473
FILOLÓGIA MÁDL
É L M É N Y ÉS M Ű DOKTOR
ANTAL
MAGYAR
VONATKOZÁSAI
A
FAUSTUSBAN1
Másfél évtizeddel T h o m a s M a n n halála után századunk l e g n a g y o b b jai között tartja számon az i r o d a l o m t u d o m á n y , s ezt j elzik világszerte az olvasók érdeklődése n y o m á n m ű v e i n e k meg-megismétlődő kiadásai. U g y a n a k k o r aligha tekinthetnők m á r klasszikusnak a szónak abban az értelmében, h o g y egységesen letisztult véleményalkotás alapján „ m é r j ü k " . Ez közelről sincs így, ami részben nyugtalanító, m e r t azt tükrözi, h o g y a céhbeli i r o d a l o m t u d o m á n y még igen sokkal tartozik huszadik századunk с nagyságának, s mind ez ideig b ő teret engedett a gyakran ellentétes előjelű és igen eltérő érzelmű v é l e m é n y alkotásnak, n e m ritkán ítélkezésnek. Örvendetes ugyanakkor a még be n e m állott klasszikus mérce, mert m a g á b a n rejti T h o m a s M a n n életművének n e m szűnő aktualitását k o r u n k r a , napjaink és az elkövetkező idők egynémely nagy horderejű problémájára. N e m egységes a vélekedés még saját hazájában, a n é m e t nyelvterület országaiban sem. E n n e k oka igen sokrétű, s részben az író emberi-politikai magatartásával függ össze : egyesek számára a húszas évektől kezdve túl radikális, később kommunistagyanús volt, mások harcosabb, egyértelműbb kiállást vártak tőle a fasizmus u r a l o m r a jutásakor vagy éppen élete utolsó éveiben. Hasonlóképpen az életm ű b e n a németségről kialakított véleménye is megbocsáthatatlan b ű n n e k számít bizonyos k ö r ö k b e n . A fenntartás legfőbb oka azonban minden jel szerint a n é m e t olvasóknak abban a rétegében található, amely múltja egy részét m é g mind ez ideig n e m volt képes a szükséges kritikával helyére tenni. M i n t h o g y művei m a valamennyi kultúrnyelven — legalábbis részben — megjelentek, a szerzőről alkotott kép és felfogás világméretekben, a világirodalom szinte egész vonulatában n y o m o n kö1 Jelen tanulmány tényanyaga egy THOMAS MANN magyar kapcsolatait bemutató terjedelmes német nyelvű d o k u m e n t u m - k ö t e t bevezetőjének része. A t é m a annyira szerteágazó, hogy m é g a tervezett kötet sem vállalkozhat teljes kimerítésére, annál kevésbé ez a több kérdésre csak éppen reflektáló és a Doktor Fattstus két „ m a g y a r " fejezetének forrásvidékét vizsgáló kísérlet. A nagyszámú bizonyító anyagból itt csak a legfontosabbra történhet utalás, s hasonlóképpen általánosításra is csak igen kis mértékben és az indokolt filológiai óvatossággal kerülhet sor.
16 Irodalomtörténet
4/4
riioiogia
vethető. Egyfajta letisztulási folyamat azonban mintha j o b b a n jelentkezne világviszonylatban, mint m a g á b a n a német nyelvterületen. Az egyes népek természetesen saját recepciós f o l y a m a t u k a t meghatár o z ó tényezőktől f ü g g ő e n szelektálnak, de vitathatatlan, hogy T h o m a s Mannt szinte mindenütt befogadták, és értékrendjükben a világirodalom első sorába állítják. M a g y a r olvasótábora tulajdonképpen a húszas évektől van, a m e l y azután a felszabadulás után többszörösére terebélyesedett. A pusztuló polgári társadalom T h o m a s Mann-i rajza, amelyre külön ö s e n Lukács G y ö r g y n e k 1945 után hamarosan m a g y a r u l is megjelent esszéi n y o m á n figyelt fel erőteljesen a magyar olvasó, a művész helye ebben a késeiség állapotában, a művészi alkotásnak számos — önvallomásszerűen kifejtett — izgalmas kérdése, de különösen az antifasiszta s a későbbi békeharcos T h o m a s Mann tartott és tart ma is igézetében sok olvasót. I r o d a l o m t u d o m á n y u n k számos megnyilatkozásánál T h o m a s Mann n e v e éppen ú g y elmaradhatatlan, m i n t egykor G o e t h e é . Számos egyedi tanulmány, részkutatás, műelemzés, s személyi kapcsolatokra való reagálás tágítja m a a magyar olvasó Thomas M a n n - k é p é t . N e m írói nagysága, e m b e r i példaszerűsége k ö r ü l folyik a vita ezekben az írásokban, legfeljebb nagyságának mibenlétét, mai aktualitását látja ki-ki másutt, más-más művében, eszmei állásfoglalásában, és újabban, e g y r e növekvő m é r t é k b e n korunkra ható világnézeti, általánosan h u m á n u s erkölcsi-politikai tartásában, s n e m utolsósorban írói m ó d szerében. Gyakran e g y f o r m á n számos érvelést sorakoztatnak fel — ha n e m is mindenki számára e g y f o r m á n meggyőző erővel — Thomas M a n n - n a k a X I X . században g y ö k e r e z ő tradicionalitása vagy éppen ellenkezőleg a m o d e r n regény belső m o n o l ó g j a i s montázstechnikája mellett. Varázs hegyével az „intellektuális" esszéisztikus r e g é n y egyik első nagy képviselőjének számít, Doktor Faustusínzk montázsai pedig ú j a b b és újabb á m u l a t b a ejtik a szakembert és az értő olvasót egyaránt. A magyar vonatkozás műveinek recepciója 2 mellett sok minden e g y e b e t is jelent T h o m a s Mann esetében. Számos személyi kötődés révén m ű v e a legkülönbözőbb vonatkozásban érintkezésbe került Magyarországgal, s ennek vizsgálata é p p e n az írói módszer szempontjából lehet igen érdekes és tanulságos. Minden m a g y a r olvasójának bizonyára feltűnt — ami egyébként a m ú l t század osztrák s német romantikusai óta g y a k o r i —, h o g y viszonylag nagyszámú magyar m o t í v u m o t szerepeltet műveiben. E z e k egy része teljesen konven* Ehhez két munka nyújt részletes betekintést: GYŐRI JUDIT: Thomas Mann Magyarországon. Felolvasóestjeinek története és sajtóvisszhangja — Budapest, Akadémiai Kiadó 1968. — HALASZ ELŐD: Die „ungarischen" Beiträge Thomas Manns. Zur Geschichte der Rezeption Thomas Manns in Ungarn. — in : Studien zur Geschichte der deutschungarischen literarischen Beziehungen — Berlin, Akademie-Verlag 1969. 339—96.
Filológia
475
cionálisan hat, más példák alkalmasak arra, h o g y egyfajta nemzeti hiúságnak hízelegjenek, s n e m kis számban vannak olyanok is, a m e lyek esetlegesen érzékeny „hazafiúi" lelkületet sérthetnek. Pedig mélyebb elemzés esetén g y a k r a n éppen ez utóbbiak érdemelnek figyelmet, m e r t bizonyos tényleges vagy vélt felismerésre utalnak, túllépnek a h a g y o m á n y o s puszta romantikán. Az életműhöz arányítva mindezek jelentéktelen m o t í v u m o k , s talán kizárólag m a g y a r voltuknál f o g v a keltik fel érdeklődésünket. U g y a n a k k o r viszont vannak az életműnek olyan részei is, amelyek a m a g y a r táj és lakói nyújtotta benyomások, személyes kapcsolatok, levelezések s viták eredményei, s jelentőségükben túllépnek aprólékos provinciális adat- vagy m o t í v u m g y ű j t é s szenvedélyén.
• T h o m a s M a n n írói módszerére mindenekelőtt az a jellemző, h o g y minden egyes benyomás, ami az írót éri, rögzítésre kerül (hol a jegyzetfüzetbe, hol pedig egyszerűen az emlékezetbe), s alkalomadtán, esetleg évek v a g y évtizedek múltán, építőkockájává válik valamelyik művének. í g y a fentebb említett magyar m o t í v u m o k egy része is feltétlenül személyes b e n y o m á s o k későbbi felhasználásából ered. A k ü l ö n b ö z ő művekben szereplő magyar nevek s azok vonatkozásai ugyanis egyszerű konvencionális töltelékelemnél lényegesen többet engednek sejtetni. Különösen a legutolsó m ű tartalmaz — m é g m e g fejtésre vár, h o g y miért é p p e n ez - sok ilyen elemet. 3 D e hasonlóképpen m a g á r a vonta már ismételten a figyelmet magyar részről a Doktor Faustus hősének, Leverkiihnnek magyarországi látogatása. A Doktor Faustus keletkezése című műve megjelenése után figyelt fel a világ először arra, h o g y T h o m a s M a n n gátlások nélkül ö n m a g a leplezi le forrásait, vallja be, honnan merítette a Doktor Faustusbin felhalmozott óriási tudás- s tényanyagot, de egyben sejteti, h o g y mindent azért n e m vallott be. A naplók (amelyből a Doktor Faustus keletkezése csak kivonat) m é g rejtenek titkokat. Ez a m ű a T h o m a s Mann-kutatások jelentékeny részét az elmúlt években a forráskutatás és műhelytitkok irányába terelte, s a zürichi A r c h í v u m megnyitásával hozzáférhetővé vált jegyzetek, kéziratok, valamint a levelezés j ó néhány vonatkozásban máris előbbre vitte a m ű v e k keletkezésével foglalkozó kutatásokat. Az ilyen természetű m ű v e k között a zürichi A r c h í v u m vezetőjének, Hans Wyslingnek, A kiválasztott montázstechnikájáról publikált tanulmánya, valamint Gunilla Bergstennek a s A Felix КтиИЪлп nemcsak a magyar származású Rózsa szerelme tölt be jelentős „funkciót" Krull „nevelésében", hanem egyéb motívumok mellett az egykori magyar arisztokrácia névtárából is jónéhányan felsorakoznak, s nem hiányoznak a lovagló aszszonyok sem.
