A fiatalok vasárnapja Európában



Kriza Könyvek 35.





A könyv megjelenését a

A fiatalok vasárnapja Európában

és a

támogatta.

Szerkesztette Keszeg Vilmos Pozsony Ferenc Tötszegi Tekla

Bbte Magyar Néprajz És Antropológia Tanszék Kriza János Néprajzi Társaság Kolozsvár • 2009



 Kiadja a KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG 400162 Kolozsvár, Croitorilor (Mikes) u. 15. telefon/fax: +40 264 432 593 e-mail: [email protected] www.kjnt.ro

Tartalom

Ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Les activités festives des jeunes le dimanche en Europe . . . . . . . . . . 9

© Kriza János Néprajzi Társaság, 2009

Kallós Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Keszeg Vilmos A vasárnap: natúra vagy kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Jocelyne Bonnet-Carbonell A vasárnapi séta, a fiatalok nagykorúsodása. . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Verebélyi Kincső Les aiels du temps. Az ifjúság vasárnapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

Borítóterv és tipográfia Könczey Elemér Számítógépes tördelés Sütő Ferenc

ISBN 978-973-8439-44-3

Laurent Sebastien Fournier Szórakozás és társadalmi kötelezettségek... a provence-i fiatalok vasárnapi programjában . . . . . . . . . . . . . . . 80 Eleonora Sava Egy vasárnap Romániában – mítoszok és rítusok . . . . . . . . . . . . . 90 Alexandra Tătăran Vasárnap – ünnepnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 Tötszegi Tekla A vasárnapi idő körülhatárolása a fiatal lányok viselete által (Méra) . . . . 118

Készült a kolozsvári GLORIA és IDEA Nyomdában Igazgató: Nagy Péter Megrendelési szám: xxxxxx/2008

Pozsony Ferenc A vasárnap szerkezete egy székely kisvárosban és községben . . . . . . 128 Marcin Piotrowski A disco-polo története Lengyelországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154



Jean Fraikin A vasárnap – tegnap és ma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 Alfonsina Bellio Vasárnap a campusban. A fiatal egyetemisták idejei Arcavacatában (Calabria, Itália) . . . . . . 182 Rezumate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 Abstracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 Szerzőink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 Autorii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 Authors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211

Irodalom és tudomány között

7

Ajánlás

A F.E.R. – EURETHNO az Európa Tanács támogatásával az európai etnológia és historiográfia területén működő, tudományos és technikai együttműködési hálózat, 1988-ban alakult, működését Strasbourgban regisztrálták, jelenlegi, 32 főből álló tagsága 19 ország egyetemi oktatóiból verbuválódott. Alapító elnöke Jocelyne Bonnet-Carbonell (Montpellier). Az egyesület az európai kultúra egységét és változatosságát feltáró, a tagországokra kiterjedő összehasonlító kutatásokat irányít. Célja Európa mint egységes régió történelmének és művelődéstörténetének megszerkesztése. Az évek során kiválasztott témák között szerepeltek a következők: az európai szájhagyomány (Strasbourg, 1989), látható és láthatatlan határok Európában (Strasbourg, 1990), az etnológia oktatása Európában (Budapest, 1994), az európai idő (Strasbourg, 1991; Delphi, 1992), európai identitások, Európa identitása (Montpellier, 1992), az ünnepek ideje és tere Európában (Torino, 1993), a lakodalom ideje (Brüsszel, 1995), a vasárnap (Łódź, 1996), ünnepek és kalendáriumok (Athén, 1997), a keresztény ünnepek (Montpellier, 1998), az agrárrítusok (Ciprus, 1999), az öregek Európában (Montpellier, 2000), a veszélyek (Mèze, 2001), étkezési szokások és tilalmak (Pardubice, 2002), ünneplő és veszélyeztetett fiatalok (Nîmes, 2003), halál és temetés a Balkánon és Európában (Véliko Tarnovo, 2004), a falunapok/faluünnepek (Braga, 2006). Az egyesület kiadványainak sorát a Pour une histore européenne (Montpellier, 1998) című kötet nyitotta. Ezt követően jelent meg a Dimanche en Europe (Strasbourg, 2002), a Noël en Europe (Strasburg, 2003) című szintézis, valamint az Autour de la table: Peurs, risques, interdits et protections (Pardubice, 2002), a Fêtes, et rites agraires en Europe. Métamorphoses? (Paris, 2004), Malmorts, revenants et vampires en Europe (Paris, 2005), Le risque de la mort dans les Balkans et en Europe (Veliko Tarnovo, 2005), La fête du village. Patrimoine festif européen (Braga, 2007) című konferenciakötetek. Az Eurethno a 21. munkaülés megszervezésére a kolozsvári tagjait kérte fel. A Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az Európai Tudományok Kar szervezésében, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság közreműködésével a rendezvényre 2007. augusztus 31. – szeptember 2. között került sor Les activités festives des jeunes le dimanche en Europe (Az európai fiatalok vasárnapi rítusai) címmel, francia, belga, bolgár, olasz, lengyel, magyar-

8

9

Ajánlás

országi és romániai szakemberek közreműködésével. Az előadások az európai fiatalok szabadidős programját, a sajátos vasárnapi foglalatosságait, a vasárnapi idő tagolódásást, az identitáskeresés és -kinyilvánítás rítusait, eszközeit tekintették át. Így az előadások s a jelen kötetben szereplő tanulmányok arra reflektálnak, hogy a vasárnap milyen értelemben kiemelt idő a fiatalok életében, ez a korosztály rítusok keretében hogyan tölti az ünnepi időt, a vasárnapi idő hogyan strukturálódik a különböző európai társadalmakban. A tanulmányok rendre a vasárnap következő aspektusait érintik: 1. a vasárnapi munkaszünet, szórakozás, kikapcsolódás; 2. a vasárnapi vallásos rítusok; 3. a vasárnap szakrális és profán jellege; 4. a vasárnapi munkavégzés rituális jellege; 5. a vasárnapi együttlét szociális funkciói; 5 a vasárnapi rítusok szimbólumai és kódjai; 6. a vasárnapot szervező intézmények. A szerkesztők

LES ACTIVITÉS FESTIVES DES JEUNES LE DIMANCHE EN EUROPE 21e ATELIER EURETHNO UNIVERSITÉ BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA (ROUMANIE) 1–3 septembre 2007 LES ACTIVITÉS FESTIVES DES JEUNES LE DIMANCHE EN EUROPE PROGRAMME / PROGRAM / NAPIREND 31 août 2007 / 31 august 2007 / 2007. augusztus 31. Arrivée des participants. Accueil. Hébergement. / Sosirea participanţilor / A résztvevők érkezése 18h00 Dîner festif / Masă festivă / Fogadás 1er septembre 2007 / 1 septembrie 2007 / 2007. szeptember 1. 9h30 Ouverture: prof. dr. Andrei Marga président du Conseil Académique de l’UBB; prof. dr. Vilmos Keszeg; prof. dr. Ion Cuceu; prof. dr. Ladislau Gyémánt; prof. dr. Jocelyne Bonnet, présidente-fondatrice de l’EURETHNO; prof. dr. Kincső Verebélyi, présidente de l’EURETHNO 10h00 Pause café / Pauză de cafea / Kávészünet 10h30 Communications / Comunicări / Előadások Le dimanche des jeunes: temporalities Vilmos Keszeg (Roumanie) – Le dimanche et les saisons Jocelyne Bonnet-Carbonell (France) – «Sortir» le dimanche, l’émancipation des jeunes Kincső Verebélyi (Hongrie) – Les ailes du dimanche: structure du temps de la jeunesse en Hongrie Laurent Sébastien Fournier (France) – Loisirs festifs et obligations sociales des jeunes le dimanche en Provence (France) Senka Kovac (Serbie) – Les activités de la jeunesse le dimanche à Belgrade Snezhana Dimitrova (Bulgarie) – Comment vivre la vie des grands? Les sorties nocturnes d’une jeune fille et leur effacement de son journal (le cas des archives de Dorina Ilieva-Simpson, 1925–1989)

