Falufejlesztés-falukovácsolás Agenda21 szemlélettel. Kiadja: CEEweb a Biológiai Sokféleségért

Falufejlesztés-falukovácsolás Agenda21 szemlélettel

Kiadja: CEEweb a Biológiai Sokféleségért

A CEEweb a Biológiai Sokféleségért civil szervezetek közép-kelet-európai hálózata. Küldetése a biodiverzitás megôrzése a fenntartható fejlôdés elôsegítésén keresztül.

Írta: Dankó Nóra, Füzi Imola, Vlasta Kornerova és Kristina Vilimaite

FA L U K O VÁ C S O L Á S AGENDA21 SZEMLÉLETTEL

2008

TARTALOM

BEVEZETÔ

4

1. FEJEZET

Bevezetés a HF21 titkaiba – Írta: Dankó Nóra

6

2. FEJEZET

Településfejlesztés – falukovácsolás Agenda21 szemlélettel fûszerezve – Mitôl más egy LA21 település? – Írta: Dankó Nóra

12

3. FEJEZET

Tucatnyi lépés a Local Agenda 21 folyamatért – Írta: Kristina Vilimaite és Vlasta Kornerova

20

I. RÉSZ – ANALÍZIS 0. lépés A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ELKÖTELEZI MAGÁT A FOLYAMAT MELLETT A helyi önkormányzat hivatalos támogatásáról biztosítja az LA21 folyamatot. 1. lépés MELYEK AZOK AZ ÉRTÉKEK, AMELYEKHEZ RAGASZKODUNK? A közösség értékeinek és identitásának feltérképezése 2. lépés A KÖZÖSSÉG IGÉNYEINEK FELTÉRKÉPEZÉSE Milyen változást szeretnénk, és miért van szükség rá? 3. lépés ÉRTÉKEK FELTÉRKÉPEZÉSE: HOL TARTUNK MA? A közösségi erôforrások feltérképezése 4. lépés STRATÉGIAI PROBLÉMÁK MEGHATÁROZÁSA A problémák ok-okozati hátterének megértése

20 20

II. RÉSZ – Stratégia és akcióterv kidolgozása és területi szintû bontása 5. lépés A JÖVÔKÉP KIDOLGOZÁSA Hogyan szeretnénk élni a jövôben?

32 32

21

23

27

30

6. lépés 34 A PROBLÉMAMEGOLDÁST TÁMOGATÓ STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA A problémák ideális megoldási módjának feltárása 7. lépés 37 CSELEKVÉSI TERV KIDOLGOZÁSA Az emberek terveinek, céljainak összehangolása 8. lépés 39 A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELMÉRÉSE Hogyan befolyásolnak a beavatkozások más – helyi, regionális és országos szintû – terveket? 9. lépés 41 A PÉNZÜGYI KERETEK KIDOLGOZÁSA Milyen belsô és külsô forrásokra van szükség a stratégia megvalósításához? III. RÉSZ – Megvalósítás, nyomonkövetés és értékelés 10. lépés A MEGVALÓSÍTÁS KERETEINEK KIDOLGOZÁSA Ki lesz a felelôs a feladatok végrehajtásáért? Ki segíthet a stratégia sikeres megvalósításában? 11. lépés NYOMONKÖVETÔ (MONITORING) RENDSZER VÁLASZTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE Hogyan fogjuk megtudni, hogy a terv meghozza a kívánt eredményeket a közösség számára? 12. lépés HA SZÜKSÉGES, A TERV ÁTDOLGOZÁSA Ha valami nem mûködik megfelelôen, módosítsuk a tervet 4. FEJEZET

42 42

44

47

Kihívások az LA21 megvalósításában Magyarországon – Írta: Dankó Nóra 54

5. FEJEZET Magyarországi példák – Írta: Füzi Imola a) Arló b) Pusztamérges

58 58 61

BEVEZETÉS

A vidék ma Magyarországon – ahogy a világban máshol is – egyre fokozódó kihívásokkal szembesül. A falvak elöregedése, a munkahelyek és szolgáltatások városokban való koncentrálódása, a sokak számára egyre kevésbé vonzó vidéki életforma mind olyan tünetek, amelyek mára egy szakmát hívtak életre, a vidékfejlesztést. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a vidéket nem lehet felülrôl megmenteni. A vidék újraéledése sokkal inkább az ott élô emberek összefogásán, tenni akarásán múlik. A Helyi Agenda 21 ehhez próbál segítséget nyújtani, kereteket adva olyan helyi szintû fejlôdésnek, amely a fenntarthatóság elvein alapul. Kiadványunk végigkalauzolja az Olvasót a fenntarthatóság és a Helyi Agenda 21 alkalmazásának útvesztôjén, remélve, hogy hasznos útmutatást adhat a helyi lakosok, önkormányzatok, LEADER csoportok és helyi vidékfejlesztési irodák munkatárasainak, akik tenni szeretnének a vidéki települések hosszú távú fejlôdéséért. A kiadvány elsô részében a fenntarthatóság elveit és az Agenda 21 szemléletét ismertetjük. Ezt követôen bemutatjuk azon konkrét lépéseket, amelyek egy Helyi Agenda 21 bevezetéséhez szükségesek és a nemzetközi Kárpátok Projekt keretein belül egy szlovákiai település esetében felhalmozódtak. Végezetül olyan példákat teszünk közzé, amelyek hazánkban valósultak meg két falu, Arló és Pusztamérges esetében. Bár a Helyi Agenda 21 szemléletet tökéletesen tükrözô folyamat tudomásunk szerint nem indult még Magyarországon, a bemutatott példák néhány jellemzôjükön keresztül mégis hasznosak és tanulságosak lehetnek a Helyi Agenda 21 iránt érdeklôdô települések számára. A kiadványban szereplô ötletek és gondolatok reményeink szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon is minél több a fenntarthatóságot szem elôtt tartó település sikeresen alkalmazza a helyi Agenda 21 szemléletét, és ezzel hozzájárulhasson a vidék felemelkedéséhez.

1. FEJEZET 6

BEVEZETÉS A „HF21” TITKAIBA Falvaknak, amelyek nem akarják jövôjüket a véletlenre bízni – avagy mi haszna lehet egy magyar falunak abból, ha a fenntarthatóság szellemében fejlôdik?

A FENNTARTHATÓ FEJÔDÉS VEZÉRELVEI A fenntartható fejlôdést az utóbbi évtizedekben sokféle módon értelmezték és értelmezik. Herman Daly megfogalmazásában a fenntartható fejlôdés célja a folytonos szociális jobblét. Az emberi élet olyan belsô értékeire épít, amely harmóniában van a környezeti folyamatokkal, megôrizve ugyanakkor az ember által létrehozott értékeket. E szociális jobblét megvalósulásához a gazdaság eszközt, a környezet pedig feltételt biztosít. Herman Daly szerint a fenntartható fejlôdés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlôdés, pedig azt, hogy jobbak. (A növekedés az anyagi gyarapodás következtében elôálló méretbeli változást, míg a fejlôdés a nagyobb teljesítôképesség elérését jelenti.) A fenntartható fejlôdés fogalmát a továbbiakban nem boncolgatjuk, inkább példák segítségével kívánjuk bemutatni, hogy döntéseink mérlegelésekor az adott választás a fenntarthatóság irányába vezet-e. Példáink a fenntarthatóság keretfeltételeit szemléltetik, és elgondolkodtatnak, hogy fejlesztéseinket valóban versenyszellemben kell-e bonyolítanunk. Ha a „még több, még szebb, még nagyobb” iránti kényszervágyunkat lecserélnénk egy másik szemléletre, attól ugyanolyan értékû emberek maradunk? Többek, kevesebbek vagy netán ugyanolyanok leszünk? Fogas kérdés…

7 A példákat a fenntarthatóság három vetületének (a társadalom, gazdaság és környezet) szemüvegén keresztül vizsgálva állítottuk fel aszerint, hogy egy döntési helyzetbe kerülô közösség milyen szempontokat helyezhet elôtérbe. A széttagolás eredményeképpen a példák nagy része ismétlôdik, újra megerôsítve, hogy a dolgokat rendszerben érdemes szemlélni. Nem lehet ôket különválasztani, hiszen összefüggnek egymással.

A Local Agenda (Helyi Agenda) 21-et Magyarországon talán célszerûbb lenne „LA21” helyett HF21-nek nevezni, hiszen a szópáros magától adja helyi fenntarthatósági házi feladatainkat. HF21, hiszen amelyik település fel akar nôni a XXI. század kihívásaihoz, annak jócskán van elvégzendô házi feladata. A fenntarthatóság helyi megvalósítása és a „házi feladat” fogalma között több párhuzam is fellelhetô. Ebben a fejezetben ezért segítségül hívjuk a házi feladat metaforát annak szemléltetésére, hogy miben különbözik a fenntarthatóság szellemében végzett vidékfejlesztés a vidékfejlesztés általánosan elterjedt („hagyományos”) módszereitôl. Röviden bemutatjuk, milyen új megközelítési módot kínál a fenntarthatóság és a HF21 a település- és vidékfejlesztés során. Felvázoljuk azt is, hogy e szemlélet milyen hasznot jelenthet a falusi közösségek számára. A fenntarthatóság, amely „feladta” nekünk a HF21-et , nem olyan „tantárgy”, amelyhez a lecke bebiflázható. Például, hiába is keresnénk, nem létezik olyan „tankönyv”, ami feketénfehéren leírná, hogy mi számít fenntarthatónak és mi nem. Nem azért nem definiáltató univerzálisan, hogy mi számít fenntarthatónak, mert a kutatók és gyakorlati szakemberek nem voltak elég szorgalmasak az elmúlt húsz évben. Hanem azért, mert a fenntarthatóságnak csak a fô elvei általánosan elfogadottak (ezeket a következô fejezetben részletesen bemutatjuk majd), a megvalósításukhoz ellenben – a különbözô helyi körülmények és kihívások miatt – számtalan lehetséges út vezet.

Inkább közös játékszabályok felállítása, mint felelôsök keresése

1. FEJEZET

Fotó: Szebeni-Szabó Róbert

„HF21” trükkjei elôtt

8

BEVEZETÉS A „HF21” TITKAIBA

A fenntarthatóság „órán” ezért a beszélgetés, közös tervezés és kísérletezés legalább olyan fontos, mint maga a tananyag. Éppen ez teszi a tantárgyat tartalmassá. Azoknak ugyanis, akiket érdekel, hogy családjuk, közösségük, településük és környékük a XXI. században boldog, harmonikus életet éljen, önmaguknak kell megfogalmazniuk, hogy mit is értenek „boldog, harmonikus élet”-en. Szintén nekik kell megtervezniük, hogy miképpen fogják mindezt elérni. E kézikönyv tehát olyan településeknek szól, amelyek a jövôjüket nem kívánják a véletlenre bízni, illetve nem akarnak külsô fejlesztési tényezôktôl/szereplôktôl függeni. Azon települések útját kívánjuk egyengetni kiadványunkkal, amelyek tudatosan elébe mennek az elkövetkezô évtizedek kihívásainak. Tartalmát tekintve a fenn-

tarthatóság olyan „tantárgy”, amelybôl sokat tanulhatunk önmagunkról, környezetünkrôl, mindennapi tevékenységeink (például vásárlási döntéseink) nem várt következményeirôl, a felelôsségvállalásról, következetességrôl, valamint arról, hogy miért hasznos beszereznünk legalább 5-6 szemüveget… De ne szaladjunk ennyire elôre! Elôbb gondoljuk át, milyen új szemléletmódot követel tôlünk a HF21, és hogy miért érdemes belevágnunk. A fenntarthatóság XXI. századra feladott „házi feladata” nem a hagyományos típusú feladatmegoldást kívánja. (Vagyis hogy otthon bemagolom és begyakorlom, amit a tanár felírt a táblára.) De azért ne ijedjen meg az olvasó! Nem a kockás füzetet és a tollat javasoljuk leselejtezni az újkor jegyében, hiszen ezek most is hasznunkra válnak majd! A fenntarthatóság jegyében olyan berögzült vélekedéseknek intünk búcsút, mint például:

Inkább közösségi, mint egyszemélyes tervezés

1. 2. 3. 4.

A házi feladatra kizárólag egyetlen jó megoldás létezik! Másokkal összedolgozni tilos! A tanulás csak a gyerekek dolga! Elég, ha a diák egy-egy tantárgyból teljesít jól.

A fenntarthatóság helyi megvalósítása ugyanis – ahogy a késôbbiekben még látni fogjuk – nem így mûködik, mivel: 1. 2. 3. 4.

Számtalan lehetséges útja van. Együttmûködést… …nyitottságot, vállalkozó kedvet… …és holisztikus szemléletet kíván minden résztvevôjétôl.

A HF21 sikeres elvégzésének trükkjei tehát: »

Aki nem akar hibát elkövetni és egyedül kínlódni, az – több szem többet lát alapon – csapatot gyûjt maga köré… …avagy: A HF21 együttmûködésre, közös munkára épít – az egyéni érdekek helyett a közösség érdekeit keresi.

»

Aki elakad, de talpraesett, az padszomszédjaitól vagy tanárától útmutatást kér. (Ám a megoldást nem tôlük várja!)… …avagy: Hasonló szemléletû településekkel és térségekkel tapasztalatot cserél, és a HF21 folyamat lebonyolításához független külsô folyamatkísérôt fogad.

»

A megtanult leckét a jövôben következetesen és kreatívan alkalmazza… …avagy: A fenntarthatóság elveit megérti és komolyan veszi, megvalósításukat pedig a helyi közösség mindenkori sajátosságaihoz és lehetôségeihez illeszti.

Inkább közös játékszabályok felállítása, mint felelôsök keresése

9

1. FEJEZET 10

»

BEVEZETÉS A „HF21” TITKAIBA

A kigondolt megoldásokat társaival (vagy ha ez nehéznek bizonyul, akkor tanári felügyelet mellett) kipróbálja, bevezeti és a tapasztalatokból tanul… …avagy: Nem csak beszél a fenntarthatóságról, vagy terveket készít róla, hanem e terveit következetesen meg is valósítja. (Egyrészt új projekteket indít, másrészt tudatosan dolgozik a jelenlegi, fenntarthatatlannak bizonyuló szokások és rendszerek átformálásán).

Ha továbbgondoljuk a HF21 metaforát, a HF21 tulajdonképpen nem más, mint egy szorgalmi feladat. Elvégzése ugyanis: » »

nem kötelezô (noha az ENSZ 1992-ben a világ összes települését felhívta a feladatra); bonyolultabb, és ezért nagyobb kihívást jelent, mint az átlagos házi feladatok (hiszen komplex összefüggéseket tár fel és próbál meg helyben, egyszerûen kezelni).

A feladat megoldását soha nem fogják kikérdezni tôlünk másnap, hiszen a szorgalmi feladatot mindig önmagunknak csináljuk. Aki azonban veszi a fáradságot (és a bátorságot) a HF21 elvégzésére, az nem bánja meg, hiszen: »

A többiek elismeréssel néznek fel rá… …avagy: A település nagyobb hírnévre tesz szert, más települések az innovatív eredményei csodájára járnak, a közösség alaphangulata javul, a politikai kultúra gazdagodik.

»

Piros pontot kap… …avagy: A lakosság elégedett és részt vállal a település fejlesztésében, így a helyi döntések hatékonyabbá, a közösség fejlesztései célzottabbá válnak.

»

Szakértôje lesz az adott „tananyagnak”… …avagy: A HF21 során feltárulnak olyan eddig megbújó erôforrások és adottságok, amelyek új lehetôségeket kínálnak a településen élôk és gazdálkodók számára.

A HF21 tehát túlmutat a bevett, általánosan alkalmazott vidékfejlesztési módszereken. Ehhez a falu lakosságának és vezetésének közös törekvésére van szükség a falu erôforrásaira épített, harmonikus vidékfejlesztés és vidékmegtartás érdekében.

