2010. Különszám
Fiatal Gazdák – 2012 a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA tevékenységének stratégiai irányai 2012-ig Bevezetô A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYÁ-ban 2010. februárjában tisztújításra került sor. Az új vezetô testületek megbízatása 2012-ben jár le. Jelen anyag összefoglalja, hogy mivel kíván az AGRYA foglalkozni az elkövetkezô két évben. Törekszünk arra, hogy az anyagban szereplô célok mindegyikét el tudjuk majd érni, bízunk benne, hogy elegendô lesz erre az elôttünk álló két év. Ezzel az anyaggal szeretnénk egyértelmûen kijelölni az irányt, utat, amit követni kívánunk. A 2010. évi Országos Gyûléssel lezárult az AGRYA fejlôdésének egy nagyon fontos idôszaka. Az elmúlt években sikerült elfogadtatni az AGRYÁ-t mint önálló, szakmai értékek mentén dolgozó agrár érdekképviseleti szervezetet. Kitermelôdött a fiatal gazdák és a magyar agrárium ügye iránt elkötelezett, együttmûködni képes vezetôi csapat, és felhalmozódott az a szervezeti tudás és tapasztalat, amely szükséges és elengedhetetlen a hatékony mûködés és értékalapú érdekképviseleti tevékenység folytatásához. A meglevô kereteket világos tartalommal és hosszú távon is értelmezhetô célokkal szeretnénk megtölteni. Errôl szól ez az írás. Azt kívánjuk rögzíteni, hogy szerintünk hol van a fiatal gazdák és szervezetük helye, szerepe a magyar agráriumban és a magyar társadalomban. Ez egyúttal ajánlat is mindazon civil és állami partnereknek, akik nyitottak az együttmûködésre és vannak olyan pontok, ahol lehetôséget látnak a közös tevékenységre. Az anyagban csak olyan célok, témák, tevékenységek szerepelnek, amelyeknek már van elôzménye az AGRYA elmúlt néhány éves tevékenységében. Tehát biztos alapokra, tapasztalatokra támaszkodva tudtuk elkészíteni ezt az anyagot. Így biztosak vagyunk benne, hogy reálisan megvalósíthatóak a célok, tevékenységek, amelyeket rögzítettünk. Ez az írás nem egy operatív cselekvési terv, inkább irányokat, hangsúlyokat tartalmaz. Az erre épülô konkrét programok a megvalósítás következô szintjét jelentik, amelyek már az eredményeket hordozzák majd. Fiatal gazda közösségek – az érdekképviseleti tevékenység új megközelítése Az egyik, vagy talán a legfontosabb dolog, hogy tisztában legyünk azzal, miért is van az AGRYA, mi a szervezet önmeghatározása és küldetése. A ’90-es évek közepén, amikor az AGRYA indult, ez már komoly megfontolás tárgya volt. Világosan látszottak példák, amelyek mindegyike egyértelmûen a politika által meghatározott, közvetlen gazdasági érdekérvényesítô, kijáró szervezeti mûködést mutattak.
Ezen szervezeti példákat már akkor is az idôsebb vezetôi generáció jelenítette meg. Ezzel együtt az is egyértelmûen érzékelhetô volt, hogy hiányoznak az agráriumból a valódi és mûködô szakmai közösségek, hogy nagyon alacsony az együttmûködési hajlandóság a gazdák, elsôsorban idôsebb gazdák között. Megvan természetesen ennek az oka, érthetô is bizonyos szempontból, de ez a helyzeten nem változtat. Akkor arra jutottunk, hogy az AGRYA elsôdleges feladata az együttmûködés erôsítése, a fiatal gazda szakmai közösségek megteremtése kell, hogy legyen. A fiatal gazdák közösségi szervezôdése több szempontból is nehéz folyamat, az életkori sajátosságok és a generációk közötti természetes gondolkodásbeli különbségek miatt nem végezhetô a normál agrár szervezeti mûködés keretei között. Az eltérô élethelyzetek külön megközelítést igényelnek. Másrészrôl kevés fiatal gazda van, ôk is szétszórtan élnek, dolgoznak. Jó, ha egy-egy átlagos faluban két-három önálló fiatal gazda tevékenykedik.
Az AGRYA az elmúlt években úgy alakította ki a tevékenységét, hogy megteremtse a lehetôséget a fiatal gazdáknak arra, hogy szakmai események kapcsán találkozzanak, hogy elinduljon közöttük a természetes együttmûködés, az egészséges közösségek létrejötte. Közösség tagjának lenni, közösségben dolgozni, gondolkodni nehéz dolog, még ha könnyûnek is tûnik elsô látásra. Azt látjuk, hogy az AGRYA tevékenysége erjesztôen hat, azon keresztül megtalálják a helyüket azok, akik nyitottak az együttmûködésre, a közösség ügyeire. Az elmúlt évek megmutatták, hogy az AGRYA szakmai értékekre alapozó közösségépítô erejére szükség van. Így a tevékenység fókuszában a szakmai, generációs érdekek és értékek megjelenítése mellett a közösségépítésnek azonos súllyal kell szerepelnie.
