Fiatalok Európa szívében. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 10 éve

Fiatalok Európa szívében A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 10 éve

Fiatalok Európa szívében

A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 10 éve

Fiatalok Európa szívében

A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 10 éve

Az eredeti angol kiadás címe: Young People in the Heart of Europe – A Decade of the European Youth Centre Budapest, Council of Europe Publishing, Budapest, 2006 ISBN 10-92-871-5859-9 ISBN 13-978-92-871-5959-5 A francia kiadás címe: Les jeunes au coeur de l'Europe – 10 ans du Centre européen de la jeunesse Budapest, ISBN 10-92-871-5958-0 ISBN 13-978-92-871-5958-5

A kötetben kifejtett nézetekért a szerzôk vállalnak felelôsséget, e vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európa Tanács álláspontját. A kiadvány szerzôi jogai az Európa Tanácsot illetik. Jelen kiadvány ill. annak részei nem sokszorosíthatók vagy továbbíthatók semmilyen formában vagy eszközzel – legyen az elektronikus (CD-Rom, Internet stb.) vagy mechanikus, ide értve a fénymásolást, a felvételt vagy bármely információ-tárolási vagy újraírási rendszert, az Európa Tanács elôzetes írásbeli engedélye nélkül (Kommunikációs és Kutatási Igazgatóság, Kiadói Részleg). A kiadvány sokszorosítása kizárólag nem kereskedelmi céllal, és azzal a feltétellel engedélyezhetô, amennyiben a szöveg pontosan kerül idézésre.

A kötet reprodukciójával, teljes vagy részleges fordításával kapcsolatban a következô címre lehet írni: Budapesti Európai Ifjúsági Központ 1024 Budapest Zivatar u. 1-3. Tel: 438-1060 Fax: 212-4078 e-mail: [email protected]

Szerkesztette: Yael Ohana

Fordította: Karvalits Ivett Címlap- és kiadványterv: Merán studios Fotók: © Merán studios, Art Factory, Andrea Haider, Antje Rothemund Felelôs kiadó: Ifjúsági és Sport Igazgatóság, Európai Ifjúsági Központ Budapest

ISBN 10-92-871-5962-9 ISBN 13-978-92-871-5962-5 © Európa Tanács, 2006 Nyomás és kötés: ALTO Nyomda, Székesfehérvár

2

"Sokak támogatása és erôfeszítése tette lehetôvé, hogy a Központ azzá váljon, ami mára lett: egy széles körben elismert intézmény, az interkulturális párbeszéd, az emberi jogi és az állampolgársági képzés helyszíne. Hálámat kell kifejeznem Mindannyiuknak azért, amit eddig közösen elértek, és amit az Önök által nyújtott segítséggel képesek leszünk megtenni a jövôben. Külön elismeréssel tartozom a magyar kormánynak a Központ mûködéséhez nyújtott rendületlen politikai és pénzügyi támogatásáért az eltelt bô évtized, és négy egymást követô kormányciklus folyamán."

Terry Davis Az Európa Tanács Fôtitkára

3

Köszönetnyilvánítás Magyarország számára Különös hálával tartozunk a Budapesti Európai Ifjúsági Központ irányában 1990 óta tanúsított folyamatos támogatásért, segítségnyújtásért, bátorításért és vendégszeretetért a magyar kormánynak, számos civil szervezetnek és munkatársaiknak. Külön köszönetünket fejezzük ki a > a Köztársasági Elnök Hivatalának; > a Miniszterelnöki Hivatalnak; > a Magyar Köztársaság Országgyûlésének, és fôként az Ifjúsági és Sport Bizottságnak; > a Külügyminisztériumnak; > a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztériumnak (1994 – 1998) > az Ifjúsági és Sportminisztériumnak (1998 – 2002) > a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnak (2002 – 2004) > az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztériumnak (2004 – 2006) > a Mobilitásnak, a magyarországi ifjúsági szolgálatnak; > a magyarországi ifjúsági és nem-kormányzati szervezeteknek.

4

Köszönetnyilvánítás a kötet összeállításában közremýködôk számára Ezúton fejezzük ki hálánkat és tiszteletünket mindazok számára, akik jelen kiadvány elkészítéséhez hozzájárultak. Külön köszönettel tartozunk > azoknak a személyeknek, akik készek voltak megosztani velünk emlékeiket és gondolataikat az interjúk során; > a négy bölcs és gondolatébresztô cikk szerzôjének; > mindazoknak, akik a születésnapi üdvözleteikben megosztották velünk tapasztalataikat; > Szabó Évának és Maureen Georges-Higgsnek, hogy gondozták, és a történeti adatok rekonstruálása céljából a rendelkezésünkre bocsátották a Központ teljes archívumát; > Peter Lauritzennek, aki az itt szereplô hivatali és személyes emlékei révén olyan értékes információkkal szolgált a kötet számára, amelyek egyetlen archívumban sem lelhetôk fel; > azoknak a munkatársainknak, partnereinknek, támogatóinknak és barátainknak, akik kritikai észrevételekkel és inspirációval szolgáltak, valamint támogatást és bátorítást nyújtottak a kötet elkészítéséhez; > és végül, de nem utolsósorban Yael Ohanának, aki elkészítette az interjúkat, összegyûjtötte és feldolgozta az anyagokat, számos kérdést tett fel és válaszolt meg a kötettel kapcsolatban, illetve a teljes kiadványt megszerkesztette.

Elnézést kérünk az esetleges hibákért és hiányosságokért, és sajnáljuk, hogy nem állt módunkban az összes beérkezett anyagot megjelentetni e kiadványban.

5

Tartalomjegyzék 4 Köszönetnyilvánítás Magyarország számára 5 Köszönetnyilvánítás a kötet összeállításában közremûködôk számára

8 Bevezetô – Antje Rothemund

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL 48 Születésnapi jókívánságok a Budapesti Európai Ifjúsági Központ megnyitásának 10. évfordulójára

CIKKEK, TANULMÁNYOK

EGYÉB

15 Egy Európai Ifjúsági Központ

72 A BEIK munkatársai 1995 óta 73 A BEIK kiadványai 2000 és 2005 között 76 Válogatás a Budapesti Európai Ifjúsági

Budapesten – Kihívások, akadályok, újítások – Peter Lauritzen 23 A BEIK és Magyarország – Egy különleges kapcsolat, avagy kis magyar átmenettörténet – Németh Zita és Szelényi Zsuzsanna 31 Az emberi szív sosem születik meg tökéletesen – Hendrik Otten 38 Egy program az Európa szívében lévô Központban – A BEIK és az Emberi Jogi Képzési Program – Rui Gomes

Központról 1994 és 2005 között megjelent sajtóanyagokból

79 A Budapesti Ifjúsági Központ megnyitójának programja

80 A BEIK-hez kapcsolódó határozatok 81 Képek jegyzéke

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

60 A Budapesti Európai Ifjúsági Központ rövid története

69 A Budapesti Európai Ifjúsági Központ történetének fôbb eseményei

INTERJÚK

12 Miguel Martinez - "Ahol a fiatalok Európa konstruktív fejlesztése érdekében tevékenykedhetnek" 13 Catherine Lalumière - "A budapesti és a strasbourgi Központok küldetése fontosabb, mint valaha" 14 Wootsch Péter - "Közös európai projektünk élô bizonyítéka" 20 Daniel Menschaert - " A Központ ajtót nyit az újraegyesített Európának" 21 Philippe de Romémont - "Megtanultuk, mit jelent valójában az együttmûködés" 22 Fodor Gábor - "Nagy lehetôséget jelentett Magyarország számára" 28 Szabó Éva - "Csak egy faxunk és egy régi írógépünk volt" 29 Lucija Popovska - "Úttörô tett volt belépni az épületbe" 30 Daniel Tarschys - "Az ifjúsági részvételt elôsegítô pozitív intézkedés" 35 Karin Scheele - "Konkrétan hozzájárul az európai civil társadalom fejlesztéséhez" 36 Lord Russell-Johnston - "Egyfajta generációk közötti párbeszéd" 37 Deutsch Tamás - "A szabadságjogok nehezen elérhetôk" 45 Alexandra Raykova - "Biztonságban az elôítéletektôl és a hátrányos megkülönböztetéstôl" 46 Sunduss Al-Hassani - "Új perspektíva a muszlim fiatalok identitását érintô kérdésben" 47 Aleksandra Vidanovics - "Itt támogatásra találhatok!" 58 Koncert Krisztián - "Gyakran nehéz megnyerni a döntéshozók bizalmát" 59 Göncz Kinga - "Kaput nyitott Európába" 7

Bevezetô ANTJE ROTHEMUND Ez a könyv számos európai hozzászólását tartalmazza, akik eltérô korcsoportokat képviselnek, és a politikai, kulturális és társadalmi élet széles skáláját jelenítik meg Európában. Azonban mindannyian, akik voltak olyan szívesek, és megosztották velünk emlékeiket és tapasztalataikat, legalább egy dologban hasonlítanak egymásra. Abban, hogy politikai vagy hivatali pozíciójukból eredôen, a munkájuk vagy a civil társadalom iránti önkéntes elkötelezôdésük kapcsán, napjainkban vagy a múltban kapcsolatba kerültek az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Antje Rothemund 1999 óta a Budapesti Európai Ifjúsági Központ Központjával (BEIK). Olyan fiatal vagy nemügyvezetô igazgatója. Karrierjét 1991-ben kezdte az Európa Tanácsnál a annyira fiatal emberek ôk, akik a Központ Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ képzôjeként, majd 1997-ben megnyitása, 1995 óta részt vettek az csatlakozott a BEIK állományához mint a képzésekért és programokért intézményben megvalósuló több száz felelôs adminisztrátor. Antje Rothemund ezt megelôzôen egy program legalább egyikén. Döntéshozók, nemzetközi ifjúsági szervezet az európai régióért felelôs akik a Berlini Fal leomlását követôen programvezetôje volt, valamint München város önkormányzatának lényegi szerepet játszottak a "második ifjúsági szolgálatában dolgozott, Németországban. Európai Ifjúsági Központ"1 létrehozásában, fejlesztésében és megszilárdításában. A civil társadalom aktív és elkötelezett tagjai, politikusok, ifjúságsegítôk és ifjúsági vezetôk, képzôk, pedagógusok, köztisztviselôk, kutatók, illetve az Európa Tanács munkatársai. Sokan közülük az egyes életszakaszaikban különbözô szerepeket töltöttek ill. töltenek be az imént felsoroltak közül. Személyes emlékeik, jókívánságaik és tapasztalataik egy összetett kirakósjáték darabjai, amelyek együttesen adnak képet az egykori és a jelenlegi Budapesti Európai Ifjúsági Központról. Remélem, minden olvasónak örömet okoz majd ez az eddig soha ki-nem-adott, rendkívül gazdag anyag, ami a jelen kötetben összegyûlt, és ami még a szerkesztô kezdeti elvárásait is túlszárnyalta. *** Megbocsátható feltételezés, hogy az Európai Ifjúsági Központ csak tégla és habarcs. Ez a név mindazonáltal sokkal többet takar, egy minôséget fémjelez. Az Európai Ifjúsági Központ célkitûzései, küldetése, és a tevékenységére irányuló elvárások elôször és elsôsorban az alapszabályában kerültek meghatározásra, amely így szól: "Az Európai Ifjúsági Központ mint az Európa Tanács képzési intézménye szolgáljon tudásbázisként az ifjúsági ügyeket, különösen az ifjúságpolitikát, az ifjúsági munkát és a felmerülô ifjúsági jelenségeket illetôen. Olyan eszközként járuljon hozzá az Európa Tanács ifjúsági programjainak megvalósulásához, amely elôsegíti, hogy az európai fiatalok részt vegyenek Európa építésében."2 Az Európai Ifjúsági Központban zajló munka gerincét az Európa Tanács értékei, küldetése és erkölcsi normái jelentik. Az Európa Tanács 1949 óta a békét képviseli az emberi jogok, a plurális demokrácia és a jogrend elômozdításán keresztül. E kötet megjelenésekor, 46 tagállamával vitruálisan az európai kontinens teljes egészét lefedi, és annak sokféleségét átölelve száll síkra egy nagyobb Európáért. A Európai Ifjúsági Központ egyik egyedülálló vonása, amely lényegében az ifjúságot érintô filozófiájában gyökerezik, hogy az ifjúsági területen végzett munka a fiatalokkal együtt, róluk és értük zajlik. A Központ az élô, interdiszciplináris és páneurópai együttmûködés szimbóluma, amely az ifjúsági munka, az ifjúságpolitika és az ifjúságkutatás háromszögében valósul meg. A folyamatos tapasztalatcsere, a kölcsönös gazdagodás és a közös tanulás az elmúlt közel 40 év során az Európa 1

Az Európai Ifjúsági Központokról szóló rendelet egyaránt vonatkozik a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központra és a Budapesi Európai Ifjúsági Központra. A rendelet szövege jelen kiadvány 80. oldalán található. Uo.

2

8

Tanács ifjúsági szektorát vezetô intézménnyé tette a nemformális nevelés, az ifjúságpolitika és a nemzetközi ifjúsági munka normáinak fejlesztésében. Ezek a normák szolgálnak alapul az Európai Unió, és hozzá hasonlóan más nemzetközi és nemzeti testületek ifjúsági programjai számára. Az Európai Ifjúsági Központ az ifjúsági munka területén megvalósuló, helyi és nemzeti szintû képzéseket, tájékoztatást, tudást és hálózatokat európai perspektívával egészíti ki. Hozzáférést, közvetlen betekintést nyújt a fiataloknak az intézmények világába, és teret biztosít a találkozások és a tapasztalatszerzés számára, valamint arra, hogy kialakítsák személyes viszonyulásaikat az Európa Tanács értékei iránt. Ez az egyedülálló intézmény páratlan és példanélküli a nemzetközi szervezetek színterén azáltal, ahogy élettörténeteket határoz meg, ahogy elkötelezettségeket és azonosulásokat alakít ki az Európai értékekkel kapcsolatban, és ahogy hosszú távú emberi kapcsolatokat hoz létre a személyes találkozásokon keresztül. Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, saját fiatalkori élményeibôl merítve, jól láttatja ezt a különleges kapcsolatot: "Több mint húsz éven keresztül mindennapos rutint jelentettek az Európai Uniós ügyek. ... Ugyanakkor, az Európa Tanáccsal mindig különleges kapcsolatot ápoltam – egy olyan kapcsolatot, amely személyes, sôt irracionális volt. Ez a kötôdés a Strasbourgban töltött diákéveimig nyúlik vissza."3 A nevelés örök. Magától értetôdô, hogy minden gyermeknek meg kell tanulnia írni, olvasni és számolni, ugyanakkor az állampolgárrá váláshoz szükséges tanulási folyamat elôírása sokkal kevésbé egyértelmû. A Központ multilaterális képzési programjainak filozófiája mögött az a szándék húzódik meg, hogy felnyissa a szemeket, és megnyissa a szíveket és az elmét Európa különbözô valóságainak megismerésére, a kritikai gondolkodás, a szolidaritás és a társadalmi felelôsségvállalás fejlesztésére. A szándék, hogy támogassa a fiatalokat kompetenciáik, készségeik, képességeik és motivációjuk alakításában annak érdekében, hogy "Európa demokratikus lelkiismereteként" léphessenek fel. Az intézménynek nem mindig könnyû és kényelmes, bár nagyon is kívánatos, megbirkózni a munka eredményeivel. A fiatalokat egyenlô partnerként kezelni, javaslataikat és a látható eredményekkel kapcsolatos türelmetlenségüket is figyelembe venni, késznek lenni a változtatásra és a konkrét válaszadásra, ha kérdés merül fel… - csak néhány azon kompetenciák és beállítottságok közül, amelyek egy nevelôtôl, képzôtôl vagy köztisztviselôtôl egyformán elvárhatók annak érdekében, hogy komolyan vegyék ôket a fiatalok, és hogy hitelesek tudjanak maradni az ifjúsági szakmában. Itt nincsenek "tudatlanok", akiket meg kell téríteni, sem "hívôk", akiknek prédikáni kell. Amikor a dinamikus tapasztalatcsere olyan helyzeteket teremt, ahol többé már nem mindig egyértelmû, ki is nevel kit, eltûnik a választóvonal. Minden érintett kerülhet tanuló és oktató szerepbe egyszerre és egy idôben. Tudás jön létre, de nem azért, hogy bárkinek is egyeduralmat vagy gyôzelmet szerezzen, hanem annak 3 "Council of Europe – European Union: A sole ambition for the European continent", Jean-Claude Juncker, a Luxemburgi Nagyhercegség miniszterelnökének jelentése az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfôi figyelmébe, 2006. április

9

érdekében, hogy átadásra és megsokszorozásra kerüljön, és széles körben hozzáférhetôvé váljon mindazok számára, akik ugyanezeket az értékeket kívánják képviselni. *** A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 1995-ben nyitotta meg kapuit. Azóta résztvevôk ezreit látta vendégül több száz olyan program keretében, amelyek a tanulás és a tapasztalatcsere szellemét képviselték, amely oly jellemzô az Európa Tanács ifjúsági szektorára. Jelen kiadvány híven bemutatja a Központ történetét, programjainak és – ebbôl következôen – tartalmi munkájának organikus fejlôdését. Magyarország, a BEIK-et befogadó ország vendégszeretete és folyamatos támogatása példaértékû, és külön elismerést érdemel. A magyar kormány és a BEIK között létrejött, és az évtized során nagyon sokat érlelôdött az együttmûködés. A Magyarország és a BEIK között fennálló különleges kapcsolat már önmagában is az interkulturális és interdiszciplináris együttmûködés sikeres példájának tekinthetô, és nélküklözhetetlen a BEIK eredményes munkájának folytatásához. A magyar kormánnyal történô együttmûködés egyik konkrét és látható eleme a Mobilitás Információs Szolgálat, ami immár öt éve mûködik a Központ épületében, és ami remek modellje egy nemzeti ifjúsági szolgálat, az Európai Bizottság ifjúsági programjai és az Európa Tanács ifjúság szektora között megvalósuló háromoldalú együttmûködésnek. A többségében az Európa Tanács ifjúsági tevékenységéhez kapcsolódó rendezvények mellett a BEIK az Európa Tanács egyéb intézményeinek, valamint különbözô nemzetközi és országos nem-kormányzati szervezetnek, az ENSZ és az Európai Unió képviseleteinek és szervezeteinek, továbbá magyar kormányzati intézményeknek és különféle diplomáciai testületeknek a programjait is vendégül látja. A változatos programnak köszönhetô, néha nagyon eltérô és sokszínû emberi és munkakultúra együttélése a lehetôségek tárházát jelenti, és teret nyit a hálózatépítésnek. A nemformális nevelés intenzitása és sikere azon múlik, milyen világosan határozza meg azokat az értékeket, amelyeket képviselni és elômozdítani kíván, és azokat a célkitûzéseket, amelyeket teljesíteni szeretne. Lényegi jelentôsége van annak, hogy ezek az értékek és célkitûzések a programok légkörében és módszertanában, és a fizikai térben és a társadalmi környezetben egyaránt megjelenjenek. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ védett diplomáciai területen kínál nemzetközi képzési és konferencia lehetôséget és infrastrukturális feltételeket, oly módon, hogy hangsúlyosabban összpontosít a felhasználói csoportok tanulási és kommunikációs szükségleteire, mint az egyének kényelmére. Az épület kialakítása, a konferencia-termek mobil karaktere, a formális és informális találkozásokra alkalmas terek és az akadálymentesség biztosítása mind részei annak a megközelítésnek, ahogy a BEIK a saját feladatáról gondolkozik. Ebben az értelemben nem bíztunk, és nem bízunk semmit a véletlenre: az átgondolt tervezésnek, a programok és lehetôségek a

10

Központ felhasználói általi folyamatos értékelésének és a fejlesztési javaslatok konzekvens megvalósításának eredményeként a BEIK "az ideális képzési központként" híresült el. Mindaz, ami igaz a Központ programjaira, különösen igaz a Központ munkatársaira. Az interkulturális tanulás és a jó együttmûködés fejlesztése nem csak a képzési programok során valósul meg, hanem a munkatársak között is. Az épületben közel ötven ember dolgozik teljes munkaidôben: az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatóságának nemzetközi összetételû személyzete; az éttermi vendéglátást, a takarítást, a biztonsági szolgálatot és a karbantartást biztosító magyar szolgáltató cégek alkalmazottai; valamint a Mobilitás Információs Szolgálat munkatársai. Minden egyes munkatárs hozzájárulása egyformán lényeges a Központban megvalósuló programok sikere szempontjából. Az eltelt évtized során a BEIK személyzete kialakította "testületi identitását", amelybe a legkreatívabb (akár nonverbális) kommunikációs formák, az ôszinte vendégszeretet és az empátia tartoznak minden egyes résztvevô iránt, akik közül sokan elképzelhetôen életük elsô vagy legfontosabb nemzetközi eseményén vesznek éppen részt. A megvalósuló programok üzenetét: a sokféleség tisztelete, a kirekesztés helyett a bevonás, az interperszonális kommunikáció és a békés egymásmellettélés, a teljes személyzet elismeri és a mindennapos tevékenységek során a gyakorlatban is megvalósítja. A mottó: "Te is más vagy – te sem vagy más". A BEIK-ben a 16 éves fiatalt ugyanolyan szívesen látjuk, mint a 60 éves parlamenti képviselôt, és ugyanazok a kötelességek, jogok és kiváltságok érvényesek mindkettôjükre. A BEIK egyik legnagyobb tôkéje a személyzet hozzáértése és elkötelezettsége, és az Európából és azon túlról érkezô vendégek baráti elismerései és visszajelzései jelentik a legjobb motiválóerôt ahhoz, hogy folytassuk a munkát, és tovább emeljük szolgáltatásaink minôségének színvonalát. Az Európa Tanács flottájában a BEIK egy kicsi, de erôs és jól felszerelt hajó. Ki van téve az európai tengerek általános idôjárási viszonyainak. Hozzászokott már a szelekhez, a hullámokhoz, a napfényes idôszakokhoz és a csípôs hidegekhez. Ez a kötet azt az összetett folyamatot dokumentálja, ahogy az Európa Tanács valaha-volt elsô állandó, Közép- és Kelet-Európában található szolgáltatása létrejött, megvalósult és megszilárdult. Mûködésének tíz éve alatt a BEIK nagyon messzire jutott. A 10. évforduló alkalmával számos különbözô, erôs politikai akarattal, az európai eszmék iránti elkötelezettséggel és a fiatalok képességébe vetettet hittel bíró ember tekint vissza, és érez büszkeséget azzal a közös sikertörténettel kapcsolatban, ami a BEIK kétségkívül lett. És ha így tesznek, abból talán ismét bátorságot merítenek ahhoz, hogy készek legyenek további kockázatok vállalására is. Bízom abban, hogy a BEIK második évtizede ugyanolyan produktív, életteli és intenzív lesz, akárcsak az elsô volt. A növekvô regionális és interdiszciplináris együttmûködések, az emberi jogi nevelés elismerésének további megerôsítése az ifjúsági munkában és azon túl, a nemformális nevelés minôségi színvonalának fejlesztése, az európai állampolgárság és identitás kérdése, a nemzeti szintû, az európai és egyéb nemzetközi intézmények közti együttmûködés fellendítése kétségkívül az elkövetkezô évek nagy kihívást jelentô feladatai között fognak szerepelni. Biztos vagyok abban, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ továbbra is lényegesen hozzájárul majd a civil táradalom képességeinek fejlesztéséhez Európában és azon túl.

11

Ahol a fiatalok Európa konstruktív fejlesztése érdekében tevékenykedhetnek MIGUEL MARTINEZ "… Fiatal spanyol menekültként a hatvanas évek elején Bécsben éltem, és részt vettem a szocialista ifjúsági mozgalmakban, valamint az elsô Európai Ifjúsági Központ létrehozásáért vívott küzdelemben. Én voltam az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elnöke, amikor napirendre került a második Európai Ifjúsági Központ létrehozására tett javaslat, amelyet kifejezetten támogattam. Fontosnak tartottam, hogy a kilencvenes évek elején, a Berlini Fal leomlásával és az Európa Tanács Középés Kelet-Európa felé való kibôvülésével adódó lehetôség ne maradjon kihasználatlanul, és hogy az újraegyesített kontinens mindkét oldalának fiataljai egyenlôen részesülhessenek az Európa Tanács által kínált ifjúsági programokból. A strasbourgi kísérleti ifjúsági központ mûködésének kezdetekor, a komenedzsment rendszerében, amelyben az ifjúsági szervezetek és a kormányzatok képviselôi egyenlô arányban vannak jelen, és hoznak döntéseket az Európa Tanács ifjúsági programjait érintô irányelvekrôl és a költségvetés felosztásáról, nem volt egyszerû elnyerni a résztvevô tagállamok beleegyezését. Ugyanakkor, az 1989-es forradalmak idején, sokunkat érdekelt az a kérdés, miként ismertethetnénk meg a központ tevékenységét Európa más régióival is – mivel az hatékony eszköznek bizonyult az ifjúsági képviselet és részvétel számára, és az Európa Tanács fiatalokra irányuló, újszerû megközelítésének fellegvárává vált. Az akkori helyzethez képest manapság a kontinens különbözô részeirôl érkezô fiatalok már viszonylag könnyebben találkozhatnak, és nyíltan és szabadon vitázhatnak, annak tudatában, hogy értékes szereplôkként konstruktívan hozzájárulnak Európa fejlesztéséhez. De a kilencvenes évek elején a kontinens még valóban megosztott volt. A BEIK azért jött létre, hogy a fiatalok közt húzódó falakat lebontsa, és közelebb hozza ôket egymáshoz a párbeszédben és vitában, azzal a céllal, hogy az új politikai és társadalmi feltételek mellett egy közös európai projekt valósuljon meg. A Központ jelentôsége a fizikai jelenlétében rejlett. Elôször nyílt alkalma a nyugat-európai fiataloknak, hogy személyesen is megtapasztalják a közép- és kelet-európai valóságot, és a – bár rövid ideig tartó – közös munka és az együtt töltött néhány nap eredményeképp végre elkezdôdhetett a sztereotípiák lerombolása, és kialakulhatott a közös kontinenshez tartozás érzése. Meg akartuk mutatni, hogy Európa ismét önmaga, és hogy ez a lehetô legjobban a fiatalok bevonásával érhetô el.

Miguel Martinez volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elnöke, amikor a második Európai Ifjúsági Központ létrehozására tett javaslatot elôször tárgyalták meg. Miguel Martinez a szocialista ifjúsági mozgalomban és a szakszervezeti mozgalmakban részt vevô ifjúsági képviselô volt, amikor, a hatvanas évek elején, a strasbourgi kísérleti Ifjúsági Központ létrehozásának javaslata napirendre került az Európa Tanácsban. Lelkes támogatója volt az eredeti projektnek. Jelenleg Miguel Martinez a szocialisták képviselôje az Európai Parlamentben.

A Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ munkája, mint az európai fiatalok igényeinek és érdekeinek bemutatására szolgáló platform, és mint az a hely, ahol megszerezhetik az ehhez szükséges készségeket és képességeket, mindig is kiemelkedô fontosságú volt. A BEIK-nek azzal, hogy kibôvítette az Európa Tanács lehetôségeit, hogy az egész kontinensen elérje a fiatalokat, egy olyan hellyé sikerült válnia, ahol az ifjúsági szervezetek és mozgalmak Európa konstruktív fejlesztése érdekében tevékenykedhetnek..."

12

A budapesti és a strasbourgi Központok küldetése fontosabb, mint valaha CATHERINE LALUMIÈRE "… A második Európai Ifjúsági Központ Közép-Kelet Európában való létrehozására vonatkozó javaslat az én fôtitkárságom idején vetôdött fel az Európa Tanácsban. Európa még csak akkoriban kezdett foglalkozni az 1989-es történelmi változások következményeivel. A magam és a kollégáim számára nyilvánvaló volt, hogy az Európa Tanácsnak döntô szerepe van az egykor megosztott kontinens újraegyesítésében. Az Európa Tanács küldetésének egyik kulcsfontosságú eleme, hogy lehetôséget teremtsen az európai állampolgárok számára, hogy egy egységes, stabil és békés kontinensen éljenek. A 20. század a háború és rémtettek évszázada volt. Az európai együttmûködés és integráció hivatott biztosítani azt, hogy az erôszak szörnyû folyamata véget érjen. Az utóbbi években azonban túlságosan is az anyagi érdekek vezérelik az európai integrációt. A gazdasági kényszer beárnyékolja annak kulturális, szellemi, filozófiai és politikai vetületét. Az Európa Tanács konzisztens módon, a humanista megközelítést képviseli az európai gondolatban, az állampolgárokat helyezve az érdeklôdés középpontjába, azzal a céllal, hogy azok egy, a béke és az emberi jogok iránt elkötelezett, szélesebb európai közösség tagjának érezhessék magukat. A második Európai Ifjúsági Központ létrehozása a mi értelmezésünkben szintén ehhez a küldetéshez járult hozzá. A jövôt a mai fiatalok készítik elô, de ôket is fel kell készíteni erre a feladatra. Az Európai Ifjúsági Központok missziója mindig is az volt, hogy fejlesszék a fiatalok képességeit annak érdekében, hogy védelmezni és támogatni tudják az Európa Tanács legfontosabb értékeit, és hogy hozzájárulhassanak társadalmaik békés fejlôdéséhez és a humanista Európa megteremtésének programjához. Ezért komolyan elköteleztük magunkat a második központ létrehozása mellett. Ugyanakkor a folyamat nem volt akadályoktól mentes, és egyik akadály Catherine Lalumière 1989 és 1994 között az Európa Tanács fôtitkára, problematikusabb volt, mint a másik. Bár ezt megelôzôen az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének az érintettek alapvetôen támogatták képviselôje, és 1984 és 1986 között a francia kormány európai a gondolatot, a projekt túl költséges volt, ügyekért felelôs kormánybiztosa volt. 1994 óta Catherine Lalumière és nem mindenki értett egyet abban, hogy az Európai Parlament tagja, késôbb alelnöke. Jelenleg a párizsi az Európa Tanács gazdasági szempontból Európa Ház elnöke, a 'Relais Culture Europe' elnöke és az Európai megengedheti-e ezt. Olyan politikai Mozgalom alelnöke. kérdések is megoldásra vártak még, mint az, hogy melyik ország fogadja be az intézményt, hiszen számos tagállam mutatott érdeklôdést és hajlandóságot. Az elmúlt tíz év során Európa nagy átalakulásokon ment keresztül, a Budapesti és a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központok küldetése fontosabb, mint valaha. Remélem, hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy az európai emberek körében nyilvánvaló és aggasztó módon egyre népszerûtlenebbé váló európai gondolat visszanyerje jelentôségét. Ezt a negatív tendenciát demonstrálta az Európai Unió alkotmányára tett javaslat elutasítása is a közelmúltban. És, bár tökéletesen egyetértek abban, hogy a fiataloknak elsôsorban munkára és anyagi függetlenségre van szükségük, meggyôzôdésem, hogy az érdekeik meghaladják a puszta anyagiakat. Érdekeltek a béke és az emberi jogok védelmében. Hiszem, hogy a fiatalok képesek arra, hogy megállítsák az európai együttmûködés és integráció programjának vergôdését. A központok tevékenysége támogatja ôket abban, hogy részt vegyenek, cselekedjenek, és meg is tudják tenni mindezt ..."

13

Közös európai projektünk élô bizonyítéka WOOTSCH PÉTER "…Abban a kiváltságban volt részem, hogy én lehettem az elsô magyar köztisztviselô, aki az újdonsült szabad, demokratikus Magyar Köztársaságot az Európai Ifjúsági Irányító Testület (CDEJ) ülésein képviselte abban az idôben, amikor – 1991 körül – tárgyalások kezdôdtek az Európa Tanácsban arról, hogy hogyan lehet újabb központok létrehozásával kiterjeszteni a fiatalokkal végzett nemformális nevelési gyakorlatot. A vita középpontjában az a kérdés állt, miként részesülhetnek a poszt-szocialista országok fiataljai is a lehetôségekbôl, és hogy egy ilyen Európai Ifjúsági Központ létrehozható-e Közép- és Kelet-Európában. Miért voltunk annyira biztosak a projektben? Mert bíztunk benne, hogy lehetôséget teremt majd Magyarország számára, hogy aktívabban beilleszkedjen az európai és nemzetközi közösségbe, és mert a magyar ifjúságpolitika és az ifjúsági munka a szocialista államhatalom végével megsemmisült, és lendületre és támogatásra volt szüksége ahhoz, hogy újra felépítse saját magát. És végül azért, mert azt reméltük, hogy egy európai intézmény jelenlétével hatékonyabban közvetíthetôk azok az európai értékek, amelyekben hittünk. A BEIK immár tíz éve van itt velünk, ez idô alatt a magyar valóság jelentôs változásokon ment keresztül. Magyarország ma már az Európai Unió tagja, amelyre többé már nem mint átmenetben lévô gazdaságra, hanem mint megszilárdult demokráciára tekinthetünk. Az ifjúsági területet új törvényi keretek formálják, miniszteri felelôsségeket hoztak létre az ifjúságpolitika fejlesztésére, amelyeknek csupán két eleme az ifjúsági munka és a nemformális nevelés. Az egymást követô kormányok – beleértve azt is, amelynek jómagam voltam az ifjúsági ügyekért felelôs államtitkára – a BEIK támogatását haladó módon intézményesítették. A Mobilitás Információs Szolgálat kialakításával, és azáltal, hogy nyílt napokat rendezett és részt vett a Sziget Fesztiválon, a BEIK progresszíven nyitott egy szélesebb közönség felé, és elérte, hogy sokkal több magyar fiatal ismeri meg nagyon is kézzelfogható módon az európai értékeket. A BEIK közös európai projektünk élô bizonyítéka."

Wootsch Péter volt az elsô kormánytisztviselô, aki az Európa Tanács ifjúsági szektorának kormányközi bizottságában (CDEJ) Magyarországot képviselte 1991-ben, amikor napirendre került a második Európai Ifjúsági Központ egy közép- és kelet-európai országban való létrehozása. 1992 és 1998 között a Fidesz parlamenti frakciójának tanácsadója volt, illetve független képzôként és tanácsadóként dolgozott az ifjúsági szektorban. Késôbb államtitkár lett a Magyar Köztársaság elsô ifjúsági minisztere mellett, és nagyban hozzájárult a magyar kormány és a BEIK közötti állandó kapcsolat kialakításához. Jelenleg független tanácsadó a civil szervezetfejlesztés és az ifjúságpolitika területén, Magyarországon és nemzetközi szinten.

