Fertőző- és környezeti kórokozók okozta mastitis elleni védekezés üzemi rendje

Fertőző- és környezeti kórokozók okozta mastitis elleni védekezés üzemi rendje.

MASTITIS 

Tőgygyulladás (mastitis):    

dr. Kovács Péter



Kérődző fajok és kanca emlőjének Többnyire mikroorganizmusok által okozott Ritkábban egyéb okokra visszavezethető Gyulladása

Fertőződés   

Bimbócsatornán keresztül (ascendáló) – többnyire Tőgy bőrén keresztül – mechanikai eredetű Vér és nyirokáram útján – elsősorban vírusok

[email protected] [email protected]

MASTITIS 

Galactophoritis: 





 

kisebb és legkisebb tejutak, mirigyvégkamrák

 

Intersticiális mastitis: 

mirigyvégkamrákat és az azok által képzett lebenykéket elválasztó kötőszövetes sövényekben

A mastitis polietiológiás és polifaktoriális jellegének vázlata

Tőgy alakja, nagysága, felfüggesztése Tőgy ellenálló-képessége Laktáció szakasza Életkor

  

Iparszerű tartási körülmények Legelőn tartás elhagyása Nagy állatsűrűség Gépi fejés Magas tejtermelés

Polyetiologiájú – különböző kórokozók Polyfaktoriális – hajlamosító tényezők Állománybetegség

I. Tehén 

Kórokozó

Tehén

Produkciós betegség 

tejmedence, nagyobb tejutak

Parenchimás mastitis: 



MASTITIS

Toxinok Virulencia Rezisztencia

Tőgy – Alak (részaránytalanság) – Nagyság – Felfüggesztés - Talajtól való távolság (45cm) – Tőgybimbó – Elhelyezkedés, méret: 5-6 cm hossz, 20-22 mm ø, 16 cm bimbók közti távolság 

Tőgygyulladás kialakulásának kockázata

Környezet Menedzsment Takarmányozás Tartás Fejés Higiénia Klíma



Következmények: tőgy szennyeződése, tiprása, egyéb mechanikai sérülések

Ellenálló képesség – Tőgybimbó záróizomzata és keratinoid rétege – Humorális (IgA, IgG) és celluláris immunitás – Immunitást befolyásoló tényezők: Stressz (tartási – különösen a krónikus stressz!) Takarmányozás Egyéb betegségek Következmények: Kórokozó behatolása és csökkent hatékonyságú immunválasz   

II. Környezet Laktáció szakasza



Ellés (szubklinikai anyagforgalmi betegségek, stressz) Nagy tejtermelés (szubklinikai anyagforgalmi betegségek) Szárazraállítás (tejpangás) Előkészítés időszaka (Beinduló tejtermelés)

– – – –

Menedzsment Takarmányozás

– –

Szubklinikai anyagforgalmi betegségek és ásványielem-hiány – Energiahiány (ketózis, hipoglikémia, szubklinikai zsírmobilizásiós betegség): nagymértékben csökkent celluláris immunválasz hatékonysága, egyes komplement faktorok képződése csökken – Fehérjehiány: komplement faktorok, ellenanyagok képződése csökken – Bendőacidózis: celluláris immunitás csökken – E-vitamin- és karotinhiány: antioxidáns státusz romlik – Zn-hiány: hámvédelem – Cu- és Se-hiány: antioxidáns státusz



Tejtermelő-képesség,





Életkor (Ellések száma) Fiatal állat

–

Jó felfüggesztés Működő záróizom Alacsonyabb tejtermelés Látens tőgygyulladás ritka

   

Tartás

–

Több laktációt teljesített tehén

–

Tartástechnológia (kötött, kötetlen, legelő stb.) Csoportnagyság, állatsűrűség (stressz) Csoportosítás (speciális csoportok) Almozás

   



Fejés Fejés technológia (kézi-gépi; standon-sajtár, tank, csővezeték; fejőházhalszálka, poligon, karusszel, robot) Fejési sorrend (fogadó-, nagytejű-, közepes termelésű-, kistejű-, szomatikus , beteg-, speciális csoport) Fejési higiénia  Fejőszemélyzet személyi higiéniája (Staphylococcus aureus) gumikesztyű

