FELVÉTELI DOLGOZAT – MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék
1 117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Q. ép. Telefon: (+361) 4631172 Fax: (+361) 4631906 www.kgt.bme.hu
1. Fogalmazza meg a hasonlóságokat/összefüggéseket és különbségeket az alábbi fogalompárok között! (10 pont) Fogalompár
Hasonlóság/összefüggés
Különbség
Termékár –
A fogyasztó akkor veszi A rezervációs ár a kereslet
Rezervációs ár
meg a terméket, ha a (fogyasztó)
jellemzője,
a
alacsonyabb, termékár meghatározásában
termékár
a termelőknek is szerepe van
mint a rezervációs ára Reálkamatláb –
Fisher-tétel: a nominális Inflációs ráta: a pénzromlás
Inflációs ráta
kamatláb
(kb.)
meg-
(árszínvonal-emelkedés) üteme, a
reálkamatláb
arról
ad
egyezik az infláció és a tájékoztatást, mennyivel nő a
reálkamatláb összegével Beruházás – Tőke
Mindkét
kifejezés
a
javak
jövőbeni előállítására szolgáló
befektetett pénz vásárlóereje
A
beruházás
(flow)
a
(stock)
tőkeállomány
termelőeszközökhöz (pl. gépek,
növelését szolgálja berendezések stb.) kapcsolódik
Komparatív előny – Abszolút előny
Mindkét hogy
kifejezés
arra
utal,
valamely
terméket
termelékenyebben,
(relatíve
vagy
abszolút)
alacsonyabb
ráfordítással tudnak előállítani
Komparatív
előny:
termelékenység-különbség, akkor is rendelkezhet vele egy ország,
ha
minden
terméket
magasabb ráfordítással állít elő
Tökéletes verseny –
Mindkét
Monopolisztikus
jellemző, hogy sok vállalat esetében
verseny
van a piacon, szabad a árelfogadók, be- és kilépés
relatív
piacformára A
tökéletes
homogének
a
verseny vállalatok
a
termékek
2. a.) Ha a vállalat mindkét piacon árelfogadó, akkor a profitmaximum-feltétel a következő: , a szállodalánc termelési függvényéről feltételezhetjük, hogy q=f(K,L,…), ahol 0; 0; illetve a csökkenő hozadék törvényének megfelelően feltehetőleg (az ábrán szereplő munkakeresleti függvény alakja ezt tükrözi). Ha pl. a termelési függvény az alábbi egyszerű Cobb-Douglas típusú függvény: Q=A(LαKβ), ahol 0 < α,β < 1, akkor a munka határterméke MPL=αA(Lα-1Kβ), a profitmaximum feltétel pedig a következő: αA(Lα-1Kβ)=W/P; ebből a munkakereslet: Ha a szállodák egy része megsemmisül, akkor K csökken
/
LD csökken.
LD
W LD’ P
L b.) A pontos hatás a választott modelltől függ. Ha pl. a Meyer-Solt: Makroökonómia tankönyv alapján egy egyszerű neoklasszikus modellt nézünk: W P
További hatások:
ND(K0) NS
Y csökken T(Y) csökken költségvetési egyenleg romlik
ND(K1)
Y csökken YDIS csökken fogyasztás (C=YDIS − S ) csökken N1
Y
N0
N Y
Y(K0,N)
P(Y)
Y0
MV Y
Y(K1,N) Y1
N
P0
P1
P
c.) A pontos hatások és az ideális eszköz a választott modelltől is függ. Pl. a Mundell-Fleming modell alapján lebegő árfolyam mellett a monetáris politika (pénzkínálat növelése) hatásos (mert serkenti a nettó exportot), a költségvetési politika (kormányzati kiadások, állami transzferek növelése, adók csökkentése) hatástalan, akárcsak a vámok/importkorlátozások bevezetése. Rögzített árfolyamok esetén éppen fordítva, a monetáris politika hatástalan, a fiskális politika és a vámok/importkorlátozások segítségével hathat a gazdaságpolitika a nemzeti jövedelemre.
3/A.
a) Tej ára csökken kevesebb szarvasmarhára van szükség takarmánygabonára lesz kereslet pozitív rugalmasság #$ " % #$
!
kevesebb
0
!
b) Ha a belföldi marhákat likvidálják, akkor áremelkedés várható, de amennyiben ez csak a belföldi termelőket érinti, akkor ez csak csekély mértékű lesz (a hazai termelés csak az európai 1/150-e). P
Belföldi kínálat ’
S (P)bf
P
Európai tejpiac
S(P)bf D(P)eu
S’(P)eu S(P)eu
Q
c)
Q
- Árpadló bevezetése, intervenciós felvásárlások; - Exporttámogatás, importvám, kvóta; valutaleértékelés - Mennyiségi vagy ad valorem támogatás (állami árkiegészítés) - Kedvezményes hitel a nehéz időszak áthidalására - Takarmánygabona felvásárlása és kedvezményes áron való terítése (a tehenészetek mellett a gabonatermelőket is segíti)
3/B. Az infláció az eurózónában a teljes vizsgált időszak alatt mérsékelt volt (2008-ban kicsivel 3% felett, egyébként a hosszú távú céltartományon [0-2% között] belül, vagy annak közelében); az Egyesült Államokban 2008-ig a pénzromlás üteme kissé gyorsabb, de elfogadható szintű volt, 2009-ben viszont 0% alá csökkent (defláció), ami a gazdaság szempontjából már káros is lehet. Az arany tőzsdei árfolyamának emelkedése minden időszakban meghaladta az inflációt, mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában. Különösen éles a kontraszt a 2009-es évet tekintve: az arany árfolyama 2008 végén 750 USD/uncia volt, míg 2009 végén már 1100 USD/uncia körül mozgott, ez majdnem 50%-os növekedést jelent (a 2009-es 0% körüli inflációval szemben). Ez alapján ebben az időszakban – az egyébként alacsony (egyszámjegyű) jegybanki alapkamatokat és piaci hozamokat is figyelembe véve – az arany (utólag) nagyon jó befektetésnek tűnhetett. Ehhez hozzá kell azonban tenni, hogy az ezt megelőző évben viszont az arany veszített az értékéből, a valamikor 2008 elején elért 1100 dollár körüli értékről zuhant erre a szintre. Az arany euróban jegyzett ára a dollár/euró árfolyamnak megfelelően a vizsgált időszakban végig alacsonyabb volt, mint a dollárban kifejezett ár, a két árfolyam-görbe 2007ig nagyjából „együtt mozgott”, ezután a dollárban jegyzett árfolyam mozgása kissé „hektikusabbá” vált, pl. a 2008-ban bekövetkező árzuhanás is jóval drasztikusabb (az euróban kifejezett aranyárfolyam csak kb. 100 euróval csökkent, 650 euró körüli maximális értékről 550-ig). Fontos feltárni azokat a mozgatórugókat, amelyek arra késztetik a gazdasági szereplőket, hogy aranyat vásároljanak: ilyenek lehetnek az inflációs félelmek, párosulva a kedvező (magas hozamú és relatíve kis kockázatú) alternatív befektetési lehetőségek hiányával stb.