14

Egy Európai Ifjúsági Központ Budapesten – Kihívások, akadályok, újítások PETER LAURITZEN Budapest? Mi jut eszembe róla? Például az elsô látogatásom, 1966-ban. Amikor, még diákként, egy barátommal hathetes autós körutat tettünk a Német Demokratikus Köztársaságon, Csehszlovákián, Magyarországon és Románián keresztül: a szükséges vízumok, a bürokrácia, a határátkelések, az állandó ki- és bepakolás a gyanakvó határôrök kedvéért. Hogy ôszinte legyek, kicsit kellemetlen volt. De minderrôl megfeledkeztünk, amikor összehasonlítottuk a gyönyörû tájakkal, amelyeket átszeltünk, a csodálatos emberekkel, akiket megismertünk, és a lenyûgözô fôvárosokkal, amelyeket meglátogattunk. Budapest azon a forró nyári napon revelációként ért. Úgy éreztem, mintha Európa szívébe érkeztem volna meg, ami elég szokatlanak tûnt a hidegháború alatt. A város ellenállt: a szovjet tankoktól származó lövésnyomok még mindig látszottak az 1956-os forradalom idejébôl, a város megmutatta a sebeit. A fejem homályos érzésekkel és gondolatokkal volt tele – vajon csak egy röpke benyomásom marad a városról, amit ez alatt a rövid tartózkodás alatt szereztem? Vajon visszatérek-e ide valaha turistaként vagy más minôségben? Csak arra emlékszem, hogy megpróbáltam megragadni a pillanatot, hogy egyetlen érzésem se vesszen el, és biztosan mindet megôrizzem magamban. Ha bárki akkor azt mondta volna nekem, hogy egyszer majd szabadon utazhatok be és ki Magyarországról, és hogy még dolgozni is fogok Budapesten, minden további nélkül ôrültnek neveztem volna. 1966-ban 24 éves voltam, és sokakhoz hasonlóan meg voltam gyôzôdve róla, hogy Németország kettéosztása bizonyos szempontból megérdemelt volt. Ez az ára a náci uralom rémtetteinek, és ez örökké így is marad. Afelôl sem volt kétségem, hogy Közép- és Kelet-Európa szovjet megszállása megmásíthatatlan tény, bármilyen igazságtalan és jogtalan is, és bármennyire ellenzi is a lakosság. Meg voltam gyôzôdve róla, hogy a határok – akár jogos, akár nem – érinthetetlenek. Hogy a világhatalmak, Kelet és Nyugat között igazi egyensúly van (még ha voltak is el nem kötelezett országok), és hogy ez a hatalom egy olyan katonai rombolóerô kezében van, amely számtalanszor lenne képes felrobbantani ezt a bolygót. A "rémület ezen egyensúlyához" azonban a nyugat- és észak-európai jóléti társadalmak zónájában a teljes foglalkoztatottság, az anyagi elégedettség és egyfajta nyugodt élet társult. Ugyanekkor Spanyolországban és Portugáliában diktatúra volt. Nem sokkal késôbb katonák kerültek hatalomra Görögországban, és csak eztán következtek az 1968-as diákfelkelések. Ki tudta volna elképzelni akkor a mai Európát? Nem találkoztam még olyan írásmûvel, amely a mai Európáéhoz hasonló valóságról szólna, pedig Dunát lehet rekeszteni a sci-fi irodalommal és a futurisztikus politikai jóslatokkal. 1972 óta vagyok az akkor még 17 tagállamból álló Európa Tanács munkatársa, és az elmúlt 30 év során szemtanúja voltam, milyen hihetetlen változásokon ment át Európa. A nyugat-európai diktatúrák megbuktak Spanyolországban és Portugáliában, és az Európa Tanácsot kérték fel, hogy segédkezzen az átmenet és a demokratikus rend megszilárdításának folyamatában. Ifjúsági téren az Európa Tanács számára ez azt jelentette, hogy olyan programokat hozzunk létre, amelyek a politikai nevelésrôl szólnak. Bár pártpolitikai kezdeményezésnek indult, hamar

15

átalakult a jelentése, és erôs táradalmi mozgalmak fejlesztôjévé vált. Ebben az idôben a "civil társadalom" kifejezés még nem terjedt el. Elindult a Helsinki folyamat, és a Solidarnosc felkavarta a Lengyelországban megszilárdult kommunizmust. Ami olyan hosszú ideig mozdulatlannak tûnt, most a nyitottság és a lázadás jeleit mutatta. Ugyanakkor félô volt, hogy ha bármi túl hirtelen túl messzire megy, az vajon hogyan fogja befolyásolni a háború és béke kérdéskörét. Az Európai Ifjúsági Alap és a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ létrehozásához hasonló fejlesztések révén, az Európa Tanács ifjúsági szektora alapvetô szerepet játszott abban a folyamatban, amely elôsegítette a szabadság és demokrácia térnyerését, az emberi jogok gyakorlását és a tapasztalatcserét olyan politikai rendszerek közt, amelyek továbbra is ellenségek maradtak. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ megalapítása is ehhez a folyamathoz tartozik. Magyarország volt az a közép-európai ország, amely elsôként csatlakozott az Európa Tanácshoz, és kezdettôl fogva rendkívül nyitott volt az együttmûködésre az oktatás, a kultúra és az ifjúság területén (vö. 'U-rope' Szeminárium, 1991). A kilencvenes évek elején széleskörû vita indult arról, miként kellene átalakítani az ifjúsági területen végzett munka prioritásait annak érdekében, hogy Középés Kelet-Európa új államai a lehetô leghamarább teljes értékû tagokká válhassanak az Európa Tanács közösségében. Az olyan dokumentumok, mint az 1990-es lisszaboni, és az 1993-as bécsi Európai Ifjúsági Miniszterek Konferenciáinak Zárónyilatkozatai, valamint az 1992 és 1994 között Utrechtben, Berlinben és Kijevben megrendezett konferenciák tanúsítják ezt az új, pán-európai és integráció-központú ifjúságpolitikát. Az Európa Tanács tágabb kontextusában, az Állam- és kormányfôk elsô csúcstalálkozójának Zárónyilatkozata (Bécs, 1993), amely jóváhagyta a rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyûlölet és intolerancia elleni Európai Ifjúsági Kampányt és a Démosztenész programot (egy az Európa Tanács alapvetô értékeit népszerûsítô, széleskörû fejlesztési programot), lendületet adott annak az Európa Tanácsban zajló átmenetnek is, amely során nyugat-európai szervezetbôl valódi pán-európai intézménnyé vált. Az 1990-es Lisszaboni Konferencia óta ezeknek a vitáknak a második Európai Ifjúsági Központ létesítése is elemét képezte. A folyamat különbözô szakaszait, mialatt a Központ egy nagyszerû gondolatból a mostani intézménnyé alakult, e könyv egyéb részei ismertetik. Az eredményt már tudjuk. Budapestet választották helyszínül; a Parlament gyönyörû épületére és Budapest varázslatos belvárosára nézô, Zivatar utcai, régi Hotel Ifjúságot felújították, hogy megfelelhessen a fiatalok, az ifjúsági szakemberek és az egyéb felhasználók igényeinek, mint pl. helyi és nemzetközi szervezetek, az Európa Tanács bizottságai és szakértôi csoportjai. Amikor a Központ leendô igazgatójaként 1995 egy októberi éjszakáján megérkeztem a majdani Budapesti Európai Ifjúsági Központ épülete elé, a reptéri minibusz sofôrje nem akarta hagyni, hogy kiszálljak. Nem akarta elhinni, hogy ez a megközelíthetetlen épület az új otthonom. Pedig tényleg az volt. Már beterveztünk néhány programot, így nem különösebben örültünk a ténynek, hogy az építkezés még mindig húzódik. Így hát beerôszakoltuk magunkat az épületbe, kezdve az én érkezésemmel, amelyet

16

hamarosan egy egész képzésnyi ifjúsági vezetô megjelenése követett. Az építész és csapata aktív közremûködésével minimalizáltuk a veszélylehetôségeket, és az épület 10 napon belül a tervek szerint, teljes mértékben mûködôképessé vált, készen az 1995. december 15-i ünnepélyes megnyitóra. Véglegesen megérkeztünk hát Budapestre. Mi volt a teendônk? Mennyiben különbözött a strasbourgi munkánktól? Vagyis nem pontosan az volt, aminek szántak minket – az együttmûködés egy ûrhajójának, bármely kultúra, politikai rendszer vagy ország iránti elkötelezettség nélkül, amely épp Budapesten landolt, de leszállhatott volna akár Pozsonyban, Vilniusban, Krakkóban vagy Bukaresten is? Most, hogy a miénk volt a Budapesti Európai Ifjúsági Központ, azt kérdeztük magunktól, vajon miért vállalta a magyar kormány a Hotel Ifjúság átalakításával, és a bizonytalan határidejû fenntartási költségek elfogadtatásával járó veszôdségeket, ha az országnak nem származik belôle saját haszna. De létezik-e olyan európai intézmény, amely kizárólag egy tagországnak hivatott és képes biztosítani a hozzáadott értékeket? Meggyôzô választ kellett találnunk erre a kérdésre, nem csak üres szavakat. Olyan példát kellett teremtenünk az együttmûködésre, ami gyakorlati értékkel bír, és ami normákat állít majd fel a közös munka számára a tanulás, a kulturális élet, az ifjúságpolitika, a kutatás és az ifjúsági és közösségi munka fejlesztésre váró területein. Errôl szól az Európa Tanács ifjúsági szektorának munkája, és errôl kell, hogy szóljon a Budapesti Európai Ifjúsági Központ tevékenysége is. Az Európa Tanács ifjúsági szektora, amely a ko-menedzsment4 egyik utolsó fennmaradó társadalmi terepe Európában, és valószínûleg az egyetlen ilyen példa bármely európai vagy nemzetközi szervezetben, alaposan megtárgyalta ezeket a kérdéseket, azonban a BEIK projekt nem élvezett mindig egyhangú támogatást. Csak a siker képes meggyôzni a kétkedôket, és biztosítani a szükséges többséget a Központ érdekeit szolgáló, a munkaerôt és a költségvetést illetô döntésekhez. A meggyôzendôk közt voltak olyan országok, akik a második Európai Ifjúsági Központ elképzelésével egyetértettek, de azzal nem, hogy Budapest legyen a helyszín. Miért nem egy másik városban? – kérdezhetné bárki. A többi országok, a civil szervezetek és az európai tisztségviselôk ellenezték egy magas üzemeltetési költségekkel járó, állandó épület létrehozását. Azt kérdezték, miért ne lehetne egy vándorló struktúra, egy nemzetközileg mobil képzési és találkozási rendszer, egy "decentralizált központ". Nem volna sokkal gazdaságosabb egy a hálózatépítésnek és a legújabb információs és kommunikációs technológiáknak megfelelô modern kezdeményezés? De hiszen van már egy jól mûködô decentralizált rendszere az ifjúsági együttmûködésnek, az Európai Ifjúsági Alap! Sokan úgy vélték, egy új központ nagyobb adminisztrációt jelent majd, és ezt nem akarták; az összes pénzt a programokra és a projektekre akarták elkölteni, ennek viszont éppen az adminisztráció csökkentése volt a feltétele. Ekkor még elég erôs volt a kétkedôk oldala. Mit mondhattak a projekt védelmezôi? Azzal érveltek, mennyire fontos a láthatóság és a szimbolikus politika, hogy meg kell teremteni az ifjúsági és közösségi együttmûködés kollektív emlékezetét, hogy a helyi munkatársak révén biztosítani kell a szakmai színvonalat, hogy szükség van intézményi háttérre, és arra, hogy a tervezett épület multifunkcionális legyen, ami alkalmassá teszi, hogy ne csak programok helyszíne, hanem egy élô organizmus legyen, az Európa Tanács kicsi világa Budapesten. A támogató érvek többsége egybevágott a lisszaboni Globális Függetlenség és Szolidaritás Észak-Déli Központja, 4 Az Európa Tanács ifjúsági szektorát ma Ifjúsági és Sport Igazgatóságnak hívják. A kormányzati képviselôk és az ifjúsági civil szervezetek képviselôi együttesen irányítják és ellenôrzik a tevékenységét amelyet komenedzsment rendszernek neveznek.

17

a graz-i Modern Nyelvek Központja és az Európa Tanácsnak az új tagállamokban mûködô irodái létrehozásakor elhangzott indoklásokkal. A fiatalok a tanulók és a társadalmi szereplôk egy állandóan növekvô csoportját alkotják Európában – nem elég számukra egyetlen otthon. Budapestre és Strasbourgra egyaránt szükségük van. Csak az logikus, hogy az Európa Tanács nem mûködhet Euro-centrikus módon, és nem összpontosíthat minden Strasbourgba. Eljött az ideje annak, hogy együtt éljünk és dolgozzunk Közép-Európával. Azonban egyéb tisztázatlan kérdések is voltak. A budapesti központ regionális központ lesz? Vagy csak egy próbálkozás, hogy csökkentsük a kiadásokat, különösen az utazási költségeket? Ez egyáltalán nem nyerte el a döntéshozó testületek5 beleegyezését – Budapestnek és Strasbourgnak egyaránt nyitva kell állnia minden olyan résztvevô elôtt, aki a Kulturális Egyezményt aláíró országból érkezik. Nem volt megengedhetô a "keleti" vagy "nyugati" kizárólagosság. A Központ elhelyezésének ennél összetettebb módját kellett megtalálni. A magyar hatóságok által nagylelkûen az Európa Tanácsnak adományozott épületnek szolgálnia kellett a környékbeli és helyi közösséget és a magyar fiatalok összességét. Ehhez járult hozzá az ifjúsági információs központ létrehozása a BEIK-ben. Néhány évbe eltelt, míg a projekt megvalósult, de a Mobilitás Információs Szolgálat ma már sikeresen mûködik az épületben, szoros együttmûködésben a központ teljes programjával. Illetve ahhoz, hogy a központ gazdaságilag fenntartható legyen, bevételeinek egy jelentôs százalékát azáltal kellett megteremtenie, hogy civil szervezetek, intézmények és budapesti székhelyû nemzetközi szervezetek is igénybe vehették a szolgáltatásait. Ugyanígy a közhivatalok is bátran kihasználhatták a lehetôségeket. Egy idô után még azt is fontolóra vették, hogy a központot megfelelô arányban magyarországi szervezetek is használják, de ez az Európa Tanács pénzügyi szabályozásai miatt mégsem valósulhatott meg. Akárhogy is, ez mégiscsak egy Európai Központ, következésképp az Európa Tanácsnak kell széleskörûen hasznosítani. Így a Központ együttmûködési tervet dolgozott ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésével és a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusával, amelyek ma már rendszeressen tartanak bizottsági üléseket a BEIK-ben. Ugyanez az elv érvényesül az Európa Tanács egyéb szervezetei, európai konferenciák és politikai jelentôségû találkozók esetében. De mindezeknek a programok háttérbe szorulnak, amikor a Központ elsôdleges feladatára: az ifjúsági képzések és szemináriumok lebonyolítására kerül a sor. Ez a Központ "létének értelme", és minden egyéb programforma csak ezzel párhuzamosan futhat. A BEIK vezetése számára azonban frusztráló ilyen sokféle programot szervezni az ifjúsági téren megvalósuló eredeti programok köré. Érdekes látni, ahogy az utóbbi évek programjai egységbe rendezôdtek, és hogy a sokféle tevékenység mennyire illeszkedett egymáshoz mind a tartalom, mind a módszertan tekintetében – a programok gazdáitól függetlenül. Csak kis idô kérdése volt, hogy ez a megközelítés elindítsa az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Programot és a KOMPASZ folyamatot, amelyek mára a ház és az Ifjúsági és Sport Igazgatóság fô védjegyévé váltak. A Központ irányítása adminisztratív értelemben sem volt egyszerû. Minden szervezet esetében általános strukturális probléma, hogy a központ nem bízik meg a perifériában. Így részesülhettem abban a felejthetetlen megjegyzésben az egyik vezetô tisztségviselô részérôl a gazdasági osztályon: "Szemmel tartunk, mint legyet a lekváros üvegben". Nem is vártam mást. Sok víz folyt le a Dunán, míg a Központnak 5

18

A döntéshozó testületek ko-menedzsment rendszerben mûködnek.

rendelkezésére állt a megfelelô számú munkaerô, az intranethez való teljes hozzáférés, az integrált pénzügyi folyamatok, a mûködô számítógépek, az ellenôrzési és értékelési folyamatok, a megfelelô szolgáltató cégek, a mûködôképes tolmácsfelszerelés és a naprakész konferencia-technológia, a fejlett infrastruktúra, egy kellemes étterem és nyáron egy szép kert. Frissen felújított homlokzatával, a magyar kormány által megrendelt átfogó felújítási munkálatok után a BEIK-et egy igazi drágakônek látom: egy fantasztikus lehetôségnek az ifjúsági munka számára, amelyet nagyon jól irányít a jelenlegi igazgató és munkatársai. És ezzel visszakanyarodtunk az eredeti Peter Lauritzen volt a Budapesti Európai Ifjúsági Központ elsô kérdéshez: Milyen hozzáadott értéket igazgatója (1995 és 1999 között), elôtte az Európa Tanács képvisel a BEIK az Európa Tanács és tisztségviselôjeként ô volt felelôs a második Európai Ifjúsági Központ a magyar kormány, a hely két mûködtetôje létrehozására vonatkozó projekt elôkészítésért és megvalósításáért. számára? Az igazat megvallva, nem hiszem, Peter Lauritzen karrierje az Európa Tanács ifjúsági szektorában 1972hogy a két félnek eltérôek lennének ben indult, ô volt a képzési munkacsoport elsô képzôje. az érdekei. Magyarország a Központtal Jelenleg az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatóságának kapcsolatban önzetlenséget és nagyvoigazgatóhelyettese. nalúságot tanúsított, de azt is megmutatta, hogy egy modern nemzetnek szüksége van hálózatokra és szolgáltatókra, olyan helyekre és terekre, ahol az állampolgárság európai dimenziója az élô gyakorlatban vitatható, tanulható és figyelhetô meg. A modern nemzeteknek foglalkozniuk kell a nemformális neveléssel, a civil társadalommal, az értelmes gyermekés ifjúságpolitikával, kezelniük kell az interkulturális társadalmi fejlesztéseket, a párbeszéd és a tanulás formáit, és a kisebbségek számára is meg kell teremteniük a hozzáférés lehetôségét, valamint demonstrálniuk és üdvözölniük kell a sokféleséget. Ez többféleképpen is megvalósítható: a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ 33 éves történelme mindenképpen sikeres példája ennek. Így érthetô, hogy ez a kezdeményezés új megvalósulási lehetôséget kapott Budapesten. Látni kell, hogyan fejlôdött az idô múlásával a BEIK. Az Emberi Jogi Képzési Program a munka sarkalatos pontja lett, és az Európa Tanács eredeti ifjúsági programja mûködô gyakorlattá vált, ahogyan az egyéni finanszírozású programok is. Lesz-e vajon egy regionális komponense is a munkának – különös tekintettel Délkelet- Európára? Vajon a fiatalok változó tanulási szokásairól szóló vita, az élethosszig tartó tanulás folyamata és a tudásalapú társadalomhoz kapcsolódó kérdések tágabb teret nyernek-e? A BEIK sokat foglalkozott az erôszakkal, és nagy nyilvánosságot szerzett az "Élô Könyvtár" koncepciójának – vajon folytatódik-e majd ez? És vajon az olyan problémák, mint a munkanélküliség, illetve a munka, a szabadidô és a család hármasát érintô új elképzelés részletesebb feldolgozásra kerülnek-e? A BEIK-nek rengeteg a dolga. Számomra leginkább egy biciklihez hasonlít, ami, ha nincs mozgásban, azonnal felborul. Bízom abban, hogy képes lesz szembenézni a jövôvel, és a legjobbakat kívánom Neki a következô évtizedre. Az 1966-os budapesti látogatásomra visszatérve – soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd ez a hely lesz az otthonom. És mégis, majdnem négy évig az volt. Annak ellenére, hogy már egy ideje visszatértem második szülôvárosomba, Strasbourgba, és nagyon élvezem az itteni életet – Marlene Dietrich egyik dalának szövegével élve: "I still have a suitcase in Budapest", azaz: "Még mindig van egy bôröndöm Budapesten..."

19

A Központ ajtót nyit az újraegyesített Európának DANIEL MENSCHAERT "... A kilencvenes évek elején az Európai Ifjúsági Központok és az Európai Ifjúsági Alap irányításáért felelôs közös, kormányzati és civil Irányító Testület elnöke voltam a belga kormány képviseletében. Ebben a minôségemben tagja voltam annak a csoportnak is, amely annak idején értékelte Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia a második Európai Ifjúsági Központ befogadására vonatkozó ajánlatait. Az akkori társadalmi diskurzust nagyban meghatározták a nyolcvanas évek végén Európában bekövetkezett jelentôs változások. Egyik legfontosabb célunk az volt, hogy az Európa Tanácshoz frissen csatlakozott közép- és kelet-európai országok fiataljai számára lehetôséget biztosítsunk az aktív részvételre és az integrációra, így egy sokrétû megoldást dolgoztunk ki, amelynek részeként javaslatot tettünk egy második Európai Ifjúsági Központ létrehozására Közép- és Kelet-Európában. Kormányzati képviselôként számos indokunk volt egy második központ létrehozását forszírozni. Elsôsorban szimbolikus jelentôséggel bírt, hogy olyan fizikai teret alakítsunk ki, ahol a fiatalok aktív részvételétének elômozdítása és az Európa Tanács alapértékeinek közvetítése egy poszt-szocialista országban talál otthonra, és meg voltunk gyôzôdve arról, hogy az ifjúsági szektor fontos szerepet játszik majd a kontinens politikai és társadalmi fejlôdésének újradefiniálásában a hidegháború végének fényében. De gyakorlati elvárásaink is voltak. Tisztában voltunk azzal, hogy az Európa Tanács kibôvítése az Európa Tanács ifjúsági programjainak bôvítését is szükségessé teszi. Reméltük, hogy a központ, ahol a fiatalok egy értékközpontú üzenet közvetítôi lehetnek, ajtót nyit az újraegyesített Európának. Épp ezért még idejében felismertük, hogy a politikai üzenet hitelét veszti a hozzá tartozó üzemeltetési kötelezettségvállalás nélkül, ide értve a forrásokat és a költségeket. Mindazonáltal komoly dilemmákkal szembesültünk. Vajon a tégla és a malter Daniel Menschaert Belgium francia ajkú közösségének kormányzati lennének a fiatalokat illetô legképviselôje volt az Európai Ifjúsági Irányító Testületben (CDEJ) megfelelôbb befektetés az Európa Tanács a nyolcvanas évek közepétôl a kilencvenes évek végéig. Ebben a részérôl? Illetve, hogy milyen mértékben minôségében volt tagja annak a bizottságnak, amely a második kérdôjelezi meg az Európa Tanács Európai Ifjúsági Központ befogadására pályázó városok ajánlatait ifjúságpolitikájának pán-európai jellegét értékelte. Jelenleg Daniel Menschaert Belgium francia ajkú közössége az, ha egy közép-, kelet-európai országban és a vallon régió lengyelországi nagykövete. létesül a második központ. A központ létrehozása számos pozitív és jelentôs eredményt hozott: az Európa Tanács programjai hozzáférhetôvé váltak a nemzetközi közösségbôl korábban kiszoruló régiók fiataljai számára, és a központ léte növelte az Európa Tanács ifjúsági programjainak befogadóképességét. A központ saját pénzügyi háttérrel mûködik, ami szintén hatékony megoldásnak bizonyult. Ami kezdetben szükségszerû volt, azaz hogy a központ megteremtse saját fenntartási költségeit, mára kiváló lendületet adott a hasonló célokat és értékeket képviselô intézményekkel és szervezetekkel való partnerségi viszony kialakításának. Ugyanakkor a BEIK pán-európai hivatásának és missziójának sok kihívással kell szembenéznie, nem utolsósorban az európai állampolgárság jelentésének közvetítésében, valamint az európai gondolat iránti felelôsségérzet elômozdítását illetôen a régió azon országaiban, amelyek a közelmúltban csatlakoztak az Európai Unióhoz, és ahol a fiatalok feltûnôen hiányoznak a választásokról…"

20

Megtanultuk, mit jelent valójában az együttmýködés PHILIPPE DE ROMÉMONT "… A projekt, amely a második Európai Ifjúsági Központ egy közép-, kelet-európai országban való létrehozásáról szólt, majdnem véletlenül került az asztalomra – bár, még ha önzôen hangzik is, szeretem azt hinni, hogy inkább a sors keze által történt. Igazság szerint senki másnak nem volt ideje foglalkozni a kérdéssel. Elég körülményes ügy volt: meg kellett látogatnunk a különbözô, éppen a demokratikus átmenetet élô és a piacgazdaság felé törekvô tagállamok által felajánlott helyszíneket. Ekkor szereztem az elsô benyomásaimat a közép-, keleteurópai valóságról, és ekkor fedeztem fel, hogyan hatnak egymásra a politika és a gyakorlati és technikai megvalósítás feltételei, amikor arról kellett döntést hozni, hol helyezzünk el egy Európai Ifjúsági Központot. A csapat többi tagjával együtt ki kellett alakítanunk egy a helyszínekre vonatkozó értékelési módszer, ez azt jelentette, hogy világosan meg kellett határoznunk az új Központ képzési és gyakorlati funkcióit. Ekkor még keveset, majdhogy semmit sem tudtam az Európa Tanács ifjúsági tevékenységérôl, arról nem is beszélve, hogy mi a különbség egy Európai Ifjúsági Központ és egy bármilyen ifjúsági szállás vagy konferenciaközpont között. A különbözô terepszemlék és a Központ leendô felhasználóival, és kiváltképp a már mûködô Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ munkatársaival folytatott állandó eszmecserék során kezdett kialakulni bennem egy kép. Amikor végül Magyarországra és a Zivatar utcai épületre esett a választás, együtt kellett mûködnünk a magyar kormány által a projekt megvalósítására kijelölt építészekkel, akik közül az elsôk a miénktôl merôben eltérô ötletekkel és tervekkel érkeztek, valószínûleg azért, mert eltérô szakmai hagyományokat képviselnek. Néha, mint például a 4. emeleti, hullám alakú falat illetôen, egyszerûen nem értettünk egyet. Mindenesetre igazi és intenzív interkulturális élmény volt. És ebben az értelemben valódi építkezés folyt – az egyik legeredményesebb projekt, amiben Philippe de Romémont volt a Budapesti Európai Ifjúsági Központ valaha lehetôségem adódott részt venni. kialakításáért felelôs építész az Európa Tanács részérôl 1994 és 2002 között. Feladatai közé tartozott a projekt megtervezése, a koncepcióElsôsorban az eszmény és a valóság, a alkotás felügyelete, és a Hotel Ifjúság Európai Ifjúsági Központtá vágyak és az erôforrások közötti legjobb alakításának megvalósítása. Ma az Európa Tanács Logisztikai kompromisszumok megtalálásáról volt Igazgatósága Ingatlanügyi és Biztonsági Osztályának vezetôje. szó. Nem az alapoktól indultunk, az épület Jelenleg az Európa Tanács két új épületének építését és már állt, meghatározott formája és a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ felújítását koordinálja. szerkezete volt; a legtöbb dolgot meg lehetett változtatni, de voltak olyanok is, amiket nem. Egy jó projekt csak nyerhet a korlátozó tényezôkbôl, hiszen ezek arra kényszerítik a résztvevôket, hogy felülvizsgálják a módszereiket és az elôfeltevéseiket. Sok nehéz döntést kellett meghoznunk a munka során, például, hogy lemondjuk-e az elsô kísérleti programot, amely 1995 decemberében került megrendezésre a házban, az abból származó kockázatok és problémák miatt, hogy az épület még nem igazán készült el. Belevágtunk, de tudtuk, hogy nekünk kell majd felelôsséget vállalnunk ezért a döntésért, fôként, ha valami probléma adódik, mint például abban az esetben, amikor a 4. emeletet elöntötte a víz, és a képzés hirtelen vízben úszott. De minden ilyen és ehhez hasonló esetbôl azt a tanulságot vontuk le, hogy legközelebb hogyan csináljuk jobban. Külön örömömre szolgált, amikor végül alkalmunk nyílt a magyar partnerekkel (a minisztériummal, a különféle kivitelezô cégekkel stb.) és minden további résztvevô munkatárssal közösen értékelni a projektet. Valami nagyon valóságosat értünk el olyan körülmények között, amelyek nem mindig kedveztek nekünk, és mindannyian elmondhattuk, hogy megtanultuk, mit jelent valójában az igazi interkulturális együttmûködés..."

21

Nagy lehetôséget jelentett Magyarország számára FODOR GÁBOR "… A második Európai Ifjúsági Központ egy közép-, kelet-európai országban való létrehozása nagy lehetôséget jelentett Magyarország számára. Csak néhány európai intézményt helyeztek Brüsszelen, Strasbourgon és Luxemburgon kívülre, így esélyt láttam arra, hogy Magyarország erôs partnerré váljon, és jó helyzetet szerezzen az európai együttmûködés terén. A központ létrehozásának szimbolikus jelentése is volt a közép- és kelet-európai régió számára – ez volt a legelsô európai intézményi jelenlét a térségben. Mûvelôdési és közoktatási miniszterként a BEIK küldetésében rejlô lehetôségek is érdekeltek. Ebben az idôben, a rendszerváltozást követôen, az "ifjúsági mozgalom" fogalom jelentése hitelét vesztette. A fiatalok nemigen bíztak az ifjúsági szervezetekben, mivel továbbra is az állami ellenôrzéstôl és a politika beszivárgásától tartottak. Az is nehézséget jelentett számukra, hogyan adjanak hangot saját érdekeiknek és szándékaiknak, hiszen a kommunista ifjúsági mozgalom monopóliumának köszönhetôen Magyarország híján volt a régebbi demokráciákban megtalálható különféle ifjúsági szervezeteknek. A BEIK és az Európa Tanács ifjúsági területen végzett munkájának egyik alapvetô célkitûzése a demokratikus állampolgárság fejlesztése a fiatalok körében. A BEIK törekvései, módszerei és filozófiája lehetôséget teremtettek az ifjúsági mozgalom és szervezôdés egy olyan alternatív formájának az elômozdítására, amely a demokratikus társadalom életfeltételeihez igazodik, és amelyet a törvényes jogrend irányít. A központ létrehozása azonban nem volt egyszerû folyamat. Egy ponton világossá vált, hogy határozott lépések nélkül nem fog megvalósulni. A központ megalapítását sok politikai nézeteltérés elôzte meg, számos eltérô érdek jelent meg, amelyek közül nem mindegyik volt teljesíthetô. Ezért egy külön hivatalt hoztam létre a projekt megvalósítására, és egy erôs és hatékony személyt jelöltem ki a hivatal élére. A Hotel Ifjúság épületének tulajdonjogi viszonyai komoly problémát jelentettek. A minisztériumnak tárgyalások során kellett tisztáznia a tulajdonviszonyokat. A központ létrehozása a kezdetektôl fogva jelentôs pénzügyi beruházásokat jelentett a magyar állam számára, amit mind a bal- és a jobboldal, különösképpen a kormányzati partnerek felé igazolni kellett, akik közül nem mindenki támogatta a projektet. Néhányan fenyegetve érezték a korábbi kommunista ifjúsági struktúráknak a hazai ifjúsági szervezeti életre nézve továbbra is befolyásos helyzetét. Mégis találtam a kormányban néhány fontos szövetségest, akik segítettek meggyôzni a többieket a projekt jelentôségérôl Magyarország ezen új fejlôdési szakaszát illetôen. A Központ idôközben felépült, és nagyon bíztató és sikeres módon fejlôdött. Ennek ellenére a Központ és a helyi ifjúságpolitikai élet kapcsolata a közelmúltig viszonylag gyengének mondható. A BEIK természetesen egy európai intézmény, pán-európai misszióval. Mégis úgy érzem, fontos lenne, hogy a lehetôségekhez mérten részt vállaljon a civil ifjúsági társadalmi aktivitás és politikai részvétel fejlesztésének elôsegítésében a magyar fiatalok körében..."

Fodor Gábor 1994 és 1996 között az ifjúsági ügyekért is felelôs mûvelôdési és közoktatási miniszter volt. Miniszterként külön hivatalt hozott létre a Budapesti Európai Ifjúsági Központ létrehozásának megvalósításával. Jelenleg a magyar parlament képviselôje, az Alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, továbbá tagja az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak.

22

A BEIK és Magyarország – Egy különleges kapcsolat, avagy kis magyar átmenettörténet NÉMETH ZITA ÉS SZELÉNYI ZSUZSANNA Egy ország fejlôdési kilátásai nagymértékben függnek attól, hogy a fiatalok milyen lehetôségeket kapnak képességeik legteljesebb kibontakoztatásához. Egy ország ifjúságpolitikája így bepillantást enged abba, hogy a politikai elit milyen jövôképpel rendelkezik, és annak megvalósításához milyen eszközöket talál és kínál. A magyarországi ifjúsági szektor 1990 után jelentôs változásokon ment keresztül, és csak az új évezred elsô éveiben találta meg a stabilitást. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ (BEIK) szerepe, noha a magyar kormányzattól független, nemzetközi intézményrôl van szó, melynek küldetése összeurópai jellegû, igen jelentôs Magyarországon. A Központ az Európa Tanács (ET) ifjúságpolitikai célkitûzéseit valósítja meg, képzési segédletet és útmutatást nyújt az ifjúsági tevékenységeknek, és forrásközpontként szolgál az európai fiatalok és a velük foglalkozók számára. A BEIK fejlôdése az elmúlt évtized során párhuzamosan zajlott a magyar ifjúsági szektor kibontakozásával, konstruktív együttmûködéseknek kínálva lehetôséget. A BEIK létrehozásának kísérleti jellegû és innovatív folyamatát az új Európa haladó gondolata vezette az Európa Tanács döntéshozói és magyar partnereik részérôl egyaránt. Az alapítási idôszak demonstrálta az Európában zajló politikai átmenet folyamatának összes jellemzô vonását. A magyar kormány nagyvonalú gesztusa, hogy Budapest fogadja be a BEIK-et6, is azt jelezte, hogy alapvetô változások mentek végbe a magyar politikában és a magyar ifjúsági szektorban a kilencvenes évek elején. A centralizált, paternalista szemlélet helyett a kormány arra törekedett, hogy a fiatalok saját elképzeléseik szerint szervezôdhessenek, és így váljanak a demokratikus társadalom aktív állampolgáraivá. Egy Európai Ifjúsági Központ létrehozása Magyarországon szimbolikus tett volt tehát, amely egyértelmûen szemléltette ezt a paradigma-váltást, és hitelesítette Magyarország új ifjúságpolitikai koncepciójának kialakítását. Az 1990 és 1995 közötti idôszak jelentôs lépéseket hozott a magyar ifjúsági szolgáltatások fejlesztésében is. Az Európai Bizottság Ifjúság 2000-2006 (akkor Fiatalok Európáért) Programjának magyarországi nemzeti irodájaként létrejött a Mobilitás, és a szaktárca konzultációt kezdett az újonnan létesülô ifjúsági szervezetekkel. A magyar kormány támogatása lehetôvé tette, hogy 1995. december 15-én a BEIK megnyissa kapuit. A BEIK 1996 elején kezdte meg tevékenységét számtalan képzéssel és szemináriummal. Hamar népszerû találkozóhellyé vált az európai ifjúsági szervezetek és az Európa Tanács különbözô egyéb testületei számára, és más nemzetközi szervezetek is elôszeretettel választották programjaik színhelyéül. A Központ vezetése karakteres intézményi profil kialakítására törekedett, amelynek fókuszában a demokratikus magatartásformák elsajátítása állt az emberi jogok szellemében. Mindemellett világos volt, hogy annak érdekében, hogy a befogadó ország várakozásainak is eleget tegyen, a BEIK-nek a magyar ifjúsági szektor szereplôivel is értékes kapcsolatokat kell kialakítania, és lehetôvé kell tennie, hogy a magyar fiatalok is bekapcsolódhassanak az európai civil együttmûködésbe. Az intézményi együttmûködéshez a magyar kormányzat közremûködése is kellett, mivel az Európa Tanács pán-európai mandátuma nem tette lehetôvé, hogy a BEIK kizárólag magyar projektet finanszírozzon.7 Ugyanakkor a magyar kormánynak sem volt lehetôsége 6 A Magyar Köztársaság Kormánya térítésmentesen biztosítja a BEIK épületét az Európa Tanács számára, és éves szinten is hozzájárul fenntartási költségeihez. 7 A BEIK politikáját és költségvetését, az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatóságának részeként, a komenedzsmentben mûködô döntéshozó szervek határozzák meg, és a Központ elsôsorban nemzetközi ifjúsági programok lebonyolítására hivatott.

23

további összegeket befektetni egy újabb nemzetközi projektbe. Nagy körültekintéssel kellett megtervezni, hogy mindkét fél számára értelme legyen az együttmûködésnek. Az ötlet, hogy egy nyilvános ifjúsági információs iroda nyíljon a BEIK épületében, már 1994-ben felmerült, így a ház földszintjén található "Nordic room"-ban8 egy információs helyiséget alakítottak ki. Ugyanakkor a Központ megnyitását megelôzô hosszadalmas procedúrát követôen sem emberi, sem anyagi erôforrások nem álltak rendelkezésre ahhoz, hogy ez a gondolat ekkor megvalósulhasson. A kezdeti években a BEIK kereste a kapcsolatot a magyar civil szektorral. Számos újonnan alakult ifjúsági csoport talált utat a Központhoz, és egyfajta tanácsadói tevékenység alakult ki, amelynek révén a Központ munkatársai több szervezetnek segítettek szervezetstartégiai kérdésekben. Több csoport is nemzetközi partnerekhez és pénzügyi forrásokhoz jutott, megerôsödött és a nemzetközi ifjúsági vérkeringés részévé vált. Sikeres közös programok valósultak meg néhány képzési szervezettel és a BEIK-en keresztül a magyar ifjúságkutatók is közvetlen kapcsolatba kerültek az Európa Tanács ifjúságkutató hálózatával ebben az idôszakban. 1998-ban a magyar kormány megalapította az Ifjúsági és Sportminisztériumot (ISM), ami tudatosabb és ambiciózusabb ifjúságpolitikai koncepciót ígért. Ezek a változások újabb lendületet adtak a BEIK és az új minisztérium közötti együttmûködésnek. Tárgyalások kezdôdtek különféle szakmai kérdésekben és a közös programokat illetôen. 1999-ben az Ifjúsági és Sportminisztérium és a BEIK egyhónapos eseménysorozatot szervezett "Európa – Fiatalok – Emberi Jogok" címmel az Európa Tanács alapítása 50. évfordulójának megünneplésére. A programok között helyet kapott több, kifejezetten magyar képzôknek és tanároknak tartott képzés, amely a Központ nemformális módszertani anyagait mutatta be. Az Emberi Jogi Fórum, a BEIK Nyílt Napja és a budapesti Mechwart ligetben megrendezett utcafesztivál lehetôvé tette az érdeklôdôk, és különösképpen számos hazai civil szervezet számára, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az Európa Tanács célkitûzéseirôl és ifjúsági munkájáról, és részt vegyenek a közös rendezvényeken. Az információs központról szóló tárgyalások is felgyorsultak. A hazai ifjúságsegítôk képzéséért és a nemzetközi ifjúsági programok koordinációjáért felelôs intézmény lévén a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat tûnt a legmegfelelôbb partnernek, amellyel megvalósíthatóvá vált egy közös, nyilvános európai információs központ létrehozása. A BEIK, a minisztérium és a Mobilitás között zajló, az új közös projekt funkciójáról szóló izgalmas megbeszéléseket követôen, 2000. március 1-jén megnyílt a Mobilitás Információs Szolgálat (MISZ)9 a BEIK épületében. A MISZ egy olyan hármas együttmûködés, mely az Európai Unió által támogatott Eurodesk10 ifjúsági információs rendszer, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium és az Európa Tanács között jött létre. Olyan kölcsönös információáramlást biztosít, amelynek 8 A "Nordic room" a BEIK földszintjén található többfunkciós tér volt. Elnevezése onnan ered, hogy a svéd, a norvég és a finn kormány pénzügyi támogatásával került berendezésre. 9 A MISZ alapító okirata az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatósága és a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium által 1999. október 12-én aláírt együttmûködési megállapodás (Memorandum of understanding). 10 Az Eurodesket illetôen további információkért lásd: www.eurodesk.org.

24

ezentúl a magyar fiatalok, a magyar ifjúsági szakma és közélet szereplôi, valamint a Központ programjainak nemzetközi résztvevôi egyaránt a haszonélvezôivé váltak. A MISZ az Eurodesk hálózat magyarországi központjaként több mint 50 helyi partner munkáját koordinálja, amelyek mind az Eurodesk releváns ifjúsági programokat tartalmazó információs adatbázisával dolgoznak. A MISZ keretein belül egy közös szakmai referencia-könyvtár felállítása is elkezdôdött azzal a céllal, hogy összegyûjtse a nemformális képzés korszerû módszertani anyagait Európából. Rendszeres információs napjaival a MISZ nemcsak tájékoztatást nyújt, hanem tanácsot is ad az ifjúsági programok szervezôinek. Hálózati kapcsolataik révén a MISZ munkatársai a BEIK-ben zajló képzések és egyéb programok nemzetközi résztvevôi körének is segítségére vannak, ha a résztvevôk valamilyen magyar ifjúsági szervezettel akarnak kapcsolatot teremteni, vagy ha valamilyen ifjúságsegítô szakterület iránt érdeklôdnek. Ezzel a kétirányú tevékenységgel a MISZ egyaránt ajtót nyit Magyarországnak Európába, és Európának Magyarország felé. 2001-re felállt a MISZ és a BEIK közös könyvtára, amely képzési segédleteket és módszertani anyagokat gyûjt a nemformális nevelésrôl, a nemzetközi ifjúságsegítô munkáról, ifjúságkutatásokról, emellett az európai intézmények válogatott kiadványai is elérhetôk itt. A könyvtár súlypontja az emberi jogi képzés. Mivel a könyvtár csak helyben olvasásra ad alkalmat, ezért a MISZ elindította Ugródeszka11 címû havi hírlevelét, amely a helyi szervezeteket is tájékoztatja az aktuális nemzetközi hírekrôl, a módszertani-pedagógiai programokról és segédanyagokról, kiadványokról és hasznos internet helyekrôl. A különbözô társadalmi jelenségeket érintô fogalmi megközelítései révén állandó "távoktató" segédeszközként szolgál az ifjúságsegítôk számára. Az Ugródeszka olyan példa, amely megvilágítja a fent említett háromoldalú együttmûködés tartalmát és természetét: hiszen részben – az Eurodesken és az Ifjúság 2000-2006 Programon keresztül – az Európai Bizottság támogatásával jelenik meg, az Európa Tanács képzési segédanyagait és módszertani kiadványait használja fel, és a magyar helyi felhasználókat szólítja meg. A MISZ összekötô szerepe emellett kiadói tevékenységében rejlik. Két, eredetileg az Európa Tanács gondozásában megjelenô képzési segédlet 1999-es, magyar nyelvû kiadását követôen a MISZ kezdeményezte az Európa Tanács és az Európai Bizottság közötti Együttmûködési Program részét képezô T-Kit (képzési csomag) sorozat magyar nyelvû megjelenését. Annak érdekében, hogy az innovatív ifjúsági munkát még szélesebb közönség körében ismertté tegye, a BEIK a Mobilitás Információs Szolgálattal együtt 2002 szeptemberében Nyílt Napot szervezett képzési programbemutatókkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és kiállításokkal. Ezt a gyakorlatot folytatva a MISZ továbbra is találkozóhelyként szolgál a hazai szakembereknek, az érdeklôdôknek és a Budapesti Európai Ifjúsági Központ programjain részt vevôknek. Számos célzott program került megszervezésre különbözô civil szervezetekkel való együttmûködésben, élve a nyitott tér adta lehetôségekkel, és megszólítva a fiatalok különbözô csoportjait. A fórumok és kiállítások12 fontos európai társadalmi kérdéseket dolgoznak fel. A MISZ számos nemzetközi szemináriumot is szervez különféle kétoldalú együttmûködések keretében. 11

Az Ugródeszkában feldolgozott különbözô témakörök 2000 óta: Mobil szolgáltatások az ifjúságsegítô munkában – KOMPASZ, az emberi jogi képzési segédanyag magyarul – Eurodesk európai ifjúsági információs hálózat – Az Európai Ifjúsági Portál – A szélsôjobboldali, rasszista, idegengyûlölô és antiszemita jelenségekre adható pedagógiai válaszok – Az önkormányzati és a civil szereplôk együttmûködése az ifjúsági bûnmegelôzés területén – A felkeresô ifjúsági munka lehetôségei a futballszurkolói projektek példája alapján – Globális nevelés. Az Ugródeszka 5500 példányban jelenik meg és kerül terjesztésre Magyarországon. 12 Béke és konfliktuskezelés: plakátkiállítás; Együttnézés: társadalmi célú reklámok; Fotókiállítás a romániai cigányságról; Berlin az erôszak és a háború ellen: fotókiállítások; Agora: festménykiállítás; Az én mesém: kiállítás menekült gyermekek rajzaiból; Festô szemek világa: fotókiállítás; Mi a lényeg?: fotókiállítás fogyatékkal élô emberekrôl.

