Fiatalok Hálózati Találkozó Emlékeztető december 10. Tamási

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY 1083 Budapest, Szigony utca 37. | tel./fax: 789 8867 | www.btabp.hu | [email protected] TÁMOP-1.4.3-08/2.-2009-0005 | FIATALOK HÁLÓZAT ÉS KÖLCSÖNÖS KONZULTÁCIÓS RENDSZER

Fiatalok Hálózati Találkozó Emlékeztető 2009. december 10. Tamási Program I. A jelenlévők egyesével bemutatkoztak. II. Bartha Éva bemutatta a Vályi Péter Szakképző Iskolát és Tagintézményt Tamásiban a. a 40 országra kiterjedő Pizza-felmérés is kimutatta, hogy Törökország és Magyarország iskolarendszerei vezetik a listát a szegregációra való ráerősítés tekintetében b. az iskola hátrányleküzdő rendszerének a bemutatása III. Erős Barbara, hálózati koordinátor bemutatta a Fiatalok Hálózat előzményeit és céljait, kiosztotta az 1. Fiatalok Hálózat emlékeztetőjét, amelyben részletesen is szerepel ennek leírása. IV. Dr. Szabó Mária elmesélte, miért is vesz részt az OFI a Fiatalok Hálózat találkozóján: Az OFI, a TÁMOP 3.1.1 egyik kiemelt programjának megvalósítója. Ennek keretében zajlik a 6.5.2 számú elemi projekt, amelynek címe: Tanuló hálózatok, hálózati modellek, mint az iskolafejlesztés eszközei. A projekt egyik célja, hogy a hálózati tanulás jellegzetességeinek feltárásával, modellek alkotásával járuljon hozzá a hálózatok eredményes működéséhez és ezáltal az eredményes iskolafejlesztések megvalósulásához, a témával kapcsolatos tudás megosztásához, illetve új tudások kialakulásához. A projekt három különböző módon szerveződött hazai hálózat tevékenysége alapján gyűjt információkat a modellalkotáshoz. A Fiatalok Hálózat azért került be a „mintába”, mert ez egy alulról szerveződő országos szakmai hálózat, amely a hátrányos helyzetű, kallódó, a közoktatási rendszer perifériájára, vagy onnan kiszoruló fiatalok problémáinak kezelésével egy komoly társadalmi probléma megoldására vállalkozik. Az itt szerzett tudás és tapasztalat minta lehet a többségi iskolák számára. A projekt keretében nemcsak a három hálózat működésének megfigyelése és modellalkotás történik, hanem korlátozott mértékben a kiválasztott hálózatok működését is támogatni tudjuk. Ez elsősorban a kapcsolattartáson keresztül megvalósuló tudásátadásban nyilvánul meg (honlap fenntartása, módszertani ötlettár létrehozásának és egy országos találkozó megvalósításának a támogatása). Szünet V. Agressziókezelés blokk 1. Bartha Éva bemutatta a Vályi Péter iskola agressziókezelési módszertanát: a. megkérdezte a jelenlévőket, hogy milyen agresszív viselkedéssel találkoznak az iskoláikban nap mint nap: verbális agresszió – fenyegetés, durva jelzők feldúltság, „szétrobban az agya” kevesebb a fizikai agresszió b. e jelenségek azonnali kezelésére van szükség, biztosítani kell az iskolának a reakció lehetőségét c. kérdés, hogy lehet-e előre készülni vagy sem, illetve, hogy az agresszív viselkedés után mit lehet tenni d. tudatosan kell ezt beépíteni a rendszerbe e. a Vályi módszer rendszer szinten kezeli az agresszió kezelését van ehhez vezetői támogatás válság stábok szervezése – probléma feldolgozásához körmediáció

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


mentálhigiénés segítő kapcsolat eszközök a Vályi módszerben: játék, videótréning, közösségfejlesztő-módszerek, melynek lényege, hogy a gyerekeknek visszaadják a problémakezelést g. IPR teamnek havi szupervízió h. Hasznos könyvek az agressziókezelés módszertanához: Élménytartalmak, Saját szavak (ez a könyv azt hangsúlyozza, hogy egy adott konfliktushelyzetben fel kell erősíteni azt, ami közös) i. a Vályi kidolgozott egy saját multikulturális munkafüzetet is f.

