8. évfolyam 1. szám
VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 2001. március
A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa
Felszíni vizeink minősége (2001.) Időjárási viszonyok 2001. éy az átlagnál magasabb hőmérsékletekkel és az átlagnak megfelelő mennyiségű csapadékmennyiséggel (610 mm) jellemezhető, melyből ebben az évben is az Alföldön esett a legkevesebb (300-400 mm). A téli napok száma az átlag alatt maradt, ellenben több nyári meleg napban volt részünk mint a sokéves átlag. Január-február-március időszaka a megszokotthoz viszonyítva melegebb hónapnak bizonyult, többnyire pozitív hőmérsékletekkel, a csapadék mennyiség januárban és márciusban érte el az átlag értéket, kevés hótakarós napot regisztráltunk. Március 3. és 5. közötti három napra összegzett csapadék olyan 1-2 átlagos havi mennyiséget kitevő extrém értéket ad az észak-keleti térségben, ahol hatalmas árvizeket okozott (Bereg, Kárpátalja). Április átlagos hónapnak indult időjárási viszonyok vonatkozásában, majd 13-ra jelentősen lehűlt a levegő, a több napos fagy nagy károkat okozott a gyümölcsösökben. Május nyárias idővel és a várt májusi aranyeső nélkül telt el. Június hűvös idővel köszöntött be, kevés volt a csapadékmentes napok száma, a borús időjárás hatására a napsütéses napok száma az éves átlag alatt maradt. Július-augusztus hónap az átlagnál melegebb volt. Július csapadékos hónapnak bizonyult, augusztus szárazabb volt. Szeptember hűvös, csapadékos, kora őszi hónapként jellemezhető. A csapadékos és szeles napok száma 12-14 között volt. Ebben az évben októberre esett a vénasszonyok nyara, napsütéses, meleg száraz hónap volt. November első napjaiban bekövetkezett az általános lehűlés mellyel beköszöntött a tél. A csapadékmennyiség az ilyenkor szokásos 50%-a volt. December majdnem teljes egészében a negatív hőmérsékletek jegyében telt el, átlag alatti csapadékmennyiséggel
Hidrológiai jellemzés A Tisza folyó vízhozama ebben az évben az utóbbi években regisztrált magas vízhozamokhoz igazodott. Az év folyamán, február elején egy kisebb árhullám vonult le, 1185 m3/s csúcsértékkel, majd március 5-
A SZÁM TARTALMÁBÓL 1
Időjárási viszonyok
2
Hidrológiai jellemzése
3
A Tisza folyó vízminősége
4
A Zagyva folyó vízminősége
5
Öntözővizek minősége
6
Belvízcsatornák minősége
7
Holtágak vízminősége A Tisza-tó vízminősége
étől kezdődően a zöldár április 12-ig tartott. A szolnoki szelvényben mért vízhozam csúcsértéket 1910 m3 /s –ot március 17-én regisztrálták, mely messze elmaradt az 19992000 év árvízszintjétől. A Tisza folyó éves átlag vízhozama 640 m3/s volt, mellyel szemben a korábban említett maximum mellett a legalacsonyabb mért vízhozam 189 m3/s (június 17.) volt. A Zagyva folyó vízhozamában azonos ciklikus változás tapasztalható. Ebben az esetben is két jelentősebb árhullámot lehetett megfigyelni, március és április hónapokban. A jásztelki szelvényben mért maximális vízhozam márciusban 33,0 m3/s volt, míg az áprilisi csúcs mindössze 25,6 m3/s-ot ért el. Az átlag éves vízhozam 2,5 m3/s körül helyezkedett el, míg a legalacsonyabb vízhozamot július 16-án regisztrálták 1,91m3/s-al.