25

Amikor 2003-ban Magyarország is csatlakozott az Európa Tanács Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Programjához, a kooperáció egy új idôszaka kezdôdött a BEIK és a magyar partnerek között. A BEIK 2000 óta koordinálja az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Programot, és létrehozott egy emberi jogi képzési forrásközpontot, amely a BEIK-MISZ közös könyvtárban található. Magyarország volt az egyik elsô európai ország, ahol lefordították a KOMPASZ-t13, a magyar kiadás fordítását és szerkesztését a MISZ irányította. A kiadvány köré a Mobilitás a BEIK szakmai-módszertani segítségével komplex szolgáltatási rendszert épített: képzôk képzése, regionális képzések, információs rendezvények, a könyv digitalizált változatának elkészítése. A 2005 tavaszán az Oktatási Minisztériummal és az Országos Közoktatási Intézettel közösen szervezett konferencia a formális oktatási rendszer résztvevôi számára is bemutatta az aktív állampolgárságra és az emberi jogokra való nevelés készségfejlesztô hatásait. A BEIK katalizátorként szerepelt a Mobilitás és az Oktatási Minisztérium közötti együttmûködés fejlesztésében, hogy a nemformális pedagógiát és a közoktatási rendszert tanár-továbbképzéseken, módszertani kiadványokon keresztül közelítse egymáshoz. A BEIK tevékenységének sajátos természete és nemzetközi jellege nem könnyíti meg a magyar közönség számára, hogy közvetlen tapasztalatot szerezzenek a Központ munkájáról. A MISZ elérhetôsége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklôdô magyar fiatalok és ifjúsági szakemberek kapcsolatba lépjenek a BEIK-kel, és hozzáférjenek az európai szintû ifjúsági programokhoz. Mindemellett a BEIK mindent elkövet, hogy nagyobb nyilvánosságot szerezzen. 2003 augusztusa óta minden évben egy héten keresztül részt vesz a Sziget Fesztiválon14, hogy a Civil Liget keretében, számos más nemzetközi, kormányzati és civil szervezettel együtt bemutatkozzon. A Központ játékos képzési gyakorlatokon keresztül ismerteti meg az érdeklôdôkkel tevékenységét, az Élô Könyvtár program15 különösen népszerû. A Szigeten való rendszeres jelenlét újszerû lehetôséget kínál arra, hogy az Európa Tanács keretei között kifejlesztett, a fiatalok aktivitását elôsegítô nemformális módszerek szélesebb körben is ismertté váljanak. 2005 új lehetôséget hozott az ifjúsági szakma számára, hogy megint a reflektorfénybe kerüljön Magyarországon, és a BEIK-nek is újabb alkalma nyílt a magyar partnerekkel való együttmûködésre. A minisztérium által végrehajtott felújítási munkálatok során a BEIK teljes homlokzata megújult. A Központ új külseje csak a minisztérium nagyvonalú pénzügyi támogatásával és a kivitelezésben való aktív részvételével valósulhatott meg. 2005 szeptemberében a minisztérium volt a házigazdája az Ifjúsági Miniszterek 7. Európai Konferenciájának és az ezzel párhuzamosan megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Tanácskozásnak. A konferenciák után nyilvános szabadtéri fesztiválra került sor a BEIK alapításának 10. és a MISZ megnyitásának 5. évfordulója alkalmából, melyet a BEIK Nyílt Napja kísért. Az eseménysor megszervezése és lebonyolítása a BEIK, a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ, a minisztérium és a MISZ munkatársainak rendkívül intenzív és koncentrált együttmûködésében zajlott. A rendezvények az európai és magyarországi ifjúsági munka fénypontját jelentették. Eredményesen közvetítették az Európa Tanács által képviselt értékközpontú ifjúságképet, és számos innovatív példával és gyakorlattal mutatták be, hogy a modern európai ifjúsági tevékenység miképpen birkózhat meg napjaink társadalmi kihívásaival. A program egy másik fontos eredménye a csapatmunkában részt vevô felek által szerzett értékes interkulturális tapasztalat volt. 13

KOMPASZ – Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez. Mobilitás, Budapest, 2004. [ISBN 963-216-680-9] A Sziget Fesztivál egy évente megrendezésre kerülô nyári zenei fesztivál, amelyre fiatalok ezrei érkeznek Európa egész területérôl. A Civil Sziget a Fesztivál része. További információért lásd: www.sziget.hu. 15 Az Élô Könyvtár Programot illetôen további információért lásd: Nézz a borító mögé! Útmutató az Élô Könyvtár szervezôi számára, szerk.: Abergel, Rothemund, Titley and Wootsch (ISBN – 9287157676), Council of Europe Publishing, 2005. 14

26

Mindezek az események azt bizonyítják, hogy az elmúlt évtized során hatékonyabbá és sokrétûbbé vált a BEIK és a magyar ifjúsági szféra közötti együttmûködés, amelynek minôsége azt bizonyítja, hogy a magyarországi ifjúsági élet elôremutatóan fejlôdik. A BEIK-kel való, korábban alkalmi együttmûködést az utóbbi években folytonosságra épülô, közös tevékenység váltotta fel, fôként a Mobilitás részérôl, és kiválképp a BEIK emberi jogi programja mentén. Jelenleg a MISZ nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyarországi ifjúsági munka elôsegítésében, melynek eredményeképpen mára természetessé vált, hogy a magyarországi ifjúsági szektor hivatásos képviselôi ismerik a szakma európai trendjeit. A BEIK és a magyar ifjúsági szektor közötti ígéretes kezdeményezéseket azonban bôvíteni lehet a jövôben, különös tekintettel a MISZ-szel való együttmûködés erôsítésére. A KOMPASZ terjesztését célzó, jelenleg is fejlesztés alatt álló képzési program és szolgáltatási rendszer folytatása új lehetôségeket tartogat a nemformális ifjúsági képzési kultúra magyarországi megerôsítésében. Ezen kapcsolódási pontok mentén tervszerû, hosszabb távú együttmûködést is létre lehet hozni. Németh Zita 2000 óta a Mobilitás Információs Iroda vezetôje. 1998A Mobilitás frissen létrejött Képzési Irodája, 2000 között a gyôri Ifjúsági Központ munkatársa, 1991-1998 között mely szintén a BEIK épületébe költözött, középiskolai tanár volt. 1995-2000 között a magyarországi Egyesület az együttmûködés új irányait jelzi. Az az Interkulturális Tanulásért elnevezésû szervezet munkáját elkövetkezô években a minôségi színvonal koordinálta. fejlesztése a cél, és hogy a magyarországi ifjúsági szcéna szereplôi felkészüljenek arra, hogy minél nagyobb számban részt vegyenek a nemzetközi szakmai együttmûködési programokban. A közös információs és dokumentációs tárat felhasználó-barátabbá kell formálni, és olyan online segédeszközökkel kell ellátni, amelyek további felhasználók számára is könnyebben elérhetôvé teszik. Arra kell törekedni, hogy a BEIK budapesti jelenléte a magyar ifjúsági élet szereplôi számára még több élményt és szakmai tapasztalatot adjon. Remélhetôleg ezzel párhuzamosan a magyarországi ifjúsági életben is végképp beérnek a rendszerváltás gyümölcsei. A BEIK története sikertörténet Magyarországon. Az 1990 óta egymást követô Szelényi Zsuzsanna 1996 óta az Európa Tanács munkatársa, magyar kormányok és a BEIK mindig is a Budapesti Európai Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese. 1994-1996 erôs elhivatottságot mutattak az együttközött a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium biztosaként felelôs mûködésre, és nagy erôfeszítéseket tettek volt a BEIK projekt megvalósításáért. 1990-1994 között országgyûlési a fent leírt intézményi keretek között adódó képviselô Magyarországon, és tagja az Európa Tanács Parlamenti lehetôségek kiaknázására. Az együttKözgyûlésének. mûködés különbözô elemei jelentôsen hozzájárultak a magyarországi ifjúsági munka fejlesztéséhez, és a BEIK szolgáltatásait is gazdagították. Sok cél és ötlet vár még megvalósításra. Mindenesetre az Európa Tanács és Magyarország közötti egyedülálló együttmûködés jó példaként szolgálhat, és a legjobb értelemben kiaknázható az európai fiatalok javára.

27

Csak egy faxunk és egy régi írógépünk volt SZABÓ ÉVA "… 1994-ben, a budai hegyekben található Csillebérci Ifjúsági és Szabadidôközpont értékesítési osztályán dolgoztam mint adminisztratív asszisztens. Ez szolgált alternatív helyszínül az Ifjúsági Igazgatóság programjainak arra az idôre, amíg a Hotel Ifjúság átépítési munkálatai folytak, és itt valósultak meg a Budapesti Európai Ifjúsági Központ elsô programjai. Minthogy én beszéltem angolul, és rajtam kívül a személyzetbôl csak kevesen, ha bárkinek kérdése vagy problémája volt, hozzám fordult. Így lassacskán azon vettem észre magam, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ programjainak elôkészítésében segédkezem. Az elején senki nem magyarázta el igazán nekünk, Csillebércen dolgozóknak, mirôl is szólnak ezek a programok, vagy hogy kik ezek a külföldi résztvevôk. Az Európa Tanácsot sem nagyon ismertük. A programokhoz olyan speciális eszközök kellettek, mint például a flipchart-táblák, amikrôl azelôtt még csak nem is hallottunk, és fogalmunk sem volt, hogy honnan fogjuk beszerezni ôket. Nagy kihívást jelentett számunkra megvalósítani ezeket a kívánságokat, és jobban megismerni a programokat. Apránként hozzászoktam a képzôkkel és az útiköltség visszatérítést intézô adminisztratív és gazdasági személyzettel való rendszeres kapcsolattartáshoz, és egyre nagyobb mértékben vettem részt a programok lebonyolításában, amit nagyon élveztem. Amikor végül, 1995 decemberében megnyílt a Központ, a csillebérci személyzet is hivatalos volt a ceremóniára. Megláttam a programok új helyszínét, és tudtam, hogy itt szeretnék dolgozni. Ez aztán hamarosan, 1996 februárjában meg is valósult. Akkoriban még sok fontos kérdésrôl nem folyt Magyarországon széleskörû társadalmi diskurzus – pl. a kisebbségek helyzete, a környezetvédelem, a nemi szerepek, a fogyatékosság és így tovább. Az egyes csoportok speciális szükségletei felhívták a figyelmünket ezekre a kérdésekre… Amikor például a zsidó fiatalok kóser ételeket igényeltek, felfedeztük, hogy csak egyetlen étterem mûködik Budapesten, amelyik gondoskodni tud errôl; ugyanígy amikor fogyatékos fiatalokkal foglalkozó szervezet dolgozott a Központban, szembesülnünk kellett a problémával, hogy az akkori Budapesten milyen bonyolult a fogyatékosoknak is megfelelô szolgáltatásokat nyújtó éttermet találni. Szabó Éva 1996 februárja óta a Budapesti Európai Ifjúsági Központ vezetô adminisztratív asszisztense, és a Központ legrégebbi munkatársa. Ezt megelôzôen a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidôközpont értékesítési osztályának programszervezôje, majd értékesítési vezetôje volt, abban az idôben, amikor a második Európai Ifjúsági Központ elsô programjai ott kerültek megrendezésre. Szabó Éva eredetileg általános iskolai tanár.

Az új munkám a BEIK-ben – minden vele járó adminisztratív feladat és procedúra ellenére – nagyon izgalmasnak tûnt. A legjobban ma is a Központban programokat szervezô különbözô, nemzetközi és hazai partnerekkel való közvetlen kapcsolattartást élvezem, és azt, hogy segíthetek a résztvevôknek abban, hogy maximálisan kihasználják az intézményben rejlô lehetôségeket. Nagyszerû, hogy a Központ nagyobb rendezvényeket is szervez, ilyenkor még jobban be tudok kapcsolódni a tartalmi munkába. Az különösen jó érzés, amikor végre találkozhatok a valóságos személyekkel, akik a vízum-igénylések és az e-mailek mögött állnak. Azt is szeretem, hogy más országokból származó munkatársakkal dolgozhatok együtt, és részletesen megismerhetem azoknak a különféle szervezeteknek munkáját, amelyek a Központban tartják programjaikat.

Sok minden megváltozott azóta, hogy elkezdtük itt a munkát, és csak egy faxunk és egy régi írógépünk volt. Az új technológiáknak köszönhetôen a dolgok felgyorsultak, és az életünk egyszerûbbé vált. Nekem, aki a kezdetektôl fogva itt dolgozom, és az évek során sok új kollégának segítettem bekapcsolódni a munkába, nagyon jó érzés látni, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ milyen sikeresen alkalmazkodott a régió realitásaihoz. Úgy érzem, én is részese voltam ennek az értékes folyamatnak..."

28

Úttörô tett volt belépni az épületbe… LUCIJA POPOVSKA "… 1990 elején a Macedón Ifjúsági Tanács, az egykori Jugoszlávia egyik köztársasági szinten felállított ifjúsági szervezetének a nemzetközi titkára voltam. Ennek köszönhetôen részt vehettem a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok akkori európai koordináló tanácsának (CENYC) közgyûlésein, amely testület progresszív módon igyekezett bevonni és integrálni az ún. "új Európa" ifjúsági képviselôit. Így vehettem részt a rasszizmus, antiszemitizmus, xenofóbia és intolerancia elleni Európai Ifjúsági Kampányban, és különösképpen a 1995ös Ifjúsági Hét eseményeiben. Magától értetôdô volt tehát, hogy amikor meghívást kaptunk a BEIK által szervezetett elsô programra, az 1995-ös Képzôk Képzésére, nagyon szerettünk volna résztvevôt küldeni a kurzusra. Ez egy viszonylag új képzés volt az Ifjúsági Igazgatóságon belül, így nagyon nehéznek tûnt felvételt nyerni. A CENYC bátorított, hogy jelentkezzek. Elôzôleg már vettem részt különbözô találkozókon a második központ átmeneti székhelyén, a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidôközpontban, ahol a Hotel Ifjúság rekonstrukciója alatt az Ifjúsági Igazgatóság programjai zajlottak. Így, amikor elfogadták a jelentkezésemet a képzésre, és megérkeztem Budapestre, és az "igazi" Európai Ifjúsági Központban találtam magam, úgy éreztem, óriási eredmény ez az európai ifjúsági munka számára. Úttörô tett volt belépni az épületbe, ahol még mindig érzôdött a friss festék illata, a padlószônyeget éppen akkor rakták le, és az épület hemzsegett a kezükben villamossági szerelvényeket, szerszámokat, parkettadarabokat vagy éppen ragasztót cipelô munkásoktól. A kurzus állandó fúrás és kalapácsolás közepette zajlott. A képzésnek igazán egyedülálló csoportdinamikája volt. Néhány résztvevô, Lucija Popovska résztvevôje volt az akik elôzôleg a strasbourgi központ programjain is részt vettek már, elámultak Ifjúsági Igazgatóság által 1995-ben a felszereltség színvonalán, így alkalom nyílt az összehasonlításra. Minden rendezett Képzôk képzésének, a BEIK vadonatúj volt, de hiányzott az a "belakottság-érzet", amely azokra a helyekre legelsô képzési programjának. Ebben jellemzô, ahol elôttünk már mások is jártak. Néhány alapvetô anyag és eszköz az idôben a Macedón Nemzeti Ifjúsági sem állt rendelkezésünkre, és idônként még a villany is kialudt. Tanácsban dolgozott. Azóta képzôként tevékenykedik az ifjúsági szektorban, Az elején nem nagyon sikerült együtt élnünk a munkásokkal. Ôk nemigen és számos programot vezetett a BEIKértették, mit is csinálunk mi, mi pedig alig vártuk, hogy végre befejezzék, amit ben is. Jelenleg a Habitat for Humanity csinálnak. De ahogy a képzés elôrehaladt, egyfajta kölcsönös tisztelet alakult Európai és Közép-ázsiai Irodájának ki közöttünk: a munkásokat érdekelni kezdte, miféle épületen is dolgoznak, programigazgatója. A Habitat for és mi történik majd itt, miután elkészülnek; és mi is beláttuk, hogy az ô Humanity International egy nemzetközi erôfeszítéseik nélkül nem tudnánk maximálisan kihasználni a ház adottságait. civil szervezet, amelynek fô célja a szegénynegyedek felszámolása Azóta számtalan programon vettem részt a BEIK-ben képzôként, közülük világszerte. néhány kifejezetten az egykori Jugoszlávia és a Balkán térség fiataljainak szólt. A központ létrehozása volt az elsô lépés bármely európai intézmény részérôl az ismeretlen Közép- és Kelet-Európát elválasztó vonalon túlra. A BEIK-nek jelentôs szerepe volt abban, hogy létezik egy olyan biztonságos és semleges hely, ahol a konfliktusos térségekbôl érkezô fiatalok találkozhatnak és megismerkedhetnek egymással, és megtanulnak bízni közvetlen szomszédaikban. A ház élô példaként szolgál az Európa Tanács által az ifjúsági területen képviselt értékek – a részvétel, a társadalmi bevonás, a másság és az emberi jogok tiszteletbentartása – számára. A fiatalok érzik ezt, amikor a házban tartózkodnak. Némelyiküknek az egész életét megváltoztatja ez az élmény, mely évekre meghatározza a társadalmi kapcsolatteremtésre és interakcióra vonatkozó magatartásukat, és felkészíti ôket arra, hogy olyan dolgokat vigyenek véghez, amelyeket egyébként nem lennének képesek megvalósítani. Velem is pontosan ez történt..."

29

Az ifjúsági részvételt elôsegítô pozitív intézkedés DANIEL TARSCHYS "… Az Európa Tanács fôtitkári posztjáért folytatott választási kampányomat nagyban meghatározta a közép- és kelet-európai demokráciák újjászületése és az Európa Tanács bôvítése. Meg voltam gyôzôdve róla, hogy az Európa Tanácsnak fontos szerepet kell betöltenie a demokratikus intézmények létrejöttének támogatásában, a jogi és törvénykezési struktúrák megreformálásában és annak elôsegítésében, hogy a közép- és kelet-európai országok állampolgárai demokratikus politikai kultúrát hozzanak létre. Ki kellett használnunk a kilencvenes évek elején bekövetkezô történelmi és politikai változások teremtette lehetôséget, hogy elterjesszük az Európa Tanács által képviselt értékeket, különösképpen a törvényes jogrendet és az emberi jogok tiszteletét. Az Európa Tanács ifjúsági részlege mindig is hatékony eszköze volt ezen értékek közvetítésének. De hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ kapacitása nem lesz elegendô befogadni az egyre növekvô számú fiatalokat, akik az Európa Tanács ifjúsági programjaiban immár részt vehetnek. A második Európai Ifjúsági Központ létrehozása mindkét célnak megfelelt. Nagy benyomást tett rám a magyarországi kormány ajánlata és eltökéltsége a projekt megvalósításával kapcsolatban. Szilárd és megingathatatlan elkötelezettséget mutattak az Európa Tanács értékei iránt. A projekt arra is lehetôséget teremtett, hogy jelentôs kapcsolatot alakítsunk ki egy átmenetben lévô országgal, és kipróbáljuk, hogyan képes a két fél ebben az új politikai kontextusban együttmûködni. Amikor a Központ felavatásakor megkaptam az épület kulcsait, reméltem, hogy Európa fiataljai megértik, az ô részvételüket és mobilitásukat hivatott elôsegíteni ez a pozitív intézkedés. Meggyôzôdésem, hogy a különbözô országokból érkezô és eltérô politikai, társadalmi és kulturális háttérrel rendelkezô kortársak megismerése fontos ösztönzôje az állampolgári aktivitásnak és a civil felelôsségtudat kifejezésének. Az évek során, még így a távolból is egyértelmûen érzékelhetô, hogy a BEIK felvállalta ezt a fontos feladatot, és a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központtal együtt nagymértékben hozzájárult a fiatalok társadalmi részvételének fejlesztéséhez. A BEIK sikere példa lehet mindazon intézmények – például az Európai Unió Daniel Tarschys volt az Európa Tanács fôtitkára 1994 és 1999 között. Az ô – számára, amelyek szintén a mobilitás terminusa alatt született döntés a Budapesti Európai Ifjúsági Központ és az európai integráció elôsegítéséért létrehozását meghatározó székhelyegyezményrôl az Európa Tanács és tevékenykednek. Az európai integráció a magyar kormány között. Ô elnökölt 1995 decemberében a Központ jövôje attól függ, vajon a mai fiatalok megnyitásakor – szimbolikus ceremónia keretében átvéve az épület generációja képes lesz-e azt az kulcsait Fodor Gábortól, a Magyar Köztársaság akkori közoktatási alapvetô emberi értékek, különösen és kulturális miniszterétôl. Jelenleg a Stockholmi Egyetem az emberi jogok tiszteletben tartásával, Politikatudományi Tanszékének elôadója Svédországban. tovább folytatni…"

30

Az emberi szív soha nem születik meg tökéletesen 16

HENDRIK OTTEN Ez kellôen figyelemfelkeltô cím egy olyan íráshoz, amely az Európai Ifjúsági Központ tíz évét méltatja, és az intézménynek a nemformális nevelés és képzés területén betöltött sajátos funkciójával és szerepével foglalkozik. De véleményem szerint ez az ôsi kelta mondás olyasvalamit állít, amelyet ma nagyobb erôkkel kellene védelmezni, mint valaha: az európai nemformális nevelés – ahogyan azt a BEIK-ben az elmúlt tíz év során értelmezték és gyakorolták – sokféle módon befolyásolta, változtatta és határozta meg az embereket. Nem csak konkrét ismeretanyagot nyújtott, hanem – bár nem mindig célzottan – érzések, viselkedésmódok, életvezetési elvek és egy holisztikus emberkép fejlôdéséhez is hozzájárult. Ez volt az egyik ok, hogy a szakmai karrierem során tudatosan döntöttem a BEIK-kel való együttmûködés mellett. Meg kell jegyeznem, a magyar hatóságok liberális vízumrendszere a kilencvenes évek elején szintén erôs érvnek számított. A BEIK-et választottam helyszínül az Alkalmazott Kommunikációs Kutatóintézet (IKAB) számos képzéséhez, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács között a képzés területén létrejött együttmûködés keretében megvalósuló projektekhez is, amelyekben sok közép- és kelet-európai is részt vett. Ezek között szerepelt a "Navigare necesse est" elnevezésû kísérleti projekt a társadalmi kirekesztés ellen, valamint az Európai Bizottság hosszútávú képzései az akkor még csatlakozásra váró országokban mûködô, az Ifjúság 2000-2006 Programért felelôs nemzeti irodák és minisztériumok munkatársai számára. Ezen országok (Bulgária és Románia kivételével) idôközben tagjai lettek az Európai Uniónak. Emlékezzünk csak vissza azokra a történelmi pillanatokra. Amikor a Budapesti Európai Ifjúsági Központ megkezdte munkáját, Európában még minden változóban volt, és kevés maradt a korábban ismert világból: politikai rendszerek és államhatalmak dôltek meg, határok váltak átjárhatóvá, és az addigra megszilárdult folyamatok jelentôsége megkérdôjelezôdött. Megszületett a pán-európai civil társadalom étosza. Az elmúlt tíz évben az Európa Tanács, a két Európai Ifjúsági Központtal együtt sokat tett azért, hogy ez a szellemiség tovább fejlôdhessen. Az Európai Közösség egyre vonzóbb lett. Mindenki arra számított, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás az életfeltételek gyors javulását eredményezi a korábban vasfüggönnyel elzárt országokban. A civil társadalom fejlesztésének igénye még nem terjedt el, ahogy az a felismerés sem, hogy a fiatalok milyen jelentôs szerepet játszanak ennek megteremtésében. Ebben az idôben kevésbé volt kereslet a társadalmilag meghatározott politikai mintákra, és az ifjúsági területen, ezen országok vonatkozásában, az Európai Unió nem játszott kiemelkedô szerepet. A radikális változások fontos lehetôséget kínáltak az Európa Tanácsnak, amelynek a kultúra és az ifjúsági ügyek területén az Európai Uniónál sokkal nagyobb szerepe és tekintélye volt abban az idôben. Elôrelátó és helyes megoldásnak bizonyult bölcs éleslátással Budapestet választani helyszínül a második Európai Ifjúsági Központ számára, ami egy szélesebb Európa perspektívájában fókuszál az oktatásra és képzésre, és ötvözi azt a demokratikus keretek között fejlôdô ifjúsági munkához nyújtott gyakorlati támogatással. Ma a BEIK találkozások, beszélgetések és viták helyszíne, székhelye a tanulásnak olyan, különféle háttérrel rendelkezô emberek számára, akik mind történelmükben, mind demokratikus hagyományaikban különböznek, és eltérô értelmezésük van az értékekrôl és normákról, beleértve az emberi jogokat is. Különösen nagy kihívást jelent úgy megvalósítani a képzéseket, hogy azok ne váljanak az ideológiai oktatás egy újabb formájává, ehelyett inkább egy bizonyos értékrendet kövessenek. 16

Ôsi kelta mondás.

31

E rövid írás konklúzióját elôrevetítve, úgy vélem, még több, és nem kevesebb, a BEIK-hez hasonló képzési központra lenne szükségünk, hiszen az európai multikulturális civil társadalmak nem a saját erejükbôl jönnek létre. Felemelkedésükhöz speciális és célzott nevelési és képzési koncepció fejlesztése és érvényesítése szükségeltetik. Az európai ifjúsági munka az új nevelési és képzési elméletek és a bennük foglalt nevelési és képzési gyakorlatok fejlesztésének elsôdleges szakterülete. És az én értelmezésemben az európai ifjúsági munka csak akkor lehet hatékony, ha valós helyzetekben és valódi emberekkel végezzük. Sôt, meggyôzôdésem, hogy az interkulturális párbeszéd képessége csak a közvetlen kapcsolatteremtésen és a közös cselekvésen keresztül válhat az európai civil társadalmak jellegzetességévé. Jürgen Habermas: A másik bevonása. Tanulmányok a politikaelmélethez c. mûvében további bizonyítékát adja ennek az érvrendszernek: "A diskurzusetika etikai és morális kérdéseket rendel hozzá az érvelés különféle formáihoz, tudniillik egyrészrôl az énigazoló diskurzushoz, másrészrôl a normatívmegindokló (és alkalmazási) diskurzushoz. Ezzel azonban a moralitást nem redukálja egyenlô elbánásra, hanem tekintetbe veszi mind az igazságosság, mind a szolidaritás aspektusát. A diskurzív egyetértés egyszerre függ az egyes individuum nem helyettesíthetô "igen" vagy "nem" válaszától éppúgy, mint az egocentrikus perspektíva leküzdésétôl, amely mindenkire egy kölcsönös meggyôzésre szabott érvelési gyakorlatot ró. Ha a diskurzus pragmatikus jellegének megfelelôen lehetôvé tesz egy belátó akaratformálást, amely eme mindkét feltételt garantálja, akkor a racionálisan motivált igen/nem – állásfoglalások képesek az egyes emberek érdekeit figyelembe venni anélkül, hogy el kellene tépni azt a korábbi szociális köteléket, amely a megértésre orientálódó résztvevôket egy transzszubjektív viszonyulásban köti össze."17 Az Európa Tanács arra szakosodott, hogy a megfelelô tanulási lehetôség biztosításával segítse elô "az akaratformálást". Ebbe az az igény is beletartozik, hogy a nevelésen keresztül elismertesse az emberi méltóság alapvetô értékét, amely azon az elképzelésen alapul, mi a helyes és az igazságos. Magyarán, politikai szocializációjuk folyamán az emberek a saját életükre vonatkozó értékeket és prioritásokat is megtanulják kialakítani. És ezeket az értékeket illetôen nem kell egyetérteniük másokkal. Ez azt jelenti, hogy ezen értékeknek a személyes és a társadalmi kapcsolatok terén egyaránt jelentôségük van, mivel közrejátszanak azoknak az alapvetôen tudatalatti elôfeltevéseinknek a formálódásában, amelyek a viselkedésünket, a ránk jellemzô befogadói szerepet és magatartásformákat szabályozzák. Egy európai civil társadalomnak viszont szükséges egy minimális konszenzust teremteni az egyének és közösségek közti kapcsolatokat meghatározó értékeket illetôen. Ahhoz, hogy ezek az értékek legitimitást szerezzenek, nem függhetnek kizárólag az egyéni ízléstôl. Az adott társadalom minden egyes tagjára nézve kötelezônek kell lenniük. A multikulturális, európai civil társadalom esetében az egyedül lehetséges, illetve célszerû minimum az, hogy konszenzus legyen az emberi jogokat illetôen, mivel azok magukba foglalják a személyiségi és társadalmi jogok és kötelességek demokratikusan elfogadott védelmét. Következésképp az embereknek interkulturális nevelés és képzés keretében kell megtanítani, hogy az emberi jogokat pontosan betartsák – ez pedig közvetlenül kapcsolódik a BEIK filozófiájához.

17 J. Habermas: Die Einbeziehung des Anderen. Studien zur politischen Theorie, 5. kiadás, Frankfurt 2003. Az idézetet fordította: Dr. Szekeres Csilla.

32

Egy ilyen képzési misszió jelentôs mértékû konfliktuslehetôséget hordoz. Annak értelmezése, mit is jelent az emberi jogok tiszteletbentartása konkrét és hétköznapi szinten, nagyon sokféle lehet. Az én véleményem szerint – ami, belátom, nem egyetemesen elfogadott álláspont – Európában az emberi jogok tiszteletét a nyugati kulturális és történelmi változásokkal való összefüggésben kell értelmezni. Az emberi jogok olyan egyéb, kultúra-specifikus keretek között és fejlôdési feltételek mellett való értelmezései, amelyek politikailag, gazdaságilag, történelmileg és idôbeliségükben különböznek a nyugati civilizációtól – például az ázsiai vagy az iszlám társadalmak esetében -, nem lehetnek érvényes irányelvek egy európai civil társadalom számára. Az emberi jogok egyetemességérôl szóló vitáknak pedagógiai és politikai értelemben is "védelmezô térre" van szüksége, figyelembe véve, hogy a politikai tartalmakhoz morális követelmények kapcsolódnak. Az értékek pluralizmusa nem képzelhetô el az értékek közötti lehetséges konfliktusok nélkül. Az, hogy az értékek közötti konfliktust mennyiben sikerül dûlôre vinni, pontos jelzést ad arról, hogy az adott politikai gyakorlat mennyiben felel meg a demokratikus normáknak. A multikulturális társadalmak akkor válnak élhetôvé, ha a konfliktuskezelés végeredményeként kijelenthetjük, hogy az emberi méltóság érvényre jutása és tisztelete nem csak egyéni kötelesség, hanem az igazságosságról alkotott európai elképzelést is kifejezi, és ettôl kezdve számon kérhetô. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az ismeretek, az erkölcs, a politikai tudatosság és a társadalmi cselekvés összetartozásának az interkulturális nevelésben és képzésben is tükrözôdnie és integrálódnia kell. Mindehhez egy olyan tanulási helyszínt kell biztosítani, ahol egyenlô mértékben vannak jelen a megfelelô pedagógiai kompetenciák és a szükséges infrastrukturális feltételek. A BEIK, az Európa Tanács képzési központjaként, ebben a versenyben is kiemelkedô eredményt ért el. Ezt igazolja az az észrevétel is, hogy a nemformális nevelés az európai szintû vitákban is különleges figyelmet és elismerést kap mostanában. Ugyanakkor mégis a szükséges munkafeltételek visszaszorítása a jellemzô tendencia. A nemformális nevelést és képzést szolgáltató szervezeteknek állandóan változó költségvetési keretek között kell folytatniuk a munkát, és a képzési szolgáltatás színvonalának biztosításához szükséges emberi erôforrások ritkán számítanak prioritásnak. Ez kihat az ifjúsági szervezetekre és egyesületekre is. Egy ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a nemformális pedagógia megmutassa, mire képes, maximálisan kiaknázza a benne rejlô lehetôségeket, és alternatívát kínáljon. A BEIK ez elôl a feladat elôl sem hátrált meg. A különbözô szolgáltatások iránti igény egyre nô: az európai állampolgároknak éretté kell válniuk, a demokratikus részvétel formáinak tovább kell fejlôdniük, és az európai civil társadalomnak multikulturális feltételek mellett kell megteremtenie a békés együttélés lehetôségét. Mindez nem érhetô el kizárólag "e-learning"-gel, a virtuális internetes világra koncentráló fiatalok nem fogják megtanulni, hogyan adjanak hangot gondolataiknak. Sajnos a kommunikáció elszegényedése nem elszigetelt jelenség többé.

33

A félreértések elkerülése végett, a fenti állításokkal nem kívánom a modern technológiákat és a média oktató szerepét démonizálni. Más tanulási formákkal együttesen, egy átfogó és strukturált tanulási folyamat részeként valóban fontos szerepet játszanak. Ahogy általában lenni szokott, a kérdés tárgya ebben az esetben is a helyes arány, amelyben a megfelelô nemformális tanulásnak túlsúlyban kell lennie. A nemformális képzés olyan szociális tanulási folyamatokat tartalmaz, amelyek azáltal, hogy szembesítik az egyéneket saját élettörténetükkel és elemzik a társadalmi körülményeket, figyelmet fordítanak a politikai tudatosságból eredô ismeretek és tapasztalatok összehasonlítására és feldolgozására, olyasvalamire, ami az egyének politikai jártasságában nyer kifejezést. Ahhoz, hogy élni tudjunk benne, meg kell tanulnunk a demokráciát, és olyan helyekre van szükségünk, ahol megtanulhatjuk ezt. A BEIK mind a gyakorlati, mind az elméleti feltételeket biztosítja az alábbi tanulási eredmények eléréséhez: • az ismeretek feldolgozása; • annak felismerése, hogy ugyanaz a valóság különbözô módokon is felfogható; • az eltérô vélemények eléréséhez vezetô, egyéni meggyôzôdésen alapuló érvelô/szembesítô megközelítésmód elsajátítása és gyakorlása; • annak felismerése, hogy a konkrét helyzetekben mennyire érdekekhez kötöttek az egyes vélemények, ennek megértése és elfogadása; • annak felismerése, hogy az egyén aktív részvétele jelentôséggel bír az európai civil társadalmakban. A konfliktus-kezelés és a konszenzus kialakításának kompetenciáit, amelyek az interkulturális párbeszédre való képesség nyilvánvaló jelei, önállóan nem sajátíthatjuk el. Ezeket csak a másokkal történô valós konfrontáció során tanulhatjuk meg és használhatjuk megfelelôen. Máskülönben kis esély van arra, hogy tartósan átvigyük a mindennapi életünkbe, és hogy a demokrácia egyformán élhetô legyen a szív és az értelem számára. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a BEIK és sok más szervezet munkájára van szükség most és a jövôben.

Hendrik Otten (a politikatudományok és a szociológia doktora) 1978 óta a bonni Alkalmazott Kommunikációs Kutatóintézet (IKAB) igazgatója, és egyúttal az intézmény oktatási részlegének vezetôje Németországban. Az Európai Bizottság Ifjúsági Irodája igazgatótanácsának tagjaként nagy szerepe volt az Európai Közösség akkori Ifjúsági Programjainak kialakításában. Szakmai karrierjének különbözô szakaszaiban egyetemi elôadó volt a politikai nevelés és a szociálpedagógia területén, és különbözô európai intézmények tanácsadójaként mûködött a nemformális pedagógiai és a képzési szolgáltatások minôségi kérdéseit és az interkulturális tanulási programok értékelését illetôen. Rendszeresen szervezett programokat a Budapesti Európai Ifjúsági Központban.

