Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 Dr. Szabó Attila1 – Lengyel Attila2
FENNTARTHATÓ VADÁSZTURIZMUS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN3 Az aktív turizmuson belül a vadászati turizmusnak vagy vadászturizmusnak kiemelkedő jelentősége van hazánkban. Az országunkba látogató éves szinten mintegy 22–24 ezer külföldi vendégvadász, illetve a hazai bérvadászok a vidék turizmusának meghatározó szereplői. A vadászaton belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében a trófeás őzbak vadászatnak van fontos szerepe, évente kb. 900 külföldi vendégvadász érkezik. Az őzbak állomány nagysága, és a trófeák minősége garantálja, hogy a megyébe a jövőben is szép számmal érkeznek vadászvendégek vadászturizmus céljából. A vadászturizmust a turisztikai termék egyedisége miatt fenntartható módon kell folytatni, figyelembe kell venni mind a vadászható fajok állományának változásait, mind az élőhelyük adottságait. SUSTAINABLE HUNTING TOURISM IN JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK COUNTY Hunting tourism is of special significance among active forms of tourism in Hungary. The 22 in Jász-NagykunSzolnok County 24 thousand foreign guest hunters and the domestic hunters paying for hunting are a very important part of rural tourism. In Jász-Nagykun-Szolnok County trophy roebuck hunting plays a major role with 900 foreign guest hunters arriving here every year. The size of the roebuck population and the quality of trophies guarantee that the county will have a good number of hunters as customers of hunting tourism in the future too. Hunting tourism has to be managed in a sustainable way taking into consideration the unique nature of this tourism product, the changes in the population of game species and the characteristics of their habitats.
FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A klíma kutatók körében szinte 100%-os az egyetértés abban, hogy a globális klímaváltozás egy létező folyamat, kedvezőtlen irányba halad és jelentős mértékben az emberi tevékenység által okozott (Anderegga et al, 2010). A Nature Geoscience mértékadónak mondható tudományos magazinban közzétett tanulmány arról számol be, hogy a jelenlegi kibocsájtási értékeket alapul véve 2050-re globálisan akár 3 Celsius fokkal is emelkedhet a hőmérséklet (Nature Geoscience, 2012), miközben az IPCC által készített forgatókönyvek alapján a még menedzselhető érték a 2100-ra 2 fokot meg nem haladó érték lenne. Hazai viszonylatban mindenki közvetlenül érzékelheti a problémát, hiszen ebben az évben szinte egymást követték a melegrekordok országszerte. Minden patetizmus nélkül kijelenthető, hogy az emberiség talán eddigi történelmének legnagyobb kihívása előtt áll, amire egyetlen válasz létezik: a fenntartható fejlődés. Az UNWTO millenniumi fejlesztési céljai mellett (Millennium Development Goals-MDGs) három kulcsszót olvashatunk: „Sustainable Competitive Responsible” (Fenntartható Versenyképes Felelős). A másik nagy turisztikai világszervezet, a WTTC honlapján a Mission
főiskolai docens PhD., Szolnoki Főiskola,
[email protected] főiskolai tanársegéd, Szolnoki Főiskola,
[email protected] 3 Lektorálta: Dr. Kóródi Márta főiskolai tanár, Szolnoki Főiskola,
[email protected] 1 2
479
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Statement (Küldetés) szekcióban kiemelt fontosságúnak nevezi a fenntarthatóságot. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről 2011 áprilisában vitára bocsátott turizmusfejlesztési stratégia így fogalmaz: „A verseny egyre jobban erősödik a desztinációk között mind a kínált turisztikai termékek, mint az alkalmazott marketingeszközök terén. Az üzenetekkel telített piacon jól felismerhető, hiteles, etikus és fenntartható desztinációmárkákra van szükség.” (NGM, 2011). Az első Riói világkonferencián megfogalmazott fenntarthatósággal kapcsolatos progresszív és nemes gondolatok sajnos jelentős mértékben megmaradtak az elmélet szintjén. A közelmúltban tartott Rio+20 ENSZ által szervezett világkonferencia a Greenpeace, de sok más