• •
• • 1
500 ÉVE SZÜLETETT KÁLVIN JÁNOS
Egy európai reformátor élete és munkája
www.ekd.de/calvin/download/Calvin-Praesentation.ppt Készítette: Achim Detmers; Fordította: Pótor Imre
A fiatal Kálvin János.
• 1. Gyermekkor és tanulmányok • Kálvin János 1509. július 10-én született az észak-franciaországi Noyonban. Édesapja Cauvin Gellért egyszerű családból származott, de felküzdötte magát és Noyonban a székeskáptalan apostoli jegyzője, később pedig a vermandoisi grófság adóügyi intézője, és végül a püspök titkára és a székeskáptalan ügyvédje lett. • Kálvin édesanyja, Le Franc Janka igen korán meghalt, amikor Kálvin még csak 6 éves volt. • A szülőknek négy fiúk volt. A legidősebb Károly, 1537-ben halt meg. Kálvin egyik fiatalabb testvére, Ferenc valószínűleg csak néhány évig élt. Másik testvére, Antal később Kálvinnal élt Genfben – ugyanúgy, mint Mária is, aki egyike az édesapja második házasságából született két lánytestvérének. 2
• 1. Gyermekkor és tanulmányok • Kálvin szülőháza Noyonban, melyet 1927-1930 között • renováltak. Ma Kálvin-múzeum.
3
• 1. Gyermekkor és tanulmányok • Kálvin természeténél fogva félénk és visszahúzódó volt és töré-keny egészséggel rendelkezett. Édesapja azonban korán felis-merte fia szellemi képességeit, és több egyházi javadalomról gondosodott számára. Kálvin ezek jövedelmét élvezve tanul-hatott tovább.
4
• 1. Gyermekkor és tanulmányok • Miután Párizsban befejezte Kálvin a szabad művészetekkel kapcsolatos (= középiskolai) tanulmányait (grammatika, dialektika, retorika), teológiát tanult volna, de édesapja reményteljesebbnek tartotta a jogtudományt, ezért 1528-ban az orléansi, majd a bourgesi főiskolára • küldte fiát. Amikor Cauvin • Gellért 1531-ben meghalt, • János újra Párizsba utazott, • hogy teológiai és bölcsé• szeti tanulmányokat foly• tasson.
5
•
Párizs – 1550.
• 1. Gyermekkor és tanulmányok
»Szívből engedelmeskedtem édesapám akaratának, és megpróbáltam, hogy hűségesen a jogtudományoknak szenteljem magamat; Isten azonban gondoskodása rejtett gyeplője által utamat más irányba vezette.« (Kálvin Zsoltárkommentárjának előszavában 1557). 6
• 2. A reformáció jegyében Már korán kételkedett Kálvin abban, hogy hagyományos hitével vajon megállhat-e Isten előtt. Édesapja halálakor megtapasztalta, milyen irgalmatlan lehet a római egyház. Egy tisztázatlan örökösödési kérdés miatt apját egyházi átokkal sújtották, ezért megtagadták tőle az egyházi temetést. Pap testvére, Károly is összeütközésbe került az egyházi hatóságokkal, és kiátkozottként halt meg 1537-ben. A noyoni katedrális könyvtára. 7
• 2. A reformáció jegyében Kálvin először akkor került veszélybe, amikor 1533-ban Párizsban társszerzője volt Cop Miklós egyetemi rektor félévnyitó beszédének. Mivel megvádolták a rektort, hogy felismerhető a beszédben a reformáció iránti rokonszenv, menekülnie kellett. Kálvin is szükségszerűnek tartotta, hogy mielőbb elhagyja Pá-rizst. Barátjához, du Tillet Lajoshoz menekült Angoulêm-ba; ott a Biblia humanista tanulmányozásának szentelte magát, és re-formátori írásokat olvasott. Szakított hazai egyházával, és 1534 májusában lemondott egyházi javadalmairól. Cop beszéde 8
• 2. A reformáció jegyében
9
A párizsi Mathurin templom romjai, ahol Cop 1533-ban beszélt.
