Finnországi beszámoló 2010. november 9-24. A Leonardo tanári mobilitás program keretében 2 hetet tölthettünk a finnországi Kiipula Szakképző- és Rehabilitációs Központban (Kiipulan Ammattiopisto), ahol a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését tanulmányozhattuk. A következő területekről kaptunk áttekintést: • Az iskola általános bemutatása • Előkészítő oktatás • Szakképzés • Kollégiumi élet • Jóléti szolgálat Az iskola keretein kívül látogatást tettünk : • A HAMK Egyetemen • A Virvelinrantában • A Kettuki Művészeti Központban Szabadidős (hétvégi) programjaink: • Aulanko Nemzeti Park, • Häme Vár és Börtönmúzeum, • Tampere, • Helsinki nevezetességeinek megtekintése A magyarországi szép, őszies időből a helsinki repülőtéren leszállva igazi télbe érkeztünk, de az iskola kapcsolattartójának, Piia Kokko-Parikkának a szeretetteljes fogadása némileg kárpótolt minket ezért. Kaptunk az iskoláról színes prospektusokat, térképeket, átbeszéltük a programot és elfoglaltuk szállásunkat. Az első (teljes) „munkanapunkon” általános képet kaptunk az iskoláról, valamint azon belül a kertészeti szakképzésről Mrs. Eeva-Kaarina Leskinen részlegvezető, gyp. tanárnak köszönhetően. A központ Helsinkitől északra kb. 90 km-re található, gyönyörű természeti környezetben, erdőkkel övezve. További 7 egység kapcsolódik hozzá, a környező településeken. Egy házaspár alapította 1945ban, TBC-s gyermekük emlékére. 640 tanulójuk van, 15,8-58,1 éves korig (átlagéletkor 22,6 év), 99,2 %uk sajátos nevelési igényű. Az intézménybe orvosi javaslatra kerülnek, képzésük ingyenes. Szakirányok: • Mezőgazdaság (erdész, parképítő, virágkötő, kertészeti szakmunkás) • Háztartási- és takarító szolgáltatások • Üzletvitel Azok a tanulók, akik nem rendelkeznek a szakmai képzéshez szükséges kompetenciákkal, az előkészítő kurzuson szerzik meg.
Ideje 1-3 év. A szakképzésbe (mely 3 éves) lépés feltétele 40 kredit pont megszerzése. Az oktatás kiscsoportos (6-10 fő), a tanár munkáját segítő támogatja. A szakmai oktatás gyakorlatias jellegű, az első évbe beépített 10-20 elméleti órán kívül az ismereteket a tanulók a gyakorlatba ágyazottan szerzik meg. Tanév közben néhány teszttel győződnek meg a tanulók haladásáról, viszont az ún. „szakmai képességi vizsgán” már csak a gyakorlati tevékenység szerepel. A teljes szakképesítésre (120 kredit pont megszerzése) nem képes tanulók a megszerzett tudásukról kapnak dokumentumot. Mivel nem válik szét a fiatalom és felnőttek oktatása, később is lehetőség van folytatni a tanulmányokat, magasabb szintű végzettségért. A finn mentalitás individuumnak tekint mindenkit, saját célokkal, képességekkel, a kompetenciák egyéni jellemzőinek elfogadásával. A kertészeti termesztéshez 7400 m2 növényház is rendelkezésre áll, a főbb kultúrákat a cserepes növények (mikulásvirág, muskátli, gerbera, ciklámen) és uborka jelenti. A termelt zöldségfélékből a menzai felhasználás mellett nagykereskedők is vásárolnak, valamit, hasonlóan a dísznövényekhez – az iskola saját boltjában is megvásárolhatók.
