.
és
válaszimányci nevében
:
Schatarzik Fereuc elnük
Nyilvános nvucjtató. KAOYSUBi BöcKH JÁNOS mellszobrára 1911. év február hó 8-a és április között a
30-a
lió
következ aclománvok érkeztek.
Öífenlliche Quittierung. Für
tlie
Buste Johann Böckh's
Nagysub sind vom 8 Február
v.
30 April
bis
1911 die nachfolgendeu Betráge eingelangt kor.
Acker Viktor m.
bányamérnök, Euszkatö (Pojén) Asclier Antal megyetemi kvesztor, Budapest ._ _ „. .„. Ascher H. Fr. a Montan-Zeitung tulajdonosa, Graz _ _ „ Arthaber G. dr. egyetemi tanár, Wien __ Állami vasgyárak központi igazgatósága, Budapest „ _ Ballenegger Róbert, Budapest „ .._ Bányászati és Erdészeti Fiskola, Selmeczbánya „ „_ .,„ _„ ._, ... (Fodor László, Vadas Jen dr., Sübó Jen, Barlay Béla, Kövesi Antal, k.
.
...
.
.
___„_.
.
..,,
„____....
...
Hermán
Schelle Róbert. Szentiványi Gyula, Faller Károly,
Ferenc, Jankó
Bolemann Géza, Farbaky Gyula, Réz Géza
_
Barlay József geológus
_
_
.._
.._
_
.„
_
_
....
bányatanácsos ffelügyel, Kudsi.r
Bánya szerkesztje s tulajdonosa _. Borsodi Bányatársulat, gyjtése Hudabánya _„ ._ Bruck Albert aranybányatulajdonos, Budapest _ _. _ Bruck József m. k. hivataltiszt, könyvtáros, Budapest _
_
_
Chorin Ferenc
a Salgótarjáni
.._
_
_.
.._
Kszénbánya
Csiszár Lajos gyjtése, Akuasugatag r.
t.
Darányi Ignác
dr.
dr.
v.
m.
b.
k.
t.
t.,
3
„
,
_.
t.
elnöke
_
._
város tanácsa, Czegléd
Emszt Kálmán
r.
10
_.
30 „.
____»„
Tátralomnicz
_
_.
„_
_ ._ ....
...
Eszakmagyarországi Egyesített Kszénbánya és Iparvállalat Budapest .,. ._ „ _
.
r.
dr.
egyetemi tanár, Leipzig
Felsömagyarországi Bánya és
Kohóm
...
_
...
R. T., Budapest
....
_
_
20 50
társaság,
._____,...„_.
J.
_
.
20
50
_
...
20 3
_.
.„
...
vegyész. Budapest
_ _
,_
Esztergomi Székesegyházi Fökáptalan, Esztergom
Fclix
100
,_
.._..._.„,.____.
Chesnais A. bányatanácsos, Paris Czegléd
...
50 12
.,
B. család, Budapest
20 14
_. „.
._,
...
200'
10
....
„..__„
_
Bischitz Béla dr, a
dr.,
2
Miksa, Kövesi
bányaigazgató, Szurdokpüspöki
s
kir.
50
50
Bencze Gergely tanárok
és -
Beutl Engelbcrt bányagoudnok, Xadi'ág
Bergh Tivadar m.
5
10
Muzsnay Géza, Krippel Móric, Walek Károly,
Sándor,
hozzájárulásával)
fiU.
5
_
50 _,
lO'lO 100-
M.
379
kor.
Pónzünyuiinisztérium XIY. bányászati ügyosztálya. (Probstner Alfréd, Bárdossy Antal, Eemeuyik Lajos, Vnutskó Ferenc, Knöptler Gyula és Litschauer Lajos urak hozzájárulásával) _ _
M.
flU.
k.
..._
....
M. k. Vasgyári Hivatal gyjtése, Vajdahunyad Mály Sándor m. kir. pénzügyminiszteri tanácsos, az állami bányászati fosztály fnöke, Budapest Maros Imre m. kir. geológus, Budapest Maros Imre m. kir. geológus gyjtése iLeojiold Andor, Vágó Eezsö és Weisskopf Adolf hozzájárulásával) _.. _ Mednyánszky Dénes báró, Wien. MüUer Sándor. Ózd Nagy Dezs udv. tanácsos, megyet. tanár, Budapest
50'
12.
25" 5"
:
Nagykörös
r.
város tanácsa,
t.
