FÖLDMŰ VELÉSÜGY I MINISZTÉRIUM
Ki/(L('/ A Érkezett: 2aia QKr 1 4.
DR.
FAZEKAS SÁNDO R miniszter
Ugyiratszám : PTKF/1845-3/2014 . Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő r reszere Jobbik Országgyűlési Képviselőcsoportja Országgy űlés Irodaháza BUDAPES T Széchenyi rkp . 19 . 1358 Tisztelt KépviselőAsszony! Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI . törvény 42 . (8) bekezdés e alapján K/1433 . számon hozzám benyújtott, „Milyen intézkedéseket tett 2012 . év óta a Földm űvelésügyi Minisztérium a 2008 . évi XLVL Tv.-ben elrendelt felhatalmaz ó rendelkezések végrehajtása érdekében a kedvtelésb ől vagy haszonállatként tartott állatok tartási feltételeinek országos szint űszabályozása érdekében?” című kérdésér e a következ ő választ adom. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletér ől szóló 2008 . évi XLVI . törvény (a továbbiakban : Éltv.) 2012. .október 1-jétől hatályos 6. § (6) bekezdése alapjá n „mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható .” Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008 . évi XLVI . törvény módosításáról szóló 2012 . évi XVIII . törvény 5. §-a állapította meg a fentebb idézett Eltv . rendelkezést . A módosítás indokolása szerint a törvény céljai között új pontba n jelent meg az állattenyésztéshez kapcsolódó célkitűzés : egészséges utódállomány létrehozása haszonállatok tenyésztése során . Ezen rendelkezés összhangban áll a Kormány Nemzeti Vidékstratégiájával, valamint ennek végrehajtás i keretprogramjával, a Darányi Ignác Tervvel, amelynek alapvet ő célkitűzése Magyarország élelmiszer-önellátásának meger ősítése, az állattartás részarányának helyreállítása, s ezen belül is a környezeti állapot fenntartását is szolgáló kis- é s középüzemi haszonállattartás arányának növelése, a hagyományos falusi, háztáj i állattartás ösztönzése és támogatása . E körben engedje meg, hogy az állatok tartására 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11, Telefon, (06 1) 795 3721 Fax : (06 1) 795 0072
2 vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek szakszer űtlensége vonatkozásába n felidézzem azt a sajnálatos esetet, amikor egy önkormányzat — szakmai ismeretek hiányában — oly módon maximalizálta a település területén tartható állatok egyedszámát, hogy figyelmen kívül hagyta az egyes fajok közötti lényeg i különbségeket, így esett meg, hogy a 100 egyedben maximalizált kistestű állatállomány tartásának tilalmába esett egy (több ezer egyedb ől álló) méhcsalád is . Szaktárcánk több panaszos beadvány kapcsán vizsgálta a helyi önkormányzato k állattartási rendeleteit, és több esetben az önkormányzatok indokolatlanul tiltották me g a területük nagy részén vagy egészén a haszonállatok tartását, vagy – ahogy azt a fent i példa is mutatja – szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmazott a helyi jogszabály. Hangsúlyozandó, hogy az Éltv . 2012 . október 1-jétől hatályos 6 . (6) bekezdésében megfogalmazott korlátozás kizárólag a mez őgazdasági haszonállatok tartására vonatkozik . Az Eltv . 6. §-ának (5) bekezdése szerint állat tartását (ide értve mind a kedvtevésből tartott állatokat, mind a mezőgazdasági haszonállatokat) csa k állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetv e természetvédelmi indokkal lehet korlátozni . E rendelkezést azonban együtt kel l értelmezni az Eltv . 6. §-ának 2012. október 1-jén hatályba lépett (6) bekezdésével , amely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben ne m korlátozható. A rendelkezés értelmében önkormányzati rendelet tehát sem a tartá s körülményeire, sem egyedszámra vonatkozóan nem korlátozhatja a mez őgazdaság i haszonállatok tartását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mez őgazdaság i haszonállatok tartása korlátlan lenne. Az állatok tartására vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell magasabb szint ű — különösen a következő — jogszabályok rendelkezéseit : -
-
-
-
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény; az állatok védelmér ől és kíméletéről szóló 1998 . évi XXVIII. törvény ; a Polgári Törvénykönyvér ől szóló 2013 . évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), különösen tekintettel ötödik könyvének els ő része, valamint a hatodi k könyvének LXXIV . fejezete ; a települési önkormányzat jegyz őjének az állatok védelmével, valamint a z állatok nyilvántartásával kapcsolatos feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII . 31 .) Korm . rendelet; a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmér ő l szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet; a kedvtelésb ől tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 . {II. 16.) Korm . rendelet; az Allategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997 . (V. 28 .) FM rendelet; a mező gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szól ó 32/1999 . (III. 31 .) FVM rendelet ; a méhészetről szóló 15/1969 . (XI. 6.) MÉM rendelet ;
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon : (06
1)
795 3721 Fax : (06 1) 795 0072
3 -
a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairó l szóló 8/1999 . (VIII . 13 .) KöM—FVM NKÖM—BM együttes rendelet ; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatásár a vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006 . (XII. 23 .) Korm. rendelet.