1
(90%-os összegzett gyakoriságú érték) a 244304µg/l értéktartományba található. Mint A működési területünkön vizsgált négy minden esetben most is az összes foszfor szelvényben (Tiszafüred, Kisköre, Szolnok tartalomhoz viszonyítva az ortofoszfát tartalom fölött, Tiszaug) egyenként vett 26 vízminta relatív alacsony, értéke 54-115µg/l között alapján végzett minősítés a vízfolyást „tűrhető változik. Éves viszonylatban megfigyelhető a víz” minőségi kategóriába sorolja. Ez a téli időszakra jellemző magasabb érték (60minősítés egyformán érvényes mind a négy 62µg/l), és egy 35-40µg/l-es nyári időszakot szelvényre vonatkozóan, vagyis minden esetben jellemző érték. A fenti átlag értékektől eltér a az oxigén- és tápanyag háztartás mutatói illetve tiszaugi szelvényben mért érték, összes foszfor a mikrobiológiai paraméterek III. osztályba- míg esetében mintegy 20-30µg/l-el, ortofoszfát a szerves mikroszennyezők IV. osztályba-és esetében 5-10µg/l-el. Ez feltehetően a Szolnok végül az egyéb paraméterek alapján II osztályba és Martfű városok szennyvízbevezetéseinek sorolhatóak. hatása. A nitrogénformák éves változása ciklikus (téli maximumok; A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 1995-2001 időszakban havi nyári minimumok), melyet eseti átlagértékek alapján csúcsok tarkítanak. Mindhárom mg/l Szolnok fölötti szelvény vizsgált komponens (ammónia, nitrit, 14 13,6 nitrát) a II. osztálynak megfelelő 13 12,65 12,8 12,8 12,8 12,75 12,75 12,6 12,3 12,05 12 12,2 értéktartományban található. A 11,7 11,4 11,05 11 10,8 10,73 10,75 10,7 klorofill-a értéke átlag 4,0 mg/l, mely 10,4 10,15 1998 10 10 9,85 9,6 9,55 9,13 az I. osztálynak felel meg. 9 9 8,9 8,77 1999 8,63 8,5 8 7,9 7,9 7,8 A mikrobiológiai paraméterek közül 7,75 7,7 2000 7,5 7,5 7,45 7,45 7,4 7,25 7,05 7 7 7 6,8 6,55 a coliformszám került minden 2001 6 5,8 esetben meghatározásra. A Tisza jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec folyóra jellemző coliformszám az 1,5-2,5i/ml, mellyel szemben Oxigénháztartás komponenscsoportban vizsgált előfordulnak esetenként kiugró eredmények is paraméterek közül a III. osztályba történő (120-130i/ml). A tiszaugi szelvényben ezek az besorolást minden szelvény esetében az összes értékek kissé emelkedettebbek, jellemzően 3,5szerves széntartalom határozza meg 7,5-8,4 4,0i/ml között váltakoznak. mg/l-es értékkel. Az oldott oxigén tartalom éves A szerves- és szervetlen mikroszennyezők változása a természetes biológiai folyamatok vizsgált komponensei közül az osztályba sorolást intenzitását követi, vagyis a téli hónapokra minden szelvényben a kőolaj és termékei jellemző a 12-13 mg/l –es érték, míg a nyári határozza meg, egyedüli komponens mely IV. hónapokban a magasabb oxigénigény miatt osztályú minősítésnek felel meg. Harmad ennek koncentrációja 7 mg/l re csökken. osztályba sorolt komponens is egy A Tisza folyó ortofoszfát (P) tartalma 2001-ben van, az oldott higany tartalom 0,50µg/l értékkel. A többi komponens 