10

11

Vajda András

13h00–15h00 Déjeuner / Masă / Ebéd 15h30 Communications / Comunicări / Előadások Eleonora Sava (Roumanie) – Un dimanche en Roumanie: des mythes et des rites Alexandra Tătăran, Iulia Hossu (Roumanie) – Dimanche, jour de fête Ion Cuceu (Roumanie) – Le dimanche de Thomas Ion Taloş (Roumanie) – Saint dimanche Tekla Tötszegi (Roumanie) – Le temps du dimanche délimité par le costume des jeunes filles. Le cas de Méra Pozsony Ferenc (Roumanie) – Le dimanche des garçons, au printemps Kina Kotlarska (Bulgarie) – La socialisation des jeunes filles dans la société traditionnelle bulgare à travers les rites du dimanche Marcin Piotrowski (Pologne) – Les activités festives modernes des jeunes polonais à la campagne aujourd’hui 19h00 Assemblée générale des membres d’Eurethno / Adunare generală / Közgyűlés

Franck Labarbe (France) – Jeunes pentecôtisants le dimanche: culte, activités et stratégies d’intégration Manolo Mandianes (Espagne) – Le botellon des jeunes en Espagne: une fête délocalisée et détemporalisée 10h30 Pause café / Pauză de cafea / Kávészünet Claude Oudot (France) – Les activités des jeunes catholiques le dimanche Jean Fraikin (Belgique) – Que fais-tu dimanche ? Enquête auprès de jeunes de 6 à 12 ans en Communauté française de Belgique Alfonsina Bellio (Italie) – Dimanche au „Campus“. Les temps des jeunes universitaires de Arcavacata (Calabre – Italie) 12h00 Conclusions / Concluzii / Zárás Présentation de l’Institut d’Ethnologie Européenne de l’UBB / Prezentarea Institutului de Etnologie Europeană al UBB / A BBTE Európai Etnológia Intézetének bemutatása 13h00 Repas / Masă /Ebéd Départ des participants / Plecarea participanţilor / A résztvevők távozása

20h00 Dîner / Cină / Vacsora INFORMATIONS / INFORMAŢII / INFORMÁCIÓK 2 septembre 2007 / 2 septembrie 2007 / 2007. szeptember 2. 8h00 Petit déjeuner / Mic dejun / Reggeli 9h00 Excursion (Messe à Nicula) / Excursie (Slujbă religioasă la Nicula) / Kirándulás (Mise, Füzesmikola) 13h00 Déjeuner (Sic) / Masă (Sic) / Ebéd (Szék) 16h00 Messe et spectacle folclorique à Sic / Slujbă religioasă şi spectacol folcloric la Sic / Mise és folklórműsor, Szék 20h00 Dîner / Cină / Vacsora 3 septembre 2007 / 3 septembrie 2007 / 2007. szeptember 3. 9h30 Communications / Comunicări / Előadások Le dimanche des jeunes: activités Inga Kuzma (Pologne) – Le dimanche pour les jeunes dans la culture con­ temporaine polonaise: entre le sacré et le profane

Le 21e Atelier Eurethno se déroulera du 1 au 3 septembre à l’Université Babeş-Bolyai de Cluj-Napoca, Roumanie. Les participants extérieurs au Réseau Eurethno seront admis les 1er et 3 septembre. Le programme integral est organisé pour les members du Réseau Eurethno. Organisateurs / Organizatori / Szervezők Prof. dr. Vilmos KESZEG (Adresse éléctronique: [email protected]), Université Babeş–Bolyai, Facultés des Lettres, Chaire d’Ethnographie et d’Anthropologie Hongroise, Cluj-Napoca Prof. dr. Ion CUCEU, Université Babeş–Bolyai, Faculté des Études Euro­ péennes, Cluj-Napoca Prof. dr. Ladislau GYÉMÁNT, Université Babeş–Bolyai, Faculté des Études Européennes, Cluj-Napoca Secrétariat / Secretariat / Titkárság Alina BRANDA Tekla TÖTSZEGI

12

Vajda András

Avec le soutien de / Sponsori / Támogatók Université Babeş–Bolyai; Association Ethnographique János Kriza; SC Thermo-invest SRL; SC Euroterm SA. P. A. C. T. Sciences et techniques au service du Patrimoine culturel EURETHNO Réseau de coopération scientifique et technique en ethnologie et historiographie européennes

13

14

Vajda András

Irodalom és tudomány között

15

16

Kallós Zoltán

17

2007. szeptember 2-án az EURETHNO tagjai és A fiatalok vasárnapja Európában kollokvium résztvevői meglátogatták a válaszúti tájházat. Itt találkoztak a tájház alapítójával, Kallós Zoltán néprajzkutatóval. A résztvevők úgy döntöttek, hogy a jelen kötetet főhajtással Kallós Zoltánnak és a kulturális örökség kommunista hatalom által üldözött és marginalizált kutatóinak ajánlják. Kallós Zoltán 1926-ban született Válaszúton. Tanítói oklevelet szerzett Kolozsváron, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Néptanító volt Kalotaszegen és Moldvában, majd egy gyimesi faipari vállalat alkalmazottja. 1960-tól létbizonytlanságban élt. Folklór- és tárgygyűjtést végzett a Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben. Körülötte szerveződött a kolozsvári táncházi élet. Falujárása során a túlélés hitét erősítette, értelmiségi generációkat nevelt a kulturális örökség tiszteletére. Jelentős művei: Balladák könyve. Élő hazai magyar népballadák. Gyűjtötte Kallós Zoltán. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Szabó T. Attila. Zenei mutató: Jagamas János. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970, 1971, 1973, Magyar Helikon–Európa, 1973, 1974, 1977; Új guzsalyam mellett. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973; Tegnap a Gyimesben jártam... Gyimes-völgyi lírai dalok. Gyűjtötte Kallós Zoltán és Martin György. Szerkesztette, a jegyzeteket és a mutatókat készítette Domokos Mária. A bevezetőt írta Kósa László. Európa Kiadó, Budapest, 1989; Ez az utazólevelem. Balladák új könyve. Gyűjtötte Kallós Zoltán. Az előszót írta Diószegi László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996; Világszárnya. Moldvai magyar népmesék. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003; Elindulék este guzsalyasba.... Moldvai magyar népköltészet. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005.