Hozzászólások, beszélgetés a hallottakról: Sok gyerek passzív és nem akar részt venni a kreatív, interaktív játékokban, megmozdulásokban. Mit lehet ilyenkor tenni? Nehéz ezt az ellenállást leküzdeni, ugyanakkor meg kell hagyni a „passzolás” lehetőségét a részvételre. Jelenleg új mediációs szabályozás lépett életbe, amely eléggé zavarossá teszi a helyzetkezelést, fegyelmi eljárásokat határoz meg, amely feszültséget szül, ahelyett, hogy még a fegyelmi előtt kellene a mediációnak elkezdődnie. A Közoktatási törvény valószínűleg leegyszerűsítve használja a „mediáció” fogalmát. A környezet is befolyásolja a diákok közérzetét, mennyire legyen szép, otthonos egy környezet, ha nincs pénz felújításra, minden lepukkant? Érdemes lenne cseréket is csinálni egymás között, hogy lássák a diákok is, milyen helyzetben vannak más iskolák. A Belvárosi Tanoda Gimnáziumban pl. nyitott a tanári, oda a diákok is bejárhatnak. Gondoltak-e arra, hogy valami hasonló közös helységet kialakítsanak? Mikor egy konfliktusmegoldó találkozóról film készül, utána azt meg lehet mutatni a diákoknak, és lehet elemezni az alanyokkal. Jó lenne ezt önismeretbe elvinni, de erre az agressziókezelési folyamatban már nem marad idő. Segíthet még a Fórum Színház módszertan, a drámajátékok, a drámapedagógiai módszertan. A Káva Kulturális Műhely Egyesület is tud segíteni, ők kifejezetten ilyen célú programokat dolgoztak ki. http://www.kavaszinhaz.hu/ Jól működhet egy diákstáb kialakítása, a párbeszéd kezdeményezése. Pl. a diákok nem érzik magukénak az iskolát. Állandóan összefirkálják a falakat, akkor szólítsuk meg őket, hogy közösen keressünk megoldást. lehetne pl. kijelölni egy firkafalat, oda festhetnek, de akkor a többi falat közösen tisztán tartják. 2. Bartha Éva bemutatta és a jelenlévőkkel elemzett egy filmet, amely a diákok közötti konfliktus esetmegbeszélő csoportjáról készült és a Vályi Péter iskola tanárai számára készítettek.



VI. Tanártovábbképzések blokk a. milyen képzés(eke)t fejleszthetne a hálózat? (téma, megközelítés, felépítése, célja, stb.) b. a továbbképzések mérése Erős Barbara először végigvette az előző hálózati találkozón említett ötleteket a hálózati tevékenységekre, amelyek egyike a képzésfejlesztés. A résztvevők mind egyetértettek a felvetett ötletekkel, igazán újakat nem fogalmaztak meg, ezek az alábbiak:  közös projektkidolgozás  rejtett hálózati működést nyilvánossá tenni  projektek előszedése és megosztása  a szakmai továbbképzésekre nincs pénz, kevés jó, kredit pontot érő képzés van, sokszor gyakorlók tanítanak vagy az oktatók a felsőoktatásból jönnek, nincs gyakorlatuk, és hiányzik a valós, hasznos tudás elérésének lehetősége – a hálózat maga akkreditálhatna képzéseket és kidolgozhatna egy közösen használható képzésértékelést (akár adatbázisba foglalva) így mindenki kapna információt arról, hogy melyek a jó és melyek a gyenge képzések, mire lenne érdemes elmenni  fiatalok bevonása, legyenek közös programok velük  a bentlakásos iskolák diákcsere programot indíthatnak  szállítóeszköz nagyon nehézkesen használható, megkapható, jó lenne egy hálózati busz  nemzetközi együttműködés  iskolák keresése diákoknak egymás segítségével, vagy egymás között  előkészítő programok diákoknak, ezek megosztása  a roma lányoknak vagy a korán teherbe esett diákoknak megfelelő tematikájú programok kidolgozása - számukra higiénés, gyereknevelési, házi gondozás témájú felkészítő kurzusok lennének hasznosak, nem konkrét szakmára felkészítő program, de szakmai programhoz szoktatni lehet és babával is jöhetne tanulni a diák  szakmai konzultáció, tanácsadás  szakembercsere – sokszor hiány van adott szaktanárból, a projektmódszerrel meg lehet tervezni úgy a szaktanárok beosztását, hogy egy hétig máshol tanítson, de 9. és 10. évfolyamon nagyon nehéz projektezni  fontos lenne megmutatni az oktatásirányításnak a realitást, illetve a szélesebb társadalom elé tárni, az oktatás döntéshozóit meghívni terepre (OKI, Educatio, stb.), érdekérvényesítés – döntéshozók és igazgatók felé is  a hálózat csak fokozatosan tud építkezni, reméljük a további intézmények bevonását a tagok által is További ajánlások hálózati tevékenységekre: -

