íiiiö Kiadja A KÖNYVNYOMDÁSZOK SZAKKÖRE

íiiiö

Kiadja A KÖNYVNYOMDÁSZOK SZAKKÖRE

m i........-..................im — u---------------------------------- • ---------------u—

LINOTYPE SZEDŐGÉP

Párisi világkiállítás igoo. Grand prix ás arany érem.

. w

Karlsbadi kiállítás 1900. Mr Aranyéremhez díszoklevél.

E lis m e r v e a le g tö k é le te se b b n e k , n a g y m u n k a k é p e s­ sé g ű n e k , le g m e g b íz h a tó b b n a k é s le g jö v e d e lm e z ő b b ­ n ek az ö s s z e s m ű k ö d é sb en le v ő sz e d ő g é p e k között. 19 0 4 . é v ig a z e g é s z v ilá g o n több m in t 10 .0 0 0 L in o t y p e sz e d ő g é p v o lt n ap o n k én ti m ű k ö d ésb en .

n _____________________ n. Tessék kérni képes prospektusokat, betűmin­ tákat és bisonyitványftizeteket képviselőnktől:

H G UTENBER G H AU S H G E B R . G E E L , BÉCS, V II/2 . LÉ R C H E N F E LD E R -S T R . 37. vagy direkte

M ERGENTHALER S E T Z M A S C H IN E N F A B R IK G. M . B. H. Q

B E R L IN N . 4.

0

SJ

i BUDAPESTI I GUTEINBERQUÁZ R A D O R

LA JO S

BUDAPEST, V ili., JÓZSEP-UTCA 56.

grafihai iparágak

Sösszes szükségle­ lm

in

teinek raktára. »*>*»*>* Nyomdafestékek, ken. cék, hengeranyag nagy raktára. Tömöntödeberendezések, szedővasak, lyukasztó (per­ foráló) gépek, formazáró készülékek stb.

JI

TELEFO N 5448. SZ.

Raktár használt gépekben, melyek saját műhelyünkben rekonstruáltatok. Teljes nyomdai berendezések Is szállíttatnak.

K ÉPV ISELETEK : Berger és Wirth festékgyára Lipcse; Magyar gyorssajtógyár (Halser L . Fiai) Budapest; Faber és Schleicher könyv­ nyomdái gépgyára Bécs; Hogenforst A. e*® gép- és szerszám-gyára Lipcse, uo

1

■

■

■■

1

TARTALOMJE G Y Z É K

1

Oldal

N a p t á r ........................ 5 Postai és távírdái díjszabás............................................. 8 'vNyomdász-egy esül etek....................................................... 10 Egy kis szerkesztői mondanivaló......................................... n Technikai irodalmunk összefoglalása 1904-ig . . . . 13 Kún Kornél m e llé k le t e ........................................................36 0 Magyaros, nemzeties stílus, művészi irány . . . . 37 Apróságok a könyvnyomdái gépteremből.......................... 44 A betűöntés rövidre fogott ismertetése............................... 47 ^Újdonságok a nyomtatási technika köréből . . . . 57 A rajzolás szerepe a könyvnyomtatásban.......................... 63 A magyar címer a nyomdász-iparban............................... 69 \A nyomdász-inas szakbeli kiképzése.................................... 83 A cégkártyák könyvnyomdái tervezése............................... 85 O A magyar stílus jövője a nyomdászatban.......................... 97 A nyelvtan és nyomdászat összefüggése........................ 105 A modern stíl kialakulása a nyomdászatban . . . . 1 1 1 A firnász készítéséről és tulajdonságairól........................ 113 A domború nyomtatás könyvnyomdái úton . . . . 118 A dekoratív egyenes vonal a nyomdászatban . . . 121 Hollósy János m e llé k le t e ................................................. 126 Az ábrák elhelyezése a nyomtatványokban . . . 127 Burgheim Károly melléklete.................................................138 Az ujabbkori könyvnyomtatás esztétikája.........................139 Hornyánszky-nyomda I. m elléklete.................................. 142 A papiros-ismeret elméletben, gyakorlatban . . . . 143 Lanston „Monotype“ szedést öntő g é p e ........................ 148 Hornyánszky-nyomda II. m elléklete.................................. 156 " E g y és más a mi mindennapos munkáinkról . . . 157 ' Szecessziós művészet és a könyvnyomtatás . . . . 160 Novák Alajos melléklete...................................................... 172 A könyvnyomtató-ipar fejlődésének ú t ja i.........................173 H irdetések...............................................................................179

□ □

□ □

M a g y a r N yom d ászok É vkönyve

190 5| HU 5 Z R D IK

ÉU FO LYRm

SZERKESZTŐK NOVÁK LÁSZLÓ LÁSZLÓ DEZSŐ K I A D JA A K Ö N Y V N YO M D Á SZO K S Z A KKÖRE

I

A , $ M) /

é z.

*• •

t

O

m R ö Y R R

HYGmDRSZGK ÉUKÖHYUE 19 0 5

H O R N Y Á N S Z K Y V IK T O R CSÁSZ. ÉS K IR Á L Y I U D V A R I KÖNYVNYOM DÁJA BUD APEST

JA N U Á R

=

=

Vasárnap

Újév

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök

Makár ap. Genovéva Titusz pk. Teleszfor vt.

6

Péntek

Vízkereszt

7

Szombat

Rajmund

8

Vasárnap Szeverin ap.

9

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

1 2

3 4 5

10 11 12

13 14

Julián vt. Vilmos pk. Higin p. vt. Tacián vt. 40 katona Bódog vt.

15 Vasárnap Jéz. sz. n. Marcel p. vt. 16 Hétfő Antal rém. 17 Kedd Piroska 18 Szerda Kanut vt. 19 Csütörtök Fáb., Seb. 20 Péntek Ágnes sz. vt. 21 Szombat 22

Vasárnap Sz. család

23 24 25 26 27 28

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

29 30 31

Vasárnap Szál. Fér. Hétfő Kedd

B.-A. eljegy. Timót pk. Pál ford. Polikárp Ar. sz. Ján. Apollónia

1 2

3 4

Szerda Csütörtök Péntek Szombat

=

Albin pk. hv. Szimplic hv. Kunigunda Kázmér hv.

5 Vasárnap Farsang v. 6 Hétfő Koléta sz. 7 Kedd Aqu. Tamás Szerda Hamv. szer. 8 9 Csütörtök R. Francis. Jéz. sz. töv. 10 Péntek Konstantin 11 Szombat 12

Vasárnap Invocabit

13 Hétfő 14 Kedd 15 Szerda 16 Csütörtök 17 Péntek 18 Szombat

Nicefor pk. Matild Longin Heribert pk. Jéz. lánd. Jer. Ciril et.

19 Vasárnap Reminisc. 20 Hétfő Joachim hv. 21 Kedd Benedek ap. 22 Szerda Oktávián vt. 23 Csütörtök Frumentius 24 Péntek Jéz. gy. em. 25 Szom bat Gy. 0. B.-A. 26 27 28 29 30 31

Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

1 2

Szerda

3 4

Péntek Szombat

Oculi Rupert pk. Sixtus pk. Cyrill szp. Quirin vt. Jéz. 5 sz. s.

=

Ignác pk. vt.

Csütörtök G yerty. sz. Balázs Veronika

5 Vasárnap Ágota sz. v. Dorottya 6 Hétfő 7 Kedd Romuáld 8 Szerda Math. Ján. Alex. Ciril 9 Csütörtök Skolasztika 10 Péntek Dezső pk. vt. 11 Szombat 12

Vasárnap Eulália sz.

13 Hétfő 14 Kedd 15 Szerda 16 Csütörtök 17 Péntek 18 Szombat 19

Hétfő Kedd Szerda 23 Csütörtök 24 Péntek 25 Szombat

= —

Ricci Kát. Bálint vt. Fausztin Julianna sz. Donát vt. Simeon pk.

Vasárnap Hetv. vas.

20 21 22

26 27 28

Mártonka Nol. Péter

M Á R C IU S

i

FEBRU ÁR

=

Aladár pk. Szeverián Péter székf. Dam. Péter Mátyás ap. Géza

Vasárnap Hatv. vas. Hétfő Kedd

Leánder pk. Román ap.

Á P R IL IS

1

Szombat

2

Vasárnap Laetare

3 4 5 8

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

9

Vasárnap Judica

6

7

= —

Hugó pk. Richárd pk. Izidor pk. Ferr. Vince Cölesztin p. Epifán pk. Dénes pk.

10 11 12

Hétfő Kedd Szerda 13 Csütörtök 14 Péntek 15 Szombat

Ezechiel pr. Leó p. ea. Gyula p. Hermeneg. Fájdalm. sz. Anasztázia

16 Vasárnap 17 Hétfő 18 Kedd 19 Szerda 20 Csütörtök 21 Péntek 22 Szombat

Palmarum. Anicét p. vt. Apollónius Timon szp. Nagycsüt. Nagypéntek Nagyszomb.

23 Vasárnap Husv. vas. 24 Hétfő Husv. hétf. 25 Kedd Márk ev. 26 Szerda Klet., Márc. 27 Csütörtök Zita sz. 28 Péntek Vit. és Val. 29 Szombat Péter vt. 30

Vasárnap Quasimd.

5

= 1 2

M Á JU S H étfő Kedd

3 Szerda 4 Csütörtök 5 Péntek

6

Szombat

=

Fül. és Jak. Atanáz pk. Sz. f megtal. Flórián vt. V. Pius p. Ol. főtt Ján.

7 Vasárnap M iserlcord

8 9 10 11 12

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 13 Szombat

14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26 27

Mih. főa. m. Naz. Gerg. Antonin pk. Mamert. pk. Pongrác vt. Szervác pk.

Vasárnap József olt. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Izidor vt. Nép. Ján. vt. Paskál hv. Erik vt. Ivó hv. Sz. Bemard.

Vasárnap Cantate Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Júlia sz. vt. Dezső pk. vt. Sz. M. k. s. Orbán p. vt. Ner. Fülöp P. Magdolna

28 Vasárnap R ogate Maxim 29 Hétfő Félix 30 Kedd Petronella 31 Szerda

=

JÚ L IU S

=

!

Szombat

2

Vasárnap Jéz. sz. v.

6 7 8

Csütörtök Péntek Szombat

3 Hétfő 4 Kedd 5 Szerda

Theobald Jácint vt. Ulrik pk. hv. Cyr. és Met. Izaiás pr. Villibald Kilián pk.

9 Vasárnap Anatolia

10 11 12

Hétfő Kedd Szerda 13 Csütörtök 14 Péntek 15 Szombat 16 Vasárnap 17 Hétfő 18 Kedd 19 Szerda

Amália Pius p. vt. Gualb. Ján. Jenő pk. vt. Bonavent. Henrik cs.

Legsz. M.

Elek hv. Arnold pk. Paul. Vince Illés pr. Dániel pr. M . Magd.

20 21 22

Csütörtök Péntek Szombat

23 24 25 26 27 28 29

Vasárnap Apollinár Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Krisztina vt. Jakab ap. Anna assz. Pantaleon Ince p. vh. Beatrix vt.

30 Vasárnap Judit vt. Lőj. Ignác 31 Hétfő

6

= 1 2

JÚ N IU S

1

Csütörtök Áld. csüt. Péntek

3 Szombat

Erazmus Paula sz. vt.

4 Vasárnap Exaudi 5 Hétfő Bonifác pk.

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Norbert pk. Róbert ap. Medárd pk. Prim. és F. M argit kir.

Vasárnap Pünkösd v. H étfő Pünkösd h. Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Pád. Antal N . Vazul Vid., Cresc. Reg. Ferenc Rainer

18 Vasárnap Szenthárs. Gyárf. és P. 19 Hétfő

20 21 22

Kedd Szerda

25 26 27 28 29 30

Vasárnap Vilm os hv.

Péntek

=

AU G U SZTU S |

23 24

1 2

Szilvér G. Alajos

Csütörtök Űrnapja Péntek Szombat Hétfő Kedd Szerda

Ediltrud K. sz. Ján.

János és Pál László m. k. Ireneus

Csütörtök Pét. és Pál

Kedd Szerda

3 Csütörtök 4 Péntek 5 Szombat

Jézus szive

Vas. sz. Pét. L ig . Alfonz Istv. v. t. m. Domonkos H avi B.-A.

6 Vasárnap Urunk sz. Kajetán hv. 7 Hétfő

8 9 10 11 12

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

13 14 15 16 17 18 19

Vasárnap Ipoly

Cirjék sz. vt. Román vt. Lőrinc szp. Zsuzsánna Klára sz.

Hétfő

Ozséb áld.

Kedd

N a g y B.-A.

Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Rókus hv. Anasztáz Ilona csász. Túl. Lajos

20 21 22

Vasárnap István kir. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Bernát ap. Tim ót vt. Ben. Fülöp Bertalan ap. Lajos kir. Zefirin p. vt.

27 28 29 30 31

Vasárnap

Kai. József Ágoston pk. K. sz. Ján. f. L . Róza sz. Raimund

23 24 25 26

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök

-

= SZEPTEM BER = 1

2 3 4 5

6 7 8 9

10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23

Péntek Szombat

Péntek Szombat

3 4 5

Rozália sz. J. Lőrinc Zakariás R egina sz.

6 7

8 9 10 11 12

Kisassz. K lav. Péter

Vasárnap M ária n. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Jácint vt. Guidó hv. Am át pk. Sz. f felm . Nikomed vt. Editha sz.

13 14 15 16 17 18 19

Vasárnap Lam bert pk Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Kúp. József Január vt. Euszták M áté ap. Móric vt. Tekla sz. vt.

20 21 22

1 2

=

—

Szerda

M indszent

3 4

Csütörtök Péntek Szombat

Halottak n. Malachiás Bor. Károly

5

Vasárnap

B. A. oltal.

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

V asárnap Jozafát pk. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

19 Vasárnap 20 Hétfő 21 Kedd 22 Szerda 23 Csütörtök 24 Péntek 25 Szombat 26 27 28 29 30

Vasárnap M. N agy. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Vasárnap Terézia sz. H étfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

■

Gallusz ap. H ed vig assz. Lukács ev. Alk. Pét. hv. Vendel Orsolya

V asárnap Kordula Kap. János Ráfael főan. Alac. M argit Dömötör Szabina Sim. é s ju d .

D ECEM BER

Hétfő Kedd

Ródr. Alfonz Farkas pk.

M

1 2

Péntek Szombat

3 4 5

Vasárnap Xav. Ferenc

Péntek

B. A. sz. f.

9

Szombat

Leokádia sz.

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök

É lig. pk. hv. Bibiána sz. Borbála Szabbas ap. Miklós pk. Am brus ea.

10 11 12

Vasárnap Melkiades p. Hétfő Damaz p. Kedd Színész vt. Szerda Lu ca sz. vt. Csütörtök Nikáz pk. Péntek Valérián vt. A lbina sz. Szombat

17 18 19

V asárnap L á zá r pk. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Grácián pk. Nem ézius Teofil vt. Tam ás ap. Zenó vt. Viktória sz.

24 25 26 27 28 29 30

Vasárnap H é tfő Kedd

Ádám., É va

31

V asárnap Szilveszter

23

V irg il pk. Ruf., Szószt. Szaturnin András ap.

Are. Dénes Borg. Fér. Piacidia sz. Miksa pk. vt. Kálm ., Ede Kalliszt p.

i

20 21 22

Erzsébet Val. Bódog B. A. bem. Cecília sz. Kelemen Kér. János Katalin sz.

Leodegár Kandid vt. Assisi Fér. Piacid vt. Brúnó hv. Á gost hv.

Vasárnap Nárcisz

13 14 15 16

Koszt. Szán. Jukund pk. Lipót hv. Öd. Othmár Csőd. Gerg. Odó ap.

Vasárnap Konrád pk. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

29 30 31

6 7 8

Lénárd hv. Engelbert Gottfried pk. Tivadar vt. A vell. Andr. Márt. pk. hv.

=

Vasárnap R őzsafü z.

23 H étfő 24 Kedd 25 Szerda 26 Csütörtök 27 Péntek 28 Szombat

24 Vasárnap Gellért vt. Klef. Jéz. t. 25 Hétfő Ciprián vt. 26 Kedd Koz. és Dem. 27 Szerda Vencel k vt. 28 Csütörtök Mihály főan. 29 Péntek Szombat Jeromos ea. 30

= N O VEM BER —

O KTÓ BER 1 2

Farkas pk. Jusztusz pk.

Vasárnap Ő ra n g ya l Hétfő Kedd Szerda Csütörtök

■ =

Szerda Csütörtök Péntek Szombat

N . K arács. ls t v . l. vért. Ján. ap. ev. Aprószentek Tam ás pk. Anisz pk.

-

7

p o sta i

És t á v í r d á i díjszabás

B E L F Ö L D I L E V E L E K . A le v é l b érm entesítési díja 20 gr. s ú ly ig h elyb en 6 fill., belföldön 10 f i l l . ; 250 g r.-ig h e ly ­ ben 12 fill., belföldön 20 fill. ; 500 g r.-ig h elyb en 18 fill., belföldön 30 fill. H a a le v é l bérm entetlenül adatik föl, a fenti díjakon kívü l xo fill. (helyb en 6 fill.) pótdíjat is szed­ nek, s ha a cím zett ezt ki nem fizeti, a le v é l nem kézbesíttetik. A levelező -lap ra, ha v a la k i ily e t külön nyom at, az előírt b ély e g teendő. Az ily le ve le ző -lap ra azonban a ,,M agy. kir. p osta“ feliratot rán yom atni nem szabad, m ert a posta nem exped iálja. Ú gyszin tén nem exp ed iái a posta ,,K orrespon denz-K arte“ feliratú levelező-lapok at sem . — Az ajánlott le v é l d íja : 20 gram m ig h elyb en 16 fill., bel­ földön 35 fill. ; 250 gram m ig h elyb en 22 fill., belföldön 45 fillér ; 500 gram m ig h elyben 28 fill., belföldön 55 fillér. E xp ressz-d íj m ég külön 30 fillér, b árh o va szól a le v é l v a g y levelező-lap. K Ü L F Ö L D R E SZ Ó LÓ L E V E L E K T A R IF Á JA . L e v e le z ő ­ la p o k

N yo m ta tv á ­ nyok s ú ly g r .- b á n

5

10

5 0 -ig 10 0 -ig 2 5 0 -ig 5 0 0 - ig I o o o - ig

25

10

20

5 0 -ig

5

25

5

10

5 0 -ig

5

25

10

20

10

10

20

5 0 -ig

5

A u s z t r i a ....................................................... B o s z n i a ......................................................

2 0 -ig

H e r c e g o v i n a ............................................

2 5 0 -ig

10 20

N é m e to rsz á g N o v i b a z á r ................................................. S z e r b ia

......................................................

R o m á n ia ( á lt . ,,

fo r g a l.)

.............

( h a t á r -fó r g .)

.............

i 5- ig 15 -ig

1 5 -ig

d í j fü lé rek b e n

v á la s z o s

e g yszerű

s ú ly g r .- b á n

R e n d e lt e t é s i o r s z á g

d í j f illé ­ rek b en

1

L e v e le k

3 5

10 20 30

M o n t e n e g r ó ............................................

15 -ig

10

5

10

5 0 - ig

5

E u r ó p a tö b b i á lla m a i, E g y e s ü lt - Á lla m o k , K a n a d a , E g y ip t o m , T u n is z , M aro k k ó

15 -ig

25

10

20

5 0 - ig

5

..

N Y O M T A T V Á N Y O K . N yom tatványok, m elyeknek azon­ ban szám lán kívü l sem m inem ű le velezésszerű közlem ényt tartalm azniok nem szabad, keresztkötés alatt, le nem zárt borítékban v a g y tekercsben adandók fel. N yom tatványn ak tekintetnek a hírlapok, folyóiratok, zenem űvek, képek, ter­ vek, rajzok a hozzávaló szám lával, szó val m indennem ű m ehanikailag előállított sokszorosítások. A hektográf, autog r á f stb. útján sokszorosított kézirat csak ú g y adható fel m int n yom tatván y, ha e g yszerre legaláb b 20 teljesen egyenlő p éld án y expediáltatik belőle. M int nyom tatván yok küldhetők a kefelevonatok is a hozzátartozó kézirattal ; továbbá fén y­ képek, árjegyzékek a beíratott árakkal, stb. A küldem ény legfeljeb b 1 kgr. súlyú lehet. S z á llítá si d íja k : 10 gram m s ú ly ig 2 fillé r ; 50 gram m ig 3 fillé r ; 150 gram m ig 5 fillé r; 250 gram m ig 10 fillér ; 500 gram m ig 20 fillé r ; 1000 gram m ig 8

30 fill. A nyom tatványok a felad ásn ál bérm entesítendők, s a b élyegek a cím lapra ragasztandók. E xp ressz és aján lv a is feladhatók. (E xp ressz-d íj külön 30 fillér, épp ú g y m int a le velek ­ nél. A ján lási díj : h elyb en 10 fillér, e gyeb ü vé 25 fillér.) A n yom tatván ykén t feladott csom agba írásb e li közlem ényt (le v é l) tenni nem szabad. E g y kilogram m n ál nehezebb n yom tatván y m int csom ag küldendő. CSO M AG O K . (B elföld ön , A u sztria és N ém etországba.) Öt k g r.-ig 75 kilom éteren belül 30 fillér, azon túl 60 fillér 12

1k ü lö n

150

6 7

8 9

10

k g r.-ig „

„

36

fill.

42

„

48

..

54

„

60

,,

72

84 96 108 120

750

375

1

k i

fill. yy yy yy „

84 108 132 156 180

0

75

f illé r ) ;

3

s z á llít ó le v é l

0

(a

fin . ,, V „ ,,

r i

1125

I ‘ 25

fe lü l

g

96 132 168 204 240

fill. „ „ „ „

108 5 6 i

„

204

„

252 300

120 180 240

„

3°°

fill.

„

360

fill. yy yy yy yy

s íg y tovább, egész 50 kilogram m ig. T erjed elm es csom agok után m egfelelő pótdíj já r 5 kilogram m ig (30 fillé r ); ú g yszin ­ tén külön pótdíj fizetendő a csom ag esetleg es értéknyilvá-: n ítása után is és pedig 100 kor. értékig 6 fillér. (N ém et­ országb a 12 fillér.) T Á V IR A T O K . E g y szó 15 betűből v a g y 5 szám jegyből állhat. T ávirat-d íjszab ás a h e ly i forgalom ban 10 szóig 40 fillér, m inden továb b i szó 2 fillér ; A u sztria-M agyarország, N ovib azár, N ém etország, B o szn ia-H ercego v in a és Szerbiába 10 szóig 60 fillér, m inden további szó 6 fillér ; S v á jc , R om á­ n ia, M ontenegróba 10 szó ig 150 fillér, m inden további szó 9 fillé r; F ran ciao rszág, O laszország, B u lg á riá b a 10 szóig 2 korona 20 fillér, m inden továb b i szó 16 fillé r ; A n gol­ országba 10 szó ig 3 korona 20 fillér, m inden {to váb b i szó 26 fillé r ; B e lg iu m , D ánia, Lu xem bu rgb a 10 szó ig 2 korona 70 fillér, m inden továb b i szó 2 1 fillé r; N o rvégiáb a 10 szóig 3 korona 80 fillér, m inden to váb b i szó 32 f i llé r ; S v é d ­ ország, O roszországba 10 szóig 3 korona, m inden további szó 24 fillé r ; H ollan d iába 10 szóig 2 korona 50 fillér, m in­ den továb b i szó ig fillér. A táviratokban elül a cím et, után a a szöveget és a lá ­ írást latin v a g y ném et betűkkel kell írn i. A v á la sz t előre is lehet fizetni, m ely u g yan an n yi, m int a 10 -sz a v ú távirat. Sü rg ő s táviratért három szoros díj fizetendő.

B É L Y E G IL L E T É K . V áltókra 15 0 k o r o n á i g ........................................................ 10 V áltó k ra 300 k o r o n á i g ........................................................ 20 V áltó k ra 600k o r o n á i g ........................................................ 40 V áltó k ra goo k o r o n á i g ........................................................ 60 B izo n y ítv án yo k c s e lé d e k n e k ............................................. 30 B izo n y ítv án yo k m agánosoktól és iparosoktól . 1 S z á l lít ó le v é l r e ...........................................................................10 Szám lára az üzletben 100 koronáig ivenkint . 02 Szám lára az üzletben 10 0 koronán felül iven kin t 10

fillé r fillé r fillér fillé r fillé r kor. fillér fillér fillé r 9

NYOM DÁSZ-EGYESÜLETEK I. M agyarországi K önyvnyom dászok és Betűöntők Segélyző E g ye sü lete . (B udapest V I, H unyadi-tér 3. szám , I. em .) V a n rokkantakat, özvegyeket, árvákat, betegeket, m unkanélkülieket és utasokat segítő pénztára. B udapest központon kívü l 10 kerülete van (A rad, B ra ssó , Debrecen, K assa, K o lo zsvár, N agy-Szeben , P é cs, P ozson y, Szeged és T em es­ v á r székhelyekkel). E ln ö k : K ozól J . A n t a l; pénztáros S ie g frie d J ó z s e f ; ellenőr-hivatalnokok: N ovitzky N. L á sz ló és Z aka L a jo s. V iátikum ot a külföldön az egyesületnek csak azok a tagjai kaphatnak, kik egyszersm in d a Szak egyesü ­ letnek is tagjai. II. M agyaro rszági K önyvnyom d ászok és Betűöntők Szak­ egyesü lete. (B u d ap est V I, H unyadi-tér 3. szám , I. em .) C élja erkölcsi és an y a g i érdekeink m egvédelm ezése, v a la ­ m int az önképzés. M unkanélküli tagjain ak pénzbeli segít­ séget is ád. Szervezetét illetőleg B udapest központtal együtt 53 h e ly i csoportból áll. E ln ö k : Groszm ann M iksa ; pénztáros és titkár : L e rn e r Dezső ; ellenőr : G yü rey R udolf. III. K önyvnyom d ászok Szakköre. (B udapest V II, K erepesiút 30, iparosok köre helyiségéb en .) C é lja : a szakism eretek és a m űízlés terjesztése. K iadja és tagjain ak in gyen küldi m eg a Grafikai Szem lét és a M agyar N yom dászok É vkön yvét. E ln ö k : T an ay Jó z s e f (V , H old-utca 7 ) ; pénztáros : B ozsik István (IV , V árm egye-utca 1 1 — 13 ) . — A K önyvnyom dászok Szakköre szaktanfolyam ának h e ly isé g e és kísérleti nyom dája az órás- és m ehanikai iskola (B u d apest V III, T avaszm ező­ utca 15 . sz.) épületében van . G a z d a : N ovák L á sz ló . IV . M agyaro rszági K önyvnyom dászok és Betűöntők Jó té ­ k o n ysági K öre. H osszabb ideje beteg v a g y m unkanélküli tagjait pénzzel segíti, s a nyom dászok á rv áit esztendőnkint e g ysze r fölruházza. Eln ök N eu w ald Illé s (V II, D ohány-utca 44), pénztáros N ovitzk y N. L á sz ló (V I, H unyadi-tér 3. szám , I. em .), ellenőr L e rn e r Dezső (ugyanott). V . B u d ap esti Gépm esterek és N yom ók Köre. (V I, H unyadi­ tér 3. sz. I. em .) T agjain ak sp e ciális érdekeit védi. V an m unkanélküli- és rokkantpénztára és önképző osztálya is. E ln ö k : W e llisch Géza (V , Zoltán-utca 1 1 ) . V I. B udapesti H irlapszedők Köre. (V II, Ó-utca 7, R ied l Á. ven déglőjében.) A hirlapszedők sp e ciális érdekeit védi. V II. B u d ap esti Betűöntők K öre. (V I, N agym ező-utca 32 .) T ag jain ak sp e ciá lis érdekeit védi, s az átutazó betűöntők­ nek u tassegélyt is ád. E ln ö k : Gruber R ezső (V I, R é vayutca 6, F isch e r és M ika betűöntödéjében). V III. „É b re d é s 1' dalkör. E ln ö k : T a n a y Jó z s e f (B udapest V , H old-utca 7). IX . „A then aeu m " dalkör. Elnök : U llm ann V ilm o s (B u d a­ pest V II, K erepesi-ut 54). X . „T y p o g ra p h ia " dalkör. Eln ök : L á n g F rig y e s (B u d a ­ pest II, H orvát-utca 1 1 ) . X I. „S tep h an eu m " dalkör. Eln ök : Szantner Jó z s e f (B uda­ pest V III, Szentkirályi-utca 28/a). X II. ,,H ornyánszky-dalkör“ . E ln ö k : R adicke H a rry (B u d a­ pest V II, D am janich-utca 46.) 10

E G Y K IS S Z E R K E S Z T Ő I M O N D A N I V A L Ó o? o* o? <3? e

~ .=

—

■—

a

M a g y a r N yo m d ászo k É v k ö n y v e e kö tetével akár jubilálhatn án k i s : huszadik kötetje ez annak a csinos kö n yvso ro zatn ak, am elynek életrekeltését egyes-eg yed ü l a m ag ya r k ö n yvn yo m tatók e g y részét jellem ző irod alm i lel­ kesedésnek köszönhetjük. T öbb m int húsz eszten ­ deje m ár, h o g y a m a g y a r k ö n y v n yo m tatásért rajon gó n éh á n y szaktársun k összeállt s T a n a y Jó z s e f szerk esztésév el v ilá g ra szólította a M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v é t. Szép szót, fárad ságo t, p én zt áldoztak, csak h o g y m eg értessék a m a g y a r nyom dászok eg ye tem év e l a szakirodalom becsét. B u zgólkod ásuk nem volt h iá b a v a ló : bizon yítja, h o gy m ost az É v k ö n y v huszad ik kötetét adhatjuk olvasóin k kezébe. A m ögöttünk álló húsz esztendő n ag y jelen ­ tőségű a k ö n y v n yo m tatás történetében. B átran n evezhetjük m esterségü n k „S tu rm und D ra n g “ korszakán ak, m ert több v álto zásb an v o lt részünk e húsz é v alatt, m int korábban száz esztendőn keresztül. A z azelőtt m ég csak em briójában volt m esterszed és e korban szü letett m eg s nőtt im pozáns terjed elem re. A z azelőtt utópisztikus m esének tarto tt szed őgép is e húsz é v alatt töké­ letesü lt an n yira, h o g y m a m á r több m int 1 2,000 p éld án y dolgozhatik belőle a földkerekség külön­ böző országaiban . N y o m ta tá s dolgában is m ek­ korát h alad tu n k: m icso d a gépszörn yek n yo m tatják napilapjainkat, m en n yire fejlődött a g y o rssajtó építés m eh an ikája s a n yo m d ászi tev ék en y ség m icsoda ren geteg uj b iro d alm a tárult föl előttünk a színes n yo m ta tá s terjed ése, a h eliok róm ia föl­ ta lá lá sa stb. ré v é n ! S o k -ág az atú , h a ta lm a s tu d o m á n y-ág aza t m a m ár a n y o m d á sz a t; szü k ség e s, h o g y m essze te r­ jed ő alap os szak iro d alm a legyen . E szakirod al­ m unk m e g v a n s eg yik fő-fő leté tem én y ese a M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v e , am elyn ek eddig m egjelen t hú sz é v fo ly a m a ta lá n elég tekin télyes helyet foglal el a m a g y a r k ö n y v n yo m tató szak­

kö n yvtáráb an . E s ezt a szép kis irod alm at jó fo rm án egyedül a szaktársainknak, az ő szakszeretetüknek köszönhetjük. E kötet m egszerkesztésekor is az az elv veze­ tett bennünket, h o g y eg yesegyed ü l szaktársain k m u n kájával jö jjö n az létre s m ár ezért is hű tükre, biztosan m utató fokm érője leh essen a m ag ya ro rszá g i k ö n yvn yo m tatók intellektuális m a­ g aslatán ak és m esterségbeli fejlődöttségének. E z elvh ez az idén szigorúan rag aszk o d tu n k ; am it szaktársain k e könyvben olvasn ak, am i m ellék let­ félét benne látnak, m ind olyan em ber csin álta: aki sorsosu nk a m unkában, v ér a mi vérünkből. A z olvasó dolga, h o g y m e g íté lje : m en n yire sikerült ez a munkánk. H o g y aztán É vkön yvü n kben a n yom d ászati technikákat, m eg az ip arm űvészeti törekvéseket ism ertető és azok ú tját egyengető értekezések szám a olyan n ag yra em elkedett: ennek az okát nem an n yira bennünk talá lja m eg az o lvasó , mint inkább a m a g y a r kö n yvn yo m tatók m ostan i köz­ szellem ében. Mind jobban szaporodik am a szak ­ társain k szám a, akik érdeklődni kezdenek a tulajdon m esterségü k iránt, akik nem csupán a robotot látjá k m indennapos foglalatosságukb an . H úsz esz­ ten dővel ezelőtt az ujjainkon szám lálh attu k voln a ö ssze azokat a nyom dászokat, akik szeretettel csüggtek m esterségü k technikai felén, m a m ár h a ta lm a s gárd át tesz a szám uk. É s a n ap hosszat idegölő m un kával elfoglalt szaktársak között olyan is akad ak árh án y, aki szabad idejéből hébe-korba eg y-eg y órácskát elcsen, h o gy tap asztalatát, föl­ fogását p ap iro sra v e sse s közkin ccsé tegye. A szaktu d om án yosságn ak hozott sok ilyen apró áld ozat ered m én ye ez az É v k ö n y v is. K öszönet érette a derék m unkatársaknak. D e n ag y szerepe van ám az É v k ö n y v elké­ szültében a n yom tatójának, H o rn yán szky V iktor cs. és kir. u d vari kö n yvn yo m d áján ak is. A külső kiállítás ezt a h írn eves m űintézetet d icséri. F az ék a s A la jo s főm űvezető, M üller Jó z s e f m űvezető és P rü n er A rn old m esterszedő a m aguk nyom dászleikéből fakadó n a g y szeretettel törekedtek a rra , h o g y a m a g y a r n yo m d ászközö sség szellem i szü­ löttje, az É v k ö n y v , m éltó köntösben lá s s a m eg a n apvilágot. Ig az köszönet és elism erés a fára­ dozásukért ! A SZERKESZTŐ K.

t e c h n ik a i

ir o d a l m u n k

Ö S S Z E F O G L A L Á S A 1904-IG

éveken át folyton osan azon keseregtünk, h o gy nincsen kellő irodalm unk s ím e, ha m ost a szak­ társainktól összeírt m inden n yo m d ásztársad alm i, szaktechnikai m eg szakhistóriai d olgozatról bibliografikus ö ssze állítást akarnánk csinálni, ú g y mint azt a m últban e g y angol szaktársunk tette az angol n ye lv ű sza k iro d a lo m m a l: vask o s kötet kere­ kednék ki belőle. A nyom dász-ú jságokban idáig m egjelen t czikkek és értekezések szám a rengeteg. A z igaz, h o gy ezek n égyötöd része n yo m d ásztársad alm i dolgok­ kal foglalkozik, am int h o gy nagyobb m űveltségű szaktársaink jelentékeny részének erejét is főképpen a társad alm i m ozgalm akban v aló részvétel, a g a z ­ d asági jobblét felé való törekvés abszorbeálja. E zt a m unkálkodást azonban világért sem akarjuk lekicsinyelni, sőt éppen o lyan szükségesnek ta r t­ juk, mint a szo rosan vett technikai kérdésekről való irodalm at. A fő dolog, h o gy ennek is, annak is m eglegyen a m ag a h e ly e ; foglalkozzék az egyik n yo m d ász-ú jság kizárólagosan társad alm i és gazdasági, a m ásik pedig kizárólag technikai és iparm űvészeti, m eg nyom d ász-históriai dolgokkal. Irodalm unk e m unkam egosztásán ak az elve m ár jó régi keletű. A hetven es és n yo lcv a n a s évek T y p o g ra p h iája m ég hébe-korban szaktechni­ kai czikkeket is közölt, de ab ban h agyta az ez irán yban való m unkálkodást, m ih elyt m egindultak a szakfejlesztést kü lönleges célul kitűző újabb iro ­ dalm i vállalatain k . A N yom dászok K özlön yét is a m i szűkebb társadalm unkban akkoriban vívott harcok keltették életre s enn élfogva term észetes is, h o gy h a sáb jai legfőképpen polem ikus czikkekkel teltek m eg, bár szaktechnikai értekezés is jócskán akad benne. A későbbi, többnyire rö vid életű n yo m d ász-ú jságok közül a L e g y e n V ilá g o ssá g , a 13