Eevaval a kiipulai központban
Mikulásvirág termesztés
Délután ellátogattunk a Miinantoriba, mely azon kívül, hogy a virágkötő tanulók számára gyakorlati helyként funkcionál, vegyesbolt és a kiipulai társasági élet színtere is. Kellemes, skandináv stílusú berendezése hívogatja a tanárokat, tanulókat egy kis délutáni kávézásra, sütizésre, újságolvasásra. Az itt tartott szakmai napokra is jellemző a finn oktatásban általános kötetlenség. Nincs konkrét felépítése a foglalkozásoknak, a tanulókat szétosztják, (virágkötés a hátsó helyiségben, kassza, csomagolás) általában az üzlet 2-3, a kötészet 6-9 tanulót foglalkoztat egyszerre. A munkákat folyamatosan végzik a boltvezető és a segítő instrukciói alapján, míg a tevékenységek rögzülnek. Állandóan új kihívások várnak rájuk, mert a boltvezető tájékoztatása szerint napi 200 (!!!!) vásárlójuk van, akiknek nagy része tanár, ill. diák, de külső megrendelésre is dolgoznak. Törekedniük kell a türelemre, a pénzkezelés biztos elsajátítására, ehhez az egyéni képességekhez mért ismétlési lehetőség biztosított. Előkészítő évfolyamos tanulókat is fogadnak, a szakma megismertetésére. Természetesen nem minden előkészítősből lesz virágkötő. Az oktatók, segítők figyelemmel kísérik a tanulók érdeklődését, képességeit, így szükség esetén más szakmát, iskolát ajánlanak nekik. A diákok előre beosztott terv szerint járnak a gyakorlati helyekre, szerződéses viszony alapján a közeli települések virágboltjai is fogadják őket. A tanulók is szerezhetnek gyakorlati helyet, amely a bizonyítvány megszerzése után végleges munkahelyükké válhat. Érdekes ötletnek találtuk, hogy évente kétszer (februárban és novemberben 2-2 hét) fakultatív délutáni programként
helyzetgyakorlatokat tartanak, melyek változatosságuknak népszerűségnek örvendenek a tanulók körében.
Folyik a munka a Miinantori jól felszerelt kötészeti helyiségében
köszönhetően
nagy
Finn szokás a délutáni kávézás
A második napon Ulla Lahtinen szabadidő szervező bemutatta „Toimari”-t, ahol a diákokat hasznos elfoglaltságokkal, változatos programokkal várják. Személyiségfejlődésükhöz elvként határozzák meg a 24 órás gondoskodást, és ehhez az intézményben minden személyi és tárgyi feltétel adott. A képek magukért beszélnek….
A péntek délelőtt a kollégiumi ellátás megismerésével telt. Joni Hinkkala bemutatta a diákok elhelyezésére szolgáló és a közös helyiségeket. 250 tanuló számára biztosítanak 1 ill 2 ágyas szobákban kényelmes elhelyezést, az előkészítősöknek (30-an) külön szárnyban. A mozgássérültek, tolókocsisok (6-an) számára a teljes akadálymentesítés megoldott. A kollégium hétvégén bezár, a haza nem látogató tanulók a közeli Turenkiben kapnak szállást. A szobák takarítása a tanulók feladata. Ebben, ill saját ellátásukban a segítők támogatják őket. Az esetleges viselkedési problémák kezelésében teljes az együttműködés a pedagógusok és a munkát segítők között (pszichológus, orvos, nővér, stb.) Pszichiátriai problémák esetén kórházi kezelésre utalják a rászorultakat.
Joni Hinkkala bemutatja a kollégiumot
Mozgássérültek mellékhelyisége Délután Soile Kero az Alma-kabinetben power pointos bemutató segítségével beszélt a jóléti szolgáltatásokról, az intézmény felépítéséről. A 367 alkalmazott munkáját 5, területükért felelős vezető irányítja. Az oktatás-nevelés finanszírozását a minisztérium, a társadalombiztosítás, az Európai Szociális Alap és magánvállalkozók teszik lehetővé. A tanulókkal kapcsolatos információkat (adatok,
Kollégiumi szoba
Közös helyiség
egyéni haladás, stb.) számítógépen vezetik, mely a támogatásoknak is a feltétele, és a minisztérium évente kétszer ellenőrzi. Minden lehetőséget, módszert és eszközt felhasználnak annak a célnak az érdekében, hogy tanulóik ne kerüljenek a társadalom perifériájára. A szombati programunkat Piia szervezte meg. Elvitt minket a Häme várba, melynek története a 13-14.századig nyúlik vissza. Ma már idegenforgalmi nevezetesség, ill. a finn nép történetét feldolgozó kiállításnak ad otthont, valamint helyiségei zártkörű rendezvényekre bérbe vehetők. Egy része a 19. századtól 1953-ig börtönként üzemelt. Restaurálás után, korabeli berendezésének megfelelően nyitották meg a látogatók előtt.