Az Alföldi és Dunán-túli sok egyedi iskolát jó lenne összekapcsolni. látogatások szervezése egymás intézményeiben, tapasztalat és módszertan-csere kiemelkedően fontos lenne a BTA hivatalos gyakorló hely lett, oda is lehet jönni, bejelentkezés a www.youthopportunity.eu címen széles körben kellene a hasonló lehetőségeket hirdetni, több iskolához el kellene jutnia a hálózatnak ha meglesznek a régiós központok, akkor azok tudnák az információt is terjeszteni, szakembereket közvetíteni szükség esetén, stb.



a) Milyen képzés(eke)t fejleszthetne a hálózat? (téma, megközelítés, felépítése, célja, stb.) Erős Barbara végigkérdezte a jelenlévőket, hogy milyen képzéseken vettek részt az utóbbi időben a jelenlévők? 1. tanulásmódszertan tanítása 2. kooperatív módszertan / tanulásszervezés / differenciálás 3. életvezetési ismeretek 4. „Véleményem szerint” program 5. projektírás módszertana 6. digitális tanulási módszerek 7. kompetencia alapú oktatás és ennek sokféle verziója 8. drogprevenció 9. érettségiztető tanári képzés 10. konfliktuskezelés / alternatív vitarendezés 11. video tréning 12. professzionális tanári kommunikáció 13. közoktatás vezetői tanfolyam 14. Mentortanárképzés 15. mentorképzés (Útravaló) 16. … Majd, hogy milyen képzésekre lenne szükség? 1. kiégés elleni tréning – bár ezt képzéssel nem lehet megelőzni, inkább szupervízióra lenne szükség 2. tegyünk különbséget egy rövid pár napos tréning és egy hosszabb, mélyre menő képzés között 3. a gyakori probléma, hogy nem lehet használni a kapott tudást a mindennapi munkában 4. a Hálózat által fejlesztendő tréning vagy képzés legyen mindenképpen reflektív, visszajelző (ilyen volt pl. a video tréning) 5. hol mutatkozik hiány? 6. a BTAG-nek van egy akkreditált tanfolyama: Problémás gyerekek képzése… a címe, összesen 60 órás. Igazából ehhez jól jönne még egy plusz 60 órás mentorálás 7. problémát jelent, ha az iskolavezetés által utasított a részvétel egy adott képzésen illetve irreleváns oktatási segítséget ad 8. olyan képzések is jól jönnének, amelyek saját élménnyel, filmekkel a tanárok hiánykompetenciáit fejlesztik, mint pl. a. az együttműködés, b. a team munka, c. esetmegbeszélés vezetése 9. az attitűd megváltoztatását célzó képzések lennének igazán hatékonyak – a pedagógust segíteni abban, hogy hogyan reflektáljon (ilyen a BTAG képzése is) 10. képzések módszerekről, technikákról az attitűdváltoztatás céljával, pl. tükrözés, tranzakció-analízis, stb) - az ilyen típusú képzések nem 30 órásak, hanem hosszú, tudatos tanulási folyamatot igényel, nem tanulás- vagy tanításmódszertan témájúak 11. mindig kérdés, hogy kinek meddig tart a felelőssége? Hol kezdődik a diáké, meddig tart a tanáré? Pl. ennek megértését, gyakorlását célzó képzés is szükséges lenne 12. a vezetés szerepe képzés (ez egyszerűen kötelező lenne) 13. az OFInak volt a MAG-programja, összekötötték az osztályt - pedagógust – igazgatót – fenntartót. A legközelebbi hálózat találkozóra meg lehetne hívni az igazgatókat, a vezetést, hogy lássák, értsék a problémákat, elvárásokat, szükségleteket, ők is kapjanak információt más képzésekről!!!



