SEMMELWEIS KRÓNIKA
I. évfolyam, 1. szám 2016. január
A kultúra a fiatalok körében A kultúra szó a colo, colere azaz „művelni” igéből származik, és eredetileg a föld megművelését jelentette. A kultúra szó a mai értelemben egy embercsoport szokásainak, hagyományainak összessége. Mindazon ismereteket értjük alatta, melyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy melyek a fontos értékek és normák az életünkben. A mai fiatalok nagy része érdeklődik más népek kultúrája iránt. Utazni szeretnének és megismerni a világot. Véleményem szerint azonban sokkal jobban érdekli őket más népek kultúrája, mint a sajátjuk.
Hiszen már most is számtalan olyan szokást említhetnénk – például az ünnepekhez kapcsolódóan - amiket kezdünk elhagyni, elfeledkezünk róluk. A mai fiatalok kis részét érdekli csak a hagyományőrzés. A régi hagyományok kezdenek eltűnni, kevésbé ápoljuk őket. Felgyorsult a világ. Ritkábban olvasunk, járunk színházba, múzeumba, kevesebbet beszélgetünk egy igazán jót emberekkel, és alig érdeklődünk a régi tradíciók iránt. A hagyományok, szokások ápolása szerintem minden nép számára fontos. Az, hogy ez a mai fiatalok körében kezd elmaradni, nem a mi hibánk. Csupán változik a világ, és minden életkorban más értékek, normák a fontosak.
A tartalomból: A kultúra a fiatalok körében
1
Kultúra és hagyomány
2
A kultúra napja
3
Magyar kultúráról
4
A kultúra, hagyomány és történelem
4
A kultúra és az önismeret
5
Kvíz
9
Készítette: Fűrész Viktória 10. b osztály
OLDAL
2
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
Kultúra és hagyomány Január 22-én ünnepeltük a magyar kultúra napját. Az előző cikkünkben arról olvashattatok, hogy a kultúra szó, mit jelent a fiatalok számára. Az idősebb generációt is megkérdeztük, hogy ők fiatal korukban milyen hagyományokat tartottak, és a mostani generáció miként viszonyul a tradíciókhoz.
A témáról Vincze Kelemennével, a Mészáros Lőrinc úti Idősek Otthona egyik lakójával készítettünk egy interjút. Jó napot kívánok! Először is szeretném megköszönni, hogy szívesen beszélget velünk! A közelgő magyar kultúra napja alkalmából szeretném Önt megkérdezni a kultúráról
Örülök, hogy felhozta a témát, hiszen a karácsonyi műsort a mi iskolánk tanulói adták Önöknek, amiben én is felléptem. Mit gondol a jövőre nézve ez egy jó irány annak érdekében, hogy a generációkat közelebb hozza egymáshoz a hagyományaink „Sokat változott ápolása érdekében?
és hagyományokról. Mit jelent számára a kultúra szó? - Mindent. Az egész életemet. A kultúra nélkül sivár lenne minden. Mit gondol, mit tesz az idősebb generáció a kultúra megőrzése érdekében?
- Úgy gondolom, mindent megteszünk annak érdekében, hogy továbbörökítsük hagyományainkat, ápoljuk kultúránkat! Hogyan teszik mindezt? - Rendszeresen összejövünk rendezvényeken, és beszélgetünk a régi időkről, verseket mondunk egymásnak. Többször játsszunk olyat, hogy egy-egy műből idézgetünk, ki ismeri fel legelőbb a szerzőt és a verscímet? Évente három- négy alkalommal kézműves tárgyakat is készítünk, és amikor csak lehet, olvasunk.
sort, mint például a karácsonyi. Jó, ha felhívjuk a fiatalok figyelmét értékekre, és azt is nagyon szép dolognak tartom, hogy mindig hoznak valami apróságot. Meggyőződésem, ebből is sokat tanulnak.
a világ és
vele együtt az értékek.”