Piiával a vár udvarán
A Börtönmúzeum folyosója
Részlet a finn történeti kiállításból
Korabeli cellarészlet
Délután a Hämeenlinna várostól 7 km-re fekvő Aulanko Nemzeti Parkba látogattunk. Bár a télies időjárás nem tette lehetővé, hogy ezt a természeti szépséget teljes pompájában lássuk, mégis kivételes élményt jelentett az Aulanko tó látványa.
Aulanko-tó
A Medve-barlangnál
A vasárnapot (mely a finn hagyomány szerint az Apák napja) Tamperében, Finnország harmadik legnagyobb városában töltöttük. A Piiától kapott kulturális ajánlatok közül a Művészeti Múzeumra esett a választásunk. Három időszaki kiállításuk Tuulikki Pietilä grafikusművész, a Purnu csoport és a jelenleg is alkotó Matti Alapoti munkásságát ölelte fel. A Tamperei Színház szomszédságában a sátrak közt sétálva magunkba szívtuk a finn vásár hangulatát. A korai sötétedés miatt erős szürkületben érkeztünk az 1994-es Téli Olimpia helyszínére.
Tamperei Művészeti Múzeum
Főutca a színházzal
Olimpiai Stadion
Vásári forgatag
A hét első napja Markku Aunolával, az iskola igazgatójával eltöltött közös reggelivel kezdődött. Délután - az előírt programtól eltérően – Timo Korhonen gyógypedagógus, kertészmérnök végigkalauzolt minket az alternatív foglalkozások helyszínein. 2 hetes program keretében, 8 délután alatt, saját tanáraik szervezésében és vezetésével változatos tevékenységformákkal várták a gyerekeket, akik érdeklődésüknek megfelelően iratkozhattak fel a következő szekciókhoz: zeneszerzés, tánc, információszerzés (könyvek, internet segítségével), vesszőfonás, képzőművészet (festés, rajzolás), egészséges életmód (sport, étkezés szerepe), jóga, spanyol nyelvtanulás alapjai, régi és új zenei stílusok megismerése, képszerkesztés számítógépen, tanácsadás (önállóság fejlesztés, a felnőtté válás nehézségei), jelbeszéd használata, túlélő gyakorlat (hátizsákos túra az iskolát övező erdőben), szakmai feladatok (fiúknak térkő lerakás, lányoknak virágkötészet)
Előkészületek a térkő lerakáshoz
Ismerkedés a zenei stílusokkal
Kedden Marjo Saunamäki pszichológus, a részleg vezetője részletes tájékoztatást nyújtott a diákoknak járó jóléti szolgáltatásokról. Tevékenységüket egy szabályrendszer alapján végzik, melynek alapja az együttműködés, a folyamatos kapcsolattartás valamennyi, a tanulókkal foglalkozó szakember (tanár, orvos, nővérek, pszichológus, pszichiáter, fizioterapeuta, művészeti terapeuta) között. Nagy hangsúlyt fektetnek a szexuális tanácsadásra is. A fizioterápiás foglalkozásokon törekednek az érzékelés fejlesztésére, a túlsúly leküzdésére, a helyes testtartás kialakítására. A tornagyakorlatokat a szabadban és az uszodában egyaránt végzik. A szociális munkás elsősorban a gazdálkodási problémákban, a rehabilitációs hozzájárulás (havi 400 euró tanulónként) helyes beosztásában segít. Hetente konzultálnak, megosztják a tapasztalatokat, így a problémák hamarabb észrevehetők. A kapcsolattartás túlmutat az iskola keretein: a tanulók szülővárosában dolgozó pszichológusokat, szakorvosokat is bevonják, jobb ellátásuk érdekében. Szerda délelőtt az iskola perttulai egységébe látogattunk a kertészeti részleg vezetőjével, Seija Salminennel. A részleghez 200 ha erdő és 2 ha zöldségtermesztésre használt terület tartozik. Itt 150 erdész és 12 mosodai, ill. konyhai kisegítő tanul. Az egyes oktatási területeknek külön tanterve van, melyekhez a tanárok módszertani útmutatót írtak. A tanulókkal foglalkozó pedagógusok a szülőket is bevonják a problémák kezelésébe, ezek alapján egyénre szabott fejlesztési tervek készülnek. Az iskolából kikerülő sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségeire vonatkozó kérdésünkre Seija részletes, statisztikai adatokra is támaszkodó tájékoztatást adott. Elsősorban a szolgáltatási szektorban, részmunkaidőben tudnak elhelyezkedni. A cégek kevesebb fizetésért
alkalmazzák őket, viszont állandó állami támogatást kapnak. A munkáltatók megítélését pozitívan befolyásolja alkalmazásuk. Bár előírás nincs rá, de követik nyomon követik tanulóikat a képzés befejezése után ill. segítik elhelyezkedésüket. Egy 2008-as perttulai statisztika szerint a végzettek: • 17,5 %-a teljes munkaidőben foglalkoztatott • 17,5 %-a támogatott • 35,0 %-ának nincs munkaviszonya, csak bejár, és 20 euró/nap összeget kap • 13,0 %-a munkaügyi központban dolgozik • 13,0 %-a munkanélküli • 4,0 %-a gyermeket nevel Utánkövetéses statisztikák készültek az életmódjukról is: • 17 %-uk önállóan él • 13 %-uk támogatottan él (hetente egyszer ellenőrzik, segítik) • 13 %-uk intézetben él • 57 %-uk családban él
Az iskola perttulai egysége Délután Hämeenlinnába, egy közeli tipikus finn kisvárosba látogattunk. A település nevezetessége Jean Sibelius háza, aki Finnország második himnuszát, a Finnlandiát szerezte.
