Név: Telefonszám: Szak:
FELVÉTELI DOLGOZAT KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2011. június 20.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék
1 117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Q. ép. Telefon: (+361) 4631172 Fax: (+361) 4631906 www.kgt.bme.hu
Név: Szak: 1. Fogalmazza meg a hasonlóságokat/összefüggéseket és különbségeket az alábbi fogalompárok között! (10 pont) Fogalompár Technikai helyettesítési ráta – Helyettesítési határráta Árrugalmasság – Jövedelemrugalmasság
Munkanélküliek – Inaktívak
Aranystandardrendszer – Aranydevizastandard Vásárlóerő-paritás – Kamatparitás
Hasonlóság/összefüggés
Különbség
Név: Szak: 2. Az alábbi cikk a magyar munkavállalók előtt 2011. május 1-től megnyíló új lehetőségeket ismerteti: „2011. május 1-től megnyílik az ausztriai és németországi munkaerőpiac – tehát a magyarok már munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a két nyugat-európai országban. Ausztria és Németország korlátozásokat, amelyeket a szemben vezettek be, káros néhány hónap múlva már szomszédos országban is.
május elsejével véglegesen feloldja azokat a nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállammal munkaerő-piaci hatásoktól tartva. Így a magyarok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a
A határmenti és határközeli térségekből, a Nyugat-dunántúli régióból – így Zala megyéből is – különösen sok érdeklődőre és munkavállalóra számítanak a munkaügyi szakemberek, akik úgy tapasztalják, főként Burgenlandban keresnek munkát a magyarok – akik közül sokan akár ingáznának is a két ország között.” (tvkeszthely.hu) a)
Ha a gazdaságokra és a köztük folyó kereskedelemre igazak lennének a Heckscher-Ohlin-modell (tényezőarányok elmélete) feltételezései, akkor kellene-e tartania a szakszervezeteknek az osztrák reálbérek csökkenésétől? Válaszát indokolja! (3 pont)
b)
Ha azt feltételezhetjük, hogy (kezdetben) az osztrák munkaerőpiacon elérhető reálbérek magasabbak a magyarnál (pl. a fejlettebb termelési technológiának köszönhetően), és a munkapiacra a keynesiánus modell feltételezései igazak, hogyan hat az osztrák munkaerőpiac „megnyitása” (ceteris paribus) az osztrák munkakínálatra, a reálbérekre és a nominálbérekre? A neoklasszikus elmélet alapján milyen munkapiaci hatásokat várhatnánk Magyarországon az intézkedéstől? (4 pont)
c)
Mutassa meg, milyen hatással lehet ez a magyarországi háztartások és vállalatok magatartására mikroszinten (feltételezve, hogy minden egyéb változatlan)! Egyaránt érint-e minden gazdasági szereplőt ez az intézkedés? (3 pont)
A magyarázatoknál használjon ábrákat is (a 2/b, 2/c. részfeladatoknál)!
Név: Szak:
3. A következő két feladat közül válasszon ki egyet, és azt oldja meg!!! (5 pont)
A/ Rekordot döntenek az élelmiszerárak „Mindenki a drága élelmiszerekről beszél, a Világbank és a G20 szerint is veszélyes szinten vannak az árak. Helyzetértékelésnél többre van szükség. A Világbank szerint az élelmiszerárak veszélyes szinten vannak, és a politikaitársadalmi stabilitást veszélyeztetik. A Reuters alapján a Világgazdaság online múlt héten azt írta, a Világbank adatai szerint az élelmiszerek drágulása 2010 júniusa óta 44 millió embert taszított mélyszegénységbe a fejlődő országokban. Az ENSZ egyik szervezetének élelmiszerár-indexe alapján 28 százalékkal nőttek az árak. Az indexen még sohasem volt ilyen magas adat, mint a januári. Kerekítve 231 ponton áll, a tavalyi 180-hoz képest. Az MTI korábbi háttéranyaga szerint a közel-keleti, illetve észak-afrikai országokban kialakult helyzet miatt rekordokat döntöttek a nyersanyagárak. A gyapot, a kávé, a kakaó ára döntött csúcsot, drágul a kőolaj, a búza és a kukorica is. A hírügynökség anyaga szerint a spekuláció is szerepet játszik az áremelkedésben. A HVG múlt heti számában arról írt, szakértők az idei évre 20 százalékos drágulást jósolnak. A cikkből kiderült, a búza és a rizs világpiacán pánikfelvásárlás kezdődött. A legnagyobb felvásárló, Egyiptom már most csaknem annyi búzát vett, mint tavaly összesen. A lap szerint egyre nehezebb kielégíteni a világ növekvő élelmiszerszükségletét, a rekordokat döntő árak lázadással, zavargással, egyes rendszerek bukásával fenyegethetnek, át kell szervezni az agrártermelést és kereskedelmet. Mindezt tetézve több helyen az időjárás is veszélyezteti a termést. Itthon az élelmiszerárak az éves infláció felett emelkedtek, átlagosan 6,4 százalékkal. Tavaly januárhoz képest a liszt ára több mint 30 százalékkal emelkedett, és megközelítette ezt a mértéket az úgynevezett idényáras élelmiszerek - a friss zöldség és gyümölcs ára is. A sajt és a cukor ára csaknem 10 százalékkal nőtt, már nem ritka a 400 forintos cukor sem a boltokban. Bár a világ 20 vezető országa, a G20-ak mostani találkozója előtt a Reuters hírügynökség azt írta, hogy az egyik fő téma az élelmiszerek és alapanyagok drágulása lesz, a hírekből nem derült ki, jutottak-e valamire. Annyi derült ki, hogy a 20-ak soros francia elnöksége szeretné, ha a novemberi találkozóig előrébb lépnének a nyersanyagárak elszabadulása elleni küzdelemben.” (Forrás: Elelmiszer.hu, 2011.02.13. 03:00)
Név: Szak:
a) Foglalja
össze röviden az áremelkedést kiváltó okokat, tegyen különbséget a keresleti és kínálati oldalra ható tényezők között. Ábra segítségével is illusztrálja az áremelkedés folyamatát! (3 pont)
b) A cikk szerint az élelmiszerek árának növekedéséhez jelentősen
hozzájárul a spekuláció is. Milyen hatása lesz a jövőbeni élelmiszerárakra e spekulatív célú ügyletek lezárásának? Mikor (milyen áralakulás esetén) realizálhat profitot a spekuláns? Válaszát ábrával is illusztrálja! (2 pont)
B/ Az alábbi ábra a dollárban és a forintban kifejezett benzinár (jegyzésár), a benzin kiskereskedelmi ára, ill. a forint/dollár árfolyam alakulását mutatja:
Név: Szak: a) Milyen
fő tényezőktől függ és e tényezők értékének (árának/árfolyamának) ismeretében hogyan (milyen képlettel) számítható ki a benzin ezer forintban kifejezett tonnánkénti jegyzésára? (2 pont)
b) A benzinár növekedése a szállítási, fuvarozási költségeken keresztül
más termékek árába is beépül, ezáltal pedig inflációt gerjeszthet. A hazai gazdaságpolitika szereplőinek milyen eszközök (lehetőségek) állnak rendelkezésre e kedvezőtlen folyamatok lefékezésére (ellensúlyozására)? (3 pont)
