Farkas Iván: Fejlesztési tervek Dél-Szlovákiában. Baross Gábor Terv

Farkas Iván:

Fejlesztési tervek Dél-Szlovákiában Baross Gábor Terv Dunaszerdahely, 2014. április 8.

Farkas Iván : Baross Gábor Terv



Kötődések:  Szlovákia

nemzeti fejlesztési terve – nemzeti referenciakeret 2014 – 2020

 Az A

5 déli megye régiófejlesztési terve

települések és kistérségek területfejlesztési tervei




Az ötödik égtáj:

Kárpát-medence

 Wekerle

Terv – NGM  Darányi Ignác Terv – VM … 

A Wekerle Tervez kötődik: a Mikó Imre Terv - Erdélyben  a Baross Gábor Terv – Felvidéken 



Miért Baross Gáborról neveztük el?



A. Helyzetértékelés

Farkas Iván : Baross Gábor Terv 

Világgazdasági Fórum (WEF): a szlovák gazdaság konkurenciaképessége – a világelső Svájccal összehasonlítva


A Bloomberg ügynökség felmérése 21 Közép-európai, balkáni és kaukázusi ország vállalkozási környezetéről 2013:     



1. Lengyelország 2. Csehország 3. Magyarország …..Románia, Bulgária, Oroszország(!) 14. Szlovákia

Szlovákiában a felnőtt lakosság vállalkozókedve:  

2011-ben a lakosság 23,8 %-a vállalkozott 2014-ben a lakosság 16,1 %-a vállalkozik  Rohamosan romlik a vállalkozókedv  Rohamosan romlik a vállalkozási környezet

Farkas Iván : Felvidéki fejlesztési tervek

 

Vállalkozási környezet a Felvidéken 2012-ben Szlovákia Vállalkozási Szövetsége (PAS) végzett egy felmérést, kutatást a vállalkozási környezetről. A vállalkozók a legfőbb gondoknak a következőket jelölték meg az ankét során :  magas járulékterhek 63 %  a törvényes keret gyakori változása 43 %  a jogérvényesítés gondjai 27 %  hitelek, források hozzáférhetetlensége 26 %  a törvények nem egyértelműek 24 % 70  korrupció a hivatalokban 23 % 60 50  magas adóterhek 22 % 40  magas kamatlábak 14 %

M JT TK V JÉ H HF

30

T NE

20

KH MA

10

MK

0 1

Farkas Iván : Felvidéki fejlesztési tervek  

Szlovákia Vállalkozási Szövetsége (PAS) : A VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET MUTATÓJA

Farkas Iván : Felvidéki fejlesztési tervek 

PAS : a vállalkozási környezet mutatója (IPP) – negyedéves változások

Farkas Iván : Felvidéki fejlesztési tervek 

PAS : jogérvényesítés és az igazságszolgáltatás működőképessége – negyedéves változások




Dél-Szlovákia térségének gazdaságrajza



Szlovákia Vállalkozási Szövetsége (PAS) 2010-2011ben egy felmérést végzett a 79 járás versenyképességéről – a vállalkozások szemeszögéből :  



 

felkészültek-e beruházások fogadására, milyen a közlekedési infrastruktúrája, mennyire vállalkozóbarát ? Csallóköztől keletre – KN járástól keleti irányba minden járás a táblázat alsó harmadában szerepel - 46. – 77. helyen körülhatárolták Dél-Szlovákiát, Csallóköztől keletre : ez egy nagy, igen jól körülhatárolható, hátrányos helyzetű, leszakadó nagytérség a Csallóköz Nyitra irányában Felső-Nyitra vidékéig egy jól körülírható, aránylag fejlett térség Tudjuk, hogy Csallóköz előnye az, hogy a főváros közvetlen vonzáskörzetébe tartozik


A térségben élők életszínvonala (a vásárlóerő paritásán mérve a NT egy főre) – NUTS II nagyrégiók:





Pozsony megye : az EU átlag 186 %-a (EU-ban az 5. helyen)  Nagyszombat, Trencsén, Zsolna megye : 70 – 85 %  Dél-Szlovákia Csallóköztől keletre : 60 %  Kelet – Szlovákia : 40 – 45 %