16*
470
Filológia
Doktor Faustus forrásait átfogóan vizsgáló m o n o g r á f i á j a a legjelentősebbek. 4 T h o m a s M a n n „önleleplezése" s a n y o m á b a n terebélyesedő forráskutatások természetesen nemcsak messze túllépik az aprófilológiai adatgyűjtéseket, h a n e m egy írói módszerről vallanak, olyan eljárásról, amelynek m o d e r n voltát aligha lehet kétségbe v o n n i . A m o d e r n s é g vagy talán helyesebben a korszerűség, s egyben a legn a g y o b b művészi igény párosul ebben az eljárásban, hiszen tényekre való törekvésével, életszerűségével elkerüli az izmusok fenyegető absztrahálását, üres esztétizálását, módszerével viszont egyúttal bizonyítja, h o g y az írói eljárás lényege n e m ú j s fantasztikus meseszövések megalkotása — amivel legfeljebb a rémregényekkel vagy évszázadokkal ezelőtti kalandregényekkel kelne versenyre —, h a n e m az újra való elmesélése n a g y s ismert d o l g o k n a k , családi, nemzeti, E u r ó p á t v a g y az emberiséget érintő p r o b l é m á k beleágyazásával, mint a h o g y a n ez a Buddenbrook-liázban, a Doktor Faustusbm, a Varázshegyben, illetve a Józsefben stb. történik. T h o m a s Mann maga sejteti a Doktor Faustus keletkezésében, s Gunilla Bergsten sincs — hatalmas' területeket felölelő k ö n y v é n e k anyaga ellenére sem — m e g g y ő z ő d v e arról, h o g y n e m adódhatnak-e még ú j a b b meglepetések. Gyakran persze éppen ott, ahol valamelyik kutató legkevésbé számít rá. Bergsten például ú g y véli, h o g y T h o m a s M a n n utalásával Csajkovszkij láthatatlan jótevőjére, m e g n y u g t a t ó a n meg van fejtve M a d a m e de Tolna alakja, s L e v e r k ü h n magyarországi tartózkodása forrásait tekintve ezzel kimerült. 5 Ö t megelőzően m é g jónéhányan a Leverkühnnek egy lipcsei nyilvános házban feltűnt, majd Pozsonyban őt m e g f e r t ő z ö t t ö r ö m l á n y és M a d a m e de T o l n a között konstruált összefüggést véltek felismerni. 6 Ezt azonban m i n d ez ideig n e m sikerült bebizonyítani, u g y a n a k k o r kevéssé figyeltek eddig fel arra, h o g y a m a i szlovák fővárosnak magyar (Pozsony) megjelölése, Leverkühn magyarországi kirándulása s a zeneiség e g y fajta koncentráltsága erre a geográfiai területre aligha véletlen. Prága —
* H. WYSLING : Thomas Manns Verhältnis zu den Quellen. Beobachtungen am „Erwählten". — megj.: Thomas Mann-Studien. I. köt. Bern und München: Francke Verlag 1967. — 258 — 322., illetve G. BERGSTEN : Thomas Manns Doktor Faustus. Untersuchungen zu den Quellen und zur Struktur des Romans. 1963. 6 Ez annál is meggyőzőbbnek tűnhetett, mert Thomas M a n n a Doktor Faustus keletkezésében maga is Csajkovszkij láthatatlan jótevőjére hivatkozik (Vö. ТН. MANN: Gesammelte Werke — Berlin; Aufbau 1956. 12. köt. 199.), : ugyanerre céloz KLAUS MANN Csajkovszkijról írott regénye (Symphonie pathétique, Amsterdam 1935.) is. BERGSTEN ezt egyértelmű bizonyítéknak veszi, pedig könyve elején még ő maga figyelmeztet, h o g y Thomas Mann a Doktor Faustus keletkezésében is élt az iróniával, s nem lehet minden utalását feltétlenül készpénznek venni). (Vö. i. m. 17.) 8 Különösen HERMANN STRESAU bonyolódik hosszas fejtegetésekbe ennek bizonyítására anélkül, h o g y egyetlen konkrét adatot is tudna nyújtani (Thomas Mann und sein IVerk. — Fischer Paperbacks 1963. 236 — 38).
Filológia
477
Bccs —Pozsony —Budapest valamilyen m ó d o n sajátos atmoszférában kapcsolódott Thomas M a n n szemében egymáshoz, s csak ez i n d o k o l hatja v é g ü l is, hogy a világtól elzárkózott Leverkühn oly k ö n n y e d é n vállalkozik arra, hogy — minden különösebb indítóok nélkül — kiránduljon a „ D u n a és a Balaton" k ö z é . ' M a g a ez a puszta helymegjelölés is számos találgatásra adott alkalmat. így vetődött fel m a g y a r — de nemcsak m a g y a r — ötletként Martonvásár és Beethoven neve Erdődy g r ó f n é v a l egyetemben, s ugyancsak a Donau és Plattensee megjelölés csábította a Magyar Nemzet egyik cikkíróját arra, h o g y Fejér megyében keresse Leverkühn magyarországi kirándulásának színhelyét. 8 H a m á r m o s t T h o m a s M a n n - n a k a valóság építőkockáiból alkotó írói módszeréből kiindulunk, n e m kereshetünk fantázia kreálta m a gyar b a r o k k kastélyt valahol a Balaton és a D u n a között, h a n e m az írónak Magyarországon szerzett benyomásai alapján kell elindulnunk. Győri J u d i t idézett k ö n y v e alapján egyértelműen bizonyítható, h o g y T h o m a s M a n n hatszori magyarországi látogatása során egyszer sem járt a D u n á n t ú l o n . 1936 júniusában M a n n é k terveztek H a t v a n y Lajosékkal Bécsből jövet egy kerülőt a Balaton felé, de az esős idő miatt erre n e m került sor. 9 U g y a n a k k o r k o n k r é t adatok vannak arról, h o g y a n é m e t író, aki a harmincas években h á r o m alkalommal H a t vany Lajos vendége, 1935-ben s 1936-ban járt Hatvanban, illetve másodszor a Hatvan közelében fekvő, s az egykori H a t v a n y b i r t o k h o z tartozó 4 B o l d o g községben is. 10 H a tehát T h o m a s M a n n tényleges benyomásait, élményeit írta le, azokat tanácsos n e m a „ D u n a és a Balaton" k ö z ö t t keresnünk, h a n e m inkább H a t v a n b a n , illetve annak környékén. E l ő b b azonban térjünk vissza arra, v a j o n miért helyezte T h o m a s M a n n át a Dunántúlra Leverkühn magyarországi tartózkodásának színhelyét? Tényszerű bizonyíték ehhez nincsen, de felsorakoztatható az é l e t m ű b ő l számos hasonló természetű eljárás, amikor a hatás f o kozása kedvéért vagy más okból a színhelyet önkényesen m e g v á l toztatja. A y<52-5e/-tetralógia t ö b b olyan leírással szolgálhatna, ahol az 7 THOMAS MANN: Doktor Faitstus — Ford. Szőlősy Klára. — Budapest, Európa Könyvkiadó 1967. 488. 8 Vö. KÖRNYEI ELEK : Thomas Mann nyomában Fejér megyében. — Magyar Nemzet, 1962. júl. 7. — G. BERGSTEN A. SCHINDLER: Biographie von Ludwig Beethoven (Münster 1840.) d m ü munkájára is hivatkozik, továbbá úgy véli, h o g y „Tolna asszony viszonya Adrian Leverkühnhez sok vonatkozásban ismétli Csajkovszkij viszonyát Meck asszonyh o z . " I. m . 34. B HATVANY LAJOS özvegyének tájékoztatása szerint, akinek számos értékes információjáért ezúton is köszönetet m o n d o k . 10 Lásd számos egyéb hazai sajtómegnyilatkozással együtt mindenekelőtt az 1935-ös látogatás alkalmával Hatvanban adott interjúját, megjelent a Magyarország 1935. január 29-én, illetve 1. még ehhez az 1936-os egyik interjúját a Szabadság 1936. június 14. számában.