- Azt gondolom igen. Mindig jó látni olyan szép, megható és értékes mű-
Tudna említeni ebből néhányat? - Rendszeresek voltak a falunapok, disznótorok, de említhetném a májusfa állítását, vagy az újévi szokásokat. Szerencsére látom, amikor beszélgetek az unokámmal, hogy a mai fiatalok sem felejtették el az összes hagyományt, gondolom falun ezek a szokások még mindig élnek. Mit gondol, manapság a fiataloknak és időseknek egyaránt, milyen lehetőségei vannak a kultúra megőrzé-
Mit gondol, fiataloknak nehezebb dolguk van, mint Önöknek volt a kultúra megőrzésében? - Igen, nehezebb. So-
se, hagyományok ápolása érdekében? - Színházba, templomba járás, közösségi összejövetelek, és az olvasás. Köszönjük a beszélgetést! Készítette: Róth Márk 12. a osztály
Ezt el is tudom hinni, hiszen megérkezésünkkor is éppen egy Lőrinc L. László regényt olvasott. Az idősek otthonában milyen lehetőségek vagy alkalmak állnak rendelkezésükre, hogy megőrizhessék kultúrájukat? - Van egy könyvtárunk, onnan lehet könyveket, versesköteteket kihozni. Minden évben valamennyi ünnep előtt jönnek vagy iskolások, vagy színészek műsort előadni. Ezzel nagyon sokat segítenek nekünk abban, hogy hasznosan töltsük el a múló időt, és ne feledkezzünk meg a hagyományainkról. Márton napkor is például a közeli általános iskolából jöttek gyerekek libának beöltözve műsort előadni, és hoztak nekünk egy – egy kerámia libát, ami ott van az asztalon, de a karácsonyi műsor alkalmával is kaptunk szaloncukrot, karácsonyi üdvözlőlapot.
kat változott a világ és vele együtt az értékek. Én faluról származom, és fiatalkorunkban rengeteg hagyományaink, közösségi élményeink voltak. Nem volt ennyi szórakozóhely, mint manapság, de mindegyiknek megvolt a maga hangulata. A gyerekeimet én még kerti moziba vittem fekete-fehér filmre, de ez is kiváltságos alkalmakkor fordulhatott elő. Ma már nem divat szülővel járni moziba. De fiatal korunkban sok hagyományunk volt, melyek talán még ma sem vesztek el.
I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
OLDAL
3
A kultúra napja A kultúra napja nem tartozik a nemzeti ünnepeink közé, a naptárban sem jelöljük piros betűvel, mégis évről évre megemlékezünk róla. Mit is ünnepelünk a magyar kultúra napján?
A Himnusz keletkezésének története. Magyarországon a XIX. század elején a hivatalos alkalmakkor, ünnepségekkor még az osztrák császárhimnusz
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A Himnusz először nyilvános ünnepségen 1844. augusztus 10-én szólalt meg az óbudai hajógyárban, a „Széchenyi” nevű gőzös útra bocsátásakor. Napjainkban pedig elképzelhetetlen úgy hivatalos ünnepség, hogy a Himnusz ne hangozna fel. A magyar kultúra napjának megünnepléséről. A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművész-
hez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E „Kölcsey Ferenc 1823-ban fejezte be a naphoz kapcsolódva Himnuszt, amivel a költő akkor is adják át a magyar kultúbevonult volna az irodalomtörténetbe, rával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, peha több verset nem is írt volna.” dagógiai munkával kapcsolatos díjakat.
hangzott fel az országot, a birodalmat jelképező közösségi erőként, összetartásként. Ezzel párhuzamosan többször felcsendült a Rákóczi – induló is, mely szimbolizálhatta a magyarság összetartozását is. Kölcsey Ferenc 1823-ban fejezte be a Himnuszt, amivel a költő akkor is bevonult volna az irodalomtörténetbe, ha több verset nem is írt volna. Bartay Endre, a Nemzeti Színház egykori igazgatója szükségesnek tartotta, hogy a Himnusz és a Szózat megzenésítésére is pályázatot írjon ki. A Himnuszéra 1844-ben került sor, melyet Erkel Ferenc nyert meg, szövegnek és zenének egyaránt köszönhetően nagyon hamar elterjedt, közkedvelt lett.