– – –

   



Higiénia – Almozás – Közlekedőutak



Klíma – Nyári meleg  Hőstressz  Gram negatív baktériumok és algák feldúsulása  Legelőkön nyári mastitis – Tél  Hideg padozat hatása a vérkeringésre

Tőgymosás Tőgybimbó előfertőtlenítés (tisztít, bőrkímélő, nem reziduumképző) Tőgytörlés – 1x használatok papír/szövet Első tejsugarak kifejése –

Próbacsésze használat

Utófejés  Tőgybimbó utófertőtlenítés (bőrkímélő, baktreiocid, filmképző, színes) – Fejőgép technikai állapota (vákuum, pulzátor, tej- és levegőszállítás) – Fejőgumi állapota – Fejési idő, vakfejés 

Mastitis formái

III. Kórokozók 

Toxinok  



Klinikai: 20%  Túlheveny  Heveny (4-5 nap) 

Staphylococcus aureus E. coli



  



Adhezinek (tőgyhámhoz tapadás) Burok-, nyálka- és egyéb fehérjék képzése (immunogenitás csökkentése, immunválasz kikerülése) Hemolizinek (tej beltartalom megváltoztatása) Vaskötő képesség (Gram negatív kórokozók-laktoferrin), fehérjebontó enzimek

 



  

ß-lactamase and penicillin bounding proteins





Fájdalom Duzzanat Kipirulás Terület melegsége

Rendellenes állat 

Rezisztencia 

Rendellenes tej Rendellenes tőgy 

Virulence factors 





Láz Étvágytalanság Elesettség Endotoxaemia Shock

Idült  

Tejelváltozás Kötőszövet (atrófiás, hipertrófiás)

Mastitis formái 

Mastitis formái

Klinikai: 20% 



Gyógykezelés 



Diagnózis: 

Higiénia Masszázs









Tőgyinfúzió 



Szubklinikai: 80%



Parenterális antibiotikum Gyulladáscsökkentők Oxytocin



CMT – elve, kivitelezése Elektromos vezetöképesség vizsgálata NAGase (N-acetyl-β-D-glucosaminidase)

Tej mennyiség és minőség változás

A tej összetételének változása szubklinikai mastitis esetén Eredmény

Bírálat

SCC

negatív

Folyékony

<250 000

±

Ny. csomócska

300 000



Sok ny. csomócska

900 000



Sűrűn folyó

2 700 000



Kocsonya

8 100 000

Megnevezés Rendes Szubkl. Változás tej mastitis % Tejzsír 3,7 3,36 -9 Össz. fehérje Kazein Kazein összfeh.-ben Laktóz Zsírm. Sza.

Összefüggés a SCC, a tőgynegyed fertőzöttség és a tejveszteség között Tejveszteség, %

Tőgynegyed fertőzöttség, %

200

1,4

-

300

3,6

3,0



400

5,9

7,7



500

8,1

12,4

600

10,3

17,1

700

12,6

21,8

800

14,8

26,5

    

   

900

14,8

31,2

17,0

35,9

1500

28,1

59,3

3,65 2,5

+9 -9

81,4 4,76 8,93

73,9 3,28 8,03

-10 -31 -10

A tőgygyulladás okozta kár a következőkből tevődnek össze (Dr. Kováts Jenő után)

SCC x1000

1000

3,36 2,73



10%-os tejtermelés csökkenés a laktációban tejipari veszteség állatorvosi gyógyszerköltség klinikai tőgygyulladás miatt megsemmisített tej 1 l tej termelésére fordított többlet takarmány tőgygyulladás miatti selejtezés elszámolóár-veszteség fertőtlenítési költség hasznos élettartam csökkenés elkülönítés, különfejés antibiotikumnyomok miatti veszteség egyéb veszteségek