Inkább közös, minôségi célok kitûzése, mint felülrôl kijelölt céloknak való megfelelés

11

2. FEJEZET 12

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS – FALUKOVÁCSOLÁS

MITÔL MÁS EGY LA21 TELEPÜLÉS? A házi feladat metaforáján keresztül láthattuk, hogy az Agenda21 szemlélet helyi alkalmazása nem más, mint a falu lakosságának és vezetôségének közös törekvése a falu erôforrásaira épített, harmonikus vidékfejlesztés és vidékmegtartás érdekében. Mint már említettük, a HF21-re avagy az Agenda21 szemlélet helyi alkalmazására nem lehet (és nincs értelme) kész receptet adni. Ehelyett inkább az Agenda21 szemlélet alkalmazásának néhány különleges jellemzôjével és következményével kívánjuk megismertetni az Olvasót. A következôkben tehát gyakorlati példákon keresztül azt mutatjuk be, hogy: »

Miben különbözik a fenntarthatóság szemléletében végzett vidékfejlesztés a vidékfej-

»

Mi késztet(het) településeket arra, hogy változtassanak az eddigi fejlesztési módszere-

lesztés általánosan elterjedt („hagyományos”) módszereitôl; iken és megközelítésükön. Más szóval bemutatjuk, hogy a HF21 szemlélete miként próbál a jelenlegi vidékfejlesztés kihívásaira új utakon választ keresni, és hogyan teszi ezt. A „helyett-inkább lista” a HF21 gyakorlatában

A település EHELYETT...

INKÁBB...

a) …tüneti kezelést és rendszertelen helyi …feltárja a helyi problémák okait, összefügakciókat alkalmaz. géseit, majd ezek tudatában tervez, rangsorol és fejleszt. b) …zászlajára tûzi a fenntarthatóságot …tudatosan igyekszik a fenntarthatóság – ám csak a fejlesztési dokumentumok szemléletét átültetni a helyi párbeszédbe, lapjain. gondolkodásba és cselekvésekbe bevinni, valamint a helyi, mindennapi életben alkalmazni.

Inkább közös gondolkodás, mint kirekesztés

AGENDA21 SZEMLÉLETTEL FÛSZEREZVE c) …kizárólag külsô szakértôkkel és ter- …a közösség együtt tervez. (Milyen irányba vezôkkel terveztet. tartunk? Hogyan érjük el?) d) …a különbözô helyi ügyeket elkülönül- …beszerez legalább 5-6 „szemüveget”, hogy ten tárgyalja és csak a felületen kezeli. több szempontból is megvizsgálhassa a helyi feladatokat.

a) MI HELYETT: A helyi problémák tüneti kezelése MIT? A település felvállalja, hogy feltárja a helyi problémák okait, összefüggéseit – majd ezek

tudatában és figyelembevételével tervez, rangsorol és dönt fejlesztéseirôl és projektjeirôl. MIÉRT? Számos településünk fejlesztési erôforrásait teljes egészében elnyeli a halaszthatat-

lan gazdasági, társadalmi és környezeti gondok kezelése, illetve igények kielégítése. Jóllehet, e településeknek „többre”, másra lenne szüksége, mint a szokásos „itt egy kis segélynyújtás a hanyatló iskolának, ott egy kis kátyúzás, amott pedig egy harangláb restaurálása”. Ezek a beavatkozások ugyanis csak a tüneteket kezelik, és a legtöbbször nem jelentenek tartós megoldást. (A helyi iskolások száma továbbra sem nô, a teherautók továbbra is döngetnek a fôúton, a helyi közösségi élet továbbra is a kocsmára korlátozódik, valamint a pályázati pénzek nem a cigányság munkanélküliségének megoldását segítik, hanem kerítés-, vagy vakolatpénzek lesznek.) MIT JELENT EZ? A település soron következô fejlesztéseit fôként az aktuális pályázati lehetôségek határozzák meg, nem pedig az, hogy milyen fejlesztésnek van igazán értelme, és hosszú távon mi lenne a legjobb megoldás a település lakói számára. Ráadásul a helyi fejlesztések, civil és önkormányzati kezdeményezések nemegyszer egymástól függetlenül folynak – anélkül, hogy tudatosan erôsítenék vagy kiegészítenék egymás hatásait. MI VÁLTOZIK? A HF21 szemléletmódja az igénykielégítés, kármentesítés és csôvégi megoldások helyett

Inkább a lakosság idôben bevonása, mint utólagos tájékoztatás

13

2. FEJEZET

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS – FALUKOVÁCSOLÁS az okok feltárását és azok kezelését (és legfôképpen a megelôzést) helyezi elôtérbe. Emiatt javasolja a településeknek, hogy mindenekelôtt áldozzanak idôt és energiát jövôképük megfogalmazására. A „Mit és miért is akarunk tulajdonképpen változtatni?” „Mit akarunk megôrizni?” „Kiknek kell ehhez lépni?” – jellegû kérdések megválaszolása után a közösség megalapozottabban készítheti elô döntéseit, beavatkozásait és fejlesztéseit.

Fotó: Kós Károly, Kriza J. Néprajzi Társaság tulajdona

A közösség összetartó ereje

14

Azon települések, amelyek már túl vannak ezen a folyamaton, és tudják, hogy merre tartanak, azt állítják, hogy fontos terveik megvalósításához eddig még mindig került anyagi forrás is. A tapasztalatok alapján tehát itt is igaz a közhelyesnek vélt megállapítás: a mélyreható változások kivitelezése sokkal kevésbé pénz, mint inkább elszántság kérdése. A rendszertelen helyi akciók helyett a HF21 keretében tudatosan összefogható minden – a településen már folyó, illetve a közös gondolkodásból kinövô új – helyi és regionális fenntarthatósági kezdeményezés. Ez a „közös mederbe” (a közös jövôkép irányába) terelés a HF21 talán egyik legnagyobb erôssége, amelyet a többi fejlesztési irányzat nem kínál fel.

b) MI HELYETT: a fenntarthatóság cél – de csak a fejlesztési dokumentumok lapjain MIT? Tudatosan igyekszik bevezetni a helyi párbeszédbe a fenntarthatóság koncepcióját és a min-

dennapi életben alkalmazni azt. MIÉRT? E kézikönyv elôkészítése során néhány magyarországi önkormányzattal is felvet-

tük a kapcsolatot, akik fejlesztési dokumentumaikban, koncepcióikban a fenntarthatóság elvét, mint fontos rendezô elvet fogalmazták meg. Legtöbbjük elbeszélése szerint azonban a fenntarthatóság elvének alkalmazása – mind a fejlesztési koncepciókban, mind pedig a

Inkább együttmûködés, mint versengés

AGENDA21 SZEMLÉLETTEL FÛSZEREZVE

MIT JELENT EZ? A fenntarthatóság gyakran nem több, mint „trendi” és hangzatos hívó szó a

fejlesztési dokumentumokban, ám a döntéshozói körökben, az önkormányzat munkájában és a közösség életében valójában nem téma. Konkrét helyi értelmezése tehát az általunk megkérdezett településeken általában elmaradt. Így aztán az sem derült ki, hogy mi lehetne jó e településnek a fenntarthatósági szemléletben, vagy hogy a konkrét megvalósítás mibôl állna, és ki mit tehetne érte. Ezzel ellentétben a HF21 csak akkor lát esélyt a fenntarthatóság megvalósítására, ha azt sikerül valós „helyi tartalommal” megtölteni. A fenntarthatóság koncepciója (sajnos már maga a magyar elnevezés is) természetébôl adódóan annyira elvont, hogy amíg egy helyi közösség le nem fordítja jelentését a saját környezetére/helyzetére, addig emlegetése csakis szólam maradhat. MI VÁLTOZIK? A HF21 a fenntarthatóságot, illetve a helyi problémák megvitatását propa-

gálja, és a helyi közösség minden szintjén témává teszi azt. Párbeszédet, közös ötletelést és cselekvést szorgalmaz. Az önkormányzat tehát „kötelezô feladatain” túl bonyolultabb kérdésekre is választ keres. Ehhez pedig nem árt, ha a helyi közösség kreativitására, ötleteire és erôforrásaira támaszkodik, valamint felhívja a lakosságot, hogy vállaljon részt a település fejlesztésében.

Inkább elôzetes ötletelés, mint utólagos közvélemény-kutatás


A fenntarthatóságot papíron „figyelembe vevô” tervek valójában tehát ugyanúgy készültek, mint annak elôtte, így nagy valószínûséggel a jelenlegi (nem ritkán fenntarthatatlan) helyi folyamatokat örökítik tovább. A fenntarthatóság szemléletmódja a gyakorlatban ugyanis alig-alig kap teret: a fejlesztési tevékenységekben, projektkoncepciókban és gyakorlati döntésekben már nem találni nyomát.

15 Helyi értékesítés – hagymaárusok

gyakorlatban – végül is elmaradt. Az elv legfeljebb a koncepciók bevezetôjében és esetleg a környezetvédelmi részeiben jelenik meg, különben alig.

2. FEJEZET 16


A HF21-nek csak akkor van értelme, ha hatására az emberek gondolkodni, beszélni kezdenek a fenntarthatóság elvének helyi vonatkozásairól (mint például helyi termékek, fiatalok és idôsek közötti kapcsolat, energiaellátás helyi erôforrásokból, stb.). A fenntarthatóság által megkívánt integrált gondolkodás és cselekvés pedig úgy érhetô el, ha a helyi szereplôk egyéni ötleteikbôl, érdekeikbôl és elképzeléseikbôl közösen gyúrnak új, közös megoldásokat (1 + 1 = 3).

c) MI HELYETT: külsô szakértôkkel és tervezôkkel való terveztetés MIT? A helyiek maguk fogalmazzák meg, hogy mit értenek „boldog, harmonikus élet”-en

(amiért érdemes helyben maradni), és azt is maguk tervezik meg, hogy jövôképüket miként érjék el. MIÉRT? Amennyiben a vidékfejlesztés túl akar menni a Statisztikai Hivatal által nyilvántartott helyi sajátosságok fejlesztésén (újabb x százalék erdô, y számú vállalkozó, z mértékû közmûvesítés, stb.), muszáj figyelembe vennie azt is, hogy a helyiek milyen értékekkel rendelkeznek, milyen rejtett erôforrásai vannak a közösségnek, és hogyan képzelik el a helyiek a falu jövôjét. Pusztán térképek, dokumentumok és néhány polgármesteri egyeztetés alapján azonban lehetetlen ilyen új szellemiségû fejlesztési koncepciót tervezni. MIT JELENT EZ? Hiába a legjobb terv, ha a közösség nem érzi sajátjának. Számos polgármester

fiókjában porosodik olyan fejlesztési terv, amely példa erre. A közösség nem fog nagy erôket mozgósítani a külsôsök által készen leszállított tervek megvalósítására. Az Agenda21 nem véletlenül nem szakértôkre, és nem is csupán az önkormányzati hivatalokra, döntéshozókra „bízta” a fenntarthatóság (házi) feladatának elvégzését. Hogy miért javasolja az Agenda21 a helyi közösség, gazdaság bevonását a tervezési folyamatba? Ez a feladat sajátosságából adódik: a fenntarthatóság felé való változás összetett, sok apró lépésbôl álló, sokszereplôs folyamat. Számos tervezô ma már kérdôívet használ a helyiek kívánságainak,

Inkább társadalmi jóllét, mint gyorsfogyasztás

AGENDA21 SZEMLÉLETTEL FÛSZEREZVE ötleteinek összegyûjtésére. A HF21 ennél azonban tovább megy. Egyrészt azért, mert a helyi fenntarthatóság nem a lakosság karácsonyi kívánságlistájának megvalósításáról szól. (Mint már korábban tisztáztuk, egy önkormányzati hivatal egyedül nem tud fenntartható településeket létrehozni.) S ennél még fontosabb, hogy az egyéni ötletek és kívánságok listázása nem egyezik meg a különbözô ötletek és vélemények ütköztetésével. A párbeszéd és eszmecsere nem más, mint közös tanulás: ezek során születhetnek meg olyan ötletek, amelyekre az egyének külön-külön (sem a polgármester, sem a beruházó, sem a tanító) soha nem jutottak volna. MI VÁLTOZIK? A valódi fejlesztési tervek nem a tervezô íróasztalán születnek, hanem a helyi

emberek fejében. A HF21 falvak és települések tehát nem vásárolnak kész jövôképeket. Ezért a fejlesztési folyamat elsôdleges feladata nem más, mint hogy teret adjon egy ilyen közös tervezési folyamatnak. A közös tervezés és megvalósítás ügyes lebonyolításához viszont melegen ajánlott külsô, szakmai segítséget (folyamatkísérôt) igénybe venni. A közösségi tervezés játékszabályai ugyanis sokban eltérnek az általánosan elterjedt tervezési szokásoktól (lásd elôzô fejezet), így az LA21-moderátoroknak, mint pártatlan szereplôknek, óriási szerepe van a HF21 szemléletének sikeres helyi bevezetésében. Egy ilyen folyamatkísérô olyan falufejlesztési folyamatot tesz lehetôvé, ahol a közösségi összejövetelek és eszmecserék nem fulladnak vitákba és konfl iktusokba. Megfelelô támogatóval a mûhelymunkák során a helyi közösség összetartása erôsödik, a falu hangulata javul, a munka pedig célravezetô és hatékony.

A jó moderátor… …a csoport tanulásának és döntéshozatali folyamatának katalizátora, ügyes folyamatmenedzser. …segíti a csoport önirányításának kialakulását, miközben tartózkodik mindennemû vezetôi szereptôl. …a konszenzusok felé, pozitív irányba viszi a találkozót. …felderíti a látens konfl iktusokat, és a csoport szolgálatába állítja azokat. …tárgyi tudását tekintve kerüli a résztvevôkkel való versengést.

Inkább informálás, mint manipuláció

17

2. FEJEZET


18 …gyakran dicsér, hogy a tagok maguk is megtanulhassák az egymásnak adott pozitív visszajelzés adását. …fesztelen hangulatot teremt, ezáltal segítve a szimpátiakapcsolatok létrejöttét. …magabiztos és figyelmes. …észreveszi az emberek jelzéseit és érzéseit, és segít, hogy mindenki kifejezhesse a véleményét. …a csoporttal közös alapokat keres, képes kihozni a legjobbat a csoportból.

A legtöbb HF21 során emellett külsô szakértôkre is szükség van, ám csak a késôbbi fázisokban, amikor kiderül, hogy a falu valamely prioritásának szakszerû megvalósításához, egy kérdés mélyebb körbejárásához már nem elegendô a helyiek tudása. A HF21-ben tehát ugyanúgy létezik a külsô szakértô szerepe, csak éppen egy „idegen megmondóember” helyett valódi szaktanácsadóról beszélhetünk.

d) MI HELYETT: a különbözô helyi ügyek elkülönült tárgyalása és kezelése MIT? A helyiek beszereznek legalább 5-6 különféle szemüveget, hogy minél

több szempont érvényesülhessen a célokban, tervekben és intézkedésekben. MIÉRT? A legtöbb helyi ügynek megvan a maga gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális vetülete – még ha ezekrôl nem is veszünk tudomást. Hiába érvelne például valaki csupán gazdasági alapon egy helyi gazdaszövetkezet létrehozásáról, ha a múlt rendszerben a gazdatársadalom mély sebeket szerzett. Hiába a legjobb érvek, a helyi gazdák döntésében talán fontosabb szempont lesz, hogy a régi sebek begyógyultak-e már, mint hogy milyen nagyszerû elônyöket ígér az új együttmûködés. MIT JELENT EZ? A helyi kihívások, lehetôségek soha nem tisztán csak gazdasági,

csak társadalmi vagy csak környezeti ügyek. Ugyanígy a helyi közösség erôforrásai sem rendelhetôk csak egy-egy „szektorhoz”. A fenti példa esetén a

Inkább nyitottság és rugalmasság, mint kényelmes zárkózottság

AGENDA21 SZEMLÉLETTEL FÛSZEREZVE helyi tanító, polgármester vagy pap többet tehet a helyzet kezelésért, mint egy kereskedô vagy gazdálkodó. MI VÁLTOZIK? Az Agenda21 szemlélete szakít azzal a szakbarbár gyakorlattal, hogy egy

adott kérdés megvitatásában csak a téma „szakértôi” vehetnek részt. Ôk ugyanis óhatatlanul megfeledkeznek számos, az adott témát csak közvetetten érintô, ám mégis alapvetô fontosságú összefüggésrôl és mellékhatásról. Az Agenda21 szemlélete szerint minden helyi ügy átgondolása során mindig vegyük fel a gazdasági, környezeti és társadalmi „szemüvegünket” is. Gondolkodjunk el arról, hogy mondjuk az ígéretesen hangzó szállodaberuházás valójában milyen munkahelyeket teremt a faluban, ezek betöltésére hogyan készülhet fel a közösség, a helyi gazdálkodók termékei közül mit hasznosíthatna a szálloda, a helyi közösség a továbbiakban milyen feltételekkel tudja majd élvezni termálvizet, amely így a szálloda használatába kerül át, stb. Az Agenda21 szemlélete szerint a helyi ügyek tárgyalásába minél szélesebb rétegeket kell bevonni, hiszen „több szem többet lát.” Így többé egyetlen projektterv sem fullad majd kudarcba vagy ütközik társadalmi ellenállásba.

