6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM FEBRUÁR
1999.
A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa
Felszíni vizeink minősége 1998.
Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos volt. Tovább folytatódott az utóbbi években tapasztalt anomáliák sorozata, amelyet a Meteorológiai Világszervezet, az 1993. évet követően erőteljesen jelentkező globális felmelegedéssel hoz összefüggésbe. Az 1961-1990. bázisidőszakhoz viszonyítva a felmelegedés üteme évente 0,2-0,4 o C. A jelenség mellékhatásai, az utóbbi években tapasztalt, nagy csapadék mennyiségek, özönvízszerű esőzések, áradások és az átlagosnál élénkebb hurikántevékenységek. Térségünkben egyértelműen tapasztalható, a nyolcvanas években, kilencvenes évek elejéig tapasztalt száraz időszakot követő, csapadékos periódus. Feltehetően a jelentős regionális anomáliák közé sorolható az 1997. évi júliusi csapadék, mely következtében Középés Észak-Európában jelentős áradások voltak, valamint az 1998. évi végi Tiszai árhullám is. Tekintettel arra, hogy a működési területünket átszelő Tisza folyó vizének minőségét többnyire a mindenkori vízjárás változások határozzák meg, az 1998-as év a Tisza vízminőségében is produkált (vízhozam és) vízminőségi szempontból szélsőséges adatokat. A Tisza és a Zagyva folyó vízminőségének meghatározása érdekében a tárgyi időszakban átlag 26 alkalommal került sor vízmintavételre. Az MSZ 12749 szerint a vízminőségi jellemzői adatsorának értékelésénél, a mértékadó értéknek általában a 90 %-os összegzett relatív gyakoriságú értéket veszünk figyelembe, vagyis a szélsőséges értékek nem befolyásolják az éves minősítést.
Az elmúlt évhez hasonlóan az év folyamán gyakori csapadékos időszakok követték egymást kevés és rövid meleg időszakokkal. A Tisza folyó vízhozamát az év folyamán nyolc árhullám jellemezte, melyek csúcsa változó nagyságrendű volt, ATisza folyó vizhozama és vízhőfoka a Szolnok fölötti de majdnem minden Időszakban mért értékek: szelvényben. hónapban volt az átlagot meghaladó Vízhőfok m3/s C vízhozam. A min.: 0,0 C (12.25.) 2500 30 jelentősebb csúcsok: max.:24,6 C (08.10.) jan. hó: 877 m3/s; 25 Vízhozam 2000 ápr. 1458 m3/s; júl.: min.:204 m3/s(02.15) 20 max.:2245m3/s(11.25) 1576 m3/s; okt.: 1500 1267 m3/s és végül a 15 novemberi 1000 10 rendkívüli árhullám Vízhoza m 500 2245 m3 /s-os Vízhőfok 5 maximális 0 0 vízhozammal. Az 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 5 20 éves átlag vízhozam Nov. Dec. Szept. Okt. Aug. Máj . Júl. Jún. Jan. Febr. Márc. Ápr. (számtani átlag) 795 m3/s volt. A legalacsonyabb vízhozam február elején volt 204 m3 /s; a leghosszabban tartó alacsony vízállás augusztus vége – szeptember eleje, átlag 250 m3 /s. A víz hőmérséklete is jelentősen meghaladja a korábbi években mért maximális értéket, 1998. aug. 10-én 24,6 oC fokot mértünk a kisvizes időszakban. A nyári hónapokban vízhőmérséklet szempontjából június és augusztus eleje jelentette a csúcsot, egyébként egy-egy árhullám jelentős hőmérséklet csökkenéssel is járt. A Tisza folyó vízminősége 1997. évhez viszonyítva romlott. Ez többnyire a tápanyagtartalmat és a mikrobiológiai jellemzők egy osztállyal történő visszaesése okozta, mely jellemzi a működési területünkön lévő teljes vízfolyás-szakaszt. Az oxigén háztartás mutatói közül meghatározó a vízfolyás szerves szennyezőanyag tartalmát jellemző KOIde, az összes szerves széntartalom és az oxigén telítettség. A KOIde értéke elég széles skálán mozog (5-46 mg/l), a 90 % A Tisza folyó kémiai oxigénigénye (KOIk) 1998 évben. összegzett gyakoriságú érték 30 is 24 mg/l (III. o.). 