52% 12% 7% 3% 3% 2% 4% 5% 1.5% 0.5% 0.5% 9.5%

Kórokozók

Fertőző kórokozók

 Fertőző



kórokozók  Környezeti kórokozók  Átmeneti kórokozók

Megtelepszik az állatban hosszabb időre  



Tőgyben Nyálkahártyákon (szájüreg, mandulák, hüvely)

Fertőződés terjedése állatról állatra  

Anya – borjú (vertikális) Egymás közt (horizontális)  

Fertőző kórokozók   

Streptococcus agalactiae Staphylococcus aureus Corynebacterium bovis 



Fertőző kórokozók 

Streptococcus agalactiae  

Régen főleg ez Visszaszorult 

Bimbócsatornában előfordulhat tünetek nélkül



Mycoplasma bovis and other Mycoplasmas







Staphylococcus aureus   

Járványtana hasonló a Str. agalactiae-hoz Napjainkban a legtöbb problémát okozza Sokkal ellenállóbb      



Mikrotályog Kötőszövetes góc Nyálkaburok Macrophagokban túlél Ellenálló L-forma Időszakos ürülés, főleg a fejés végén

Védekezési program szükséges

Penicillin érzékeny Fertőzésmegelőző munka

Védekezés 

Fertőző kórokozók

Fejőzázban – ragályfogó tárgyak! Egymást szopva

Kezelésre jól reagál (tőgyinf. + parent.) „Blitz-terápia”

S. aureus elleni védekezési program    

I. Fertőzött tehenek azonosítása II. Hajlamosító hatások mérséklése III. Fertőzés terjedésének megakadályozása IV. Fertőzött tehenek további sorsa

S. aureus elleni védekezési program 

I. Fertőzött tehenek azonosítása 

 

II. Hajlamosító hatások mérséklése



 

    



III. Fertőzés terjedésének megakadályozása 

Fejőházban: 

Hiányállapotok (Zn; Cu; Se!) Anyagcserezavarok

 

Egyéb fertőző betegségek Megfelelő takarmányozás jelentősége Szükség esetén anyagcsereprofil vizsgálat

    


IV. Fertőzött tehenek további sorsa 

Tartástechnológia minden elemére kiterjedő elkülönítés   

 

Termelőistálló Ellető Fejés a sor végén – elletőben is!

Kezelés megfelelő készítménnyel 3-5 napos kúra Szárazraállítási terápia

Mikrosérülések, hámfosztott területek elkerülése Vákuumingadozás Szakember végezze Megfelelő időközönként Fejőgumi állapota Elletőben is ugyanilyen alapossággal

S. aureus elleni védekezési program

Tőgy saját védekező rendszere 

Fejőgép rendszeres vizsgálata 

Frissen ellett állatok vizsgálata Klinikai tőgygyulladásos negyedek






Monitoring 



II. Hajlamosító hatások mérséklése

CMT teszt Súlyos pozitív (++; +++) negyedekből mintavétel Mintavétel a fejés végeztével - okok 





Állomány minden egyedének vizsgálata 




Személyi higiénia Fejési higiénia Hatékony diagnosztikai munka (próbacsésze) Klinikai esetek azonnali, kúraszerű kezelése Tőgynegyed különfejő használata (video) Fejés utáni bimbófürösztés !!!! Adagoló edények kezelése Fertőzött, klinikai tőgyes tejét borjúnak ne!


Szárazraállítási terápia        

Szárazraállítás módja – gyors (drasztikus) Klinikai mastitis esetén – először gyógykezelés Kifejés Tőgybimbó fertőtlenítése Hosszú hatású antibiotikum Tőgybimbó fertőtlenítése Szárazraállított tehenek pár napos megfigyelése Cél: kórokozók szaporodásának és új fertőzések kialakulásának a megelőzése, szubklinikai mastitis kezelése



   

Nincs klinikai mastitisre utaló tünet Kifejt tőgy áttapintása => nincs kötőszövetes góc Ellés utáni 2-4. napon CMT vizsgálat negatív 2-3 alkalommal, 4-7 napos időközzel ismételni Bakteriológia vizsgálattal megerősít