Inkább a közös értékek együttes megtalálása, mint külsô szakértôk javaslatainak elfogadása

19

3. FEJEZET 20

TUCATNYI LÉPÉS AZ LA21 FOLYAMATÉRT

0. LÉPÉS A helyi önkormányzat elkötelezi magát az LA21 folyamat mellett A HELYI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS TÁMOGATÁSÁRÓL BIZTOSÍTJA AZ LA21 FOLYAMATOT. A hivatalos támogatás elnyerésének elsôdleges célja, hogy az állampolgárok, a döntéshozók és a helyi szervezetek biztosak lehessenek abban, hogy az LA21 folyamat döntéssel zárul. Ha az emberek kezdettôl fogva bízhatnak abban, hogy a jövôképalkotó program végén a helyi önkormányzat megvalósítja az LA21 tervet, nagyobb lelkesedéssel csatlakoznak a folyamathoz. Számos LA21 közösség feledkezett már meg errôl a 0. lépésrôl. Ezekben az esetekben a folyamat jellemzôen csak frusztrációt és csalódást eredményezett, mivel a komoly erôfeszítések, áldozatos munka és társadalmi párbeszéd révén elkészült LA21 akciótervet a helyi önkormányzat nem ültette át a gyakorlatba. A terv eltûnt egy fiókban, anélkül, hogy bármilyen hatással lett volna a közösség fejlesztést célzó tevékenységére. Kezdettôl fogva törekedjenek arra, hogy a fenti helyzet semmiképpen ne fordulhasson elô az Önök közösségében! Kulcspontok

»

»

Ha nem sikerül minden döntéshozót meggyôzni már a folyamat elején, késôbb könnyen hatalmi harcok áldozatává válhat az ügy, ami a közösség tagjainak csalódásához vezethet. Az LA21 folyamat lényege az, hogy a közösség közös, hosszú távú célokat határozzon meg. Pártpolitikának nincs helye a folyamatban!

Gyakorlati megvalósítás

» »

Csak olyan közösségben indítsanak LA21 folyamatot, ahol a helyi önkormányzat egyhangúlag elkötelezi magát a folyamat mellett! Ennek tartalmaznia kell egy ütemtervet, amely idôbeli kereteket határoz meg a lépések megvalósítására.

Inkább kreatív ötletek támogatása, mint tünetkezelô támogatások és segélyek

» »

»

Már a folyamat legelején le kell szögezni, hogy a közösség be fogja építeni az LA21 folyamat eredményeit irányelveibe, fejlesztési és pénzügyi terveibe stb. Ha sikerül megértetni a helyi döntéshozókkal a folyamat lényegét, céljait és a közösség életére gyakorolt pozitív hatását, nagyobb az esély arra, hogy egyhangúlag támogatni fogják az LA21 folyamatot. Ez akár hónapokig is eltarthat. De ne adják fel! Mutassanak példákat a döntéshozóknak arról, hogyan mûködik és milyen eredményeket produkál az LA21 más közösségekben, vagy akár látogassanak el együtt a régión belül egy olyan közösségbe, ahol mûködik LA21 program.

Végül pedig minden egyes döntéshozónak ki kell nyilvánítania, hogy kész részt venni a közösség fenntartható fejlôdését célzó programban. A helyi önkormányzat egyhangú támogatása egyben azt jelzi, hogy a helyi vezetés ettôl kezdve más felfogásban végzi feladatát. Ennek lényege az, hogy együtt, közösen törekszünk eredmények elérésére.

1. LÉPÉS Melyek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodunk? A KÖZÖSSÉG ÉRTÉKEINEK ÉS IDENTITÁSÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE A közösség értékrendje és identitása a közösség jövôjének alapvetô bázisa. Fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az értékekkel, amelyek a más közösségekkel való versenyben segítségünkre vannak, és amelyekre építve hatékonyan együttmûködhetünk másokkal. A közösség értékeinek és gyökereinek feltérképezése izgalmas játék, amely motiválhatja a helyi polgárokat arra, hogy részt vegyenek a fejlesztési programokban. Kulcspontok

» » »

A közösség értékrendjének és alapvetô sajátosságainak megvitatása. A helyiek és a turisták számára érdekes, izgalmas helyek felkutatása. A következô kérdés megválaszolása: Mi különbözteti meg közösségünket másoktól?

Inkább a jószomszédsági viszony erôsítése, mint elidegenedés

21

3. FEJEZET


22

»

» »

» » »

Falukép

Értékeink


Fotó: Kós Károly: Mezei Munka Kriza J. Néprajzi Társaság tulajdona

Fórum az identitásról: helytörténet, táj, kultúra, ételspecialitások, fontosabb események, érdekes emberek, a helyiek által alkalmazott technológiák, speciális készségek, különleges fák, ritka növény- és állatfajok, bármilyen más helyi jellegzetességek. A helyiek megkérdezése arról, miért döntöttek úgy, hogy a közösségben, a faluban maradnak. Életkortól, nemtôl és szociális státusztól függetlenül lehetôséget kell nyújtani az embereknek arra, hogy részt vegyenek a folyamatban. Törekedni kell a kulturális kisebbségek, például a roma lakosság bevonására is. Biztosítani kell, hogy mindenki szabadon véleményt nyilváníthasson, és senki ne irányítsa vagy uralja a párbeszédet. Világossá kell tenni a polgárok számára, hogy miért fontos ez a lépés. Ez jó alkalom arra, hogy a közösséget az LA21 folyamat indításáról tájékoztassák. A folyamat irányelveinek kidolgozása.


»

Tartsanak gyûlést, ahol a közösség tagjai megmutathatják régi fényképeiket, és ennek kapcsán elbeszélgethetnek a közösség múltjáról és történetérôl. Késôbb rendezzenek

Inkább kölcsönös nagylelkûség, mint megfizetett szolgáltatásokon nyugvó egyéni boldogulás

» » » » » » »

kiállítást a fényképekbôl, vagy készítsenek belôlük albumot, illetve tegyék fel azokat a település/közösség honlapjára. Szervezzenek közvélemény-kutatást, használjanak kérdôívet. A párbeszéddel párhuzamosan készítsenek filmet a közösségrôl, amelyet bemutatnak a közösség tagjainak. Rendezzenek a gyerekek számára rajz-, fotó- vagy esszéíró versenyt. A téma lehet például, hogy mit szeretnek, és mit nem szeretnek a közösség életében. Tegyék lehetôvé a helyiek számára, hogy a helyi újságban, honlapon, tévé- vagy rádiócsatornán kifejthessék véleményüket. A közösség értékeivel és identitásával kapcsolatos gyûlésekrôl vezessenek jegyzôkönyvet. Hozzanak létre egy Helyi Akciócsoportot, amelynek tagsága magánszemélyekbôl és hivatalos tisztségviselôkbôl áll. Közösen határozzák meg a folyamatra vonatkozó szabályokat, amelyek nyílt és dinamikus folyamatot tesznek lehetôvé (visszajelzô és ellenôrzô funkciókkal).

2. LÉPÉS Milyen változást szeretnénk, és miért van szükség rá? A KÖZÖSSÉG IGÉNYEINEK FELTÉRKÉPEZÉSE Világunk egyre összetettebb. Életünket ma olyan dolgok határozzák meg, mint a szabad piac, a globalizáció, nagyteljesítményû autók, forgalmi dugók, divatos ruhák, tévésztárok és szupermarketek. Ám gyakran olyan dolgok tesznek minket boldoggá, amelyeknek semmi közük az anyagiakhoz, de nagyon is valóságosak. Ilyen a barátság, a jó szomszédság, szeretetteljes kapcsolat gyerekek és szülôk között, kertészkedés és más hobbik, a természet szépsége, egészség vagy akár egy fi nom ebéd. Az LA21 folyamat segíthet azon értékek megôrzésében, amelyek fennmaradását egyre inkább veszélyezteti a követhetetlenül gyors ütemben fejlôdô gazdaság. Számos példa bizonyítja, hogy a fenntartható fejlôdés alapelveinek alkalmazása javíthatja a közösségek tagjainak életminôségét.

Inkább a fiatalok meghallgatása, mint a fiatalok elhallgattatása

23

3. FEJEZET 24


Ezért rendkívül fontos az emberek tényleges igényeinek feltérképezése. A valós igények ismeretében a vezetôk – a közösség tagjainak bevonásával – megkezdhetik a stratégiai tervezési folyamat elôkészítését.

A közösség igeényeinek feltérképezése Fotó: Kelemen Márton

Inkább hagyományôrzés és identitástudat, mint elidegenedés és gyökértelenség

Kulcspontok

» » »

»

Beszéljék meg a közösség tagjaival, mit is jelent az életminôség, és hogyan kapcsolódik a fenntartható fejlôdés alapelveihez. Derítsék fel az emberek véleményét a problémáikkal és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban. Keressenek válaszokat a következô kérdésekre: Miért elégedetlen a közösség a jelenlegi helyzettel? Min szeretnének változtatni? Melyek azok a változások, amelyeket a közösség csak összefogással tud megvalósítani? Hogyan tudja a közösség elôsegíteni a változásokat a saját erôforrásainak felhasználásával? Dolgozzák ki a fenntarthatóság kritériumait. Összhangban vannak az igények a fenntarthatóság kritériumaival?


»

»

»

»

»

Egy tapasztalt civil szervezet segítségével indítsanak képzést a közösség tagjai számára a fenntartható fejlôdésrôl. A képzés során a résztvevôk vitassák meg, hogy mit jelent számukra az életminôség. Közösen kezdjék el a fenntarthatóság kritériumainak kidolgozását. A résztvevôk kapjanak részvételi igazolást. A helyi média segítségével hívják fel az emberek figyelmét a fenntartható fejlôdés fontosságára. Elméleti magyarázat helyett inkább a gyakorlati példák és a pozitív tapasztalatok ismertetésére koncentráljanak. Kérdôívek segítségével végezzenek felmérést az emberek igényeirôl. Térképezzék fel, mi teszi boldoggá az embereket napi szinten, és kérdezzék meg, hogy szerintük mi teheti majd boldoggá unokáikat. A kérdôívben arról is érdeklôdjenek, hogy az emberek szerint hogyan lehetne megoldani az aktuális problémákat. Tegyék közzé a felmérés eredményeit. A helyi akciócsoport találkozóján vitassák meg, hogy milyen változásokat szeretnének elérni a következô tíz év során, és kiknek a részvételére van ehhez szükség. Dolgozzák ki a fenntarthatóság kritériumait. Vitassák meg a felmérés eredményeit: van-e olyan megoldás, amelynek megvalósítását azonnal meg lehet kezdeni? Térképezzék fel, hogy milyen eredményeket vár a közösség az LA21 folyamattól. Összhangban vannak a várt eredmények a fenntarthatóság kritériumaival?

Inkább helyi döntéshozás, mint központi irányítás

25

3. FEJEZET 26

TUCATNYI LÉPÉS AZ LA21 FOLYAMATÉRT A fenntarthatóság megvitatása során a globális vonatkozásokra is térjenek ki. Az olyan globális problémák, mint az éghajlatváltozás jól illusztrálják, hogy ha egy helyi szinten jelentéktelennek tûnô probléma (például a légszennyezés) hosszabb idôn keresztül fennáll vagy felhalmozódik, sok ember számára okozhat komoly problémát. Fontos alapelv, hogy mindig törekedni kell a valóban fenntarthatóságot tükrözô megoldásokra. Ennek jelentôségét illusztrálja az alábbi, bioüzemanyagokkal kapcsolatos példa: Ma a megújuló energia használatát tekintik az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének. Ezért civil szervezetekkel együtt számos ország kormánya úgy döntött, hogy támogatja a bioüzemanyag és más biomasszatermékek alkalmazását az energiatermelésben. Csakhogy egyre többen vélekednek úgy, hogy a bioüzemanyagok valójában több kárt okoznak, mint amennyi hasznuk van. Egyrészt azáltal, hogy az erdôk helyén intenzív földhasználatba kezdenek, inkább fokozzák az éghajlatváltozást, minthogy lassítanák. Másrészt az élelmiszerárak globális emelkedéséhez is hozzájárulnak, mivel az élelmiszercélú termeléstôl vonják el a területeket. Ugyanez a helyzet az elektromos áram elôállítására használt biomasszával. Ha legközelebb azt látják a boltban, hogy már megint emelkedett a kenyér ára, gondoljanak azokra a termelôkre, akik búzatermesztésrôl energiafû termesztésére álltak át. Tehát a valóban a fenntarthatóság irányába mutató megoldást az jelentené, ha kevesebb energiát használnánk.

Inkább a helyi értékek, hagyományok ôrzése, mint a „trendiség” követése

3. LÉPÉS Eszközök feltérképezése: Hol tartunk ma? A KÖZÖSSÉGI ERÔFORRÁSOK FELTÉRKÉPEZÉSE E lépés célja az, hogy átfogó képet nyerjenek a közösség aktuális helyzetérôl és azokról a külsô tényezôkrôl, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják a fenntartható fejlôdés helyi megvalósítását. E célra kiválóan alkalmazható egy széles körben használt eszköz, a SWOT-analízis, amelynek lényege az erôsségek, a gyenge pontok, a lehetôségek és a veszélyek feltérképezése. Azon túl, hogy az elemzés átfogó képet ad a közösség aktuális helyzetérôl, eredményei a késôbbiekben is kiválóan felhasználhatók. Az LA21 folyamat következô lépésében el kell gondolkozni azon, hogyan alakíthatók át a gyenge pontok erôsségekké, hogyan használhatók fel leghatékonyabban az erôsségek, hogyan aknázhatók ki a lehetôségek, és hogyan csökkenthetô a fejlôdést fenyegetô veszélyek hatása. Az összegyûjtött információkat célszerû dokumentálni, ami a késôbbiekben mérhetôvé teszi az eredményeket. Egy ilyen elemzés egy-két év távlatában garantáltan látható eredményeket produkál. Az egyértelmûen kimutatható eredmények tovább motiválják a közösséget a stratégiai terv megvalósítására. Kulcspontok

» » » » » » »

Mi jellemzi a közösséget földrajzi, szociális és gazdasági tekintetben? Hogyan kapcsolódik a közösség a régió más közösségeihez? Melyek azok a regionális, országos és nemzetközi politikák és stratégiák, amelyek fontosak a közösség számára? Milyen emberi, természeti és pénzügyi erôforrásokkal rendelkezik a közösség a fenntartható fejlôdést célzó stratégia kidolgozásához és megvalósításához? Milyen tudással rendelkeznek a közösség tagjai, amely segíthet kihasználni a helyi adottságokat a közösségi célok érdekében? Alkalmaz jelenleg a közösség valamilyen politikát vagy stratégiát, amely a fejlôdést célozza? Hogyan születnek a közösség fontosabb döntései?

Inkább a helyi erôforrásokra alapozott hosszú távú megélhetés, mint az éppen aktuális technológiához való bérmunkásképzés

27

3. FEJEZET 28

» »


Milyen problémák léteznek a föltulajdonnal kapcsolatban a közösségen belül? Az összegyûjtött információkat sorolják az erôsségek, gyenge pontok, lehetôségek és veszélyek kategóriáiba.


