A takarmányárak és az EU génmódosítás-politikája

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

ZÖLD KÖR

A takarmányárak és az EU génmódosítás-politikája

a Föld Barátai Magyarország tagja

A takarmányárak és az EU génmódosítás-politikája A takarmányárak emelkedése az elmúlt években válságot idézett elő az állattenyésztésben. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága, a biotechnológiai ipar, valamint a takarmányipar azt állítja, hogy az EU génmódosítással kapcsolatos politikája kárt okoz az európai állattenyésztési ágazatnak. Ezzel a rémhírterjesztéssel a takarmányárak emelkedését az EU génmódosítási politikájának gyengítésére próbálják felhasználni, amikor valójában az agroüzemanyagok részarányának elvakult növelése, valamint a kedvezőtlen időjárás az, amelyek világszerte hiányt okoztak néhány kulcsfontosságú terményben. Ebben a kiadványban áttekintjük azokat az okokat, amelyek az élelmiszer- és takarmányárak emelkedéséhez vezettek, megnézzük, hogy Kína valóban veszélyt jelent-e az EU-ra, és elemezzük a világ különböző részeinek génmódosítással kapcsolatos szabályozását. E kiadvány válaszol az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága által 2007 januárjában kiadott jelentésre, amely az EU génmódosítással kapcsolatos szakpolitikáját teszi felelőssé a kialakult válságért.

1


ZÖLD KÖR



1. Bevezető Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága, a biotechnológiai ipar, valamint a takarmányipar azt állítja, hogy az EU génmódosítással kapcsolatos politikája kárt okoz az európai állattenyésztési ágazatnak, mert: ■ az áremelkedések oka az EU génmódosítással kapcsolatos egészségügyi és biztonsági szabályozása (“nincs szinkronban” az engedélyezés, vagyis az EU-ban a génmódosított szervezeteket sokkal lassabban engedélyezik, mint az Egyesült Államokban, valamint a “zéró tolerancia”, vagyis az, hogy nem tilos az olyan termékek importja, amely az EU-ban nem engedélyezett génmódosított fajtákból származó genetikai szennyezést tartalmaz); ■ ezek a jogszabályok és normák nagy mértékű hiányt okoznak az Európába irányuló takarmányexportban; ■ a feltörekvő piacok, mint például Kína, génmódosított növényeket fognak importálni, ezért az EU-nak nem marad többé befolyása/hatalma/eszköze génmódosítás-mentes kukoricát követelni a legnagyobb kukorica-exportáló országoktól; ■ az európai gazdák vágóhídra lesznek kénytelenek vinni állataikat a takarmányhiány miatt. [1] A Mezőgazdasági Főigazgatóság sürgeti a génmódosított szervezetek engedélyezésének felgyorsítását annak érdekében, hogy összhangba kerüljünk az Egyesült Államokkal. Szorgalmazzák továbbá a “zéró tolerancia” felülvizsgálatát is, hogy be lehessen engedni az EU-ba az olyan génmódosított szervezetekből származó szennyezést tartalmazó termékeket, amelyek bár az EU-ban nem kaptak engedélyt, de átmentek az EU-ban megkövetelttel megegyező biztonsági hatásvizsgálaton. [2] Az alábbiakban a témával foglalkozó európai civil szervezetek által készített tanulmányok alapján bemutatjuk, hogy ez a javaslat abszolút megalapozatlan.

