Fenntartható fejlődés alapjai
A fenntarthatóság fogalma Fenntartható, ami • nem időleges, hanem tartós, huzamos, „örök”, • nem éli fel a saját alapjait, és nem szűkíti saját lehetőségeit, • nem szűkíti a jövő lehetőségeit.
2
1962 Rachel Carson: Néma tavasz Amerikai tengerbiológus
A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára
A DDT felhalmozódása a táplálékláncban
A Nemzetközi Állomások: 1968. Római Klub; ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972); III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987); V. ENSZ Környezet és Fejlődés I. II.
Konferenciája (1992. június 2-14.
Rio de Janeiro).
VI. 2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia HEFOP 3.3.1.
Római Klub: 1968. • Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult); Gábor Dénes, Bognár József, Szentágothai János, László Ervin, Kapolyi László Göncz Árpád)
• Fő cél: globális problémák megoldása; • A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása; • Világmodelleket hoztak létre;
HEFOP 3.3.1.
Társadalom • 1970 Föld Napja (április 22.) Denis Hayes
"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?"
ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972) • 1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia;
• 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta); • A konferencia mérföldkövet jelentett; • Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat HEFOP 3.3.1. 4. Szervezeti intézkedések.
Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.)
• 1975. augusztus 1. • Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni; • Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát; • Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén.” HEFOP 3.3.1.
IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Brundtland Bizottság 1984-1987) • World Comission on Enviroment and Development; • Bizottság vezetője: Gro Harlem Brundtland (Norvégia miniszterelnöke); • Bizottság tagjainak száma: 22;
• Titkárság: Genfben; • A konferencia kezdete (1984): Genf; • A jelentés elfogadása (1987): Tokió;
A Bizottság 8 kulcskérdése: 1. A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái; 2. Energia és környezetvédelem; 3. Ipar 4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet; 5. Emberi települések; 6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok; 7. A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek; 8. Nemzetközi együttműködés.
Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság témaköre => kritikát kapott . HEFOP 3.3.1.
„Közös Jövőnk” jelentés • „Our Common Future”; • 1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban; • Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse; • Fenntartható fejlődés koncepciója; • Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez; • Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez; • Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása. HEFOP 3.3.1.
Környezet és fejlődés világkonferencia Rió de Janeiro, 1992. Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről Feladatok a XXI. századra (Agenda 21) - Gyerekek, fiatalok és a fenntartható fejlődés - Segítő nevelés, társadalmi tudatosság és képzés „A kormányzatoknak törekedniük kell olyan stratégiák elkészítésére a következő három évben, amelyek a környezet és fejlődés problémáját átfogóan, minden témában megjelenítve tartalmazzák a nevelés minden szintjén.”
15
ENSZ Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről Johannesburg, 2002. A fenntarthatóság kérdéskörével összhangban újra kell gondolni a döntéshozóknak a nevelésnek és az oktatásnak a szerepét!
A „tanítás - nevelés a környezetről" - helyett a hangsúlyokat a "fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos szükségletek felé" kell elmozdítani!
16
A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben
R. Carson Silent Spring
Johannesburg Az A fenntartható Vita a ökohatékonyság Seattle Ökológiai Den Haag „Növekedés fejlődési paradigma Riói fogalma Kyoto válság határairól”
62
70
72
87
80
92
97
99
90
00
A környezet korlátlan erőforrás
Vita a gazdaság és az ökológia viszonyáról
Megállapodás a technológia és ökológia viszonyát illetően
Pozitív megközelítés
Negatív megközelítés
Haladó megközelítés
A technológia fenyegetés
A technológia tisztelete 70 62
76
A technológia oka a környezetkárosításnak, de a megoldása is a problémáknak 90
80 78 79
85 86
Amoco Cadiz
DDT crisis
Seveso
02
Sandoz Chernobyl
CFC
17
Mid ‘90
89
GMO
Exxon Valdez
98
00 Danube
A Brundtland Bizottság jelentésének fő üzenete • A növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni.