kritikus szerint is, betetőzi az elmúlt 20 év kudarcát, mivel a zöld gondolatokon kívül megint nem születtek jogilag kötelező érvényű megállapodások. A globálisan összehangolt cselekvés hiánya természetesen nem mentesít egyetlen döntéshozót sem azon morális és egyben hosszútávú gazdasági racionalitáson is alapuló felelősség alól, mi szerint a környezetet, gazdaságot és társadalmat komplexen figyelembe vevő fenntartható kritériumokra alapozott fejlődés az egyetlen stratégiailag járható út. Fontos kérdés, van-e egyáltalán kereslet, szignifikánsnak nevezhető piaci szegmens, amely prioritásként kezeli a desztinációk fenntarthatóságát. A 2011.évi Luzerni World Tourism Forum számára készült felmérésben 8 országot érintően 6000-es mintán vizsgálták a fenntarthatóság desztináció választásban elfoglalt jelentőségét. A publikált eredményekből az derült ki, hogy a turisták 22 % számára elsődleges szempont a fenntarthatóság (Wehrli at all, 2011). A German Travel Analysis során 8000 német turistát kérdeztek utazási szokásairól 2011-ben. Ennek eredményei alapján a 14 éven felüli turisták 19 %-a választaná elsődlegesen a CBT (community based tourism) turisztikai formát, mely a fenntartható turizmus egy formája. A tripadvisor.com 2009-es felmérése szerint az amerikai turisták 34% mondta, hogy meglátogat egy környezetbarát desztinációt a következő évben. A fenntartható működés certifikációja a turisztikai szolgáltatók és a különböző turizmus formák esetében jelenleg nagyon vegyes képet mutat a világon. Globálisan a GSTC próbál olyan benchmark jellegű kritériumrendszert kidolgozni, amely alkalmas a világban jelenleg működő több száz fenntarthatósági tanúsítványt kibocsájtó szervezet akkreditálására. Magyarországon jelenleg nem működik hazai, kimondottan turisztikai fenntarthatóságot minősítő program. Az Európai Bizottság által néhány éve életre hívott European Destination of Excellence (EDEN) díjat eddig 5 magyar desztinációnak ítélték oda, de ez az elismerés éves költségvetéssel működik és minden évben csupán néhány desztináció nevezhető egy adott országból. Az előzőekből értelemszerűen következik, hogy jelenleg a vadász turizmus tekintetében sem működik még fenntarthatóságot minősítő rendszer. Európai viszonylatban jelentősnek nevezhető az IUCN (World Conservation Union) égisze alatt működő WISPER (Wild Species Resources Working Group) munkacsoport által 2006-ban megalkotott fenntartható vadászathoz kapcsolódó alapelvek, célok és iránymutatások megalkotása (IUCN-ESUSG, 2006). A dokumentumból kiemelhető néhány fontos részlet a következő: „Alapelvek: A vadászat nem veszélyeztetheti az adott faj hosszútávú fennmaradását. A vadászat nem veszélyeztetheti annak a biológiai életközösségnek – flóra és fauna – a hosszútávú fennmaradását, ahová a vadászott faj tartozik.
480
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Ökológiai célok: A biodiverzitás és az élőhely diverzitás megőrzése. Iránymutatások: Helyi vadászok bevonása. Helyi munkaerő és szolgáltatások előnyben részesítése. A vadászathoz köthető történelmi, kulturális és művészeti értékek megőrzése.” A 2007-ben megalkotott Európai Vadászati és Biodiverzitás Karta (European Charter on Hunting and Biodiversity) a következőképpen határozza meg a fenntartható vadászat fogalmát: „A vadászható állatfajok és élőhelyük olyan módon és mértékben történő használata, mely nem vezet a biodiverzitás hosszútávú leépüléséhez és nem akadályozza annak helyreállítását. Az ilyenfajta felhasználás megőrzi a biodiverzitásban rejlő azon potenciált, mely kielégítheti a jelen és a jövő generációk ambícióit és igényeit, valamint megőrzi magát a vadászati tevékenységet is, mint elfogadott társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. (A biológiai diverzitásról szóló konvenció (CBD) 2 cikkelyében található „Fenntartható felhasználás”-ról szóló definíciónak megfelelően.) Amennyiben a vadászatot ilyen fenntartható módon végzik, ez pozitívan járul hozzá a vadállomány és élőhelyének megőrzéséhez, valamint társadalmi előnyökkel is jár.”