Nagykrös
...
Wien
l(i-
—
20' 3"
Neubauer Konstantin dr., Budapest Neuschwcntner J. bányatanácsos, Beszterczebánya Oberschlesischo Eisenbahu Bedarfs A. G., Markusfalva Pautó Dezs m. k. bányamérnök, Verespatak Pálfy Mór dr, m. k. fgeológus. Budapest Papp János kegyestanítórendi kormánysegéd. Budapest Papp Károly dr. gyjtése, Budapest dr. geológus,
5'
20'
Naturhistorisches Lande.s Museuiu von Kárntou. Klagenfurt
W.
—
ö'
5'
Nagymaros nagyközség. Hont vm.
Peti-asclu'k
lö"
.
—
2'
20' "j-
20" 20'
SO 20'
,
5'
Pitter Tivadar m. k. térképész, Budapest
gyjtése, Bucuresti Merut Vasile, Mucori dr., Demetrescii, Protescu, KotCantuuniari, Petroineu, V. Demetriu, Dulugey, Sava Athanasiu,
Popescu Voitesti
dr.
(Saidel Teodor,
man
dr..
Pascu K.
dr.
geológusok hozzájárulásával)
Posewitz Tivadar m.
Eau Gottlob
kir.
__
Kszénbánya
_ _
._
fgeológus. Budapest
„
,...
az Északmagy. Egy. Köszéub. E. T. igazgatója
Eoth Flóris bányaigazgató Petrozséuy Eozlozsnik Pál m. k. geológus, Budapest Salgótarjáni
_
__
,,.
lO 10' .
20—
E. T. báuyaigazgatósága, Petrozsény
megyetemi
Schock Lipót m. Schréter Zoltán
Somogyi Géza
di-.
m.
k.
„ „
k.
3' .
5'
bányafmérnök, Budapest
m.
k.
5'
geológus, Budapest
liáuyamérnök gyjtése, Verdnik
(a
m.
hivatal tisztviseli és a verdniki kaszinó liozzáj árulásával)
k.
bánya-
.
,._
Spannbauer Eezs gyárfnök ffelügyel gyjtése, Zólyombrezón Staohe Guido dr., a bécsi földtani intézet uyug. igazgatója, Wien Stempel G.vula lu. k. bányakapitány, Beszterczebánya Suess Ede tanár, az Osztrák Tud. Akadémia elnöke,
50'
100"
tanár és neje. Budapest
térképrajzoló, Budapest
k.
Sclimidt Lajos m.
—
— 10 — 5.
,_
Saxlehner András, a Hun.vadI .János keservízforrás tulajdonosa. Bpest Schafarzik Ferenc dr.
^ö'
Wien
....
27" 31'
_.
50'
•?
__
„
....
20*
380
)r.
Szeged szab.
kir.
Szinyei-Merse Zsigmond
Szontagh Tamás
dr.
Telegdi Eoth Károly
dr.
vegyész, Budapest,.
királyi tanácsos, di-.
Telegdi Eoth Lajos m.
Temesvár
fill.
város tanácsa, Szegeel
k.
m.
k.
Budapest
.
geológus, Budapest
fó'bányatanácsos, Budapest
szab. kir. város tanácsa,
Temesvár
Teschler György középiskolai igazgató, Körmöczbánya Tietze E. dr. a bécsi földtani intézet igazgatója,
Toula Ferenc
dr.
udvari tanácsos,
megyetemi
Wien tanár,
Wien
Törek László gyjtése, Eozsnyó Treitz Péter m. k. fögeológus, Budapest Uhlig '\'iktor dr. egyetemi tanár, Wien Veudl Aladár dr., Budapest Vogl Viktor dr. m. k. geológus, Budapest Wittkowitzi Bánya-Társulat. Ötösbánya Zujovic J. M. uyug. szerb, külügyminiszter, geol. tanár, Belgrád.. Zsigmondy Árpád gyjtése (Alsteen L., Charledoi, Eokerburg P., Becker Alajos, Kacbelmann Farkas, Steinhausz Gyula, Stépán Miksa, Varga Lajos, Vizer Vilmos ós Zöld Gábor urak liozzájáruláBával)_ _ _ _ _ _ _ ._ — -. — ....
összesen azaz
:
háromezi'rnyolcvanOl korana
:
75-
3085"8O
és S(^ fillér.
Kelt Budapesten. 1911 május hó 1-én.
Dr.
Papp Károly. titkai-.