Fenntartható fejlődés „a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”
(ENSZ – Közös jövőnk jelentés, 1987 jelentés)
vagy:Brundtland-
Sustainable development – fenntartható fejlődés
1.
Olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a mai generációk igényeit, hogy közben nem befolyásolja károsan a következő generációk ugyanazon igényei kielégítését.
2.
Olyan tevékenység, amely a mai generációk életminőségének (életszínvonalának) emelését teszi lehetővé anélkül, hogy elvenné a jövő generációitól a lehetőséget legalább ugyanilyen életszínvonal elérésére.
3.
A földi környezetünk megszabta a határok között élni.
4.a. Törődni azzal (a világgal), amit mi soha nem fogunk meglátni. 4 b. Törődni azzal, mi fog utánunk történni. 5.
Nem becsapni gyermekeinket és unokáinkat.
20
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1995. évi LIII. trv
A társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését
Mi lehet fenntartható?
1. Állapot
22
Mi lehet fenntartható?
2. Folyamat B) FEJLŐDÉS A) NÖVEKEDÉS = minőségi változás = mennyiségi változás = nagyobb, több = jobb • • • •
Anyagi Korlátos lehetőségek Ellenséggé tesz Életszínvonal (GDP)
• • • •
Szellemi-tudati-kulturális Megújuló lehetőségek Társsá tesz Életminőség
A fejlődés esélyt ad a fenntarthatóságnak! 23
A fenntartható fejlődés – új szemlélet • Növekedni: nagyobbnak lenni méretben • Fejlődni: jobbnak lenni • Miben kell jobbnak lennünk?
• A környezethez (természeti és társadalmi) való alkalmazkodásban • Teljesítményeinket kell javítani, azok hatékonyságát
A fenntartható fejlődés – új szemlélet • A fejlődés egyszerre feltételezi a fejlesztést és megőrzést, a szerves kultúra fenntartását • A fejlesztés és környezet közötti konfliktusok csillapítása nem kizárólag technikai feladat, hanem etikai • A környezet és fejlődés ügye elválaszthatatlan egymástól
• A fenntarthatóság célja a folytonos társadalmi létminőség (a társadalom a cél, a gazdaság eszköz, a környezet feltétel) • A fenntarthatóság a társadalomra vonatkozik
Fenntartható fogyasztás Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.
A BOLDOGSÁGUNK NEM FÜGG A FENNTARTHATÓSÁGTÓL Az elégedettség és a fenntarthatóság közti viszony
Ökológiai Lábnyom Index 10 USA
9 8 7
Dánia
6 Svájc
5
Oroszország
4 3
Magyarország
Bulgária
2 1 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Életelégedettségi Index Forrás: Happy Planet Index
27
A fenntartható fejlődés • nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra bíztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kielégíteni és minimalizáljuk a termelőtevékenység szennyező hatásait.
A fenntartható fejlődés • Időben folyamatos, optimális erőforrás-használat és környezeti menedzsment. • A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat, és meg kell őrizni minőségüket.
A fenntartható fejlődés ábrája
Továbbfejlesztett definició Herman Daly • „A fenntartható fejlődés folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. • A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. „
A fenntartható fejlődés szimpatikus • Nem igényel paradigma váltást • Nagyon is beleillik a hagyományos közgazdasági gondolkodás eszmerendszerébe, • Nem igényli szükségleteink korlátozását. • Csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kielégíteni, és minimalizáljuk a termelés szennyező hatásait.
A fenntartható fejlődés • Csökkenti a magas egy főre jutó fogyasztás miatti lelkiismeret furdalást, • Sőt a fajlagos felhasználások összehasonlításával a fejlődőket teszi bűnössé.
A fenntarthatóság értelmezése – Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető. – Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. – És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is.