34

Konkrétan hozzájárul az európai civil társadalom fejlesztéséhez KARIN SCHEELE "… A BEIK-kel akkor kerültem elôször kapcsolatba, amikor a Szocialista Fiatalok Nemzetközi Szervezete (IUSY), amelynek politikai tisztségviselôje voltam, 1996-ban szemináriumot rendezett Budapesten. Ebben az idôben én képviseltem az IUSY-t az Ifjúsági Igazgatóság irányító testületeiben, ahol ko-menedzsment rendszerben, a kormányzatok és más civil szervezetek képviselôivel együtt az Európa Tanács ifjúsági területének programját megalapozó döntéshozatali folyamatban vettem részt. Lenyûgöztek a Központban rendelkezésre álló kiváló munkafeltételek és a szemináriumunk számára biztosított technikai, pénzügyi és logisztikai támogatás színvonala, amely lehetôvé tette, hogy teljes szívvel a szervezetünk jövôjét érintô politikai megbeszélésekre összpontosítsunk. Ez a szeminárium volt az egyik elsô program, amelyet én szerveztem az IUSY számára, és a Központ munkatársaival való együttmûködés során pedagógiai és technikai szempontból egyaránt nagyon sokat tanultam arról, hogy hogyan kell egy minôségi rendezvényt elôkészíteni. Rengeteg idôt megtakarítottam azzal, hogy nem kellett olyan, a nemzetközi szemináriumok esetében általában felmerülô, idôigényes technikai problémákkal foglalkoznom, mint az útiköltség visszatérítés, a programhoz szükséges anyagok és eszközök beszerzése és így tovább. Számtalan olyan forrásanyagot megismertem a nemformális nevelésrôl, ami kifejezetten az olyan ifjúsági szervezeteknek szól, amelyek képzési programokat szerveznek, és amelyeknek útmutatásra van szükségük a megfelelô módszereket illetôen. Ez a tapasztalat különösen fontos volt számomra, mivel így sok olyan új gyakorlatot elsajátítottam, amelyek nélkülözhetetlenek a fiatalokkal végzett munkához. Megtanultam, hogyan kell visszajelzéseket adni és fogadni, hogyan kell a képzési folyamatban elért haladást napi szinten értékelni, és hogy 1996 és 1998 között Karin Scheele miként lehet sikeresen kezelni egy olyan csoport dinamikáját, amely a Szocialista Fiatalok Nemzetközi eltérô igényeket, érdeket és hátteret képviselô emberekbôl áll, még Szervezetének (IUSY) politikai ha azonos politikai mozgalom résztvevôi is. tisztségviselôjeként felelôs volt az Európa Tanács Ifjúsági Igazgatóságával Egy nemzetközi ifjúsági szervezet fenntarthatósága és fejlôdése való kapcsolatartásért. Ez idô alatt egy szempontjából rendkívüli értéket képvisel az a lehetôség, hogy az ilyen perióduson keresztül az Európai Ifjúsági jellegû programjait egy a BEIK-hez mért intézményben rendezheti meg. Központok és az Európai Ifjúsági Alap Legtöbbjük számára egyszerûen nem állnak rendelkezésre a szükséges Kormányzó Testületének elnöke volt. anyagi és emberi erôforrások ahhoz, hogy a képzési és politikai Karin Scheele 1998 óta tagja az Európai rendezvényeiket olyan minôségi színvonalon bonyolítsák le, ahogyan azt Parlament szocialista frakciójának. az Európa Tanács által a szemináriumokhoz nyújtott támogatás lehetôvé Az Osztrák Szociáldemokrata Párt teszi, amely szállást és étkezést biztosít az egyhetes program számára, nemzetközi titkáraként felelôs volt fedezi az utazási költségeket, továbbá pedagógiai segédletrôl is a Szocialista Internacionáléval való gondoskodik. Egy ilyen támogatás segítségével a nemzetközi szervezetek kapcsolattartásért, illetve a fejlesztési képesek tartalmi vonatkozásban is fejleszteni a munkájuk színvonalát, és ügyekért. fontos, a fiatalokat és a szélesebb társadalmat is érintô kérdésekkel is foglalkozni tudnak. Ily módon a BEIK és a hozzá hasonló intézmények nagyon konkrétan hozzájárulnak az európai civil társadalom fejlesztéséhez. Ez a támogatás a multiplikátori hálózatok kialakulását is elôsegíti, amelyek még több fiatal javát szolgálják. Nekem, személy szerint, a lehetôség, hogy részt vehettem az Ifjúsági Igazgatóság komenedzsmentben mûködô testületeiben, illetve, hogy számos politikai-képzési programot szervezhettem a BEIK-ben, alkalmat adott a politikai gyakorlat megszerzésére, és nagyon kézzelfogható módon készített fel arra, hogy az Európai Parlament képviselôje legyek…"

35

Egyfajta generációk közötti párbeszéd LORD RUSSELL-JOHNSTON " … Az évek során számos minôségben volt lehetôségem figyelemmel kísérni az Európai Ifjúsági Központok munkáját, de legfôképpen azért, mert én voltam a Parlamenti Közgyûlés Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke, amely a fiatalokat érintô ügyekkel is foglalkozik. A Strasbourgi Európai Ifjúsági Központban folyó nemzetközi munka számos eredménye már bizonyította, hogy a fiatalok, amennyiben lehetôséget kapnak, konstruktív erôt képviselnek az európai gondolat fejlesztésében. A magyar kormány nagyvonalú ajánlatában, miszerint Magyarország befogadná a második Európai Ifjúsági Központot, esélyt láttunk arra, hogy ezt a munkát olyan fiatalokra is kiterjesszük, akik eleddig nem részesültek az ilyen lehetôségekbôl. A budapesti Központ kezdetben nagyon fontos funkciót töltött be: az addig nagyrészt egymástól elszigetelt és egymásról nem tudó, keletrôl és nyugatról érkezô fiatalok kedvelt találkozóhelyévé vált, és egy semleges találkozási pont lett a különféle, egymással szemben álló területekrôl, de legelsôsorban Délkelet Európából érkezô fiatalok számára. Ugyanakkor politikai tanácskozásoknak is helyet adott, és csakugyan, számos olyan összejövetelre emlékszem, amelyen én is részt vettem, és ahol a fiatalok a Parlamenti Közgyûlés tagjaival tárgyaltak, egyfajta generációk közötti párbeszéd-képpen. A Központ tíz év elteltével is a párbeszéd helye, ahol a politikai elképzelések és ötletek tovább fejlôdhetnek. De sikerének egyik kulcsa az, hogy a mindenféle, különbözô háttérrel rendelkezô és területeket képviselô fiatalok megkülönböztetés nélkül kapcsolódhatnak be a munkába, és vehetnek részt a programokon. Lord Russell-Johnston 1987 óta tagja az Európa Tanács Parlamenti Ehhez olyan feltételek szükségesek, Közgyûlésének. Jelenleg a Parlamenti Közgyûlés Ifjúsági és sport amelyek elôsegítik a mobilitást, ami albizottságának elnöke. 1999-2002-ig a Parlamenti Közgyûlés elnöke az utóbbi idôben egyre bonyolultabbá volt. A Liberális Demokrata Párt képviselôjeként a Felsôház tagja vált. A kormányokat arra kell az Egyesült Királyságban. ösztönözni, hogy vegyék komolyan a fiatalokban rejlô konstruktív energiákat, amelyek akkor szabadulhatnak fel, ha a fiataloknak lehetôségük nyílik fejleszteni a képességeiket mint aktív állampolgárok. Ehhez pedig az kell, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára a részvételt a BEIK programjaiban. Véleményem szerint ez az egyik legfontosabb kihívás, amellyel a két Európai Ifjúsági Központnak szembe kell néznie, ha meg akarnak felelni annak az alapvetô funkciójuknak, hogy az Európa Tanács értékeit minél több fiatallal megismertessék…"

36

A szabadságjogok nehezen elérhetôk TAMÁS DEUTSCH "… Annak ellenére, hogy a második Európai Ifjúsági Központ jóval korábban létrejött, mint hogy én ifjúsági miniszter lettem, folyamatosan figyelemmel kísértem a projekt fejlôdését. Bár az ifjúsági ügyek sohasem jelentettek prioritást a kormányzat számára, az egyéb politikai szereplôk meg voltak gyôzôdve arról, hogy a második Központnak Budapest legyen a székhelye. Természetesen szimbolikus jelentôsége volt annak, hogy egy politikai átmenetben lévô országban és a mi fôvárosunkban kap helyet a központ. Az, hogy Budapestre esett a választás, hitelt adott az ország által az átmenet folyamatában addig elért eredményeknek. Egyszersmind jelentôs lépést tett a teljes európai integráció irányába, amely többet igényelt pusztán diplomáciai gesztusoknál. Magyarország részérôl mindez nagyon is valós befektetést jelentett Európába, hiszen a Központnak helyet adó épület megszerzése és a fenntartási költségekhez való folyamatos hozzájárulás, a 2005-ös felújítási munkálatokat is beleértve, nagy pénzügyi terheket rótt az országra. Természetesen mindig is fontosnak tartottuk, hogy ezen európai intézmény jelenléte Budapesten a magyar ifjúsági szektort, és – a lehetôségekhez mérten – a magyar fiatalok szélesebb körét gazdagítsa. A Központ számos erôfeszítést tett ennek érdekében, igazgatói mindig nyitottak voltak az együttmûködésre, és szívesen fogadták a helyi partnereket. Ennek ellenére, 1999-ig a Központnak nem Deutsch Tamás 1999-2002 között ifjúsági és sportminiszter volt. volt különösebb kapcsolata a magyar A minisztériumot 1998-ban hozták létre, és Deutsch Tamás lett ifjúsági szektorral. Mûködésének elsô Magyarország elsô ifjúsági minisztere. 1999-ben, az Európa Tanács éveiben teljes mértékben megalapozta fennállásának 50. évfordulója alkalmából, a minisztérium a BEIKtevékenységét, és kiváló szakmai munka kel közösen akcióhónapot szervezett, számos, a magyar közönség bázisa lett. De továbbra is egy "idegen" számára is nyitott rendezvénnyel. Az ô minisztersége alatt jött létre intézmény maradt. Miniszterként egyik a Mobilitás Információs Szolgálat is. Jelenleg a Magyar Köztársaság legfontosabb feladatom-nak tartottam, hogy Országgyûlésének alelnöke. módot találjak arra, hogy a Központban folyó nemzetközi munkát és a magyarországi helyi és nemzeti szintû ifjúsági életet összekapcsoljam. Az egyik legfontosabb lépés, amit ebben az irányban tettünk, a Mobilitás Információs Szolgálat felállítása volt a BEIK épületében. Ez a kezdeményezés két okból volt nagyon fontos: egyrészt, mert az információs szolgálat a hazai intézmények, az Európai Unió és az Európa Tanács különbözô, a fiataloknak szóló szolgáltatásait egy helyszínen tette hozzáférhetôvé. Másrészt, mert demonstrálja, hogy bár jóval 1989 után, de az ifjúsági szektorban is megtörtént a rendszerváltás. Mindent egybevetve a Mobilitás Információs Szolgálat létrehozása bebizonyította, hogy Magyarország bizonyos érettségre tett szert az európai kapcsolatok terén, és az európai normákra épülô ifjúságpolitika megvalósításában. A BEIK programjai pedig mindig nyitva álltak a magyarországi ifjúsági szakemberek és a civil szervezetek önkéntesei számára, az évek során sokuk részesült képzésben és szerzett tapasztalatot a fiatalokkal végzett munka új módszereirôl. Ez szintén nagymértékben hozzájárult a magyar ifjúsági szektor megerôsödéséhez. A BEIK tevékenysége az emberi jogok és az emberi jogi képzés területén különös jelentôséggel bír. Gyakran megfeledkezünk róla, milyen szerencsések is vagyunk, hogy élhetünk alapvetô jogainkkal és élvezhetjük a szabadságunkat. A BEIK programjai emlékeztetnek arra, hogy ezek a szabadságjogok nehezen elérhetôk, és védelmezni kell ôket. Véleményem szerint a különbözô társadalmi, földrajzi, nemzeti és vallási hátterû emberek közötti interkulturális párbeszéd és az egymás iránti tolerancia kialakítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást a fiatalokkal foglalkozók számára. Megteremteni a fiatalok számára a lehetôséget, hogy pozitív módon éljék meg ezeket a különbözôségeket, olyan ígéretes elképzelés, amely segíti ôket a személyiségfejlôdésükben..."

37

Egy program az Európa szívében lévô Központban – A BEIK és az emberi jogi képzés RUI GOMES AZ EMBERI JOGI KÉPZÉS TÖBB MINT GONDOLNÁNK… Egy az emberi jogi képzésrôl szóló haladó kurzus anyagát feldolgozó szeminárium szakértôi ezzel a nagyratörô és provokatív címmel az európai ifjúsági szektor egyik legfontosabb félreértésére mutattak rá, miszerint: az emberi jogi képzés kizárólag tájékoztatást nyújt, de legjobb esetben is csak ismereteket biztosít az emberi jogokat illetôen és arra vonatkozólag, hogyan védelmezik azokat a nemzetközi egyezmények és a nemzetközi jog. Az emberi jogi képzés természetesen jóval több ennél. Ahogyan a prófétákat sem ismerik el a saját hazájukban, úgy az emberi jogi képzésnek is kihívásokkal kell szembenéznie még az Európa Tanácsban, egy olyan szervezeten belül is, amely számára az emberi jogok az egyik legfontosabb prioritás és létezésének oka és értelme Európában. Ennek egyáltalán nem valamiféle az emberi jogi képzéssel szembeni belsô ellenállás az oka, sokkal inkább az, hogy az emberi jogok oktatása oly egyértelmûen része a szervezet küldetésének, hogy majdhogynem szükségtelennek látszik célirányosan foglalkozni vele. Az Ifjúsági és Sport Igazgatóság tapasztalatai azt igazolják, hogy az ezzel járó hallgatólagosságnak világos kockázatai és korlátai vannak, melyek közül a legfontosabb az, hogy az emberi jogok érvényesülésének (és magának az Európa Tanácsnak), valamint az emberi jogi képzésnek mint olyannak a képviselete és elômozdítása összekeveredett. Az emberi jogi képzés több mint csupán "valami" az emberi jogokról, annak ellenére, hogy alapvetôen az emberi jogokhoz kapcsolódik. Többet jelent az emberi jogokról történô puszta tájékoztatásnál, kommunikációnál és propagandánál, még ha az ilyen elemekbôl összetevôdô gyakorlat maga is felelôs az említett félreértésekért. ...ÉS AZ INTERKULTURÁLIS TANULÁS IS! Tíz év távlatából nézve nem maga a fenti kijelentés a legérdekesebb, hanem az az egyszerû tény, hogy az adott találkozót az Európai Ifjúsági Központ hívta össze, és látta vendégül. 1995-ben ez minden bizonnyal meglepô esemény lett volna a Központ programjában. Hiszen annak idején az Ifjúsági és Sport Igazgatóság és a Központ általános képzési tematikája egy koncepció: az interkulturális tanulás köré csoportosult. Az interkulturális tanulás valóban összefoglalja mindazokat a pedagógiai, társadalmi és módszertani szemléleteket és irányvonalakat, amelyek az európai ifjúsági programok feljesztése során általában domináltak. A csoportos és egyéni ifjúsági cseréktôl a képzési programokig és szemináriumokig az interkulturális tanulás volt az a közös nevezô, amely megerôsítette annak a tudásnak a jelentôségét, amely – mint az együttmûködéshez és az együttmûködés megtanulásához szükséges elôfeltétel – számolni képes az európai kultúrák és szokások sokféleségével. Számos ifjúsági program helyezte elôtérbe és népszerûsítette ezt a megközelítést, néha már karikatúra jelleggel: az interkulturális tanulást egy játékra, egy interaktív gyakorlatra leegyszerûsítve, amelytôl a résztvevôk azt várják, hogy a különbözô kultúrákról tanulnak. Az Európai Ifjúsági Központok "interkulturális estjei" az interkulturális tanulás ügyének nem egy támogatóját bosszantották, bár csak azt bizonyították, hogy az ifjúságsegítôk és az ifjúsági szervezetek által végzett munkának európai szinten egységes célra és koncepcióra van szüksége. Én, személy szerint, akkor tanultam a legtöbbet az interkulturális tanulásról, amikor annak lényegét egy csapat tanárnak kellett elmagyaráznom. Ôk azokra a kérdésekre keresték a választ, és olyan problémák megoldásához kértek segítséget, amelyekkel a valós iskolai élet során szembesültek. És amikor az irányelveket a mindennapos

38

pedagógusi és ifjúsági munka valóságára kellett alkalmaznom, felismertem azok korlátait is: "Mi irányítsa a cselekedeteimet: azok a szabályok és instrukciók, amiket kapok, vagy az én elképzelésem arról, mi a helyes és mi nem, vagy a diákok pillanatnyi vagy hosszútávú érdekei...? És meg tudná nekem mondani, hogyan legyek empatikus, és hogyan legyek képes elfogadni az ellentmondásokat egy olyan osztályban, ahol az évismétlô tanulók száma kétszerese az országos átlagnak?" Miközben az elképzelések és a gyakorlat, a hosszútávú tervek és a rövidtávú szükségletek között ôrlôdtünk, megértettük – és különösen én magam megértettem –, hogy még nagyon sokat kell tanulnunk egymástól. Ennek nem csak az az oka, hogy az (oktatási) rendszer még nem készült fel az interkulturális tanulásra: hanem az, hogy éreztük, mi is a rendszer részei vagyunk, és tudtuk, hogy a válaszaink nem kielégítôek, nem kapcsolódnak a valósághoz, és végül is, inadekvátak. Abban mégis mindenki egyetértett, hogy az interkulturális tanulás mennyire fontos és lényeges. Az empátia segít abban hogy megértsük a másik nézôpontját és együtt tudjunk élni azzal. Az ellentmondások elfogadásának képessége pedig mindig figyelmeztet bennünket arra, hogy nem lehetünk empatikusak, és nem is tehetünk úgy, mintha azok lennénk, anélkül, hogy felismernénk a kockázatot, ami abban rejlik, ha a másik helyébe képzeljük magunkat, legyen az diák, tanítvány, résztvevô vagy kolléga. Megtanultam, hogy a sztereotípiáink és az elôítéleteink mindig mûködésbe lépnek, mivel így egyszerûbb, kényelmesebb és könnyebb nekünk. És ha nekünk könnyebb így, nyilván másoknak is könnyebb így. Itt nincsenek angyalok és démonok. És közben folyton visszatér az a kérdés: mi történt hát az interkulturális tanulással? Integrálódott, és az uralkodó nemformális nevelési gyakorlat beszippantotta? Oly mértékben diadalmaskodott, hogy már nem szükséges beszélni róla? Vagy idôközben elavult, legyôzte a globalizáció, a biztonsági érdekek, az integráció és az összhang valamely meghatározatlan többség közös akaratával? Miért van az, hogy az interkulturális tanulásról szóló 30 évnyi munka után sokan érezzük úgy, hogy lesöpör minket az interkulturális párbeszéd sürgetô volta. Annak ellenére, hogy az nincs kellôen kidolgozva, és gyakran megtévesztô lehet: tulajdonképpen ki folytat interkulturális párbeszédet kivel, és mi teszi azt interkulturálissá? Nemrég egy francia filozófus állítólag azt a megdöbbentô kijelentést tette, hogy az antirasszizmus lesz a 21. század kommunizmusa. Sokkolóan hangzik, mégis figyelmeztet bennünket a legfontosabb kihívásra, amellyel akkor szembesülünk, amikor az egyenlôség és a másság között szeretnénk különbséget tenni. Amikor arról döntünk, hogy túllépünk-e a "mi" és az "ôk" különválasztásán vagy nem. Amikor megértjük, hogy az "ôk" mindazok, akik mások, mint mi, mert nem úgy öltözködnek, táplálkoznak, imádkoznak, gondolkoznak, élnek és mûködnek, mint mi. A globalizációs gazdaság, a tömegkommunikációs és információs technológiák korában úgy tûnik, egyre jobban ragaszkodunk hozzá, hogy csak azt értékeljük, amit a saját értékrendünk és az általunk elismert kánon alapján megértünk. Ez visszavezet bennünket az interkulturális tanuláshoz, és egyre sürgetôbbé válik az igény annak mélyebb elmélete és gyakorlata iránt. És bár sok minden megváltozott azóta, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ 1995-ben megnyílt, de az interkulturális tanulás iránti igény nem. Sôt, sokkal nagyobb szükség van rá, mint valaha, és egyre bonyolultabbá válik a megvalósulása. Ez az, amiben az emberi jogi képzés hasznos lehet.

39

Az emberi jogi képzés azt adja hozzá az interkulturális tanuláshoz, ami annak koncepciójában csak implicite volt jelen: az egyetemes emberi jogok általános érvényét a kulturális sajátosságok felett, az emberi jogok – az egyenlô emberi méltóság – biztosítását összhangban a kulturális különbözôség és sokféleség tisztelete és értékelése iránti igénnyel. Az interkulturális tanulás attól különösen erôteljes elképzelés, és azért válik olyan fontossá, mert felismeri, hogy az "ember(i)" egy egyetemes érvényû, mértékadó erkölcsi alapot képez. Ezért az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program18 megerôsíti az emberi jogi képzés19 és az interkulturális tanulás közti szükséges összefonódást. Az interkulturális tanulás erôs emberi jogi vetület híján azt kockáztatja, hogy társadalmi és politikai céljai korlátozódnak, pedagógiai szempontból pedig relativista elméleteknek és attitûdöknek szolgáltatja ki magát. A rasszizmus- és diszkrimináció-ellenes nevelésre is igaz ez. Az interkulturális nevelést az emberi jogok jogi és erkölcsi keretei közt kell megvitatni, és nem ideológiai alapokon. Az emberi jogok alapul szolgálhatnak a személyiségformáló nevelés számára is, amely a kritikai gondolkodás fejlesztésére és a bevett gyakorlatok és gondolkodásmódok megkérdôjelezésére épül. A kultúrák nem sértik meg az emberi jogokat, de fölötte sem állnak azoknak. Az emberi jogok vitathatatlan egyetemessége és az emberi méltóság elve nem állnak szemben annak jelentôségével, hogy (f)elismerjük a különbözôséget, kiváltképp az eltérô kulturális konstellációkat vagy "pluriverzumokat", hiszen ezek mozgósíthatók arra, hogy magának az emberi méltóságnak a jelentését kiegészítsék és gazdagítsák.20 A KONCEPCIÓ MÖGÖTT ÁLLÓ GYAKORLAT KIHÍVÁSAI (VAGY FORDÍTVA?) Az Európa Tanács ifjúságért felelôs minisztereinek utolsó konferenciája, amely 2005 szeptemberében Budapesten került megrendezésre, megerôsítette az emberi jogi képzés kiemelt szerepét – és vele együtt a KOMPASZ. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez c. kiadványon alapuló képzési programok úttörô voltát – a béke kultúrájának elômozdításában és a fiatalokat érintô erôszakhelyzek feldolgozásában.21 A közelgô "Te is más vagy – te sem vagy más" kampány hármas vetületén belül (sokféleség, emberi jogok és részvétel) központi elemet képeznek az emberi jogok.22 Amennyiben az Ifjúsági és Sport Igazgatóság, valamint az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program által felhalmozott tapasztalat is számításba kerül, ez azt jelenti, hogy a kampány középpontjában és ezzel együtt a kampány pedagógiai szemléletének középpontjában az emberi jogok és az emberi jogi képzés állnak majd. Nem törekedhetünk a kulturális különbözôség megismerésére és elômozdítására anélkül, hogy tudatosan és nyilvánvaló módon elfogadnánk az emberi jogok 18

Bôvebb információk az Ifjúsági és Sport Igazgatóság és a Budapesti Európai Ifjúsági Központ közös programjáról az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program portálján találhatók: www.coe.int/hre. 19 Az emberi jogi képzés fogalma a következô módon került meghatározásra az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program számára: "...olyan képzési programok és események, amelyek középpontjában az egyenlô emberi méltóság közvetítése áll, olyan további programokkal együtt, amelyek az interkulturális tanulást, a részvételt és a kisebbségek megerôsítését segítik elô." 20 Borges Reis, Ines; Teresa Cunha és Ramos Fernando: Contrabando de almas e outros mundos – Formcao europeia in Educacao para os Direitos Humanos, Escola Superior de Educacao de Coimbra, 2005, nincs kiadói forgalomban. 21 A 2005. szeptember 23-24. között Budapesten megrendezett Ifjúságért Felelôs Miniszterek 7. Európai Konferenciája Zárónyilatkozatának 11. bekezdése kimondja, hogy "az Európa Tanácsot ösztönözni kell, hogy az emberi jogi képzést – az erôszakmegelôzés dimenziójával együtt – tegye az Ifjúsági Igazgatóság programjának lényegi és állandó komponensévé, és tegye lehetôvé, hogy az a nemformális nevelés és tanulás terén megszerzett tapasztalaton és gyakorlaton alapuló tudás- és forrásközpontként mûködjön a fiatalokkal végzett emberi jogi képzés számára." A nyilatkozat teljes szövegét lásd : www.coe.int. 22 Az Európa Tanács 2006-ban kampányt szervez a sokféleség, az emberi jogok és a részvétel témáiban. A kampány azon az "All Different – All Equal" szlogenenen alapul majd, amely elôzôleg, az Európa Tanács által 1995-ben lebonyolított, a rasszizmus, idegengyûlölet, antiszemitizmus és intolerancia elleni Európai Ifjúsági Kampány során már sikerrel szerepelt (a kampányszlogen magyarországi verziója: "Te is más vagy – Te sem vagy más" - a szerk.) . További információkért lásd: www.coe.int/youth.

40

("minden emberi jogot mindenkinek") közös felépítményének egyetemességét és oszthatatlanlanságát. A kampány, az ENSZ Emberi Jogi Képzés Világprogramjának elindításával együtt, nagy lehetôséget teremt arra, hogy síkra szálljunk az emberi jogokért és az emberi jogi képzésért, különösen, ha figyelembe vesszük az alapvetôen nemformális képzési módszerekkel és partnerekkel együtt az ifjúsági munka területén szerzett tapasztalatokat. A kampány remélhetôleg ahhoz is hozzájárul majd, hogy az emberi jogi képzés módszertanát és gyakorlatát összehangoljuk az interkulturális tanulással (vagy fordítva). Ugyanakkor nem lenne szerencsés, ha ezek a lehetôségek elterelnék az emberi jogi képzést gyakorló szakemberek és szervezetek figyelmét az emberi jogi képzés fenntarthatóságáról és mélységérôl az ifjúsági munkában. Az emberi jogi képzés a nemformális nevelés egy olyan területe, amelyet inkább elfogadnak, mint elômozdítanak, inkább értékelnek, mint megértenek és inkább dicsérnek, ahelyett, hogy valóban elismernék. Még ma is ilyen ellentmondások jellemzik az explicit emberi jogi képzés történetét az ifjúsági munkában, ami legfôképpen azt tükrözi, hogy jelenléte (a legtöbb tagország esetében) milyen nagy mértékben függ az Európa Tanács és egyéb nemzetközi szervezetek kezdeményezésétôl és támogatásától. A kihívást mind az interkulturális tanulás, mind az emberi jogi képzés esetében egy az ifjúsági munka gyakorlatában megjelenô belsô feszültség jelenti: a szándék, hogy kellôen nyitott, egyszerû, hozzáférhetô és vonzó maradjon az ifjúsági munka gyakorlata (és elsôsorban a fiatalok) számára, illetve, hogy egy olyan szakmai-tudományos közönség is hitelesnek, elfogadhatónak, elismerhetônek és értékesnek tekintse, akiknek a jó példa nem elendô, ha nem párosul hozzá az a képesség, amely a bevett kánonoknak megfelelôen mérlegeli és közvetíti az eredményt. Ilyen értelemben fontos lenne az emberi jogi képzésben érdekelt aktivistáknak, képzôknek és civil szervezetek vezetôinek elgondolkozni azon, hogy (1) miként járulhatnak hozzá a közelgô kampányban megvalósuló programokhoz (különösen országos szinten), és hogy (2) hogyan képesek a módszereiket megosztani egymással, és közös stratégiákat kialakítani annak érdekében, hogy az emberi jogi képzési programok nagyobb megbecsülésnek örvendjenek. A tapasztalatok a gyakorlat elsôségét bizonyítják az elmélettel szemben, ami, ennek ellenére, még távolról sem elfogadott és elismert. A tehetetlenség, hogy a fiatalokkal végzett emberi jogi képzés (és/vagy interkulturális tanulás) érdekében szélesebb társadalomtudományi és pedagógiai alapokon valósítsanak meg intézkedéseket, kisebbségi komplexust alakít ki az érintett gyakorlati szakemberekben (pl. az ifjúságsegítôkben) a többi érdekelt elméleti szakemberekkel (pedagógusokkal, kutatókkal, szakértôkkel) szemben; vagy befejezetlen projekteket eredményez, amelyeket ugyan indítványoztak, sôt el is kezdtek, de nem vezettek végig és zártak le teljes következetességgel. Az ifjúsági munka – ifjúságkutatás – ifjúságpolitika háromszögében megvalósuló együttmûködés kevésbé harmonikus, mint ahogy az elvárható lenne, és úgy tûnik, nem sikerül olyan kommunikációs és munkamódszereket létrehozni, amelyekkel az együttmûködés hatásossá és hatékonnyá tehetô.

41

AZ EMBERI JOGI KÉPZÉS IFJÚSÁGI PROGRAM Az Európa Tanács küldetése az Emberi Jogok Európai Egyezményébôl és egyéb olyan jogi dokumentumokból eredeztethetô, amelyek azért létesültek, hogy meghatározzák az emberi jogok érvényesítésének és védelmének kívánalmait, mint pl. az Európai Szociális Karta, illetve Az egyezmény a kínzás és a megalázó bánásmód megelôzésérôl23. Az Európa Tanács hírneve az emberi jogokat illetô törvényes és ellenôrizhetô standardok meghatározása terén vált a leginkább megalapozottá és hitelessé, melynek eszközei között az Emberi Jogok Európai Bírósága a legismertebb és a leginkább tiszteletben tartott intézmény. Az emberi jogok törvényi vonatkozásait és a törvényi eszközök által garantált jogok hatékonyságát illetô aggodalom az emberi jogi képzés értelmezésére és gyakorlatára is rányomta a bélyegét. Az Emberi Jogi Fôigazgatóság munkáján keresztül az Európa Tanács elsôsorban az emberi jogokkal kapcsolatos általános ismeretek közvetítésére, illetve szakemberek olyan specifikus csoportjainak képzésére összpontosított, mint az ügyvédek, a rendôrök és a bírák. Az emberi jogi képzés leginkább a formális oktatási szektorra korlátozódott, tanároknak szóló képzési programokra és olyan projektekre, mint a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés program. Az emberi jogi képzésnek számos definíciója létezik, ahogy számos gyakorlata és gondolati iskolája van. Ami mindannyiukban közös aspektus: az egyén jogainak és a másik ember jogainak megismerése (tanulni az emberi jogokról). Néhányan az egyén jogainak érvényesítését és a jogsérelmek megelôzését célzó mechanizmusok konkrét megismerését hangsúlyozzák (tanulni az emberi jogokért), míg mások a személyes megerôsítés és az emancipáció folyamatára helyezik a hangsúlyt (tanulni az emberi jogokon keresztül, vagy az emberi jogokból). Az emberi jogi képzés személyiségformáló természete nagyon lényeges a gyakorlat (mint az értelmes cselekvésre ösztönzô nevelés) szempontjából, ahol a folyamat ugyanolyan fontos, mint a tartalom, hiszen az emberek csak így tudnak tanulni a tapasztalataikból, és tudják önállóan irányítani az életüket. Végtére is az emberi jogi képzésnek az egyén megerôsödését kell elôsegítenie, ami a fiatalok esetében az értelmes cselekvést jelenti. Ez többek között nagyban összecseng Paulo Freire24 felismerésével, miszerint az állampolgárság a társadalom szolgálatában álló tudást fejezi ki. Az emberi jogi képzés ilyetén gyakorlatát az indokolja, hogy az emberi jogi képzés elômozdítása, különösen a formális oktatás tekintetében, alapvetôen általában az országos és regionális hatóságok, illetve specifikus civil szervezetek felelôssége. Ugyanakkor azzal is magyarázható, hogy az emberi jogok ismeretének és tiszteletének elômozdítása az Európa Tanács összes tevékenységét meghatározó és inspiráló horizontális dimenziónak tekinthetô, és ily módon már régóta más programok magától értetôdô célkitûzése. Nem meglepô tehát, hogy a Miniszteri Bizottság egyetlen, az emberi jogi képzést elôsegítô ajánlása az emberi jogok iskolai oktatásáról és tanulásáról tesz említést, és gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja a nemformális nevelés és az ifjúsági munka különleges szerepét ezen a téren.

23

Az említett intézményeket illetôen további információért lásd: www.coe.int. A különbözô szerzôk saját "szövegkörnyezetüknek" megfelelôen a nevelés specifikus területeit teszik hozzá vagy hangsúlyozák ki. Az emberi jogok egyetemessége ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy az emberi jogi képzés célja és gyakorlata szükségszerûen kontextus-függô. Az emberi jogi képzés tartalmában például egy erôs pacifista és erôszakellenes megközelítésnek is szerepelnie kell, ugyanúgy, ahogy szexista-ellenes, antirasszista, ökológiai és a társadalmi felelôsséget illetô tartalomnak is. 24

42

A fentiekhez hasonlóan, az emberi jogi képzés gyakorlata az Ifjúsági és Sport Igazgatóság ifjúságpolitikájában és programjaiban is implicit módon van jelen. Az emberi jogok és az emberi jogi képzés gyakran szolgált értékrendül és politikai háttérként az Európai Ifjúsági Központ szervezésében, illetve az Európai Ifjúsági Alap támogatásával megvalósuló programok sokasága számára, amelyek közt a képzéstôl a nyári táborig, az ifjúsági cserétôl az ifjúsági hálózatépítésig sok minden elôfordulhatott. Ilyenformán az is tanúsítható, hogy az európai civil szervezetek és pedagógusok (nevelôk) által végzett ifjúsági munka gyakorlatának jelentôs része emberi jogi képzésnek, illetôleg olyan programnak tekinthetô, melynek végsô célja és legfôbb értéke az emberi méltóság hirdetése. Ezen programok többsége speciális ifjúsági csoportokkal (pl. diákokkal, sebezhetô fiatalok csoportjaival, fiatal nôkkel) és speciális pedagógiai és politikai módszerek alkalmazásával folyik, illetve olyan egyedi kérdésre összpontosít, amely a csoport tagjaihoz vagy az adott közösséghez közel álló érdeket érint (pl. oktatás, környezetvédelem, béke, demokrácia stb.). Az emberi jogi képzés többet jelent a jogi oktatásnál és a szakmai célcsoportok képzésénél, tehát olyan nyilvánvaló és célzott módon kell feldolgozni, hogy ne csak láthatatlan érték legyen az ifjúsági programokban. Ez az implicit jelleg furcsa módon az Európai Bizottság Ifjúság Programjában25 is felfedezhetô: míg a Program a célkitûzéseket és a pedagógiai értékeket illetôen sok helyen hivatkozik az emberi jogi képzés gyakorlatára, nagyon kis mértékben utal magára az emberi jogi képzésre mint olyanra. Sôt, úgy tûnik, némelyik nemzeti iroda nagyon szûklátókörûen kezeli az emberi jogi képzési projekteket, kirekeszti vagy elbátortalanítja ôket attól, hogy a témát tudatosan dolgozzák fel. Az európai ifjúsági szféra egy részében széles körben elterjedt a közös értékek "elvesztésének" érzése (mind a fiatalok saját magukról alkotott nézeteit, mind a társadalomnak a fiatalokról alkotott képét illetôen), ez a tény az Európa Tanács (mind geopolitikai, mind kulturális és pedagógiai értelemben vett) bôvítésével együtt változást idézett elô a fent említett attitûdben, és hozzájárult, hogy az emberi jogi képzés elismerést nyerjen mint az ifjúsági munka olyan gyakorlata, amelynek megvannak a saját érdemei és értékei, és amely megérdemli, hogy a saját és teljes nevén nevezzék. Az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatósága által 2000-ben útjára indított Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program hozzájárult, hogy a fent leírt helyzet helyreálljon, és elôsegítette, hogy az emberi jogok bekerüljenek az ifjúsági munka fôsodrába. Ez szerény – de tudatos – lépés volt annak érdekében, hogy az emberi jogok érdekesek és hozzáférhetôk legyenek azon ifjúsági munkások, ifjúsági vezetôk, képzôk és fiatalok számára, akik más fiatalokkal foglalkoznak a nemformális nevelés területén. A program nem csak (vagyis nem elsôsorban) azokhoz szándékozik közel hozni az emberi jogokat és az emberi jogi képzést, akik már eleve tapasztaltak, aktívak és motiváltak, hanem a fiatalok valódi világát célozza meg. Ez korántsem egyszerû feladat. Az eddig megvalósult program elsô eredményei néhány olyan trendet mutatnak és igazolnak, amelyeket mindenképpen figyelembe kell vennünk, amikor az emberi jogi képzés jelenlegi státuszát és szerepét vizsgáljuk.

25

Az Európai Bizottság Ifjúság Programja Magyarországon Ifjúság 2000-2006 Program néven közismert.

43

Hozzá kell tennünk, hogy sok ifjúsági munkás még ma is egy olyan speciális szakterületnek tekinti az emberi jogi képzést, amelyhez a nemzetközi és alkotmányos jogok ismerete szükségeltetik. Ugyanakkor az a felfogás is elterjedt, hogy az emberi jogok általános (még ha homályos) tudása is elég. Mint például az az elképzelés, miszerint az emberi jogok lényegében állampolgári, politikai és törvény adta jogok, ami egyfajta "viszonylagos elégedettséget" és nemtörôdömséget eredményezett a fiatalok és a népesség körében. Az utóbbi években jelent meg az a tendencia, amely a társadalmi és gazdasági emberi jogokat ért sérelmeket egyszerûen mint "elkerülhetlent" fogadja el. Az emberi jogi képzés egyik fô hangsúlya ezért az emberi jogok oszthatatlanságán van: módot kell találni arra, miként köthetôk össze az emberi jogok globális és helyi vonatkozásai. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az európai "valóság" számos eltérô, specifikus helyzetet ölel fel a különbözô országokon keresztül. Nyilvánvalóan léteznek olyan országok, társadalmak és társadalmi csoportok, amelyek az emberi jogi sérelmek sokkal nyíltabb és láthatóbb formáinak vannak kitéve, és amelyek felléptek ez ellen. Ezért különösen nehéz és kockázatos az általánosítás: állandóan tekintetbe kell vennünk a specifikus szükségleteket és valóságokat – az országos szintûtôl egészen a helyi szintûig. Egyértelmû, hogy az emberi jogi képzés implicit és explicit módon való megközelítése közötti eltérés nem csak szemantikai kérdés. Még ha igaz is az a kijelentés (amelyet néhány ifjúsági munkás és képzô közösen tett), hogy "úgyis ugyanazokat az értékeket követjük az ifjúsági munkában", tudjuk, hogy csak az explicit megközelítés teszi lehetôvé a fiatalok számára, hogy megértsék és részeivé (mitöbb irányítóivá) váljanak annak a tanulási folyamatnak, amelybe bekapcsolódtak. Az emberi jogok esetében ez nyilván még lényegesebb, hiszen az egyén saját jogainak megismerése létfontosságú része az állampolgári nevelésnek. A KÖVETKEZÔ TÍZ ÉV PROGRAMJA … Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program nem szûkíthetô le egy olyan elsôrendû intézkedéssé, amely csupán három évig tart. Sôt, az Európa Tanács állandó érdekterületévé kell válnia, teljesen be kell épülnie és illeszkednie kell a szervezet egyéb tevékenységei közé, lehetôvé téve a szervezet számára, hogy az emberi jogokat illetô alapvetô küldetésére összpontosítson, ahogyan azt az Európa Tanács Állam- és kormányfôinek legutóbbi csúcstalálRui Gomes az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatósága képzési és kozója meghatározta. programirodájának vezetôje és az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program koordinátora. 2000 márciusa óta a Budapesti Európai Ifjúsági Központ Sok oka van, hogy az emberi jogi munkatársa. Ezt megelôzôen független képzôként, illetve a Strasbourgi képzés olyan gyorsan meggyökerezett Európai Ifjúsági Központ képzôjeként, valamint egy ifjúsági szervezet a Budapesti Európai Ifjúsági fôtitkáraként és tanárként tevékenykedett. Központban, noha ez a szervezet legfiatalabb képviselete. Néhány ezek közül a földrajzi helyzetéhez kötôdik, illetve abból ered, hogy a lényegre kell összpontosítania – ami valószínûleg jobban érzékelhetô a periférián, mint a központban. De legnagyobb részben azoknak az embereknek az egyéni elkötelezettsége, állhatatossága, motivációja és meggyôzôdése a felelôs érte, akik megvalósították. Az emberi jogi képzés nehezen képzelhetô el enélkül. És végül, de nem utolsósorban, nagyon lényeges a fiatalokba vetett hit. Egy Európai Ifjúsági Központ értelmetlenné válik nélkülük. Amíg ezek az értékek gyôzedelmeskednek, elegendô tere lesz az Ifjúsági és Sport Igazgatóságnak, és így a Budapesti Európai Ifjúsági Központnak is, hogy még legalább tíz évig mozgásban tartsa, megújítsa és fejlessze a fiatalokkal végzett emberi jogi képzés gyakorlatát. Amire vitathatatlanul szükség van.