2010. különszám
2
Az agrárszabályozás egyes elemeinél az tapasztalható, hogy azok távol vannak a mindennapi élet gyakorlatától, a szabályozás nem „gazdabarát”, pedig lehetne az is. Az elôbbi helyzet megoldásához segítség lehet egy olyan szakértôi bázis, amely magasan iskolázott, nyelvet beszélô, világot látott, – és ami a legfontosabb – gyakorló, gazdálkodással foglalkozó agrárszakemberekre alapoz. Belôlük jönnek létre az AGRYA szakértôi csoportjai. Az AGRYA 2009. elején elindította ennek elôkészítését szakmai rendezvényeken és tematikus külföldi szakmai utakon keresztül. Nem az a cél azonban, hogy specifikus ágazati részletproblémákkal foglalkozzunk. Ehhez megvannak a felkészült ágazati szakmai szervezetek. Velük szorosabbra kell fûzni az együttmûködését az AGRYÁ-nak. A cél az általános, ágazatközi, elsôdlegesen agrárpolitikai szakértôi bázis megteremtése. Így az AGRYA elsôsorban a Közös Agrárpolitika reformjára, a generációváltás ügyére, valamint az innováció és versenyképesség kérdéseire fókuszálja a szakértôi munkáját. A hagyományos rendezvényeinket (Fiatal Gazda Klub rendezvénysorozat, Fiatal Gazda Konferencia, tematikus külföldi szakmai utak) folytatjuk. Ezek kiegészülnek újabb eseményekkel, belföldi szakmai utakkal. Ezeket az AGRYA országos hálózatára alapozva szervezzük. A célunk olyan mintaértékû fiatal gazda projektek bemutatása, amelybôl más fiatal gazdálkodók is tanulhatnak. Ez a program több mint egy nyílt nap egy gazdaságban, mivel többnapos eseményre kerül sor, amelynek során több gazdaságot látogatnak meg a résztvevôk. A cél a szakmai információcserén túl az is, hogy a résztvevôk közötti szakmai és gazdasági kapcsolatok erôsödjenek. Ennek elôfeltétele azonban, hogy a személyes kapcsolódások is erôsek legyenek, hiszen az teremtheti meg a valós együttmûködésekhez szükséges bizalmat. Fiatal gazdákra alapozott szakmapolitikai-agrárpolitikai tevékenység Az EU csatlakozás óta eltelt idôszak, de különösen az elmúlt kéthárom év megmutatta, hogy Magyarország még mindig küszködik az EU szabályozók megfelelô adaptációjával. Ez jelenti azt is, hogy idôként túlságosan is meg akarunk felelni az elvárásoknak, illetve azt is, hogy nagyon „kreatívan” alkalmazzák az állami szervek az EU joganyagot. Ezzel együtt jellemzô, hogy ismét van kire mutogatni, elegendô Brüsszelt emlegetni, ha már nincs más érv egy-egy agrárpolitikai döntés mögött.
A ország EU-tagságával a mezôgazdasághoz, vidékfejlesztéshez kapcsolódó szabályozás súlypontja Brüsszelbe került. A meglevô európai keretek nemzeti tartalommal való feltöltése jelenti a kihívást. Az EU támogatások és szabályozók nem akadályozzák meg a nemzeti agrárpolitika, agrárstratégia kialakítását. Sôt, igazán csak
az az ország lehet nyertese az EU-tagságnak, amelynek világos céljai vannak, amelyekhez felhasználhatja az európai erôforrásokat. Az AGRYÁ-hoz kapcsolódó fiatal agrárszakemberek, szakértôk képesek a magyar nemzeti agrárérdekeket az egységes európai integrációs térben értelmezni, elhelyezni. Enélkül nem lehet sikeres a magyar mezôgazdaság az európai mezôgazdaság részeként. Fiatal gazdák és a társadalom Az EU a költségvetésének jelentôs részét a Közös Agrárpolitika finanszírozására fordítja. A gazdáknak jutó támogatások ügye újra és újra elôkerül a szélesebb nyilvánosság elôtt, sajnos jellemzôen nem pozitív összefüggéseiben. A Közös Agrárpolitika vitája ezt a figyelmet mindenképpen fel fogja erôsíteni. Kérdés az, hogy a gazdatársadalom ki tudja-e használni ezt a lehetôséget és tudja-e árnyalni azt a képet, ami vele kapcsolatosan kialakult az évek során. A mezôgazdaság, a vidéki térség jóval komolyabb gazdasági és társadalmi szerepet tölt be annál, mint ami a gazdasági mutatókon keresztül látható. A magyar vidék ügye nemzeti ügy, alapvetô társadalompolitikai kérdés. Ahhoz azonban, hogy sikereket érjünk el,
3
