TARTALOMJEGYZÉK 1. KIVONATOK .......................................................................................................... 3 1.1. MAGYAR 1<(/9 KIVONAT....................................................................... 3 .................................................................................... 6 1.2. ANGOL NYEL
T .................................................................................... 6 1.3. 2. BEVEZETÉS............................................................................................................ 7 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................. 16 4. ANYAG ÉS MÓDSZER........................................................................................ 38 4.1. KÍSÉRLETI ÁLLATOK ......................................................................................... 38 4.2. VIZSGÁLATI ANYAGOK ..................................................................................... 38 4.2.1. BI 58 EC ................................................................................................... 38 4.2.2. SUMITHION 50 EC ................................................................................. 40 4.2.3. FUSILADE S ............................................................................................ 42 4.2.4. MALORAN 50 WP.................................................................................... 44 4.3. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ......................................................................... 46 4.3$]HPEULRQiOLVIHMO GpVYL]VJiODWD ........................................................... 46 $Q|YHQGpN MXYHQLOLV pVDIHOQ WW DGXOW IiFiQRNYL]VJiODWD.................. 51 4.3. ALKALMAZOTT KONCENTRÁCIÓK KÉSZÍTÉSE, DÓZISOK ................ 59 5. EREDMÉNYEK .................................................................................................... 60 5.1. AZ EMBRIONÁLIS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ................................. 60 5.1.1 Kontroll ..................................................................................................... 60 5.1.2. BI 58 EC ................................................................................................... 61 5.1.3. SUMITHION 50 EC ................................................................................. 68 5.1.4. FUSILADE S ............................................................................................ 74 5.1.5 MALORAN 50 WP..................................................................................... 81 5.2. A NÖVENDÉK ÉS A )(/1 77 FÁCÁNOK VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI....................................................................................................... 88 5.2.1. Kontroll .................................................................................................... 88 5.2.2. BI 58 EC ................................................................................................... 89 5.2.3. SUMITHION 50 EC ................................................................................. 92 5.2.4. FUSILADE S ............................................................................................ 95 5.2.5. MALORAN 50 WP.................................................................................... 97 6. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE....................................................................... 101 6.1. EMBRIONÁLIS VIZSGÁLATOK................................................................ 101 6.1.1. Kezelési forma ........................................................................................ 101 6.1.2. A vizsgálatba vont tojások termékenysége.............................................. 102 6.1.3. Embrióhalandóság ................................................................................. 102 $]HPEULyKDODQGyViJLG SRQWMDLpVRNDL ................................................ 106 )HMO GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNHOYiOWR]iVRN ............................................... 116 6.1.6. Az embriók növekedése........................................................................... 122
1
6.2. NÖVENDÉK ÉS )(/1 77 FÁCÁNOK VIZSGÁLATAI........................... 126 6.2.1. Kezelési forma ........................................................................................ 126 6.2.3. A májak szövettani elváltozásai .............................................................. 128 6.2.4. Vér-pVDYpUSOD]PD|VV]HWHY N .............................................................. 129 6.2.5. Tojástermelés és a tojások termékenysége ............................................. 130 6.3. JAVASLATOK A GYAKORLAT SZÁMÁRA ........................................................... 131 7. ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................. 133 8. SUMMARY .......................................................................................................... 137 9. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK............................................................... 141 10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ........................................................................... 143 11. IRODALOMJEGYZÉK.................................................................................... 144
2
1. KIVONATOK 0$*<$51<(/9
$ V]HU]
.
IVONAT
a kísérletei során Q|YpQ\YpG
YL]VJiOWD D IiFiQ UHSURGXNFLyMiUD D IHMO
V]HUHN WR[LNXV KDWiViW
GpV WHOMHV YHUWLNXPiEDQ ÒM
módszerként alkalmazta az embrionális és posztembrionális kori WR[LFLWiV |VV]HIJJ IHMOHV]WpVNpQW
HOV
HJ\PiVW N|YHW QHN
YL]VJiOW
YL]VJiODWiW WRYiEEi PyGV]HUWDQL
Q|YpQ\YpG
V]HUHNHW
WHUPpV]HWHV
körülmények között tartott fácán családokon. A nemzetközi és a hazai szakirodalmak alapján ezeket a vizsgálati módszereket ezidáig, a Q|YpQ\YpG
V]HUHN WR[LNXVUHSURGXNFLyV KDWiViQDN PHJLVPHUpVpUH QHP
KDV]QiOWiNIHOtJ\D]iOWDODHOYpJ]HWWYL]VJiODWRNDPyGV]HUHNHWLOOHW ~MQDNQHYH]KHW
A
HN
kísérleti
posztembrionális
módszerként
kori
toxicitás
alkalmazott vizsgálatához,
IiFiQWRMiVRNDW LOOHWYH Q|YHQGpN pV IHOQ WRMiVRNDWD FpOQDNPDJIHOHO pV D IHOQ
HQ
embrionális
és
házityúk-
és
WW IiFiQRNDW KDV]QiOW $
HQLQMHNWiOiVVDOpVIU|V]WpVVHODQ|YHQGpN
WW IiFiQRNDW SHGLJ J\RPRUV]RQGiQ
keresztül, illetve etetéses
úton - a vizsgálati anyagokat az aljnövényzetre és a takarmányra permetezve -NH]HOWHDV]HU]
A disszertáció választ ad a BI 58 EC embrionális és SRV]WHPEULRQiOLV
NRUL
vizsgálatára, amely OHKHW
WR[LFLWiV
|VV]HIJJ
Yp WHWWH D
BI 58 EC eddig hiányzó ilyen
3
HJ\PiVW
N|YHW
pUWHOP
WR[LNROyJLDL DGDWDLQDN N|]UHDGiViW 0HJiOODStWMD KRJ\ D
BI 58
EC a gyakorlatban alkalmazott koncentrációban injektálva 56,2%-os, fürösztve 14,9%-os embrióelhalást okozott (kontroll 3,6%). Ez az inszekticid a gyakorlati töménységben injektálva 9 féle (szem teljes KLiQ\D HJ\ V]HP SRQWV]HU
V]HP QHP SLJPHQWiOW V]HP NHYHVHEE
szomita, bevérzés a testen, gyengén fejlett szikérhálózat, törpeség, torz HPEULy IU|V]WYH IpOH SRQWV]HU FLV]WDEXURN IHMO
V]HP V]RPLWiN KLi
nya, törpeség,
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW LQGXNiOW (] D Q|YpQ\YpG
QHPFVDN D] HPEULyN pOHWNpSHVVpJpUH pV IHMO
V]HU
GpVpUH KDWRWW NiURVDQ
hanem a növekedésre is, amely a kisebb nedves és száraz testtömegekben nyilvánult meg. A növendék és felQ
WW
IiFiQRN
vizsgálatánál egyedül a BI 58 EC esetében tapasztaltam negatív hatást, amely a magas elhullási %-ban, a májak szöveti károsodásában (májdystrophia), a vérparaméterek szignifikáns különbségében (AST, az LDH, a Na és a PLT esetében), az alacsony tojástermelésben és a magas terméketlenségében mutatkozott meg. $ GLVV]HUWiFLyEDQ D V]HU]
D
BI 58 EC, a Sumithion 50 EC, a
Fusilade S és a Maloran 50 WPQ|YpQ\YpG
V]HUHNYRQDWNR]iViEDQ~M
DODSDGDWRNDW DG N|]UH D] HJ\HV YpU pV YpUSOD]PD |VV]HWHY
NU
O
AST,
ALT, ALP, LDH, Össz. fehérje, Albumin, Na, K, Ca, Mg, P, Kreatinin, 5%& :%& 3/7 DPHO\HNQHN D NRQWUROO pUWpNHNW
kifejezik a vizsgálati anyagok kórélettani hatását.
4
O YDOy HOWpUpVHL
A disszertáció új adatokat szolgáltat a Sumithion 50 EC, a Fusilade S és a Maloran 50 WP IHOQ
Q|YpQ\YpG
V]HUHN Q|YHQGpN pV
WWNRULWR[LFLWiViUyO0HJiOODStWMDKRJ\
a) a Sumithion 50 EC nem volt negatív hatással az állatok életképességére, a májak szöveti felépítésére, a vér és a vérplazma |VV]HWHY
NUHDWRMiVWHUPHOpV
re és a tojások termékenységére.
b) a Fusilade S egyedül az állatok életképességére volt enyhe negatív hatással (1-1 egyed elhullását eredményezte), de nem volt kóros KDWiVVDODPiMDNUDDYpUpVYpUSOD]PD|VV]HWHY
NUHpVQHPEHIRO\iVROWD
a tojástermelést és a tojások termékenységét. c) a Maloran 50 WP magas elhullást eredményezett a növendék és a IHOQ
WW IiFiQRN N|]|WW J\RPRUV]RQGiQ NHUHV]WO NH]HOW IHOQ
WW IiFiQRN
közül 2 egyed, a növendék állatok közül 4 egyed pusztult el, a természetes csoportban a felQ
WWpVDQ|YHQGpNHJ\HGHNN|]|WWFVDN
-1
elhullott madarat találtam), de nem volt kóros hatással a májak szöveti IHOpStWpVpUH D YpU pV YpUSOD]PD |VV]HWHY
NUH pV QHP EHIRO\iVROWD D
tojástermelést és a tojások termékenységét. $
IDXQDYpGHOPHW
J\DNRUODWQDN D N|YHWNH] V]HU
WpUEH
KHO
yezve a disszertációból a
MDYDVODWRW WHV]L D V]HU]
DONDOPD]iViQDN D]
IpV]NHOpVL LG
HO
LG
V]DNEyO PiV LG
SRQWMiW
KHO\H]]pN
D QpJ\ Q|YpQ\YpG iW D
WRMiVUDNiV
LOO
SRQWUD $PHQQ\LEHQ H] QHP OHKHWVpJHV
akkor a fészkek gépek általi WDSRViVRV NiUWpWHOpW LV PHJHO
]YH J\
MWVpN
össze a fészkekben található fácán- és fogolytojásokat és mesterségesen keltessék ki azokat. Ez a védelem különösen megilleti a foglyokat, melyeknek a létszáma az utóbbi években fokozatosan csökken. 5
1.2. ANGOL N<(/9
.,921$7
In the course of his experiments the author examined the toxic effect of plant protection chemicals on pheasant reproduction for the whole development period. As a new research method he conducted adjacent and successive examinations of toxicity in embryonic and post embryonic period.The dissertation explores the toxicity of BI 58 EC, Sumithion 50 EC, Maloran 50 WP and Fusilade S in the embryonic and post embryonic period. In light of the results it can be concluded that BI 58 EC proved to be the most toxic pesticide. For actual practice the author recommends that the time of the application of the four plant protection chemicals should be transferred from the egg-laying and nesting period to another time. 1e0(71<(/9
.,
VONAT
Der Verfasser hat im Laufe seiner Versuche die toxikologische Wirkungen der Pflanzenschutzmittel auf die Reproduktion des Fasans, während der ganzen Onotogenese untersucht. Er hat als neue Methode die zusammenhängende, konsekutive Untersuchung der Toxicität des embrionalen- und postembrionalen Zustan vewendet. Die Dissertation gibt eine Antwort auf die Toxicität von BI 58 EC, Sumithion 50 EC, Maloran 50 WP und von Fusilade S in embrionalem- und postembrionalem Zeitalter. Auf Grund der Ergebnissen man kann feststellen,
GD
VLFK GLH %, (& DOV GDV WR[LVFKVWH 3HVWL]LG
KDW 'HU $XWRU HPSILHO GHU 3UD[LV GD
erwiesen
man die Zeitpunkt der
Verwendung der vier Pflanzenschutzmittel von dem Ei(er)legens b.z. dem Zeitpunkt des Nestbaues auf eine andere Zeitpunk tverlegen soll. 6
2. BEVEZETÉS A bioszféra nem más, mint bolygónk gigantikus ökológiai rendszere. A Föld az emberiség otthona. Éppen ezért nagyon fontos a bioszféra önfenntartó és önszabályozó mechanizmusának védelme, a WHUPpV]HWL HU
IRUUiVRNQDN D] |NROyJLDL HJ\HQV~O\ PH
góvását célzó
felhasználása. A bioszférára természetesen hatással vannak olyan WpQ\H]
N LV PLQW D J\RUVDQ IHMO
G
XUEDQL]iFLy LSDURVtWiV N|]OHNHGpV
D PH]
JD]GDViJ NHPL]iOiVD VWE (] D] RND DQQDN KRJ\ D] HPEHULVpJ
egyik legnagyobb problémája a természeti környezet aggasztó méreteket |OW
HOV]HQQ\H]
GpVH
Az ember azzal a céllal is szennyezi a környezetet, hogy PHJMDYtWVDDQQDNPLQ Q|YpQ\HL
UpV]pUH
VpJpWVDMiWPDJDKi]LDVtWRWWiOODWDLpVWHUPHV]WHWW
$
NRUV]HU
Q|YpQ\YpG
V]HUHN
KDV]QiODWiQDN
technológLiMD IRQWRV DONRWyUpV] YROW D] XWROVy pY PH] IRUUDGDOPiEDQ $ IHMO
G
RUV]iJRNEDQ DKRO D] pOHOPLV]HU
FVDNDOHJV]NVpJHVHEEHNUHV]RUtWNR]LNDQ|YpQ\YpG
JD]GDViJL
-ellátás még
V]HUHNHVHWOHJD]
életben maradás és az éhhalál közötti különbséget képviselhetik. $ N|UQ\H]HW PLQ
VpJpQHN SUREOpPiL D]RQEDQ HONHUOKHWHWOHQO
érdek-összeütközéseket vetnek fel, és a környezetkutatók már évek óta WiPDGMiN
D
Q|YpQ\YpG
V]HUHN
KDV]QiODWiW
PLQW
D]
DJJRGDORP
gyújtópontját a környezet megóvására irányuló törekvésükben.
7
Az ember termelési tevékenységével kapcsolatban talán egyetlen területet sem ért annyi és olyan éles bírálat vagy vád, mint a PH]
JD]GDViJLNHPL]iOiVWD] pYHW N|YHW
CARSON (1962) Néma Tavasz FtP
HQ
Ekkor jelent meg R.
N|Q\YH PHO\EHQ HOV
VR
-
DDT vonatkozásában - D OHJV~O\RVDEE YiGDNNDO LOOHWWH D PH] kemizálását, D] pO
YHO KtYWiN IHO D Q|YpQ\YpG
NpPLNXVRNpVDIHOKDV]QiOyPH] KRJ\ D NO|QE|]
-
LGp]HWWWUDJLNXV
V]HUHNHW
HO
iOOtWy
JD]GDViJLV]DNHPEHUHNILJ\HOPpWDUUD
YHJ\OHWHN iOWDO D ELROyJLDL N|UQ\H]HWEHQ NLIHMWHWW
mellék- pV XWyKDWiVRNDW D OHKHW gyakorlati
JD]GDViJ
N|UQ\H]HWHW SXV]WtWy KDWiVDL PLDWW $ 0LQDPDWD
|E|OEHOLWUDJpGLDDYLHWQiPLpVDVHYHVRLGLR[LQiOWDOHO HVHWHN GUiPDL HU
rban a
alkalmazás
OHJV]pO
közben
esebb körben kell feltárni és a
figyelemmel
kísérni.
Mindezek
eredményeként az amerikai FOOD AND DRUG ADMINISTRATION 1970-ben közzétette azt a vizsgálati protokollt, amely a peszticidek teratológiai és reprodukciós vizsgálatát is meghatározta. $ Q|YpQ\YpG
V]HUHN W|EEVpJpU
O DE
ban a tekintetben csak
felületes ismereteink vannak, hogy milyen hosszú távú hatásuk van a környezetre. A vizsgálatok során különleges figyelmet kell fordítani a Q|YpQ\YpG
V]HUHN
IH
lhalmozódásának
bomlástermékeikre a talajban; a víz-HU WHUMHGHOPpUH D Q|YpQ\YpG
mértékeire
IRUUiVRN V]HQQ\H]
és
GpVpQHN
V]HUHN NO|QIpOH NRPELQiFLyL
, valamint a
talaj mikroflórája és -faunája között fennálló kölcsönös kapcsolatokra; minden
új
vegyületnek
organizmusokra, úgyszintén
az
a
különösen esetleges
a
táplálékláncokra vadállományra
mutagén 8
és
és
tápláléklánc
kifejtett
teratogén
hatására;
vegyületek
és
bomlástermékeiknek az emberekre kifejtett hatásaira. A peszticidWR[LNROyJLiEDQ H]HQ EHOO D WHUDWROyJLD WHUOHWpQ LV QDJ\ HO
UHOpSpVW
jelent az ökotoxikológia térhódítása. Ez a szakterület az embert N|UOYHY
pO
YLOiJUD J\DNRUROW SHV]WLFLGKDWiVVDO IRJODONR]LN $] HOP~OW
NpWpYWL]HGEHQMHOHQW
VV]iP~YL]VJiODWHUHGPpQ\HOiWRWWQDSYLOiJRWD]H
témára vonatkozó szakirodalomban. Ezen belül különösen figyelemre méltó az egyes vegyi anyagok madárembriókon (tyúk, fácán, fürj) végzett
WHV]WHOpVH
vizsgálatok
0D
PiU
D]
LO\HQ
MHOOHJ
egy-HJ\
elengedhetetlenek
N|UQ\H]HWYpGHOPL
Q|YpQ\YpG
V]HU
felhasználásának engedélyezése során (VÁRNAGY, 1985). Azon szükségletünk, hogy a peszticidekHW pV D NiUWHY YpGHNH]pV
HJ\pE
YHJ\V]HUHLW
KDV]QiOMXN
D]
HO
UHOiWKDWy
N HOOHQL M|Y
EHQ
továbbra is fokozódni fog. Ez a tényleges nélkülözhetetlenség azonban QHP MRJRVtW DUUD KRJ\ D Q|YpQ\YpG KDWyN|UEHQYDJ\PLQGHQ IHOHO N|UQ\H]HW
PLQ
VpJpW
VVpJ
V]HUHNHW YpJWHOHQO Q|YHNY
nélkül használjuk, amennyiben ez a
YHV]pO\H]WHWL
$
PH]
JD]GDViJEDQ
D
M|Y
irányzatokat és fejlesztéseket abban a vonatkozásban kell mérlegelni, KRJ\PLO\HQKDWiVVDOYDQQDND]HJpV]N|UQ\H]HWPLQ
Az emberiség csak a természetteOHJ\WWP D N|UQ\H]HWYpGHOHP D] HPEHUL KDODGiV I
VpJpUH
N|GYHPDUDGKDWIHQQ
iUDPiED HVLN )HO NHOO
ismernünk, hogy a természet részesei vagyunk, és ezt a tényt minden tevékenységünkben érvényre kell juttatnunk. Csak ezen az alapon óvhatók meg bolygónk törékeny, életet fenntartó rendszerei, csak ily PyGRQ OpSKHW HO
EEUH D] HPEHUL QHP IHMO
9
GpVH -Ï&6,.
(1971) szerint
a technológia potenciálisan veszélyes cselekvés. „Ha nem arra készül, hogy az emberi érdekek, szükségletek, értékek és elvek szerint alkalmazzák, töbE iUWDORP V]iUPD]LN EHO
OH PLQW My )|OGQN KRVV]~
létezése folyamán az ember birtokában soha nem volt ilyen óriási hatalom embertársai és egész társadalma megsebzésére, mint amelyet most a kezében tart a modern technológia által.”
Az ökotoxikológia fogalmának meghatározása Truhaut nevéhez I
]
GLN
-ból (MORIARITY, 1988) Az ökotoxikológia önálló
tudományág, a klasszikus toxikológia tudományára, a biokémiára, az ökológiára és egyéb tudományterületekre épít és azok elemeit ötvözi önmagában. Vizsgálja a toxikus anyagok sorsát az ökoszisztémában, foglalkozik a xenobiotikumok biotópokra kifejtett hatásával és az |NRV]LV]WpPiNP
$]DJUiUP
N|GpVpWLUiQ\tWyIRO\DPDWRNNDOYDOyLQWHUDNFLyMiYDO
YHOpVEHYRQWWHUOHWHNWiSOiOpNIRUUiVW LOON|OW
,
jelenthetnHN D N|UQ\pNHQ pO
YDG V]iPiUD (] D WpQ\ PiU |QPDJiEDQ
EL]RQ\RVYHV]pO\HNHWKRUGR]PLYHOHJ\UpV]U WL]HGHOKHWLN PHJ D YDGiOORPiQ\W PiVIHO P
KHO\HW
O D NLMXWWDWRWW SHV]WLFLGHN pV
WUiJ\iN MHOHQWHQHN NRFNi]DWRW D] RWW pO
közül például a fogoly, a túzok is növény W~]RN D QDJ\WiEOiN PDGDUD HO
OD]DJURWHFKQLNDLPXQNiN
iOODWRNUD 9DGPD
NXOW~UDN|YHW
daraink
IDM GH PtJ D
Q\EHQ UpV]HVtWL D OXFHUQiVW YHWHWW J\HS
-
és repcetáblákat), addig a fogoly a szántóföldi szegélyeket kedveli. Mindemellett
a
tyúkfélék
(fogoly,
fácán)
mozgáskörzete,
ún.
otthonterülete (home range) kicsi, így a több száz hektáros táblákon YpJ]HWW DJUiUP
YHOpV NHGYH]
WOHQO pULQWL
10
NHW 6DMQiODWRV PyGRQ D]
utóbbi években más fajok is, mint például a kerecsensólyom PHJWHOHSHGWHNDPH]
JD]GDViJLWHUOHW
eken. A kisparcellás gazdálkodás
is csak kiteljesedett formájában (egész vetésszerkezetet átfogó módon) OHKHW NHGYH]
D YDGRQpO
iOODWYLOiJ V]iPiUD HOOHQEHQ D NDSiOiV pV
vegyszerezés folyamatos zavarásukat jelenti (FARAGÓ, 1993).
A növényvédelmi munkák során kipermetezett szerek mind a NLIHMOHWWPDGDUDNUD PLQGSHGLJDWRMiVEDQIHMO OHKHWQHN
$
QHP
N|UOWHNLQW
G
HPEULyNUDLVKDWiVVDO
SHUPHWH]pV
-technika,
a
szerek
HOVRGUyGiViEyO DGyGy YHV]pO\HN D J\iUL NpV]tWPpQ\HN QHP HO
tUiV
szerinti alkalmazása növelik a szárnyas apróvad-tojások közvetlen H[SR]tFLyVOHKHW
VpJpW
Az 1960-80-as években mind hazánkban, mind külföldön kiterjedt kutatóPXQND IRO\W NO|QE|] Q|YpQ\YpG
madaraN
V]H
KDWyDQ\DJ
-csoportokba tartozó
rek vonatkozásában, a tekintetben; hogyan hatnak a
HPEULRQiOLV
IHMO
GpVpUH
okoznak-H $ WXGRPiQ\RV pUGHNO
, embriotoxikusak-H
GpV D]RQEDQ FVDN HJ\
WRU]IHMO
GpVW
-két kiemelten
kezelt hatóanyag-csoportba tartozó peszticidre korlátozódott, többek között a klórozott szénhidrogén inszekticidekre, organofoszfátokra és karbamátokra, klór-fenoxi-ecetsav hatóanyagú peszticidekre. Az 1990es években a korábbi évekhez képest kevesebb tudományos cikk IRJODONR]RWWH]HNNHODNpUGpVHNNHO$]|NRV]LV]WpPiNDWpU
Q|YpQ\YpG
szeres terhelés azonban nem elhanyagolható és még számos olyan peszticid van, amelyek potenciális madárembrió károsító hatása feltárásra vár. 11
Hazánkban
már
az
1970-es
PHJNH]G
években
G|WW
a
nemzetközileg alkalmazott módszerek bevezetése, majd 1982-ben egy NRUV]HU
WR[LNROyJLDLV]HPSRQWEyOLVLJpQ\H
s jogszabály lépett hatályba
(a rendelkezés szerint tyúk-pVIiFiQHPEULyQLVN|WHOH]
HQHOYpJ]HQG
N
a teratológiai vizsgálatok), majd 1988-ban egy új rendeleti szabályozás következett, ami 2001-ig a toxikológiai vizsgálatok jogi alapját jelentette az engedélyezési eljárásban. Ezen a speciális toxikológiai WHUOHWHQLVpUYpQ\HVOD]iOODWRNYpGHOPpU
OpVNtPpOHWpU
OV]yOy
évi XXVIII. Törvény, amelynek egyik végrehajtási jogszabálya a
;,,
nemzHWN|]L HO
.RUP
U
D]
iOODWNtVpUOHWHN
YpJ]pVpU
O
$
tUiVRN PDJ\DURUV]iJL pUYpQ\HVtWpVH pUGHNpEHQ V]OHWHWW
meg a 31/1999. (VIII. 6.) EüM-FVM és a 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM egy. r., amelyek a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) általános N|WHOH]HWWVpJHLW
tUMiN
HO
H
WHUOHWHQ
pY
HOHMpQ
NHU
ült
nyilvánosságra a 6/2001. (I. 16.) FVM r., amely tételesen tartalmazza a Q|YpQ\YpG
V]HUHN
HQJHGpO\H]pVL
HOMiUiVEDQ
PHJN|YHWHOW
állatkísérleteket. Új követelmény, hogy az ökotoxicitási vizsgálatok már DKDWyDQ\DJRNHVHWpEHQLVN|WHOH]
HN
VÁRNAGY, 2001).
'RNWRUL pUWHNH]pVHP FpOMD YROW QpJ\ Q|YpQ\YpG
V]HU NpW
herbicid (Fusilade S, Maloran 50 WP) és két inszekticid (Bi 58 EC, Sumithion 50 EC) toxikus hatását vizsgálni a fácán reprodukciójára. Így NtYiQWDP DGDWRNDW J\
MWHQL DUUD KRJ\ HJ\ HVHWOHJ
hatással lehet D WRMiVEDQ IHMO
G
es expozíció milyen
HPEULyUD pV D Q|YHQGpN LOO IHOQ
,
madarakra. 12
WW
$]
HPEULRQiOLV
IHMO
GpVUH
J\DNRUROW
KDWiVW
tyúktojásokon, a további vizsgálatokat, Q|YHQGpN pV IHOQ végeztem. A fácán- és tyúktojásokat a cpOQDN PHJIHOHO
IiFiQ
-
és
WW IiFiQRNRQ
HQ Q|YpQ\YpG
szerekkel és más vegyi anyagokkal többféle módon kezelhetjük. Többek között injektálással, oldatba merítéssel, vegyszeres permetezéssel, WRMiVKpMUD W|UWpQ
SLSHWWi]iVVDO
VÁRNAGY és BUDAI, 1994). A
fácán- és tyúktojások vizsgálatában két módszert alkalmaztam.
$] HOV
és egyben a toxikológiai vizsgálatokban a legelterjedtebb az injektálásos módszert (VERRETT et al., 1980) használtam. Ez a vizsgálati módszer pontos képet ad arról, hogy az adott szerkoncentráció bejuttatva a tojásba hordoz-e magában teratogén hatást, illetve embriotoxikus-e a szántóföldi termesztésben alkalmazott dózisban. A másik módszer a fürösztéses, amely a szántóföldi viszonyokat hivatott modellezni és adott választ arra, hogy ilyen körülmények között a vizsgálWQ|YpQ\YpG V]HU PLO\HQ WR[LNXV KDWiVVDO YDQ D] HPEULyUD pV DQQDN IHMO
GpVpUH $
fácán- és tyúktojásokból meghatároztam az embriók életképességét, az HPEULyN HVHWOHJHV IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHLW pV PHJYL]VJiOWDP D]
HPEULyNQ|YHNHGpVpQHNMHOOHP]
LW
A posztembrionális kori vizsgálatokat növendék (juvenilis) és IHOQ
WW DGXOW IiFiQRNRQ YpJH]WHP +iURPIpOH NH]HOpVL FVRSRUWRW
alakítottam ki, a kezeletlen kontrollon kívül egy ún. természeteset és egy mesterségeset. $WHUPpV]HWHVFVRSRUWEDQOpY
IiFiQRNDWIH
dett volierben
a természetes környezetet modellezve helyeztem el. A vizsgálati anyagokat a növénytakaróra, ill. a takarmányra permetezve juttattam ki, a gyakorlatban alkalmazott fedettséggel. A mesterségesen kezelt 13
egyedekbe gyomor-szondán keresztül juttattam a vizsgált peszticidek J\DNRUODWEDQ
DONDOPD]RWW
W|PpQ\VpJ
V]XV]SHQ]LyMiQDN
PO
mennyiségét. A vizsgálat egy hónapig tartott, amely alatt a kezeléseket HJ\ DONDORPPDO D NLVpUOHW HOV
QDSMiQ YpJH]WHP HO PDMG IRO\DPDWRV
klinikai megfigyelést hajtottam végre. Vizsgáltam az elhullások számát és idejét, a májak esetleges szövettani elváltozásait, a vér- és a YpUSOD]PD
|VV]HWHY
N
YiOWR]iViW
D
WRMiVWHUPHOpVW
pV
D
WRMiVRN
termékenységét.
A
Q|YpQ\YpG
V]HUHN NLYiODV]WiVDNRU V]HP HO
WWWDUWRWWDP KRJ\
olyan vegyszereket vizsgáljak, amelyek a lucernások integrált növényvédelmében felhasználhatók és kapcsolatba kerülhetnek a OXFHUQiEDQ pO
PDGDUDNNDO
. A túzok és a szárnyas apróvadak közül a
fogoly, a fácán, a fürj is szívesen fészkel a lucernásban vagy annak szHJpO\pEHQ$N|OWpVLLG
iOWDOiEDQiSULOLVWyOM~QLXVYpJpLJWDUWH]HNQpO
a vadmadaraknál, amely egybe esik az integrált növényvédelmi munkák VRUiQ NLSHUPHWH]HQG
YHJ\V]HUHN NLMXWWDWiVL LGHMpYHO
GEMMEKE,
1991). A peszticidek ily módon közvetlenül érintkezhetnek a fészekben OpY
WRMiVRNNDO
pV
HPEULyKDODQGyViJRW 8J\DQDNNRUD]RWWpO
D
V]HU
pV
IHMO
WR[LNROyJLDL GpVL
Q|YHQGpNpVIHOQ
WXODMGRQViJDLWyO
UHQGHOOHQHVVpJHW
IJJ
HQ
RNR]KDWQDN
.
WWNRU~PDGDUDNLVIHOYHKHWLND
szereket táplálkozásuk során. Kérdés, hogy a szervezetbe került peszticidek milyen hatással vannak az egyedek növekedésére, WRMiVWHUPHO
NpSHVVpJpUH
pV
D
WRMiVRN
reprodukcióra.
14
WHUPpNHQ\VpJpUH
D]D]
D
$ N|UQ\H]HWEDUiW Q|YpQ\YpG D M|Y
V]HUHN KDV]QiODWiUD PD PpJ PLQW
HJ\ YtYPiQ\iUD JRQGROKDWXQN
IRNR]DWRV
WpUKyGtWiViYDO
D
NiUWHY
A biológiai növényvédelem
NUH
V]HOHNWtY
ELRSHV]WLFLGHN
használata elméletileg maximális biztonságot jelenthet a környezet pO
YLOiJiUD
PHJNH]G URYDU|O OHKHW M|Y
$
N|UQ\H]HWEDUiW
SHV]WLFLGHN
GWHN SR]LWtY HUHGPpQ\
NtVpUOHWHNU
LUiQWL
NXWDWiVRN
PiU
O D]RQEDQ PpJ FVDN D
V]HUHNHVHWpEHQEHV]pOKHWQN$ELRLQV]HNWLFLGHNKDV]QiODWiYDO
Yp YiOLN D MHOHQOHJ KDV]QiOW LQV]HNWLFLGHN NLNV]|E|OpVH $
EHQ
pUGHPHV
OHQQH
H]HNHW
D
kiterjeszteni.
15
NXWDWiVRNDW
D
KHUELFLGHNUH
LV
3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS $ J\DNRUODWEDQ DONDOPD]RWW Q|YpQ\YpG
V]HUHN QHP FVDN UiQN
HPEHUHNUHKDQHPDWiSOiONR]iVLOiQFEDQHOKHO\H]NHG
|VV]HVpO
OpQ\UH
veszélyt jelentenek. Ennek felismerése az ökotoxikológia új területének a peszticidtoxikológiának a térhódítását teWWH
OHKHW
Yp $] HOP~OW
évtizedekben, ebben a témában számos vizsgálati eredmény látott napvilágot. $ YHJ\L DQ\DJRNQDN D PH]
JD]GDViJEDQ YDOy WHUPHOpVL FpO~
KDV]QiODWiW D P~OW V]i]DG N|]HSpW
1842-EHQ
/DZHV
NtVpUOHWHL
DODSMiQ
O NH]GYH V]iPtWKDWMXN DPLNRU LV
V]XSHUIRV]IiWP (EEHQ
D]
W
rágya-gyárat
LG
EHQ
létesített
NH]GWpN
Liebig
DONDOPD]QL
D
nyersolajpárlatokat rovarirtásra, valamint az azóta már betiltott arzénkészítményeket. 1892-EHQ V]LQWHWLNXVDQ
HO
iOOtWRWW
NHUOW VRU 1pPHWRUV]iJEDQ D] HOV
URYDU|O
V]H
r, a 4,6-dinitro-2-methilfenol
használatára (KERTÉSZ, 1996). 6]i]DGXQN HOV HOV
VRUEDQ
NpPLDL
IHOpEHQ D URYDU
V]HUHNNHO
PtJ
- és gombakárosítók ellen már
D
J\RPRN
HOOHQ
PpJ
PLQGLJ
mechanikai úton védekeztek. Jóllehet a gyomok elleni küzdelem már évezredek yWD IRO\LN HOOHQWpWEHQ D] iOODWL NiUWHY
N pV JRPEiN HOOHQL
védekezéssel. A gyomok felszaporodása és káros hatása azonban mindinkább szükségessé tette századunkban a vegyszeres gyomirtás bevezetését. A kezdeti próbálkozások a nem specifikus szervetlen vegyületekre korlátozódtak, melyekkel csupán totális gyomirtásra nyílt 16
mód. Ilyenek pl. a konyhasó (NaCl), a vasgálic (FeSO4), a kénsav (H2SO4),
a
nátriumarzenit
(Na3AsO3)
stb.