44

Biztonságban az elôítéletektôl és a hátrányos megkülönböztetéstôl ALEXANDRA RAYKOVA "… A rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyûlölet és intolerancia elleni Európai Ifjúsági Kampány utómunkái kapcsán már egy ideje részt vettem az Ifjúsági Igazgatóság munkájában, amikor elôször alkalmam nyílt eljutni a Budapesti Európai Ifjúsági Központ egyik programjára. A program, amelyen részt vettem, a majdani Federation of Roma Young People (FERYP – Európai Roma Fiatalok Szövetsége) legelsô szemináriuma volt 1996-ban. Ez a rendezvény azért is különösen emlékezetes számomra, mert ekkor határoztuk meg szervezetünk alapjait – a nevét, a fô célkitûzéseket és a kezdeti munkarendet. Majdnem tíz év elteltével a FERYP több intézmény, köztük az Európa Tanács megbízható partnerévé vált a Roma érdekképviselet és fejlesztés terén. Úgy emlékszem, nagy benyomást tett rám az épület és a BEIK-ben rendelkezésre álló lehetôségek. Azóta számos, a BEIK-ben zajló képzésben vettem részt a képzôi team tagjaként, és valóban alkalmam nyílt kipróbálni az ottani munkalehetôségeket. Az említett programok között az "Állampolgárság és részvétel" - hosszútávú képzés kisebbségi ifjúsági vezetôk számára, a "Dél-Kelet Európa" - hosszútávú képzés több kiadása és egy kisebbségi lányoknak szóló szeminárium szerepelt. A Központ által nyújtott szolgáltatások nagyon jól alkalmazkodtak az ide látogató csoportok sokszínûségéhez. A kisebbségi háttérrel rendelkezô fiatalok számára egy találkozó esetében az a legfontosabb, hogy biztonságban érezzék magukat az elôítéletektôl és a hátrányos megkülönböztetéstôl, különösen, ha épp ez az elsô lehetôségük arra, hogy külföldre utazzanak, más országok fiataljaival megismerkedjenek, és közös problémáikat és a közösségeiket érintô vitás kérdéseket megbeszéljék. A BEIK-ben rendelkezésre álló tér és a munka technikai feltételei rugalmasak. Nem szabad alábecsülni, hogy milyen nagymértékben járul ez hozzá a kisebbségi hátterû fiatalok megerôsítéséhez. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy elhelyezkedésébôl adódóan a BEIK könnyebben elérhetô a roma fiatalok számára. Sok roma fiatal nem engedheti meg magának a repülôjegy költségeit, és mivel sokan közülük a térségben élnek, Magyarországra könnyebben eljutnak. Legutóbb egy kiemelten fontos programon vettem részt a BEIK-ben, amely a FERYP Alexandra Raykova a Federation of European Roma Young People szervezésében, az Európa Tanács Migrációs (Európai Roma Fiatalok Szövetsége) és az European Roma and és Roma Osztályával való együttmûTravellers Forum (Európai Roma Fórum) alapító tagja. Az Ifjúsági ködésben került megrendezésre a Roma Igazgatóság által a kisebbségi ifjúsági vezetôk és a roma fiatalok fiatalok és a migráció alternatívái számára szervezett elsô képzések egyikének egykori résztvevôje, témakörében 2004-ben. A program sikere képzô a kisebbségi ifjúsági munka területén. Alexandra Raykova az egyaránt köszönhetô a Központban utóbbi években széles körben mûködött együtt az Európa Tanács összegyûlt szakértelemnek az emberi jogi Ifjúsági és Sport Igazgatóságával és a Roma Osztállyal egyaránt nevelés és a kisebbségi ifjúsági a roma oktatást és érdekképviselet érintô kérdésekben. Jelenleg érdekképviselet terén, a kollégák nyitott és Bulgáriában, a Szófiai Egyetemen hallgat szociálantropológiát. tiszteletteljes hozzáállásának, valamint a politikai támogatásnak, amit kaptunk. Örömömre szolgál, hogy a FERYP éppen egy a BEIK-ben megrendezendô és az emberi jogokhoz kapcsolódó szeminárium szervezését készíti elô. Most már van elég kapacitásunk alapvetô kérdésekkel foglalkozni, és az emberi jogok mindennél fontosabbak. Mi sem lehetne jobb hely erre, mint a BEIK, ahol az emberi jogok megélhetôk és megtapasztalhatók, és nem csak beszéd tárgyai."

45

Új perspektíva a muszlim fiatalok identitását érintô kérdésben SUNDUSS AL-HASSANI "… Amikor elôször jártam a Budapesti Európai Ifjúsági Központban, azt hittem, csak egy ifjúsági szálló. Ez körülbelül öt évvel ezelôtt történt, az Európai Muszlim Ifjúsági és Diákszervezetek Fóruma (FEMYSO) által szervezett képzésen. De a képzés elôrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy a BEIK sokkal több egy közönséges szállodánál. Az eltelt évek során, és az Európa Tanács ifjúsági szektorának munkájában való folyamatos részvételemen keresztül felismertem, milyen támogató hely is a BEIK, amelynek falai között a fiatalok és szervezeteik teret találnak a fejlesztéshez. Talán ez a képzés volt az elsô alkalom, hogy úgy éreztem, egy intézmény komolyan veszi a fiatalokat és az ôket érdeklô kérdéseket. Azt különösen nagyra értékelem a BEIKben, hogy itt szabadon összejöhetünk, és a saját ritmusunkban, a kedvünk szerint tárgyalhatjuk meg a problémáinkat egy olyan helyen, amely nekünk fiataloknak, és az ifjúsági szervezetek szolgálatának van elkötelezve, és ahol számos jó példát megismerhetünk. Mondanom sem kell, milyen kiemelten fontos számunkra és az általunk képviselt fiatalok számára, hogy a központban mindig a rendelkezésünkre áll egy kizárólag az imádkozásnak szentelt szoba, és gyakorolhatjuk vallási szertartásainkat anélkül, hogy megbámulnának. Nagyon érdekes, hogy sokunk számára, akik gyakran tradicionális közösségekbôl érkezünk, sokkal könnyebb az otthoni környezetben ellentmondásos kérdéseket a BEIK-ben zajló programjaink közegében megvitatni. Nem érezzük ugyanazokat a gátlásokat, amiket otthon éreznénk. Ez azt jelenti, hogy a munkánk nagyon gondolatébresztô és provokatív. A BEIK-ben mindemellett kitûnô feltételek állnak rendelkezésünkre a jó nemformális nevelési gyakorlathoz és a sok különbözô országból érkezô fiatal közötti kapcsolatteremtéshez. Nem utolsósorban komoly segítséget nyújtott a munkánkhoz, hogy amikor szükségünk volt rá, arab, francia vagy más egyéb nyelvû tolmácsolást biztosítottak, és a mobil felszerelés lehetôvé tette, hogy még nemformális módszerekkel is folytatni tudjuk a programot. A BEIK-ben megtalálható, az emberi jogi képzés területén felhalmozott szakmai tudás szintén jelentôsen hozzájárult a FEMYSO programjának fejlesztéséhez. A BEIK által készített anyagok és az itt hozzáférhetô források, különösen a KOMPASZ segítségével felállítottunk egy emberi jogi részleget, és egészen új perspektívát alakítottunk ki az Európában élô muszlim fiatalok identitását és helyzetét érintô kérdésnek. Ugyanakkor nagyon jó volna szerintem, ha a BEIK szakmaisága túlnyúlna az emberi jogi képzés kérdéskörén, és más fontos területekre, például az ifjúsági részvétel problémájára is fókuszálna a jövôben. Mindennél fontosabb azonban, hogy a BEIK egy kellemes hely, egy igazán nagyszerû városban, és kitûnô Sunduss Al-Hassani az Európai Muszlim Ifjúsági és Diákszervezetek munkafeltételeket kínál az ifjúsági Fóruma (FEMYSO) tagja. Ô képviseli a FEMYSO-t az Ifjúsági és Sport programok számára. Sok szép emléket Igazgatóság ifjúsági ügyekért felelôs Tanácsadó Testületében. 1996 óta ôrzök róla, ahogy rajtam kívül még rendszeres résztvevôje a BEIK képzési programjainak. Sunduss számos más európai fiatal is…" Al-Hassani jelenleg doktorandusz a Manchesteri Egyetemen, az Egyesült Királyságban.

46

Itt támogatásra találhatok! ALEKSANDRA VIDANOVIC "… 1999-ben és 2000 elején képzôként és ifjúsági munkásként egy úgynevezett "Nyitott Klub"-ban dolgoztam az akkori Jugoszláviában. A klub ifjúsági vezetéssel, felkészítéssel és megerôsítéssel (empowerment), fogyatékkal élô fiatalokkal és olyan egyéb kérdésekkel foglalkozott, mint például a határmenti párbeszéd. Ez egyébként nagyon nehéz idôszak volt bármely nem-kormányzati struktúra számára, különösen Szerbiában. A diktatúra a független szervezetek minden formájától fenyegetve érezte magát, a túlélés lehetôségét. Ez épp akkoriban volt, amikor a koszovói helyzetre adott válaszként lebombázták Belgrádot, és Szerbiát gyakorlatilag hermetikusan lezárták. A legtöbb fiatalnak és civil aktivistának alig volt kapcsolata a külvilággal, és még kevésbé nyílt lehetôsége arra, hogy az országot elhagyja, és bármilyen nemzetközi programban részt vegyen. Meghívtak, hogy vegyek részt egy a BEIK és a magyar Külügyminisztérium együttmûködésében szervezett szemináriumon "Az emberi jogok mint a stabilitás eszköze" címmel. Késôbb, ahogy jobban bekapcsolódtam az Emberi Jogi Képzési Programba, az "Állampolgárság és részvétel" témájú hosszútávú képzésben is részt vehettem. A lehetôségek, hogy európai szintû programokban vehettem részt, és Európa más részeirôl érkezô fiatalokkal találkozhattam, hozzájárultak, hogy elég felkészültnek érezzem magam arra, hogy minden vele járó nehézség ellenére, a hazámban is folytassam a munkát az emberi jogok és a demokrácia védelmében, és hogy tudjam, ha szükségem van rá, itt támogatásra találhatok. Sokunk számára, akik a balkáni térségbôl érkeztünk, a BEIK egy kiváltságos találkozóhelynek számít. Közel van az otthonunkhoz, mégis elég messzire a háborús szomszédságtól ahhoz, hogy biztonságban találkozhassunk. Ráadásul Budapestre utazni azért is volt egyszerûbb, mivel a magyar hatóságok nem szabtak olyan szigorú vízum-feltételeket, mint más európai országok. Ezen a helyen szívélyes fogadtatásra leltünk, és úgy éreztük, Aleksandra Vidanovic az egyik elsô, a BEIK és a magyar kormány meghallgatnak bennünket. Ez különösen együttmûködésében szervezett, emberi jogi képzéssel kapcsolatos fontos volt az akkori Balkán államaiban élô program résztvevôje volt. Ifjúsági aktivistaként részt vett az Exit 2000 és a hozzájuk hasonló fiatalok számára, kampányban, amely sikeresen megdöntötte a Milosevic-rendszert akiknek nagyon kevés részvételi Jugoszláviában. Ezt követôen közremûködött a kormányzat ifjúsági lehetôségük adódott. A BEIK-ben végre egy szolgálatának felállításában. Ebben a minôségében az Ifjúsági teljesen más fajta – nagyon magas Igazgatóság számos Délkelet-Európához kapcsolódó programjában színvonalú és a legnagyobb szakértelemmel vett részt. Jelenleg független képzôként tevékenykedik az emberi jogi vezetett – nemformális nevelésben képzés és a civil szervezetfejlesztés területén. részesültünk. Az Exit 2000 kampányt, egy hosszan tartó, országos ifjúsági és polgári politikai tiltakozást követôen, amelyben sok egyéb szervezet mellett az enyém is részt vett, Milosevicet eltávolították, és az új kormányban hirtelen az "ifjúsági szaktekintély" szokatlan pozíciójában találtam magam, azzal a feladattal, hogy egy európai szintû ifjúsági szolgálatot hozzak létre. Ennek eredményeképpen sok különféle, a délkelet-európai ifjúságpolitikákat érintô programba kapcsolódtam be, olyanokba, mint a Stabilitási Paktum ifjúsági munkacsoportja, valamint az Ifjúsági Igazgatóság új tagországoknak szóló Támogató Programja. A BEIK-kel és az ott dolgozókkal való folyamatos kapcsolatom segített eligazodni ezen az egészen új területen. Azóta a BEIK Emberi Jogi Képzési Programja jelentôs elôrehaladást ért el Délkelet-Európában. A KOMPASZ-t gyakorlatilag a régió összes nyelvére lefordították, és számos emberi jogi képzés valósult meg nemzeti és regionális szinten az egykori Jugoszlávia országainak ifjúságsegítô és nevelési szakembereinek részvételével. Ezek a tevékenységek különösen fontosak a régió formális oktatási rendszerei számára is. Bemutatják, hogy az emberi jogok nem csak valamiféle távoli utópiát jelentenek, hanem igenis közük van a mindennapi élethez. Ebben az értelemben az emberi jogok valóban a stabilitás eszközeivé váltak ..."

47

Születésnapi üdvözletek Európából és azon túlról AÁRY-TAMÁS LAJOS Az Oktatási Jogok Biztosa, Magyarország A demokrácia megôrzésének szempontjából a fiatalok közéletben való részvételének fejlesztése és az emberi jogok fontosságának elismertetése a legfontosabb teendôk közé tartoznak. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ megalapításának pillanatától fogva aktívan tevékenykedik ezen értékek eléréséért innovatív programjain és sikeres kezdeményezésein keresztül. Meggyôzôdésem, hogy a BEIK elhivatottsága példaértékû lehet mindazon intézmények számára, amelyek az emberi jogok védelmével foglalkoznak. Ezért azt remélem, hogy az együttmûködésünk a jövôben csak erôsödni fog, annak érdekében, hogy a demokratikus értékek a fiatalok körében mindinkább elterjedjenek. ANTHONY E. AZZOPARDI D.PHIL. Szenior elôadó és koordinátor, Ifjúságkutatási program, Máltai Egyetem

CECILIA GRIMALDI Független képzô Olasz, jelenleg Franciaországban él Amikor elsô alkalommal a BEIK-be érkeztem, késô este volt, a szobám ablaka a Duna fényeiben fürdô Parlamentre és a békés folyóra nézett... Varázslatos érzés volt. Ez a kép azóta is megmaradt a fejemben, és mindig elôjön, amikor csak eszembe jut a BEIK, ami a fények és a béke jelképe lett számomra. A béke jövôjét a fiatalok jelentik, akik a fényt képviselik, és valahányszor a BEIK-ben tartózkodnak, újra feltöltôdnek energiával, hogy azután még erôsebben legyenek képesek ragyogni. Ez a hely nekik, értük, általuk és velük együtt létezik. A 2002-es JOC szeminárium során négy nyelven, nyolc tolmács segítette a résztvevôket, hogy kapcsolatba tudjanak lépni egymással, de a harmadik napon erre már nem volt szükség, enélkül is megértették egymást. EYCB buon compleanno e ancora 100 di questi giorni!!!! (Boldog születésnapot, és legyen még 100 ilyen napod!!!)

"Bármikor ellátogatok, dolgozom, vagy megszállok a BEIK-ben, erre az élményre még hosszú-hosszú ideig B iztosan E mlékezni Is K ívánok majd."

CHRISTOFFER GRØNSTAD A Norvég Ifjúsági Tanács (LNU) elnöke

BERNARD BORG Tengerész Máltai, jelenleg az Egyesült Arab Emirátusban él A 2001-ben, a BEIK-ben megrendezett "Európai állampolgárság" képzésben való részvételem során nem csak az európai intézményrendszert és ifjúsági munkát és az Európa többi országából érkezô résztvevôket ismertem meg, de életre szóló barátságokat is kötöttem olasz, máltai és svéd fiatalokkal, melynek eredményeképpen számos, a máltai fiatalokat, az említett országokat és egyéb régiókat is érintô projekt valósulhatott meg. Úgy vélem a BEIK ezen képzése sok-sok projekthez adta meg a kezdôrúgást, és nagyban hozzájárult a résztvevôk személyiségfejlôdéséhez. Köszönöm!

48

A BEIK-kel kapcsolatos elsô élményem talán a legrosszabb találkozóhoz fûzôdik, amelyben valaha részem volt. Rendkívül magas volt a feszültség, és nagyon nagy kockázat fenyegette az Európa Tanács 2006-2007-es, nagyszabású ifjúsági kampányának projektjét. De az ifjúsági szervezeteknek nagy gyakorlata van az akadályok leküzdésében, úgyhogy úgy éjjel egy óra körül már készen álltunk arra, hogy másnap szembenézzünk a kormányzati képviselôkkel, és meggyôzzük ôket. Fél évvel késôbb ismét visszatértem a Központba, és lehetôségem nyílt a legjobb oldaláról is megismerni a helyet. A BEIK az egyik ok, amiért szeretem Budapestet – egyszersmind fontos színtér a jövô európai ifjúságpolitikájának fejlesztéséhez! Gratulálok a 10. évfordulóhoz, és szívbôl remélem, hogy mindazok, akik ezután érkeznek, legalább olyan sokat fognak a Központ (immár szépen felújított) falai között tanulni, mint én!

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

DANIEL ZIELINSKI Az Európa Tanács Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Plenáris Konferenciája tiszteletbeli elnöke A Budapesti Európai Ifjúsági Központ pótolhatatlan lehetôséget teremt a különbözô kultúrák közti találkozásokra Európában. Sokunk számára a szemináriumokon való részvétel a generációk közti interakcióra és eszmecserére is nagyszerû alkalmat adott. Nagyon fontos, hogy ez a szimbolikus hely a jövôben is folytassa mûködését, hiszen éppen mert Budapesten található, összekapcsolja Kelet- és Nyugat-Európát. A BEIK a tíz évvel ezelôtt még kettéosztott kontinens újraegyesítése iránti vágyat szimbolizálja. További hosszú életet kívánok a budapesti Központnak, amely mindig is fontos találkozóhely lesz a nemzetközi civil szervezetek számára.

ELVIRA FUNDUKOVA A UNDP/CIDP programasszisztense, Krím félsziget, Ukrajna A BEIK által szervezett képzés az elsô ilyen jellegû program volt az életemben. Segített megértenem, hogy a fiatalok szerepe mennyire fontos, növelte az önbizalmamat, és felismertette velem, hogy képes vagyok fejleszteni saját magamat és a körülöttem élôket, és nyitottabbá tehetek másokat az új kihívásokra. Szeretnék gratulálni a 10. születésnapon, és a jövôben is sok szerencsét kívánok. És szeretném megköszönni mindenkinek, aki a BEIK-ben dolgozik, hogy a fiatalok fejlôdésének elômozdítására tette fel az életét.

DR. ELIE ABOUAOUN Iraki programkoordinátor – Ockenden International (Nemzetközi civil szervezet a kitelepített és menekült emberekért) Libanoni, jelenleg Jordániában él Azt gondolom, a BEIK utóbbi tíz év alatt elért eredményei meghaladták Európa határait. Ennek a határokat is átlépô dimenziónak az egyik eszköze a KOMPASZ. Bár eredetileg európai használatra szánt segédeszköznek készült, a KOMPASZ-t azóta számos nyelvre, köztük az arabra is lefordították. Ez a BEIK támogatása nélkül elérhetetlen eredmény lehetôvé tette, hogy az arab világban is használható legyen a kézikönyv az emberi jogi projektek szervezéséhez. Ezen országok politikai és szociokulturális környezetének ismeretében nagyon fontos, hogy a helyi civil szervezetek rendelkezésére áll egy olyan hasznos segédeszköz, amellyel hatást tudnak gyakorolni a yemeni, jordániai, egyiptomi, libanoni fiatalokra. Minden jót a 10. születésnapra, és már alig várom, hogy a huszonötödikhez is gratulálhassak. IVAN STERJOSKI A macedón YMCA tagja Ügyvéd, Macedónia Vannak helyek, amelyeket sosem felejtünk el, vannak emberek, akiket sosem felejtünk el, és létezik olyan tudás, amellyel másoknak is segíteni tudunk. A régió fiataljai számára van egy hely, ahol mindezt megtalálhatják. Köszönet érte, és boldog születésnapot, BEIK!

HANNELORE LANZRATH A Német Szövetségi Köztársaság Család-, Idôsügyi, Nôügyi és Ifjúsági Minisztériumának referense az európai ifjúsági politika területén Az utóbbi tíz esztendô alatt a Budapesti Európai Ifjúsági Központ (BEIK) idôrôl idôre német résztvevôknek is lehetôséget teremtett, hogy interkulturális élményekre és tapasztalatokra tegyenek szert, és ifjúsági vezetôk számára szervezett képzésekben részesüljenek. A Központ nagy segítséget nyújtott az Ifjúságért Felelôs Európai Miniszterek 7. Konferenciájának megvalósításában. Fiatalok ezreit szólította meg annak kapcsán, hogy milyen válaszokat adhat az ifjúságpolitika az erôszak kérdésére, ami – véleményem szerint – nagyon figyelemreméltó. A BEIK különösen a tolerancia elôsegítése és a rasszizmus elleni harc terén elért eredményei, és a délkelet-európai ifjúsági struktúrák kialakításához nyújtott támogatása mind azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák a békét és a demokráciát Európában, ami – német szemszögbôl – külön elismerést érdemel.

49

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

AMARIA ISSOUFOU SALIA A CERVOD'AFRICA ügyvezetôje Ouagadougou/Burkina Faso Nekem, fiatal afrikainak, aki olyan szerencsés vagyok, hogy haszonélvezôje lehettem a BEIK tevékenységeinek, ez a tízéves évforduló az egyéb földrészek, különösképpen a Szahara afrikai országai kapcsán elért eredmények megerôsítését és a feléjük irányuló tevékenységek fejlesztését is jelenti. Az emberi jogi ifjúsági képzés tekintetében a BEIK a világon egyedülálló tapasztalattal rendelkezik. Én, személy szerint úgy vélem, a BEIKet a 20. század egyik kiemelkedô vívmányaként kell számon tartani. A KOMPASZ-on túl, amit elôszeretettel emlegetek a harmadik évezred európai fiataljainak Bibliájaként, a BEIK maga olyan templomnak tekinthetô, ahonnan a béke, a tolerancia és az emberek közti szolidaritás új apostolai kirajzanak. BÁTORSÁG, kedves BEIKesek!!! JO CLAEYS Független képzô Belga, jelenleg Portugáliában él 1997. BEIK, egy szeminárium... mint fordulópontra a személyes és szakmai életemben, még mindig mosolyogva gondolok vissza erre a csodás és nagyon különleges élményre. Majdnem két évvel azután, hogy abbahagytam az ifjúsági munkát, ez a szeminárium jelentette a kezdetét annak, amivel ma is foglalkozom, és formált azzá a személlyé, aki ma vagyok. Beleszerettem az épületbe, az emberekbe, a hely légkörébe és szellemiségébe. Résztvevôként, képzôként és csoportvezetôként mindig úgy éreztem, minden érintett szívesen lát és támogat. Jó tudni, hogy a BEIK immár tíz gyertyát fújhat el a tortán! Gratulálok!

50

SÓNIA BREDA Független képzô, Portugália "Pozitív változásokat kezdeményezni": ez talán a közös szál a BEIK-be érkezôk kezében; és bár az ebbôl készülô kötésminta mindegyikük esetében más-más színû, méretû és alakú lesz, a sok különbözô végeredményben gyakran ugyanannyi hasonlóság van, mint az eredeti szálakban: a melegség, hogy valami hasznosat hoztunk létre, és a gondolat, hogy ezt viseljük majd a jövô télen. A legnagyszerûbb megoldásokhoz általában ihletre van szükség, és a BEIK legfelsô szintje bizony kitûnô látvánnyal szolgál a kötögetéshez. Csak így tovább, BEIK! KAROL CIOMA A Circom Regional képzési projekmenedzsere, Regionális Televízók Európai Egyesülete, Egyesült Királyság A Circom Regional nevében gratulálok a 10. születésnap alkalmából. A szervezetünk rendkívül boldog, hogy rátalált erre az oázisra KeletEurópában a képzési programjaink számára. Nagyszerû munkát végeztek! És elôre örülök a következô tíz évnek – csak lennének nagyobbak az ágyak. MARK TAYLOR Független képzô és író Brit, jelenleg Belgiumban él Boldog születésnapot! Az elsô, 1996-os látogatásom óta mindig örömmel tölt el, ha meghívást kapok a BEIK-be. Sok szempontból mágikus hely. Úgyhogy úgy döntöttem, küldök egy pillanatképet azokról a dolgokról, amik "rögtön beugranak a BEIK-rôl" – legalábbis azokról, amelyek szavakkal megfogalmazhatók:

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

JEYHUN OSMANLI A NAYORA (az Azerbajdzsáni Nemzeti Ifjúsági Tanács) fôtitkára Az Európa Tanács Ifjúsági Ügyekért Felelôs Tanácsadó Testületének tagja A BEIK-et úgy tudnám a legjobban leírni, mint két ajtó egyikét, amelyeken át a jól megtervezett és felépített Európai Ifjúsági Integrációba léphetünk. Természetesen az sem titok, hogy a másik ajtó a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ. A BEIK-kel kapcsolatos személyes emlékeim az Európa Tanács ifjúsági ügyekért felelôs tanácsadó testületének üléseivel kezdôdtek. 2002 és 2005 között voltam tagja a Tanácsnak, és örömmel állíthatom, hogy a BEIK-hez csak pozitív emlékek fûznek. Minden magát aktív európainak tekintô fiatalnak javasolhatom, hogy legalább egyszer látogasson el a BEIK-be. A BEIK pozitívan más: minden lehetséges támogatást megad a fiataloknak, pl. szállás, könyvtár, megfelelô technikai segédeszközök, kedves és barátságos profi ifjúságsegítôk, a helyi és nemzetközi ifjúsági programok kifogástalan lebonyolítása és persze remek konyha, ami minden energikus fiatal számára nélkülözhetetlen. A BEIK elhelyezkedése – Budapest egyik magaslati pontján – páratlan élményt szerez mindazoknak, akik a központ erkélyeirôl élvezik a lenyûgözô Budapest szépségét. Szóval, szerintem, a BEIK számára a legtalálóbb mottó: "Tanulj és érezd jól magad!". A NAYORA titkáraként bizton állíthatom, hogy a BEIK értékes tapasztalatokat és emlékeket szerzett nemcsak nekem, de azerbajdzsáni fiatalok százainak is.

DR. TAMÁS VÁSÁRHELYI Marketing igazgató Magyar Természettudományi Múzeum Az Európai Múzeumok Fóruma (EMF) az Európa Tanács védnöksége alá tartozik. Feladata a múzeumok innovációjának ellenôrzése és fejlesztése. A korábbi olaszországi találkozókat követôen elsô alkalommal került megrendezésre egy workshop a BEIK-ben, kifejezetten közép- és kelet-európai múzeumok számára, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és a Magyar Természettudományi Múzeummal együttmûködésben. Az értékelés során mind a nyugati, mind a keleti résztvevôk egyöntetûen arról nyilatkoztak, hogy kitûnôek a hely adottságai (a "város látképét" is beleértve) és az itteni a légkör. Szervezôként pedig a BEIK munkatársainak rugalmasságát és vendégszeretetét kell kiemelnem, amely elengedhetetlen volt a kísérleti találkozó sikeréhez. Ezt a hozzáállást a múzeumainkban dolgozóknak is el kellene sajátítaniuk ahhoz, hogy hasonló sikertörténeteket valósíthassunk meg. Remélem, hogy a következô évtizedben ismét dolgozhatunk majd a Központban.

TERESA CUNHA A Coimbrai Pedagógiai Fôiskola professzora, Portugália

GEORGE OPPONG APPIAGYEI AMPONG Ügyvezetô igazgató, DCI-Ghana

A negyedik emeleti erkélyen álltam, és Budapest belvárosát néztem. A hosszútávú képzés utat tört magának az Európa Tanács innovatív ifjúsági munkával és ifjúsági képzéssel kapcsolatos módszertanában. Jean-Marie Bergeret bent cigarettázott, és tudtuk, hosszú és nehéz összejövetel vár ránk, hogy felkészüljünk a következô napra. De nem érdekelt, mert a város olyan hihetetlenül szép volt, és a Központ olyan meleg és vendégszeretô; és a hosszútávú képzés, a csoportvezetôk és a résztvevôk is nagyszerû élettapasztalatot jelentettek a számomra. Akkor, 1996 májusában az emlékezetembe véstem azt a budapesti naplementét a Zivatar utcában.

Afrikai lévén a részvételem a KOMPASZ-ra épülô, a fiatalok emberi jogi oktatásáról szóló Képzôk képzésén, 2003 áprilisában, nagyszerû lehetôséget teremtett számomra, hogy megtapasztaljam, milyen egyedülálló módon járul hozzá az Európa Tanács Ifjúsági Igazgatósága és a BEIK a fiatalok emberi jogainak érvényüléséhez világszerte. Ez hatással volt a személyes és a szakmai fejlôdésemre is a Defence for Children International (DCI-Ghana, nemzetközi gyermekvédelmi szervezetet) ghánai szekciójának elindításában, amely az emberi jogok megismertetését tûzte ki célul a ghánai fiatalok körében. Büszke vagyok, hogy együtt ünnepelhetem veletek a BEIK 10. évfordulóját!

51

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

LEVENT EYIPISIREN & DEEPAK NAIK MBE, Minorities of Europe (MoE) - Európai Kisebbségek

ALYONA OB'EZDCHIKOVA Az Ijúsági Emberi Jogi Csoport elnöke, Oroszország

A Budapesti Európai Ifjúsági Központ és lelkes személyzete, a képzôk, az adminisztratív munkatársak, a recepciósok és az egyéb kollégák mindig is fontos szerepet játszottak a MoE (Európai Kisebbségek) fejlôdésében. Mintha csak ikrek lennének, a Központ és a MoE, aki szintén most ünnepli 10. születésnapját, egyaránt nagy utat tettek meg. A Központ mindig támogatta a MoE-t a projektek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában. A BEIK nagyszerû fórum a rendezvényeink résztvevôi számára, és remek környezetet biztosít a kreatív gondolkodáshoz és a produktív csapatmunkához. A MoE szeretne köszönetet mondani Antje Rothemundnak, Rui Gomesnek és a BEIK személyzetének, akik mindig törôdtek velünk, a MoE tagjaival, törôdtek a fiatalokkal, és támogatták ôket abban, hogy Európa pozitív, céltudatos polgáraivá váljanak.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörû város. A város nagy hegyének tetején állt egy hatalmas palota, ami minden idegent szívesen fogadott. Voltak, akik csak menedéket kerestek, egy szusszanásnyi kis idôt, és segítséget, hogy továbbindulhassanak hosszú útjukon. A többiek viszont telve voltak energiával, és ezt másokkal is meg akarták osztani. A palota különbözô szobáiban számtalan kincset készítettek és ôriztek, hogy aztán tovaküldjék messzi-messzi tájakra – csodaceruzákat, színes kéziratokat és régi könyveket, amelyek mind azt a titkos választ rejtették magukban, hogy hogyan tegyük jobbá a világot. De a palotába csak a nyíltszívû és nagyon eltökélt emberek léphettek be. A palota mégis ott áll ma is. Ha te is szeretnéd megtalálni, kövesd ez a jelet: EYCB, Zivatar u. 1-3

YASSINE ISBOUIA Mediterrán Gyermek és Ifjúsági Fórum, Assilah, Marokkó Boldog születésnapot Budapesti Európai Ifjúsági Központ. E kivételes évforduló alkalmával bevallom, hogy a 2004 novemberében lezajlott "Képzés az euro-med ifjúsági munkában aktív képzôk számára" elnevezésû szemináriumon való részvételem alapvetôen megváltoztatta a fiatalokkal és gyermekekkel végzett munkám folyamatát. A szeminárium során hallott érdekes hozzászólásoknak köszönhetôen a legfontosabb gondolatom az volt, hogy egy saját szervezetet hozzak létre a hazámban. A marokkói Assilah-beli "Mediterrán Gyermek és Ifjúsági Fórum" célja a fiatalok és gyermekek emberi jogi nevelése, illetve a béke és az egyetértés elôsegítése a Földközi tenger térségében. A szemináriumról hozott fontos segédanyagok és könyvek azóta is nagy szerepet játszanak a munkánkban. ANIS HAMDA A CUET-TUNISIA, CLUB UNESCO EZZOUHOUR TUNIS-TUNISIA kapcsolattartója Soha nem fogom elfelejteni a résztvevôkkel és a csoportvezetôkkel töltött perceket, és a diszkót a finn Susannával. Ahogy a MOBILITÁS könyvtárosainak együttmûködését sem. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

52

ANDREY YUROV Az Ifjúsági Emberi Jogi Mozgalom Nemzetközi Hálózatának tiszteletbeli elnöke Emberi Jogi Szabadegyetem, Oroszország A Fiatal Európa felfedezése: ez volt az elsô, amit 2000-ben a BEIK-ben átéltem, pedig akkor már nem voltam valami fiatal. És az elsô pillanatban rájöttem, hogy milyen sokat veszítettem azzal, hogy nem öt évvel korábban jutottam el ide. Ekkor már régóta "érett" és "komoly" emberi jogi civil szervezetekkel dolgoztam Oroszországban. De az európai fiatalok világa, amelyet a BEIK-ben fedeztem fel, nagy hatással volt rám. Vannak, akik szemináriumokra és fórumokra érkeznek; vannak, akik velük dolgoznak ezeknek a képzéseknek és szemináriumoknak a lebonyolításában; és vannak, akik olyan nagyszerû könyveket írnak, mint a KOMPASZ – mindannyian azért, hogy ez a világ nôjön és fejlôdjön. Nagyon remélem, hogy annak ellenére, hogy nem tartozom az ifjúsági korosztályhoz, újra lehetôségem lesz részt venni és hozzájárulni a BEIK világának programjaihoz.

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

NAJATTE KAAOIS A FEMYSO (Európai Muszlim Ifjúsági és Diákszervezetek Szövetsége) fôtitkára, Belgium Számos belga szervezet, köztük a Belga Iszlám Interkulturális Liga és a Fiatal Muszlimok Egyesülete, küldött résztvevôket az "Iszlamofóbia és annak a fiatalokat érintô következményei" címû szemináriumra, amely 2004. június 1-jén kezdôdött a BEIK-ben. A szemináriumot a fiatalok tenniakarása jellemezte, hogy ledöntsék a határokat és az akadályokat, megismerjenek másokat, és megértsék Európa sokszínûségét. Megosztották egymással gondolataikat az ôket érintô valóságokról, a különbözô élményeikrôl, az egyes országokra jellemzô élethelyzetekrôl és problémákról. Az emberi jogokkal és az iszlamofóbiával kapcsolatos elképzeléseik megvitatása során egyfajta szolidaritás alakult ki a résztvevôk között. Különösen fontos volt, hogy kifejezhették az európai integrációhoz fûzôdô várakozásaikat. A Központ szerepe nyilvánvaló volt ez alatt a szeminárium alatt: lendületet adott a különféle ifjúsági projekteknek, hozzájárult a fiatalok ismereteinek és kompetenciáinak fejlesztéséhez, és megszilárdította az együttmûködéseiket és hálózataikat. A Központ semleges hely a különbözô kultúrák, vallások és politikai nézetek találkozásához. Összefoglalva, szeretném megköszönni mindazon résztvevôknek és szervezeteknek, aki jelen voltak ezen a szemináriumon, hogy gazdagabb lehettem ezzel az élménnyel. Soha nem felejtem el az együtt töltött csodálatos idôt, a közös munkát és szórakozást. Minden hasonló irányultságú programot csak bíztatni tudok. A legfontosabb, hogy a tájékoztatást, az ismeretterjesztést és a társadalmi cselekvések megszervezését célzó küzdelem folytatódjon. MARCEL HAGMANN Az Európai Ifjúsági Kártya Egyesület (EYCA) vezetôje, Budapest, Magyarország A 36 európai országban megtalálható Európai Ifjúsági Kártya Egyesület 42 tagszervezének nevében szeretnék gratulálni a BEIK 10. évfordulóján! A BEIKnek döntô szerepe volt abban, hogy az EYCA irodája 2004-ben Amszterdamból Budapestre költözött. Az immár közeli szomszédságban, a budai hegyvidéken található EYCA továbbra is értékeli a központ adottságait és szerteágazó programjait. Gratulálok az eddig elért eredményekhez, és újabb hasonlóan nagyszerû 10 évet kívánok a BEIK-nek!

JAN VANHEE A nemzetközi ifjúságpolitikáért felelôs munkatárs, Belgium Flamand Közösségének Ifjúsági és Sport Divíziója A Budapesti Európai Ifjúsági Központ (és a strasbourgi is) szimbólum a fejlôdô európai ifjúságpolitika világában. Olyan szabad terek, amelyek lehetôséget teremtenek az ifjúsági szakma kulcsszereplôinek a közös gondolkodásra, az eszmecserére, a vitára, az alkotásra, a találkozásra, a szórakozásra és a képzésre... Olyan helyek, amelyekre ma egyre inkább szükségünk van ahhoz, hogy a demokráciát építsük és megszilárdítsuk. JANINE BEIER Szociális munkás, német, jelenleg Belgiumban él Nagyon örülök, hogy lehetôségem nyílik megköszönni a Budapesti Európai Ifjúsági Központban eltöltött csodálatos napokat. A Központban tett elsô látogatásom alkalmával vettem részt elôször az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács (Ecumenical Youth Council in Europe – EYC) szemináriumán is. Az itt ltartózkodásom célja egy olyan program volt, ami a rasszizmusról és a diszkriminációról – talán a legdivatosabb európai témáról szólt. 35 ember, 15 különbözô országból gondolkodott és tanácskozott errôl a fontos kérdésrôl, vendégelôadók, egy képzési tanácsadó és az EYC nemzetközi koordinációs bizottsága részvételével. Nagyon fontosnak tartom, hogy fellépjünk ezeken a területeken, és örülök, hogy megtettük. Biztosan soha nem fogom elfelejteni ezeket az intenzív pillanatokat az Európa egész területérôl érkezô emberekkel és a fantasztikus budapesti panorámával. Mégegyszer köszönöm, és a jövôben is minden jót kívánok a munkátokhoz. LILIT ASATRYAN Az Örmény Köztársaság korábbi kulturális és ifjúsági miniszterhelyettese, a CDEJ tagja Fogadjátok jókívánságaimat a Budapesti Európai Ifjúsági Központ tízéves évfordulójának alkalmából. Köszönöm az alapítóknak, mindazoknak a korábbi és a jelenlegi munkatársaknak, akik e kemény munkában részt vettek és részt vesznek, hogy egy ilyen tökéletes intézményt hoztak létre az európai ifjúsági munka számára. Hosszú életet és azt kívánom a Központnak, hogy a jövôben is maradjon olyan kedvelt a fiatalok körében, mint ma.