Környezeti kórokozók



Előtörésük jellemző a fertőzők legyőzése után Szennyezett környezetben ott vannak   



Gyógyultnak nyilvánítás 




Istálló Karámok Közlekedő utak


  



Nem tökéletesen zárt bimbócsat.-án bejutnak

Környezeti kórokozók  

Streptococcus uberis Coliform baktériumok (E. coli; Klebsiella; Enterobacter) 









Streptococcus uberis    

Bendőben, vastagbélben, bélsárban Nem tapad meg a tejutak hámsejtjein Tejjel könnyen kimosódik Hialuronsavból álló nyálkatok   



Nem antigén hatású Phagocytosissal szemben véd Egyes AB-ok bejutását nehezíti

Szárazonállás alatt jó eséllyel túlél

Alga Nem kezelhető

Sarjadzó gombák 



Endotoxin mastitis

Prototheca zopfii 




Élete végéig a fertőzött csoportban marad – nehézségek Ha nem értékes, ellés után selejtezni Különösen igaz a hosszú idő óta nem gyógyuló, illetve rekurrens CM-ben szenvedő tehenekre

Évente ismételni az állományszintű vizsgálatot





Ha nem:

Fertőzés ritkán Iatrogén ártalom

Pasteurella Actinobacillus spp.

Környezeti kórokozók 

Gram negatív baktériumok – Coliform mastitis



E. coli; Klebsiella; Enterobacter Bélflóra normál tagja Nedves környezetben sokáig túlél



Szerves alomban jobban szaporodik

 



   

Kellően meleg időjárás esetén gyorsan szaporodik is Szalma Fűrészpor: Klebsiella

Tejutak hámjához nem tapad Szárazonállás alatt többnyire elpusztulnak


Gram negatív baktériumok 



 



   





   

Alga Szennyvíz, nedves talaj, trágya, bélsár, takarmány Nedves, meleg környezetben gyorsan szaporodik Fertőződés főleg a laktáció első néhány hetében Elsődleges elváltozások a tejmirigy parenchymájában Heveny: sok alga a tejben, alveolaris epithelben, macrophagokban Idült: interstitialis kötőszövet szaporodás, mirigyvégkamrák sorvadása, mikrogranulomák képződése


Gombák okozta tőgygyulladás 

Tejtermelés erős visszaesése, SCC nő

I. Külső hajlamosító hatások csökkentése II. Ellenállóképesség –csökkentő hatások mérs. III. Betegség kártételének csökkentése

Penész és élesztőgombák 

Nem zárható ki a fejés során állatról-állatra történő terjedés AB kezelés nem igazán hatékony Öngyógyulás nincs Szárazonállás alatt túlél Fertőzött állomány szűrővizsgálata indokolt Fertőzött tehenek selejtezése javasolt

Környezeti kórokozók elleni védekezés 



Főként szubklinikai mastitis 





Peracut – mastitis acuta gravis Acut

Prototheca zopfii





Hámsejtek endotoxin neutralizáló képessége csökkent

Környezeti kórokozók 

Prototheca zopfii

Jellemzően klinikai mastitis 





Lipopolyszacharid endotoxin => Endotoxin mastitis Bakteriológiai gyógyulás kb. a tünetek jelentkezésekor Egyes E. coli törzsek exotoxint is termelnek Ellés után a legnagyobb a kockázat 




(Cryptococcus neoformans, Candida, Geotrichum, Trichosporum)



Fertőzés ritkán, bakteriális mastitisben felülfertőzésként Iatrogén ártalom Gombaellenes szereket intraciszternálisan ne



Egy részük öngyógyulásra hajlamos







Irritatív hatás, ismeretlen farmakokinetika


I. Külső hajlamosító hatások csökkentése 

Istállóhigiénia     



Jó minőségű, csúszászmentes padozat Megfelelően almozott pihenőtér – kitrágyázás Közlekedőutak, etetőtér takarítása naponta Vizes, sáros területek, dagonyák kerülendőek Minden csoport esetén – szárazonállás alatt is