195

Rezumate

Keszeg Vilmos Duminica: natură sau cultură Autorul trece în revistă formele în care îşi petrec timpul duminica tinerii societăţii maghiare din România. Constatările sale arată că în secolul 20. duminica a rămas un cadru de afirmare pentru generaţiile mai tinere, şi astfel demonstrează o afinitate orientată spre primul pol al dihotomiei natură–cultură. Istoria acestei zile din secolul 20. arată că există diferite instituţii care se confruntă pentru exproprierea ei. În viaţa tinerilor duminica este timpul riturilor de trecere, a odihnei, a distracţiei, a muncii, a încălcării rituale a normelor, a drumeţiilor, a întrunirii familiei, precum şi a memoriei locale şi geneologice. Jocelyne Bonnet-Carbonell Plimbarea de duminică, majoratul tinerilor Lucrarea de faţă prezintă de fapt o sinteză a literaturii de antropologie cu privire la cercetarea festivităţilor duminicale a tinerilor. Abordează pe rând următoarele probleme: 1. duminica în Europa, ca ziua sacră şi festivă a odihnei şi ca rit de trecere; 2. formele festive, sacralizate de ieşire din spaţiul de locuit practicate de tineri. Autorul totodată trece în revistă riturile duminicale ale diferitelor societăţi europene şi în diferite perioade istorice. Verebélyi Kincső Les aiels du temps. Duminica tineretului Autoarea recapitulează schimbările care au apărut în secolul 20. în petrecerea duminicii de către tineretul din Ungaria. Cândva jocul şi distracţia (activité ludique et loisir) au reprezentat o parte integrantă a duminicii, ca zi de sărbătoare, iar diferenţa dintre rural şi urban se putea surprinde prin formele şi timpul alocat distracţiei. Astăzi pentru cea mai mare parte a tineretului urban şi rural distracţia a devenit elementul structural al sărbătorii. Iar cea mai generală formă a distracţiei este discoteca, care încearcă să suplinească vitalitatea sărbătoarei adevărate cu aparenţa încălcării normelor cotidiene.

196

Rezumate

Laurent Sebastien Fournier Distracţie şi obligaţii sociale în programul de duminică a tinerilor din Provence Lucrarea de faţă analizează rolul ocupat de asociaţiile tinerilor din Provence în organizarea activităţilor duminicale. Observăm o prezentare a asociaţiilor tradiţionale şi a actualei comisii de organizare, urmărind o demonstrare a schimbării care a apărut în implicarea în activităţile duminicale. Autorul face o distingere evidentă a „duminicii festive” şi a „duminicii obişnuite”, ca să putem înţelege obligaţiile sociale care revin tinerilor. Eleonora Sava O duminică în România – mituri şi rituri Autoarea îşi prezintă şi interpretează propriile observaţii registrate în 2007 în satul Viişoara (judeţul Mureş), sat cu o populaţie dominantă românească. În viaţa societăţii contemporane duminica dispune de funcţii tradiţionale (funcţii religioase, de reprezentare, de comunicare, de socializare, distracţie, odihnă). Schimbările sociale şi de trai apărute în ultimii ani (migraţie, dotări audio-vizuale) au condus la o restructurare semnificativă a zilei. Deşi nu a avut loc o respingere a obiceiurilor tradiţionale duminicale, ele au pierdut tot mai mult din popularitate, rezultând o accentuare a duminicii ca zi de odihnă şi distracţie. Alexandra Tătăran Duminica – zi de sărbătoare O recapitulare a literaturii de etnologie românească ne convinge că cercetările româneşti despre cultura tradiţională subliniază atributele sacre ale duminicii. Ziua de duminică a fost strâns legată de Sfânta Maria. O cercetare etnografică efectuată în 2007 în două localităţi româneşti – Năsăud (judeţul Bistriţa-Năsăud) şi Râşca (judeţul Cluj) – a dezvăluit opinia populaţiei rurale, implicit a unor generaţii diferite, despre ziua de duminică, precum şi modul de exprimare legată de această zi. Pentru locuitorii mai în vârstă a Năsăudului semnificaţia sacră a duminicii dată de calendarul creştin este încă o actualitate, însă legătura dintre duminică şi persoana Sfintei Maria nu se mai realizează. Pentru oamenii din Râşca duminica are alte semnificaţii: este zi de sărbătoare (o zi rezervată sărbătoririi şi distracţiei) şi de odihnă. Aceste

Rezumate

197

aspecte corespund unor diferite nivele temporale. Ziua de sărbătoare apare în discursurile despre trecut, iar ziua de odihnă în cele despre prezent. Tötszegi Tekla Delimitarea duminicii prin costumul fetelor (Mera) Lucrarea de faţă urmăreşte determinarea socială a receptării şi trăirii timpului, prin exemplul unui element de bază al culturii populare: costumul popular. În localitatea Mera (judeţul Cluj) ziua de duminică are ca punct central slujba religioasă, care influenţează atât structurarea zilei, cât şi îmbăcămintea locuitorilor. Costumul purtat la acest eveniment este cel mai luxuriant, legându-se de dimensiunea sacrului chiar şi prin nume. Totuşi costumaţia de duminică combină elemente sacre şi profane, având o tentă indiscutabilă de reprezentare. Pozsony Ferenc Structura duminicii într-un orăşel şi o comună secuiască Autorul ne propune o sinteză a petrecerii zilei de duminică de-alungul secolului 20. în zona Secuimii, mai precis în orăşelul Târgu Secuiesc şi în comuna Zăbala. Astfel avem o imagine concludentă asupra schimbărilor sociale şi culturale, toate reflectate în strategiile de petrecere a zilei de duminică, o combinaţie a sacrului şi a profanului, a trăirii religoase şi a distracţiei. Dacă în prima parte a secolului duminica invoca modeluri culturale tradiţionale, în timpul comunismului se încerca o profanizare, ideologizare a acesteia, iar după 1989 asistăm la o sumedenie de atitudini şi modele culturale. Marcin Piotrowski Istoria genului disco-polo în Polonia Disco-polo este un gen muzical popular, care a apărut în Polonia, în anii 1980. Genul a luat fiinţă din muzica populară cântată de formaţii la nunţi şi în cadrul festivităţilor rurale, în anii 1980 fiind creat şi cântat cu ajutorul unor noi instrumente muzicale electronice. În anii 1990 acest gen a ajuns un produs de masă, de o popularitate extraordinară. Casetele audio şi cd-urile neoficiale au înregistrat vânzări incredibile. La mijlocul anilor 1990 genul disco-polo a fost inclus şi în programele de televiziune. Iar începând cu anul 2000 genul prezintă din nou o popularitate sporită, anunţată şi de numărul mare de concerte susţinute de reprezentanţii ei.