121 121 120 kivétel nélkül I. vagy II. osztálynak 109 108 100 101 98 felel meg. 85 82,5 Tiszafüred 80 80 80 Az egyéb paraméterek csoportjában 72 71 70 Kisköre 65 65 62 62 továbbra is négy komponens került 60 60 57 57 57 Szolnok f. 52 52 52 50,5 46 49 49 47 47 47 46 meghatározásra, melyek többnyire I. 44 43 42,5 41 40,5 40 39 39 39 Tiszaug 38 37,5 34 34 33 33 32 31 28 28 osztálynak megfelelőek, kivétel a 20 kissé megemelkedett pH érték (8,10 8,2) és az eseti magasabb oldott dec.00 febr ápr jún aug okt dec mangán tartalom. Összességében megállapítható, hogy a Oxigéntelítettség szempontjából nem annyira minősítési csoportok keretén belül minden látványos a téli és nyári hónapokban mért esetben csak egy komponens az amely az eredmények közti különbség. A két időszak osztályba sorolást meghatározza, és ezek között 20%-os eltérés tapasztalható (77%-97%), rendszeresen minden mérésnél meghatározóak de a ciklikus változás nem annyira egyértelmű. (A csoport: összes szerves szén; B csoport: Szerves szennyezés szempontjából gyakorlatilag összes foszfor; D csoport: kőolaj és termékei; E éves viszonylatban a havi átlag értékek alig csoport: pH). Ennek megfelelően kissé változnak, a KOI k rendre 12 mg/l értékű, míg a méltánytalannak tűnik az így meghatározott BOI5 folyamatosan 2,0 mg/l. „tűrhető víz” minőség, inkább jellemzőnek A tápanyag háztartás osztályba sorolását minden mondható a „jó-tűrhető” minősítés. esetben az összes foszfor tartalom határozza meg. A négy vizsgált szelvényben a komponens A Tisza folyó vízminősége
2
A vízminőség hosszú távú változása szempontjából a 2001 év adatai illeszkednek egy csökkenő tendenciájú adatsorhoz. A csökkenő tendend erőteljesebb volt majdnem minden komponens vonatkozásában 1994-ig, majd következik egy változó, de összességében enyhén csökkenő adatsor. Az alábbi táblázatban a Szolnok fölötti Tisza szelvényben mért eredményekkel szemléltetjük a változást: Komponens
1986
1998
1999
2000
2001
Oldott oxigén (mg/l) KOI k (mg/l) Összes foszfor (µg/l) Ortofoszfát (µg/l) Nitrát (mg/l)
9,51 26,5 367,3 86,7 1,849
9,78 14,07 173,0 38,0 1,11
9,61 12,0 184,0 43,0 1,15
9,15 13,0 151,0 46,0 1,05
9,71 11,0 165,0 43,0 0,96
A Zagyva folyó vízminősége A Zagyva vízminősége az MSZ 12749 szerinti, a vízfolyás működési területünkön mért három szelvény vizsgálati eredménye alapján, „szennyezett víz”-nek minősül. A minősítés egyértelmű, a tápanyag háztartás mutatóit tartalmazó csoport kivételével (mely V. osztályú) minden osztály besorolása IV. osztályba történt. Oxigénháztartás mutatói szempontjából a IV. osztályba történő besorolást az összes szerves széntartalom határozza meg. Szerves anyag tartalom szempontjából a vízfolyás tűrhető minőségűnek mondható, a 28-30 mg/l értékű, 90%-os tartóssági KOI k alapján. A működési területünkre belépő víz minősége általában egy osztállyal rosszabb, mint a jásztelki vagy újszászi szelvényben mért értékek. Az oldott oxigén éves ciklikus változása a januárban