Sibelius háza
A kisváros főutcája
Csütörtökön a hämeenlinnai HAMK Egyetemre látogattunk, melynek apropóját az jelentette, hogy itt képzik többek között a szakmai oktatásban tevékenykedő gyógypedagógusokat is. Több egységgel rendelkeznek, a megtekintett intézmény az oktatás központja. Összesen 7000 diákjuk és kb. 7-800 tanáruk van. A tanárképzésre csak azok jelentkezhetnek, akik 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A nappali rendszerű és a levelező tagozat mellett az országra jellemző nagy távolságok miatt az internetes tanulói programot is alkalmazzák, melyben a tanár webkamera segítségével 1-200 diákkal tarthat kapcsolatot. A gyógypedagógusi képzés feltétele a tanári végzettség. 1,5 éves tanulmányok után, 60 kredit pont elérése után vehető kézbe a diploma. Megszerzése munka mellett történik.
Az egyetemi épület kívülről Pénteken a szintén Hämeenlinnában található Virvelinranta Központot tekintettük meg. Alapítványi rendszerben működik, a város, cégek és magánemberek járulnak hozzá a fenntartási költségekhez. A 2010 májusában átadott, Finnországban is a legkorszerűbbnek számító létesítmény 8-62 éves korig fogad sérült embereket, és biztosítja számukra a nappali ellátás és az egyéni fejlesztés lehetőségét, tehát foglalkoztató napköziként üzemel. 50 gondozottjuk közül 15 él családban, a többi állami gondozott. Többségük nem képes kommunikálni, így a gondozókra hárul a feladat, hogy megnyilvánulásaikból felismerjék szükségleteiket. Sérülésük súlyossága, ill. gondozási igény alapján 3 csoportba sorolják őket. Valamennyiük számára egyéni rehabilitációs tervet készítenek. A jobb képességűeket bevonják a közösségi feladatokba, a tónustalanok mozgatását beépített emelőszerkezetek biztosítják. Zene szoba, gyógytorna terem, uszoda, szauna, érzékszervi fejlesztést szolgáló, speciálisan felszerelt helyiségek is tartoznak a létesítményhez.
Az intézmény kívülről
A gondozottakat emelő szerkezet
A hétvégét Helsinkiben töltöttük. A bőség zavarával küszködtünk, mikor a Piiatól kapott internetes és az útikönyv ajánlatai alapján próbáltuk összeállítani azoknak a nevezetességeknek a listáját, amelyeket mindenképpen meg szerettünk volna nézni. A téli időszak, és az ezzel járó korai sötétedés is korlátozta a lehetőségeinket, így a következő programokat választottuk: • A Finn Nemzeti Galéria nemzeti és külföldi művészeti gyűjteményének megtekintése • Botanikus Kert (csak a parkja állt a látogatók rendelkezésére, a hatalmas növényházakba csak az üvegen keresztül kukkanthattunk be) • Finlandia-palota (a főváros koncert-és konferencia központja, jelenleg külső felújítás alatt áll) • Parlament • Sziklatemplom (Helsinki egyik legnagyobb nevezetessége, egy sziklatömb belső részének robbantásával alakították ki) Természetesen elsétáltunk a Balti-tenger partjára is, mely nem messze a városközponttól, pár perces sétával, a bevásárló utcán végighaladva érhető el. Kivételes látványt nyújtott, -már a Karácsony jegyében - a város esti kivilágítása is.