• 2. A reformáció jegyében 1534 végén Kálvinnak el kellett hagynia Franciaországot, mivel felhívásokat függesztettek ki Párizsban a római mise ellen, még a király hálószobájának ajtajára is. – A reformációval rokonszenvező Navarrai Margit eddig mérsékelni tudta testvérét, I. Ferenc királyt a protestánsok üldözésében, de 1535-től kezdve ebben már nem tudta befolyásolni. Kálvin Bázelbe menekült, így 1536 májusában volt utoljára hazájában. I. Ferenc és testvére, Margit – 1511. 10
• 2. A reformáció jegyében »Először olyan makacsul megejtett a pápaság babonája, hogy nem volt könnyű engemet ebből a ingoványból kihúzni. Ezért Isten az én fiatal, de már megkeményedett szívemet ‘váratlan megtéréssel’ engedelmessé és tanulékonnyá tette.« (Kálvin Zsoltárkommentárja előszavában – 1557). 11
• 3. Kezdetek Genfben
12
Alban-előváros Bázelben 1550-ben (itt élt Kálvin 1536-ban).
• 3. Kezdetek Genfben A Noyonból Strassburgba való visszautazásakor Kálvinnak az I. Ferenc és V. Károly császár közti háború miatt Genfen kellett átutaznia. Megtudta Fárel Vilmos reformátor, hogy Kálvin ott tartózkodik, és esküvel kényszerítette, hogy vegyen részt vele Genfben a reformáció munkájában. Kálvin ekkor elsősorban igét hirdetett, majd 1937től a „Szentírás oktatója” lett. 13
Fárel esküvel kényszeríti Kálvint.
• 3. Kezdetek Genfben
14
Genf – 1550.
• 3. Kezdetek Genfben Amint Kálvin és Fárel esküvel akarta hitvallásra késztetni Genf minden polgárát, hogy kifejezésre juttassák a régi hit megtagadását, - lázadás támadt. A Fárel és Kálvin által kezdeményezett gyülekezeti fegyelmezést (egyházfegyelem) is elutasította a Genfi Tanács a városi erkölcs-fegyelmezés javára. 1537 végén újból kísérletet tett Fárel és Kálvin, hogy nyomást gyakoroljanak a Genfi Tanácsra a hitvallás érvényesítésére. Az ügyet a lakosság sem támogatta eléggé. Ráadásul megtiltotta a Genfi Tanács, hogy egyházfegyelmezés keretében egyháztagokat zárjanak ki az úrvacsorai közösségből. Ezek a sérelmek oda vezettek, hogy 1538 februárjában a reform-ellenesek jutottak többségbe az éves tanácsi választáson. 15
• 3. Kezdetek Genfben
16
Az új Városi Tanács a berniek nyomására a lelkipásztorokkal történő megbeszélés nélkül határozta el, hogy az egyházi rendet a berniek mintájához igazítja. Mivel Kálvin és Fárel ragaszkodtak az egyház Városi Tanácstól való függetlenségéhez, megtagadták, hogy a berni szertartás szerint osszák az úrvacsorát a St. Péter templomban. Ezért a Tanács úgy határozott, hogy elbocsátja őket hivatalukból, és három napon belül el kellett hagyniuk a várost. A közvetítési kísérletek kudarcot vallottak. Fárel Neuchâtelbe ment, Kálvin meg Bázelba, hogy a teológia tudományát művelje.
• 3. Kezdetek Genfben
17
A St. Péter katedrális Genfben.
• 3. Kezdetek Genfben
Fárel és Kálvin a reformáció emlékművén Genfben. 18
• 4. Strassburgi tanulóévek Kálvin Bázelben sem tétlenkedett. Martin Bucer német reformátor azt kérte tőle 1538-ban, hogy vegye át Strassburgban a francia menekült gyülekezet lelkészi hivatalát. Egyúttal a főiskolán a biblia teológia professzora lett. Előadásainak egyik gyümölcse lett 1539-ben a Római levélről írt magyarázata. Dogmatikai főművéből, az Institutióból is igazi teológiai és irodalmi olvasmány lett. Martin Bucer
19
• 4. Tanulóévek Strassburgban
20
A Szent-Miklós templom Strassburgban, ahol Kálvin a francia menekültek lelkésze volt.