V ilá g o ssá g , a N yom d ászok L a p ja m eg a S z a ­ bad T y p o g ra p h ia pedig egyes-eg yed ü l n yo m d ász­ társad alm i dolgokkal bíbelődtek, a szaktechnikai kérdésekkel való foglalkozást a m ost m ár h u sza­ dik évfo lya m át elért M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y ­ vén ek , a tizenhetedik év fo ly a m á t já ró M ag ya r N yo m dászatn ak, m eg a tizen n égy év e s Grafikai Szem lének engedve által. E zek aztán v á llv e tv e igyekeztek azon, h o gy a k ö n y v n yo m tatást a k ö n y v ­ n yo m tatók kal m egism ertessék és m egszerettessék. A zidőszakon kin t ren desen m egjelenő n yom dászú jságok közül S z ő llő sy M ihály G rap h icája is közölt néha szaktechnikai cikkeket, bár célja inkább m ás. É pp en így L ig e ti Je n ő rövid ideig élt M ag yar G rafikusa is. A M ag ya ro rszá g i K ö n yv n y o m d á­ szok és B etű ön tők Szakegyesü letétő l kiadott, előbb Z ak a L a jo s , m ajd N o v itzk y N . L á sz ló , m ostan ában pedig L e rn e r D ezső által szerkesztett N yo m d ász-É v k ö n y v és Ú ti K alau z pedig szintén közöl bár k ev é s, de rendszerint annál alaposabb szaktechn ikai értekezést. A lan tabb n ag yjáb ó l ö sszefo glalju k a m a g y a r k ö n y v n yo m tatás am a szaktechn ikai irodalm át, m ely évkönyvein kben m eg folyó iratain k h asábjain látta m eg a n ap világot. E z a bibliográfia azonban nem teljes : hiányzik belőle a m a technikai cikkek részletes fö lso ro lása, am elyek a T ó th Istv á n szerkesztette Gutenbergben, a T yp o grap h ián ak régebbi évfo lyam aib an , m eg a N yo m d ászo k K ö z­ lönyében jelen tek m eg. M indezek fölso rolásán ak a m ú g y sem voln a praktikus értéke, m ert egyrészt alig van szaktársu n k, akinek se lapok birtokában voln án ak, m ásrészt m eg valószín ű leg m egleh ető­ sen el is avu ltak m ár az em lített lapokban m egjelen t szakdolgok. B ib lio gráfián k ö ssz e á llítá sa ­ kor tehát főképpen a M a g y a r N yo m d ászo k É v ­ kö n yvére, a M ag ya r N yo m d ászatra, a G rafikai S zem lére, m eg a N yo m d ász - É v k ö n y v és Ú ti K alau z ra szorítkoztunk. É s itt ú jra hangsúlyozzuk, h o gy alábbi bib lio­ gráfiánkba egyes-eg yed ü l a szigorúan vett szaktechnikai cikkeket vettük föl, kivételt ném iképpen csak a szakiskolákról szóló, tehát m ost rendkívül aktu ális cikkek főbbjeivel téve. T á rsad a lm i, n yo m ­ dász-h istóriai s hasonló cikkeket eg yá ltaláb a n nem vettünk föl s ez az oka, h o gy n ém ely az irod al­ m unkban m egbecsülhetetlen érdem eket szerzett szaktársun k n evét nem igen láth atju k az alanti 14

jegyzékben . A boldog em lékű Á c s M ih ály neve például eg yetlen e g y sz e r sem fordul elő benne, F irtin g er K á ro ly é is alig eg yp árszo r. Mind e kiváló em bereink dolgozatain ak ö ssze g y ű jté se és bibliográfiai föld olgozása a jö v ő dolga. N o de m o st közölj ük le 1903 vég éig szóló tech n i­ kai szakirodalm unk eddig ö sszegyű jtö tt an yag át. * * * Kezdjük az önálló m űvekkel. É rték én él és terjedelm énél fo g v a elsőn ek kell em lítenünk a P u sztai F eren c által, N o v á k L á s z ló közrem űködésével m egszerkesztett „N y o m d á sz a ti E n cik lop éd iát4', am e ly kiterjeszkedik az ö sszes grafikai sokszorosító ip arágak tech n ikájára és történetére is. E lexikális tö m ö rség gel m egírott könyvben m ajd n em m inden kérd ésre szabatos feleletet talá l az o lv a só . B e o sz tá sa — m int cím e is m u tatja — lexikonszerű, a kisebb-nagyobb cikkek abéce-rendbe sorozott m in tegy 2000 v ez ér­ szó alatt sorakoznak. A m egjelen és időrend jében leg első szaktech ­ nikai könyvün k a B ó n a K á ro ly Já n o s tó l és N án ay Sam u tól N yitrán 1884-ben kiadott „K ö zh aszn ú n yom dai k a lau z44. M indössze 32 old alra terjedt, s főkép a m egrendelők technikai tájékoztatójául szolgált. E z t követte 1889-ben B ark ó K o v á c s A ntalnak „ A h e ly e s h á n g jegy szed és k ézikön yve44 cím ű 4 8-old alas kis m űve. A z egészet au to grafálás utján állították elő. 1895-ben jele n t m eg R uzicska G y u lán ak „ H a s z ­ n os T u d n iv a ló k 44 cím ű, 6 4 -o ld a la s n yo m d ászati kézikön yvecskéje. T ö b b n yire a szedés .meg n y o m ­ tatá s tech n ikájára vonatkozó sza b ály o k és m ester­ fogások le írá sa v an benne. 1897-ben, illetőleg i8gg-ben adta ki G rócz E rn ő szaktársun k a „B e tű sz e d é s k á té ja 44 két füzetét. A z első rész 60 oldalon a betű szed és­ ről általában , a betűszedéshez szü kséges an y ag o k ­ ró l m eg eszközökről, az osztásró l és tiszto gatásró l, a k o rrigálásró l, kön yv-, ú jsá g - m eg v ers-szed ésrő l szól. A m ásod ik rész (84 old al) a táblázatszed és és m atem atikai szed és technikáját, m eg a cím - és díszbetűket ism erteti. R u zicsk a G y u la „N y o m d á sz a t44cím ű szakkön yve m ár két kiad ást is ért. A z első 18 9 7-b en jelen t m eg belőle. E 15 9 n yo lcad rétű o ld alra terjedő 15

m ű röviden ism erteti a n yo m d ai an yagot, a sze­ dés különböző fajtáit, a n yo m tatást m eg a rokon ip arágakat. F re c s k a y Já n o s „M este rségek sz ó tá ra 11 cím ű m ű ve füzetekben is m egjelent, s az e g y e s m ester­ ségek technikai rövid leírását ad ja jó m ag ya r sza vak fö lh asz n á lá sá v al. A 6. füzet a könyvn yo m ta tá s m esterszóit fo g lalja m agában . Czakó Elem érnek, az ip arm ű vészeti m úzeum és iskola főkö n yvtárosán ak „A k ö n y v n yo m tatás és k ö n yvd íszítés ip arm ű vészete" cím ű cikksorozata je le n t m eg a M ag ya r K ö n yv sz em le 19 0 1-ik i é v ­ folyam áb an . Ebből később 72 oldalra terjedő kü lönn yom at lett, s széliében jó szo lgálato t tett a m odern k ö n yvn yo m tatás irán y ítá sa dolgában. A u gen feld M iksának két önálló m űvecskéje látott eddig n ap világot. A z egyik a M ag yar N yo m d ászatb ól való kü lö n n yom at, am elynek m ásodik k iad ását azonban a szerző alaposan, g2 old alra m egbővítette. C ím e: ,, A k ö n y v n yo m d a“ , s a n yo m d a berend ezéséről m eg vezetéséről szól. — A m ásiknak c ím e : „ A m esterszed é s11, és 10 4 oldalon gyak orlati ú tm utatást ád a m ester­ m unkák szed ésére és n yo m ta tá sá ra vonatkozólag. 19 0 3 elején jelen t m eg F u c h s Zsigm ondnak N o vák L á sz ló közrem űködésével szerkesztett „S z ín e s festékek a n yo m d ászatb an 11 cím ű könyve. A 100 szö ve go ld alra terjedő kö n yvecsk e a színek lá tá sá ró l és a színharm óniáról szóló fejezetek után a festékek kém iájáról és tu lajd on ságairól, keverésükről s a színes n yo m ta tá s különböző m ód jairó l értekezik. B á r 1904-ben jelent m eg, önálló vo ltán ál fo gva F ran k L a jo s kö n yvét is m egem lítjük it t: „A z idegen szavak h e ly es e lv á la sz tá sá ró l11. A z idegen sz a vak ezrein kívül három , a betű szed és elem i sza b á­ ly a it tanító cikkecske is v an a 10 0 -o ld alask ö n yvb en . A szakfolyóiratainkban és évkönyveinkben 1903 vég éig m egj elent cikkekről és értekezésekről a következőkben szám olh atun k be : A grafikai m űvészetek ö ssz e fo g la lá sá v a l B a rth a L a jo s , az állam n yo m d a régebbi faktora próbál­ kozott m eg először (M . N y. III. 13 5 , 15 1). A Grafikai Szem lében (IX . 58, 70, 83, 98, 109, 12 4 , 147 ; X . 58, 95) N ádor L a jo s foglalkozott h o ssz a­ sab ban a sokszorosító eljáráso k ism ertetésével. U tán a N o vák L á sz ló fo glalta össze a sokszorosító eljá ráso k at a N yo m d ász-É v k ö n y v és Ú ti K alauz,

valam in t a M a g y a r N yo m d ászo k É v k ö n y v e ig o i-ik i évfo lyam aib an . Ő írta különben P u sztai N yo m d ásza ti E ncik lop éd iáján ak e tárg y ú cikkeit is. A fam etszés techn ikájáról kitűnő cikksorozatot irt M orelli G u sztáv tan ár a G rafikai Szem lébe {X . i , 14 , 27). A n yo m tató eljáráso k o sz tály o zá sá­ ról írt m ég Szabó R óbert is (M . N y. X V I . 17 9 ). A k ö n y v n yo m tatás m esterszóin ak m a g y a ro sí­ tá s á t P u sztai F e re n c kezdte m eg a N yo m d ászo k K özlön yében . Igen n a g y érdem eket szerzett e tekintetben F r e c s k a y Já n o s , a szabad alm i h iv a ­ tal aligazg ató ja, ki a M esterségek S zó táráb an a a k ö n y vn yo m tatás m esterszóin ak e g y részét m eg­ m ag ya ro síto tta. P u sztai F e re n c N o vák L á sz ló kö zrem u n k álásával a N yo m d ászati Enciklopédia függelékeképpen n ég y n ye lv ű m esterszótárt állított ö ssze, s azt kü lö n n yom at alakjában is kiadta. — M esterszóinkról N o v ák L á s z ló különben több cikket is írt (G r. Sz. X II. 17 7 , 1 9 5 ; X III. 19 5). A betűkről sokan és sokat írtak m ár, de az alap osabb értekezések szám a m egleh ető sen kevés. B a rth a L a jo s 18 9 1-b e n ö sszefo glalta az antiqua általán os h aszn álata m ellett szóló érveket (M . N y. IV . 184). P ersz e n ém etből fordította az egészet. R ad n ai M ih ály eg y értekezésének a c ím e : „ B e tű ­ fajok és betűnem ek11 (M . N y. É v k . 1900). U gyan ő a M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 19 0 1-ik i köte­ tében a betűöntők e g y sereg u jab b fajta betűjét m utatja be. N o v ák L á s z ló is többször írt a betűkről (M . N y . X I V . 203 ; M. N y. É v k . 1903 és 1904). — A plakátbetűkről, azt hisszük, L á n g Jó z s e f L ip ó t írt legelőszö r (M. N y. I. 24). E betűk kőből csin álásáró l is esett m ár szó (M . N y . X . 54). A z arab, török és perzsa ábécét, valam in t az e n yelvek en v aló szed ésre vonatkozó legelem ibb tudnivalókat a G rafikai Szem léből (I. 36, 55, 70, 85, 10 5 , 12 2 , 1 5 4 ; V . 13 4 , 15 5 , 17 0 , 205) tanulhatjuk m eg. A cikksorozat író ja K ard o s Á rpád. A héber n y e lv alfab étáját S ziko ra Z o ltán akarta velünk m egism ertetn i (M . N y. 92, 12 2 ), de cikke h em zseg a hibáktól. A N yo m d ászati E n cik lo p é­ diában jele n t m eg ezután a héber ábécé m eg a héber szed és-szab ályo k ism ertetése. A betű ren dszerről W a ld o w Sán d or enciklopé­ diája n yo m án P u sztai F eren c írt legelő szö r a M ag yar N yo m d ásza t I. kötetében, m ég pedig m egleh ető sen terjed elm esen . R észben az itt közölt adatok fö lh a sz n á lá sá v a l, részben pedig eredeti 17

angol források igén yb evételével írta m eg aztán N ovák L á s z ló az ilyen cím ű cikket a N yom d ászati Enciklopédiában. A G rafikai S zem le III. é v fo lya­ m ában ( 17 ., 97. old.) is jelent m eg ilyen tárgyú rövidebb értekezés. A m éterm érték viszon yítását a betűrendszerhez u g yan csak a G rafikai Szem lében találju k m eg (V II. 58). A betűöntő gépek közül L á n g J . L . a F ou ch er F ré re s kom plet gépét ism ertette m eg (M . N y. 1 3 1 ) . A K üsterm ann-féle kom plet gép leírását és ábráját pedig a G rafikai Szem le IV . é v fo lya­ m ában (94. old.) találjuk m eg. A betűk g y o rs p u sztu lásáról L ö ffler Jó z s e f írt hosszabb lélekzetű cikket a Grafikai Szem le II. kötetébe ( 1 4 1 . és 17 7 . old.), oxid álódásáról pedig G — a tollából a M ag ya r N yom dászok É v ­ k ö n yve 1893-iki kötetében jelen t m eg rövidebb értekezés. S o m o s Á rp ád az írásbetűk tartó ssága okáért 1894-ben (G r. Sz. IV . 37 ) azt ajánlja, h o gy rézből öntsék azokat. A betűk m egóvásáró l N ovák L á sz ló is írt (M . N y. V II. 10 1.), a betű­ an y ag alkotórészeiről pedig W eb er H enrik (Gr. Sz. V III. 15 8 ). A rról a kérdésről, h o gy a nyom dai b etű an yag alum ínium ból öntessék-e, T a n a y Jó z s e f em lékezett m eg (G r. Sz. V III. 19 0 ). Á betűk oxidációjáról N ovák L á sz ló írt (M . N y. I X ; Gr. Sz. X III. i 64). A z an yag- és betűtárakról a G rafikai Szem le közölte az első értekezést főm unkatársának B au er J . M.-nek a tollából (II. 4). Szem lér M ih ály a n yom da berendezése tárgy áb an mond el gyak o r­ lati tap asztalataiból m erített n ém ely dolgot (G r. Sz. III. 16 6 ). A klisék kezeléséről szól T a n ay Jó z s e f cikke (G r. Sz. V III. 18 ). A betűszekrénynek a m ag y a r szedéshez való alk alm assá tételéről az első jelentékenyebb cikket a G rafikai Szem le közli (I. 34) M o rv a y Jó z s e f tollából. G rócz E rnő is foglalkozott e kérdéssel (G r. Sz. I. 69), m ajd m eg Szabó E lek (M. N y. E vk . 18 9 1) , K arn er F eren c (G r. Sz. 14 2 ), Illés Istv á n (M . N y. V . 56, 7 1) , D rahos Já n o s (G r. X III. 76), W ern er K á ro ly (G r. Sz. X III. 92). D íszítm ényeknek és cím betűknek való szekrények berendezésére nézve Pfeifer M iksa (G r. Sz. I. 84) és G rócz E rnő (G r. Sz. I. 10 7 ) tettek ja v a s ­ latokat. A szedés elem i szab ályairól m ár Z áh on yi A lajo s Z seb leltáráb an is találunk cikket. A későbbiek 18

közül a B en d tn er Jó z se fé t em elhetjük ki (M . N y. É vk . 1889). K ézd iv á sárh ely i K o v á c s K á ro ly írt utána e tá rg y ró l (M . N y. II. 3 3 , 1 8 1 , 1 2 9 ; III. 2), m eg a korán elh alt G y ö n g y ö si K á ro ly is (M . N y. II. 65). A z angolok szed és-szabályait K a lm á r L a jo s ism ertette m eg annak idején (M. N y. III. 9 1). D obes Ig n á c is a szedéstechnika elem i sza b ály airó l írt (G r. Sz. I. 1 2 1 ) , Szabó E lek pedig a szó rva szed ésről (M . N y. IV . 3 7 ). A kö n yvszed és összes elem i szab ályait eg yb e­ fo glalja H eller Ig n ác p álya n y ertes cikke a G rafi­ kai Szem lében (V III. 3, 22, 40, 57, 73). A n égy­ zetpontokról G elberger M ih ály írt (M . N y . É vk. l8 " ) ‘ A kö n yvszed ésrő l szól a korán elh alt O rm ós B é la cikke (M. N y. III. 40). Ide tartozik K alm ár L ajo sn a k am a cikkecskéje is (M . N y. V I. 23), am elyben arra a kérd ésre felel, hogy m iképpen szám oztassék a kö n yvek elő sza v a m eg bevezetése. O rm ós B é la a M ag yar N yom dászok É v k ö n y v e 1894-iki kötetében a kö n yvek k iállításáró l álta lá ­ ban szól, F e u e rlö sc h e r Á rm in pedig u g yan o tt a széljegyzetek rő l értekezik. A z 1898-iki É v k ö n y v ­ ben S ch w a rtz A d o lf terjedelm esen foglalkozik e tárg g y a l. G riesz E d e a könyvkiad ók norm ális borítékszíneiről is írt m ár (M . N y. V III. 16 5). K ner Izidor „É szszerű tlen ségek -1 cím en a k ö n y v ­ kiállítás n éh án y kérd ését fejtegeti (G r. Sz. IX . 82). T ö rd elési hibákról értekezett Sim on ovits K orn él (M. N y. X I. 66), a tördelésről G rócz E rnő (M. N y . X V . 100, 1 1 6 , 13 2 ), Uitz K orn él (M. N y . É vk . 19 0 3), a kö n yvalako k m egn evezésé­ rő l pedig N o vák L á sz ló (M. N y. X V . 183). A kolum na-cím ekről az első önálló cikket tu d tunkkal P u sztai F eren c írta (M . N y. I. 18 1) . A táb lázatszed ésről — h a nem csalódunk — P u sztai F e re n c írta az első szakcikket az 18 8 3 — 1885-ben m egjelen t N yom d ászok K özlönyében, és N yo m d ászati E n ciklop éd iájába is átvette azt. A M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 18 8 7-iki köte­ tében aztán m egint találu n k e g y ilyen tá rg y ú érte­ kezést. A z 1896-iki É vk ö n yvb en H eller Ignác m ond sok m eg sz ív leln i való t e tekintetben. G rócz E rn ő pedig u gyan itt a táblázatszed és körébe ta r­ tozó oszlopos szed ésről értekezik. Bend tn er Jó z s e f ,,eg yetem es tabella-fun dam en tum át11 a G rafikai Szem le V II. kötete ( 1 4 3 . old.) ism erteti. S im o ­ n ovits K ornél is írt a táb lázatszed ésről (G r. Sz. 19

V III. 12 5 ), valam in t G rócz E rn ő is „E lm é le t és gy ak o rlat11 cím en (M . N y. É v k . 18 9 8 ). A táb lá­ zatos szám szed ésrő l F isc h e r Jó z se ftő l olvastunk rövidebb cikkecskét (G r. Sz. X II. 1 1 2 ) . A naptárak szed éséről G elberger M ih ály írta az első cikket (M . N yom d. I. 4 1, 62). K ésőbb O rm ós B é la is m egpróbálkozott a d ologgal (M. N y. V . 106, 12 0 , 15 3 ) . — A z árjegyzékek szed é­ séről is G elberger M ih ály írta az első m ag ya r n ye lv ű értekezést a M ag yar N yo m d ászo k É v ­ k ö n y ve i8 g 3-ik i kötetében. — A h elységn évtárak s hasonló term észetű m unkák szed éséről igen jó cikkecskét írt H eller Ig n ác (G r. Sz. X III. 58), V a g á c s M ih ály pedig a kerületek és váro srészek jelö lé sé rő l értekezett (G r. Sz. X III. 42). A M ag yar N yo m dászo k É v k ö n y v e 19 0 3-ik i kötetében H eller Ig n áctó l találu n k idetartozó dolgokat. A hirdetés-szed ésről eddig kevés szó esett. Ja n o v its F e re n c a G rafikai Szem le V . é v fo ly a ­ m áb an (16 9 . old.) írt egyet-m ást róla. A könyvkereskedők h ird etéseiről G riesz E d e írt rövid cikkecskét (M . N y. V III. 1 8 1 ) . S ta lla M árton is írt eg ye t-m ást a hirdetésekről (G r. Sz. V I. 53). J ó kis cikk jelen t m eg e tá rg y ró l a G rafikai S zem le V II. évfolyam áb an ( 1 7 . old.), valam in t S ch w a rtz Sán d ortól is a XH -ikben (94. oldal). B u jn o vszk y R ezső a M ag yar N yo m d ászo k É v ­ k ö n yve 1903-iki kötetében írt a hirdetésekről. A reklám o s n yo m tatván yo k szed éséről is többször esett szó. írtak e tárg y ró l többek k ö z t: N ovák L á s z ló (M. N y . V III. 16 6 ), W atzu lik A lbin M ária (G r. Sz. V II. 12 7 , 1 4 1 , 15 6 ), R ad n ai M ihály (M . N y. X II. 106, 12 7 ). A p lakátszed ésről N ovák L á s z ló írt rövidebb lélekzetű cikkecskét (M . N y. V I. 13 9 ). U tána Ja n o v its F e re n c foglalkozott e tá rg g y a l (G r. Sz. v - I 54)A cím szed ésről is szépszám ú cikket írtak m ár össze szakíróink. H a jó l em lékszünk, P usztai F e re n c vo lt az első hazánkban, ki a lipcsei T y p o g ra p h isch e G esellsch aft sokáig m egdönthe­ tetlen alaptörvényképpen tisztelt cím szedési sz a ­ b á ly a it a N yo m d ászo k K özlön yében (18 8 3 — 1885), m ajd m eg a M ag ya r N yo m d ászat V . kötetében m eg­ ism ertette. A N yo m d ászati E nciklopédiába is bele­ került ez az értekezés, bár a M ag ya r N yo m d ászat X II. kötetében ( 18 3 . old.) N o vák L á s z ló eredetileg ném ikép eltérő fö lfo gással m ag ya ráz ta a dolgot. — 20

Különben sokan foglalkoztak m ár e tárg g y a l. íg y a M a g y a r N yo m d ásza t I. kötetében K leinm ann F rig y e s és S zem eth y F e re n c , a G rafikai Szem le I. kötetében G ötz Jó z s e f (83, 10 3 ), a V II. kötet­ ben L u b ik Z oltán (s g , 79) és H am burger A la d á r ( 1 1 1 ) . A M a g y a r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 1 897-iki kötetében H a raszti Jó z s e f a cím ek esz­ tétikájáról, K áh n S án d o r pedig a sorok e lh ely ezé­ séről ír. A cím sorok elh elyezésérő l e g y időben K áld o r L a jo s is értekezett (M . N y. X II I. 79). A m esterszed és iro d alm a a leg k iterjed teb b ; az igaz, h o g y e tárg y b a n csépelték eddig a le g ­ több üres szalm át. A szám ba vehető értekezések közül az esztendők sorren djében a következőket sorolh atjuk f ö l : 1887-b en a M. N y. É v k . közölt eg y kisebb értekezést. 1888-ból jó kis cikksorozat a a K é z d iv á sá rh e ly i K o v á c s K á ro ly é (M . N yom d. I. 67, 85, 1 3 1 ) . H ite ssy L a jo stó l is olvashatun k ez időből szám b aveh ető czikkecskét (M. N y. I. 14 8 ). Ide szám íth atju k S zécsé n M anó cikkét is, m ely az iniciálék alk a lm az ásáró l szólott (M . N y. II. 17 9 ), és Illé s Istv á n cikksorozatát is (M . N y. III. ig , 35 ). Igen jó cikk ez időből a boldogult Z w ic k K á ro ly é (M . N y. III. 10 2 ), am elyn ek c ím e : „ A több színben nyom an d ó m űszed és a lap -elve irő l“ . U gyan ezt a kérd ést W e sz tfa le v its A n tal is igen alap o san fejtegeti a M ag ya r N yo m ­ dászok É v k ö n y v e 18 9 1-ik í évfolyam áb an . A le v é l­ fejek, kö rlevelek és szám lák szed éséről az első érdem esebb cikk a G rafikai Szem lében jelen t m eg (I. 13 7 , 15 2 , 1 7 1 , 18 7 ) -—r— n tollából. E nn ek későbbi fo ly ta tá sa i (G r. Sz. II. 16 0 ; III. 1 4 9 ; IV . 12 7 , 1 4 5 ; V . 2) a cég k ártyák , lap­ fejek, oldalcím ek szed éséről szólnak. K u lbe K á ro ly is rendkívül n ag y instruktív értékű cikkeket írt a G rafikai Szem lébe (II. 90, n o , 126 ; III. 2, 19 8 ). K oh l F eren c a ném etek m eg az angolok szabad irá n y a között von t p árh u zam ot (M . N y. V I. 106). N o v á k L á s z ló az an golok és am erikaiak m unkáit ism erteti (M . N y. V II. 3). K on csu r G u sztáv a szab ad irán y fo galm át igyekszik m eg m agyarázn i (G r. Sz. V . 1 3 2 J . K áh n Sán d or a sorok elh ely e­ zéséről értekezik (M . N y. É v k . 18 96 ), F eu erlö sch er Á rm in pedig a m esterszed és fejlőd éséről (G r. Sz. V I. 17 ) . N o v ák L á s z ló a M ag ya r N yo m ­ d ászat IX . kötetének d ecem beri szám ában a sz a ­ bad irán y tú lzásai ellen „S tílu so k és irán y za to k " cím ű cikket írt, m e ly h e ve s v itá t provokált. R észt 21

3

vettek a v itá b a n : R adnai M ihály (M. N y. X . 2), P a v lo v sz k y A lajo s (M. N y. X . 18 ) és B u tkovszky B e rta la n (M . N y. X . 34). U gyan ez időtájt N ovák L á s z ló a könyvn yom tatásb eli rokokó-stílust ism er­ tette (M . N y. X . 5, 19 ). V alam iv el később u gyan ­ c sa k ő a m odern m űvészeti irán yról értekezett (M . N y. X . 18 2 ). W atzulik A lbin M ária cikké­ nek (G r. Sz. V III. 1) a c ím e : „N aturalisztikus irán y a n yom dászatban 11, R ad n ai M ih ályé: „M odern Ízlés a nyom dászatban 11 és „U j irán y az akcidensszedésben 11 (M . N y. X I. 22, 13 2 ), Augenfeld M iksáé pedig (Gr. Sz. IX . 1 8 ) : „M odern díszítés a nyom dászatban 11. Káldor L ajo s az uj irán y cél­ já r ó l írt (G r. Sz. IX . 8 1), N ádor L a jo s pedig a k ö n yvn yo m tatás újabb áram latairól tartott föl­ o lv a sá st (G r. Sz. IX . 134 ). Illés Istv án is m eg­ tette észrevételeit a naturalisztikus irányról (M. N y. X I. 50). G riesz E d e a m esterszedésről és a m odern irán yról írt (M . N y. X I. 16 6 ; X II. 69, 14 5 , 16 3 , 2 0 1 ; X IV . 2 5 ; 'X V . 52). R uzicska G y u la cikke a rajzról m eg az akcidens-szedésről a N yo m d ász-É vk ö n yv és Ú ti K alauz 1899-iki kötetében, a m odern irán yról szóló cikke ugyané v á lla la t 1900-iki, a könyvornam entikáról szóló pedig a M ag yar N yom dászok É vk ö n yv e 1900-iki évfo lyam áb an jelen t m eg. A z ornam entikáról ter­ jed elm es fölolvasásokat tartott és sokat írt Káldor L a jo s (M. N y. É vk . 19 0 0 ; Gr. Sz. X . 4 4 ; X I. 57, 7 1 , 90, 106, 12 2 , 13 7 , 154, 1 7 1 , 19 0 ). A m ester­ m unkák tervezéséről Grócz E rn ő , eredetiségük­ rő l pedig N ádor L a jo s írt a M ag yar N yom dászok É v k ö n y v e 1900-iki kötetében. K áhn Sándornak ugyanitt „M od ern sorok, m odern szed és11 cím ű kis értekezése is olvasható. A N yo m d ász-É vk ö n yv és Úti K alau z 1900-iki kötetkéjében Augenfeld M iksától találunk p ályad ijat n yert dolgozatot a m esterszed és fejlődéséről, az 1902-ikiben pedig alaposabb cikket a szecesszióról. R adnai M ihály eg y cikkének c ím e : „M űvészet a nyom dászat­ b an 11 (M. N y. X III. 37), egy m á sik é : „M űvészet és stíl-irán yok11 (M. N y. X III. 77). K áld or L a jo s a m odern díszítő öntvényekkel foglalkozik (M. N y. X III. 270), Sch w artz A d o lf pedig „K oru n k11 és „S z e ce ssz ió 11 cím eken a m esterszedésbeli m odern irán n yal (M. N y . É vk . i g o j ; N y .-É v k . és Úti K alauz 19 0 1). A z 19 0 1-iki É v k ö n y v különben B u tkovszky Bertalan tól és Augenfeld M iksától is közöl ilyen tárgyú cikkeket. A rajzolásnak a 22

kö n yvn yo m tatásb an v a ló szerepéről, valam in t a m esterszed ésrő l, m eg ennek aprólékos fo gá sairó l több cikket írt N o vák L á sz ló (M . N y. X I V . 49 ; X V . 19 , 20, 69, 84, 1 1 7 ; Gr. Sz. X III. 88, 10 7 , 17 9 ). W a lte r Cranenek a kö n yvd íszítésre vonatkozó tan ítását is ő fordította le (M . N y . X IV . 93). Jó cikk a P erén y i E lek é a szecesszióról (M . N y. X IV . 13 6 , 15 4 , 170). A M agy. N yom d . É v k ö n y v e 1902-iki kötetében a m esterszed ésre von atkoz­ n a k : Czakó E lem ér, K örinek Jó z se f, N o vák Jó z se f, K áld o r L a jo s , S ta lla M árton, Ja n o v its F e re n c cikkei. A G rafikai Szem le X I. kötetében (16 8 . és 188. old.) jó cikket olvasun k a m ester­ szedés techn ikájáról N ád o r L a jo stó l. K áld o r L a jo s Je s s e n P ál elő ad ásait kom m entálta (G r. Sz. X II. 109, 12 6 ). H ason ló tárg y ú cikkeket Írtak m é g : A ugenfeld M iksa (N y .-É v k . és Ú ti K alau z 1903 ; M. N y. É vk . 19 0 3), L eo p o ld F eren c (N y.-É vk . és Ú ti K alau z 19 0 3 ), L ö w y S alam o n és H e ller Ign ác (M. N y. É v k . 1903), W ó zn er Ign ác, D u rm its Im re és P a v lo v sz k y A . (M. N y. É vk. 1904), az utóbbiak közösen. A vázlat-készítésről terjed elm es cikket írt m ég L ö w y S alam o n (M. N y. É vk . 1904). A m a g y a r díszítő stílusnak a k ö n y v n yo m ta­ tásban való m eg h o n o sításáv a l H eller Ig n á c foglal­ kozott először a G rafikai S zem le I. évfo lyam áb an m egjelent illu sztrált értekezésében. 1892-ben k ü lön ­ ben a m a g y a r stílus kézi kö n yvét m eg akarta íratni a S z a k k ö r ; b izottság is alakult e célra, m elyn ek m űködéséről a jele n tést Szabó D ezső irta m eg (Gr. Sz. II. 1 1 4 ) . D adai G éza Szen d rey Já n o s dr. m unkáiból közölt ez időben kivon atot (M. N y. V . 3). K ésőbb H eller Ig n á c m a g y a ro s stílusú kezdőbetűket m utatott be (G r. Sz. III. 166). R ad n ai M ih ály (M . N y . V I. 154), S zék ely Im re (M. N y. É v k . 1894), K o so vitz R ezső (M . N y. É vk . 1894), Illés Istv á n (M. N y. V II. 100, 116 ) , S ta lla M árton (Gr. Sz. X. 1 5 1 ) , ifj. A ign er A n tal (Gr. Sz. X I. 24), N o vák L á s z ló (M . N y. X V . 6c); Gr. Sz. X III. 19 7 ), P a v lo v s z k y A la jo s (M. N y. E v k . 19 03) írtak m ég e tárgyró l. A z illu sztrációkró l m eg elh elyezésü kről m eg­ jelen t cikkek: — r-től (G r. Sz. V I. 2, 42, 5 2 ); N ovák L á sz ló tó l (M .N y .X IV . 202, 2 1 8 ; X V . 3, 36). Augenfeld M iksa eg yik p álya d íjas cikkének a cím e : ,,A z illu sztráció s m űvek törd elése és n y o m á sa 1' (G r. Sz. X III. 2, 18 ). — A versek szed éséről és tördeléséről szóló m a g y a rn y e lv ű értekezések elsejét 23

G elberger M ih ály írta a M ag ya r N yom d ászok É v k ö n y v e 1 8 9 1 -iki évfo lyam áb an . A z 1896-iki É vk ö n y v b e pedig T ic h y Á k o s írt u g y an é tárgyró l. A m atem atikai m ű vek szed éséről — n — s je l­ zéssel a M a g y a r N yo m d ászo k É v k ö n y v e i88g-iki kötetében jele n t m eg alaposabb értekezés. A h an g jeg y szed ésrő l szóló első cikk O rm ós B é la to lláb ó l jele n t m eg (M . N y. II. 52, 69). U tána G ottesz G y u la írt igen alap os értekezést a M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 1 8 9 1 -iki évfolyam ában , A nton G y u la pedig ugyan en nek 19 0 3-ik i kötetében. A hirlapok technikai elő á llítá sá ró l a M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 1888-iki fo lyam áb an Szabó D ezsőtől találju k az első jelentékenyebb értekezést. L eg tö b b et azonban T sc h u tsc h e g g V in ce írt e tá rg y ró l (M. N y V . 39, 54, 73, 87, 10 3 , 1 1 7 , 136 , 149, 169, 18 9). A hirlapok h asáb lin eáiról „A n d rá ss y G y u la gróf, G elb erger M ih ály és S ta lla M árton 1' cím m el T ic h y Á k os írt cikket (Gr. Sz. V I. 55). A k ilö vésim ó d o zato k atm egtalálh atju k a M ag yar N yo m d ászo k É v k ö n y v e több kötetében, köztük legalap o sab b an az 1902-ikiben. Ú jabb kilövési m ódot ism ertet ezenkívül a G rafikai S zem le X II. é v fo ly a m a (14 4 . old.), A korrektor és revizor d o lg á v al ú g y látszik Szabó E lek , az egyetem i n yo m d a m ostan i fő ­ m ű vezetője foglalkozott legelőszö r (M N y. I. 50). Jó v a l később (M. N y. V III. 148, 16 3 ; tovább á Gr. Sz. X III, 19 3 ) N ovák L á s z ló is hozzászólt e tárgyh o z, valam in t G rócz E rn ő is (Gr. Sz. V I. 143). P u sztai F e re n c a sajtó revizió techniká­ já ró l írt (M. N y. Évk. 18 97), T a n a y Jó z s e f pedig a korrektúra költségeiről (M. N y. É vk . i8g8). D obó Im re ,,A sp ec t“ áln éven foglalkozott e tá rg g y a l (M. N y. X III. 209). H irsch kovitz Jó n á s is írt ró la (N y -Évk. és Ú ti K alau z 19 0 1) , v a la ­ m int G oldfinger M ór is (M. N y . É v k . 19 0 3). A m a g y a r h e ly esírás k érd ésével sokan bíbe­ lődtek m ár, köztük O rm ós B é la (M . N y. IV . 76, g i, 10 8 ; V I. 1) , S o m o s Á rp ád (G r. Sz. II. 93), L ich ten stein J . (G r. Sz. IV . 7 7 ), T ic h y Á kos (G r. Sz. IV . 92; V II. 5 5 ; X I. 85), N ovák L á sz ló (M . N y. V II. 18 , 34 ; X . 18 6, 2 0 2 ; Gr. Sz. X III. 59), H araszti Jó z s e f (G r. Sz. V II. 2, 20, 37, 77> 93. 108 , 12 9 ) ; R oh o n czy Já n o s (M . N y. X III. 177; M. N y. É v k . 19 0 2 ); S im o n o vits K ornél (M . N y. X IV . 5 3). — Á z uj ném et h e ly esírásró l S o m o s Á rp ád írt cikket (G r. S z. X II . 16 2 , 18 1) . 24