26 Az oxigén 25 23 telítettség 22 mg/l 21,5 20 20 legalacsonyabb 17 17 17 értéket a 16,3 16 16 16 16 16 15,5 15 15,5 15 14,66 14,5 14,5 14,5 14,3 Tiszafüredi 14 14 14 13,5 13,5 13 12 mg/l 12,5 12,5 12 12 12 11,5 szelvényben 11 10,5 10 10 10 10 9 mértük (55,8 %), Tiszafüred július hónapban 5 Kisköre egy árhullám Szolnok f. felszálló ágán. Ez 0 Tiszaug a július 14.-i jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec vízminta volt a legkedvezőt-lenebb regisztrált vízminőség az év folyamán. Hossz-szelvényben vizsgálva a legkedvezőtlenebb a tiszaugi, és a legkedvezőbb talán a kiskörei szelvény vízminősége. Az éves ciklikus változást legjobban az oldott oxigén tartalom változása jellemzi ( lásd melléklet), téli maximumokkal, és folyamatos csökkenés a júliusi minimum értékig, majd a biológiai folyamatok intenzitásának csökkenésével a téli hónapokhoz közeledve, amikor az oldott oxigén felhasználás ismételten csökken. A szerves anyag tartalom változása, egy 11-12 mg/l KOIde állandó értéknek megfelelő mértéket meghaladóan, az árhullámok, okozta bemosódások hatására változik. Többnyire az árhullám csúcsok, a KOIde csúcsértékekben megtalálhatóak. A éves átlagérték szempontjából vizsgálva a Szolnok fölötti szelvényben a júliusi eredmény minden diagramon negatív rekordként jelenik meg. Az átlag hónapos értékek az 1985; 1990; 1995 év eredményeihez viszonyítva nem térnek el jelentős mértékben, de megfigyelhető az értékek átlagon felüli szórása, mely egyértelműen a szélsőséges időjárásnak köszönhető. A Szolnok fölötti szelvényben számított éves átlagérték oxigénháztartás szempontjából a vízminőség változás negatív mutatja (lásd melléklet). Ez a kedvezőtlen rend 1996-ban kezdődik és az óta az éves átlag oldott oxigén tartalom és oxigén telítettség értéke csökken, míg a KOIde értéke nő. 877 808798
546 442
1458 17,4 18 1417 1381 16,2 15,2 15,4 1245 15,2 1176 12,8 1018 909 11,2 10,2 9,4 9,1
951 876
736
7
6,2 498 462 5 5 450 355 4 3,8 305 299 290 3,4 3,4 279246 3,3 3 3,3 3 3 2,8 3 3,4 204 199 1 1,1 0,3
22
21,6
19,8 1559 18,2 18,2 1717 1403 15,8 15,4 1267 14,213,8 13,6 12,8 1007 968 11,4 896 9,8 767 709 8,4
19,4 19,8 1576 18,2 18,41504 16,4 1346
1309 1249 14,8 1116 1008 988
545585 496 430 411 380 274
898
595 583 456
504 482 402
282 275 259 251 248 231
Vízhőfok
Vízhozam
21 21,4
2245 2113 2015
24,6 24,4 24 23,8 23,2 23,2
24,4
1485
756 654
66
463 416415 393
3,6
1,8 1,8
000000
A tápanyag tartalmat jellemző komponensek szempontjából az éves minősítés III. osztály, „tűrhető” vízminőség. Az osztályba sorolást A Tisza folyó foszfor (P) tartalma 1998 évben. mind a négy vizsgált szelvényben az összes 800 foszfor tartalom 700 700 határozza meg. 600 Tápanyagháztartás Tiszafüred 500 szempontjából kedvező Kisköre 415 a Tisza folyóra 400 360 Szolnok f. 340 jellemző összes 320 300 300 300 295 285 Tiszaug 270 260 foszfor-ortofoszfát 230 225 220 213 205 200 193 175 175 170 170 170 160 160 tartalom összefüggés, 150 150 145 145 143 140 140 130 130 130 130 125 125 120 115 115 110 105 100 80 80 mely 4 : 1 – 3 : 1 65 0 arányban van. Az jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec összes foszfor mértékadó értékét (310-350µg/l) a március-július időszakban mért magas és nagy szórású eredmények adták. Ezt követően augusztusdecember időszakban egy kiegyensúlyozottabb terhelést találunk (150-200 µg/l), átlag II. osztálynak megfelelőt. A nitrogén háztartás mutatói, az oldott oxigén értékének változásához hasonlóan, jól jellemzik