• 4. Tanulóévek Strassburgban Kálvin sokat tanult Bucertől és mellette lett európai reformátor. Bucer magával vitte Hagenauba, Wormsba és Regensburgba, a római teológusokkal folytatott vallási beszélgetésekre (1540/41), és megismertette a német reformátorokkal. – 1539-ban Kálvin Bucerrel utazott Frankfurtba, hogy felhívja az összegyűlt német fejedelmek figyelmét a Franciaországban történő üldözésekre. Ott ismerte meg Melanchthon Fülöpöt, Luther legközelebbi munkatársát, és barátságot kötött vele. Melanchthon Fülöp 21
• 4. Strassburgi tanulóévek Kávin személyes boldogságát is megtalálta strassburgi ideje folyamán. 1540-ben vette feleségül Idelette de Bure-t, a fiatal özvegyet. Idelette két gyermeket hozott a házasságba. Három közös gyermekük korán elhalálozott. Közülük Jakab csupán néhány hétig élt, és 1542-ben halt meg Genfben, ahol édesanyja is követte a minden élők útján 1549--ben.
Idelette de Bure 22
• 4. Strassburgi tanulóévek •
23
Kálvin és Idelette
• 4. Strassburgi tanulóévek »A legjobb asszonyt vettem feleségül. Ha valami rossz történt volna velem, ő nem csak az önkéntes száműzetést és a szegénységet is megosztotta volna velem, de a halált is. Ameddig élt, hűséges segítőm volt hivatásomban.« (Kálvin írta felesége halála után - 1549).
24
• 5. A genfi egyház újjászervezése 1541-ben gazdag tapasztalatokkal ment Kálvin Strassburgból a genfi egyház rendbehozatalára. Megreformálta az istentiszteletet, bevezetette a zsoltáréneklést. Ezenkívül új egyházi rendet alkotott, amelyben a gyülekezet vezetését négy, Bibliában megalapozott hivatalra osztotta: Lelkipásztorok Tanítók Presbiterek Diakónusok 25
• 5. A genfi egyház újjászervezése A lelkipásztorok és tanítók hetenként összegyülekeztek („Congrégation”), hogy megvitassák a bibliai tanítással kapcsolatos kérdéseket. Ehhez csatlakozva ülésezett Kálvin elnökletével a lelkészek közössége („Compagnie des pasteurs”), ahol megbeszélték a folyamatban lévő ügyeket.
26
• 5. A genfi egyház újjászervezése A diakónusok átvették a szegények segélypénztárának vezetését és gondot fordítottak a rászorulók és betegek élelmezésére.
27
• 5. A genfi egyház újjászervezése Emellett létrehoztak egy konzisztoriumot, egy központi tanácsadó vezető testületet, amely az egyik polgármester vezetésével hetenként ülésezett. Ezt tizenkét tanácsos (presbiterek), valamint a lelkészek alkották. A konzisztóriumnak kellett a keresztyén élet útjáról letért polgárokat visszavezetni. Ezt meghallgatás és testvéri figyelmeztetés által végezték – ritkán pedig – az úrvacsorától való időleges eltiltással. A világi hatáskörökbe, pl. az igazságszolgáltatásba nem avatkozhatott bele a konzisztórium.
28
• 5. A genfi egyház újjászervezése »Néhányan azt állítják, hogy olyan tökéletességnek kell uralkodnia Isten egyházában, hogy abban tulajdonképpen semmiféle rendre és törvényekre nem lenne szükség. Az ilyen tökéletesség elképzelése azonban igen balga dolog, mivel ilyen sehol nem található az emberek közösségében.« (Institutio IV, 20,2). 29
• 5. A genfi egyház újjászervezése
30
Az úrvacsorából való kizárás ismételten feszültséghez vezetett. Kálvin nem akarta, hogy a politikai hatóságok a legkisebb mértékben is beavatkozzanak bármilyen egyházi döntésbe. A Genfi Tanács mégis ellenőrzést akart gyakorolni e folyamatok fölött. Amint eltiltották az úrvacsorai közösségtől a Genfben tekintélyes Philibert Berthelier-t 1552-ben, a Tanács érvénytelenítette 1553-ban a konzisztórium határozatát. Kálvint megfenyegették, hogy újra el kell hagynia Genfet, a konzisztórium határozata azonban mégis érvényesült.
