Levél Istentõl Figyeltelek,ahogy ma reggel felkeltél és reméltem, hogy beszélni fogsz hozzám. Még ha csak néhány szóban is, de megkérdeznéd a véleményemet, vagy megköszönnéd azt a jót, ami tegnap történt veled. De észrevettem, nagyon lekötött, hogy kitaláld, mit vegyél fel. Amikor kapkodva készülõdtél, tudtam, hogy lenne néhány perced köszönni, de túl elfoglalt voltál. Egyszer egy ideig várnod kellett,15 percig tétlenül üldögéltél. Aztán láttam, amint felpattantál. Azt hittem, beszélni akarsz velem, de te ehelyett a telefonhoz rohantál és felhívtad egy barátodat, hogy megtárgyaljátok a legújabb pletykákat. Egész nap türelmesen néztelek. Végsõ soron azt hiszem, több dolgod volt annál, mintsem hogy szakítani tudtál volna rám egy kis idõt. Észrevettem, hogy ebéd elõtt körülnéztél. Talán kínosnak érezted, hogy hozzám szólj,ezért nem hajtottad le a fejed. Mikor három vagy négy asztallal odébb néztél, láttad, amint néhány barátod röviden beszélt hozzám, mielõtt enni kezdett. Te nem tetted. Rendben. Nem tudom, szereted-e a tv-t vagy sem, de bármi megy benne, Te csak ülsz és gondolatok nélkül nézed a mûsort. Ismét türelmesen vártam, míg tévézés közben megvacsoráztál, de most sem szóltál hozzám. Lefekvéskor túlságosan fáradtnak látszottál. Jó éjt kívántál a családodnak, majd bezuhantál az ágyba és pillanatok alatt elaludtál. Ez érthetõ, mert talán fel sem tudod fogni, hogy én mindig ott vagyok melletted. Türelmesebb vagyok, mint gondolnád. Még meg akarlak tanítani arra is, hogy légy türelmes másokkal. Nagyon szeretlek téged és minden nap várok egy fejbólintásra, egy imára vagy a szíved hálatelt gondolatára. Nagyon nehéz egyoldalúan beszélgetni. Nos,Te ismét felkelsz és én újra várni fogok rád a szeretetemmel. Remélem ma SZENTPÉTERI LEVELEK Kiadja a Sajószentpéteri Görög Katolikus Egyházközség Felelõs kiadó: Pacsai János parókus (Elérhetõség: 06-30-9536067, 06-48/708-474) Sajószentpéter 3770, Vörösmarty út 12.
[email protected], www.szentpeter.hu Szerkesztés és nyomdai elõkészítés: dr. Bakonyi Judit Szerkesztõség emailcíme:
[email protected] Nyomdai munkálatok: Molnár Gábor, RAMKER Bt. (20-480-9723) Bankszámlaszám: CIB bank 10700086-48385408-51100005
VIII. évfolyam, 3. szám
2010 március Sugárzó szomorúság Nagyböjti vasárnapok
A nagyböjt vasárnapjaiban a nagyböjt ritmusa és szelleme jut kifejezésre. Az elsõ vasárnap a helyreállított ikonok tisztelete áll a középpontban. A második vasárnap Palmasz Szent Gergely, aki bevezet a szív imájába, és megmutatja a mesterfogást a lelkiéletet élõknek. A harmadik a szent kereszt, hogy rá tekintve erõt merítsünk a további küzdelmeinkhez és feladatainkhoz. A negyedik vasárnap Klimakosz Szent János mutatja meg a lelki létrát, amelyen közelebb kerülhetünk Istenhez. És rámutat arra, hogy ez személyes erõfeszítés nélkül nem megy. Az ötödik vasárnap Egyiptomi Szent Mária életútján keresztül bátorítást kapunk a nagyböjti harcunkban és lelki erõfeszítéseinkben. De Ugyanaz a fokozatosság jelentkezik az elõírt evangéliumi szakaszokban is: hiszen ezek az olvasmányok emlékeztetnek arra a kapcsolatra, hogy valamikor a nagyböjtben készültek fel a keresztségre. Ezek az olvasmányok az õskereszténység katechézisének szerves részei. Mert a keresztség belépés abba az új életbe, amit Krisztus hozott. A keresztségre várakozóknak még csak hirdetjük és megígérjük az új életet, amit a hit által elfogadnak, s ebben az Ígéretbe vetett hitben élnek, aminek a beteljesülését várják. Az elsõ vasárnap témája: Isten nekünk valami jobbat tervezett” ,és erre adja meg a választ az evangélium: Ti, akik húsvétra készültök, az Ígéret beteljesülését meglátjátok. „Nagyobb dolgokat is fogtok látni. Bizony, bizony mondom néktek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, s Isten angyalai föl és leszállnak az Emberfia fölött.” Ami azt jelenti, csak akkor látjátok meg, ha hisztek és bûnbánatot tartotok, ha szívbõl megváltoztok, ha vágytok rá, és elfogadjátok a szükséges erõfeszítéseket. A második vasárnap ennek az üzenetnek a folytatása: „ Ezért amit hallottunk, azt teljes odaadással meg kell tartanunk.” Az