2. Az új génmódosított fajták európai és egyesült államokbeli időben eltérő engedélyezésnek lényegében NINCS hatása az EU takarmány importjára Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága és a biotechnológiai ipar azt állítja, hogy a génmódosított szervezetek európai piacokon történő engedélyezéséhez szükséges hosszabb idő blokkolja az importot, s ezáltal elvágja az alapvető takarmányoktól az állattenyésztő ágazatot. A génmódosított szervezetek engedélyezési rendszerei a világ különböző térségeiben és országaiban Az EU-ban egy elég szilárd engedélyezési folyamat szabályozza a génmódosított szervezetek piacra kerülését. Ez lehetőséget biztosít tudományos párbeszédre a kockázatelemzés területén, ahol továbbra is jelentős hiányosságok

2 találhatóak a tudományos közmegegyezésben. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban nincs engedélyezési rendszer a génmódosított növényekre vagy élelmiszerekre. Ha egy vállalat piacra akar dobni egy génmódosított terméket az Egyesült Államokban, nem kötelező konzultálnia az Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatallal, nem létezik külön törvény a génmódosított szervezetekre. Hatásvizsgálatot csak akkor követelnek meg, ha a vállalat bizonyítékot szolgáltat arra, hogy erre szükség van. Egyáltalán nem meglepő, hogy napjainkig egyetlen céget sem köteleztek ilyesmire. Ezért a génmódosított szervezeteket az Egyesült Államokban teljes mértékben egészségügyi és biztonsági hatásvizsgálatok nélkül hozták forgalomba. A génmódosított szervezetek egyesült államokbeli engedélyezési folyamata nincs összhangban a Codex Alimentariusban lefektetett nemzetközi követelményekkel, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet vitarendező testülete is normaként fogadott el. Ezen felül az Egyesült Államok nem csatlakozott az ENSZ Biológiai Sokféleségről Szóló Jegyzőkönyvéhez sem, amely érinti a génmódosított szervezeteket is. Az Egyesült Államokkal ellentétben Brazíliának szigorúbb, az ENSZ Biológiai Sokféleségről Szóló Jegyzőkönyvén alapuló géntörvénye van. Az engedélyezési rendszer, a törvény megfelelő alkalmazásával kapcsolatos beadványok miatt jelenleg áll, ezért nem valószínű új génmódosított fajták forgalomba hozatala a közeljövőben. Egy génmódosított kukorica engedélyezését például le is állították bírósági eljárás miatt. Ami Argentínát illeti, maga az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága ismerte el [3], hogy Argentína nem hajlandó génmódosított növényeket engedélyezni annak európai engedélyezése előtt, és hogy az engedélyezési folyamat során figyelembe veszi a génmódosított növények export kilátásait is. A génmódosított szervezetek európai engedélyezési folyamata nem gátolja az EU-ba történő exportot, hiszen: ■ bár lényeges eltérések vannak az EU és az Egyesült Államok közötti ütemezésben, és az utóbbi országban nem létezik az európaival egyenértékű vagy azt akárcsak megközelítő egészségügyi és kockázati hatásvizsgálat, nem állja meg a helyét a zéró tolerancia feloldását, annak gyengítését szorgalmazó javaslat; ■ a főbb exportáló országok, mint például Brazília és Argentína alaposan odafigyelnek az európai piaci igényekre, ráadásul Brazíliában olyan géntörvény van hatályban, amely sokkal közelebb áll az európai rendszerhez, mint az Egyesül Államokéhoz.

3. Feltörekvő piacok: Kína nem jelent kockázatot Kínáról úgy beszélnek, mint egy ország, amely fenyegetést jelent az EU génmódosítás-mentes takarmánnyal való ellátására, mondván, Kínában nincsenek egészségügyi és