A fentebb példálózó jelleggel felsorolt jogszabályokon kívül is található a z állatok tartására vonatkozó rendelkezés például a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályza t megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben . Az Éltv 75. §-ában foglaltak szerint az Éltv . végrehajtására kiadott jogszabálynak kell tekinteni többek között az állat-egészségügyr ől szóló 2005 . évi CLXXVI. törvény végrehajtására kiadott jogszabályokat is. Jogalkotási szempontbó l kiemelendőnek tartom azon tényt, mely szerint a fentebb felsorolt jogszabályo k hatálybalépésének id őpontjára tekintet nélkül — jogszabály-módosításokkal — folyamatosan aktualizálásra kerülnek, a fejlődő állatjólléti követelményeknek, a modern társadalmi igényeknek, valamit az európai uniós szabályozásokna k megfelelően . Az egyes kormányrendeleti valamint miniszteri szint ű jogszabályokat 2012 óta több — már az Eltv. felhatalmazásán alapuló — jogszabály módosította . Kérem engedje meg, hogy röviden rávilágítsak az Éltv . valamint az állatvédelmi törvény szabályozási köre közötti dogmatikai eltérésekre is . Az Eltv. állatokra vonatkozó szabályozása figyelembe veszi a „termőföldtő l az asztalig” szemlélet ű élelmiszerlánc-biztonsági alapelvet, így a szabályozás középpontjában az állategészségügyi kérdések állnak, melyeknek végs ő soron meghatározott humánegészségügyi szempontoknak is meg kell felelniük . Ezen szabályozássa l párhuzamosan, az állatokat, mint érezni, szenvedni és örülni képes él őlényeket figyelembe vev ő szabályozásként, az állatok tiszteletben tartása, valamint j ó közérzetük biztosítása érdekében jött létre az állatok védelmér ől és kíméletéről szóló 1998 . évi XXVIII. törvény . Az országos településrendezési és építési követelményekr ől szóló 253/1997 . (XII. 20.) Korm . rendelet (a továbbiakban : OTÉK) 36 . §-ának (5) bekezdés e felhatalmazást ad az önkormányzatoknak arra, hogy az állattartó építménye k elhelyezésének feltételeit — a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével — a helyi építési szabályzatba n állapíthassák meg . Ezt a szabályozási lehetőséget az önkormányzatok természetesen a z Éltv . 6. (6) bekezdés figyelembevételével gyakorolhatják . A fenti rendelkezések együttes értelmezése alapján az önkormányzat a z állattartásra vonatkozóan kizárólag az állattartó építmények elhelyezése tekintetében , és kizárólag a helyi építési szabályzatában állapíthat meg feltételeket . Ezek a feltétele k (védő távolságok, egyéb építési feltételek) azonban hatásukban nem eredményezhetik a mező gazdasági haszonállatok tartásának olyan mértékű korlátozását, amely a z állattartást ellehetetleníti . Nem ütközik továbbá az Éltv . 6. (6) bekezdésébe az, ha az önkormányzat például a mez őgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelm i 1055 Budapest, Kossuth Lajos tár 11 . Telefon: (06 11 795 3721 Fax : (06 1) 795 0072
4 szabályairól szóló 32/1999 . (III . 31 .) FVM rendeletben lefektetett állattartási minimáli s követelményektől az állat jóléte érdekében kedvez őbb szabályokat állapít meg . Annak megítélése, hogy mely korlátozás nem ütközik az Eltv. 6 . § (6) bekezdése szerint i rendelkezésbe, egyedi elbírálás kérdése, annak az irányadó elvnek a vizsgálatával , hogy az önkormányzati szabályozás nem lehetetlenítheti el az állattartást . Képviselő Asszony méhcsaládok letelepíttetésével kapcsolatos felvetésére a méhészetr ől szóló 15/1969 . (XI . 