140 120 100

BA

80

TT, TN, ZA

60

Dél Sz Kelet Sz

40 20 0 1


A munkanélküliség aránya a munkaképes lakosság %-ban járási adatok 2013. decemberében Szlovákiában : 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Rimaszombati járás Nagyrőcei járás Kézsmárki járás Poltári járás Rozsnyói járás Kisszebeni járás Tőketerebesi járás Losonci járás

31,23 % 30,39 % 27,27 % 25,64 % 24,73 % 23,35 % 22,84 % 22,24 %

13,70 %


A munkanélküliség aránya járási lebontásban – 2013. december


A lakosság vásárlóereje – járások szerinti lebontásban 2013


Szlovákia szegénységi térképe - 2013





Csupán 20 év elég volt ahhoz, hogy a magyarok által sűrűn lakott Dél-Szlovákia térsége - Mátyusföld, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Karszt, Bodrogköz, Ung-vidék – az ország egyik leggazdagabb térségéből az ország egyik legszegényebb, leszakadó, hátrányos helyzetű térségévé váljon ! Ezért számunkra meghatározó változás a Kárpát-medence gazdasági térségében való gondolkozás, a térség stratégiai fejlesztése!




B. Fejlesztési tervek – kitörési pontok  1.

Határon átnyúló és határmelléki közlekedési infrastruktúta fejlesztése A

korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei  Az európai színvonalú, 21. század kihívásainak megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat a Kárpát-medencében – a térségfejlesztés kulcsa  



A Magy.-Szlov. közötti megállapodás a 90 határmetszési pontról A határátkelési pontok közötti távolságot kell alapvetően lerövidíteni Az EU – Duna Régió Stratégiájával összhangban




Konkrét rövidtávú és hosszabb távú célkitűzések:        

R7, R2 – déli gyorsforgalmi utak R4 – észak-déli gyorsforalmi út R3 – észak-déli gyorsforgalmi út Duna-hidak Ipoly-hidak IV. sz. vasúti európai folyosó fejlesztése kisléptékű határmetszési pontok A tömegközlekedés fejlesztése és összehangolása a határmenti térségekben





2. A gépkocsigyárak beszállító háttériparának fejlesztése 

A beszállító háttéripar fejlesztése a pozsonyi VW, nagyszombati PSA, győri és az esztergomi autógyárak részére – mindez 70 km sugarú körön belül



Ahol megvannak a gépgyártás hagyományai, ott újjá lehetne éleszteni: Komárom, Gúta, Nagykürtös, Losonc, Kassa



Ugyanakkor kérdéses a USS – Kassai Vasgyár jövője



Kitörési pont lehet : a révkomáromi hajógyár




3. A Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztése 

Szlovákia önellátása élelmiszerből: 



1993: 90 %,

2013: 45%

Hányan élnek meg a mezőgazdaságból? 

1993: 300 ezren

2013: 31 ezren

 Térségünk

adottságaira kell építeni !  Mezőgazdaság, élelmiszeripar    

kisebb léptékkel, számbeli gyarapodással K+F+I bázisok a szárazságot tűrő kultúrnövények nemesítésére A csatornahálózat újjáépítése

1995 – 2000-ig a következő városok lakosságának megélhetését biztosította az élelmiszeripar: Dunaszerdahely, Diószeg, Érsekújvár, Nagysurány, Oroszka, Rimaszombat, Feled,……


Térségünk hátrányos megkülönböztetését kell megszüntetni:




A támogatási politika teles átértékelése A



szakmai és területi diszkrimináció megszün.