470
Filológia
író a forrásaitól eltérően más geográfiai helyet választ színhelyül, teljesen önkényesen, minden i n d o k nélkül, a m i n e k m e g m a g y a r á zására az írói szabadságon kívül aligha lehet mást felhozni. О jobbnak, esetleg hatásosabbnak, az olvasó számára talán k ö n n y e b b e n regisztrálhatónak találta. Gyakran t ö b b elemből is tevődik össze egy-egy fiktív vagy ténylegesen m e g n e v e z e t t geográfiai hely. Erre magában a Doktor Faustnsbm is számos példa akad. A M ü n c h e n közelében fekvő Pollingból, ahol Thomas M a n n anyja, húgai és V i k t o r öccse olyan szívesen tartózkodtak, így lesz a regényben Pfeiffering, 1 1 Kaisersascher pedig Lübeck, N a u m b u r g , Aachen, N ü r n b e r g s talán m é g más városképeket is egyesíti magában. D e hozhatunk távolabbi példákat is. A Félix КгиИЪзп a főhős K u c k u c k professzor lissaboni őslénytani g y ű j t e m é n y é t tekinti meg, a m e l y r ő l kiderült, h o g y a Chicagói Természettörténeti M ú z e u m leírása, amint ezt az író özvegye, Katja Mann is tanúsítja. 1 2 De hasonló eljárásnak a n y o m á r a vezet bennünket Hatvany Lajosnak egyik írása is: „ A m i k o r átléptem az arosai szálló ebédlőjének küszöbét, a mennyezet fafaragványos ízléstelenségeiben a Varázshegyben. leírt ebédlő mennyezetére v é l t e m ráismerni. M é g s e m vallottam be m a g a m n a k , amit sejtettem, m e r t a regényben köztudomásúlag, M a n n n e m az arosai hotelt, h a n e m a davosi gyógyintézetet írta le. Végül egyszer mégiscsak rászántam m a g a m , h o g y gyanúmat kifejezzem. Mint kiderült, n e m volt alaptalan, m e r t ugyanaz a Mann, aki oly pedánsul rakta útitáskájába a holmiját, az agyában gondosan elraktározott benyomásai közül is m i n d i g azt szedte elő, melyre pillanatnyilag szüksége volt. M á r p e d i g neki a Varázshegyben a davosi ízléstelenségeknél is rikítóbb arosaiakra volt szüksége az ebédlőmennyezet leírásánál. Ezért illesztette be a regénybe az előbbiek helyett, az a p r ó részletekben ironikus áhítatában az utóbbiakat."13 Leverkühn magyarországi tartózkodásának áthelyezése a „ D u n a és a Balaton" közé talán mindenekelőtt, ha tudatos írói szándék volt 11 A Pfeiffering-név a Faust-népkönyvből származik. A Pfeiffeiing és Polling közötti hasonlóságra V. MANN Wir waren fünf (Öten voltunk) című önélet- és családrajzi könyvében hívja fel a figyelmet. 12 Alfred A. Knopf-hoz, Thomas M a n n amerikai kiadójához intézett levelében K. MANN a következőket írja: „A Chicagói Természettörténeti Múzeum embereinek tökéletesen igaza van. Amikor a múzeumot férjemmel megtekintettük, a látottak nagy benyomást gyakoroltak rá. Többször is végignézte a kiállítást és feltehető, hogy már akkor elhatározta, a látottakat kapcsolatba hozza Felix Krull-Ы" (Stuttgarter Zeitung 1 9 5 8 . júl. 2 8 . ) . 13 HATVANY L. : Öt évtized — Budapest, Szépirodalmi Kiadó 1961. — Thomas Mamiról (I9S5). 134-
tuoiogia
4/У
m ö g ö t t e , azzal magyarázható, hogy a n é m e t vagy egyáltalán a n e m m a g y a r olvasó számára í g y jobban tudta helyhez kötni. Amerikai távlatból nézve bizonyára csak a D u n a és a Balaton jelenthetett valamelyes fogódzót az olvasó, de talán ezekben az években, t ö b b mint tíz évvel utolsó magyarországi tartózkodása után, m a g a az író számára is. A T o l n a megye nevét viselő kastélyt s a n n a k tulajdonosnőjét m i n denesetre nem a D u n á n t ú l o n , hanem H a t v a n városában kell keresn ü n k , s n e m más, m i n t a Hatvany-család birtokában volt Grassalkovich-kastély a tizennyolcadik századbeli termeivel, szobáival, b ú t o raival és óriási francia parkjával. De nemcsak a külső leírás tanúsítja ezt. Leverkühn itt láthatta s n e m a Balaton és a Duna között a „zeneterem két remek hangversenyzongoráját, a háziorgonát és m i n d e n egyéb fényűzést". 1 4 L e v e r k ü h n helyett az í r ó maga élvezte az „ ö t nyelvű könyvtárat", de n e m „Székesfehérvár közelében a D u n a és a Balaton között", a h o g y a n a regényben olvasható, sőt még csak n e m is Hatvanban, hanem a b u d a i várban, H a t v a n y Bécsikapu tér 7. alatti palotájában, amint erre későbbi levelében is utal. 15 Hatvany Lajosné elmondása szerint a m i n t e g y 14000 kötetes könyvtár c s a k u g y a n nyelvek szerint volt csoportosítva, és í g y jobban feltűnt T h o m a s M a n n - n a k a gazdag n é m e t irodalmi a n y a g . A magyar vonatkozású leírásokban e d d i g leginkább a „részben török cselédség"-et 1 6 vette zokon a m a g y a r kritika, s ezzel m i n t e g y kétségbe is vonta az egész leírás komolyságát, annak esetleges reális m a g v á t . Ugyanakkor é p p e n ez a kitétel hívja fel a t h o m a s m a n n i alkotói módszer érdekességére és áttételes voltára a figyelmet. N y i l vánvaló, hogy a n é m e t író n e m török szolgaságot, h a n e m m a g y a r zselléreket és cukorgyári munkásokat talált a H a t v a n y - b i r t o k o n . H o n n a n tehát akkor ez a „török cselédség" megjelölés? T h o m a s M a n n - n a k magyarországi tartózkodása során csakúgy, m i n t m i n d e n hazánkban járó nyugat-európainak l é p t e n - n y o m o n találkoznia kellett a m a g y a r fővárosban t ö r ö k időket idéző emlékekkel, Hatvanyval 11 Th. Mann : Doktor Faustus — 493. A thomasmanni névadáshoz, annak bizonyítására, hogy milyen módon rakja össze ezeket, nemcsak a Tolna-név magyar vonatkozása tűnik, fel a regényben. Egy magyar zeneesztétával cikket írat az Anbruch с. bécsi folyóiratba, akit Desiderius Fehér-nek nevez el. Desidcrius-szal, azaz Dezsővel Kosztolányin kívül aligha találkozott, aki — ha Leverkühn zenéjéről n e m is — de Thomas Mannról többször írt. Egy Fehér nevű, magyar származású fiúval — amint ezt későbbi visszaemlékezéseiben maga írja meg — pedig iskolás korában volt jó barátságban Thomas Mann. D e feltehetően hasonló módon lehet a József regény egyik „névetimológiáját" is megfejteni,, amikor Benjámint a Bela-val rokonítja, hiszen Bartókon kívül, de legalább is M a g y a r országon kívül egészen biztosan nem találkozott a Béla névvel. 16 „Szívesen elidőznék hosszabb ideig Hatvany Lajos báróék pompás könyvtárában"' — mondja Thomas Mann egyik, 1937. január 14-én, az Esti Kurírban megjelent interjújában. " T H . MANN: Doktor Faustus — 493.
ruuivgiu
folytatott beszélgetései során pedig lehetetlen, h o g y a magyar történelemnek t ö r ö k vonatkozású kora, a százötven éves t ö r ö k uralom é p p e n úgy, m i n t a honfoglalás előtti t ö r ö k érintkezés n e került volna elő. Van T h o m a s M a n n - n a k interjú-megnyilatkozása is, a h o l a magyar nyelvet a törökkel hozza kapcsolatba. 1 7 Ezen t ú l m e n ő e n még egy érdekes vonatkozásban találkozunk a t ö r ö k jelzővel, é p p e n 1935-ös hatvani látogatása idejéből. 1935. j a n u á r 27-én T h o m a s M a n n Budapesten, a Belvárosi Színházban nagysikerű Wagner-előadást tartott, m a j d ezt követően Hatvany Lajos v e n d é g ü l látta H a t v a n b a n . Erről a Magyarország riportere a következőképpen számol b e : „Ebéd után ,tüstént tanulni akar', körülviteti m a g á t a régi Grassalkovich-palotáb a n és a g y ö n y ö r ű parkban. A kerti szobrok előtt e g y pillanatig elakad, helybeli pallér faragásai, e g y i k allegorikus n ő i szobrot, a másik törökös r u h á j ú vitézt ábrázol. M a n n Prágából és Berlinből j ö n , észreveszi a m a g y a r környezeten a közép-európai szomszédság n y o m a i t . A | u r b á n t a kerti szobron, a bundák lengyeles szabását, a szólásformák osztrák cirkalmasságát. Pest nyilván Bécstől tanulta el a gyakori „ k é r e m " - e t , „szabad k é r e m " - e t . Hideg északi szemében a dunai országok nyelvi, építészeti, szokásbeli közkincse, a dunai szomszédok kultúrájának városi, v a g y parasztos hajtásai alig különböznek egymástól."18 A r e g é n y e n szerepeltetett „részben török cselédséghez" így vezet el az út különböző oldalról, s k ö z t ü k nyilván a megpillantott török vitéz által gyakorolt benyomáson keresztül is, aki n e m mint török érdekes itt, h a n e m m i n t a Thomas M a n n világától eltérő, délibb és keletibb, más mentalitású lényeknek a kifejeződése. Az író ezt a m á s valamit kereste és igyekezett m e g r a g a d n i . T h o m a s M a n n 1935 januárjában és 1936 júniusában ismerkedett meg a kastéllyal, a H a t v a n y - b i r t o k h o z tartozó más épületekkel, s a cukorgyártásban H a t v a n b a n alkalmazott módszerrel is. A regényben ezt olvassuk: „ A z uradalom óriási búzatáblákon k í v ü l kiterjedt cukorrépaföldekb ő l állt, melyeknek termését ott a b i r t o k o n , saját cukorgyárukban, f i n o m í t ó j u k b a n dolgozták fel." 1 9 Az eredeti szöveg itt lényegesen kifejezőbben szól valamilyen sajátságos rafinériával n l ű k ö d ő cukorgyártásról, amit Magyarországon kétségkívül Hatvanyéknál láthatott. A cukorgyártás összekapcsolása a v i d é k i kastéllyal, a búzatáblák a h o z z á j u k tartozó gazdasági épületekkel — ez így e g y ü t t — Hatvan
17 Az 1913-as magyarországi látogatása alkalmából adott interjújában parlamenti látogatása kapcsán beszél a magyar nyelvről (Világ, 1913. december 7.). 1923 végén vagy 1924 elején pedig a Pesti Hírlaphoz írt levelében a ír agyar nyelvet érintve „enyhe mongol és török beütések'*-et vélt benne felfedezni. 18 Magyarország, 1935. január 29. " T H . MANN: Doktor Faustus - 488.