Ezek,
az
igények
fokozódásával nem feleltek meg a követelményeknek, hiányzó szelektivitásuk miatt ma már nem használatosak. 1948 után a szerves YHJ\OHWHNE
O iOOy KHUELFLGHNHW NH]GWpN KDV]QiOQL PHO\HN V]HOHNWtY
KDWiVD OHKHW
Yp WHWWH D NXOW~UQ|YpQ\HN NtPpOpVpW (O
N|]HSpW
OQDSMDLQNLJIRNR]yGLNpVHJ\UH~MDEESUREOpPi
0LYHO D PH] Q|YpQ\YpG D]D]
iOOtWiVXN D V]i]DG
V]HU
JD]GDViJ NHPL]iOiViEDQ IRQWRV
kat vet fel.
szerepet játszó
-hatóanyagok túlnyomó többsége szintetikus vegyület,
N|UQ\H]HWLGHJHQ
DQ\DJ
D
Q|YpQ\YpG
V]HUHN
KDV]QiODWD
valamilyen mértékben mindig környezetterhelést jelent.
A HJ\LGHM
Q|YpQ\YpG
V]HUHN SHV]WLFLGHN HJ\UH WHUMHG
DONDOPD]iViYDO
OHJ D]W D N|YHWHOPpQ\W WiPDV]WMXN YHON V]HPEHQ KRJ\
HPEHU pV D] pO
N|UQ\H]HW HJpV]VpJYpGHOPH pUGHNpEHQ
- az
- az egyéb
hátrányos méregtani tulajdonságok mellett teratogén hatással se reQGHONH]]HQHN $] HOV QHYpKH] I
]
LO\HQ MHOOHJ
GQHN $ Q|YpQ\YpG
YL]VJiODWRN '$5(67(
(1891)
V]HUHN HQJHGpO\H]pVpKH] V]NVpJHV
toxikológiai vizsgálatok között a teratogén hatás kizárása vagy PHJHU
VtWpVH QiOXQN LV N|WHOH]
-
WHV]WNpQW
- az 1960-as évek végén és
az 1970-es évek elején vált általánossá (VÁRNAGY, 1985).
1901-ben
látott
napvilágot
FÉRÉ
PHJILJ\HOpVH DUUyO KRJ\ D YHJ\V]HUHN NHGYH] PDGDUDN HPEULRQiOLV IHMO
(1901)
HOV
MHOHQW
V
WOHQO EHIRO\iVROMiN D
GpVpW )pUp IHOKtYWD D ILJ\HOPHW DUUD KRJ\
17
tyúk (Gallus gallus) tojások oldószerekkel (beleértve az alkoholt is), valamint gyógyszerként is hatékony vegyszerekkel (pl. morfium és QLNRWLQ YDOy NH]HOpVH HPEULRWR[LFLWiVW pV IHMO LGp]KHWHO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW
DEAKIN és ROBERTSON (1933) egy másik tanulmányban beszámolt arról, hogy a tojóW\~NRNKLJDQ\NHQ VRUiQ MHOHQW
FFVHOYDOyNOV
VHQ FV|NNHQW D OHUDNRWW WRMiVRN NHOWHWKHW
higany beMXWRWW D WROODNEyO D WRMiVRNED pV D IHMO
PHJILJ\HOpVHL
NLPXWDWWiN
VpJH PHUW D
GpV QDSMD HO
embrióelhalást okozott. Ezt bizonytWRWWiN D]RN D NpV melyek során a tojásokat higanyken
NH]HOpVH
EEL NtVpUOHWHN LV
FFVHO NHQWpN EH ,1.62
KRJ\
D
WRMiVRN
IHUW
használt formaldehid gázok, szokásos mennyiségbeQ hatásúak a csirkeembriókra. A 70-HV
WW
et al.
WOHQtWpVpUH
LV
PpUJH]
pYHNEHQ HJ\pE OpJV]HQQ\H]
ágensek, mint pl. a szénmonoxid (McGRATH és MOFFA, 1972) és a kipufogógázok (HOFFMAN és CAMPBELL, 1978) embriotoxicitását is kimutatták.
Többen
tanulmányozták
a
petróleum-származékok
madár
embriókra kifejtett hatását (RITTINGHAUS, 1956; BIRKHEAD et al., $ SiU]iVL LG
V]DNEDQ D Yt]LPDGDUDN PHOOWiMpNL WROOD]DWiUD
lábára, valamint fészekanyagaira juttatott szubletális dózisú olaj a WRMiVRNED
MXWRWW
DPL
FV|NNHQWHWWH
D
NHOWHWKHW
VpJHW
.tVpUOHWL
tanulmányok igazolták, hogy egyes nyers és finomított olajok a tojások felszínére juttatva már 1-10 µl-es dózisban is embrióelhalást (ALBERS, 1977; SZARO és ALBERS, 1977; DIETER 18
YDJ\ IHMO
GpVL
rendellenességeket és növekedésbeli retardációt (HOFFMAN, 1978, EASTIN és HOFFMAN, 1978) okoznak. Ezen, PHJILJ\HOpVHN HOV
N
között demonstrálták a madár-tojások rendkívüli érzékenységét az olajV]HQQ\H]
GpVHNUHEL]RQ\tWYDH]]HOKRJ\ DIpV]NHLNUH YLVV]DWpU
RODMMDO
V]HQQ\H]
G|WW PDGDUDN PDJ]DWDLQiO J\DNRUODWLODJ HONHUOKHWHWOHQ D]
elhalás és az alakbeli rendellenesség.
Az 1960-as évekig az inszekticidek, részben a fungicidek WHUOHWpQ YROW D OHJGLQDPLNXVDEE D IHMO QDJ\REE PpUHW
N|UQ\H]HW
GpV HJ\EHQ H]HN RNR]
szennyezést is. A 70-HV pYHNW
ták a
O PHJYiOWR]RWW
a helyzet a herbicid felhasználás és forgalmazás rohamos növekedése következtében.
A nemzetközi szakirodalom alapján elmondható, hogy a különféle hatóanyagú peszticid készítmények laboratóriumi állatokon való vizsgálatai az elmúlt 10-15 évben váltak széles körben gyakorlati igénnyé az egyes szerek felhasználásának engedélyezésekor. Ennek PHJIHOHO
HQ WHUPpV]HWHVHQ D
ráfordítás költségei emelkedtek (BEITZ,
1979). A vizsgálatok elterjedéséhez kétségtelenül hozzájárult a SUHYHQFLyWHO
WpUEHKHO\H]
V]HPOpOHWYiOWR]iV
Mindezek eredményeként az amerikai FOOD AND DRUG ADMINISTRATION 1970-ben közzétette azt a vizsgálati protokollt, amely a peszticidek teratológiai és reprodukciós vizsgálatát is meghatározta.
19
$ ILJ\HOHP HOV
koncentrálódott,
VRUEDQ D]RNUD D N|UQ\H]HWV]HQQ\H]
amelyek
tartós,
perzisztens
DQ\DJRNUD
hatásúak,
ennek
következtében egyre nagyobb mennyiségben halmozódnak fel, illetve, ha a korlátozó intézkedések vissza is szorítják további elterjedésüket, hosszú távon akkor is számolni kell a már felhalmozódott (pl. DDT) mennyiségek hatásával. A peszticidek közül ilyen perzisztens hatásúak a már nagyrészt betiltott vagy korlátozott felhasználású klórozott szénhidrogének (EDWARDS, l973).
A peszticid alkalmazás veszélyeinek megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni a használt vegyületek stabilitását. Ilyen V]HPSRQWEyO
NLHPHONHG
YHV]pO\W
MHOHQWHQHN
D
NOyUR]RWW
szénhidrogének. A talajban például a DDT felezési ideje 2-8 év, a dieldriné 2-5 év, a lindáné 1-2 év (EDWARDS, 1973).
Ezzel szemben a szerves foszfát és a karbamát típusú inszekticidek, a szerves fungicidek és a herbicidek többsége néhány hét DODWWHOERPOLN(]HNDODSMiQpUWKHW
pVLQGRNROWDNOyUR]RWWV]pQKLGURJpQ
inszekticidek alkalmazásának korlátozása, illetve betiltása. Gyorsabban bomló vegyületek (szerves foszfát és a karbamát típusúak), de tömeges DONDOPD]iVXNNRU
NHGYH]
WOHQ
PHOOpNKDWiVDLNNDO
LV
V]iPROQL
NHOO
(EDWARDS, 1973). $SHU]LV]WHQVN|UQ\H]HWV]HQQ\H]
DQ\DJRNPDPiUDWHQJHUHNpV
óceánok óriási víztömegében és azok faunájában is kimutathatók. Az HU
VHQ
exponált területek tengeröbleiben, édes vizeiben, talajában, és 20
H]HNHQ D KHO\HNHQ WDOiOKDWy pO
OpQ\HNEHQ NRQFHQWUiFLyMXN J\DNUDQ D
kritikus szint fölé emelkedik (FISCHER, 1982).
Több tanulmány (DAEVY, 1963; KIMURA és KEEGAN, 1966) igazolja, hogy a klórozott szénhidrogének, a szerves foszfát és a karbamát típusú inszekticidekkel (rovar|O J\
U
VIpUJHN
pV
D
SXKDWHVW
HN
V]HUHNNHO
WROHUDQFLiMD
iOWDOiEDQ
V]HPEHQ
D
OpQ\HJHVHQ
meghaladja az ízeltlábúak ellenálló képességét. Ez természetes is, ha figyelembe vesszN
KRJ\
D
NiUWHY
URYDURN
D]
LQV]HNWLFLGHN
legfontosabb célszervezetei.
Köztudottan sok gondot okoz, hogy ezeknek az inszekticideknek a rovarok osztályán belül gyakorlatilag nincs szelektivitásuk, a hasznos URYDURNDW pSS~J\ HOSXV]WtWMiN PLQW D NiUWHY
N
et. Emellett a vizek
táplálékláncaiban igen fontos szerepet játszó rákok érzékenyebbek, mint a rovarok, és ezért rendkívül veszélyeztetett szervezetek (FISCHER, $ J\
U
V IpUJHN pV D SXKDWHVW
HN YLV]RQ\ODJRV UH]LV]WHQFLiMD
egyes inszekticidekkel szemben nem jelent védettséget az intenzíven kezelt területeken. Ezt igazolják a szabadföldi vizsgálatok eredményei. $ NDUEDPiW WtSXV~ LQV]HNWLFLGHNNHO NH]HOW WHUOHWHNHQ SO MHOHQW
VHQ
csökken a giliszták mozgási és táplálkozási aktivitása (ATLAVINYTE, 1975). $] iOODWRN V]DSRURGiVL FLNOXViUD NLWHUMHG
toxikológiai
tesztek
a
szubletális
KRVV]~ LG
inszekticidtoxikáció
WDUWDP~
további
veszélyeire hívják fel a figyelmet. EISLER (1970) szerint, a klórozott 21
szénhidrogén inszekticidek kis koncentrációja stimulálhatja, nagyobb NRQFHQWUiFLyMD SXKDWHVW
H]]HO
V]HPEHQ
MHOHQW
V
PpUWpNEHQ
FV|NNHQWL
D
HNSHWHNpS]pVpW
Egy-egy inszekticid tartós alkalmazása esetén gyakran rezisztens rovartörzsek jelennek meg (WINTERINGHAM, 1965).
ROMANOFF (1972) a klórozott szénhidrogén származékú Q|YpQ\YpG
V]HUHN WR[LFLWiViW YL]VJiOYD PHJiOODStWRWWD KRJ\ H]HN
tojásba injektálva 70%-os embrio mortalitást váltanak ki. Leírta azt is továbbá, hogy a foszfor vegyületek sokkal toxikusabbak, mint a szerves Cl-WDUWDOP~
Q|YpQ\YpG
V]HUHN
HUHGPpQ\HL V]HULQW D]RN HOV
+XV]RQ
ötféle peszticid vizsgálati
GOHJHVHQ D] HPEULRQiOLV IHMO
RUJDQRWLSLNXV V]DNDV]DLEDQ LGp]QHN HO
IHMO
GpV FLWR
- és
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNHW pV
embriómortalitást. Amennyiben a korai elhalás nem következett be, az LG
VHEE HPEULyNRQ
cV|NHYpQ\HVVpJH
a porcos és csontos váz törpesége, a végtagok
YDODPLQW
D
FV
U
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJH
YROW
tapasztalható. Az inszekticidek közül eddig a legtöbbet a szerves foszfátokkal foglalkoztak a kutatók -QpJ\NO|QE|]
NXWDWyYL]VJiOWD D
paration embriotoxikus hatását tyúk-, japánfürj-
W
NpV
réce- és
fácántojások fürösztéses kezelésével. LUTZ-OSTERTAG HW DO V]iPROWDN EH HO
V]|U DUUyO
hogy ismeretlen szerformájú parathLRQ NpV]tWPpQ\ JO W|PpQ\VpJ
acetonos oldata hatására az inkubáció 15. napjára embrióelhalást, a
22
JHULQFRV]ORS HO
UH J|UEOpVpW ORUGRVLV DQXULiW PHJYiOWR]RWW QHPL
differenciálódást és ödémát tapasztaltak.
További megfigyelések azt bizonyították, hogy a rendellenesen IHMO
G|WWHPEULyNW|EEVpJH
nem tudott kikelni a tojáVEyODPLMHOHQW
VHQ
csökkentette volna a kelés után megállapított LC 50 értéket. A szerves foszfátokkal kezelt csirkeembriókon az esetek többségében két WRU]IHMO
GpVL WtSXV ILJ\HOKHW
W|USHVpJH SDSDJiMFV
PHJ D] HOV
UUHO pV U
PLFURPHOLiYDO D YpJWDJRN
endellenes tollasodással jár; a második
típus pedig a gerincoszlop rendellenességeihez vezet (LANDAUER 1975; MEINIEL 1977; MOSCIONI et al. 1977; SEIFERT és CASIDA 1978).
Legkorábban a DDT permet 11 fajra, többnyire verébfélékre gyakorolt hatását vizsgálták (MITCHELL, 1964
$ NpV
EELHNEHQ
végzett kutatások szerint azonban egy ismeretlen szerformájú DDT készítmény vizes emulziójába bemerített japánfürj tojásokban nem DODNXOWDNNLDIHMO
G
HPEULyNJRQiGMDL
DAVID, 1977).
Fürjtojásokat merítettek be 30 percre DDT vizes szuszpenziójába D NHOWHWpV PHJNH]GpVH HO
WW $] HOV
QDSRQ PiU NLPXWDWKDWy PpUWpN
YROW D ''7 PHJMHOHQpVH D WRMiVEDQ PDMG D NHOWHWpV HO
UHKDODGWiYDO
megnövekedett a bejutó hatóanyag mennyisége (DAVID, 1979).
Hazánkban VÁRNAGY és munkatársai (1981) végeztek vizsgálatokat Parathion 20 WP, Methil-parathion 18 WP, Wofatox 50 23
EC hatásairól csirke-, fürj- és fácánembriókon. Céljuk volt különféle hatóanyagú
készítmények
embriókárosító
és
teratogén
hatások
tanulmányozása csontvázrendszerben és vázizomzatban. VÁRNAGY (1981) elV
NpQW tUWD OH KRJ\ D YL]VJiOW YHJ\OHWHN HOV
GOHJHVHQ D]
izomszövetet károsítják, másodlagosan pedig a csontvázrendszer IHMO
GpVL UH
SDUDWKLRQ
ndellenességeit okozzák. A Wofatox 50 EC és a Methil
:3
MHOHQW
V
HPEULyHOKDOiVW
deformálódását, valamint nyitott köldökJ\
U
D
JHULQFRV]ORS
WRNR]RWW
HOFFMAN és ALBERS D] LQNXEiFLy QDSMiQ OpY W
NpVUpFH W
ojásokat Parathion 8 EC emulzióban fürösztötték meg, majd
PHJiOODStWRWWiN KRJ\ D] /& pUWpN DODWW OpY IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN
NRQFHQWUiFLyN LV
et, mint pl. a gerincoszlop scoliosisát és
lordosisát, valamint ödémát és növekedési problémát okoztak. Számos más vizsgálatba vont szervesfoszfát inszekticid, mint pl. az azinofoszmetil
(LUTZ
és
LUTZ-OSTERTAG,
1972),
a
demetonmetil
(KULCZYCKI, 1979), a diklórfosz (LUTZ-OSTERTAG és BRUEL, 1981), az acefát, az EPN, a malation és a szulprofosz (HOFFMAN és ALBERS, 1984) a gerincoszlop megrövidülését és elcsavarodását (scoliosis és lordosis) okozta. Ugyanakkor jó néhány szervesfoszfát pl. a foszmet és a temefosz alig gyakorolt teratogén hatásW
W
NpV UpFpUH
(Hoffman és Albers, 1984), csakúgy, mint a monokrotofosz csirkére és virginiai fogasfürjre (SCHOM et al., 1979). 6,1.29,761e pV %(1. 3KRVGULQ
HPEULRQiOLV
IHMO
(1993) a Hostaquick 50 EC és a
GpVUH
24
J\DNRUROW
hatását
vizsgálva
PHJiOODStWRWWiNKRJ\D]HOKDOiVRN G|QW
W|EEVpJHD]LQNXEiFLyHOV
órájában: a gastruláció és a neuroláció idején, és a keltetés 4-5. napján a végtagkezdemények és a zsigerívek differenciálódásakor következett be. EO IHMO
IRUGXOy J\DNRULEE GpVH
teratogén elváltozások V]HP pV FV
U UHQGHOOHQHV
a testüreg be nem záródása, a szikérhálózat fejletlensége és
bevérzések a testen.
SINKOVITSNÉ (1995) vizsgálatai során összehasonlította a Hosaquick 50 EC, a Phosdrin és a Sumithion 50 EC embrionális IHMO
GpVUH J\DNRUROW KDWiVDLW $] HPEULyKDODQGyViJ YRQDWNR]iViEDQ D]
1% Hostaquick oldat volt a legradikálisabb (66,7%). Ezt követte a 0,10,2%-os Phosdrin emulzió által kiváltott embrióhalandóság (19-22%), és legkevésbé pusztította el az embriókat a gyakorlatban alkalmazott 0,33%-os Sumithion 50 EC emulzió W|EEVpJH D IHMO
$] HOKDOiVRN G|QW
GpV JDV]WUXOiFLyV pV QHXUROiFLyV V]DNDV]iEDQ D NHOWHWpV
4-5. napján, a végtagkezdemények és a zsigerívek differenciálódásakor következett be. A három különféle foszforsavészter származékú szerek közül a Sumithion 50 EC bizonyult legkevésbé radikálisnak.
VARGA és munkatársai (1999) a Sumithion 50 EC teratogén hatását vizsgálva leírták KRJ\ D] HOV
QDSRQ D WROOFVtUiN NpV
L
megjelenése, a szemek gyenge pigmentáltsága, valamint a szikérhálózat IHMOHWOHQVpJH YROW MHOOHP] IHMO
$ QDSL YL]VJiODWRN VRUiQ WDSDV]WDOW
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN D N|YHWNH]
N YROWDN KLEiV OiEiOOiV FLV]WD
képz Gés, anophthalmia, csigolya összenövés.
25
-
A herbicidek (gyomirtó szerek) általában kevésbé toxikusak az állatokra, mint az inszekticidek és a fungicidek (LIVINGSTON, 1977).
PRAVDA (1973) 14 herbicid toxicitását vizsgálta 13 tesztfaj felhasználásával. Eredményei szerint a hebicidek közül a karbamát típusúak és a fenolszármazékok a legtoxikusabbak. Kisebb mértékben toxikusak a fenoxi-ecetsavak és legkevésbé a klórozott szerves herbicidek.
A fenoxi-ecetsav típusú herbicidek toxicitása vonatkozásában a vizsgálatok nem jeleznek nagyságrendi különbségeket az egyes gerinctelen állatcsoportok között, bár a fajok érzékenysége jHOHQW
VHQ
különbözhet (FISCHER, 1982).
A gyomirtó szer csoportok között a fenoxiherbicidek alkotják a legszélesebb körben tanulmányozott csoportot, tekintettel arra, hogy permetezéses kezelést alkalmazva madártojásokon embriotoxikusak lehetnek. A legkorábbi vizsgálatok szerint, a 2,4-D és a 2,4,5-T (LUTZ és LUTZ-OSTERTAG, 1972; LUTZ-OSTERAG és DIDIER, 1971) KDWiViW YL]VJiOWiN QpJ\ NO|QE|]
IDM MDSiQIUM IRJRO\ Y|U|V IRJRO\
és csirke) tenyésztojásain, fürösztéses kezelést alkalmazva. 4g/l és 10g/l koncentráció hatására 25-35%-os embrióelhalást és ezzel együtt MHOHQWNH]
IHMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNHWWDSDV]WDOWDNPLQWSOUHQGHOOHQHV
gonádok, visszamaradt növekedés, fuzionált csigolyák. Sajnos a kutatók által használt készítmények és azok származása ismeretlen.
26
KOPISCHKE (1972), aki a fácántojásokra permetezett 2,4-D (izooktilészter) és dieselolaj hatását vizsgálta, arról számolt be, hogy míg a 2,4-D dieselolaj nélküli vizes elegye 6g/1 töménységben nem befolyiVROWD D NHOWHWKHW
VpJHW DGGLJ D
-D és a dieselolaj keveréke,
valamint a dieselolaj önmagában embrióelhalást okozott.
Négy másik kísérlet során is vizsgálták a 2,4-D és a 2,4,5-T hatását a gyakorlatban alkalmazott dózistól a 30-szoros töménységig terjHG
HQ (J\LN V]HU VHP J\DNRUROW Q\LOYiQYDOy NHGYH]
WOHQ KDWiVW
japánfürjre (HILBIG et al., 1976; SPITTLER, 1976), fácánra (63,77/(5 pV W
NpV
récére (HOFFMAN és ALBERS, 1984).
Ugyanakkor számos más kutatásban, melyek során ismeretlen szerformájú készítményeket, valamint olajban vagy éterben oldott szereket használtak tesztanyagként, 40g/l-nél magasabb koncentráció esetében
a
kelési
%,
(GYRD-HANSEN
és
DALGAARD-
MIKKELSEN, 1974; GROLLEAU et al., 1974), valamint a fogoly csibék életképességének csökkenésér
O
GROLLEAU et al., 1974)
számoltak be. A 2,4-D és a 2,4,5-T korábbi kutatások során PHJiOODStWRWWHU
VHQPpUJH]
KDWiVDQpKiQ\HVHWEHQV]HQQ\H]
DQ\DJRN
és a készítmény egyéb komponensei jelenlétének tulajdonítható.
SOMLYAY
(1990)
Dikamin
D-vel
kapcsolatosan
megállapította, hogy az akut embrionális LD50 érték alapján a házi tyúkembrió Dikamin D-YHO LG
V]DNRQ EHOO HOWpU
W|UWpQ
GLUHNW H[SR]tFLyUD D NHOWHWpVL
pU]pNHQ\VpJJHO UHDJiO $ ' DPLQ KDWyDQ\DJ
kiürülése és bomlási sebessége a fácánembriók esetében hosszabb, mint 27
a házityúknál. A szubletális direkt expozíció mind a házityúkembriók, mind a fácánembriók testtömegét a kontrollhoz képest csökkentette. Ugyanakkor a Nevifosz 50 EC tesztelése során megállapította, hogy a WRMiVEDQ IHMO LG
G
SRQWMDLEDQ
W\~NHPEULy D GLUHNW H[SR]tFLyUD D NHOWHWpV HOWpU PHJN|]HOtW
OHJ
D]RQRV
pU]pNHQ\VpJJHO
UHDJiO
$
szubletális expozíció mind a tyúk-, mind pedig a fácánembriók esetében a kolinerg rendszert károsító hatásuk miatt, kórbonctanilag is jól determinálható
teratogén
elváltozásokat
okoznak.
Dikamin
D-t
injektálva (40% 2,4-D) a 15. napon 1,80-18,00-180,00 µl/kg tojás dózisban Shaver Starcross 288-os tenyésztojásokba, majd a 19. napon V]HPOpOYH D] HPEULyNDW Gy]LVWyO IJJ IHMO
G
HJ\HGHN
HQ HPHONHGHWW D UHQGHOOHQHVHQ
száma, a szer ugyanakkor nem okozott szignifikáns
testtömeg-csökkenést és nem volt embriotoxikus sem.
SOMLYAY és munkatársai (1992) vizsgálták a Wofatox 50 EC (50% metil-parathion) és Nevifosz 50 EC (50% foszmetilán) pChE gátló hatását. Az injektálást a 15. keltetési napon végezték Shaver Starcross 288-as házityúk embriókon, majd a 19. napon vért vettek az a. umbilicalisból 100%-nak véve a kontroll csoport pChE aktivitását. A Wofatox 50 EC 5,5 µl/kg és 55,0 µl/kg tojás dózisa közel azonos mértékben, 30%-os pChE aktivitás csökkenést okozott. A Nevifosz 50 EC 5,5 µl/kg tojás dózisa 40%-os, míg a 10-szer töményebb emulzió 52%-RV FV|NNHQpVW HUHGPpQ\H]HWW 0LQGNpW V]HU HVHWpQ Gy]LVIJJ HPHONHGHWW D UHQGHOOHQHVHQ IHMO
G|WW HPEULyN V]iPD
HQ
SOMLYAY és
VÁRNAGY, 1989). Fácánembriókon a Nevifosz 50 EC (0,55-5,50-55,0
28
mg/kg) pCh( JiWOy KDWiVD Gy]LVIJJ napi LQMHNWiOiVRVNH]HOpVWN|YHW
HQ MHOHQWNH]HWW
a 15. inkubációs
HQ
.
Amikor tyúk-, japánfürj- pV W
NpV
réce, tojásokat permetezéssel
vagy fürösztéssel kezeltek, hároP NO|QE|]
NXWDWy LV D SDUDTXDWRW
találta a legnagyobb mértékben embriotoxikus és teratogén herbicidnek (LUTZ-OSTERTAG és HENOU, 1975; PAULOV, 1977; HOFFMAN és ALBERS, 1984). LUTZ-OSTERTAG és HENOU
PXWDWWD NL HOV
hogy a japánfürj- és tyúktoMiVRN NH]HOpVH JO W|PpQ\VpJ
NpQW
SDUDTXDW
oldattal embrióelhaláshoz és rendellenességek kialakulásához vezet. MEINIEL (1977)
IUM|Q NO|QE|]
V]HUYHV IRV]IRUVDYpV]WHU
típusú vegyületet vizsgált annak megállapítására, hogy az embriókon észlelt morfológiai elváltozások kapcsolódnak-e a kolinerg rendszer P
és
N|GpVpQHN ]DYDUDLYDO $ %LGULQ GLNURWRIRV] FV|NNHQWHWWH D] $&K(
a
butirilkolinészteráz
csontvázrendszeri
aktivitást,
rendellenességekkel.
amely A
együtt
jelentkezett
malathionnal
kezelt
fürjembriókon nem jelentkezett csontosodási zavar és az AChE aktivitás is csak kis mértékben volt gátolt.
KALTNER és munkatársai (1993) a kolinerg rendszer gátlását vizsgálták fürj embriókban. Az acetilkolinészteráz gátlása visszavetheti D] HPEULRQiOLV IHMO
GpVW pV FV|
kkentheti az aminosavak és a glükóz
raktározódását, ami végül az embrió halálát okozza. Az embriók 29
többsége azonban akkor pusztult el, amikor az enzimaktivitás már helyreállt.
Wofatox 50 EC (50% methil-parathion) teratogén hatását YL]VJiOWiN D N|YHWNH]
G
ózisokat alkalmazva: 13,5-27-135-270 mg/kg
WRMiV $ PDNURV]NySRV HOYiOWR]iVRN Gy]LVIJJ
QHN EL]RQ\XOWDN $ NpW
kisebb dózis megfelelt a szabadföldi permetezéskor alkalmazott dózisnak. Az embriomortalitás szignifikáns volt a 27 mg/kg tojás GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNNHO WiUVXOW -HOOHP]
dózisnál, és fejl
WHUDWRJpQ
elváltozások voltak: nyaki lordosis, scoliosis, rendellenes lábállás és thoraco-gastroschisis (DÉLI és VÁRNAGY, 1985).
Fürjtojások permeabilitását vizsgálták a WP 0,2-2,0%-os,
V]HU]
ill. Methil-parathion 18 WP 0,5-5,0%-os vizes
V]XV]SHQ]LyMiED W|UWpQW SHUFHV EHPHUtWpVW N|YHW PHJHO
]
EHPHUtWpV
XWiQ
HJ\ NpW
-
NLYpWHOW
NLPXWDWKDWy WDUWRPiQ\EDQ HJ\LN Q|YpQ\YpG YLV]RQW D] HO
NHOW
N 3DUDWKLRQ
O
HQ $] LQNXEiFLyW
HOWHNLQWYH
QHP
YROW
V]HU KDWyDQ\DJ VHP
etett, a 7. és 9. napon kezelt tojásokban a hatóanyag
megjelent a kezelés után, melynek kimutatható koncentrációja a keltetés HO
UHKDODGWiYDOHPHONHGHWW
VÁRNAGY és FÜZESI, 1979).
Az anilin hatóanyag-csoportba tartozó Trifluralin mallard kacsán FV
UIHMO
GpVL
bemerítéses
UHQGHOOHQHVVpJHW H[SR]tFLyW
N|YHW
pV
YLVV]DPDUDGRWW
HQ
PtJ
csökkenést váltott ki (HOFFMAN, 1989).
30
IHMO
GpVW
IRJRO\HPEULyQ
RNR]RWW
WHVWW|PHJ
-
A 0,2%-os fenitrothion (Owadofos) permetezéses expozíció a kezelt fácántojások kelési arányát 20%-kal csökkentette, ill. a kikelt csibéken paralízist okozott (KULCZYCKI, 1975).
KERTÉSZ (1996) a Maloran 50 WP-t tesztelve megállapította, hogy magas embrióhalandóságot okoz különösen akkor, ha injektálással juttatjuk a tojásba az 1%-os és 10%-os szuszpenzióját. 18-IpOH IHMO
GpVL
rendellenességet tapasztalt. Leggyakoribb a nyitott testüreg, a törpeség, a gyengén fejlett szikérhálózat, a bevérzett test és a szem elváltozásai YROWDN )HMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN W|EEVpJH D WRMiVED LQMHNWiOW
-os
Maloran 50 WP szuszpenzió hatására alakult ki. Ha a gyakorlatban alkalmazott dózist vesszük csak figyelembe, akkor megállapíthatjuk, hogy
az
1%-os
Maloran
50
WP
okozza
a
legnagyobb
embrióhalandóságot. A gyakorlatban sok esetben több peszticidet is alkalmaznak egyszerre, mint pl. egy inszekticidet egy herbiciddel együtt permeteznek ki. Ma még kevés olyan vizsgálat áll rendelkezésünkre, amely két peszticid együttes méreghatásáról számol be. Pedig ezek az interakciós vizsgálatok nagyon szükségessé váltak.