A helyi akciócsoport tartson találkozót, amelyen a közösség bármely tagja részt vehet. A találkozó során tájékoztassák a közösség tagjait az LA21 folyamatról, összegezzék a folyamat elôzô lépéseinek eredményeit, és munkacsoportokban próbálják összegezni a közösség erôsségeit, gyengeségeit, lehetôségeit és a potenciális veszélytényezôket (SWOT-analízis). A találkozót irányító személy ossza négy csoportba a résztvevôket. A csoportoknak a következô kérdésekre kell választ keresniük: » » » »

Mik azok a dolgok, amelyekre büszke a közösség (erôsségek)? Mivel elégedetlen a közösség (gyengeségek és hiányosságok)? Milyen lehetôségek léteznek a közösségen kívül (lehetôségek)? Melyek azok a külsô tényezôk, amelyeket a közösség nem befolyásolhat, és amelyek veszélyt jelenthetnek a közösségre nézve (veszélyek)?

Erôforrásaink

Erôforrásaink

Fotó: Zsigrai Árpád

Fotó: Szebeni-Szabó Róbert

Inkább szembesülés, mint „szônyeg alá söprés”

A válaszokat írják fel egy nagyméretû papírlapra, majd együtt vitassák meg azokat. A résztvevôkkel meg kell értetni, hogy az erôsségek és a gyengeségek a közösség aktuális helyzetét tükrözik (belsô tényezôk), míg a lehetôségek és a veszélyek olyan faktorok, amelyeket a közösség közvetlenül nem befolyásolhat. A lehetôségek között szerepelhet például a helyi közösségi ház felújítása uniós támogatással, de nem szerepelhet a közösségi ház felújítása a helyi vállalkozások támogatásával. Ez utóbbi ilyen módon szerepelhet a listában: a közösségi ház leromlott állapotát a gyengeségek, a helyi vállalkozók hajlandóságát a közösségi kezdeményezések támogatására pedig az erôsségek között kell feltüntetni. A megfelelôen elvégzett SWOT-analízis segítségével egy-egy problémára több megoldás is található. Akár a találkozó elôtt, akár az után a SWOT-analízis statisztikai adatok gyûjtésével támogatható. Ugyanez vonatkozik az országos és nemzetközi politikákkal és stratégiákkal kapcsolatos információkra. Akár érdeklôdhetnek valamelyik közeli egyetemen, hogy a diákokat nem érdekli-e az adatgyûjtésben való közremûködés. A SWOT-analízissel kapcsolatban hasznos lehet külsô szakértôk megkeresése is.

Gyengeségeink

Gyengeségeink

Fotó: Füzi Imola

Fotó: Füzi Imola

Inkább megelôzés, mint „csôvégi” megoldások alkalmazása

29

3. FEJEZET 30


4. LÉPÉS Stratégiai problémák feltérképezése AZ OK-OKOZATI HÁTTÉR MEGÉRTÉSE Az LA21 folyamat során fontos a problémák és az okok megkülönböztetése, majd az így feltárt okok lehetséges megoldásainak kidolgozása. Más szóval: az akciócsoport által azonosított problémák mögött általában két-három kulcsprobléma húzódik meg – ezek megoldására kell kidolgozni egy megfelelô stratégiát. Ebben a lépésben jól alkalmazható a „problémafa” módszertana. A módszertan lényege egy fára emlékeztetô struktúra felállítása, ahol a fa törzse az alapprobléma, amelyet az LA21 folyamat meg kíván oldani (pl. „a fenntartható fejlôdés hiánya a közösségben” vagy „alacsony életminôség”). Az ágak az alapproblémából adódó járulékos problémák (pl. „kevés álláslehetôség”). A gyökerek az alapprobléma mögött meghúzódó okok (pl. „semmilyen terméket nem állítanak elô a közösségben”).

... ...

Sokan elköltöznek a településrôl Kevés a munkahely

...

...

Nincs fenntartható fejlôdés a közösségben ...

Nincs termelés A helyi termékeket nem lehet értékesíteni

A hagyományos szakmákat már nem mûvelik ...

A problémákat ok-okozati összefüggések szerint kell csoportosítani. (Nincs helyi termelés. Miért? Mert a tradicionális szakmákat már nem mûvelik, és mert a helyben elôállított termékeket nem nagyon lehet értékesíteni.) A problémafa felállításához szükség van egy felelôsre, aki gondoskodik arról, hogy a csoport újra és újra rákérdezzen a miértekre. A problémákat célszerû egyegy papírdarabra felírni, majd a cetliket feltûzni egy nagy, fehér lapra. Így a vita során egyszerûbb a megfelelô helyre tenni ôket. A problémafa közvetlenül összefügg a célfával. A csoport által feltárt két-három alapprobléma kezelése fogja képezni a helyi stratégia elsôdleges prioritásait.

1. |ábra » Részlet egy problémafából. Ne felejtsük el megkülönböztetni az alapproblémát (a fa törzse) az abból származó járulékos problémáktól (a fa ágai) és az okoktól (fa gyökerei)

Inkább takarékosság és mértéktartás, mint pocsékolás

31

Kulcspontok

» »

» »

A problémák tényleges okainak feltárására végezzenek problémaelemzést. A problémafa felállításánál vegyék figyelembe a fejlôdés gazdasági, környezeti és szocio-kulturális vonatkozásait is. A problémákat nem szükséges három csoportra osztani, mivel szorosan összefüggenek. Nem szabad elfelejteni, hogy a csoport késôbb ki fogja dolgozni a problémák okainak elhárítását célzó stratégiákat és célokat. A problémák megoldásához néha csak hatékonyabb együttmûködésre van szükség. Vizsgálják meg, nincs-e a problémafán feltüntetett problémák között olyan, amelyet a közösség azonnal, extra anyagi források bevonása nélkül is meg tud oldani.


» »

»

A korábbi lépések eredményeinek felhasználásával az akciócsoport vegye számba a közösség problémáit. Közvélemény-kutatás keretében mérjék fel, hogy az emberek megítélése szerint melyek a legégetôbb problémák. A közösség tagjainak megszólítására használják a helyi újságot, rádiócsatornát vagy a település honlapját. Dolgozzák ki a közösség problémafáját. Milyen okok vezettek a jelenlegi helyzet kialakulásához?

A problémák okainak feltárása

Kiscsoportos ötletelés

Fotó: Vlasta Kornerova

Fotó: Dankó Nóra

Inkább újra-használat és tartósság, mint egyszeri használat, kidobás és lecserélés

3. FEJEZET 32

»

» »


Ha sokan vannak a találkozón, hozzanak létre kiscsoportokat, amelyek elkészítik a saját problémafa-javaslatukat. A javaslatok összehangolásával alkossák meg a végleges problémafát. Ha elkészült a problémafa, kiscsoportokban vitassák meg, melyek azok a problémák, amelyeket azonnal meg lehet oldani. A találkozó végén ünnepeljék meg az eredményes munkát.

5. LÉPÉS A jövôkép kidolgozása MIT SZERETNÉNK ELÉRNI A KÖVETKEZÔ NÉHÁNY ÉV SORÁN? A jövôkép egy kép arról a jövôrôl, amelyben a közösség élni szeretne. A jövôkép megalkotása azonban nem a célok meghatározásáról vagy az elérendô dolgok pontos defi niálásáról szól. Célja sokkal inkább a közösség ideális állapotának leírása. Nem valószínû, hogy a közösség a következô 10-20 év során képes lesz megvalósítani jövôképét, de mindenképpen közelebb kerülhet ahhoz. A jövôkép ereje abban rejlik, hogy irányt ad a közösség tagjainak a közös erôfeszítésekhez. A jövôkép tehát egy eszköz, amely motiválja a közösség tagjait, hogy részt vegyenek a fenntartható fejlôdést célzó stratégia kidolgozásában és megvalósításában. Emellett azonban alkalmas promóciós és marketing célokra is – például a jövôképre alapozva helyi márkák hozhatók létre. A közösség jövôképe megjelenítésével belsô és külsô kommunikációján keresztül támogatókat is szerezhet. De a jövôkép csak abban az esetben lesz hatékony eszköz, ha a közösség minden tagja azonosul vele – ha mindenki úgy érzi, hogy a jövôkép valóban kifejezi vágyait és elképzeléseit. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a jövôkép megalkotásában nagy számban vesznek részt a közösség tagjai. A közösen kidolgozott jövôkép alapján már egyszerûbb a közös célok meghatározása és a megfelelô stratégiák kidolgozása.

Inkább az okok keresése, mint tünetkezelés

33

Kulcspontok

» »

» » »

Az ideális jövôkép megalkotása során ne foglalkozzanak az esetlegesen felmerülô problémákkal. Készítsenek rajzot az elképzelt jövôrôl. Vegyék számba a természeti kincseket, az emberi kapcsolatokat és más fontos tényezôket: a munkakörnyezetet és a pihenést biztosító feltételeket, a szociális vonatkozásokat, a gyermekgondozást, az egészségügyet, az emberi erôforrások fejlesztését, a közösség vezetését stb. A folyamatba vonjanak be különbözô korú, nemû, szociális státuszú, különbözô csoportok érdekeit képviselô embereket és a kisebbségek képviselôit is. A jövôkép legyen egyszerû, néhány mondatban összefoglalható. A jövôképre megalkotása után hivatkozzanak minél gyakrabban.


» »

»

»

Kérjék meg a gyerekeket, hogy rajzolják le, milyen jövôben szeretnének élni. Az elkészült rajzokból rendezzenek kiállítást. Rendezzenek workshopot, amelynek témája a közös jövôkép kidolgozása. Hívjanak meg embereket a legkülönbözôbb társadalmi csoportokból, és mindenki számára tegyék lehetôvé a részvételt. A workshop során kis csoportokban vitassák meg a következô kérdéseket: Milyen közösségben szeretnének élni? Milyen közösséget szeretnének a gyerekeik számára? Ezután vitassák meg együtt a jövôképet, és hozzák összhangba a különbözô igényeket (ehhez kérhetik egy tapasztalt facilitátor segítségét is). A kidolgozott jövôképet minden lehetséges alkalommal hozzák fel a közösség belsô és külsô kommunikációjában.

A jövôkép meghatározása Fotó: Vlasta Kornerova

Inkább alkalmazkodás, mint a természet fölötti uralkodás

3. FEJEZET 34


6. LÉPÉS A problémamegoldást támogató stratégiák kidolgozása A PROBLÉMÁK IDEÁLIS MEGOLDÁSÁNAK FELTÁRÁSA Vegyék újra szemügyre a 4. lépésben megalkotott problémafát. Hogyan oldhatók meg az összegyûjtött problémák, és hogyan érhetô el a közösen kidolgozott jövôkép? Elsô lépésként a problémafa alapján készítsenek célfát. Hasonlítsák össze az 1. (4. lépés, 30. oldal) és a 2. ábrát (lent). Minden egyes probléma egy-egy céllá alakult át. Az alapvetô okokból stratégiai célok lettek (ezek foglalják el a stratégia céljai között a legmagasabb helyeket). Minden stratégiai (hosszú távú) cél alá specifikus (közép és rövid távú) célok tartoznak. A 2. ábrán a stratégiai cél a „megélhetés elôsegítése”; a közép távú cél „a helyi termékek elôállításának fellendítése”; a rövid távú cél pedig „egy marketingterv készítése a helyi termékek üzletének fellendítésére”, valamint „a helyi szakmák újraélesztése”. ...

...

Mûködô iskola

Az emberek nem hagyják el a közösséget / visszatérnek

...

...

Magasabb életminôség Hosszú távú célok

Megélhetés elôsegítése

Közép távú célok

Helyi termékek elôállításának fellendítése

Rövid távú célok

Marketing terv készítése a helyi termékek üzletének fellendítésére

Feladatok (lásd 7. lépés)

Fiatalok képzése

Helyi szakmák újraélesztése

Kézmûves fesztiválok

...

... ...

2. ábra A problémafa (lásd 4. lépés) alapján elkészített célfa részlete

Inkább a sokféleség gazdagsága, mint monokultúra

A célok meghatározása során két dologra kell figyelni: elôször is a célnak összhangban kell lennie a jövôképpel. Például ha a jövôkép „a tiszta és egészséges környezet”, akkor – a munkahelyteremtés érdekében – ne tervezzék egy acélgyár beindítását. Másodszor: ellenôrizzék, hogy a rövid távú célok megvalósítása szükséges-e a közép távú célok eléréséhez (nem tervezték-e túl a dolgot?), valamint ellenôrizzék, hogy a rövid távú cél megvalósítása valóban lehetôvé teszi-e a közép távú célok elérését (nem hiányzik-e valami?). Ha a célfa elkészült, egyetlen feladat maradt: vessék papírra a stratégiát, és a közösség tagjaival ismertessék a célok hierarchiáját. Kulcspontok

»

»

»

» » »

A problémák elhárítására olyan megoldásokat keressenek, amelyek összhangban vannak a jövôképpel. A célok meghatározásánál használják fel az LA21 folyamat elsô három lépésének eredményeit (a közösség értékeinek, eszközeinek és igényeinek feltérképezése). A stratégia az elkövetkezô 8-10 évre készüljön. A stratégiai célok a stratégia teljes idôtartama alatt érvényesek, a közép távú célok 3-5 évig, a rövid távú célok pedig 1-3 évig. Lehetôleg ne határozzanak meg háromnál több stratégiai célt. Minden egyes stratégiai célon belül tûzzenek ki specifikus közép és A stratégiai célok meghatározása rövid távú célokat. Ez lehetôvé teszi egy hatéFotó: Vlasta Kornerova kony akcióterv kidolgozását és az erôforrások megfelelô allokációját. A célfa kidolgozása nagymértékben segíti a nyomonkövetés és az értékelés mutatóinak meghatározását is. Ha úgy tûnik, túl sok célt határoztak meg, állítsanak fel fontossági sorrendet. (Háromnál több már túl soknak számít.) Találják meg a módját, hogy a stratégia kidolgozásában a közösség minél több tagja részt vegyen. Például a helyi akciócsoport találkozóját idôzítsék egy fesztivál idejére,

Inkább hosszú távú, gondoskodó használat, mint rövid távú, gyors felélés

35

3. FEJEZET


így több embert érhetnek el. Ha a helyiek részt vesznek a stratégia kidolgozásában, jóval motiváltabbak lesznek a sikeres megvalósításra.

