Felvételi előkészítő magyar nyelvből
1. foglalkozás
SZÖVEG
BESZÉD
Mondatok
N
Szószerkezetek
Y
Szavak
E
Szóelemek
L
Hangok
V
A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent. Nyelvi és nem nyelvi jelekkel kommunikálunk. A kommunikációs folyamat tényezői:
a feladó a címzett a kód a valóság az ismereteink az üzenet a kapcsolat a csatorna a beszédhelyzet
A szövegalkotás célja: - érzelemkifejezés - tájékoztatás - felhívás - kapcsolatteremtés, -tartás és –zárás - gyönyörködtetés A szövegszerkesztés állomásai:
a téma kijelölése a szövegtípus kiválasztása a szövegalkotás céljának megfogalmazása a szöveg közlési körülményeinek feltérképezése az anyaggyűjtés az anyag elrendezése a vázlatírás a szöveg kidolgozása a címadás az önellenőrzés
Hangképző szerveink:
tüdő légcső gégefő hangszalagok garatüreg ínyvitorla orrüreg nyelvcsap szájüreg: szájpadlás, nyelv, fogak, ajkak
Nyelvünk eredete: uráli alapnyelv
finnugor nyelv
ugor ág
chanti
manysi
finn – permi ág
magyar
komi udmurt
finn inloem karjalai vepsze vót észt lív
mari mordvin lapp
Hangtan 39 hang – 40 betű Magánhangzók: magas – e ö ü i éőűí ( teniszütő ) mély - a o u áóú ( tanuló )
Magánhangzók: Rövid: Hosszú:
Magas: eiöü éíőű
Felső nyelvállású: iíuúüű Középső nyelvállású: o ó ö ő é Alsó nyelvállású: aáe Ajakkerekítéses: Ajakréses:
aoóöőuúüű áeéií
Mély: aou áóú
Mássalhangzók: zöngés: b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j = ly, dz, dzs,gy, r,
zöngétlen: p, t, k, f, sz, s, h, c, cs, ty
Mássalhangzók A képzés helye szerint: Ajakhangok: b – p, m. f – v Foghangok: d – t, n, z – sz, zs – s, l, dz – c, dzs – cs, r Szájpadláshangok: g – k, ny, j = ly, gy – ty Gégehang: h A képzés módja szerint: Zárhangok: b – p, d – t, g – k, Orrhangok: m, n,. Ny Réshangok: v – f, z – sz, zs – s, l, ly = j, h Zár- réshangok: dz – c, dzs – cs, gy – ty Pergő hang: r
Hangtörvények: Magánhangzótörvények: -hangrend - illeszkedés Mássalhangzótörvények: - írásaban jelölt teljes hasonulás ( dobbal ) - írásban nem jelölt teljes hasonulás (hagyja) - a képzés helye szerinti részleges hasonulás ( azonban ) - zöngésség szerinti részleges hasonulás ( dobszó ) - összeolvadás ( mondja ) -mássalhangzó rövidülés ( otthon ) - mássalhangzó kiesés ( mondd meg )
A hangok jellemzése a.mgh, mély, rövid, ajakkerekítéses, alsó nyelvállású á: mgh, mély, hosszú,ajakréses, alsó nyelvállású b: msh, zöngés, ajakhang, zárhang c: msh, zöngétlen, foghang, zár - réshang cs:msh, zöngétlen, foghang, zár – réshang d: msh, zöngés, foghang, zárhang dz: msh, zöngés, foghang, zár - réshang dzs:msh, zöngés, foghang, zár - réshang e:mgh, magas, rövid, ajakréses, alsó nyelvállású é: mgh, magas, hosszú, ajakréses, középső nyelvállású f: msh, zöngétlen, ajakhang, réshang g: msh, zöngés, szájpadláshang, zárhang gy:msh, zöngés, szájpadláshang, zár - réshang h: msh, zöngétlen, gégehang, réshang i: mgh, magas, rövid, ajakréses, felső nyelvállású í: mgh, magas, hosszú, ajakréses, felső nyelvállású j: msh, zöngés, szájpadláshang, réshang k: msh, zöngétlen, szájpadláshang, zárhang
A hangok jellemzése 2.
l: msh, zöngés, foghang, réshang,
ly = j m: msh, zöngés, ajakhang, orrhang n: msh, zöngés, foghang, orrhang ny: msh, zöngés. szájpadlááshang, orrhang o:mgh,mély,rövid,ajakkerekítéses,középső nyelvállású ó:mgh,mély,hosszú,ajakkerekítéses, középső nyelvállású ö:mgh,magas,rövid,ajakkerekítése,középső nyelvállású ő:mgh,magas, mély, ajakkerekítéses,középső nyelvállású p:msh,zöngétlen,ajakhang,zárhang r:msh,zöngés,foghang,pergő hang s:msh,zöngés,foghang,réshang sz:msh,zöngétlen,foghang,réshang t:msh,zöngétlen, foghang,zárhang ty:msh,zöngétlen,szájpadláshang, zár- réshang u:mgh, mély, rövid, ajakkerekítéses,felső nyelvállású ú: mgh, mély, hosszú, ajakkerekítéses, felső nyelvállású ü: mgh, magas, rövid, ajakkerekítéses, felső nyelvállású ű: mgh, magas, hosszú, ajakkrerekítéses, felső nyelvállású v: msh, zöngés, ajakhang, réshang z:msh, zöngés, foghang, réshang zs: msh, zöngés, réshang
Az írás története: képírás, fogalomírás, ékírás, szó – szótagírás, betűírás.
A magyar helyesírás jellemzői:
betűíró, latin betűs, hangjelölő, értelemtükröző.
A keltezés: 1848-ban, 1848. március 15., 1848. március 15-én, 1848. márciusban, 1848. március havában, 1848 márciusában, 1848 tavaszán, 1848. március folyamán, 1848 után. Az elválasztás: Minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van benne pl. ka-rika, Az egy szótagú szavakat nem választhatjuk el pl. szörp, Azokat a magánhangzókat, amelyek szótagot kezdenek, átvihetjük a következő sorba pl. zsömlé-ért, A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót a következő szótagba visszük át pl. mo-gyo-ró, Ha két magánhangzó között kettő vagy több mássalhangzó van, akkor csak egy mássalhangzót viszünk át a következő sorba pl. ost-rom, Kettőzött többjegyű mássalhangzónál történő elválasztáskor a szótag elején és végén is ki kell írni a mássalhangzót pl. pety-tyes A hagyományos írású családnevekben a a régies betűk írásjegyeit nem szakíthatjuk el egymástól pl. Kazin-czy