ZÖLD KÖR



A Herculex génmódosított kukorica esete A Herculex (DAS 59 122) génmódosított kukorica esetéről széles körben úgy számoltak be, mint ami problémát okoz az európai takarmányimportőröknek. 2007 áprilisában egy Egyesült Államokból Európába exportált kukorica szállítmányban Herculex szennyezést találtak - ez a génmódosított kukorica forgalomba hozatali engedélyt kapott az Egyesült Államokban, de az EU-ban még nem volt engedélyezve. Ugyanakkor azon országok közül, ahonnan az EU kukoricát importál, egyik sem engedélyezte a Herculexet, s ott nem is termesztik ezt a fajtát, ezért az EU számára nem okoz gondot legális forrásokból származó kukorica beszerzése. Miközben Herculex szennyezést találtak az Egyesült Államokból származó szállítmányokban, amelyeket visszautasítottak a kikötőben, ez a visszautasítás nem jelentette azt, hogy bezárkóznak az EU legfőbb beszállítói előtt. A Herculex eset is azt bizonyítja, hogy valójában a Monsato és a biotechnológiai ipar úgy próbál nyomást gyakorolni az EU-ra a „zéró tolerancia” feloldása érdekében, hogy az európai kukorica szállítmányok genetikai szennyezésével fenyegetőzik, ahelyett, hogy megpróbálná elkerülni az EU takarmányelletásának veszélyeztetését.

biztonsági követelmények, s ezért beengedik az olcsó génmódosított takarmányt is. Ha ez így lenne, akkor állítólag a takarmánynövény-termesztők olyan génmódosított fajtákra váltanának, amelyek nincsenek engedélyezve az EU-ban. Ez azt eredményezheti, hogy beszűkül az a kör, ahonnan EU takarmány importálhat. A génmódosított növények tekintetében Kína sokkal inkább az elővigyázatosság elvét alkalmazza, mint az Egyesült Államok, és ennek a szigorítása várható: ■ A Kínai Génmódosított Növény Biológiai Biztonsági Bizottságot újjászervezték, hogy abban helyet kapjanak környezetvédelmi és biológiai biztonsággal foglalkozó szakértők is. ■ Génmódosított termékekre legfeljebb öt éves engedélyt adhatnak, de többnyire csak három év vagy annál rövidebb idő a jellemző. [4] ■ Minden Kínába külföldről behozott génmódosított növény esetében bizonyítani kell, hogy az exportáló országban engedélyezték a kereskedelmi forgalomba hozását. ■ Amikor a vállalat benyújtja egy génmódosított növény kereskedelmi forgalomba hozásának engedélykérelmét, a Mezőgazdasági Minisztériumnak 270 napja van a döntéshozatalra, vagyis sokkal több idő van a döntésre, mint az Egyesült Államokban.

3 ■ A kínai jogszabályok megkövetelik, hogy az olyan élelmiszereket, amelyen nem engedélyezett vagy nem megfelelően címkézett génmódosított összetevőket tartalmaznak, illetve az olyan termékeket, amelyeken az áll, hogy génmódosítás-mentesek, de mégis tartalmaznak génmódosított összetevőket, vissza kell küldeni vagy meg kell semmisíteni. [5] ■ Peking tervezi olyan jogszabály elfogadását, amely megkövetelné a génmódosított élelmiszerek monitoringját, valamint azt, hogy az importőr cégek viseljék az illegális génmódosított szervezetek visszahívásának költségeit. [6] ■ Ezen felül a kínai fogyasztók is egyre jobban aggódnak a génmódosított élelmiszerek miatt, és emiatt a Kraft Foods, a világ második legnagyobb élelmiszerforgalmazó cége bejelentette, hogy minden élelmiszer, amit Kínában állítanak elő génmódosítás-mentes lesz. [7] Kína a génmódosítás-mentes piacok figyelembe vétele miatt is vonakodik a génmódosított növényeket engedélyezni ■ Miközben a Monsanto-féle Roundup Ready szója importját engedélyezték, köztermesztésre nem kapott engedélyt Kínában. Ennek részben az az oka, hogy felismerték, hogy a génmódosítás-mentes szóját jobb áron lehet értékesíteni az európai és a japán piacokon. Az európai piacokkal kapcsolatos érzékenységet világosan mutatják azok a jelentések, amelyek szerint a kínai kormány azért halasztotta el a génmódosított rizs engedélyezését, mert aggódik az exportpiacokra gyakorolt hatás miatt. [8] Végül, Kína másfajta szója termékeket (szójabab) importál mint az EU (szójapogácsa), ezért nem fenyeget annak a veszélye, hogy elfoglalja az EU elől a legnagyobb importőr pozícióját: ■ A legutóbbi OECD-FAO Mezőgazdasági kilátások jelentés szerint 2016-ra Kína lesz a világ legnagyobb szója importőre (noha arra nem tér ki az előrejelzés, hogy melyik évben éri el Kína ezt a pozíciót). [9] Ugyanakkor Kína már most is kétszer annyi szójababot importál, mint az Európai Unió. Az EU a szójapogácsa piacot dominálja, ugyanis ezt használják az állatok takarmányozására, és az előrejelzések szerint az EU továbbra is a szójapogácsa legnagyobb felvevőpiaca marad. [10]