34
ERŐS KRITÉRIUM Nem elég a rendelkezésre álló teljes tőkevagyon összértékét fenntartani, hanem az egyes tőkefajták értékét külön-külön kell megőrizni Az erőforrások nem vagy csak részlegesen helyettesíthetők A tőkefajták (természeti, emberi, ember alkotta) komplementerek A piac és az ökoszisztémák időléptéke nagyságrendekkel eltér
GYENGE KRITÉRIUM Ha egy erőforrás szűkös lesz a piaci ár jelzi és új technológiák jönnek létre a helyettesítésére vagy a hatékonyság növelésére
Alapja: a teljes tőkevagyon összértékének időbeli megőrzése a különböző tőkefajták kompenzálhatják egymást (természeti erőforrást csökkenésekor az ember alkotta erőforrások növelésével kompenzálhatunk) Pl.: ha a tiszta vizű folyót (mint természeti erőforrás) elszennyezzük, szennyvíztisztítókat hozunk létre
A fenntarthatóság eltérő megközelítései
„Gyenge” fenntarthatóság
„Szigorú” fenntarthatóság
Bioszféra Bioszféra
Trsd. Gazd.
Gazdaság
Társadalom
http://www.biospherics.org/
• A 12 750 négyzetméternyi – két és fél futballpályányi területű –, • 204 000 köbméter térfogatú „kísérleti laboratóriumban” • a kutatók hét komplett „biomot” hoztak létre a földiek mintájára: miniatűr óceánt, sivatagot, szavannát, esőerdőt, mocsárvidéket, egy intenzíven művelt agrárterületet, valamint emberi élőhelyet.
• A zárt térbe mintegy 3800 gondosan válogatott növény- és állatfajt telepítettek. • 1991. szeptember 26-tól 1993. szeptember 26-ig tartott. • A kísérletben 4 férfi és 4 nő vett részt.
Tapasztalatok
Szociális jogok
Ökológiai felelősség
Fenntartható fejlődés
Piacgazdaság
A fenntartható fejlődés követelményei
• a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével. • a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadóképességének mértékével. • a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.
A felsorolt elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet feltéve, hogy: • a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára • nem kielégítő helyettesítési lehetőségek vannak az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között • a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.
Fenntarthatóság: a definíció problémája fenntartható használat csak a megújuló erőforrásokra vonatkozik. Azt jelenti, hogy olyan arányban használjuk ezeket, amely megújulási képességükön belül marad. fenntartható gazdaság a fenntartható fejlődés terméke, megőrzi a természeti erőforrásalapot. Alkalmazkodás révén és a tudásban, szervezésben, műszaki hatékonyságban bekövetkező tökéletesedésén keresztül folyamatosan fejlődhet.
fenntartható társadalom kilenc alapelv szerint létezik
A fenntarthatóság kilenc alapelve 1. Az életközösségek tisztelete és védelme 2. Az emberi élet minőségének javítása 3. A Föld életképességének és sokféleségének megóvása 4. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása 5. A Föld teherbíró-képességének határain belül maradó növekedés 6. Az egyéni magatartás és szokások megváltozatása 7. A közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak 8. A fejlesztés és természetvédelem integrálására szolgáló nemzeti keretek kialakítása 9. Világméretű (globális) együttműködés kialakítása
A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata
A Világbank 1992. Évi jelentése • A környezet védelme nélkül lehetetlen a fejlődés és a fejlődés nélkül nem biztosíthatók a környezet védelméhez szükséges beruházások.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAKULÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE Erőforrások A világ helyzete Ipari termelés Népesség
Élelmiszer
Szennyezés 1900
2000
2100
Mennyiségi index
GDP és a szennyezés kapcsolata GDP
Szennyezés
idő
OECD országok GDP-emisszió index 200
GDP Nitrogénoxid 100
Kéndioxid
Por Ólom 0 1970
1980
Vezetékes ivóvízben nem részesülők % 100
0
100
1000
10000 100000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
Csatorna nélküli városiak aránya % 100
0
100
1000
10000 100000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
Porkoncentráció a városokban g/m3 1800
0
100
1000
10000 100000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
SO2 koncentráció a városokban g/m3 50
0
100
1000
10000 100000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
Települési hulladék/fő Kg
600
0 100
1000
10000 100000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
CO2/fő
tonna
16
8
100
1000
10000 100000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
GDP ($/fő) 30000
25000
20000
Nyugat- EU (USA) 15000
Kelet EU Ázsia(-Japán) (L) Amerika
10000
Afrika 5000
0 0
1000
1500
1700
1800
1900
1950
1975
2000
Gazdasági növekedés Fejlett orsz. Volt szoc. Orsz. Közép Kelet
1990 2030
Latin Amerika Ázsia és a Csendes óceán Afrika félsivatagos vidékei 0
10
20
30
40
50
A világ nagyobbik része még 2030-ra sem éri el azt az egy főre jutó GDP-t, amelynél a környezetminőség már javulni kezdene.