53

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

GIORG KIKALISHVILI A DRONI ifjúsági egyesület elnöke, Grúzia

ANDREAS KARSTEN Képzô, Németország

Nagyon kedves emlékeim kapcsolódnak a BEIK-hez. Az ottani képzéseken és szemináriumokon való részvétel megnyitotta számomra Európát és a világot. A BEIK-ben (a kávészüneteket ne is említsem!) szerzett fontos tudás és tapasztalat nélkül a szervezetem nem lett volna képes megvalósítani az elsô nemzeti tréninget Grúziában, és egyéb projekteket, amelyek középpontjában, a KOMPASZ ismeretanyagát felhasználva, az emberi jogi képzés állt. A BEIK-nek köszönhetô, felbecsülhetetlen értékû tapasztalat és kapcsolatrendszer jelentôs mértékben befolyásolta az életemet és a céljaimat, és továbbra is nyomon követhetô a saját munkámban, a szervezetemnek és a szervezet tagjainak a tevékenységében. Örökké szeretettel gondolok majd a BEIK-ben töltött napokra, és a barátaimra, akiket ott ismertem meg, és akikkel ma is tartom a kapcsolatot. És igazán nagyon hálás vagyok mindannyiótoknak azért, amit értem tettetek. Köszönöm, BEIK!

Elképzelésem sincs, mikor lehetett az elsô program, amelyben részt vettem... Felhôtlen boldogság árasztott el, amikor elôször megláttam a Budapesti Európai Ifjúsági Központot. Egy barátommal elhatároztuk, hogy biciklivel tesszük meg az utat Budapestig – végülis fiatalok voltunk, nyár volt, és voltak kerékpárjaink. Ahhoz, hogy idôben megérkezzünk a szemináriumra, az utolsó napon 130 km-t kellett megtennünk, így hihetetlenül megkönnyebbültem, amikor miután elkeseredetten felküzdöttük magunkat a hegyre – végre megpillantottam az úticélunkat. Persze rettenetesen kimerült voltam, ennek ellenére az elsô este csodálatos volt: hajnali háromig a 4. emeleti teraszon üldögéltem olyan emberekkel beszélgetve, akiket ezelôtt még soha nem láttam. És amikor mindenki lefeküdt már, én még mindig ott ültem az alvó Budapestben gyönyörködve, és minden fáradtságom ellenére, nem tudtam elaludni az izgalomtól. Ma ez a szakmám, olyan emberekkel dolgozom, akikkel azelôtt még soha nem találkoztam; és ha visszatérek Budapestre, minden alkalommal felmegyek a negyedikre, hogy felidézzem annak az elsô estének az erejét és csodáját.

HEATHER ROY Európai regionális igazgató Cserkészlányok világszervezete (WAGGGS)

54

Üzenet a WAGGGS-tôl: Nos… Hány cserkészlány kell, hogy megtöltsük a BEIK-et???

LATIFA LAKER Menedzser, Algéria

Az eltelt esztendôk során a WAGGGS évente átlagosan egy programot szervezet a BEIK-ben. Európa egész területérôl gyûjtöttük Budapestre a cserkészeket és cserkészvezetôket, hogy tanuljanak, tapasztalatokat cseréljenek, felkészüljenek és legfôképpen: CSELEKEDJENEK. A budapesti helyszín könnyebbé tette a programokban való részvételt azon partnereink számára is, akik a közelmúltban függetlenné váló államokból érkeztek, ami elsôdleges fontosságú a szervezetünk számára. A budapesti helyszín új perspektívát kínált számunkra Európában – olyat, ami nem kizárólag észak-európai. A BEIK továbbá ahhoz is megfelelô környezetül szolgált, hogy a fiatal lányokat megerôsítsük. A BEIKnek speciális helye van az európai ifjúsági munkában – amelyben a WAGGGS örömmel vesz részt. A BEIKhez kapcsolódó képzôk és munkatársak hozzájárulásai nagyon sokat segítettek nekünk. Gratulálunk az innováció 10 esztendejéhez – és reméljük, hogy még újabb tíz évnyi fejlesztéssel támogathatjátok az európai ifjúsági munkát.

Szeretném elmondani nektek, milyen fontos volt számomra a Budapesti Ifjúsági Központ. A BEIK-ben tett látogatásom volt az elsô alkalom, hogy külföldre utaztam, és ez csodálatos felfedezés volt. Akkor találkoztam elôször olyanokkal, akik a Földközi tenger régióján kívül élnek. És a BEIK-ben kapott képzésnek köszönhetem, hogy fejleszteni tudtam a nemformális neveléssel és általában a fiatalokkal kapcsolatos tudásomat. Azt is megtanultam, hogyan kell euro-mediterrán projekteket megvalósítani, ami lehetôvé tette a számomra, hogy a hazám más fiataljainak is segítsek lebonyolítani a saját projektjeiket. Szívbôl kívánok a BEIK-nek nagyon hosszú életet és sok sikert. Remélem, visszatérhetek majd a BEIK-be, további képzésekre, és újra ellátogathatok Magyarországra, az elsô külföldi országba, ahova eljutottam, és amelyet megszerettem. Szeretnék köszönetet mondani a Központ vezetôségének, a képzôknek, és mindazoknak, akiknek a munkája révén olyan jól mûködik a Központ.

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

GIOVANNI BUTTIGIEG Az Euro-mediterrán Ifjúsági Platform igazgatója

NDONG MBA YANNICK Ifjúsági munkás, tanácsadó, Franciaország

Egy olyan generációban felnôve, amelynek az volt a benyomása, hogy Európának ez a fele ellenségekkel van tele, akik készek megsemmisíteni minket (ami azt illeti, akkoriban még úgy tanultuk, hogy létezik egy Európa és egy Kelet-Európa), még mindig emlékszem, milyen nagyfokú kíváncsisággal és gyanakvással érkeztem meg a BEIK megnyitójára. De megérkeztem, elôször az ideiglenes helyszín tábor-jellegû környezetébe, és késôbb a jelenlegi épületbe. Egy intézmény történetérôl azonban csak akkor beszélhetünk átfogóan, ha annak részeit is megemlítjük. És a BEIK történetébôl nem maradhat ki Antje. Elôször Moldáviában találkoztunk az intézmény létrejöttének idején. Olyan valaki volt, akinek mindig sikerült a "lehetetlen"-t átfordítania "van megoldás"-sá. Lehetetlen és fölösleges volna felmérni, mekkora hatással volt a BEIK némelyik mostani, pályája elején álló döntéshozóra. De egy biztos, generációkat érintett Európán innen és túl.

A BEIK egy olyan intézmény, amely bebizonyította számomra, hogy a különbözô munkamódszerek végiggondolásával, megfogalmazásával és megvitatásával fiatalok millióinak életében lehetséges globális mértékû változásokat elôidézni. Lehetôséget teremtett számomra, hogy beutazzam Európát, hogy sok érdekes emberrel találkozzam, osztozzak a tapasztalataikban, megismerjem a köztünk lévô kulturális különbségeket, és hogy fejlesszem a munkamódszereimet.

MICHEL GREGOIRE Az EGTA: Association of Television and Radio Sales Houses fôtitkára Nagyon boldog elsô évtizedet kíván az EGTA, és minden jót az elkövetkezô évekre is!!! Igazán nagy öröm volt együtt dolgozni veletek az utóbbi négy évben. A profizmus, amely a rendezvényt megelôzôen és a program ideje alatt a munkát jellemezte, ritkán párosul ilyen kedvességgel, rugalmassággal és könnyedséggel. A feltételek, amelyek eddig is mindig felülmúlták a szükségest, a nyáron végrehajtott nagyon stílusos felújítást követôen még magasabb színvonalat értek el. Bár a közös munkánk még nem tekint egy évtizedre vissza, azt mindenképpen remélem, hogy a következô évtizedben folytatódik. A szervezetünk tagjai, a csapatom, Vanessa és a magam nevében nagyon boldog születésnapot kívánok nektek! SASHO KOCHANKOVSKI, Az "AMOS" Emberi Jogi Központ elnöke, Bitola, Macedónia 2005-ben, a Compasito konzultációs találkozójának során, egyszercsak rádöbbentem, hogy tulajdonképpen részt veszek a Compasito koncepciójának kidolgozásában. Sok sikeres kiadást kívánok!

SVITLANA TIMCHENKO Képzô, Ukrajna A legegyszerûbb úgy megjósolni a jövôd, ha te magad alakítod! A BEIK programjaiban való részvételem során a saját jövômet, a barátaim jövôjét, a gyermekeim jövôjét és az egész világét alakítom. A JÖVÔ, amelyet a BEIK-ben alakítanak fényes és békés, mindenkihez barátságos, és rengetegféle lehetôséggel kecsegtet. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ különleges helyet foglal el Európában, és nagyon különleges helyet foglal el a szívünkben. AVTANDIL PRUIDZE Tbiliszi, Grúzia Igazán minden jót kívánok Európai Ifjúsági Központ Sok kedves vendéget és résztvevôt Visszavágyom azt itt töltött idôt... KINGA KEREKES Képzô és tanácsadó, Románia Egy Európai Ifjúsági Központ létrehozása Budapesten a kilencvenes évek elején világosan jelezte számunkra, közép- és kelet-európai fiatalok számára, hogy mi is részei vagyunk Európának. Véleményem szerint a BEIK kulcsszava: a HOZZÁFÉRÉS. A HOZZÁFÉRÉS azt jelenti például, hogy rövidebbek a távolságok, olcsóbb az utazás, nem kell vízum (ez sajnos megváltozott azóta, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett), olyan személyzet, amelyik beszéli a régió országainak nyelveit, ismerôsebb konyha és nagyon barátságos légkör! Remélem a BEIK még legalább 100 évig szolgálja majd a világ fiataljait (különös tekintettel a közép- és kelet-európai fiatalokra!).

55

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

TEA BULIA Képzô – tanácsadó, ATINATI egyesület, Grúzia Grúziát, azt az országot képviselem, amely az utóbbi tíz év kutatásai, eredményei és csalódásai révén egy lépéssel közelebb került a demokratikus átalakuláshoz. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ nagyban hozzájárult ahhoz, hogy európai állampolgárrá válhassak. Ez az a hely, ahol, tekintet nélkül a köztünk lévô különbségekre, mindenki egyenlô, az a hely, ahol a mosolyoknak és a megértésnek köszönhetôen mindig meleg van, a hely, ahol önmagadra lelhetsz, és ahol lehetôséged nyílik megmutatni és mások javára felhasználni a benned rejlô képességeket. Az itt szerzett tudásnak hála két emberi jogi projektet is sikerült megvalósítanom, amelyek nagyon hasznosak voltak a hazám számára. Szívbôl kívánok hosszú életet és további sikereket! SUZANA RICEA Felügyelô – Európai Integrációs Hivatal, Hunedoara önkormányzat, Románia Mindenképpen méltón kell megünnepelnetek ezt az évtizedet! Egy nagyon egyszerû oknál fogva: ti tudjátok legjobban, hogyan kell egy rendezvényt megszervezni, és képesek vagytok bárkivel kapcsolatot teremteni, függetlenül attól, honnan érkezik, milyen a szexuális orientációja, miben hisz vagy milyen nemzetiségû. Nagyszerûen éreztem magam 2004-ben Alexandriában, Egyiptomban. Nem merek senkit név szerint megemlíteni a résztvevôk közül, nehogy valakit véletlenül kifelejtsek, mindenesetre különlegesen szép idôszakként emlékszem rá vissza, és mindannyiótoknak különleges helye van a szívemben. Sôt, azt is mondhatnám, ti vagytok a leglelkesebb emberek, akikkel valaha találkoztam. Köszönöm, Budapesti Európai Ifjúsági Központ, hogy hangot adsz a fiataloknak, lehetôséget teremtesz az "új generáció" tagjai számára jogaik és elképzeléseik kifejezésére és érvényesítésére, valamint önbizalmuk és az emberi jogok alapelveire épülô értékrendjük építésére. A EIP SLOVENIA – ISKOLA A BÉKÉÉRT ÖNKÉNTESEI A BEIK ragyogó partner volt a fiatalokkal végzett emberi jogi képzési munkánkban, és úgy véljük, kulcsfontosságú az emberi jogok oktatásának elôsegítésében a régióban.

56

VITALI NIKANOVICH Programvezetô, YMCA (Fiatal Férfiak Keresztény Szervezete), Fehéroroszország A Budapesti Európai Ifjúsági Központ nagyon fontos helyet foglal el az ifjúsági munka szakértôi és az ifjúsági vezetôk személyes fejlôdésében és képességeinek elômozdításában Fehéroroszország számára. A legtöbb kollégám, aki komolyan foglalkozik ifjúságpolitikával Fehéroroszországban, karrierje különbözô szakaszaiban részt vett szimpóziumokon és ifjúsági találkozókon a BEIKben, és sokat tanult ott. Az is bebizonyosodott, hogy a Központ nem csak abban nyújt segítséget, hogy a fiatalokkal való munkához szükséges hasznos készségeket elsajátítsuk, de lehetôséget teremt a vélemények, ötletek és módszerek megosztására is. Ez különösen fontos Fehéroroszország számára, ahol hiányzik az ifjúsági vezetôknek szóló, európai értékeken alapuló informális képzés. Szeretnék jó egészséget kívánni a BEIK dolgozóinak, hogy folytatni tudják az európai fiatalok együttmûködéséért és az európai ifjúságpolitika fejlesztéséért végzett fontos és érdekes munkájukat. És kívánom, hogy még sokáig ôrizzék meg a csapatmunka és az együttmûködés szellemét, és azon képességüket, hogy érzékelni tudják az európai fiatalok állandóan változó igényeit és szükségleteit. Kívánom, hogy munkájukat a fiatalok megelégedésére tökéletesítsék. Maradjon meg a BEIK egy olyan helynek, amelytõl nehéz elbúcsúzni, és ahová vágyunk visszatérni, hogy újra átérezhessük, mi Európa, és melyek az európai értékek. És szeretném személyesen is megköszönni Antje Rothemundnak és Rui Gomesnek, hogy az "Állampolgárság és részvétel" kurzus révén, amelyben 1999-ben szerencsém volt résztvenni, megváltoztatták az életemet. E hosszútávú képzést követôen valóban hivatásos ifjúsági munkás lettem, és ma is hû vagyok ehhez a tevékenységi körhöz. BEIK-es tanulmányaim után a YMCA, a RADA, az UNICEF és az UDNP keretén belül vezettem ifjúsági projekteket. Mindez azt igazolja, hogy a szakmai tudásom a BEIK-nek köszönhetôen fejlôdött, és ezért nagyon hálás vagyok. 2003-ban, a fiatalok emberi jogi oktatásáról szóló képzôk képzése során ismertem meg azokat a lengyel kollégáimat, akikkel 2004-2005-ben egy közös nemzetközi projektet valósítottunk meg "Ifjúsági tanulmányok Európában" címmel. A projekt célja az európai értékek elterjesztése volt Lengyelország, Németország, Ukrajna és Fehéroroszország határmenti területein. Ez a tény is megerôsíti, hogy

SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLETEK EURÓPÁBÓL ÉS AZON TÚLRÓL

a BEIK kiváló lehetôséget teremt a hosszútávú nemzetközi kulturális kapcsolatok kialakítására, amelyekbôl aztán az európai fiatalok érdekeit szolgáló nemzetközi projektek jöhetnek létre.

KOVÁCS ERZSÉBET Képzô, a kormányzati ifjúsági hivatal fôosztályvezetôje 1994-96 között, Magyarország A BEIK számomra mindig is kihívást és egyszersmind bátorítást jelentett nagyszerû elképzelések és tervek megfogalmazására és véghezvitelére. 1989-90-ben, képzôként lehetôségem volt nyomon követni az új Európai Ifjúsági Központ koncepciójának alakulását, 1994-95-ben, köztisztviselôként végignéztem a jólismert budapesti épület elsô átalakítását, majd független képzôként a jelenlegi intézmény kialakítását és újjáalakítását. Ezen különleges lehetôségek figyelembevételével a legnagyobb kihívás, amely a kezdetektôl a BEIK-hez kapcsolódik számomra, a "kialakítás alatt" álló európai állampolgárságot, egy új politikai koncepciót és a nemformális pedagógiai gyakorlatot érintô feladat. Köszönöm, hogy Európa-szerte olyan sokunkat meghívtatok ide, hogy hozzájárulhassunk a Központ fejlôdéséhez. Remélem, hogy a BEIK mindig is elöl jár majd a fontos jövôbeni elképzelések kialakításában és megvalósításában, és hogy nem pazarolja el energiáit kevésbé fontos ügyekre.

MILORAD IVANOVIC Fôszerkesztôhelyettes, Blikk, Belgrád, Szerbia Tisztán emlékszem 1999. március 24-e éjszakájára, amikor a NATO katonai akciót kezdeményezett Jugoszláviában. Éppen Strasbourgban voltam, az ottani Európai Ifjúsági Központban, az International Young Nature Friends (Fiatal Természetbarátok) "Totalitarianizmus és nacionalizmus" c. szemináriumán. Nem tudtam, hova menjek a szeminárium végén. A francia vízumom lejárt, a belgrádi repülôteret lezárták, és Szerbián keresztül veszélyes lett volna hazautaznom. Ekkor nagylelkûen felajánlották, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központban maradhatok, amíg eldöntöm, mit tegyek. Bár éppen húsvéti szünet volt, és a BEIK hivatalosan zárva volt, szívesen befogadtak és elszállásoltak bennünket, két szerb és macedón barátommal együtt, akik szintén részt vettek az IYNF szemináriumán, és nem tudtak hazatérni. Öt napot töltöttünk az ottani biztonságos és barátságos környezetben. A szó szoros értelmében otthon éreztük magunkat. Emlékszem, hogy egyik reggel felmentünk a legfelsô szintre, ahol sok fekete öltönyös férfit és elegánsan öltözött hölgyet találtunk. Mi meg pizsamában voltunk – mintha csak otthon lennénk! Mindig emlékezni fogok a BEIK dolgozóinak kedvességére, különösen Antjéra és a kollégáira. Még sok boldog évet kívánok nekik a jövôben! Éljen!

MBOH EKALE Képzô az emberi jogi képzés területén, projekt tanácsadó Mahatma Gandhi Egyesület, Magyarország A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 10. évfordulója nagyon izgalmas pillanat számomra, mivel a Központ a legbarátságosabb emberi környezet, amit el tudok képzelni. Különleges pillanat is, mivel sok nagyon fontos személyiséghez kerültem közelebb, akikkel azelôtt még soha nem találkoztam. Egy nagyszerû egység részének és darabkájának érezhettem magam. Az intézmény az idôk során lehetôvé tette számomra, hogy sok embert megismerjek a világ minden tájáról, és ebbôl a szempontból nagyszerû segédeszköznek tekinthetô, egyfajta ablaknak a külvilág felé. Köszönöm ezt a lehetôséget.

57

Gyakran nehéz megnyerni a döntéshozók bizalmát KONCERT KRISZTIÁN "… Elsô alkalommal az Emberi Jogi Képzési Program keretében, egy az "Ifjúsági munka fiúkkal és fiatal férfiakkal az erôszak ellen" címû szemináriumban vettem részt a BEIK-ben. Szervezetem, a Váltósáv Alapítvány fiatalkorú bûnözôkkel foglalkozik a börtönben és a szabadulást követôen. Munkatársaimmal elhatároztuk, hogy elindítunk egy olyan projektet, amely saját tevékenységünket az emberi jogok oktatásával ötvözi, és amely során a KOMPASZ-ban foglalt képzési gyakorlatokat végezzük el a fiatalokkal a börtönben. Az Európa Tanács Európai Ifjúsági Alapjától kaptunk pénzügyi támogatást. A kísérleti projekt 12 hónapon keresztül zajlott, amely során rengeteg tapasztalatot szereztünk. Jelenleg több másik, fiatalkorúak számára fenntartott börtönnel és javítóintézettel tárgyalunk a program folytatásáról. 2005 augusztusában felkértek, hogy én legyek az "Ex-Bankrabló" címû könyv az Élô Könyvtárban, a Sziget Fesztiválon. Mielôtt szociálpedagógus hallgató lettem, négy évig börtönben ültem fegyveres rablásért. Nagyon népszerû könyv voltam, és végül már csaknem 6-7 órát töltöttem a könyvtárban minden nap. De nem csak azért, hogy kikölcsönözzenek, hanem hogy megfigyeljem, mi történik. A legtöbben, akik kikölcsönöztek, nagyon meglepôdtek azon, hogy ilyen "múltam" van. Nem tudtak elképzelni bankrablóként, nem hitték el, hogy priuszom van. A beszélgetések alatt az "olvasók" az embert ismerték meg, és nem csupán a bûnözôt, és néhányan talán megértették, hogy nem csak a fiatal, a társadalom is ugyanolyan felelôs azért, hogy ilyesmi elôfordulhat. A BEIK óriási lehetôséget nyújtott nekem. Amikor elôször részt vettem a programban, az egész ötlet elég riasztónak tûnt. Hiszen épp akkor szabadultam. A Központ nagy segítségemre volt annak eldöntésében, milyen irányba induljak el a tanulmányaimban, példákkal szolgált számomra arról, hogyan mûködik a professzionális ifjúsági munka Európában. Képzési lehetôséghez és partnerekhez jutottam. És a munkámat illetôen is további megerôsítést kaptam innen. Elítéltként gyakran nehéz megnyerni a döntéshozók bizalmát, és még nehezebb elérni, hogy komolyan vegyenek, amikor pénzügyi támogatást kérünk egy projekthez. A BEIK-en keresztül nagyon sok olyan forráshoz és szakmai anyaghoz sikerült hozzáférnem, amelyek a mindennapi munkámban a segítségemre voltak. A Központban olyan helyre leltem, ahol új dolgokat tanulhattam és tapasztalhattam meg. Azt hiszem, ezzel sok más ifjúsági munkás is így van Magyarországon, ahol az ifjúsági munka nem volna ilyen fejlett, ha az Európai Ifjúsági Központ nem Budapesten lenne. Úgy gondolom, a BEIK számára a legfontosabb kihívás a jövôben az, hogy tevékenységei még többek számára elérhetôvé váljanak. Természetesen az emberi jogi képzés továbbra is maradjon prioritás, de – véleményem szerint – az európai állampolgárság szintén nagyon fontos. És remélem, hogy a BEIK tevékenysége hozzájárul, hogy társadalom és a kormányzat progresszívebb magatartást alakítson ki a fiatalkorú bûnelkövetôk helyzetével kapcsolatban…"

Konczert Krisztián jelenleg szociálpedagógiát hallgat Budapesten. A Váltósáv Alapítvány munkatársa. Az Emberi Jogi Képzési Program számos programelemén részt vett, többek között a "Sokféleség és összetartás" c. hosszútávú képzésben. 1997-ben 4 év szabadságvesztésre ítélték fegyveres rablásért, amelyet egy budapesti börtönben töltött le.

58

Kaput nyitott Európába KINGA GÖNCZ "… A Budapesti Európai Ifjúsági Központtal kialakított együttmûködés mindig is fontos volt a magyar kormány számára. Létrehozásakor, mint az elsô állandó európai intézményi jelenlét, a maga nemében páratlan volt a régióban. Magyarország mindig is nagyon büszke volt arra, hogy helyet adhatott a Központnak. Bár csak 2004 októberétôl vagyok a Központtal való együttmûködésért is felelôs miniszter, éveken át figyelemmel kísértem a Központ fejlôdését és a hazai ifjúsági szektorral kialakított kapcsolatát. Jelen voltam a KOMPASZ c. emberi jogi képzési kézikönyv magyar nyelvû kiadásának bemutatóján, és számos egyéb alkalommal látogattam el a Központba. Sôt, az épület nemrégiben végrehajtott felújítási munkálataiért a BEIK munkatársaival együtt az általam irányított minisztérium volt a felelôs. Bár a két partner szervezeti kultúrájában észrevehetô a különbség, a felújítás elôkészítésére és megvalósítására felállított alkalmi munkacsoport a BEIK-kel való sikeres együttmûködés példájává vált, melynek eredményeképpen elkészült a BEIK csodás új homlokzata. Nagyon meggyôzôek a számomra a Központ szakmai téren elért sikerei is, kiváltképp az Emberi Jogi Képzés területén folyó munka, és az, hogy hozzáférést biztosít a nemformális nevelés és tanulás európai módszertanához a fiatalok, az ifjúságsegítôk, az ifjúsági munka önkéntesei és a szakemberek számára. A Központ kaput nyitott Európába azáltal, hogy információt szolgáltat, képzési és mobilitási lehetôséget biztosít, és felhívja a figyelmet az európai együttmûködés fontosságára. A BEIK-kel való együttmûködés egyik általam legsikeresebbnek tartott elemén, a Mobilitás Információs Szolgálat (MISZ) tevékenységén keresztül számos magyar és európai fiatalnak nyílt alkalma nem csak megismerni, de meg is élni az európaiságot. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásának fényében ez a szerep csak még fontosabbá vált. A KOMPASZ folyamat különösen frissítôleg hatott a formális oktatási rendszerre és a pedagógus szakemberekre annak érdekében, hogy a diákok számára is jelentéssel bíró módon kezeljék az emberi jogokat. Soha nem az volt a valódi kérdés: mit tanítsunk; mégis, a tapasztalati tanulás módszertana az emberi jogok oktatásában viszonylag új területet Göncz Kinga 2004 szeptembere óta ifjúsági, családügyi, jelent Magyarországon. A KOMPASZ-ban szociális és esélyegyenlôségi miniszter. Az általa irányított kidolgozott megközelítés a szakemberek minisztérium (ICSSZEM) jelentôs részben hozzájárult a BEIK és a szélesebb közönség számára is felújításának költségeihez 2005-ben. Az ICSSZEM látta vendégül hozzáférhetô. Egy amúgy nagyon távoli az Ifjúsági Ügyekért Felelôs Miniszterek 7. Konferenciáját 2005 dolgot hoz közelebb az emberekhez és szeptemberében. 2004-ben Göncz Kinga esélyegyenlôségi a mindennapi élethez, és az emberi miniszter, 2002 és 2004 között pedig a Szociális és Egészségügyi kapcsolatteremtés és együttmûködés Minisztérium államtitkára volt. 2002 elôtt a Partners Hungary természetes részévé teszi. Alapítvány vezetôje volt. A Partners Hungary fô célja a mediációs technikák megismertetése a magyar civil szektorral. Remélem, hogy a Központ a jövôben az eddigi eredményeket is túlszárnyalva fejlôdik majd. Nagyon fontos lenne a Központban felhalmozott tudást a fiatalok és a velük foglalkozók egy még szélesebb európai közönsége számára is továbbadni, fontos lenne tovább mélyíteni a MISZ-en keresztül létrejött háromoldalú együttmûködést az EU, az Európa Tanács és Magyarország között, és ezt a sikeres gyakorlati példát más országokkal és régiókkal is megosztani. A Központ kivételes elhelyezkedése, pozíciója és lehetôségei alkalmassá teszik arra, hogy hidat építsen az Európai Közösség régi tagjai és azon új jelöltek közé, akik csak a jövôben fognak csatlakozni az Európai Unióhoz, és hogy támogatást nyújtson mindazok számára, akik aktívan részt kívánnak venni az európai együttmûködés elômozdításában…"

59

A Budapesti Európai Ifjúsági Központ rövid története BEVEZETÔ Amikor a Budapesti Európai Ifjúsági Központ 1995-ben hivatalosan is megnyitotta kapuit, az Európát egykor kettéválasztó vasfüggöny már a múltté volt, és az egyesült Európa gondolata többé nem számított utópisztikus álomnak. Budapest sem volt már ismeretlen a külföldiek és az inter-railezôk számára. Egyre divatosabb lett úgy beszélni KözépEurópáról, mintha mindig is Európa közepe lett volna. Még csak pár röpke év telt el, de a valóság gyökeresen megváltozott. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ létrejötte az egyik olyan fordulópontnak tekinthetô, amely hozzájárult ehhez a változáshoz. Az eredeti tervek szerint a második Európai Ifjúsági Központ feladata egyrészt az Európa Tanács hatókörének kiterjesztése volt a közép- és kelet-európai fiatalok bevonása érdekében, másrészt az, hogy intézményi jelenlétet teremtsen az Európa Tanács számára ebben a növekvô fontosságú régióban. Az Európa Tanács alapvetô célkitûzései: a demokrácia, a pluralizmus, az emberi jogok, a jogrend, a demokratikus biztonság, a társadalmi összetartás és a sokféleség tiszteletének elômozdítása és védelmezése. Az Európa Tanács ifjúsági szektora26 igyekszik a fiatalokat is bevonni a befogadó, igazságos, demokratikus és átlátható Európa építésébe. Ennek érdekében egy olyan egyedülálló pedagógiai filozófiát fejlesztett ki, amely a fiatalokat helyezi a figyelem középpontjába, fejlesztve azon képességeiket, amelyekkel hozzájárulhatnak saját társadalmaik konstruktív fejlôdéséhez. Mindkét Európai Ifjúsági Központ27 eszközt jelent ennek elômozdításában. Mindemellett, példanéküli elhelyezkedése révén, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ egyik alapvetô funkciója, hogy teret nyisson a közép- és keleteurópai valóságok, Magyarország, és legfôképpen Budapest – egy archetipikusan "európai" város – felfedezésének is. Ugyanakkor a Budapesti Európai Központ létrehozása, és különösen szerepének meghatározása nem volt ellentmondásoktól mentes. Egyes felek az Európa Tanácson belül attól tartottak, hogy túl költséges precedenst állítanak fel. Mások úgy vélték, a keleti vagy nyugati fiatalok érdekét jobban szolgálja, ha inkább az egyes projektek finanszírozását növelik az Európai Ifjúsági Alapon keresztül. Voltak, akik amellett kardoskodtak, hogy ez a Központ kifejezetten azzal a céllal jöjjön létre, hogy az európai szintû programoktól eddig nagyrészt elzárt közép- és kelet-európai fiatalokat szólítsa meg és integrálja. Mások ellenben éppen attól féltek, hogy ez a megközelítés elkülöníti, "gettóba zárja" a közép- és kelet-európai fiatalokat. És voltak persze olyanok, akik támogatták a projektet, mondván, hogy a régióban kialakítandó fizikai jelenlét és egy állandó, bentlakásos képzô- és oktató-központ létrehozása biztosítja, hogy egy olyan, erôs karakterrel rendelkezô fiatal generáció nôjön fel, amelyre hatást gyakoroltak az Európa Tanács által képviselt értékek. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ programja, és ennél fogva a küldetése is olyan eseményekkel párhuzamosan alakult és fejlôdött, mint az egykori Jugoszlávia tragikus háborúi, a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények, Magyarország és más közép-európai országok csatlakozása a NATO-hoz és (vagy) az Európai Unióhoz, és az önkényuralmi rendszerek tovább konszolidálódása az egykori Szovjetunió számos országában. Ezek az események nyomon követhetôen befolyásolták az Európa Tanács prioritásait, amelynek, nemzetközi intézmény lévén, újra kellett értékelnie szerepét, és ki kellett alakítania a megfelelô válaszlépéseket. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ mint az Európa Tanács képviselete és ifjúságpolitikájának alapvetô eszköze a közép-, keleteurópai intézményes régióban, gyakran került elôtérbe az említett intézkedések 26 Az Európa Tanács ifjúsági szektorát ma Ifjúsági és Sport Igazgatóságnak hívják. Tevékenységét a kormányzati képviselôk és az ifjúsági civil szervezetek képviselôi együttesen irányítják és ellenôrzik. 27 Az elsô Európai Ifjúsági Központot 1972-ben nyitották meg Strasbourgban. A két Európai Ifjúsági Központ és az Ifjúsági és Sport Igazgatóság küldetését illetôen további információkért lásd: www.coe.int/youth.

60

kialakításában és végrehajtásában. Ennek eredményeképpen, ahogyan ezt a jelen történeti áttekintés is igazolni igyekszik, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ által vállalt feladatok, szerepek és funkciók jelentôs mértében fejlôdtek az utóbbi tíz év során. A TÖRTÉNET A Budapesti Európai Ifjúsági Központ története három összefonódó fázisból áll: a Központ létrehozása 1990-tôl 1995-ig, megnyitása és a próbaidôszaka 1995 és 1998 között, valamint az Európa Tanács állandó intézményeként való elfogadása és megszilárdítása Magyarországon 1998-tól napjainkig. 1990 – 1995: A BUDAPESTI EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA A második Európai Ifjúsági Központ megnyitásának gondolata 1990-re nyúlik vissza, amikor is a Közép- és Kelet-Európában bekövetkezô rendszerváltozások visszafordíthatatlanul átalakították Európa politikai és intézményes térképét. Az egykori szovjet blokknak a demokrácia és a piacgazdaság elvén mûködô társadalmakká alakulása következtében az Európa Tanácsnak – önmeghatározásának megfelelôen: mint az emberi jogok és a demokratikus rend elômozdítója – világos profilt kellett adnia a régió országaival kialakítandó jövôbeni kapcsolatainak. Az Európa Tanácshoz való csatlakozás sok közép- és kelet-európai ország számára kihagyhatatlan lépésnek számított a nemzetközi közösségbe való integráció folyamatában. Az ifjúsági terület esetében az Európai Ifjúsági Központ és az Európai Ifjúsági Alap Kormányzó Testülete28 dolgozta ki az új demokráciákkal való együttmûködést meghatározó irányelveket. Erre vonatkozólag négy specifikus feltételt határoztak meg, amelyeknek az Európa Tanács ifjúsági szektorának különféle eszközei révén teljesülnie kellett. Jelesül: a Közép-és Kelet-Európából, valamint az egykori Szovjetunió területérôl érkezô résztvevôk számának növelése az ifjúsági szektor valamennyi programjában; olyan képzési programok fejlesztése az új tagállamok ifjúsági vezetôi számára, amelyek az érintett országokban valósulnak meg; "decentralizált Európai Ifjúsági Központok" hálózatának kialakítása egy közösen felállított minôségi kritériumrendszer összehangolásával; valamint egy második Európai Ifjúsági Központ létrehozása valamely közép- és kelet-európai országban. A gondolat, hogy a második Európai Ifjúsági Központ a régióban kerüljön kialakításra, már 1990-ben felmerült és vitára került az Európa Tanács berkeiben. Az Európai Ifjúsági Központ és az Európai Ifjúsági Alap Kormányzó Testülete által hozott "elvi" döntésbôl következtetni lehet az Európa Tanács ifjúsági szektorában zajló viták természetére. A döntés újra megerôsítette azt a meggyôzôdést, miszerint az európai fiatalok szükségleteinek megfelelôbb lenne, ha egy decentralizált ifjúsági központ jönne létre valamelyik közép- és kelet-európai országban. A Csehszlovák Köztársaság, Magyarország és Lengyelország egyaránt készségét fejezte ki az adott központ befogadására. Végül a Miniszteri Bizottság a magyar kormány ajánlatát fogadta el a központ Budapesten való létrehozására. Anélkül tették ezt, hogy részletesen megvizsgálták volna a költségvetést, amelyre nagyon ritkán van példa. Világos volt, hogy "szimbolikus politikai döntés" született. Ezzel a gesztussal az Európa Tanács bizalmat szavazott, és további bátorítást adott az átmenetben lévô közép- és kelet-európai társadalmaknak. 28 Akkoriban a ko-menedzsment struktúra legfontosabb szerve a Kormányzó Testület (Governing Board) volt, amelyben a tagállamok ifjúsági ügyekért felelôs kormányzati képviselôi és nemzetközi és országos nemkormányzati ifjúsági szervezetek képviselôi vettek részt. Jelenleg azonos funkcióval mûködik a Közös Tanács (Joint Council) elnevezésû testület. Évente kétszer ülésezik azzal a céllal, hogy az Ifjúsági és Sport Igazgatóság programját és politikai prioritásait meghatározza, és rendelkezzen az Európa Tanács különbözô ifjúsági programjainak költségvetésérôl.

61

Mindennek ellenére a tény, hogy a Miniszteri Bizottság a magyar felajánlást költségvetési tárgyalások nélkül fogadta el, nem jelentette azt, hogy a Központ létrehozásához nem szab egyéb feltételeket. Az ifjúsági szektor ko-menedzsmentben mûködô struktúrája által meghatározott feltételek is szigorúak voltak. A Kormányzó Testület 1992. novemberi ülésén döntés született a második Európai Ifjúsági Központ létrehozásáról, azzal a kikötéssel, hogy az épületnek igazodnia kell a már meglévô Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ képzési színvonalának megfelelô képzési programok igényeihez. Egy másik feltétel alapján a befogadó országnak kell viselnie az épület fenntartási költségének terheit. A második Európai Ifjúsági Központ megnyitását eredetileg 1994. szeptember 1-jére tervezték. Ugyanakkor a felajánlott épület, a Kommunista Ifjúsági Szövetség által korábban nemzetközi találkozók céljára használt Hotel Ifjúság tulajdonjoga körüli jogi vita következtében az eredeti ütemterv nem volt tartható29. A Miniszteri Bizottság engedélyezte, hogy ez idô alatt egy alternatív helyszínen30 korlátozott számban mégis megvalósulhassanak programok Budapesten. A jogi vita megoldódásával az akkori külügy- és oktatási miniszterek jelezték az Európa Tanács fôtitkárának, hogy a Hotel Ifjúságot a célnak megfelelôen átalakított konferenciaközpont formájában a nemzetközi szervezet rendelkezésére bocsátják, és a szükséges felújítási munkálatokat fedezô költségvetést is elfogadták. A magyar kormány ugyanakkor világossá tette, hogy a piacgazdasági feltételek mellett nem képes vakon és korlátok meghatározása nélkül kötelezettséget vállalni a második Központ fenntartási költségeinek finanszírozására. Az ô értelmezésükben csak a teljes mértékben felszerelt konferencia-központ fenntartásának biztosítására vállalnak felelôsséget, míg a programok lebonyolításához tartozó összes költség az Európa Tanácsot terheli. Az épület nagy befogadóképességének ismeretében31 ezeket a költségeket kizárólag az Európa Tanács ifjúsági tevékenységeinek éves programjából nem lehetett fedezni. Az Európa Tanács beleegyezésével mégis sikerült megoldást találni az ún. "teljes kihasználtság"32 elvében. Az Európa Tanács akkori fôtitkár-helyettese, Peter Leuprecht javaslatára a Központ tevékenységi profilját oly módon szélesítették ki, hogy az Európai Unióval együttmûködésben, illetve az Európa Tanács egyéb igazgatóságainak33 szervezésében megvalósuló programok is helyet kaphattak az épületben, azzal a céllal, hogy a különféle társadalmi szereplôk között kapcsolódási pontok jöjjenek létre. A Kormányzó Testület is elfogadta a javaslatot, de hangsúlyozta, hogy ô a felelôs a második Európai Ifjúsági Központ éves programjáért, és ragaszkodott ahhoz, hogy a második Európai Ifjúsági Központ semmilyen körülmények között ne mûködjön a haszonelvûség alapján. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ építészeti tervének fejlôdése is jelentôséggel bír. Az épület komoly átalakítást igényelt. Két és fél emeletet teljes mértékben újra kellett modellezni és építeni. A már meglévô helyiségek felújítása mellett egy nyitott és barátságos irodai részleget, egy információs központot, két képzôi lakást és konferencia29 A jogi konfliktus abból eredt, hogy a szocialista rendszer összeomlásakor az egykori kommunista állam egyes állami ingatlanok tulajdonjogát átruházta az akkori felhasználókra. Jelen esetben az akkori Hotel Ifjúság felhasználója, a volt Kommunista Ifjúsági Szövetség formált jogot az épületre. Csak késôbb bizonyosodott be, hogy az épület valójában a kormányhoz tartozik, és felajánlható arra, hogy a második Európai Ifjúsági Központnak helyet adjon. 30 A Budapesten található Csillebérci Ifjúsági és Szabadidô Központban. 31 A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 110 személyt tud elhelyezni 70 szobában, és 250 fôt kiszolgáló konferencia-felszereléssel rendelkezik. 32 A "teljes kihasználtság" elve azt jelenti, hogy a BEIK évi 250 napon keresztül teljes kihasználtsággal mûködik, és ehhez az ifjúsági szektor éves programján felül olyan egyéni finanszírozású programokat kell keresnie, amelyek ezt biztosítják. 33 Kiváltképpen azon testületek, amelyek a CDCC ( az Európa Tanács Kulturális Együttmûködési Tanácsa) munkatervének kivitelezéséért felelôsek, és azok, amelyeknek programját a 48 tagállam által aláírt Európai Kulturális Egyezmény és az Oktatási Bizottság (a CCDC egyik albizottsága – OB) határozza meg. Az OB az Európa Tanács oktatáspolitikájáért felelôs szabályozó testület.