Filológia
481
és környékén csakugyan megtalálható volt; Thomas M a n n ott járt, és Hatvanyék kalauzolásával meg is tekintette mindezt. Míg az 1935-ös látogatás kapcsán a sajtó és Hatvanyné egybehangzó tanúsága alapján csak Hatvan városában tett látogatásról értesülünk, addig ugyancsak a sajtótermékek, főként egy interjú tanúsága szerint, 20 amit Hatvanyné ugyancsak igazol, 1936 júniusában Thomas Mann a Hatvantól délre fekvő Boldog községben is járt. Ennek az útnak benyomásait rögzíti Thomas Mann egy évtizeddel későbbi regényében. Leverkühn Zeitblomnak „utóbb beszámolt róla, hogy a kastélyhoz tartozó falut elképesztő szegénységben, valósággal archaikus, forradalom előtti nyomor állapotában lelték. Vezetőjük, a jószágigazgató, maga mondta nekik szánakozó fejcsóválással, mint tudnivaló kuriózumot, hogy a lakosság csak évente egyszer, karácsonykor eszik húst, és faggyúgyertyája sincs, amivel világítson, hanem a szó szoros értelmében a tyúkokkal fekszik. Megszokás és tudatlanság valószínűleg érzéktelenné tette az embereket e szégyenletes állapotok, például a falusi utca leírhatatlan mocskossága, a nyomorúságos viskók s mindennemű higiénia hiánya iránt; mindezeken változtatni valószínűleg forradalmi cselekedet lett volna, amire egyes ember — még kevésbé egy nő — n e m lett volna képes. De feltehető, hogy a falu nyomora is közrejátszott abban, más egyebek mellett, h o g y megutáltassa Adrián ismeretlen barátnőjével a birtokain való tartózkodást." 2 1 Ezt olvassuk a regényben, s úgy tűnik, hogy a szöveg néha talán túlhajtott, kiélezett és romantizált állapotot rögzít. Vessünk ezzel össze egy interjút, amelyet Thomas Mann Boldog községben tett látogatása után adott. Míg a regény nyelvezetében természetesnek kell vennünk, hogy az írói cél érdekében helyenként túloz, addig a magyar újságírónak adott interjú az író közismert udvariassági szűrőjén, s talán még az újságíró további „szelídítésén" ment keresztül, de mindenesetre így is meggyőzhet bennünket arról, h o g y a regényszövegnek s az interjúnak egymáshoz sok köze van, h o g y a regény magyar faluja, amely Leverkühn magyar barátnőjének birtokához tartozik, nem lehet más, mint Boldog község. Az újságíró a következőkkel vezeti be az interjút: „Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagy humanista író párnapos itt-tartózkodása alatt milyen benyomásokat szerzett a magyarságról, a magyar kultúráról és a magyar nép szociális helyzetéről. s
- Szabadság, 1936. június 14. T H . MANN: Doktor Faustus — 494.
!1
470
Filológia
Felkerestük Thomas M a n n t , aki kérdésünkre a következőkben foglalta össze benyomásait: — Házigazdám, H a t v a n y Lajos j ó v o l t á b ó l alkalmam volt f u t ó l a g megismerni a m a g y a r kultúra csúcspontját és mélységeit: H a l l o t t a m Bartók Bélát muzsikálni, és láttam a m a g y a r falut. C s ü t ö r t ö k ö n Boldog községben jártam, e b b e n a szép és érdekes m a g y a r faluban. A parasztok éppen a t e m p l o m b ó l jöttek ki. T a k a ros n é p , különösen az asszonyok színpompás eredeti népviselete h a t o t t r á m lenyűgözően, kár, hogy borús i d ő volt és n e m sütött a m a g y a r nap, amely m é g lángolóbbá tette volna a képet. — E n g e m különösen az az ellentét f o g o t t meg — folytatta T h o m a s Mann —, h o g y itt Budapestnek, ennek a kultúra magas f o k á n álló világvárosnak a közelében ilyen primitív sorsban élnek az e m b e r e k . H a n g s ú l y o z o m , a b e n y o m á s a i m csak futólagosak, de ú g y éreztem, h o g y ezeknek a parasztoknak kevés részük lehet boldogságban és vidámságban s ez a hatalmas, és kultúrától illetlen n é p r é t e g nagyon nehéz viszonyok és ősi vegetatív f o r m á k között él. A z volt a b e n y o m á s o m , hogy itt a szociális kontraszt még m i n d i g nagyon éles, s az alsó és a felső rétegek között n a g y o b b a feszültség, mint N y u g a t o n , pl. Svájcban, ahol jelenleg élek. M í g a mélységben élnek a milliók, a d d i g a napos csúcsokon él az úriosztály. E két réteg között n a g y o n nehéz a m a g y a r író helyzete, akinek se felfelé, se lefelé nincs m e g a hatási lehetősége, a p o l g á r i osztály pedig, amelyikre támaszkodhatna, hiányzik. Ilyen speciális viszonyok között a m a g y a r szellem sorsa s z o m o r ú , de azért n e m reménytelen. Egyrészt azért n e m , mert fent is m u t a t k o z n a k bizonyos tendenciák a magasabb szellemiség felé, f ő k é n t pedig azért nem, m e r t a magyar n é p b e n hatalmas szűzi erők szunnyadoznak, a m e l y e k — jobb szociális viszonyok k ö z ö t t — nagyszerű népi kultúrává bontakozhatnak ki." 2 2 T h o m a s Mann 1936-ban a Népszövetség keretében m ű k ö d ő Szellemi Összefogás Ligája budapesti ülésére j ö t t Magyarországra, viszont n e m vette igénybe a hivatalos vendéglátást, a szállodai szobát, s n e m vett részt több p r o g r a m b a n , így rossz közérzetére hivatkozva mentette ki magát H ó m a n Bálint kultuszminiszternél a v e n d é g e k tiszteletére adott fogadás alól, hogy az estet B a r t ó k Bélával és R e i nitz Bélával együtt tölthesse Hatvanyéknál, 2 3 és hasonlóképpen n e m vett részt a többiek számára szervezett esztergomi kiránduláson sem. Ehelyett Hatvan városát és környékét, k ö z t ü k Boldog községet 12
Szabadság, Ez az eset Hatvany Lajos, című írásában 23
1936. június 14. több magyar visszaemlékezésben került rögzítésre. A leghitelesebben Thomas Mann 1936-os vendéglátója írta m e g Egy emlék Thomas Mannrói {Öt évtized, 138—140.).
Filológia
483
tekintette m e g . Az igazsághoz tartozik természetesen, h o g y T h o m a s M a n n szemléletét, közte még azt is, ahogyan a m a g y a r állapotokról alkotott képet önmagában elraktározta, erősen befolyásolta H a t vanynak a Horthy-rezsimmel szembeni oppozíciója. A két idézett szövegrész egymással való összefüggése vitán felül áll. A magyar falu T h o m a s M a n n regényében tehát egyértelműen B o l d o g községre vonatkozik, T o l n a asszony kastélya, a vidéki kúria és a különböző gazdasági épületek a részben „ t ö r ö k cselédséggel", valamint a különös rafinériával m ű k ö d ő cukorgyárral együttesen tehát n e m egy Székesfehérvár közelében a „ D u n a és a Balaton" közötti birtokot jelenthetnek, h a n e m Hatvant a Grassalkovich-kastéllyal, a cukorgyárral és az egykori H a t v a n y - b i r t o k egyéb tartozékaival. Ezek után természetesen felvetődik a kérdés, v a j o n Leverkühn láthatatlan barátnője csakugyan Csajkovszkij M e c k asszonya, vagy esetleg Beethoven támogatója, E r d ő d y grófné, akit kívülről telepít az író ebbe a környezetbe, vagy pedig hozzá is (esetleg más ösztönzőkkel együtt) helyileg „ a d o t t " példaképet választott, v a g y legalábbis m a gyarországi benyomásai színezték e példakép rajzát. A regényben a láthatatlan j ó t e v ő részét képezi a m a g y a r falunak és környezetének, hiszen a falura vonatkozó leírás — m i n t már fentebb is idéztük — a következőképpen végződik: „ . . . mindezeken változtatni forradalmi cselekedet lett volna, amire egyes ember — még kevésbé egy n ő — n e m lett volna képes. D e feltehető, h o g y a falu n y o m o r a is közrejátszott abban, más egyebek mellett, hogy megutáltassa Adrian ismeretlen barátnőjének a birtokain való tartózkodást." 2 4 E r d ő d y g r ó f n ő személyének felvonultatása minden bizonyíték híjával van, ha a Balaton és D u n a közötti, Székesfehérvár közelében keresendő kastély mint helymegjelölés elesik. Csajkovszkij M e c k n é asszonyát viszont maga T h o m a s Mann is említi a Doktor Faustus keletkezésében,26 ezenkívül fiának Klaus M a n n - n a k Csajkovszkijról írott regénye, a Symphonie pathétique,26 és egyéb megnyilatkozása is mellette bizonyít. Minthogy azonban Thomas M a n n maga is sejteti, 27 h o g y közelről sem árult el minden titkot regénye körül, ezenkívül számos példáját adta m á r a Doktor Faustus előtti munkássága során is, hogy figuráihoz n e m feltétlenül és kizárólag csak egy személytől vette a külsőt, az ösztönzést, az ötletet, hanem néha több élő személynek mintegy
** TH. MANN : Doktor Faustus — 494. !5 T H . MANN: Gesammelte Werke. 12. köt. 199. " KLAUS MANN: Symphonie pathétique. Ein Tschaykowsky-Roman — Amsterdam,
1935.