198

Rezumate

Jean Fraikin Duminica – ieri şi astăzi Lucrarea de faţă reconstruieşte rădăcinile divizării şi denumirii zilelor săptămânii după planete. În urma unor interziceri ziua Soarelui a devenit zi nelucrătoare încă din secolul 6. Treptat cele mai diverse munci şi activităţi (de ex. sexualitatea) au ajuns să fie interzise. A doua parte a studiului cuprinde o prezentare a obiceiurilor de relaxare din timpul duminicii a societăţii belgiene. Alfonsina Bellio Duminica în campus. Timpul studenţilor tineri în Arcavacata Universitatea Calabria din Cosenza a fost fondată în anul 1970, drept urmare a unei decizii politice. A avut ca scop oferirea şansei studiilor superioare unor tineri talentaţi dar aflaţi în situaţii dezavantajoase. În acest fel a luat fiinţă Campusul Arcavacata, care de-alungul anilor – datorită unei populaţii de studenţi în continuă creştere – a devenit o parte integrantă a istoriei şi a societăţii acestei regiuni. Pe lângă schimbările comportamentale ale studenţilor, această lucrare abordează sărbătoarea duminicală contemporană, bazăndu-se pe opoziţia „întotdeauna este duminică/niciodată nu este duminică”.

Abstracts

199

Abstracts

Keszeg Vilmos Sunday: Nature or Culture The author enumerates the ways how the Hungarian youth of Romania pass their time on Sundays. According to his statements, Sunday has remained a frame for the affirmation of the youth along the 20th century, therefore it shows an affinity to the first pole of nature–culture dichotomy. The 20th century history of the day exposes a confrontation between different institutions for its expropriation. In the life of the youth Sunday is the time of rites of passage, of rest, of leisure, of work, of ritual norm-breaking, of hiking, of being together with the family and of local and genealogical memory. Jocelyne Bonnet-Carbonell Sunday Walking, a Coming of Age The present paper summarizes the anthropology literature on the research of the Sunday feasts of the youth. It touches the following questions: 1. Sunday in Europe, as the festive and sacred day of rest, as a rite of passage; 2. festive, sacred forms of leaving the house in the practice of the youth. The author also reviews the Sunday rites of different European societies and different historical times. Verebélyi Kincső Les aiels du temps. The Sunday of the Youth The present paper is an overview of the ways how the youth of Hungary had been passing their time in the 20th century. Once play and leisure (activité ludique et loisir) was an important component of Sunday as a feast-day, while the differences between the rural and the urban areas could have been recorded by the forms and time of leisure. Today leisure has become the structuring element of the feast for most of the rural and urban youth. And the most common form of leisure is the disco, which desires to compensate the vitality of the real feast with the facade of breaking the everyday norms.

200

Abstracts

Laurent Sebastien Fournier Leisure and Social Obligations in the Sunday Activity of the Youth of Provence The present paper analyzes the role of youth associations in the organization of Sunday activities in Provence. We can observe a presentation of the role of traditional associations along with the organizational committee of today, in order to demonstrate the change that occured in attending these Sunday activities. The author distinguishes “festive Sundays” from “regular Sundays”, so one can understand the social obligations that fall on the youth. Eleonora Sava A Sunday in Romania – Myths and Rites The author presents and interprets her own observations made in 2007 in the village of Viişoara (Mureş County), a village inhabited mostly by Romanians. Sunday has traditional functions in the life of contemporary society (religious, representational, communicational, socializing functions, leisure, rest). The social and lifestyle changes of the last years (migration, audio and visual devices) have significantly modified the structure of the day. Although there was no rejection of the traditional Sunday habits, they have lost their popularity, outlining the meaning of Sunday as a day of leisure and relaxation. Alexandra Tătăran Sunday – Feast Day An overview of the Romanian ethnological literature will convince us that Romanian researches on traditional culture underline the sacred attributes of Sunday. The day was related to the figure of Virgin Mary. A 2007 ethnographic fieldwork in two Romanian settlements – Năsăud (BistriţaNăsăud County) and Râşca (Cluj County) – unveiled the thoughts of the rural population, implicitly that of different generations, on Sunday, as well as the discourses on the same day. For the elders of Năsăud the sacred character of Sunday, given by the Christian calendar, is still an actuality, but there is no relation to Virgin Mary any more. For the inhabitants of Râşca Sunday has completely different meanings: it is a feast day (reserved for feasting and entertainment) and a rest day. These aspects correspond to

Abstracts

201

different levels of time. Sunday as feast day appears in the discourses on the past, while Sunday as a rest day in that on the present. Tötszegi Tekla The Delimitation of Sunday Time through the Costume of Young Girls (Mera) The present paper follows a social determination of the reception and use of time, through the example of one basic element of folk culture: the folk costume. In the village of Mera (Cluj County) the central event of Sunday is the religious mass, which influences not only the structuring of the day, but also the wearings of the inhabitants. The costume for this event is the most luxorious one, being related to the sacred domain even by its name. However, the costume used on Sundays combines the elements of sacred and profane, having a doubtless aim of representation. Pozsony Ferenc The Structure of Sunday in a Szekler Town and Village The author offers us a synthesis of how people used to pass their time on Sundays during the 20th century in Szeklerland, more precisely in the town of Târgu Secuiesc and the village of Zăbala. Thus we can have a clear image of the social and cultural changes, all being reflected in the strategies of passing the Sunday, a combination of sacred and profane, of religious experiences and entertainment. If in the first part of the century Sunday evoked traditional cultural patterns, during communism there was a constant trying to profanize and ideologize this day, while after the 1989 changes we can witness numerous attitudes and cultural patterns. Marcin Piotrowski The History of Disco-Polo in Poland Disco-polo is a popular musical genre that appeared in Poland in the 1980s. It was born from the folk music played by different bands at weddings or village festivals, then this music has been created and played by new electronic instruments. With the 1990s this genre has become a mass product of an incredible popularity. Pirate audio tapes and cds were sold in huge numbers. At the middle of the 1990s disco-polo was included into

202

Abstracts

TV shows. Starting with the year 2000 the genre has been showing a huge popularity again, a fact reflected by the great number of concerts as well. Jean Fraikin Sunday – Past and Present The present paper offers a reconstruction of the roots of the division and name of the days by the planets. As a result of different prohibitions the day of the Sun had become a holiday already in the 6th century. Step by step the most diverse works and activities (e.g. sexuality) had been fallen under the sign of prohibition. The second part of the study is an overview of the Sunday leisure habits of the Belgian society. Alfonsina Bellio Sunday in the Campus. The Times of Young Students in Arcavacata The Calabria University of Cosenza was founded in 1970, as a result of a political decision. Its purpose was to offer a chance of superior studies for talented but underprivileged youngsters. That is how the Arcavata Campus was born, which during the years – due to its constantly growing population – has become an elemental part of the region’s history and society. Besides the changes that occured in the attitude of the young students, the present paper deals with contemporary Sunday feasts as well, based on the opposition “there is always Sunday/there is never Sunday”.