• 5. A genfi egyház újjászervezése
31
Az a hely, ahol Genfben Kálvin parókiája állt.
• 6. Az Institutio Kálvin Franciaországból való menekülése után, 1535/36-ban, Bázelben fogalmazta meg az evangéliumi hit védelméről szóló művét. Az volt a szándéka, hogy igazolja a börtönbe vetett, száműzött, és meggyilkolt francia protestánsokat azzal a szemrehányással szemben, hogy veszélyes lázadók. Ebből a célból írta az »Institutio Christianae Religionis«-t, („A keresztyén vallásról szóló tanítás”-t).
32
• 6. Az Institutio Műve elöljáró beszédét I. Ferenc királyhoz intézte. Azt remélte, hogy meggyőzheti a királyt, hogy türelmet gyakoroljon a protestánsok iránt. Ő azonban bizonyára soha sem olvasta el ezt az elöljáró beszédet. Az Institutiót betiltották Franciaországban, és egyes példányait 1544 februárjában Párizsban elégették.
33
I. Ferenc király
• 6. Az Institutio Eleinte az 1536-ban, Bázelben kinyomtatott Institutio kis könyvecske volt. A későbbi kiadásokkal az Institutio Kálvin fő művévé „növekedett”. Ez tartalmazza Kálvin tanításának rendszerbe foglalását, és egyúttal a keresztyén életre szóló útmutatás is. 1541-ben fordította le Kálvin a latin nyelvű munkát franciára. Műve végső foglalatát 1559-ben adta nyomdába. Az Institutio könyvsiker lett. Kálvint a XVI. század egyik legtöbbet olvasottabb szerzőjévé tette. 1599-ig 52 kiadása jelent meg, lefordították francia, olasz, holland, angol, német, spanyol és magyar nyelvre is. Ezenkívül - a Jelenések könyve és az Énekek Éneke kivételével - Kálvin majdnem minden bibliai könyvről magyarázatot készített. 34
• 6. Az Institutio Mára az Institutiót legalább 14 nyelvre lefordították, és nálunk a református hagyomány egyik alapvető műve. Világos stílusa miatt azonban igen megbecsült mű a protestantizmus kálvini irányzatán kívül is.
Az Institutio holland fordítása. 35
• 6. Az Institutio »Bölcsességünk egész summája, amit igaznak és helyesnek tekinthetünk, két részből áll, Isten és önmagunk megismeréséből.« (Institutio I,1,1).
36
• 7. Az úrvacsora-tan vitája Luther és Zwingli 1529-ben nem jutott közös úrvacsora-tan értelmezésre. Azóta is létezik a véleménykülönbség a wittenbergi és svájci teológusok között. Bucer megpróbálta közvetíteni Kálvin tanítását a két álláspont között. Kálvinnak is az volt a véleménye, hogy a különbségek nem egyházat szétválasztó tényezők.
Zwingli
37
Luther
• 7. Az úrvacsora-tan vitája Kálvin 1539-ben jutott megegyezésre Melanchthonnal az úrvacsora kérdésében. Zwingli utódjával Zürichben, Bullingerrel is létrejött a megegyezés. A Consensus Tigurinust 1549-ben, Zürichben írták alá. Az úrvacsora kérdésében ez a megállapodás jelentette az alapkövet a református felekezet ural-mára.
38
Consensus Tigurinus
• 7. Az úrvacsora-tan vitája » A kenyér a Krisztussal való közösség jeleként és zálogaként adatik számunkra. Ez mégis jel, és nem maga a valóság, sem nem olyan valóság, ami a jelet magába foglalja és ahhoz kapcsolódik. Aki azt gondolja, hogy Krisztus imádható a kenyérben, az bálványt csinál belőle.« (Consensus Tigurinus, 1549). 39
• 7. Az úrvacsora-tan vitája A lutheránusok irányában a Consensus Tigurinus tovább mélyítette a régi sebeket, mivel határozottan visszautasították Luther felfogását arról, hogy Jézus Krisztus az úrvacsorai jegyekben valamiképpen valóságosan jelen van. A hamburgi teológus, Joachim Westphal felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy 1552-ben felrója a svájciaknak az „ellentmondásos és ra-jongó” úrvacsoratant. Kálvin eleinte nem akart erre válaszolni. 1554ben azonban I. Mária katolikus királynő (Bloody Mária) idejében elűzték Angliából Kálvin követőit. Az evangélikus Dániában és egyes észak-német városokban nem fogadták be a menekülteket az általuk vallott úrvacsora-tan miatt.