17 Egy 1948. október 11-én kelt levelében ezt írja: „Valóban, a regényben sok idézet és utalás rejtőzik. Egy részét felfedem kis, most készülő beszámolómban, amely 1943 — 1946. közötti mozgalmas években keletkezett könyvről szól. Ez »a regénynek regénye« lesz."
470
Filológia
„összeollózása" alapján alkotja meg egy-egy figuráját. 28 Anélkül, hogy a Meck asszony és Madame de Tolna közötti párhuzamot kétségbe akarnók vonni, mégis tegyük fel a kérdést, vajon ehhez a magyar környezethez n e m adódik-e természetesen olyan személy, aki összekötődik vele, benne él, akit Thomas Mann megismert csakugyan mint ezeknek a birtokoknak a tulajdonosnőjét. 2 9 Ha erre a kérdésre igennel válaszolunk, akkor a keresett személy Hatvany Lajos húga, Hatvany Irén lehetne. A bizonyító eljárás írásos d o k u m e n t u m o k alapján természetesen itt nehezebbé válik, mint az eddigiek során. Egy Hatvany Lajoshoz írt levélben Thomas M a n n üdvözölted húgát, 3 0 ennél több feltárt írásos adatunk nincsen. Kisegít viszont, és sok minden írásos bizonyítékot pótol az élő tanú, Hatvany Lajos özvegye. Ha összevetjük a regény M a d a m e de Tolnáját és Hatvany Irén alakját, akkor Hatvany Lajosné nyilatkozatai alapján meglepő hasonlóságokra, megegyezésekre bukkanunk, amelyek ha nem is kizárólagos, de mindenesetre részleges alkotóelemei lehettek Thomas Mann-nak Madame de Tolna figurájának megrajzolásában. Vessük össze a regény nőalakját Hatvany Irén életsorsával, Hatvany Lajosné által jellemzett tulajdonságaival: A vállalkozás nehézségére hadd idézzük a „narrator" Zeitblomot, aki maga is szabadkozik, amikor Adrian Leverkühn „láthatatlan szereplőjéről", Madame de Tolnáról kell vallania : „ N e m mutathatom be az olvasónak, nem adhatok számot külső megjelenéséről, mert sohasem láttam, és leírást sem kaptam személyéről, mert ismerőseim közül sem látta senki." Láthatatlanságához hozzátartozott, h o g y maga Leverkühn „személyesen sosem találkozott vele . . . egy idő óta leveleztek egymással, és levelezésük során az asszony Adrian életműve eszes és alapos ismerőjének, lelkes hívének mutatkozott . . . aki hajlandó Adriant minden lehető m ó d o n kiszolgálni . . . aszketikusan l e m o n d a közvetlen közeledésről, szigorúan távol tartja magát, tartózkodó és láthatatlan marad, n e m háborgatja Adriant, s mindez bizonyára nem holmi zavart félszegségből fakad, hiszen nagyvilági dámáról van szó, aki a pfeifferingi remete számára csakugyan a nagyvilágot képviselte —
28 Példaként utalni lehet itt a számos eset közül Gustav Aschenbachra, a Halál Velencében hősére, akire Goethe, Gustav Mahler és Richard W a g n e r is hatott, amint maga az író ezt későbbi megnyilatkozásaiban elismerte. " Ilyen jellegű írói eljárásra G. BERGSTEN a Doktor Faustusban talál példát: „Néhány esetben M a n n mégis tovább ment [ti. a kiragadott alakok utánzásánál] és történelmi, valamint korabeli valóságban létező személyeket regényében nemcsak kiragadva ábrázolt, hanem autentikus szociális és eszmei környezetükben támasztotta fel ő k e t . " BERGSTEN a Kridwiss-kör tagjait tekinti ilyeneknek. — I. m. 34. 31 „Adja át szívélyes üdvözletünket feleségének és húgának . . . " (1935. február 15.)
Filológia
485
a világot olyan formában, a h o g y Adrian szerette, kívánta, elviselte, a magát eszesen és kíméletesen féken tartó, távoli világot . . . " . 3 1 H a t v a n y Irén (1886—1945) a h á r o m Hatvany-testvér közül a legfiatalabb; — bátyjaitól, Lajostól és Ferenctől eltérően megmaradt a családi b i r t o k o n Hatvanban,-feleségül ment D r . Hirsch Alberthez, aki később a Hatvany birtokokat és az egyéb családi vagyont kiváló hozzáértéssel igazgatta. N é h á n y évi házasság után a kettejük közötti viszony erősen megromlott, s anélkül, h o g y törvényesen elváltak volna, m i n d e g y i k ü k élte saját k ü l ö n életét. Hatvany Irén még fiatal éveiben, talán éppen boldogtalan házasélete alatti szenvedésében súlyosan megbetegedett és hosszú éveken keresztül a nap n a g y o b b részét állandóan elsötétített szobában töltötte, amelyet mint m o t í v u m o t Leverkühnnél olvashatunk viszont, a m i k o r betegsége elhatalmasodott rajta. 3 2 Felgyógyulása után virágkertészkedésben lelte kedvét, s az egyes virágfajtákat a világ különböző részeiből maga válogatta össze, így például Fiorenzába és L o n d o n b a is eljárt kizárólag azért, h o g y a kertészetében m é g n e m szereplő virágfajtákat beszerezhesse. Járt ezenkívül Európa k ü l ö n b ö z ő államaiban, így H a t v a n y Lajosné visszaemlékezése szerint egészen biztosan Ausztriában, Olaszországban, Svájcban, Németországban, Franciaországban és Angliában. A regény M a d a m e de Tolna-járói az í r ó pedig a következőket m o n d j a : „ A z özvegy tulajdonosnő azonban sem városi palotáját, sem vidéki kastélyát, sem balatoni villáját n e m lakta soha hosszabb ideig. T ö b b n y i r e , sőt m a j d n e m állandóan ú t o n volt, s házait, melyekhez nyilvánvalóan n e m ragaszkodott, melyekből elűzte a nyughatatlanság vagy a kínos emlék, intézők és házmesterek gondjaira bízta. Élt Párizsban, N á p o l y b a n , E g y i p t o m b a n , az E n g a dinban; . . ," 3 3 Hatvany Irén egészségi állapotára már fentebb történt utalás. Útjaira, ha n e m is olyan népes kíséret követte, m i n t a regény T o l n a grófnőjét, mindenesetre egy állandó kísérője volt. 3 4 Magányosságát leküzdendő szándékát Hatvany Irén utazásai mellett kiterjedt levelezése jelentette; a magyaron kívül németül és franciául anyanyelvű szinten beszélt és levelezett, s jól t u d o t t angolul is. Levelezési szenvedélyét egyébként jelzi, h o g y a birtok minden épületében kiilön31
TH. MANN: Doktor Faustus - 4 8 7 - 8 8 . Vö. T u . MANN: Doktor Faustus idézett német kiadásának 446. és 638. oldalát. TH. MANN : Doktor Faustus 488. al Ehhez a képhez egyébként az írónak a magyar származású Baumgarten Ferenc Ferdinánddal való találkozása nyújtotta élmény is hozzájárulhatott. 1918. július i l - é r r Thomas Mann a következőket írja P. AMANN-nak Baumgartenről : egyébként dúsgazdag s ugyanakkor beteg; állandóan ápolónővért tart, bottal jár, s m o n o k l i t visel**. 32
SS
470
Filológia
külön fejléccel ellátott levélpapírt tartott. A magányosság elleni k ü z delem s a gazdagságában nyugtalan lelkiismerete — akárcsak H a t v a n y Lajos esetében — fejeződik ki állandó szociális segíteni akarásában. Túllépett tehát a regény hősnőjének passzív szemléletén, így például ötven csecsemőt befogadó o t t h o n t rendeztetett be és tartott f e n n saját költségén Hatvanban, és minden lehető alkalommal igyekezett szociális vonatkozásban segítségével enyhíteni a n y o m o r t . H a t v a n y Lajosné elmondása szerint ez sógornőjének belső szükségletéből adódott, a m i t a város lakossága tudott is kellőképpen méltatni, hisz 1945-ben utcát neveztek el róla Hatvan városában. H a t v a n y Irén széles k ö r ű olvasottságáról m a g a Thomas M a n n is m e g g y ő z ő d ö t t beszélgetései során, nemcsak az ő műveit ismerte, hanem széles körűen tájékozott volt a kortársi külföldi irodalomban. Lénye és sorsa Thomas M a n n t — Hatvany Lajosné elmondása szerint — sokat foglalkoztatta, s érdeklődésére H a t v a n y Lajos tájékoztatta húga addigi életéről. H a s o n l ó igény szólal m e g Zeitblom révén a regényben : „ V a j o n van-e valami a n n a k az asszonynak a külsejében — t ű n ő d tem - , a m i indokolja Adriannal való kapcsolatának alapelvét, a láthatatlanságot, s sosem-találkozást? Talán r ú t , béna, púpos vagy csúf bőrbetegség ékteleníti? Végül is nem hiszem, hogy ez így volt, inkább afelé hajlok, h o g y a sérülés — ha u g y a n volt — lelki t e r ü leten történt, és megértést keltett benne m i n d e n k i iránt, aki k í m é letre szorul." 3 5 Z e i t b l o m a magyar falu és M a d a m e de Tolna alakjával foglalkozó fejezete v é g é n mentegetőzik: n e m „ , . . alkalmas arra, hogy b a r á t o m szigorú életének e kissé excentrikus epizódjáról puszta vázlatnál színesebb képet adjak". 3 6 A mentegetőzés a szerző nevében történik, aki maga is ú g y érzi, elkalandozott nemcsak hőse a regényben, h a n e m ő maga is ebben a fejezetben. Ugyanakkor m é g s e m tudja lezárni nemcsak a témát, de ténylegesen a fejezetet sem. Mintha valami belső erő kényszerítené, a k ö v e t k e z ő fejezet elején ú j a b b mentegetőzéssel kezdi: „ J o b b a n tenném - írja Zeitblom —, ha ezt a fejezetet — m i n t néhány megelőzőt — n e m l á t n á m el külön számmal, hanem az előtte levő folytatásának jelezném, m i n t amely minden tekintetben a m a h h o z csatlakozik. Cezúra nélkül kellene tehát f o l y t a t n o m , mert ez a fejezet is a »nagyvilágról« szól, b o l d o g u l t barátom jó v a g y rossz kapcsolatáról e világgal, amely ezúttal elvet minden tapintatot és titokzatoskodást, és i m m á r nem sűrűn elfátyolozott v é d ő istennő, drága ,5 s,
TH. MANN: Doktor Faustus — 491. u o . 494.