VADÁSZTURIZMUS MAGYARORSZÁGON Magyarország turisztikai kínálatának egyik meghatározó eleme a vadászturizmus, vagy vadászati turizmus. Magyarország természeti, ökológiai adottságai biztosítják a vadászturizmus egyik meghatározó alapfeltételét a vadállományt, melynek változatos összetétele és nagysága teszi lehetővé a jelentős számú vadászvendég fogadását. A vadállomány összetétele és nagysága az egész országban lehetőséget biztosít a vadászok fogadására és a vad elejtésére. Magyarországon 1370 vadászterület van. A vadászati területek állami erdőgazdaságok, magánerdő- és mezőgazdasági gazdálkodók birtokában vagy vadásztársaságok haszonbérletében vannak. A legkisebbek mintegy háromezer hektár, a legnagyobbak 20–30 ezer hektár területűek: átlagosan mintegy hatezer hektár egy-egy vadászterület nagysága. Számos szerző a vadászturizmust az aktív turizmus, a hobbiturizmus, az ökoturizmus, a zöldturizmus, a természeti turizmus elemének tekinti (Higginbottom, 2004). Valamennyi besorolási mód ugyanazon az alapvetésen nyugszik: a vadászturizmus a természethez kötődő, illetve a természetben végezhető turizmus forma, melynek fő motivációja a vad megfigyelése és/vagy elejtése, lelövése. A vadászati turizmus önálló piacképes turisztikai termék. A fenntarthatóság, a fenntartható turizmussal kapcsolatos elvárások e turizmus forma esetében nélkülözhetetlenek (Blüchel, 2006). A vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, az élőhelyvédelem és a jogi szabályozás együttesen teremtik meg a sportvadászat, a vadászturizmus feltételrendszereit. Hazánk vadállománya, vadászható fajainak összessége egy megújuló, megújítható természeti erőforrás (Csányi, 2007; Csányi, 2009), melynek hasznosítása nemcsak a még meglévő természetközeli ökológiai rendszerek fenntartása szempontjából fontos, hanem gazdasági jelentőséggel is bír. Vadállományunk, mint megújuló természeti erőforrás évről-évre termelődő hozamai (trófea és vadhús) bel- és külpiacra kerülnek. A vadászat egy speciális és komplex turisztikai terméknek is tekinthető. Külföldi vadászok 1957 óta érkeznek országunkba, egyre növekvő számban. A rendszerváltást követően a hazai bérvadászok, sportvadászok száma is megduplázódott (1. ábra).
481
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI.
1. ábra A magyar és külföldi vadászok számának változása 1880 és 2006 között (Forrás: Feiszt, 2007)
Az elejtet vad (annak húsa, trófeája, stb.), nagy értéket képviselő kereskedelmi árucikk már hosszú évtizedek óta (Lénárt, 1971). A vadászati lehetőségek értékesítése illetve az elejtett vad húsa képezi a legfőbb bevételi forrást (Csányi és mtsai. 2010). Magyarországon ezen turisztikai termék jól értékesíthető mind a hazai, mind a külföldi vadászok esetében. A vad elejtéséből és a vadászat során igénybe vett szolgáltatásokból származó éves bevételek a külföldi vadászok esetében csökkenő tendenciát, míg a hazai bérvadászok esetén növekvő (a vizsgált időszakban közel háromszorosára növekedett) tendenciát mutatnak (2. ábra).