VÁRNAGY és munkatársai (1996) Flubalex, Fusilade S és Maloran 50 WP gyomirtó szerek egyedi és együttes méreghatását vizsgálták tyúkmagzatokon. A három herbiciddel külön-külön végzett vizsgálatokban a 0. napi kezelések után a Flubalex és a Maloran 50 WP HVHWpQ MHOOHP]
QHN PRQGKDWy D
magzati testtömeg-csökkenése, míg a
magzati elhalás növekedése szintén a Maloran 50 WP és a Fusilade S DONDOPD]iViYDO IJJ |VV]H $ IHMO
31
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN V]iPiQDN
Q|YHNHGpVH D )XEDOH[ DGiVD XWiQ YROW MHOOHP]
D] HJ\HV YL]VJiODWL
csoportokban. A l2. napi kezelések után nem volt tapasztalható a magzati WHVWW|PHJ
NRQWUROOKR]
YLV]RQ\tWRWW
FV|NNHQpVH
D
NH]HOpVW
N|YHW
magzati elhalás a Fusilade S 10%-os és a Flubalex 2,6%-os és 26,6%-os FVRSRUWMiEDQ YROW MHOOHP]
$] HJ\WWHV PpUHJKDWiV YL]VJiODWiEDQ D
keltetés 0. napján adagolt Maloran 50 WP és a Flubalex egyérWHOP
pV
szignifikáns testtömeg-csökkenést okozott a magzatokon a kontroll értékhez viszonyítva. A magzati elhalás mértéke csupán a legtöményebb ROGDWRN FVRSRUWMDLEDQ Q
WW PHJ MHOHQW
VHQ DPL IHOWpW
elezni engedi a
Maloran 50 WP kifejezett embrió-letalitását. Az inkubáció l2. napján DGRWW 0DORUDQ :3 pV D )OXEDOH[ PDJ]DWL HOKDOiVW HUHGPpQ\H]
hatása nem volt kifejezett, a magzati testtömeg adatok nem jeleztek csökkenést a kontrollhoz viszonyítva. A Maloran 50 WP és Fusilade S 0. napi együttes adása után nem volt tapasztalható a magzati testtömeg FV|NNHQpVH D NRQWUROOKR] YLV]RQ\tWYD 5HQGHOOHQHV IHMO
GpV
iOODWRN
száma a kezelt és a kontroll csoportban hasonlóan alakult. A keltetés l2. napján adagolt Maloran 50 WP és Fusilade S nem okozott magzati testtömeg-csökkenést. A magzati elhalás mértéke az 1%-os dózisban nagyban emelkedett. Összességében
megállapítható,
hogy
az
interakciós
vizsgálatokban alkalmazott 2-2 herbicid a 0. napi kezelés után NHGYH]
WO
en hatással volt a magzati testtömeg alakulására, az
iWODJpUWpNHN FV|NNHQpVH D NH]HOW FVRSRUWEDQ MHOOHP]
YROW KDVRQOyDQ
mint a vegyületek egyedi alkalmazása után is. A 12. napon végzett kezelés nem befolyásolta ezt a paramétert. A magzati elhalás mértéke, 32
tendenciája hasonlóan alakult ebben a vizsgálatban, mint a herbicidek külön-NO|QW|UWpQ
WHV]WHOpVHNRUIJJHWOHQODNH]HOpVLG
D] HJ\LN YL]VJiODWL DQ\DJUD MHOOHP] PDJ]DWL PRUWDOLWiV MHOHQW
SRQWMiWyO+D
YROW EL]RQ\RV NRQFHQWUiFLyEDQ D
V NLYiOWiVD H
zt a tulajdonságát általában
megtartotta az együttes méreghatás esetén is, de e jelenség fokozódását nem lehetett megállapítani.
VÁRNAGY és munkatárasai (1999) a Sumithion 50 EC és a )XVLODGH 6 Q|YpQ\YpG
V]HUHNHW YL]VJiOWiN IiFiQRQ $ Q|YpQ\YpG
szereket a gyakorlatban alkalmazott koncentrációban, lucernára permetezve juttatták ki, azokba a 48 m² ketrecekbe, ahol a fácánokat tartották. Megállapították, hogy a két szer nem okozott mérgezési tüneteket a kísérlet során. A Sumithion 50 EC és a Fusilade S nöYpQ\YpG
V]HUHNHJ\HGLpV
összetett méreghatását (embriotoxicitását) vizsgálták fácánokon egy másik kísérlet során. A vegyszereket a 12. napon juttatták a tojásokba, ill. tojásokra injektálásos, ill. permetezéses úton. Vizsgálták az elhalt embriók számát, az embriók testtömegét és morfológiai elváltozásait. A kísérlet alkalmával arra a megállapításra jutottak, hogy a két szer az együttes alkalmazása során mérsékeltebb toxikus hatást mutatott, mint az egyedi méreghatás vizsgálatakor (VARGA, 1999). VARGA és munkatársai (2002) a Sumithion 50 E&URYDU|O
V]HU
hatását vizsgálták csirke embriókon. Kétféle kezelési módszert alkalmaztak: a fürösztésest és az injektálásost. Megállapították, a 33
6XPLWKLRQ (& Q|YpQ\YpG
V]HU KDWyDQ\DJD D IHQLWURWKLRQ iWKDWRO D
tojás héján a fürösztéses kezelési mód alkalmával, és bizonyított toxikus hatással van az embrióra. Az injektálásos kezelés alkalmával ez nem kérdéses, mivel köztudottan ez a kezelési mód azt hivatott modellezni, hogy az adott szer az alkalmazott koncentrációban milyen hatással van az embrióra. Ami viszont figyelemre méltó, hogy a fürösztéses kezelési módszer
alkalmazásával
PHJILJ\HOKHW
nem
ugyanolyan
toxikus
hatás
volt
D] HPEULyNRQ PLQW D] LQMHNWiOiVRV HOMiUiV KDV]QiODWDNRU
Éppen ezért fontos többféle kezelési módszer alkalmazása egyes növényvpG
V]HUHNWR[LNROyJLDLYL]VJiODWDNRU
A madárembriókon elvégzett teratológiai tesztek hasznos DGDWRNDW V]ROJiOWDWWDN D N|UQ\H]HWYpGHOHP V]iPiUD D N|UQ\H]HWNtPpO
vegyszeres növényvédelmi technológiák kidolgozásához. A korábbi években, amikor a teratológia egyes kérdései napirendre kerültek, ezekkel mint prenatális problémákkal foglalkoztak. Ma már ennek a PHJtWpOpVH QpPLOHJ PyGRVXOW (] D]W MHOHQWL KRJ\ D PDJ]DW IHMO VRUiQpUYpQ\HVO NLNHOpV
HO
WWL
GpVH
WHUDWRJpQKDWiVNiURVN|YHWNH]PpQ\HLWQHPFVXSiQ D
LG
V]DNUD
YRQDWNR]WDWMiN
,
KDQHP
D]W
N|YHW
HQ
D
posztnatális korban is figyelemmel kell lenni az esetleges kóros folyamatok felismerésére. Ennek következtében nem csak új vizsgáló módszereket vezetnek be, hanem új fogalmak is megjelennek a szakmai szóhasználatban, mint pl. magatartásteratológia, pszichoteratológia (LEHOTCZKY, 1983).
34
$]
HGGLJ
HPEULyKDODQGyViJRW
WiUJ\DOW
IHMO
GpVL
PHVWHUVpJHVHQ
HO
UHQGHOOHQHVVpJHNHW
LGp]HWW
N|UQ\H]HWL
pV
KDWiVRN
indukálták. Hiányos takarmányozás vagy keltetési technológia is HO
LGp]KHW IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW pV HPEULyHOKDOiVW 1HP V]DEDG
ILJ\HOPHQ NtYO KDJ\QL KRJ\ IHMO N|UQ\H]HWL
KDWiVRNUD
KDQHP
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN QHPFVDN
JHQHWLNDL
HUHGHW
OHWiOLV
PXWiFLyN
eredményeként is jelentkezhetnek (SINKOVITSNÉ, 1968).
Léte]QHN
VSRQWiQ
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHN
LV
PHO\HNHW
ROMANOFF és munkatársa (1972) az alábbiak szerint sorolnak fel, az HJ\HVWtSXVRNHO
IRUGXOiVLJ\DNRULViJiWLVPHJDGYD
Monomicrophthalmia (az egyik szePSRQWV]HU $WHVWHOOV
UpV]pQHNUHQGHO
VpJH
1,9%
lenes alakulása
1,8%
VpJ
1,3%
A test hátulsó részének rendellenes alakulása
1,2%
$FV
1,1%
0LFURSKWKDOPLD W|USHV]HP
UGHIRUPiFLyL
Chondrodystrophia
(a
porc
csontosodási
folyamatainak
rendellenessége)
1,0%
A szív másik oldalra való fordulása
0,7%
Cranioschisis (a koponyacsontok hiányos záródása)
0,7%
Ectopia (szervek rendellenesIHMO
0,5%
GpVH
ROMANOFF és munkatársa (1972) szerint a torz embriók gyakran egyszerre többféle rendellenességet is mutatnak. Ez a
35
megállapítás különösen igaz a kísérletileg indukált rendellenességek megjelenésére. A Romanoff és munkatársa által szerkesztett embrióhalandósági görbe értelmében a fHMO HOV LG
QDSMD
GpVQHN NpW ~
YDODPLQW
D
n. „kritikus pontja” van: a keltetés
EXMWDWiV
, ill. kelés ideje. Ezekben az
SRQWRNEDQPHJQ|YHNV]LND]HPEULyNHOKDOiVD
$ EXMWDWiVHO D WRMiVEDQ OpY
magzatok
WWLKDODQGyViJI
EERNDNpQW
PDJ]DW QHP PHJIHOHO
rendellenes
helyzete
ROBERTSON (1961)
KHO\]HWpW IHNYpVpW WDUWMD $
a
tojásban
55-56%-os
embrióhalandóságot is okozhat a bujtatás idején. 1979-1980 között ULV technikával juttattak ki fenitrothiont HUG
EHQ pV YL]VJiOWiN D] DJ\ DFHWLO
-kolinészteráz enzim aktivitását
madarakban. 300g/ha dózisban juttatták ki a hatóanyagot. Kimutatható IHQLWURWKLRQ PHQQ\LVpJHW WDOiOWDN PLQGHQ EHIRJRWW PDGiU E
UpQ pV D
tollakon néhány nappal a kezelés után. Alacsony enzim aktivitás volt PpUKHW
D] HPpV]W
UHQGV]HUEHQ $] DFHWLO
-kolinészteráz enzim gátlás
több esetben 50%-os ill. ezt meghaladó volt még 7 és 11 nappal az H[SR]tFLyW N|YHW
HQ LV +$0,/721 HW DO 8/9 WHFKQLNiYDO
juttattak ki fenitrothiont 210 g/ha dózisban New Brunswickben. Acetilkolinészteráz enzim gátlás jelentkezett, de az 50%-QiOQDJ\REEPpUWpN
gátlás sem feltétlenül vezetett a madarak pusztulásához (BUSBY et al.,1987).
36
A fluazifop-P-butil gátolja a telítetlen zsírsavak szintézisét. (WORTHING és HANCE, 1991).
A klórbromuron növényekben a fotoszintézis elektrontranszport IRO\DPDWDLW JiWROMD .LIHMOHWW PDGDUDNUD J\DNRUODWLODJ QHP PpUJH]
(WORTHING ÉS HANCE, 1991).
37
4. ANYAG ÉS MÓDSZER 4.1. KÍSÉRLETI ÁLLATOK $ YL]VJiODWED YRQW V]HUHN HPEULRQiOLV IHMO
GpVpUH J\DNRUROW
hatásainak megállapításához Shaver Starcross 288 házityúk- és IiFiQWRMiVRNDW KDV]QiOWDP PtJ D SRV]WHPEULRQiOLV NRUEDQ W|UWpQ YL]VJiODWRNDW
Q|YHQGpN
MXYHQLOLV
pV
IHOQ
WW
DGXOW
IiFiQRNRQ
végeztem. A fácánok a Phasianus colchicus mongolicus és Phasianus colchicus torquatus alfajnak megfelel
W\~NWRMiVRNDW D %RO\L 0H]
-
Q|YHQGpN )iFiQWHOHSU
YDODPLQW
D
JD]GDViJL 5W W
IHOQ
WW
IHQRWtSXV~DN
YROWDN
$
O D IiFiQWRMiVRNDW pV D
fácán egyedeket az Abádszalóki
OV]HUH]WHPEH
4.2. VIZSGÁLATI ANYAGOK
4.2.1. BI 58 EC Az alkilezett foszforsavészterek közé tartozó hatóanyagú szer. E csoportba tartozó hatóanyagok tioalkil-észterek (acil= -S-CH2R³). A további csoportosítás az R³ alapján történik. A BI 58 EC hatóanyaga 38% dimetoát. E csoportban az R³= alkoxikarbonil vagy aminokarbonil. $ GLPHWRiW HU
V NRQ
takt hatású szisztémikus szer. Akaracid hatása
kiváló. Inszekticid hatásspektruma igen széles, UiJy pV V]tYy NiUWHY ellen
egyaránt
használható.
Jó 38
hatásfokú
levéltetvekkel
N
és
takácsatkákkal szemben. A parathionnál (ami szintén ebbe a csoportba tartozik) kevésbé toxikus. Méhekre kifejezetten veszélyes, vizekre mérsékelten
veszélyes,
7(50e61g9(/
méreg.
$1<$*2.
(1g9e1<9e'
6=(5(.
2002).
A dimetoát az alkilezett foszforsavészterek csoportjának OHJLVPHUWHEE KDWyDQ\DJD HU 1DJ\MHOHQW
VpJ
V NRQWDNW KDWiV~ V]LV]WpPLNXV LQV
zekticid.
HNDIRV]IiWpV]WHUKDWyDQ\DJRNN|]|WW7XOMDGRQNpSSHQ
D PpO\KDWiV~DN WR[LFLWiViW ERPOiVL LG
WDUWDPiW D V]LV]WHLNXVRNQDN
pedig a transzlokálódó képességét egyesítik magukban. Kiterjedten használják úgy nagyüzemekben, mint kertekben. Akaricid hatása is NLYiOy ,QV]HNWLFLG KDWiVVSHNWUXPD LJHQ V]pOHV UiJy pV V]tYy NiUWHY
N
ellen egyaránt használható. Hatásfoka levéltetvekkel és takácsatkákkal szemben a parathionéhoz hasonló. A dimetoát a kevéssé toxikus inszekticidek közé tartozik. A növények belsejében, de a növényeken is, R[LGiFLyYDO D PHOHJYpU
HNUH VRNNDO PpUJH]
EE PRQRWLR
(ometoát) keletkezik (RÁDY, 1982).
A hatóanyag azonosító és toxikológiai adatai:
Név: dimetoát RTECS SZÁM: TE1750000 CAS regisztrációs szám: 60-51-5 molekulaösszetétel: C5-H12-NO3-PS2 (RTECS ADATBÁZIS, 1997)
39
-származéka
LD50 (akut orális, patkány)
> 500-680 mg/kg
LD50 (akut orális, kutya és nyúl)
> 400-500 mg/kg
LD50 (akut orális, fácán kakas)
> 15 mg/kg
LD50 (akut orális, mallard kacsa tojó)
> 40 mg/kg
(THE AGROCHEMICAL HANDBOOK, 1990)
4.2.2. SUMITHION 50 EC Szerves foszforsavészter származékú inszekticid, hatóanyaga 50% fenitrotion. Méhekre kifejezetten veszélyes, vizekre közepesen veszélyes, méreg (1g9e1<9e'
6=(5(.
7(50e61g9(/
ANYAGOK, 2002).
Széles hatásspektrumú kontakt és gyomorméreg. Szisztémás V]HU NHYHUKHW Q|YpQ\YpG NiUWHY
PiV WtSXV~ KDWyDQ\DJRNNDO pV tJ\ V]LQHUJLVWD KDWiV~
V]HUHN iOOtWKDWyN HO
PHO\H
kkel együtt egyszerre több
ellen tudunk védekezni. A test felszínén is felszívódhat, a
környezetet tartósan nem szennyezi, mert hosszabb-U|YLGHEE LG
DODWW
(kb. egy hónapon belül) biológiailag inaktív vegyületekre bomlik. *\RUVDQ ERPOLN HO pV D] pO
V]HUYH]HWEHQ QHP KDOPR]yGLN IHO
Veszél\HV D]RQEDQ D KHYHQ\ WR[LFLWiVD 0HOHJYpU acetil-NROLQpV]WHUi] LGHJYpJ]
GpVHNHQ
HQ]LP
P
N|GpVpW
DFHWLONROLQ
HNQpO PHJEpQtWMD D]
H]]HO
IHOKDOPR]yGiViW
D
NROLQHUJ
RNR]]D
$
méregmolekula és az enzim kapcsolata kezdetben labilis, de ha stabilizálódik, kialakul a központi idegrendszer izgalma, bénulása. A
40
J\DNRUODWEDQW|EEIpOHURYDUNiUWHY OXFHUQDWiEOiNRQYDOyNiUWHY
HOOHQDONDOPD]]iNDV]iQWyI|OGLpVD
NHOOHQ
RÁDY, 1982).
A hatóanyag azonosító és toxikológiai adatai:
Név: fenitrothion RTECS szám: TG0350000 CAS regisztrációs szám: 122-14-5 molekulaösszetétel: C9-H12-N-O5-P-S (RTECS ADATBÁZIS, 1997)
LD50 (akut orális, patkány)
570-800 mg/kg
LD50 (akut orális, egér)
870 mg/kg
LD50 (akut orális, tengeri malac)
500 mg/kg
LD50 (akut dermális, hím patkány)
890 mg/kg
LD50 (akut dermális, nostény patkány)
1200 mg/kg >3000 mg/kg
LD50 (akut dermális, egér) NOEL (21 napos etetéses vizsgálat, patkány)
5 mg/kg
(THE AGROCHEMICAL HANDBOOK, 1990)
LD50 (orális, házityúk)
280 mg/kg
LD50 (orális, fürj)
56,2 mg/kg
LD50 (orális, kacsa)
1190 mg/kg (RTECS ADATBÁZIS, 1997) 41
4.2.3. FUSILADE S A
fenoxisavszármazékok
Hatóanyaga
125g/l
közé
tartozó
fluazifop-P-butil.
hatóanyagú
Szántóföldi
szer.
(napraforgó,
cukorrépa, burgonya, lucerna, szója, repce), zöldség- (paprika, paradicsom, borsó, bab), gyümölcs- (görögdinnye, eper, alma, FVRQWKpMDVRN pV V] HJ\V]LN
O
NXOW~UiNEDQ DONDOPD]]iN PDJUyO NHO
J\RPRN HOOHQ 0pKHNUH
pV pYHO
mérsékelten, halakra közepesen,
vizekre kifejezetten veszélyes, gyenge méreg (1g9e1<9e' 6=(5(.7(50e61g9(/
$1<$*2.
A IHQR[LVDYV]iUPD]pNRNUD MHOOHP] szénatomszámú
zsírsav
KRJ
kapcsolódik.
LGp]
).
y a fenoxi-gyökhöz kis Növekedésszabályozó
KRUPRQKDWiV~ DX[LQKDWiV~ J\RPLUWy V]HUHNQHN LV QHYH]LN Q|YHNHGpVL ]DYDURNDW HO
KHUELFLGHND Q|YpQ\HNEHQ HOV
NHW $
VRUEDQD]
epidermiszen keresztül jutnak be. A növényekben ezek a herbicidek legtöbbször az asszimilátumok szállításához kapcsolódva mozognak. A szállításban szerepet játszik az anyagcsere intenzitása, valamint az DQ\DJFVHUpEHQ UpV]WYHY
YHJ\OHWHN PHQQ\LVpJH pV PLQ
VpJH $
mai
felfogás értelmében ezek a herbicidek természetes növekedésszabályozó vegyületek, az indolecetsav hatásmódjához hasonlóan befolyásolják a nukleinsav anyagcserét, illetve a fehérjeszintézist. A fenoxiszármazékú herbicidek hatásukat mindig a növények osztódó szöveteinek sejtjeiben fejtik ki. A növekedési folyamatok normális menetét rendkívüli módon megzavarják. Gyomirtó szerként való alkalmazásuk szempontjából lényeges volt az a megállapítás, mely szerint az auxin kis 42
koncentrációban növekedés gátló hatású. A biológiai hatást és a hatáskifejtés sebességét a zsírsavak szénatomjainak száma befolyásolja. A biológiai aktivitás a C-atomok számának növekedésével csökken. A vegyülettel való
kapcsolat a
KDWyFVRSRUWMiQDN N|]UHP
N|
receptor-fehérje
molekula
cisztin
dése által jön létre. A reakció hatása
következtében a növény osztódó szöveteiben rendellenes növekedés áll be. A föld feletti részekben sejtburjánzás indul meg, míg a gyökérrendszerben ellentétes gátló hatás alakul ki. A mérgezett növény, vagy annak részei görbülnek, csavarodnak, duzzadnak, felrepednek és a felbomlott egyensúly következtében elpusztulnak. A növényben a N- és K-tartalom csökken és az oldható szénhidrátok mennyisége a poliszacharidok rovására növekszik. Szelektivitásuk alapja morfológiai, mely szerint a levél alakja, elhelyezkedése, a levélfelszín jellege befolyásolja a hatást (RÁDY, 1982).
A hatóanyag azonosító és toxikológiai adatai:
Név: fluazifop-P-butil RTECS szám: UA2950000 CAS regisztrációs szám: 79241-46-6 molekulaösszetétel: C19-H20-F3-N-O4 (RTECS ADATBÁZIS, 1997) LD50 (orális, patkány)
2451 mg/kg
LD50 (dermális, nyúl)
>2076 mg/kg
LC50 (inhaláció, patkány)
>5240 mg/m3 (4 óra)
(MSDS ADATBÁZIS, 1997) 43
4.2.4. MALORAN 50 WP Hatóanyaga 50% klórbromuron. Felhasználják kukorica kelés HO
WWL
J\RPLUWiViUD
H]HQNtYO
Y|U|VKDJ\PD YDODPLQW pYQpO LG pYQpOLG
QDSUDIRUJy
V]yMD
ViUJDUpSD
VHEE FVRQWKpMDV J\P|OFV|V pV
VHEEDOPiVJ\RPLUWiViUDPDJUyONHO
NpWV]LN
J\RPRNHOOHQ
Méhekre nem, halakra mérsékelten veszélyes, méregjelzés nélküli készítmény (1g9e1<9e'
6=(5(.
7(50e61g9(/
ANYAGOK, 1999).
A karbamid-származékú herbicidek csoportja igen széles körben használatos szereket tartalmaz. Általában talajherbicidekként kerülnek DNDOPD]iVUD
penetrálódnak.
pV
HOV
VRUEDQ
Felszívódás
D
után
Q|YpQ\HN
a
növény
J\|NHUHLQ
vízszállító
NHUHV]WO
(xylem)
rendszerében transzlokálódnak. Általában nem szelektívek. Gyengébb vízoldékonyságuk miatt a mélyebb talajrétegekbe nem hatolnak be, így szelektivitásként azt a tényt használják ki, hogy egyes kultúrnövények gyökérzete mélyen helyezkedik el. Szigorúan figyelembe kell tehát venni a használati utasításnak a kultúrnövény korára utaló megjegyzést, ugyanis a fiatalabb növény gyökérzete nem hatol elég mélyre, ezért az is károsodhat. A herbicid hatás oka a fotoszintetikus elektronátvitelre való gátlás kifejtése. A fotoszintetikus elektronátvitel tulajdonképpen két fotokémiai reakciót foglal magában, amelyek két különböz UHQGV]HUEHQIRUGXOQDNHO
IRWRNpPLDL
pVVRUR]DWEDQKDWQDN0LQGHJ\LNIRWRNpPLDL
rendszer tartalmaz egy reakcióközpontot, ahol az oxidáció és a redukció 44
végbemegy. A karbamid-származékú herbicidek úgy fejtik ki hatásukat, hogy a fotoszintetikus elektron-transzportlánc egyik komponensével reagálva megakadályozzák az elektronoknak a két fotokémiai rendszer közötti mozgását. Így a Hill-reakció (a víz bontása) és a NADPH keletkezése gátolt. 0LQGH]HN WHUPpV]HWV]HU
a növény V]iPiUDHOHJHQG $ KDWiV NOV
N|YHWNH]PpQ\H KRJ\ QHP NHOHWNH]LN
$73
és a CO2 megkötése sem mehet végbe.
WQHWH D OHYpO V]pOpW
O NLLQGXOy NORUy]LV PDMG D V]H
rvek
barnulása és elhalása (RÁDY, 1982). ,G
N|]EHQ
2000-ben visszavonták felhasználási engedélyét
Magyarországon.
A hatóanyag azonosító és toxikológiai adatai:
Név: klórbromuron RTECS szám: YS2800000 CAS regisztrációs szám: 13360-45-7 molekulaösszetétel: C9-H10-Br-Cl-N2-O2 (RTECS ADATBÁZIS, 1997)
LD50 (akut orális, patkány)
>5000 mg/kg
LD50 (akut dermális, nyúl)
>10000 mg/kg
LC50 (inhaláció, patkány)
>1,05 mg/l leveg
NOEL (90 napos etetéses vizsgálat, patkány)
316 mg/kg
(THE AGROCHEMICAL HANDBOOK, 1990) 45
4.3. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
4.3.1. Az HPEULRQiOLVIHMO (O
GpVYL]VJiODWD
V]|U D YL]VJiODWED YRQW Q|YpQ\YpG
V]HUHN
Sumithion 50 EC, Fusilade S, Maloran 50 WP) W|PpQ\VpJ
(BI 58 EC,
KiURP NO|QE|]
HPXO]LyMiW NpV]tWHWWHP HO $ J\DNRUODWEDQ DONDOPD]RW
t
koncentráció mellett – mind a négy szer esetében - egy annál 10-szer hígabb és egy 10-szer töményebb emulzióval dolgoztam. A kezeletlen kontroll csoport mellett a tojások egy részét desztillált vízzel kezeltem. $ NO|QE|]
W|PpQ\VpJ
V]HUHN HPXO]LyMiW
, illetve a desztillált vizet
kétféleképpen juttattuk a tojásokba: injektálással és fürösztéssel. Az egyes kezelési csoportok egyedszámait az 1. táblázatban találhatjuk. $ WRMiVRN HJ\HQNpQWL JUDILW FHUX]iYDO W|UWpQ
PHJMHO|OpVH XWiQ
NHUOW VRU D NH]HOpVHNUH $] LQMHNWiOiVRV FVRSRUWRNED NHUO PpV]KpMiW D OpJNDPUD IHOHWW ERQWyW
peszticidek IHFVNHQG
PHJIHOHO
YHOPO
YHO iWI~UWDP $
W|PpQ\VpJ
WRMiVRN
vizsgálatba vont
HPXO]LyMiEyO
W
uberkulin
-t juttattam a tojások légkamrájába. A kezelés után a
nyílást szövettani paraffinnal gyorsan lezártam.
46
1. táblázat $=(0%5,21È/,6)(-/
'e6.
EZELÉSI
CSOPORTJAINAK EGYEDSZÁMAI
Koncentráció
Vizsgálati anyagok
Faj
Egyed szám
Kontroll (kezelten)
tyúktojás
57db
Kontroll (deszt.vízes)
tyúktojás
46db-inj, 47db-für.
0,05%
50db-inj, 50db-für.
BI 58 EC fácántojás
0,50%
50db-inj, 50db-für.
38%dimetoát 5,00%
50db-inj, 50db-für.
0,033%
49db-inj, 50db-für.
SUMITHION 50 EC tyúktojás
0,33%*
50db-inj, 50db-für.
50%fenitrothion 3,30%
46db-inj, 45db-für.
0,01%
49db-inj, 49db-für.
FUSILADE 0,10%*
tyúktojás
50db-inj, 50db-für.
12,5%fluazif.-P-butil 1,00%
50db-inj, 50db-für.
0,01%
50db-inj, 50db-für.
MALORAN 50 WP tyúktojás
0,1%*
50db-inj, 50db-für.
50%klórbromuron 1,00%
50db-inj, 50db-für.
* a gyakorlatban alkalmazott koncentráció A fürösztéses kezelés során a tojásokat üvegkádba helyeztem, PDMG SHUFLJ V]REDK
vont szerek PHJIHOHO
PpUVpNOHWHQ
W|PpQ\VpJ
(20 °C) fürösztöttem a vizsgálatba
HPXO]LyMiEDQ $ NLV]HGpVW N|YHW
47
HQ
megvártam, amíg a tojások megszáradtak. A kezelések végrehajtása XWiQDWRMiVRNDWyUiQNHUHV]WOV]REDK
$YL]VJiODWLG
PpUVpNOHWHQSLKHQWHWWHP
WDUWDPDQDSYROW
A keltetés a Bábolnai Ipari Kft. által gyártott Eggstar-600-as teljesen automatizált, V]HNUpQ\HV NHOWHW DODWWL K
PpUVpNOHW
JpSEHQ W|UWpQW $] LQNXEiFLy
o
± 0,1 C, a páratartalom 50-54% volt, a gép a
tojásokat két óránként automatikusan megforgatta. A vizsgálatba vont négy féle peszticid az embrionáliV IHMO HOV
QDSMiQ
EHN|YHWNH]
GpV
hatásának megállapítására az alábbi
módszereket használtam: 1. Az inkubáció 1. napjától az 5. nap kezdetéig a naponta IHOERQWRWWWRMiVRNEDQOpY
HPEULyNEyOWDUWyVSUHSDUi
tumokat készítettem
az alábbiak szerint. A tojásokat a légkamránál felbontottam, majd OHK~]WDP D NHWW IHFVNHQG V]
U
YHO
V KpMKiUW\iW $] HPEULy IHOHWW OpY
HOWiYROtWRWWDP
pV
PHJIHOHO
SDStUWKHO\H]WHPDFVtUDSDM]VUD$V]
U
WRMiVIHKpUMpW
QDJ\ViJ~
N|U
DODN~
SDStUN|UON|UEHYiJWDP D
membrana vitellinát és a hozzátapadt embriót a papír koronggal együtt PHJN|]HOtW
OHJ
o
C-os, 0,75%-os fiziológiás sóoldatba helyeztem.
0LXWiQ D] HPEULyW VLNHUHVHQ OHYiODV]WRWWDP D V]
U
SDStU NRURQJUyO
finoman tárgylemezre úsztattam. A sóoldat felitatáViW
N|YHW
HQ SiU
csepp 0,1%-os ózmiumtetraoxiddal fixáltam és festettem meg az embriót. Végül glicerinzselatint cseppentettem a megfestett embrióra és
48
IHG
OHPH]]HOOHIHGWHP$]tJ\Q\HUWSUHSDUiWXPKRVV]~LGHLJHOWDUWKDWy GpVLiOODSRWDpV
mikroszkópos vizsgálatra alkalmas, mert az embrió fejl WHVWLV]HUYH]
GpVHLJHQUpV]OHWHVHQWDQXOPiQ\R]KDWy
2. A naponkénti tojásbontás során és az embrió preparátum készítése alkalmával megállapítottam az embrióhalandóságot a kontroll és minden kezelési csoportban. 3 $ IHMO
GpVEHOL NO|QE
ségek meghatározásához a Lillie-féle
besorolást használtam (HAMILTON, 1952). A kontroll embriók fejlettségi stádiumainak felmérése után a preparátumok mindegyikét mikroszkóppal megvizsgálva megállapítottam, hogy az embriók IHMOHWWVpJH NRUXNQDN PHJIHOHO DPHO\HNEHQIHMO
-e. S végül külön választottam azokat
GpVLUHQGHOOHQHVVpJYROWPHJILJ\HOKHW
$] HPEULRQiOLV IHMO
GpV QDSMiWyO D QDSLJ D] HPEULyN
QDJ\ViJiEyO DGyGyDQ PiU QHP OHKHWHWW D] HO
]
HNKH] KDVRQOy PyGRQ
preparátumot készíteni. A továbbiakban a kezelések hatását az embriók nedves és száraz testtömege,
YDODPLQW WHVWL V]HUYH]
GpVH DODSMiQ
határoztam meg. Ehhez az embriót a tojásból kiemeltem, majd fiziológiás sóoldatba helyezve a magzatburkokat lefejtettem róluk. Ezután az embriókat óraüvegre vagy vájt tárgylemezre helyeztem, és mikroszkópos vizsgálattal megállapítottam a fejlettségüket és a testi V]HUYH]
GpVNEHQ
PHJQ\LOYiQXOy
HOYiOWR]iVRNDW
$
IHMO
GpVL
rendellenességet mutató embriókat 4%-os neutrális formalinnal feltöltött
49
fiolába helyeztem$NRUXNQDNPHJIHOHO V]
U
IHMOHWWVpJHWPXWDWyHPEULyNUyO
SDStUUDO OHLWDWWDP D VyROGDWRW pV V]iPPDO HOOiWRWW NYDUFWpJHO\EH
tettem azokat. Nedves testtömegüket UWE NJW-150 típusú, három tizedes pontosságig hitelesített elektromos mérlegen határoztam meg. Ezután a tégelyeket vákuum szárítószekrénybe helyeztem, ahol az embriókat 105 oC-on a súlyállandóság eléréséig szárítottam. A nedves és száraz testtömeg különbsége adta az embriók víztartalmát. A vizsgálat során minden egyes tojásról, illetve embrióról rés]OHWHVMHJ\]
N|Q\YHWYH]HWWHP
.
1. Százalékszámítás segítségével megállapítottam a termékeny és terméketlen tojások megoszlását, az embrióhalandóság mértékét, a IHOOpS
NO|QE|]
UHQGHOOHQHVVpJHN
J\DNRULViJiW
kezelési csoportonként és típuVRQNpQWDUHQGHOOHQHVHQIHMO
G|WWHPEULyN
J\DNRULViJiW D] pO
WtSXV~
IHMO
GpVL
pV D] HOKDOW HPEULyN N|]|WW YDODPLQW D WHVWW|PHJ
-
gyarapodás naponkénti százalékos értékeit. 2. Meghatároztam az embriók átlagos nedves és száraz testtömegét, valamint víztartalmát naponként és kezelési csoportonként.