6.) MEM rendeletet (a továbbiakban: MEM rendelet ) idézném, amelynek 2 . §-a rendezi az emberek és a méhek együttélésének kérdéseit . A MEM rendelet 2 . §-a kimondja, hogy „többlakásos lakóházak udvarán és közö s használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérl őjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad”, miszerint „méhészetet közös használatú épülett ő l és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban lev ő utaktól (közúttól, sajáthasználatú úttól pedig az út mellett i vízvezető árok külső szélétő l számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni . A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti” . Továbbá a MEM rendelet 2 . § (3) bekezdés rögzíti „ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani ne m lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy él ősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kel l biztosítani .” Egzotikus állatfajok tartásával kapcsolatosan az alábbi két jogszabályt ajánlom figyelmébe : - a védett, fokozottan védett, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős, valamint a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesül ő állatfajok tartását a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkoz ó részletes szabályokról szóló 348/2006 . (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza; a veszélyes állatok tartására a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999 . (VIII. 13 .) KölVi–FVMNK4M–BM együttes rendelet el őírásai vonatkoznak. Számos egzotikus állatfaj tartozik a fenti két kategória valamelyikébe (vag y akár mind a kettőbe), így azok tartása engedélyhez kötött, valamint sok esetbe n speciális tartási feltételek és biztonsági el őírások vonatkoznak rájuk . A több i egzotikus állatfaj tartása – amennyiben nem mez őgazdasági haszonállat – önkormányzati rendeletben korlátozható . Az állattartás környezetvédelmi szabályai vonatkozásában megjegyzend ő, hogy az Eltv . is kimondja, az állattartás nem károsíthatja a környezetet, továbbá azt többe k között csak környezetvédelmi indokkal lehet korlátozni . Az állattartáshoz kapcsolódóan a trágyatárolók létesítése tekintetében a felszí n alatti vizek védelméről szóló 219/2004 . (VII. 21 .) Korm. rendelet és a vize k 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon : (06 1) 795 3721 Fax: (06 1) 795 0072
5 mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmér ől szóló 27/2006 . (II . 7 .) Korrn . rendelet az irányadó az e kormányrendeletek szerinti 5 számosállat, illetve ennél nagyobb létszámú állatállomány vonatkozásában, melyek kielégítik a z úgynevezett magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó állattartás fogalmát . A „számosállat” 500 kg él őtömegű állategyedet vagy csoportot jelent. A vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok alapján állattart ó telep nem létesíthet ő a 27/2006. (II .7.) Korm. rendelet által felsorolt esetekben . Tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy a tárcánkhoz érkez ő, állattartással kapcsolatos állampolgári panaszok megalapozottságuktól függ ően kivizsgálásr a kerülnek. A panaszosok által körülírt, szomszédokat zavaró állattartás általában vév e nem állatvédelmi, hanem birtokvédelmi ügy, amelyben az adott település jegyz ője jár el . Amennyiben az állattartással érintett személyeket (a szomszédokat, környezetet) a z állattartással járó szag-, hang- és egyéb hatások szükségtelenül zavarják tulajdonjogu k gyakorlásában, akkor a Ptk . alapján az illetékes jegyzőhöz, illetve a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítése érdekében . Kérem válaszom szíves elfogadását ! Budapest, 2014 . október „,t3 . ”
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11 . Telefon : (06 1) 795 3721 Fax : (06 1) 795 0072