a döntésekhez mindenképpen szükséges a közvélemény és ezen keresztül a szélesebb társadalom támogatása és elfogadása is. Ez megfelelô, folyamatos, az értékekre koncentráló kommunikáció nélkül nem sikerülhet. Az AGRYA célja, hogy megismertesse a közvéleménnyel a gazdák mindenapjait, azt a tevékenységet, amellyel hozzájárulnak az ország mûködéséhez. Ezen belül be kell mutatni azt is, hogy milyen társadalmi felelôssége van a gazdáknak munkájuk során az élelmiszer elôállításához és a környezet megóvásához kapcsolódóan. A kommunikáció természetes módja a különbözô sajtótermékeken keresztül zajló kommunikáció. Ebben az AGRYÁ-nak már vannak tapasztalatai, ezt a munkát még szervezettebbé és kezdeményezôbbé tesszük. Érzékelhetô, hogy az átlagpolgárban megvan a nyitottság a mezôgazdasági-vidéki témák iránt, hiszen ezek mindig a valóságról szólnak, könnyebben köthetôk esetleges korábbi személyes élményekhez és pontosan emiatt érdekesek. A tömegtájékoztatásban az indokoltnál jóval kevesebb vidéki téma van. A fiatal gazdák tevékenysége, sikereik bemutatása jó téma a sajtókommunikációhoz. A gazdák tevékenységével kapcsolatos kommunikációs tevékenységhez az AGRYA rendelkezésére áll egy másik lehetôség is. Ez a TELLUS Oktatási Program. A TELLUS-t a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa – CEJA fejlesztette ki az EU Bizottság anyagi támogatásával 2002-ben. A Program gerincét egy általános iskolás korú, 10-12 éves gyerekeknek készült tankönyvcsomag adja. Ebben, az életkori sajátosságoknak megfelelôen, ágazatonként mutatják be a mezôgazdaság mûködését, szerepét és a gazdák tevékenységét. Az AGRYA 2006-ban egy kísérleti program keretében elindította a TELLUS Oktatási Programot Magyarországon. Ennek részeként elkészült a teljes tankönyvcsomag magyar változata. A tankönyvcsomagot kilenc magyar általános iskolában használták különbözô tantárgyak oktatása során. A kísérleti programban résztvevô iskolák mindegyikéhez kapcsolódtak fiatal gazdák, akik saját gazdaságuk mûködésének bemutatásán keresztül tették élôvé, élményszerûvé a tankönyvekben levô ismereteket. Az AGRYA számára a Program elsôsorban mint kommunikációs és fogyasztóvédelmi eszköz volt fontos. A gyerekeken keresztül lehet ugyanis a szülôk figyelmét orientálni az agrár ügyek felé, lehetséges a fogyasztói szokásokon változtatni, felhívva a figyelmet a hazai élelmiszerek vásárlására, támogatható a közvetlen értékesítés is, hiszen kialakulhatnak kapcsolatok gazdák és a lehetséges vevôk között. A Programban résztvevô fiatal gazdákon keresztül megszemélyesedik mindaz, amit mezôgazdaságnak hívunk. Ez is segítség lehet abban, hogy árnyaljuk a mezôgazdaságról alkotott képet,
2010. különszám
hogy csökkentsük az elutasítottságát a gazda életformának. Az AGRYA a kísérleti program tapasztalataira alapozva újraindítja a TELLUS Oktatási Programot. Fiatal gazdák a helyi közéletben – Fiatalok vidéken A vidék, a falu megmaradásának egyik kulcskérdése, hogy az ott élôk megtalálják-e a helyüket, boldogulásukat, jövôjüket a tágabban vett közösségben, a településen. Kiemelkedô kérdés ebbôl a szempontból, hogy egy település meg tudja-e tartani a fiataljait, illetve, hogy be tudja-e kapcsolni ôket a települési közösség életébe, mindennapjaiba. Sajnos az elmúlt évek tapasztalatai, a gazdasági helyzet, a vidéki közösségek állapota, az egyén szintjén meglevô kiábrándultság nem segít abban, hogy a fiatalok helyben maradjanak és ne máshol, egy városban keressék a boldogulásukat. A fiatalok elvándorlásának megállítása igen összetett kérdés. Ezek közül az AGRYA feladata és felelôssége abban van, hogy az ingadozókat megerôsítse abban, érdemes maradni, megtalálják a helyüket a települési közösségen belül. A rendszerváltás utáni Magyarországon nem alakultak ki új közéleti szocializációs minták. Ezeknek kellene pedig bevezetni a fiatalokat a települési közösség életébe, helyet, cselekvési teret és ezzel kapcsolódást kínálva nekik. Két területen van tehát az AGRYÁ-nak feladata. Egyrészrôl segítséget kell adni arra, hogy a fiatal gazdálkodók bekapcsolódjanak a helyi közéletbe (önkormányzat, egyesületek, stb). A gazda életforma, személet és gondolkodásmód nagyon gyakorlatias. A gazda vállalkozó, akinek folyamatosan súlyos döntéseket kell hoznia, amelyek