40
• 7. Az úrvacsora-tan vitája Joachim Westphal (1510-1574).
41
I. Tudor Mária (1516-1558) 1553-tól 1558-ig volt Anglia és Írország királynője.
• 7. Az úrvacsora-tan vitája Kálvin felháborodott a protestánsok összetartozás tudatának a hiánya miatt, és tollat ragadott. Ezután került sor a második úrvacsora-tan vitára, amiben mindkét oldal hangja egyre kérlelhetetlenebb lett. Melanchthon - akit maguk között rejtett kálvinistának tartottak - sokáig visszafogta magát Kálvinra való tekintettel. Amikor Kálvin 1556-ban Frankfurtban időzött, a lutheránusok a vita miatt nem tették lehetővé Melanchtonnak, hogy Kálvinnal beszéljen.
42
• 7. Az úrvacsora-tan vitája
»Amit a dánok szörnyűségéről megtudtam, nagyon fájdalmas és megkeserítő volt számomra. Jóságos Isten! A tenger dühösségét is felül kell múlnia a keresztyének közti barbárságoknak?« (Kálvin levele Lascónak, 1554).
43
• 8. A predestináció tana A predestináció tan Kálvin válasza Luthernak arra a kérdésére, hogyan igazul meg az ember Isten előtt. Kálvin Lutherrel együtt megállapította, hogy az ember egyedül Isten kegyelméből üdvözül, és az ember ehhez semmivel sem járulhat hozzá. Isten egyeseket minden időknek előtte kiválasztott az üdvösségre; és a legrosszabb üldözés sem teheti érvénytelenné ezt a kegyelmet. Az üldözött protestánsoknak a predestináció tana (kiválasztás) a vigasztalás fundamentumává lett életükben és halálukban. Ennél a témánál Kálvin nehézségbe ütközött: vajon az is Isten tanácsvégzésén alapul, hogy egyes embereket nem választ ki üdvösségre? Kálvin igennel válaszolt erre a kérdésre, mert számára „ez a félelmetes tanácsvégzés” Isten feltétlen szabadságának a következményén alapszik. 44
• 8. A predestináció tana Miben áll Kálvin predestinációs tana? Mely kérdésekre ad választ a predestináció tan?
45
• 8. A predestináció tana Ha ki vagyok választva, akkor jobb ember vagyok?
46
• 8. A predestináció tana Válasz: Nem, mert kiválasztásom alapja nem a saját teljesítményem, hanem Isten kegyelme.
47
• 8. A predestináció tana Méltányosan választ ki Isten?
48
• 8. A predestináció tana Válasz: Igen, Isten mindig méltányos kiválasztásában, akkor is, ha mi emberek ezt képtelenek vagyunk megérteni.
49
• 8. A predestináció tana Ha nem vagyok kiválasztva, azt mindenki észreveheti?
50
• 8. A predestináció tana Válasz: Nem, senki sincs jelen Isten kiválasztásakor.
51
• 8. A predestináció tana Érvénytelenítheti Isten a kiválasztását?
52
• 8. A predestináció tana Válasz: Nem, akit egyszer kiválasztott, azt nem hagyja többé elveszni.
53
• 8. A predestináció tana Azért nem választ ki Isten valakit, mivel előre látja a hibáit?
54
• 8. A predestináció tana Válasz: Nem, mert Isten kiválasztásának oka rejtve van az ember előtt.
55
• 8. A predestináció tana Megtudhatom, hogy ki vagyok választva?
56
• 8. A predestináció tana Válasz: Nem, a kiválasztásról nem lehet tudni.
57
• 8. A predestináció tana Ha valamiben kudarcot vallok, az azt jelenti, hogy akkor nem vagyok kiválasztva?