Források:
www.fullextra.hu hu.wikipedia.org http://www.nemzetijelkepek.hu/ himnusz.shtml
Készítette: Haluska Annamária 10. b osztály
OLDAL
4
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
Magyar kultúráról A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük, 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. A magyar kultúrát nem kizárólag csak hazánkban őrzik, hanem országhatárainkon kívül is.
Számomra sokáig érthetetlen volt a régi világ, unalmas és szürke hétköznapokként képzeltem el. A tömegközlekedés során, ha leülök egy idősebb hölgy vagy úr mellé, és beszélgetésbe kezdünk, vagy a nagyszüleimet kérdezem, milyen volt régi világ, amikor még
A haza szóról elsősorban az országunk jut az eszembe, és azon belül is a hagyományőrző kultúránk. A néptánc, a népzene vagy a költészet Arany János, Petőfi Sándor - valamint az olyan tradicionális ünnepeink, mint a Karácsony, Húsvét, de említhetném a Farsangot is. Mindenkinek van egy alap kulturális ismerete, amit tovább lehet bővíteni, színházba járással, múzeumok látogatásával vagy műemlékek megtekintésével. Nem is gondolnánk, mennyi szép és érdekes, egyben új ismereteket lehet felfedezni egy -egy költő versének elolvasásával.
nem léteztek okostelefonok, számítógépek, mind azt feleli, hogy sokkal jobb. Elkezdenek mesélni ilyenkor régi fiatalkori éveikről, és akkor döbbenek rá igazán, hogy mennyire különbözik a mai világtól. A tanulságot is mindig levonom: hagyományainkat és kultúránkat meg kell őrizni, hogy fenntarthassuk szokásainkat! Készítette: Szilágyi Luca 10. b osztály
A k u l tú ra, ha g yo má n y és t ö r té ne le m Minden országnak saját kultúrája, tradíciója van, egyes hagyományok megegyeznek, legalábbis hasonlítanak, némelyek eltérnek. Példaként felhozhatnánk a karácsony ünnepét, valamennyi országban megünneplik, azonban népekként, nemzetekként különböző módon.
A kultúra szó évszázadok óta fontos szerepet tölt be egy nép életé-
A magyar kultúra ünnepe lehetőséget biztosít arra is, hogy felidézzük azon hagyományainkat, melyeket
ben. A kultúra meghatározza egy nép életét, történelmét, vallását, befolyásolja a viselkedést, étkezési szokásokat. Léteznek olyan kultúrák, melyek már évezredekkel ezelőtt meghatározták az emberiség történelmét. Az egyiptomiak piramisokat építettek, a kínaiaknak köszönhetjük a papírt, a görögök valamennyi művészeti ágazatban letették névjegyüket.
többen elfelejtettek.
A magyar kultúrát hosszú évszázadok sora alakította, és az idők múlásával sokat változott, ám több elemét megtartotta napjaink számára. A magyar hagyományok ápolása a kulturális fejődés szempontjából az egyik legszebb feladat népünk számára.
A magyar kultúra ünnepe lehetőséget biztosít arra is, hogy felidézzük azon hagyományainkat, melyeket többen elfelejtettek. Mondhatjuk, hogy január 22-én lényegében megünnepeljük az országunk irodalmát, történelmét, művészetét, fejlődését!
Készítették: Langó Márton és Péter Ádám 9. b osztályos tanulók
I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
OLDAL
5
A kultúra és az önismeret A kultúra szóról elsősorban az irodalom, művészet, hagyományok jutnak az eszünkbe. A kultúránkhoz azonban az önismeret is hozzá tartozik. Miért? Egyrészt a viselkedési kultúránk kialakításához elengedhetetlen, hogy ismerjük saját képességeinket, korlátainkat. Másrészt úgy gondolom, tisztában kell lennünk a saját és a többi ország kultúrájával. Ha egy ember olyan helyre utazik, ahol a saját, megszokott kultúrájához képest idegennel találkozik, illetve eltérő hagyományok vannak, a gyorsabb és zökkenő mentesebb beilleszkedés érdekében fontos az önismeret. Jó, ha tudjuk magunkról, mennyire tudunk alkalmazkodni váratlan helyzetekhez, milyen a tűrőképességünk, mennyire vagyunk toleránsak.