alapjaiban befolyásolják a megélhetését. Ha rossz döntést hoz, ha hanyagul bánik az eszközeivel, állataival, ha nem fordít kellô figyelmet a saját ügyeire könnyen belebukhat a gazdálkodásba. A döntésképes és a döntésekért felelôsséget vállaló emberek jelenléte mindenképpen szerencsés a helyi döntéshozatalban. A közélet, még ha egy falu közéletérôl beszélünk is, távoli az ott élôknek. Az AGRYA feladata, hogy bátorítsa és támogassa a fiatal gazdákat abban, hogy aktívan vegyenek részt egy-egy falu, kisváros közéletében. A hozzáálláson és szándékon túl természetesen felkészültség is szükséges a hatékony közéleti tevékenységhez. Így az AGRYA képzéseket, szakmai eseményeket, találkozókat szervez azoknak a fiatal gazdáknak, akik helyi közéleti tisztséggel (önkormányzat, helyi egyesület, alapítvány) rendelkeznek, vagy fontolgatják, hogy aktívan foglalkozzanak a közélettel. Ez lehetôséget ad arra, hogy a képességeik, ismereteik bôvüljenek, de ugyanúgy lehetôség arra is, hogy a fiatal gazdák közötti kapcsolatok erôsödjenek. Létrejön egy
2010. különszám
4
szer adott. A Rural Youth Europe (RYE) nevû szervezetnek az AGRYA teljes jogú tagja 2006-óta, így a falusi ifjúsági közösségek nemzetközi kapcsolataihoz megvan az európai hálózati segítség is.
„virtuális falu” azon fiatal gazdákból, akik a helyi közélet részesei. A másik cselekvési irány, amit az AGRYÁ-nak fel kell vállalnia, az a falusi-vidéki, de nem gazdálkodó fiatalokkal kapcsolatos tevékenység. Jól látszik, hogy az állami ifjúságpolitika látókörébôl egyszerûen kimaradt a falusi-vidéki térség. Az ifjúsági intézményrendszer – néhány példától eltekintve – a nagyobb városok határain belül marad. Nagyon kevés, kimondottan falusi ifjúsági közösség, egyesület mûködik az országban. A legtöbb fiatal a közösségi létet nem is tudja megtapasztalni, hiszen nincs hol. Mûködô ifjúsági közösségek nélkül nehezebb helyben tartani, marasztalni, vagy visszahívni a fiatalokat a falujukba. A mûködô ifjúsági közösségek képviselete, speciális igényeinek megjelenítése, szakmai, módszertani támogatása nem megoldott országos szinten. Utoljára maga az AGRYA töltött be hasonló szerepet a szervezeti fejlôdésének korai szakaszában. Azóta sincs más, aki a helyünkbe lépett volna. 2009-ben kísérletként elindítottuk a Második Hullám Programot az AGRYÁ-n belül. Ennek célcsoportját a 18-25 év közötti, vidéki, nem feltétlenül agrár kötôdésû, felsôfokú végzettséggel rendelkezô, vagy éppen még tanuló fiatalok képezik. A Program tartalma elsôdlegesen egy ifjúsági vezetô képzés, amely egy falusi ifjúsági közösség mindennapjainak szervezésére készíti fel a pályázaton keresztül kiválasztott résztvevôket. A kísérleti idôszak tapasztalatai jól hasznosíthatóak egy hasonló program országos elindítása során is. Az új közösségek megalakulását segítô képzési-szervezetfejlesztési tevékenység mellett a már mûködô közösségeket is be kell vonni egy országos együttmûködésbe. Ennek célja az információcserén, találkozásokon túl szintén a szervezetfejlesztési támogatás biztosítása a számukra. A falusi ifjúsági munkához kötôdôen 2009. végén egy országos szakmai konferencia szervezésének volt részese az AGRYA. Ez megerôsítette azt, hogy minden adott ahhoz, hogy az AGRYA legyen a falusi ifjúsági közösségek fejlesztéséhez kapcsolódó egyik szakmai-szervezeti bázis. Az AGRYA agrár-érdekképviseleti szerepéhez kevéssé kötôdik azonban ez a szerep. Ezért 2009. év végre megteremtettük a munka végzéséhez szükséges önálló szervezeti kereteket a „Második Hullám” Vidéki Ifjúsági Szövetség megalapításával. A Szövetség anyagi, adminisztratív bázisát az AGRYA adja, természetesen szoros partneri viszonyt fenntartva. Ezzel a megoldással jogilag és szervezetileg is elkülönül a falusi fiatalokhoz kapcsolódó, tisztán vidékfejlesztési tevékenység, de mégis az AGRYA hatókörén belül marad. A falusi ifjúsági munkához, az ilyen jellegû vidékfejlesztési tevékenységhez kötôdô, azt támogató nemzetközi kapcsolatrend-