mért 12,0-12,7 mg/l és augusztusi 7,5-7,7 mg/l között váltakozik, mely a nyári hónapokban 100% fölötti oxigén telítettséggel társul. Tápanyag háztartás mutatói közül a foszforformák határozzák meg az „erősen szennyezett” minőségi meghatározást. Az mért összes foszfor tartalom a szentlörinckátai szelvényben 360-2960µg/l között változott, a 90%-os tartóssági érték 1014µg/l. A Zagyva esetében jellemzően magas az ortofoszfát tartalom is (734 µg/l) az összes A Zagyva ortofoszfát (P) tartalma 2001-ben foszfor tartalomhoz (1014µg/l) µg/l viszonyítva. A nitrogénformák 900 vizsgálati eredményei is kevés 835 834,5 800 791 792 779 776 745 kivétellel a III.-IV. osztálynak 716 709 700 690 724 654 634,5 678 621 610 636 617 Sztlkáta 601,5 600 612 megfelelő értéktartományban 589 583,5 567 565 563 558 553 531 519 Jásztelek 500 481 482,5 találhatóak. A klorofill-a 51,4 448 429 428 416 404 400 Ujszász 366 350 338 347 117,6µg/l közötti értékkel a IV. 339 331 300 300 Jászdózsa 276 255 253 248 246 245 251 225 osztályba sorolható, melyet 200 feltehetően a nyári hónapokban, 100 0 ebben az évben gyakran dec.00 febr ápr jún aug okt dec előforduló algatúlprodukció okozott. Mikrobiológiai paraméterek vonatkozásában rendszeres vizsgálatra (26 db/év) csak az újszászi szelvényben kerül sor. A kéthetente végzett vizsgálati eredmények szórása (420) igen nagy, a minimum
3
érték 3,4i/ml, a maximum 1600,0 i/ml. A szennyezés eredete egyértelmű, a vízfolyás több kisebb-nagyobb település kommunális szennyvízének a befogadója (Jászberény, Hatvan, Gyöngyös stb.) Szerves- és szervetlen mikroszennyezők szempontjából ez esetben is az osztályba sorolást meghatározó komponens a kőolaj és termékei. Harmad osztályba sorolható, a Tisza folyóhoz hasonlóan az oldott higany tartalom, illetve esetenként az összes béta- aktivitás 0,48-0,63 Bq/l értékkel. A többi vizsgált szervetlen mikroszennyező a réz kivételével (II.o.) mind az első osztálynak megfelelő értéktartományban található. Az egyéb paraméterek osztályba sorolását az oldott anyagtartalom határozza meg, illetve esetenként az oldott mangán tartalom. Mindkét komponens a vízfolyás ipari szennyvízzel való szennyezettségét támasztja alá. A Zagyva vízgyűjtőjével azonos kiterjedésű a Tarna vízgyűjtője, ezért az alsó szakasz vízminőségének meghatározó eleme a Tarnán A Zagyva nitrit-N tartalma 2001-ben érkező vízmennyiség, illetve mg/l annak vízminősége. A Tarna 0,25 vízminősége „tűrhető víz” besorolásnak felel meg, vagyis 0,208 0,2 a Zagyva vízminőségére 0,16 0,158 0,152 0,15 0,149 kedvezően hat. Az évi 26 Sztlkáta vízminta vizsgálati eredményei 0,116 0,106 0,1 0,098 Jásztelek 0,087 alapján az oxigén tartalom és 0,086 0,084 0,084 0,081 0,079 0,079 0,079 0,079 0,0775 0,073 0,066 0,0655 Ujszász 0,057 0,056 szerves szennyezőanyag 0,0555 0,054 0,052 0,0515 0,051 0,05 0,043 0,05 0,047 0,049 0,051 0,043 0,048 0,04750,0455 0,046 0,05 0,045 0,04 0,037 0,039 Jászdózsa 0,033 0,031 0,03 0,025 0,027 0,027 0,03 