Egy önismereti teszt: 4 szín kérdőív
Miért fontos az önismeret? „Ismerd meg önmagad!”Olvasható volt a delphoi jósda bejáratánál. Nem véletlenül, hiszen már az ókorban is felismerték az önismeret fontosságát. Jelentősége napjainkra sem változott, hiszen önmagunkat szeretni, tisztelni és becsülni kell, ami csak akkor valósulhat meg, ha megismerjük valódi énünket. Mindennap megdolgozunk azért, hogy értékes kapcsolatokat alakítsunk ki, ennek feltétele, hogy ismerjük saját tulajdonságainkat, jellemünket. Barátainknak, szeretteinknek, számunkra fontos embereknek tudniuk kell, miként viselkedjenek, hogyan alakítsanak ki jó kapcsolatot velünk? Az az igazi, ha önmagunkról alkotott kép és az, amit mások gondolnak rólunk megegyezik, vagy hasonlít. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy valósághű énképpel rendelkezzünk, és
kat hirtelen elönt az érzelem, és irányítás nélkül cselekszenek vagy mondaBizonyára mindenki tudja, nak valamit. hogy minden ember más-más személyiség, különböző tulajdonságokkal Te tudod, milyen személyiség rendelkezik. Van, aki nyugodt termévagy? Ismered saját magad? Tisztászetű, de akad, aki nagyon agresszív. ban vagy erősségeiddel, gyengeségeA személyiség iddel? Tudod, hoszületésünktől gyan kell viselkednikezdve fokozaük másoknak, ha jó „Az az igazi, ha önmagunkról tosan alakul ki, kapcsolatot szeretfejlődik, és élenének kialakítani alkotott kép és az, amit mások tünk során váltoveled? És azt, hogy gondolnak rólunk megegyezik, zik. Az emberek milyen magatartást egy része tudja kerüljenek? vagy hasonlít.” irányítani az érzéseit, máso-
ne szerepeket játsszunk! Önmagunk megismerése bizony nagy kihívás!
Ha kitöltöd ezt a tesztet, a kérdésekre választ kaphatsz! Megtudhatod, hogy a négy szín – piros, zöld, sárga, kék – közül Te melyikhez tartozol? Hívd barátaidat, ismerőseidet, hogy jobban megismerhesd őket, megtudd milyen személyiségek!
Készítette: Papp Réka 10. b osztály
OLDAL
6
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA KÜLÖNSZÁM
Belső cikk főcíme
Ez a cikk 150–200 szót tartalmazhat. A hírlevél reklámeszközként történő használatának egyik előnye, hogy újra felhasználhatók a különböző marketinganyagok, például a sajtóközlemények, a piackutatások, illetve a beszámolók.
hellyé történő egyszerű átalakítására. Így a hírlevelet befejezése után csak konvertálni kell, és már fel is töltheti a webre.
Bár a hírlevél fő célja, hogy eladja a terméket vagy szolgáltatást, a sikeres hírlevél kulcsa az olvasók hasznos információkkal történő ellátása. Ennek egyik legjobb módja, ha saját cikkeket, eseménynaptárt vagy egy új terméket reklámozó különleges ajánlatot illeszt a hírlevélbe. A weben is kereshet anyagot, vagy kutathat „töltelékcikk” után. A cikkek sok témát felölelhetnek, de lehetőség szerint legyenek rövidek. A hírlevélhez felhasznált anyagok nagy része a saját webhelybe is beilleszthető. A Microsoft Publisher programban lehetőség van a hírlevél web-
Képhez vagy ábrához tartozó felirat.
Belső cikk főcíme Ez a cikk 100-150 szót tartalmazhat. A hírlevelekben közzétehető témák listája gyakorlatilag végtelen. Írhat a saját szakterülettel kapcsolatos legújabb technológiákról vagy újításokról.
het értékesítési grafikonokat vagy bevételi statisztikákat, amelyek jól érzékeltetik az üzlet fejlődését.