Lehetne olyan találkozót szervezni a jövőben, ahol egy ideig párhuzamos szekciókban beszélgetnek a tanárok egymás között és az iskola vezetése, fenntartója szintén egymás között, majd utána közös beszélgetésben osztják meg és ismerik meg egymás álláspontjait. b) A továbbképzések mérése Mindenkinek más típusú képzések tetszenek vagy szükségesek, valakiknek az előadás jellegű, másoknak az interaktív, stb. esik jól. Meg tudjuk-e határozni közösen, hogy melyik képzésre mondjuk azt, hogy jó volt és miért? Erős Barbara elmondta, hogy ebben a témában együttműködnek egy képzési programokat fejlesztő szakértővel, aki összeállított egy kérdéssort, amelyet a jövőben együttesen végiggondolnak a Hálózat tagjaival, ezzel a kérdéssorral hosszú távú munkát terveznek. A kérdéssort a hálózati koordinátor kiosztotta, majd végigkérdezett minden résztvevőt, hogy melyik képzésükre emlékeznek vissza úgy, hogy az érdekes vagy hasznos volt és miért? 1. Eddig egyik képzés sem volt jó, nem kapcsolódott munkájához, nem relevánsak vagy rövidek és felületesek voltak, vagy túl frontálisak, nem volt gyakorlat vagy műhelymunka 2. Jó volt, ha voltak új módszertani ötletek, még lehetne az adott szakmai gyakorlati oktatásban használni, ilyen volt pl. a gondolattérkép, tudtak együttdolgozni a diákokkal, orientáció 3. csapatépítő hatása volt 4. gondolatébresztő 5. a komplex környezetismereti tantárgyban felhasználható projektmódszer volt jó, interaktív 6. a képzés tartója is tanul, mert meglátja a napi ügyeket, amikkel a pedagógusok foglalkoznak, erre reflektálni kell elméleti szinten, majd visszavinni az újonnan reflektáltat a gyakorlatba 7. egy képzés elején mindig meg kell fogalmaztatni, hogy mit várnak a résztvevők, majd a végén, hogy mivel távoznak, mit tanultak 8. olyan képzés volt jó, aminek volt mediációs jellege, videótréninges új módszereket tanult, használja, gyakorlati volt 9. először mindig a negatívat vesszük észre és fogalmazzuk meg 10. a resztoratív technikák képzés tele volt gyakorlati megközelítéssel és használhatósággal 11. meghatározó a képző: legyen hiteles, elkötelezett, tudja kezelni a csoportdinamikát, legyen bizonyos érzékenysége 12. a képzés legyen releváns az adott résztvevőnek 13. több önreflexivitást biztosító képzés kell, a saját élményt bele kell venni, pl. a saját előítéletek megtapasztalása 14. egy jó képzés legyen készségfejlesztő, szemléletformáló (pl. Biztos kéz program) 15. személyes kapcsolat építése a különböző szakmák között 16. azonosság és ellentétek téma / a diszkrimináció témakörét boncolgató képzés volt jó – önreflexív és saját élményt adó volt 17. sok, nem jó képzésből is tanulhat önmagáról az ember 18. jó, ha jó arány van a saját élményű gyakorlatok és az elmélet között, mert utána lehet tudatosítással visszafordítani a gyakorlatba az újonnan tanultakat 19. jó az a képzés, ami időt az elmélyülésre, akár otthon végiggondolandó üzenetekkel 20. sok kérdésfeltevés történik – állandóan aktivizál, akár haza is viheti az ember a kérdést 21. van mindig nyitó és záró kör, csoportépítő (akár iskolában is)