62

berendezéseket kellett felépíteni a semmibôl. Ezen túl az eredeti elképzelésben még egy az intézményben lakó igazgató is szerepelt, így egy erre a célra megfelelô lakás kialakítása is a felújítás részét képezte. Az épület egy hotelbôl olyan konferencia-központtá alakult, amely teljes mértékben igazodott a nemformális képzési tevékenységekhez. Ebbôl a szempontból különleges jelentôsége volt azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ felhasználói osztottak meg a tervezôkkel. A nemformális képzési programok szükségleteit végiggondolva arra a következtetésre jutottak, hogy a konferencia-felszereléseknek teljes mértékben mozgathatóaknak kell lenniük, illetve, hogy a titkárság és a programok munkáját el kell választani. Gyakorlatilag az épület teljes logikája megváltozott. A negyedik emeleten egykor panorámás étterem foglalt helyet, a gyönyörû látvány és a rengeteg természetes fény jelenleg a konferencialehetôségeknek kedvez. A felújítási munkálatok egy magyarországi építész és az Európa Tanács építészének34 együttes felügyelete mellett, illetve a Központ késôbbi felhasználóinak képviselôivel való partnerségben folytak. Peter Lauritzent, az Ifjúsági és Sport Igazgatóság akkori igazgatóhelyettesét, aki a projekt megvalósításáért az Igazgatóságnál felelôs volt, 1995-ben hosszútávú megbízatással Budapestre küldték a rekonstrukció végsô stádiumának felügyeletére és a Központ tényleges megnyitására. Szelényi Zsuzsanna miniszteri biztossal és egy Strasbourgból átmenetileg áthelyezett titkársági asszisztenssel felügyelték a Hotel Ifjúság Budapesti Európai Ifjúsági Központtá való átalakításának befejezését. A következô hónapokban idôszakos megbízással mûködô szolgáltató cégeket vettek fel, és felállt a megbízott igazgatóból, egy titkársági asszisztensbôl, egy recepciósból és egy üzemeltetési vezetôbôl összetevôdô alap csapat, amely a Központ mûködését biztosította. Az egyes tevékenységekre a strasbourgi Központból érkeztek képzési szakemberek Budapestre. A frissen átkeresztelt, de még hivatalosan át nem adott Budapesti Európai Ifjúsági Központ elsô rendezvénye egy Képzôk képzése elnevezésû képzési program volt, amely 1995. november 23-tól december 3-ig tartott. A képzés célja a résztvevôk felkészítése volt nemzetközi dimenzióval bíró képzési programok elôkészítésére, lebonyolítására és értékelésére. A kurzuson, amelyet egy az Ifjúsági Igazgatóság és partnerei35 által delegált képzési szakemberekbôl álló, öttagú csapat irányított, huszonhét résztvevô volt jelen. A Központ ekkor még mindig építési terület benyomását keltette. A magyar kormány és az Európa Tanács között történt megállapodás értelmében a felújítási munkálatoknak a Központ hivatalos megnyitójáig, 1995. december 15-ig kellett befejezôdniük. A Központ azonban úgy tûnt, készen áll arra, hogy vendégül lássa a teszt-programra érkezô elsô résztvevôket. A fiataloknak alkalmuk nyílt tehát a saját bôrükön megtapasztalni, hogyan birkózzanak meg az ideális munkafeltételek hiányával egy képzési helyzet folyamán, ez a tapasztalat kétségbevonhatatlanul hozzájárult néhányuk szakmai fejlôdéséhez is mint hivatásos képzô. A Központ hivatalos átadására 1995. december 15-én került sor Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Miguel Martinez, az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának elnöke, Daniel Tarschys, az Európa Tanács fôtitkára, Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, Fodor Gábor, a Magyar Köztársaság mûvelôdési és közoktatási minisztere és Demszky Gábor, Budapest fôpolgármestere jelenlétében. Az eseményen az Európa Tanács fôtitkára és a Magyar Köztársaság mûvelôdési és közoktatási minisztere szimbolikus ceremónia keretében kulcsot cseréltek. Az átadás programja egy ünnepélyes 34

A magyar kormány az Ökocentrum Kft. képviseletében Tóth Lászlót bízta meg a felújítás megtervezésével. A felújítást az Európa Tanács részérôl Philippe de Romémont vezette. 35 Jelen esetben a CENYC (Committee of European National Youth Councils – az Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Európai Bizottsága) és az ECB (European Coordination Bureau of International Non-Governmental Youth Organisations – a Nemzetközi Nem-kormányzati Ifjúsági Szervezetek Európai Koordinációs Irodája).

63

megnyitóból, sajtókonferenciából és fogadásból állt. A zenei betétekkel tûzdelt ünnepélyes megnyitón az Európa Tanácsot, a befogadó országot és az Ifjúsági Igazgatóságot ko-menedzsmentben mûködtetô testületeket képviselô közjogi méltóságok által tartott köszöntôk és beszédek hangzottak el. 1995 – 1998: A BUDAPESTI EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT PRÓBAIDÔSZAKA A hivatalos megnyitót követôen elkezdôdhetett a Központ mindennapos tevékenysége. Peter Lauritzent 1996 januárjától megerôsítették a Budapesti Európai Ifjúsági Központ igazgatói posztján, és megbízatását a hároméves próbaidôszak végéig meghosszabbították. Emellett a Központban eddig is tevékenykedô ideiglenes munkatársak szerzôdéseit szintén meghosszabbították a hároméves próbaidôszakra, és elôkészítették a további szükséges személyzet, különösen az állandó szolgáltató cégek felvételét és képzését36. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ mûködésének ezen kezdeti szakasza valóban a kialakulás idôszaka volt. A legfôbb kihívások és feladatok nagyrészt infrastrukturális természetûek voltak, és a Központ által befogadni szándékozott programoknak megfelelô feltételek megteremtésére fókuszáltak, illetve arra, hogy a megvalósuló programok a jelentôs technikai nehézségek ellenére az Ifjúsági Igazgatóság képzési színvonalának megfelelôen mûködjenek. Ezek a kihívások elsôsorban a személyzet, az információ-technológia, a gazdasági irányítás és a mûködés területeit érintették. Az Európa Tanács megismerte, mit jelent az átalakulóban lévô gazdaság feltételei mellett dolgozni, egy olyan országban, amely teljesen eltérô közigazgatási hagyományokkal rendelkezik, és megtanult olyan decentralizált szolgáltatást nyújtani, amely bizonyos fokú autonómiát igényelt. Mûködésének elsô esztendejében a Központ személyzete egy igazgatóból, egy igazgatóhelyettesbôl, egy titkársági asszisztensbôl, egy recepciósból és egy üzemeltetési vezetôbôl állt. A Központ programjának fejlôdésével láthatóvá vált, milyen és mekkora humán erôforrásra van szükség valójában. A két és fél éves periódus alatt jelentôsen megnövekedett a személyzet. Ráadásul az akkori program még szinte kizárólag az Ifjúsági Igazgatóság éves programtervében meghatározott szemináriumokból és képzésekbôl állt.37 Így a Központ munkatársainak egyik legfontosabb feladata az intézmény kapacitásainak fejlesztése volt annak érdekében, hogy a gazdasági elôírásokban szereplô teljes kihasználtságnak megfelelô mennyiségû egyéni finanszírozású programot csalogassanak a Központba, és bonyolítsanak le. Ez egy különleges periódus volt a Központ életében. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az idôben Magyarországon nyitott vízumrendszer volt, ami lehetôvé tette, hogy sok olyan fiatal is részt vegyen a programokon, akik nemzetiségüknél, menekült vagy menedékes státuszuknál fogva, vagy amiatt, hogy hazájuk háborúban állt, egyébként

36 1995 és 2005 között az alábbi cégek nyújtottak szolgáltatásokat a BEIK számára: Vendéglátás – Eurest Rt., ÍZ-S Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft.; Biztonsági szolgálat és recepció – Eravis Rt., S-Komplex Biztonságvédelmi Rt., Argus Global Services Kft.; Karbantartás – Prometheus Rt., Bicalor Kft., Vegassy Kft.; Takarítás – Piepenbrock Szolgáltató Kft., ISS Servisystem Kft. 37 A szeminárium egy egyhetes találkozó, amelyet egy nemzetközi ifjúsági szervezet vagy országos fjúsági szervezetek egy hálózata indítványoz valamely az általuk képviselt, fiatalok számára kiemelten fontos, és egy szélesebb ifjúsági közösség számára is érvényes témában. A szemináriumoknak valamelyik Európai Ifjúsági Központ ad helyet, és teljes mértékben az Európa Tanács finanszírozza ôket. Ezen kívül a szemináriumok vagy az Európa Tanács képzési szakembereinek vagy egy külsô képzési tanácsadónak a pedagógiai támogatását és segítségét élvezik. A képzések olyan nevelési programok, amelyek az önkéntes vagy hivatásos ifjúsági közösségek szereplôinek képesség- és készségfejlesztését illetô sajátos igényre válaszolnak. A képzések olyan multilaterális, nemzetközi programok, amelyek számos országot és szervezetet képviselô résztvevôt hoznak össze, és amelyeket egy külsô képzési tanácsadókból álló csoport készít elô, bonyolít le és értékel az Európai Ifjúsági Központok képzési munkatársaival való együttmûködésben. A szemináriumokat és képzéseket illetôen további információért lásd: www.coe.int/youth.

64

kiekesztôdtek volna a nemzetközi programokból. Sok a Központban megvalósuló program volt ún. "képtelen találkozás". Programok, amelyekre pl. a ciprusi "zöldvonal" mindkét oldaláról érkeztek résztvevôk; vagy amelyeken különbözô, egymással háborúban álló etnikai csoportokat képviselô fiatalok vettek részt a volt Jugoszlávia területérôl; illetve amelyek láthatatlan kisebbségeket hoztak össze. A Központ teret adott arra, hogy az Európában és különösen a szomszédos régiókban zajló aktuális események és problémák újító jellegû politikai és pedagógiai megoldásokra találjanak. Mindez azt eredményezte, hogy az Európa Tanács ifjúsági szektora politikai jelentôséget nyert annak köszönhetôen, hogy az új helyszín az átmenet folyamatában lévô régió szívében és sok fontos, jóllehet bizonytalan régió közelségében található. A Központ találkozási pont lett Kelet és Nyugat számára. Amikor a Miniszteri Bizottság belegyezett a második Európai Ifjúsági Központ létrehozásába, elsô körben még csak a három éves próbaidôszakról volt szó. A Központ életképességét 1998 decemberéig kellett felmérni. A Kormányzó Testület 1997. júniusi ülésén elhatározta, hogy értékelést kér a Központ elsô próbaidôszakáról38. Számos egymást kiegészítô funkciójú munkacsoport került felállításra. A Miniszteri Bizottság értékelése a Központ mûködésének kísérleti idôszakát elsôsorban abból a szempontból vizsgálta, hogy az mennyiben teljesítette a létrehozásakor meghatározott eredeti célkitûzéseket. A Kormányzó Testület értékelése pedig az ifjúsági szektor által megfogalmazott ifjúságpoltika kritériumai alapján elemezte a Központ eredményeit.39 Mindkét csoport számos találkozót szentelt a Budapesti Európai Ifjúsági Központ értékelésének. Emellett a személyzettel való találkozás és a helyszín megtekintése céljából többször meglátogatták a Központot. Az értékelések folyamán a megkérdezettek között az Európa Tanács belsô és külsô partnerei, felhasználói, az Európai Ifjúsági Fórumhoz40 hasonló döntéshozatali partnerek képviselôi, az Európa Tanácsnak a Központ mûködéséért felelôs, releváns részlegeinek munkatársai (fôként azok, akik a humán erôforrással és a gazdasági kérdésekkel foglalkoztak), továbbá a befogadó ország kormányának képviselôi szerepeltek. Mûködésének elsô három esztendejében a Budapesti Európai Ifjúsági Központ az alábbi négy fô feladatot töltötte be: • a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ által biztosított lehetôségek kiegészítése; • a közép- és kelet-európai országok demokratizálódási folyamatainak segítése, elsôsorban az ifjúsági szakma önkéntes szektorának fejlesztése; • hozzájárulás a fiataloknak az Európa Tanács filozófiájával való azonosulásához; • innováció a képzés, a nemformális nevelés, a tanácsadás, a partnerség és az együttmûködés területein41. Az értékelések elsôsorban és mindenekelôtt kiemelték a Budapesti Európai Ifjúsági Központ tisztán pán-európai hivatását, ugyanakkor rámutattak a Központ néhány sajátosságára, amelyek a régióból érkezô fiatalok részvételének kedveznek, mint

38

A Kormányzó Testület teljes értékelô jelentése hozzáférhetô az Ifjúsági és Sport Igazgatóság titkárságán, az alábbi ügyiratszámon: DJ/CD (98) 20. 39 Az egyes munkacsoportok megbizatását illetô további információért lásd az egyéni jelentéseket, amelyek a BEIK titkárságától kérhetôk: [email protected]. 40 Az Európai Ifjúsági Fórum a nem-kormányzati ifjúsági szervezetek képviseleti szerve jelenleg Európában. 1996-ban jött létre, amikor is a nemzeti ifjúsági tanácsokat és a nem-kormányzati ifjúsági szervezeteket képviselô két fô ernyôszervezet (a CENYC és az ECB) úgy határozott, egyesíti erôit az Európai Közösség Ifjúsági Fórumával. 41 1998. szeptember, Európa Tanács, Az Európai Ifjúsági Központok és az Európai Ifjúsági Fórum Kormányzó Testületének Értékelô Munkacsoportja a Budapesti Európai Ifjúsági Központról, Zárójelentés (DJ/CD (98) 20), 3.o.

65

például a Magyar Köztársaság akkoriban érvényben lévô liberális vízumrendszere. Emellett a Központ interkulturális hatásának jelentôségét is megerôsítették. A Berlini Fal ledöntése óta eltelt idô ellenére a nyugat-európai fiataloknak még mindig rendkívül korlátozott tudása volt Közép- és Kelet-Európa történelmérôl, kultúrájáról, társadalmi és gazdasági helyzetérôl. Az innen érkezô fiatalokkal való közös tevékenységeknek és a Központnak helyet adó városnak köszönhetôen a Központ programjában részt vevô fiatalok az elsôk között voltak, akik megkérdôjelezték a "Keletrôl" alkotott elôfeltevéseket. Az értékelések másodsorban rávilágítottak arra, hogy a félelem, miszerint a Központ egy "másodosztályú" Európai Ifjúsági Központ lesz, alaptalan volt, és hogy mind a szolgáltatások, mind a képzési gyakorlat színvonala teljesen egyenértékû volt a Strasbourgban nyújtottakkal. Harmadsorban megállapították, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ programjának változatos összetételével, beleértve az egyéni finanszírozású, illetve az egyéb intézményekkel partnerségben szervezett rendezvényeket, olyan légkör alakult ki, amely hozzájárult a további fejlôdéshez és az újítások megjelenéséhez. Különösen a fiatalokkal végzett emberi jogi képzéshez kapcsolódó specifikus programok fejlesztésének irányában tett erôfeszítéseket értékelték pozitívan. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ kísérleti idôszakát sikeresnek tekintve mindkét értékelô csoport javaslatot tett rá, hogy a Központot fogadják el mint az Európa Tanács állandó szolgáltatását. A Miniszteri Bizottság jelentése az alábbi pozitív jövôt jósolta a Központnak: "…(Az Európai Ifjúsági Központ) a fiatalok aktív állampolgárságának és részvételének elômozdításán keresztül kétségtelenül segítséget nyújt a demokrácia megszilárdulásához. Partnerségi programjai révén hozzájárul az ifjúsági problémák széleskörûbb és multidiszciplináris megközelítéséhez, és egyesítve erôit az Európai Unió forrásaival, nagyobb hatást ér el a szervezet munkájában. Figyelembe véve, hogy az Európa Tanács immár sokkal szélesebb területet foglal magába, egy intézményi jelenlét a szervezet befolyásának nagyon pozitív elemét képezi. A BEIK megszemélyesíti mindazokat az értékeket, amelyekért az Európa Tanács síkra száll."42 Így tehát a Miniszteri Bizottság 628. Ülése 1998 novemberében megerôsítette a Budapesti Európai Ifjúsági Központot mint az Európa Tanács állandó szolgáltatását. A képviselôk egyöntetûen: "… úgy határoztak, hogy a Budapesti Ifjúsági Központ az Európa Tanács állandó testülete lesz mint a szervezet ifjúságpolitikájának megvalósítására szolgáló eszköze."43 1998-TÔL NAPJAINKIG – A BUDAPESTI EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE MINT AZ EURÓPA TANÁCS ÁLLANDÓ INTÉZMÉNYE A döntéssel, amely az Európa Tanács szolgálató intézményeként állandósította az Európai Ifjúsági Központot, számos, addig ideigleges szerzôdéssel foglalkoztatott munkatárs állandó státuszt kapott. A hároméves próbaidôszak befejeztével Peter Lauritzen visszatért a strasbourgi Ifjúsági Igazgatóságnál betöltött funkciójához, így a Budapesti Európai Ifjúsági Központ ügyvezetô igazgatói pozíciója meghirdetésre került. Antje Rothemund 1999. szeptember 1-jén foglalta el helyét mint a Budapesti Európai Ifjúsági Központ új ügyvezetô igazgatója. Fô feladatai közé tartozott azoknak a javaslatoknak a megvalósítása, amelyek a Központot állandó szolgláltatásként

42 43

66

Európa Tanács, A Miniszteri Bizottság Értékelése a Budapesti Európai Ifjúsági Központról, 80.o. CM/Del/Dec (98) 628/8.1, 1998. november 9-10.

megerôsítô értékelô tanulmányokban szerepeltek, például a személyzeti és költségvetési rendszer megszilárdítása, az információs és dokumentációs szolgáltatások kialakítása, és a BEIK-ben zajló programok és szolgáltatások kapacitásának továbbfejlesztése egy olyan minôségi színvonal elérése érdekében, amely az Európa Tanács által elômozdítani kívánt értékekhez mérhetô. Lényeges momentum volt az Európa Tanács 50. évfordulójára való felkészülés, amelyet Budapesten egy "Európa – Fiatalok – Emberi Jogok" elnevezésû egyhónapos rendezvénysorozattal ünnepeltek meg 1999 májusában. A rendezvénysorozat részeként egy az Európa Tanács tevékenységét bemutató kiállításra és nagyon változatos kulturális programokra került sor, amelyek közt jazz és világzenei produkciók, utcaszínház és utcai animáció, nemzetek konyhája, civil börze, a BEIK Nyílt Napja és az Emberi Jogi Hét szerepeltek. A BEIK Nyílt Napján az érdeklôdôk az emberi jogok témaköréhez kapcsolódó workshopokon és elôadásokon vehettek részt, az Emberi Jogi Hét keretében pedig az emberi jogok értékét és gyakorlását vitatták meg, és dolgozták fel a szakma képviselôi Európában. Ezzel az akcióhónappal a BEIK egy jellegzetesen új programelemet fejlesztett ki: a "napi látogatók" részvételének lehetôségét az egyes tevékenységekben. Ez azt jelentette, hogy a Központ olyan rövidebb rendezvényeket is kínál, amelyeken az érdeklôdôk a szokásos elôzetes kiválasztási folyamatban való részvétel nélkül megjelenhetnek. Az "Európa – Fiatalok – Emberi Jogok" akcióhónap egy az Európa Tanács ifjúsági szektorát illetô, jelentôs fejlesztést is a magáénak tudhat: miszerint a 2000-es évben az Ifjúsági Igazgatóság programja egy prioritások által meghatározott programmá44 alakult. Az akcióhónap révén, és azáltal, hogy a rasszizmus, az antiszemitizmus, a xenofóbia és az intolerancia elleni Európai Ifjúsági Kampány utóéletéhez tartozó számos tevékenység a BEIK munkatársainak felelôssége alá került, mind az Ifjúsági Igazgatóság, mind a BEIK fejlôdése szempontjából logikus lépésnek tûnt egy átfogó prioritási program elôkészítése az Emberi Jogi Képzéshez kapcsolódóan. Ettôl kezdve a BEIK által támogatott Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program számos további dimenziót is felvállalt, például helyi emberi jogi képzési projektek finanszírozását a kísérleti projektek keretébôl, differenciált képzési programot az emberi jogi képzés területén dolgozó képzôk és pedagógusok számára, valamint az emberi jogi képzésekhez segédanyagul szolgáló KOMPASZ c. kézikönyv kidolgozását45. A szóban forgó idôszak további kiemelkedô fejlesztéseként létrejött, és 2000. március 1-jén hivatalosan is megnyílt a Mobilitás Információs Szolgálat. A dokumentációs központ és könyvtár létrehozása a kezdetektôl részét képezte a BEIK koncepciójának, és a földszinten már a kezdeti újjáépítés során kialakításra került az adott funkciónak megfelelô tér. Ugyanakkor ahhoz, hogy a dokumentációs tár a BEIK résztvevôinél tágabb közönséget is elérjen, szükség volt egy szakmailag kompetens magyar partner együttmûködésére is. Ebben az idôszakban a BEIK jó együttmûködést alakított ki a befogadó magyarországi kormányzattal és a magyarországi ifjúsági szektor aktív szereplôivel, valamint partneri viszonyt épített ki az Európa Tanács más szektoraival, és azokkal a nemzetközi 44 Mindaddig az Ifjúsági Igazgatóság programja az általa felvállalt tevékenységek alapján került meghatározásra, és a kutatás, a nemformális nevelés és az ifjúságpolitikai fejlesztések (képzések, szemináriumok, szimpóziumok stb.) területén nyújtott pénzügyi támogatást. Az adott prioritások által meghatározott program lévén ez a logika megfordult, és az Ifjúsági Igazgatóság forrásai azokhoz a tematikus szakterületekhez irányítódtak, ahol a megfelelô eszközök (a fent említett programtípusokat is beleértve) a leghatékonyabban felhasználhatók. 45 Az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Programot illetôen lásd még Rui Gomes cikkét a 38. oldalon. A KOMPASZ-t eddig 15 nyelvre fordították le. A KOMPASZ-t illetôen további információkért lásd: www.coe.int/compass

67

szervezetekkel és intézményekkel, amelyek a BEIK-ben szervezték meg programjaikat. Ezek a folyamatok megszilárdították a BEIK helyzetét. Mindemellett a BEIK az Élô Könyvtár programmal részt vett a minden év augusztusában megrendezésre kerülô, világhírû Sziget Fesztivál Civil Szigetén46. Ezen felül a BEIK Nyílt Napok immár az éves program részévé váltak, és fiatal és idôsebb magyarok százait csalogatják be a programokra, amelyek olyanok számára is hozzáférhetôvé teszik az Európa Tanács értékeit, akik egyébként nem tagjai semmilyen szervezetnek. ÖSSZEFOGLALÁS A létrejötte óta eltelt tíz esztendô alatt a Budapesti Európai Ifjúsági Központ megalapozta a hírnevét; úgymint egy mind a konferencia-szolgáltatásait, mind a helyi képzési programot tekintve magas színvonalon teljesítô, maximálisan mûködô bentlakásos képzési központ. Népszerû helyszínné vált a különféle háttérrel rendelkezô fiatalok számára a társadalmi és politikai szempontból ellentmondásos kérdések megvitatására. Az európai és nemzetközi civil ifjúsági szervezetek biztonságos és semleges helynek tekintik gondolkodásmódjuk és politikájuk fejlesztéséhez. Az évek során a magyar hatóságokkal kialakított együttmûködés támogató és gyümölcsözô kapcsolattá érett. A Mobilitás Információs Szolgálat és a Nyílt Napok intézménye egy szélesebb magyar közönség számára is megnyitotta a BEIK-et. A BEIK már a kezdetektôl üdvözölte azokat a programokat, melyeknek középpontjában a közép- és kelet-európai társadalmi és politikai fejlôdés, a délkelet-európai békefolyamat elôsegítése és a konfliktusok kezelése állt, illetve amelyek a társadalmi bevonás és a kisebbségi fiatalok részvételének elômozdítása érdekében az Európai Unió és más nemzetközi intézményekkel való együttmûködéseket fejlesztették. Az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Programmal, a minôségi képzési programokkal és szakmai segédanyagokkal a BEIK olyan szerteágazó tevékenységet folytat, amely hatékonyan szolgálja az Európa Tanács ifjúsági szektorának célkitûzéseit. A Program indulása, azaz 2000 óta, sok-sok ifjúságsegítônek és ifjúsági aktivistának nyújtott támogatást és bátorítást azon erôfeszítéseikhez, hogy Európát az emberi jogokat tisztelô kontinenssé tegyék. Mindezek mellett a BEIK azon szerepe is megszilárdult, hogy vendégül látja az Európa Tanács más igazgatóságait, a Parlamenti Közgyûlést és a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusát, amelyek értékelik kitûnô szolgáltatásait és központi elhelyezkedését Európában. Ebbôl eredôen az Európa Tanács ifjúsági szektorának láthatósága az Európa Tanácson kívül és belül egyaránt megnôtt, és a szakterület mind jobban kihasználja az együttmûködésre és a kölcsönös fejlôdésre való képességét. A teljes kihasználtság elve, amely alapján a BEIK egyéb szervezetek és intézmények önállóan finanszírozott programjainak is helyet ad, túllépett egy pusztán gazdasági irányelvként való felfogáson: erôsíti az európai együttmûködést, a párbeszédet és a tudáshálózatok kialakítását az ifjúsági és a nem-kormányzati szektorokban. És végül, a BEIK befogadó országaként Magyarország is ismertebbé vált sok olyan európai számára, akik egyébként nem vállalkoztak volna Közép-Európa felfedezésére.

46 Az Élô Könyvtárat illetôen további információért lásd: Nézz a borító mögé! Útmutató az Élô Könyvtár szervezôi számára. Szerk.: Abergel, Rothemund, Titley és Wootsch, (ISBN – 92 – 871 – 5767 – 6), Council of Europe Publishing, 2005.

68

A Budapesti Európai Ifjúsági Központ történetének fôbb eseményei 1989 A Berlini Fal leomlása. Az Európa Tanácsnak 23 tagállama van. Megkezdôdik a vasfüggönnyel elzárt országokat érintô bôvítési folyamat. 1990 Magyarország csatlakozik az Európa Tanácshoz. Az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatóságán belül mûködô, ko-menedzsment rendszerû vezetés különbözô intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy az ifjúsági területen is válaszokat alakítson ki a Közép- és Kelet-Európában végbemenô politikai változásokra. Megrendezésre kerül az Ifjúságért Felelôs Miniszterek 3. Konferenciája Portugáliában. Csehszlovákia és Magyarország felajánlja, hogy helyet ad a második Európai Ifjúsági Központnak. 1991 Csehszlovákia és Lengyelország csatlakozik az Európa Tanácshoz. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága létrehoz egy Értékelô Bizottságot azzal a céllal, hogy felmérje, mely pályázó város (Budapest, Pozsony vagy Krakkó) ajánlata a legmegfelelôbb a második Európai Ifjúsági Központ létrehozására. 1992 Bosznia deklarálja Jugoszláviától való függetlenségét. Kitör a háború. Bulgária csatlakozik az Európa Tanácshoz. A "Bársonyos forradalom", és két független állam, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság megalakulása. Az Európa Tanács hozzájárul a második Európai Ifjúsági Központ egy közép- és kelet-európai országban való felállítására hároméves próbaidôszakra. 1993 A Cseh Köztársaság, Észtország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia csatlakoznak az Európa Tanácshoz.

A Miniszteri Bizottság jóváhagyja a döntést, hogy a második Európai Ifjúsági Központot Budapest, Magyarország fogadja be. A kijelölt helyszín korábban Hotel Ifjúság néven, a kommunista ifjúsági szervezetek egykori nemzetközi találkozóhelyeként üzemelt. A projekt gondozásáért a Miniszterelnöki Hivatal vállal felelôsséget. 1994 Andorra csatlakozik az Európa Tanácshoz. A Hotel Ifjúság tulajdonviszonyai körüli jogi konfliktus elodázza a Budapesti Európai Ifjúsági Központnak majdan helyet adó épület felújítási munkálatainak megkezdését. A második Európai Ifjúsági Központ (Budapesti Európai Ifjúsági Központ) programja korlátozott számú rendezvénnyel egy átmeneti helyszínen, a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidôközpontban kezdôdik meg. Kormányváltás Magyarországon: a BEIK projektért ezentúl a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium felel. A Hotel Ifjúságot érintô tulajdonjogi vita megoldódásával megkezdôdik a BEIK rekonstrukciója. 1995 A Boszniai Háború a Dayton-i Egyezménnyel véget ér. Albánia, Lettország, Moldávia és csatlakoznak az Európa Tanácshoz.

Macedónia

Székhely-egyezmény születik a magyar kormányzat és az Európa Tanács között a Budapesti Európai Ifjúsági Központ létrehozásáról. Peter Lauritzen megkezdi tevékenységét mint a BEIK ügyvezetô igazgatója a próbaidôszak alatt. Beköltözik az épületbe, hogy a felújítási munkálatok végsô szakaszát felügyelje, és elôkészüljön a Központ 1995 decemberére tervezett hivatalos megnyitójára. Megvalósul az elsô kísérleti program a Budapesti Európai Ifjúsági Központban: Képzôk képzése. Tovább folynak a központ átalakításának munkálatai. December 15. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ hivatalos felavatása és megnyitója számos közjogi méltóság, köztük Daniel Tarschys, az Európa Tanács fôtitkára és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke jelenlétében.

69

A BUDAPESTI EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT TÖRTÉNETÉNEK FÔBB ESEMÉNYEI

1996 Horvátország és Oroszország csatlakozik az Európa Tanácshoz.

1999 A Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország belép a NATO-ba.

Szabó Éva programasszisztens a BEIK elsô alkalmazottjaként megkezdi munkáját. Folyamatban van egy képzô, két további programasszisztens és egy technikus felvétele.

Grúzia csatlakozik az Európa Tanácshoz.

Szelényi Zsuzsannát kinevezik a igazgatóhelyettesének, és elfoglalja hivatalát.

A Koszovóban folytatódó krízisre és az ott elkövetett emberi jogi sérelmekre válaszul a NATO bombázni kezdi Belgrádot.

BEIK

A BEIK 60 programnak ad otthont, amelyeken hozzávetôleg összesen 10,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak, kulcsfontosságú együttmûködések szilárdulnak meg több nemzetközi és magyar szervezettel.

Az Európa Tanács 50. évfordulóját a BEIK egyhónapos programsorozattal ünnepli meg az "Európa – Fiatalok – Emberi Jogok" címmel, melynek keretében sor kerül a BEIK elsô Nyílt Napjára. Antje Rothemundot kinevezik a Budapesti Európai Ifjúsági Központ ügyvezetô igazgatójának, és elfoglalja hivatalát.

1997 A Miniszteri Bizottságot és az Ifjúsági Igazgatóság komenedzsmentben mûködô vezetését képviselô értékelô munkacsoportok felállításával megkezdôdik a BEIK próbaidôszakának értékelési folyamata. A "Te is más vagy – te sem vagy más" Európai Ifjúsági Kampány utóéletének egyik fontos elemeként megrendezésre kerül az elsô hosszútávú képzés kisebbségi ifjúsági vezetôk számára. A BEIK 93 programnak ad helyet, ezen belül több mint 11,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak. 1998 Az Európai Unió csatlakozási tárgyalásokat kezdeményez a négy visegrádi országgal, köztük Magyarországgal. Fegyveres konfliktus tör ki Koszovóban. Kormányváltás Magyarországon: a BEIK-kel való együttmûködésért ezentúl az újonnan létesített Ifjúsági és Sportminisztérium a felelôs. A próbaidôszak értékelését végzô két értékelô munkacsoport pozitív ajánlásai alapján a Miniszteri Bizottság jóváhagyja a BEIK mûködését Magyarországon mint az Európa Tanács állandó intézménye. A BEIK 113 programnak ad otthont, megközelítôleg 12,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak.

70

A BEIK és a magyar kormány megállapodnak a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat ifjúsági információs irodájának létrehozásáról a BEIK épületében. A BEIK 101 programnak ad otthont, mely során több mint 11,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak. 2000 Március 1-jén megnyílik a Mobilitás Információs Szolgálat a BEIK épületében. Az Ifjúsági Igazgatóság programja egy prioritások által meghatározott programmá alakul, létrejön az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program, ami a BEIK éves programjának alappillére lesz. Megrendezésre kerül az elsô nemzetközi Emberi Jogi Képzési Fórum a BEIK-ben. A BEIK 104 programnak ad otthont, mely során több mint 11,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak. 2001 Szeptember 11-én terroristatámadás éri az Amerikai Egyesült Államokat. Azerbajdzsán és Örményország csatlakozik az Európa Tanácshoz. Az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program tovább fejlôdik, a társadalmi nemi szerepekhez kapcsolódó erôszak dimenziója kerül a BEIK e téren megvalósuló programjainak középpontjába.

A BUDAPESTI EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT TÖRTÉNETÉNEK FÔBB ESEMÉNYEI

A hathetes üzemelési szünet ideje alatt a magyar kormányzat finanszírozásával a BEIK teljes víz- és csatornahálózata és összes vizes helyisége felújításra kerül. A BEIK 102 programnak ad otthont, mely során megközelítôleg 13,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak. 2002 Bosznia és Hercegovina csatlakozik az Európa Tanácshoz. Megjelenik a KOMPASZ. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez c. kiadvány angol nyelven, és elindul az emberi jogi képzés területén megvalósuló nemzeti képzések programja. Megkezdôdik a folyamat, mely során a KOMPASZ lefordításra kerül az Európa Tanács tagországaiban használt különbözô nyelvekre. A BEIK 93 programnak ad otthont, mely során több mint 11,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak. Kormányváltás Magyarországon: a BEIK-kel való együttmûködésért ezentúl a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium felel. 2003 Szerbia és Montenegró csatlakozik az Európa Tanácshoz. Az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Program kiszélesedik a fiúkkal és fiatal férfiakkal végzett ifjúsági munka irányába. Folytatódik a KOMPASZ további nyelvekre való lefordítása. Az ENSZ Menekültügyi Fôbiztossága és az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése között intenzív együttmûködés alakul ki az Európában élô fiatal menekültek helyzetét illetôen. A BEIK elôször vesz részt az "Élô Könyvtár" elnevezésû emberi jogi programmal a minden évben megrendezésre kerülô budapesti Sziget Fesztiválon.

Monaco csatlakozik az Európa Tanácshoz. A magyar kormány átszervezésének eredményeként a BEIK-kel való együttmûködés ezentúl az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium feladatkörébe tartozik. Az "Élô Könyvtár" másodszor kerül megszervezésre a budapesti Sziget Fesztiválon. Megjelenik a magyar nyelvû KOMPASZ, amelyet nemzeti multiplikátor-képzések keretében népszerûsítenek. A BEIK 114 programnak ad otthont, mely során megközelítôleg 11,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak. 2005 Az Európa Tanácsnak immár 46 tagországa van. A KOMPASZ emberi jogi képzési kézikönyvet immár 16 nyelvre fordították le. A magyar hatóságok nagyvonalú hozzájárulásának köszönhetôen a Budapesti Európai Ifjúsági Központ homlokzata teljes felújítást nyer. Az Ifjúságért Felelôs Miniszterek 7. Konferenciája Budapesten kerül megrendezésre. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ megnyitásának 10. évfordulója és a frissen felújított épület ünnepélyes átadása. A BEIK-ben az intézmény 10 évét bemutató fotókiállítás nyílik. A BEIK – a magyar kormányzattal való együttmûködésben - "Európa – Fiatalok – Emberi Jogok" címmel utcafesztivált rendez Budapesten. A BEIK 104 programnak ad otthont, mely során több mint 7,500 eltöltött éjszakát regisztrálnak.

A BEIK 129 programnak ad otthont, mely során megközelítôleg 12,000 eltöltött éjszakát regisztrálnak. 2004 Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia belép a NATO-ba. Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakoznak az Európai Unióhoz.

71

A BEIK munkatársai 1995 óta AZ ALÁBBI SZEMÉLYEK DOLGOZTAK A BEIK ÁLLOMÁNYÁBAN 1995 ÓTA: Bánki Erzsébet, Barkóczy Pál, Goran Buldioski, Marzia Conte, Csuk Péter, Englert Adrienne, Rui Gomes, Geraldine Grenet, Dariusz Grzemny, Holló Tamás, Viktoria Karpatska, Kedves Csaba, Keresztes Zoltán, Komon Erika, Lancz Edina, Peter Lauritzen, Lerch Katalin, Magyar Katalin, Mariuca Matanie, Natalia Miklash, Molnár Zsuzsanna, Yael Ohana, Ormos Katalin, Maggie Patterson, Antje Rothemund, Schmidt Katalin, Annette Schneider, Szabó Éva, Szelényi Zsuzsanna, Sziráki Tamás, Tisza Gabriella, André Toreilles, Ungor Eszter, Ványi Bálint, Volszky András, Amanda Wardrope, Zseni Katalin. AZ ALÁBBI SZEMÉLYEK DOLGOZTAK A MOBILITÁS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT ÁLLOMÁNYÁBAN, A BEIK ÉPÜLETÉBEN 2000 ÓTA: Bognár Szabina, Baloghné Marada Mónika Tímea, Balogh Réka, Egry Zsuzsanna, Fejér Péter, Gróf Róbert, Haáz Andrea, Hartmann Zsolt, Karvalits Ivett, Molnár Szilvia, Németh Zita, Ôry Beáta, Sipos Alexandra, Szabó Katalin, Szebenyi Marianna, Strenner Szilárd, Tokodi Júlia, Ványi Bálint, Zelenka Péter. TOVÁBBÁ TÖBB A BEIK MUNKÁJÁT SEGÍTÔ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT MUNKATÁRSA IS ÁLLANDÓ JELLEGGEL DOLGOZIK A BEIK ÉPÜLETÉBEN. JELENLEGI MUNKATÁRSAK: ÁRGUS Global Services Kft. (Biztonsági szolgálat és recepció) Fazekas Imre, Golicza Zoltán, Karajos Éva, Kotroczó István, Kriskó Péter, Krumpek Katalin, Lázár Sándor, Mislai István, Nádasdi Zoltán, Pleskonics Zoltán, Szabó Attila, Tamási Katalin, Vörös Viktor, Zalán László, Zelei Zita. VEGASSY Kft. (Karbantartás) Horváth Csaba, Roóz Tibor, Rózsa Sándor. ISS Servisystem Kft. (Takarítás) Bagosi Rozália, Ferencfalvi Annamária, Forgács Kálmánné, Motruk Teréz, Schöck Árpádné, Száraz Nagy Andrea, Szendi Erzsébet. IZ-S Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft. (Vendéglátás) Ferenczy Zoltán, Juhász Mónika, Kissné Erzsébet, Krémer Krisztián, Szilágyi Norbert, Tímár Zsuzsanna, Varga Klára.