A vizsgálat során rögzített adatok statisztikai kiértékelését számítógéppel végeztem és F próbával hasonlítottam össze. A kezeletlen és a desztillált-vizes kontroll csoport és az egyes kezelési csoportok embrióinak nedves és száraz testtömeg, valamint víztartalmi
50
adatait F próbával hasonlítottam össze. Megállapítottam, hogy a kezelés hatására kialakult testtömegbeni különbségek valóban (szignifikáns) NO|QEVpJHNQHN WHNLQWKHW
N
-e, azaz a kezelések hogyan hatottak az
embriók növekedésére.
4.3.2. A növendék (juvenilis)
pV D IHOQ
WW
(adult) fácánok
vizsgálata $ YL]VJiODWRNEDQ V]HUHSO IHOQ
WW
IiFiQRNUD
J\DNRUROW
Q|YpQ\YpG
KDWiVDLQDN
V]HUHN Q|YHQGpN pV
megállapítása során igen
fontosnak tartottam, hogy a kísérleti állatként használt tenyészfácánok jó kondíciójú és kifogástalan egészségi állapotú madarak legyenek. A vizsgálat során, minden vizsgálatba vont V]HUE
O NO|QE|]
kezelési csoportot alakítottam ki (kontroll, természetes, mesterséges), kezelési csoportonként 5 tyúk és 1 kakast állítottam kísérletbe (2. táblázat). A kontroll csoport egyedeit természetes körülmények között kezelésmentesen tartottam. $ WHUPpV]HWHV FVRSRUWEDQ OpY
IiFiQRNDW IHGHW
t volierben a
természetes környezetet modellezve (30 m²/6 állat) helyeztem el. A volierekben természetben található növénytakarót alakítottam ki. A vizsgálati anyagokat a növénytakaróra, ill. a takarmányra permetezve juttattam ki, a gyakorlatban alkalmazott fedettséggel.
51
2. táblázat $1g9(1'e.e6$)(/1
77.(=(/e6,&6232572.
EGYEDSZÁMAI
Vizsgálati csoport
Szer töménység
Kezelések típusa
Kezelések
Egyed szám
formája
korcsop.-ént
Kontroll
kakas 1
(kezeletlen)
tyúk5
BI 58 EC 38%dimetoát
SUMITHION 50 EC 50%fenitrothion
FUSILADE S 12,5%fluazif.-P-butil
MALORAN 50 WP 50%klórbromuron
Természetes
permetezve
Mesterséges
5 ml szondával
természetes
permetezve
mesterséges
5 ml szondával
természetes
permetezve
mesterséges
5 ml szondával
természetes
permetezve
mesterséges
5 ml szondával
0,5%
0,33%
1,0%
1,0%
kakas 1 tyúk 5 kakas 1 tyúk 5 kakas 1 tyúk 5 kakas 1 tyúk 5 kakas 1 tyúk 5 kakas 1 tyúk 5 kakas 1 tyúk 5 kakas 1 tyúk 5
A mesterségesen kezelt egyedekbe szondán keresztül juttattam a vizsgált
peszticidek
gyakorlatban
szuszpenziójának 5 ml mennyiségét.
52
alkalPD]RWW
W|PpQ\VpJ
A vizsgálat egy hónapig tartott, amely alatt a kezeléseket egy alkalommal
D NLVpUOHW HOV
QDSMiQ YpJH]WHP HO PDMG
folyamatos
klinikai megfigyelést hajtottam végre.
Vizsgáltam az elhullások számát és idejét, a májak esetleges szövettani elváltozásait, a vér- pV D YpUSOD]PD |VV]HWHY
N YiOWR]iViW
(AST, ALT, ALP, LDH, Össz.feh., Albumin, Na, K, Ca, Mg, P, Kreatinin, RBC, WBC, PLT), a tojástermelést és a tojások termékenységét.
4.3.2.1. Az elhullások s]iPiQDNpVLG
SRQWMiQDNYL]VJiODWD
Ennél a vizsgálati szempontnál a napi többszöri klinikai megfigyelés alkalmával észrevételezett, a madarak elhullásának tényét MHJ\]
N|Q\YEHQU|J]tWHWWHP
4.3.2.2. Máj szövettani vizsgálata A feldolgozás alkalmával a miMDNDW neutrális
formalin
NLV]iUDGiV
oldatban
HQ]LPKDWiViUD
rögzítettem,
EHN|YHWNH]
PLQGHQHNHO
egyébként
DXWROt]LV
WW
4%-os
szerkezetük
YDJ\
URWKDV]Wy
baktériumok okozta bomlás következtében megváltozna. Ez után EHO
ONYpNRQ\PHWV]HWHWNpV]tWHWWHPKRJ\D]RNDWPLNURV]NySSDOiWHV
fényben
vizsgálhassam.
A
metszéshez
szükséges
keménységet
paraffinnal való kiöntéssel értem el. A metszeteket az egyes sejt és szövetalkotórészek elkülönítése céljából hematoxilin-eozinnal eljárással 53
megfestettem, majd a megóvás érdekében átlátszó anyaggal lefedtem. A szövettani metszetek értékelése Zeiss gyártmányú Laboval 4 típusú fénymikroszkóppal történt.
4.3.2.3. Vérvétel vénából A vizsgálathoz a fácánokból a vénás vért a véna jugulárisból vettem le.. A vérvételt egy alkalommal a vizsgálat végén hajtottam végre, D N|YHWNH]
NpSS
en: Az állatot elbódítva a hátára fektettem,
törzsét alátámasztottam úgy, hogy a fej a kinyújtott nyakon lefelé lógott. A nyakról a tollat
HOWiYROtWRWWDP
D
E
UW
GH]LQILFLiOWDP
80%-os
alkohollal. A nyak egyik oldalán a tracheával párhuzamos 3 centiméternyi metszést ejtettem. A E $] HUHW D YpUYpWHO KHO\pW
UWV]pWIHMWYHHO
W
QLNDYMX
O FHQWUiOLVDQ FVLSHVV]HO OHV]RUtWRWWDP pV
XJ\DQH]]HO D FVLSHVV]HO D] HUHW NLVVp IHOHPHOWHP $ IHFVNHQG W
WDFVLSHV]W
gularis.
UH V]HUHOW
OGLVWiOLVDQDYpQiED
szúrva, 12-15 ml vért vettem..pV
EE
a szárnyvénából is vehettem vért, amennyiben a leadott mennyiség nem W
QWHOHJHQG
QHN
4.3.2.4. A vér-pVDYpUSOD]PD|VV]HWHY
LQHNPHJKDWiUR]iVD
Albumin meghatározása kolorimetriás módszerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (35011-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A kolorimetriás meghatározás 630 nm-en történt.
54
Alkalikus
foszfatáz
(ALP)
meghatározása
kolorimetriás
módszerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (03712(1)-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A kolorimetriás meghatározás 402 nm-en történt.
Aszpartát-aminotranszferáz
(AST)
meghatározása
spektro-
fotométerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (110112(1)-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A meghatározás 340 nm-en történt.
Alanin-aminotranszferáz
(ALT)
meghatározása
spektro-
fotométerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (11052(1)-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A meghatározás 340 nm-en történt.
Laktát-dehidrogenáz
(LDH)
meghatározása
UV
kinetikus
módszerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (30902(1)-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. Az UV kinetikus meghatározás 340 nm-en történt.
Magnézium (Mg) meghatározása kolorimetriás módszerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (20241-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A kolorimetriás meghatározás 505 nm-en történt.
55
Kalcium (Ca) meghatározása kolorimetriás módszerrel: Reanal diagnosztikai
reagens
készlet
(16292(1)-2-99-80).
Alkalmazott
készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A kolorimetriás meghatározás 570 nm-en történt.
Kreatinin meghatározása kolorimetriás módszerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (17482-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A kolorimetriás meghatározás 500 nm-en történt.
Anorganikus
foszfor
(P)
meghatározása
kolorimetriás
módszerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (06320-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A kolorimetriás meghatározás 620 nm-en történt.
Összfehérje meghatározása kolorimetriás módszerrel: Reanal diagnosztikai reagens készlet (34831-2-99-80). Alkalmazott készülék: LKB 7400 spektrofotométer. A kolorimetriás meghatározás 540 nm-en történt.
Nátriumion-tartalom (Na) meghatározása lángfotométerrel: A OiQJIRWRPpWHUUHOYDOyPpUpVNRUDN|YHWNH] DWP
OHYHJ
Q\RPiV
Yt]RV]ORS
iOODQGyNNDOGROJR]WDP
-nyomású acetilénnyomás, 25-ös
blendeállás, 10-szeres galvanométer-pU]pNHQ\VpJ
QiWULXPV]
U
$
készüléket úgy állítottam be, hogy a vakmintánál a nullán álljon, majd leolvastam a kalibrációs görbe készítéséhez szükséges oldatokkal mért 56
IRWRPpWHUiOOiVW
(]W
WDUWDOPiQDN PHJIHOHO HJ\HQHVE
O
N|YHW
HQ
D]
LVPHUHWOHQ
ROGDW
QiWULXPLRQ
-
RV]WiO\UpV]HNHW KDWiUR]WDP PHJ $ NDOLEUiFLyV
a vizsgált minta fotométerállásához tartozó koncentrációt
leolvastam.
Káliumion-tartalom (K) meghatározása lángfotométerrel: A mérés csak annyiban tér el a nátriumion meghatározásától, hogy a NpV]OpNHQ
~Q
NiOLXPV]
U
W
KDV]QiOWDP
pV
D
PpU
P
V]HU
érzékenységét egyszeres érzékenységre állítottam be. Az 5, 10, 15, 20 és 60 mg/100ml-es kálium-W|U]VROGDWQDN
PHJIHOHO
PpUpVL
pUWpNHNHW
koordináta-rendszerben ábrázoltam, és a minta káliumtartalmát a NDOLEUiFLyVHJ\HQHVU
4.3.2.5.
OROYDVWDPOH
Vörösvérsejtek
(RBC)
mennyiségi
(kvantitatív)
meghatározása: A N|YHWNH]
vörösvértest
számlálást
Bürker-kamrában végeztem
NpSSHQ $ SLURV J\|QJ\|W WDUWDOPD]y NHYHU
SLSHWWiED
a -es
jelzésig vért, majd a 101-es jelzésig fiziológiás konyhasóoldat hígítót szívtam fel. A kHYHU
SLSHWWD yYDWRV Ui]RJDWiViYDO D Y|U|V YpUWHVWHNHW
HJ\HQOHWHVHQ HONHYHUWHP $ SLSHWWD HOV
Bürker-NDPUiW
FVHSSMpW NLI~MWDP PDMG D
PHJW|OW|WWHP $ NLV QpJ\]HWEHQ OpY
YpUWHVWHNHW
V]iPROWDPPHJ~J\KRJ\ DQpJ\]HWHNHW KDWiUROyMREE pVIHOV
léY
VHMWHNHWQHPV]iPROWDP
57
YRQDORQ
4.3.2.6.
Fehérvérsejtek
(WBC)
mennyiségi
(kvantitatív)
meghatározása: A fehérvérsejt számlálást Bürker-kamrában végeztem. A vizsgálat menete a vörös vérsejtek számlálásához hasonló, csak ebben az esetben kisebb hígítópipettát használtam. Hígításra a Türk-féle oldatot
használtam.
A
vizsgálatot
vízszintesen
elhelyezett
mikroszkópasztalon kis nagyításon végeztem.
4.3.2.7.
Vérlemezkék
(PLT)
mennyiségi
(kvantitatív)
meghatározása: A
vérlemezkéket
fáziskontraszt-mikroszkópban,
Bürker-
kamrában számoltam.
4.3.2.8.
Tojástermelés
és
a
tojások
termékenységének
megállapítása A tojástermelést és a tojások termékenységét csak kezelési csoportonként tudtam megfigyelni, mert e két vizsgálati paraméter alkalmával egyedi megfigyelésre nem volW OHKHW által tojt tojásokat naponként |VV]HJ\
VpJ $ IiFiQW\~NRN
MW|WWHP PDMG IHOERQW
va azokat,
csírakorongjukat fénymikroszkóp alatt vizsgálva megállapítottam a WHUPpNHQ\VpJNHW$]tJ\NDSRWWDGDWRNDWMHJ\]
58
N|Q\YEHQU|J]tWHWWHP
4.3.
ALKALMAZOTT
KONCENTRÁCIÓK
KÉSZÍTÉSE,
DÓZISOK $]HPEULRQiOLVIHMO
GpVYL]VJiODWDNRU
BI 58 EC (38% dimetoát):
kontroll, 0,05 - 0,50* - 5,0%
Sumithion 50 EC (50% fenitrothion): kontroll, 0,03 - 0,33* - 3,30% Fusilade S (12,5% fluazifop-P-butil):
kontroll, 0,10 - 1,00* - 10,0%
Maloran 50 WP (50% klórbromuron): kontroll, 0,10 - 1,00* - 10,0%
A csillaggal jelölt (*) koncentrációk megfelelnek a szabadföldi permetezéskor használt átlagos szerkoncentrációnak. $Q|YHQGpNpVDIHOQ
WWIiFiQRNYL]VJiODWDNRU
BI 58 EC (38% dimetoát):
kontroll, 0,50%
Sumithion 50 EC (50% fenitrothion):
kontroll, 0,33%
Fusilade S (12,5% fluazifop-P-butil):
kontroll, 1,00%
Maloran 50 WP (50% klórbromuron):
kontroll, 1,00%
$ Q|YHQGpN pV D IHOQ
WW IiFiQRN YL]VJiODWDNRU FVDN D V]DED
permetezéskor használt átlagos szerkoncentrációkat alkalmaztam.
59
dföldi
5. EREDMÉNYEK 5.1. AZ EMBRIONÁLIS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
5.1.1 Kontroll
Embrióhalandóság
Nem várt eredményként a desztillált vízzel injektált kontroll csoportnál (K0) elég magas (19,6%) halandóságot tapasztaltam, ami csaknem 6-szorosa volt a kezeletlen kontrollénak (3,6%). Elhalásokat az inkubáció 2., 4., 6., 7., 8. és 9. napjain tapasztaltam, legnagyobb mértékben a 2. napon (6,5%). A fürösztéssel kezelt csoportban lényegesen keveseEE HPEULy SXV]WXOW HO LWW HOKDOiVVDO D IHMO
Gp
s
2. és 5. napján találkoztam. A kezeletlen kontrollnál csak a 9. és 10. napon volt embrióhalandóság összesen 3,6%-ban. )HMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHN
A desztillált vízzel injektált kontroll csoport (K0) pO 10,8%-a,
míg
UHQGHOOHQHVVpJHW N|YHWNH]
N
az
elhaltaknak
$
YROWDN
OHJJ\DNUDEEDQ
SRQWV]HU
V]HP
77,8%-D IHOOpS
W|USHVpJ
HPEULyLQDN
PXWDWRWW
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHN EHYpU]pV
D
D
WHVWHQ
gyengén fejlett szikérhálózat. Mindkét érték igen magasnak bizonyul, ha azt veszem figyelembe, hogy a kezeletlen NRQWUROO FVRSRUW pO 60
HPEULyL
között nem, az elhaltak között pedig 50%-ban (két elhalt embrió közül egynél) találtam elváltozást. A fürösztéssel kezelt K0 csoportban is PDJDV YROW D UHQGHOOHQHVHQ IHMO
G|WW HPEULyN V]iPD (] D] pO
N
esetében 4,4%-ot, az elhaltak esetében pedig 50%-ot tett ki. A OHJJ\DNRULEE IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN D V]HP pV IHM UHQGHOOHQHVVpJH
szomitahiány, bevérzés a testen, valamint a szikérhálózat hiánya volt. Az embriók növekedéséneNMHOOHP]
L
A desztillált vízzel injektált és fürösztött tojásokban található 6 QDSRV pO
HPEULyN QHGYHV WHVWW|PHJHL N|]HO D]RQRVDN YROWDN D NRQWUROO
csoportoknál mért értékekkel. Ugyan úgy sem az embriók száraz testtömegében, sem pedig a víztartalmában s]iPRWWHY
NO|QEVpJ QHP
mutatható ki, a K és a Ko csoportok között.
A inkubáció összes többi napján mért nedves és száraz testtömeg, YDODPLQWYt]WDUWDOPLDGDWRND]HO
]
HN
ben leírt tendenciát mutatják.
5.1.2. BI 58 EC Embrióhalandóság (3. táblázat) Az 0,05%-os BI 58 EC emulziójával injektált termékeny WRMiVRN N|]|WW D YL]VJiOW LG
V]DNEDQ
-os gyakorisággal lépett fel
embrióelhalás, ami a kezeletlen kontroll csoport halandóságának több, mint 4-szerese. Az elhalások az inkubáció 6-10. napja közt következtek
61
be. A fürösztéssel kezelt csoport esetében a keltetés 4. és 9. napján az embriók 8,5%-a halt el.
A gyakorlatban alkalmazott 0,5%-os BI 58 EC emulziójával injektált
WRMiVRNQiO
D
YL]VJiOW
LG
V]DN
PDMGQHP
PLQGHQ
QDSMiQ
tapasztaltam embrióelhalást, legnagyobb mértékben a 9. és 10. napon. A termékeny tojásokra vonatkozó embrióhalandóság 56,25% volt. A fürösztött csoport halandósága 14,9%-ot tett ki. Az elhalások a keltetés 2., 3., valamint 5., 9. és 10. napján jelentkeztek.
A 5%-os BI 58 EC emulzió hatására az injektált termékeny tojások 63,8%-D
KDOW
HO
$]
HOKDOiVRN
D
YL]VJiOW
LG
V]DNEDQ
folyamatosan következtek be. A fürösztéssel kezelt tojásokban az embrióhalandóság gyakorisága 20,8% volt. Az elhalásokat a vizsgált LG
V]DN pVQDSMiQWDSDV]WDOWDP
FHMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHN
(4. táblázat)
Az 0,05%-os BI 58 EC emulzió hatására az injektált tojásokban OpY
pO
HPEULyN N|]|WW RV J\DNRULViJJDO OpSHWW IHO IHMO
-
GpVL
rendellenesség. Az elhalt embriók 100%-a mutatott elváltozást. A OHJJ\DNUDEEDQ HO HO
IRU
duló rendellenesség a nyitott testüreg volt, de
IRUGXOW V]RPLWDKLiQ\ pV SRQWV]HU
UHQGHOOHQHVHQ
IHMO
G|WW
pO
V]HP LV $
HPEULyN
elhaltaké 36,4% volt. E csoport
62
fürösztött csoportban
J\DNRULViJD HPEULyLQiO
HJ\HQO
PtJ
D]
DUiQ\EDQ
tapasztaltam
k|YHWNH]
a
UHQGHOOHQHVVp
geket:
nyitott
testüreg,
cisztaburok és bevérzések a testen.
A gyakorlatban alkalmazott 0,5%-os BI 58 EC emulziójával injektáltWRMiVRNEDQD]pO
HPEULyN DIHMO
-
G|WWUHQGHOOHQHVHQ$]
elhalt embrióknál ez az érték valamivel magasabb volt (26,5%). Ennél a FVRSRUWQiOLJHQVRNIpOHIHMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJJHOWDOiONR]WDP*\DNRUL
volt a gyengén fejlett szikérhálózat, a szomitahiány, a különféle szem rendellenességek és a test bevérzései. A fürösztéses csoport életben maradt embrióinak 15,4%-a, az elhaltaknak pedig 25%-a mutatott IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW $ OHJJ\DNUDEEDQ HO
IRUGXOy HOYiOWR]iV D
szomitahiány volt, de több embriónál lépett fel törpeség, szem rendellenesség.
A 5%-os BI 58 EC emulziójával injektált tojásokban a rendellHQHVHQ IHMO
YROW
G|WW pO
(QQpO
D
HPEULyN J\DNRULViJD D] HOKDOWDNp FVRSRUWQiO
QDJ\RQ
VRNIpOH
IHMO
GpVL
rendellenességet tapasztaltam (pl. cisztaburok, bevérzés a testen, szem és fej rendellenességek, végtaghiány, törpeség). A fürösztött csoport életben maradt embrióinak 18,3%-a mutatott rendellenességet, az elhalt embrióknál ez az érték 20%-ot tett ki. Ebben a csoportban a törpeség és a cisztaEXURNIRUGXOWHO
OHJJ\DNUDEEDQ
63
Az emEULyNQ|YHNHGpVpQHNMHOOHP]
L
. táblázat)
Az 5%-os BI 58 EC emulziójával injektált tojásokban a 9 napos HPEULyN N|]O FVDN NHWW
D QDSRVDN N|]O HJ\ VHP IHOHOW PHJ D
vizsgálati feltételeknek, mert különféle elváltozásokat mutattak, melyek PiU|QPDJXNEDQOHKHWQHNWHVWW|PHJFV|NNHQW
WpQ\H]
N+DVRQOyRNRN
miatt nem állnak rendelkezésre adatok az 0,05%-os és a 0,5%-os emulziójával injektáltWRMiVRNFVRSRUWMiEDQD QDSRVHPEULyNDWLOOHW A többi kezelési csoportban minden vizsgálati napon egy-HJ\ IHMO elváltozást mutató egyeden kívül 5-PpUKHW
pO
HPEUL
HQ GpVL
ót találtam.
Az inkubáció 6. napján meghatározott átlagos nedves testtömeg adatok
PLQGKiURP W|PpQ\VpJ
BI 58 EC emulzióval injektált és
fürösztött csoport embrióinál szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutattak a kontrollhoz viszonyítva. A száraz testtömeg adatok NRQWUROOWyO
YDOy
HOWpUpVH
FVRSRUWQiO
$]
HPEULyN
ILJ\HOKHW
LV
KDVRQOy
Yt]WDUWDOPiW
PHJPLQGKiURPW|PpQ\VpJ
PpUWpN LOOHW
HQ
D]
|VV]HV
KDVRQOy
ROGDWYL]VJiODWiWN|YHW
NH]HOpVL
WHQGHQFLD HQ
Az inkubáció 7., 8., 9. és 10. napján meghatározott átlagos nedves testtömegek az összes BI 58 EC emulzióval injektált és fürösztött tojások embrióinál lényegesen kisebbnek (szignifikánsan kisebbnek) mutatkoztak, mint a kezeletlen kontrollnál mért értékek. +DVRQOy WHQGHQFLD ILJ\HOKHW Yt]WDUWDOPiWLOOHW
PHJ D] HPEULyN V]iUD] WH
HQD]|VV]HVNH]HOpVLFVRSRUWQiO
64
sttömegét és
3. táblázat Embrió
$]HPEULyKDODQGyViJpVD]HOKDOiVRNLG
Kontroll
Desztillált vizes kontroll
K
K0
SRQWMDLD]HJ\HVNH]HOpVLFVRSRUWRNEDQ
BI 58 EC
i
elhalás
term elh db % % Kez. Elhalt 24-48 óra 48-72 óra 72-96 óra 96-120 óra 120-144 óra 144-168 óra 168-192 óra 192-216 óra 216-240 óra Elhalás Terméketlen Termékeny A vizsgált Egyedszáma
1 1 2 2 55 57
0,05%-os
injektált term elh db % %
fürösztött term elh db % %
3
6,5 33,3
1
2,1
50
1
2,2 11,1 1
2,1
50
1 2 1 1
2,2 4,3 2,2 2,2
11,1 22,2 11,1 11,1
1,8 50 1,8 50 3,6 100 9 19,6 100 2 3,51 3 6,12 3 96,9 46 93,8 47 100 49
100 50
injektált term elh db % %
1 2 1 2 1 4,2 100 7 6 4 94 46 100 50
65
2,15 4,3 2,15 4,3 2,15 15,2
14,3 28,6 14,3 28,6 14,3 100 8 92
0,5%-os
5%-os
fürösztött term elh db % %
injektált fürösztött injektált fürösztött term elh term elh term elh term elh db db db db % % % % % % % % 2 4,16 7,4 3 6,39 10 1 2,08 10 2 4,16 7,4 1 2,13 14,3 4 8,52 13,3 1 2,08 10 3 6,25 11,1 2 4,26 28,6 5 10,6 16,6 4 8,32 40 2 4,25 50 3 6,25 11,1 3 6,39 10 1 2,08 3,7 1 2,13 14,3 2 4,26 6,66 2 4,16 7,4 2 4,26 6,66 2 4,16 7,4 1 2,13 3,33 2 4,16 7,4 2 4,26 6,66 2 4,25 50 4 8,33 14,8 2 4,26 28,6 6 12,7 20 2 4,16 20 6 12,5 22,2 1 2,13 14,3 2 4,26 6,66 2 4,16 20 4 8,5 100 27 56,2 100 7 14,9 100 30 63,8 100 10 20,8 100 3 6 2 4 3 6 3 6 2 4 47 94 48 96 47 94 47 94 48 96
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
100
#
!
"
)HMO GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNWtSXVDLQDN
4. táblázat
&
%
%
$
Ko Ko 0,05% BI 0,05% BI 0,5% BI 0,5% BI 5% BI 5% BI inj. für. inj. für. inj. für. inj. für. (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) 1 8,33 2 8,33 1 5 1 8,33 2 22,2 1 8,33 2 28,5 2 10 1 10 3 12,5 1 5 1 20 1 8,33 1 4,17 2 10 2 8,33 1 20 2 28,5 2 8,33 1 20 2 22,2 2 16,6 2 10 50 1 4,17 3 33,3 2 40 2 10 1 4,17 1 20 1 8,33 2 10 50 3 12,5 1 20 3 25 2 10 3 12,5 1 4,17 1 20 1 5 1 4,17 1 11,1 1 8,33 2 28,5 1 5 2 20 4 16,6 1 11,1 2 40 1 14,2 2 10 2 20
Kontroll (db) (%)
Szem teljes hiánya Egy szem
1
Bevérzés a testen Gyengén fejl. Szikérhálózat Nem látható szikérhálózat Végtaghiány Fejletlen végtagok Kicsi test/törpeség Cisztaburok Szív kizáródása Torz embrió
1
)
!
'
(
Nem pigmentált szem Hallóhólyag hiánya Fej rendellenessége Szomiták hiánya Kevesebb szomita Nyitott testüreg
-os eloszlása az egyes kezelési csoportokban
2
1 24
5
9
66
5
12
2
8,33 7
20
10 5
5. táblázat
A kezelt embriók átlagos testtömeg és víztartalmi adatai Embrbió kora (nap)
Kontroll
Nedves testtömeg (g)
6. 7. 8. 9. 10.
Száraz testtömeg (g)
Víztartalom
Ko
0,05%-os Injektált fürösztött 0,205 0,255 0,375 0,425 0,685 0,698 1,056 1,285 1,325
BI 58 EC 0,5%-os injektált fürösztött 0,215 0,257 0,388 0,434 0,691 0,738 1,115 1,291 1,465
0,261 0,481 0,736 1,060 1,340
fürösztött 0,270 0,498 0,768 1,136 1,565
6. 7. 8. 9. 10.
0,021 0,037 0,055 0,065 0,085
0,013 0,023 0,048 0,065 0,083
0,015 0,030 0,036 0,068 0,090
0,009 0,020 0,027 0,074
0,010 0,025 0,032 0,054 0,081
0,010 0,023 0,028 0,077
0,015 0,026 0,034 0,062 0,085
0,010 0,015 0,020 -
0,011 0,027 0,030 0,060 0,080
6. 7. 8. 9. 10.
0,240 0,452 0,681 0,995 1,262
0,230 0,435 0,738 1,070 1,321
0,255 0,468 0,732 1,068 1,475
0.196 0,355 0,658 1,211
0,245 0,400 0,666 1,002 1,244
0,205 0,365 0,663 1,214
0,242 0,408 0,704 1,053 1,380
0,190 0,335 0,606 -
0,234 0,394 0,680 0,945 1,265
67
injektált 0,200 0,350 0,626 -
5%-os fürösztött 0,245 0,421 0,710 1,005 1,345
injektált 0,243 0,458 0,785 1,135 1,404
5.1.3. SUMITHION 50 EC Embrióhalandóság (6. táblázat) Az 0,033%-os Sumithion 50 EC emulziójával injektált tojások között minimális volt az embriók elhalása (4,5%), az is az inkubáció 3. napjára esett. A fürösztött tojások esetében pedig egyáltalán nem lépett fel embrióhalandóság.
A gyakorlatban alkalmazott dózisú, azaz 0,33%-os Sumithion 50 EC emulziójával injektált WRMiVRN N|]|WW D] LQNXEiFLy HOV
QDSMiEDQ
már találkoztam elhalt embriókkal, amelyek a 3. és a 7. napon haltak el. A termékeny tojásokra vonatkozó embrióhalandóság 8,4% volt. A fürösztött tojások vizsgálatakor nem találkoztam embrióelhalással.
A 3,3%-os Sumithion 50 EC emulziójával injektált tojásokban az embriók 7,1%-a elhalt. Ennek a csoportnak a vizsgálatakor az embrióhalandóságot a 3. és a 9. napon tapasztaltam. A 3,3%-os Sumithion 50 EC oldatban megfürösztött WRMiVRNEDQ IHMO
G
HPEULyN
között a mortalitás 9,5% volt. E csoportban az embrióhalandóságot LOOHW
HQ XJ\DQFVDN NULWLNXV QDS NO|QtWKHW
HO D] LQNXEiFLy pV D
napja.
)HMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJH
k (7. táblázat)
Az 0,033%-os Sumithion 50 EC emulziójával kezelt tojások embriói között az injektált FVRSRUWEDQ D] pO 68
HPEULyN N|]|WW
-os
DUiQ\EDQ
WDOiOWDP
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHNHW
D
OHJJ\DNRULEE
rendellenesség a nyitott testüreg volt. Az elhalt embriók nem mutattak elváltozást. A fürösztéses
FVRSRUW
pO
HPEULyLQDN
D
-
IHMO
G|WW
rendellenesen, elhalt embriót pedig nem találtam.
A 0,33%-os Sumithion 50 EC emulziójával injektált tojásokban D]
pO
HPEULyN
N|]|WW
RV
-
J\DNRULViJJDO
OpSHWW
IHO
IHMO
GpVL
rendellenesség. Az elhalt embriók esetében ugyanez az érték 11% volt. A leggyakrabban megjHOHQ
IHMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHN DQ\LWRWWWHVWUHJpV
a törpeség. A fürösztéssel NH]HOWHN N|]|WW D UHQGHOOHQHVHQ IHMO
G|WW pO
embriók gyakorisága 4% volt. Elhalt embriót nem találtam. Ebben a csoportban gyakori volt a szomiták hiánya és a cisztaburok kialakulása az embrió körül.
A 3,3%-os Sumithion 50 EC emulziójával injektált tojásokban a V]HU KDWiViUD D] pO
HPEULyNQDN PLQG|VV]HVHQ D PXWDWRWW IHMO
-
GpVL
rendellenességet. Az elhalt embriók között 6,3%-ban találkoztam rendellenességgel. A vizsgált csoport egyedei között a leggyakoribb IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJ D V]RPLWDKLiQ\ pV D SRQWV]HU
fürösztött
FVRSRUWEDQ
D]
pO
HPEULyN
UHQGHOOHQHVVpJHW $ OHJJ\DNRULEE IHMO
D
-
PXWDWRWW
IHMO
GpVL
GpVL UHQGHOOHQHVVpJ D Q\LWRWW
testüreg volt. Az elhalt embriók nem mutattak elváltozást.
69
V]HP YROW $
Az embULyNQ|YHNHGpVpQHNMHOOHP]
L
. táblázat)
Az ikubáció 6., 7., 8., 9., és 10. napján a 0,033%-os Sumithion 50 EC-vel injektált és a 3,3%-os Sumithion 50 EC-vel injektált és fürösztött tojásokban található pO
HPEU
iók nedves testtömegei közel
azonosak voltak a kontroll csoportoknál mért értékekkel.
Megállapítható,
hogy
a
0,033%-os
emulzióval
fürösztött
tojásokban található embriók nedves testtömege kisebb volt. Ugyanezen embriók testtömegének szárazanyag tartalmát és a víztartalmi adataikat figyelembe véve a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva alacsonyabb értékeket tapasztaltam.
Továbbá a 0,33%-os Sumithion 50 EC-vel injektált és fürösztött WRMiVRNEDQ IHMO
G
HPEULyN QHGYHV WHVWW|PHJHL D] LQNXEiFLy pV
napján kisebb, de a 8., 9. és 10. napokon pedig nagyobb értéket mutatnak, mint a kezeletlen kontroll. Az embriók víztartalmában is hasonló tendencia érvényesül.
Az összes többi kezelési csoportban sem az embriók száraz testtömegében, sem pedig a víztartalmában érdemleges különbség nem mutatható ki.
70
6. táblázat Embrió
$]HPEULyKDODQGyViJpVD]HOKDOiVRNLG
Kontroll
Desztillált vizes kontroll
K
K0
SRQWMDLD]HJ\HVNH]HOpVLFVRSRUWRNEDQ
SUMITHION 50 EC
*
1 /0
,-.
