Az EU klímapolitikája és a vaskohászat Dr. Tardy Pál egyetemi magántanár, Dunaferr fıtanácsos Az OMBKE Dunaújvárosi Szervezete Borovszky Ambrus születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett szakmai elıadássorozata Dunaújváros, 2012. június 7. 1
KYOTOI SZERZİDÉS az emissziókereskedelem bevezetése 1997:
KYOTOI EGYEZMÉNY
Lényege:
A fejlett országok kötelezettségvállalása a CO2 kibocsátás 8%-os csökkentésére 2012-ig.
Aláírta:
150 ország. A kibocsátás 55%-a ezekbıl az országokból származik. Az aláírók egy része nem ratifikálta (USA, Ausztrália)
EU-megállapodás a kibocsátók ösztönzésére: EMISSZIÓKERESKEDELEM 2005-2007: 1. kereskedelmi periódus 2008-2012: 2. kereskedelmi fázis 2012-2020: 3. kereskedelmi fázis (Kyoton túl) 2
AZ EU KLÍMAPOLITIKÁJA Eredeti cél: 2012-ig 8 % CO2 csökkentés (Kyoto) Eszköz az EU-ban: EMISSZIÓKERESKEDELEM 1. 2.
forduló (2005-2007): forduló (2008-2012): 2008: 2009: forduló (2013-2020)
JELENTİS TÚLOSZTÁS KIOSZTÁS CSÖKKENTÉSE KVÓTAHIÁNY KVÓTAFELESLEG (VÁLSÁG MIATT) 3. ALAPVÁLLALÁS: 20 % CSÖKKENTÉS 1990-HEZ KÉPEST Új tagországok 2005-höz viszonyítva növelési lehetıséget kapnak
3
Abszolút és fajlagos CO2 kibocsátás a különbözı országokban
4
Az egyes szektorok részaránya az összes CO2 kibocsátásban (EU27, 2010)
5
A vas- és acélgyártás részesedése az összes CO2 kibocsátásból (EU27)
6
Az EU emissziókereskedelem jellemzıi Korlátozott kiterjesztés: hı- és energiatermelés, acélipar, építıanyagipar, papíripar Kibocsátható mennyiségek meghatározása (allokáció): országok, ágazatok, berendezések szerint Ingyenes kiosztás: 2005-2007-ben legalább 95% 2008-2012-ben legalább 90% Ellenırzés: A bevallás és ellenırzés eltérése esetén 2005-2007: 40 €/t büntetés 2008-2012: 100 €/t büntetés
7
Az EU ETS rendszer résztvevıinek összes kibocsátása
8
A Kyotoi alaphoz viszonyított kibocsátás-változás 2010-ig, %
9
Az ETS kereskedelem mérete, Mrd €
10
EUA 2007 EUA 2009 EUA 2011 EUA 2013
11
O-11
J-11
A-11
J-11
O-10
J-10
A-10
J-10
O-09
J-09
A-09
J-09
O-08
J-08
A-08
J-08
O-07
J-07
A-07
J-07
O-06
J-06
A-06
J-06
O-05
J-05
A-05
J-05
C-kredit árak alakulása, €/t
35 € per EUA
30
25
20
15
10
5
0
A hazai kokszgyártás ingyenes kvótái és tényleges kibocsátása
12
A hazai zsugorítmánygyártás ingyenes kvótái és tényleges kibocsátása
13
A hazai vas- és acélgyártás ingyenes kvótái és tényleges kibocsátása
14
2013-2020 (post-Kyoto) emisszió kereskedelmi rendszer tervezete Alapváltozat: NINCS TÖBBÉ INGYEN KVÓTA Újabb változat: „Érzékeny” (energia intenzív) iparágak benchmark alapon továbbra is kapnak ingyen kvótát Más ágazatok mellett a villamos erımővek nem kapnak ingyen kvótát (a költségeket beépítik az áraikba) A légiközlekedés is bekerül a rendszerbe
15
16
CO2 vásárlás CO2 eladás
Ingyenes kiosztás alapja (Benchmark)
Fajlagos CO2 kibocsátás
A benchmark alapú kvótakiosztás
Mőködésbıl Benchmark
Legkisebb kibocsátó vállalat
Hatékony vállalat
Rossz hatásfokú vállalat 17
A benchmark alapú kvótakiosztás elınyei A hatékony kibocsátókat jutalmazza, a rossz hatékonyságúakat bünteti; A versenyképességet alig befolyásolja; Nem különbözteti meg a régi szereplıket és az új belépıket; A villamos energiatermelésnél és az energia-felhasználóknál hasonló a hatása: a hatékonyság javítása; Nemzetközi szinten módot ad a meglévı különbségek figyelembe vételére és csökkentésük ösztönzésére. A kiosztás elve: 1. Benchmark (fajlagos kibocsátás) × becsült termelés 2. Korrekció a tényleges termelés alapján
18
Kibocsátásváltozás % -5 Litvánia
Lettország
Románia
Portugália
Szlovénia
Málta
Csehország
Magyarország
Észtország
Szlovákia
Lengyelország
-10 Bulgária
10
5 Luxemburg
Írország
Dánia
Svédország
Anglia
Finnország
Hollandia
Ausztria
Belgium
Franciaország
Németország
Olaszország
Spanyolország
Ciprus
Görögország
Az EU 27 tagállamok 2020. évi CO2 kibocsátás határa a 2005. évi értékekhez képest
25
20
15
0
-15
-20
-25 19
Az acélipar benchmark adatai Közzététel: 2010. október Benchmark adatok az ingyenes kvótákhoz
Az Európai Bizottság adatai
Az EUROFER legkisebb kibocsátási adatai
Zsugorítmánygyártás
171 kg/t
191 kg/t
Kokszolás
286 kg/t
333 kg/t
Nyersvasgyártás
1328 kg/t
1475 kg/t
Elektroacélgyártás (ötvözetlen acélok)
285 kg/t
285 kg/t
Az EUROFER az Európai Bizottság tervezetét megtámadta! 20
Az Európai Bizottság nyersvasgyártási benchmark adatai a tények tükrében
21
A villamos erımővek és az emissziókereskedelem
Az árampiac jellegzetessége:
nincs egységes EU-piac,
nincs igazi nemzetközi verseny,
az ellátási biztonság elsıdleges.