a vízhőmérséklet függő ciklikus változást, melyet a helyi viszonyok kis mértékben és csak esetenként befolyásolnak. A kedvezőbb biológiai folyamatok, az ammónium lebontása esetében is, július-szeptember időszakban vannak, ezt megelőzően és ezt követően a nitrifikációs folyamatok lelassulnak, és az ammónium ismételten eléri a maximum értéket. A sokéves havi átlagértékhez viszonyítva 1998-ban az ortofoszfát tartalom jelentősen csökkent. Az 1985. júliusi átlag 70,4 µg/l, az 1990. júliusi átlag 83,1 µg/l -hez viszonyítva 1998. július átlaga 42,5 µg/l volt (Szolnok fölötti szelvény). A nitrogén háztartás mutatóira is jellemző az átlag havi érték jelentős csökkenése. A Szolnok fölötti szelvényben felállított trend is egyértelműen ezt a csökkenő tendenciát igazolja. A mikrobiológiai jellemzők köre egyike a IV. osztályba sorolt komponens-csoportoknak. A havonta vizsgált komponens közül (Coliformszám; F. coli.; és a F. Strept.) a Coliformszám a rendszeresen (26) vizsgált komponens. A III. – IV. osztályba sorolt mutatók egyértelműen utalnak a kommunális jellegű szennyezőanyag jelenlétére, mely hangsúlyosabb a Kisköre és Szolnok fölötti szelvényben, illetve kifejezetten magas a Tiszaugi szelvény vízmintáiban. A működési területünk Tisza szakaszán jelentősebb kommunális szennyvízbevezetések, a Kisköre fölött betorkoló Tiszafüredi főcsatornán (Tiszafüred), a Laskó (Eger), majd Szolnok alatt Szolnok város, Martfű magasságában vannak. A szerves és szervetlen mikroszennyezők komponensköre a legszámosabb. A 15 komponens közül három szerves, 11 szervetlen és a rádióaktivitást jellemző béta aktivitás mutatót vizsgáltuk. Általában a meghatározó, elsősorban a kőolaj és termékei, illetve esetenként a III. osztály közeli fenol, oldott alumínium és a β-aktivitás. Hossz-szelvényben, a négy pontban mért eredmények között nagyságrendi eltérést nem tapasztalunk. A tárgyévi minősítést meghatározó kőolaj és termékei komponens mindvégig a a 118-174 µg/l közötti, 90 % relatív gyakoriságú érték tartományban található. Az egyéb paraméterek sorából a pH, vezető képesség, az oldott vas és mangán tartalom került meghatározásra. Jellemzően az osztályba sorolást (II. o.) a kissé megemelkedett 8,07 – 8,14 értékű pH (I. osztály felső határa 8,0) határozza meg, illetve esetenként a téli időszakban előforduló oldott mangán tartalom. A Zagyva folyó vízminősége az utóbbi két év vizsgálati eredményéhez viszo-nyítva változatlan, az általános minősítés: „szennyezett víz”. Ez a minősítés érvényes a 88 km hosszú, Szentlőrinckáta - torkolat közötti vízfolyás szakaszra. Oxigénháztartás szempontjából a működési területünk belépő szelvényében az osztályba sorolást az összes szerves széntartalom határozza meg. Az oldott oxigén tartalom, a telítettség, illetve a szerves anyag tartalmat jellemző komponensek mind a III. osztálynak megfelelő értékűek. Az oldott oxigén tartalom a téli hónapokban az I. osztálynak megfelelő 7 mg/l fölött van, míg a nyári időszakban (június-szeptember) a II-III. osztály érték határaiban található (lásd melléklet). Hossz-szelvényben vizsgálva a legalacsonyabb értékeket téli hónapokban a szentlőrinckátai szelvényben, míg a nyári hónapokban az újszászi szelvényben találjuk. Szerves anyag szempontjából az április-június a legkritikusabb, ez az időszak, amikor a (pl. a cukorgyár) betározott szennyvizek leengedésre, kerülnek. Hossz-szelvényben vizsgálva a legkedvezőbb a Tarna KOIde értéke (I-II. o.), és legkedvezőtlenebb a szentlőrinckátai, III. osztálynak megfelelő 36-37 mg/l-es értékkel. Az újszászi szelvény szerves anyag terhelésének változása igazodik a felső