58
• 8. A predestináció tana Válasz: Nem, ez nem azt jelenti, mivel az összes többi ember is kudarcot vall.
59
• 8. A predestináció tana Miért választja ki Isten az embereket?
60
• 8. A predestináció tana Válasz: Mivel szereti őket az emberré lett Krisztus által.
61
• 8. A predestináció tana »A kiválasztás célja a megszentelődés. Ennek inkább megszentelt életre kell ösztönöznie minket ahelyett, hogy kibúvóként szolgálna lustaságunkra. (...) Mivel nem tudjuk, hogy ki van kiválasztva és ki nincs kiválasztva, az a kívánság késztessen bennünket, hogy bárcsak mindenki üdvözülne.« (Institutio III, 23,12.14). 62
• 9. A Szervét elleni per A Francaiország délkeleti részében található Vienne-ben élt Szervét Mihály, spanyol orvos. 1531/32-ben két szentháromság-tagadó könyvet jelentetett meg Hagenau-ban, és az Inquizíció elől menekült Franciországba, ahol de Villeneuve Mihály álnéven élt. 1545-ben levél útján lépett érintkezésbe Kálvinnal, aki hasztalanul fáradozott azon, hogy eltérítse Szervétet véleményétől. Szervét becsmérlő megjegyzésekkel látta el Kálvin Institutióját, és elküldte neki »Christianismi Restitutio«-ja kéziratát (1553). Kálvin taníthatatlannak tartotta Szervétet, és megszakította vele a levelezést. Szervét Mihály 63
• 9. A Szervét elleni per 1553-ban Viennében öt berni egyetemistát végeztek ki református hitük miatt. Ez igen felháborította a genfi Guillaume de Trie-t. Levelet írt Lyonba katolikus unokatestvérének, hogy Viennében minden akadály nélkül jelentethet meg eretnekséget egy orvos, Villeneuve néven. Az unokatestvér azonnal Matthieu Oryhoz, főinkvizítorhoz fordult, és bizonyítékokat kért de Trietől, amiket kelletlenül adott át neki Kálvin. Vádat emeltek Szervét ellen, de el tudott menekülni, és Vienneben távollétében halálra ítélték. 64
• 9. A Szervét elleni per
65
Négy héttel később Szervét megjelent Genfben. Felismerték és eretnekség vádjával feljelentették. A per folyamán Kálvin kiszolgáltatta a vádlott elleni bizonyítékokat. Szervét azt hitte, hogy támogatni fogják Kálvin ellenfelei, és a maga részéről követelte Kálvin letartóztatását. Mégis, a Tanács amelynek tényleges többségét Kálvin ellenfelei alkották - bekérte a többi svájci város szakvéleményét, és ezek alapján Szervétet máglyahalálra ítélte. Szervétnek a Szentháromság- és a gyermekkeresztség-kritikáját a keresztyén társadalomra veszélynek minősítették.
• 9. A Szervét elleni per
»Remélem, hogy halálos ítéletet hoznak, de az a kívánságom, hogy a büntetés-végrehajtás kegyetlenségét enyhítsék.« (Kálvin levele Fárelnak 1553).
66
• 9. A Szervét elleni per Szervét esetében Kálvin felelősséget hordoz az úgynevezett eretneküldözésért, bár tudta Kálvin, hogy követőit Franciaországban az eretnekség kétes vádja alapján végezték ki. Kálvin azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy az evangéliumi oldalon sem lehet eltűrni büntetlenül minden eretnekséget. Francia hugenották kivégzése Amboiseben – 1560.