jelképek küldője alakjában jelenik meg, h a n e m a naivul tolakodó, semmiféle magányt n e m tisztelő, felületes, ám számomra ennek ellenére megnyerő Saul Fitelberg úr képében." 3 7 Ez a kettős m e n t e getőzés nyilván n e m o k nélküli. Az „excentrikus epizód" végül is anynyira fontos, h o g y e g y fejezetben le sem lehetett zárni, folytatni kell e g y következőben, amely lényegében együvé tartozik az előbbivel, éppen úgy részét képezi a „nagyvilág"-nak, mint M a d a m e de T o l n a diszkrét ismeretlen volta. A k e t t ő együtt alkot e g y világot, a m e l y Zeitblom számára vitatlhatatlanul egyfajta „zenei n a g y v i l á g o t " jelent. Beletartozik Bécs, ahol szakmai érdeklődés m u t a t kozik meg Leverkühn zenéje iránt, de az osztrák fővárossal e g y ü t t a fentebbi interjú tanúsága szerint Bartók és Kodály zenéje, s egyfajta népi művészet is részét képezi. E b b ő l a „ n a g y v i l á g " - b ó l jön D r . E d e l m a n n , aki M a d a m e de T o l nával, illetve annak baráti gondoskodásával ismerteti m e g Leverk ü h n t . D e ebből a világból jön Fitelberg is, akit Frau Schweigestill m i n d j á r t feltűnésekor „világfinak" nevez, s aki kiváló üzleti érzékkel választja ki magának a két elébe t o p p a n ó férfi közül a „ m e s t e r t " , rászabadítja csillogó frázisait, s mikor elutasításra talál, s tulajdonk é p p e n már el is távozhatna, hirtelenjében fontos mondanivalója t á m a d : „. . . vegyék úgy, mintha máris elmentem volna, hiszen már f o g o m a kilincset, réges-rég felálltunk, csak búcsúzóul fecsegek m é g . " M És valóban szinte értelmetlennek t ű n ő fecsegésében néhány m o n d a t után Gounod Faustján és Massenet konzervatóriumi professzor oktatási módszerén keresztül a németségnél s a h u m a n i z m u s p r o b lémájánál, T h o m a s M a n n legégetőbb s legszentebb kérdésénél jár. M a j d egy újabb kitérő után, amely során Brucknert is érinti, a n é m e t ség és a zsidóság közötti viszonyánál k ö t ki, amit néhány k o m o l y n a k semmiképpen n e m vehető banalitás után újabb csapongás révén Anatole France is k ö v e t a névsorban, méghozzá, mint látni f o g j u k , pusztán neve m i a t t : „ A nacionalizmus koráról beszélnek? Valójában csak kétféle nacionalizmus van, n é m e t és zsidó, mindenki másé gyerekjáték ehhez képest, mint a h o g y Anatole France tősgyökeres franciasága tiszta v é r ű mondénség a német m a g á n y h o z . . . meg a zsidó kiválasztottsági dölyfhöz képest! France: ez egy nacionalista nom de guerre. E g y német író nemigen nevezhetné magát »Németország«-nak : í g y legföljebb e g y hadihajót keresztelhetnek. Be kellene érnie a »Deutsch«-csal, és akkor egy zsidó nevet venne föl . . . ó, la la Î" 39
"
UO.
S
' UO.
39
UO.
494.
509. 510.
Ezzel aztán csakugyan mondanivalója végére ért Fitelberg, és el is távozik. Figurája aligha nyeri meg egyetlen olvasónak is a tetszését, habár Z e i t b l o m számára is talál mentséget. Sietősen, m á r búcsúzásként e l m o n d o t t furcsa vélekedése a nacionalizmus kérdésében egyszerűen banális, de figurája, üzleti ügybuzgósága, szóáradata m i n t jellemzési eszköz egyedülálló, s Thomas M a n n hangsúlyozása szerint Leverk ü h n n e k a „nagyvilág"-gal képezett kapcsolatának egyik oldala, m i n t ahogyan a M a d a m e de Tolna a másikat jelentette. A hangsúlyozott kereti egységgel így T h o m a s M a n n lényegében azt akarja m o n d a n i , h o g y annak a bizonyos „nagyvilág"-nak ő, Fitelberg is része, csakhogy az általa m o n d o t t a k b a n még sokkal nehezebb egyért e l m ű e n rögzíteni, mint T h o m a s Mann-nál egyébként, h o g y mit g o n d o l t k o m o l y a n s mi tartozik szereplője m o n o l ó g j á b ó l nem is pusztán az irónia, h a n e m a banalitások világába; — ha egyáltalán t ö b b e t akart mindezzel puszta játéknál. M é g talán az egyes zeneszerzők nevei körüli csapongás m ö g ö t t megkísérelhetné valaki valamilyen szisztémának a kiolvasását, de végleg talány előtt áll az olvasó, amikor egyszercsak teljes váratlanul és látszólag minden összefüggés nélkül Anatole France neve kerül Fitelberg monológjába. Emlékeztetőül m é g egyszer álljon itt a fentebbi idézetnek ez a része: „ E g y német író n e m i g e n nevezhetné magát N é m e t o r s z á g n a k : így legföljebb e g y hadihajót keresztelhetnének. Be kellene érnie a »Deutsch«-csal, és a k k o r egy zsidó nevet venne föl . . . ó, la la!". 4 0 Vajon kereshetünk-e e m ö g ö t t a teljesen váratlanul és látszólag minden összefüggés nélkül idevetett francia írónév m ö g ö t t valamilyen tényleges tartalmat, írói szándékot vagy ha n e m , minek ide éppen Anatole France neve. Talán csak azért, m e r t az író neve: France egyben hazáját, Franciaországot jelenti? T o v á b b á minek mindez annak a kettős fejezetnek a végén, amely — feltevésünk szerint — Madame de Tolnát, azaz H a t v a n y Irént, a m a g y a r falut, azaz a Hatvany-birtokhoz tartozó m a g y a r falu szociális n y o m o r á t eleveníti fel; a Grassalkovich-kastélyban, a budai Hatvany-palotában töltött időre emlékezik, s amely második részében, m i n t e Közép-, D é l - és Kelet-Európának a költő hazájától olyannyira eltérő légköréhez hozzátartozó más jellegű mentalitást is igyekszik kifejezni? L e v e r k ü h n számára ebben a m e n talitásban a diszkréten segítő ismeretlen barátnő jelentkezik, s az impresszárió, akitől igyekszik megszabadulni. Thomas M a n n 1935ben, 1936-ban és 1937-ben Magyarországon a hitleri fasizmus hatása és nyomása alatt önmagát marcangoló, önmagával viaskodó népet talált, ahol a csúcsot Bartók és Móricz jelentik, valamennyi magyar barátja, akiknek a n y o m o r á t megismerte, s akiktől még ilyen f o r r o n g ó "uo
Filológia
4
v i s z o n y o k k ö z ö t t is hálával, k ö s z ö n e t t e l búcsúzott. E n n e k előrebocsátása után t é r j ü n k vissza az A n a t o l e France neve k a p c s á n b e v o n u l t a t o t t Deutsch szóra, a m e l y n e m m á s , m i n t a H a t v a n y é k k o r á b b i családneve. í g y talán n e m c s a k a m a g y a r f a l u h o z használt „ f o r r á s t " sikerült r ö g z í t e n i , h a n e m M a d a m e de T o l n a a l a k j á t is, aki k ö r é ez a kettős fejezet épül, m e g g y ő z ő b b é tettük, s e g y b e n valamit sejtetni engedt ü n k a Fitelberg részfejezet f u n k c i ó j á b ó l . Hiszen a Deutsch szóval „ l e l e p l e z e t t " n é v t u l a j d o n o s a , akit T h o m a s M a n n n e m c s a k j ó l ismert, h a n e m kedvelt, b a r á t j a k é n t tisztelt, e g y személyben a fasizmus ü l d ö z ö t t j e , de m é g m i e l ő t t M a g y a r o r s z á g végleg e l k ö t e l e z t e volna m a g á t Hitler m e l l e t t , múltjával, b á r ó rangjával, f ö l d b i r t o k á v a l és t ő k é j é v e l e g y b e n a „ n e m z e t f e n n t a r t ó e r ő " is volt, tehát v é g s ő soron e g y személyben, teljes összefonódásban azt testesítette m e g , amit a hitleri fajelmélet b r u t á l i s a n szét a k a r t választani. 4 1 F i t e l b e r g szavai itt banális kicsengésükkel egyfajta ö r d ö g i — ha tetszik kétségbeesett ö n i r ó n i á v a l telített — g ú n y h a n g j á n szólalnak. A g ú n y , a gyilkos szatíra tehát egy h e l y z e t n e k szólt, a m e l y e t T h o m a s M a n n az 1930-as é v e k k ö z e p é n e k M a g y a r o r s z á g á n m á r e l ő r e érzett, s a m e l y csakugyan b e is k ö v e t k e z e t t ; a Deutsch szóval f o l y t a t o t t „ j á t é k " p e d i g hasonlóan a W i e s e n g r u n d - A d o r n o n é v v a r i á c i ó n a k a Doktor Faustusba történt becsempészéséhez a hála, a köszönet, esetleg a búcsú gesztusa akart lenni. 4 2 K ö s z ö n n i v a l ó j a v o l t b ő v e n , hiszen h á r o m a l k a l o m m a l H a t v a n y L a j o s n á l v e n d é g e s k e d e t t feleségével. A Hatvany-család viselte egy a l k a l o m m a l a B u d a p e s t e n b e t e g e s k e d ő Klaus M a n n g o n d j á t . 4 3 A b a r á t s á g szálai m é g a h á b o r ú t is t ú l é l t é k . 