Szerzőink

203

Szerzőink

BELLIO, Alfonsina 1971-ben született Crotone-ban (Olaszország). 2005-ben zárta a „Scienze Letterarie, Retorica e Tecniche dell’Interpretazione” doktori képzést (Università degli Studi della Calabria); 2000-től Párizsban az École des Hautes Études en Sciences Sociales Anthropologie Sociale et Historique de l’Europe D.E.A. képzésének hallgatója. A 2008–2009-es tanévtől az Università degli Studi della Calabria de Cosenza (Olaszország) oktatója. Publikációi: Au-delà du silence. La parole des femmes voyantes, petit patrimoine calabrais. In: L. Sebastien F. (dir.): Le petit patrimoine des Européens: objets et valeurs du quotidien. Harmattan, Paris, 2008, 27–40; L’ellissi e il cerchio, Contributi francesi tra antropologia e letteratura. In: Sbardella F. (dir.): Antropologia dell’Europa. I testi del ritorno francese. Patron, Bologna, 2007, 145–173; A festa da aldeia na Cálabria: o caso de Belvedere Spinello. In: da Silva Lima, J. (dir.): A festa da aldeia: património festivo europeu. Alcala–Universidade Católica Portuguesa, Braga, 2007, 125–140. BONNET-CARBONELL, Jocelyne a Paul Valéry Tudományegyetem (Mont­ pellier III) etnológia tanára. Az Európa Tanács FER-EURETHNO műhelyének alapító elnöke (1988), az Atelier munkaülései anyagának kiadója (Dimanche en Europe, Éditions du Signe, Strassbourg, 2003; Invention européenne du temps, L’Harmattan, Paris, 2004; Fêtes et rites agraires en Europe, L’Harmattan, Paris, 2004; Malmorts, revenants et vampires en Europe, L’Harmattan, Paris, 2005). Művei: J. BONNET – C. O. CARBONELL (red.): Mémoires de Pierre, souvenirs d’homme. Prats de Mollo et les Pratéens. Ed. Trabucaire. [h.n.] FOURNIER, Laurent Sébastien (1974) az európai etnológia doktora (Montpellier-i Tudományegyetem, 2002), 2005-től a szabadidő szociológiájának oktatója a Nantes-i Tudományegyetemen. Kutatásokat folytat az európai ünnepek, rítusok és sportjátékok etnológiájával, az örökség antropológiájával, a test szociális használatának antropológiájával kapcsolatban. Több kötet szerkesztője: Le «petit patrimoine» des Européens: objets et valeurs du quotidien, L’Harmattan, Paris, 2008; Fournier, L. S. – G. Raveneau (dir.): Journal des Anthropologues, «Anthropologie des usages sociaux et culturels du corps», n. 112–113, 2008; Bernié-Boissard, C. – L. S. Fournier (dir.): Tauromachies, cultures du sud, L’Harmattan, Paris, 2007; Bonnet-

204

Szerzőink

Carbonell, J. – L. S. Fournier (dir.) : Peurs et risque au cœur de la fête, L’Harmattan, Paris, 2007. FRAIKIN, Jean történelem (Université de Liège), középkori kánonjog (Université Catholique de Louvain), muzeológia (Institut Royal du Patri­ moine Artistique, Bruxelles) szakon szerzett licenciátust, az antropológia tudományok doktora (Université de Nice – Sophia Antipolis). A Bibliothèque du Grand Séminaire (Liège), a Musées Royaux d’Art et d’Histoire (Bruxelles) tudományos referense, a Centre National Belge d’Histoire Religieuse kutatója, a Belga Történettudományi Intézet (Róma) tagja, a Vatikáni Archí­ vumok és Könyvtár kutatója, a Művelődési Minisztérium tudományos munkatársa (Bruxelles), a Vallon Élet Múzeumának (Liège) munkatársa. A vallóniai francia közösség minisztériumának munkatársaként etnológiai és folklorisztikai kutatások és a könyvkiadás igazgatója, a Tradition wallonne sorozat felelős szerkesztője. Kutatási témái: néphagyomány, szellemi örökség, népi vallásosság, a 15. század, Jeanne d’Arc perének szóindexe. KESZEG Vilmos (Detrehemtelep, 1957) Magyar–francia szakot végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán, doktori disszertációját 1995-ben védte meg. Jelenleg egyetemi tanár, tanszékvezető és doktori iskola irányítója a kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén. Kutatási területei: kortárs mitológiák, szövegmondás, biografikus szövegek, írott kultúra. Kötetei: A folklór határán. A népi írásbeliség verses műfajai Aranyosszéken. Kriterion, Bukarest, 1991; Kelt levelem. Egy mezőségi parasztasszony levelezése. Debrecen, 1996; Jóslások a Mezőségen. Etnomantikai elemzés. Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1997; Mezőségi hiedelmek. Mentor, Marosvásárhely, 1999; Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. KOMP-PRESS, Kolozsvár, 2002; Aranyosszék népköltészete. Népi szövegek és kontextusok. I–II. Mentor, Marosvásárhely, 2004; Egy Hir Adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. Mentor, Marosvásárhely, 2006; Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. KJNT–BBTE, Kolozsvár, 2008. PIOTROWSKI, Marcin a Lódź-i Tudományegyetem (Lengyelország) etno­ lógus tanára. Művei: Zespół folklorystyczny w życiu kulturalnym wsi współczesnej. Studium wybranych zespołów Polski centralnej. COMUK, Warszawa, 1986; Poza pracą, Łódź, 1994.

Szerzőink

205

POZSONY Ferenc (Zabola, 1955) Magyar–orosz nyelv és irodalom szakot végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. Elemi és középiskolai tanár 1981– 1990 között Kézdivásárhelyen. 1990-től a BBTE tanára, ahol 1997-ben doktorált, majd 2002-től egyetemi professzor, 2005-től pedig doktorátus vezető. 1990-től a Kriza János Néprajzi Társaság alapító elnöke. A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum alapítója. Kutatási területei: népi társadalom, szokások, interetnikus kapcsolatok Erdélyben és Moldvában. Kötetei: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984, Szeret vize martján. Moldvai csángómagyar népköltészet. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1995; Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1997; Szól a kakas már. Szász hatás az erdélyi magyar jeles napi szokásokban. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998; Festbrauche der siebenbürger Sachsen. Pro-Print Verlag, Miercurea Ciuc, 1999; „Adok nektek aranyvesszőt...” Dolgozatok erdélyi és moldvai népszokásokról. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000; Zabola. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest, 2002; Ceangăii din Moldova. Asociaţia Etnografică Kriza János, Cluj, 2002; A moldvai csángó magyarok. Gondolat Kiadó–Európai Folklór Intézet, Budapest, 2005; Erdélyi népszokások. Egyetemi jegyzet. BBTE–KJNT, Kolozsvár, 2006. SAVA, Eleonora (1967) etnológus. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végezte. Jelenleg ugyanott etnológia tárgyak oktatója. Publikációk: Sărbători de primăvară, Editura Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj-Napoca, 2000; Explorând un ritual, Editura Limes, ClujNapoca, 2007. TĂTĂRAN, Alexandra (1979) a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudomány­ egyetemen szerzett román nyelv és irodalom és etnológia szakos oklevelet 2003-ban. Ezt követően az Európa Tudományok Karának magiszteri kép­ zésén vett részt. Jelenleg ugyanitt a doktori iskola hallgatója. Tanul­mányai kötetekben és szaklapokban láttak napvilágot. TÖTSZEGI Tekla (Gyergyóditró, 1964) Magyar–francia szakot végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. 2007-ben szerzett doktori címet a BBTE BTK Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke doktori programjában. Jelenleg néprajzos–muzeológus a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban. Kutatási területe: öltözködéskultúra. Kötetei: A mérai kötény. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003; Satul transilvănean văzut prin

206

Szerzőink

Autorii

207

obiectivul lui Denis Galloway. Editura Mediamira, Cluj-Napoca, 2008; A mérai viselet változása a 20. században. A mérai magyar női viselet és kontextusai. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009.