Veszélyeztetett termőterületek: + 40 €/ha




4. Helyi gazdaságfejlesztés  Faluvállalatok  Családi

farmok  Háztáji gazdálkodás  Kétkezi munkára igényes termelés visszaállítása  2011. őszén - MKP GRFT – 4 helyszínen ennek bemutatása – nálunk gyerekcipőben jár  Azóta ennek utóélete van  Friss hír: a földművelési tárca javasolja az uniós mezőgazdasági támogatáspolitika teljes átértékelését




5. Régiónk erőforrásaira kell építenünk  Az

ivóvíz - a jövő stratégiai forrása - a jövő „kőolaja“ - a lakosság számának dinamikus növekedése ott, ahol nincs megfelelő ivóvíz

 Intenzív

napsugárzás – napenergia

 Napsütötte   

órák száma évente:

Duna-mente : 2.200 óra Zsolna: 1.800 óra Bajorország: 1.700 óra




6.

A vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása



Magyarországgal, Ausztriával összehasonlítva nálunk gyerekcipőben jár az ágazat – rengeteg lehetőség kínálkozik



Dél-Szlovákia határmenti térségére fókuszálva:     



a mentalitásból fakadó előnyök hévizi turizmus kerékpárturizmus borturizmus a dunai vízi turizmus fellendítése

A hévizi turizmus központjainak klaszterbe tömörülése – mindegyikük más területre specializálódna – együtt szállnának versenybe az északi konkurrencia ellen, ne egymás ellen versenyezzenek!




7. A közbeszerzés szabályzatának átalakítása  az a

EU normarendszerén belül

hazai nagyvállalkozók pozícióba juttatása

 lokális,

helyi szinten az ott tevékenykedő KKVk előnyben részesítése



8. EU – Duna Régió Stratégiája  2014

– 2020 költs. időszakban  Duna vízgyűjtőterületén: 8 + 4 ország




9.

Az egészségipar megalapozása, a határmenti egészségügyi ellátás összehangolása  fogászat, gyógyfürdők, rehabilitáció – külföldiek érdeklődése  Az egészségügyi ellátás összehangolására van lehetőség:      

Komárom-Révkomárom Esztergom – Párkány Ipolyság – Vác Rimaszombat – Ózd között

A térség fekvőbetegeinek ellátása az egyik oldalon, a járóbetegeinek ellátása a másik oldalon történne Az EU keretén belül az SzTK – Eg.biztosító kapcsolatokat kell rendezni




10. A szakoktatás korszerűsítése A

szakmunkásképzés teljes körű átalakítása – a vállalatok és a vállalkozók bevonásával

A

gazdasági, pénzügyi, vállalkozási alapismeretek c. tantárgy kötelező érvényű bevezetése és szakemberek általi oktatása  az

alapiskolák 8. és 9. évfolyamában  a nem gazdasági irányú középiskolák évfolyamaiban




C. A Baross Gábor Terv vázlata:  Bevezető  Kiindulási

alap

 Helyzetelemzés

– Dél-Szlovákia gazdaságrajza  Dél-Szlovákia mint gazdasági régió  SWOT analízis A

célok meghatározása

 jövőkép 5

déli megye, 17 járás jelene – 28 kistérség jövője  A leszakadó térségek sajátosságai  Kitörési

pontok és prioritások

 Közlekedési

infrastruktúra


 Kitörési

pontok és prioritások

 Ipatrelepítés  Vállalkozásfejlesztés,

KKV  Mezőgazdaság, élelmiszeripar  Helyi gazdaságfejlesztés    

vidéki- és borturizmus faluvállalatok családi farmok, háztáji gazdaságok, kézművesek aktív közmunkaprogram

 Turizmus

 Környezetvédelem,  Egészségipar  Kreatív

ipar

zöld ipar

Farkas Iván : Baross Gábor Terv  Kutatás,

fejlesztés, innováció  Szakképzés, humán erőforrások fejlesztése  Eszközök,  Nemzeti 



végrehajtás fejlesztési terv – az EU fejlesztési alapjai

NFT operatív, ágazati programjai ETE HU-SK és ENPI programok adta lehetőségek

 Állami,

megyei, kistérségi, települési fejlesztési tervek és források  A határon átnyúló együttműködés  Kárpát-medencei gadaságfejlesztés lehetőségei (Wekerle Terv és infrastruktúra-összehangolás)  Egyéb lehetőségek és források

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket !

Farkas Iván: Fejlesztési tervek Dél-Szlovákiában. Baross Gábor Terv

Recommend Documents