4. Valóban válság van az európai állattenyésztésben, de nem a génmódosítással kapcsolatos szabályok miatt: a gyenge termés és az agroüzemanyagok megjelenése Az emelkedő takarmányárak következtében komoly gondok elé nézhetnek az EU-ban az állattenyésztők, állítólag az európai génmódosítással kapcsolatos jogszabályok miatt, valamint azért, mert a génmódosítás-mentes takarmány ára magasabb, mint a génmódosítotté.


ZÖLD KÖR



■ Az emelkedő takarmányárak gondot okoznak Kanadában, [11] Ausztráliában, [12] az Egyesült Államokban és Kínában is, ahol lehetőség van génmódosított takarmány használatára is. [13] ■ A sertés szektorban az árak valójában a búza és az árpa termesztési költségeinek emelkedése [14], valamint a takarmánybúza hiánya miatt nőttek meg. [15] (Jelenleg a világon sehol nincs köztermesztésben génmódosított búza vagy árpa.) ■ Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) nemrégiben megjelent elemzése megállapította, hogy a magas gabonaárakat az élelmiszer-termelő térségben jelentkező gyenge termés okozza. [16] ■ Mielőtt az Egyesült Államok kormánya bevezette volna a kötelező bioetanol célkitűzéseket, a kukorica ára az élelmiszerek árával együtt mozgott, de napjainkban sokkal inkább kötődik a kőolaj árához, [17] és ahogy emelkedik a kőolaj ára, úgy növekszik a kukoricáé is. Ugyanakkor a búzáéval összevetve a kukorica ára az EU-ban nem emelkedett ugyanolyan mértékben. [18] ■ A szója esetében a FAO megállapítja, hogy a mostani magas árak oka a takarmány iránt világszerte megnövekedett kereslet, valamint a biodízel iránti egyre bővülő igény. [19] ■ Az állattenyésztési szektor jelenlegi problémáiért leginkább az Egyesült Államok etanol programja, valamint az EU bioüzemanyag célkitűzései felelősek, amelyek a biodízel jelentős mértékű térnyerését eredményezték.

5. A génmódosított takarmánykukorica behozatalának kockázatai A génmódosított növényeket termesztő országokból történő takarmánykukorica-behozatalnak jelentős kockázata van a hazai állattenyésztésre és az élelmiszer-termelés minőségére a fuzarotoxin-tartalom, törtszem-avasodás miatt. Az Egyesült Államokban termesztett kukoricánál a fuzárium-fertőzöttség 50% feletti, a törtszem-arány pedig 40% körüli (pl.egy korábbi, több százezer tonnás egyesült államokbeli kukorica-import mintegy 90%-át csak a hazai szesz- és keményítőipar tudta hasznosítani az erős fuzáriumtoxin-fertőzöttség és avasodás miatt, az takarmányozási célokra nem volt használható). Argentína és Brazília a termesztés-technológiában és a génmódosított kukoricafajták alkalmazásában – mint ahogyan a szójatermesztésben és feldolgozásban is – az Egyesült Államokat követi, így a fent említett problémák az ebből a térségből importált kukorica esetén is felmerülhetnek. Az ilyen bizonytalan-, illetve rossz minőségű kukoricakészletekből származó import igen nagy károkat okozhat. [20] A génmódosított kukorica esetén, a génmódosított amerikai import helyett hasznosabb lenne a hazai tárolókapacitások fejlesztése, hogy a kedvezőtlen időjárású években is rendelkezésre álljon jó minőségű, hazai takarmánykukorica.