Autorii

VEREBÉLYI Kincső (1945) intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi tanár. ELTE BTK Néprajzi Intézet, Folklore Tanszék. Újságíró (1966), német–magyar (1969), néprajz (1976) szakos oklevelet szerzett. A néprajztudomány kandidátusa (1995), az MTA doktora (2005). Művei: Célra tarts! Festett lőtáblák Magyarországon. Corvina, Budapest, 1988; Bemalte Schießscheiben in Ungarn. Corvina, Budapest, 1988; Róheim Géza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990; A hagyomány képei. KLTE, Debrecen, 1993; Korok és stílusok a magyar népművészetben. Osiris, Budapest, 2002; Szokás­világ. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2005; Minden napok, jeles napok. Timp, Budapest, 2005.

Alfonsina BELLIO s-a născut în 1971 în Crotone (Italia). A terminat cursul doctoral „Scienze Letterarie, Retorica e Tecniche dell’Interpretazione” în 2005 (Università degli Studi della Calabria); iar din 2000 urmează cursul Anthropologie Sociale et Historique de l’Europe D.E.A. la École des Hautes Études en Sciences Sociales din Paris. Începând cu anul universitar 2008–2009 este cadru universitar la Università degli Studi della Calabria de Cosenza (Italia). Publicaţii: Au-delà du silence. La parole des femmes voyantes, petit patrimoine calabrais. In: L. Sebastien F. (dir.): Le petit patrimoine des Européens: objets et valeurs du quotidien. Harmattan, Paris, 2008, 27–40; L’ellissi e il cerchio, Contributi francesi tra antropologia e letteratura. In: Sbardella F. (dir.): Antropologia dell’Europa. I testi del ritorno francese. Patron, Bologna, 2007, 145–173; A festa da aldeia na Cálabria: o caso de Belvedere Spinello. In: da Silva Lima, J. (dir.): A festa da aldeia: património festivo europeu. Alcala–Universidade Católica Portu­ guesa, Braga, 2007, 125–140. Jocelyne BONNET-CARBONELL este profesor în etnologie la Universi­ tatea Paul Valéry (Montpellier III). Este preşedintele fondator al FEREURETHNO, atelier al Consiliului European (1988), precum şi editoarea materialelor Atelierului (Dimanche en Europe, Éditions du Signe, Strass­ bourg, 2003; Invention européenne du temps, L’Harmattan, Paris, 2004; Fêtes et rites agraires en Europe, L’Harmattan, Paris, 2004; Malmorts, revenants et vampires en Europe, L’Harmattan, Paris, 2005). Volume: J. BONNET – C. O. CARBONELL (red.): Mémoires de Pierre, souvenirs d’homme. Prats de Mollo et les Pratéens. Ed. Trabucaire. [h.n.] Laurent Sébastien FOURNIER (1974) este doctor în etnologie (Universi­ tatea din Montpellier, 2002), iar din 2005 predă sociologia timpului liber la Universitatea din Nantes. Domeniile sale de cercetare sunt sărbătorile şi riturile europene, etnologia jocurilor sportive, antropologia patrimoniului, antropologia folosinţei sociale a trupului uman. Volume: Le «petit patri­ moine» des Européens: objets et valeurs du quotidien, L’Harmattan, Paris, 2008; Fournier, L. S. – G. Raveneau (dir.): Journal des Anthropologues, «Anthropologie des usages sociaux et culturels du corps», n. 112–113, 2008;

208

Autorii

Bernié-Boissard, C. – L. S. Fournier (dir.): Tauromachies, cultures du sud, L’Harmattan, Paris, 2007; Bonnet-Carbonell, J. – L. S. Fournier (dir.) : Peurs et risque au cœur de la fête, L’Harmattan, Paris, 2007. Jean FRAIKIN este licenţiat în istorie (Université de Liège), drept canonic (Université Catholique de Louvain), muzeologie (Institut Royal du Patri­ moine Artistique, Bruxelles), este doctor în antropologie (Université de Nice – Sophia Antipolis). Este raportor ştiinţific al instituţiilor Bibliothèque du Grand Séminaire (Liège), Musées Royaux d’Art et d’Histoire (Bruxelles), membru al Institutului de Istorie Belgian (Roma), cercetător al Centre National Belge d’Histoire Religieuse, a Arhivei şi a Bibliotecii Vaticanului, colaborator ştiinţific al Ministerului Culturii (Bruxelles) şi a Muzeului Cul­ turii Valone (Liège). Fiind colaborator al ministerului comunităţii franceze din Valonia este coordonator al cercetărilor şi editărilor etnologice şi folcloristice, redactor şef al seriei Tradition wallonne. Domenii de cer­ce­ tare: tradiţia populară, patrimoniu spiritual, religiositate populară, istoria secolului 15., indexul lexicologic al procesului lui Jeanne d’Arc. Vilmos KESZEG (Tritenii de Jos, 1957) Absolvent al UBB Cluj-Napoca, Facultatea de Litere, specializarea maghiară–franceză. A obţinut titlul de doctor în anul 1995. În prezent este profesor universitar, şef de catedră şi îndrumător de doctoranzi la UBB, Catedra de Etnografie şi Antropologie Maghiară. Domenii de cercetare: mitologii contemporane, naratologie, texte biografice, cultura scrisă. Volume: A folklór határán. A népi írásbeliség verses műfajai Aranyosszéken. Kriterion, Bukarest, 1991; Kelt levelem. Egy mezőségi parasztasszony levelezése. Debrecen, 1996; Jóslások a Mezőségen. Etnomantikai elemzés. Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1997; Mező­ ségi hiedelmek. Mentor, Marosvásárhely, 1999; Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. KOMP-PRESS, Kolozsvár, 2002; Aranyosszék népköltészete. Népi szövegek és kontextusok. I–II. Mentor, Marosvásárhely, 2004; Egy Hir Adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. Mentor, Marosvásárhely, 2006; Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. KJNT–BBTE, Kolozsvár, 2008. Marcin PIOTROWSKI este profesor de etnologie la Universitatea din Lódź (Polonia). Volume: Zespół folklorystyczny w życiu kulturalnym wsi współczesnej. Studium wybranych zespołów Polski centralnej. COMUK, Warszawa, 1986; Poza pracą, Łódź, 1994.