+*
elhalás
term elh db % % Kez. Elhalt 24-48 óra 48-72 óra 72-96 óra 96-120 óra 120-144 óra 144-168 óra 168-192 óra 192-216 óra 216-240 óra Elhalás Terméketlen Termékeny A vizsgált egyedszáma
0,033%-os fürösztött
Injektált
Fürösztött
injektált
fürösztött
injektált
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
db
term elh % %
3
6,5 33,3
1
2
2
4,75 50
1
2,2 11,1
1 2 1 1
2,2 4,3 2,2 2,2
2
4,75 50
1
57
3,3%-os
Injektált
2,1
4,5 100
100 50
2
4,2
50
2
4,2
50
4,73 66,6
50
11,1 22,2 11,1 11,1
1,8 50 1,8 50 3,6 100 9 19,6 100 2 3,51 3 6,12 3 96,9 46 93,8 47 100 49
2,1
fürösztött
50 2
1 1 2 2 55
0,33%-os
4,2 100 2 6 4 94 45
4,5 100 0 8,16 2 91,8 48
100 49
100 50
0
71
0 4 96
4 2 48
8,4 100 0 4 3 96 47
100 50
100 50
0
1
2,37 33,3
3 4 42
7,1 100 4 8,7 3 93,3 42
9,5 100 6,66 93,3
100 46
100 45
100
0 6 94
típusainak %-os eloszlása az egyes kezelési csoportokban
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHN
8/ :, 9 61
66
3.
35
*
)HMO
3 +4 3.
6 *7
+5
23 40
7. táblázat
Kontroll (db) (%)
=
3
<36
. ;-
<637 /
Szem teljes hiánya Egy szem
1
50
1
50
8
5> 3 / ?0 65
Nem pigmentált szem Hallóhólyag hiánya Fej rendellenessége Szomiták hiánya Kevesebb szomita Nyitott testüreg
+@
Bevérzés a testen Gyengén fejl. szikérhálózat Nem látható szikérhálózat Végtaghiány Fejletlen végtagok Kicsi test/törpeség Cisztaburok Szív kizáródása Torz embrió
Ko Ko 0,033% S 0,033% S 0,33% S inj. für. inj für inj. (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) 2 8,33
2
12,5
1 2 2
4,17 8,33 8,33
1 1 3 3 1
4,17 4,17 12,5 12,5 4,17
1 4
4,17 16,6
24
0,33% S 3,3% S 3,3% S für. inj. für. (db) (%) (db) (%) (db) (%)
1
20
1 1
20 20
1 1
2 3
75
1
25
3
50
30
2
20
50
20 1
3
1 2
100
4
66,4
1
16,6
1
16,6
10 20
20
2 1
5
3
72
1
6
33,3 16,6
2
4
50
2
10
20
6
8. táblázat
A kezelt embriók átlagos testtömeg és víztartalmi adatai Embrió kora (nap)
Kontroll
Nedves testtömeg (g)
6. 7. 8. 9. 10.
Száraz testtömeg (g)
Víztartalom
Ko
0,33%o-os injektált fürösztött 0,184 0,190 0,474 0,365 0,782 0,667 1,279 1,163 1,638 1,608
SUMITHION 50 EC 0,33%-os injektált fürösztött 0,170 0,200 0,409 0,401 0,726 0,846 1,260 1,311 1,817 1,833
3,3%-os injektált fürösztött 0,168 0,183 0,327 0,498 0,804 0,848 1,238 1,092 1,755 1,905
0,183 0,442 0,614 1,035 1,671
injektált 0,181 0,486 0,748 1,337 1,819
fürösztött 0,172 0,498 0,743 1,363 1,820
6. 7. 8. 9. 10.
0,013 0,028 0,036 0,085 0,106
0,011 0,029 0,044 0,082 0,118
0,008 0,031 0,046 0,078 0,119
0,011 0,026 0,048 0,077 0,103
0,011 0,019 0,040 0,072 0,104
0,010 0,022 0,042 0,071 0,118
0,012 0,024 0,043 0,085 0,123
0,009 0,018 0,046 0,082 0,111
0,011 0,027 0,049 0,079 0,129
6. 7. 8. 9. 10.
0,169 0,414 0,577 0,949 1,564
0,170 0,457 0,704 1,254 1,701
0,164 0,467 0,697 1,285 1,700
0,172 0,447 0,733 1,201 1,534
0,179 0,345 0,627 1,091 1,503
0,159 0,386 0,684 1,054 1,698
0,188 0,377 0,803 1,226 1,710
0,159 0,308 0,757 1,155 1,643
0,171 0,470 0,798 1,012 1,775
73
5.1.4. FUSILADE S Embrióhalandóság (9. táblázat) Az 0,1%-os Fusilade S emulziójával injektált tojások között minimális volt az embriók elhalása (2,3%), az is egyetlen napra, az inkubáció 7. napjára esett. A fürösztött tojások között pedig egyáltalán nem lépett fel embrióhalandóság.
A gyakorlatban alkalmazott dózisú, azaz 1%-os Fusilade S emulziójával injektált
WRMiVRN N|]|WW D] LQNXEiFLy HOV
QDSMiEDQ
majdnem mindennap történt embrióelhalás, az inkubáció 9. és 10. napján nagyobb mértékben. A termékeny tojásokra vonatkozó embrióhalandóság YROW DPL MHOHQW
VHQ PHJKDODGMD D NH]HOHWOHQ NRQWUROO LOOHWYH D
desztillált-vizes kontroll csoport értékét. A fürösztött tojások sokkal NLVHEEPpUWpN
-os) embrióelhalást mutattak.
A 10%-os Fusilade S emulziójával injektált tojásokban az embriók 95,5%-D HOKDOW $] HOKDOiV LG
SRQWMiW LOOHW
HQ HOV
NpQW D]W D
tényt kell leírni, hogy a tojásba injektált szer a tojások 1/3-ánál azonnal megölte a csírapajzsot. Azt is fontos kihangsúlyozni, hogy az inkubáció NH]GHWpW
O D YL]VJiODW YpJpLJ PLQGHQ QDS WDOiOWXQN HOKDOW HPEULyW $
KDODQGyViJDIHMO
GpV NH]GHWLLG
V]DNiEDQ
-3. nap) 9% körüli, majd az
inkubáció 8. és 10. napján ismét 10%-ot meghaladó értéket mutatott. A 10%-os Fusilade emulziókban megfürösztött
WRMiVRNEDQ
IHMO
G
embriók között lényegesen alacsonyabb volt a mortalitás (11,1%). E 74
csoportban az embrióhalandóságRW LOOHW
HQ NULWLNXV QDS NO|QtWKHW
HO
az inkubáció 2. és 3., valamint 7. napja.
)HMO
. táblázat)
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHN
Az 0,1%-os Fusilade S emulziójával kezelt tojások embriói között csak az injektált WDOiOWDP IHMO
FVRSRUWEDQ D] pO
HPEULyN N|]|WW
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNHW Q\LWRWW WHVWUHJ EHYpU]pVHN D
testen, szív-kizáródás). Az elhalt embriók nem mutattak elváltozást. A fürösztésesFVRSRUWpO
HPEULyLQDN D IHMO
-
G|WW UHQGHOOHQHVHQHOKDOW
embriót pedig nem találtam.
A 1%-os Fusilade S emulziójával injektált WRMiVRNEDQ D] pO embriók
20,6%-RV
között
rendellenesség. PHJGXSOi]yGRWW
Az
J\DNRULViJJDO
OpSHWW
IHO
IHMO
elhalt embriók esetében ugyanez az
$
OHJJ\DNUDEEDQ
PHJMHOHQ
IHMO
GpVL
érték GpVL
rendellenességek: a nyitott testüreg, bevérzések a testen és a törpeség. A fürösztésVHO
NH]HOWHN N|]|WW D UHQGHOOHQHVHQ IHMO
G|WW pO
HPEULyN
gyakorisága 4,4% volt. Viszont az elhalt embriók 33,3%-ánál találtam IHMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHW(EEHQDFVRSRUWEDQJ\DNRULYROWDFLV]WDEXURN
kialakulása az embrió körül, a szomiták rendellenessége (teljes hiánya és számbeli csökkenése) és a pigmenthiányos szem.
A 10%-os Fusilade S emulziójával injektált tojásokban a nagy Gy]LV KDWiViUD FVXSiQ NHWW IHMO
HPEULy PDUDGW pOHWEHQ PLQGNHWW
QRUPiOLV
dést mutatott. A nagy számú elhalt embrió 21,4%-a rendellenesen 75
IHMO
G|WW V]HP WHOMHV KLiQ\D HJ\V]HP
VpJ SRQWV]HP
VpJ EHYpU]pVHN D
testen, törpeség, gyengén fejlett vagy nem látható szikérhálózat). A fürösztött
FVRSRUWEDQ
rendellenességet.
Az
D]
pO
elhalt
HPEULyN
-a mutatott
embriók
között
nem
IHMO
GpVL
találtam
rendellenességet.
Az emEULyNQ|YHNHGpVpQHNMHOOHP]
L
. táblázat)
Az embriók részletes, napokra bontott testtömegeit értékelve D]RQQDO IHOW
QLN KRJ\ D
10%-os Fusilade S emulziójával injektált
NtVpUOHWLFVRSRUWHPEULyLQDNW|EEVpJHHUUHD]LG
V]DNUDPiUHOKDOWpVtJ\
csak egyetlen olyan embriót találtam, amelynek a testtömegét meg tudtuk határozni. Természetesen egyetlen adat alapján semmiféle következtetés nem vonható le.
A Fusilade S 0,1%-os
W|PpQ\VpJ
HPXO]LyLYDO
fürösztött tojásokban található 6, 7, 8, 9 és 10 QDSRV pO
injektált és
HPEULyN QHGYHV
testtömegei közel azonosak voltak a kezeletlen és a desztillált-vizes kontroll csoportoknál (K és K0) mért értékekkel. Ezzel szemben a Fusilade S 1%-os emulziójával kezelt tojásokban található embriók nedves testtömege kisebb volt a kontroll csoportnál mért értékeknél, illetve ugyanezen embriók testtömegének szárazanyag tartalmában a fent említett különbségek megmaradtak, ezért az 1%-os Fusilade S emulziójával kezelt tojások embrióinak száraz testtömege a kontroll csoportokénél kisebb értéket mutatott. A víztartalmi 76
adatokat figyelembe véve ezeknél az embrióknál a kontrollhoz viszonyítva alacsonyabb értékeket tapasztaltam.
Az 0,1%-os Fusilade S emulziójával kezelt tojásoknál sem az embriók száraz testtömegében, sem pHGLJ D Yt]WDUWDOPiEDQ NLHPHONHG
eltérés nem mutatható ki.
A 10%-os Fusilade S emulzióban fürösztött WRMiVRNEDQ IHMO embriók nedves testtömege és víztartalma szignifikánsan
Q
WW
G
D
kezeletlen kontrollhoz viszonyítva (a 10%-os oldattal injektált csoportot nem vizsgáltam, mert ebben a csoportban az összes embrió elhalt).
77
9. táblázat Embrió
$]HPEULyKDODQGyViJpVD]HOKDOiVRNLG
Kontroll
Desztillált vizes kontroll
K
K0
elési csoportokban
SRQWMDLD]HJ\HVNH]
Fusilade S
AB
H CD
i
G EF
elhalás
term elh db % %
J
IL JK
Kez. Elhalt 24-48 óra 48-72 óra 72-96 óra 96-120 óra 120-144 óra 144-168 óra 168-192 óra 192-216 óra 216-240 óra ás Terméketlen Termékeny A vizsgált egyedszáma
1 1 2 2 55 57
0,1%-os
1%-os
10%-os
injektált
fürösztött
Injektált
Fürösztött
Injektált
fürösztött
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term Elh db % %
term elh db % %
3
6,5 33,3
1
2,1
50
1
2
1
2,2 11,1 1
2,1
50
1 2 1 1
2,2 4,3 2,2 2,2
11,1 22,2 11,1 11,1
1,8 50 1,8 50 3,6 100 9 19,6 100 2 3,51 3 6,12 3 96,9 46 93,8 47 100 49
100 50
1
2,32 100
4,2 100 1 2,32 100 0 6 1 2,04 1 94 48 97,9 48 100 49
100 49
78
0
2,3
1 1 2,3 1 2,3 1 2,3 1 2,3 2 4,6 3 7 0 10 22,8 100 3 2,04 6 12 2 97,9 44 88 48 100 50
100 50
Injektált
term db % 14 31,8 4,2 66,7 4 9,1 4 9,1 2,1 33,3 3 6,8 1 2,3 1 2,3 1 2,3 6 13,6 3 6,8 5 11,4 6,3 100 42 95,5 4 6 96 44 100 50
fürösztött
elh term elh db % % % 33,3 9,5 3 6,7 60 9,5 1 2,2 20 7,1 2,4 2,4 2,4 1 2,2 20 14,3 7,1 11,9 100 5 11,1 100 12 5 10 88 45 90 100 50
100
-os eloszlása az egyes kezelési csoportokban
UQG
NQQ
AN
PS
B ET
H
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNWtSXVDLQDN
O DN
ND HR
Q AP
MN OF
10. táblázat )HMO
Kontroll (db) (%)
X
WN
Q
WNR
CDQ V E
Szem teljes hiánya Egy szem
50
Bevérzés a testen Gyengén fejl. szikérhálózat Nem látható szikérhálózat Végtaghiány Fejletlen végtagok Kicsi test/törpeség Cisztaburok Szív kizáródása Torz embrió
1
50
2
Q
PS
YP
N E ZF
1
A[
Nem pigmentált szem Hallóhólyag hiánya Fej rendellenessége Szomiták hiánya Kevesebb szomita Nyitott testüreg
Ko Ko 0,1% F 0,1% F 10% F 10% F 1% F inj. 1% F für. inj. für. inj. für. inj. für. (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) 2 20 2 8,33 1 10 1 10 2 28,5 3 12,5 1 20 1 20 1 14,2 1 4,17 2 8,33 1 20 2 14,2 1 20 2 8,33 1 20 1 20 3 60 3 50 4 28,5 1 4,17 1 4,17 3 21,4 2 20 3 12,5 1 20 1 20 3 50 2 14,2 1 10 3 12,5 1 10 1 14,2 1 4,17 1 20 1 4
4,17 16,6
3
21,4
2 2
1 24
5
5
79
20
3
40
20 6
14
5
10
7
42,8
11. táblázat
Nedves testtömeg (g)
Száraz testtömeg (g)
Víztartalom
A kezelt embriók átlagos testtömeg és víztartalmi adata Embrió kora (nap)
Kontroll
6. 7. 8. 9. 10. 6. 7. 8. 9. 10.
Ko
0,1%-os injektált fürösztött 0.3090 0.3568 0.7350 0.6840 0.9750 1.0810 1.2720 1.5616 1.9690 2.1090 0.0166 0.0192 0.0260 0.0380 0.0570 0.0640 0.0720 0.0960 0.1370 0.1380
FUSILADE S 1%-os injektált Fürösztött 0.1446 0.1919 0.3816 0.4043 0.7327 0.7359 1.1074 1.4324 1.8074 1.7553 0.0181 0.0112 0.0232 0.0223 0.0493 0.0432 0.0664 0.0708 0.1184 0.1169
10%-os injektált fürösztött 0.3498 0.3990 0.6420 1.1060 1.5600 2.2920 0.0176 0.0220 0.0360 0.0640 0.0940 0.1490
0.3044 0.5600 0.8690 1.5450 2.0240 0.0174 0.0320 0.0540 0.0980 0.1370
injektált 0.3316 0.5880 1.0750 1.4180 2.1300 0.0190 0.0330 0.0650 0.0890 0.1475
fürösztött 0.3930 0.6420 1.0640 1.4038 2.1870 0.0172 0.0360 0.0650 0.0890 0.1490
6.
0.2858
0.3127
0.2974
0.2927
0.3376
0.1376
0.1807
-
0.3322
7. 8. 9. 10.
0.5240 0.8148 1.4468 1.8869
0.5545 1.0100 1.3295 1.9828
0.6053 0.9988 1.3148 2.0337
0.7090 0.9182 1.2003 1.8520
0.6458 1.0175 1.4656 1.9713
0.3584 0.6834 1.0252 1.6891
0.3820 0.6927 1.1083 1.6378
0.3770 -
0.6035 1.0422 1.4658 2.1422
80
5.1.5 MALORAN 50 WP Embrióhalandóság (12. táblázat) Az 0,1%-os Maloran 50 WP emulziójával injektált termékeny WRMiVRN N|]|WW D YL]VJiOW LG
V]DNEDQ
-os gyakorisággal lépett fel
embrióelhalás, ami a kezeletlen kontroll csoport halandóságának több mint 3-szorosa. Az elhalások az inkubáció 8-10. napja közt következtek be. A fürösztéssel kezelt csoport esetében a keltetés 3. és 9. napján az embriók 6,0%-a halt el.
A
gyakorlatban
alkalmazott
1%-os
emulziójával injektált WRMiVRNQiO D YL]VJiOW LG
Maloran
50
WP
V]DN PDMGQHP PLQGHQ
napján tapasztaltam embrióelhalást, legnagyobb mértékben a 3., 8. és 9. napon. A termékeny tojásokra vonatkozó embrióhalandóság 44,7% volt. A fürösztött csoport halandósága 10%-ot tett ki. Az elhalások a keltetés 2.,3., valamint, 7., 8. és 9. napján jelentkeztek.
A 10%-os Maloran 50 WP emulzió hatására az injektált termékeny tojások 30%-D KDOW HO $] HOKDOiVRN D YL]VJiOW LG
V]DNEDQ
folyamatosan következtek be, egyedül a 9. napon nem találtam elhalt embriót. A fürösztéssel kezelt tojásokban az embrióhalandóság J\DNRULViJD YROW $] HOKDOiVRNDW D YL]VJiOW LG
napján tapasztaltam.
81
V]DN pV
)HMO
. táblázat)
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHN
Az 0,1%-os Maloran 50 WP emulzió hatására az injektált WRMiVRNEDQ OpY IHMO
pO
HPEULyN N|]|WW
GpVL UHQGHOOHQHVVpJ $] HOKDOW HPEULyN
$ OHJJ\DNUDEEDQ HO HO
-os gyakorisággal lépett fel
IRUGXOW
FLV
IRUGXOy UHQGHOOHQHVVpJ D Q\LWRWW WHVWUHJ YROW GH
ztaburok
NpS]
FVRSRUWEDQUHQGHOOHQHVHQIHMO
GpV
pV
G|WWpO
V]tY
kizáródás is. A fürösztött
HPEULyNJ\DNRULViJDPtJD]
HOKDOWDNp YROW ( FVRSRUWQiO HJ\HQO N|YHWNH]
-a mutatott elváltozást.
DUiQ\EDQ WDSDV]WDOWDP D
UHQGHOOHQHVVpJHNHW Q\LWRWW WHVWUHJ EHYpU]pV D WHVWHQ pV
gyengén fejlett szikérhálózat.
A
gyakorlatban
emulziójával injektált
alkalmazott
1%-os
WRMiVRNEDQ D] pO
Maloran
50
HPEULyN D IHMO
-
WP G|WW
rendellenesen. Az elhalt embrióknál ez az érték valamivel magasabb volt (9,5%). Ennél a csoportnál igen sokféle fejO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJJHO
találkoztam. Gyakori volt a gyengén fejlett szikérhálózat, a törpeség, a különféle szem rendellenességek és a test bevérzései. A fürösztéses csoport életben maradt embrióinak 17,8%-a, az elhaltaknak pedig 20%-a PXWDWRWW
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHW
$
OHJJ\DNUDEEDQ
HO
IRUGXOy
elváltozás a nyitott testüreg volt, de több embriónál lépett fel törpeség, szem rendellenesség, szomitahiány stb.
A 10%-os Maloran 50 WP emulziójával injektált tojásokban a UHQGHOOHQHVHQ IHMO
G|WW pO
HPEULyN J\
akorisága 22,9%, az elhaltaké
33,3% volt. Ennél a csoportnál 11-IpOH 82
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHW
tapasztaltam (pl. nyitott testüreg, bevérzés a testen, szem és fej rendellenességek, végtaghiány, törpeség). A fürösztött csoport életben maradt embrióinak
7,1%-a
mutatott
rendellenességet,
az
elhalt
embrióknál ez az érték 20%-ot tett ki. Ebben a csoportban a törpeség és a WHVWEHYpU]pVHIRUGXOWHO
OHJJ\DNUDEEDQ
$]HPEULyNQ|YHNHGpVpQHNMHOOHP]
L
(14. táblázat)
A 10%-os Maloran 50 WP emulziójával injektált tojásokban a 6 napos embriók közül csak három, a 7 naposak közül egy sem felelt meg a vizsgálati feltételeknek, mert különféle elváltozásokat mutattak, melyek már önmagukban lehetnek testtömeg-FV|NNHQW
WpQ\H]
N +DVRQOy RNRN
miatt nem állnak rendelkezésre adatok az 0,1%-os emulzióval injektált WRMiVRN FVRSRUWMiEDQ D QDSRV HPEULyNDW LOOHW
csoportban minden vizsgálati napon egy-HJ\ IHMO egyeden kívül 5-PpUKHW
pO
HQ $ W|EEL NH]HOpVL GpVLHOYiOWR]iVW PXWDWy
HPEULyWWDOiOWDP
Az inkubáció 6. napján meghatározott átlagos nedves testtömeg adatok az 0,1%-os és a 10%-os Maloran 50 WP emulzióival kezelt csoportok embrióinál alacsonyabb értékeket mutattak a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. A száraz testtömegre vonatkozó adatok kontrolltól való eltérése is haVRQOy
PpUWpN
H]HNQpO
D
NH]HOpVL
csoportoknál. A gyakorlatban alkalmazott 1%-os Maloran 50 WP emulzióval kezelt tojások embrióinak nedves és száraz testtömege közel azonosnak mutatkozott a kontroll csoportoknál mért értékekkel. Az embriók víztartalmát illeW
HQKDVRQOyWHQGHQFLDILJ\HOKHW
83
PHJ
Az
inkubáció
10.
napján
meghatározott
átlagos
nedves
testtömegek az 0,1%-os Maloran 50 WP emulziójával injektált és fürösztött, valamint az 1%-os emulzióval injektált tojások embrióinál lényegesen kisebbnek mutatkoztak, mint a kontrollnál mért értékek. A 10%-os csoportoknál és az 1%-os fürösztéses csoportnál az embriók QHGYHVWHVWW|PHJHQHPWpUWHODNRQWUROOQiOWDSDV]WDOWpUWpNHNW WHQGHQFLD ILJ\HOKHW
illet
O+DVRQOy
PHJ D] HPEULyN V]iUD] WHVWW|PHJpW pV Yt]WDUWDOPiW
HQD]HPOtWHWWNH]HOpVLFVRSRUWRNQiO
84
12. táblázat Embrió
$]HPEULyKDODQGyViJpVD]HOKDOiVRNLG
Kontroll
Desztillált vizes kontroll
K
K0
SRQWMDLD]HJ\HVNH]HOpVLFVRSRUWRNEDQ
MALORAN 50 WP
\
c ab
^_`
]\
elhalás
term elh db % %
e
gd ef
Kez. Elhalt 24-48 óra 48-72 óra 72-96 óra 96-120 óra 120-144 óra 144-168 óra 168-192 óra 192-216 óra 216-240 óra ás Terméketlen Termékeny A vizsgált egyedszáma
0,1%-os fürösztött
Injektált
fürösztött
injektált
fürösztött
Injektált
term elh Db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
term elh db % %
6,5 33,3
1
2,1
50 1
1
2,2 11,1
1 2 1 1
2,2 4,3 2,2 2,2
1
57
10%-os
injektált
3
1 1 2 2 55
1%-os
11,1 22,2 11,1 11,1
1,8 50 1,8 50 3,6 100 9 19,6 100 2 3,51 3 6,12 3 96,9 46 93,8 47 100 49
100 50
2,1
2
50
2 1 2 4,2 100 5 6 8 94 42
4,8 2,4 2 4,8 12 100 3 16 0 84 50
100 50
100 50
4 6
1 4 8,5 19 1 1 2,1 4,8 3 6,4 14,3 1 2,1 4,8 2 4,3 9,5 1 5 10,6 24 1 66,7 4 8,5 19 1 1 2,1 4,8 100 21 44,7 100 5 0 3 6 0 100 47 94 50
33,3
100 50
85
100 50
2 2
20 20
2 2 2
20 20 20
1 2 3 1 2 4 1
1 10 100 15 0 0 100 50 100 50
2 4 6 2 4 8 2
6,7 13,3 20 6,7 13,3 26,7 6,7
fürösztött db
term elh % %
2
4,2
40
0
2,1
20
2 6,7 2 4,2 40 30 100 5 10,6 100 0 3 4 100 47 96 100 50
100
ndellenességek típusainak %-os eloszlása az egyes kezelési csoportokban
GpVLUH
na p^ o lc
ll
i`
ik
\
)HMO
i ]j i`
l \m
]k
hi jb
13. táblázat
Kontroll (db) (%)
s
3
rli
` q_
rlim a
Szem teljes hiánya Egy szem
1
50
1
50
kt i a ub lk n
Nem pigmentált szem Hallóhólyag hiánya Fej rendellenessége Szomiták hiánya Kevesebb szomita Nyitott testüreg
]v
Bevérzés a testen Gyengén fejl. szikérhálózat Nem látható szikérhálózat Végtaghiány Fejletlen végtagok Kicsi test/törpeség Cisztaburok Szív kizáródása Torz embrió
Ko Ko inj. für. (db) (%) (db) (%) 2 8,33
0,1% M 0,1% M 1% M 1% M 10% M 10% M inj. für. inj. für. inj. für. (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) 2 9,09
1
20
2 2
9,52 9,52
1 2
8,33 16,6
1 1
20 20
1
4,76
1
8,33
4
33,3
1
8,33
3
25
12,5
1 2 2
4,17 8,33 8,33
1 1 3 3 1
4,17 4,17 12,5 12,5 4,17
1 4
4,17 16,6
3 1 1
20
24
1
33,3
2
9,52
1 1
33,3 33,3
2 4 1 1 1 5
9,52 19,0 4,76 4,76 4,76 23,8
20
1 1 2
60
5
5
86
2 1
9,09 4,54
2
9,09
1 4
4,54 18,1
3 1 2 2
13,6 4,54 9,09 9,09
2
9,09
1
16,6
1 1 1
16,6 16,6 16,6
2
3,3
20 20 3
21
12
22
6
14. táblázat
A kezelt embriók átlagos testtömeg és víztartalmi adatai Embrió kora (nap)
Kontroll
Nedves testtömeg (g)
6. 7. 8. 9. 10.
Száraz testtömeg (g)
Víztartalom
Ko
0,1%-os injektált fürösztött 0.1789 0.1762 0.3648 0.3631 0.7100 0.6872 1.0684 1.6688 1.8196
MALORAN 50 WP 1%-os injektált fürösztött 0.3060 0.3050 0.4860 0.5960 0.9560 1.0250 1.2085 1.5020 1.8680 2.1910
10%-os injektált fürösztött 0.2590 0.2892 0.5910 0.9130 0.8200 1.5260 1.4400 2.0130 2.1690
0.3044 0.5600 0.8690 1.5450 2.0240
injektált 0.3316 0.5880 1.0750 1.4180 2.1300
fürösztött 0.3930 0.6420 1.0640 1.4038 2.1870
6. 7. 8. 9. 10.
0.0174 0.0320 0.0540 0.0980 0.1370
0.0190 0.0330 0.0650 0.0890 0.1475
0.0172 0.0360 0.0650 0.0890 0.1490
0.0097 0.0219 0.0402 0.1105
0.0107 0.0226 0.0415 0.0672 0.1188
0.0170 0.0300 0.0540 0.0750 0.1280
0.0162 0.0330 0.0640 0.0960 0.1530
0.0130 0.0570 0.0990 0.1400
0.0160 0.0350 0.0510 0.1148 0.1530
6. 7. 8. 9. 10.
0.2858 0.5240 0.8148 1.4468 1.8869
0.3127 0.5545 1.0100 1.3295 1.9828
0.2974 0.6053 0.9988 1.3148 2.0337
0.1691 0.3429 0.6698 1.5583
0.1654 0.3410 0.6457 1.0011 1.7008
0.2890 0.4563 0.8970 1.1335 1.7404
0.2888 0.5650 0.9620 1.4056 2.0377
0.2460 0.8556 1.4458 1.8727
0.2732 0.5568 0.7695 1.3445 2.0163
87
5.2.
A
NÖVENDÉK
ÉS
A
FELN
77
)È&È12.
VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI
5.2.1. Kontroll $]HOKXOOiVRNV]iPiQDNpVLG
SRQWMiQDNYL]VJiODWD
A kezeletlen kontroll csoportban elhullással nem találkoztam, ami teljes mértékben megfelel az elvárásoknak, mivel az állatok egészségi állapota kifogástalan volt és a tartás körülményei teljesen megfeleltek a madarak igényeinek, így ilyen feltételek mellett elhullás nem történhet.
Máj szövettani vizsgálata A növendék kezeletOHQ NRQWUROO pV D IHOQ
WW NH]HOHWOHQ NRQWUROO
állatok mája ép, a sejthatárok jól elkülönülnek, a hepatocyták és a magjuk ép. A sinusoidok normális tágasságúak. A zsírfestés negatív. A vér-pVDYpUSOD]PD|VV]HWHY
LQHNPHJKDWiUR]iVD
Mivel a szakirodalomban a fácánvérre vonatkozóan nem találtam abszolút kontroll adatokat, így az eredményeimet az általam beállított kezeletlen kontroll csoportnál mért adatokhoz viszonyítottam.
88
Tojástermelés és a tojások termékenységének megállapítása A kezeletlen kontroll cVRSRUWQiO|VV]HVHQ GEWRMiVWJ\
MW|WWHP
amelyek közül 4 db bizonyult terméketlennek (4,1%).
5.2.2. BI 58 EC $]HOKXOOiVRNV]iPiQDNpVLG
SRQWMiQDNYL]VJiODWD
A növendék madarak vizsgálatakor a mesterséges csoport egyedei a 21. napra mind elpusztultak, 2 egyed a 8. napon, 4 egyed a 21. QDSRQ$WHUPpV]HWHVFVRSRUWEDQQHPIRUGXOWHO
A
IHOQ
WW IiFiQRN
HOKXOOiV
mesterséges csoportjának az egyedei a 24.
napra, mind elhullottak (1-1 fácán az 5., 15. és a 24. napon, 3 fácán a 9. napon). Ezzel szemben a természetes kezelési csoportból egy fácán hullott el a 22. napon.
Máj szövettani vizsgálata $ Q|YpQ\YpG
V]HUWV]RQGiQNHUHV]WOEHDGRWWPHVWHUVpJHVN|UOPpQ\HN
között tartott növendék állatok májában a hepatocyták épek, a sejthatárok jól elkülönültek, a sinusoidok tágak. 1-2 lymphoid góc HO
W
QLN
$
IHOQ
WW
IiFiQRN
májában,
sávokban
és
gócokban
májdystropiát találtam. A hepatocyták magja nem látható a sejthatárok HOW
QWHNDVLQXVRLGRNNLWiJXOWDNGLII~]pVJyFRVO\
is látható. 89
mSKRLGVHMWEHV]
U
GpV
A permHWH]pVVHO N|UOPpQ\HN
NLMXWWDWRWW
N|]|WW
WDUWRWW
Q|YpQ\YpG
V]HUUHO
Q|YHQGpN
pV
IHOQ
NH]HOW
WW
WHUPpV]HWHV
iOODWRN
PiMiQDN
szövettani vizsgálatánál a májsejtek határa jól elkülönül, a hepatocyták magja ép, a cytoplazma enyhén vakuolizált, de zsírfestéssel negatív. A sinusoidok enyhén tágak, néhol 1-2 lymphoid góc különül el. A vér-pVDYpUSOD]PD|VV]HWHY
LQHNPHJKDWiUR]iVD
(15-16. táblázat)
15. táblázat
wyx{z | }~}{|
{ {z x{}~x | x{}~{x{ xz z xx{z {}{ x{} {x | BI 58 EC-
w xz | } }
wyxz | } }
wyxz | } }
Kontroll
Mesterséges
természetes
442
-
392
ALT
6.2
-
5,8
NS
ALP
1985
-
1602
NS
LDH
964
-
1190
£ ¢¢
Össz. Fehérje
45.7
-
54,6
NS
Albumin
13.3
-
15,3
NS
Na
163
-
163
¡¢
K
4.08
-
2,73
NS
Ca
4.46
-
3,06
NS
Mg
1.98
-
1,5
NS
P
1.51
-
1,76
NS
Kreatinin
38.6
-
32,5
NS
RBC
2.18
-
3,46
NS
WBC
6.92
-
3,78
NS
AST
Szignifikancia
¡y¢¢
¤¥¥ 3,33 3.4 PLT ∗: P < 0,05; ∗∗: P < 0,01; NS: nincs szignifikáns különbség; ↑ ¦§¨© ª«¬© ~© ®¯« §°«« ; ↓: sizignifikánsan csökken
90
Mivel a mesterséges kezelési forma mindkét korcsoportjából az iOODWRN PpJ D YpUYpWHO HO
csoportokban
WW HOKXOORWWDN tJ\ FVDN D WHUPpV]HWHV NH]HOpVL
található
fácánoktól
vettem
vért.