36


»

»

»

A helyi akciócsoport állítsa fel a célfát. Ügyeljenek arra, hogy a célok összhangban legyenek a jövôképpel és teljesítsék a fenntarthatóság kritériumait is. A stratégia kidolgozása során ne felejtsék el a tervezési folyamatot (3. ábra). A stratégiatervezetet tegyék közzé az interneten vagy a helyi médiában, illetve ragasszák ki a település forgalmas pontjain (önkormányzat, postahivatal stb.). Tartsanak közmeghallgatást, és kérjék ki az emberek véleményét a stratégiáról. A beérkezett vélemények függvényében fi nomítsák a stratégiát. Egy jó stratégia kidolgozása nem könnyû feladat. Sokat segíthet egy külsô facilitátor is. STRATÉGIA: hogyan valósíthatjuk meg a jövôképet? MA Értékek, eszközök és igények elemzése

Célkitûzések és célok

(10 év múlva) Jövôkép

AKCIÓTERV: feladatok, pénzügyi keretek, ütemterv, nyomonkövetés és értékelés

3. ábra A stratégiai tervvázlat segíti a tervezési folyamat vizuális megjelenítését

Inkább a minden-mindennel-összefügg szemlélet, mint csôlátás

7. LÉPÉS

37

Az akcióterv kidolgozása HOGYAN KAPCSOLHATÓK ÖSSZE A TERVEK AZ LA21 FOLYAMAT MEGVALÓSÍTÁSÁVAL? Ha az eddigi lépések során sikerült nagyszámú érdeklôdôt bevonni a folyamatba, most learathatják munkájuk gyümölcsét. Így ugyanis könnyebb lesz az akcióterv megvalósítása és a stratégia végrehajtásához szükséges partneri kapcsolatok kialakítása. Azok, akik részt vesznek az LA21 folyamatban, mostanra valószínûleg tele vannak ötletekkel és gondolatokkal arról, hogy miképpen lehetne megvalósítani a stratégia céljait. A 7. lépés a következô eredményeket hozza: a stratégia céljainak megvalósítását célzó feladatok (projektek) listáját; egy hozzávetôleges ütemezést; az érdekeltek elkötelezôdését a szükséges projektek megvalósítása mellett. Az akcióterv segítségével elkerülhetôk a rosszul koordinált projektekbôl adódó problémák. Képzeljék el a következô helyzetet: egy csoport virágokat és fákat telepít, hogy szebbé tegye a falut. Két héttel késôbb azonban a csatorna-felújítás keretében felássák a frissen parkosított utcákat... Egy a helyi csoportok, földtulajdonosok, vállalkozások és vezetôk által közösen kidolgozott akcióterv esetén minden résztvevô biztos lehet abban, hogy elképzelése tartósan valósulhat meg. Megfelelô erôforrásokkal rendelkeznek a helyi hatóságok és más érdekeltek a feladatok végrehajtásához? Gondolkozzanak el azon, hogyan tudnának további erôforrásokat mobilizálni a közösségen belül a stratégia végrehajtása érdekében. Ne felejtsék el azt sem, hogy a közösségen kívül is találhatnak potenciális partnereket. Kulcspontok

» » » »

Egy projekt csak akkor lehet sikeres, ha egyértelmûek a felelôsségi körök. A projektek megtervezésénél ne felejtsék el a szükséges erôforrások biztosítását, az oktatást és a tájékoztatást. Legyenek kreatívak! Törekedjenek arra, hogy a projektekbôl a lehetô legtöbbet hozzák ki. Támaszkodjanak a közösség erôforrásaira.

Inkább extenzív, mint intenzív földhasználat

3. FEJEZET 38

» »

»


Ne feledkezzenek meg a marketingstratégiáról sem (helyi márkák, jelenlét az interneten, médiakapcsolatok stb.) Keressenek partnereket. Több regionális és országos hivatal is támogat helyi fejlesztési projekteket. A regionális és országos civil szervezeteket is érdekelheti a stratégia megvalósításának támogatása. Vegyenek részt a régió hasonló kezdeményezéseiben, például csatlakozzanak a LEADER programcsoporthoz. Ne feledjék a hálózatépítés fontosságát: osszák meg tapasztalataikat más közösségekkel. Gyakorlati megvalósítás

» Tartsanak workshopot nagyszámú érdekelt részvételével, hogy meghatározzák a stratégiai célokhoz tartozó feladatokat. Készítsék el az akciótervet és az ütemtervet, becsüljék fel a pénzügyi szükségleteket, és tájékoztassák a felelôs személyt vagy intézményt. » Térképezzék fel, hogy mely területeken van kapacitáshiány. » Vitassák meg, hogyan lehetne bôvíteni a kapacitást, hogyan lehetne további partneri kapcsolatokat kiépíteni. » Osszák meg a felelôsséget a workshop résztvevôi Kreatívan hozzuk ki közösen a legjobbat között, akiknek az lesz a feladatuk, hogy minél több Arlói tábor, 2007, Fotó: Zsigrai Árpád személy és intézmény támogatását elnyerjék a megvalósítás érdekében a közösségen belül és azon kívül. » Az akcióterv-tervezetet tegyék közzé az interneten vagy a helyi médiában, illetve ragasszák ki a település forgalmas pontjain (önkormányzat, postahivatal stb.). Tartsanak közmeghallgatást és kérjék ki az emberek véleményét. A beérkezett vélemények függvényében fi nomítsák az akciótervet. » Ha szükséges, kérjék külsô facilitátor segítségét.

Inkább az erôforrások eltartóképességének figyelembe vétele (a kamatokból élni), mint ezek felélése (a tôkét felélni)

8. LÉPÉS A tervezett projektek esetleges negatív hatásainak feltérképezése NE ÁRTS! Ha a stratégia kidolgozása során minden olyan tényezôt figyelembe vesznek, amely a közösség életminôségét meghatározza, jó esély van arra, hogy a tervezett beavatkozásoknak nem lesz negatív hatásuk sem a természetes környezetre, sem az emberekre. Ne felejtsék el a mondást: „A pokolba vezetô út is jó szándékkal van kikövezve.” Ezért fontos, hogy a terveket még egyszer ellenôrizzék, és ezáltal teljes képet nyerjenek a tervezett folyamatokról. Ennek során gyôzôdjenek meg arról, hogy a tervezett beavatkozások sem a közösségre, sem a természetes környezetre nem lesznek ártalmasak. Az egyes projekteket külön elemezzék, de az összhatást is vegyék figyelembe, mivel a kisebb hatások összeadódhatnak. E fázis lényege, hogy egy lépést hátralépve átlássák a teljes folyamatot. Ezáltal a tervezett beavatkozásokat és projekteket globális problémák tükrében vizsgálhatják, mint például a klímaváltozás vagy az élelmiszerválság. A 3. lépésben, a SWOT analízis során a legtöbb ilyen problémát már nyilván feltüntették a „veszélyek” kategóriában. Most azonban azt kell ellenôrizniük, hogy a helyi szinten tervezett változások nem fokozzák-e ezen problémákat. Nagyobb projektek esetén környezeti hatásvizsgálatra is szükség van. Ennek elvégzését olyan szakértôkre kell bízni, akik képesek felmérni a nagyobb projektek természetes környezetre gyakorolt negatív hatásait (talaj-, víz- és levegôszennyezés, erózió, áradások megelôzésére, biodiverzitás csökkenése, stb.). E lépés legfontosabb következménye nem az esetleges negatív hatások felmérése, hanem az, hogy a feltérképezett hatások tükrében lehetôségünk lesz a terv módosítására és az esetleges negatív hatások megelôzésére. Kulcspontok

» » »

A megvalósított projektek milyen módon befolyásolják majd a természetes környezetet? Milyen hatással lesz a javasolt stratégia és a projekt a közösség értékeire és identitására? A rövid és a hosszú távú hatásokat egyaránt vegyék figyelembe.

Inkább az erôforrások megôrzése, mint az erôforrások felemésztése

39

3. FEJEZET 40

» »

» »

» »

»


A helyi és a globális szintû hatásokat egyaránt térképezzék fel. Milyen mértékben tartják tiszteletben a tervek az erôforrások végességét, valamint a mostani és a következô generációk társadalmi, kulturális és gazdasági környezetének állapotát? Milyen problémák adódhatnak a tulajdonviszonyokból és az érdekek ütközésébôl? Mennyire és hogyan veszik figyelembe a tervek a közösségben élôk szükségleteit? Ne feledkezzenek meg a korból, nembôl, szociális helyzetbôl adódó és a kulturális különbségekrôl sem. Mennyire veszik figyelembe a tervek az övezeti szabályokat (lakóövezet, ipari övezet, pihenô- és turistaövezet, környezetvédelmi terület)? Térképezzék fel a helyi kulturális és természeti örökséget (hagyományok, érdekes helyek, fák, épületek, stb.), vagyis azokat az értékeket, amelyeket a közösségnek belsô szabályokkal meg kell védenie. Ha úgy találják, hogy egy tervezett projekt negatív hatással lesz a közösségre vagy a környezetre, módosítsák, vagy akár vessék el a tervet.


» » »

» »

» »

Vitassák meg a fenti kérdéseket az akciócsoportban. Hívjanak meg szakértôt, aki elôadást tarthat a közösséget érintô környezetvédelmi kérdésekrôl. Szakemberekkel jeleníttessék meg grafikusan a tervezett beavatkozásokat. A projektek vizualizálása révén könnyebben megérthetô a negatív hatások nagyságrendje és eredménye. Vitassák meg, hogy milyen hatással lesznek a projektek az 1. lépésben feltérképezett értékekre. Nézzék végig a faluban és környékén készített fotókat és videoanyagokat. (Ha az 1. lépésben nem tették meg, most gyûjtsék össze ôket.) Melyek azok a helyek és sajátosságok, amelyek különösen fontosak a közösség számára? Kérdezzék meg az embereket arról, hogy mit gondolnak a következô években megvalósítandó projektekrôl. Derítsék ki, hogy van-e olyan projekt vagy célkitûzés, amellyel az emberek nem értenek egyet. Van a tervek és célkitûzések között olyasmi, amit az ükunokák elôtt szégyellni lehetne? Ha találnak ilyet, akkor módosítsák a tervet vagy akár vessék el.

Inkább kölcsönös függôség és kapcsolatrendszer, mint egyoldalú, kiszolgáltatott függôség

9. LÉPÉS

41

A finanszírozási terv kidolgozása MILYEN ERÔFORRÁSOKRA VAN SZÜKSÉG A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ? Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért került ez a lépés ennyire hátra a sorban. Az ok egyszerû: a pénzügyi tervezés elôtt mindenképpen tisztázni kellett a teendôket, és fontossági sorrendet kellett felállítani a közösség életminôségének javítását célzó projektek között. Ha mindjárt az elején a rendelkezésre álló erôforrások felôl közelítjük a tervezést, nagy lesz a veszélye, hogy szükségtelen projektek kerülnek be a tervbe, miközben a fontos dolgok elsikkadnak. Egyes projektek az önkormányzat éves költségvetésébôl is finanszírozhatók. Ahhoz azonban, hogy minden fontosabb projekt megvalósuljon, további erôforrásokra van szükség. Ha úgy döntenek, hogy külsô forrásokat vesznek igénybe, törekedjenek arra, hogy ne kerüljenek függô helyzetbe. A közösségi projektek hosszú távú fi nanszírozásának leginkább fenntartható módja azonban a belsô erôforrások mobilizálása. Létrehozhatnak például egy közösségi alapot. Hasonlóan eredményesek lehetnek a természetbeni hozzájárulások vagy az árucsere-kapcsolatok. Használják okosan az emberi erôforrásokat, és ápolják a kapcsolatot a nyilvánossággal. Némelyik projekt bevételt is hozhat. Gondolják végig, hogyan tehetôk ezek a projektek nyereségessé. Azoknál a projekteknél, amelyek kulturális és természeti erôforrásokra épülnek, ügyeljenek arra, hogy ne merítsék ki ezeket az erôforrásokat. Kulcspontok

» » »

Minden egyes projektre, célkitûzésre és évre készítsenek pénzügyi tervet. Készítsenek kimutatást arról, hogy mennyi pénz áll rendelkezésükre, és mennyire lesz szükség. Igyekezzenek mobilizálni a belsô erôforrásokat, és keressenek külsô pénzügyi forrásokat. Ne felejtsék el, hogy a természetbeni hozzájárulás és a barterkapcsolatokból származó támogatás értékesebb, mint a pénz.

Inkább közérdek, mint egyének vagy kiscsoportok érdekei

3. FEJEZET 42

»


Finanszírozás szempontjából élvezzenek elsôbbséget a legsürgôsebb projektek és azok, amelyek a leglátványosabb változást eredményezik.


» » »

»

Vegyenek részt egy pénzügyi források elôteremtésével foglalkozó képzésen. Még hasznosabb, ha önmaguk szerveznek ilyen tréninget a közösség tagjai számára. A közösség választott képviselôivel vitassák meg, mely projektek fi nanszírozásához tudna az önkormányzat is hozzájárulni. Elemezzék a regionális és nemzeti stratégiai dokumentumokat és operatív programokat. Vizsgálják meg, hogy a helyi szinten kidolgozott stratégiában meghatározott prioritások, célkitûzések és tervek közül melyek illeszkednek a nagyobb léptékû elképzelésekbe. Melyik projekteket lehetne külsô forrásból finanszírozni? Melyik projektek fi nanszírozásához kell a közösségnek is hozzájárulnia, és milyen mértékben lehetséges ez? Az információkat konkrét célkitûzések és intézkedések szerint rendszerezzék egy táblázatban. Az akciócsoport találkozóján vitassák meg és véglegesítsék a táblázatban foglaltakat, és állítsanak fel fontossági sorrendet.

10. LÉPÉS A megvalósítás megtervezése HOGYAN VALÓSÍTHATÓ MEG SIKERESEN A STRATÉGIA? E lépés célja, hogy a stratégia hatékony és sikeres megvalósítása, valamint a fölösleges folyamatok elkerülése érdekében ötleteket és javaslatokat gyûjtsenek, valamint szabályokat alkossanak. Gondolják végig, hogyan érhetnék el a lehetô legnagyobb eredményt a közösség rendelkezésére álló erôforrásainak lehetô legkisebb mértékû felhasználásával. Erôforrások alatt nemcsak a pénz értendô, hanem – sôt sokkal inkább – a természeti erôforrások is. Az eredmények alatt pedig nem elsôsorban a rövid távú, hanem sokkal inkább a hosszú távú eredményekre kell gondolni.

Inkább a tájba illeszkedés, mint tájidegen tevékenység

43 Természetesen számos olyan elem lesz, amely több projektet is érint. A legtöbb projekt például magában foglal majd marketing- és egyéb promóciós tevékenységet. A több projektet érintô tevékenységek gyakran más szervezetekkel együttmûködve valósíthatók meg a legkönnyebben. A hasonló kezdeményezések közötti, közösségen belüli együttmûködésnek ezt a típusát horizontális kapcsolatnak hívják. Jellemzôen arra is van lehetôség, hogy regionális vagy akár országos szinten alakítsanak ki partneri kapcsolatokat. Ezt a típusú együttmûködést vertikális kapcsolatnak nevezzük. Ebben a lépésben azt is gondolják végig, hogyan kommunikálják majd a köztes és végeredményeket a közösség felé, illetve azok felé, akik részt vesznek a stratégia megvalósításában. A rendszeres jelentések lehetôséget teremtenek az elért sikerek átélésére és ünneplésére. Emellett felszínre hozzák az esetleges problémákat és határidôbeli csúszásokat, amelyek alapján megfelelô korrekciókat lehet tervezni. Végül pedig ez a lépés jó alkalom arra, hogy ellenôrizzék, vajon a stratégia céljainak tükrében nem szükséges-e az önkormányzat struktúrájának átalakítása. Úgy is dönthetnek, hogy a stratégia támogatására speciális akciócsoportokat hoznak létre. Kulcspontok

» » » » »

»

Igyekezzenek biztosítani, hogy a megvalósítás végig összhangban legyen a fenntartható fejlôdés kritériumaival. A stratégia megvalósításában résztvevô emberekkel és szervezetekkel együttmûködve alakítsák ki a szabályokat vagy ajánlásokat a megvalósítással kapcsolatban. Mérjék fel a projekt megvalósítására rendelkezésre álló kapacitást, és amennyiben szükséges, vonjanak be több embert. Határozzák meg a horizontális és a vertikális kapcsolatokat. Tervezzék meg, hogy milyen gyakran és milyen formátumban készüljenek majd a jelentések, így a projekt megvalósításában résztvevô személyek jobban tudnak gazdálkodni a rendelkezésre álló idôvel és pénzzel. A találkozók során készítsenek fényképeket. Fontolják meg, hogy az akciócsoport mûködhet-e koordinátorként a stratégia megvalósítása során.

Inkább kis és változatos gazdasági tevékenységek, mint monolitikus gazdaság

3. FEJEZET 44



» » »

» »

Szervezzenek rendszeres találkozókat a stratégia megvalósításában részt vevôk számára. A találkozó során szánjanak idôt arra is, hogy a résztvevôk ismertessék a terveiket a megvalósítással kapcsolatban. Kisebb munkacsoportokban vitassák meg, hogy milyen szabályokat lenne célszerû meghatározni a megvalósítás, a döntéshozatal és a projektjelentések szabályozása kapcsán. A szabályokra vonatkozó javaslatokat közösen véglegesítsék, és a késôbbiekben tartsák is be. Interjúk és rövid kérdôívek segítségével derítsék ki, hogy a megvalósításban részt vevôk mely készségeit kell fejleszteni. A legfontosabb területeken szervezzenek képzéseket. Készítsenek ütemtervet a késôbbi találkozókra. Válasszanak alkalmas formát: ez lehet egy könnyed hangulatú piknik vagy a közösség számára szervezett lakossági fórum, ahol ismertetik az elért eredményeket.