Autorii

209

Ferenc POZSONY (Zăbala, 1955) Absolvent al UBB Cluj-Napoca, Facultatea de Litere, specializarea limba şi literatura maghiară – limba şi literatura rusă. Profesor de limbă şi literatură maghiară în Târgu Secuiesc între 1981– 1990. Doctor în filologie (etnologie) în anul 1997. Din anul 1990 lector, din 1998 conferenţiar, iar din 2002 profesor universitar la UBB, Facultatea de Litere, Catedra de Etnografie şi Antropologie Maghiară. Conducător de doctorate din 2005. Preşedintele fondator al Asociaţiei Etnografice Kriza János din 1990. Iniţiatorul Muzeului Etnografic Ceangăiesc din Zăbala. Domenii de cercetare: viaţa socială rurală, obiceiuri, relaţii interetnice în Ardeal şi Moldova. Volume: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984, Szeret vize martján. Moldvai csángómagyar népköltészet. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1995; Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1997; Szól a kakas már. Szász hatás az erdélyi magyar jeles napi szokásokban. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998; Festbrauche der siebenbürger Sachsen. Pro-Print Verlag, Miercurea Ciuc, 1999; „Adok nektek aranyvesszőt...” Dolgozatok erdélyi és moldvai népszokásokról. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000; Zabola. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest, 2002; Ceangăii din Moldova. Asociaţia Etnografică Kriza János, Cluj, 2002; A moldvai csángó magyarok. Gondolat Kiadó– Európai Folklór Intézet, Budapest, 2005; Erdélyi népszokások. Egyetemi jegyzet. BBTE–KJNT, Kolozsvár, 2006. Eleonora SAVA (1967) – etnolog. Şi-a terminat studiile superioare la Universitatea Babeş–Bolyai din Cluj-Napoca. In prezent este cadru universitar în cadrul aceleiaşi instituţii, ocupându-se de predarea materiilor de etnologie. Volume: Sărbători de primăvară, Editura Casa Cărţii de Ştiinţă, ClujNapoca, 2000; Explorând un ritual, Editura Limes, Cluj-Napoca, 2007. Alexandra TĂTĂRAN (1979) Absolventă al UBB Cluj-Napoca, Facultatea de Litere, specializarea limba şi literatura română – etnografie (2003). A urmat cursul de masterat la Facultatea de Studii Europene. În prezent este doctorandă la aceeaşi facultate. Studiile ei au apărut în mai multe volume şi reviste de specialitate.

210

Autorii

Tekla TÖTSZEGI (Ditrău, 1964) Absolventă al UBB Cluj-Napoca, Facultatea de Litere, specializarea maghiară–franceză. A obţinut titlul de doctor în anul 2007 în cadrul programului doctoral al Catedrei de Etnografie şi Antropologie Maghiară. În prezent este muzeolog–etnograf la Muzeul Etnografic al Transilvaniei din Cluj-Napoca. Domeniu de cercetare: cul­ tura vestimentară. Volume: A mérai kötény. Kriza János Néprajzi Tár­ sa­­ság, Kolozsvár, 2003; Satul transilvănean văzut prin obiectivul lui Denis Galloway. Editura Mediamira, Cluj-Napoca, 2008; A mérai viselet változása a 20. században. A mérai magyar női viselet és kontextusai. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009. Kincső VEREBÉLYI (1945) – director, şef de catedră, profesor universitar la Universitatea Eötvös Loránd din Budapesta, Facultatea de Litere, Catedra de Folclor şi la Institutul de Etnologie. Licenţiată în jurnalistică (1966), limba şi literatura germană – limba şi literatura maghiară (1969) şi etnologie (1976). Candidată a etnografiei (1995) şi doctor al Academiei Ştiinţifice Maghiare (2005). Volume: Célra tarts! Festett lőtáblák Magyarországon. Corvina, Budapest, 1988; Bemalte Schießscheiben in Ungarn. Corvina, Budapest, 1988; Róheim Géza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990; A hagyomány képei. KLTE, Debrecen, 1993; Korok és stílusok a magyar népművészetben. Osiris, Budapest, 2002; Szokásvilág. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2005; Minden napok, jeles napok. Timp, Budapest, 2005.

Authors

211

Authors

Alfonsina BELLIO was born in 1971 in Crotone (Italy). She attended a PhD course called “Scienze Letterarie, Retorica e Tecniche dell’Interpretazione” (Università degli Studi della Calabria) in 2005; and since 2000 she is a candidate at École des Hautes Études en Sciences Sociales, Paris, within the programme Anthropologie Sociale et Historique de l’Europe D.E.A. Starting with the academic year 2008–2009 she is a lecturer at Università degli Studi della Calabria de Cosenza (Italy). Publications: Au-delà du silence. La parole des femmes voyantes, petit patrimoine calabrais. In: L. Sebastien F. (dir.): Le petit patrimoine des Européens: objets et valeurs du quotidien. Harmattan, Paris, 2008, 27–40; L’ellissi e il cerchio, Contributi francesi tra antropologia e letteratura. In: Sbardella F. (dir.): Antropologia dell’Europa. I testi del ritorno francese. Patron, Bologna, 2007, 145–173; A festa da aldeia na Cálabria: o caso de Belvedere Spinello. In: da Silva Lima, J. (dir.): A festa da aldeia: património festivo europeu. Alcala–Universidade Católica Portuguesa, Braga, 2007, 125–140. Jocelyne BONNET-CARBONELL is a lecturer in ethnology at Paul Valéry University (Montpellier III). She is the founding president of FEREURETHNO of the European Council (1988), being also the editor of the session materials of the Atelier (Dimanche en Europe, Éditions du Signe, Strassbourg, 2003; Invention européenne du temps, L’Harmattan, Paris, 2004; Fêtes et rites agraires en Europe, L’Harmattan, Paris, 2004; Malmorts, revenants et vampires en Europe, L’Harmattan, Paris, 2005). Volumes: J. BONNET – C. O. CARBONELL (red.): Mémoires de Pierre, souvenirs d’homme. Prats de Mollo et les Pratéens. Ed. Trabucaire. [h.n.] Laurent Sébastien FOURNIER (1974) is doctor in ethnology (University of Montpellier, 2002), and since 2005 a lecturer on the sociology of leisure time at the University of Nantes. His fields of research are related to the European feasts and rituals, to the ethnology of sport-games, to the anthropology of patrimony, the anthropology of the social use of the human body. Volumes: Le «petit patrimoine» des Européens: objets et valeurs du quotidien, L’Harmattan, Paris, 2008; Fournier, L. S. – G. Raveneau (dir.): Journal des Anthropologues, «Anthropologie des usages sociaux et

212

Authors

Authors

213

culturels du corps», n. 112–113, 2008; Bernié-Boissard, C. – L. S. Fournier (dir.): Tauromachies, cultures du sud, L’Harmattan, Paris, 2007; BonnetCarbonell, J. – L. S. Fournier (dir.) : Peurs et risque au cœur de la fête, L’Harmattan, Paris, 2007.

Marcin PIOTROWSKI is a lecturer in ethnology at the University of Łódź (Poland). Volumes: Zespół folklorystyczny w życiu kulturalnym wsi współczesnej. Studium wybranych zespołów Polski centralnej. COMUK, Warszawa, 1986; Poza pracą, Łódź, 1994.

Jean FRAIKIN has a qualification in history (Université de Liège), MiddleAges canon law (Université Catholique de Louvain), museology (Institut Royal du Patrimoine Artistique, Bruxelles), he is a doctor in anthropology (Université de Nice – Sophia Antipolis). He is a scientific rapporteur of the Bibliothèque du Grand Séminaire (Liège) and of the Musées Royaux d’Art et d’Histoire (Bruxelles), a member of the Belgian Institute of History (Rome), a researcher of the Centre National Belge d’Histoire Religieuse, of the Vatican Archives and Library, the scientific collaborator of the Ministry of Culture (Bruxelles) and of the Museum of Walloon Life (Liège). Being a collaborator of the ministry of the French community of Wallonia, he is a coordinator and editor of ethnological and folklore research, editor in chief of the series Tradition wallonne. Fields of research: folk tradition, spiritual heritage, folk religiosity, the history of the 15th century, the lexicological index of the trial of Jeanne d’Arc.