A
természetes
körülmények között tartott, növendék fácánoknál a kontrollhoz viszonyítva csak D 1D YL]VJiODWiQiO IRUGXOW HO $] XJ\DQLO\HQ N|UQ\H]HWEHQ WDUWRWW IHOQ
V]LJQLILNiQV NO|QEVpJ
WW PDGDUDN YpUSDUDPpWHUHL
közül szignifikáns különbséget az AST, az LDH, a Na és a PLT esetében tapasztaltam. 16. táblázat
x{}~x |x{}~{x{ xz z xx{z {}{ x{} {x |
Növendék fácánok vér- és vérplazma BI 58 ECNövendék Kontroll
Növendék Mesterséges
Növendék természetes
433
-
481,4
6
-
6,4
NS NS
ALP
2644
-
3011,4
NS
LDH
1622,4
-
1862
NS
Össz. fehérje
37,3
-
38,08
NS
Albumin
12,4
-
11,84
NS
Na
122,6
-
161,4
£ ¢
K
4,88
-
5,1
NS
Ca
2,78
-
1,84
NS
Mg
1,13
-
1328
NS
P
3,52
-
3,52
NS
Kreatinin
28,2
-
30
NS
RBC
3,22
-
3,12
NS
WBC
2,5
-
2,6
NS
AST ALT
-
Szignifikancia
3,8 2,8 PLT ∗: P < 0,05; ∗∗: P < 0,01; NS: nincs szignifikáns különbség; ↑ ¦§¨© ª« © ~© ® ¯« §°««
91
NS
Tojástermelés és a tojások termékenységének megállapítása $ IHOQ
WW IiFiQRNQiO DGDWRNDW J\
WRMiVRN WHUPpNHQ\VpJpU
MW|WWHP D WRMiVWHUPHOpVU
O $ PHVWHUVpJHV FVRSRUW HJ\HGHL D
O pV D
24 nap alatt
mindösszesen 3 tojást raktak, amelyek mindegyike terméketlen volt. A természetes körülmények között tartott madaraknál 67 db tojást találtam, DPHO\E
OGEWHUPpNHWOHQYRO
t, ez az összes lerakott tojás 26%-a.
5.2.3. SUMITHION 50 EC Az elhulOiVRNV]iPiQDNpVLG
SRQWMiQDNYL]VJiODWD
$ NtVpUOHWL V]HUUHO PHVWHUVpJHVHQ NH]HOW IHOQ
WW IiFiQRN N|]|WW
nem találtam elhullott állatot, ezzel szemben a növendék állatok közül 1 egyed (14. napon) pusztult el.
$ WHUPpV]HWHV FVRSRUWEDQ D IHOQ
WW pV D
növendék egyedek között sem találkoztam elpusztult madárral.
Máj szövettani vizsgálata
A májak szövettani vizsgálatakor a vizsgálati anyaggal kezelt Q|YHQGpN pV IHOQ
WW IiFiQRN PiMiEDQ D V]HU KDWiViUD XWDOy KHPDWR[LOLQ
-
eozin festéssel kimutatható elváltozás nem alakult ki. A májak épek, a KHSDWRFLWiN NHWW
V VRURNED UHQGH]
GWHN D VHMWPDJRN pSHN D VLQXVRLGRN
normális tágasságúak. A máj parenchimájában helyenként limfoidsejtes JyFRN OiWKDWyDN DPHO\HN D NtVpUOHW V]HPSRQWMiEyO MHOHQW
bírnak. 92
VpJJHO QHP
A vér- éVDYpUSOD]PD|VV]HWHY
LQHNPHJKDWiUR]iVD
(17-18. táblázat)
9L]VJiODWDLP VRUiQ V]LJQLILNiQV NO|QEVpJHW HJ\LN YpU|VV]HWHY
esetében sem találtam.
17. táblázat
wyx{z | }~}{|
{{z x{}~x | x{}~{x{ x{} x| Sumithion 50 EC-vel való kezelést köv
w xz | }~}
wyxz | } }
w xz | }~}
Kontroll
mesterséges
természetes
AST ALT
392 5,8
480 6,2
380 6,1
NS NS
ALP
1602
1481
1885
NS
LDH
1190
1386
1422
NS
Össz. fehérje
54,6
37,5
36
NS
Albumin Na K
15,3
11
12,3
NS
163 2,73
159,5 3,25
160 3,3
NS NS
Ca
3,06
2,7
2,7
NS
Mg
1,5
1,2
1,63
NS
P
1,76
2,3
1,8
NS
Kreatinin
32,5
26
30,6
NS
RBC
3,46
3,23
3,1
NS
3,67
3,4
NS
3,45
3,12
NS
3,78 WBC 3,33 PLT NS: nincs szignifikáns különbség
93
Szignifikancia
18. táblázat
|x{}~{x{ xzz xx{z {} x{} x|
Növendék fácánok vér- és vérplazma összete Sumithion 50 ECNövendék Kontroll
Növendék mesterséges
Növendék természetes
Szignifikancia
ALT
367 6.4
356 6,1
358 6,5
NS NS
ALP
1492
1704
1435
NS
LDH
1037
1038,3
1038
NS
Össz. fehérje
49
44,3
55
NS
AST
16
14,5
16
NS
K
160 4,1
153,3 3,13
159 3,7
NS NS
Ca
3,2
3,03
3,1
NS
Mg
1,2
1,2
1,2
NS
P
2,1
2,6
1,8
NS
Kreatinin
34
29,3
36
NS
RBC
2,42
2,65
2,8
NS
5,96
6,4
NS
2,05
2,7
NS
Albumin Na
6,8 WBC 2,85 PLT NS: nincs szignifikáns különbség
Tojástermelés és a tojások termékenységének megállapítása $ IHOQ
WW IiFiQRNQiO DGDWRNDW J\
WRMiVRN WHUPpNHQ\VpJpU
MW|WWHP D WRMiVWHUPHOpVU
O pV D
O $ PHVWHUVpJHV FVRSRUW HJ\HGHL D QDS DODWW
összesen 88 tojást raktak, amelyek közül 8 db volt terméketlen (9%). A természetes körülmények között tartott madaraknál 90 db tojást találtam, DPHO\E
O XJ\DQFVDN GE PXWDWRWW WHUPpNHWOHQVpJHW H] D WHUPpNHWOHQ
tojás az összes lerakott tojás 8,8%-a.
94
5.2.4. FUSILADE S $]HOKXOOiVRNV]iPiQDNpVLG
SRQWMiQDNYL]VJiO
ata
A kísérleti szerrel gyomorszondán át (mesterségesen) kezelt IHOQ
WW IiFiQRN N|]O HJ\HG QDSRQ D Q|YHQGpN iOODWRN N|]O LV
egyed (9. napon) pusztult el.
$WHUPpV]HWHVFVRSRUWEDQDIHOQ
WW HJ\HGHN
között csak 1 elhullott madarat találtam (11. napon), ezzel szemben a növendék madarak közül egyetlen egy sem pusztult el.
Máj szövettani vizsgálata
A májak szövettani vizsgálatakor a vizsgálati anyaggal kezelt Q|YHQGpN pV IHOQ
WW IiFiQRN
(mesterséges és természetes csoport)
májában a szer hatására utaló hematoxilin eozinos és zsírfestéssel NLPXWDWKDWyHOYiOWR]iVQHPDODNXOWNL$PiMDNpSHNDKHSDWRFLWiNNHWW VRURNED
UHQGH]
GWHN
D
VHMWPDJRN
pSHN
D
VLQXVRLGRN
V
QRUPiOLV
tágasságuak. A vér-pVDYpUSOD]PD|VV]HWHY
LQHNPHJKDWiUR]iVD
(19-20. táblázat)
9L]VJiODWDLP VRUiQ V]LJQLILNiQV NO|QEVpJHW HJ\LN YpU|VV]HWHY
esetében sem találtam.
95
19. táblázat
wyx{z | }~}{|
{{z x{}~x | x{}~{x{ x{z¬z xx{z {}¬x{} {x | Fusilade S-
w xz | }~}
w xz | }~}
wyxz | } }
Kontroll
Mesterséges
természetes
ALT
402 6,2
354 6,1
409 6,5
NS NS
ALP
1597
1643
1662
NS
LDH
1231
1276
1315
NS
Össz. Fehérje
48,2
43,2
44,5
NS
Albumin Na
14,2
13,6
14
NS
K
161 2,96
164 3,15
159 2,87
NS NS
Ca
3,11
2,98
2,89
NS
Mg
1,21
1,13
1,32
NS
P
1,32
1,48
1,29
NS
Kreatinin
28,4
31,3
30,7
NS
RBC
3,01
3,12
3,21
NS
3,21
3,02
NS
3
3,54
NS
AST
3,25 WBC 3,27 PLT NS: nincs szignifikáns különbség
Szignifikancia
Tojástermelés és a tojások termékenységének megállapítása $ IHOQ
WW IiFiQRNQiO DGDWRNDW J\
WRMiVRN WHUPpNHQ\VpJpU
MW|WWHP D WRMiVWHUPHOpVU
O pV D
O $ PHVWHUVpJHV FVRSRUW HJ\HGHL D QDS DODWW
összesen 87 tojást raktak, amelyek közül 10 db volt terméketlen (11,5%). A természetes körülmények között tartott madaraknál 91 db tojást WDOiOWDP DPHO\E
O GE PXWDWRWW WHU
tojás az összes lerakott tojás 8,7%-a.
96
méketlenséget, ez a 8 terméketlen
20. táblázat
Növendék fácánok vérFusilade S-
{ ±z x{}~x |x{}~{x{ x{z¬z xx{z {}¬x{} x{|
Növendék Kontroll
Növendék mesterséges
Növendék természetes
Szignifikancia
AST
398
367
387
NS
ALT
6,1
6,6
6,3
NS
ALP
1543
1623
1432
NS
LDH
1021
1043
1064
NS
Össz. Fehérje
48,4
46,7
41,3
NS
Albumin Na
14,3
13,6
15,2
NS
K
164 4,34
153 4,54
162 4,11
NS NS
Ca
3,86
3,72
3,54
NS
Mg
1,4
1,2
1,7
NS
P
2,2
2,4
1,8
NS
Kreatinin
31
37
33
NS
RBC
2,51
2,75
2,32
NS
6,9
7,1
NS
2,86
3,07
NS
7,2 WBC 2,94 PLT NS: nincs szignifikáns különbség
5.2.5. MALORAN 50 WP $]HOKXOOiVRNV]iPiQDNpVLG
SRQWMiQDNYL]VJiODWD
A kísérleti szerrel gyomorszondán át (mesterségesen) kezelt felQ
WWIiFiQRNN|]OHJ\HG iOODWD]QDSRQiOODWDQDSRQ D
növendék állatok közül 4 egyed (1 állat a 1. napon, 2 állat a 8. napon, 1 állat a 16. napon) pusztult el.
$ WHUPpV]HWHV FVRSRUWEDQ D IHOQ
97
WW pV D
növendék egyedek között csak 1-1 elhuOORWW PDGDUDW WDOiOWDP D IHOQ
WW
csoportnál a 11. napon, a növendék csoportnál a 17. napon).
Máj szövettani vizsgálata
A májak szövettani vizsgálatakor a vizsgálati anyaggal kezelt Q|YHQGpNpVIHOQ
WWIiFiQRN
(mesteséges és természetes csoport) májában
a szer hatására utaló hematoxilin-eozin festéssel kimutatható elváltozás QHP DODNXOWNL$PiMDNpSHNDKHSDWRFLWiNNHWW
VVRURNEDUHQGH]
GWHN
a sejtmagok épek, a sinusoidok normális tágasságúak. A máj parenchimájában helyenként lymphoidsejtes gócok láthatóak, amelyek a NtVpUOHWV]HPSRQWMiEyOMHOHQW
VpJJHOQHPEtUQDN
A vér-pVDYpUSOD]PD|VV]HWHY
LQHNPHJKDWiUR]iVD
(21-22. táblázat)
9L]VJiODWDLP VRUiQ V]LJQLILNiQV NO|QEVpJHW HJ\LN YpU|VV]HWHY
esetében sem találtam.
98
21. táblázat
wyx{z | }~}{|
{{z x{}~x | x{}~{x{ ¬xzz xx{z } x{} x{| Maloran 50 WP-
w xz | }~}
wyxz | } }
w xz | }~}
Kontroll
mesterséges
természetes
AST
392
326
413
NS
ALT
5,8
6
6,4
NS
ALP
1602
1630
1773
NS
LDH
1190
1360
1397
NS
Össz. fehérje
54,6
42
41
NS
Albumin
15,3
14
13
NS
163
159
158,5
NS
K
2,73
3,1
2,8
NS
Ca
3,06
2,7
2,75
NS
Mg
1,5
1,3
1,05
NS
P
1,76
1,95
1,45
NS
Kreatinin
32,5
33,5
32,5
NS
RBC
3,46
3
3,03
NS
WBC
3,78
3,53
3,1
NS
PLT
3,33
3,5
3
NS
Na
Szignifikancia
NS: nincs szignifikáns különbség
Tojástermelés és a tojások termékenységének megállapítása $ IHOQ
WW IiFiQRNQiO DGDWRNDW J\
WRMiVRN WHUPpNHQ\VpJpU
MW|WWHP D WRMiVWHUPHOpVU
O pV D
O $ PHVWHUVpJHV FVRSRUW HJ\HGHL D QDS DODWW
összesen 69 tojást raktak, amelyek közül 7 db volt terméketlen (10,1%). A természetes körülmények között tartott madaraknál 85 db tojást WDOiOWDP DPHO\E
O GE PXWDWRWW WHUPpNHWOHQVpJHW H] D WHUPpNHWOHQ
tojás az összes lerakott tojás 7%-a. 99
22. táblázat Növendék fácánok vér- ²{³´ ²µ±¶· ¸¹º¸»³³¹¼{½~¼´
¾ ¿¼{À Maloran 50 WP-´¬¼·´¸· ÁÀ¼¹¼{· ²³½À»´ ¼{½ ¼{¿
értékei a
Növendék Kontroll
Növendék mesterséges
Növendék természetes
Szignifikanci a
AST
367
349
373
NS
ALT
6.4
6,8
6,5
NS
ALP
1492
1504
1386
NS
LDH
1037
1059
1098
NS
Össz. fehérje
49
42
45,5
NS
Albumin
16
13
14
NS
Na
160
145
152
NS
K
4,1
4,3
4,15
NS
Ca
3,2
3,12
3
NS
Mg
1,2
1,7
0,9
NS
P
2,1
3
1,5
NS
Kreatinin
34
30
32
NS
RBC
2,42
2,9
2,75
NS
WBC
6,8
7,8
7,4
NS
PLT
2,85
2,95
3,12
NS
NS: nincs szignifikáns különbség
100
6. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 6.1. EMBRIONÁLIS VIZSGÁLATOK
A desztillált vízzel kezelt kontroll csoportok vizsgálati eredményei
meglepetéssel
HPEULyKDODQGyViJEDQPLQGDIHMO
szolgáltak,
mivel
mind
az
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNJ\DNRULViJiEDQ
kiemelkedtek. Emiatt az eredmények értékelésénél összehasonlítási alapként való alkalmazásuktól eltekintettem. A tény azonban nem új, mert már több irodalomban is tesznek említést a desztillált víz ilyen MHOOHJ
KDWiViUyO
(KERTÉSZ, 1996; VARGA, 1999).
6.1.1. Kezelési forma Az alkalmazott kezelési formák közül – az inszekticidek fajtájától függetlenül - az injektálás
PpO\UHKDWyEE YiOWR]iVRNDW LGp]HWW HO
$
fürösztéses kezelés esetén a mérsékeltebb hatás azzal magyarázható, hogy lényegesen kevesebb szer jutott a tojásba. Ez természetes, mert ennél a kezeOpVLIRUPiQiODWRMiVEDMXWyV]HUPHQQ\LVpJHW|EEWpQ\H] függ, pl: a mészhéj porozitásától, az emulzió ROGyV]HUW
O
K
PpUVpNOHWpW
W
O
O D]
stb. Komoly hátránya ennek a kezelési formának, hogy a
bejutott szer mennyisége nem ismert. Mindez azt igazolja, hogy egy szer KDWiViQDNpUWpNHOpVHFVDNDNNRU WHOMHVKDDNO|QE|] HJ\LGHM
OHJDONDOPD]
NH]HOpVLIRUPiNDW
zuk a vizsgálatok során (VÁRNAGY, 1981).
101
6.1.2. A vizsgálatba vont tojások termékenysége $ YL]VJiODWRNEDQ V]HUHSO
SHV]WLFLGHN HPEULRQiOLV IHMO
GpVUH
gyakorolt hatásainak megállapítása során igen fontosnak tartottam, hogy a tesztanyagként használt Shaver Starcross 288 tojó hibrid és a fácánok tojásai alacsony terméketlenséget mutassanak (2-4%).
6.1.3. Embrióhalandóság A vizsgálatba vont négy peszticid W|PpQ\VpJ
pV
D]RN
NO|QE|]
HPXO]LyL N|]O D OHJUDGLNiOLVDEEQDN D WRMiVRNED
injektált
10%-os Fusilade S bizonyult, mert az embriók 95,5%-át elpusztította. (U
VKDWiViWD]LVEL]RQ\tWMDKRJ\D
gyakorlatban alkalmazott dózisban
is (1%-os emulzió formájában) 23%-os elhalást okozott.
A Fusilade S - mint ismeretes - 125 g/l fluazifop-P-butil hatóanyagú
szer,
mely
egy
fenoxisavszármazék.
Az
idetartozó
hatóanyagok a növényeknél (gyomoknál) mindig az osztódó szövetekre J\DNRUROQDN KDWiVW HU
VHQ EHIRO\iVROMiN
a nukleinsav anyagcserét,
illetve a fehérjeszintézist. Az állati szervezetbe kerülve az ott kialakuló hatásmechanizmusukat nem ismerve, csak hipotézisek állíthatók fel. 7pQ\ KRJ\ D MHOHQ YL]VJiODWRNEDQ D] pO
tojásokba injektálva a Fusilade S V]iPRWWHY HPEULyKDODQGyViJRW(]HND]HOKDOiVRNG|QW IHMO
GpV
NH]GHWL
LG
V]DNiEDQ
HQ
-ban) növelte az
W|EEVpJEHQD]HPEULRQiOLV
N|YHWNH]WHN
102
HPEULyW WDUWDOPD]y
EH
DPLNRU
D
IHMO
GpV
osztódások sorozDWiEyO iOO V]HJPHQWiFLy )HOWHKHW
KRJ\ D IHMO
G
csirkeembrió osztódó sejtjeire is károsan hatott, és ezen keresztül fokozott embrióelhalást okozott. 8J\DQFVDN PDJDV HPEULyKDODQGyViJRW LGp]HWW HO
D
BI 58 EC
0,5%-os (56,25%) és 5%-os (63,8%) emulziója a tojásokba injektálva. Ami már csak azért is figyelemre méltó, mert a BI 58 EC a gyakorlatban alkalmazott (0,5%-os) dózisában a tojásokba injektálva még a Fusilade S-nél (22,8%) is magasabb embrióhalandóságot okozott. A BI 58 EC-U
O
tudnunk kell, hogy az alkilezett foszforsavészterek közé tartozó hatóanyagú szer. Hatóanyaga 38% dimetoát. A dimetoát az alkilezett IRV]IRUVDYpV]WHUHN FVRSRUWMiQDN OHJLVPHUWHEE KDWyDQ\DJD HU
V NRQWDNW
hatású szisztémás inszekticid. A növények belsejében, de a növényeken LV R[LGiFLyYDO D PHOHJYpU
(ometoát)
keletkezik.
HNUH VRNNDO PpUJH]
Méhekre
EE PRQRWLR
kifejezetten
-származéka
veszélyes,
vizekre
mérsékelten veszélyes, méreg.
A BI 58 EC okozta embrióhalandóságok nagy része, ugyan úgy mint a Fusilade S esetében, G|QW NH]GHWL LG
W|EEVpJEHQ D] HPEULRQiOLV IHMO
V]DNiEDQ N|YHWNH]WHN EH DPLNRU D IHMO
VRUR]DWiEyO iOO $] HOKDOiVRN PiVLN V]iPRWWHY
UpV]H D
GpV
GpV RV]WyGiVRN
z inkubáció 10.
napján volt tapasztalható. Ekkor a csirke embrió felveszi végleges formáját és a csontos váz mesenchyma-kezdeménye porcossá válik. A 10. nap az embrionális IHMO
GpV
egyik kritikus pontja – ami számtalan
fiziológiai változást jelent - amikor az embrió érzékenyebben reagál környezetének minden változására. 103
7RYiEEL PDJDV HPEULyKDODQGyViJRW LGp]HWW HO
D WRMiVRNED
injektált Maloran 50 WP 1%-os és 10%-os emulziója (45%, illetve 30%). Jóllehet ezek az értékek valamivel alacsonyabbak, mint a Fusilade S és a BI 58 ECHVHWpEHQDPLD]WMHOHQWLKRJ\H]DQ|YpQ\YpG
V]HUD]
embrióhalandóság vonatkozásában a másik két szerrel szemben mérsékeltebbnek bizonyult.
A Maloran 50 WP - mint ismeretes - 50% klórbromuron hatóanyagú, karbamid származékú herbicid. Hatóanyaga a növényekben a fotoszintézises elektronátvitelt gátolja, mert mint elektronakceptor megakadályozza, hogy az elektronok az elektron-átviteli láncba kerüljenek. Tehát az oxido-UHGXNFLyV
N|]SRQWRN P
N|GpVpW EpQtWMD
Felmerül az a kérdés, hogy ez a hatóanyag hasonlóan hat-HD]pO
HPEULyW
tartalmazó inkubált tojásokban is. Ebben a vonatkozásban szintén csak hipotéziseket állíthatunk fel. Vannak ismereteink az iQNXEiOW UHGXNFLyV UHQGV]HUHNU
O
WRMiVEDQ
P
N|G
R[LGR
-
SINKOVITSNÉ, 1968). A keltetés alatt a tojás
DONRWyUpV]HLEHQ YpJEHPHQ
HQ]LPDWLNXV IRO\DPDWRN WHV]LN OHKHW
Yp
hogy a tojássárgája és fehérje tápanyagai az embrió metabolizmusához szükséges sajátos vegyületekké alakuljanak át. A tojás tápanyagainak átalakulása oxido-redukciós reakciókat foglal magába. Bármely rendszer oxidációs, illetve redukciós képességének jellemzésére legalkalmasabb az -
HOHNWURQV]iOOtWiV N|]EHQ OpWUHM|Y
redoxpotenciál
különbségek
értéke. 104
- elektromos potenciál, azaz Ilyen
vizsgálatokat
végzett
Sinkovitsné 1968-EDQ
D NO|QE|]
W\~NIDMWiN pV KLEULGMHLN LQNXEiOW
tojásaiban. Megállapította, hogy a tojásban zajló anyagcsere folyamatok LQWHQ]LWiVD LJHQ MyO MHOOHPH]KHW
D WRMiV DONRWyUpV
zeinek redoxpotenciál
pUWpNHLYHO(QQHNpUWHOPpEHQD]LQNXEiFLyHOV
QDSMiEDQWDSDV]WDOWLJHQ
magas redoxpotenciál (RP) értékek gyenge anyagcsere intenzitásra XWDOQDNPDMGDQDSRWN|YHW
HQDFV|NNHQ
53pUWpNHN D] LQWHQ]tYHEE
anyagcsere-folyamatok megindulását jelzik. 7HKiW D WRMiVEDQ P redox-UHQGV]HUHN
LJHQ IRQWRV V]HUHSHW W|OWHQHN EH D IHMO
G
N|G
HPEULy
életképességében.
Az 1%-os és a 10%-os Maloran 50 WP emulzióival injektált WRMiVRNEDQ
D
YL]VJiOW
megfig\HOWHP NO|QE|] NLHPHONHG
SRQWMiW
D
LG
V]DNEDQ
PpUWpN
IRO\DPDWRVDQ
V]LQWH
PLQGHQQDS
HPEULyHOKDOiVW $] HPEULyKDODQGyViJ
gyakorlatban alkalmazott 1%-os emulzió
esetében az inkubáció 8. napján tapasztaltam, ami pontosan egybeesik a tojásban lejátszódó oxido-redukciós folyamatok egyik szakaszváltó pontjával. Ennek értelmében hipotézisem talán megközelíti a valóságot persze ehhez további vizsgálatokra van szükség - és a klórbromuron az inkubált tojásokban is az oxido-UHGXNFLyVN|]SRQWRNP
N|GpVpWEpQtWMD
A Sumithion 50 EC esetében nem beszélhetünk magas embrióhalandóságról, egyik kezelési csoport esetében sem. Ugyan a dózisok növekedésével az elhalt embriók száma is megnövekedett, de a PiVLN Q|YpQ\YpG
V]H
rnél tapasztalt elhalások mértékét meg sem
közelíti. Ez alapján a Sumithion 50 EC egy kevésbé toxikus n|YpQ\YpG szernek mondható, szenben a vizsgálatba vont másik három peszticid. 105
6.1.4. $]HPEULyKDODQGyViJLG $] HPEULyKDODQGyViJ LG
hogy a
KiURP Q|YpQ\YpG
SRQWMDLpVRNDL
SRQWMDLW WDQXOPiQ\R]YD PHJiOODStWKDWy
V]HU
(BI 58 EC, Fusilade S és a Maloran
50 WP) gyakorlatban alkalmazott és annál 10-szer töményebb emulzióit a tojásokba injektálva az inkubáció szinte minden egyes napján okoztak embrióelhalást. Ennek mértéke természetesen változott az egyes napokon és a szer függvényében.
A gyakorlatban alkalmazott dózisnál 10-szer hígabb emulziók HVHWpEHQ D] HPEULyKDODQGyViJ VRNNDO NLVHEE PpUWpN LG
SRQWRNEDQMHOHQWNH]HWW$]
YROW pV PiV
0,1%-os injektált Fusilade S emulzió csak
egy napon, a keltetés 7. napján (2%-ban), a Maloran 50 WP 0,1%-os emulziója viszont az injektált és fürösztött kezelési formában egyaránt okozott embrióhalandóságot az inkubáció 3., 8., 9., és 10. napján. A BI 58 EC 0,05%-os emulziójával injektált tojások csoportjában a keltetés 6., 7., 8., 9. és 10. napján találkoztam elhalt embriókkal. A Sumithion 50 EC PLQGKiURPW|PpQ\VpJ
HPXO]LyMiYDONH]HOW
FVRSRUWRNQiO D] HPEULyKDODQGyViJ V]HPSRQWMiEyO NULWLNXV LG
V]DN D]
inkubáció 3. napja volt. Továbbá a gyakorlatban alkalmazott és a 10szer töményebb emulzióival injektált csoportoknál a 7. napon is okozott a tojásba bejutó szermennyiség embriómortalitást. Igaz ennél a Q|YpQ\YpG
V]HUQpO WDSDV]WDOW HOKDOW HPEULyN V]iPD PHJ VHP N|]HOtWL D
106
másik 3 peszticidnél mért embrióhalandóság értékét, de azért említést kellett tennem róla. Az elKDOiVRN
LG
SRQWMDLEDQ W|EEQ\LUH D] HPEULRQiOLV IHMO
GpV
kritikus pontjait találjuk. Ezeken a napokon az embriók egyébként is igen pU]pNHQ\HN pV KD PpJ NiURVtWy WpQ\H] PHJWXGMiN
N LV KDWQDN QHP EL]WRV KRJ\
UL]QLpOHWNpSHVVpJNHW
Érdekes tényként kell megemlíteni, hogy a tojásba injektált 10%os Fusilade S ROGDW KDWiViUD D NH]HOpVW N|YHW
HQ D] LQNXEiFLy HOV
órájában igen sok (14 db) embrió halt el (34%). Ezzel szemben a Sumithion 50 EC és a Maloran 50 WP esetében egy sem, a BI 58 EC vizsgálatánál pedig mindösszesen 3 elhalt embriót találtam (6,39%). A )XVLODGH6ROGDWLQMHNWiOYDLJHQWR[LNXVYROWiWLJD]ROMDD]HOV EHN|YHWNH]
HPEULySXV]WXOiVRNNLHPHONHG
yUiEDQ
HQPDJDVDUiQ\D
A 10%-os Fusilade S emulzió már az injektáláskor is létrehozott embrióhalandóságot. Az 1. képen egy ilyen blastula állapotban elhalt csirapajzsot láthatunk. A 2. képen az inkubáció 14-15. órájában elhalt embriópajzsot ábrázol. A 19-22 órai fejlettséget demonstrálja a 3. kép, aPHO\
HJ\ pO
NRQWUROO HPEULyW PXWDW EH
fejnyúlvány pálcika alakú, a Hensen-FVRPy WHUMHG
HQ$JHULQFK~U
Lille-féle stádium). A
HOOV
V]pOpW
O HO
UHIHOp
hossza most növekszik. A 4. képen egy elhalt, 19-
22 órás fejlettséget mutató embriót látunk. Az 5. kép egy néhány órával NpV
EE D] LQNXEiFLy yUiMiEDQ HOKDOW UHQGHOOHQHVHQ IHMO
-
embriót mutat be. 107
G|WW
1. kép blastula stádium, blastula állapotban elhalt csírapajzs 10%-os Fusilade S oldattal injektált
2. kép 3. stádium (14-15. óra), elhalt csírapajzs 10%-os Fusilade S oldattal injektált
108
3. kép 5. stádium (19-22. óra) kontroll csirkeembrió
4. kép 5. stádium (19-22. óra), elhalt csirkeembrió 10%-os Fusilade S oldattal injektált
109
5. kép 6. stádium (23-24. óra), HOKDOWUHQGHOOHQHVHQIHMO G|WWFVLUNHHPEULy 10%-os Fusilade S emulzióval injektált
Az inkubáció második napján (24-48 óra között) ugyancsak sok embrió halt el az 1%-os és 10%-os Fusilade S (22,8%, 95,5%) és Maloran 50 WP (44,7%, 30%) és a 0,5%-os, illetve az 5%-os BI 58 EC (56,2%, 63,8%) emulziókkal injektáltak közül. Az inkubáció 26-29. órájára (8. Lille-IpOH VWiGLXP MHOOHP] YHO
UHG
YHO
FV
KRJ\ D N|]pSDJ\ V]LQWMpEHQ D
Yp ]iUyGLN $ SiU V]RPLWD N|UYRQDODL NH]GHQHN
kirajzolódni (6. kép).
110
6. kép 8. stádium (26-29. óra), kontroll csirkeembrió
A 7. képen XJ\DQH]W D IHMOHWWVpJL iOODSRWRW PXWDWQi GH D YHO
FV
záródása nem ment végbe, mivel az embrió az 1%-os Fusilade S emulzió hatására elpusztult. A 8. képen HJ\ VWiGLXPEDQ OpY yUiV NRQWUROO HPEULyW OiWXQN (UUH D VWiGLXPUD MHOOHP] HQ\KpQ HOIRUGXO D] HOOV V]HPKyO\DJRN
PiU
DJ\YHO
-45
KRJ\ D IHM
KyO\DJ |VV]H]iUXOyEDQ YDQ pV D
pU]pNHOKHW
NLGRPERURGiVW
PXWDWQDN
Megszámolható a 13 pár szomita. A feji vég jobb oldalán halványan kirajzolódik a szív. A 9. és 10. képeQ D IHMO rendelOHQHVHQ IHMO
G|WW IHMHW NpS
GpVL VWiGLXPEDQ HOKDOW
) és kevesebb szomitáYDO UHQGHONH]
embriót (10. kép) láthatunk. Az egyik elváltozást az 1%-os Fusilade S, a másikat pedig a 10%-os Maloran 50 WP emulzió váltotta ki. A második nap végén (12. stádium) az embrió a 11. képeQOiWKDWyWHVWLV]HUYH] mutatja: 13- SiU V]RPLWiMD YDQ D] HOOV 111
GpVW
DJ\KyO\DJ |VV]H]iUXOW D
V]HPKyO\DJRN MyO NLYHKHW
proamnion azHO
N D KDOOyMiUD
t mély, de szélesen nyitott. A
DJ\LUpJLyWIHGL$NpSH
n az 1%-os Maloran 50 WP
emulzió által kialakított elváltozást - a test elhajlását - láthatjuk az elhalt embrión. 7. kép 8. stádium (26-29. óra), elhalt csirkeembrió 1%-os Fusilade S oldattal injektált
8. kép 11. stádium (40-45.óra), kontroll csirkeembrió
112
9. kép 11. stádium (40-yUD UHQGHOOHQHVIHM FVLUNHHPEULy 1%-os Fusilade S oldattal injektált
10. kép 11. stádium (40-yUD NHYHVHEEV]RPLWiYDOUHQGHONH] 10%-os Maloran 50 WP oldattal injektált
113
FVLUNHHPEULy
11. kép 12. stádium (45-49. óra) kontroll csirkeembrió
12. kép 12. stádium (45- yUD HOKDMORWWWHVW FVLUNHHPEULy 1%-os Maloran 50 WP oldattal fürösztött
114
Az inkubáció 3. napján (48-72 óra között) a Maloran 50 WP emulzió mindhárom töménysége, a BI 58 EC 0,5%-os és az 5%-os oldata és a 10%-os Fusilade S emulzió több embrió elhalását váltotta ki. $ IHMO
GpV W|UWpQpVHLW WHNLQWYH D IHMO
WHNLQWKHW
(]HQ IHMO
GpV QDSMD
GpVL Ii]LVQDN D I
is kritikus pontnak
EE HVHPpQ\HL D N|YHWNH]
V]LNYpUNHULQJpV PHJLQGXOiVD D] HPEULy pUUHQGV]HUH I
szívnek a kialakulása, YDODPLQWD]HPEULyOHI pV D EpOFV Q|Y
]
N D IHM IHOHWW |VV]HpUQHN |VV]HQ
NH]GNLDODNXOQLD]HOV
EE SiO\iLQDN pV D
GpVHDIDURNNLDODNXOiVD
WDJROyGiVD$ WHVW NpW ROGDOiQIHOHPHONHG
DPQLRQ UHG
N D
PDMGHJ\PiV IHOp
QHN ËJ\ H]HQ UpV]HQ
PDJ]DWEXURND]DPQLRQ$]HPEULy
kezdi felvenni a C-EHW
jobbra fordul
UH HPOpNH]WHW
DODNRW
GRERJ D V]tY DPHO\ DNNRU PpJ NpW UHJ
differenciálódása folyik,
IHOW
Q
HQ
. Jobboldalt a testen kívül
A szemserleg és a szemlencse
QDJ\
D
IHM
pV
MyO
agyhólyagok, a hallóhólyag és a zsigerívek. (13. kép).