A kézi sajtókról praktikusabb dolgok o lv a s ­ hatók a G rafikai S zem le III. kötetében ( 18 . old.). A té g e ly e s sajtó k at ism ertető értekezések közül talán a „ L ib e r t y 1* té g e ly e s sa jtó t leíró cikk a le g ­ régibb (M . N yo m d . I. 19 0 3). Jó v a l később G riesz E d e a Sch elter-féle P h ön ix-sajtót ism ertette (M . N y. V I. 14 0 ; X III. 59, 2 1 2 ; X IV . 1 3 7 ; X V . 2 1 ) . M ég későbben (M . N y . V III. 84) a „V ictoria** festékező szerkezetét. 1898-ban G riesz E d e terjejed elm esebb cikket írt ilyen cím m el: ,,A Phönixsajtó a d o b o zg yártás szolgálatában** (M . N y . X I. 84., 1 1 5 ) . A té g e ly e s sajtó k ra von atkozó kisebb cikket találu n k a M a g y a r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 1900-iki év fo lya m áb a n is. K ezet véd ő készülékről szóló cikkecskét találun k a M a g y a r N yo m d ászat X V I . kötetében (4. old al). A zok között az értekezések között, am elyek a g y o rssa jtó k szerk ezetérő l, alkotó részeirő l m eg a rajtuk történt ja v ítá so k ró l szólnak, m egem líthetjük F u c h s Z sigm on d n ak a kirakó készülékekről szóló cikkét (M . N y. III. 57). A v a su ta s és k ö rjáratú gépekről kitűnő cikk jele n t m eg i8 g i- b e n (M . N y. 10 3 .). A v a su ta s já ra tú au gsbu rgi g y o rssa jtó alap ­ zata — ném i ja v ítá so k k a l — ez ú jság V III. köte­ tének 4-ik old alán láth ató . A n yo m óh en gerről és n yo m ó alap ró l F u c h s Z sigm on d értekezett rövid en (M . N y . X II. 18). A g y o rssa jtó k ra alkalm azható szám láló készülékről G riesz É d e írt (M . N y. X II. 12 6 ). Ő ism ertette m eg a „W indsbraut** kétfordulatú g y o rssa jtó t is (M . N y. X III. 8 2; X IV . 6, g7). A gy o rssajtó k ró l általáb an írt F u c h s Z sigm on d (M . N y. É vk . 19 0 1 és M. N y . X V I. 68). — A géptechnikai cikkekhez sorozhatok m é g : F u c h s Z sigm on d é a te n g e ly á g y a k kim eleged éséről (M . N y . II. 37, 5 1 , 67), m eg a h ajtó szíjak eg yo ld alú fu tásáró l (M . N y. III. 5 3 ). F ris c h F r ig y e s a g y o r s ­ sajtó k n yom óh en geréh ez forgató és rögzítő szer­ kezetet ta lá lt föl 18 98 -ban ; ezt a G rafikai S zem le ism ertette annak idején (IX . 46). L e itn e r P á l a linóleum ból csin ált n yo m óh en gerekrő l, m eg e g y bronzoló készülékről írt (M. N y . X V I. 1 1 7 , 15 0 ). A ro táció s gépekről szóló g y é r irodalm unkban B en d tn er Jó z s e f n eve tűnik föl előszö r, ki 1888-ban e gépek e g y újabb h a jto g ató készülékét ism ertette (M . N yo m d . I. 10 4 ). A ro táció s gépeket egészben ism ertető első cikk különben F irtin g e r K á ro ly tó l szárm azik s a G rafikai S zem le I. év fo ly a m á b a n (52. old.) jele n t m eg. A M a g y a r N yo m d ászo k 25

É v k ö n y v e 1894-iki évfolyam áb an látott n ap vi­ lágo t Clem ent Já n o s szakcikke, m ely a rotációs gépekről általában szól. A z O cskay-féle m en etjegy­ nyom tató rotáció s gépet F irtin g er K á ro ly ism er­ tette m eg (G r. Sz. IV . 15 0 ), valam in t G riesz E d e is (M . N y. V II. 1 3 1 ) . Igen n ag y h iá n y o ssá g a szakirodalm unknak, h o g y a nyom dagépek m ehan ikájára vonatkozó rész nem fo g lalja el benne a fon to sságán ál fogva őt m egillető kvótát. O lyan könyvünk, am elyből m egism erhetnők a n yo m tatógép ek építésében m eg­ n yilatkozó alap elveket: eg yáltaláb an nincsen. Még P u sztai N yo m d ászati E n ciklop éd iáját sem vehet­ jü k ilyennek, m ert bár a sajtókn ak és alkotó részeiknek, valam in t a segédgépeknek rövid leírása m eg van benne, h iányzan ak hozzá a könnyű és biztos m egérthetésükhöz okvetlenül szükséges sem atiku s ábrák. Igaz, h o g y a kellő szám ú ábra fölvétele tetem esen m egd rágította voln a a mű kiadását, olyan n yira, h o gy a m a g y a r n yo m d ász­ v ilá g viszo n ylag m égis csak kicsin y v o lta m ellett a jö ved elm ező sége legalább is kétséges lett volna. P ed ig a szakirodalm unknak ebben az irányban is való kiterjesztése a m ai viszon yok közt nagyon fontos dolog. A z iparm űvészeti törekvések abban csúcso so dn ak ki, h o gy a n yom d ász m aga legyen a kö n y v technikai tekintetben való m egterem tője. H a a m unkafölosztás szisztém ája m egdönthetetlen is, a nyom dászn ak egész n yom dászn ak kell lennie, o ly a n értelem ben, h o gy a gépm ester értse a szedő m unkáját, de igen alaposan, a szedő m eg viszont a gépm esterét. A m otorokról stb. szóló cikkek sorában em lítést érdem el e g y a G rafikai Szem le II. kötetében (74. old.) m egjelent cikkecske a C apitaine-féle petroleum -m otorról. A gyo rssajtó k villam o s h a jtá­ sá ró l a G rafikai Szem le V II. évfolyam áb an (24. old.) van ábrákkal illusztrált cikkecske, F u c h s Zsigm ond pedig a M ag ya r N yom d ászok É vk ö n yv e 1898-iki évfo lyam áb an ism erteti ezt az újabban n agyfon tosságú tárgyat. A nyom dafestékek an yag áró l és tulajd on ságai­ ról szóló első cikket tudtunkkal F u c h s Zsigm ond írta (M. N y. III. 23, aztán IV . 10 7, 12 0 , 140, 1 5 3 ; M. N y. Évk. 1902). A G rafikai S zem lé­ ben (I. 7 és 23) G elléri M ihálytól is olvasunk gép-ábrákkal illu sztrált jó kis értekezést a festék­ g y á rtá sró l. A festékek k everése dolgában K alm ár 26

L a jo s recepteket is állított össze (M. N y. IV . 188). A fekete festékről a M ag ya r N yo m d ásza t V II. évfo lyam án ak 16 3. oldalán kezdődik eg y jó kis cikk W ü ste F ló ris tollából. A festék gyártási és firnász-készítési kém iáról Srpek Ottó dr. adott általán os áttekintést (Gr. Sz. V I. 37, 69, 9 2 ); u g yan csak ő írt e tárg y ró l a M ag ya r N y o m d á ­ szok É v k ö n y v e 1897-iki év fo lya m áb a is alap os értekezést. A festékek m eg a papiros fén yá lló ­ sá g á ró l N o vák L á sz ló tolláb ól a G rafikai S zem le X III. kötete (12 5 , 140, old.) közölt ism ertetést. A duplex-festékekről F u c h s Zsigm ond írt (M. N y. X V I. 40, 85). A h en geran yagról, ennek fö ltalálásá ró l m eg a vele való bánásm ódról a M ag ya r N yo m d ászat I. kötetében n égy szám on keresztül értekezik F u c h s Zsigm ond. U gyan ott K n er Izidor is hozzá­ szólt a dologhoz. A festékező hengerekről szól H o rváth A la jo s cikke (M. N y. É vk . 1902) és Ja n o v sz k y Já n o s é is (Gr. Sz. X II. 15 7 ). A z önm űködő ívberakókat a G rafikai Szem le szerkesztője ism ertette m eg először e folyó irat V II. kötetében (16 5 . old.). E z időben a M ag ya r N yo m d ászat és a G raph ica 1897 októberi füze­ tében jelen t m eg F u c h s Z sigm on d tóle tárgy ú érteke­ zés. R észben N ovák L á sz ló , részben pedig P u sztai F e re n c írta a M ag ya r N yo m d ászat (X IV . 1 1 3 ) eg y m ásik ilyen tárg yú cikkét. R övidebb ism ertetés jele n t m eg a berakó készülékekről a M ag ya r N yo m dászo k É v k ö n y v e 19 02-iki kötetében N o vák L ász ló tó l. A G rafikai S zem le X I. évfo lyam áb an (5. old.) a K önig-féle önberakó rö vid leírását ta lá l­ ju k a szerkesztő tollából. „L eg ú jab b ívszed egető “ cím m el a M ag ya r N yo m d ászat X V I. kötetében (18 0 . old.) is jelen t m ár m eg cikk. N yo m tatástech n ik ai cikket Z áh o n yi A la jo s Z seb ­ leltárában találunk először. U tán a többek közt a M ag yar N yo m d ászat I. kötetének (9. old.) „ A glacé-p ap iros n y o m ta tá sa 11 cím ű cikkecskéje ötlik a szem ünkbe, am elynek való szín ű leg F u c h s Zsigm on d a szerzője. A m a ro sv á sá rh e ly i Im reh Sán d or a divizek üldözése m ellett ráért arra is, h o gy egyik cikkében (M. N yom d. I. 1 1 9 ) a p a p ir o s ­ nak n yo m ta tá s közben való gyű rőd ésérő l írjon alap os tan ulm án yra v alló dolgokat. E zen a kér­ désen különben az időtájt többen is vitatkoztak (M. N yom d . I. 45, 7 1). A cink-klisék n yo m tatá­ sáról M üller E rn ő szólt a G épm esterek és N yo m ók 27

K örében tartott 1888-iki fö lo lv a sásáb an (M. N y. I. 68). Sp iegel L ip ó t a n yo m ás piszkos duplá­ zó d ásán ak k ereste az okát ebben az időben (M . N yom d. I. 180). A M ag ya r N yo m d ászo k É v ­ k ö n y v e 1889-iki fo lyam áb an M üller E rn ő alapos értekezést írt az illu sztráció s n yo m ta tá s történe­ téről és techn ikájáról. F u c h s Z sigm on d ez időben a kö n yvek n yo m ta tá sá ró l írt (M . N y. II. 6), W e sz tfa le v its A n tal pedig a rró l, h o g y m ikor n yo m tassu n k áztatott p ap iro sra (M. N y. III. 106). E z időben jele n t m eg Z. alá írá ssa l az a cikk is, am ely azt m ag ya ráz za, h o gy m iképpen n yo m ta s­ sunk h á rty ap ap iro sra két színben (M. N y. III. 11 8 ) . A m ásoló-festékkel való n yo m tatást G. C. ism ertette előszö r a G rafikai Szem lében (I. 124) és eg y ism eretlen szakíró a M ag ya r N yo m d ásza t­ ban (IV . 5). A ign er A n tal a hengerborításn ak a kérd ését m eg egyéb dolgokat fejteget igen alap o­ san a G rafikai Szem le II. kötetében (19 . és 40. o ld .), Etzm an sd orfer G yőző pedig a M ag yar N yo m d ászo k É v k ö n y v e i8 g3-iki kötetében mond el a m ag a gyak orlatáb ól leszűrt tan ulságokat. Az irisz-n yo m ás eg y uj fajtá ját szedő-em ber, K ulbe K á ro ly ism ertette m eg nálunk (G r. Sz. III. 39). E g y m ásik szedő-em ber, T sc h u tsc h e g g V in ce a h írlap ok n yo m ta tá sá ró l írt hosszú cikksorozatot (M. N y. V I. 6, 26, 60, g2, 10 9 , 13 8 , 17 0 , 186). A n yo m ­ tatás közben előforduló m aszatoló d ásról W eiszb u rg D ezső írt rövidebb cikket ez id őtájt (M. N y. V I. 94). L á sz ló D ezső pedig a G rap h isch er B eobachter e g y cikkét fordította le (Gr. Sz. V I. 72). „ A m e ­ rikai újd o n ságok11 cím en a G rafikai S zem le V i li . évfo lya m áb a n (78, old.) és a M ag ya r N yo m d ásza t­ ban (X I. 150) a tengerentúli gépm esterek dolgáról találu n k tájékoztatót. S c h w artz A d o lf a gépm ester életét keserítő apró galib ák ró l: a m aszatoló d ásról, a szed és m egfek véséről stb. írt (Gr. Sz. V i li . 91). A z autotípiákról való n yo m ta tá s technikáját Spie­ gel L ip ó t ism ertette m eg (Gr. Sz. IX . 32). A gép­ m ester ad m inisztratív m űködéséről értekezett F u ch s Z sigm on d (M. N y. É vk . 1899). A z É v k ö n y v 1899-iki évfo lya m áb a n különben e g y m ásik n yo m ta tá s­ technikai cikk is jelen t m eg „ A gépterem ben1' cím m el. A z igoo-iki M ag ya r N yo m d ászo k É v ­ k ö n y ve eg yik cikkének is u gyan ez a cím e, s F u c h s Z sigm on d írta. A stereotíplem ezekről való n yom ­ tatá sró l a G rafikai S zem le X . kötetében (16. old.) o lvash atu n k egyet-m ást. A m odern illusz28

tráció -n yo m tatásró l K áld o r L a jo s is értekezett (M. N y . X III. 207). A n yo m tatván yo k m aszatolód ásáró l külföldi forráso k után írt N o vák L á sz ló (M . N y. X IV . 29) s a B ritish P rin ter n yom án ő ism ertette m eg a m ehanikai eg yen g ető -eljárásokat is (M . N y. X IV . 52, 17 2 ). A nyom óhen ger b o rításáról Ja n o v sz k y Já n o s írt (Gr. Sz. X II. 95), valam in t a n yo m óh en ger elállításáró l is (Gr. Sz. X II. 197). A gépszed és n yo m tatásáró l is jelen t m ár m eg cikk (M . N y. X V I. 52, 7 0 ); az A rc h ív für B u ch g ew erb e-b ő l fordították. A so reg yen rő l, m ajd m eg az illu sztrációk n yo m ta tá sá ró l Szabó R óberttól olvastun k igen jó cikket (M. N y . X V I. 1 3 1 , 147). A szín es n yo m ta tá sró l szóló irodalom ban W rb en szk y F ere n c é az első alaposabb tan u lm án y (M . N y. É v k . 18 8 8). U tán a J . L . je lz é sse l jelen t m eg az első fig y elem re m éltó cikkecske (M . N y. II. 7 1) . A z u ltram arin -n yom ásról a M ag yar N yo m d ásza t II. kötetének 1 1 4 . oldalán olvastu n k k icsin y, de jó cikkecskét. U g y an é fo lyó ira t V I. kötetének 58. oldalán is van eg y ném etből for­ dított rövidebb cikkecske a tipográfiai szín es n yo m ­ tatásró l. S o m o s Á rp ád a M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 1896-iki év fo lyam áb an szól e rrő l,S ch u ltz Já n o s pedig a G rafikai S zem le V III. é v fo ly a ­ m ában (18 9 . old.). A m esterm un kák szín ezéséről, illető leg a szín keverésről m eg szín harm ón iáról P a v lo v sz k y A la jo s írt (M . N y . Évk. 18 99 ). E tá rg y a t különben N ovitzky L á s z ló is földolgozta a N y o m d á sz -É v k ö n y v és Ú ti K alau z 1900-iki kötetkéjében. T öbb cikket írt m ég a szín es n y o m ­ tatá sró l N o vák L á s z ló is (M. N y. X IV . 1 5 3 ; X V . 14 7 , 166, 1 8 1 ; X V I . 3, 2 1 ; M. N y. É v k . 19 0 2). A M ag ya r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 19 02-iki köte­ tében ilyen tárg y ú cikk a W a n d ra L a jo s é , A G rafikai S zem le X II. év fo lya m áb a n (4. old.) N o vák Jó z s e f a színes p ap irosok ra v aló színes n yo m ta tá sró l szól. E tárg y ró l N ovák L á s z ló is írt (G r. Sz. X III. i n ) , v alam in t az eg yetlen lem ez­ ről való többszínű n yo m ta tá sró l is (Gr. Sz. X III. 90). A többszínű n yo m ta tá sró l igen jó értekezés m ég a Schopp Já n o s é (Gr. Sz. X III. 17 8 , 194), V e isz B é la a festékkeverésrő l írt terjed elm es és alap os cikket (N y .-É v k . és Ú ti K alau z 1904). V enko vits K á ro ly is írt m ár a színes n yo m tatásró l (M. N y. X V I . 13 3 , 14 8 , 166, 18 1) . A heliokróm iát, v a g y is a három szín ű és n é g y ­ színű n yo m ta tá st F u c h s Z sigm on d ism ertette leg­ 29

elő szö r a G rafikai Szem lében (V . 82). M ásfél esztendő m ú lv a jele n t csak m eg újabb ism ertető cikk (Gr. Sz. V I. 19 4) e tárg y ró l. G riesz E d e is írt ró la (M. N y . X I. 36), s N ád o r L a jo s is (Gr. Sz. X . 168). N ovák L á s z ló a tu d o m á n yo s oldalát ism ertette ennek az eljárásn ak (M. N y. X V . 1 1 5 , 1 3 1 ) . írt m ég e tá rg y ró l S o m o s Á rp ád (Gr. Sz. X I. 102), H o rváth A la jo s (M. N y. É v k . 1903). A dom ború n yo m ásró l S o m o s Á rp ád írt először (Gr. Sz. V . 152). U tán a N o v ák L á s z ló (M. N y. X IV . 73) é s M itterszky Jó z s e f (M. N y. X V I. 83) foglalkoztak e tárg g y a l. A g y o rssajtó k tisztán tartásáró l és fö lszerelé­ séről igen alap o s cikk a K rau se Jó z se fé (M. N y. I. 16 5), a m e ly et ered etileg a T á r s a s K örben o lv a so tt föl. E zt m egelőzőleg eg y h ason ló tárgyú m ásik cikk is jelen t m eg e lap ban (3. old.), am e ly ­ nek szerzőjét azonban nem ism erjük. A M agyar N yo m d ásza t X . kötetében (53. old.) a G raph isch er B eo b ach terb ő l fordított cikk jele n t m eg „H o g y a n tartsu k fönn gy o rssajtó in k ü z em kép esség ét'1 címen. A form ák m o sá sá ró l a M ag ya r N yo m d ászat II. kötetének 14 6. oldalán talá lju k az első érdem e­ sebb cikkecskét. A G rafikai S zem le IV . kötetének 5-ik lap ján F . W . ír e tárg y ró l. A fo rm am o só ­ szerek ism ertetését szintén a G rafikai Szem lében (X I. 6) találju k m eg. A p ap iro sró l szóló cikkek so ráb an W esztfalevits A n talé az első (M. N yo m d . II. 86.), ki a fén yezett m eg fén ytelen p ap irosról szól. A p ap iros­ g y á rtá s ró l különben h o sszú cikksorozat is jelen t m ár m eg, m ég pedig a M a g y a r N yo m d ászat IV . kötetében. G riesz E d e is többször írt a p apirosról (M. N y. V II. 3 5 ; X III. 40). N o vák L á s z ló (M. N y. V III. 8 1) n a g y álta lá n o sságb an szól a papi­ rosról. Igen alap os, m inden részletre kiterjedő értekezést írt D anielisz L ip ó t (M. N y. É v k . 1897), valam in t N o vitzk y L á s z ló is (N y.-É vk . és Üti K alau z 19 0 1). A krétás pap irost N o vák L á sz ló ism ertette (M. N y. X IV . 118 ) . A p ap irosban levő vízjelről T a n a y Jó z s e f írt rövidebb cikkecskét (Gr. Sz. V II. 5). — A p ap iro s-vizsgálatró l szóló s tudom ásunk szerin t legrégibb cikket K a lm á r L a jo s fordította fran ciából (M. N y. II. 56). Jó v a l későbben N o vák L á s z ló is közölt eg ye t-m ást e tárg y ró l (M. N y. V I. 18 7). A z állam i n yo m ta tv án y o k ra vo n at­ kozó p ap iro s-szab ályzato t a M a g y a r N yo m d ászat ism erteti (X I. 68). 3 °

P ap iro s-vágó gép szerkezetét G riesz E d e ism er­ tette m eg a M ag yar N yo m d ászatb an (V III. 180). A z alap n yo m ati lem ezekről F u c h s Z sigm on d írt legelőszö r (M. N y. II. 84, 10 4 ; III. 1 6 5 ; IV . 2 4 ; és Gr. Sz. 39, 57, 7 1). A z ó lom faragásró l szól L á sz ló D ezső cikke (M. N y. V II. 13 3 ) . A kartonból való alap n yo m ati lem ezekről K on csur G u sztáv (Gr. Sz. V . 1 0 1 ) , a M áser-lem ezrő l pedig R u zicsk a G y u la (M. N y. É vk . 1896), m a jd .m e g T ic h y Á kos (G r. Sz. X . 3) irt. A kö n yvn yo m d ái lem ezkészítő eljárások ról m eg alap n yo m ati lem e­ zekről eg y rövidebb cikket (N y.-Évk. és Ú ti K alauz 19 03) s e g y hosszabb cikksorozatot írt N ovák L á s z ló (Gr. Sz. X III. 56, 72, 87, 1 1 3 , 12 7 , 14 3 , 16 3 ; X IV . 2, 4 1, 58, 78, 96). A szedőgépekről m ár n agyo n sok szó esett szakirodalm unkban. A ,,v ask o lleg át“ tárgy aló első jelentékenyebb értekezéseket B en d tn er Jó z s e f írta a M ag ya r N yo m d ászatb an (I. évf. 1 0 1 , 1 1 6 ; II. évf. 20, 35 ). Az akkori időben ism eretes szed ő­ gépek n éh án yát alap os tan ulm án yokra valló m ódon ism erteti. A z 1889-iki p árisi kiállításon bem utatott szedőgépekről K alm ár L a jo s írt (M. N y. II. 13 0 , 16 3 , 182). A L in o ty p e t első ízben Bend tner Jó z s e f ism ertette m eg alap o sa b ­ ban (M. N y. III. 3). K oh l Feren cn ek, a Steph an eum m ostani igazgatóján ak is ked ves tém ája v o lt a szedőgép, és többször írt róla alap os tan u lm án yra valló cikkeket (M . N y. V . 16 5 , 18 6 ; V I. 3, 2 1 , 39. 9 0 E tá rg y ró l írtak továb b á : D adai G éza (am erikai dolgok, M. N y. V II, 4), N o vák L á s z ló (Thorne, E m p ire, L ag e rm a n n , M. N y. V II. 19 ; M onotype, M. N y. V II. 5 1 ; Calendoli, M onoline, A utotype, M. N y. V III. 3 4 ; M onoline, M. N y. V III. 65 ; általában , M. N y. X . 97 ; m ehano-sztereotípia, M. N y. X II. 1 8 2 ; általában , M. N y. X V . 5 3 ; E lektrotypo grap h , M. N y. X V . 83 ; általában , M. N y. É vk . ig o 2 ; általában , Gr. Sz. X III. 1 7 5 ; általában , M. N y. É v k . 19 0 4 ); T a n a y Jó z s e f (általában , Gr. Sz. V . 40; V II. 10 7 , 1 2 1 , 15 9 , X . 4 1 ; kétbetűs L in o typ e, X. 108, 13 7 ), G riesz E de (általában , M. N y. V III. 1 8 ; L in o typ e, M ono­ line és T y p o g ra p h , M. N y. X . 1 2 9 ; M onotype, Cox, M. N y. X I. 6 ; E lektrotypograp h , M. Ny. X IV . 5 ); Popper D ezső (T yp o g rap h , Gr. Sz. V III. 2 6 ); S trau sz A rtúr (T yp o g rap h , M. N y. X I. 16 8 ) ; N o vitzk y L á s z ló (általában, N y.-É vk. és 3 1

Ú ti K alau z 18 9 9 ); H errm an n K á ro ly (általában , M. N y. X II I m ) ; D urm its Im re (M. N y. Évk. 19 0 2 ); R ad n ai M ih ály (M, N y. É vk. 1903). A stereotípián ak is m eg van m ár a m aga tekin télyes szakirodalm a. A M ag ya r N yo m d ászat I. kötetének 149. oldalán m ár találu n k e g y ném et­ ből fordított alap os cikkecskét „ A lyu k ac so s töm lem ezek ről“ cím en. A lá írá sa n in c s ; v aló szí­ nűleg P u sztai F e re n c a fordítója. A stereotípia m a g y a r szakirod aim án ak tulajdonképpeni m eg­ alap ítója azonban M edersch itzky Jó z se f, ki e g y e ­ bek közt sokat írt a p ap iros-stereo típ iáró l (M. N y. II. 50, 66, 83, 10 3 , 120). A G rafikai Szem lében (I. 25) a szerkesztőség tolláb ól eredő cikkek egyike arró l szól, h o gy mi m ódon stereotipálhatunk fam etszetekkel kevert szed ésről. G riesz E d e is sokat írt a stereotip álásról (M. N y. V . 1 5 1 ; V II. 37, 54, 69, 88, 10 2 , n g , 136 ). L ö ffle r Jó z s e f a hideg és m eleg stereotípiáról a Gr. Sz. III. évfo lyam áb an (3. old.) értekezik. K oh l F eren c azt az e ljá rá st írta le (Gr. Sz. III. 79), am ely szerin t táblázatról és külön szedett h arán tvo n a­ las szed ésről jó stereotípiai lem ez készíthető. A stereotípiai fém ö tvö zésére n ehány receptet G. B . közölt (M. N y. V I. 188). K em pe K áro ly tó l a G rafikai S zem le IV . évfo lyam áb an (3. old.) találun k cikket ,,A lé g sz e sz ,m in tfü tő a n y a g “ cím en. A z am erikai stereotípia-berendezésekről a G rafi­ kai Szem le V III évfo lyam áb an (79. old.) o lv a s­ hatunk rövidebb cikkecskét. A z A utoplate-et n ag yjáb ó l K o m áro m y M ih ály ism ertette m eg (M. N y. X III. 175). A d ú cm áso lási e ljá rá st N ovák L ászló eleven ítette föl (M. N y. X V . 37). T o váb b i cik k : ,,A gázfűtés a töm öntő-m űhelyben“ Kem pe K á ro ly tó l (M. N y. É v k . 1903) A galvan o p lasztikáról m ár Z áh o n yi A lajo s Z seb leltáráb an is találun k cikkecskét. A M agyar N yo m d ászo k É v k ö n y v e 1887-iki évfo lyam áb an is van róla e g y kisebb értekezés. Jó v a l később a M a g y a r N yo m d ászat is közölt ró la ism erte­ tést, am ennyiben II. é v fo lya m áb a átvette R áth A rn old L . pom pás értekezését a T erm észettudom án yi K özlön yből. U gyan ezen szakfolyóirat III évfo lya m áb a n M edersch itzky Jó z s e f igen alap o s cikksorozatot írt e tá rg y ró l (6, 36, 54, 88, 104 , 12 0 , 13 6 , 1 5 1 és 18 4. o ld a l; különnyom at alak jáb an is m egjelen t). S ed elm ay er F e re n c is értekezett ró la (M. N y. É vk. igo 2). 32

A n yo m d ák berend ezéséről többen írtak, köz­ tük R adn ai M ihály is (Gr. Sz. V II. go, i i o ). K o v á c s K áro ly n a k ilyen tárg yú p ályad íj-n yertes cikke a N yo m d ász-É v k ö n y v és Ú ti K alauz 1900 és 19 0 1-ik i köteteiben jele n t m eg. Augenfeld M iksának a M a g y a r N yo m d ászat X IV . köte­ tében m egkezdett s a X V . köteten is végighúzód ó „K ö n y v n y o m d a " cím ű és e tárg y ú cikksorozata különnyom atban is n ap világot látott. A m un kaárak kiszám ításáró l Som os Á rp ád és R u zicsk a G y u la írtak (M. N y. Évk. 1897). A kö n yvn yo m tatók cím eréről M ajor Istv án írta az első jelentékenyebb értekezést (G r. Sz. V II. 7 1). F irtin g er K á ro ly is hozzászólt a dolog­ hoz. (G r. Sz. V II, 89, 10 5 , 124). A szakiskolákról és inasképzésről szóló első cikkecske K a lm á r L a jo s fordításában jele n t m eg, ki a londoni n yom d ászin asok szakiskoláját ism er­ teti (M. N y. II. 23). A G rafikai Szem lében L u stig L a jo s (I. 13 8 , 17 2 ), K leinm ann F rig y e s (I. 187), G elléri M ihály (I. 190), Illé s Istv án (II. 195), G rócz E rnő (IV . 14 3 , 18 3), K áhn Sán d or (IV . 148), S ch w artz A d o lf (IV . 164), H olndonner F eren c (IV. 204), T a n a y Jó z s e f (IV . 205) írtak e tárgyró l. A p árisi É c o le É stienne-t L u stig L a jo s ism ertette (G r. Sz. II. 73). A szakiskolákról m eg az inaskép­ zésről írtak továb b á : G riesz E d e (M. N y. V II. 18, 17 9 ; V III. 13 4 ); T a n a y Jó z s e f (Gr. Sz. V . 1) ; G rócz E rn ő (Gr. Sz. V . 22, 99, V I. 3 ; M. N y. 1 1 3 ) ; F eu erlö sch er Á rm in (Gr. Sz. V . 23); H araszti Jó z s e f (Gr. Sz. V . 4 1, 65, 84; M. N y. É vk . i8 g6); S ch w a rtz A d o lf (Gr. Sz. V . 100) ; K on csu r G u sztáv (Gr. Sz. V . 15 3 ) ; N o vák L á sz ló (M. N y. V III. 9 7 ); N ovitzky N. L á s z ló (M. N y. É vk . i8 go ) ; S ch w artz Sán d or (Gr. Sz. V I. 1 2 1 ) ; R u zicsk a G y u la (Gr. Sz. V I. 179 ). — i8 g 7 -tő l kezdve az e tárgy ú szakirodalom m ég job b an fölszaporodott, s a n yo m d ász-ú jságok m indegyik év fo lya m áb a n sere­ gestül találjuk az e kérd ésre vonatkozó cikkeket. N em is részletezzük tehát itt ő k e t ; s pusztán csak olyan értekezéseket em lítünk m eg, am elyek v a la m e ly szakiskolán ak v a g y szaktan folyam n ak szervezetét, tan ítási ren d jét ism ertetik. Ily e n a ko lo zsvári n yom d ászin asok szaktan fo lyam áró l szóló jelen tés (Gr. Sz. V II. 76), valam in t a buda­ pesti inasok részére létesítendő szakirán yú iskola ja v a s la ta (Gr. Sz. V II. 94), az ip arok tatási tan ács erre vonatkozó h atáro zata (Gr. Sz. V II. 198), 3 3

L á n g Jó z s e f cikke a berlini n yom dász-in asok isko lájáró l és a bécsi grafikai főiskoláról (M. N y. É vk . 1898), G rócz E rn ő é a fő v áro si in asiskolák ú jjászervezésérő l (Gr. Sz. X I. 6g, 89), a K ön yvn yom dászok Szakköre 1 9 0 1 — 1902-iki tan fo lyam á­ ró l szóló jelen tések (G r. Sz. X II. 45, 76, 142), a b écsi grafikai főiskola szervezetének ism ertetése Schopp Já n o stó l (Gr. Sz. X III. 124), az egész európai szakoktatás ö ssze fo glalása s a szakiskolák szervezetén ek m egism ertetése N ovák L á sz ló tó l a T y p o g ra p h ia 1902-iki évfolyam áb an , s végül B ö h m Já n o s rajzoktatási felü gyelőtől az in asiskolák rajztan ítási terve (M . N y. É vk . 1904). A cin kografálásra m eg a velők kapcso latos fotom ehanikai eljárások ra von atkozólag is van ném i szakirodalm unk. E ls ő e tárg y ú cikknek talán a M ag yar N yo m d ászat I. kötetének 22. oldalán olvash ató „ív e s-fo ly a m a t és e n y v típ ia“ cím ű szem ­ m el láth ató lag ném etből fordított cikket vehetjük. M agán ak a cin kografálásn ak alap os leírását a M a g y a r N yo m d ászo k É v k ö n y v e 1888. é v fo ly a ­ m áb an olvash atjuk D réhr Já n o s tollából. A foto­ gráfiai n yo m tatásn ak n evezett s m áig is csak félig-m eddig föltalált eljá rást a fran cia Im prim erie szaklap n yo m án K alm ár L a jo s ism ertette (M. N y. II. 55). A z autotípia készítésének m ód ját leg­ előszö r a M ag ya r N yo m d ászat (V II, 16 5) ism er­ tette m eg a m üncheni A lbert J . dr. nyom án. A cin km aratásról külöm ben terjedelm es, később különn yom atban is m egjelen t értekezést közölt R u zicsk a G y u látó l a G rafikai Szem le IX . évfo ­ ly a m a (2, 15 , 3 1 , 49, 60, 73, 84, 100, 1 1 2 . old.). A z autotípiáról külön cikkeket írt m ég N ovák L á s z ló (M. N y. X IV . 28, 18 8 ; M. N y. É vk . 1902). A rotációs fotográfiát is ő ism ertette (M. N y. X IV . 30), valam in t a fénym ásoló eljá rást (M. N y. X IV . 18 7 ) és a fén yn yom ást kö n yvn yo m ó sajtón is (M. N y. X V . 10 1). Azt, h o gy m inő rajzot minő e ljá rá ssa l sokszorosítsu n k: N ovák L á sz ló írta m eg (M. N y. X IV . 202). A fén yn yo m ásró l szóló első alaposabb cikk a M ag ya r N yom d ászok É v k ö n y v e 1893-iki é v fo ly a ­ m áb an jelen t m eg — ó — ő tollából. A plakátokról R adnai M ih ály írt (Gr. Sz. V III. 189) és R ad ó Stern L ip ó t is (M. N y. X I. 18 4), m ég pedig elég alap osan. A m odern plakátfes­ tőkről N o vák L á sz ló írt cikksorozatot (M. N y. X IV . 20 1 ; X V . 2, 69, 99). A m odern grafikai 34

m űvészetet V a jd a E rn ő ism ertette (G r. Sz. X II. 17 , 4 1, 57). A k ö n y v n yo m d ái plakátokról Körinek Jó z s e f írt jó kis értekezést (N y.-É vk . és Úti K alau z 1902). A b ád o g ra v aló n yo m ta tá sró l a G rafikai Szem le II. kötetében olvash atu n k rövid cikkecskét s u g y an ­ ott a pléhre n yo m tató g y o rssajtó n ak is m eg van a fam etszetű képe. A h a n g jegy ek v é sé sé t és n y o m ta tá sá t N oske E rn ő ism ertette m eg először a G rafikai S zem le I. évfo lya m áb a n (67. old.). A térkép n yo m tatásró l a G rafikai S zem le I. é v fo ly a m a (6 és 22. old.) R ö sle r N ándor tollából közli az első alap osabb értekezést. A ru g an y o s bélyegzők készítésének m ódját s a já t tap asz ta la ta i alap ján M ed ersch itzky Jó z s e f ism ertette m eg a m a g y a r n y o m d ászv ilág g al (M. N y. V I. 7, 4 1). A kö n yvkö tő -m esterségrő l érdekes cikkecskét írt K n er Izidor a G rafikai S zem le X II. é v fo ly a ­ m ában (22. oldal). * * * A m in t olvasóin k az előzőkből látják, nem túloztunk, am időn e cikk elején azt m ondottuk, h o gy alig v an M ag ya ro rszá g o n m ég ip arág , m e ly ­ nek o ly im pozáns szakirod alm a voln a, m int a n yom dászip arnak, és cso d álato s, h o g y m inderre csak ú g y jö v ü n k rá, h o g y akadt e g y fárad h atat­ lan kutató, aki időt és fára d ság o t nem kim éivé, összeszedte ezt a n a g y kincset, m elye t íg y együtt lá tv a , tudunk csak igazi értéke szerin t m eg ­ becsülni. N o v á k L á s z ló szaktársun kn ak, a ki bokros e lfo g la ltsá g a m ellett is rá tudott érni ezen n a g y m u n k ával m egbirkózni, igazán kö szö­ nettel tartozunk*; m ert a m ellett, h o g y eg y kitűnő Útm utatót ad ott kezeinkbe arra n ézve, hol lehet könnyen hozzáférni a szakm áink különböző ág ait tanító és m ag ya ráz ó szakan yagh oz : bizton hiszem , h o gy eg yú ttal lelkesíti is a je le n nem ze­ déket arra nézve, h o g y az elődök álta l lerakott alapon tovább építsenek, kiszám íth atlan h a sz­ n ára szakm ánknak és szakm ánk tanulni v á g y ó ifjabb nem zedékének. T A N A Y JÓ Z S E F . * N o, no, nagyobb érdem a szakirodalom úttörőié, akik közt bölcs tanácsai, hasznos irányítása révén első helyet foglal el a Könyvnyom ­ dászok Szakkörének közszeretetben álló elnöke és Évkönyvünk legelső szerkesztője: Tanay József. Szerk.