Fiatal gazda érdekek és európai integráció Az EU most még versengô nemzetállamok szoros együttmûködése, bármit is mond a hivatalos kommunikáció. Az még nem látható, hogy az integráció a lezárult szervezeti reformok eredményeként hogyan mélyül majd el. Most még tehát arra kell készülnünk, hogy a nemzeti érdekeink minél inkább tükrözôdjenek az EU döntéseiben. Ehhez azonban az eddigieknél jóval határozottabb érdekérvényesítô tevékenységre – lobbira – van szükség. Az EU mûködési logikájának középpontjában elsôsorban a nemzeti adminisztrációk állnak. Így tehát a nemzeti adminisztrációk feladata az adott ország érdekeinek megjelenítése, képviselete. Az integrációs szervezetekkel fenntartott kapcsolatok alapján azonban az is látható, hogy a nemzeti adminisztrációk tevékenységével párhuzamosan, azonos célokat kitûzve folyik egy érdekérvényesítô tevékenység a nem kormányzati szervek részérôl is. Az európai fiatal gazda szervezet szakmai rendezvényeinek vitái pontosan leképezik az államközi vitákat, együttmûködéseket egy-egy szakmai kérdés okán. Mindenki csak azt teszi, ami a dolga, az azonos gondolatot a saját csatornáin, kommunikációs és döntési színterein megjeleníti, képviseli. Ezek ez erôk mindenképpen erôsítik egymást. Az elkövetkezô idôszakban jobban ki kell használni azt a lehetôséget, amit az AGRYA tagság jelent a különbözô nemzetközi
5
2010. különszám
szervezetekben (CEJA, RYE). Ehhez azonban karakteres állami agrárpolitika és világos együttmûködési szándék is kell. Az elmúlt évek alatt az AGRYA egyértelmûen a legerôsebb, vezetô és meghatározó szervezetté vált a régió fiatal gazda szervezetei között. Ez köszönhetô a Közép-európai Fiatal Gazda Központ – CERYC együttmûködési programnak. A CERYC 2007. évi indulása óta számtalan kétoldalú és többoldalú szakmai programra került sor. A közös munka során kialakultak a szervezetek és vezetôik közötti szoros szakmai és emberi kapcsolatok. Ráadásul a CERYC együttmûködésnek részesei olyan szervezetek is (szlovák, bolgár), amelyek magyar szakmai segítséggel jöttek létre az elmúlt 2 évben. Ezek a szervezetek rövid távon már a CEJA tagjai lehetnek, ami tovább növelheti a régió súlyát az európai fiatal gazda szervezeten belül is, hiszen itt van csak valós növekedési potenciálja a szervezetnek A CERYC-en keresztül tehát kellô súllyal lehet megjeleníteni a régiós érdekeket az integrációs szervezetek szintjén. A régiós fiatal gazda érdekek részeként hangsúlyosan van lehetôség a magyar álláspontok megjelenítésére, már csak az AGRYA központi szerepe miatt is. Az AGRYA szándéka, hogy a CERYC együttmûködésben meglevô érdekérvényesítô lehetôséget a korábbinál jobban használja ki a magyar nemzeti érdekek támogatására. Ehhez a CERYC program további fejlesztése szükséges, illetve lassan elkerülhetetlenné válik valamiféle döntés az esetleges jogi-szervezeti önállósodásról is. Fiatal gazdák a határokon túl – magyar-magyar kapcsolatok A CERYC együttmûködés elsô és egyik legfontosabb célja az volt, hogy segítséget nyújtson a bulgáriai, romániai és szlovákiai önálló fiatal gazda szervezet létrehozásához. Szlovákiában és Romániában jelentôs számú magyar kisebbség él, így természetes módon rájuk támaszkodva indult el a szervezetfejlesztô munka. 2007. óta több sikeres program lebonyolításába sikerült bevonni a határon túli magyar fiatal gazda partnereket. E programokon keresztül rendelkezésre áll az az ismeret és tapasztalat, ami egy speciális célcsoporthoz, a határon túli magyar fiatal gazdákhoz kapcsolódik. Ugyanígy megvannak Erdélyben és a Felvidéken is a partnerek a magasabb szintû, még több szakmai tartalmat hordozó együttmûködéshez. A kérdés az, hogy ennek mi lehet, mi legyen a középpontjában. A fiatal gazdák új célcsoportot és új megközelítést jelenthetnek a magyar-magyar kapcsolatokban. Tapasztalataink szerint a közösségi-szervezeti problémák ugyanúgy sújtják a jelzett két országban élô fiatal gazdákat, ahogyan ez probléma Magyarországon is. Tehát a szervezetfejlesztést célul tûzô, de agrár szakmai tartalmat hordozó programok komoly lehetôségei lehetnek az együttmûködésnek. Jól mutatja ennek eredményeit, hatását a román-magyar