A Balti-tenger partján
Sziklatemplom
Botanikus Kert
Finn Nemzeti Galéria
Az utolsó hetünket ismét az iskola perttulai egységében kezdtük, Minna Seppälänak köszönhetően megismerhettük az előkészítő oktatást. Ebben az új rendszerben két szint különíthető el. • Az I. (AVA) csoportba a jobb képességű tanulók kerülnek, akik 1 éves felzárkóztatás és 40 kredit pont megszerzése után bekapcsolódnak a szakmai képzésbe. • A II. (TYVA) csoport tanulói az önálló élethez szükséges praktikus ismereteket szerzik meg 1-3 év alatt. A tanév végén, a megfelelő kompetenciák birtokában levők lehetőséget kapnak arra, hogy tanulmányaikat az első csoportban folytassák. Ellenkező esetben többnyire a számunkra létrehozott napközi ellátó rendszer valamely intézményébe nyernek felvételt.
Kertészeti előkészítő gyakorlat
Konyhai előkészítő gyakorlat
A keddi napunkat szintén Perttulában kezdtük. Marja Haataja gyógypedagógus számunkra rendkívül érdekes vizuális művészeti foglalkozásába nyertünk betekintést. A 8 fő, II. csoportba járó tanuló a két pedagógussal folyamatosan együttműködve önfeledt munkával bámulatos kézügyességről, kreatívításról tanúskodó alkotásokat hozott létre. Marja jogos büszkeséggel mutatta meg azokat a dossziékat, melyek a tanulók országos elismerését dokumentálták újságcikkekben, kiállításokon.
A jól felszerelt művészeti tanterem
Saját fénykép alapján készült rajz
A két hét zárásaképpen Petteri Ora projektigazgatóval töltöttük délutánunkat. Ő is hangsúlyozta oktatásuk legjellemzőbb sajátosságait, mely szerint team munkával személyre szabott fejlesztési tervet készítenek tanulóikra, és a tanulás cselekvésbe ágyazva történik. Részletesen beszélt az intézmény projekt tevékenységéről. Ebben az évben 30 program fut, melyeket 10-15, teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott koordinál. Finanszírozásuk állami, EU-s és szervezeti támogatásokból történik. Az elkészült projektek értékesítésével és tanácsadással is foglalkoznak. Néhány futó projektjük: • Hogyan, milyen eszközökkel, tananyagokból tanítsunk eredményesen? • Multikultúrális viselkedés (más országok szokásrendje) • Börtönlakók társadalmi beilleszkedésének elősegítése • Tanulói és tanári mobilitás A délután folyamán Petteri bemutatta a Kettuki Művészeti Központot is. A méltán világhírű, alapítványi formában, de állami támogatással működő intézmény többek között felvállalta a sérült emberek művészeti fejlesztését. Nemzetközi kapcsolataiknak köszönhetően alkotóik külföldön is elismertek. Az elkészült művek felhasználásával rendszeresen adnak ki könyveket, valamint képeiket is értékesítik, a bevétel 15%-a az alkotót illeti.
A hämeenlinnai Kettuki Művészeti Központ
Egy, a központban készült alkotás
Érdekes egybeesés, hogy tanulmányútunk idején fogyatékkal élő emberek festményeiből és kerámiáiból nyílt kiállítás Magyar Tudományos Akadémián a Finn-magyar napok keretében. A központ és az MTA Pszichiátriai Gyűjteményének válogatott anyaga révén a látogatók ízelítőt kaphattak a művészeti terápiák során született alkotásokból. Szerdán elérkezett a nap, amikor búcsút vettünk vendéglátóinktól, a sok hasznos tapasztalatot, követendő példát mutató iskolától és a felejthetetlen élményeket nyújtó Finnországtól. A program lezárásaképpen átvettük Piiától a bizonyítványt, és a szerződések aláírása, közös kávézás, fotózás után elindultunk Helsinkibe, a repülőtérre, ahonnan az esti órákban szerencsésen megérkeztünk. Kovács Anna és Zsákovics Réka