35

KÚN KO RNÉL SZAKTÁR­ S U N K M E L L É K L E T E a? oí ■

R ig ler Jó z s e f E d ep ap írn e m ű g y á rnak köszönhetjük a szem közt levő m ellékletet, am ennyiben e ré sz ­ v é n y tá rsa sá g ig a zg ató ság a lekölező szív e ssé g g e l engedte m eg K ún K orn él szak ­ társunknak, az újabb m esterszed ő i gá rd a kiváló tagján ak, h o g y szép tervezetét É vk ö n yv ü n k szá­ m á ra a v á lla la t költségén sokszorosíth assa. K ún szaktársun k célja e m elléklettel az volt, h o g y pél­ dát adjon a m ag y a r stílu s m o d e rn iz á lá sá ró l; h o gy az ilyen stílu sú ornam entum ne pusztán p ávato ll leg y en , v a g y levéln ek , bim bónak m eg virág n ak a m egszokott form ákat diktáló szö ve v én yéb ő l álljon, hanem eg yetlen pontból kiindulva, oszlopszerűen fejlő d jék ki. E m ellett a m a g y a ro s m otívum okat fig u rális, illető leg tájkép es dísszel kap cso latosan p rób álta alkalm azni. A m ellék let hat színben nyom ódott. E lő sz ö r n yo m tatták az aran y alá való festéket, h o g y aztán bronzport hintsenek rája . M ásodik szín lett az alap u l szo lg á ló cham ois, h arm ad ik pedig a vörö sb e já tsz ó hús-szín. N egyed szerre a zöldet, ötödszörre a rajz kö rvo n alait n yo m tatták. H atodik n yo m ás a szö vegé. A n yo m ta tá st különben E lb e rt Arnold gép m ester végezte. A keret é s dísz e g y e s lem ezeit — szám szerint n égyet — M áser-lem ezből v a ló k iv é sé sse l állí­ totta elő K ún szaktársunk. U gyan ek k o r e g y kis ta lá lm á n y ra is bukkant. A M áser-féle, eddig szél­ iéb en h aszn ált fixáló-pasztát io fillér ára fehér sellakn ak 3/4 deci alkoholban v aló old atával h e ly et­ tesítette és azzal a lem ezek fölületét h árom szor, széleiket pedig m ég kétszer kente be. A z ered ­ m én y az, h o g y a lem ezek jo b b an kiállották a n yo m ást, m int ah ogyan a M áser-féle p asztával való bekenés után általáb an szokták. K ún szak ­ társun k p a sz tá ja ezenkívül h ason líth atatlan u l ol­ csóbb, m int a M áser-féle. A ján lju k e talá lm á n y á t m in dam a szaktársain k figyelm ébe, kik néha-napjá n a lem ezvésés e fa jtá já v a l foglalkoznak. 36

Pf\P\R A RIQLER

• '

RÉSZVÉNY-« NAGYBANI '

■

‘

r

/ :

/1 í j

KÚN KÖP N SUNK M l

/.AKTÁI ■

& ’ -

m

R igler Jó z s e f E d e pa; nak köszönhetjük a szemk m ellékletet, am ennyiben e ré

lező sz ív esség g el engedt társunknak, az újabb m esterszed ői gá rd a kiv tagján ak, h o g y szép tervezetét É vk ö n yv ü n k s m ára a v á lla la t költségén so kszo ro síth assa. í szaktársunk célja e m elléklettel az volt, h o gy j dát ádjon a m a g y a r stílus << iem izá lá sáró l a.- íh on stílusú ornatner.* n-., .ve puszin: d n e k ,i ■ ak m e .

•iros m otívum a izei kapcsolato

m ellek;. ■»? EL" n yo m tatták az arany bronzport hintsenek rája. M as alap u l szo lgáló cham ois, h arm ad ik pedig a voro já tsz ó hús-szín. N egyed szerre a zöldet ötodszii ct raj7 kö rvo n alait n yo ü itsttál. H atodik nyon a szö vegé. A n yo m tatást különben E lb ert A rn gépm ester végezte. A keret és dísz e g y e s lem ezeit — szám szel M áser lem ezből v aló k ivéséssel s tóttá elő K ún szakiét kunk. U gyan ek kor egy találm án yra • , ..nt, A M áser-féle. edd;; tőben tus . ü ó -p fU ztát io füle seli iknak 1 t e a alkoholban való old atával helj tesu ette és , ;zal a é mezek fölületét három ss széleiket pedig m ég kétszer kente be. A z er m ény az, h o g y a lem ezek job b an kiáltottál n yo m ást, m int ah o gyan a M áser-féle paszta való bekenés után általában szokták. K ún s.~ társunk p asztája ezenkívül hasonlíth .;anul csóbb, m int a M aser-féle. A ján lju k t .simán m indam a szaktársain k figyelm ébe, néha-n já n a lem ézvésés e fa jtá já v a l fogl.v >znak.

Tervezte és metszette KUN KORNÉL

R ig le r r . - t . B u d a p e st

*

MAGYAROS, N E M ZETIE S STÍLUS * MŰVÉSZI IR Á N Y

kozni. K ed v es tém án ak m ondom , m ert m á r sok­ sok élvezetes órát szerzett szám o m ra, — h á lá s pedig a vele való foglalkozás, m ert első sorban m agunknak és a m a g y a r k ö n y v n yo m tatásn ak teszünk szo lgálato t, h a érte lelkesedünk, érte fá ra ­ dozunk, m eg va ló sítá sá n m unkálkodunk. Ö rvendetesen tap asztalhatjuk, h o g y a m a g y a r stíl m egterem tésén ek szép eszm éje m ind n agyobb érdeklődést kelt és m ind szélesebb körben szerez h íveket. E g y re szám osabb lesz a m esterszed ő, ki alkalom ad tán k ed vvel h a szn álja föl m un káján a m a g y a r m otívum okat. S a cél m e g v a ló sítá sá t közelebb v iszi a szakköröknek am a dicsérendő h a tá ro z a ta ,h o g y szakm un kára hirdetett p ályázato k k iírá sá n ál figyelem m el van n ak a közhangulatra, az irán yító ára m la tra s h atározottan m a g y a ro s m otívum ok a lk a lm az ását kíván ják a p ályázó tó l. Á m b á r e k ív á n sá g m an ap ság m ég kissé illuzórius, m időn alig eg y-k ét és h am ar kim eríthető m a g y a ­ ro s díszítő sorozattal rendelkezünk s ez is csak n éh án y n yom d ában áll rendelkezésünkre. V o lt idő, nem is o lya n régen, m ikor kom oly, m űértő em berek n evetségesn ek tartották m agát a gondolatot is : n agyobb koncepciójú m űveket, épületeket nem zeti ízlésben, m a g y a ro s m o tívu ­ m okkal díszítve fölépíteni. A zt m ég m egen ged ­ hetőnek tartották, h o g y apróbb tárg y ak at, akár h a sz n á la tra a v a g y d íszítésre szo lgáltak , nem zeti ékítm én yekkel ruh ázzan ak fel, — en n yire alkalm a sn a k é sé rd e m e sn e k ,h a n g sú ly o z o m : érdem esnek tartották, — de h o g y n ag y arán yo kban h a szn ál­ tassák , a m űépítészetben a többi nem zetek építési stíljé v e l eg y e n jo g ú v á tétessék , azt m erész gon d o­ latn ak, m eg nem való síth ató álom nak m ondották. É s m égis h o v á jutottu n k ! M egértük, h o g y egyik legképzettebb, egyik legn agyo b b teh etségű m ű ép í­ 3 7

4

tészünk, szám talan ellenzője d acára hirdeti, h o g y igenis alkalm azható a m a g y a r díszítő stíl a m űépí­ tészetben s ennek ékes b izon yságáu l újabb időben ú g y pályázatok ból díjkoszorúzottan kikerülve, m int m agán osok m egbízása folytán , eg ym ásu tán fölépít­ teti ebben az ócsárolt, figyelem re nem m éltatott stílusban és uj, eddig nem ism ert elren dezési m ódszerben a fő v áro s m onum entális épületeit. A z öreg m ester iskolát terem tett, szám os kö vető je akadt s m a m ár eg yn éh án y bérh ázat is találunk, am elyeken m a g y a ro s form ák m ellett ízlésesen , n em es stilizálásb an van a m a g y a r m otívum alk a l­ m azva. E m ez eredm énynek m i m a g y a r n yom d ászok csak igen-igen örülhetünk. T a p a sz ta la t b izon yítja u g yan is, h o gy az e g ye s m űiparok n a g y h a tá ssa l van n ak e g y m á sra s ez esetben reánk n yo m d á­ szokra értékes nevelő h a tá ssa l fog a m a g y a ro s építészeti stíl lenni. N yom d ásztársad alm u n kban szintén találkozunk a föntem lített s az építészetnél észlelt je le n sé ­ gekkel. N em fogadja-e m o so ly o g v a sok szaktársun k ebbeli törekvésein ket és m ondanak kísérletezé­ seinkről b ö lcs ítéleteket. P ed ig e stílu s m an ap m ég csak óhaj, — csak sejteni engedi, h o g y va la m i alakulóban v an s éppen ezért a kételkedők részéről korai és am ellett h elytelen is az ítélet, a vélem én y m egfo rm álása. T u djuk, h o gy stílek nem m áró l holn apra szü­ letnek. H o sszú kísérletezések, egyen getések so rá n jutunk el a befejezett, a kész stílhez. S fejlőd é­ sükben nem á llv a m eg, az idő fo lyam án folyton tisztázódnak, nem esülnek, egész a tökéletességig. A m a g y a r kö n yvn yo m tatásb an eddig csak m a g y a r m otívum okat ism ertünk. A n em zeties tárg y ú díszítés kutatói által m ag y a ro s jelleg zetűeknek ta lá lt n övén yi díszítő elem ek, m int: ró z sa, szegfű, liliom , tulipán, krizantém um s a virág k én t kezelt p ávato ll stilizá lá sá v al, alk a lm a z á sá v a l fo g lal­ koztunk. De itt nem állhatunk m eg. H a ily for­ m áju kban h aszn álhatják is m á s díszítő-iparosok, de nem felelnek m eg a m i m unkáink ékesítésében. N ekünk nyom dászoknak a papiros felü letét: eg y sík teret kell betöltenünk, illetv e e téren elren ­ dezett szö vegrészh ez a díszítő an yag o t alk alm az­ nunk. T e h át pusztán m otívum okkal, m elyek e lv é g re csak részei az ékesítésre szo lgáló an yagnak, nem dolgozhatunk. Ú g y vagyu n k, m intha eg y fölépítendő 3 8

házh o z összehordtuk vo ln a a téglákat, — de h o gy a ház fölépüljön, szü kséges a szerv e s kapocs, m ely a z egészet szilárd d á teszi. T o v á b b kell tehát m ennünk. M a g y a ro s m otívum okat m a g y a ro s keret­ ben, m a g y a ro s vo n alak kal hozzunk összeköttetésbe s akkor eljutottunk a stílterem tés első stádium ához. M ilyen is legyen jöven d ő nem zeties stílusunk? H o g y az teljesen m egfeleljen gondolkozásunk­ n ak, felfogásunknak, arról ne is szóljunk. A kkor s csak akkor lesz nem zeti, lesz m a g y a r, h a tolm ác so ló ja lesz egyéniségünknek, h a visszatükrözi lelkünket. Itt csak részletkérdések jöhetn ek tekin­ tetbe. S e részletekn él figyelm ü n k a m ű vészileg kiforrt nem es angol stíl felé irán yuljon . É s am it tőlü k első sorban tanulnunk kell, az a m űvészi eg ysz e rű sé g g e l p árosu lt célszerű ségre v aló törek­ vé s. M ert h a m i m a g y a r kö n yvn yo m tatók m ag ya r ízlésen , m a g y a r stíluson elm élkedünk, annak m eg­ v a ló sítá sá n buzgólkodunk, akkor a fő sú ly t könnyű h a szn álh ató sá g ára , célszerű ségére kell h elyezn ü n k ; h o g y m ikor m egindulunk a stílterem tés útján, akkor bennünket a széppel összeegyeztetett célsze­ rű sé g vezessen. Ekkor a jó , a h e ly es úton vagyu n k, m e ly végered m én yében a biztos sikerhez vezet el bennünket. K itartó m u n kássággal, n ag y szere­ tettel azután tovább haladhatunk, — fejleszteni, n em esíteni kell csak ezután. É s ki fog alakulni a m a g y a r n yo m d ászati stílus. * * * R öviden áttérek a cím ben foglalt m ásod ik kité­ telre, m elyn ek ten den ciáját a következőkben fo g lal­ h ato m ö s s z e : igyekezzünk m ű vészileg fegyelm ezett n yo m d ászo kká lenni. H o g y m egism erkedjünk a m űvészi form aszép séggel, az előkelő, m űvészi elren d ezéssel. E rre pedig sokféle alkalom kínálkozik. Já rju n k e l m indenüvé, hol m agunkat m ű vészileg n ev el­ hetjük, hol ízlésünket nem esíthetjük, — szem ünket a szép, a h atáso s form ákhoz szo ktatva, szépérzé­ künket fejleszthetjük. Ott vannak az évenként rendezni szokott m űtárlatok, ip arm ű vészeti kiállí­ tások. T ekintsük m eg a n yilv án o s szobor- és ép ü letp á ly áz atra beérkezett m űveket s h a utunk uj, m onum entális épület előtt visz el, n e s a j­ náljunk tan u lm án yo zás céljáb ó l m eg állan i előtte. S h a e tárlatokon összehalm ozott m űvészi term é­ keket figyelm esen tanulm ányoztuk, akkor m eg­ 3 9

4

ism erkedünk a m odern irán y am a je lle m v o n á sá v a l, h o g y m inden a n y a g term észetének, sajátságain ak m egfelelő techn ikával lesz m egm u n kálva. A m ű­ vészi je lz ő re tehát csak az a m ű tárg y tarthat igényt, am e ly az an y ag sajátság ain ak , valam in t célján ak figyelem b evételével n yerte form áit. E z az e lv nekünk könyvn yom tatóknak azt tanítja, h o g y m aradjunk hűek a m ag asn yo m ású eljárásh o z és ne kalandozzunk el idegen terrénum okra. Szem előtt kell teh át tartanunk, akár eg y díszes kiállí­ tású k ö n yvrő l, a v a g y csak eg y igénytelen üzleti m unkáról is v an szó, h o g y az alkalm azandó betű és ornam entika m indig a síkdíszítés jellegén ek feleljen m eg. T e h á t betű és díszítő-an yag dekoratív szem pontból m egalkotott legyen s ezért kerülnünk kell m inden o ly betűtípus v a g y ékesítő-an yag alkalm azását, m ely p lasztikailag kívánna hatni. De, h o gy e g y sé g e s h atásra törekedve, m un­ kánkat az esztétika és szép ség szem pontjából is kifogástalanul, szigorúan a k ö n yvn yo m tatás alap ­ elvei szerint tudjuk elkészíteni, ahhoz sok tanul­ m án y, sok készültség, hosszú elm erülés, de m indenekfölött tisztult ízlés kell. E zért kell m eg­ ragadnunk m inden kínálkozó alkalm at, am ikor m űízlésünket ak ár csak eg y p a rá n y iv a l gazd agít­ hatjuk, finom abbá fejleszthetjük. Eképpen észrevétlen ül, de fokozatosan m űveljük ízlésün ket; a szép, a m űvésziesen szép fo galm a m ind m élyebb n yo m ot h a g y bennünk, ítéletünk is biztosabb, önállóbb lesz. S h a ízlésünk n em esítésében en n yire jutottunk, akkor nem lesz nehéz m unkáinknak eredetibb, önállóbb kü lsőt adni. N em lesz első dolgunk a betü m in takö n yvet segítségü l venni. Önérzetünkön vélünk csorbát ejteni, h a m i abból a füzetből k evés v álto ztatással m intát m ásolunk elkészítendő m unkánkhoz, m ert ez esetben am a gond olat fog bennünket kisérni, h o gy m i m ost tulajdonképpen m ás valakin ek az eszével akartunk gondolkozni, m ásn ak az eszm éjét akartuk szellem i m eg erőltetés nélkül m agunkénak tulajdonítani. V ig y ü n k tehát lelket, eg yén iség et m unkánkba! N yilatkozzék m eg bennük szellem ünk s legyen eredeti, legyen önálló. Igyekezzün k kevés eszközzel n ag y h atást elérni. A m ű vészet is a bájo s egyszerűségben , a term észetességb en v an leginkább jelen . M inden m ás csak tartalm atlan m űvészieskedés. A ll ez 40

M e llé k le t ifj. A I G N E R

AN TA L:

„ M a g y a r o s , n e m z e t ie s s t ílu s • M ű v é s z i i r á n y “

SZflKKORŰKMES SZflKffRriflKlIflK

c ím ű c ik k é h e z.

KÖZREBOCSÁTJA:

ö n o rrc m u ö

Í J HÍ O

O

M AGYAR

NYOM DÁSZOK

ÉVK Ö NYVE

1905.

különösen kö n yvn yom tató-m űvészetün kre. S o h a an n yi egyszerűségükb en is h atáso s kö n yvn yo m tató i m esterm unka nem készült, m int am ióta a m odern eg ysz e rű sé g irá n y ítja ízlésünket. * D e n em csak m esterszed ések tervezésén él, elké­ szítésén él lesz b e fo ly ással m ű velt szépérzékünk, hanem belevihetjük a kö n yvek lapjai közé is. G ondosabb k iállítású m ű vek elő állításá n á l a szép form ájú betűk m eg vá lo g a tásá b an , az alkalm azott könyvdíszek, illu sztrációk elrendezésében, jó m inő­ ségű p ap iroson a tiszta, egyen letes n yo m ásb an fog m egn yilván u ln i m űérzékünk. A m ű vészi m unka felé törekvésünkben segítőeszközt bírunk a különböző k ö n yvn yo m d ái lem e­ zekben. A rá n y la g könnyű kezelhetési m ódjuk alkalm at ád, h o g y igénybevételükkel rö v id idő alatt is önálló tervezésű m unkákat készíthessünk. M agától értetődik, képzettségünk am a fokán, m ikor ízlésünk és rajztu d ásun k eredeti alk o tásra képesít bennünket. M ert annyi bizonyos, h o g y a kész betűöntödei a n y a g sok esetben m egköti kezünket, nem követh etjü k szabadon eszm énket, go n d ola­ tainkat. H iszen m esterszed ések, plakátok elkészí­ tésén él m aga a könyvn yo'm tatási betű m erevség e is m indinkább szem beszökő lesz, m elyn ek en yh í­ tésére utóbbi időben áz alfabet több betűjét kétféle alakban öntik, h o g y általuk a sorok eg yh an gú sága válto zato sab b á tétessék. A ligaturák is részben e célt szo lgálják. P ersze egészen m áskép áll ez a kö n yvszed ésn él, hol az o lv a sh a tó sá g ro v á sá ra nem szabad eltérni az eg yszerű , m egszokott for­ m ájú betűktől. M iért tetszik péld ául e g y m ű vésztervezte p la ­ káton a szö vegrészh ez alkalm azott betűtípus? M ert eltér a sab lon os, a kötött form áktól s m ert lelket találu n k benne. M ű vészies irán yban dolgozzunk tehát. Igen ám , de ne e v v e l kezdjük. E z a v ég cél legyen. Z sen ge szakbeli tu d ással ne akarjunk m estereknek látszan i, m ert m int m indenben, ú g y a szaktudás eléréséb en sin cs u grás. Ism erkedjün k m eg m ester­ ségü n k tech n ikájával, a h e ly es és jó fo rm án tö r­ vén yesített k ö n yvn yo m tató i szabályokkal és ezeket so h a szem előtt ne tévesszü k. M ert szom orú v a ló sá g , h o gy itt töm érdek hibát követünk el és itt áru lja el a legtöbb szedő h ián yo s szakképzett­ ségét. H ozzán yúln ak m indenhez, am i tulajd on ­ képpen' csak segítő eszköze a k ö n yvn yo m tatásn ak 41

s am ellett teljesen elfelejtenek a betűk m un ká­ sain ak m aradni. F e rd e h e ly zet ez. S a lelk iism eretlen ségrő l, m it m unkaközben elárulunk, arró l ne is szóljunk. P ed ig n a g y ig a zság v an abban, h o gy v a la m e ly m unkáról annak készítőjének lelkületére, je lle m é re lehet következtetni. E g y e n e s, b e csü le tes jellem ű m un kás k ifogástalan , hibátlan m unkát készít, a h a n y a g m unka ellenben a legtöbb esetben fo gy aték o s je lle m ű em berben talá l elkészítőjére. A tech n ikailag h e ly e s m unkán kezdve, lép cső rő llépcső re em elkedünk, m íg eljutunk a k ö n y v n y o m ­ tatásn ak ip arm ű vészetté em eléséh ez. M esterségün k am ú gyis b izon yos ip arm ű vészeti je lle g g e l bír s csak tőlünk függ, h o g y e m ag aslato t elérje é s azt jo g o sa n m eg is tarth assa. Ó reg hiba, h o gy fiatal szaktársain kbó l hiányzik az am bíció, a lelk esed és tüze. M unkájukat so kszo r m egbotrán ykoztató lelk iism eretlen séggel, fölületese n , n ag y un alom m al végzik s eszük lé h a sá ­ gokon já r v a , továbbképzésen nem gondolkoznak. N em , íg y nem fogunk boldogulni. H iába való lesz panaszunk a so rs m o sto h a sá g a fölött, m ikor nem kívánunk tan u lással, tu d ással azon ném ikép ja v íta n i. S zeressü k h iv a tá su n k at; lássun k a k en yeret adó p á ly á n á l többet benne. H a m ajd ü res óráinkban is k ed vvel és öröm m el fogunk szakdolgokkal fog­ lalkozni, h a iparkodunk szakszervezkedésün k m e l­ lett szaktudásunk fejlesztésében lép ést tartani, ú g y ez esetben siker teljesebb jö v ő t várh atun k. É s akkor nem kell félnünk a szed őgépektől, nem azoktól a bizon yo san bekövetkezendő v á lto ­ zásoktól, am elyeket a tökéletesített szed őgép fo g a kö n yvn yo m tatásb an előidézni. H o gy alap jáb an m e g vá lto z ta tja a n yo m d a képét s az alk alm azottak m űködési k ö rét: az előreláth ató. S ekkor fölötte elő n yö s lesz reánk nézve, h a szervezettségün k m ellett m ű vészies irán yb an n evelkedtünk és fej­ lődtünk. M ert a gép m inden időben csak lélekn élküli sablonm unkát fog végezni. ** * V issz a té re k kiindulási pontom hoz s cikkem et a m a g y a r stílrő l való elm élk ed éssel fejezem be. Ú g y vag yu n k, h o gy beteltünk a nálunk otthonos idegen ­ lelkű n yo m d ászati ízlésekkel. U n alm a sság ig m eg­ szokott form áik, alk a lm az ta tá si m ódjuk jó és szép 42

v o lt m indaddig, m íg rászo ru lva voltunk, am eddig a m a g y a r n yo m d ászat is fejletlen volt. V alam i uj és friss, valam i közvetlenebb után vágyakozun k. O lyan form ák után, am elyek nem leszn ek idegenítő h a tá ssa l reánk, hanem a mi n yelvü n kön fognak beszélni s fölm elegítenek, gyön yörköd tetn ek m ajdan bennünket. A m i egészen és sp eciálisan a m ienk lesz, am i m egfelel tem pera­ m entum unknak, érzésünknek. M ert h a m inden téren kárhoztatandjuk is a sovinizm ust, itten h e ly én való n ak kell találnunk. A gazd asági harcban országok népei eg y m á sra vannak u talva, de m unkáikon nem zeti egyéniségüket ju tta ssá k kifeje­ zésre. S erre igen alkalm as a m ag ya r k ö n yvn yo m ­ tatásn ak m ai, fejlődésnek induló helyzete. Szak­ erőink, szakíróink gárd ája eg yre növekszik, kiknek összem űköd ése kellő eredm énnyel fog járn i. * *- * Cikkem m el kapcsolatban néhány vázlatom at m utatom be. A pró kavicsok ezek a m ag yar stílus kin csesb án yáján ak felszínéről, de am ely bányának m élyé n dús aran yrétegekre fogunk találni. F á ra d a lm a s m unka jutott az úttörőnek. N ehézkes szerszám m al kell az ellenálló szilárd töm egen ré st nyitnia. D e ez ne tántorítson el m egkezdett m unkánktól, ne hagyjuk el hűtlenül a fárad alm as m un ka porondját. V ezessen bennünket m indenha az önzetlen, a gyarló em beri hibáktól m ent ü g y ­ szeretet. Tan uljun k és tanítsunk. K i m ilyen sorban van . L eg yü n k a kor szellem étől áthatott m unkások s em ellett vigyü k előbbre fejlődése útján szép m ű vészetü n ket. *

*

*

. . . L elk i szem eim m el belenézek a ködbe borult jö v ő b e . L á tn i vélem , h o gy hazai betűöntödéink e g y ­ m á st tú lsz árn y alva iparkodnak, nem zeties díszítő­ an yag o t és betűket forgalom ba hozni, lassan -lassan kiküszöbölve az idegenlelkű, idegen agytól kigondolt é s m egform ált an yagot. S látom , h o gy a többi nem zetek szakm unkásai, eleintén u gyan fitym áló d va, de hovatovább elism erik, h o gy tudunk ön állóan , saját eszünkkel gondolkozni, m unkánkba s a já t lelkünket leheljük s h o gy van az idegen nem zetek sorában h elyét m egálló, szám ottevő m a g y a r n y o m d á sz a t! I F J . A IG N E R A N T A L . 4 3

APRÓSÁGOK A KÖNYV­ NYOMDÁI G É P T E R E M B Ő L

BS ív Z —J i ' i Í / B I “

gépm ester legelső és elengedhetetlen kö telessége tu d valevő leg a reábízott gép lelkiism eretes kezelése, am ely fölad ata teljesítésén él n ag y ] § S I = L szerepe van az olajozó kannának is. N em elég, h a ezt egészen a segéd m u n kásra, v a g y ép pen séggel az in asra bízza, hanem kíván ato s — m ár csak a saját érdekében is — h o g y gy ak o rta m eg győző d ést szerezzen a rró l: m eg van -e jó l ken ve a g ép ; ennek e lm u lasztása sok galib át idézhet elő, m ár pedig okvetlenül okosabb dolog az előállh ató b ajt m egelőzni, m int a m ár m eg lév ő t orvosoln i. F o n to s kö telessége m ég a gépm esternek, h ogy m egism erje a gép am a jó m eg ro ssz tulajdon­ ság ait, am elyek m inden gépnél m ás-m ás alakban jelen tk ezn ek ; ez által esetleg elejét veszi holm i fö lö sleg es id őp azarlásn ak és fárad ozásn ak. ím e eg y p é ld a : A gép az évekig tartó h asz­ n álat következtében m egron gálód ik és eg y pontján, legtöbbnyire alul, a n yom óh en ger nem ad ja v issza tisztán a betű rajzát, hanem csak ú g y árn yék o lva, duplázódva. M ár m ost, h a az em lített pontra cím , v a g y éppen cím őr esik : a n yo m ást e g y á lta lá n nem lehet fo ly ta tn i; m íg h a a form át akként zárjuk, h o gy a cím h elyett eg y teljes oldal essék az illető h e ly re , e g y kis e lő v ig y áz atta l a n yo m ás elfogad­ h a tó v á lehet. Szü kséges tehát, h o g y a gépm ester m indezeket figyelem be v eg ye, m ég m ielőtt a form át m egzárja, ellenkező esetben eg yen g etés után kén y­ telen kiem elni és az egész e ljá rá st m ód o sítva m egism ételn i. S o k szo r v o lt m ár v ita tárg y a , vájjo n h elyes-e, célszerű -e a beem elt form ához képest a n yo m ó­ hengert em elni, leereszten i s nem célravezetőbb-e, h a a b o rítássa l szabályozzuk a n yo m ást? É n h a tá­ rozottan a n yo m óh en ger esetleges e lá llítá sa m ellett foglalok állást, m ert péld ául h a táblázat után ököln yi betű s plakátot találok beem elni — am i pedig kis nyom dában , hol csak egy-két gép van , el nem kerülhető — a n yom óhen gert okvetlenül 4 4

le kell eresztenem . A többn yire egyöntetű m un kára berendezett dupla gépeknél a n yo m óh en ger elá llí­ tá sá t m ég csak elkerülhetjük, de e g ysz erű g y o rs ­ sajtókn ál ez teljesen lehetetlen. E lőford u l néha, k iv á lt v a sk o s könyvekn él, h o gy az egyik ív h a la v án ya b b , a m ásik pedig sötétebb. A laikus közön ség nem igen veszi u g yan észre, de a b eavato ttak igen és nem is m u lasztják el a gépm estert ,,kontár“ je lz ő v e l illetni érte, pedig nem is m indig ő a hiba oka. G y ak ra n abban leli ez a m ag ya rá z a tá t, h o g y egyetlen m ű vet több gépen nyom tatn ak, v a g y h a e g y gépen is, de többnyire m eg sz ak ítással, am i aztán az ívek külön­ böző színezetét ered m ényezi, m ert az ism ételt m eg­ kezdésnél legalább két-három száz ív leszalad , m ire a festék-adó dást szab ályo zó c sa v a ro k a m ár kinyom ott ívek színezésének m egfelelően állíthatók, íg y aztán a legn agyo b b igyek ezet és v ig y á z a t m ellett is előfordul a baj. C sakis ú g y kerülhető ez el, h a a k ö n y v et eg yetlen gépen és m eg sz a­ kítás nélkül n yo m tatju k , am it k iv á lt nagyobb nyom dákban keresztül is lehetne vinni. A z is elég kellem etlen dolog, h a az eg yen g etés n yo m ás közben csúszik. O lyan n yo m ta tv án y o k n á l fordul ez elő, am elyekn él az olajos ívet gyak ran kell válto ztatn i. E b ajo n ú g y segítünk, h o g y az o lajo s ívet nem a borítékra, hanem azon kívül egészen külön rag asztju k föl a nyom óhen gerre, íg y aztán — az ívek m eg lévén ó v a az átned­ vesed éstő l — elkerülhető az eg yen g etés e lc s ú ­ szá sa. H elytelen beosztás üzleti szem pontból is, ha a gépm estern ek nin csen m egh atározott helye, hanem — m int n ém ely nyom d ában különösen d ivato s — hol az eg yik , hol a m ásik gépen dolgoz­ tatják. T e rm é sz e te s, h o gy íg y nem ism erv e a gépet, nem dolgozhatik o ly bizto ssággal, m int akkor, h a állan dóan kezel v a la m e ly gépet. A k lisés form áknál a kézi k iv á g á s h e ly ett újabban v e g y i úton, v a g y p o rzó eljá rással elő állíto tt egyen getést is haszn áln ak. N ézetem szerin t ez a célnak nem felel m eg teljesen , m ert az e g y e s á rn y a la ­ tokat nem dom borítja ki eléggé. E g y e tle n előn ye az, h o g y tetem es id őm egtakarítást érünk el vele, de m áskülönben a kézi k iv á g á ssa l szem ben seh o gy sem á llja m eg a versen y t. H a m egkíséreljük, h o g y e g y és u gyan azon form át kivagd osó-, m eg porzó­ e ljá rá ssa l is e g ye n g essü k : a kézi k iv á g á s sokkalta 4 5

szebb ered m én n yel já r s különösen a sötét á rn y a ­ latok lesznek h ason líthatatlan ul intenzívebbek. N a g y bajo kat okoz a je le n le g uralkodó „v illa m o s korszak*1 is. H á n yszo r kap a gépm ester klisék­ kel telesp ék elt form át s alig -alig ju t az egyengetésre ideje, ső t az is szá m ta lan szo r előfordul, h o g y a gépm ester a form át m ár beem elte, de e g y ­ két áb ra m ég m indig a cin kografusn ál v a n ; ezeket aztán u tólagosan , m eséb e illő g y o rs a sá g g a l kell egyengetn ie. N o, ilyen kö rülm ények közt kifogás­ talan m unkát végezn i bizony nem igen lehet. A ztán alig indul m eg a gép, alig n yo m tattuk az ív eg yik old alát tele: m áris kész p éld án yo kat k ö ve­ telnek, ú g y h o g y a p ap iros túlsó old alát is rögtönösen n yo m á s alá kell vennünk. Mi történik ekkor? E lő sz ö r is a n y o m á s n ed vesség e m iatt az o lajo s ívnek n in cs ellen álló k ép essége s gyak rabb an kell válto ztatn i, am i id ő v e sz te sé g g e l já r, de ez m ég csak a kisebbik b a j; a n agyo bbik az, h o g y sú rlód ás következtében az ív m ár a m áso d szo ri b erakásn ál is itt-ott elfenődik, m ajd m eg a h a jto g atás, fűzés és k ö rü lvá g á s közben teljesen elm aszatolód ik. E g y e d ü l a szerzők és kiadók id egességében lelh etjü k eb a j m a g y a rá z a tá t. M egesik ak árh án yszo r, h o g y átad ják az utolsó kéziratot, azután átm ennek v a la m e ly ik közeli ven d églőb e e g y kis v illá s re g ­ gelire. A lig fo gyaszto tták azt el, od aálln ak a m ég m eg sem indított géphez s ezzel m in teg y h a jsz o ljá k a szem élyzetet. E rrő l kell leszoktatn i őket. M ielőtt so raim at befejezném , nem h a g y h a to m szó nélkül a soröntő szed őgépeket. M ert nekünk m asin am esterek n ek u g y a n c sa k beadtak ezek. H írlap ok n ál m ég csak b e vá lik a szed őgép ú g y ah o gy , m ert ott stereotípiáról nyom tatn ak, de m a g á ró l a szed ésrő l n yo m tatn i bizon y k ese rve s m unka. A legn agyo b b v ig y á z a t m ellett is tem érdek ,,sp ísz“ bújik elő, m ert a gép szed és nem olyan rugékony, m int ak ézi szed és. A gépszed és nem enged a m a g a m ár e g y sz e r elfo glalt poziciójáb ól s h a eg yik ­ m ásik so ra csak e g y h a jsz á ln y iv a l is erő seb b : a sor szépen fölem elkedik az ürtöltő vel egyetem ben. A so rt aztán a n yo m óh en ger v issz a to lja , de az ürtöltők fön m arad n ak s m asz ato lják az ívet. M íg e g y ilyen m ak ran cos fo rm át m indenféle experim entá lá s s a l n ém ileg rendbe hozunk, bizon y sok időbe kerül, am i e g y kissé lejebb sz á llítja a szed őgépek jö ved elm ező ségét. S Z E N IC Z E I M IH Á L Y , 46

