Farkas Iván: Fejlesztési si tervek a Felvidéken. Gyula, szeptember 27

Farkas Iván: Fejlesztési tervek a Felvidéken Baross Gábor Terv Gyula, 2013. szeptember 27.

Farkas Iván : Felvidéki fejlesztési tervek

Az

ötödik égtáj:

Kárpát-medence

Wekerle

Terv – NGM

Darányi

Ignác Terv – VM …

A

Wekerle Tervez kötődik:

a Mikó Imre Terv - Erdélyben

a Baross Gábor Terv – Felvidéken

Miért

éppen a Vasminiszterről nevezzük el ?


A. Vállalkozási környezet a Felvidéken 2012-ben a PAS végzett egy felmérést, kutatást a vállalkozási környezetről. A vállalkozók a legfőbb gondoknak a következőket jelölték meg az ankét során : magas járulékterhek 63 % a törvényes keret gyakori változása 43 % a jogérvényesítés gondjai 27 % 70 hitelek, források hozzáférhetetlensége 26 % 60 a törvények nem egyértelműek 24 % 50 40 korrupció a hivatalokban 23 % 30 magas adóterhek 22 % 20 magas kamatlábak 14 % 10 0

M JT TK V JÉ H HF T NE KH MA MK

1


Szlovákiai Vállalkozási Szövetség (PAS) : A VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET MUTATÓJA


PAS : a vállalkozási környezet mutatója (IPP) – negyedéves változások


PAS : jogérvényesítés és az igazságszolgáltatás működőképessége – negyedéves változások


PAS : a szlovák gazdaság konkurenciaképessége - Svájccal összehasonlítva – a Világgazdasági Fórum alapján


B. Dél-Szlovákia térségének gazdaságrajza Szlovákia Vállalkozási Szövetsége (PAS) 2010-2011ben egy felmérést végzett a 79 járás versenyképességéről – a vállalkozások szemeszögéből :

felkészültek-e beruházások fogadására, milyen a közlekedési infrastruktúrája, mennyire vállalkozóbarát ? Csallóköztől keletre – KN járástól keleti irányba minden járás a táblázat alsó harmadában szerepel - 46. – 77. helyen körülhatárolták Dél-Szlovákiát, Csallóköztől keletre : ez egy nagy, igen jól körülhatárolható, hátrányos helyzetű, leszakadó nagytérség a Csallóköz Nyitra irányában Felső-Nyitra vidékéig egy jól körülírható, aránylag fejlett térség Tudjuk, hogy Csallóköz előnye az, hogy a főváros közvetlen vonzáskörzetébe tartozik


A térségben élők életszínvonala (a vásárlóerő paritásán mérve a NT egy főre) :

Pozsony megye : az EU átlag 138 %-a (a 10.-20. hely között) Nagyszombat, Trencsén, Zsolna megye : 70 – 80 % Dél-Szlovákia Csallóköztől keletre : 50 % Kelet – Szlovákia : 40 – 45 %

140 120 100

BA

80

TT, TN, ZA

60

Dél Sz Kelet Sz

40 20 0

1


A munkanélküliség aránya a munkaképes lakosság %-ban járási adatok 2013. augusztusában Szlovákiában : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Rimaszombati járás Nagyrőcei járás Kézsmárki járás Poltári járás Rozsnyói járás Kisszebeni járás Tőketerebesi járás Losonci járás

13,70 %

31,23 % 30,39 % 27,27 % 25,64 % 24,73 % 23,35 % 22,84 % 22,24 %


A munkanélküliség aránya járási lebontásban – 2013. augusztus


C.

Fejlesztési tervek

1.

Határon átnyúló és határmelléki közlekedési infrastruktúta fejlesztése A

korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei Az európai színvonalú, 21. század kihívásainak megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat a Kárpát-medencében – a térségfejlesztés kulcsa A Magy.-Szlov. közötti megállapodás a 90 határmetszési pontról A határátkelési pontok közötti távolságot kell alapvetően lerövidíteni Az EU – Duna Régió Stratégiájával összhangban


Konkrét rövidtávú és hosszabb távú célkitűzések:

R7, R2 – déli gyorsforgalmi utak R4 – észak-déli gyorsforalmi út R3 – észak-déli gyorsforgalmi út Duna-hidak Ipoly-hidak IV. sz. vasúti európai folyosó fejlesztése kisléptékű határmetszési pontok A tömegközlekedés fejlesztése és összehangolása a határmenti térségekben



2. A gépgyártás fejlesztése és a gépkocsigyárak

beszállító háttériparának fejlesztése

Kitörési pont lehet : a révkomáromi hajógyár

A beszállító háttéripar fejlesztése a pozsonyi VW, nagyszombati PSA, győri és az esztergomi autógyárak részére – mindez 70 km sugarú körön belül

Ahol megvannak a gépgyártás hagyományai, ott újjá lehetne éleszteni: Komárom, Gúta, Nagykürtös, Losonc, Kassa