0,027 0,03 tartalom jellemzői „kíváló-jó” 0 vízre utalnak, tápanyag dec.00 febr ápr jún aug okt dec szempontjából a nitrogéformák a II. osztály felső határát kis mértékben lépik túl, míg a foszforformák mért értéke inkább az erősen szennyezett víz minőséghez közelítenek. Szerves- és szervetlen mikroszennyezők szempontjából ez esetben is a kőolaj és termékei a meghatározó, és III. osztálynak megfelelő az oldott higany, réz és a béta aktivitás értéke. A vízgyűjtőn a Tarnába vezetett ipari szennyvizek III. osztályba sorolandó elektromos vezetőképességet okoznak. Az éves átlagértékek adatsorának hosszú távú ábrázolása a Zagyva esetében ugyan terhelés csökkenést mutatnak, de ennek mértéke visszafogottabb mint a Tisza esetében tapasztalt. Ugyanúgy megfigyelhető az utolsó hét-nyolc év stagnáló adatsora, mely 2001-ben első alkalommal vízminőségromlást jelez. Az alábbi táblázatban egy pár jellemző komponens jásztelki szelvényben mért eredménysorát közöljük: Komponens
1986
1998
1999
2000
2001
Oldott oxigén (mg/l) KOI k (mg/l) Összes foszfor (µg/l) Ortofoszfát (µg/l) Ammónium (mg/l) Nitrát (mg/l)
6,38 42,8 1228 837 1,68 3,41
9,45 20 874 746 0,13 1,99
8,05 23 678 466 0,23 2,47
8,98 24 735 407 0,27 3,18
9,35 20 834 568 0,56 2,89
A Hortobágy-Berettyó Mezőtúri közúti híd szelvényét vizsgáltuk vízminőség meghatározása céljából. A vízmintavétel gyakorisága 26 minta/év, illetve a 12 minta/év az oldott fémek esetében. A vízfolyás általános minősítése „szennyezett víz” tekintettel arra, hogy három komponenscsoport minősítése IV. osztály-, és két csoport III. osztályú minősítésnek felelt meg. Az oxigénháztartás többnyire III. osztályba sorolt mutatói közül a IV. osztályba történő Belvízcsatornáink vízminősége A belvízcsatornák vízminőségének meghatározása céljából történő mintázására évi 12 alkalommal kerül sor. A vizsgált
besorolást az összes széntartalom határozta meg. A tápanyagháztartás osztályba sorolását (IV:o.) a foszforformák, míg a D csoport keretén belül vizsgált komponensek közül a kőolaj és termékei volt a meghatározó. Az egyéb paraméterek besorolását az elektromos vezetőképesség III. osztálynak megfelelő értéke határozta meg.
belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, mely egyben eltérő vízminőséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd –
4
m3/nap 5000 Gerje-perje főcs.
4500 4000
Görbe-ér
3
Millér főcs.
2
500
Szajoli főcs.
1000
Dobaifőcs.
1500
Hanyi-ér
2000
Sajfoki csat.
2500
Mirhó-Gyócsi főcs.
3000
Tiszafüredi főcs.
3500
0 1
4
5
6
Szennyvíz mennyiség –m3/nap-
7
8
9
KOIk
Közös főcsatorna (Gerje-Perje); Nagykőrös – Kőrös-ér; Karcag – Karcag I-es csatorna; Heves – Sajfoki csatorna, vagy Törökszentmiklós – Szajoli főcsatorna. Ezek közül is a legszennyezettebb a karcag I-es, a Kőrös-ér, és a Szajoli főcsatorna, melyek esetében kevés Belvízcsatorna megnevezése Tápió Kakat-ér Karcag I. Sajfoki csatorna Hany-ér Szajoli főcs. Millér főcs. Dobai főcs. Gerje főcs. Kőrös-ér Villogó főcs.