evangélium ennek a vágynak, ennek az erõfeszítésnek a képét festi meg. A béna, akit úgy vezetnek-hoznak Jézus elé a tetõn keresztül. Az erõfeszítésüket látván, amit a hitük tett ilyen erõssé, mondja Jézus: „Fiam, bûneid bocsánatot nyertek.” A Harmadik vasárnap a kereszt a téma: „Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, ha a lélek kárát vallja.? Mert mit adhat az ember cserébe lelkéért?” A negyedik vasárnaptól kezdve „ a szentélyben, a függönyön túl” feltárul Krisztus áldozatának jelentõsége. Negyedik vasárnap: Krisztus önkéntes szenvedését hirdetik. Az Emberfiát kiszolgáltatják az embereknek, azok megölik” Az ötödik vasárnap megnyitja a remény ajtaját: De feltámad! A nagy titokra való elõkészítés bezárul, hogy belépjünk Krisztus halálába és feltámadásába. A nagyböjt nem öncél a megtisztulásra, hanem elvezet a Kereszt és feltámadás misztériumának szemléléséhez. Vajon nincs e szükségünk nekünk, akik minden évben újra és újra elszakadunk és eltávolodtunk Krisztustól és Országától, évente megtegyük ezt a visszautat hitünk életadó forrásához?
KICSODA-MICSODA? . Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános mûködésének megkezdése elõtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bûnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejezõdését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt bele sok idõ, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen. Anya és Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról, ami idáig vezetett. - Ez a mûtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya - vajon mennyibe került volna? Tess mosolygott. Õ pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy dollárba és 11 centbe. No és egy gyermek töretlen hitébe.
:-) Mosoly BÖJTI GONDOLATOK AZ ÉTKEZÉSRÕL A népek étkezési szokásait nagyban befolyásolta, jó irányba terelte az egyház megszabta böjt. Több nép közmondásokkal igyekezett a rendszertelen , helytelen étkezés ellen harcolni. Ezek a közmondások valóságos propagandaként hatottak. Íme néhány nép közmondása az étkezésrõl A böjtbe még soha senki nem halt bele, de a falánkságtól már sokan szétpukkadtak. /õsi orosz/ Könnyû vacsora, hosszú élet /német/ Kelj ötkor, ebédelj kilenckor, vacsorálj ötkor, feküdj le kilenckor, és megéred a kilencvenkilencet. /belga/ Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk , hogy éljünk. /francia/ Aki teletömi a hasát, saját fogával ássa meg sírját. /Tolsztoj/ Ebéd után pihenj le, és imádkozz, vacsora után tegyél ezer lépést. /olasz/ Hideg fej, üres has, meleg láb, és fütyülhetsz az orvosokra. /régi római/ Pompás étkezõasztal, díszes szervírozás, húsz rágás, evés elõtt, evés után buzgó imádkozás - száz éven át /angol/ Az étkezést akkor hagyd abba, amikor legjobban esik az étel. /skót/ Legjobb étvágygerjesztõ az éhség. Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mit egy munkás, vacsorálj úgy, mint egy koldus. /magyar/ Reggelizz egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat add oda ellenségednek. /õsi magyar/
II. János Pál pápa körutazást tervez Rómában. Beül a limuzinba, felveszi a mikrofont és elõreszól a sofõrnek: - Indulhatunk, fiam. - De hát szentatyám, rendõrök, kíséret nem lesz? Ez így nagyon veszélyes! - Nem kell fiam, induljunk! Mennek, mennek vagy harminccal, a pápa megunja a harmadik kilométer után. Felveszi a mikrofont. - Fiam, lépjen oda egy kicsit, mert feltûnést keltünk és fel is tartjuk a forgalmat. - Igenis, szentatyám! Mennek vagy harmincöttel két kilométert, a pápa elõreszól: - Fiam, a következõ lehetõségnél álljon meg, megmutatom hogyan kellene haladni! Helyet cserélnek, a pápa nem szórakozik, százhatvannal söpör Róma belvárosában, mikor is két rendõr leállítja a limuzint. Egyik yard odaszól a másiknak: - Büntesd meg nagyon! Odamegy a zsaru az autóhoz, majd remegõ lábakkal tér vissza a társához. - Mi van, miért nem büntetted meg?!! - Nem mertem, öregem! - Miért, ki ül benne? Valami színész? - Nagyobb öregem, nagyobb!! - Valami politikus? - Nagyobb, nagyobb!! - Valami maffiavezér? - Nem tudom, ki ül benn, öregem, de a pápa a sofõrje!
