Név: Telefonszám: E-mail cím: Szak:
FELVÉTELI DOLGOZAT KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék
1 117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Q. ép. Telefon: (+361) 4631172 Fax: (+361) 4631906 www.kgt.bme.hu
Név: Szak: 1. Fogalmazza meg a hasonlóságokat/összefüggéseket és különbségeket az alábbi fogalompárok között! (10 pont) Fogalompár Termékár – Rezervációs ár
Reálkamatláb – Inflációs ráta
Beruházás – Tőke
Komparatív előny – Abszolút előny
Tökéletes verseny – Monopolisztikus verseny
Hasonlóság/összefüggés
Különbség
Név: Szak: 2. Az alábbi cikk a 2005-ös ázsiai szökőárak gazdasági következményeit ismerteti: „Akár egymillió munkahely is megszűnhetett Ázsiában a szökőár pusztítása miatt – áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) frissen [2005-ben] közzétett jelentésében. Az ILO szerint ezért az újjáépítési stratégiának kiemelt figyelmet kell szentelnie a foglalkoztatás szempontjainak. Indonéziában 600 ezer ember vesztette el munkáját, főképp a halászati szektorban, a mezőgazdaságban és a kisiparban. A szökőár sújtotta térség egészében 30 százalékra emelkedhet a munkanélküliség, amely a katasztrófa előtt a munkaképes korú népesség 6,8 százalékát érintette. Az ázsiai régió egészében átmenetileg a munkanélküliségi ráta 6 százalékra emelkedhet. Sri Lankán több mint 400 ezer ember vált munkanélkülivé az indonéziaival azonos szektorokban és a turizmusban. Közvetlenül a szökőár sújtotta megyékben az ILO szerint a munkanélküliség a megelőző 9,2 százalékról 20 százalékra emelkedhet.” (hvg.hu, 2005. január 19.) a) Hogyan hatott a természeti csapás egy olyan (Srí Lankán működő) szállodalánc (egyéni) munkakeresleti görbéjére (lásd a lenti ábrán), amelynek 5 szállodájából 3 megsemmisült a szökőár során? Feltételezzük, hogy a cég mind a munkapiacon, mind a szállodai szolgáltatások piacán árelfogadó! (2 pont) b) A szökőár hatására épületek, berendezések, gépek, stb. mentek tönkre. Ábra segítségével mutassa meg, hogy zárt gazdaságban hogyan hat a tőkeállomány jelentős csökkenése a munkapiacra, a nemzeti jövedelem szintjére, a makrokereslet összetételére, a kamatszintre és az árszínvonalra! Hogyan változik az államháztartás helyzete (ha az újjáépítés érdekében szükséges kormányzati beruházásokat nem vesszük figyelembe)? (4 pont) c) A kormány illetve a jegybank milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a kedvezőtlen nemzetgazdasági hatásokat (pl. a foglalkoztatás csökkenését) ellensúlyozza? Hogyan befolyásolhatja mindezt, hogy mindkét ország kis nyitott gazdaság, de Srí Lanka rögzített árfolyamrendszert használ, Indonézia viszont lebegő árfolyamrendszert? (4 pont) W P
LD
L
Név: Szak:
3. A következő két feladat közül válasszon ki egyet, és azt oldja meg!!! (5 pont) A./ Veszteséges tejtermelés: meddig csökken a tej ára? Komoly válságban van a tejtermelés. A termelők önköltségei jóval magasabbak, mint a tej felvásárlási ára. Így ez az ágazat jelenleg veszteségre van ítélve, melynek komoly következményei lehetnek. „Nagyon kevés százalékát termeli az ország az európai tejnek, hisz 150 milliárd literből az 1 milliárd liter nem jelentős mennyiség. Ha egyetlenegy litert sem fogunk termelni, az sem okoz majd hiányt az európai piacon, viszont a hazai termelőket likvidálja” – mondta Lelkes Péter, a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, aki egyben a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara tagja is. A szövetkezet elnöke megemlítette, hogyha a tenyésztőknek kényszerhelyzetből likvidálniuk kell szarvasmarha-állományukat, az visszafordíthatatlan folyamatot indít el. A hazai piac kiszolgáltatottá válna a külföldi termelőknek. Példaként felhozta a sertéshús esetét, melynek csaknem a fele külföldről érkezik, mivel olyan körülmények közé került a sertéságazat, hogy a sertéstartást minimalizálni kellett. Ha a szarvasmarha-tenyésztés is vészesen lecsökken, az hat a gabonatermelőkre is. „A takarmánygabona nagyon alacsony árúvá és majdnem eladhatatlanná fog válni. Ez megint csak a külföldiek eladási pozícióját erősíti, mely által az itthoni termesztők is kiszolgáltatottá válhatnak” – vázolta fel a következményeket Lelkes Péter, és azt is hozzátette, már néhány tenyésztő megkezdte állatlétszámának csökkentését, ahogy az várható volt. „Két választásunk van: vagy bevállaljuk az év végére keletkezett több millió koronás veszteséget, vagy likvidáljuk az állatállományt. Egy olyan tehenészetet, amelyben több év munkája van, hiszen az éves egy tehénre jutó fejésátlagunk 7800 liter körüli. Ebben a helyzetben és ágazatban nincs több lehetőség, mint például a növénytermesztésben, ahol szabadabban variálhat a termelő, hisz a teheneket nem lehet félretenni, vagy kikapcsolni, azokat naponta meg kell fejni, akkor is, ha tudjuk, hogy veszteséget termelnek. Jelenleg már nem az önköltségi szintet megközelítő ár eléréséről van szó, hanem arról, hogy kinek mennyi tartaléka maradt, meddig és mennyi veszteséget képes elviselni. Változtatni kellene az állattartási technológián, a trágyakezelési módokon, hogy megfeleljünk a kölcsönös megfeleltetés előírásainak. Fel kell azonban tenni a kérdést, hogy honnan lesz erre pénz? Ebben a helyzetben, ilyen feltételek mellett nincs jó megoldás” (Bumm.sk, 2009. 03. 19)
Név: Szak:
a) Az Ön megítélése szerint milyen előjelű a takarmánygabona iránti kereslet és a tej ára közötti kereszt-árrugalmasság? Válaszát indokolja! (1 pont) b) Ábrázolja, hogy a rövid távú kínálati görbéhez képest hosszú távon hogyan változna a tej belföldi kínálata akkor, ha a felvásárlási ár továbbra is a fedezeti ponthoz tartozó ár alatt maradna! Hogyan hatna mindez az európai tejpiacra – jelentősen nőhetnének-e az árak? (Az egyéni termelő és az európai nagykereskedelmi tejpiac jelenlegi helyzetét lásd a lenti ábrán; 2 pont) c) A közvetlen transzfereken kívül milyen eszközöket használhatna fel (elméletileg) a gazdaságpolitika a termelők megsegítésére, ha nem vesszük figyelembe az ország EU-tagságából eredő kötelezettségeket, illetve korlátozásokat? Soroljon fel néhány példát! (2 pont)
Név: Szak: B./ Az alábbi ábrák az infláció, illetve az arany azonnali árfolyamának alakulását mutatják (az eurózónában, illetve az USA-ban). Elemezze az ábrákat, vonjon le következtetéseket a görbékből, hasonlítsa össze az értékek időbeli alakulását, emelje ki az alapvető tendenciákat és összefüggéseket! Vegye figyelembe az elemzett mutatók típusának (pl. stock vagy flow) eltéréseit is! (5 pont)
(adatforrások: Eurostat és portfolio.hu)