együttmûködési program támogatásával lebonyolított 4 magyar és 4 romániai megyét érintô fejlesztési program. A szakmai tartalmon keresztül sikerült elindítani a határmenti 8 megyében a korábban semmilyen szinten nem mûködô fiatal gazda együttmûködést és megyék közötti kommunikációt. Szintén az elmúlt évek tapasztalatai alapján látható, hogy az EU integrációs ügyek komoly kihívást jelentenek, elsôsorban Romániában és várhatóan majd Szerbiában és Horvátországban is. Az a három év, amennyivel korábban vált Magyarország az EU tagjává, pontosan azokat a tapasztalatokat hordozza magában, amelyek jól hasznosíthatók a határon túli magyar gazdáknak. Az EU-tagság lehet lehetôség is a gazdák, és ezen belül a fiatal gazdák számára; nemcsak a hátrányait, de az elônyeit is érezhetik az európai integrációnak. A siker csak azon múlik, hogy mennyire felkészültek az
érintettek a folyamatok megértésére, befogadására. A felkészülésben lehetünk nagy segítségükre a magyarországi tapasztalatok, valamint a nemzetközi kapcsolatok átadásával. A magyar-magyar kapcsolatok sikere azon múlik, hogy vannak-e konkrét szakmai tartalmat hordozó, valós és rövid távon is érzékelhetô eredményt hordozó programok. A fiatal gazda célcsoportban viszonylag egyszerûen lehet innovatív programokat elindítani, könnyen lehet eredményeket elérni. Ezt mindenképpen ki szeretné használni az AGRYA. Szakmai-módszertani támogatás Az anyagban szereplô célok, tervek mindegyike olyan humán erôforrásokat igényel, amely jelenleg nincsen meg együttesen sehol sem. Ez a szakértôi-szakmai bázis igen széles szakértôi kört kell hogy felöleljen, hiszen egészen más a Közös Agrárpolitika egyes részkérdéseivel foglalkozni, mint egy frissen alakuló falusi ifjúsági egyesületnek jogi segítséget nyújtani a bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban. Az AGRYA körül a tagjain és a különbözô programjaiban részt vállaló szakértôkön keresztül már megtalálható az a személyi kör, amely hathatós segítséget tud adni a jövôbeni munkához. Az AGRYA célja, hogy a vidéki fiatalok ügyéhez kapcsolódóan a különbözô szakmai területek képviselôit közös projektekben összekösse. Ezzel megteremthetô egy egységes szakmai-módszertani támogatás a jövôbeni munkához. Már látszik, hogy két területen mindenképpen szükséges többféle szakma és ezzel együtt többféle gondolkodás együttes munkája. Az egyik a Közös Agrárpolitika most zajló átalakításához kapcsolódó munka, a másik a falusi ifjúsági közösségek fejlesztéséhez kapcsolódó munka. Dr. Mikula Lajos
2010. különszám
6
Weisz Miklós
Az AGRYA 2010. februárjában megválasztott tisztségviselôi Elnökség Dr. Mikula Lajos, ügyvezetô elnök Kesjár Kamilla, társelnök Weisz Miklós, társelnök Gémes László, alelnök Polgár Ákos, alelnök Vrancsik András, alelnök Szakács Roland, alelnök
Felügyelô Bizottság Simon Attila, elnök Benedek Borbála, tag Bognár István, tag Takács András, tag ifj. Bába Miklós, tag
Dr. Mikula Lajos Született: 1969 Nôs, egy kisfiú édesapja Végzettség: - jogász (ELTE ÁJTK, 1994) - jogi szakvizsga (2000) Nyelvismeret: angol középfok A Szövetség alapító elnöke 19962010. között. Fôállásban 2007-tôl látja el feladatait. Ezen túl nonprofit joggal is foglalkozik.
Született: 1978 Végzettsége: - Agrárkémikus Agrármérnök, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely (1997-2003) - Erasmus hallgató, Newcastle University, Department of Agriculture, Nagy-Britannia (2001-2002) - PhD abszolutórium, Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (2003-2006) - Mérnök-közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (2004 – 2007) Nyelvismeret: angol felsôfok, német alapfok 2005-tôl az Agrion Vállalkozásfejlesztô Iroda vezetôje. 2005-2007. között NVT tanácsadó 2007-tôl az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány akkreditált tanácsadója 2009-tôl az FVM regisztrált szaktanácsadója Fiatal gazdálkodóként szántóföldi növénytermesztéssel (búza, kukorica, repce, napraforgó) foglalkozik Sopronhoz közel, Nagylózson. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének 2008. óta tagja.