4 Általánosságban, véleményünk szerint az állattenyésztésben időnként felmerülő takarmány gondokat az élemiszerönrendelkezés [21] irányába tett erőfeszítésekkel kellene megoldani.

6. Génmódosítás-mentes takarmány beszerzési lehetőségek A jelentősebb kukorica termesztő EU tagállamok túlnyomó részében nincs köztermesztésben génmódosított kukorica - egyedül Spanyolországban termesztenek nagyobb területen génmódosított kukoricát -, ezért a génmódosításmentes takarmánykukorica beszerzése európai forrásokból is biztosítható. Magyarország számára többnyire inkább a kukorica felesleg értékesítése okoz gondot, ezért a génmódosított kukorica termesztésének engedélyezése csak tovább nehezítené az export lehetőségeinket. Az európai állatállomány génmódosítás-mentes szójával történő ellátása is megoldható: Brazíliából, Kínából és Indiából is be lehet szerezni génmódosítás-mentes szóját. A Brazíliában 2009-ben várható 60 millió tonna szója 45%-a génmódosítás-mentes. Megfelelő európai kereslet esetén Brazíliából 27 millió tonna, Indiából 10 millió tonna tanúsítottan génmódosítás-mentes szója szerezhető be, és Kína is egyre nagyobb mértékben termeszt ilyen szóját export célra. [22]

7. Mit tegyen az EU? Az EU-nak, a világ egyik legnagyobb kereskedelmi térségeként jelentős súlya van a nemzetközi politikai arénában. Ezt arra kellene használnia, hogy oly módon támogassa az állattenyésztési szektort, hogy az génmódosítás-mentes termékeket állítson elő. Az EU-nak az emberek, az állatok és környezetünk védelme érdekében világszerte támogatnia és védenie kellene az egészségügyi és biztonsági normákat. A Föld Barátai Európa ezért arra szólítja fel az Európai Bizottságot, a tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy: ■ Segítse az európai állattenyésztő ágazat génmódosításmentes takarmánnyal való ellátását! ■ Támogassa azt az egymillió európai polgárt, akik aláírták a génmódosított takarmánnyal etetett állatokból származó termékek címkézését szorgalmazó petíciót! [23] ■ Támogassák az olyan országokat mint Argentína és Brazília, hogy a nemzetközi előírásokkal és az EU saját normáival összehasonlítható vizsgálati eljárásokat dolgozzanak ki! ■ Feljesszenek ki olyan nyomonkövetési és felelősségre vonási rendszereket, ahol a biotechnológiai cég - a szennyező - fizet, nem pedig a takarmány importőr, a gazda vagy a fogyasztó! ■ Egyértelműen álljon ellen a biotechnológiai ipar és az amerikai kormány zsarolási taktikájának! ■ Vessék el az EU azon célkitűzését, hogy a közlekedési célú üzemanyagoknak 2020-ra legalább 10%-ban agroüzemanyagot kell tartalmaznia!


ZÖLD KÖR



Felhasznált irodalom: FoEE: The rise in animal feed prices and potential impacts in the EU - Causes and links to GMO policy (Friends of the Earth Europe, 2007. december) CPE-FoEE-GP: EU animal feed imports and GMO policy (CPE/ European Farmers Corordination, Friends of the Earth Europe, Greenpeace, 2008. május) Márai Géza: GM-kukoricaimport és a takarmányozás (2007. október)

Jegyzetek: [1] Mitchell P

(2007) Europe’s anti-GM stance to presage animal feed shortage? Nature Biotechnology Vol 25 pp 1065-66