4 4 D e feltehetően m é g ennél is t ö b b é r t volt hálás az író m a g y a r b a r á t a i n a k — s ez m e g h a l a d j a e d o l g o z a t kereteit —, azért a p o l i t i k a i - i d e o l ó g i a i - e m b e r i töltetért és m a g a t a r t á s é r t , a m i t M a g y a r o r s z á g o n elsősorban H a t v a n y Lajosnál és r a j t a keresztül — g y a k r a n az ő k ö z v e t í t é s é v e l — a h a r m i n c a s évek 41 HATVANY LAjosnak részben Buddenbrooks-sugallta és német nyelven megjelent regényét, a Bondy jr.-t (München, Drei Masken Verlag A.-G. 1929. ) Thomas Mann ismerte ; több nyilatkozatában és interjújában is utalt rá. Ez a regény félreismerhetetlen életrajzi vonások alapján bizonyítja a Deutscli-Bondy-csa\Ádnak nemcsak anyagi fellendülését, hanem eszmei alakulását, fejlődését és beleilleszkedését is a magyar nemzeti környezetbe. A regényre történő utalás karikírozott voltát lehetetlen fel nem ismerni Fitelberg figurájában. 4! L . ehhez ТН. MANN: Gesammelte Werke, 12. köt. 209., továbbá G. BERGSTEN i. m. 101., ahol ez olvasható: „Hálaérzetének szellemes kifejezését adta azzal, hogy Kretzschmar Opus n r . elemzésébe beilleszti Adorno másik nevét, a Wiesengrund-ot." 43 „Minden szépért és jóért, amit Ön és felesége, Loli, Klausért tett, nem mondhatunk eléggé köszönetet!" — írja Thomas Mann 1937. június 16-án kelt levelében Hatvany Lajosnak. 44 Számos bizonyíték közül álljon itt egy 1947. június 6-án kelt, tddig publikálatlan társas üdvözlet, amelyen ezt írja Thomas Mann Hatvany Lajosnak: „Kedves Hatvany, én is üdvözlöm a legszivélyesebben és fájlalom, hogy ezúttal még nem jöhetek Budapestre. De remélem, jövőre viszontlátjuk egymást. Az Ön Thomas Mannja."
17 Irodalomtörténet
1 mvii^iu
m a g y a r baloldali értelmiségijeinél egészen Bartók Béláig és József Attiláig m e g i s m e r h e t e t t . A Prágán v a g y Bécsen keresztül vezető út B u d a p e s t r e nemcsak a pfeifferingi r e m e t e zenész L e v e r k ü h n n e k n y i t o t t „ n a g y v i l á g o t " , de b á r m e n n y i r e is túlzottnak t ű n h e t m a — ú j v i l á g o t jelentett a Z ü r i c h melletti m a g á n y á b a n élő T h o m a s M a n n s z á m á r a is. A h o g y a n a K ö z é p - és K e l e t - E u r ó p a a hitleri t e r v e k érdekszférájába tartozott, u g y a n ú g y képezte, kellett hogy k é p e z z e részét a n é m e t s é g r e g é n y é n e k az az ösztönző e r ő , amely i n n e n áradt az í r ó felé az emigráció kezdeti nehéz szakában, a lényeges f o r d u l ó p o n t idején. D e ki ebben az e g y ü t t e s b e n Fitelberg, „ a naivul t o l a k o d ó , s e m m i féle m a g á n y t n e m tisztelő, felületes, á m s z á m o m r a (ti. T h . M a n n Zeitb l o m j a számára) e n n e k ellenére m e g n y e r ő Saul Fitelberg ú r " , hiszen ez a fejezet „ m i n d e n t e k i n t e t b e n a m a h h o z csatlakozik". A „ m i n d e n tek i n t e t b e n " tehát a személyeket is jelenti, „ m e r t ez a fejezet is a .nagyv i l á g r ó l ' szól, b o l d o g u l t b a r á t o m jó v a g y rossz kapcsolatáról e világgal, a m e l y ezúttal elvet minden t a p i n t a t o t és titokzatoskodást". 4 5 A t ö b b s z ö r ö s hangsúlyozás T h o m a s M a n n részéről, h o g y M a d a m e de T o l n a és Saul Fitelberg u g y a n a n n a k a „ n a g y v i l á g n a k " k é t egymást kiegészítő részét képezik, sejtetni e n g e d i , h o g y írói m ó d s z e r é t köv e t v e u g y a n a b b a n a világban kell keresni a két „ p é l d a k é p e t " is h o z z á j u k . H a t v a n y Lajos ö z v e g y é n e k gazdag f o t ó a n y a g á b ó l a T h o m a s M a n n r a v o n a t k o z ó képek k ö z ü l h á r m a t is találunk, amelyek e n T h o m a s M a n n és felesége, a H a t v a n y - h á z a s p á r és H a t v a n y Lajos h ú g a , H a t v a n y Irén szerepel (feltehetően 1935 januárjából), valamint e g y ismeretlen férfi. H a t v a n y Lajos ö z v e g y e O t t o Z a r e k német í r ó t ismeri fel benne. A z ő elmondása és a kép alapján a k ü l s ő leírás, a m i t a Doktor Faustusban találunk, teljes m é r t é k b e n ráillik: „ N e g y v e n é v e s f o r m a , húsos f é r f i volt, n e m p o c a k o s , de puha és húsos tagú, f e h é r párnás kezű; simára borotvált k e r e k , tokás arcán erős rajzú, ívelt szemöldök feketéllett, . . . " A t o v á b b i azonosítás m e g g y ő z róla, h o g y nemcsak a külső sejteti a hasonlóságot. O t t o Z a r e k 1898-ban született; tehát közel negyvenéves l e h e t e t t , amikor T h o m a s M a n n a h a r m i n c a s években Budapesten járt. H ú s z évesen már k o m o l y írói sikerei vannak, Kleist-díjat kap, m a j d színházi vonalon t e v é k e n y k e dik, t ö b b évig a m ü n c h e n i K a m m e r s p i c l e dramaturgja, akárcsak Fitelberg, aki ö n m a g á r ó l beszélve, e l m o n d j a : „ A k ö v e t k e z ő lépés az v o l t , h o g y egy egészen kicsike, e x k l u z í v bulvárszínházát igazgatt a m , . . . " ä e Z a r e k a z o n igen kevesek k ö z é tartozott a n é m e t író- és m ű v é s z t á r s a d a l o m b a n , akik egyik fasiszta államból e g y másikba e m i g r á l t a k , ugyanis a H o r t h y - M a g y a r o r s z á g r a jött, és itt élt éveken " T H . MANN: Doktor Faustus — 494. " uo. 497 - 99•
Filológia
491
keresztül. Ez az ö n m a g á b a n furcsa tette nyilván valamilyen okkal kellett, h o g y bírjon, továbbá ö n m a g á b a n is hatott, ill. meghatározta ennek az e m b e r n e k a felfogását, gondolkodását, egész e m b e r i magatartását. Magyarországon a Pester Lloydnak lett a munkatársa, ahol aktív írói és publicisztikai tevékenységet folytatott, igyekezett a magyar irodalmat megismertetni a német olvasóval, és a német irodalomnak is lelkes propagátora volt hazánkban. N e m különösen hosszú itttartózkodása után regényt írt Kossuth Lajosról, amely 1935 elején németül és m a g y a r u l is megjelent. Ú j könyvével birtokában kieszközölte, h o g y a magyar miniszterelnök, Gömbös Gyula, — aki 1933-ban Hitlert azonnal igyekezett szimpátiájáról biztosítani, fogadja. Erről a Pester Lloyd 1935. május 24-én ad számot. Majd három nappal később — s itt az összefüggéseket és a személyi szorgalmazást lehetetlen fel n e m ismerni — a Magyarországra látogató Göring az egyik Váci utcai könyvesboltba lép és „ O t t o Zareknek Kossuth című regényes életrajzát kéri". 4 7 Túl azon, h o g y a náci Németország miniszterelnöke számára groteszk helyzetet jelenthetett, hogy a fasiszta rendszer egyik Magyarországra menekült üldözöttjének a k ö n y v é b ő l akar Magyarországról informálódni, jellemző O t t o Zarekra is, aki — Hatvany Lajosné elmondása szerint - utólag Thomas M a n n előtt még büszkélkedett is könyvének Göringnél aratott sikerével. O t t o Zarek — aki feltehetően ismerte T h o m a s Mannt még közös m ü n c h e n i tartózkodásuk idejéből — 1935 januárjában Budapesten találkozott a német íróval, s vele volt H a t v a n y Lajosék társaságában. U g y a n e z év nyárutóján vagy őszén Budapestről meglátogatta Küsnachtban T h o m a s M a n n t otthonában. E r r ő l a következőket olvashatjuk tőle: „ D e Zürich szellemi központja most mégis a városon kívül fekszik, a tó melletti barátságos Küsnachtban; m e r t itt telepedett meg T h o m a s M a n n . A »lieberális szellem Mekkájá«-nak nevezték egykor T i n n y e t , amikor Kossuth várakozásteljesen és önmagában munkálkodva, oda visszavonult. A liberális szellemnek Mekkája most ez az ápolt, virágokat kedvelő Küsnacht . . . Magasan fent, ahol az utca utolsót kanyarog, m i u t á n a legmagasabbra emelkedne, áll a ház, amely a Nobel-díjas írónak a müncheni Herzogparkban álló tulajdon háza helyett lett o t t h o n a . . . Csak bérlet, de Katja asszony, a h ű élettárs, meleg délnémet kellemet h o z o t t magával az üres termekbe . . . Igen kellemes kilátást nyújt a tóra, amely kéklőn nyugszik zöldes medrében, s a háttérbe a fehér o r o m z a t o s Alpok láncai . . . Ide, a Zürichi tónak e b b e a Tinnyejébe zarándokolnak azok, akiknek szívükön ég a szent német sors, a n é m e t szellem sorsa, " Pester Lloyd, 1935. május 27.