kivétellel minden komponenscsoport az V. KOIk kg/d osztályba van sorolva. A 2000 belvízcsatornák vízhozama 1800 augusztusi kisvizes 1600 időszakban általában a 1400 nullához közelít, így 1200 rendszerint ebben az 1000 időszakban csak 800 szennyvízelvezető szerepük 600 van. Minőségüket a 400 bevezetett nagymennyiségű 200 szennyvíz mellett 0 nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentős szerves- és tápanyagforrást képez. A vizsgált belvízcsatornák vízminőségi osztályba sorolását, illetve a meghatározó komponenseket az alábbi táblázatban összesítettük: Kőrös-ér
A belvízcsatornák szerves anyag terhelése ( KOIk)
10
11
Komponenscsoport -besorolás A- oxigén háztartás B- tápanyag háztartás
D-mikroszennyezők
IV. szerves szén IV. szerves szén V. össz. komp. IV. ox.tel. V. old. oxigén V. old. oxigén IV. ox. tel. IV. ox. tel. V. szerves szén V. össz. komp. IV. szerves szén
II. fenolok II. fenolok V. ANA det. II. ANA det. IV: ANA det. III. ANA det. III. ANA det. II. ANA det. IV. ANA det. V. ANA det. III. fenolok
IV. össz foszfor IV. össz foszfor V. össz. foszfor III. össz. foszfor V. össz. foszfor V. össz. foszfor III. össz. foszfor V. össz. foszfor V. össz. foszfor V. össz. komp. IV. össz. foszfor
Öntözővíz csatornák vízminősége Az öntözővíz csatornák vízvizsgálata egy szűkebb komponenskörre, és csak a vegetációs időszakban történik. A vizsgálatok a Nagykunsági főcsatorna (NK) négy szelvényében és még további két csatornára terjednek ki. A csatornák vízminősége többnyire a vízbázis vízminőségét tükrözik, az NK esetében a Tisza folyó vízminőségét. A Nagykunsági főcsatorna „kiváló-jó” Holtágak vízminősége A holtágak vízminőségének meghatározására évi 6 alkalommal kerül sor, általában április-október időszakban. Az évi hat minta minősítés szempontjából azt jelenti, hogy a legkedvezőtlenebb minta határozza meg a vízminőséget, mely értelemszerűen a nyári meleg időszakra tevődik. Ilyenkor általában
Eegyéb paraméterek IV: vezetőkép. III: vezetőkép. V. vezetőkép. IV. vezetőkép. IV: vezetőkép. V. vezetőkép. III. vezetőkép. IV. vezetőkép. IV. vezetőkép. IV. vezetőkép. III. vezetőkép.
vízminőséget képvisel, megfelelő oxigén- és tápanyagháztartással, alacsony oldott anyag mennyiséggel. A Millér felső szakaszának vízminőségét a Jászapáti települési és tejipari szennyvíz bevezetés határozza meg, mely több komponens esetében is érzékelhető. A Tiszafüredi öntözőcsatorna vízminősége az NKhoz hasonlóan „jó” vízminőségű.
jellemző a magas vízhőfok, alacsony vízállás, és az eutrofizációs folyamatok kiteljesülése. Ezért a minősítés általában igen kedvezőtlen képet mutat, különös képpen azon holtágak esetében, ahol nincs lehetőség a vízutánpótlásra, vagy növényi borítottságuk igen nagy mértékű. Ebből eredően gyakori az osztályba sorolást meghatározó alacsony oldott oxigéntartalom, kedvezőtlen pH érték, és magas foszfor tartalom.
5
A Tisza-tó vízminősége A tározó vízminőségének meghatározása a négy öblözetben vett egy-egy minta alapján történik, évi 8 minta alapján. Az öblözetek többé-kevésbé különálló vízterek, átöblítésük a Tisza folyóból biztosított, ezért a Tiszavalki medencét leszámítva a többi három medence vize (Abádszalóki, Sarudi, Poroszlói) a Tisza folyóhoz hasonló vízminőséget tükröz. A Tiszavalki medence vízminőségét az ide torkolló Eger patak befolyásolja. A vizsgált komponenskör is egy bővített (6+6+1+13+4) 30 komponensre kiterjedő paraméter csoport. Az öblözetek minősítése jellemzően a következő: • A: oxigénháztartás: III.osztály. Meghatározó komponens: össze szerv szén és oxigén telítettség. • B: tápanyagháztartás: III. osztály. Meghatározó komponens: összes foszfor. • C: mikrobiológiai paraméterek: I.-II. osztály. • D: szerves- és szervetlen mikroszennyezők: IV. osztály. Meghatározó komponens: kőolaj és termékei és oldott réz tartalom. • E: egyéb paraméterek II. – III. osztály. Meghatározó komponens: pH. Az osztályba sorolást meghatározó komponensek utalnak a Tisza folyó vízminőségére (kőolaj és termékei, oldott réz), esetenként az alga túlprodukcióra (oxigén telítettség, pH).
A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 2002. március 29.
Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok, Ságvári krt. 4
Címzett : Város : Utca, házszám : Irányítószám
6