[2] “Economic Impact of Unapproved GMOs on EU feed imports and livestock production”, DG Agriculture, June 2007; ”It’s already one minute past midnight: The EU Farm

5 [18] UK DEFRA Food and Farming Brief September 2007. Annex 1 http://statistics.defra.gov.uk/esg/publications/Monthly%20brief/ Annex%201%20Food%20and%20farming%20brief%20%20impact%20of%20high%20commodity%20prices.pdf [19] UN FAO Food Outlook, November 2007 [20] Márai Géza: GM-kukoricaimport és a takarmányozás (in. Darvas B. (szerk.) (2007): A GMO-Kerekasztal üléseinek hozzászólásai. GMOKerekasztal füzetek (október 11), No. 13: 1-18. - http://bdarvas.hu/code/ jobs/doc_loader.php?if=2013#_Toc197608906) [21] http://www.vedegylet.hu/doc/eleonr.pdf [22] Jochen Koester: GMO-free products - The situation on the European food and feed markets http://www.gmo-free-regions.org/fileadmin/files/gmo-free Europe/Koester_24_4_GM_free_products_ppt_en.pdf

regions/

[23]http://www.greenpeace.org/international/press/releases/1-millioneuropeans-call-for-g

Council must act on conclusions of the DG AGRI Report “Economic Impact of Unapproved GMOs on EU feed imports and livestock production” Press release by COCERAL and FEFAC, 22/11/2007; Reference and Key Message Document Commission Report “Economic Impact of Unapproved GMOs on EU feed imports and livestock production”, EuropaBio, COCERAL, FEFAC, FEDIOL http://www.europabio.org/articles/Final%20Low%20Level%20 Presence%20Reference%20and%20Key%20messages.pdf [3] “Economic Impact of Unapproved GMOs on EU feed imports and livestock production”, DG Agriculture, June 2007 [4] Biosafety Clearing House of China website http://english.biosafety.gov. cn/ [5] Regulation on the Inspection and Quarantine of Import and Export of Genetically Modified Commodities: promulgated by Decree No. 62 of the Director-General on May 24, 2004 Available at the website of the National Biosafety Clearing House of China: http://english.biosafety.gov.cn/ [6] Beijing plans to make food makers, sellers accountable for safety China Daily 26/07/2007 http://www.chinadaily.com.cn/2008/2007-07/26/ content_5443898.htm [7] Jie L (2007) No Compromise China Daily 24/09/2007 http://www. chinadaily.com.cn/bw/2007-09/24/content_6128106.htm [8] Farmers’ fear, food genetically modified China Daily 03/01/2007 English translation at http://english.biosafety.gov.cn/news1/200703/ t20070302_101257.htm [9] OECD/FAO (2007) OECD-FAO Agricultural Outlook 2007-2016 [10] Food and Agricultural Policy Research Institute, Iowa State University FAPRI Agricultural Outlook 2007 http://www.fapri.iastate.edu/Outlook2007/ [11] The Amhurst Daily News, 03/12/2007 Requiem for N.S’s hog industry [12] Imports overwhelm pig industry Infarmation News Report 03/12.2007 www.infarmation.com.au [13] China Daily 2/12/2007 China insures 45% of sows to ease pork shortage [14] Bounds A (2007) EU could drop cereal import tariffs. Financial Times online 27 Novemeber 2007 [15] UN FAO Food Outlook, November 2007 [16] UN FAO Food Outlook, November 2007 [17] Virginia Tech and Virginia State University Agricultural Extension Service. Weekly Roberts Agricultural Commodity Report 27/12/2007 http://www.ext.vt.edu/news/periodicals/roberts/2007wp/Nov27_2007. html

Kiadja a Közép-magyarországi Zöld Kör (2200 Monor, Ilgói u. 24., e-mail: [email protected]) A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával készült.

A takarmányárak és az EU génmódosítás-politikája

Recommend Documents