2. ábra Vadászatból származó bevételek alakulása Magyarországon 1999-2011 között (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)
482
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. A külföldi vadászvendégektől származó éves bevételek jelentősen meghaladják a hazai költések mértékét (2. ábra). A hasznosítható vadállomány mellett fontos eleme a vadászturizmus kínálati oldalának a megfelelő szálláshelyek megléte, képzett, idegen nyelvet jól beszélő személyzet és infrastruktúra biztosítása. A külföldi vadászvendégek magyarországi vadászataik során átlagosan 3–5 vendégéjszakát (függően az elejteni kívánt vad fajtájától és a vadászati módtól) töltenek el. Szálláshelyül szolgálhatnak a vadászházak, illetve egyéb szálláshely típusok. A vadászturizmus során a vadászvendégek elsődlegesen nem szálláshelyek milyensége, típusa alapján választanak úti célt, hanem a vadászni kívánt vadfaj és a vadászterülete alapján. A vadászturisták átlagos fajlagos költése kimutathatóan magasabb (135 €/fő/nap helyett 2 800 €/fő/nap) a más turisztikai szektorokban tapasztaltnál (Vajdics, 2003).
VADÁSZTURIZMUS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld közepén a Tisza, Hármas-Körös, Zagyva, Hortobágy és Berettyó által szabdalt területen fekszik. Tökéletesen sík felszíne, végeláthatatlan pusztái, folyó völgyei kiválóan alkalmasak az aktív turizmus művelésére. A területre jellemző az apróvadak sokasága, és a világ egyik legjobb őzállománya. A vadászturizmus Jász-Nagykun-Szolnok megyében is kiemelkedő jelentőséggel bíró szezonális turizmus fajta. A megye vadászati tájegységeinek – Jászság, Kunság, Tiszazug – vadgazdálkodásra alkalmas összes területe 520 000 hektár amely több mint 60 vadászterületre van felosztva. Jász-Nagykun-Szolnok megye az országos vadgazdálkodási körzetek közül az I. számú DunaTisza-közi és tiszántúli apróvadas vadgazdálkodási tájba, azon belül pedig az I/1. számú Szolnok és dél-hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzethez tartozik (3. ábra).
3. ábra Országos vadgazdálkodási tájak (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)
A megyébe érkező külföldi és hazai bérvadászok elsősorban őzbak és apróvadas vadászatokon vesznek részt. Bevételi szempontból a trófeás őzbak vadászatának van kiemelkedő szerepe, hiszen a megyében minden évben esnek szép számmal átlag feletti trófea súlyú bakok.
483
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. A vadászturizmus megyében betöltött szerepének fontosságát mutatja hogy a 2007-ben elfogadott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Programban (2007–2013) is szerepel ez turizmus fajta. Jász-Nagykun-Szolnok megyébe a külföldi vadászok közül a legnagyobb számban az olasz, a német és az osztrák vadászok érkeznek (1. táblázat). Ország
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Olaszország
411
583
454
503
653
618
610
Németország
188
170
167
153
143
123
118
Ausztria
77
78
100
62
67
50
35
Szlovákia
4
12
5
7
19
24
32
Franciaország
42
38
50
29
33
42
29
Spanyolország
27
14
20
26
37
38
21
Svájc
6
0
18
15
5
4
12
Belgium
4
0
21
18
8
15
2
Oroszország
7
6
4
0
7
12
9
Amerikai Egyesült Államok
5
4
8
1
4
1
4
115
30
42
34
11
40
28
771
905
889
848
987
967
900
Egyéb (Románia, Ukrajna, Argentína, Portugália, Lengyel, Cseh, Svéd, Dánia, Norvégia, Finn, Luxemburg, Tunézia, Grúzia, Szerbia, Szlovénia, Egyesült Királyság, Moldova, Görög, Ciprus, Thaiföld, Horvát, Holland) ÖSSZESEN
1. táblázat Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkező külföldi vadászvendégek száma országonkénti bontásban 2003-2009 között (forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság)
Az 1. táblázat összesített adataiból jól látszik, hogy 2007 és 2008 években érkezett a legtöbb külföldi vadászvendég megyénkbe.
484
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI.