72

A BEIK kiadványai 2000-2005 között KÉPZÉSI SEGÉDANYAGOK Compass, the Manual on Human Rights Education with Young People, Council of Europe Publishing, Budapest, 2002 [ISBN 92-871-4880-5]. Francia, orosz, arab, magyar és további 12 különbözô nyelven is hozzáférhetô. A magyar nyelvû kiadás adatai: KOMPASZ – Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez. Mobilitás, Budapest, 2004. [ISBN 963-216-680-9] Don't Judge a Book by its Cover, the Living Library organiser's guide, Council of Europe Publishing, Budapest, 2005, [ISBN 92-871-5666-9]. Dán, magyar, izlandi, norvég és svéd nyelveken is hozzáférhetô. A magyar nyelvû kiadás adatai: Nézz a borító mögé! Útmutató az Élô Könyvtár szervezôi számára, Ifjúsági és Sport Igazgatóság, Council of Europe Publishing, Budapest, 2005. [ISBN 92-871-5767-6]

Training of Trainers in Human Rights Education with Young People, modules used by the team during the training course, European Youth Centre Budapest, 2003.

Training Trainers in Human Rights Education, modules used by the trainers, European Youth Centre Budapest, 2002. Orosz nyelven is hozzáférhetô.

IFJÚSÁGPOLITIKAI AJÁNLÁSOK Young People and Violence Prevention – Youth Policy Recommendations, a collection of recommendations from reports and related documentation that employ a synthesis of the experience and good practices of young people, their associations and experienced practitioners in violence prevention and education, by Gavan Titley,

Council of Europe Publishing, Budapest, 2004, [ISBN 92-871-5619-0]. Francia és magyar nyelven is hozzáférhetô. A magyar nyelvû kiadás adatai: A fiatalok és az erôszak megelôzése. Ifjúságpolitikai ajánlások, Ifjúsági és Sport Igazgatóság, Council of Europe Publishing, Budapest, 2005. [ISBN 92-871-5806-1]

A SZEMINÁRIUMOK ÉS TALÁLKOZÓK BESZÁMOLÓI, KUTATÁSI EREDMÉNYEK Islamophobia and its Consequences on Young People, report of the seminar by Ingrid Ramberg, European Youth Centre Budapest, 2004, [ISBN 92-871-5673-5]. Francia nyelven is hozzáférhetô.

Learning from Violence, report of the Symposium by Ingrid Ramberg, Council of Europe Publishing, Budapest, 2003 [ISBN 92-871-5085-0]. Francia és orosz nyelven is hozzáférhetô.

Making A Difference With Minority Youth In Europe, evaluation and impact study on the LTTC Participation and Citizenship, Council of Europe Publishing, Budapest, 2003 [ISBN 92-871-5318-3]. Rövid francia nyelvû összefoglaló is hozzáférhetô.

Youth Work with Boys and Young Men as a means of preventing violence in everyday life, report of the seminar, by Gavan Titley, Council of Europe Publishing, Budapest, 2003. [ISBN 92-871-5324-8].

Training Active Trainers in Euro-Mediterranean Youth Work, introduction seminar, European Youth Centre Budapest, 2004 Different routes… – Survey on existing offers and needs in training trainers in Human Rights Education in Europe, European Youth Centre Budapest, 2003

73

A BEIK KIADVÁNYAI 2000-2005 KÖZÖTT

Hearing on the specific situation of young migrants, summary of proceedings of the hearing, European Youth Centre Budapest, 2002. Francia nyelven is hozzáférhetô. Youth Against Violence, report of the seminar, by Bryony L. Hoskins and Marie-Laure Lemineur, European Youth Centre Budapest, 2002.

INFORMÁCIÓS ÉS PROGRAMFÜZETEK Youth Promoting Human Rights and Social Cohesion, the Human Rights Education Youth Programme, 20032005, European Youth Centre Budapest, 2004. Francia, orosz és magyar nyelven is hozzáférhetô. A magyar nyelvû kiadás adatai: Fiatalok az emberi jogok és a társadalmi kohézió elôsegítéséért – Ifjúsági Program 2003-2005, Council of Europe Publishing, 2004.

Towards a Children's Agenda for Europe and Central Asia, report of the consultation of young people in Europe and Central Asia in preparation for the United Nations Special Session on Children, held in co-operation with Save the Children (UK) and UNICEF. European Youth Centre Budapest, 2002. Orosz nyelven is hozzáférhetô. Violence Against Young Women in Europe, report of the seminar, by Ingrid Ramberg, Council of Europe Publishing, Budapest, 2001 [ISBN 92-971-4834-1]. Francia és orosz nyelven is hozzáférhetô. Forum on Human Rights Education, report of the Forum, by Tobias Flessenkemper and Adrienne Englert, European Youth Centre Budapest, 2001. Francia nyelven is hozzáférhetô.

Human Rights, a tool for stability, seminar report, European Youth Centre Budapest, 2001.

SZEMINÁRIUMOK BESZÁMOLÓI Discrimination and Racism – Overcoming a Threat to Human Dignity, report of the study session held in co-operation with the Ecumenical Youth Council in Europe, European Youth Centre Budapest, 2005. Young Women Working on HIV/AIDS: Educational and Cultural Dimensions, report of the study session held in co-operation with the European YWCA's – European Young Women's Christian Association, European Youth Centre Budapest, 2005. Building a Human Rights Network, report of the study session held in co-operation with Service Civil International, European Youth Centre Budapest, 2004. The Universality of Human Rights in a Newly Extended Europe, report of the study session held in co-operation with the Human Rights Students' Initiative, European Youth Centre Budapest, 2004.

74

A BEIK KIADVÁNYAI 2000-2005 KÖZÖTT

Active Participation of Young Minority Women in European Public Life, report of the study session held in co-operation with Young Women from Minorities, European Youth Centre Budapest, 2004.

Health and Human Rights of Refugees, Immigrants and Minorities in Europe, report of the study session held in co-operation with the International Federation of Medical Students' Associations, European Youth Centre Budapest, 2003 Reproductive Health: concern of young women in Europe, report of the study session held in cooperation with the European Young Women's Christian Association, European Youth Centre Budapest, 2002. Sustainable lifestyle, report of the study session held in co-operation with Youth and Environment Europe, European Youth Centre Budapest, 2002. Training Ecumenical Trainers in Europe: Getting organised, report of the study session held in cooperation with the Ecumenical Youth Council in Europe, European Youth Centre Budapest, 2002.

Sustainability and Solidarity, report of the study session held in co-operation with Federation of Young European Greens, European Youth Centre Budapest, 2004. Training for facilitators, report of the study session held in co-operation with Youth Action for Peace, European Youth Centre Budapest, 2003. Regional Cohesion in the work of Youth NGOs, report of the study session held in co-operation with the Intercultural Institute of Timisoara, European Youth Centre Budapest, 2003.

Human Trafficking, report of the study session held in co-operation with the International Federation of Liberal and Radical Youth, European Youth Centre Budapest, 2002. The investigations of the social and political reasons for youth violence in the different socialcultural regions of Europe, report of the study session held in co-operation with the European Federation of Youth Service Organisations, European Youth Centre Budapest, 2001. Welcome to Europe – Intercultural Awareness, report of the study session held in co-operation with the World Association of Girl Guides and Girl Scouts, European Youth Centre Budapest, 2001.

Human Rights: The contribution of European Muslims, report of the study session held in cooperation with the Forum of European Muslim Youth and Student Organisations, European Youth Centre Budapest, 2003. Francia nyelven is hozzáférhetô. Working with Human Rights Education: Active Involvement and Participation of Young Women, report of the study session held in co-operation with the European Young Women's Christian Association, European Youth Centre Budapest, 2003. Human Rights Advocacy Training, report of the study session held in co-operation with the Human Rights Students' Initiative, European Youth Centre Budapest, 2003.

75

Válogatás a Budapesti Európai Ifjúsági Központról 1994 és 2005 között megjelent sajtóanyagokból A BEIK MEGNYITÁSÁT MEGELÕZÕEN Hazánk is profitál belôle "A központ alapításáról 1991-ben döntött az Európai Külügyminiszterek Bizottsága attól a felismeréstôl vezérelve, hogy így a felnövekvô generáció a saját tapasztalatain tanulhatja meg érdekeinek hatékonyabb képviseletét és a demokratikus intézmények által kínált lehetôségek kihasználását. Az intézmény ehhez kínál majd kiváló terepet." Szelényi Zsuzsanna a Magyar Hírlapnak, 1994. október A II. Európai Ifjúsági Központ a demokrácia intézménye lesz "… fontos, hogy a jövô Európájának erôs demokratikus intézményei legyenek, mert a fegyveres konfliktusok növekvô veszélyét csak ezek gátolhatják meg. Remélem, hogy gazdaságilag, szociálisan igazságosabb lesz a jövô Európája. Az ehhez vezetô egyik út a demokrácia oktatása, amelynek rendkívül gazdag a módszertana." Peter Lauritzen a Magyar Hírlapnak, 1995. április Decemberre újjászületik az egykori szálloda "A miniszter (Fodor Gábor – a szerk.) hangsúlyozta: a budapesti Európai Ifjúsági Központ az Európa Tanács elsô Strasbourgon kívül létrehozandó intézménye. Az, hogy Magyarország európai intézménnyel gazdagodik, mind a külföldi kapcsolatok, mind az ország európai elismerése szempontjából fontos. (…) A magyar állam a Hotel Ifjúság épületét javasolta a központ kialakítására, de az építkezéseket a tulajdonjogi viszonyok rendezetlensége miatt csak 1995 áprilisában tudták megkezdeni… A budapesti Európai Ifjúsági Központ egyrészt mint képzési intézmény mûködik majd, mely a fiatalokat tömörítô civil szervezeteknek is segítséget nyújt, hogy elsajátíthassák a demokratikus intézmények tudatos és hatékony használatának képességét; másrészt konferenciáknak és ifjúsági témák mellett oktatási, kulturális, szociálpolitikai és emberi jogi kérdésekben tartandó nemzetközi rendezvényeknek ad otthont. A mindenki számára nyitva álló dokumentációs és információs központ Magyarországon eddig nem hozzáférhetô információkat kínál az ifjúságpolitika európai trendjeirôl, valamint az európai intézményrendszerrôl." Fodor Gábor a Magyar Nemzetnek, 1995. augusztus 15. Novemberben nyit az Európai Ifjúsági Központ Budapesten "Mint Fodor Gábor a sajtótájékoztatón elmondta, a régi ifjúságpolitika fölött eljárt az idô, s a nemzetközi központ pragmatikus szemléletû programkínálatával a politikai

76

szempontok mellôzésével mûködik majd. Az ET döntését követôen négy évig húzódó, és a központ életre hívását akadályozó tulajdonjogi vita azonban mármár a magyar kormány presztízsét veszélyeztette: a nemzetközi szerzôdésben vállalt ígéretével ellentétben az EIK nem nyílhatott meg 1994 januárjában." Fodor Gábor a Magyar Hírlapnak, 1995. augusztus 15.

A BEIK MEGNYITÁSÁRÓL Részletek a Magyar Nemzet, 1995. december 16-i számából. A polgárnevelés háza "Szimbolikus jelentôsége van annak, hogy a délszláv békét megteremtô párizsi megállapodás után egy nappal nyílt meg Budapesten az Európa Tanács által mûködtetett Európai Ifjúsági Központ. - jelentette ki Kovács László külügyminiszter… A ház kulcsát Fodor Gábor mûvelôdési és közoktatási miniszter adta át Daniel Tarschysnak, az Európa Tanács (ET) fôtitkárának. Göncz Árpád arra az 1990-ben lezajlott strasbourgi találkozásra emlékezett, amelyet Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET akkori fôtitkárával folytatott, és amelynek fô témája az ifjúságpolitika volt. Ekkor merült fel elôször, hogy az 1972-ben, Strasbourgban megnyitott elsô Európai Ifjúsági Központ után Kelet-, Közép-Európában is hozzanak létre hasonló intézményt. A köztársasági elnök a polgárnevelés fontos színterének nevezte az új intézményt, amely az ET-nek is új eszköze; találkozóhely, a szabad gondolat és tervek cseréjének közvetítôje. Mario Frasa, az ET ezen a héten Budapesten tanácskozó ifjúsági Kormányzó Testületének és az Európai Ifjúsági Alapnak az elnöke munkájuk meghatározó elveit – pluralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása – felidézve az ET ifjúságpolitikájának eredetiségérôl beszélt, amelynek fô jellemzôi: partnerkapcsolatok több szinten, folyamatos konzultáció és egyenlô, fele-fele arányú részvétel a döntéshozatalban a kormányzati szervek képviselôivel. Fodor Gábor mûvelôdési és közoktatási miniszter arról szólt, hogy "politikai hovatartozástól függetlenül mindenki egyetértett abban: Magyarországnak szüksége van erre a központra." A jövô házának nevezte az új központot, az új gondolatok, kihívások színterének, "amely mindig emlékeztetni fog a kelet-közép-európai átalakulás visszafordíthatatlanságára."

VÁLOGATÁS A BUDAPESTI EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONTRÓL 1994 ÉS 2005 KÖZÖTT MEGJELENT SAJTÓANYAGOKBÓL

Nagyra tartom a demokratikus munkaszervezést Peter Lauritzen: "Akkor értjük meg a legjobban, mi az, hogy Európa, amikor utazunk: a különbözôség, ami rendkívüli gazdagságot jelent. Ha a nemzeteken túli struktúrákat meg akarjuk ismerni, olyan témákat kell vizsgálnunk, mint például az ökológia, a háború és béke problémái. Az UNESCO alapdokumentuma azzal kezdôdik, hogy a háborúk az emberek fejében kezdôdnek, ott is kell megszüntetni ôket. Az új Európa építését is a fejekben kell elkezdeni. Ennek a központnak is azon kell dolgoznia, hogy a fiatalok ebben a szellemben nevelkedhessenek…" Hogyan tudnak bekapcsolódni a központ munkájába a magyarországi fiatalok? Ennek a formáit még ki kell fejleszteni. Elvben szervezhetünk például olyan tanfolyamokat, amelyeken a résztvevôk fele magyar, másik fele különbözô nemzetiségû. Szeretném, ha magyar nyelvû lapot is adnánk majd ki, amelyben a központban folyó munkáról adnánk tájékoztatást. A terveim között szerepel az is, hogy a földszinten egyelôre üresen álló helyiséget megnyissuk a magyar fiataloknak. Ezt amolyan tájékoztató és kulturális központnak-kávéháznak rendezzük majd be. A bútorokat a skandináv államoktól kaptuk ajándékba, szeretnék zene- és olvasósarkot is berendezni. De ez még csak terv. Mi a legnehezebb most az igazgatónak? Talán az, hogy megértessem: nem gyöngeség jele, hogy én nem parancsolok. Nagyra tartom a demokratikus munkaszervezést, ahol a kommunikáció mindig többirányú, és mindenkinek megvannak a feladatai és a kötelességei. A szellemi kasztoknak vége. A modern világ nem mûködhet önkényuralmi elvek alapján. Peter Lauritzen a Magyar Nemzetnek, 1995. december 16.

A BEIK MÛKÖDÉSÉRÔL Európai Ifjúsági Központ Budán "Budapest igen vonzó Európa fiataljai számára. Nemrég például ciprusi görög és török fiatalok találkoztak nálunk" - kezdi az intézmény bemutatását Peter Lauritzen igazgató... Minden programban legalább tizenöt nációból vesznek részt fiatalok. Tevékenységük központjában az iskolán kívüli képzés áll: sokféle szemináriumot, "mûhelyt" szerveznek, többek között kisebbségi fiatalok, szociális munkások, köztisztviselôk számára. " Peter Lauritzen a Népszabadságnak, 1999. március 18. Roma Nôk Találkozója – Felhívás Európának az emberi jogok tiszteletben tartásáról Budapest – Vasárnap fejezôdött be az az egyhetes tapasztalatcsere, amelyben roma nôk vitatták meg számos

európai országból, miként javíthatnának helyzetükön. Úgy határoztak, hogy felhívást intéznek az Európa Tanácshoz mint a kontinens emberi jogi fórumához, hogy lépjen fel a rasszista megnyilvánulásokkal szemben, gyakoroljon nyomást a tagállamokra az emberi jogok védelme érdekében, illetve, hogy tegyen lépéseket a romák esélyegyenlôségének elérésére. Emellett egy párizsi székhelyû Nemzetközi Roma Fórum felállításáról is döntöttek, amely a romákat érintô emberi jogi ügyeket követi majd nyomon. A fiatal résztvevôk, a közel 15 milliós európai roma népesség képviseletében beszámoltak azokról a problémákról, amelyekkel rendszeresen szembesülnek, kezdve a mindennapos megaláztatásoktól a skinhead-támadásokig. International Herald Tribune, 1999. szeptember 30. Ifjúsági konferencia az Emberi Jogokról Az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulója alkalmából május 27 és 30. között került megrendezésre az "Emberi jogok hete" a Budapesti Európai Ifjúsági Központban. Megközelítôleg 200 vendég, köztük 120 külföldi volt hivatalos a négynapos találkozóra, amelyen emberi jogi kérdésekrôl folyt tanácskozás. Elôadások és workshopok keretében dolgozták fel a következô témákat: "emberi jogok és a demokrácia", "az emberi jogok – mindannyiunk felelôssége", "a nôk jogai", "az emberi jogok egy multikulturális Európában". Pester Lloyd, 1999. június 2. Európa – Fiatalok – Emberi Jogok Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját az Európa Tanács, mely tevékenységeinek középpontjába az emberi jogok kérdését állította. Az évforduló jó ürügy arra, hogy Közép-, Kelet-Európa lakói – különösen a magyar állampolgárok – figyelmét ismét ráirányítsuk a legalapvetôbb emberi jogok fontosságára, hangsúlyozzuk a nyílt gondolkodásmód és tolerancia szükségességét, egyidejûleg megismertessük intézményünk módszertani fogásait. Az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásán túl a rendezvények szakmai kivitelezésében nagy segítségünkre volt a Sziget Rendezvényiroda és a Banán Klub. Szelényi Zsuzsanna a Pesti Vigadóban, 1999. június Az emberi jogok hete Az "Emberi jogok hete" elnevezésû budapesti konferencián Denise Fuchs, az Európai Nôi Lobby elnöke hangoztatta: arra kell törekedni, hogy a nôk emberi jogai megfelelôen érvényesüljenek, és az ezt célzó nemzetközi határozatokat az érintett országok betartsák. Denise Fuchs a Magyar Nemzetnek, 1999. május 31.

77

VÁLOGATÁS A BUDAPESTI EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONTRÓL 1994 ÉS 2005 KÖZÖTT MEGJELENT SAJTÓANYAGOKBÓL

Fiatalok az emberi jogokról Ilir Dugolli, egy 23 esztendôs koszovói résztvevô elmondta: "Olyan helyrôl érkeztem, ahol az emberi jogok egyetemességét semmibe veszik. Egy ilyen konferencia nem képes radikális változásokat elérni, de nagyon felemelô olyan emberekkel találkozni, akik olyan országokat képviselnek, ahol az emberi jogi problémák nem olyan mindennaposak, mint nálunk." Irene Jansen, egy 21 éves holland fiatal elmondta: "Egy ilyen program keretében a nyugati szemlélettel rendelkezô fiataloknak lehetôségük nyílik szélesíteni a tudásukat. Nagyon sokat tanulhatunk a kelet-európai fiataloktól." A BEIK résztvevôi a Budapest Sun-nak, 1999. június 3. Az ifjúsági munka nagyon fontos "Tudomásul kell vennünk, hogy a nemzetközi ifjúsági munka nagyban hozzájárul a civil társadalom fejlesztéséhez és a nemzetközi egyetértéshez, és hogy Európa 50 és nem 15 államból áll. Azaz Európa Tanács tevékenységének alapvetô értékei pedig az emberi jogokhoz, a parlamentáris demokráciához és a törvényes jogrendhez kapcsolódnak." Antje Rothemund a Die Neue DL-nek, 2000. szeptember/október Sikeres egyensúly "Az utóbbi 3-4 évben megfigyelhettük, hogy a nemzetközi orientáció többé már nem kizárólag a kelet-nyugati kapcsolatokra korlátozódik, és hogy egyre növekvô együttmûködés van a közép- és keleteurópai országok és szomszédaik között a regionális együttmûködési lehetôségek irányában. Mi üdvözöljük ezt a fejlôdést, és a BEIK-ben rendelkezésre álló minden eszközzel és lehetôséggel támogatjuk." Antje Rothemund a Jugend Politik-nak, 2000. Demokrácia és tolerancia A Budapesti Európai Ifjúsági Központra két fô programtípus a jellemzô. Egyrészt és elsôsorban pedagógiai célú szemináriumokat szervez: pl. ifjúsági vezetôk képzései vagy az európai ifjúsági munkához, a neveléshez, az emberi jogokhoz vagy egyéb társadalmi és politikai kérdésekhez kapcsolódó képzések. Másrészt olyan programoknak is helyet ad, amelyek nemzetközi szervezetek és intézmények, független egyesületek, EUprogramirodák, nagykövetségek és különféle kormányzati intézmények szervezésében kerülnek megrendezésre. A Központ nemzetközi konferenciák és képzések helyszíne, és találkozási pont a különbözô szervezetek számára. 2000. március 1-jén megnyílt az épületben a Mobilitás, a magyarországi ifjúsági szolgálat Információs Irodája, mely a Központtól függetlenül mûködik majd. Budapester Zeitung, 2001. január 8.

78

A szakértôk szerint továbbra is vannak emberi jogi problémák A Budapesti Európai Ifjúsági Központban megrendezett emberi jogi konferencia résztvevôi kihangsúlyozták, hogy a mindenkire érvényes emberi jogok tiszteletbentartása ma is problémát jelent Magyarországon, különösen azon kisebbségi csoportok esetében, akik továbbra is szenvednek a hivatalos és nem-hivatalos hátrányos megkülönböztetéstôl. Kaltenbach Jenô, a kisebbségi jogok országgyûlési biztosa kiemelte, hogy a kisebbségi fiatalokkal és elsôsorban a roma tanulókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés a közoktatásban vált a leghamarabb az egyik legszembetûnôbb precedenssé. Kaltenbach Jenô a Budapest Sun-nak, 2002. október 3.

AZ IFJÚSÁGÉRT FELELÔS MINISZTEREK KONFERENCIÁJA ÉS AZ UTCAFESZTIVÁL KAPCSÁN Te is más vagy – te sem vagy más! "Az Európa Tanács elkötelezett a "Te is más vagy – te sem vagy más" kampány folytatása mellett az emberi jogok védelmében. A nevelés az egyik módszer az erôszak megelôzésében, de legalább ennyire fontos a tájékoztatás is, hogy a fiatalok megismerkedjenek az emberi jogokkal, és hogy benne lehessenek az ôket érintô döntésekben." Göncz Kinga a Kossuth Rádiónak, 2005. szeptember 24. Európa több mint gondolnánk "Az európai kultúra sokszínûségéhez nemcsak a mûvészeti sokszínûség tartozik hozzá, hanem az egymás iránti nyitottság, a tolerancia, a megértés, amely az emberi jogoknak az alapja." Szelényi Zsuzsanna az MTV1-nek, 2005. szeptember 24. Élô Könyvtár "Ma a 100. kölcsönzésnél tartunk. Ez 100 olyan óra, ami olyan emberek közötti beszélgetést jelent, akik egyébként nem találkoztak volna. És hogyha ezek közül akár egy perc is azzal telt el, hogy valami olyanra jöttek rá, amire eddig nem, ezt az egészet már akkor megérte megszervezni!" Bánki Erzsébet a TV2 Strucc Magazinjának, 2005. szeptember 23. Emberi Jogi Utcafesztivál "Az egész olyan, mint amit az ember gyakran szeretne látni. Tulajdonképpen a társadalom különbözô csoportjai végre egymás mellé kerülnek, és nem csak egymás mellé kerülnek, hanem együtt is vannak, és ezt jó volt látni!" Göncz Kinga a TV2 Strucc Magazinjának, 2005. szeptember 23.

A Budapesti Ifjúsági Központ megnyitójának programja

1995. december 15. 10.00

Az ünnepség megnyitója.

10.05

Köszöntõt mond Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke

10.15

Köszöntõt mond Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere

10.20

Köszöntõt mond Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere

10.25

Köszöntõt mond Ole Løvig Simonsen, Dánia építésügyi minisztere az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának képviseletében

of the

10.30

Köszöntõt mond Miguel Angel Martinez, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elnöke

EUROPEAN YOUTH CENTRE IN BUDAPEST

10.35

Beszédet mond Mario Frasa, az Európa Ifjúsági Központok és az Európa Ifjúsági Alap Kormányzó Testületének elnöke

10.40

Beszédet mond Mikael Trinkjaer, a Tanácsadó Testület elnöke

10.45

Beszédet mond Fodor Gábor, a Magyar Köztársaság mûvelõdési és közoktatási minisztere. Az Európai Ifjúsági Központ kulcsait átadja Daniel Tarschysnak, az Európa Tanács fõtitkárának.

Zene

PROGRAMME FOR THE INAUGURATION

Beszédet mond Daniel Tarschys, az Európa Tanács fõtitkára.

A BUDAPESTI IFJÚSÁGI KÖZPONT

Zene

MEGNYITÓJÁNAK PROGRAMJA 11.00

European Youth Centre Budapesti Ifjúsági Központ Zivatar utca 1-3 1024 Budapest

12.00 14.00

Az ünnepség lezárása * Sajtótájékoztató * Az Európai Ifjúsági Központ bejárása, és a kiállítások megtekintése * Fogadást ad Daniel Tarschys, az Európa Tanács fõtitkára

Kérjük kedves vendégeinket, legkésõbb 9.55-ig foglalják el helyüket.

79

A BEIK-hez kapcsolódó határozatok AZ EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA

47

1. cikkely – Célok és feladatok Az Európai Ifjúsági Központ (a továbbiakban: a "Központ") mint az Európa Tanács képzési intézménye szolgáljon tudásbázisként az ifjúsági ügyeket, különösen az ifjúságpolitikát, az ifjúsági munkát és a felmerülô ifjúsági jelenségeket illetôen. Olyan eszközként járuljon hozzá az Európa Tanács ifjúsági programjainak megvalósulásához, amely elôsegíti, hogy az európai fiatalok részt vegyenek Európa építésében. A folyamatos képzés és kulturális fejlesztés érdekében a céljai tehát a következôk: a. képzést biztosít az ifjúsági vezetôk számára európai szinten; b. találkozási helyül szolgál a nem-kormányzati ifjúsági szervezetek és hálózatok, illetve egyéb nem-kormányzati struktúrák számára az ifjúsági élet mindazon területérôl, amelyek relevánsak az Európa Tanács ifjúságpolitikája számára, a nemzetközi egyetértés elmozdítása, az emberi jogok és az alapvetô szabadságjogok érvényesülése, és a különbözô európai problémák részletes feldolgozása céljából; c. eszközt biztosít annak érdekében, hogy a fiatalok részt vegyenek az ôket érintô problémák megoldásában; d. a gondolat- és tapasztalatcsere révén elôsegíti a fiatalokkal kapcsolatos kutatásokat.

A MINISZTERI BIZOTTSÁG (98) 628. SZÁMÚ HATÁROZATA

48

A képviselôk 1. üdvözölték az "Értékelô" munkacsoportok által készített jelentést a Budapesti Európai Ifjúsági Központ hároméves próbaidôszakáról (CM (98)168); 2. elismeréssel vették tudomásul a magyar kormány részérôl a Budapesti Központnak nyújtott támogatást; 3. úgy határoztak, hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ az Európa Tanács állandó intézménye legyen, úgymint eszköz a szervezet ifjúságpolitikája megvalósítására; 4. és felkérték a Költségvetési és Aminisztratív Szakbizottságot (GR-AB) és az Ifjúsági Szakbizottságot (GR-Y), hogy a Budapesti Európai Ifjúsági Központ mûködését adminisztratív és költségvetési szempontból vizsgálják tovább, és készítsenek róla jelentést.

47 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (98)31-es számú Határozata. Az Európa Ifjúsági Központ alapító okiratának 1. cikkelye 48 A Miniszteri Bizottság (98) 628. számú határozata a Budapesti Európa Ifjúsági Központ értékelésérôl.

80

Képek jegyzéke 4

A Budapesti Európai Ifjúsági Központ épülete az új homlokzattal 2005-ben. Éptész: Pottyondi Péter

5

"Maximum 20" szimulációs gyakorlat a Kisebbségek Ifjúsági Vezetôi számára tartott Hosszútávú Képzésen, 1998.

7

10 éves a Budapesti Európai Ifjúsági Központ.

9

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) elnöke látogatást tesz a leendô BEIK építési területén, 1994. Balról jobbra: Antje Rothemund (a Strasbourgi Európai Ifjúsági Központ képzôje), Miguel Angel Martinez (az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elnöke), Szelényi Zsuzsanna (a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium biztosa), Erik Leijon (az ETPK kabinetfônöke), Bársony András (az ETPK magyar delegációjának vezetôje) és Perényi János (a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácshoz delegált állandó képviselôje)

10 Együtt építkezünk – a BEIK munkatársai egy 2005-ös képzésen.

24 A KOMPASZ online változata magyar nyelvû kiadásának bemutatója, 2005. szeptember Németh Zita (a Mobilitás Információs Szolgálat vezetôje) és Göncz Kinga (ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlôségi miniszter)

27 A BEIK 10. évfordulójára rendezett fogadás, 2005. szeptember Balról jobbra: Emmanuel Lheritier (az ET Építés- és Ingatlanügyi Osztályának vezetôje), Szelényi Zsuzsanna (a BEIK igazgatóhelyettese), Vranesics Ágnes (az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium fôosztályvezetôje) és Kovárik Erzsébet Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium államtitkára)

30 A BEIK ünnepélyes december 15.

megnyitója,

1995.

Ole Lovig Simonsen (az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága képviseletében), Göncz Árpád (a Magyar Köztársaság elnöke), Miguel Angel Martinez (az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elnöke), Kovács László (Magyarország külügyminisztere), Demszky Gábor (Budapest fôpolgármestere)

33 Zene – a közös nyelv. Hosszútávú Képzés a Szociális Kirekesztésrôl, 1995/96. Az Európai Bizottság és az Európa Tanács közös projektje Paul Kloostermann, Jean-Marie Bergeret, Jyri Piekainen

11 Virág a szervezôcsapatnak az 1995-96-os Hosszútávú Képzés utolsó napján, 1996. május Balról jobbra: Sonja Mitter, Rui Gomes, Maggie Peterson, JeanMarie Bergeret, Kovács Erzsébet, Antje Rothemund, Ljuba Pavlova, Teresa Cunha

14 A Mobilitás Információs Szolgálat a BEIK épületében történô létrehozásáról szóló megállapodás aláírásának hivatalos ceremóniája, 1999. október Balról jobbra: Lasse Siurala (az Európa Tanács ifjúsági igazgatója), Antje Rothemund (a BEIK ügyvezetô igazgatója), Wootsch Péter (az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára)

15 Peter Lauritzen, a BEIK ügyvezetô igazgatója beszédet mond egy diplomáciai fogadáson, 1998. 16 A Budapesti Európai Ifjúsági Központ 1995 telén. 19 Az Európa Tanács (ET) zászlajának rögzítése az Európai Ifjúsági Központ tetején 1995. novemberében Farid el Maoui (ET, Mûszaki osztály), Philippe de Romemont (ET Mûszaki osztály, a Tanulmányi osztály vezetôje), Szelényi Zsuzsanna (a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium biztosa, Magyarország) és Peter Lauritzen (a BEIK ügyvezetô igazgatója)

34 Spontán tánc a BEIK Nyílt Napján, 2002. 36 Az Európai Ifjúsági Fórum képviselôje ajándékot ad az Európa Tanácsnak, fennállása 50. évfordulója alkalmából, 1999. május Perényi János (a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácshoz delegált állandó képviselôje), Sven Björnsson (Izlandnak az Európa Tanácshoz delegált állandó képviselôje), Lord Russell Johnston (az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elnöke), Daniel Tarschys (az Európa Tanács fôtitkára) és Inga Pelsa (az Európai Ifjúsági Fórum elnökhelyettese)

39 Workshop az Emberi Jogi Képzési Fórumon, 2000. november 41 A KOMPASZ magyar nyelvû kiadásának bemutatója, 2004. szeptember Földi László (a Mobilitás Nemzetközi Igazgatóságának vezetôje), Antje Rothemund (a BEIK ügyvezetô igazgatója), Göncz Kinga (Magyarország ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlôségi minisztere) és Benedek András (az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium államtitkára)

43 Képzés a Képzôk Könyve magyar nyelvû kiadásáról, 1999. május Rui Gomes, Kovács Erzsébet és Mark Taylor képzôk

81

48 Kisebbségi Ifjúsági Képzése, 1998.

Vezetôk

Hosszútávú

Kaltenbach Jenô (a kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, Magyarország)

48 A BEIK Élô Könyvtára a Sziget Fesztiválon, 2003. Ronnie Abergel, az Ifjúsági Tanácsadó Testület tagja

49 Workshop a "Fiatalok az erôszak ellen" címû szemináriumon, 2001.

64 A Mobilitás Információs Szolgálat megnyitója, 2000. Szabó László (az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára), Deutsch Tamás (Magyarország ifjúsági és sportminisztere), Bodor András (az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára)

51 Csoportos tanácskozás a "Fiatalok az erôszak ellen" címû szemináriumon, 2001.

65 Emberi Jogi Képzési Fórum, 2000.

52 A BEIK épülete az "Európa – Fiatalok – Emberi Jogok" akcióhónap alatt, amellyel az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulóját ünnepelték 1999 májusában

65 A BEIK tízéves fennállásának alkalmából rendezett fogadáson, 2005. szeptember

57 A Youth Express Network szemináriuma 57 Emberi Jogi munkacsoport a Sziget Fesztivál alatt, 2003. "Szigetlakók"

61 Az Európai Ifjúsági Központ és az Európai Ifjúsági Fórum Kormányzó Testületének értékelô munkacsoportja a Hotel Ifjúság Panoráma éttermében, 1994. Balról jobbra: Alejandro Moraga, Monica de Coninck, Philippe de Romemont, Maria Wolff, Jean-Michel Hennart

61 A BEIK ünnepélyes decemberében

megnyitója

Gönczöl Katalin (az emberi jogok országgyûlési biztosa, Magyarország)

Taubner Zoltán (a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácshoz delegált állandó képviselôje) és Terry Davis (az, Európa Tanács fôtitkára)

66 A BEIK tízéves fennállásának alkalmából rendezett fogadáson, 2005. szeptember Ralp-René Weingärtner (az ET ifjúsági és sportigazgatója) és Hibab Tahib (elôadó a Minisztériumi Konferencián)

66 A Mobilitás Információs Szolgálat létrehozásáról szóló megállapodás aláírása, 1999. október Joao Ary (a ETPK Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának titkára), és Roman Jakic (a ETPK Ifjúsági és Sport Albizottságának elnöke)

1995

67 Európa – Ifjúság – Emberi Jogok , Utcafesztivál, 1999. május

Fodor Gábor (Magyarország mûvelôdési és közoktatási minisztere)

Újhelyi István (a Fiatal Szocialisták elnöke, Magyarország) és Kovács László (Magyarország külügyminisztere)

67 A "Tanuljunk az erôszakból" címû szimpózium, 2002.

62 Elôadásra készülve 62 "Európa – Fiatalok – Utcafesztivál, 1999. május

Emberi

Jogok"

Szelényi Zsuzsanna (a BEIK igazgatóhelyettese), Deutsch Tamás (Magyarország ifjúsági és sportminisztere), Gerendai Károly (a Sziget Kft. ügyvezetôje), Bencze B. György (Budapest második kerületének polgármestere)

63 A Mobilitás Információs Szolgálat megnyitója, 2000. március 1. Klaus Schumann (az Európa Tanács IV. fôigazgatója)

63 A Miniszteri Bizottság fogadása a BEIK-ben, 1999. Gabriella Battaini-Dragoni (az ET szociális és egészségügyi igazgatója), Jean-Luc Gianardi (az ET adminisztrációs igazgatója), Raymond Weber (az ET kulturális igazgatója) és Muammar Topaloglu (az ET protokollfônöke)

82

64 Nyílt nap a BEIK-ben, 2002.

Mesterházy Attila (az Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelôs helyettes államtitkára), Antje Rothemund (a BEIK ügyvezetô igazgatója) és Maud de Boer-Boquicchio (az Európa Tanács fôtitkárhelyettese)

68 A BEIK tízéves fennállásának alkalmából rendezett fogadáson, 2005. szeptember Göncz Kinga (ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlôségi miniszter) és Terry Davis (az Európa Tanács fôtitkára)

68 Az Élô Könyvtár megtekintése a Sziget Fesztiválon, 2003. Gyurcsány Ferenc (Magyarország ifjúsági és sportminisztere)

68 Az Emberi Jogi Képzési Fórum munkacsoportja, 2001. november

71 A BEIK épülete 1998-ban. 72 A BEIK teljes személyzete a 2005-ös évzáró fogadáson. 74 "Fiatalok az erôszak ellen" címû szeminárium, 2001.

74 Könyvek és olvasók az Élô Könyvtárban, Sziget Fesztivál, 2005. 75 Könyvek és olvasók az Élô Könyvtárban, Sziget Fesztivál, 2004. 75 Workshop az emberi jogi képzésrôl a Sziget Fesztiválon, 2003. Bánki Erzsébet, Goran Buldioski és néhány "szigetlakó"

83

Ez a könyv számos európai hozzászólását tartalmazza, akik eltérô korcsoportokat képviselnek, és a politikai, kulturális és társadalmi élet széles skáláját jelenítik meg Európában. Azonban mindannyian, akik voltak olyan szívesek, és megosztották velünk emlékeiket és tapasztalataikat, legalább egy dologban hasonlítanak egymásra. Abban, hogy politikai vagy hivatali pozíciójukból eredôen, a munkájuk vagy a civil társadalom iránti önkéntes elkötelezôdésük kapcsán, napjainkban vagy a múltban kapcsolatba kerültek az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központjával. Személyes emlékeik, jókívánságaik és tapasztalataik egy összetett kirakósjáték darabjai, amelyek együttesen adnak képet az egykori és a jelenlegi Budapesti Európai Ifjúsági Központról.

Az Európa Tanácsnak 46 tagállama van, és virtuálisan az európai kontinens teljes egészét lefedi. Célja a közös demokratikus és jogi irányelvek kialakítása az Emberi Jogok Európai Egyezménye és más az egyének védelmére vonatkozó dokumentumok alapján.

Európa Tanács / Ifjúsági és Sport Igazgatóság http://book.coe.int http://www.coe.int/youth http://www.eycb.coe.int

ISBN 10 92-871-5962-9 ISBN 13 978-92-871-5962-5

11/US$17