Ferenc POZSONY (Zăbala, 1955) He graduated from Babeş–Bolyai University Cluj-Napoca, Faculty of Letters, specialization Hungarian language and literature and Russian language and literature. He was a Hungarian language and literature teacher at Târgu Secuiesc between 1981–1990. He received his PhD in 1997. In 1990 he became assistant professor, in 1998 university lecturer, then in 2002 university professor at the Department of Hungarian Ethnography and Anthropology. From 2005 he is the director of a PhD programme. He is the founding president of the Kriza János Ethnographical Society (founded in 1990) and the initiator of the Csángó Ethnographical Museum in Zăbala. Fields of research: social life in rural areas, popular customs, interethnic relations in Transylvania and Moldavia. Volumes: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984, Szeret vize martján. Moldvai csángó­magyar népköltészet. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1995; Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Pro-Print Könyv­kiadó, Csík­szereda, 1997; Szól a kakas már. Szász hatás az erdélyi magyar jeles napi szokásokban. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998; Fest­brauche der siebenbürger Sachsen. Pro-Print Verlag, Miercurea Ciuc, 1999; „Adok nektek aranyvesszőt...” Dolgozatok erdélyi és moldvai népszoká­sokról. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000; Zabola. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest, 2002; Ceangăii din Moldova. Asociaţia Etnografică Kriza János, Cluj, 2002; A moldvai csángó magyarok. Gondolat Kiadó–Európai Folklór Intézet, Budapest, 2005; Erdélyi népszokások. Egyetemi jegyzet. BBTE–KJNT, Kolozsvár, 2006.

Vilmos KESZEG (Tritenii de Jos, 1957) He graduated from Babeş–Bolyai University Cluj-Napoca, Faculty of Letters, specialization Hungarian– French. He presented his thesis for the doctor’s degree in 1995. At present he is a professor and head of department at Babeş–Bolyai University ClujNapoca, Department of Hungarian Ethnography and Anthropology. Fields of research: contemporary mythologies, story-telling, biographic texts, written culture. Volumes: A folklór határán. A népi írásbeliség ver­ses mű­ fajai Aranyosszéken. Kriterion, Bukarest, 1991; Kelt levelem. Egy mezőségi parasztasszony levelezése. Debrecen, 1996; Jóslások a Mező­ségen. Etno­ mantikai elemzés. Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1997; Mezőségi hiedelmek. Mentor, Marosvásárhely, 1999; Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. KOMP-PRESS, Kolozsvár, 2002; Aranyosszék népköltészete. Népi szövegek és kontextusok. I–II. Mentor, Marosvásárhely, 2004; Egy Hir Adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. Mentor, Marosvásárhely, 2006; Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. KJNT–BBTE, Kolozsvár, 2008.

Eleonora SAVA (1967) – ethnologist. She graduated from Babeş–Bolyai University Cluj-Napoca. At present she is an ethnography lecturer within the same institution. Volumes: Sărbători de primăvară, Editura Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj-Napoca, 2000; Explorând un ritual, Editura Limes, Cluj-Napoca, 2007.

214

215

Authors

Alexandra TĂTĂRAN (1979) She graduated from Babeş–Bolyai University Cluj-Napoca, Faculty of Letters, specialization Romanian language and literature and ethnography (2003). Also followed an MA course at the Faculty of European Studies. At present she is a PhD candidate at the same faculty. Her works have been published in volumes and periodicals. Tekla TÖTSZEGI (Ditrău, 1964) She graduated from Babeş–Bolyai University Cluj-Napoca, Faculty of Letters, specialization Hungarian–French. She presented her thesis for the doctor’s degree in 2007 within the doctoral programme of the Department of Hungarian Ethnography and Anthropology. At present she is a museologist–ethnographer at the Ethnographic Museum of Transylvania in Cluj-Napoca. Field of research: the culture of clothing. Volumes: A mérai kötény. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003; Satul transilvănean văzut prin obiectivul lui Denis Galloway. Editura Mediamira, Cluj-Napoca, 2008; A mérai viselet változása a 20. században. A mérai magyar női viselet és kontextusai. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009. Kincső VEREBÉLYI (1945) – director, head of department, university professor at Eötvös Loránd University (Budapest), Faculty of Letters, Department of Folklore and at the Institute of Ethnography. She has a qualification in journalism (1966), in German language and literature – Hungarian language and literature (1969) and in ethnography (1976). She is a candidate in ethnography (1995) and a doctor of the Hungarian Academy of Sciences (2005). Volumes: Célra tarts! Festett lőtáblák Magyarországon. Corvina, Budapest, 1988; Bemalte Schießscheiben in Ungarn. Corvina, Budapest, 1988; Róheim Géza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990; A hagyomány képei. KLTE, Debrecen, 1993; Korok és stílusok a magyar népművészetben. Osiris, Budapest, 2002; Szokásvilág. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2005; Minden napok, jeles napok. Timp, Budapest, 2005.

Cuprins Recomandare. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Programul conferinţei Les activités festives des jeunes le dimanche en Europe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Kallós Zoltán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Keszeg Vilmos: Duminica: natură sau cultură. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Jocelyne Bonnet-Carbonell: Plimbarea de duminică, majoratul tinerilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Verebélyi Kincső: Les aiels du temps. Duminica tineretului. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Laurent Sebastien Fournier: Distracţie şi obligaţii sociale în programul de duminică a tinerilor din Provence. . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Eleonora Sava: O duminică în România – mituri şi rituri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Alexandra Tătăran: Duminica – zi de sărbătoare. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 Tötszegi Tekla: Delimitarea duminicii prin costumul fetelor (Mera) . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Pozsony Ferenc: Structura duminicii într-un orăşel şi o comună secuiască. . . . . . . . . . . . . 128 Marcin Piotrowski: Istoria genului disco-polo în Polonia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Jean Fraikin: Duminica – ieri şi astăzi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 Alfonsina Bellio: Duminica în campus. Timpul studenţilor tineri în Arcavacata. . . . . . . . . 182 Rezumate. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 Autorii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

216

Contents Recommendation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 The Programme of the Conference Les activités festives des jeunes le dimanche en Europe . . . . . . . . . . . . . . . 9 Kallós Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Keszeg Vilmos: Sunday: Nature or Culture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Jocelyne Bonnet-Carbonell: Sunday Walking, a Coming of Age . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Verebélyi Kincső: Les aiels du temps. The Sunday of the Youth . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Laurent Sebastien Fournier: Leisure and Social Obligations in the Sunday Activity of the Youth of Provence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Eleonora Sava: A Sunday in Romania – Myths and Rites . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Alexandra Tătăran: Sunday – Feast Day . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 Tötszegi Tekla: The Delimitation of Sunday Time through the Costume of Young Girls (Mera) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Pozsony Ferenc: The Structure of Sunday in a Szekler Town and Village . . . . . . . . . . . . . . 128 Marcin Piotrowski: The History of Disco-Polo in Poland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Jean Fraikin: Sunday – Past and Present . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 Alfonsina Bellio: Sunday in the Campus. The Times of Young Students in Arcavacata . . . . . 182 Abstracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 Authors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211