10000
Energiafelhasználás (olajkg/fő)
CND N USA S NL AUS
DK F
A GR
2000 P IND
100
TR
50000 GNP ($/fő)
Létezik-e alagút az energiafogyasztást illetően? Energyconsumption (TOE/capita) 9
Welfair and energy consumption
8 7 6 5 Swiss Danmark Ireland
4 3
Hungary 2007
2
Hungary 2027
Hungary 2047
1 0 0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
(GDP Euro/capita)
Source: EIU, OECD, Boston Consulting
2010. Március 4.
Kerekes Sándor
64
Energia felhasználás A számok világosan mutatják, hogy a fejlett országokban az elmúlt húsz évben az egy főre jutó GDP körülbelül háromszorosára nőtt, eközben az egy főre jutó energiafogyasztás a világ átlagát (12 %) meghaladó mértékben, mintegy 14%-kal nőtt. Abszolút számokban a magas jövedelmű országok egy főre jutó energiafelhasználása 3,8-szeresére a világ átlagának és 13,5 szerese az alacsony fejlettségi szintű országok egy főre jutó energia-felhasználásának.
Ezek ugyanazok a foglalkozások? Melyik fenntarthatóbb?
2010. Március 4.
Kerekes Sándor
66
Local Agenda 21 • A fenntartható fejlődés lokális programja (LA 21) azt célozza meg, hogy a természet-gazdaságtársadalom hármasában úgy teremtse meg az összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálja. • A természeti tőke átváltását gazdasági tőkére csak a bioszféra követelményeit betartva, szigorú határok közt tartja megvalósíthatónak.
A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiái
Alapkövetelmény • A fenntartható fejlődés alapelveit figyelembe véve csak olyan ipari, mezőgazdasági, energetikai stratégiák fogadhatók el a jövőben, amelyek teljesítik a megőrzés és fejlesztés integrálásának követelményét.
Alapkérdések 1. Kialakíthatók-e a gazdálkodásnak olyan formái, olyan technológiák, eljárások amelyek kellően hatékonyak, termelékenyek, és egyúttal megfelelnek a fenntarthatóság követelményének? 2. Hogyan érhető el, hogy a fent jelzett gazdálkodási formák meghonosodjanak a gyakorlatban, hogyan vehetők rá a termelők ezek tömeges alkalmazására?
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁGI STRATÉGIÁK
Fenntartható mezőgazdasági stratégiák • A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban felmerülő környezeti problémák alapvetően mind azzal függnek össze - ahogy azt Schumacher összegzi - ". . hogy a városlakó ember elhatározta: az ipar elveit fogja alkalmazni a mezőgazdaságra ".
A fenntartható mezőgazdasági termelés kialakítása • A vegyszerek okozta környezeti károsodás mérséklése. • Takarékosság a vízzel, • Takarékosság az energiával.
A műtrágya okozta környezeti károsodás mérséklése • növelik a szerves trágyák, hulladékok, melléktermékek visszaforgatását a talajba, • vetésforgóba a levegő nitrogénjét megkötő pillangósokat vetnek, • genetikai átalakítással más növényeket is alkalmassá tesznek a nitrogén megkötésére. • A számított mennyiségű, és pontosan a felvétel helyére juttatott műtrágya,
A növényvédőszer okozta környezeti károsodás mérséklése • a kártevő életciklusának éppen megfelelő időpontjában permetezett növényvédő szer. • A rezisztens fajták kinemesítése, • a növény tenyészidejének a megváltoztatása.
Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon termék kg/ha 10.00
8.00
6.00
4.00
2.00
0.00 1960
1963
1975
inszekticid
1990
fungicid
herbicid
1993
1996
1999
Takarékosság a vízzel • A szivárogtató öntözőberendezések – víztakarékosság, – szikes talajok kezelése,
• a szárazságtűrő fajták kinemesítése. • A haszonnövények társítása
A haszonnövények társítása • Pld. 15 sor cukorrépa + 2 sor kukorica • Kártevők nem találnak állandó környezeti viszonyokat • Különböző kórokozók lehetnek egymás ellenségei
A fenntartható mg. elterjesztésének akadályai • A természeti erőforrások társadalmi szűkösségéről gyakorlatilag nem kap tájékoztatást a gazdálkodó. • Hiányoznak általában azok az intézmények és szabályozási formák, amelyek kapcsolatot létesítenének a társadalom hosszú távú érdeke - a fenntartható mezőgazdasági rendszer kialakítása és az egyes farmer rövidtávú jóléte között.
FENNTARTHATÓ IPARI STRATÉGIÁK
Fenntartható ipari stratégiák Ipari ökológiai rendszer kialakítása. • Egy ilyen rendszerben optimalizált az energia és a nyersanyagok felhasználása, a lehető legcsekélyebb mértékű a hulladéktermelés, a folyamatok szennyező melléktermékei pedig más eljárások nyersanyagául szolgálnak. • a terméket eleve úgy kell megkonstruálni hogy az újrahasznosításra alkalmas legyen
Feladatok • Az anyagkészleteket a lehető legtovább forgásban tartani. • A szeméttelepi lerakás tarthatatlan. • Nem megoldás a hulladék égetés
Szennyezés a BASF-nél index készáru
160
100
Emisszió a levegőbe 0 1972
1980
Feladatok • A termelő tevékenységet meg kell, hogy előzze a forrás és környezetprofil elemzés, ami nemcsak az ipari rendszerbe bemenő és kimenő anyag- és energiaáramlás minimalizálását, de azok minőségével szemben támasztott követelményeit is tartalmazzák.
A természetes kapitalizmus alapelvei Betartandó alapelvek: • A természeti erőforrások hatékony használata • Biomimikri – tanulj a természettől, utánozd az ott működő rendszereket • Áttérés a készletező (stock) gazdasági szemléletről a flow (szétterülő, szolgáltató) gazdasági szemléletre • A természeti tőke értékteremtése (ipari ökológia, ökohatékonyság, életciklus elemzés)
Az ipari ökológia célja • Az ipari ökológia célja, hogy a természeti rendszerek működési elveit részletesen megismerjük, és azokat célszerűen adaptáljuk az ember által létrehozott, mesterséges rendszerekre, adott esetben az ipari technológiákra. • törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére; • az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása
Az ipari ökológia jellemzői • anyagnak és az energiának a természetes ökoszisztémákban megtalálható körforgását próbálja az ipari folyamatokban meghonosítani • módszer révén elérhető a zéro kibocsátás • nyersanyag- és energiamegtakarítás • hulladék elhelyezés költségeinek csökkentése
Az ipari ökológia fontosabb attribútumai • az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata; • az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele; • a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése; • a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosuljon;
Öko-hatékonyság • az ipari ökológia, a termékek életciklus elemzése, • környezetközpontú irányítási rendszerek. • Az ökohatékonyság mérése a következő formula segítségével lehetséges: EE = S/MI • Ahol az EE (Ecological Effectiveness) az Ökohatékonyság, az S (Service) a nyújtott szolgáltatás értéke, az MI (Material input) pedig az anyaginput.