A BETŰ Ö NTÉS RÖVIDRE FOGOTT ISM ERTETÉSE

k ö n y v n yo m tatás fö lta lá lá sa után m ég hosszú ideig a n yom d ászok betűiket is m aguk öntötték. H o g y m ely időben lett a betűöntés önálló ip arág gá, biztosan m egh atározn i m a aligh a lehet. N ém elyek szerint a X V III . század kezdetével. A n n yit kim utattak, h o gy N ürnberg v o lt az első h e ly , honnan betű vésők idegen n yo m d ah elyek re is szállíto ttak betűket. A betűön tés techn ikája m a e g y teljesen önálló ip arág g á fejlődött, de lén yegében m égis o ly sz o ­ rosan függ össze a k ö n y v n yo m tatássa l, h o gy a n yo m d ászn ak a betűöntés tech n ikáját — legalább főbb vo n ásaib an — ism ern ie n em csak érdekes, de b izon yo s m értékig szü kséges is. K ell tudnia: m it lehet s m it kell kívánni az an yag, a betűk k iá llítá sa tekintetében, m ire ü g y eljen a n yo m d a beren d ezésekor, u tán ren d elésko r, uj betűfajok m egren d elésekor és hason ló esetekben. A betűöntés szót általában m int gy ű jtő szó t h aszn álju k s értjük alatta az ólom betűk elkészí­ tését, sokszorosítását. E z tulajdonképpen többféle ip aros — so k esetben m ű vész — együ ttm ű kö d é­ sének az ered m énye. H a a betűöntő v a la m e ly uj, m ég nem létezett betű fajt akar önteni, ezt először m eg rajzo lta tja m ű vé sz v a g y ebben gyak o rlo tt vésn ö k által. B etű k et h elyesen , o ly p o n to sságg al rajzolni, m int ezt a k ö n yvn yo m d ászat m eg k íván ja: jó v a l nehezebb fölad at, m int első p illan atra látszik. A m ű vészi érzéknek és technikai g y ak o rlo ttság n ak karö ltve kell m űködnie, h o g y sikerü ltet alko th asso n . H o g y m ily c sú f len ne v a la m e ly betűfaj, h a az e g y e s betűk v a s ta g sá g a m eg nem egyezn e, ará n y ta la n v o ln a : arró l könnyen m eggyőződhetün k, h a fél­ kö vér, k ö vé r s kö zön séges betűket, olyan okat, am elyek különben e g y fajhoz tartoznak, keverten fölszedünk. N em kevésb é fontos a stílszerű ség. E rrő l is m eggyőződ hetün k — s így tanulunk le g ­ biztosabban — h a e g y m éd iáéval, e g y újabb fa jta róm ai, e g y fran cia antiqua és e g y an gol antiqua 47

e betűt e g y m á ssa l összehasonlítunk. A lapjukban v é v e m ind egyen lő alakot m utatnak s kivitelükben m ég is m ily óriási az eltérés. M íg az eg yik betű a közepén legvastag ab b , a m ásikn ál e v a sta g ítá st lejebb látju k; az egyiknél a k eresztvo n ás egyenes, a m ásik n ál ferd e; az egyiknek kifutó v o n a la föl­ felé, a m ásiké előre m utat. M indezt az olvasó mint term észeteset észre sem veszi, de h a csak egy-két betű is nem felel m eg a stílusnak, azonnal h a llju k : ez nem szép, nincs benne egyö n tetű ség. A n tiqu a betűknél a m a g a ssá g -a rá n y m eg állap í­ tásáh o z az ú g yn evezett aran ym etszet (3 : 5) n yú jt tám aszpontot. E szerint a betűtörzs fölosztatik 7 egyen lő részre. A h á ­ rom középső rész szo lgál az a la ­ cso n y b etű k (3 ), a k étfö lső a középső h áro m m al a fölfelé nyúlok (5 ), az alsó kettő és középső h árom a lefelé n yú ló betűk b efo gad ására. Igen rövid föl- és lefelé n yú ló sz á ­ rak kal bíró betűfajoknál, valam in t igen hosszú szárúakn ái ez az arán y nem m értékadó. H a v a la m e ly uj betűfaj ö ssze s betűinek rajza kész s vo n ásró l v o n á sra m e g v iz sg á lv a , jón ak ta lá l­ tato tt,fén yképészet seg ítség é v ela b etű faj különböző n ag yság ain ak m egfelelő alak ra kisebbítik, m ert az eredeti rajz rendesen m in tegy 3 cm . n ag yság b an készül. E zt n egatív alakban acélb a vésik, az acélp atricát rézbe sajto lják s e réz­ m atricákból öntik a k ö n y v n yo m d ásza t­ ban h aszn ált ólom betűket. A P A T R IC A . Mint föntebb em lítém , ha a betű v ázlata, illető leg rajz a kész s a kisebbítés m egtörtént, a betű n egatív képét acélru d acskáb a v ésik s ez az ú g y ­ nevezett patrica v a g y betűkölyü. E cél­ ból a betűkép n ag yság án ak m egfelelő v a sta g sá g ú n ég y szö g lete s rudakból 6 --7 cm .-es d arabokat vág n ak s ezek egyik végébe vésik a betűt. Ily e n állap otában az acél feld olgo­ z á sra igen kem ény lenne s ezért előbb m eg kell lágyítan i, h o gy m egm unkálható legyen . A lá g y ítá s különféle m ódon tör­ ténhet. L eg g y ak o rib b m ód ja, h o g y az acélru d at faszénporba bu rkolják s elzárt h elyen izzítva igen la ssa n hűtik ki. E lassú kihűlés után az acél resze lő ve i s v é ső v e l m egm u n kálható. E g y ik végét, h o v á a betű képét 48

vésik, fényesre csiszolják, az oldalfalakkal arán yo­ sítják, derékszögbe hozzák. A betű fordított képét egy pici acélkerékkel felrajzolják, m ely után a betűvéső reszelőkkel, vésőkkel s poncokkal m eg­ kezdi a m unkáját. Am ennyiben a betű képe — mint az ólom ­ betűkön — kim agaslik, a betűvésőnek mindazt, ami fölösleges, el kell távolítania. A külső olda­ lakon rézsútosan történik ez, hogy a rézbe saj­ tolásnál sem m i útba ne álljon, a belső részeket pedig m élyre kell verni, nehogy az öntött betű — sekélysége miatt —- nyom ás közben piszkítson. Részben pontosabb egyenlőség elérése, részben m unkam egtakarítás okáért az egyform a közöket ponccal verik be. Ilyen poncot használnak az m, n, u, h, továbbá a b, d, p, q belső részének beveréséhez. H asonló módon járnak el a nagy betűknél. A betűvéső rendesen annyi poncot készít, mint am ennyit egy betűfajhoz többször eredm ényesen fölhasználhat. Újabb időben a betűk felső részét poncokkal való beverés helyett fúróval fúrják. Az olyan betűket, m elyek m ás ékezet­ tel újra használhatók, csak egyszer vésik s a kívánt ékezetet — külön darabba vésve — csavarral erősítik a helyére. Igen nagy betűket nem is vésnek acélba, hanem ólom ba s ebből galvanoplasztikai úton állítják elő a rézm atricákat. H a a betűvéső a betűképpel elkészült, a kiugró és durva részeket reszelővei el­ távolítja, az acélt izzítás és gyors lehűtés által ism ét m egkem ényíti s kész a patrica a beveréshez v a g y besajtoláshoz. E gy-eg y betűfajhoz körülbelül 70— 80, egész 100 ily patrica szükséges; m atrica azonban jó v a l több kell, m ivel öntés köz­ ben is sok tönkrem egy. A M A T R IC A , a ) B e s a j t o l á s . Ha v ala­ m ely betűfaj összes patricái elkészültek, megkezdődik ezek beverése v ag y besajtolása. Ez a betűfok n agyságának m eg­ felelő szélességű, körülbelül 4 cm. hosszúságú, nyújtott, egyik oldalon csiszolt rézpálcácskákba történik. Kisebb betűket korábban kézzel, illetve kalapáccsal vertek b e ; a nagyobbakhoz haszná­ landó rézdarabokat előbb izzítva puhábbá tették, hogy a benyom uló acélbetűnek minél kevésbbé álljon ellent. A besajtolás m a mondhatni kivé­ 4 9

tel nélkül géppel történik. A b e sa jto lásn ál azért is kell n a g y figyelem m el dolgozni, m ert a p atrica könn yen m egsérü lh et s akkor ú jat kell készíteni. E g y e n e s, eg yen letes és pontos h e ly re való besajto lá s a m atricák öntésre előkészítését n ag yb an m egkönnyíti. A rézdarabok csiszolt oldalukkal fölfelé h e ly e z ­ tetnek a gépbe, ú g y h o g y a besajto lan d ó betű középre kerüljön, s leh etőleg valam en n y i betű a fején él eg yfo rm a m a g a ssá g ra álljo n a rézm atrica v ég étő l, h o g y a betűk vo n alb a á llítá sa m inél kevesebb m unkát igényeljen. A b en yo m u lásn ál a betű képe e g y síkban legyen , különben az öntött betű eg yik o ld alán m ag asab b len n e,m in t am ásik o n . A b e sa jto lá s m élységén ek m egítélésére a gépen fokozatok van n ak s a szerint am int kisebb v a g y n agyo bb fa jta betű ről v an szó : m élyebben v a g y sekélyebb en sajtoltatik be a p atrica a m atricáb a. A n on p areille betű fején ek p éld ául nem kell o ly m élyn ek lennie, m int a terciáén ak, de az eg yes betűfajok m inden betűje egyen lő m é ly re legyen s a j­ to lv a ; ezt m eg k ív án ja a betűk eg yfo rm a m ag a ssá g a . E g y e n lő m élyen szo kás b esa jto ln i: brillanttól nonpareilleig, koloneltől garm on dig, cicerótól 1 V 2 ciceró ig, textustól 2 V 2 ciceró ig , 2 terciátó l 41/2 ciceróig, m elye n túl a m é ly sé g nem változik. Ú jab b an réz h e ly ett nikkelt kíséreltek m eg m atrica-an yag k én t h aszn áln i és nem m inden siker nélkül, m ert bár jó v a l drágább, de jó v a l több ideig is tart, sokkal több ön tést bir m eg s nem leveledzik o ly ham ar. M ielőtt e fejezettel végeznék, el nem m u laszt­ hatom , h o g y a m atrica-készítés m ég e g y m ód járól m egem lékezzem , m ely m ód — kivált a m i sok­ n y e lv ű vidékünkön •— n a g y elő n yére van az öntödéknek. E z a galvan o p lasztika. A házi-öntödés n yo m d ák p éld ául a drágább betű fajtákból kis m en n yiség et rendelnek, ga lv a n o p lasz tik a i úton m atricák at készítenek az e g ye s betűkről s m aguk öntik a szü kséges m en n yiséget. A z ékezetes betűket sem okvetlen szü kséges külön acélb a vésetni, hanem , h a a betű ólom ba v a n öntve, ehhez az ékezetet — szintén ólom ból v é s v e — eg yszerű en h o zzáforrasztják. H o g y a m atrica elégg é m ély le g y e n — m ert az előkészítésn él v a la m i m indig elesik — a betű fejét a törzsből v aló le v é sé s által h o sszab b á teszik; m ajd a fejig n yú ló sorzáró d arab b al e llá tv a , oldalt és alan t, h o g y oda réz 5 °

ne rakódjék, v iassza l bekenik és a galvánfürdőbe helyezik, hol aztán rézből a legpontosabb m ásolat rakódik a betűre. A betűnek ezt a m ását, h a m ár öntésre elég erő ssé lett, cinkkel o lyan alak ra öntik föl, m int am inő a rendes rézm atrica. A z így készült m atricák öntéshez v aló előkészítése a rézm atricáéval teljesen m egegyező. b ) E l ő k é s z í t é s . A b esajtoló-gép pontos m űkö­ dése m ellett sem sikerült m ég a m atricák at a kivánalm aknak teljesen m egfelelően előállítani. B e sa jto lá s után m ég elő kell készíteni az öntéshez. N ém ely öntödében a m atricák előkészítése h árm as szem pontból: egyenes állás (kurzívnál egyenlően ferde), egyen letes m élység és vonalban á llá s szem pontjából történik, m íg a többit az öntőnek m agán ak kell a gépjén előigazítania. M ás öntödékben ism ét az öntő ú gyszó lván csak éppen h o gy a gépjébe illeszti a m atricát s m ár öntheti is, m ert a m atricán a betű v a sta g sá g á ig m ár m inden elő lett készítve. Minél pontosabb az előkészítés, annál zavartalan abb az öntés. Ú g y az előkészítéskor, m int általában is, elsőnek a kis m betűt veszik, m ert három egyen es von ása, széles alsó része a legalkalm asabbá teszi, hogy valam en n yi betűre n ézve irán yadóul szolgáljon. A m atricák elő­ készítése a betűs oldallal kezdődik. A n yom ozótű vel s próbaleöntés által puhatolják, vájjon egyenlő m é­ lyen van-e a betű b esajtolva, nem m élyebb-e a m intánál. H a ez eset előállna, ú g y azon az old a­ lán le kell súrolni v a g y reszelni, hol m élyebb a kelleténél. H a az elveendő rész sok, akkor ez külön e célra készült előkészítő-géppel (Ju stie rm asch in e) történik; h a nem, sok különböző finom ságú reszelőn v a g y súrló-kövön csiszolják. M inden p ár csiszantás után nyom ozótűvel ellenőrzik, nehogy sokat csi­ szoljanak le belőle, m ert elvenni a m atricából lehet, de hozzátenni m ár bajos volna s ilyenkor oda van a végzett m unka. Időnként próbaöntést végeznek s az öntött betűn szö gm érővel és sík­ m érő vel kutatják, m egfelelő-e m ár a betű síkja. H a a betű síkját rendbe hozták, következik a betű egyen es állásb a hozása, am i ann yit jelent, h o gy a betűnek sem előre, sem hátra dűlnie nem 51

szabad, ku rzívn ál pedig a m egd ű lésn ek v alam en n y i betűnél eg yfo rm án ak kell lennie. H a a besaj tolás nem egész eg ye n ese n történt, a m a tric a jobb v a g y bal felén, fönt v a g y lent addig kell a m atricáb ól elven ni, m íg a teljes p on to sságot el nem érjük. M ikor a betű á llá sa is rendben van , következik a vo n alb a á llítá s, am inek c élja, h o gy n y o m ta ­ tásb an a betűk alsó fele e g y e g y e n e s von alban álló n ak lássék. E cél elérésére a m atricát a betű fején él igazítják, valam en n yib ő l an n yit v é v e el egyen lően , am en n yit a betűk e g y vo n alb an á llá sa m egkiván . A v o n alb a állítá st és az erre szo lgáló irá n y e lve t az ön tésnél fogom m egbeszéln i. Itt m ég csak az öntödékben h aszn álatb an le v ő m ű­ szerek ren d kívü li p o n to ssá g á ra akarok rám utatni, m elyekkel eg ész V200 pon tn yi ( 1 m éter= 2Ö 6 o tipo gráfiai pont) kü lönb ség is ellenőrizhető. N ém ely öntödében a m atrica-elő k észítés pon­ to s s á g a d olgáb an an n yira m ennek, h o g y a betűk v a s ta g sá g a is a m a tric a előkészítése álta l előre m eg van h a tá ro z v a ; az öntő eg ysz erű en a gépjébe illeszti — s h a különös k íván alo m n ak nem kell eleget tenni -— m in djárt öntheti is. U tóbbi e ljá ­ rásn ak m eg va n az az előn ye, h o g y a betűk e g y ­ m ástó l való táv o lság á n ak m eg h atáro z ása nem fü gg a m indenkori öntő ízlésétől, hanem m ég az első v é g le g e s öntés előtt az üzletvezető ség álta l egész p on to san m egh atározh ató. E g y ö n te ­ tű ség és biztosabb ellenőrizhetés v é g e tt újabb időben a betűk v a s ta g s á g a tekintetében b izon yos ren dszert igyekezn ek felállítan i, m ely rendszer részb en a n yo m d ászo k előn yét is célozná. U gyan is az ö ssze s betű- és írásjeg yek et eg yen lő szélesség i fokozatokba igyekeznek beosztani, m ely esetben erre m ár a betűk rajz o lá sak o r tekintettel kell lenni. íg y p éld áu l az n, u, p, q, d, b, ü, ű, k, h féln ég y zetn y i v a sta g sá g ú voln a, illető leg tipográfiai pontokban kifejezhető v a s ta g sá g ú lenne s ilyen m ódon fokozatokba kerülne a többi e g y m á s közt h aso n ló v a s ta g sá g ú betű is. A m in t a kis m, o, g, m eg a n ag y H és O m atricái elkészültek, m eg lehet kezdeni az öntést. A B E T Ű K Ö N T É S E . A betűfém nem tiszta ólom , han em ötvözet, m ég pedig rendesen 70 rész lá g y ólom , 26— 28 rész antim on és 2 ^ 4 rész ón. S o k öntöde m á s ará n yt h aszn ál és ezt m int üzleti titkot őrzi. M inél több az ón, annál szívósabb az

52

ötvén y, m íg sok antim on porózusabbá, több ólom m eg p u h ává teszi a betűfém et. A z ön tésre kész m atricákból előszö r a kis m betűt öntik a betűtörzs közepére s íg y : m uim u i állap ítják m eg a betű von alát. A fordított m betűk lábai fönt, a ren desen állóké pedig lent m utatják, h o gy valóban eg y von alban állnak-e. A z m -et aztán mint m értékadó betűt kell a többi betű von alán ak m eg állap ításán ál tekinteni. M egeshetik, h o gy e középre állítás v a la m e ly betű fajn ál nem vihető keresztül, v a g y a n ag y betűk v o n ala m ás mint a kicsin yeké: ekkor m ás m ódszerhez kell folyam odni. Ily e n esetben a n a g y H és kis g, ■— m int a legm ag asab b an és legm élyebben álló betűk — szerint állapíttatik m eg a von al s ezek után öntik az m -et, h o gy m int m értékadó betűnek előn yeit aztán kih aszn álhassák. A kerek betűket, m int o, e stb., h o gy eg y von alban állóknak lás­ sanak, va la m iv e l m élyebbre — élesebbre — kell állítani s e betűk rendesen an n yival n agyobbak is szoktak lenni. E z a különbözet azonban o ly csekély, h o gy ahhoz v aló m űszer nélkül aligha venné észre bárki is. A gö m bölyű betűkből a kis o és n ag y O betűket veszik m intául. A betűk v on alán ak ilyetén m eg állap ítása m a­ g á v a l hozza, h o g y m agasab b v a g y alacso n yab b képű betűnek m élyebb v a g y m agasab b a v o n ala is, m ely körülm ény különböző fajú betűk eg y sorba szed ésekor igen kellem etlenül rí ki. E zen segítendő, több n ag y öntöde m ár régebben ú gy intézkedett, h o gy e g y -e g y betűfajnál a von alat, v a la m e ly fokozat szerint, a fentírt m ódon m eg­ állap ította s a többi fokot ú g y állítja von alba, h o g y ren dszeres tipográfiai an y ag g al e g y m á s között m ind von alba állítható legyen . Ú jabb időben m ég e g y lép éssel tovább m entek s m ost egyöntetű, általán o s betű vo n alat akarnak m egállap ítan i, m ely általán o s rendszernél m inden n onpareille, m inden petit és így tovább b á rm ely betűfaj e g y vonalban álln a. M ost m ég csak az egyöntetű m egállap od ás szü kséges a rra nézve, h o g y m i legyen itt a pontos, m inden szakem ber által ellenőrizhető m érték. A m értékadó betűt az öntő n em csak a von alba állításko r h aszn álja. A betűk eg ym á stó l való távo lság á n ak m eg h atáro z ásá ra is ezek szolgálnak tám pontul. A z m betű három eg ye n es szá ra m intha csak kínálkoznék erre. E szárak eg ym á stó l való tá v o lsá g a irán yad ó több-kevesebb eltéréssel a 5 3

5

betűk eg ym ástó l v a ló tá v o lsá g a dolgában is. E z sem oly eg yszerű , m int első p illan atra gondolnók. N em m inden betűnek van csak eg yen es szára. K övérebb betűk n agyobb, so v án y ab b ak kisebb, árn yékolt betűk ism ét m ás tá v o lság o t kívánnak m eg, m int a v á z a s betűk. E kérdés eldöntésénél — m int fentebb Írtam -— n a g y szerepet játszik az illető faktor v a g y öntő ízlése. H a a betű vo n ala, állá sa, tá v o lsá g a m eg van h a tá ro z v a s m inden m ás tekintetben rendben van , m egkezdhető az öntés. E g é sz a m últ század közepe tá já ig a kézi m űszer volt az egyetlen alk a lm ato sság az öntésre. A z öntő m inden e g y e s betűt k a n állal öntött be, m ely után a m űszert szétn yitotta s a betűt kitolta. A m űszert ism ét ö sszeillesztve újra öntött és így tovább. E m űszert m a csak a m atricák előkészí­ tésekor próba-betűk, igen n ag y, 4— 6 cicerón felüli betűk, m eg sorzáró an y ag öntésére h aszn álják. U tóbbiakhoz is csak ritkán. A kézi m űszer g y o r­ s a s á g a az öntőgéphez a rá n y ítv a olyan , m int a kézi sajtóé a többi nyom ógéph ez képest. A kézi m űszertől az öntőgéphez való átm enetet a fröccsen tő készülék szo lgáltatta. E z e g y e g y ­ szerű tolattyú, m elyn ek g y o rs len yo m á sa által a betűfém eg y szűk csö vö n át n ag y erő vel nyom ul a m atrica s a m űszer falaihoz, m inek következ­ tében a betű töm örsége biztosíttatik. M indazonáltal csak a kan állal való öntés lett álta la fö lö sleg essé, m ert a m ű szer szétn yitása, m eg a betű kirán tása és m inden fogás ezután is csak kézzel történt. A fröccsen tő készülék ad ta m eg m ég is a gon­ dolatot az öntőgép alko tásán ak lehetőségére. B ru c e D á vid betűöntő gépe volt az első h asz­ n álható ú g yn evezett kézi öntőgép. A m űszer m aga itt is m ajdnem o lya n szerkezetű, m int a kézi öntésnél, de az öntés önm űködőleg végeztetik e g y szívó-n yom órú d által. M inden e g y e s kerék­ fordulatnál a szívó-n yom órú d lecsattan , m i által az olvad t betűfém n ag y erő ve l a m űszerbe nyom ódik, az újonnan öntött betűt pedig két horog a szétn yílt m űszerből kirántja. A kézi öntőgépen öntött betű m ég koránt­ sem kész, m ert a betű old alai érdesek, fejénél szá la k m utatkoznak és az öntőcsap is ra jta van. E lő sz ö r az öntőcsapot kell letördelni, aztán az old alak at csiszolni, m it rendesen női segéd m un ­ kásn ők végeznek. Ü g y e s segédm un kásnő kisebb 54

hib ákat, pl. h a a betű a fejnél v astag ab b , v a g y ren d szeres v a s ta g sá g ú d íszítm ényeknél előforduló apróbb hibákat is h elyreh o zh at. A pontos m a g a s­ sá g ra g y a lu lá st m ár csak a jó l b e g y ak o ro lt tanult betűöntők vég ezh etik h elyesen . E zek a szabatosítók (F e rtig m a c h er), kik a betűket m ég eg ysz er ellenőrzik s a h ib ásak at kiselejtezik. N ag yo n m eg ­ okolt dolog, h o g y e m un kára a legjobb m un ká­ sokat alkalm azzák, m ert am i innen kikerül, az m int teljesen kész a n y a g a m egrendelőkhöz jut. A kézi öntőgépnél is, valam in t a m ég m eg­ beszélendő gépeknél is a betűére o lv a sz tá sa le g ­ célszerű bben gázzal történik. A kézi gép napi ön tési k ép essége körülbelül 15.0 0 0 betű. A betűön tés terén v a ló legtökéletesebb ta lá l­ m án yo k eg yik e az ú g yn evezett kom plet gép. E gépnek, m int n eve is m utatja, h iv a tá sa , h o g y az ön tésen kívü l a m ellékes m unkákat is, m int a csap ok letörd elését, az oldalak c sisz o lá sá t stb. m a g a végezze. A z első ily gépet az angol A tkinson a m últ század ötven es éveiben készítette. Sokat ja v íto tt rajta a szintén angol H epburn. M ai nap az E uróp áb an h aszn álatban levő kom plet gépek legn agyo bb része v a g y a p árisi F o u c h e r fréres v a g y a berlin i K ü sterm an n & Co. cég g y á r t­ m á n y a . E gépek körülbelül an n yiban térnek el e g y m á stó l, m int a m i egyik v a g y m ásik g y á r álta l előállított n yom ógépeink, s szerkezetük leírá sa inkább csak a betűöntőket érdekli. A kézi gép m un kakép essége a kom plet gép m un kakép ességé­ hez m en n yiség dolgában körülbelül ú g y arán ylik, m int az ötven es év ek k ivezető-szalag nélküli nyom ó-gépein ek n yo m ókép essége a m ai gépekéhez. M int a n yo m d ászatb an az óriási u jságp éld án yszám ok n y o m á sá ra ro tác ió s gépet h aszn álnak, ú g y A n g liáb an a T im e s-n él — m ely óriási napilapot K astenb ein -féle szed őgépen m inden nap uj betűből szedik — ro táció s betűöntőgép v an alkalm azásban , m e ly állító lag 60.000 betűt önt óránként. A gép legjellem zőbb része e g y vízszintesen fekvő korong, m elyb e a betűk képe (körülbelül 10 0 ) v an b e sa j­ to lv a . E korong percenként tíz ford u latot tesz s m inden e g y e s fo rd u latára 100 uj betűt önt. * * * M int a kézi öntőgépnél láttuk, öntés után a betű m ég nem teljesen kész s h a nincs n agyobb m egren d elésrő l szó, m ikor a betű p on tosan e g y ­ 55 5

fo rm a m a g a sra önthető: a ra k tá ri m a g a ssá g ra — m e ly term észetszerű leg m inden m ásn ál m a g a ­ sabb — öntik a betűket s aztán m egren d eléskor az illető n yo m d a álta l bevezetett m a g a ssá g ra g y a lu ljá k őket. Szü kség esetén a kívánt, a re n ­ destől eltérő szig n atu rát is ekkor v á g já k be s a betűket és an y ag o t m ég e g ysz er ellenőrzik. H a a betűt az öntöde s a já t rak tá ra szá m ára önti, kell h o g y v a la m e ly k u lcsa legyen , m ely szerin t az e g y e s betűk sz á m a rá n y a (pl. h á n y a, h á n y b stb. betűt kell e g y bizo n yo s m en n yiségh ez önteni) m egállap íth ató legyen . E z az ú g yn evezett öntőcédula. M inden n ye lv h e z külön, többn yelvű szed éshez ko m b in álva állap íttatik m eg ez, o ly ­ képpen, h o g y pl. 100.000 betűt kitevő szö vegb ő l le o lv a ssá k az arán yt e g ysz er reg én yszö vegn él, aztán tu d om án yos m űnél, m ajd ism ét politikai cikknél. A z e réven n ye rt a n y a g szo lgál alapul az ön tőcéd u la ö ssze állításáh o z, am e ly m eg h atá­ rozza, h o g y h á n y a, b stb. betűt tegyen ek v a la m e ly betüfaj m inim um ába. R e á kell itt m utatnom am a té v e s nézetre, h o gy az öntők szánd ékosan küldenek fö lö sleg es betűt, m ert íg y biztosabban kell utánrendelni a h ián yzóból. E z határozo ttan téves állítás, m ert egy-két betű után ren delése m ajdn em o lyan dolog, m int h a a k ö n yvn yo m d ászh o z jön n e v a la k i io o n év jeg y n yo m ta tá sa után p ár nap m ú lv a azzal, h o gy ő m ég v a g y ötöt óh ajtana, m ég pedig a io o n év jeg y árán ak h u szad részéért, m ert hiszen az 5 a 1 oo-ban h ú szszo r foglaltatik. G yo rsab b szá llíth atás vég ett m inden öntödének n a g y rak tá rán ak k ellle n n iek észb e tű b ő l és an yagból. H a m egren d elés érkezik, a m egren d elt betűket azonnal az illető n yom d ában h a szn álato s m a g a s­ sá g ra g y a lu ljá k s aztán szállíth atják. T e rm észetes, h o g y h a a b etű törzs m ás ren dszerű, v a g y oly különös k ív á n sá g v an a m egren d elésh ez fűzve, h o gy a betűt külön kell e lk é sz íte n i: a m egren d elő­ nek várn ia kell. * * * E lő a d á so m a t igyekeztem m en tői rövid ebbre fogni s h a ezért nem m indenki ta lá lja m eg m indazt benne, am it tudni óh ajtana, szo lgáljo n m en tsé­ gem ül, h o g y a betűöntés tech n ikája o ly sokold alú , m iszerin t m indenre ki terjeszked ni eg ye tlen cikk keretében lehetetlen. S C H O P P JÁ N O S . 56

ÚJDONSÁGOK A N Y O M T A ­ T Á S I T E C H N IK A KÖRÉBŐL

an ap ság a törekvő gépm ester, ha h iv a tá sá t ko m o lyan veszi — nem úgy, m int hajd anában — n em csak a szo rosan h ivatásáh o z tartozó technikai kérdések tan ulm án yo zásában leli am bicióján ak kielégítését, hanem szükségét érzi annak, h o g y m ás, sza k jáv al közvetlen összefüggésben levő dolgokra is ráirá n yítsa a figyelm ét. C élja ezzel, h o gy a grafikai téren általán os tudását b ő vítse, s íg y a m esterségéh ez közel álló dolgokban ne leg y en teljesen tájékozatlan. Igaz, h o gy az egész von alon itt is, ott is föl­ bukkanó m inden uj e ljá rá s s a l nem igen szükséges kom olyan törődnünk, m ert azok alapos tu d ása n ag y kiterjedésű tudom ány szám ba m enne; elég, h a tudom ást szerzünk róluk, s értéküket többékevésb é laikus fölfogásunkkal latolgatni tudjuk. H iszen e napról-n apra fölm erülő, m ajd pedig ism ét feledésbe tűnő eljáráso k többnyire csak eg ysz erű jelen ségek a grafikai téren, a nélkül, h o gy a n yo m ­ dászok szűkebb m űködési terét különösen b e fo ly á­ solnák. E ránk n ézve csak futólagos jelen tő ség ű eljáráso k m ellett azonban időről-időre bennünket n ag yo n is érdeklő újdonságokkal, uj eljá ráso k ­ kal, v a g y érthetőbben m on d va a régi sablon os szokások alól em ancipált szakdolgokkal is ta lá l­ kozunk, m elyek érdem esek figyelm ünkre. Ilyen egyebek közt a M ilton-féle többszínű n yo m á s is, m ely h iv a tv a v an a szín es akcid en s-n yom ást á lta ­ lán osab bá tenni. A M ilton-féle többszínn yom ási e ljá rá s a rra képe­ sít bennünket, h o gy e g y n yo m ással és e g y form á­ ról eg yszerre különféle színeket n yom tathassun k, v a g y is, h o gy v a la m e ly olyan m unkát, m elyh ez eddig három v a g y n é g y m unkam enet v o lt szük­ séges -— a szerint, h o g y h á n y színben akartuk elő­ állítani, — ezzel az e ljá rá ssa l eg y m unkam enet alatt végezhessü n k el a nélkül, h o gy a hengerek sz étvag d alása v a g y azok többszöri m o sá sa szük­ séges voln a. A cél elérésének titka egyes-eg yed ü l

M

57

a festékbe kevert szabad alm azott folyad ék, m ely a szo ro san eg y m á s m ellett elh elyezett különféle színű festékeknek az ö sszekevered ését teljesen m eg gátolja. E tinkturának a festékek elkülöníté­ sében m egnyilatkozó m eglepő h a tá sá t akkor lá t­ ju k a legjobban, ha a hengereken lévő festékeket kézzel v a g y ro n g g y a l erő szako san összek ever­ jü k ; a gép m ásodik v a g y harm adik fordulatánál m ár m inden e g y e s szín a ren d es h e ly ére, a m aga teljes tisztaságáb an helyezked ett v issza. A z ilyen fajta többszínű n yo m ásn ál gondoskodni kell arról, h o g y a festéknek kis rekeszekbe való széto sztása pontos és biztos legyen , n ehogy a festékek a festékelosztók bizon ytalan á llá s a fo ly ­ tán e g y m á ssa l összekevered jenek. M ivel pedig ez eljá rásn ál, ha azt célszerű en akarjuk kih asz­

nálni, a különféle színek sokszor n ag yo n szoro­ san kerülnek eg y m á s m ellé : csak petitn yi v a s ta g ­ sá g ú festékelosztók h aszn álhatók. D e m ert ezeknek vék o n y ság u k n á l fo g v a biztos alapjuk nincs és könn yen m egdűlnek, v a g y ferde irán yb an elto­ lódnak : aján lato s oly festékelosztókat készíteni, m elye k az eltolód ást ak árm ily irán yban is tel­ je se n kizárják. A festékelosztók, m int a fönti rajzon látjuk, át van n ak lyu k asz tv a és e g y vasrú d ra sze­ re lv e , m ely m inden eldűlésn ek elejét veszi. B iz ­ to n ság ked véért a felső részükön e g y kis csav a rt h elyezh etü n k el, am e llyel a festékelosztót a kiván t h e ly en teljesen rögzíthetjük. A m i a festékek p rep arálásá t illeti, m eg em lí­ tendő, h o gy a szabad alm azott tinkturán kívül — m elyn ek alkotórészei nem ism eretesek és am e ly ­ ből h aszn álatkor csak eg y p ár cseppet kell a festék közé kevernünk — éterre és am m óniákra is van szükségünk, am ellyel a m á r p rep arált festé­ ket bádoged én yben teljesen át kell öntenünk, s az egészet m indaddig a szabad levegő n h a g y ­ nunk. m íg e folyad ékok e g y b e v e g y ü lé se által sz á r­ m azó, csak p á r p ercn yi időt igén yb e v é v ő kém iai p rocesszu s bevégződött. Ennek m egtörténte után a festék sem m iben sem különbözik a m i rendes 53

festékeinktől, addigi jó tu lajd on ságait nem veszí­ tette el, és csak a kezelése dolgában áll e g y kis v álto zás be, am enn yiben a p rep arálás után csak fából készült festéklapáto t szabad használnunk. T a n ú ja v o lta m ez e ljá rá s g y ak o rlati kipróbá­ lásán ak , és a rra a m eg győ ző d ésre ju to ttam , h o gy teljesen életrev aló újdonság, m elyn ek leginkább ott vehetik haszn át, ah ol kevésb é m odern an y ag birtokában főképpen a színek h e ly e s alk alm azá­ s á v a l akarják a n y o m ta tv án y t tetszetősen, de azért m égis olcsón kiállítani. *

*

*

A szecesszió s m ű vészeti irán y annak idején a n yo m d ásza tra is rákén yszerítette a bélyegét, de az ez irán y tó l diktált túlerőltetett és ellentétes szín hatások m ost m ár e g y nyugodtabb fölfogásnak kezdenek h e ly et engedni. E nyugodtabb fölfogás szü lötte a p asztell-m ód szer, m ely a n yo m d ásza t­ ban u g yan nem m indig s nem m indenhol alkalm az­ ható, de annál a törekvésn él fogva, am e ly a csak szecesszió s irán yb an alkalm azható du rva és rikító színellentétekkel végezn i ak ar: szám olnunk kell véle. E zzel nem m ondom , h o gy a m odern irán y vég ó rá it éli, csak jelezn i akarom véle, h o g y az ízlés e részleg es v á lto z á sa bennünket is köze­ lebbről érdekel, m ivel itt első sorban a festék az, a m e lly e l a n yo m d ászn ak szám ot kell vetnie. A n yo m d ászatb an ú g y a pasztell-m ódszerrel, m e ly n yugodt, leginkább fehérrel v eg yített fes­ tékeknek alk a lm az ását kíván ja, m int a m odern irá n n y a l szem ben, h o g y rikító szín árn y alatait tel­ je se n érv én y re ju tta ssu k : szü kséges, h o g y a lk a l­ m as segítőeszközökkel rendelkezzünk. E zeket a tran szp arin ban és a kollodium ban m eg is találtuk. A transzparin áttetsző fehér, h elyesebb m eg h atá­ ro z á ssa l «színtelen» festék, m iv el tén yleg sem m i­ féle festő tu lajd o n ság a nincs. A sötétebb színek vilá g o sa b b á tételére v aló , de az alapszín á rn y a ­ latán ak élén ksége a v e le v aló k everés által nem csökken ú g y , m int a krem si- v a g y cinkfehér alkal­ m azásakor. A kollodium pedig szintén színtelen, szö rp sű rű ségű , étert és bo rszeszt tartalm azó, át­ látszó folyadék, m elyb ől szárad ás után, azaz, ha az éter és bo rszesz belőle elpárolgott, erősen tapadó h á rty a képződik. A z em lítettekből tudjuk, h o gy a pasztell-m odorban előállított m unkához, leg y en az b ár több­ 59

színű illu sztráció v a g y akcidens m unka, a festéket csak is tran szp arin n al tehetjük v ilágo sab b á, a n él­ kül, h o gy az a veszed elem fenyegetne, h o g y m un­ kánk elkészülte után h aszn aveh etetlen nek bizonyul. A kollodium pedig, em lített tu lajd on ságain ál fo gva, a m odern irán yb an alkalm azott színeket élénkebben, teltebben ju tta tja érv én y re, ú g y h o gy csak k evé s h á n y a d a is elég ahhoz, h o gy a festék m ajdn em fényfestékké váljék. P ergam en re való n yo m ásk o r m indig ki voltunk tév e annak, h o gy m ak ulatúrát nyom unk, sőt m ég akkor is, h a a legerősebb illu sztráció-n yom ó festéket h aszn áltu k; de h a m ost e g y k evés kollodium ot vegyítü n k a festékhez, a b ajt biztosan elhárítjuk. T ú lszatin ált p o stap ap iro sra v a g y p ergam in p ap iro sra v a ló n yo ­ m ásko r, h a közön séges festéket kollodium m al vegyítün k, ez a fényfestékekhez hasonló, szép és élénk árn yalatú lesz. F ig y e le m re m éltónak tarto ttam ezeket a segítőeszközöket, m ég pedig azért, m iv el az elsőt, ha ism ertük is, eddig nem igen haszn áltu k ; a m áso ­ dik pedig a nyom dásztech nikai téren tökéletes u jd o n ságszám ba vehető. *