Következmények:
az árat a legnagyobb költséggel mőködı erımő költségeihez igazítják,
a CO2 árát beépítik az árba. 22
A 2020-as terv hatáselemzése Számos változatban végeztek vizsgálatokat Néhány eredmény: A kibocsátás csökkentés költsége az EU 27 átlagában a GDP 0,45 – 0,61%-a (a különbözı változatok figyelembe vételével); Az új tagországok költsége a GDP-hez viszonyítva lényegesen nagyobb, 1 - 2%; A költségek GDP csökkentı hatása 2020-ban az EU 27 átlagában: 0,54%; ugyanez az új tagországoknál: 1 – 2,6%. Következmény: a GDP/fı figyelembe vételével módosították a csökkentési kvótákat (pozitív diszkrimináció)
23
A 2020-ra tervezett 20 % kibocsátás csökkentés felülvizsgálata Vizsgálat indítása: 2010-ben Okok: A válság eredményeként csökkent a kibocsátás és a 2020-as cél elérésének költsége is; Nagy mennyiségő kredit maradt kihasználatlanul, ami átvihetı 2012 utánra; emiatt csökkent a CO2 ára, ami nem ösztönzi a vállalatokat fejlesztésekre. Elemzés eredménye: a kibocsátás csökkentése 30 %-kal A csökkentésbıl 25 % hazai, 5 % nemzetközi szinten érvényesül Évi ~ 18 Mrd beruházási többlet, 7 Mrd € CO2 vásárlás többlet
ENERGIAINTENZÍV ÁGAZATOK ELLENZIK! 24
Alternatív elképzelések a 3. kereskedelmi fázis okozta problémák csökkentésére A kreditárak stabilizálása Az engedélyezett kreditek mennyiségének csökkentése (tartalékolása). Érintett ágazatok ellenzik. Villamos energia árak növekedésének kompenzálása állami támogatással Az Európai Bizottság javaslata az érintett iparági szövetségek (köztük az EUROFER) lobbija hatására. Érintett ágazatok üdvözlik és teljes kompenzációt kérnek (a tervben részleges szerepel)
25
Kis C-intenzitású gazdaság 2050-re Az Európai Bizottság 2011 márciusában tette közzé Cél: Az üveghatású gáz kibocsátás csökkentése 80 %-kal 2020-ig 25 % csökkentés 2030-ig 40 % csökkentés 2040-ig 60 % csökkentés A tagállamok ellenzik, hogy ez egyoldalú akcióprogram legyen.
26
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának alakulása az EU-ban a 80%-os mérséklési cél irányába (100% 1990)
27
Stahlinstitut VDEh
23
European ULCOS project (Ultra Low CO2 Steel Making)
23 | 11.09.2011 H.B. Lüngen · © Stahlinstitut VDEh
28 Stahl-Zentrum
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az EU piaci eszközökkel, az emissziókereskedelem ösztönzı hatásával
kívánja elérni a kibocsátás csökkentését. 2. Az acélipar az 1. és 2. kereskedelmi fordulóban nem szorult nettó kreditvásárlásra (túlallokációk, a válság következtében csökkent termelés) 3. Az EU tervezete a 3. fordulóra: 20 % kibocsátás csökkentés; a villamos erımőveket kizárják az ingyenes kiosztásból; a a légiközlekedést bevonják az ETS rendszerbe; benchmark alapú kiosztás, a vaskohászat számára irreális alapon. 4. A tervezet felülvizsgálata: javaslat a 30 %-os csökkentésre 5. Terv az érzékeny iparágak védelmére: áram ár kompenzáció állami támogatásból 6. Az EU 2050-re 80 %-os csökkentést javasol, ami a vaskohászatban a jelenlegi technológiákkal megoldhatatlan. 29