13. kép 14. stádium (50-53. óra), kontroll csirkeembrió
115
OiWKDWyN
D]
Az inkubáció 8- QDSMiQ LV NLHPHONHG
HPEULyKDODQGyViJRW
tapasztaltunk az 1%-os és a 10%-os Fusilade S és Maloran 50 WP emulziók tojásba injektálása, illetve a 0,5%-os és az 5%-os BI 58 EC Q|YpQ\YpG
V]HU
tojásokba injektálása és a tojások fürösztése során. Ezek
D QDSRN D PRUIROyJLDL YiOWR]iVRN PHOOHWW YpJWDJRN V]iMUHJ FV
U
differenciálódása, tollcsírák megjelenése, szemhéj kialakulása stb.) az anyDJFVHUpMpEHQ
embrió
EHN|YHWNH]
YiOWR]iVR
kat
is jelentenek.
NEEDHAM (1963) a csirkeembrió általános anyagcseréjével foglalkozva kidolgozta a csirkeembrió anyagátviteli hatékonyságának mutatóját, a „plasztikus értékesítési hányadost” (Plastic efficiency coefficient), amely a tojás anyagainak értékesülési mértékét fejezi ki. Minél magasabb a hatékonysági koefficiens, annál kisebb az embrió által elégetett anyag mennyisége a tárolt anyaghoz viszonyítva. Ez a hányados az inkubáció 8., ill. 9. napján éri el a legmélyebb pontját, amikor az embrió által felvett anyagoknak csak a 66%-D DODNXO iW pO HPEULRQiOLV IHMO
DQ\DJJi (] D]W MHOHQWL KRJ\ D]
GpV HNNRU NHUO D OHJW|EEH PLYHO D] HOpJHWHWW DQ\DJ
mennyisége relatíve nagyobb a tárolt anyaghoz képest. A 8-9. nap a IHMO
GpV
HJ\LN
OHJNULWLNXVDEE
SRQWMiQDN
WHNLQWKHW
$
NLHPHONHG
embrióhalandóság a szerhatás mellett ezzel is magyarázható.
6.1.5. )HMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNHOYiOWR]iVRN
A kémiai anyagok (peszticidek) hatása nem mindenkor jár IHOWpWOHQO WRU]IHMO
GpVVHO $ WHUDWRJpQ KDWiV UHDOL]iOyGiViW W|EE WpQ\H]
D JHQHWLNDL KDMODP D IHMO
GpVL V]DNDV] D] DQ\DJ KDWiViQDN WDUWDPD
116
VSHFLILNXVViJD
pV
Gy]LVD
EHIRO\iVROMD
$]
HJ\HGIHMO
GpV
V]DNDV]DL
érzékenység szempontjából eltérnek egymástól. Köztudott, hogy a teratogének I
WiPDGiVSRQWMDD] HPEULRQiOLVIHMO
GpV NH]GHWLLG
V]DNDD
blasztogenezis cito- és organotipikus szakasza. A fej kialakulása már az LQNXEiFLy yUiMiEDQ PHJNH]G
GLN DPLNRU D] HNWRGHUPD VHMWMHLQHN
YiQGRUOiViYDO NLDODNXO D PH]RGHUPD pV D] VHMWHNE
O IHMQ\~OYiQ\ NpS]
UpV]pQ OiWKDWy NLHPHONHG
FV
NLLQGXOy NpW ROGDOVy NLW
UHQ|Y
OHPH] HOOV
YLVV]DKDMOiV D IHMNH]GHPpQ\W MHOHQWL $ V]HP
HO U
V]DNUD HVLN $] LQNXEiFLy
-33. órája
O pV KiWXO PpJ QHP ]iUyGRWW D] HO
DJ\EyO
GpV D V]HPWHOHS V]HPKyO\DJ PHJMHOHQpVpW
MHO]L $ V]LNYpUNHULQJpV IHMO V]LNW|PO
-csomóból eO
GLN $ yUiV HPEULyQ D YHO
GLIIHUHQFLiFLyMD LV HUUH D] LG N|]|WW DPLNRU D YHO
V
GpVH LV D QDSRQ LQGXO PHJ D]]DO KRJ\ D
IDOiEDQ pV D] HPEULy WHVWpEHQ YpUV]LJHWHN NpS]
GQHN $
vérszigetek centrális sejtjei vérsejtekké vagy üres csövecskékké IHMO
GQHN $ YpUV]LJHWHN VHMWMHL PLWRWLNXVDQ RV]WyGQDN D NHOHWNH]
SULPHU
VHMWHNEHQ
KDHPRJORELQ
NpS]
GLN
pV
erythroblastokká. $PHQQ\LEHQ D WRU]XOiVW NHOW LG
H]]HO
YiOQDN
GYHMHOHQQHNPHJ 9È51$*<
-HOHQNtVpUOHWEHQD]LQNXEiFLyHO IHMO
G
SULPHU
DQ\DJ HEEHQ D NULWLNXV
V]DNEDQ IRO\DPDWRVDQ pUL D] HPEULyW DNNRU D OpWUHM|Y
összegz
HOYiOWR]iVRN
5).
WWLNH]HOpVOHKHW
YpWHWWHKRJ\D
FVLUNHHPEULyNDW IRO\DPDWRVDQ pUMH D YL]VJiOW QpJ\ Q|YpQ\YpG
szer. JogRVDQ
WDSDV]WDOWDP
KRJ\
D
WRU]IHMO
GpVW
PXWDWy
ON|YHWNH]WHWQLOHKHWDUUDKRJ\D]pO
kerül kapcsolatba a teratogén effektussal. 117
HJ\HGHN
HJ\V]HUUH W|EEIpOH WtSXV~ WRU]XOiVW PXWDWWDN $ NLDODNXOW IHMO UHQGHOOHQHVVpJHNE
GpVL
V]HUYH]HWPLNRU
Vizsgálataim során azt tapasztaltam, hogy az elhalt embriók N|UpEHQ J\DNRULEE YROW D IHMO D]WMHOHQWL KRJ\ D IHOOpS
GpVL UHQGHOOHQHVVpJ PLQW D] pO
NQpO DPL
UHQGHOOHQHVVpJHN W|EEVpJH OHWiOLV .LHPHONHG
értéket az 0,1%-os Malorán 50 WP szuszpenzióvalés a 0,05%-os BI 58 EC emulzióval injektált csoportnál kaptunk, ahol az összes elhalt embrió IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW PXWDWRWW
. Természetesen ezt az értéket a kis
egyedszám miatt (pl. jelen esetben 5 elhalt embrió közül 5 mutatott WRU]IHMO
GpVW IHQQWDUWiVVDONHOOIRJDGQL
.
Továbbá a 0,05%-os BI 58 EC-vel fürösztött és az 5%-os BI 58 EC-vel injektált kezelési csoportokban is a kontrollnál jóval magasabb V]iPEDQ WDOiONR]WDP IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHNNHO $] HO
EEL NH]HOpVL
forma esetében az elhalt embriók 36,4 %-a, az utóbbi csoport vizsgálatánál pedig az elhalt embriók 53,3 %-a mutaWRWW
IHMO
GpVL
rendellenességet. Tehát a BI 58 EC fürösztéses kezelés során is teretogénnek mutatkozott.
Hasonlóan magas volt a desztillált vízzel injektált és fürösztött csoportok elhalt embriói között az elváltozást mutatók aránya (78% és (QQHNPHJLQGRNOiVDQHPHJ\V]HU HUU
desztillált víz teratogén hatású,
IHODGDW)HOWpWHOH]KHW
KRJ\D
O V]iPRO EH W|EE LURGDORP LV
(KERTÉSZ, 1996; VARGA, 1999).
Öt kezelési csoportnál – a fürösztött és az injektált 0,5%-os BI 58 EC, a fürösztött 1%-os Fusilade S, a fürösztött 0,1%-os és az injektált 118
10%-os Maloran 50 WP emulziók esetében - az elhalt embriók 1/3-a PXWDWRWW IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW (]HNQpO D YL]VJiODWL FVRSRUWRNQiO
-
különösen a Maloran 50 WP emulziók és a BI 58 EC emulziók esetében - D]
HPEULyN HOKDOiViW D IHOOpS
IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN
okozták. $]
pO
HPEULyN
N|]|WW
ULWNiEEDQ
IRUGXOW
HO
IHMO
GpVEHQ
elváltozást mutató egyed. Kivételt képeznek az 5%-os BI 58 EC-vel injektált csopRUWHJ\HGHLDPHO\HNpO rendellenességet. Továbbá
HPEULyL DPXWDWRWWIHMO
NLHPHONHG
-
pUWpNHNNHOWDOiONR]WDPD
GpVL
0,5%-os
BI 58 EC (23,3%), a 10%-os Maloran 50 WP (23%) és az 1%-os Fusilade S (21%) injektált csoportjai esetében (14.-15.-16. kép).
14. kép QDSRVUHQGHOOHQHVHVIHMO
G|WWFVLUNHHPEULy
10%-os Maloran 50 WP oldattal injektált
119
15. kép QDSRVEHYpU]HWWWHVW
FVLUNHHPEULy
1%-os Fusilade S oldattal injektált
16. kép 5 QDSRVSRQWV]HP FVLUNHHPEULy 10%-os Maloran 50 WP oldattal injektált
120
A
vizsgálatok
19
során
IpOH
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHW
különítettem el (V]HP WHOMHV KLiQ\D HJ\ V]HP SRQWV]HU
V]HP QHP
pigmentált szem, hallóhólyag hiánya, fej rendellenessége, szomiták KLiQ\D NHYHVHEE V]RPLWD Q\LWRWW WHVWUHJ NpWIHM
VpJ EHYpU]pV D WHVWHQ
gyengén fejlett szikérhálózat, nem látható szikérhálózat, végtaghiány, fejletlen végtagok, törpeség, cisztaburok, szív kizáródása, torz embrió). Ezek egy-egy embrióval kapcsoltan jelentek meg. A rendellenességeket csoportonként összeszámolva a legtöbb (20- WRU]IHMO
GpVW
a desztillált
vízzel, az 5%-os BI 58 EC emulzióval, az 1%-os és a 10%-os Maloran 50 WP szuszpenziókkal injektált csoportoknál figyeltem meg. Ezt követték a 10-IHMO
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHWSURGXNiOy
1%-os és 10%-os
Fusilade S, a 0,5%-os BI 58 EC és a 3,3%-os Sumithion 50 EC injektált
HPXO]LyL $ IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHN N|]O
(18%-EDQ DQ\LWRWWWHVWUHJpVDW|USHVpJIRUGXOWHO )HMO
GpVL
V]LNpUKiOy]DWRQ
U
leggyakrabban
endellenesség nemcsak az embriókon, hanem a
LV
IHOOHOKHW
YROW
WDOiONR]WDP
J\HQJpQ
IHMOHWW
szikérhálózattal, vagy annak teljes hiányával, bevérzett testtel. $ N|YHWNH]
MHOHQW
VHEE RV HOYiOWR]iVW D V]HPUH NLWHUMHG
-
rendellenességek
NpSH]WpN (O
KLiQ\DSRQWV]HP
VpJpVDV]HPHNJ\HQJHSLJPHQWiOWViJD
IRUGXOW D V]HP WHOMHV YDJ\ UpV]OHJHV
121
(17. kép).
17. kép QDSRVJ\HQJpQSLJPHQWiOWV]HP
Q\LWRWWWHVWUHJ
FVLUNHHPEULy
10%-os Fusilade S oldattal injektált
6.1.6. Az embriók növekedése A desztillált vízzel való kezelés sem az injektált, sem a fürösztött csoport embrióinak a testtömegét nem befolyásolta. Tehát a desztillált víz nem befolyásolta az embriók növekedését.
A BI 58 EC, a Fusilade S, a Maloran 50 WP és a Sumithion 50 ECNO|QE|]
W|PpQ\VpJ
HPXO]LyLQDN
és szuszpenzióinak növekedésre
gyakorolt hatását, a naponkénti testtömeg-gyarapodással jellemezhetjük. $
QHGYHV
WHVWW|PHJ
OHJQDJ\REE
PpUWpN
Q|YHNHGpVH
D
kontrollnál 84%, de az injektált 0,1%-os Fusilade S emulzió esetében ez 122
az érték 162%) az inkubáció 7. napjára esik. Ezen a napon a Fusilade S emulziójával
NH]HOW
WRMiVRNEDQ
IHMO
G
HPEULyN
intenzívebben
növekedtek, mint a kezeletlen kontrollok, illetve a másik három oldattal NH]HOWHN $] H]W N|YHW
napokon PiU HJ\UH ODVV~EE WHP
Yp YiOW
a
növekedés mind a kontrollnál, mind a többi vizsgálati csoportnál. Ennek HUHGPpQ\HNpSSHQD]LQNXEiFLyQDSMiWyODQDSLJWHUMHG
LG
V]DNEDQ
a kontrollal közel azonos nedves testtömeg-gyarapodást, illetve azonos WHP
Q|YHNHGpVWPXWDWWDND]
0,1%-os Fusilade S, valamint a Maloran
50 WP szuszpenziókkal kezelt embriók.
Az inkubáció 6-10. napja közötti átlagos nedves és száraz testtömeg-gyarapodás, illetve víztartalom a kezeletlen kontrollnál alacsonyabb értéket mutatott
PLQGKiURP W|PpQ\VpJ
%, (&
emulzióval injektált és fürösztött csoport embrióinál.
A Fusilade S és a Maloran 50 WP szuszpenzióival kezelt FVRSRUWRNHPEULyLQiODV]iUD]WHVWW|PHJHWLOOHW
HQD]WWDSDV]WDOWDPKRJ\
a fürösztött csoportoknál nagyobb arányú szárazanyag növekedés (6-10szeres) mutatkozott, mint az injektáltaknál, ahol ez csak 5-6-szoros volt. Ez azt jelenti, hogy a V]iUD]DQ\DJEHpSOpVpWNHGYH]
WOHQOEHIRO\iVROWiN
a tojásba injektált gyomirtó szerek. Az injektált csoportoknál a 7. napról D QDSUD Q
WW D V]iUD] WHVWW|PHJ OHJQDJ\REE PpUWpNEHQ (]W N|YHW
HQ
lassúbb növekedés volt tapasztalható.
Az embriók víztartalmának gyarapodása hasonló tendenciát mutatott, mint a nedves testtömegé. 123
Az inkubáció 6-10. napja közötti átlagos nedves testtömeggyarapodás a kezeletlen kontrollnál 6,9%-os szárazanyag növekedést jelentett. Ennél alacsonyabb (6,1-6,7%) szárazanyag növekedést a Fusilade S emulzióknál és a Maloran 50 WP 0,1%-os emulziójával tapasztaltunk.
A
kontrollnál
magasabb
7-7,5%-os
szárazanyag
növekedést csak az 1%-os és a 10%-os Maloran 50 WP emulziókkal kezelt embrióknál határoztunk meg. A Sumithion 50 EC NO|QE|]
W|PpQ\VpJ
tojásokban található 6, 7, 8, 9 és 10 napos
pO
HPXO]LyLYDO NH]HOW HPEULyN QHGYHV
testtömegei közel azonosak voltak a kontroll csoportoknál mért értékekkel. Kivételt képezett a 0,033%-os emulzióval fürösztött tojásokban található embriók, amelyeknél az embriók nedves testtömege kisebb volt, de a szignifikáns különbség nem igazolható, hasonlóan, mint a száraz testtömeg és a víztartalmi adatok esetében. Továbbá a 0,33%-os Sumithion 50 EC-vel injektált és fürösztött WRMiVRNEDQ IHMO
G
HPEULyN
nedves testtömegei az inkubáció 6. és 7. napján kisebb, de a 8., 9. és 10. napokon pedig nagyobb értéket mutatnak, mint a kezeletlen kontroll. Az embriók víztartalmában is hasonló tendencia érvényesül.
Az összes többi kezelési csoportban sem az embriók száraz testtömegében, sem pedig a víztartalmában érdemleges különbség nem volt kimutatható.
124
Megállapítható, hogy a gyakorlatban alkalmazott 1%-os Fusilade S emulzió hatására az injektált csoportban a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva szignifikánsan csökkent az embriók száraz testtömege. Ugyanez a töménység a fürösztött WRMiVRNEDQ IHMO
G
HPEULyN QHGYHV
testtömegét és víztartalmát szignifikánsan növelte. A 10%-os Fusilade S emulzióban fürösztött WRMiVRNEDQ IHMO HPEULyN
QHGYHV
WHVWW|PHJH
pV
Yt]WDUWDOPD
V]LJQLILNiQVDQ
Q
WW
G
D
kezeletlen kontrollhoz viszonyítva.
Továbbá bizonyítást nyert, hogy
PLQGKiURP W|PpQ\VpJ
%,
EC-vel injektált csoport embrióinak nedves és száraz testtömege valamint víztartalma szignifikánsan csökkent a kezeletlen kontroll FVRSRUWEDQOpY
HPEULyNKR]YLV]RQ\tWYD
$ IHQWLHN DODSMiQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ D QpJ\ Q|YpQ\YpG
V]HU
közül csak az 1%-os és a 10%-os Fusilade S, a 0,05%-os, a 0,5%-os és az 5%-os BI 58 EC emulzió hatott szignifikánsan az embriók növekedésére.
125
6.2. 1g9(1'e.e6)(/1
77
FÁCÁNOK VIZSGÁLATAI
6.2.1. Kezelési forma Az alkalmazott kezelési formák közül, az állatok gyomorszondán keresztül való kezelése okozott több elváltozást. Az etetéses kezelés esetén mérsékeltebb hatásokat észleltem, ami azzal magyarázható, hogy lényegesen kevesebb szer jutott be a madarak szervezetébe. Komoly hátránya ennek a kezelési formának, hogy a bejutott szer mennyisége nem ismert. 6.2.2. $]HOKXOOiVRNV]iPDpVLG
SRQWMD
$YL]VJiODWEDYRQW Q|YpQ\YpG
V]HUN|]ODOHJUDGLNiOLVDEEQDN
a BI 58 EC gyomorszondán keresztül való alkalmazása bizonyult, mivel DV]HUDQ|YHQGpNIiFiQRNDWDQDSUDDIHOQ
WW PDGDUDNDW SH
QDSUD PLQG HOSXV]WtWRWWD $] LURGDORPEDQ IHOOHOKHW
KRJ\ D
dig a 24.
BI 58 EC
LD50 (akut orális, fácán kakas esetében) >15mg/kg. Ez az érték HPO
ViOODWRNHVHWpEHQ SDWNiQ\NXW\DQ\~O PDMG
-szer magasabb.
Ugyanakkor a természetes körülmények között tartott és a BI 58 EC-t permetezéssel NLMXWDWRWW Q|YHQGpN pV IHOQ FVDN D IHOQ
WW IiFiQRN FVRSRUWMDLEyO
WWHN N]O KXOORWW HO HJ\HG KDVRQOyDQ PLQW D
esetében. Ez az eredmény a
YL]VJiOWQ|YpQ\YpG
Fusilade S
szerek, gyomorszondán
keresztül bejuttatott szermennyiségnél, kisHEE PpUWpN bejutását igazolja az állatok szervezetébe. 126
További magas elhullást okozott a Maloran 50 WP a növendék pV
IHOQ
WW
IiFiQRNED
XJ\DQFVDN
gyomorszondán
EHMXWWDWiVD PLYHO H] HVHWEHQ D IHOQ
keresztül
WW IiFiQRN N|]O PDG
való ár, a
növendékek közül, pedig 4 fácán hullott el a vizsgálat ideje alatt. Ezzel szemben mindkét természetes korcsoportból 1-1 madár elhullását figyeltem meg, amely ugyancsak igazolja a permetezéses/etetéses vizsgálati módszer enyhébb hatását.
A Fusilade S és a Sumithion 50 EC gyomorszondán keresztül kijuttatva
minden
korosztály
esetében
1-1
fácán
eredményezte, kivételt képez a Sumithion 50 EC-vel
elpusztulását NH]HOW IHOQ
WW
madarak csoportja, mert ott elhullással nem találkoztam.
Megállapítható, hog\DYL]VJiODWWiUJ\iWNpSH] a BI 58 EC HU
VHQ D
SHV]WLFLGHNN|]O
Maloran 50 WP mérsékelten toxikus hatású a
vadmadarakra.
127
6.2.3. A májak szövettani elváltozásai $ YL]VJiODW WiUJ\iW NpSH]
QpJ\ SHV]WLFLG N|]O D PiMDN
szövettani elváltozásait vizsgálva megállapítható, hogy egyedül a BI 58 EC
inszekticid
keresztül
gyomorszondán
adagolva
okozott
májkárosodást. Figyelemre méltó, hogy jelen esetben ezek az HOYiOWR]iVRN FVDN D IHOQ IHOQ
WWIiFiQRN PiMiEDQ
WW PDGDUDN PiMiEDQ YROWDN NLPXWDWKDWyDN
- a
sávokban és gócokban májdystrophiát találtam.
A hepatocyták magja nem volt látható,
D VHMWKDWiURN HOW
VLQXVRLGRN NLWiJXOWDN GLII~]pV JyFRV O\SKRLGVHMW EHV]
U
QWHN
, a
GpV LV OiWKDWy
-
a növendék fácánok mája épnek bizonyult (a májakban a hepatocyták épek, a sejthatárok jól elkülönültek, a sinusoidok tágak, 1-2 lyphoid góc HO
W
QLN
Hasonló
módRQ
QHP
YROW
PHJILJ\HOKHW
VHPPL
rendellenesség a BI 58 EC-t permetezésselNLMXWWDWRWWQ|YpQ\YpG kezelt természetes körülmények között tartott növendék és felQ
féle
V]HUUHO
WWiOODWRN
májának szövettani vizsgálatánál, ahol a májsejtek határa jól elkülönült, a hepatocyták magja ép, a cytoplazma enyhén vakuolizált, de zsírfestéssel negatív. A sinusoidok enyhén tágak, néhol 1-2 lyphoid góc különült el.
Továbbiakban megállapítható, hogy a Fusilade S, a Maloran 50 WP és a Sumithion 50 EC Q|YpQ\YpG
V]HUHN HJ\LN NH]HOpVL IRUPiMD
sem okozott a májakban rendellenességet - a májakban a szer hatására utaló hematoxilin-eozin festéssel kimutatható elváltozás nem alakult ki, a májak épek, a hepatocyWiNNHWW
VVRURNEDUHQGH]
128
GWHNDVHMWPDJRNpSHN
a sinusoidok normális tágasságúak - egyik vizsgálati korcsoport esetében sem.
6.2.4. Vér-pVDYpUSOD]PD|VV]HWHY
N
Sajnálatos módon a szakirodalomban a fácánvérre vonatkozóan nem találtam abszolút kontroll adatokat, így az eredményeimet az általam beállított kezeletlen kontroll csoportnál mért adatokhoz viszonyítottam.
Hasonlóan az eredmények eddigi értékeléséhez, a vér és a YpUSOD]PD |VV]HWHY
N YL]VJiODWiEDQ LV HJ\HGO D
BI 58 EC növényvéd
szer esetében tapasztaltam a kezeletlen kontroll adatokhoz viszonyítva V]iPRWWHY
HOWpUpVW
A BI 58 EC-vel kezelt és természetes körülmények között tartott, növendék fácánok vérvizsgálatában, a Na esetében volt a kezeletlen kontroll csoporthoz viszonyítva szignifikáns különbség. Az ugyanilyen N|UQ\H]HWEHQ WDUWRWW IHOQ
WW PDGDUDN YpUSDUDPpWHUHL N|]O V]L
gnifikáns
különbséget az AST, az LDH, a Na és a PLT esetében tapasztaltam. Jelen eredmények magyarázata következtében csak hipotéziseket állíthatok fel, éppen
ezért
nem
próbálok
választ
keresni
a
kapott
adatok
megindoklására.
A másik három peszticid, (Fusilade S, a Maloran 50 WP és a Sumithion 50 EC) sem a szondán keresztüli, sem az etetéses módon való
129
EHMXWWDWiVD QHP RNR]RWW V]iPRWWHY IiFiQRNYpUpVYpUSOD]PD|VV]HWHY
NO|QEVpJHW D Q|YHQGpN pV IHOQ
WW
LEHQ
6.2.5. Tojástermelés és a tojások termékenysége $ IHOQ WRMiVWHUPHOpVU
A
WW IiFiQRN NH]HOpVL FVRSRUWMDLEDQ DGDWRNDW J\ OpVDWRMiVRNWHUPpNHQ\VpJpU
kezeletlen
kontroll
MW|WWHP D
O
csoportban
tapasztalt
4,1%-os
terméketlenség és a 96 db lerakott tojás a mesterséges fácántenyésztésben elfogadható eredménynek számít.
A Fusilade S, a Maloran 50 WP és a Sumithion 50 EC Q|YpQ\YpG
V]HUHN HJ\LN NH]HOpVL IRUPiMD VHP RNR]RWW D NH]HOHWOHQ
kontroll csoporthR] NpSHVW V]iPRWWHY
NO|QEVpJHW D WRMiVWHUPHOpV pV D
tojások terméketlensége esetében. Az esetlegesen tapasztalt eltérések YDOyV]tQ
VtWKHW
N|V]|QKHW
HQ
D
NH]HOpVHN
DONDOPiYDO
RNR]RWW
VWUHVV]QHN
A BI 58 EC-vel szondán keresztül kezelt csoport egyedei a 24 nap alatt összesen 3 tojást raktak, amelyek mindegyike terméketlen volt.
A BI 58 EC-vel etetéses módon kezelt madarak csoportjában 67 GE WRMiVW WDOiOWDP DPHO\E
O GE PXWDWRWW WHUPpNHWOHQVpJHW H] D
terméketlen tojás az összes lerakott tojás 26%-a.
130
A vizsgálati eredmények tükrében megállapítható, hogy a BI 58 EC negatív hatással van mind a tojástermelésre, mind a tojások termékenységére.
6.3. JAVASLATOK A GYAKORLAT SZÁMÁRA
Az ökotoxikológia térhódításával, egyre több és több peszticid pO
YLOiJUD
gyakorolt hatása válik ismerté. Ezek az ismeretek eOV
VRUEDQ
egy-egy szer embrionális kori toxikus hatását írják le. De jelenleg még nagyon kevés az olyan vizsgálat, amely egy-HJ\ WR[LFLWiViUyO D IHMO
Q|YpQ\YpG
GpV WHOMHV YHUWLNXPiEDQ DGQD IHOYLOiJR
V]HU
sítást. Pedig a
gyakorlatban nagyon sok esetben egy faj minden generációjára hatással OHKHWQHNDQ|YpQ\YpG
V]HUHN
Jelen vizsgálat is egy ilyen embrionális és posztembrionális kori toxicitás feltárására irányult, abból a meggondolásból, hogy a vetéslakó madárvilágunk veszélyeztetettségét, illetve annak mértékét megállapítsa.
A vizsgálati eredmények értelmében legfontosabbnak azt a tényt tartom, hogy a fürösztéses tojáskezelésnél, ami a gyakorlatot volt hivatva modellezni - sokkal kisebb mértpN
WR[LNXV
hatást állapítottam meg, mint
az injektált kezelési módnál.
Az
eredmények
alapján
megállapítható
(a
gyakorlatban
alkalmazott koncentrációkat figyelembe véve), hogy a négy vizsgált peszticid közül a BI 58 EC és a Maloran 50 WP injektálva okozták a 131
legnagyoEE
PpUWpN
HPEULyHOKDOiVW
$
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHN
gyakorisága a BI 58 EC, a Fusilade S és a Maloran 50 WP-vel injektálva YROW D OHJPDJDVDEE (]HN D Q|YpQ\YpG HPEULyN pOHWNpSHVVpJpUH pV IHMO
V]HUHN QHPFVDN D]
GpVpUH KDWRWWDN NiURVDQ KDQHP D
növekedpVUH LV $ Q|YHQGpN pV IHOQ
WW IiFiQRN YL]VJiODWiQiO QHJDWtY
hatást a BI 58 EC esetében tapasztaltam. A faunavédelmet eO hogy a négy peszticid
WpUEHKHO\H]YHDJ\DNRUODWQDN
DONDOPD]iViQDN D] LG
tojásrakás ill. fészkeOpVL LG
V]DNEyO PiV LG
azt javasolom,
SRQWMiW KHO\H]]pN iW D
SRQWUD $PHQQ\LEHQ H] QHP
OHKHWVpJHVDNNRUDIpV]NHNJpSHNiOWDOLWDSRViVRVNiUWpWHOpWLVPHJHO J\
MWVpN |VV]H D IpV]NHNEHQ WDOiOKDWy IiFiQ
]YH
- és fogolytojásokat és
mesterségesen keltessék ki azokat.
Ez a védelem különösen megilleti a foglyokat, melyeknek a létszáma az utóbbi években fokozatosan csökken.
132
7. ÖSSZEFOGLALÁS ember,
Az
PHVWHUVpJHVHQ
HO
természetidegen anyagcseréjét,
NRUV]HU
iOOtWRWW
WHUPHO
DQ\DJ
anyagok gyakran
WHYpNHQ\VpJH
NHUO
D
toxikus
hatást
N|UQ\H]HWEH
a]
megzavarják
VRUiQ
is
pO
(]HN
OpQ\HN
kifejtve
V]iPRV D
QRUPiOLV
rájuk.
Ezen
xenobiotikumok közül dolgozatomban a 2 herbiciddel és 2 inszekticiddel foglalkoztam. A Fusilade S és a Maloran 50 WP herbicideket, illetve a BI 58 EC és a Sumithion 50 EC inszekticideket a lucernásokban alkalmazzák, ahol néhány, a maJ\DU IDXQiUD MHOOHP] IpV]NHO D V]HU NLMXWWDWiViQDN LG
csirkeHPEULyNRQ
IDM
- pl. a fácán és a fogoly -
SRQWMiEDQ ( Qp
gy szer hatását fácán és
PRGHOOH]WHP LOOHWYH Q|YHQGpN pV IHOQ
WW IiFiQRNRQ
vizsgáltam. $] HPEULRQiOLV IHMO
GpV YL]VJiODWD VRUiQ PLQG D QpJ\ V]HUE
O D
gyakorlatban alkalmazott dózis mellett egy 10-szer töményebb és egy 10szer hígabb emulziót készítettem. Az emulziók 0,1 ml-ét a tojásokba injektáltam, valamint a tojások másik csoportját az emulziókban PHJIU|V]W|WWHP9L]VJiODWDLPD]LQNXEiFLyHOV PHO\
VRUiQ
PHJKDWiUR]WDP
D]
QDSMiUDWHUMHGWHNNL
HPEULyKDODQGyViJRW
D
IHMO
GpV
morfológiai bélyegeit és az embriók növekedését. $ Q|YpQ\YpG
Q|YHQGpN
V]HU
pV
D
IHOQ
J\DNRUODWEDQ
WW
IiFiQRN
DONDOPD]RWW
133
YL]VJi
latakor, a négy
W|PpQ\VpJ
HPXO]LyMiW
alkalmaztam kizárólagosan.
Az oldatok 5 ml-ét
a
madarakba
gyomorszondán keresztül juttattam be, valamint a fácánok másik csoportjának etetéses úton adagoltam. A vizsgálat egy hónapig tartott, amely alatt a kezeléseket két alkalommal végeztem el, és közben folyamatos klinikai megfigyelést hajtottam végre. Vizsgáltam az elhullások számát és idejét, a májak esetleges szövettani elváltozásait, a vér- pV D YpUSOD]PD |VV]HWHY
N YiOWR]iViW D WRMiVW
ermelést és a tojások
termékenységét.