Megfelelő állatsűrűség fenntartása


I. Külső hajlamosító hatások csökkentése  





Fertőzésveszély Baktériumok szaporodására sok az idő a köv. fejésig

 

Hatékony diagnosztikai munka a fejőházban CM azonnali, kúraszerű kezelése 

 

Lásd. Coliform

Tőgynegyed különfejő használata Adagolóedények Szárazraállítási terápia

Anyagcserezavarok elkerülése Hiányállapotok kialakulásának megelőzése Stressztényezők csökkentése 

Coliform mastitis 

CM:     

Szérumszerű, vízszerű tej Étvágytalanság Depresszió Láz (hypocalcaemia esetén normál hőmértséklet) Endotoxaemia     


Bendőmotilitás ↓ Tachycardia; tachypnoe Hasmenés Gyengeség Néha remegés, feláll a szőre

Coliform mastitis

Acut/peracut esetén elfekhet (Ca hiány)     



Zsúfoltság Állatokkal való bánásmód



Kevesebbet eszik Többet fekszik Állományszinten évente 2x

III. Betegség kártételének csökkentése





Tehenek állva tartásának legegyszerűbb módja

Környezeti kórokozók elleni védekezés





Szakszerű, rendszeres csülökápolás 



II. Ellenállóképesség –csökkentő hatások mérs. 

Bimbócsatorna ½-1 órán át nyitva 





Fejési higiénia – tőgyelőkészítés Etetés a fejés után 



Környezeti kórokozók elleni védekezés

Bendőmotilitás ↓ Ileusra hajlamosít Ca felszívódás ↓ Étvágy ↓ Tejjel ürül a Ca

Minden elfekvő állat (ellés után!) tőgyét és tejét meg kell vizsgálni

Elkülönítés az ellési bénulástól Megnevezés

Endotoxin-mastits

Ellési bénulás

Rektális hőmérséklet

> 41,0 C

<38,5-39,0 C

Pulzusszám

> 100/perc

<80/perc

Bélsár

Gyakran hasmenéses

Sűrű, normálisnál szárazabb

Reflexek (pupilla, ín)

Normál

Gyenge

Tőgy

Normál majd duzzadt, fájdalmas

Normál

Tej

Savószerű, kazeinpelyhek

normál


12h után tőgy(negyed)   


Megnagyobbodott Diffúzan tömött Fájdalmas

Gyógykezelés:   

Kifejés: acut: 1-2h-ként; krónikus: 4-6h-ként Oxitocin (20 IU) adása segítheti a fejést AB 



Végleg így maradhat, nem termel, el is halhat





De kifejed Mérlegelni kell, ha nincs esélye - ÉEVI

NSAIDs 

Flunixin-meglumin  


Gyógykezelés: 



Dehydratio kezelése: Ringer; Ringer-laktát – akár 15-20l ! Corticosteroid ne!   



Immunrendszer ↓ Hajlamosít krónikusra Maximum 1x kis adagban

Többször ellettnek Ca is adható  

Főbb fajok: 

Streptococcus dysgalactiae 



 





Mindkét említett módon fertőzhetik a tőgyet Többnyire környezeti kórokzóként viselkednek Jellemzően jelen vannak a tehenek testfelületén és a környzetében Alkalmilag terjednek állatról állatra

Kevésbé fertőzőképes

Tőgyegészségügyi állománydiagnosztikai program 

Célok:  

koaguláz negatív staphylococcusok (CNS)  



 

Átmeneti kórokozók

Sc. ha még áll Iv. óvatosan ha elfekvő

Átmeneti kórokozók 

patogenitása mérsékeltebb, mint a Staph. aureus-é állandóan jelleggel megtalálhatóak a tehenek kültakaróján az egészséges tőgybimbócsatornában élő flóra részét képezik folyamatosan számíthatunk megbetegítő szerepükre

Pseudomonas aeruginosa 

0,5 mg/kg 12h-ként 3x majd 0,25 mg/kg

Pl. vízcsövekben

Elegytej SCC <250 000/ml CM maximum az állomány 1.5-2 %-ában egy adott időben 



 