*

*

A s v á jc i A . G urtnernek sikerült olyun uj e ljá ­ rást föltaláln ia, am ellyel, nem ú g y m int eddig a három szín n yo m atú lem ezek elő á llítá sá n á l; három , hanem csak két n egatív szü kséges. T e h á t kétszínn yo m ással állunk szem ben, m ely h a beválik, foko­ zottabb igényeket ró a gép m esterre, m iv el itt a színek pontos á rn y alata n agyobb szerepet játszik, m int a h árom szín n yo m ásn ál és m ár kis eltérések kétessé teszik a m unka ered m én yét. De eg yelő re várju n k csak, m íg g y ak o rlati kísérletekkel állunk szem b en ; akkor m egtudjuk, h o g y ez e ljá rá s tén y­ leg b eválik-e a nyom dászatban . * * * A lb ert-galvan ó n év alatt e g y uj eljá rás rejtőzik, m ely a galvan ó k közism eretes elő állításá tó l lén ye­ gesen eltér. F ö lta lá ló ja a nyom dászkörökben is ism ert m üncheni A lbert dr., ki n em rég a h íressé lett relief-klisékkel lepte m eg a n yo m d ászvilág o t. A z uj galvan o p lasztikai e ljá rá s jellem z ő je az, h o gy a g a lva n ó m in tázásához, leg y en az ered eti lem ez, fam etszet, cinkbe, sárgarézb e v a g y vörö srézbe m arato tt klisé, az eddig h aszn ált v ia sz v a g y guttaperka h e ly ett ólm ot haszn ál. T u d v a lé v ő dolog, 6o

h o g y a viaszb ól v a g y guttaperkából készült m atri­ cák rossz áram vezetők, s azért m indig szü kségessé válik azokat grafittal való bekeféléssel jó ára m ­ vezetőkké tenni. E bben a szü kséges procedúrában rejlett az eddigi galvanókn ak az a — h a nem is szem betűnő — hibájuk, h o g y a bekefélés következ­ tében az eredetinek finom abb részletei egész tel­ jességü kben fenn nem m aradhattak. A zon kívül a m in tázási a n y ag szükséges felm elegítése kö vet­ keztében az eredeti n a g y sá g a g a lv a n ó -n a g y sá g hoz m érten m indig kétes volt, m ely különbözet különösen nagyobb alakú, többszínű n yo m ásn ál az abszolút regiszterre h átrá n y o s volt. A z A lb ert-galvan ók n ál e hátrán yok teljesen ele s­ nek, m ert az ólom m atrica hideg úton állíttatik elő, és oly jó áram vezetőnél, m int az ólom , a grafittal való beporzás egészen felesleg es. A z ilyen galvan ó az ered etivel ú g y n ag yság b an , m int rajz­ ban teljesen azonos és azonkívül az az előn ye is m egvan , h o gy a legrövidebb idő alatt előállít­ ható, m ivel i o — 12 v o lto s áram m al dolgozhatnak m ellette, am i pedig bő vö rö sréz-lecsap ó d ást ered ­ m én yez. E zek a m agasab b áram rétegek a fürdőtem peraturát n ag yo n em elik, ú g y h o gy az 60 C°-t is elér, m ely m elegségi fok alatt a viaszm in ta teljesen fölolvad n a. A z elm ondottakból a n yo m ­ dászt két dolog különösen érdekli: az első a galván ok h a jsz áln y ira egyenlő n a g y sá g a többszínű n yo m ásn ál, a m ásodik az előállítási idő rö vid ­ sége, m ely ón ozással, fölön téssel stb., s az e ljá ­ rá s s a l járó különös m u n kabeosztással együ tt két órában szabható m eg. A lkalm unk volt eg y autotípiát és a ró la készült A lb ert-galvan ót levon atban látni, s azt tapasztaltu k, h o g y a m áso lato t az eredetitől nem lehet m egkülönböztetni. * * * E g y idő óta b ám u latos ered m ényt látunk eg y o ly eljárástó l, m ely a dom bornyom atú n yo m tat­ ván y o k sajátság o s színezését célozza. A m áskü lön ­ ben színtelen, s csak a term észetes v ilá g o ssá g közvetítése által árn yékolt dom bornyom at m eg­ felelő színek alk a lm az ása következtében életet kap. A jó l választo tt, harm onikus színek összh atása a dom born yom atn ak sa já tsá g o s, de eg yú ttal m ű­ vészies je lle g e t k ö lc sö n ö z ; a színek leheletszerű, az egész felületet fedő elo szlása s finom átm enete, valam in t a kifutó részek fényképszerű elm osó­ 61

d á sa a színes fén yn yom atra em lékeztet, de v a ló ­ já b a n a n yo m d ászattól egészen táv o l álló eljárás által érik el ezt a hatást. A z e ljá rá s g y a k o rlá sá ­ hoz e g y fecskendőszerű készülék, az A erograph szükséges, am elyből a festék légn yo m ás kö vet­ keztében a legfinom abb árn yalatokb an osztódik el a papiros felületén. A z eljá rás csak annyiban uj, h o g y a hozzávaló készüléket nem régiben egyszerűsítették. A zelőtt F ou n tain A ir B ru sh (lég sz iv atty ú s ecset) volt a neve. A m ostan i A erograp h két főrészből á l l : egyik a fecskendezhetést szo lgáló kézi tartó, a m ásik eg y kis szivattyú , m ely a festék elo sztá­ sá ra szü kséges sűrített levegő t szo lgáltatja és am e­ ly e t a kézi tartó val gum m icső köt össze. A z egész készüléknek, m int a rajzból is kive­ hető, olyan a form ája, m int v a la m i tolltartónak. A z a tartá ly b a kerül a széjjelperm etezésre váró híg festék. B a tartá ly kivezető n yílása , am elyen

át a sűrített levegő h ajszáln yi finom sugárban löki ki a festéket, úgy h o gy az az egész papirosfölületen m in tegy ködszerűen szétoszlik. M ennél távo lab b ra tartjuk a készüléket a papirostól, annál finom abban, és m ennél közelebbre visszü k a készü­ léket : annál sűrűbben perm eteződik szét a festék, íg y aztán lehetővé lesz az árn yalatok sötétebbé v a g y világo sab b á tétele is. A festéknek m eg a légn yom ásn ak sza b ály o zá sa a c gom bnál törté­ nik. A z A ero grap h — b á r a n yo m d ász szorosan vett szükségleteihez nem tartozik — m int segítőeszköz tehát jó szo lgálato kat tehet. * * * M inél tágasab b a grafikai téren v aló látókörünk, annál n agyobb könnyebbségünkre esik az időrőlidőre fölbukkanó újdonságok, jelen ségek m egíté­ lése, am i pedig a m ai széd ületes g y o rsa sá g g a l alkotó korban m indegyikünknek csak előn yére válhatik. F U C H S Z SIG M O N D . Ö2

A RAJZOLÁS SZEREPE A KÖNYVNYOMTATÁSBAN M M M t« ! * « * * *

^

ag y hu za-vona után végre eljutot­ tunk oda, h o gy a m esterszed ő ]N n em csak szedője, hanem díszítő m ű vésze is a m unkájának. A fotom ehanikai sokszorosító eliárásokn an -nan után v aló tökéletesbítése a klisék készítését an n yira m egkönyn yítette, h o gy m a m ár ará n ylag rövid idő alatt szebbnél-szebb m unkaeredm ényt biztosító ilyen klisék szerezhetők m eg m érsékelt áron. E hhez já ru l m ég az, h o gy a legelőkelőbb m ű vé­ szek is szívesen b o csátják rajzoló -ceru záju kat a h álad atos grafikai d íszítés rendelkezésére, m iért is m a m ár ott tartunk, h o gy m inden egyébféle díszítm ény kezd kiszorulni, h e ly e t ad va a valóban m inden ízében m űvészi díszítésnek. H a a külföldi n evesebb illu sztrált lapok, m inő a G raphic, Illu strated N ew s, Illu stration , F liegen d e B lá tte r, M eggen d orfer,L eipziger Illu strierte Zeitung stb. h ird etés-old alait m egnézzük, m eglep etéssel látjuk, h o gy a betűöntői keret-díszítések teljesen eltűntek s helyettü k m ajd m inden hird etés m ű vé­ szileg van illu sz trá lv a , v a g y közvetlen e célra rajzolt díszítm énnyel ékesítve. U gyan ezt láthatjuk a M űvészet és az Ip arm ű vészét cím ű előkelő m a g y a r folyóiratokban is. Szem betűnő a m ű vészi közrem unkálkodás a m odern könyvdíszítésben. Ott is, hol nem közvet­ lenül a szö veget illu sztrálják , hanem csak fejlé­ cekkel, záródíszekkel v a g y hasonló díszítm ényekkel dekorálják a k ö n yvet: eltűnt a betűöntők term éke és — közm egelégedésre — a m ű vészi rajzok uralják a teret. A betűöntők rég ó ta h atalm as v e rse n y tá rsa t láttak a fén yképészeti reprodukcióban s m a m ár körülbelül tisztában lehetnek azzal, h o gy díszítő an yagu k túlnyom ó része a lom tárba kerül, m ert a kö n yvn yo m tatón ak sokkal egyszerűbb és h a sz­ nosabb díszítő a lk a lm ato sság áll ren d elkezésére: a rajzoló-ceruza. N em lehet azonban m indig a m ű vész az, aki a szü kséges rajzot elkészítse; az 63

egyszerűbb, könnyebb ornam entális rajzok elké­ szítésének felad ata m áris a m esterszedőre hárul, am iről alább m ég bővebben leszen szó. A z ilyen közvetlen készült díszítésnél önkény­ telenül is a rra gondol a szakem ber, h ogy holm i an y ag i kérdések könnyen útját vág h atják annak. P edig d eh ogy! H a tekintetbe vesszü k a tetem es beru házási költséget, am ibe a betűöntői díszítő­ an y ag kerülne, hozzászám ítva a vázlat-készítés, szedés, esetleg egyik-m ásik ornam entum alapba vésésén ek kö ltségét: oda lyu kad ki a dolog, hogy a közvetlen rajzolt díszítés talán valam icskével drágább, de e csekély árkülönbözetet teljesen elenyésztetik a kapott előn yö k; sőt ez lesz olcsóbbá akkor, ha a készített klisé többször használható, am i pedig legtöbbször lehetséges, n em csak a m unka újbóli m egrendelése esetén, am ikor a szedés tisztára m egtakarítódik, hanem a klisének többszöri ü g y e s és válto zatos k ih aszn álása által is. A betűöntő díszítő vignettáinak h aszn álh atósága pedig tu d valevő leg szintén korlátolt. N em csekély előn yöket biztosít a díszítésnek em lített m ódja az eddigivel szem ben. E lőször is elesik — m int m ár fennebb em lítőm — a tetem es költséggel já ró díszítő-anyag beszerzése, am it különben a m ai idegesen túlproduktív korszakban sokszor csekély h aszn álat után eldobhatunk, m ert d ivatját m ú lja ; aztán m ert nincs, hát nem is rongálódik a gyön ge ólo m an yag ; a díszítő-anyag beszerzésénél elért m egtakarítás révén dúsabban gyarapítható a cím betűk készlete; a díszítm ények folytatólago s töm ör egészet képeznek, nem mint a betűöntői ornam entum , hol áz e g ye s díszítm ény­ darabkák és von alak között bántó hézagot látunk. M esterszedőink az újabban reájuk róttfeladatnak csak ú g y tudnak m egfelelni, h a minden rendel­ kezésükre álló eszközzel tökéletesítik m agukat a rajztu dásban ; sajn os, ez nálunk m indez ideig csak önképzés ú tján lehetséges. A z igények e téren term észetszerű leg növekednek: két-három é v ti­ zeddel előbb m ég fehér holló v o lt az a szedő, aki véletlen ül rajzoln i tudott; a régi lipcsei szabályokn ál a soroknak pusztán von alakkal v a ló m egjelölése unos-untig elég volt. A szabad irán y, m int első vo n alas síkornam entum , m ár több rajztu d ást követelt, am ely igények az ezt követő díszítő­ stílusokban m indegyre növekedtek. H iszen m ár eddig is úgy ad ta m eg a m esterszedő m unkájának 64

a válto zato sság o t, h o g y m ag a készített célján ak m egfelelő ornam entum ot. A k ö n y v n yo m tatás díszítésének jö v ő jéb e n — v a g y job b an m on d va m ár jelen ében is — a fő feladat m égis csak a m űvész-kezekre h áru l. A figu rális díszítés álta lá b an túlnyom ó és a n yo m d ai ornam entum ok kisebb részét is ez adja, de az eddigi m ódszertől eltérőleg m ár nem a betűöntők kö zvetítésével ju t el az hozzánk, hanem közvetlenül. N e gondoljuk, h o g y a m ű vészi közrem unkálkodás révén a m esterszed ő m unkaköre m egrövidül. É pp en nem ! S ő t éppen a m inél bő ségeseb b m űvészi közrem unkálkodás fo g ja mindinkább em elni sza­ kunk szín von alát, m ert éppen ú gy, m int a lito g rá­ fiá n á l: ezek ad ják m ajd a m intákat, am elyek szerint dolgozhatunk, v a g y legalább is bő séges m otivum -kin cshez juthatunk, m ert m indenkor a m esterszedő dolga m arad a könnyebb ornam entális díszítések m eg rajzo lása , v a g y a m űvészi rajzok kiegészítése az adott m unka viszon yaih oz képest. E m lítettem m ár föntebb, h o g y a közvetlen rajzo lt díszítés korán tsem új m unkaköre a m ester­ szedőnek, hiszen m ár jó ideje igyekszik m un ká­ jáb a n olyan form án terem teni v álto zato sság o t, h o gy a m arkánsabb rajzvo n alú ornam entum okat külön­ féle an yag b a v é si. C sakh o g y m a az a té v e s v é le ­ m én y uralkodik szaktársi körökben, h o g y az ilyen m unkának csak ú gy van m űb ecse és praktikus értéke, ha a szedő ön m aga v ési ezt v a la m e ly n yo m ta tá sra alk a lm as an yagb a. P ed ig az ilyen v é s é s legtöbb esetben csak ön kín zás; a seged el­ m ével készült dúc jó v a l drágább, m in th a cink­ m ara tá s útján készült vo ln a és m ég sem olyan pontos, nem o lya n sza b ály o s. So kk al kényelm esebb, könnyebb és g yo rsab b a rajzoló-ceruza kezelése, m int a vésőé, azonkívül nem vag yu n k an n yira a v a s ta g von alakhoz kötve, m int a vésésn él. A m a d iv ato s v o n a la s díszítés a rajz o lá st n ag yo n m egkönnyíti. M ár m agáb an az eg yen es vonalnak rajzban v aló alkalm azásak or is olyan tá g tér kínálkozik, am inő szed ésnél alig h a voln a leh etséges. íg y az i- s ő ábrán bem utatott író szer­ árjegyzék cím ének v á z la to s ra jz a csupán egyen es von alakból áll és csak a tartalo m em blém e-os kifejezése vég ett rajzoltatott a lúdtollas tintatartó. K ülön ösen a m ozgalm asabb von alak ból álló díszítm ények ra jz o lá sa ád ked vező ered m ényt, m ert 65

e lesvén az eg yen es v o n alak m erev ség e, a rajz sokk al kellem esebb h atású , m int az eg ye n es v o n a ­ lakból szed ett díszítés. P éld akép p en a 2. ábra rajz a van a 3. ábrán von alak b ól szed ve. M indenesetre e szerén y m in tán ál is szem betűnő, h o g y a m egszed és sokkal több fá ra d sá g g a l já r, m int a m eg rajzo lás és m égis jobb a rajz o lt m inta a m a g a élénk, m int a szed ett m in ta a m aga m erev vo n alaiv a l. A 2. ábrabeli rajzró l könnyen m egfigyelhetjük az e rajz ró l készült klisének többszöri h aszn ál­ h a tó sá g á t; u g y an is csup án a kontúrok p árhu zam os v o n alait ra jz o lv a m eg és készíttetve el, k ö ve t­ kezőkép h aszn álh ató : a ) csup án a kontúrvonalak n yo m atn ak; b ) a kontúrvonalakon k ívü l a p ap iros egész fölületére alap ot nyom tatunk, h o g y íg y a vo n al­ közök a p ap iros színében csíkosán em elkedjenek k i; c ) ú g y m int az ábrán v a n : a vonalközöket in tarziku san n yom tatjuk, azaz a kontúrvonalakat m élyebb, a vonalközöket pedig élénkebb színnel. M egjegyzen d ő, h o g y ezzel m ég táv o lró l sincs kim erítve az e g y és u gyan azon rajz ró l készült k lisén ek többszöri h a sz n á la ta ; az. ad ott körül­ m én yek szerin t ez m ég n ag yo n sokféle m ódon történhetik. A n yo m tatván yo k díszítésén eke cikkben em lített m ód ja a m ag ya r-m o tiv u m o s d íszítést is elterjed ­ tebbé fogja tenni. P ersze legfontosabb felad at az, h o g y m esterszed ő in k folyton h alad jan ak a ra jz ­ tudásban. A U G E N F E L D M. M IK S A .

p a p ir o s faan yago t ta r­ a kém ikusnak könnyű ráakadnia. K é m iai vegyü letek bizonyos színűre festik a fát tar­ talm azó papirost, m ég p ed ig :

H

ogy v a la m ely t a l m a z - e : arra

F lo ro g lu cin és só sa v . A n ilin szu lfát . . . . N a ft ila m in ........................ Antracen-hidroklorid S ó sa v a s fenol . . . P iro l és só sav P iro g a llo l cinnklorid . D ifen ilam in és kénsav D im etilparafenilendiam in

.

vö rö sre sárgára n aran cssárgára vö rösre kékes-zöldre bib orvörösre sötét ib olyára n aran cssárgára vörösre.

VALENTA U T Á N :S Z T .

6 6

1 ábra.

2.

ábra.

Augenfeld M. Miksa „ A R A JZ O LÁS S Z E R E P E A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N 44 című cikkéhez.

67

Augenfeld M. Miksa ,,A RAJZOLÁS SZEREPE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N 4* című cikkéhez

63

A M A G Y A R C ÍM E R A N Y O M ­ D Á S Z-IPA R B A N

M

ár n yo lcsz áz é v e elm últ, h o g y a cím er m int egyéni m egkülön ­ böztető je lv é n y használtatok. E lő szőr a m agán cím erekkel ta lá l­ kozunk a történelem ben, a m e ly e ­ ket azonban m á r a X III. század óta sűrűn követn ek a testületi, h a tó sá g i, országo s és állam i cím erek is. E red etü k a P a lla s L ex ik o n a szerin t1 a keresztes h ad járatok id ejére vih ető v issza, m időn e g y e s főurak lovagokbó l álló kísérettel indul­ tak hadba és a cím erjelvén yek et a kö lcsön ös ö sszetarto zan d ó ság fö lism erése tette szü kségessé. A cím er fén ykoráb an — a X III. század tól a X V . század ig — a cím erp ajzso t és sisako t tén yleg v is e l­ ték is. E zu tán kö vetkezett a cím er h a n y a tlá si k o r­ szaka, am időn u g yan is alkotórészeinek valód i h aszn álata m egszűn t. D e em e k ü lső ség eltű n é­ sé v e l a cím er nem v eszítette el létjo g át, a cím er­ szerzés azután is föltételekhez kö tve m arad t, h a sz­ n álata k íván ato sn ak tűnt fel, az uralkodók újabb és újabb cím ereket ad om án yoztak, engedélyeztek, m íglen lassan kén t a n em eseken kívül az ö sszes váro so kn ak és m egyéknek is s a já t cím erük lön. A m a g y a r álla m cím errel 120 2-b en találkozunk előszö r, m ég pedig Im re k irá ly p ecsétjén. A zó ta term észetesen ném i átalak u láso n m ent keresztül, m íg m a h aszn álato s alak jáb an kifejlődött és — mint e g y m iniszteri rendelet bevezető so rai m on dják — „ta rta lm á t és alak ját ezred évi történelm i fejlődés alap ján sok század nak tö rv én ye s g y a k o rla ta m eg­ álla p íto tta ". A cím er m indenkoron b ecses tulajd on a és ékes­ sége v o lt e g y e s em bernek és állam n ak is e g y ­ aránt. E bből kifo lyó lag term észetes, h o g y szigorú tö rvén yek őrködtek a cím erek fölött. M ég a m agán cím erek m eg sé rtése is o lyb á vétetett, m in th a a tulajd on osát in zu ltálták voln a. N apjainkban pedig az 18 79 : X L . te. intézkedik azok ellen, kik az ország 1 E g y kevés anyagot innen merítettem, m íg olyan dolgokban, melyekre vonatkozólag adatokat a legszorgosabb kutatás mellett sem tudtam találni, Varjú Elem ér múzeumi könyvtáros úr volt szíves fölvilágosítást, valamint sok kétes és még el nem döntött dologban tanácsot is adni, amiért ez úton mondok köszönetét.

69

6

cím erét ro ssz szándékból m egsértik, v a g y be­ m ocskolják. A z idézett tö rvén y egyik szakasza íg y s z ó l: „Á lla m e llen i kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­ tetendő, aki az ország, a társországok v a g y osztrák-m agyar m onarkiának n y ilv án o san kitűzött cím erét v a g y zászlaját, úgyszin tén ki a polgári v á g y katonai hatóságok áltál ezen m inőségük je lv é n y é ü l n yilv án o san használt zászlót v a g y cím ert m eggyalázó szándékból bem ocskolja, m egrongálja v a g y leszakítja."

D e n em csak ily m ódon védi m eg az állam a cím ert, hanem arra is v a n gond ja — és ez különösen m i reánk n yo m d ászo kra n ézve fontos — h o g y azt illetéktelenül senki ne h aszn álja, am ire m egrende­ lőinket figyelm eztetni kötelességünk is. T u d om ású , h o g y m ag y a r cím ert az ud vari szállítók, a szab ad al­ m azott, illetv e a k iváltságo s nagykereskedők, m ely cím et régebben gyéren osztogatták, és azok, akik m inden cím nélkül erre en ged élyt kapnak — h a sz­ nálhatják. E z t a kérdést az 18 8 3 : X V III . te. szabályozza, am e ly egyebek közt a következőket m on d ja: „M agánosok, m agán je lle g ű testületek, vállalatok és inté­ zetek közül az em lített cím erek (a m agyar korona országai egyesített cím erei és külön cím ere) bárm elyikét g y á ri v a g y iparcikkeiken, árúikon, üzleti helyiségeiken, cím tábláikon, cím lapjaikon (etiquette), üzleti nyom tatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a m iniszterelnöktől engedélyt nyertek. K zt az engedélyt a m iniszterelnök a b elü gym i­ niszter, H orvát-Szlavonországokat illetőleg a bán vé lem é­ nyének m egh allgatása után adja m eg. Az erre vonatkozó fo lyam od ván y a törvényhatóság első tisztviselőjéhez ( a lis ­ pán, polgárm ester), H orvát-Szlavonországokban az azoknak m egfelelő hatósághoz intézendő s igazolandó, hogy a kérel­ m ező nincs h ivatalvesztésre Ítélve és h ogy a politikai jogok gyakorlatában van, erkölcsileg kifogástalan, üzlete pedig o ly terjedelm ű v a g y üzletének tárgyai o ly kiváló m inőségűek, v a g y egyébként az üzlet v a g y intézet o ly figyelem re m éltó, h ogy az ország cím ere használhatásának engedélyezését m egérdem li. A z engedélyért annak kiadatásakor 50 forin tnyi díj fizetendő. K özjótékonysági egyletek- és intézeteknek a díj fizetését a m inisztérium , a m in iszterelnök ajánlatára, elengedheti. E cím ereknek a je le n törvén yb e ütköző használata kihá­ gást képez és két hónapig terjedhető elzárással s három száz fo rin tig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A cím táblák, am ennyiben a hatóságilag kiszabott idő alatt át nem alakít­ tatnak, h ató ságilag eltávolítandók, a cím lapok s nyom tat­ ván yok pedig m egsem isítendők. “

Fo n to sak a n yo m d aip arra m ég a következő, eg yik belügym iniszteri rendeletben közzétett ren­ delkezések is : 70

„A nyom dászok és kön yvárusok am ennyib en cím erek h asználatára en ged élyt nyertek, azokat csakis cím - és cég­ tábláikon, továbbá üzleti nyom tatványaikon használhatják. E g y e s kön yvkiadván yokon , k ivé ve , ha azok h iv atalo s kiad­ v á n y t képeznek, e cím erek csak az ezen e g y e s k iad ván yo k ra vonatkozó külön en gedély alapján használhatók.“ , Jo go su latlan u l és ille tv e en gedély nélkül használt cím erek h ató ság ilag eltávolítandók, a cím lapok és nyom tatványok pedig m egsem m isíten dők .”

E m e tö rvén yk ivo n ato k ism ertetése és az elm on ­ dottak után azt hiszi b izo n yára m o st m ár m indenki, h o gy a cím ert so h a senki fia illetéktelenül nem h aszn álja, rajz a és szín ezése pedig — leg y en az c é g ­ tábláko n v a g y n yo m tatván yo k o n rep ro d u k álva — a tö rv é n y e s szab ályo k n ak , ú g y m int m á s o rszá­ gokban, m indenben m egfelel. D e sem az előbbi, sem az utóbbi nem áll. C ím ersértésért m ár sokakat m egbüntettek, de h o g y valak it a cím er illeték telen h aszn álatáért vontak voln a fe le lő ss é g re : arró l u gyan m ég k e v e se t h a llo ttu n k ; pedig u g y an ­ c sa k voln án ak ilyen ek elegen. N o de nem is ez fáj nekünk,han em az, h o g y lépten-nyom on sz a b á ly ­ talan és egészen h elytelen ü l rajzolt cím erekkel találkozunk cégtáblákon és — am i kizárólag bennünket érd ekel — n yo m tatván yoko n . H o g y ezek a p an aszok m egszűnjenek, feladatom ul tűztem ki a m a g y a r cím er ism ertetését. Politikai von atkozásairó l és h a sz n á la tijo g á ró lm á r szólottám , h á tra van m ég a tulajdonképeni t á r g y : a cím er elm életi ism ertetése, m ely annak sza b ály ait, alkotó részeit és szerkesztését, e g y sz ó v a l: h e ly e s rajzát fo g lalja m agában , to váb b á a cím er g y ak o rlati h aszn álata, v a g y is a rajzok után készített klisék tén yleges a lk a lm a z á sá ra vonatkozó fejtegetések, term észetesen csak a n yo m d aip ar szem pon tjából. E szerint elő szö r a cím er elm életi részérő l fogok szólani. *

*

*

C sakn em 20 eszten deje kisérem figyelem m el a m a g y a r állam cím er g y ak o rlati h aszn álatát, m e ly ­ nek ered m ényeképpen arra a tap asztalatra ju to t­ tam , h o gy 70—80 százalék a a h aszn álatb an lévő cím ereknek h elytelen . B iz o n y ítja ezt e g y a cím er­ ü gyben kiadott m iniszterelnöki rendelet (m e ly ­ ről különben m ég szó lesz) eg y p asszu sa, m ely íg y hangzik : „ A gyak orlati alkalm azásban azonban, különösen az ujabbi időkben, az ország cím ere ú g y e g ye s elem einek ábrázolása, m int azoknak összetétele tekintetében a legkülönbözőbb módon

6*

hibásan rajzoltatott, annak következtében az ország cím eré­ nek h e ly e s rajzára nézve egészen ingadozó fö lfo gás és b izony­ talan ság kezdett u ralkodn i".

E z a sa jn álato s dolog m ár többször arra az elh atáro zá sra akart szorítani, h o g y to llat rag a d v a rám u tassak a v issz á ssá g o k ra és tájékozatlan ságra. D e m egfo n tolva a dolgot, nem tehettem . U gyan is a heraldikust, a rajzoló t, a cím erfestőt és a n yo m ­ dászt kellett v o ln a előven n em . D e igazságérzetem nem engedte, h o g y n evezetteket ártatlan u l tám ad ­ jam , m ert tudtam , h o g y a cím er nem v o lt pon­ tosan m eg állap ítv a és íg y soh a sem lehetett tudni, h o g y a százféle válto zat között m elyik a h elyes. V á rta m , vártam , m ert m indig hangoztatták a h iva ta lo s fórum ok, h o g y a cím erkérdést rendezni kell és rendezni fogj ák. E z 18 9 5 -b e n B á n ffy m inisztereln öksége alatt tén yleg m eg is történt. M egjelen t e g y uj rendelet, a lapok is közölték és feltehető volt, h o gy m o st m ár m inden érdeklődő tudom ást vesz ró la és a szerint fog eljárn i — és íg y én fel leszek m en tve e m unkától. K örü lbelü l e g y évtized telt el azóta. Ösztönszerűen figyelem m el kisértem azóta is a cím er technikai k ivitelét s tap asztalataim e re d m é n y e : h o g y — m ég is csak m eg kell írnom e cikkecskét, de ebben, igazán sajn álo m , m eg kell tám adnom m indazokat, kik eddig — h a a rendelő a cím ert kíván ta — könn yelm ű en a kezük ü gyéb e került b á rm ily rajzú v a g y k ivitelű cím ert szedtek fel. Ig azo lá su l h at ilyen cím ert m utatok itt be, m elyeket a jele n leg forgalo m ban lévő n yo m tat­ ván y o k ró l szed egettem le ; m eg jeg y ezv e, h o g y akár százat is tudtam vo ln a h am arjáb an szerezni. K ikerülhetetlennek tartom em e hat cím er hibáit felsoroln i, m elyek — azt hiszem — a cím er tanul­ m án y o zá sa céljáb ó l egyesekn él érd eklőd ést fognak k e lte n i: 1. A koron a egészen h a m is; a p ajzs balo ld alán lévő osztások ro ssz sorren dben van n ak elh e­ ly e z v e : az első p ó ly a legyen v ö rö s (raszteres) és a következő ezüst (fe h é r),1 ú g y h o g y a n yo lc osztás közül, am ennyinek lennie kell, az utolsó ezüsttel végződjön . E z különben fő h ib ája csaknem m inden h ib ás cím ernek. A h árom h alo m közül (a p ajzs jobb oldalán ) a középsőnek n agyobbn ak kell lennie, m íg a két szélső eg yfo rm a le g y e n ; 1 A z eredeti címer pajzsának színe a baloldalon : vörös és ezüst. Az egy színben készült címernél a vöröset raszter, az ezüstöt fehér helyettesíti.

72

ennél a két szélső halom különböző nagyságú, mig a középső nem eléggé emelkedik ki. A címer körül lévő koszorú nem helyes. 2. A középső pajzsban ugyanazok a hibák, mint az i-n él; azonkívül H orvátország pajzsában balról az első kocka ezüst (fehér) legyen, azután következzen egy vörös (raszter) és így végig fölváltva 25 kocka; e cím er­ ből hiányzik továbbá Fium e cím ere: a sziklán álló, korsót tartó kétfejű sas. A koszorú tölgyfaága nem jobbra, hanem balra, az olajfaág pedig nem balra, hanem jobbra való. 3. D alm ácia cím ere: a három leopárdfej a pajzs­ nak jobb, H orvátországé: a huszonöt ezüst-piros kocka pedig bal oldalán van, holott ennek m eg­ fordítva kell lennie. A középpajzson M agyarország kis címerének ugyan ­ az a hibája, mint i- n é l; a koszorú sem jó. 4. A korona keresztje jobbra dől, pedig annak balra kell dőlnie. H orvát­ ország pajzsa hibás (mint 2-nél), Fium e hiányzik; a koszorú nem jó. 5. D alm ácia és H orvátország pajzsai fel vannak cserélve, a kockák itt is hibásak. M agyarország címere (középpajzs) rossz, mint i-nél; Fium e hiányzik; koszorú helytelen. Az angyalok nem lehetnek női alakok, hanem serdülő ifjak és nem a koronát, hanem a pajzsot kell tartaniok. 6. Egészen rossz. Közös hiba a felsorolt cím e­ reknél, hogy a korona különfélekép van a pajzsok fölött elhelyezve: lebegve, félkörben stb; helyes akkor, ha vízszintesen nyugszik rajta. Igen nagy hiba még, hogy M agyarország cím erében a helyes nyolc pólya helyett sok esetben hetet, kilencet stb. találunk (lásd a 2., 3., 4. és 6. cím ert). T a lá n m ár e csekély szám ú pél3dával is eléggé bebizonyítottam , m ily könyelm űen járunk el a címer használa­ tánál. É s m ily irónia, hogy igen sok állam i és hivatalos nyom tatványon is találunk ily ham is címert, mindannak dacára, hogy a cím erkérdés m ár rendezve van. (E rrő l alább.) 7 3

7

A zt hiszem , hogy kizárólag a szedő hibája, ha ily hibás cím erek kerülnek a nyom tatván yra, mert lehetetlenségnek tartom , hogy valam ely cég szűkkeblűségből ne szerezzen be néhány helyes címert, arról nem is szólva, h ogy erre tör­ vén y van és hogy különösen a n yom ­ dásznak polgári kötelessége is az állam jelvén yét respektálni. V alam i­ kép m ég m egokolttá tenné ezt a m ulasztást, ha a helyes címer nehe­ zen volna beszerezhető. De ez nem á l l ! Az E lső m ag yar betűöntöde r.-t. dicséretes buzgalom m al, fáradsággal és költséggel m egcsináltatta a helyes rajzokat, a miniszterelnökségnél láttam oztatta azokat, fába m etszette s galvanizáltatta minden nagyságban. É s ha tör­ ténetesen a Betűöntöde figyelm e erre ki nem ter­ jed : a helyes cím er olyan ritka volna, mint a fehér holló.1 De m entséget keresek abűnösök szám ára. H ajlandó vagyok ugyanis elhinni, hogy szakunk­ ban — tekintettel arra, hogy a címer tanulm ányozására eddig aligha gondolt valaki — nem sigen ism erik a különbséget a helyes és a hibás címer között. Szolgálatot vélek tehát tenni, ha közre adom a címereknek 1895. 3755/M . E. szám alatt kiadott leírását. M agam részéről ezt nem csak szükségesnek, de érdekes­ nek és tanulságosnak is tartom. E lőzőleg azonban felem lítem , hogy három féle címerünk van és p e d ig : 1. M agyarország külön (kis) c ím e re ; 2. M agyarország egyesített (közép) cím ere; 3. M agyarország n agy cím ere ; Igen ajánlom mindenkinek ezeket a m egnevezéseket emlékezetben tartani és jó l m egfigyelni, m ert nem egyszer volt m ár rá eset, hogy valam ely rendelő a próbanyom aton vag y kéziraton pl. a n agy cím er m ellé azt írta oda: „kis cím er" és a szedő egy kisebbel cserélte ki, holott a rendelő az állam i helyett az országos címert kívánta. Tévedések kikerülése végett legalkalm a­ 1 Ne vegye a Betűöntődé r.-t. zokon, ha e helyen figyelmeztetem, hogy nagy buzgóságában a saját házán, nyomtatványain és hirdetésén (1. a Grafikai Szemlét) lévő helytelen címerek kijavításáról megfeledkezett.