Gémes László Kesjár Kamilla Született: 1972 Nôs, két fiúgyermek apja
Született: 1978 Végzettség: - okleveles kertészmérnök (Kertészeti Egyetem Budapest) - közgazdász (Szolnoki Fôiskola)
Végzettsége: - Gundel Károly vendéglátóipari és kereskedelmi szakközépiskola (1990) - Gregus Máté mezôgazdasági szakközépiskola - középfokú mezôgazdasági vállalkozó képesítés (2002), - önjáró betakarítógép és mezôgazdasági gépkezelô szakképesítés (2004)
Nyelvismeret: spanyol, angol haladó
Szolnokon él. 2004. óta cégvezetôje a zöldségvetômag elôállítással és kereskedelemmel foglakozó Kesjár Flóra Kft-nek. A cég Magyarország területén szaporít és termeltet vetômagot, - technológiai és növényvédelmi szaktanácsadással, tisztított, fémzárolt minôségben – amit belföldön, a Balkánon és az EU tagországokban értékesítenek. 2005. óta AGRYA tag.
Nyelvismeret: angol, német kezdô 2002-2006. között Szegváron önkormányzati képviselôként tevékenykedett. 2006. október 1-jén Szegvár választópolgárai polgármesternek választották. Több civil szervezetben tölt és töltött be vezetô tisztséget, köztük 2002-2006. között a Szegvár Nagyközségért Közalapítvány elnöke, 2005. február óta a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének alelnöke, 2005. szeptembertôl a Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetségének
7
2010. különszám
társelnöke, 2005. novembertôl a "Kurca-Völgye" Szegvári Környezet-, Víz- és Természetvédelmi Egyesület elnöke. Mezôgazdasági tevékenységét 1995-ben kezdte 7 ha-on. Jelenleg 240 ha szántón és 15 ha gyepen gazdálkodik. A szántó területeken búzát, árpát, repcét, kukoricát és napraforgót termel. 2004. óta részt vesz az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban, integrált növénytermesztéssel. A gépeivel mezôgazdasági szolgáltatást is végez.
céljából. Az állatállomány a kezdeti 400-ról mára már több mint a duplájára emelkedett. Mivel a tanya területéhez nem tartozik megfelelô nagyságú legelôterület, ezért a Hortobágyi Nemzeti Parktól bérel mintegy 100 hektár területet. Saját tulajdonú földterületen (60 ha) abraktakarmányt és szálastakarmányt termeszt saját célú felhasználásra. 1999-tôl tagja a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének. Az AGRYA egyik alelnöki tisztségét tölti be 2004. februárjától, továbbá 2005-tôl a Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetségének társelnöke.
Polgár Ákos Szakács Roland Született: 1975 Nôs, két kisgyermek édesapja
Született: 1975 Nôs, egy kislány és egy kisfiú (ikerpár, 2004.) édesapja.
Végzettsége: - gazdasági mérnök, Széchenyi István Fôiskola, Gyôr - gazdasági agrármérnök, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár - növényvédelmi szakmérnök - doktorandusz, NyugatMagyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár Nyelvismeret: német haladó, angol alapfok
Végzettsége: Semmelweis Egyetem - úszás és vízilabda edzôi szak (2006) Könnyûgépkezelôi vizsga három géptípusból (2003) Növényvédôszer és méregraktár kezelôi végzettség (2002) Szakács szakmunkás képesítés (2000)
Nyelvismeret: német haladó
Kónyban él. Családi gazdaságukban 350 hektáron gazdálkodnak, melybôl 200 ha saját tulajdonú, 150 ha pedig bérelt föld. Fô profiljuk a szántóföldi kertészet: hagyma és burgonya, összesen 50 hektáron. A fennmaradó területen szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak (gabona, kukorica, búza, rozs). Mára a 350 ha megmûveléséhez szükséges teljes gépparkkal rendelkeznek. A gépeket az uniós támogatási lehetôségeket (AVOP, SAPARD) kihasználva szerezték be. 2006-tól az AGRYA tagja.
Vrancsik András Született: 1976 Nôs, egy kisfiú és egy kislány édesapja. Végzettsége: - Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) Hódmezôvásárhely, agrármérnöki kar, ökonómiai szakirány (1999) - Balázsházy János Mezôgazdasági Szakközépiskola, növénytermesztô és növényvédô technikusi képesítés (1996) A diploma megszerzése után 2000-ben sikeresen pályázott az FVM által kiírt Fiatal Agrárvállalkozók Pályázatára, amely lehetôvé tette, hogy Hortobágyon egy korszerû istállót vásároljon juhtartás
Nyíregyházán él. 1995-1999. között saját lovas iskoláját, éttermét és panzióját vezette. 1994. óta a Tiszadobon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) levô, 150 hektáros gyümölcstermesztéssel (pirosribizli, feketeribizli, meggy, cseresznye, ôszibarack, körte, dió, alma) foglalkozó családi gazdaságukban (MIKEF Kft) dolgozik. Nyíregyházán a vízilabda klub elnöki tisztségével járó feladatokat is ellátja 2004. óta. 2000-ben került kapcsolatba az AGRYÁ-val. 2004-2010. között a Felügyelô Bizottság tagja volt. 2005. óta a Fiatal Gazdák Északalföldi Szövetségének társelnöke.