$]HPEULRQiOLVIHMO
GpVYL]VJiODWD
esetén,
az eredmények azt mutatták, hogy a két kezelési forma közül az injektálás váltott ki mélyrehatóbb változásokat. Kiugróan magas embrióhalandóságot okoztak az injektált 10%-os Fusilade S (95,5%), az 1%-os (44,7%) és 10%-os (30%) Maloran 50 WP, illetve a BI 58 EC 0,5%-os (56,25%) és 5%-os (63,8%) emulziói. Az embrióhalandóság NULWLNXVSRQWMDLD]LQNXEiFLyHOV QDSN|]|WWLLG
yUiMDDpVQDSYDODPLQWD
-10.
V]DN
19 félH
IHMO
GpVL
UHQGHOOHQHVVpJHW
FVDNQHP PLQGHJ\LNH D] HPEULRQiOLV IHMO V]DNDV]DLEDQ EHN|YHWNH]
WDSDV]WDOWDP GpV FLWR
, amelyeknek
- és organotipikus
YiOWR]iVRN KDWiViUD M|WW OpWUH $ OHJJ\DNRULEE
rendellenességek a nyitott testüreg, a törpeség, a gyengén fejlett szikérhálózat, a bevérzett test és a szem elváltozásai voltak. Egy-egy UHQGHOOHQHVHQ IHMO
G|WW HPEULyQ W|EEIpOH WtSXV~ HOYiOWR]iVW ILJ\HOWQN
meg. Az injektált 10%-os Maloran 50 WP emulzió hatására alakult ki OHJJ\DNUDEEDQ IHMO
GpVL UHQGHOOHQHVVpJ
elhaltak 33%-ánál). 134
(az éO
HPEULyN
-ánál és az
Az embrionális növekedésre a BI 58 EC mindhárom és a Fusilade S 1%-os és 10%-os emulziói hatottak negatívan. Az injektált 1%-os Fusilade S emulzió hatására (a kontrollhoz viszonyítva) szignifikánsan csökkent az embriók száraz testtömege. Az 1%-os és a 10%-os Fusilade S emulziókban megfürösztött tojások embrióinak nedves testtömege és víztartalma szignifikánsan növekedett a kezeletlen kontrollhoz képest. Továbbá bizonyítást nyert, hogy mindhárom W|PpQ\VpJ
%,
EC-vel injektált csoport embrióinak nedves és száraz
testtömege valamint víztartalma szignifikánsan csökkent a kezeletlen NRQWUROOFVRSRUWEDQOpY
A növendék és a feOQ
HPEULyNKR]YLV]RQ\tWYD
WWIiFiQRNYL]VJiODWDHVHWp
n,
az eredmények tükrében az alábbi megállapításokra jutottam: Az alkalmazott kezelési formák közül a gyomorszondán keresztül való kezelés okozott figyelemre méltó rendellenességeket. Legradikálisabbnak a BI 58 EC gyomorszondán keresztül való alkalmazása bizonyult, mivel mindkét korcsoportban az összes madarat elpusztította. A májak szövettani elváltozásait vizsgálva megállapítható, hogy egyedül a BI 58 EC inszekticid gyomorszondán keresztül adagolva okozott distrophiátDIHOQ
WWPDGDUDNPiMiEDQ
Hasonlóan az eredmények eddigi értékeléséhez, a vér és a YpUSOD]PD |VV]HWHY
N YL]VJiODWiEDQ LV HJ\HGO D
BI 58 EC Q|YpQ\YpG
szer esetében tapasztaltam a kezeletlen kontroll adatokhoz viszonyítva V]iPRWWHY
HOWpUpVW
A természetes körülmények között tartott, növendék
fácánok vérvizsgálatában, a Na esetében volt a kezeletlen kontroll 135
csoporthoz
viszonyítva
N|UQ\H]HWEHQ WDUWRWW IHOQ
szignifikáns
különbség.
Az
ugyanilyen
WW PDGDUDN YpUSDUDPpWHUHL N|]O V]L
gnifikáns
különbséget az AST, az LDH, a Na és a PLT esetében tapasztaltam. A Fusilade S, a Maloran 50 WP és a Sumithion 50 EC Q|YpQ\YpG
V]HUHN HJ\LN NH]HOpVL IRUPiMD VHP RNR]RWW D NH]HOHWOHQ
NRQWUROO FVRSRUWKR] NpSHVW V]iPRWWHY
NO|QEVpJHW D WRMiVWHUPHOpV pV D
tojások terméketlensége esetében. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a BI 58 EC negatív hatással van mind a tojástermelésre, mind a tojások termékenységére. Az
eredmények
alapján
megállapítható
(a
gyakorlatban
alkalmazott koncentrációkat figyelembe véve), hogy a négy vizsgált peszticid közül a BI 58 EC és a Maloran 50 WP injektálva okozták a OHJQDJ\REEPpUWpN $IHMO
HPEULyHOKDOiVW
GpVLUHQGHOOHQHVVpJHNJ\DNRULViJDD
BI 58 EC, a Fusilade
S és a Maloran 50 WP-vel injektálva, volt a legmagasabb. (]HN D Q|YpQ\YpG pVIHMO
GpVpUHKDWRWWD
V]HUHN QHPFVDN D] HPEULyN pOHWNpSHVVpJpUH
k károsan, hanem a növekedésre is.
$ Q|YHQGpN pV IHOQ
WW IiFiQRN YL]VJiODWiQiO QHJDWtY KDWiVW D
BI
58 EC esetében tapasztaltam. (QQHN
pUWHOPpEHQ
D
YL]VJiOW
Q|YpQ\YpG
V]HU
N|]O
teratogénnek a BI 58 EC, a Fusilade S és a Maloran 50 WP bizonyult.
136
8. SUMMARY In the course of man’s modern cultivation activity several artificially produced materials get into the environment. These unnatural materials confuse the normal metabolism of living beings, very often by toxic effect. From those xenobiotics I will discuss two herbicides and insecticides in my paper. Fusilade S and Maloran 50 WP herbicides and BI 58 EC and Sumithion 50 EC insecticides are used on alfalfa-fields, where some species characteristic of the Hungarian fauna, e.g. pheasant and partridge, nestle at the time of the application of these compounds. I modelled the effect of these four chemicals on pheasant and chicken embryos and examined the same on apprentice and full-grown pheasants. During the examination of embryonic development I prepared emulsions from all four chemicals, one of which was 10 times stronger, and the other 10 times weaker than the concentration applied in practice. I injected 0.1 ml of the emulsion into some of the eggs, while the other group of eggs was bathed in the emulsion. My examinations covered the first 10 days of incubation, during which period I defined the embryonic mortality, the morphological marks of development and the growth of the embryos. During the examination of the apprentice and full-grown pheasants I applied the four plant protection chemicals diluted 137
exclusively to the extent they are used in practice. I treated the birds with 5 ml of the compounds through stomach-tubes, while the other group of pheasants got them through feeding. The examination lasted for a month, during which period two treatments were made under my continuous clinical observation. I analysed the time and number of deaths, the contingent histological deformation of the livers, the changes in the components of blood and plasma, the egg production and the fertility of eggs.
At the examination of embryonic development, the results showed that from the two treatment methods injection generated greater effects. Significantly high embryonic mortality was caused by the injected 10% concentration of Fusilade S (95,5%), the 1% (47,7%) and 10% (30%) of Maloran 50 WP, and by the 0,5% (56,25%) and 5% (63,8%) emulsions of BI 58 EC. The critical stages of embryonic mortality were the first 24 hours of incubation, day 2 and 3, and the period between day 8 and 10. I observed 19 types of developmental anomalies, almost all of which were generated as a result of the changes during the cytotype and organotype phases of the embryonic development. The anomalies that occurred most often were the following: open antrum, dwarfism, weakly developed venous network, bloodshot body and changes in the eyes. On some of the abnormally developed embryos several types of deformation could be observed. Most developmental anomalies were generated by the 138
injected 10% concentration of Maloran 50 WP emulsion, (in 23% of the living embryos and in 33% of the deceased ones.) Embryonic growth process was influenced only by 1% and 10% concentrations of Fusilade S emulsions. As a result of the injected 1% concentration of Fusilade S emulsion (in comparison to the control) the dry body weight of embryos reduced significantly. The moist body weight and water content of the embryos in the eggs bathed in 1% and 10%- concentration of Fusilade S emulsions increased significantly in comparison to the untreated control. At the examination of the apprentice and full-grown pheasants, in light of the results I could draw the following conclusions: from the treatment methods administration through stomach-tube resulted in considerable anomalies. Administration of BI 58 EC through stomachtube proved to be the most radical treatment, as it killed all the birds in both age groups.
Based on the examination of the histological deformations of liver we can conclude that only BI 58 EC administered through stomach-tube resulted in anomalies in livers of the full-grown birds.
Similarly to the evaluation of the above results, at the examination of the components of blood and plasma I found that only in the case of administering BI 58 EC plant protection chemical resulted in 139
significant differences in comparison to the untreated control data. At the examination of the blood of apprentice pheasants kept in natural conditions I found that there was a significant difference in comparison to the untreated control group in the case of Na. Among the blood parameters of full-grown birds kept in the same environment, significant difference occurred with respect to AST, LDH, Na and PLT.
None of the administration methods of Fusilade S, Maloran 50 WP and Sumithion 50 EC plant protection chemicals resulted in significant difference in comparison to the untreated control group with respect to egg production and egg fertility. Based on the examination we can conclude that BI 58 EC has a negative effect both on egg production and the fertility of eggs. Based on the results it can be concluded (considering in practice applied concentration) that from the four pesticides examined BI 58 EC and Maloran 50 WP by injected caused embryonic mortality to the greatest extent. The occurrence of developmental anomalies was the most frequent in BI 58 EC, Fusilade S and Maloran 50 WP by injected. These pesticides had a detrimental effect not only on the vitality and development of embryos, but on their growth as well. At the examination of the apprentice and full-grown pheasants I observed a negative effect in case of administering BI 58 EC. In light of the above, out of the four plant protection chemicals examined BI 58 EC, Fusilade S and Maloran 50 WP proved to be teratogenic.
140
9. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1.
0yGV]HUWDQL IHMOHV]WpVNpQW HOV
NpQW YL]VJiOWDP D
BI 58 EC, a
Sumithion 50 EC, a Fusilade S és a Maloran 50 WP
Q|YpQ\YpG
szereket természetes körülmények között tartott fácán családokon, a közvetlen toxikus/reprodukciós hatás megismerésére. 2. További új módszerként alkalmaztam az embrionális és SRV]WHPEULRQiOLV NRUL WR[LFLWiV |VV]HIJJ DPHO\OHKHW
YpWHWWHD
HJ\PiVW N|YHW
BI 58 EC HGGLJKLiQ\]yLO\HQpUWHOP
YL]VJiODWiW WR[LNROyJLDL
adatainak közreadását fácánon. Megállapítottam, hogy a BI 58 EC a gyakorlatban alkalmazott koncentrációban a tojásokat injektálva 56,2%os, fürösztve 14,9%-os embrióelhalást okozott (kontroll 3,6%). Ez az inszekticid a gyakorlati töménységben injektálva 9 féle (szem teljes hiánya, egy szeP
SRQWV]HU
V]HP QHP SLJPHQWiOW V]HP NHYHVHEE
szomita, bevérzés a testen, gyengén fejlett szikérhálózat, törpeség, torz HPEULy IU|V]WYH IpOH SRQWV]HU
cisztaburok) feMO
V]HP V]RPLWiN KLiQ\D W|USHVpJ
GpVL UHQGHOOHQHVVpJHW LQGXNiOW
. Ez a növényvéG
nemcsak az embriók életképHVVpJpUHpVIHMO
GpVpUHKDWRWW
V]HU
károsan, hanem
a növekedésre is, amely a kisebb nedves és száraz testtömegekben nyilvánult meg. A növendék és IHOQ
WW IiFiQRN YL]VJiODWiQiO HJ\HGO
a
BI 58 EC esetében tapasztaltam negatív hatást, amely a magas elhullási %-ban, a májak szöveti károsodásában (májdystrophia), a vérparaméterek szignifikáns különbségében (AST, az LDH, a Na és a PLT esetében), az alacsony tojástermelésben és a magas terméketlenségben mutatkozott meg. 141
3. A dolgozatban
V]HUHSO
Q|YpQ\YpG
V]HUHN YRQDWNR]iViEDQ ~M
alapadatokat adtam közre az egyes fácánYpUpVYpUSOD]PD|VV]HWHY
NU
O
(AST, ALT, ALP, LDH, Össz. fehérje, Albumin, Na, K, Ca, Mg, P, .UHDWLQLQ 5%& :%& 3/7 DPHO\HNQHN D NRQWUROO pUWpNHNW
O YDOy
szignifikáns eltérései kifejezik a vizsgálati anyagok kórélettani hatását. 4. Új adatokat szolgáltattam a Sumithion 50 EC, a Fusilade S és a Maloran 50 WP
Q|YpQ\YpG
V]HUHN
Q|YHQGpN
pV
IHOQ
WW
NRUL
toxicitásáról fácánon. Megállapítottam, hogy: a) a Sumithion 50 EC nem volt negatív hatással az állatok életképességére, a májak szöveti felépítésére, a vér és a vérplazma |VV]HWHY
NUHDWRMiVWHUPHOpVUHpVDWRMiVRNWHUPpNHQ\VpJpUH
b) a Fusilade S egyedül az állatok életképességére volt enyhe negatív hatással (1-1 egyed elhullását eredményezte), de nem volt kóros hatással D PiMDNUD D YpU pV YpUSOD]PD |VV]HWHY
NUH pV QHP EHIRO\iVROWD D
tojástermelést és a tojások termékenységét. c) a Maloran 50 WP magas elhullást eredményezett a növendék és a IHOQ
WW IiFiQRN N|]|WW J\RPRUV]RQGiQ NHUHV]WO NH]HOW IHOQ
WW IiFiQRN
közül 2 egyed, a növendék állatok közül 4 egyed pusztult el, a WHUPpV]HWHV FVRSRUWEDQ D IHOQ
WW pV D Q|YHQGpN HJ\HGHN N|]|WW FVDN
-1
elhullott madarat találtam), de nem volt kóros hatással a májak szöveti felépítésére D YpU pV YpUSOD]PD |VV]HWHY tojástermelést és a tojások termékenységét.
142
NUH pV QHP EHIRO\iVROWD D
10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni konzulensemnek, Dr. Várnagy László egyetemi tanárnak áldozatos segítségéért, útmutatásaiért és a nagy tapasztalatokra alapozott hasznos tanácsaiért, melyek hozzájárultak doktori disszertációm elkészítéséhez.
Külön köszönettel tartozom:
Sinkovitsné Dr. Hlubik Ilona egyetemi docensnek, a munkám során nyújtott segítségéért és hasznos ötleteiért. A Veszprémi Egyetem, Georgikon MH]
JD]GDViJ
-tudományi Kar,
Higiéne Tanszék valamennyi munkatársának a kísérletek és a dolgozat elkészítése alatt nyújtott segítségükért, támogatásukért.
Drén Csabánénak és Osbita Tündének a laboratóriumi vizsgálatok során nyújtott segítségükért.
Dr. Fáncsi Tibor egyetemi adjunktusnak a kórszövettani vizsgálati eredmények értékelésében nyújtott segítségéért.
Köszönettel tartozom családomnak és barátaimnak támogatásukért, megértésükért és türelmükért.
143
11. IRODALOMJEGYZÉK 1. Albers, P.H. (1977): Effects of external applications of fuel oil on hatchability of mallard eggs. In: Wolfe DA (ed) Fate and effects of
Petroleum
Hydrocarbons
in
Marine
Ecosystems
and
Organisms. Pergamon Press, New York, pp. 158-163.
2. Atlavinyte, O. (1975): The effect of chemical. substances on the activity of Lumbricidae in the process of straw disintegration. In: Progress in Soil Zoology. p. 515, Publishing House of Czechoslovak Academy of Sciences, Prague
3. Beitz, H. (1979) Anforderungen an die toxikologische Prüfung neuer Pflanzenschutzmittel und Mittel zur Steuerung biologischer Prozesse. Arch.exper. Vet.med. 33: p. 121.
4. Birkhead, T.R., Lloyd, C., Corkhill, P. (1973): Oiled seabirds successfully cleaning their plumage. Brit Birds 66, pp. 535-537.
5. Busby D.G., Pearce P.A., Garrity N. R. (1987): Effect of Ultra ULV Fenitrothion Spraying on Brain Cholinesterase Activity in Forest Songbirds. Bull. Environm. Contam. Toxicol., 39, pp. 304311.
144
6. Carson, R. (1962): Silent Spring. The Riverside Press, Cambridge, Massachusetts, p. 368.
7. Daevy, S.P. (1963): Effects of chemicals on earthworms: A review of the literature. Special Scientific Report-Wildlife, p.74, Washington
8. Dareste, C. (1891): Production artificielle de monstrosites. Reinwald et Cie, Paris
9. David, D. (1977): Influence du DDT sur la population germinale gonadique d`embryons de Caille de cinq générations. C R Acad Sc Paris 284(D), pp. 949-952.
10. David D. (1979): Gas Chromatographic Study of the Rate of Penetration of DDT Into Quail Eggs at Different Stages of their Development. Bull. Environm. Contam. Toxicol., 21, pp. 289295.
11. Deakin, A., Robertson, G. (1933): Effect of mercurial ointment on hatchability. Poultry Sci 8, pp. 301-312.
145
12. Déli É., Várnagy L. (1985): Teratological Examination of Wofatox 50 EC (50% Methyl-parathion) on Pheasant Embryos. Anat. Anz., Jena, 158. pp. 237-240.
13. Dieter, M.P. (1977): Acute and chronic studies with waterfowl exposed to petroleum hydro-carbons. In: Hall C, Preston W (eds) Program Review Proceedings of Environmental Effects of Energy/Related Activities on Marine/Estuarine Ecosystems, EPA60017-77-111,
US
Environmental
Protection
Agency,
Washington, DC, pp. 35-42.
14. Eastin, W.C., Hoffman, D.J. (1978): Biological effects of petroleum on aquatic birds. In: Proceedings of the Conference Assessment Ecological Impact of Oil Spills. American Institute of Biological Sciences, Washington, DC, pp. 561-582.
15. Edwards, C.A. (1973): Persistent pesticides in the environment. 2nd ed., CRC Press, Cleveland.
16. Eisler, R. (1970): Latent effects of insecticide intoxication to marine moluscus. Hydrobiologia, 36: p. 345.
146
17. )DUDJy OHKHW
6
VpJHL
PH]
9DGRQ
JD]GDViJL
pO
iOODWIDMRN
N|UQ\H]HWEHQ
IHQQPDUDGiViQDN 0DJ\DURUV]iJRQ
WWF-füzetek, 24.
18. Féré, C. (1893-1901): Notes. Im: Hoffmann D. J. (1990): Embryotoxicity and teratogenicity of environmental contaminants to bird eggs. Rev. Environ. Contam. Toxicol., 115: pp. 39-65.
19. Fischer
E.
(1982):
Xenobiotikumok
akkumulációja
és
transzformációja gerinctelen állatokban. A biológia aktuális problémái, 24, pp. 97-144. Medicina Könyvkiadó, Budapest
20. Food and Drug Administration (1970): Advisory Committee on Protocols for Safety Evalutions, Panel on Reproduction. Report on Repr. Studies in the Safety Evaluation of Food Additives and Pesticide Residues. Toxicol. Appl. Pharmacol. 16: p. 264.
21. Gemmeke H. (1991): Pflanzenschutzmittel und VogelbestandOrt,
Zeit
und
Umfang
der
Anwendung
chemischer
Pflanzenschutzmittel in der Kulturlandschaft. Nachrichtenbl. deut. Pflanzenschutzd. (Braunschweig), 43, pp. 48-52.
22. Grolleau, G., Delavaur, E. Siou, G. (1974): Effets du 2,4-D sur la reproduction des Cailles et des Perdrix apres application du
147
produit par pulvérisation sur les oeufs. Ann Zool-Ecol Anim 6, pp. 313-331.
23. Gyrd-Hansen, N., Dalgaard-Mikkelsen, S. (1974): The effects of phenoxy-herbicides on the hatchability of eggs and the viability of the chicks. Acta Pharmacol Toxicol 35, pp. 300-308.
24. Hamiltom, H.L. (1952): Lillie’s Development of the Chick. Holt, Rinehart and Winston, New York
25. Hamilton G.A., Hunter K., Ruthven A.D. (1981): Inhibition of Brain Acetylcholinesterase Activity in Songbirds Exposed to Fenitrothion During Aerial Spraying of Forests, Bull. Environm. Contam. Toxicol., 27, pp. 856-863.
26. Hilbig, V.V., Lucas, K., Sebek, V., Munchow, H. (1976): Untersuchungen zur Ermitt-lung toxischer Wirkungen von Derivaten der 2,4-Dichlor-und 2,4,5-Trichlorphenoxy essigsaure (2,4-D und 2,4,5-T) auf Bruteier von Fasanen, Wachteln und Huhnern. Anz. Schadlingskd Pflan Umweltschutz 49, pp. 65-68.
27. Hoffman, D.J. (1978): Embryotoxic effects of crude oil in mallard ducks and chicks. Toxicol Appl Pharmacol 46, pp. 183-190.
148
28. Hoffman D.J. (1989): Embryotoxicity and Teratogenicity of Environmental Contaminants to Bird Eggs, Reviews of Environmental Contamination and Toxicology, 115, pp. 40-89.
29. Hoffman, D.J., Albers, P.H. (1984): Evaluation of potential embryotoxicity and teratogenicity of 42 herbicides, insecticides, and petroleum contaminants to mallard eggs. Arch Environ Contam Toxicol 13, pp. 15-27.
30. Hoffman, D.J., Campbell, K.I. (1978): Embryotoxicity of irradiated and nonirradiated automotive exhaust and carbon monoxide. Environ Res 15, pp. 100-107.
31. Insko, W.M., Steele, D.G., Hinton, C.M. (1941): Kentucky Agr Expt Sta Bull 416, pp. 117-138. 32. Jócsik, L. (1971): Az öng\LONRV FLYLOL]iFLy $ OHYHJ V]HQQ\H]
GpVH D WDODMHU
pV D Yt]
SXV]WXOiVD .|]JD]GDViJL pV -RJL
Könyvkiadó Bp. p. 274
33. Kaltner, H., Andrae, S., Wittmann, J. (1993): Activity of cholinesterases in the Japanese quail embryo. Effects of dichlorphos on the embryonic development. Biochem Pharmacol., 45 (1): pp. 87-92.
149
34. .HUWpV]9 +HUELFLGHNKDWiVDDPDGiUHPEULyIHMO
GpVpUH
7'.pV'LSORPDGROJR]DW*$7(*|G|OO
35. Kimura, T.,Keegan, H.L. ( 1966): Toxicity of some insecticides for the asian blood sucking leech, Hirudo nipponia Withman. Amer.J. Tropic.Med.Hyg., 15:p.113.
36. Kopischke, E.D. (1972): The effects of 2,4-D and diesel fuel on egg hatchability. J Wildl Mgt 36, pp. 1353-1356.
37. Kulczycki, A. (1975): Effects of organophosphate insecticidesNogos and Owadofos on the survival rate and reproduction in pheasants (Phasianus cholchocus L.). Acta Agraria et Silvestria Series Zootechnica, Vol. XV. Fasc. 2.
38. Kulczycki, A. (1979): Effects of organophosphate insecticides Metasystox, Anthio, and Tonix on survial rate and reproduction in pheasants (Phasianus colhicus L.) Acta Agrar Silvestria, Ser Zootech 18(1-2): pp. 63-74.
39. Landauer, W. (1975): Cholinergic teratogens: studies with chick embryos. Teratology 12: pp.125-146.
150
40. Lehoczky, K. (1983): Experimentális magatartástoxikológia. Gyógyszerbiztonsági Szimp. Budapest
41. Livingston, R.J. (1977): Review of current literature concerning the acute and chronic effects of pesticides in aquatic organisms. CRC Critical Reviews in Enviromental Control, p. 325
42. Lutz, H., Lutz-Ostertag, Y. (1972): The action of different pesticides on the development of bird embryos. Advan Exp Med Biol 27, pp. 127-149.
43. Lutz-Ostertag, Y., Bruel, M.T. (1981): Action embryotoxique et tératogéne du Dichlorvos (insecticide organophosphoré) sur le développement de l'embryon de Caille. C. R. Acad. Sci. Paris 292: pp. 1051-1054.
44. Lutz-Ostertag, Y., Didier, R. (1971): 2,4,5-T and embryonal sterility. C R Soc Biol 165, pp. 2364-2366.
45. Lutz-Ostertag, Y., Henou, C. (1975): Paraquat: mortalité embryonnaire et effets sur l`appareil pulmonaire de l`embryon de Poulet et de Caille. C R Hebd Acad Sci Ser D 281, pp. 439-442.
151
46. Lutz-Ostertag, Y., Meiniel, R., Lutz, H. (1970): Parathion, développement embryonnaire, stérilisation et effets oestrogenes chez les Oiseaux. Comparison avec les effets de l`Aldrine. Ann Biol 9, pp. 261-267.
47. McGrath, J.J., Moffa, J.V. (1972): System to evaluate the influence of chronic exposure to CO on the hatching eggs of white leghorn chicken. J Air Pollut Cont Assoc 22(2), pp. 123.
48. Meiniel, R. (1977): Embryologic expérimentale activitiés cholinestérasiques et expression de la teratogénese axiale chez 1'embryon de Caille exposé aux organophosphorés. C.R.Acad. Sci. Paris 285: pp. 401-404.
49. Mitchell, R.C. (1964): Effects of DDT spray on eggs and nestlings of birds. J Wildl Mgt 10, pp. 192-195.
50. Moriarity F. (1988): Ecotoxicology. The Study of Pollutants in Ecosystems, Academic Press, San Diego, CA. USA.
51. Moscioni, A.D., Engel, J.L., Casida, J.E. (1977): Kynuramine formaidase inhibition as a possible mechanism of certian teratogenic effects of organophosphorus and methyl carbamate insecticides in chick embryos. Biochem Pharmacol 26: pp.22512258.
152
52. MSDS (1997): Canadian Centre for Occupational Health and Safety, Issue: 97-3. Aug.
53. Needham, J. (1963): Chemicalembryology. New-York: Hafner Publishing Comp. 54. 1|YpQ\YpG )|OGP
V]HUHN
WHUPHOpVQ|YHO
DQ\DJRN
YHOpVJ\LpV9LGpNIHMOHV]WpVL0LQLV]WpULXP
55. N|YpQ\YpG )|OGP
V]HUHN
,
WHUPpVQ|YHO
YHOpVJ\LpV9LGpNIHMOHV]WpV
):
, Budapest
DQ\DJRN
i Minisztérium, Budapest
56. Paulov, S. (1977): Effect of the herbicide Gramoxone S (paraquat dichloride) on developmentand protein levels in the quail (Coturnix coturnix japonica). Vet Med (Prague) 22 , pp. 413-19.
57. Pravda, O. (1973): Über den Einfluss der Herbizide auf einige Süsswassertiere. Hydrobiologia, 42: p. 97.
58. Rády, M. (1982): Növényvédelmi kémia, Egyetemi jegyzet, *|G|OO
153
59. RTECS (1997): National Institute for Occupational Safety and Health, Canadian Centre for Occupational Health and Safety, Issue: 97-4. Nov.
60. Rittinghaus, H. (1956): On the indirect spread of oil in a seabird sanctuary. Ornitholo Mitt 8, pp. 43-46.
61. Robertson, I.S. (1961): Brit Poultry Sci, 2, pp. 49-58.
62. Romanoff A. (1972): Pathogenesis of the Avian Embryo. WileyInterscience, a Division of John Wiley and Sons, Inc., New York, 14-34.
63. Romanoff, A.L., Romanoff, A.J. (1972): Pathogenesis of the avian embryo. Wiley-Interscience, New York
64. Schom, C.B., Abbot, V.K., Walker, N.E. (1979): Adult and embryo responses to organophosphate pesticide: azodrin. Polutry Sci. 58: pp. 60-66.
65. Seifert, J., Casida, J.E. (1978): Relation of yolk sac membrane kynurenine forznacnidase inhibition to certian teratogenic effects of organophosphorous insecticides and of carbaryl and eserine in chicken embryos. Biochem Pharmacol 27: pp. 2611-2615.
154
66. Sinkovitsné, H.I. (1968): A Galliformes rendbe tartozó néhány madárfaj, fajta illetve hibrid gáz-anyagcseréje és redoxpotenciál pUWpNHLD]HPEULRQiOLVpOHWV]DNDV]EDQ'RNWRULpUWHNH]pV*|G|OO
67. Sinkovitsné, H. I. (1995): Peszticidek hatása a madarak HPEULRQiOLV IHMO
GpVpUH ÒM NXWDWiVL HUHGPpQ\HN D PH]
JD]GDViJ
WHUOHWpQ*$7(*|G|OO
68. 6LQNRYLWVQp +, %HQN FVLUNHHPEULyIHMO
= )RV]IRUVDYpV]WHUHN KDWiVD D
GpVpUHÈOODWWDQLN|]OHPpQ\HN SS
-103.
69. Somlyay I. (1990): Dikamin D, Kolfugó 25 FW és Nevifosz 50 (& Q|YpQ\YpG
V]HUHN HPEULy pV PDJ]DWL WR[LFLWiVD Ki]LW\~NRQ
Kandidátusi értekezés tézisei.
70. Somlyay I., Várnagy L. (1989): Changes in Blood Plasma Biochemistry of Chicken Embryos Exposed to Various Pesticide Formulations. Acta Veterinaria Hungarica 37 (1-2). 179-183.
71. Somlyay, I., Várnagy, L., Hidasi, G. (1992): Toxicity of phosmethylane (Nevifosz 50 EC) in pheasant fetuses. Med. Fac. Landbouww. Univ. Gent, 57/3b, pp. 1285-1288.
155
72. Spittler, H. (1976): Experiments on the influence of herbicides on the embryo development of Phasianus colchicus and Coturnix coturnix japonica. Z Jagdwiss 22, pp. 197-201.
73. Szaro, R.C., Albers, P.H. (1977): Effects of external application of No. 2 fuel oil on common eider eggs. In: Wolfe DA (ed) Fate and Effects of Petroleum Hydrocarbons in Marine Ecosystems and Organisms. Pergamon Press, New York, pp 164-167.
74. The Agrochemicals Handbook (1990): The Royal Society of Chemistry, Chambridge, England, Second Edition. 75. Varga T. (J\HV Q|YpQ\YpG
V]HUHN WR[LFLWiVD W\~N pV
fácán embriókon. Doktori értekezés. Keszthely
76. Varga T., Cravedi J.P., Füzesi I., Várnagy L. (2002): Residues of fenitrothion in chick embryos following exposure of fertile eggs to this organophosphorus insecticide. Revue de Medicine Veterinaire. 153 (4): 275-278.
77. Varga T., Hlubik I., Várnagy L., Budai P., Molnár E. (1999): Embryonic toxicity of insecticide Sumithion 50 EC and herbicide Fusilade
S in
pheasants
after induvidual or combined
administration. Acat Veterinaria Hungarica, 47 (1): 123-128.
156
78. Várnagy, L. (1981): Teratogenicity testing of Parathion 20 WP, Methylparathion 18 WP and Wofatox 50 EC in Japanese quail embryos by egg immersion technique. Acta Vet. Acad. Sci. Hun., Tomus 29 (1), pp. 85-90.
79. Várnagy, L. (1985): A peszticidek teratológiai hatása. A biológia aktuális problémái 32. pp. 9-38. Medicina Könyvkiadó, Budapest 80. 9iUQDJ\/ $Q|YpQ\YpG
V]HUHNWR[LNROyJLDLYL]VJiODWD
az új hazai szabályozás szerint. Magyar Állatorvosok Lapja, 123. pp. 571-574.
81. Várnagy L., Budai P. (1994): In vitro és in vivo toxikológiai módszrek alkalmazása a teratogén hatás felismerésére. Magyar Állatorvosok Lapja, 49. pp. 653-656.
82. Várnagy L., Budai P., Zaják Á., Varga T., Molnár E. (1999): Model field study of Sumithion 50 EC and Fusilade S on pheasants. Acta Veterinaria Hungarica, 47 (2): pp. 271-277.
83. Várnagy L., Füzesi I. (1979): Fürjtojások permeabilitás vizsgálata Metilparathion 18 WP és Parathion 20 WP alkalmazásával. Növényvédelem. XV. évfolyam. 9. szám. pp. 385-388.
84. Várnagy, L., Varga, T., Hlubik, I., Budai, P., Molnár, E. (1996): Flubalex, Fusilade S és Maloran 50 WP gyomirtó szerek egyedi 157
és együttes méreghatása tyúkmagzatokon. Magyar Állatorvosok Lapja, 68. pp. 632-635.
85. Verrett M.J., Scott W.F., Reynaldo E.F., Alterman E.K., Thomas C.A. (1980): Toxicity and Teratogenicity of Food additive Chemicals in the Developing Chicken Embryo. Toxicology and Applied Pharmacology, 56, pp. 265-273.
86. Winteringeham, F.P.W. (1965): Comparative metabolism and toxicology of organic insecticides. In Sudies in Comparative Biochemistry, Munday, K. A. ed. p. 107, Pergamon Press, New York.
87. Worthing C.R., Hance R.J. (Eds) (1991): The Pesticide Manual, The British Crop Protection Council, 9th Ed.
158