Egyes hírlevelekben olyan visszatérő hasáb található, amelyet minden kiadás alkalmával frissítenek. Ez tartalIsmertetheti az üzleti vagy gazdasági mazhat például híreket, könyvismertetrendeket, illetve az ügyfelek és acéljából vá-helyezzen ide egy érdekes mondatot vagy idézetet a „Figyelemfelkeltés tést, a vállalat elnökének levelét vagy cikkből.” sárlók számára előrejelzéseket készítegy vezércikket, de ezt a hasábot het. fenntarthatja például az új alkalmazotHa a hírlevelet belső körökben kívánja tak, illetve a legfontosabb ügyfelek terjeszteni, részletesebben bemutathat vagy forgalmazók bemutatására is. néhány, a saját szakterületre vonatkozó új eljárást vagy fejlesztést. Készít-
Belső cikk főcíme Ez a cikk 75–125 szót tartalmazhat. A képek vagy ábrák kiválasztása fontos lépés a hírlevél tartalmának összeállítása során. A kép kiválasztásánál ügyeljen arra, hogy a kép összhangban legyen a cikkel és emelje ki annak mondanivalóját. Kerülje a tartalomtól eltérő témájú képeket. A Microsoft Publisher több ezer ClipArt képet tartalmaz, amelyeket importálással beilleszthet a hírlevélbe, emellett
számos eszköz áll rendelkezésre saját ábrák és szimbólumok létrehozásához is. A képet kiválasztás után helyezze a cikkhez közel. Ügyeljen arra, hogy a képfelirat a kép mellett legyen.
Képhez vagy ábrához tartozó felirat.
I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
Négy szín teszt—Mi jellemző rád?
OLDAL
8
OLDAL
9
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
KVÍZ A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁRÓL A következőkben kérdéseket láthattok a magyar kultúra napjához kapcsolódóan. A kérdésekre a válaszokat mind megtaláljátok kiadványunkban! Írjátok le a kérdések számát és a hozzájuk tartozó helyes válasz betűjelét nevetekkel, osztályotokkal együtt egy lapra, melyet dobjatok be a portával szemben található dobozba! A helyesen válaszolók között ajándékot sorsolunk ki!
Beküldési határidő: 2016. február 2. kedd
1. Milyen tevékenységre használták először azt a szót, amiből a kultúra szó létrejött?
A
a hatalom megjelölésére
B
színházlátogatási szokásokra
C
földművelésre
2. Mióta ünnepeljük a magyar kultúra napját január 22-én? A
1956
B
1989
C
2000
3. Minek az emlékére ünnepeljük a magyar kultúra napját január 22-én?
4. Melyik évben született meg a Kölcsey Ferenc által íródott Himnusz kézirata?
A
ezen a napon született József Attila
A
1800
B
ekkor hangzott el nyilvánosan a Szózat
B
1823
C nuszt
ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Him-
C
1848
5. Mikor zenésítették meg a Himnuszt? A
1844
B
1848
C
1900
6. Ki zenésítette meg a Himnuszt? A
Liszt Ferenc
B
Erkel Ferenc
C
Egressy Béni
7. Hol szólalt meg először nyilvános ünnepségen a Himnusz? A
a Mátyás –templomban
B
a budai várban
C
az óbudai hajógyárban
Készítették: Fűrész Viktória Róth Márk Haluska Annamária Szilágyi Luca Langó Márton Péter Ádám Papp Réka
„A nemzet kultúrája nem lehet senkinek a személyes tulajdona, hanem közös tulajdon. Rontani, rombolni, pusztítani lehet, de építeni csak olyan állam képes, amelynek polgárai szabadon beszélik meg egymás között, hogy mit helyes és mit helytelen gondolniuk és cselekedniök, s a versmértéket nem a süket ön-
Szerkesztette:
kény, hanem az én hallásom szabja meg. Ahol
Gábriel Klára tanárnő
az én, te, ő, mi, ti, ők rendje egyszerre, de nem
egymás ellenében uralkodik.” Nádas Péter magyar író, drámaíró és esszéista