Simon Attila Született: 1960 Nôs, két fiúgyermek édesapja. Végzettsége: - öntözéses-meliorációs mérnök (Debreceni Egyetem - Szarvas) - növényvédelmi mérnök (Gödöllôi Egyetem Gyöngyös) - Európai Unió agrárpolitikai szakértô (Angers- Gödöllô) - vidékfejlesztési szakmérnök (Gödöllôi Egyetem Gyöngyös)
Nyelvismeret: német haladó szint, angol, francia, holland társalgási szint Az AGRYA alelnöke 1996-2010. között. 4 évig az Európai Mezôgazdasági Szövetség Fiatal Gazdák Bizottságának alelnöke volt az AGRYA képviseletében. (19941998) Az Európai Unió Groupe Brugges vidékfejlesztôi szakértôi csoport munkájában vesz részt 2006-tól, valamint a DG-AGRI zöldséggyümölcs munkabizottságának tagja 2007-tôl. Heves megyében, Hatvanban él. 65 ha-on gyümölcs (fô profil: dió, cseresznye, szilva) és 50 ha-on szántóföldi növény- és, dinnyetermesztéssel foglalkozik családjával. Benedek Borbála
szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Gazdaságában meghatározó növény a repce, emellett ôszi búzát, kukoricát és napraforgót termeszt. A mezôgazdasági termelés mellett 2006-tól a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán egyetemi tanársegédként dolgozik. Feladata a gépészmérnök hallgatók oktatása, konzultációs feladatok ellátása és tananyagfejlesztés. 2009-tôl EMVA és ÚMVP forrásokból finanszírozott sertésteleprekonstrukciós beruházásokhoz etetés- és tartástechnológiai tervezést is végez. 2008-tól tagja a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének. Takács András Született: 1979 Nôs, egy kisfiú és egy kislány édesapja
Született: 1987 Végzettsége: - Budapesti Corvinus Egyetem, kertészmérnök (hallgató) - Budapesti Corvinus Egyetem, gazdasági és vidékfejlesztô agrármérnök (diploma elôtt) Nyelvismeret: német felsôfok, angol haladó
Családi gazdálkodásukat 1995-ben kezdték a Mátra lábánál, Nagyrédén. A Benedek Gyümölcsfarm szamóca telepítésével indult, aminek elsô gyümölcseit 1997-ben szedték. Azóta bôvült a gyümölcs paletta, termôre fordultak a piros és fekete ribiszke, meggy és ôszi málna ültetvények is. 2008-ban valósították meg alma ültetvényüket. Az AGRYÁ-nak 2008. óta tagja.
Végzettsége: - Jávorka Sándor Mg-i Szakközépiskola – világbanki szak (1998) - Széchenyi István Egyetem – Gyôr, környezetmérnöki szak (folyamatban) Nyelvismeret: angol haladó 2000. márciusától 2001. augusztusáig Londonban dolgozott, cambridge-i nyelvvizsgát szerzett, amit itthon honosított. Az AGRYA elnökségi tagja 2007-2010. között. Családi gazdaságukban dolgozik, 280 ha saját és 100 ha bérelt területen szántóföldi növénytermesztéssel (kukorica, napraforgó, búza) foglalkoznak. Kiegészítô tevékenységként 300 hektáron bérmunka szolgáltatást is végeznek. Ifj. Bába Miklós Született: 1985
Bognár István Született: 1976 Végzettség: - okleveles mezôgazdasági gépészmérnök (SZIE-GMK, 2001) - okleveles gazdasági agrármérnök, agrárközgazdász (SZIE-GTK, 2002) - okleveles mérnöktanár - predoktor (Szent István Egyetem, Mûszaki Tudományi Doktori Iskola, 2006) Nyelvismeret: német tárgyalási szint, angol haladó
Végzettsége: Szent István Egyetem, okleveles agrármérnök (2009) Nyelvismeret: angol tárgyalási szint
Csongrád megyében, Szegvár Nagyközségben él. A családi gazdaság tagjaként, édesapjával mintegy 120 ha-on folytat gazdálkodást. Pályázatírással és fordítással foglalkozik. Tagja a Kurca-völgye Természetvédelmi Egyesületnek. Az AGRYA-nak 2004. óta önkéntese, 2007. óta rendes tagja. A budapesti irodában évek óta segíti a szervezet munkáját.
Balatonboglártól délre, Lengyeltóti térségében 100 ha területen
Impresszum Fiatal Gazda • Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA • Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. • Telefon/ fax: 06 1 3200429 • E-mail:
[email protected] • A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos ügyvezetô elnök.