Mennyibe kerül egy csoda? Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyérõl elõhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévõ érméket és gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón. A hat háztömbnyire lévõ patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián Törzsfõnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva. Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón. Semmi. Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak lehet. Ez sem volt sikeres.Végül kivett egy érmét az üvegbõl és megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt! - És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetõen bosszús hangon. - Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam - tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a kérdésére. - Én pedig az én testvéremrõl szeretnék beszélni veled - mondta Tess a patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát szeretnék venni neki. - Tessék? - fordult hozzá a patikus. - A neve Andrew és valami csúnya dolog nõ a fejében, és az Apukám azt mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg õt. Hát tessék mondani, mennyibe kerül egy csoda? - Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked segíteni - felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban. - Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég, kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül. A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi volt. Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte: - Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége? - Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna szüksége. De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet. - Mennyi pénzed van? - kérdezte a Chicago-i férfi. - Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan - Ez az összes, ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell. - Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a férfi – Egy dollár és tizenegy cent - éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára. Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt: -Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és találkozni a szüleiddel. - Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.
Próbaidõ A szent negyven nap mindannyiunk számára a próbatétel ideje. Az önmagunkkal való küzdelem hetei ezek. Az elmélyedés nagy lehetõsége. Szent Benedek figyelmezteti szerzeteseit, hogy /bár az egész életnek mintegy nagyböjti fegyelemben kellene telnie / az évnek legalább ebben az idõszakában mindenki vegye sokkal komolyabban vállalt kötelezettségeit. Ezt írja: „a negyven napnak ebben az idejében teljes tisztasággal élje az életét, ugyanakkor a más idõkben elkövetett hanyagságait ezekben a szent napokban tegye jóvá. Ez akkor történik megfelelõ módon, ha minden bûntõl tartózkodunk, könnyek között imádkozunk, szent olvasmányokat olvasunk, a szív töredelmére és az önmegtagadás cselekedeteire törekedünk.” (Regula, 49. fejezet) Kérdezhetné bárki: hol van ma már a nagyböjti fegyelem? Ki gondol arra, hogy nagyböjt van? Valóban, mintha kiveszett volna az emberekbõl az érzék az idõ iránt. Amikor összemossuk a hétköznapokat és a vasárnapokat is, igazán idejétmúlt dolognak tûnik nagyböjtrõl beszélni. Pedig itt van számunkra az idõ! Tudatosabban kell élnünk keresztény életünket. Ne gondoljuk, hogy a megszentelt, régi, szép szokások öncélú gyakorlatok voltak csupán. A negyven napi böjt megtartásáról szóló Szent Benedek-i soroknak van egy nagyon hangsúlyos mondata. Ezeknek a gyakorlatoknak: a több imádságnak, az ételben-italban történõ önmegtagadásnak, az alvásban, beszédben, tréfálkozásban való nagyobb fegyelemnek sokkal nagyobb a jelentõsége, mint gondolnánk. A célja mindezeknek: „hogy a lelki vágyódás örömével várja a szent húsvétot”. Nem élhetünk soha a pillanatnak. Nem lehetünk céltalanok. Nem ragadhatunk bele hétköznapjainkba. Kell, hogy urai legyünk önmagunknak, szükséges, hogy ne sodorjanak el ennek a világnak ingerei. Életre, húsvétra, feltámadásra szánt emberek vagyunk mindannyian. Sokszor megfeledkezünk errõl. S az élet és a jövõ összefügg. Jövõ és távlatok nélkül nincsen élet. A nagyböjt éppen erre figyelmeztet bennünket: ne tekintsük abszolút értékûnek azt, ami körülvesz bennünket. Legyünk képesek arra, hogy függetlenítsük magunkat a pillanatok szorításától. A szent húsvét: az életnek, az örökké tartó életnek az ünnepe. Jézus gyõz a halálon. Halálával legyõzte a halált, és a sírban lévõknek: nekünk, mindannyiunknak „életet ajándékozott”. Minden nagyböjti gyakorlatnak az értelme: az élet. Vajon szakítunk-e idõt arra, hogy számba vegyük napjainkat? Vajon szembenézünk-e azzal, hogy nem vagyunk tökéletesek? Készek vagyunk-e arra, hogy töredelmes szívvel elismerjük: bûnösök vagyunk? A keleti egyház szerzeteseinek mindennapos imádsága legalább ebben a szent idõben legyen a miénk is: Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bû-
JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK A nagyböjt kezdetén jó újra átgondolni, mi is a böjt. A böjt erkölcsi indítóokból eredõ önmegtagadás, fõként érzéki élvezetektõl való megtartóztatás. Szoros értelemben ételtõl való megtartóztatás. Hármas célt szolgál: a testi vágyak megfékezése, bûnbánat kifejezése, a lélek felemelése. Az év minden péntekje böjti nap, Jézus szenvedésére, kereszthalálára emlékezve. A nagyböjt különösen is az önmegtagadások ideje. A mai kor emberétõl távol áll a böjt, a lemondás gondolata. Minden azt sugallja, hogy minél többet megszerezni, minél többet birtokolni. A keresztény böjt évezredes hagyományai ma is sokat mondanak mindenki számára. Az egyház nem maga találta fel a böjtöt, hanem átvette és tovább fejlesztette a zsidó gyakorlatot, és a görög-római világnak a böjtöléssel kapcsolatos nézeteit. A zsidók egyrészt úgy értelmezték a böjtölést, mint az Istenhez intézett esdeklõ kérést, mint annak jelét, hogy imádságukat komolyan gondolják; másrészt pedig mint vezeklést és bûnbánati gyakorlatot. A kereszténység átveszi, és átalakítja ezt a gyakorlatot. A heti két böjti nap szerda és péntek - mellett korán megjelenik a húsvéti elõkészületül szolgáló böjt is. Elõször 1-3 napig, majd a IV. századtól 40 napon keresztül. Így a böjt a bûnbánat jele, és az elõkészület eszköze lesz. Az elõkészület nemcsak a húsvéti elõkészületet jelentette, hanem más nagy alkalmakra készülve is szívesen böjtöltek. Didaché: a keresztelés elõtt böjtöljön a keresztelendõ, a keresztelõ és más személyek. Az õsegyház számára nem volt magánügy a böjtölés, hanem összefüggött a liturgiával, és rendszerint közösen gyakorolták. A böjt, mint a test és a lélek gyógyszere Az ókeresztény atyák is fontosnak tartják a böjt gyógyító hatását. Ami elsõ pillantásra primitív népi gyógymódnak tûnik, azt a mai orvostudomány igazolja. Éppen ezért egyeseknek elõírnak gyógyító koplalást. A test lebontja a felesleges és zavaró sejtállományokat. A böjt hatásos fegyver a szenvedélyek ellen. Aki testét kézben tudja tartani, az könnyebben harcol a szenvedélyek, a kísértés ellen. A böjthöz szorosan kapcsolódik az imádság. Nem mindegy, hogy a böjt során felszabadult idõt az ember mire használja. Sokan a böjtölésben megtakarított pénzt a szegényeknek adják.
Diákok reggeli imája Szívbõl kérlek Istenem, Ma egész nap légy velem! Segíts meg, hogy jó legyek, Mindenkivel jót tegyek! Ha rám nézel e napon, Öröm legyen arcodon! Amen. És a tanítás végén: Mi Atyánk, Istenünk Mikor hazamegyünk Add ránk áldásodat, Mindig maradj velünk! Amen.