A Zagyva kémiai oxigénigénye (KOIk) 1998 évben. 40 37
36
35 31,5
30
29,5 25,5 25
25 20
19,5 16,5 13,5 11,5
15 10
21 17 15,5 14
20,6 20,3 17,3 16
29,5 26
24,5 23,5
25 24 23
22
20 18
19,5 17 15
17,5
11,5
20 19 18
10
20 19 16
18 16
18
22mg/ l 8(II.o.) 22 17 15
12
12mg/ l 8(I.o.) Sztlkáta Jásztelek Ujszász
5
Jászdózsa 0 jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
okt
nov
dec
szelvényekben tapasztalható változásokhoz. Az éves átlag értékeket figyelembe véve látható, hogy a szervesanyag terhelési trend erőteljes csökkenés után 1990-1996. időszakban egyenletes kisebb mértékűen (3 mg/év) csökkenést mutat,
elérve az I. osztálynak megfelelő 22 mg/l alatti értéket (lásd melléklet). A tápanyag háztartás vizsgált mutatói közül a meghatározó az összes foszfor és ortofoszfát tartalom. Jellemzően az összes foszfor tartalom, ortofoszfát hányada 95 %. A mért értékek szórása alacsony az őszi, téli, tavaszi hónapokban és jellemzően nagy a nyári hónapokban. Az éves átlagérték a Szentlőrinckáta szelvényben PO4–P = 702 µg/l, összes P = 873 µg/l, míg az újszászi szelvényben PO4- P = 732 µg/l és az összes P = 824 µg/l. Hosszú távon a szentlőrinckátai szelvényben a változási trend növekvő, míg az újszászi szelvényben stagnáló, 950 és 1000 µg/l körüli értéken. A nitrogén háztartás mutatói itt is követik a ciklikus természetes változást. Az ammónium legmagasabb értékét a téli A Zagyva foszfor (P) tartalma 1998 évben. hónapokban mértük. Március1400 1330 október között a 1200 Szentlőrinckátai 1147 1130 1095 1080 1070 szelvény 1040 1030 1025 1010 1000 1000 995 980 940 940 940 Sztlkáta kivételével 890 860 853 845 835 825 820 820 815 805 800 800 785 785 775 770 Jásztelek 755 alacsony (0,1 740 725 715 700 694 695 690 690 650 635 Ujszász mg/l alatti), érték 605 600 570 545 535 530 Jászdózsa a jellemző. 400 343 Ammónium 200 szempontjából a legszennyezetteb 0 b a belépő jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec szelvény 0,2-1,0 mg/l. Nitrit, nitrát szempontjából hasonlóan a vízfolyás terhelése a határszelvénytől a torkolat felé haladva csökken. Ami a hosszú távú trendet illeti minden komponens vonatkozásában csökkenő tendencia tapasztalható. Mikrobiológiai paraméterek közül a minősítés a coliformszám alapján történik, mely a belépő, az újszászi és a Tarna, jászdózsai szelvényében került meghatározásra. A kommunális jellegű szennyezés egyértelműen kimutatható a Zagyva szelvényeiben, 140 i/ml, illetve 1400 i/ml maximális értékkel. A Tarna szennyezettsége kisebb mértékű a max. mért érték 7,9 i/ml. Szerves és szervetlen mikroszennyezők szempontjából mindvégig meghatározó (IV. o.) a kőolaj és termékei komponens. Harmad osztálynak megfelelő értéken van jelen a fenolok, esetenként az oldott alumínium. A szervetlen mikroszennyezők nagy része (old.B; old.Cu; old.CN; old.Zn; old.Hg; old.Cd; old.Cr; CrVI; old.Ni; old.Pb) I. osztály alatti szinten van jelen. Az egyéb paraméterek közül az összes oldott anyag és az oldott mangán a meghatározó, mindkettő az ipari szennyvíz bevezetésre jellemző. A Tarna vizének vezető képessége magasabb a Zagyva (1000 – 1500µgS/cm) átlag értékénél, mely a recski bányavíz leengedés időszakában meghaladja a 3000 µg S/cm értéket is. Készült a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Vízvédelmi osztályán, a KÖTIVIZIG Vízgazdálkodási osztályától átvett adatok, illetve az Interneten megtalálható információk alapján. Készítette: Petráss András. 1999. február 29.