Éves szinten kevesebb mint az állomány 20%-a

Szubklinikai tőgygyulladás: kevesebb mint a fejt állomány 5%-a Tej csíraszáma: <100 000/ml Mastitis miatti selejtezés: <5%


I. Kórelőzményi adatok felvétele  



 



SCC és termelési mutatók alakulása CM járványtani sajátosságai 





Szezonalitás, időjárási összefüggések, visszatérő jelleg



Egyedi laktációs sejtszámgörbék alakulása Klinikai és szubklinikai mastitis kezelésének gyakorlata Tőgybimbó fertőtlenítés és szárazraállítási terápia Egyéb betegségek

Fejési munka értékelése Fejés fázisai



0-15 0-10

Első tejsugarak vizsgálata

0-15

Fejőkelyhek kezelése

0-10

Fejőkelyhek felhelyezése, tejleadás ellenőrzése

0-10

Utófejés

0-15

Fejőkelyhek levétele

0-5

Fejés utáni bimbófürösztés

0-10

Állatokkal való bánásmód

0-10

Összesen (maximum)

100

III. Diagnosztikai vizsgálatok



Fejési higiénia figyelemmel kísérése


Bimbó szárazra törlése / masszázs



Fejési munka értékelése

Klinikai és szubklinikai mastitises negyedek azonosítása Kórokozó azonosítása AB érzékenység vizsgálata



Írásbeli és szóbeli értékelés Ellenőrző vizsgálatok

Értékelés

Pont

Jó Közepes Rossz

81-100 60-80 0-59

Tőgypathogén kórokozók előfordulása (2008-) 

Összesen 3819 tejminta 

Negatív: 1262 – 33,05%    



BCS; tőgy anatómiai sajátossága, részarányossága, tőgybimbó, mirigyállomány vizsgálata fejés után

Pontok

Tőgymosás/fertőtlenítés



Tartási körülmények Elletőistálló vizsgálata Egyedek klinikai vizsgálata 


II. Helyszíni vizsgálat 


Tőgyegészségügyi állománydiagnosztikai program



Gyógyulás után 2-3 hét Mechanikai okok Staphylococcus aureus Klasszikus módszerekkel nem kimutatható kórokozó

Vegyes: 808 – 21,16% 

Szennyeződés


Összesen 3819 tejminta 

Staphylococcus aureus: 603 – 15,79%



Streptococcus uberis: 290 – 7,59% CNS: 202 – 5,29% Escherichia coli: 197 – 5,16% Streptococcus dysgalactiae: 157 – 4,11% Klebsiella: 91 – 2,38% Sarjadzó gombák: 55 – 1,44%



    



561 minta 5 telepről

Egy telepen 16 – ismételt vizsgálat is megerősítette

Kórokozók típus szerinti megoszlása

Ajánlott irodalom Könyv: 

A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana Rafai Pál, Brydl Endre, Nagy Gyula; Agroinform Kiadó, 2003.



Tőgyegészség és tehéntejminőség Simon Ferenc, Szita Géza, Merényi Imre; Mezőgazda Kiadó, 2000.



Herd Healt – Food Animal Production Otto M. Radostits; W.B. Saunders Company, 2001





Veterinary Medicine – A textbook of the diseases of cattle, horses, sheep, pigs and goats Otto M. Radostits, Clive C. Gay, Kenneth W. Hinchcliff, Peter D. Constable; Saunders, 2007 Rebhun’s Diseases of Dairy Cattle Saunders Elsevier, 2008

Újság 

Journal of Dairy Science http://jds.fass.org/


Összesen 3819 tejminta       

Aerob spórás: 53 – 1,39% Egyéb Streptococcusok: 40 – 1,05% Enterococcus casseliflavus: 18 – 0,47% Streptococcus agalactiae: 17 – 0,45% Corynebacterium: 15 – 0,39% Arcanobacterium: 8 – 0,21% Enterococcus faecalis: 3 – 0,08%

Kórokozók telepi megoszlása

Fertőző- és környezeti kórokozók okozta mastitis elleni védekezés üzemi rendje

Recommend Documents