Ugyanakkor kérdéses a USS – Kassai Vasgyár jövője


3. A Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztése

Szlovákia önellátása élelmiszerből: 1989: 100 % 2011: 45 %

Térségünk

adottságaira kell építeni ! Mezőgazdaság, élelmiszeripar kisebb léptékkel, számbeli gyarapodással K+F+I bázisok a szárazságot tűrő kultúrnövények nemesítésére A csatornahálózat újjáépítése

1995 – 2000-ig a következő városok lakosságának megélhetését biztosította az élelmiszeripar: Dunaszerdahely, Diószeg, Érsekújvár, Nagysurány, Oroszka, Rimaszombat, Feled,……


4. A vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása

Magyarországgal, Ausztriával összehasonlítva nálunk gyerekcipőben jár az ágazat – rengeteg lehetőség kínálkozik

Dél-Szlovákia határmenti térségére fókuszálva:

a mentalitásból fakadó előnyök hévizi turizmus kerékpárturizmus borturizmus a dunai vízi turizmus fellendítése

A hévizi turizmus központjainak klaszterbe tömörülése – mindegyikük más területre specializálódna – együtt szállnának versenybe az északi konkurrencia ellen, ne egymás ellen versenyezzenek!


5. A közbeszerzés szabályzatának átalakítása az a

EU normarendszerén belül

hazai nagyvállalkozók pozícióba juttatása

lokális,

helyi szinten az ott tevékenykedő KKVk előnyben részesítése

6.

EU – Duna Régió Stratégiája

2014

– 2020 költs. időszakban Duna vízgyűjtőterületén: 8 + 4 ország


7. Az egészségipar megalapozása, a határmenti egészségügyi ellátás összehangolása fogászat, gyógyfürdők, rehabilitáció – külföldiek érdeklődése Az egészségügyi ellátás összehangolására van lehetőség: Komárom-Révkomárom Esztergom – Párkány Ipolyság – Vác Rimaszombat – Ózd között

A térség fekvőbetegeinek ellátása az egyik oldalon, a járóbetegeinek ellátása a másik oldalon történne Az EU keretén belül az SzTK – Eg.biztosító kapcsolatokat kell rendezni


8.

A szakoktatás korszerűsítése

A

szakmunkásképzés teljes körű átalakítása – a vállalatok és a vállalkozók bevonásával

A

gazdasági, pénzügyi, vállalkozási alapismeretek c. tantárgy kötelező érvényű bevezetése és szakemberek általi oktatása az

alapiskolák 8. és 9. évfolyamában a nem gazdasági irányú középiskolák évfolyamaiban


A. Ister-Granum integrált területi beruházás – ITB Párkány

– Esztergom - Ebed

Az EU alapok adta új lehetőség 2014-2020 között Részben egy 2004-2007 közötti tervezet folytatása A konkrét infrastruktúra-fejlesztés célkitűzései: teherkomp Párkány és Esztergom között (200 km kerülő), a párkányi vasúti állomás és az átrakodóállomás fejlesztése, logisztikai és ipari park Ebeden (a vasúti tranzitállomásra), a párkányi folyami kikötő fejlesztése, logisztikai park felépítése Esztergomban, az esztergomi repülőtér fejlesztése, mindezek rendszerbe foglalása: Ister-Granum logisztikai és vállalkozási centrum létrehozása


Ister-Granum integrált területi beruházás – ITB

Erősen iparosodott (Suzuku és klasztere), ám gyenge infrastruktúrával bíró esztergomi térség Gyengén iparosodott, de sokkal jobb közlekedési infrastruktúrával bíró párkányi térség (vasúti rendeő pályaudvar, folyami kikötő) A két szomszédos térség komplementáris, kiegészítő tulajdonságainak összehangolása – szinergikus effektus A teherfuvarozás ma: 200 km kerülővel


Ister-Granum integrált területi beruházás - ITB

Freight ferry and container terminal Railway terminal River harbour Connection point to public road traffic Container terminal Traffic route


B.

Komárom összehangolt fejlesztési terve

1993: a két Komárom megállapodása arról, hogy összehangolják fejlesztési terveiket

2006: az új Duna-híd tervdokumentációjának közös előkészítése

2011:

Eredményes ETE HU-SK pályázat

Komárom

– Komárno területrendezési dokumentumainak és fejlesztési terveinek összehangolása közös fejlődésük érdekében

„Egy

hajóban evezünk“ stratégiai megközelítés


Komárom Az

összehangolt fejlesztési terve

eredményes pályázat célja:

A

két (?) város gazdasági, kulturális, infrastrukturális fejlesztéseinek, beruházásainak összehangolása, Az új Duna-híd felépítése, A sport, gyógyászat és egyéb területeken az együttműködés elmélyítése, Intézmények, létesítmények közös hasznosítása, A két városrész versenyképességének és fenntartható fejlődése keretének lefektetése, Az életminőség javítása, színvonalas egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális szolgáltatások, szabadidős tevékenységek lehetősége.


Komárom

összehangolt fejlesztési terve

sárga pont: ipari park kék pont: tervezett Duna-híd zöld pont: újabb Duna-híd

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket !

Farkas Iván: Fejlesztési si tervek a Felvidéken. Gyula, szeptember 27

Recommend Documents