VII. Hogyan tovább, ki, mit vállal? A hálózat pedagógus résztvevői 1. lépésben először egyeztetnek a fenntartókkal, a vezetőkkel, ki kell találni, hogy pontosan mire is kérnek engedélyt az igazgatótól, ki, merre, meddig nyilatkozhat az iskola nevében. Munkacsoportok, feladatok 1. szakmai tartalom kitalálásának facilitálása 2. pályázatfigyelés 3. a Dobbantós modulok közül sok kiváló van, megszervezi ezek megosztását, 4. projektek megosztása 5. az utolsó találkozó megszervezése - egy nagyobb esemény, konferencia lesz, fajsúlyosabb szakmailag, nyilvánossággal, 6. a weboldalra fel tesz egy országtérképet a hálózati tagok bejelölésével Marketing, média

Rejtett hálózatok nyilvánossá tétele Képzések fejlesztése, értékelése Programok fiataloknak, fiatalokkal

Diákcsere Szakembercsere Kismamás képzési program

Felelősök Győrik Edit, BTA folyamatos

Walter Mónika, Grassalkovich Iskola, Hatvan Kiss Ákos, Szertelen Tanoda Szirák Rita, Vályi, Tamási Nyíriné Fejszés Tóth Edit, KEMÜ, Kecskemét Lacza Éva, Forrás, Pécs Walter Mónika, Grassalkovich Iskola, Hatvan Molnár-Gál Béla, Don Bosco, Kazincbarcika Molnár-Gál Béla, Don Bosco, Kazincbarcika Lacza Éva, Forrás, Pécs Molnár-Gál Béla, Don Bosco, Kazincbarcika Horváth Rita, Vályi, Tamási Szirák Rita, Vályi, Tamási

Jelenlévők: 1. Bartha Éva, Tolna Megyei Önkormányzat Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) - Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény, Tamási 2. Horváth Rita, Tolna Megyei Önkormányzat Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) - Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény, Tamási 3. Szirák Renáta, Tolna Megyei Önkormányzat Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény, Tamási 4. Bodó Zsuzsanna, Tolna Megyei Önkormányzat Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény, Tamási 5. Lacza Éva, Forrás Általános és Szakiskola, Pécs 6. Ács Kata, Forrás Általános és Szakiskola, Pécs 7. Schafferné H. Eszter, Forrás Általános és Szakiskola, Pécs 8. Palotai Péter, Forrás Általános és Szakiskola, Pécs 9. Szabóné Kiss Erzsébet, TMÖSZLTISZK Bezerédj I. Szakképző Iskola Tagintézmény, Szekszárd 10. Horváthné Orbán Katalin, DUNAFERR Szakközép és Szakiskola, Dunaújváros



11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Fridrich Rózsa, DUNAFERR Szakközép és Szakiskola, Dunaújváros Pálmai Györgyné, DUNAFERR Szakközép és Szakiskola, Dunaújváros Mező Mihály, Forrás Általános és Szakiskola, Pécs Dr. Szabó Mária, OFI, Budapest Szebényi Csilla, BTAG Budapest Erős Barbara, BTA Budapest Ács Szilvia, BTA Budapest

Bp. 2009. december 18. Készítette: Erős Barbara Hálózati koordinátor


Fiatalok Hálózati Találkozó Emlékeztető december 10. Tamási

Recommend Documents