11. LÉPÉS Nyomonkövetô (monitoring) rendszer választása és értékelése HOGYAN DERÜL KI, HOGY A TERVEK VALÓBAN JAVÍTJÁK-E AZ ÉLETMINÔSÉGET? Fontos annak ellenôrzése, hogy a projektek valóban segítenek-e a közösség problémáinak megoldásában és a stratégiai célkitûzések elérésében. A stratégia megvalósítására fordított idô, pénz és energia azt a célt szolgálja, hogy a közösség tagjainak életminôsége javuljon, és az emberek részeseivé váljanak a döntési folyamatoknak. A nyomonkövetés és az értékelés újabb motivációt adhat a közösség tagjainak a stratégia megvalósításában való részvételre. Néha muszáj megállni egy pillanatra, és elgondolkozni azon, hogy milyen változások is történnek körülöttünk. A nyomonkövetô rendszer célja e változások holisztikus, „madártávlatból” történô megjelenítése. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy konkrét válaszokat is lehetôvé tegyen. Mik a stratégia eredményei, illetve következményei (rövid

Inkább vitaminok, mint gyógykezelés

távon, egy-két év elteltével) és hatásai (hosszabb távon, 5-8 év távlatában)? A megfelelô úton haladunk? Nem kell-e változtatni a stratégia megvalósítási folyamatán, illetve nem kell-e módosítani magát a stratégiát? Az eredmények közvetlenül felhasználásra kerülnek a 12. lépésben, amely a terv újragondolásáról szól. Fontos olyan indikátorok választása, amelyekkel megjeleníthetô, hogy milyen mértékben történt elôrelépés a célkitûzések és végsô soron a jövôkép megvalósítása felé. A nyomonkövetésnek és az értékelésnek azonban nem szabad túl sok idôt elvennie. Ezért olyan indikátorokat válasszanak, amelyekhez egyszerûen összegyûjthetôk a szükséges információk. Az elôzô lépések során már végeztek némi kutatómunkát a közösség helyzetével kapcsolatban. Ezt most egészítsék ki az indikátorok alkalmazásához szükséges alapvetô információkkal. Ezekhez viszonyíthatják késôbb az LA21 stratégia megvalósítása során elért változásokat. Kulcspontok

» »

» » »

Ne feledjék felmérni, hogy a nyomonkövetés és az értékelés milyen anyagi és szervezeti ráfordításokat igényel. Idôigényes folyamatról van szó. Olyan indikátorokat válasszanak, amelyek alkalmasak a közösség fenntartható fejlôdésének mérésére és az életminôség javulásának megjelenítésére. Az indikátoroknak mutatniuk kell a változásokat a különbözô életkorú, nemû, etnikumú és szociális státuszú emberek között, valamint a többi kisebbség körében is. Mennyiségi és minôségi indikátorokat egyaránt alkalmazzanak. A nyomonkövetés során alkalmazott indikátorokat célszerû összehangolni a magasabb szintû (regionális, országos, európai) stratégiákkal. Ha szükséges, vonjanak be külsô szakértôket, akik segíthetnek a rendszer kidolgozásában és mûködtetésében, valamint az értékelés elvégzésében. Ezzel idôt takaríthatnak meg, a szakértôk pedig objektívebben közelítik az eredményeket.


»

Járjanak utána, milyen indikátorrendszereket alkalmaznak országos és regionális szinten a fenntartható fejlôdés mérésére. Cseréljenek tapasztalatot más LA21 településekkel.

Inkább a helyi erôforrásokra alapozott hosszú távú megélhetés, mint az éppen aktuális technológiához való bérmunkásképzés

45

3. FEJEZET 46

»

» » » »


A helyi akciócsoport rendszeres találkozóin vitassák meg, hogy milyen mennyiségi és minôségi eredményeket várnak a stratégiától. Ezeket alakítsák át stratégiai célkitûzésekké, konkrét célokká és tevékenységekké. Vitassák meg, hogy a nyomonkövetés során milyen indikátorokat alkalmaznak majd az eredmények és a hatások mérésére. Az összegyûjtött információt foglalják össze táblázatos formában. Ha úgy döntenek, hogy külsô szakértôket vonnak be, ezt még az elôtt tegyék meg, hogy bármilyen döntésre sor kerülne. Vitassák meg a nyomonkövetô és az értékelô rendszert a közösséggel. Az egyes stratégiai célkitûzésekre állítsanak fel bizottságokat. Határozzák meg azokat az indikátorokat, amelyekkel az eredményeket mérni fogják, és azt, hogy miként fogják gyûjteni a mennyiségi és a minôség jellegû információkat. Hozzanak döntéseket a nyomonkövetésrôl és az értékelésrôl: mi legyen a nyomonkövetés gyakorisága, hogyan történjen a kommunikáció az érintettekkel, mik legyenek a kérdôívek részletei, hogyan alakíthatják ki a pénzügyi biztonságot, ki legyenek a felelôs személyek és szervezetek, stb.

Egy példa az indikátorok csoportosítására

a) b) c) d)

Függôséget mérô indikátorok: milyen mértékben tudják fedezni a ráfordításokat a helyi (természeti, emberi és pénzügyi) erôforrások segítségével? Fogyasztást mérô indikátorok: energia, föld, hulladék, megújuló energiaforrások, stb. Környezeti indikátorok: biodiverzitás, zöld területek aránya, levegô-, víz- és talajszennyezés, stb. Szociális indikátorok: részvétel a döntéshozatalban, jövedelmi egyenlôtlenségek, elégedettség.

Inkább használatkor való gondoskodás, mint utólagos javítás

12. LÉPÉS

47

A terv felülvizsgálata és szükség esetén módosítása A JOBB EREDMÉNYEK ÉRDEKÉBEN MÓDOSÍTSÁK A TERVEKET Nincs tökéletes terv. Ennek oka – azon túl, hogy semmi sem tökéletes – az, hogy a körülmények mind a közösségen belül, mind a világban folyamatosan változnak. Tegyük fel, hogy a közösség kiváló munkát végzett a korábbi 11 lépés során, és a stratégia megvalósítása a legjobb úton halad. Mégis kiderülhet, hogy bizonyos dolgokon a jobb eredmények érdekében változtatni kellene. Különösen a rendszeres nyomonkövetés és értékelés során célszerû egy pillanatra megállni, és végiggondolni, milyen módosításokkal lehetne fokozni a stratégia eredményességét (lásd a 11. lépést). Ezt hívjuk adaptív menedzsmentnek. Lényegében egy tanulási folyamatról van szó. A vezetôk és résztvevôk tanulhatnak az elért sikerekbôl és azokból az eseményekbôl is, amelyek nem hozták meg a várt eredményeket. A közösségben zajló LA21 folyamatot úgy képzeljék el, mint egy spirált, amelynek kiindulópontja a 0. lépés, végpontja pedig a jövôkép. Valahányszor módosítják (vagyis fejlesztik) a tervet, magasabbra kerülnek a spirálon – vagyis közelebb kerülnek a jövôkép megvalósításához. A terv fejlesztése során fontos a következô, már jól ismert alapelvek követése: mindig szem elôtt kell tartanunk a fenntartható fejlôdés elveit, valamint a közösséget is be kell vonnunk a folyamatba. Különösen fontos a hátrányos helyzetû emberek részvétele. A terv módosítása során újra alkalmazni kell néhány korábbi lépést. Ennek során használják azokat a módszereket, amelyek az adott lépésnél már beváltak. Emellett az eddigi tapasztalatok alapján új gondolatok is felmerülnek majd a stratégia fejlesztésével kapcsolatban, és arra is lehetôségük lesz, hogy még nagyobb mértékben bevonják a közösség tagjait a folyamatba.

Jövôkép

Inkább a közös értékek együttes megtalálása, mint külsô szakértôk javaslatainak elfogadása

3. FEJEZET 48


Kulcspontok

»

»

»

Minden egyes nyomonkövetési és értékelési fázisban mérjék fel, hogy elérték-e a meghatározott célokat, és ezáltal közelebb kerültek-e a jövôkép megvalósításához. Az akciócsoporton belül vitassák meg, hogy szükség van-e a stratégia módosítására vagy újratervezésére. A stratégia fejlesztésével és megvalósításával kapcsolatban a közösség bármely tagjának lehetnek értékes gondolatai. Dolgozzanak ki egy rendszert a felmerült javaslatok összegyûjtésére. Ha úgy találják, hogy szükség van a stratégia módosítására, hozzák meg a megfelelô döntést. Gondoskodjanak arról, hogy a helyi önkormányzat teljes mértékben támogassa a stratégiát és az LA21 folyamatot.


Az alábbi kérdéseket vitassák meg a helyi akciócsoport találkozóin. »

» » » » »

» » »

Térjenek vissza az elsô SWOT analízishez, és vizsgálják meg a következôket: sikerült fokozni az erôsségeiket, és valóban kihasználják a lehetôségeiket? Sikerült a gyengeségeket erôsségekké alakítani? Vizsgálják meg a 7. lépésben kidolgozott problémafát is: történt elôrelépés a problémák megoldása terén? Vizsgálják felül a jövôképet: sikerült közelebb kerülni hozzá? Ellenôrizzék a stratégiai és a specifikus célokat: elég világosak a célok, és mérhetôek is? Elemezzék az akciótervet: reális a meghatározott ütemezés és a pénzügyi keret? Vitassák meg a megvalósítást: megfelelô intézményi kapacitások állnak rendelkezésre a stratégia megvalósításához? Nem merültek fel problémák a beavatkozások összehangolásával és koordinálásával kapcsolatban? Vizsgálják felül a nyomonkövetô és az értékelô rendszert: nyomonkövethetôk és értékelhetôk az eredmények az eredeti terveknek megfelelôen? Vitassák meg, hogy megfelelô módon használják-e a közösség erôforrásait. Ellenôrizzék az indikátorokat: mutatnak elmozdulást a fenntarthatóság irányába?

Inkább megújuló, mint nem megújuló erôforrások

LOCAL AGENDA 21 – KRÁŁOVA LEHOTA, SZLOVÁKIA TÍZ ÉV A KÖZÖSSÉG MOBILIZÁLÁSÁNAK JEGYÉBEN Kráłova Lehota (alapítás éve 1361, népesség 620 fô) egy szlovákiai falu, amely az Alacsony-

Tátra Nemzeti parkban lévô Boca-völgy mélyén fekszik. A falu környékén immár hét évszázada folyik bányászat. A települést kemény hegyvidéki viszonyok és az ebbôl adódó tevékenységek jellemzik: marhalegeltetés, birkatenyésztés, favágás és fakitermelés, fa- és acélfeldolgozás, vadászat, gazdálkodás a meredek hegyoldalakon, a vad hegyi folyók energiájának hasznosítása. A faluban sokan élnek ma is tradicionális faházakban. A településen ma már nincs munkalehetôség, ahogy iskola sincs. Ezért sok fiatal család döntött úgy, hogy máshol próbál szerencsét. A hagyományos szakmákat – méhészet, erdôgazdálkodás és vadászat – a mai napig mûvelik a településen. A faluban néhány kisebb vállalkozás mûködik, amelyek jellemzôen faanyagkereskedelemmel, fafeldolgozással és a fûrésztelep üzemeltetésével foglalkoznak. A helyieknek többek között olyan problémákkal kell megküzdeniük, mint az áradások, a pusztuló épületek és a szennyvízelvezetés. Van néhány egyéni és csoportos kezdeményezés a közösségi élet fellendítésére – pl. Sziklagaléria, népdalkör, tûzoltóklub, a Vöröskereszt helyi szervezete, futballklub stb. –, ezek azonban nem kapnak számottevô támogatást. A jelenlegi polgármester, aki 2002 óta van hivatalában, az akkori prioritások jegyében elindította az útfelújítást, valamint az árvízvédelemmel és hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák megoldását és a Lehotsky kastélyban mûködô óvoda felújítását. Ezeket a járdák felújítása, a köztisztaság javítása, valamint a falu szépségének és tisztaságának megôrzését célzó szabályok bevezetése követte. A polgármester támogatta az olyan helyi tradíciók ápolását, mint a tavaszi karneváli menet, a tûzoltóvasárnap, a gyermekfesztiválok, kézmûvesség és sportesemények. A falu vezetése új munkahelyeket teremtett a közösségi problémák kezelése érdekében. Kezdeményezések születtek a turizmus fejlesztésére, kerékpárutak építésére, valamint egy információs és kézmûves központ kialakítására is. Kráłova Lehota 2006-ban kezdte el kidolgozni helyi fejlesztési stratégiáját és a 2007-2013 közötti idôszakra szóló földhasznosítási tervét. A projektet az EU strukturális alapja is támogatta.

Inkább aktív földpolitika, mint közöny a földtulajdon felvásárlása iránt

49

3. FEJEZET 50


A önkormányzat felkérte a lakosságot, hogy vegyenek részt a dokumentumok elkészítésében. Megalakult a helyi akciócsoport, amely 2006 májusa és júniusa között egy 12 kérdésbôl álló kérdôív segítségével közvélemény-kutatást végzett. Eközben facilitátorok elvégezték a falu értékeinek feltérképezését. Az eredmények bekerültek a helyi fejlesztési stratégia és a földhasznosítási terv elemzéssel kapcsolatos fejezetébe, melynek célja a közösségi profil kidolgozása volt. A júniusban rendezett találkozón további kérdések merültek fel a lakosság részérôl, ami újabb gondolatokhoz és felvetésekhez vezetett. Az akciócsoport SWOT-analízist és problémaelemzést végzett.

Ezután a szakértôk összeállították a stratégiatervezetet, amelyet benyújtottak a helyi önkormányzatnak, és a júliusi találkozó alkalmával az akciócsoportnak is. A szakértôk megfelelônek minôsítették a földhasznosítási tervezési folyamat során kialakult stratégiát és projektötleteket. A földhasznosítási tervre vonatkozó javaslatot nyilvános fórumon mutatták be a közösség tagjainak. Augusztus és szeptember során új szereplôk csatlakoztak a folyamathoz. Külön említést érdemel a roma közösség, amely egyre inkább hitt abban, hogy az új folyamatok segíthetnek krónikus problémáik megoldásában. Találkozót szerveztek a roma közösséggel, a stratégiatervezetet pedig a kisebbség problémáinak megoldását célzó elemekkel egészítették ki. A cigányvajdát is bevonták az akciócsoportba. Az októberi találkozó tárgya a stratégiát ismertetô dokumentumok véglegesítése volt. A helyi önkormányzat a novemberi találkozón elfogadta Kráłova Lehota fejlesztési stratégiáját és földhasznosítási tervét. A polgármestert 2006 decemberében újraválasztották. A helyi önkormányzat mindvégig támogatta a lakossági kezdeményezéseket. Ennek köszönhetôen két könyv is megjelent a faluról, továbbá évente négy alkalommal helyi lapot adtak ki. A falu jelentôs költségvetési támogatást kap az európai és a nemzeti alapoktól (a támogatás a költségvetés több mint harmadát fedezi). A falu a lehetô legnagyobb mértékben igyekszik kihasználni saját erôforrásait (pl. Liptov regionális közösségi alap, lakosság, helyi vállalkozások). Fellendült a hálózatépítés és a regionális projektekben való részvétel is (pl. „Isten hozta a Liptov régióban” – turista és kézmûvesipari információs központok hálózata).