4. ábra Vadászatból származó bevételek (lelövés+szolgáltatás) alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1999-2011 között (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)
A megyénkbe látogató és itt vadászó külföldi vadászoktól származó éves bevételek összege 2001-ben meghaladta a 320 millió Ft-ot (4. ábra). Azonban 2001 óta egy folyamatos csökkenés figyelhető meg a külföldi vadászok által kifizetett lelövések és igénybevett szolgáltatások éves összegében. Ezzel szemben a vizsgált időszakban a belföldi vadászoktól származó éves bevétel mértéke megduplázódott (4. ábra). Őzbak vadászat jelentősége Jász-Nagykun-Szolnok megyében Az ország összes vadászterületén fellelhető őzbak trófeanagysága eltérő, attól függően, hogy hol él. A Dunántúlon általában jó, illetve közepes az átlagos trófeák súlya (250–400 gr), de itt is előfordul kapitális, 500 gr feletti példány. A legnagyobb trófeasúlyú egyedek Jász-NagykunSzolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében esnek terítékre, ahol az állomány nagysága is többszöröse a dunántúliénak. Ezekben a megyékben, ha a téli időjárás is kedvezően alakul, évente több őzbak is puskacsőre kerül 500, és nem ritkán 600 g feletti súllyal. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bérvadászatok során 2006–2011 között a külföldi vadászok átlagosan 73,6%-át ejtették el az őzbakoknak. 2011-ben a külföldi vadászvendégek által lelőtt őzbakok száma 1 019 db volt (5. ábra). Az 5. ábra alapján megállapítható, hogy a megyében gazdálkodó vadászatra jogosultak a fizetős őzbak vadászatokat jelentős részben a külföldi bérvadászok részére értékesítik. A külföldi vadászok által elejtett őzbakok éves mennyisége majd háromszorosa a hazai bérvadászok által lőtt bakokénak. Zömmel a külföldi vadászok tudják megfizetni a kapitális méretű bakok lelövésének díját. 500 g trófeasúlyú őzbak elejtésének, kilövésének díja a megyénkben – 2012 árjegyzékek alapján – 650.000 és 736 000 Ft között változik. 500 g trófeasúly felett a kilövési díjon túlmenően grammonként átlagosan mintegy 8 500 Ft-ot kell a bérvadásznak fizetnie. A 600 g fölötti kapitális őzbakok kilövési ára így meghaladhatja a 1 500 000 Ft-ot is.
485
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI.
5. ábra A bérvadászat során elejtett őzbakok számának alakulása 2006-2011 között (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1999–2009 között minden évben esett 500 g trófeasúly feletti őzbak (6. ábra). Az országban 1999–2009 között puskavégre kapott 500-550 g trófeasúlyú őzbakok 19,4 %-a, 550–600 g között 21,7 %-a, míg 600 g felett 23,4 %-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében esett (2. táblázat). 2001-ben a 600 g trófeasúly feletti bakoknak a 41,4 %-át a megyében lőtték. A táblázatban szereplő adatok is azt bizonyítják, hogy a megyében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a minőségi trófeagazdálkodás, amely alapját képezi hazai és külföldi bérvadászoknak ajánlott turisztikai kínálatnak.
6. ábra 500 g feletti őzbak trófeák súlyszerinti megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1999-2009 között (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) 500-550 g
550-600 g
600- g
1999
26,1%
21,9%
27,3%
2000
18,7%
9,1%
7,7%
2001
20,0%
14,6%
41,4%
2002
15,8%
32,0%
14,3%
2003
11,0%
3,2%
5,6%
2004
19,7%
19,7%
31,6%
2005
23,2%
22,3%
30,6%
486
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. 500-550 g
550-600 g
600- g
2006
13,2%
41,5%
10,7%
2007
26,1%
18,6%
19,2%
2008
17,3%
34,2%
34,2%
2009
22,5%
21,75
35,0%
átlag
19,4%
21,7%
23,4%
2. táblázat Jász-Nagykun-Szolnok megyében esett 500 g súly feletti trófeás őzbakok százalékos megoszlása az országos adatokhoz viszonyítva (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)
Az őzbakokra vonatkozó évenkénti állománybecslések, valamint a terítékek adataiból megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében az őzbak vadászat, mint turisztikai szolgáltatás hosszabb távon fenntartható. Mind az őzbakok becsült állományának a száma, mind a puskavégre kapott őzbakok száma folyamatos növekedést mutat a megyében a vizsgált időszakban (7. ábra).