74

sabb volna a nyomdában a külön cím ert: kis címernek, az egyesített címert: középcímernek nevezni. A nagy címer m aradna: nagy címer. Ez utóbbit azonban (m elyről később szó lesz) ma már nem használják. ím e a címerek ismer­ tetése : M A G YA RO R SZÁ G KÜLÖN (kis)CÍMERE. Hasított, vagyis egy függélyes vonallal két részre osztott p a jz s; jobbról nyolc vörös­ ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel vég­ ződő p ólya,1 balról vö­ rös mezőben hármas Magyarország külön (kis) czimere. zöld halmon12 álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stilizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyform a m agas­ ságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb, két kisebb — ágú koronából kiemelkedő román ízlésű, úgy­ nevezett talpas kereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek. A pajzs felett a m agyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a m agyar tudományos akadémia által kiadott ily című m űve: ,.A m agyar szent korona és a koronázási jelvé­ nyek története és mű­ leírása, Budapest 1886“ rajzaiban és m ellékle­ teiben bírjuk. Címertartó: két le­ begő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. H ely­ zetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk Az ország egyesi tett (közép) címere. körülbelül vállig ér és sötét-szőke, vagy világos-barna. Tipusuk: serdülő ifjú és sohasem nő. 1 Az ezüst (illetve fehér) pólyák a monda szerint folyóinkat: a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát jelképezik. 2 Hegységeink: a Tátra, Mátra és Fátra.

75

A M A G Y A R K O R O N A O R S Z Á G A IN A K E G Y E ­ S Í T E T T (közép) C ÍM E R E . Á ll eg y n agyobb külső pajzsból, m elyn ek közepét kisebb belső p ajzs fedi. A középpajzsot M a g ya ro rszá g külön cím ere fo glalja el, am inek leírását az im ént adtuk m eg. A külső p ajzs n égy m ezőre osztatik. Ezeknek elsejében D a lm ácia c ím e r e : három koron ás aran y, tehát v ö rö s száj és n ye lv nélkül

M agyarország nagy címere.

való leopárdfej — kettő fent, eg y lent — kék m ezőben. A m ásod ik H o rv á to rsz á g é : ezüsttel és v ö rö ssel huszonötször kockázott p ajzs, ú g y h o g y az első kocka ezüst, a m ásod ik v ö rö s és íg y továb b öt-öt kocka e g y sorban, m íg az ötödik sorban a huszon­ ötödik ezüst k o ck ával végződik. A harm adikban S zlav ó n ia cím ere: kék, a p ajzsot átszelő két ezüsthabos p ólya, m elyek közt vö rö s m ezőben term észetes színű n ye st job b ra f u t ; a felső kék m ezőben h a t­ ágú ara n y csillag. A negyedikben E rd é ly cí­ m ere: vö rö s p ó ly á v a l vágott pajzs, a felső kék m ezőben aran y csőrű, vö rö s n yelvű , jo b b ra néző, em elkedő sas. A sas színe fekete; jobb ról tőle Szent István koronája. aran y nap, balró l m egújuló ezüst hold, az alsó aran y m ezőben hét (fenn n égy, alan t három ) vörö s három orm ú v ár. A várat orm os b á sty a és abból kiem elkedő két lő réssel ellátott három orm ú toron y k é p e z i; a váro n nyílt kapu látszik. 76

A harm ad ik és n egyed ik közé alu lró l beékelt m ezőben F iu m e cím ere láth ató : v ö rö s m ezőben kék bélésű és sz a la g o s h ercegi koron a a la tt álló fekete, b alra néző kétfejű sas, kiterjesztett sz á r­ n yakkal, vö rö s n ye lv ek k el; a s a s jobb láb a sziklán áll, b al láb át pedig a sziklán fekvő h o sszúkás, sz á já v a l b a lra fordult, b a rn a korsón tartja, m elyb ől bő ven öm lik a v íz a sziklát balró l n a g y bőségben m osó folyó ba. A koron a és a p ajzstartó u g y a n o ly a n , m int a külön cím ernél. A N A G Y C ÍM E R — a P a lla s L ex ik o n a után — n ég y eit p ajzs, alól benyúló ékkel, közép- és szív p ajzszsal, ez utóbbi v e re s cölöppel — m elyb en ezüst p ó ly a v an — h asított ara n y p ajzs, elől koron ás v e re s oro szlán , h átu l h árom ezüst csonka rig ó v a l rakott v e re s h a rán tp ó ly a (H absb urg, A u sztria, L o th a rin g ia), a többi olyan m int a közép cím eren. E m e cím ert azonban a közh aszn álatban nem találju k és nem is hiszem , h o g y v a la h a erre szükség voln a. B iz o n y ítja ezt leginkább, h o g y a m ár idézett b elü gym in iszteri rendelet em lítést sem tesz ró la ; abban csak a m á r ism ertetett külön és eg yesített cím erekről v an szó. H o gyan tolakodott különben a m a g y a r állam cím erbe H absburg, A u s z tria és L o th arin g ia, erre ad atot nem bírtam találn i. Jo g o ­ su ltsá g a csak a h ercegi m agán cím erek en van , m int p éld ául Jó z s e f k irá ly i h e rc e g cím erén. Ily alakban a m a g y a r cím ertm ár p olitikai szem pontból sem szabad haszn álni, m ert sérti az ön állóságu n kat és íg y — nézetem szerint — állam ellen es. A cím erekre Szent Istv á n k o ro n ája van illesztve, m elyen a kereszt b alra dől. A kereszt állítólag akkor ferdült m eg, m ikor a korona Ottó bajor fejedelem alatt elv eszett s csak később eg y m o c sá r­ ban talá lták m eg. N e sajn álju n k a koron a le írá sá ra is n éhány a P a lla s L ex ik o n b ó l vett sort áldozni, h o g y azt — m int a cím er kiegészítő részét - m á r érd e­ kességén él fo g v a is m eg ism erjü k . A z ábrán term é­ szetesen csak részben találh ató k föl a leírásb an em lített alakok, m ert az a koronának csak egyik felét m utatja. A felső, azaz a II. S z ilv e sz te r á lta l ad o m án yo zo tt rész két keresztben alkalm azott, ö sszesen teh át n égy pán tból áll, m elyek oldalt le h a jtv a a főt borító ko ron aívezetet alkotják. K ü lső fölülete 77

zom áncképekkel díszített. A n égy pánt közepén, ott, hol ezek egym ást m etszik, a m egváltó képe van zom áncban alkalm azva, a n égy pánt lehajló négy szárának m indegyikén két-két, összesen nyolc apostol zom áncolt képe látható. Ezek a követ­ kezők: Sz. Péter, Sz. Pál, Sz. Já n o s, Sz. Ja k ab , Sz. A n drás és Sz. Fülöp képe. Ezenkívül m ég két, az egyb eforrasztás folytán m ár ki nem vehető apostolkép van a m ai korona felső részén. H iányzik tehát m ég n égy apostolkép, m e­ lyek az eredeti koro­ nán valószin ű leg rajta voltak s m időn a két rész egyb eforrasztva lett, levétettek. A keCímer angyai-tartókkai. , resztező helyen levő m egváltó-kép közepén kerek lyu kkal van átfúrva, m ely a kereszt m egerősítésére szolgál. ** * A cím ert körülfoglaló koszorú, valam int a cím ert tartó angyalok és grifm adarak körül is n ag y a tájékozatlanság, am i nem is csoda, m ert ezekre vonatkozó adatok nem találhatók és hatá­ rozott szabályok sem ism eretesek. G yakorlati tapasztalatok és illetékes h elyen szerzett infor­ m ációk után elm ondom az erre vonatkozó legszük­ sége seb b tu d n iv a ló k a t, m elyek általán os szabá­ lyu l is szolgálhatnak. A koszorú (1. a 75. oldalon), m ely h iv a ta lo s m egállap od ás szerint b al­ ról tölgy-, jobbról olajágat képez, nem kiegé­ szítő része a címernek. Grifmadaras címer. Ennek sem történelm i, sem heraldikai jelentősége nincs. A koszorú csak éppen díszt képez, am elyet esetleg helyettesíthe­ tünk akárm i m ás rajzzal v ag y ornam entum m al. De azért elég régi szokáson alapul a koszorú h aszn á­ lata. A z an gyalok m ár a X V II. század óta mint cím ertartók szerepelnek, de ezek is csak díszül szol­ gálnak és nem képezik a cím er kiegészítő részét. A cím ertartó grifm adarak (G reifen) m ajdnem m inden cím eren m áskép vannak rajzolva, pedig 78

tulajdonképpen ilyeneknek kell lenniök: a felső test­ rész grifm adáré, az alsó testrész oroszláné, tehát egy képzeleti m adár. H o gy mikép kerültek e cím er­ tartók a mi címerünk m ellé: nem lehet m egálla­ pítani. Valószinű, h o gy Ausztriából, m ert ott — ha nem csalódom — h ivatalosan van m egállapítva ezek használata. A n nyi tény, h ogy a m agyar cím erhez sem m i közük s alkalm azni őket nem volna szabad. Á ltalán os az a hit, különösen a nyom dászoknál, hogy e cím ertartók az udvari szállítókat illetik ; ez a hit azon­ ban téves, m ert ezek­ nek is csak koszorút, Cs. és kir. udvari szállítói címer v a g y — am i m ég osztrák-magyar címerrel. helyesebb — an g ya­ lokat szabad használni. Különben a közönség félrevezetésére is szokták az ilyesm it használni oly módon, hogy a cím erhez hasonló pajzsba m onogram m ot v a g y egyebet rajzolnak és ezt adják a grifm adár körm ei közé, azt a látszatot keltve, m intha cím er volna, m ert m ég sokan vannak, akikben respektust költ az efféle «udvari* címer. Szükséges tudni, h o gy az udvari szállítói cím h elyes szövege: „C sá sz á ri és királyi udvari szállító11 és nem — mint sok felíráson látni lehet — „M ag yar királyi udvari szállító11. L átju k továbbá, hogy az udvari szállítói cím erhez hol a kis, hol a nagy cím ert h a szn álják ; m i­ után az előbbenivel leg­ többször találkozunk, fel­ tehető, hogy ez a helyes. De h ogy egy általán m ikor és hol kell a kis és m ikor Cs. és kir. udvari szállítói címer a középeim ért használni magyar-osztrák címerrel. és h o gy m iért nem kizá­ rólag az utóbbit, m ely a társországokat is m agában fo glalja: m agyarázatot nem tudtam találni. — Az itt látható két ábrán a cím erek elhelyezése is külön­ böző, az egyiken elsőnek az osztrák, a m ásikonpedig elsőnek a m ag yar van téve. Az utóbbi a helyes. Sokan azt hiszik ugyanis, m ert a szöveg a császári szóval kezdődik, először az osztrák cím ert kell elhelyezni. Ilye n dolgokban ne legyünk udvariasak és szerények; ahol lehet — ú gyis ritkán lehet — legyünk az elsők és óvjuk a presztízsünket. 79

E zek et a kettős cím ereket is az elharapódzott ro ssz szo kás szerint grifm ad arak tartják. M iután azonban, m int m ár em lítettem , ez nem h e ly e s: lehetne ezt — h a a cím ert m inden áron össze akarjuk kötni — e g y szép v o n a la s ornam entum m al is m egcselekedn i, v a g y am i term észetesen egész uj, de h e ly e s lenne, ha a m a g y a r cím er m ellé

Cs. és kir. udvari szállítói címer különböző tartókkal.

eg y an g yalt, az osztráké m ellé pedig e g y grifet tennénk, m int ah ogyan azt az itteni v ázlattal m utatjuk be. De a legjobb m eg o ld ás az, ha csak a m a g y a r cím ert haszn álju k, m ert vég tére sem m i közünk a m á sik h o z ; v a g y h a ezt m ellőzni valaki nem akarja, egészen önállóan a m ag ya rt és így az osztrákot, díszítéssel v a g y a n élkül; h isz így teszünk akkor is, h a m ás állam cím erét haszn áljuk. N em is szü kséges, h o gy a két cím er eg ym á s m ellett legyen , állíthatjuk azokat ah o gy az Ízlé­ sünknek v a g y a szedésnek m egfelel. A szö veg: „c s . kir. u d vari szá llító 11 eléggé kifejezi, h o g y m it jelenten ek. A z összekötött cím ereknél haszn ált „V irib u s u n itis“ -t m int osztrák eredetű jelm o n ­ datot m ellőzzü k; de h a m égis h aszn álni akarjuk, jobb vo ln a a m a g y a r cím er alá a 67-es jelsz ó t: „ B iz a l­ m am az ősi erén yb en 11, az osztrák alá: „V irib u s unitis“ -t tenni. N in cs rendjén külön­ ben, h o gy az ud vari szállítói cím er kérd ése rendezetlen, pedig az elm ondottakból lá t­ juk, h o gy u g y an csak volna rendezni való , am ire helyén valón ak látom a belü gym inisztérium figyelm ét felhívni. A m a g y a r és osztrák cím ert egybevon n i illetve a két cím ert közös p ajzsba helyezn i v a g y e g y m á sra illeszten i nem lehet. Itt-ott m ég m a is találu n k ilyen eket, ső t eg yk o r — nem is olyan régen — d ivato s v o lt a két cím ert így rajzolni. 8 0

E z szülte azután b izo n yára am a b elü gym in iszteri rendeletet, m e ly ezt a szakaszt tarta lm a zz a: „ A m a g y a r cím er olyn em ű haszn álata, h o gy a m ag y a r cím er a kétfejű sasn ak szív p ajzsá t v a g y általáb an h o g y a kétfejű sa s a m a g y a r cím ernek h átterét képezze, nem különben, h o gy a m a g y a r cím er fölé m ás, m int a m a g y a r korona alkalm aztassák, tilo s.“ Ig en fontosnak tartom m ég m eg jeg yezn i, h o gy a cím ereket bárhol és bárm ikor lehet koszorú v a g y an g yalo k nélkül is h aszn álni (1. a 80. old.). * * * E zzel befejeztem v o ln a a cím erről szóló érte­ kezésem elm életi részét, v a g y is h iv a ta lo s rajzán ak és színezésének ism ertetését. K övetkezn e a cím er gyak o rlati része, de am iről m ár k evés a m ondani v aló m . M egism ertük a cím ert a legkisebb részletekig és íg y a n yo m d ászn ak m eg van ad va a m ód, h o g y ezentúl h iv a ta lo sa n m eg­ állapított, h e rald ik ailag h e ly es cím ert készíttet­ h essen v a g y v á sá ro lh asso n . D e am ilye n fontos, h o g y a cím er korrekt legyen , éppen o ly fontos v a g y — szigorúan a m i érdekünket tekin tve — talán m ég fontosabb, h o g y a cím er tiszta, szép kivitelű és jó állapotban legyen , h a v a la m e ly n yo m ta tván y h o z haszn álju k. V a n okom , am iért ezt ily h atározo tt alakban teszem szó vá. H ihetetlen u g yan is m ily kö zön yösek e tekintetben — n em csak a n yom dászok, de m ég az érdekelt felek is. íg y p é ld á u l: Á lla m i épületeket látunk, m elyeken n em ­ csak helytelen , de piszkos, kopott cím er éktelen­ kedik. M agán cégek sok esetben m ég an n yit sem áldoznak, h o g y cégtábláju kat hébe-korba lem o ­ sassák . N o ez az ő p riv át ízlésük. De szom orú tén y, h o gy a n yo m d aip arb an — ahol otthona van a cím ernek — sin cs ez m áskép. S zá z n yo m ta tv á n y között nincs húsz, am elyen k ifo g ástalan cím ert találn án k : az eg yik ö ssz e -v issz a v an rep ed ezve, a m ásik ö ssze -v issza ütve, v a g y a felism erh etetlen ségig lekopva. Ilyen ek et látunk a p riv át m un­ kákon, de m ég többet az állam i és kin cstári n y o m ­ tatván yo kon . A cím erek és — m elle sle g em lítve — az érm ek a n yo m d a m ostohái, nem egyen látszik m e g ,h o g y két-h áro m évtizeden át teljesített sz o lg á ­ lato t és am íg a betűket rendes m unkáknál m inden h arm ad ik-n egyed ik évb en kicserélik, ad dig a cím er szépen tovább öregedik. T e h á t betűkre, keretekre, m indenre kerül — v a g y m ondjuk gondolnak — csak 81

cím erre nem . P edig a szép cím er jobban díszíti a n yo m tatván yt, m int bárm iféle keretfajta. S zívleljü k m eg tehát a következők et: H a cím ert kell felszednünk, vizsgálju k m eg m indenek előtt, h o gy az herald ikailag h e ly es-e és h o gy kifogás­ talan állapotban van-e? H a nem , rendeljünk ily e ­ neket. H a azonban sa já t Ízlésünk szerint akarunk cím ert készíttetni, akkor íg y járu nk el leg c él­ szerűbben: K özépszerű szükségletnél rajzoltatunk e g y n ag y cím ert, m elyet aztán szükséghez képest kisebbíthetünk. A rajznak nyitottnak, v a g y is a rasztervo n alakn ak m egfelelő távo lságb an kell lenniök. H a a rajz jó l van m eg c sin á lv a és jó cinkografushoz adjuk, akkor szép klisét nyerhetünk. A rajz pediglen m inden időre h aszn álható. Jo b b m in őségű cím ert fába m etszetünk. D e csak az igen ü g yes xilografus képes kifogástalan klisét készíteni. A cím ert közvetlenül a fára lehet rajzoln i v a g y arra átnyom ni a rajzot. D e a rajzot v a g y fényképet fotografálás útján is lehet fára átvinni. Igen szép és jó klisét csak kőm etszetről (litográfia) nyerhetünk, h a azt eg y kipróbált litográfus és u g yan ilyen cinkografus készíti. A z ilyen m etsze­ tet is lehet n agyobbítani v a g y kisebbíteni. A ki­ sebbítés m indig szebb klisét ad, m int a n agyobbítás. H a m ost m ár ezt az áldozatot m eghoztuk, szü kséges m ég, h o g y ezekről az eredetiekről kellő m en n yiségű galvan ó t, esetleg cinkográfiát készíttessünk, h ogy a cím ert soh a se legyünk kénytelenek stereotíplem ezekről nyom tatni. K ard i­ n ális hiba ugyan is, h o gy az esetben, h a két e g y ­ form a cím erre van szükségünk, k evesen ism ernek m ás utat, m int a stereotípiát. D e m ég kevesebben teszik azt, h o gy o ly esetben, h a egy íven több eg yfo rm a lem ezt kell nyom tatn i, a lem ezeken esetleg lévő cím ert kivágatn ák és jó eredetiekkel pótolnák. P ed ig ezt kell m egtennünk, m ert tudjuk, h o g y a cím er kén yes rajza és rasztere m iatt sem jó m áso lato t (stereotípiát), sem tiszta n yom ást nem nyerhetünk és h o gy m ár n éh án y ezer n yo m ás után a rajzot alig látju k ; képzeljük m o st m ár el v a g y figyeljék m eg, akiket illet, h o gy m ilyen ez a cím er, h a 30, 40 v a g y 50 ezer ívet nyom tatunk róla, am i tudjuk, nem ritka dolog. N e sajn álju k tehát a csek ély költséget és alkal­ m azzunk m ég a legprim itívebb n yo m tatván yon is h elyes és szép c ím e r t! H E L L E R IG N Á C . 8 2

A N Y O M D Á S Z-IN A S SZAK ­ BELI K IK É PZÉ S E

2j”5Í és napról-napra több kom presszszedőt tesz nélkülözhetővé. E zzel a tén nyel m ár m ost szám olnunk kell s alkalm azkod­ nunk hozzá, m ég pedig úgy, h o gy az inasképzést is m ás irán yb a tereljük. M ert m íg az in askép zés­ ben eddig a töm ör szed és volt a fő dolog, ezentúl a fő sú ly inkább m ásra lesz helyezendő, m ert a töm ör szed ést hova-tovább a gép fo gja elvégezni. A m odern inasképzés súlypo n tja a jö v ő b en a m esterszedő kezébe kell, h o gy letéve le g y e n ; ezt — am int alább kifejteni bátor leszek -— m egkíván ja nem csak az inasnak, hanem a n yom d án ak és a n yom d ásztársad alom n ak az érdeke is. M ost, h a az inas a n yo m d a küszöbét átlépi, rendesen akként történik a n yo m d ászat rejtelm eibe való bevezetése, h o gy rábízzák e g y szedőre, aki őt a szedőszekrén y b e o sztásáv a l ham arjában m eg­ ism erteti, h o g y aztán kezébe n yo m v a a szed ővasat, töm ör sorokat szed essen vele. E m ellett a foglal­ kozás m ellett a fiú rendszerint 2— 3 év ig m arad, sőt sok h elyen in askodásán ak egész ideje alatt, m ert, sajn os, ak árh án y lelkiism eretlen n yo m d a­ tulajdonosunk van, aki legkevésbé sem törődik inasának képzésével és jö v ő jé v e l, hanem az rája nézve a legfőbb szem pont, h o gy a fiú m inél több haszn ot h ajtson . Á llo tt pedig eddig az inasok h aszn o sítása abból, h o g y sok, n agyo n sok kom pressz sor e lő á llítá sá ra szorították őket. A jö vő b en talán m áskép lesz. A töm ör szed ést jo b b ára elvégzi m ajd a gép és az üzlettulajdonos m ag a is belátja, h o g y ezen a téren in asától m ár nem várh at akkora hasznot, m int eddig. Ennek következtében aztán az inas jö v ő je is szolidabb alap ú vá lesz, am ennyiben kiképzése m ás, egész­ ségesebb irán yb a terelődik s ez főnökének több hasznot, neki pedig biztosabb jö v ő t fog terem teni. Itt m egint hangsúlyozn om kell azt a szám talan ­ 83

szó r elh an gzott óhajt, h o gy a szed ő-inas legalább 14 é v e s leg y e n a fölvételeko r és h o g y legalább is 3 középiskola ered m én yes v ég zését ig azo lh assa. M értékadó h e ly en rég belátták, h o g y az a fiú, ki 14 -ik é letév éig 3 középiskolai o sz tá ly tan an y ag á t befogadn i nem v o lt képes, a n y o m d á sz sá g ra sem lehet alk a lm as, m ivel a n yo m d ászsá g term észetes fo ly ta tá sa az in as iskolai tan ulásán ak. A z in as, h a a n yo m d ába lép, ne ad assék ■— m int eddig történt -— a kom pressz-szed ő m ellé, hanem v e g y e őt m in d járt az első akcidens-szedő a g o n d o zá sáb a ; ne a betűk fek vését tan ulja m eg e lső sorban a fiú, hanem azt, h o g y m iből áll a n yo m d a b eren d ezése; ism erje m eg a betűk és a sorzárók fokozatait s csak h a m indezt m ár alap osan tudja, akkor kezdje m eg a töm ör szed ést. A m odern techn ika m eg kiván ja, h o g y az in as­ képzés ezentúl az eddigihez képest éppen m eg­ ford ítva tö rté n jé k ; v a g y is in asévein ek legalább fele részét a m esterszed ő m ellett tö ltse a fiú és le g ­ följebb csak két évet szen teljen a töm ör szedésnek. D e h o g y a fiú tan u lását m ennél válto zato sab b á tegyü k és ezzel am b ícióját fokozzuk, aján latosn ak tartan ám , h o g y a fiút félévenként fe lv á ltv a m ajd akcidens, m ajd pedig ko m p ressz m u n kával fo g lal­ koztassuk. E zzel a b e o sz tá ssa l k étségk ívü l elérhetnők azt, h o g y in asko d ásán ak harm ad ik évében m ár a betű szed és b á rm e ly ágában is an n yiram en n yire m e g á lla n á a h e ly é t; a n yo m d án ak is h aszn ot h a jta n a íg y s a jö v ő je is biztosabb lenne, m int eddig, az eg yo ld a lú kiképzés m ellett. A tan ító-m ester igyekezzék a rábízott fiú elm életi ism ereteit is gyarap ítan i, m ert h ab ár kötelező annak n y ilv á n o s isk o láz ta tá sa , — h o g y őszinte le g y e k — én ennek az isk o laláto g a tá sn a k eddig sem m i h aszn o s ered m én yét nem tap asztaltam . A tanító nem is tudja h allgatóin ak érdeklődését lebilin cseln i, m ert — nem szakem ber. V ég ü l csak m ég n éh án y szó t óhajtok a m ester­ szedőkhöz intézni: N e h ig y je ám a szedő, h o gy ő m á r azzal, h o g y szépet és jó t alkotott, e g y sz e r­ sm in d jo g o t szerzett a m esterszed ő i cím re. Igazán m esterszed őnek csak az tekinthető, aki a jö v ő n yom d ászn em zed ék et o lya n irán yb an igyek szik ok­ tatn i és n evelni, h o g y az a h azai n yom d ász-ip arn ak b ecsü letére, a társad a lo m n a k pedig díszére váljék. M Ü L L E R IG N Á C . 8 4

A CEGKÁRTYÁK KÖNYV­ N Y O M D Á I T E R V E Z É S E o*

IrTelll^

m esterségét kedvelő n yo m d ászn ak kétségtelenül legnagyobb élvezete A az, h a idegen nem zetek n yo m tat­ ván y ait szem lélheti. E z a m ellett, h o gy élvezetes, végtelen ül h aszn os is. Sok m inden - különben észrevétlen ül m arad ó — dolgon m egakad ilyen kor a szem , am i azután önkénytelenül gond olkozásra és tan u lm án yo zásra serkent. E rre pedig m a m ár m indenkinek, aki sz a ­ kunknál boldogulni akar, föltétien szü ksége van. H a valaki angol és am erikai n yo m ta tv á n y ­ kollekciókban kutatgat, okvetlenül föl fog tűnni neki az a jelen ség, h o gy eg yré sz t m ily m ag as igényeket kell az ottani n yom dászn ak kielégítenie, m ásrész t pedig, h o gy m ily óriási összegeket áldoz­ nak az ottani kereskedők, iparosok, g yáro so k n yo m ­ tatván yaik ra s ezek között a cég k ártyára. A legraffináltabb m űízlés, p áro su lva a m odern tech ­ nika m inden v ív m á n y á v a l, igyekszik em ez igazán m ag as igények k ielég ítésére ; s h o gy m ily ered­ m énnyel, erre n ézve csak azt jegyzem m eg, h o gy szeri-szám a sin cs e téren a rem ekm űveknek s h o gy nem eg y akad köztük olyan, am elynek készítése m ég az igazán tapasztalt szakem bert is m eglepi. N em régiben alkalm am volt eg y ilyen rem ek angol és am erikai n yo m ta tv án y g y ü jtem én yt tan u l­ m án yozh atni. N a g y sajn álato m ra — az idő rö v id ­ sége m iatt —- nem v o lt leh etséges e gyű jtem én yről fén yképfölvételtkészíttetnem , de följegyzéseim alap­ já n m egkísérlem azok egyikét-m ásikát ism ertetni. A z angol és am erikai cégkártyákn ál egyik le g ­ feltűnőbb jele n sé g az, h o gy jó részük illu sztrálva v a n ; sőt h o g y a k á rty a felét v a g y n egyed részét az illető cég által g yárto tt, ajánlt gép, bútor v a g y m ás iparcikknek term észethű színes illu sztrációja foglalja le. N em ritkán látható és valóban m inden h a tá st fölülm úl az, h o g y e színes illu sztrációkat m ég dom borítják is. E g y g é p g yá r k á rty á já n a következő lelem én yes és valóban célravezető dolgot lá tta m : A g y á r egy 85

7

gépnek fontosabb részét újra ko n struálta s ezt ó h ajtva rendelői tud tára adni, e cé lra kétlapos h arán t h ajtású k á rty át haszn ált. A z első oldalon lenn a bal sarokban p ár szóból álló szö veg ad tájékoztatást az iránt, h o gy a c é g m it aján l, lenn a jobb sarokban van a cég neve, valam in t a cégjei. A m ásodik és harm adik oldal a kívül ism ertetett gép két teljesen eg yfo rm a illu sztráció ját tartal­ m azza. A z első képen a javítan d ó , a m ásodikon a m á r ja v íto tt géprész v an az eg ész illu sztráción ál jó v a l erősebb színekben n y o m v a és a legkisebb részletéig dom borítva, ú g y h o gy bár a szem lélő az eg ész gépet látja, m égis első sorban a gépen föltüntetni kiván t rész ötlik a szem ébe. A n eg y e­ dik oldalon az árak van n ak felso ro lv a . A z ilyen k á rty a term észetszerű leg nem lehet v a la m i olcsó, de h a figyelem be vesszü k biztos h a tá st és érdeklődést keltő m ivoltát, bizon y m egéri az árát. De m eg azután — kérdem — m i h e ly e se b b , ily rem ek k á rty á t küldeni a rendelőnek, v a g y pedig: m int nálunk szokás, 3 — 4 oldalon körlevelekben leírni az ilyesm it? A z utóbbi a legjobb esetben is nem elég g é érthető, legalább an n yira nem , mint azt a kép m utatná s azután m eg m ifelénk is az lé v é n a jelsz ó , h o g y az idő pénz, többnyire — s éppen h o ssz ad a lm a ssá g a m iatt —- olvasatlan u l kerül a p apírkosárba. V o lt a föntem lített cég k ártyák között e g y m ásik, nem kevésb é m egkapó h atású. E g y ko n zerv-gyár k á rty á ja ez. Igazi am erikai ízű. T o já sd a d alakú rem ek m űvű tán yért ábrázol, am elyben e g y h ú s­ konzerv-doboz volt, oldalt borított állapotban, am int a p árolgó h ú s kiöm lik belőle. P ersze term észethü színekben n yo m va. A cég cím e a bádog-dobozon láth ató és pedig ú gy, m intha valam i réz-cím ke vo ln a a d obozra fo rrasz tv a . A tán yé r és a réz­ színű cím ke dom borítva volt. E g y angol k á rty a is n agyo n eredeti eszm e után készült. V a la m i pénzintézet h iv a ta lo s h elyiségét m u tatja a k á rty a s a h e ly iség eg yik falán ál h atalm as p én zszekrén y áll. A szekrén y fö lső részén , a szo­ k á so s díszítm én y h elyén eg y bóbiskoló police-m an könyököl, eg yik kezében zárat és kulcsot, a m ásik­ ban pedig kis táblát tart, am elyn ek fekete lapján fehér betűkkel olvash ató a police-m an vallo m ása, m ely szerint ő, am ióta ezt az ú jfajta szek rén yt h aszn álják a bankok, nyu godtan alhatik, m ivel e szekrén yek fö ltö rése sem m ikép sem leh etséges. 8 6

E kis tábla szö vegén ek illu sztrálására szolgál azután a szobában ö ssze -v issza h everő sok b etörő­ szerszám , továb b á az a rem ekül m egrajzolt jelenet is, am int a szekrén y előtt két betörő izzadt hom ­ lokát törölgetve, lem ond a föltörésről. Ily e n és ehhez hason ló k á rty át szám talan t írhat­ nék le. E g y ik eredetibb a m ásikn ál, n yom d ai kiállí­ tásuk pedig a lehető legtökéletesebb. F ö lem lítem e h elyü tt azt is, h o gy az ily karak ­ terű k ártyák között alig-alig láttam k ő n y o m á sú t; a színezettek többnyire három - v a g y n égyszín ­ n yo m ás ú tján készültek. R átérek m ár m ost a föntem lített gyű jtem én y e g y m ás sorozatán ak részleg es ism ertetésére, am ely m inket jobban érdekel, m ivel az előbb em lített kártyák n ál az oro szlán rész bizony a rajzolóé. E m e k á rty á k jórészb en betűöntői an yagból készültek. K eresetlen egyszerű ségü kk el, nem külön­ ben gy ak ran m ark án s színezésükkel n ag y hatást kép esek előidézni. F ő jellem v o n á su k — m ár am enynyire a rendelkezésre álló p éld ányokból kivehettem — a soroknak m inden kén yszertől m ent, szabad és valóban ötletes elrendezésében, valam in t a papiros és szín ezés m in őségében n yilván u l m eg. K ülön ös, h o gy m ily eg yszerű eszközökkel dol­ goznak az ottani m esterszed ő k és nyom ók. M eg­ lepő és eléggé m eg nem becsülhető jó tulajd on ­ ságuk az, h o gy ú g y a fehér sím a kartonon, mint a legrikítóbb színű re c é s kartonon eg ya rán t képesek a legh atásosab b szín ezést létrehozni. K ö v etésre m éltó az a rendszerük is, h o g y a felhasználandó betű- és díszítő-an yag erősebb v a g y gyöngébb faját a papiros színének m egfelelően h aszn álják föl. Sőt tap asztalh ató az is náluk, h o gy a p ap iros erősebb v a g y gyöngébb színének m egfelelően alkalm azzák a betűk n a g y sá g á t is, am ennyiben a világosabb papirosoknál kisebb betűket, a sötétebbeknél pedig arán yo san n agyobb betűket használnak. U g y an ú g y járn ak el a szín ezéssel is. G yöngébb betű- és díszítő­ an yagot erősebb színekkel, erősebbet pedig gyön ­ gébb színekkel nyom tatnak. A m ai világb an szinte hihetetlennek fog föltűnni, h o gy az an gol és am erikai az alap n yo m ást, a n yom dászatn ak e különben igen b ecses segítő esz­ közét, csaknem teljesen m ellőzi, v a g y h a m ár h aszn álja is, teljesen eltérő az a m ifelénk dívó rendszertől. A z alap n yo m at náluk igen gyak ran a díszítő-an yagot h e ly e tte síti; am ennyiben ott nem 87

n yo m n ak v e le gy ö n g e színeket, hanem ellátják e g y k evé s n a g y v o n á sú díszítm én n yel és m egfelelő h e ly et h a g y v a a szö vegn ek, m ark án s színekkel igyekezn ek h a tá st kierőszakoln i m ég ott is, ahol az szinte lehetetlen n ek látszik. A z alap n yo m a­ tokhoz n ag yo n g y ak ran és el kell ism ern em , igen h a tá so san , h aszn áln ak betűöntői term ékeket. H o g y p é ld á v a l éljek, felem lítem eg y am erikai petroleum finom ító c ég k árty áját. K örülbelül 20 ciceró széles és 34 ciceró m ag as feketés szürke színű karton ez. A k á rty a felső részé n fektetett o v á lisb a n áll a cég neve, alsó részén pedig e g y kisebb oválisb an a v á ro s és utca n eve és a h ázszám . A lap ot, k iv év e a két oválist, betölti e g y kb. 3 ciceró átm érőjű köröket alkotó d u p lavon alas, e g y m á sb a fűződő keret; az egészet pedig eg y kétpontos és n égypon tos fekete vo n al h a tá ro lja a papiros szélétő l 2 ciceró tá v o lsá g ig . A kis körökben fe lv á ltv a m iniatűr pet­ ró leu m -tartályt és p e tró le u m -sz iv a tty ú t látunk. A szín ezése k ö vetk ező : A két o v á lis, v a la m in t a körökben alkalm azott ta rtá ly és sziv a tty ú 3 — 4 á rn y a la tta l világo sab b szürke, m int a papiros szín e; a sorok, valam in t a d u p lavo n alas keret és a n égyp o n to s külső h a tá rv o n al fe k e t e ; a keret dupla v o n á sa között vék o n y a ra n yv o n a l szalad, úgyszin tén a kétpontos h a tá rv o n al, valam in t az o v á liso k at h atároló vo n al szintén ara n n y al van n yo m va. H o zz á v é v e m ár m ost a körök közt előtünedező p ap iro s színét is, v ég ered m én yéb en ritka szép tónust alkot, am elyn ek keretében a két ovális so ra i élénken és szem betűnően lépnek előtérbe. T a rto zo m az o lvasó n ak annak a m eg o k o lásá va l, h o g y m iért éppen ezt a p éld át hozom fel a tónu­ so k ra von atkozólag. T e ttem ezt azért, m iv el e k á rty án láttam — a tón u sn yo m ást illetőleg — a legn agyo b b ellentétet a nálunk bevett szokásokkal. M ert hát a rra m ég c sa k akad n a péld a m ifelénk is, h o g y eg y-eg y erősebb színt h aszn áljan ak a tónushoz, de h o gy tó n u sn yo m ásh o z az ara n y és fekete ko m b in á­ ciójáh oz fo lya m o d jo n : a rra m ár nem igen akad vállalk o zó . M int feltűnő gy ak ran és legtöbb n yire n agyo n jó l h aszn ált m ódszerüket em lítem m ég az ini­ ciálék felh aszn álását. L á tta m k á rty ák a t, am elyen a főszó tól kezd ve le a „T e le fo n 1* szó ig m inden szó in iciá lé v a l volt szed ve. K ülön ösen szép ez a náluk n ag yo n divatos széles apró block-betűkből, 88