Inkább helyi tulajdon és helyi finanszírozás, mint külsô befektetés és külsô tulajdon

A helyi akciócsoport munka nélkül maradt. Nem tudták, mi a szerepük, az aktivistáknak pedig sem kellô információjuk, sem lehetôségük nem volt arra, hogy részt vegyenek a döntési folyamatokban. A Kárpátok projekt: A Local Agenda 21 módszertanának és a próba-projektjének megvalósításában való közremûködés új lehetôséget kínált a részvételre. Az akciócsoport és a választott képviselôk 2007 decemberében tartott két találkozóján a résztvevôk megvitatták a stratégia megvalósításának eredményeit. Nagyon büszkék voltak az elsô évben elért váratlan (és nem megfelelôen kommunikált) sikerekre. Annak érdekében, hogy a helyi lakosság jobban megértse a tervezett folyamatokat, a prioritások újragondolására és a stratégiai dokumentum egyszerûsítésére volt szükség. Az akciócsoport magára vállalta a stratégia fejlesztésének feladatát. Az akciócsoport 2008 márciusában tartott harmadik találkozóján új gondolatok merültek fel a stratégia újratervezésével kapcsolatban. Jelenleg két bizottság mûködik a falutanácsban. Az egyik a kulturális, oktatási és közlekedési bizottság, a másik pedig a pénzügyi és vagyonkezelô bizottság. Az elôbbi átveheti a stratégia áttervezésének feladatát, feltéve, ha a bizottság tagjai magukévá teszik az aktivisták által kidolgozott koncepciót, és készek együttmûködni velük. Tanulságok

» » » » » » »

A helyi stratégiák sikere szempontjából kiemelkedô jelentôsége van a helyi lakossággal folytatott párbeszédnek. A közösség tagjai örömel vesznek részt a stratégia megvalósításában. Fontos a döntéshozókkal folytatott kommunikáció megfelelô eszközeinek alkalmazása (kampányok, közmeghallgatások). Évente egyszer frissíteni kell a stratégiát (a konkrét feladatok szintjén). Az akcióterveket egy-egy feladatra specializálódott kisebb munkacsoportok valósítsák meg. A kis falvak lakói jól informáltak, hasonlóak a szükségleteik és problémáik, képesek megoldani ezeket a problémákat, és leleményesek. Az emberek még mindig nem szokták meg a demokrácia egyik hagyományos eszközét, a helyi önkormányzat nyílt döntéshozó üléseit.

Inkább jövedelemteremtés, mint minimálbéres munkahelyteremtés

51

3. FEJEZET 52

» » »


Fontos a helyi és a regionális szint összehangolása (a regionális tervek, felügyeleti rendszer és értékelési kritériumok összehangolása a helyi kritériumokkal). A helyi életszínvonal javítása érdekében regionális minôségbiztosító rendszer tervezése szükséges. Interregionális és internacionális szinten egyaránt fontos a hálózatépítés; a tapasztalatcsere és az együttmûködés nélkülözhetetlen eszköze a helyi fejlesztési tervek sikeres megvalósításának. A szoros munkakapcsolat emellett további erôt és inspirációt adhat a folyamat folytatásához.

Inkább hosszú távon a legjobb, mint a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás

53

4. FEJEZET 54

KIHÍVÁSOK AZ LA21 MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

KIHÍVÁSOK AZ LA21 MEGVALÓSÍTÁSÁBAN MAGYARORSZÁGON Megszoktuk, hogy felülrôl vagy kívülrôl, de általában mások oldják meg helyettünk a problémákat. Pedig „Hol szorít a cipô, nem tudja más, csak a viselô.” Azon települések, amelyek elkötelezik magukat az LA21-re, az alábbi kihívásokkal számolhatnak: 1. Magyarországon az LA21-nek nincs felelôse. Hogyan valósíthatjuk meg önállóan, de mégsem magányosan?!

A legtöbb európai országgal ellentétben hazánkban még ma sem létezik olyan különálló szervezet, amely támogatja az LA21települések munkáját. A korábbi Belügyminisztérium 2002-ben készítetett ugyan egy útmutatót helyi Agenda 21 programok készítéshez (Szlávik, Thurchanyi 2002) és támogatott néhány kísérleti LA21 projektet, de ezt követôen a kezdeményezés elhalt. A jelenlegi kormányzati struktúrában és vidékfejlesztési intézményrendszerben a szerzôk négy lehetséges „hivatalos” partnert látnak az LA21 települések számára. a.) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban a falumegújítás témaköre az elmúlt idôben fontossá kezd válni. A Minisztérium segédanyagokat készít (pl. Falumegújítás 2008), külföldi és hazai kapcsolatokkal rendelkezik, és 2005 óta a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen évente Magyarországi Falumegújítási Díjat ír ki. Ezért a díjért az elhivatott LA21 települések egyébként nagyon jó eséllyel indulhatnak majd, és talán nem érdemtelen felkeresni az elmúlt évek nyerteseit sem. b.) A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (www.vkszi.hu), illetve a Helyi Vidékfejlesztési Irodák munkatársai (www.hvi.hu). c.) Amennyiben LEADER térség tagjai vagyunk, úgy LEADER-vezetôvel közösen érdemes elgondolkodni arról, hogy hogyan erôsítheti egymást a LEADER+ kezdeményezés és az induló LA21 folyamat. Például:

Inkább a természetes folyamatok érvényesülése, mint a természetes folyamatokba való beavatkozás

MAGYARORSZÁGON »

»

»

Milyen haszonnal járna az LA21-et rögtön az egész térségre elindítani (egy nagy közös folyamatban és/vagy falvanként párhuzamosan, de rendszeres tapasztalatcserével erôsítve)? Hogyan lehet a LEADER+ erôforrásokból az LA21 helyzetelemzési és tervezési szakaszaira, kommunikációs és közösségépítô feladataira moderátort, folyamatkísérôt, anyagi forrást igénybe venni? A HF21 során konkretizálódott célok eléréséhez hogyan lehet a LEADER+ pályázatai forrásait felhasználni?

d.) A Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai elsôsorban a Regionális Területfejlesztési Programok megvalósításán dolgoznak, településekkel és kistérségekkel szoros együttmûködésben. Ennek során az LA21 folyamatok sikere érdekében is aktívan közremûködhetnek. 2. Hol van a többi az LA21 település?

Keressünk aktívan hasonló szellemiségû településeket és cseréljünk velük tapasztalatokat! Koordinációs szervezet hiányában Magyarországon nincsenek nyilvántartva a jelenleg mûködô LA21-ek és hasonló folyamatok. Ezért nem egyértelmû, hogy hol találunk más fenntarthatóságért lelkesedô településeket vagy térségeket. Hasonló szemléletû települések tapasztalatain keresztül tisztábban láthatjuk az elôttünk álló folyamat kihívásait (pl. lakossági együttmûködés kezdeményezése, a fenntarthatóság szemléletének bevitele a mindennapi életbe). Elleshetünk trükköket, amelyek e kézikönyvbe helyhiány miatt ugyan nem kerültek bele, de hozzájárulnak majd ahhoz, hogy elkerüljük az LA21 befulladását, a helyiek elfordulását, a politikai csatározásokat, stb. Igyekeztünk összegyûjteni a jelenlegi LA21 településeket Magyarországon. Valamilyen szempontból azonban mindegyikük különbözött attól, amit igazán kerestünk. Azok közül, amiket közelebbrôl is megvizsgáltunk, egyik sem bizonyult valódi LA21 folyamatnak. Némelyiket a valódi közösségi részvétel hiánya, másikat a hivatalos tervezési folyamatokról való megfeledkezés, a külsô tervezô által készült akcióterv vagy éppen a stratégiát megvalósító akcióterv hiánya jellemezte.

Inkább a természet tisztelete, mint puszta erôforrássá való degradálása

55

4. FEJEZET 56

KIHÍVÁSOK AZ LA21 MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Ezért a legjobb szándékunk ellenére sem tudunk hazai LA21 listát bemutatni, így példáink is csak bizonyos tekintetben LA21 példák. A jövôben az LA21 kezdeményezést indítók érdekében javasoljuk, hogy a település hivatalos honlapján feltétlenül tüntessék fel, hogy a településen LA21 folyamat mûködik. Ezáltal könnyebben egymásra találnak a hasonló szemléletû települések. Azokat a fôbb forrásokat, tömörüléseket azonban, amelyek keresgélésünk során érdekes kezdeményezésekhez vezettek el minket, szívesen megosztjuk. a.) Nemzetközi kapcsolatok »

»

2004-ben Aalborgban megalakult az „Aalborg Commitments” (www.aalborgplus10. dk), amely által egy közösségbe kerülünk a fenntarthatóság iránt elkötelezettséget vállaló európai településekkel. (A dokumentumot eddig egyetlen hazai település sem írta alá.) A környezô országok és régiók Agenda-koordinációs honlapjain számos LA21 települést találhatunk (pl. www.nachhaltigkeit.at). A koordinátorok szívesen összehoznak minket a szomszédos országok (méretben, kihívásokban, adottságaiban) „hozzánk illô” LA21 településeivel.

b.) Hazai partnerek Amíg nem alakul egy hazai LA21 egyesület vagy koordinációs iroda, addig is találhatunk hasonló úton járó falvakat: » a Magyarországi Falumegújítási Díj helyezettjei között » a tartalmas együttmûködéseken dolgozó LEADER+ munkacsoportok között » a talaljuk-ki.hu honlapon bemutatott kezdeményezések között » az ICLEI magyar tagjai között (jelenleg: Budapest, Miskolc és Tatabánya). (Ez a szervezet hivatott koordinálni az LA21 megvalósítást világszerte.)

Inkább rugalmas sokféleség, mint hiper-nagy struktúra

MAGYARORSZÁGON Ne bátortalanodjunk el, ha a megkeresett településektôl keveset hallunk az önkormányzat-közösség-fenntarthatóság hármas együttmûködésérôl, a hosszú távú célokról vagy a kihívások több szemüvegen keresztüli vizsgálásáról. Amit partnereink ügyesen csináltak, azt viszont tanuljuk el tôlük. Amikor pedig kudarcaikról számolnak be, füleljünk, hogy mi maradt ki náluk az LA21 „hozzávalóiból” – s ezekre mi fektessünk külön hangsúlyt. Lehetséges szempontok: » » » » » » » » » » » » »

Volt-e közös tervezés és megvalósítás – azaz közös fejlesztési folyamat? A polgármester nem kontrollálta-e túlzottan a folyamatot? Ki vitte a prímet a folyamatban? Kirôl feledkeztek el a bevonáskor? Mennyire voltak kreatívak/hatásosak a lakosság, a helyi gazdálkodók és az intézmények aktivizálásakor használt módszerek? Tervezéskor milyen fenntarthatósági szempontokat nem vettek figyelembe? Melyek voltak túlsúlyban? Hol zökkentek vissza a „hagyományos” tervezési sémákba? Mennyire volt nyílt és áttekinthetô a folyamat? Sikerült-e felülemelkedni az egyéni- és pártérdekeken? Példát mutatott-e fenntarthatóságból az önkormányzati hivatal és a képviselô testület? Mennyire sikerült az LA21-et összekovácsolni a korábbi jó kezdeményezésekkel? Felülvizsgálták-e a meglévô terveket, koncepciókat a HF21 szemszögébôl? Mennyire kommunikálták ügyesen a folyamat lépéseit, eredményeit a településen és azon kívül?

Inkább hálózatok létrehozása, mint központosultság

57

5. FEJEZET 58

MAGYARORSZÁGI PÉLDÁK

A) ARLÓ A település rövid bemutatása A település Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határán helyezkedik el, Ózd szomszédságában. A XVII-XVIII. században szlovák és cseh népesség telepedett meg, a helyi mezôgazdálkodás mellé olyan új mesterségeket hoztak, mint például a szénégetés, fakitermelés és bányászat. A környékbeli szénlelôhelyekre épülô bányászat és a XIX. században erre épülô ózdi vasgyár egészen a rendszerváltásig biztosított munkahelyet a környezô települések lakói számára. Így a falu lakosságának nagy része a bevándorolt romákkal egyetemben biztos jövedelemforráshoz jutott egészen a bányák és kohók bezárásig. A rendszerváltás okozta összeomlás után a helyiek hangulatát leginkább a munkanélküliség és a kiábrándultság jellemezte, és jelentôsen megnövekedett az elvándorlás. A falu problémáit fokozta, és a mai napig fokozza a népesség elöregedése, valamint a nagy arányú szakképzetlen munkaerô. Önkormányzati és lakossági együttmûködés, integrált projektek a munkanélküliség csökkentésére A rendszerváltás után az önkormányzat igyekezett munkahelyteremtéssel megélhetést biztosítani a település lakói közül azoknak, akik nem az elvándorlást választották boldogulásuk megoldásaként. Elsôként a helyi lehetôségeket és erôforrásokat feltérképezve megvizsgálták, hogy mire lehet a továbbiakban építeni. Így a szlovák kapcsolatokat, valamint a faluban már létezô ipari telep fogadóképességét kihasználva az elsô kísérletek egy csokoládé- és brindzasajtgyár létrehozását célozták. Ám késôbb bebizonyosodott, hogy a magyar piac még nem eléggé fogékony, a befektetôket pedig nem vonzotta a lehetôség. A szakképzetlen munkaerô és a határátkelés gondja (még az EU csatlakozás elôtt) szintén hozzájárult ahhoz, hogy az elsô kezdeményezés kudarcot valljon. „Ne halat adj az embereknek, hanem tanítsd meg ôket halászni.” Ez is lehetne a mottója az arlói Jóléti Szolgálat Alapítványnak, amely önkormányzati támogatással alakult meg. Az alapítvány célja az volt, hogy nyugati mintán alapuló termelôifogyasztási szövetkezetet hozzanak létre, és a rászorulóknak állatokat adjanak bérbe. Önerô biztosításával és PHARE támogatással vásároltak anyaállatokat, amelyeket a rászorulókhoz

Inkább helyi vállalkozás, mint multinacionális befektetés

helyeztek ki. Az állatok kiadása elôtt felkeresték a családokat és ellenôrizték, hogy az állatok eltartásához szükséges feltételeket tudják-e majd biztosítani. Ez a fajta állattartás a több mint kétezer fôs roma közösség egynegyedének nyújtott biztos megélhetést. Mivel azonban az alapítvány gazdasági tevékenységet nem folytathatott, a projekt lezárása után megszûnt az állatok kihelyezése. Megtartó erô és identitás, önkormányzati segítséggel – A falut a benne élôk tartják össze A szegénységet, munkanélküliséget és kilátástalanságot a hagyományos faluközösség széthullása is kísérte. A meglévô helyi értékek megôrzése érdekében néhány helyi fiatal megalapította az Arlói Népfôiskola Egyesületet, amihez önkormányzati támogatást is kaptak. Az egyesület célja, hogy a helyi kulturális értékekre alapozva kulturális programokkal újraélesszék a közösségi életet. Kézmûves tábort és folklórtalálkozót szerveznek minden évben, melynek célja, hogy színvonalas és hagyományôrzô rendezvény jöhessen létre. A mûködtetéséhez szükséges költségek nagy részét az önkormányzat fi nanszírozza, szûk anyagi forrásai ellenére. A korábbi fejezetekben már említettük, hogy a helyi közösség képes harmonikus változtatásra és fejlesztésre. Arló esetében nem közösségi döntésnek számított a tábor létrehozása, amitôl a helyiek kezdetben idegenkedtek, mivel a legtöbben nem érezték magukénak. Ennek ellenére a szervezôk igyekeztek egyre jobban bevonni a helyieket a tábori életbe: kézmûves mesterségek, sütés-fôzés és asszonykórus szervezésével. Mára a táborlakók fele már helyi fiatal, akik hagyományos mesterségeket és néptáncokat tanulnak az egyhetes táborban. A felülrôl érkezô kezdeményezést végül elfogadta a helyi közösség, és ma már büszkeséggel tekint rá. A Helyi Agenda 21 kapcsolódása a bemutatott programokhoz A helyi élet jobbá tételének érdekében létrejött programok és projektek hátterében az a szerencsés helyzet állt, hogy a polgármester az önkormányzati testülettel egy Helyi Agenda 21-et készített. Ez a Helyi Agenda 21 volt az alapja a késôbbi községi településrendezési terveknek, illetve környezetvédelmi programnak. A fenntarthatósági szemléletmód érvényre

Inkább helyi erôforrásokra építkezés, mint külsô erôforrásokra hagyatkozás

59

5. FEJEZET 60


juttatását a településrendezési tervekben részben a meglévô Helyi Agenda 21, de fôleg a polgármester elkötelezettsége tette lehetôvé. A pedagógiai programokban és délutáni oktatásokban kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem, a hagyományok oktatása és ápolása, valamint a kézmûvesség. A Helyi Agenda 21 készítésekor a község lakóit is igyekeztek bevonni, amelynek fô tere a falugyûlés volt. Bár az általában jellemzô lakossági passzivitás itt is megnyilvánult, ennek ellenére a polgármester emlékezete szerint így is sor került minimum két lakossági egyeztetésre. A falugyûléseken kívül az iskolai szülôi értekezleteken próbáltak minél szélesebb kört bevonni a tervezésbe. A Helyi Agenda 21 folyamatának önellenôrzését – a visszacsatolást – az önkormányzat nem írásban végzi el, hanem a vezetési értekezletek kiértékelésekor vitatja meg. Az itt elhangzottakat a testület a késôbbiekben beépíti a vezetési rendszerbe ott, ahol szükséges. Az önkormányzat és a polgármester elkötelezettsége A fenntarthatósági szemléletformálást a polgármester az önkormányzati testületbe is igyekezett bevinni. A tizennyolcadik éve megválasztott polgármester csapatépítô programot indítványozott a testület tagjai számára, amely a mai napig érezteti hasznát.