ÉLETCIKLUS ELEMZÉS CYCLE ASSASMENT (LCA)
Életciklus elemzés (LCA): Eredetileg döntéstámogató eszközként fejlesztették ki
Környezeti szempontok alapján tesz különbséget termékek, folyamatok és szolgáltatások között
Definíció (LCA): A termékek, folyamatok vagy szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja a környezeti tényezőket és környezeti hatásaikat
Természeti erőforrások kitermelése Az egész ciklusban meghatározható Alapanyagok, félkész-termékek gyártása
és értékelhető legyen a termékek és szolgáltatások környezettel való kapcsolata
Tényleges használat
Anyag és energiamérlegek Használatból kivonás hasznosítás ártalmatlanítás
meghatározása
FENNTARTHATÓ TÁRSADALMI STRATÉGIÁK
A fenntartható fejlődés intézményrendszere • • • •
Nemzetközi közösség - EU A kormányzatok szerepe A vállalatok szerepe Az egyének, vagy civil szerveződések szerepe
A kormányzatok szerepe • adópolitika, • a megújuló energiaforrások kutatásának és fejlesztésnek támogatása, • A magánbefektetők környezetbarát viselkedésre ösztönzése, • a nemzetközi kereskedelem formáinak kialakítása - GATT
Civil szerveződések szerepe • Szervezett környezetvédelmi csoportok – Káros gazdálkodói és fogyasztói magatartásformák feltárása – A fogyasztói igények eltolása a környezetbarát termékek irányába
• Médiák • Nemzetközi intézményrendszer
Az egyének szerepe • Egyének – Új magatartás kialakítása, a pazarlás megszüntetése – olyan jelöltekre szavaz, akik érzékenyek a környezeti problémákra
• Mottó – Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot. – Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam.
Út a fenntarthatóság megvalósítása felé
A) Fogyasztói felelősség és tudatosság Anyag- és energia-takarékosság (víz, villany, hulladék, komposztálás stb.)
Egyéni szint
a. • • •
vásárlási és fogyasztási szokásaink elemzése, megváltoztatása; másképp fogyasztás mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt; a vásárolt áru eredetének ismerete;
98
Út a fenntarthatóság megvalósítása felé A) Fogyasztói felelősség és tudatosság b. Társadalmi szint • • •
Az eldobós fogyasztói világ okainak ismerete, tudatosítása. Teljes életútelemzés – „a szántóföldtől az asztalig”. Figyelem az esetleg később jelentkező problémákra.
• • •
A termék előállításának körülményei is fontossá válnak. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Fogyasztói bojkott.
99
Út a fenntarthatóság megvalósítása felé
B) Az értékrend változása • •
A környezeti tudatosság erősödése A jelen vásárlói döntés ne veszélyeztesse mások és a jövő nemzedékek szükségleteit, azaz a jövő iránti felelősség
Az anyagi birtoklástól a lelki gazdagság felé fordulás Életszínvonal
Életminőség
100
Fenntartható társadalom Bemenet
Jó minőségű energia
Anyag
Rendszer
Kimenet
Gyenge minőségű hőenergia
Fenntart ható társadalom Szennyezés ellenőrzés
Újrahasznosí tás
Hulladék
A fenntartható társadalom feladatai • A gazdaság szívóhatásának csökkentése, az input mérséklése az anyag és energiahatékonyság növelésével. • A feldolgozottságifok növelése, az anyag és energiából mind több termék és mind kevesebb hulladék kihozatala. • A hasznos termékeknek az ökológiai hatékonyság szempontjából minél tovább tartása a fogyasztási folyamatban. (A mai piacgazdaság ennek ellenkezőjében igyekszik érdekeltté tenni a fogyasztót.) • A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse). • Az elsődleges hulladékokat ill. a hulladékká vált termékeket újrahasznosítani (recycling). • A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni. (Részben az ökoszisztémák semlegesítőnyelőképességének fenntartásával, részben tisztítótechnológiák alkalmazásával.)
Köszönöm a figyelmet!