67
• 10. Kálvin utolsó évei és halála A francia menekültek Genfbe özönlése miatt a város lakossága 1535 és 1562 között megduplázódott, azaz 22.000 főre növekedett. Ennek szociális feszültségek, az üzleti életben való versengések és az élelmiszerek drágulása lettek a következményei. A Genfi Tanáccsal együtt Kálvin megpróbálta kiküszöbölni ezeket a feszültségeket. A Tanács luxus korlátozásokat léptetett életbe, megtiltotta az uzsorakamatot, és fellépett az alkohol- és játékszenvedéllyel szemben. Ezenfelül Kálvin síkraszállt a szegények számára megszabható kamatért, javított a diakónusi szolgálat helyzetén. Mégis, ez a jelentős bevándorlás a genfieknél erőteljes idegen-ellenességet váltott ki, amit Kálvin sem tudott elhárítani. 68
• 10. Kálvin utolsó évei és halála Ami Perrin kapitány és első polgármester vezetése alatt a genfi patrícius családok 1547-ben fellázadtak. Ezek a családok szándékosan vétettek a korlátozásokkal szemben. A prédikátorokat megfenyegették, hogy megtámadják a konzisztórium határozatait. 1555-ben Kálvin ellenfelei mégis elvesztették a tanácsban a többséget. Három hónappal később éjszakai csődület támadt a francia menekültekkel szemben, amikor Perrin két szindikustól (tanácsi vezető elöljárók) is elvette hivatali pálcáját. Ezt főbenjáró bűnnek tekintették. Nyolc résztvevő el tudott menekülni (köztük Perrin is), négy főt elítéltek és kivégeztek. Ez után az eset után tudta érvényre juttatni Kálvin az egyháznak a városi vezetéstől való függetlenségére vonatkozó elképzelését. 69
• 10. Kálvin utolsó évei és halála 50. születésnapján, 1559-ben kapta meg Kávin a genfi polgárjogot. Ezen kívül ugyanebben az évben alapította meg a Genfi Akadémiát, amelyet hamarosan igen sokan látogattak. Kálvin csaknem egészen haláláig prédikált és előadásokat tartott, s további bibliai magyarázatokat jelentetett meg. Hosszas betegség után, 1564 május 24-én halt meg 54 éves korában. Kálvin búcsúja kollegáitól, a polgármesterektől és professzoroktól. 70
• 10. Kálvin utolsó évei és halála A Kálvin által 1559-ben alapított Genfi Akadémia.
71
• 10. Kálvin utolsó évei és halála Saját kívánságára Kálvint síremlék nélkül temették el.
Ma Kálvin sírját Genfben J. C. kezdőbetűkkel emlékkő jelöli. 72
• 10. Kálvin utolsó évei és halála »Hibáim állandóan visszatetszést keltettek nekem, és (...) kérlek titeket, bocsássátok meg nekem ezt a rosszat. De ha jót is tettem, tartsátok ahhoz magatokat és kövessétek azt!« (Kálvin búcsúbeszéde kollegáitól, röviddel halála előtt).
73
• 10. Kálvin utolsó évei és halála
A református protestantizmus és akadémiáinak és gimnáziumainak elterjedése a XVI. század végén. Hiányzik a térképről Nagyenyed! 74
10. Kálvin utolsó évei és halála »Nem találnak irtózatosabb szidalmat, hogy a te méltóságodat támadják felséges fejedelem, mint ez az elnevezés, hogy kálvinizmus! Bárcsak szétoszlana a tudatlanságnak az a köde, amire olyan biztosan és elégedetten rábízzák magukat, hogy nyilvánvalóvá legyen, honnan származik ez az ellenem való keserű gyűlölet, hogy tisztán lássák ugyanis, ami megharagította őket.« 75
(Kálvin levele III. Frigyes választófejedelemnek – 1563).
• 10. Kálvin utolsó évei és halála
76
Kálvin fiatal és idősebb korában.
• Képjegyzék (a közszabad ábrázolásokról készített reprodukciós felvételeken kívül): 3. Kálvin Múzeum, Noyon – Fotó, ›Leo‹ ; 2007; a Picasa-Webalbumból; 7. Noyoni KÖnyvtár; Fotó, ›Leo‹ 2007; a Picasa-Webalbumból; 9. Mathurin temploma; Fotó, Klaus Vogler; 2008; 17. St. Pierre Genf; Fotó, Klaus Vogler; 2008; 18. Kálvin/Fárel; Fotó, Ian M. Church 2008; a http://reformedphilosophy.com -ból 20. Szent Miklós templom Strassburgban. Fotó, Hans-Peter Scholz; 2007; a Wikipedia commons-ból; 31. A lelkészlakás Kálvin idejében; Fotó, Klaus Vogler, 2008; 74. Térképek; Copyright, Ilka Crimi; Garbsen.
77