Suvadás kézmûves tábor

Suvadás kézmûves tábor

Arlói tábor, 2007, Fotó: Zsigrai Árpád

Arlói tábor, 2007, Fotó: Zsigrai Árpád

Inkább megújuló, mint nem megújuló erôforrások

A testület minden évben önköltségen elutazik, hogy – a kulturális és egyéb programok mellett – a fenntarthatóság megvalósításáról beszélgessen. A csapatépítés összekovácsoló hatását és maradandó eredményét jelzi az is, hogy mára már a testület tagjai a fenntarthatóság szemléletét magukénak érzik, és elvi kérdésekben hasonlóképpen gondolkodnak. Az egész önkormányzat jelenleg is független, a testület tagjai nem párttagok. Így az út, amelyet a település választott, politikai érdekeltségtôl mentes maradhat. Megkérdeztük a polgármestertôl, hogy mi az, amire büszkék? „Az egész folyamatra” – volt a válasz. Természetesen negatív kritika is érte a polgármestert, hogy erôlteti a hagyományok melletti elkötelezettséget. Ám az idô majd visszaigazolja, hogy a döntés nem volt-e hiábavaló. Bár Arlón látványosan nem sok minden változott, a helyiek mégis egyre büszkébbek a településükre és egyre többen döntenek a helyben maradás mellett. Ezáltal a község összetartó ereje is erôsödik, és a helyieket mára már ki lehet mozdítani a passzivitásból egy rendezvény megszervezése vagy egy faluszépítési akció révén. Persze a problémákat nem lehet azonnal megoldani, ehhez türelem és a cselekedni akaró emberek kitartó részvétele szükséges. (Forrás: Szûcs István cikke, valamint beszélgetés Zsigrai Árpád polgármesterrel.)

B) PUSZTAMÉRGES Pusztamérgesrôl sokat lehetett hallani a ’90-es években, ahol „csoda történt”, és a semmibôl kivirágzott a falu. Helyi Agenda 21 itt ugyan nem készült, de a folyamat, amelyben részt vett a falu, és a koncepció, amely szerint a polgármester véghezvitte a projekteteket, mindenképpen említésre méltó. A falu az ország déli részén, Szegedtôl 45km-re helyezkedik el. Homokos talaja szôlôtermesztésre alkalmas, amelyet a múlt század elejétôl kiválóan hasznosítottak. A helyiek a rendszerváltásig elsôsorban mezôgazdaságból és állattenyésztésbôl éltek. A ’90-es évek

Inkább aktív földpolitika, mint közöny a földtulajdon felvásárlása iránt

61

5. FEJEZET 62


elején magas munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása, magas nyugdíjas lakossági arány és gazdasági válság jellemezte a falut. 1990-ben a falu élére új, pártfüggetlen polgármester került, akinek elsô dolga volt, hogy a helyi erôforrásokat, értékeket számba vegye, majd ezekre építve befektetôt keressen. Kiderült, hogy a falu és a térség akkori anyagi helyzetére nem támaszkodhat. Felsorolva a falu értékeit, leveleket küldött szét a világba, amelyben a helyi értékekre alapozó befektetési lehetôségeket kínált fel, ingyen telket ajánlva a beruházáshoz. Befektetô került is, viszont ahhoz, hogy megvalósuljon a beruházás, az infrastruktúra kiépítésérôl kellett gondoskodjon a település. A polgármester hamar belátta, hogy a falu teljes útburkolatát és gázvezetékét önerôbôl kell megvalósítaniuk, nem számíthatnak külsô segítségre. A helyiek anyagi gondjait ismerve kedvezô hitelkonstrukció mellett sikerült megoldani a gázvezeték bevezetését. A faluba vonzott külföldi befektetés, amely a libatenyésztést és feldolgozást célozta meg, jelenleg is kb. száz munkahelyet biztosít a lakosságnak. Ez volt az elsô siker, amelyet gyors ütemben más megvalósítások is követtek. Komplex tervek koncepciója Az akkori polgármester elmondása szerint a következô koncepció szerint képzelte el a falu újraélesztését: minél diverzifi káltabbá tenni a helyi termesztést és termékeket („több lábon állás” elve), a helyi termékeken alapulva a helyi kisvállalkozók alkossanak szövetkezeteket, a termékek helyben kerüljenek feldolgozásra, majd a késztermékeket értékesítsék. A helyi kis struktúrák (iskola, szövetkezetek, stb.) közötti együttmûködési lehetôségeket megvizsgálva egymást erôsítô hatású tevékenységek alakulhatnak ki. A fiatalság helyben maradására és a városi iskolák szívó hatásával szembeni ellenállásra egy szakközépiskolát képzelt el, ahol a helyi fiatalok és a térség diákjai mezôgazdasági és idegenforgalmi szakokon tanulhatnak.

Inkább használat és megosztás, mint birtokolás

Közösségi szervezôdés és közösségi élet „Mondd és elfelejtik. Mutasd meg és emlékeznek. Vond be ôket és megtanulják.” (Konfucius) Kezdetben a falugyûléseket a lakosság passzív részvétele jellemezte. A lakosság érdeklôdését és gyûléseken való részvételét azáltal sikerült megnövelni, hogy a napirendekben olyan közérdekû témák kerültek megbeszélésre, amelyek mindenkit érintettek és érdeklôdést váltottak ki a lakosságból. A falugyûlések biztosították a támogatottságot az olyan nagyobb szabású tervek megvalósulására, mint a libafeldolgozó vagy a középiskola. Az önkormányzati testület részérôl az akkori polgármester gyakran ellenállásba ütközött, ezért népszavazást írt ki, ahol a lakosság többségi döntése határozott. Ugyanakkor egy másik, kisebb szervezôdési forma is kialakult, az ún. utcabizalmi. Ôk egyegy adott utca képviselôi voltak és a faluszépítési programokban volt jelentôs szerepük. A falu közösségi életének szervezôdésére különbözô klubok jöttek létre, mint ifjúsági szervezet, gazdakör, nyugdíjasklub, stb. Ezek szervezôdését az önkormányzat buszkirándulással, helyiség biztosításával támogatta. Projektek és megvalósítás Az elsô lépés, amelyet a lakossággal együtt véghezvittek, a település alapos kitakarítása és a porták, udvarok, közterületek rendbetétele volt. Ehhez az önkormányzat is hozzájárult: öntözôvizet, valamint az iskola tankertjébôl virágpalántákat biztosított a lakosságnak. A nyugdíjasok voltak az elsôk, akik felismerték, hogy összefogással tudnak csak az akkori válságból lábra állni.

Inkább hatékonyság és jó-gazda magatartás, mint pazarlás

63

5. FEJEZET 64


A volt polgármester szerint ahol gazdagabbak, ott nem fog úgy össze a lakosság, mint egy szegény településen. Eredményes összefogásukért és munkájukért egymást követték a díjak: 1995-ben Európai Falufelújítás díj, 1996-ban „Virágos Magyarországért” verseny I. helyezés, 1997-ben „Virágos Európáért” elnevezésû verseny III. helyezés. Kiegészítô jövedelemforrásként a falusi turizmust is fellendítették az önkormányzat buzdításával. A nyugdíjas szállásadó gazdasszonyoknak az önkormányzat angol nyelvtanfolyamokat, vendégfogadói órákat biztosított pályázati pénzbôl. Az önkormányzat 3000 forinttal jutalmazta azokat, akik sikeres alapfokú nyelvvizsgát tettek. A legfontosabb megvalósítás a szakközépiskola és kollégium volt. A komplexum felépítéséhez az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány minisztériuma 1,5 millió német márkával, a Csongrád-megyei Önkormányzat pedig 30 millió forinttal járult hozzá. Az adománynak egyetlenegy feltétele volt: 25 évig mezôgazdasági oktatást is kell folytatniuk. 1996-ban, az elsô oktatási évben a mezôgazdasági és vendéglátói szakmacsoportokba 22 diák jelentkezett, 2004-re ez a szám 250-re nôtt. A helyi és térségbôl érkezô diákok száma az évek során jelzi, hogy van igény az iskolára, és az elöregedésnek induló falut sikerült színesebbé varázsolni. Emellett a falu népszerûségét próbálták növelni különbözô fesztiválok és versenyek szervezésével: kakaspörkölt-fôzô verseny, töltöttkáposzta-fôzô verseny stb. Tanulságok Mint korábban említettük, azon települések, amelyek tettre készek – még ha ez egy ember kezdeményezésébôl fakad is –, megtalálják a leleményes módját annak, hogy anyagi forrást is biztosítsanak terveik megvalósításához. Egy olyan települést is fel lehet éleszteni és fel lehet virágoztatni, amelynek lakóit a múlt rendszer hozzászoktatta a felülrôl érkezô döntéshozás kényelmes passzivitásához. Azonban a sikerek gyors halmozása után a lakosság kezdett elfáradni a gyorsított tempótól. 2002-ben már nem az addigi polgármester került a falu élére. Az elégedetlenség már akkor felütötte a fejét, amikor a középiskola elkészült. A helyiek úgy érezték, most már mindenük megvan, és mindent elértek, amit lehetett. A volt polgármester szerint azonban addig csak

Inkább együttmûködés, mint egyéni szélmalomharc

megalapozták a további lépéseiket. Utólag ô is úgy gondolja, hogy apró lépésekkel, lassúbb ütemben jobb eredményeket is elérhettek volna. A ’90-es években beindult közösségi élet ma is ugyanolyan aktív. A szervezetek, amelyek akkoriban létrejöttek, ma is mûködnek és a térségi szövetségekben is jelentékenyen részt vesznek. A fesztiválok közül, amelyeket a ’90-es években indítottak, a kakaspörkölt-fôzô verseny ma is él, amit szüreti fesztivállal kötnek össze. Pusztamérgesen, ahol az elöregedés, elvándorlás veszélye fenyegette a falut, sikerült bebizonyítani, hogy kellô bátorsággal, kreativitással és tenni akarással igenis lehet irányt váltani. (Forrás: Jankovics Zsanett cikke, valamint beszélgetés Börcsök Antal ex-polgármesterrel.)

65

IRODALOMJEGYZÉK, HASZNOS HONLAPOK ÉS IRODALOMJEGYZÉK Dankó Nóra (2006) Települési és kistérségi fenntarthatósági programok eddigi tapasztalatai Magyarországon. Diplomamunka, BME, Budapest Eijsackers, Danny et al. (2005) Az integrált vidékfejlesztés Magyarországon. Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez gyakorlata. Kormányzati Föld- és Vízgazdálkodási Szolgálat (DLG) Nemzetközi Mezôgazdasági Központ (IAC) Hollandia Grabher, Andrea – Narodoslawsky, Michael – Ecker, Hans – Retzl, Helmut (2000) Leitfaden zur Umsetzung der Lokale Agenda 21 in Österreich Wien, BMUJF, Abteilung Verkehr, Mobilität und Lärm Gyulai Iván (2001) Fenntarthatósági elemzések. CEEWEB Hungary – Lánchíd Kiadó Gyulai Iván (2000) Fenntartható fejlôdés. Második javított utánnyomás, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlôdésért Alapítvány

HASZNOS HONLAPOK ÉS FORRÁSOK www.adata.hu – Közösségi Adattár www.ktk-ces.hu – Környezettudományi Központ www.kka.hu – Közösségfejlesztés magyarországi honlapja www.rdh.hu – Részvételi Demokrácia Hálózat www.tff.hu – Tanácsadók a Fenntartható Fejlôdésért www.ff3.hu – A magyar fenntartható fejlôdés honlapja www.ecolinst.hu – Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlôdésért Alapítvány www.mtvsz.hu – Magyar Természetvédôk Szövetsége www.foek.hu – Független Ökológiai Központ Alapítvány www.talaljuk-ki.hu – Fórum azok számára, akik ki akarják találni önmagukat, közösségeiket, városukat, falujukat, országukat, régiójukat: Közép-Európát

FORRÁSOK www.gdrc.org/sustdev – Fenntartható Fejlôdésrôl – meghatározások, indikátorok, koncepciók, innovatív közösségek bemutatása, stb.(angol) www.un.org/esa/sustdev – United Nations Division for Sustainable Development (az ENSZ Fenntartható Fejlôdés Divíziója) (angol) www.iclei.org/europe/la21/echarter.htm, www.aalborgplus10.dk – AALBORGI CHARTA (1994 és 2004) (angol) www.localevaluation21.org – LASALA ONLINE PROJECT – interaktív honlapja önértékelési lehetôsséggel (angol) www.traintola21.org – LA21 folyamat bevezetését segítô honlap (angol) www.theworldcafe.com – Közösség részvételi módszertan (angol) www.nachhaltigkeit.at/LA_21.php3?bl=2 Részletes LA21 információk az osztrák fenntarthatósági honlapon (német) www.partizipation.at – Lakosság bevonási módszerek, tervezések (német) www.umdenken.de – Részletes és praktikus tanácsok az LA21 kihívásaira (német) www.agenda-service.de – LA21 németországi honlapja (német) www.planet21.ch/handbuch – Útmutató a fenntartható településfejlesztéshez (német) ICLEI: European Local Agenda 21 planning guide – How to engage in long term environmental action planning towards sustainability? helynév nélkül, International Council for Local Environmental Initiatives (ICLEI) 1995. ICLEI: Second Local Agenda 21 Survey Report (Background Paper No. 15) helynév nélkül, International Council for Local Environmental Initiatives (ICLEI) 2002. Szlávik János, Turchanyi Gyula (2002) Útmutató a Fenntartható Fejlôdés Helyi Programja (LA21) elkészítéséhez – BME Környezetgazdaságtan Tanszék , Önkormányzati tájékoztató – különszám Budapest, Belügyminisztérium Közös jövônk (ENSZ Fenntartható Fejlôdés Bizottság jelentése, 1988) AGENDA 21 – Feladatok a 21. századra (ENSZ Környezet és Fejlôdés Világkonferencia, 1992) Örömmel fogadunk javaslatokat, megjegyzéseket az alábbi elérhetôségekre: [email protected]; [email protected]

Falufejlesztés-falukovácsolás Agenda21 szemlélettel

Felelôs kiadó »

»

»

»

»

Hajdu Klára

»

»

CEEweb a Biológiai Sokféleségért, 2008

Cím:

»

»

»

»

1021 Budapest, Kuruclesi út 11/a

Tel.:

»

»

»

»

06 1 398 0135

Fax:

»

»

»

»

06 1 398 0136

E-mail:

»

»

»

[email protected]

Honlap:

»

»

»

www.ceeweb.org

A kiadvány megrendelhetô magyarul az [email protected] e-mail címen vagy letölthetô a szervezet honlapjáról.

A kiadvány bármely részének felhasználását szívesen vesszük a forrás megjelölésével. Emellett örömmel fogadjuk a témával kapcsolatos tapasztalatokat, véleményeket.

A kiadvány megjelenését a Nemzeti Civil Alap Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatta.

Grafikák: Nyíri Angéla – Cilu

Falufejlesztés-falukovácsolás Agenda21 szemlélettel. Kiadja: CEEweb a Biológiai Sokféleségért

Recommend Documents