17*
492
Filológia
a m e l y a német szóban él, s amelynek legméltóbb őrzője itt tölti napjait." 4 8 Saul Fitelberg pedig a következőképpen kezdi szóáradatát, amikor a pfeifferingi ház parasztszalonjában leült Leverkühnnel és Zeitb l o m m a l szemben: „ C h e r Maître . . . m e n n y i r e megértem, h o g y ragaszkodik stílusos remeteségéhez, melyet tanyájául v á l a s z t o t t . . . láttam mindent, a tavat, a dombot, a falut és ezt a tekintélyes házat anyai és erélyes háziasszonyával . . . Az e m b e r t talán gyakorlati cél hozza Pfeifferingbe, de ez a cél szükségképpen mindig másodlagos jelentőségű. Az e m b e r , m é g ha impresszárió is, elsősorban azért jön, h o g y egy nagy e m b e r t köszöntsön." 4 9 A regény impresszáriója „ n a g y e m b e r t " jött köszönteni Pfeifferingbe, O t t o Zarek pedig a n é m e t szó „ l e g m é l t ó b b őrzőjé"-hez zarándokolt el a valóságban. D e folytassuk: O t t o Z a r e k 1936. április 12-én a Pester Lloyd hasábjain 60 a Zene-élmény válságáról ír, szerepeltetve W o l f o t , B r u c k n e r t és másokat, akiket T h o m a s M a n n Fitelberg szájára ad, u g y a n a k k o r fitelbergi szóáradatban m i n t h a fel lehetne ismerni Zarek stílusának paródiáját. A Pester Lloydnak ugyanezen számában r ö v i d hír adja tudtunkra, Egy zsidó sors Németh o g y O t t o Zareknek Moses Mendelsohn. országban című regénye Imegjelent h ú s v é t k o r a Querido kiadónál, s u g y a n e b b e n az évben magyarul is. A r ö v i d , bemutatásszerű recenziót Z a r e k maga írta, - ezt bizonyítja e g y 1936. április 28-án m e g jelent méltató szöveg, a m e l y Albert Bassermann német színész budapesti N a t h a n alakításának dicsérete során ú j b ó l és szó szerint felidézi a k o r á b b a n Moses Mendelsohnra m o n d o t t szavakat. A Bassermannt k ö s z ö n t ő szövegben ezt találjuk: „ A német színpadnak ez a grandseigneuerje, a tudatos e m b e r alakító most művészetének zenitjén azt a szerepet választotta, a m e l y b e n maga az emberiesség diadalmaskodik, Nathan szerepét. Százötven évvel ezelőtt írta a lausitzi C a m e n z b ő l származó református pap fia, Lessing ezt a művet, barátja, a dessaui gettóban " Pester Lloyd, 1935. november 20. — О. Zarek és T h . Mann zürichi találkozását egy 1935. augusztus 3-án kelt társas üdvözlőlap is bizonyitja. Az üdvözlők között szerepel a Mann-házaspár, Otto Zarek és egy eddig még m e g nem fejtett aláíró. Ez feltehetően O t t o Basler, mert feladóként O . Zarek neve m ö g ö t t O . Basler — Thomas Mann egyik meghitt svájci levelező partnerének és jó ismerősének — címe olvasható. A lap a következőképpen kezdődik: „Sok üdvözlettel kedves Hatvany báró, Zürichből! Az Ö n O t t o Zarekje," - majd Thomas Mann kézírásával ez áll: „Szívélyes üdvözletemet küldöm én is, kedves Hatvany báró! A szép budapesti napok Zarek társaságában újból feltámadnak. Csak jönne el egyszer Ön is hozzánk! Az Ö n Thomas M a n n j a . " |,J TH. MaNN: Doktor Faustus — 498, ill. 507 — 508. 61 Pester Lloyd, 1936. április 12. — 34—36.
Filológia
493
született filozófus, Moses Mendelsohn tiszteletére, s Mendelsohn, a púpos zsidó, akit a frigyesi Poroszországban »német Plato«-nak neveztek, N a t h a n fennkölt alakjának példaképe, a német dráma ez ö r ö k alakjának. A régi protestáns papi család sarja megírta a h u m a n i z m u s énekének énekét, . . . számára Moses Mendelsohn a közvetítő az életre-halálra összeveszett emberek között, a testvérek testvére . . .". 5 l O t t o Zareknek ez a k ö n y v e — csakúgy mint más művei, általános emberi szeretetre, megbecsülésre épülő h u m á n u m o t hirdetnek, n e m véve tudomásul a napi eseményeket. Lényegében egy 18. századi német állapotból indul ki, ahol a lcssingi életmű és emberi tartás a színtiszta valóság, viszont legendába burkolódzott a frigyesi Poroszország tényleges arca. Ezt a legendát szeretné átültetni saját korának Németországába. A tények viszonyt kegyetlenül rácáfolnak erre, T h o m a s M a n n éppen H a t v a n y Lajos körében töltött látogatása során kaphatott erre a cáfolatra vonatkozólag szemléletes oktatást. Ezért súrolja a banalitást az a megfogalmazása, amellyel a Doktor Faustus X X X V I I . fejezetének a végén — leszámolva az O t t o Z a r e k - i illúziókkal — így búcsúztatja Fitelberget: „ U r a i m , most már igazán f o g o m a kilincset, már itt se v a g y o k . Csak m é g egyet szeretnék m o n d a n i ! A n é m e t e k okosan tennék, ha a zsidókra bíznák a németpártiságot. M e r t így bajba d ö n t i k m a g u k a t a nacionalizmusukkal, a dölyfükkel, a mániákus fölényességiikkel, azzal, h o g y gyűlölnek mindenféle besorolást és e g y e n rangúságot, h o g y n e m hajlandók bevezettetni m a g u k a t a világba és társadalmilag beilleszkedni; ez katasztrófába f o g j a sodorni a n é m e t séget, valóságos zsidó katasztrófába, esküszöm! A németek jól tennék, ha megengednék a zsidónak, h o g y ő legyen a médiateur, a közvetítő köztük és a társadalom között, h o g y a németség m e n e d zsere, impresszáriója, vállalkozója legyen, . . ," 5 2 A „Mittler" szó a Zarek szövegében és a médiateur azonos g o n d o l a t menetben a Doktor Faustusban aligha lehet véletlen. A regény érezhető stílusparódiája persze kifejezi, h o g y amit Zarek esetleg k o m o l y a n gondolt és naivan hitt, azt az ő mintájára alkotott Fitelbcrg szájáról már mefisztói szarkazmussal továbbíttatja T h o m a s M a n n . *
51 8S
Pester Lloyd, 1936. április 28. TH. MANN: Doktor Faustus — 510.
494
Filológia
Két e g y m á s t követő, s a szerző hangsúlyozott állítása szerint összetartozó fejezet a Doktor Faustusból így eltérően T h o m a s Mann más műveinek m a g y a r vagy m a g y a r vonatkozású elemeitől egy világot elevenít m e g tájával és B o l d o g község lakóival, a szociális, n y o m o ron segíteni akaró birtokosnővel, aki a „ n a g y v i l á g " egyik jellegzetes képviselője és Fitelberggel, aki mint M a d a m e de Tolna ellenpárja egy fájdalmas gúnykacajba fojtja, amit H a t v a n y Lajos a regény Dentsch-а B o n d y juniorjában még k o m o l y a n hitt s amit most a 30-as évek közepén m á r csak a n e m éppen szilárd jellemű Fitelberg, alias Zareknek lehetett szájára adni; T h o m a s M a n n és magyar vendéglátója már keserű iróniával l e m o n d t a k róla. Ő k más-más h o n n a n indulva, túljutva polgárin és meghaladva a kisebbségből a többség felé tendáló asszimilációt, az általános emberit fordították szembe k o r u n k embertelen világával. Kettőjük kapcsolata n e m szűnt meg T h o m a s M a n n utolsó, 1937-es magyarországi látogatásával. A levelezés, ha akadozott is, de m é g további tíz éven keresztül fennállott, a Faustus-regény két fejezete pedig Leverkühn „ n a g y v i l á g i " élményeként állít emléket egy világnak, amely ellentmondásaival, kilátástalanságaival is más atmoszférát, időközönként még talán r e m é n y t is ébresztett T h o m a s M a n n b a n a kibontakozás irányában. S ennek a világnak a homályából sorakoznak fel e g y kerek évtized távlatából, m i n t e g y megelevenítve, az egykori f é n y képen T h o m a s Mann magyarországi ismerősei, élükön H a t v a n y Lajossal.