"A remény sohasem meghaló, ha minden szalmaszál abból a jászolból való". Nagy Gáspár „A hamis barát olyan, mint az árnyék. Csak akkor követ, ha süt a nap.” Isabel Ferreira „Gyere, Isten, akár büntetni is, mert Néked még a büntetésed is irgalmasabb, mint a jutalom, amit embernek készített az ember." Jókai AnS. gyûjtése
Biblikus életmód Avagy unalmas-e a Bûnbánati Nagy Kánon? Hogy jól megértsük a bûnbánati nagy kánont, bizonyos fokig ismerni kell a Bibliát és el kell fogadni azt az elmélkedést, amit nekünk arról az értelemrõl nyújt, amit számunkra tartalmaz a Biblia. Ha ma valaki unalmasnak és érdektelennek találja, ez azért van, mert hitünket nem táplálja a szentírás forrása, ami õseink számára a hit forrása volt. Újra meg kell tanulni behatolni a világba, ahogyan a biblia nyilatkoztatja ki, és azt is újra meg kell tanulnunk, hogy hogyan éljünk benne. És ahhoz, hogy belépjünk ebbe a világba, nincs jobb út mint az Egyház liturgiájának útja, ami nemcsak a bibliai tanításokat adja át nekünk, hanem a biblikus életmódot nyilatkoztatja ki számunkra.
Eseménynaptár Február 15. nagyböjt kezdete- szigorú böjti nap! Február 19. Koliba áldás MÁRCIUS Március 14. Nemzeti ünnep- méltó megemlékezés a hõsökre a templomkertben a liturgia után Március 18. Krétai szent András bûnbánati kánonja Március 20. Akathisztosz szombat Március 25. Csütörtök: Szûz Mária Örömhírvétele, litiás ünnep, vasárnapi rend szerint Március 27-28. Az Egyházközség lelkigyakorlata húsvét elõtt: Lázár szombat 17.00 Vecsernye, alatta: gyóntatás 18.00 Liturgia, elmélkedéssel Virágvasárnap 8.30 utrenye 9.30 Szent Liturgia elmélkedéssel HRAMOTÁS napok:- halottakért megemlékezés- február 27., március 6., március 13. OLTALOM NYUGDÍJAS KLUB PROGRAMJAI—MÁRCIUS Március 1.Nagyböjt, elõadó: Takács Alajos plébános Március 8. Csigatészta készítés, diótörés Március 15. Nemzeti ünnep Március 22. Egyház és állam kapcsolata Március 29. nagyhétfõ-útravaló a nagyhétre Pacsai János parókus
Vétkeztem !? Miért nem szeretünk gyónni? Az emberek nagy része nem érti, azt hogy magának a „bûn” szónak a Bibliában és keresztény hagyományban olyan mélysége és tömörsége van, amit a modern ember egészen egyszerûen képtelen felfogni, és ez a bûneink meggyónásából valami egészen mást csinál, mint ami az igazi keresztény bûnbánat. Az a kultúra, amelyben élünk és ami világszemléletünk tulajdonképpen kizárja a bûn fogalmát. Mert a bûn ma mindenek elõtt azt jelenti, hogy az ember lebukott egy kiemelkedõ magasságból, visszautasította ezt a magas hivatást, - mit jelent ez egy olyan kultúrában, amely nem ismeri és tagadja ezt a magasságot, ezt a hívatást. S az embert nem fentrõl, hanem lentrõl határozza meg. Egy olyan kultúra, aki tagadja az Istent, de legalábbis úgy van vele, hogy elfogadja, de úgy él mintha nem lenne. Olyan kultúrába élünk, amely az ember életét kizárólag anyagi javak viszonylatában képzeli el. Ilyen összefüggésben a bûnt csak a természet gyengeségének tekinti, ami szokása szerint olyan „alkalmazkodásra való képtelenség”. Ezért a modern ember, még ha meggyónja is bûneit, de nem tart többé bûnbánatot. Ahogyan a vallást felfogja, annak értelmében vagy formálisan elsorolja bûneit, vagy megosztja problémáját gyóntatójával és olyan gyógykezelést vár, ami újra boldoggá teszi. A bûnbánat egyik esetben sem megrázkódtatás, amit az az ember érez, aki észreveszi, hogy beszennyezte, visszautasította, elárulja önmagát: „kimondhatatlan dicsõség” képét. Olyan sajnálkozás ez, ami a lélek legmélyérõl fakad, tudniillik vágyakozom visszatérni Isten szeretetéhez és az Õ irgalmára hagyatkozni. A bûn mindenekelõtt az élet isteni irányulásának visszautasítása, gyökerében nem más, minthogy szeretünk messze eltér a végsõ Céljától. „Vétkeztem”, ennek a vallomásnak, csak akkor van értelme és hatása, ha a bûnt egész mélységében és szomorúságában fogjuk fel.
Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA Az Úristen kegyelmébõl azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetõsége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK: 1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedbõl, minden erõdbõl, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt. 2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Õrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében. 3. De ne gyûlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyûlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyûlöletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is. 4. Szeress minden magyart, mert testvéred Õ: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat. 5. Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erõsek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is. 6. Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelõtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az esõ. A becsületesség olyan, mint a sziklakõ: kemény és maradandó. Bár úgy tûnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld õket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendõ az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendõ az igazakkal van. 7. Legyetek bátrak és hûségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hûségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak. Õrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!
EGYHÁZKÖZSÉGI ÉLET
Elõszenteltek Liturgiája elmélkedései 2010 „Segítségre és bátorításra van szükségünk, hogy visszatérjünk a nekünk készített
ZARÁNDOKLAT MEDJUGORJÉBA Papi vezetéssel
Országba! ” Február 17. - Életünk Krisztusban. Február 19. - Úton vagyunk.
2010. Április 15- 18-ig 4 nap / 3 éj
Február 22. - Az Egyházban szentelõdünk meg. Február 26. - Az ember megistenülése.
1. nap: Indulás a kora reggeli órákban, 2 órakor templom elõl. Útközben többszöri megállással az esti órákban érkezünk Medjugorjéba,. Szállás elfoglalása, vacsora. Ha lehetséges, részvétel az esti rózsafüzér imádságon.
Március 3. - A liturgia ösztönöz. Március 5. - A keresztények valóban „szentek” és megszentelik a világot. Március 10. - Az Egyház élõ organizmus. /hittapasztalás természetes helye/
2.-3. nap: Reggeli után zarándoklat a Podbrdo jelenések hegyére. Találkozás az egyik látnokkal. Zarándoklat a Krizevac-keresztút hegyre. Találkozás a Cenacolo és a BékeOázis közösséggel. Lelki programok, elõadás a zarándokhelyrõl, szabadidõ, rózsafüzér, szent liturgia, szentségimádás, vacsora.
Március 12. - Az Egyház elõábrázolása az Ószövetségben. Március 17. - A keresztények élete- tanúbizonyság Krisztusról. Március 19. - A lelkiélet az Egyházban bontakozik ki. Március 24. - Az Eucharisztia, mint közösségi kötelék.
4. nap: Szent liturgia, majd reggeli, és utána indulás hazafelé. Az esti órákban érkezés az indulás helyére.
Március 26.- Az Eucharisztikus lakoma békeszerzõ hatalma. Nagyhétfõ- Az Egyház az újra megtalált Paradicsom./keresztség a bejárata/ Nagykedd – Az Egyház és az elvesztett üdvjavak.
Részvételi díj Utazás, Szállás – reggeli- vacsora /3 alkalomra / Idegenvezetés 45.000 Ft/fõ + A biztosítás a 4 napra 1840 Ft/fõ. Kell hozzá a pontos név, lakcím, születési idõ, és személyi igazolvány- vagy útlevélszám.
Az utazáshoz útlevél szükséges! Schönborn bíboros úr homíliájában így fogalmazott: „Valamennyien azért jöttünk Meðugorjéba, hogy különösen közel legyünk az Úr Édesanyjához. Pontosabban azt kell mondanunk, azért jöttünk ide, mert tudjuk, hogy az Úr Édesanyja közel akar lenni hozzánk. Vele szeretnénk kezdeni az új esztendõt.” Majd rámutatott: „Mi pedig bízunk benne, hogy Isten Anyja valóban közel van hozzánk.” Jelentkezni: Pacsai János parochusnál lehet: 06/48- 708-474 Jelentkezési határidõ: február vége
Nagyszerda – Az Egyház és az újra megkapott paradicsom. Régen a böjt: -Húshagyó vasárnap: Õseink elhagyták étkezéseikbõl a húst. -Vajhagyó vasárnap: Õseink mindennemû vajas, tojásos eledelektõl tartózkodtak. Nagyböjt: Elsõ napja (február 15.) és Nagypéntek csak víz, a többi hétköznapokon növényi eredetû ételek, szombaton és vasárnap húsnélküli ételek. Tartózkodtak mindenfajta mulatozástól, hangoskodástól, szórakozástól. Alapvetõen a szeszesitaloktól is. Mértéket tartottak mindenfajta kapcsolattartásban. A csend, a magány az elmélyülés eszköze. Liturgiákról: Nagyböjt minden napján, kivéve vasárnap és ünnepnapokon reggel 6.00 órakor utrenyét, utána I. imaórát, majd kb. 8.00 Szent Liturgiát (szerdán, pénteken este 18.00 órakor elõszenteltek liturgiáját) végzünk.
Befizetési határidõ márc. 20. Pacsai János parochus
