Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs
Az EU a világban • A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része • A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik – 2004: több, mint EUR 40 milliárd – A közösségi szolidaritás külső megnyilvánulása – Az európaiak 80%-a támogatja a szegény országok fejlődésének támogatását (Eurobarometer 2005)
• Két pillér: tagállami és közösségi • Összesen 150 célország, LDC-k és LIC-k prioritást élveznek
Jogi háttér • Római szerződés: – 177-181. cikkelyek – (nagyrészt afrikai) gyarmatok társult területté nyilvánítása – Európai Fejlesztési Alap (EDF) létrehozatala
• TEU • Alkotmány
1
Történeti háttér • Motiváció: gazd/pol kapcsolatok fenntartása az egykori gyarmatokkal • Yaoundé-i konvenciók (1964-1975) – Aszimmetrikus kereskedelmi liberalizáció – Pénzügyi segélyek – De: agrártermékek kimaradnak
• Arusha-i megállapodások • Lomé-i konvenciók
A loméi konvenciók • 1973: brit tagság • 1975: első loméi konvenció 46 országgal – korábbi megállapodások egységes szerkezetbe • ACP: afrikai, karibi és csendes óceáni országok • 5-5 évre kötötték őket • 1975-80: I. konvenció 1980-85: II. konvenció 1985-90: III. konvenció 1990-2000: IV. konvenció • IV konvenció: 70 ország, nagy részük LDC
A loméi konvenciók fő jellemzői • • • •
Aszimmetrikus és részleges liberalizáció Befektetési kedvezmények Fokozatos könnyítések a mezőgazdaságnak Segélyelemek: – – – – –
Stabex Sysmin EDF források EIB hitelek Egyéb segélyek
• Felhasználási terület kiszélesedett: iparosítás, energetika, mezőg., bányászat, infrastrukt., turizmus, nemzeti cégek támogatása
2
A loméi konvenciók értékelése I. • A gyarmati múltat tükrözi • Újszerű megközelítés - rendkívül kedvező a fejlődő országokra nézve – a kondicionalitás csak a III. konvenciótól jelenik meg • A segélyeknek nem a szegénységcsökkentés a célja • Nem oldja meg az ACP-k strukturális problémáit
A loméi konvenciók értékelése II. • A segélyek nem növekedtek az államok számának bővülésével • Fő haszonélvezők: EK cégek – új piacokhoz jutottak • EK számára olcsóvá váltak a trópusi agrártermékek és a nyersanyagok • A kereskedelmi könnyítések formálisak – ACP-k piaci részesedése csökken
A fejlesztési politika reformja • 1998-2000 • A reform pillérei: – Lomé-i konvenciók gyökeres átalakítása ! Cotonue-i szerződés – Tanács és Bizottság közös fejlesztéspolitikai nyilatkozata (DPS) a szegénységcsökkentést teszi prioritássá – A különböző fejlesztési programok egységes struktúrába helyezése
3
A cotonou-i szerződés I. • Lomé eredményei vegyesek • 2000-ben kötötték, 20 évre • 5 évente felülvizsgálat, pénzügyi tervezés 5 évre • Fő cél: a szegénység csökkentése és az ACP országok bekapcsolása a világgazdaságba • Demokratizálódás elősegítése
A cotonou-i szerződés II. Újítások: • Politikai dialógus • Széleskörű partnerség (nem-állami szereplők bevonása) • Integrált szegénységcsökkentési keretprogram • Gazdasági partnerség • Jól teljesítő államok előnyben részesítése
A 2000-es DPS I. Cél: A szegénység csökkentése, majd végső megszüntetése Ehhez szükséges: • A fenntartható fejlődés, a béke és biztonság, valamint a stabil politikai környezet létrejötte valamennyi partneroszágban • A fejlődő világ integrálása a világgazdaságba • Fenntartható és igazságos emberi és társadalmi fejlődés elősegítése • Emberi jogok, demokrácia és a jó kormányzás kibontakozásának elősegítése
4
A 2000-es DPS II. • Hat kulcsfontosságú terület: – – – – – –
A kereskedelem és a fejlődés összekapcsolása Regionális integráció és együttműködés Gazdaságpolitikák támogatása Közlekedés Élelmiszerbiztonság és fenntartható vidékfejlesztés Intézményépítés
• Négy „cross-cutting terület: az emberi jogok, a női egyenjogúság, a környezeti fenntarthatóság és a jó kormányzás minden terület esetén figyelembe veendő
A 2000-es DPS III. • A három „C”, vagy magyarul 3 „K” – Koordináció: egyrészt az EU tagállamok között, másrészt a világ többi donorja (ENSZ, BW intézmények) között – Komplementaritás: a különböző szervezetek segélyei egészítsék ki egymást – minden ország/szervezet azt támogassa, amihez a legjobban ért – Koherencia: az EU közös politikái közti összhang, illetve a fejlődők politikái és az EU közti összhang biztosítása
Az új fejlesztéspolitika megközelítése • Partnerség: minden ország maga felelős a fejlődéséért, dialógus, ownership • Regionális és ország stratégiák készítése (RSP, CSP) • A projektek rendszeres értékelése, monitoring • A segélyek nem automatikusak • Források: közös költségvetés + EDF • Kereskedelem és fejlődés összekapcsolása – Unilaterális kedvezmények (GSP, EBA program) – Trade related assistance
5
Regionális programok rendszere • Nyugat-Balkán – CARDS program cél: SAP támogatása • Kelet-Európa és Közép-Ázsia – TACIS program; új szomszédság politika • Mediterránum és Közel-Kelet – MEDA program, barcelonai folyamat • Ázsia, Latin-Amerika – ALA • Afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) országok – Cotonou-i szerződés, EDF
EK segélyek regionális megoszlása
2003 évi kötelezettségvállalások, millió Euró
EU segélyek országok szerinti megoszlása
6
Új kihívások • A globalizáció miatt ki kell szélesíteni a fejlesztési politika spektrumát • A kibővült EU új prioritásai (pl. új szomszédságpolitika) • A nemzetközi környezet átalakulása – Biztonsági kérdések – Migráció – Nagyobb összhang az MDG-kel
• Belső tényezők (pl. külső politikák közti koherencia, operatív szintű koordináció elégtelensége) • 2004: széles körű vita indul a fejlesztési politika jövőbeli új irányairól, 2005 november: új DPS
A 2005-ös DPS új elemei • Alap: MDG-k • Célok: szegénységcsökkentés, jó kormányzás erősítése, emberi jogok érvényesülésének előmozdítása • Kapcsolódó területek: biztonság, migráció, kereskedelem, környezetvédelem, szociális dimenzió • Gyenge államok melletti elkötelezettség • Iránymutatások a hatékonyság növelésére • Erőforrások növelése • Prioritások és cross cutting területek: – koncentrációt fenn kell tartani, ám rugalmasabbá tenni – Cross cutting területek jobb figyelembe vétele
Ajánlott irodalom • Degnbol-Martinussen, John – EnkbergPedersen, Poul, 2003. Aid: Understanding International Development Cooperation. London: Zed Books – Vonatkozó fejezet • European Commision, 2004. Report on Millenium Development Goals 2000-2004. Brussels: EC DG Dev • European Commision, 2004. Annual Report on the European Community’s Development Policy and External. Brussels: EC DG Dev
7