7. ábra Őzbakra vonatkozó állománybecslési és teríték adatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)
ÖSSZEFOGLALÁS Jász-Nagykun-Szolnok megye élőhelyi adottságainak, valamint a minőségi trófeagazdálkodásnak köszönhetően 1999–2011 között a puskavégre kapott bakok száma folyamatosan növekedett. Az elejtett bakok közel 10%-ának a trófeasúlya meghaladta az 500 g-ot. 2006–2011 között a megyébe látogató külföldi vadászturisták vadászati idényben 840–1019 db őzbakot lőttek. Az adatsorok kiértékeléséből az is megállapítható volt, hogy a megyénkben vadászó hazai bérvadászok száma is folyamatosan növekszik. Vadászturizmus céljából megyébe látogató külföldi és hazai vadászok száma az őzbak állomány becsült nagysága alapján tovább nőhet. A megyébe érkező vadászvendégek számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az az általuk igénybe vett turisztikai szolgáltatások minősége javuljon. Különös képen a szálláshelyek minősége, valamint a vadászkísérők nyelvtudása. A vendégvadászok részére a vadászaton kívül egyéb szolgáltatásokat is fel kell kínálni, vonzó vadászturisztikai csomagokat kell összeállítani (Kóródi és Bakos, 2006).
487
Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] BLÜCHEL, K. G. (2006): A vadászat. Vince Kiadó, Budapest. 654pp. ISBN 9639552 81 [2] CSÁNYI S. - LEHOCZKI R. - SONKOLY K. (2010): A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2009/2010. vadászati évben. 3-51. oldal in: Csányi Sándor - Lehoczki Róbert - Sonkoly Krisztina. (szerk): Vadgazdálkodási Adattár -2009/2010. vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő, 56pp. ISSN 1417-4308 [3] CSÁNYI S. (2007): Vadbiológia. 135pp. Mezőgazda Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-286-367-2 [4] CSÁNYI S. (2009): Fenntarthatóság és tervszerűség a vadgazdálkodásban. Rubicon, XX. évf. 197-198. szám. 114-116 p. [5] European Charter on Hunting and Biodiversity, 2007, Bern Convention, Strasburg, http://www.cicwildlife.org/uploads/media/Hunting_Charter_EN.pdf (2012. 10 24.) [6] FEISZT O. (2007): A vadászati turizmus jelentősége a magyar vadgazdálkodásban (Elhangzott a lévai nemzetközi konferencián 2007. III. 24-én) [7] IUCN-ESUSG, 2006, Guidelines on Sustainable Hunting in Europe, http://www.ruralnaturaleza.com/files/sostenible_europa.pdf (2012. 10 24.) [8] Karen HIGGINBOTTOM (2004): Wildlife tourism: impacts, management and planning. Common Ground Publishing Pty Ltd. Australia. ISBN 1 86335 545 6. [9] KÓRÓDI Márta – BAKOS Róbertné (2006): A rurálturisztikai termékek sajátosságai a vidéki kistérségekben – a vadászturizmus, V. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok, Mezőtúr, 5.p.(ISBN 963 06 0816 2). [10] LÉNÁRT L. (1971): A vad értéke. 403-404. oldal in: Sárkány Pál és Vallus Pál (szerk.): A vadászat kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 650pp. [11] NGM, Turizmusfejlesztési stratégia, SZAKMAI VITAIRAT, 2011. p 16 [12] Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA): CSÁNYI S. (szerk): Országos Vadgazdálkodási Adattár. SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő [13] Roger WEHRLI, Hannes EGLI, Martin LUTZENBERGER, Dieter PFISTER, Jürg SCHWARZ, Jürg STETTLER (2011): Is there Demand for Sustainable Tourism? Study for the World Tourism Forum Lucerne 2011, ISSN: 1662-9019, pp. 50-51 [14] VAJDICS J. (2003): Vadászturizmus a Dunántúlon. Budapest [15] William R. L. ANDEREGGA, James W. PRALLB, Jacob HAROLD and Stephen H. SCHNEIDERA (2010): Expert credibility in climate change. Institute for the Environment, Stanford University, Stanford, CA 94305 http://www.pnas.org/content/early/2010/06/04/1003187107.full.pdf+html?with-ds=yes ( 2012. 10 27.)
488