valam in t a szintén erősebb v ág ású dőlt betűkből szedett kártyáknál. H o gy az e g ye s kártyáko n felhasznált díszítő­ an yagokról is szóljak, első sorban kell em lítenem — mint leggyakrab b an előfordulót — az egyp on tos tom pafinom v on alak at s ezzel kapcso latban a szin­ tén tom pafinom v ág ású díszt. H a az angol v a g y am erikai ezzel dolgozik, n agyon keveset használ fel belőle, de ezt a keveset azután oly ízléssel rendezi el, h o g y szinte bám ulatba ejti a szak­ em bert m unkájának könn yedsége, elegán s volta. A m ilyen csínján bánik a v ilágo s d íszítő-an yaggal, éppen ellenkezőleg já r el az erősebbeknél. Ú g y látszik azt tartja, am it az alföldi m a g y a r : „ H a lúd, legyen k ö vé r.11 A z erősebb d íszítő-an yago t szabadon, bátran, odavetőleg kezeli, egész a szer­ telenségig és — különös — d acára a gyak ori túlzásoknak, legtöbbször frappáns h atást ér el vele. A z ily karakterű kártyáko n gyak ran láth atók az e g ye s ipari szakok jelképei, m onogram m ok stb., rendkívül ü g yesen összh an gzásba h o zva a sorokkal, valam in t a d íszítő-an yaggal. Á ltalában e kártyák, d acára az erős b e tű -é s díszítő-anyagoknak, valam in t az ilyenkor náluk elm arad h atatlan m arkán s színe­ zésnek, jó h atású ak s am i a fő : feltűnőek. U tolérhetetlen ered etiségűek a tisztán sorokból szedett, m inden díszítő-an yagtól m ent kártyáik. E téren n agyo n sokat tanulhatunk tőlük. Jó lleh et nem eg yszer hallottam m ár nálunk az angol és am erikai n yo m tatván yo k sorairól am a kicsin ylő m egjegyzést, h o gy az rendszertelenül ö ssze v issz a­ h án yt szén aboglya, m égis m egkockáztatom azt a szerén y vélem én yn yilván ítást, h o gy az, am it nálunk eg ye se k h án yivetiségn ek tartanak, bizony j ól átgondolt és m indenképpen elfogadható rendszer m egn yilatkozása. E téren v aló ku tatásaim eredm ényekép u gyan is am a következtetésre jutottam , h o gy az an gol és am erikai n yo m d ász a sorok elh elyezésén él azt az elvet követi, h o gy a feltün­ tetni kivánt szö vegrészt nem an n yira a vastagabb betűkkel való szed éssel, mint inkább annak szo ­ katlan és en n élfo gva föltűnő elh elyezésével kell elérni. E rendszerhez m érten azután a fontosabb részt nagyobb, a kevésb é fontos részt pedig kisebb betűkből szedi. H atásukban előbbre viszik és szedésüket n agyon m egkönnyítik különleges és festői szép vág ású betűi, am elyek m ár önm a­ gukban v é v e is o lyan n yira dekoratív hatásúak, Sg

h o g y a d íszítő-an yagokat nélkülözhetővé teszik. Ú jabban relief- (kidom borodó) h atást keltő kár­ tyákat is készítenek és pedig autotípiai klisék segítségé vel. A rajzot és a so ro k at ag ya g b a m in­ tázzák, illetve vésik, a kiem elkedő részeket fehérre, a m élyen fekvőket feketére festik s az íg y elkészült lem ezt m egfelelő v ilágítás m ellett fényképezik, h o gy azután erről a klisét elkészíthessék. N em ritka a fába v a g y b árson yb a égetett m in ta után sokszorosított k á rty a sem . M indkét eljá rás — eltekintve k issé kö ltséges voltátó l — n agyon alkalm as szép és m indenekfölött feltűnő cég­ k ártyák előállítására. * * * Szü kségesn ek tartottam a cikkem első részében leírtakkal előhozakodni, m ielőtt a cég k árty a kér­ dését hazai szem pontokból tárgyaln ám . H o g y m iért éppen az angol és am erikai példákat hoztam fel, azzal vélem m egokolhatni, h o g y külö­ nösen az utóbbi években innen indul ki m inden a n yom dászatot előbbre v iv ő újítás. A z ő ideájuk, az ő útm utatásuk irán yad ó csaknem egész E urópában. N ém etország n yo m d ászata — mint tudjuk — a legelsők közé tartozik. E ltekin tve betűiktől, a ném et m unkát sok m ás közül m eg lehet ism erni, m ivel van benne b izon yos évek óta kifejlődött nem zeti jelleg , am ivel bizon y nem sok nem zet n yo m d ászata dicsekedhetik. É s d a cára annak, hogy a ném et nyom dászat az egész v ilá g leghizelgőbb elis­ m erését v ív ja ki nap-nap után, azt látjuk, hogy az ottani összes grafikai ágazatok, de ezek között legfeltűnőbben a betűöntödék, produktum aik elő ­ állításakor angol - am e rik aia ssá g ra tö rek szen ek . N em m ajm olnak, de elfogadják és m űvelik az angol és am erikai gyártm án yokb an lefektetett elveket és alap igazságokat. H át kérem szeretettel, azt szeretném én, ha a m i szépen fejlődő hazai nyom dászatu n k is ez úton haladna. T öbb gondot kellene fordítani az angol és am erikai n yo m tatván yok, szaklapok m egszer­ zé sé re s azok tan u lm án yo zására, h o gy az azokban rejlő kitűnő eszm éket itt is rövid esen m eghon osít­ h assu k s ne kelljen arra várn i — am int azt m ost tesszü k — h o g y a ném et m unkákból szerezzünk eg yrő l-m ásró l tudom ást, rendesen olyankor, am ikor az m ár ott is d ivatját m últa. M eg v ag yo k g y ő ­ ző dve arról, h o gy ko m o ly tan u lm án yo zással, egy 9°

k e v é s jó ak arattal és k itartással sikerülni fog a m a g y a r n yom d ászatn ak is tekin télyes m értékben ered etiségre szert tennie, m ert bizony m a m ég m indent ránk foghatnak, csak azt nem , h ogy eredetiek vagyu n k. A m a g y a ro rsz á g i m esterszed ések — sajn os k evé s, de annál tiszteletrem éltóbb kivétellel — csak a n ém etországi m unkák legtöbbnyire ü gye-fogyott m ajm ol ásai. P ed ig h át azzal a költséggel, am ibe egyik-m ásik ilyen m ester szed és kerül, bizony sokkal szebb, célravezetőbb m unkát készíthetnénk. Ú jabb díszítm ényeink, díszeink, betűink több­ n yire ném et és an gol g y ártm á n y o k ; sőt akadnak m a m ár o ly n yo m d ák is, am elyek az am erikai betűöntők újdonságaiból is rendelnek egyet-m ást. A z angol, am erikai és ném et betűöntők g y á rt­ m án y ai oly m űvészi szem pontok figyelem b evéte­ lé v e l készülnek, h o gy nyugodt lélekkel állíthatom , m iszerint a legeredetibb, legötletesebb m unkák kivi­ telére is alkalm asak s íg y csak a m esterszed éssel foglalkozó szaktársaim akaratán , tan ulási v ág yá n m úlik a fentebbi óhajom teljesü lése. Mint rendkívüli segítő-eszköz, rendelkezésünkre áll m ég e téren az önalkotta d íszítő-an yag is. S eh o l sem lehet jobban, m int itt felhasználni a n ag yvo n á sú , könnyen véshető díszítm ényeket. R átérek m á r m ost azon főbb szem pontok ism er­ tetésére, am elyek a cég k ártya szed ésénél és n yo m á­ sán ál feltétlenül é rv én y re kell, h o g y ju ssan ak , h a azt akarjuk, h o g y m unkánk igén yt tarth asso n az érdeklődésre. M ielőtt v a la m e ly c ég k árty a szed éséhez fognánk, elengedhetetlenül szükségesnek tartom , h o g y lehe­ tőleg m inden aprólékos kö rülm én yre kiterjeszkedő váz la to t készítsünk, h o g y íg y a felh aszn álandó betűés d íszítő-an yag m iként való felo sztásáró l m ár előre is teljes képet nyerhessünk. M indenkor és m inden körülm ények között fek­ tessü k a fő sú ly t a sorok h elyes, tetszetős elh ely e­ zésére. M ég ott is, ahol a rendelő által kivánt v a la m e ly klisé, em blém e, v a g y m ás nagyobb teret igén yb e v e v ő d íszítm ény köti m eg kezünket a szabad elren dezésben : igyekezzünk utat és m ódot keresni, h o gy em e fő feltételnek m egfelelhessünk. Sok m ódja v an a segítségn ek ; h o gy csak egyet em lítsek, ilyen péld ául az em blém eknek tónuskép v a ló alkalm azása. E z a m ellett, h o gy h ely-m egtakarítást eredm ényez, a k ártyát egyszersm in d díszíti. 91

H o g y a sorok közül m it em eljünk ki, azt a legtöbb esetben — sajn o s — a rendelő szokta m e g h a tá ro z n i; m in d am ellett azonban ajánlom , h elyezkedjün k e tekintetben az an gol és am erikai állá sp o n tra, am i rövid en íg y h an gzik: az a fő, h o g y a k á rty a m it aján l. M ásod ran gú azután a cég neve, az utca és h á zszá m ; m ég kisebb fon tos­ ság ú ak a telefon- és cheque-szám és az ehhez h aso n ló m egjegyzések. M indenképpen h e ly e s és elfogad ható ez á llá s ­ pont, annál is inkább, m iv el az ilyen m ódon szedett k á rty a m á r első p illan atra m u tatja, h o g y m iről van szó. T e g y ü k föl például, h o gy v a la m i sportsm ann ek küld a kereskedő eg y kártyát, am elyen v a la m e ly ú jfajta sportcikket aján l. A k á rty án legföltünőbb a cég n eve és az ü zleth elyiség cím e. M i történik akkor, m időn a cím zett a k á rty á t m eg k ap ja? L e g ­ többször az, h o gy fu tólago s reá p illa n tás után o lv a sa tla n u l félre is dobja. M iért? M ivel az illető nem lá tv a sem m i ú jat az első p illan atra, nem keltődött föl az érdeklődése, m á r csak azért sem , m ivel rendesen azt go n d olja az em ber m agában , h o g y am ire szü ksége van , m ajd m egszerzi ő aján lás nélkül is. M íg ellenben ha a k á rty án az illető uj sportcikk v a n első sorban föltűnően elh ely ezv e — h a lehet á b ráv al is — bizon y m egnézi azt az em ber, am i azután ön kénytelen ül m a g á v a l hozza a k á rty a e lo lv a sá sá t is. H a azután az ajánlott cikket haszn álh atón ak tartja s m eg a k arja azt sze­ rezni, bizon y m egkeresi a k á rty án a céget, ha m ég o ly apró betűkkel van is az n yo m ta tv a . Igaz, h o g y az itt aján lott ren d szer m ellett a k ártyák szö ve g ez ése is eltérő vo ln a a jele n leg i sablontól, ez azonban sem m i esetre sem vo ln a annak kárára. A rendelőt pedig könnyen m eg leh et győzn i annak re á n ézve n ag yo n is ü d v ö s vo ltáró l. A m i a felh aszn álan d ó betűket illeti, óhajtandó vo ln a, ha felh ag yn án k m ár e g y sz e r a különféle v á g á s ú betűknek ren dszertelen ö sszek everésével. N em ism erek ennél ízléstelenebb és szem rontóbb dolgot. H isz h a valak i csak k evéssé is m egfigyeli a jobb nyom dákból m ostan ában kikerülő n yo m ­ tatv á n yo k at, tap asztalh atja, h o gy azok éppen azzal érik el legjobb h atásukat, h o gy eg y e g y n yo m ta t­ v á n y csak e g yféle betüfajtából v a n sz e d v e ; v a g y h a m á r kettő v an is rajta, az rendesen csak az illető b etű fajtán ak kövérebb és gyöngébb, esetleg 9 2

L ö w y S a amon „A cégkártya tervezése" című cikkéhez.

H o gy a sorok közül m it em eljünk ki. azt a legtöbb esetben - sajnos a rendelő szokta m e g h a tá ro z n i; mindaz azonban ajánlom , helyezkedjünk e tekinti"* : angol és am erikai állásp o n tra, am i rövid han gzik : az a fő, r . , azután a fontosf J ■ .. :i ehhez ' ötsljnes és elfogad h ató e. annál m iv el az ilyen m ódon sz«, ». «.-tya m * pillan atra m u tatja, h o gy m iröi van szó. T e g y ü k föl például, h o gy valam i sportsm ann ek küld a kereskedő eg y k á rty át, am elyen v a la m e ly ú jfajta sportcikket aján l. A k ártyán legföltünőbb a cég n eve és az ü zleth elyiség cím e. Mi történik akkor,’ m időn a cím zett a k á rty át m egkap ja? L e g ­ többször az, h ogy futólagos re ip illan tás után ■ atlanul félre is dobja. M iért? M ivel * nvv-i ujat az első p illan atra, nem r4< klodése. m ár csak azért sem , m ivé i ! u. n azt gond olja az em ber m agában, h o gy am ire szü ksége van , m ajd m egszerzi ő aján lás nélkül is. M íg ellenben ha a k á rty án az illető uj sportcikk van első sorban föltűnően elh elyezve ha lehet áb ráv al is — bizon y m egnézi azt az em ber, am i azután ön kénytelenül m a g á v a l hozza a k ártya e lo lv a sá sá t is Ha azután az ajánlott ■I k á t'h • »r*alt tartja s m eg ak arja azt m egy ercsi a k ártyán a céget, ha m ég o ly apró betűkkel van is az n yo m ta tv a. Igaz, h o g y az itt ajánlott rendszer m ellett a kártyák szö ve gez ése is eltérő vo ln a a jele n leg i sablontól, ez azonban sem m i esetre sem v o ln a annak kárára. A rendelőt pedig könnye m eg lehet győzn i annak re á nézve n a g y é r ü v ö s voltáról. A m i a felh aszn áland ó betűket illeti, óhajtandó volna, ha E lh agyn án k m ár eg y sz e r a különféle v á g á s ú betűknek rendszertelen összek everésével. N em ism erek ennél ízléstelenebb és szem rontóbb dolgot. H isz ha valak i csak k evéssé is m egfigyeli a jobb nyom dákból m ostan ában kikerülő n yo m ­ tatván yo k at, tap asztalh atja, h o g y azok éppen az ér»k el legjobb hatásukat, hogy eg y e g y n yo m ta t­ ván y csak eg yféle betűfajtából v an s z e d v e ; v a g y ha m ár kettő van is rajta, az ren desen csak az illető betűfajtának kövérebb és gyöngébb, esetleg 9 2

H o r n y á n s z k y V ik to r n y o m á s a .

a

;«

:Kr'< ül

H o rn y á n s z k y V ik to r n y o m á s a .

UADÁSZ-FEGVUEREK

szélesebb és keskenyebb fajtá ja. A m ag am részé rő l azonban m ég azt is elkerülendőnek vélem , h o gy e g y betüfajtának kövérebb és gyöngébb fajtá ját is összekeverjü k , m ivel tap asztalati tény, h o gy ezáltal a n yo m ta tv án y n yu g talan n á válik. Szorítkozzunk tehát m indig csak e g y betűfajra, a kiem elendő so ro k at n agyobbakból szed ve, v a g y h a ez nem m e g y : a láh ú z va a betű v ág ásán a k m egfelelő v o n alla l. E z által m unkánk egyöntetűbb, stílszerűbb lesz, am i pedig első és legfőbb föltétele az érdeklőd ésre igén yt tartó cégkártyán ak. H o g y cég k ártyák at m ilyen betűfajokból s z e d jü k : ezt esetről-esetre n ag yo n gond osan, a p ap iros és az esetleg fölhasználand ó klisé gyön gébb v a g y erősebb rajzú vo ltán ak m eg felelő leg határozzuk m eg. A fehér p ap iro s a világo sab b betűket ko rlátlan szín ezéssel is é rv é n y re ju ttatja, m íg a sötétebb p ap iroson erősebb betűket használjunk. H a erősebb betűket m ark án s színekkel fehér p ap iro sra n y o ­ m atunk, az b izon yos n y e rse sé g g e l h at a szem lélőre. H a ezt el akarjuk kerülni, gyön gébb színeket h a sz ­ nálunk, s ez úton elsim ítjuk a p ap iros v ilá g o s ­ ságáb ó l s a betűk sötétségéb ő l előálló ellentétet. K ülön ös gond fordítandó m ég a sorok kellő ará n y o sítá sá ra , valam in t a rra , h o g y a szövegn ek egyik része se ü sse ag yo n a m ásikat. N e szedjük tehát az e g ye s sorokat tú ln agyra, h o gy azután a többi részt m ikroszkopikus k icsiség ű betűkből kelljen szednünk, esetleg az eg észet összezsú fol­ nunk. E g é sz sé g e s, életerő s sorok : ez a cé g k á rty a legfőbb föltétele; ennek a szed ését igyekezzün k e lsa já títa n i; h a ezt tudjuk — n yert ügyün k van . M ásodran gú, de nem kevésb é fon tos kérd és a cég k árty ák n ál: a díszítm én yek m iként v a ló a lk a l­ m azása. H o g y ki m it és h o gy an h aszn áljo n fel a ren delkezésére álló d íszítő-an yagokból, erre — az ízlés egyéni lév én — sza b ály t alkotni e g yá ltalán lehetetlennek tartom . E g y ik ezt, a m ásik azt az utat tartja jón ak s talán m indegyiknek igaza van . E g y e t azonban m indenképpen szem előtt kell ta r­ tanunk s ez az e téren v a ló legm esszebbm en ő m ér­ tékletesség. Seh o l sem é rv é n y e sü l jobban , m int itt a közm ondás s z a v a : „ S o k a jó b ó l is m e g á rt". A cégkártyán ak d íszítő-an yaggal való e llá tá sá n ál első sorban is arra kell ügyelnünk, h o g y a felh aszn á­ landó díszítm én y a szö ve g b etű ivel leh ető leg h a r­ m onikus legyen . É rtem ezt ú g y a v a sta g sá g ra , m int a díszítő-an yag je lle g é re vo n atk o ztatva is. 93

A z ecsetv o n áso s karakterű betűkhöz, h a m ódunk­ ban áll, csak is u g y an ilyen je lle g ű díszítő-an yagot (lásd i . áb ra) használjunk, m íg a to llv o n áso s karakterűekhez (lásd 2. áb ra) az ennek m egfeleő díszítő-an yago t kell használnunk. É k e s bizonyí­ tékát láth atju k ennek a közelebbi idők betűöntödei

iparosok Cársulása 1. ábra.

HAQYflROK BÉJÖUETEiE: |ogp IIagp I aga | aga ||aga ||aga ||pgn ||c®5]|

|

2. ábra. term ékein él, ah ol is m ár az e g y e s betűfajokhoz azokn ak m indenben m egfelelő d íszítő-an yagot is készítenek, m int pl. az E ckm ann, B eh ren s, M akart, H erold , H ohenzollern, V e r S acru m és sok m ás betűfajunknál, am elyek m in degyike külön-külön rendelkezik a betű v ág á sá h o z m ért d íszítő-an yaggal s ezzel m érhetetlen ül m egkön n yítik am esterm u nkák valóban stílszerű kivitelét. S a jn o s azonban, hogy az ily teljes betű- és d íszítő-an yaggal m a m ég n ag yo n k ev é s h azai nyom dánk dicsekedhetik s íg y n a g y o n sokszor jobb gondolkozásunk ellenére is m eg kell alkudnunk az „a h o l nincs, ott ne k e re ss11 elv év el. Ilyen k o r azután nem m arad m ás h átra, m int h o g y legaláb b a betű- és díszítő-an yag között való v a sta g sá g i arán yt a jó ízlésnek m eg­ felelően oldjuk m eg, m ég pedig, ha m áskép nem m en n e: akár a szín ezéssel is. T a p a sz ta la tb ó l tudhatjuk, h o g y okkal-m óddal m ajd n em m inden e g y e s m odernebb fajta díszítő­ an y ag o t ö sszh an gzásb a lehet hozni a m ostan ában d ivato s betűfajokkal. E z irán y ú kísérleteim ből példaképpen hozom fel, h o g y az ú g yn evezett H erold -díszítm én y — am ely tu d v alev ő leg rend­ kívü l töm ör s e rő s so ro s díszítm én y —eg ész v ilá g o s heliotrop színben n y o m v a n a g y o n elegán s és kifo­ g á sta la n keretül szo lgált e g y n álán ál a rá n y ta la ­ nul gyen gébb groteszkből szed ett ajánló-levélnek, 94

m elyn ek szö vegét vörö sb e játszó lila színben n y o ­ m attuk, h o gy ilyform án a keret és betű közti a rá n y ­ talan ul n a g y ellentétet elsim íthassuk. V iszon t azután ellenkező irán yban járh atu n k el a gyöngébb vo n ású díszítm ényekkel. A díszítm ényeknél általában igen aján lh atom a lelk iism eretes, m élyebb tan u lm án yo zást. M eg kell érten ie a m esterszedőnek m inden e g y e s díszítő­ a n y a g igazi rendeltetését, azt, am it annak rajz o ló ja k ö zreb o csájtá sáv al neki szánt, m ert e nélkül jó m unkát végeznünk nem lehet. Ú g y am int m eg tudjuk okolni, h o gy m iért teszünk a m ondat vég ére pontot, éppen ú g y m eg kell tudnunk okolni m inden e g y e s von ald arab kát, am elyet m unkánkon felh asz­ náltunk, h o g y m iért kell annak ott lennie. Mint a d íszítő-an yagok e g y kiegészítő részéről, szólok itt az alap n yo m ati lem ezekről is, a m e ly e k , tekin tve a cég k ártyák többnyire kis terjedelm ét, gyak rab b an jönnek itt haszn álatba, m int n agyobb n yo m tatván yo k n ál, s m ivel azok m egm u n kálása a gyakorlottabb m esterszedőnek a rá n y la g kevés időbe és fárad ságb a kerül. A sorok és díszítm ények élén kítésére és tom pí­ tá s á ra eg y a rá n t n ag yo n alkalm as v a la m e ly alap szín felh aszn álása. A zon ban itt is, m int m indenütt, aján lom a kellő m érsékletet. C sak ott h aszn álju k, ah ol föltétien szükség van reá, péld ául ha sok szabad helyün k van, v a g y h a az esetleg felh aszn ált em blém e élénkítése teszi szü kségessé, to v áb b á h a v a la m e ly cím ert, m on ogram m ot akarunk a szö veg a lá helyezni, stb. Szorítkozzunk leh etőleg eg y alap ­ színre s h a m égis v a la m e ly e s v a riá c ió ra vo ln a szü kségü n k: elérhetjük azt a lem ez e g y e s jobb an kitüntetendő v a g y háttérbe szorítandó részeinek m in tá zásá v al is. K ét v a g y több alapszín h aszn á­ lásán ál ajánlom , h o g y e g y és u gyan azon szín különféle á rn y a la ta it veg yü k , ez esetben a jó ered m én y nem m arad h at el. H a alkalom nyílik reá, haszn álju k fel a dom ború n yo m ás n ag yh atá sú előn yeit is, de csak ú g y és akkor, h a önm agunkban épp ú gy, m int a ren delkezésre álló eszközökben teljes garan ciát látunk annak perfekt keresztül­ vitelére, m ivel ellenesetben nem h o gy haszn álnán k, de h atározottan ártunk m unkánk szépségének. N a g y gond dal és körültekintéssel kell eljárnunk a papiros m eg vá la sz tá sá n á l is — h a az reánk v a n bízva. A p ap iro sv á la sz tá s dolga azonban n ag yo n tö v ises, ügyelnünk kell, h o gy m eg ne 95

szúrjuk m a g u n k a t; ú g y értem ezt, h o g y nem lehet például eg y és u g yan azt a szedést és színezést eg yform án a krom ó-kartonon és a m ostanában d ivato s ú g yn evezett szecesszió s kartonokon alkal­ m azni. H a előre m eghatározott papirosm intánk van, ú g y ezt v eg yü k szedésünknél kiinduló p o n tn ak ; m íg ellenben h a a papiros m e g v á la sz tá sa tetszé­ sünkre b íz ato tt: ú g y keressü k a szedésünkkel leg­ jobban h arm on iáló m in őséget és színt. V é g é re h a g y ta m , pedig előbb és sokszor kellett vo ln a em lítenem , h o gy tartsuk szem előtt azt az alap ig a zság o t, h o g y csak az a m unka lehet tel­ je se n kifogástalan , am elyn él a szedő, n yom ó, esetleg rajzoló és cinkografus is, eg y m á st teljesen m egértve, következetesen együttm űködik. V együ n k p éld át am erikai és angol kollegáinktól, akik a „több szem többet lá t“ elvét oly m értékben alkal­ m azzák eg y-eg y m unka készítése előtt, h o gy bizon y nálunk m ég a legszabad elvű bb gondolkozású m esterszed ő is „m u n kájáb a való jo g talan b e ava tk o z á sn a k 1' deklarálná. H a llg a ssu k m eg többeknek a v élem én yét s h a e v élem én yn y ilv á­ nításokból csak azt szűrjük is le, h o g y m iképpen „n e csin álju k " m unkánkat, m ár ez is sokat ér. ** * A cikkem keretében foglalt táblákon igyekeztem az itt ö ssze g y ű jtö tt alap elvekn ek — a cégkártyák m iként v a ló készítését illetőleg -— a gyak orlatb an való fe lh a sz n á lá sá t bem utatni. T isz tá n betűöntődéi an yag b ó l készült aq u arell-vázlatok ezek s azt a szerén y célt óhajtom v e le szolgáln i, hogy a m ester­ szed éssel foglalkozó fiatalabb szaktársaim n ak ném i útm utatóul szo lgáljan ak s buzdítsák őket az ily könn yű szerrel odahaza is elkészíthető vázlatok ra jz o lá s á ra és festésére, s h o gy ezek készítésével ism eretkörük bővüljön, m ert bizony a m ai lázas m un kaviszon yok m ellett a n yom d ában nem igen van idő és alkalom ennek gy ak o rlására . M ár pedig g y a k o rla t teszi a m estert, s a g y ak o rlat­ nak m inden keservét v ég ig kell küzdenünk, azt pótolni sem m iv el sem lehet. A kezdet nehézsé­ geitől pedig nem kell visszariad n un k, azt rövid esen leküzdhetjük, h o gy azután a küzdelem ben m eg­ erő sö d v e, biztos kézzel, jó ítélő kép ességgel és ízléssel, to váb b á kellő g y ak o rlattal vértezve áll­ hassu k m eg helyünket. L Ö W Y SALAM O N . 96

A M A G Y A R S T Í L U S JÖ V Ő JE A N Y O M D Á S Z A T B A N cSesSt#*# &

j

TÍ inden uj dolognak, m ely a n yo m ­ dászat tökéletesbítésére irá n y u l: b arátja, követő je és hird etője v a g y o k . S talán ez az oka, h o g y ______________ a je le n esetben o lya n tém át L v ála sz to tta m , am elyn ek csak részlegesen felelhetek m e g ; tekintve azonban szakunk iránti szeretetem et, az esetleges h ézag os­ ság o t m entheti az a körülm ény is, h o g y nem ­ zeti stílünk m ég csak kezdetleges és h o g y a sok­ szorosító iparban is csak a legutóbbi időben kezdik kultiválni. S így, h a m égis foglalkozom vele, c sa k azért teszem , hogy a m a g y a r m otívum ok h elyeseb b alk a l­ m az ásáva l, illetv e azok m e g ja v ítá sá v a l hazai nyom dászatu n k ujabbi föllendítéséhez c se k é ly tudá­ so m m al m ag am is h o zzájáruljak. Á lta lá n o san ism ert dolog, h o gy m inden nem ­ zetnek m eg van a m ag a terem tőképessége. E m ellett m inden nem zet igyek szik sa já to ssá g a it m egőrizn i s azokat an n yira fejleszteni, h o g y ezáltal b izon yo s je lle g e t érh essen el, m ely a többi nem zetektől m egkülönböztesse. Nekünk, m ag yaro k n ak szintén voltak és vannak o lyan szokásaink, m elyek m ás nem zetektől legalább is m egkülönböztetnek bennünket. S ajn o s, e „szokásain kon “ kívü l jó ideig nem rendelkeztünk sem m i olyan eszközzel, m e ly bennünket a külföld előtt jellem ezh etett volna. A z irán yad ó körök tehát, élükön az Ip arm ű v é­ szeti T á rsu la tta l s n éhány tudósunkkal, váltig keresték ennek útját, s ezen át aztán a későbbi kibontakozás m eghozta szám unkra az óhajtott m a g y a r stílt, am elyet m a m ár jóform án minden ip arág m egked velt és am elyet, m int a m a g y a r nép hirdetőjét, a külföldön is n ag y érd eklő d éssel figyelnek. A m ag y a r stíl ered etiségét tekintve, valóban m egérdem li, h o g y m in él szélesebb körben ter­ jesszék , am ennyiben d ekoratív h a tá sá n á l fo gva hazai m űiparunkban csaknem nélkülözhetetlen.

M

97

H o g y ez a dekoratív h a tá s kézm űvesein k m unkáin m inél jobb an kidom borodjon, szü kségesnek vélem a m inden ip arágh o z v a ló külön-külön stilizálást, m ely nélkül az előállított m unkának abszolút értéke csak ritkán lehet. D e ez csak egyike azoknak a kiván alm akn ak, m elyek a hazai m űiparban a m a g y a r stíl külön-külön v a ló fejlesztését célozzák; ennél sokkal fontosabb kérdés a m a g y a r stíl m iként való alk alm azása. E két dolog az, m ely arra késztet, h o gy sz a ­ kunkra von atkozólag e cikkem keretében egyetm ást elm ondjak. * * * A korral v a ló h alad ás, de legfőképpen a v é g ­ telenségig m enő konkurrencia szakunkra is k én y­ szerítő h a tá ssa l volt. S íg y nem csodálkozhatunk azon, h a eg yik irán yt m ég m eg sem ism erve, m áris újabbal próbálkoztunk. S ő t ennek tulajdonítható az a fö lü lete ssé g is, m e ly hazai n yo m tatván yain k jó részét je lle m z i; valam in t az is, h o g y igen sok szám ottevő és idősebb szaktárs lem ondott korábbi szerep lésérő l s a m esterszed ő i p á ly á t ú g y sz ó lv a teljesen átengedték a m ai fiatal gárd án ak, m iv el az eg yik irán yb ól a m ásikb a v aló g y o rs átm enettel nem birtak m egbarátkozni. A különféle irán yzatokkal ezután m ár az újabb generáció küzdött m eg. E lein te több sikerrel, későbben azonban a g y o rs á ra m la t h a tá sa alatt m ár nem bírt terem teni s többször m egesett, hogy m ég nevesebb m unkákon is v a la m i h atáro zatlan ság honolt, ú g y h o g y az első p illan atban is lerítt róluk a ro ssz utánzat. S z ó v a l a két utóbbi évtizedben a különféle stílusok o ly z a v a rt állap oto kat terem tettek a m a g y a r n yo m ­ dászatban, h o g y m ár attól lehetett tartan i, h ogy elveszítjü k eddigi v iszo n y la g o s önállóságunkat. S ez a za v ar általán o s volt, am ennyiben m esterszed ő in k csak igen k ev é s része v o lt abban a helyzetben, h o gy ön uralm át, illetv e s a já t egyéni ízlését m eg tartva, a célszerű ség elvén ek hódoljon; a legn agyo b b része — nem ism e rv e az e g ye s stílusok átm eneti fokozatát — o lya n dolgokat produkált, m elyek a fokozatos fejlő d éssel m erőben ellenkeztek. S ez a tarth atatlan állap ot szü lte aztán későbben azt az eszm ét, h o gy jö v ő r e m inden m á s nem ze­ tekétől eltérően, lehetőleg m a g y a ro s szellem ben 9 8

ékesítsük m unkáinkat. É s h o gy ez az akkoriban hangoztatott eszm e m ielőbb testet öltsön, m eg­ jele n t az első m ag ya ro s m otivum . A tervezője H o lló sy tan ár úr, aki a legjobb igyekezettel töre­ kedett arra, h o gy m egrajzolt dolgai olyan k ivi­ telűek legyenek, h o g y az azokkal való dolgozás a könyvn yom tatói gyakorlatban is beváljék . S h ogy ez a valóságban m égsem éretett el teljesen, a terem tő m űvészt csak annyiban érheti vád , h o gy annak idején nem v a la m e ly kiváló m esterszedő segítségével, hanem kizárólag a saját fölfogása szerint m atricáztatta a m űvét. P ed ig az előbbi esetben tökéletes is lehetett voln a, am ennyi­ ben a h ivatáso s m esterszedő m ár a v áz la t lá tá ­ sako r is tisztában lehet a felől, h o gy fan táziája képes-e alkotni abból hasznosat. íg y azonban a jóak aratú fárad ság csak éppen ahhoz szolgáltatott im pulzust, h o gy a jövőb en a hivatott körök körültekintőbb b e látással ig y e ­ kezzenek javítan i. A m i nézetem szerint csak ú gy érhető el, h a — m int m ár fentebb is em lítém — a m űvész-em ber előbb a m esterszedő v élem én yét is m eghallgatja. Kezdetben ugyan ez is nehéz­ ségekbe ütközik, de h a az akad ályok leküzdésével közös m egállap od ásra jutunk, ú gy a m ag ya ro s díszítm ényeknek biztos jö vő jü k lehet a hazai n yom dászatban. Ellenesetben azonban kár a fárad ságért! E z állításom ért tán p esszim izm u ssal v á d o l­ hatnának. H o gy azonban ennek m ég a le g c se ­ kélyebb látszatát is kerüljem , az alantiakban is igyekszem kim utatni azt, h o gy fentebbi feltevésem tényeken alapul. Midőn a m últ évi rajz-kurzus kezdetét vette, a hallgatók n agy része term észetesen arra töre­ kedett, h o gy m egtanuljon rajzolni. S ez az ig y e ­ kezetük ném inem űleg sikerült is, am ennyiben a kurzus vég én kiállított m inták e m ellett tanús­ kodtak. De h ogy az ott bem utatott díszítések gyak orlati értékkel is bírnának szakun kra: h atá­ rozottan tagadnom kell, am ennyiben abban az alakban és form ában — am int azok a Grafikai Szem lében is m egjelentek — csakis káros h atással lehetnek a n yo m d ászat fejlődésére, m ég pedig azért, m ert csakis díszítm ényből állottak. P ed ig régi szab ály, h o gy első sorban a szö vegg el kell hatnunk s csak ha ezt elértük, dekorálhatunk. E z a szab ály azonban, m int a bem utatott ábrákon is látható 9 9

( i., 2., 3., 4.). ez alkalom m al m ellőztetett, am enn yi­ ben az elh elyezett v a g y elhelyezendő szövegn ek csak igen kis m értékben ju t szerepe az é rv én y esü ­ lésre. S íg y az ilyen irán yban v aló tovább i m ű­ ködés csak ak ad á ly a vo ln a a m a g y a r n yo m d ászat fejlődésének, nem pedig fejlesztő eszköze. D e van m ég m ás dolog is, am e ly ebben a form ában lehetetlenné teszi a m ag y a r m otívum ok g y ak o rlatia s h aszn álatát a nyom d ászatb an . S ez nem m ás, m int az em lített d íszítm ények m arkáns jelleg e, m ely a jele n körülm én yek között a h elyes feld olgozásukat m egnehezíti, m ivel eg y színben h a szn álva, nem szo lgálják azt a célt, m ely a m eg­ rendelő intenciójának m egfelel. M á rp e d ig an y o m dászati technika eddig felállított ö sszes sza b ály ai között ez az egyetlen pont az, m ely előtt m inden körülm ények között m eg kell hajolnunk s am ely pont néha a szépérzék ro v á sá ra is követeli, h o gy a n yo m ta tv án y a h elyi körülm ényekhez képest olcsó, szép és am i a legfő : célravezető is legyen. A m a g y a r m otívum okkal v aló díszítésben azon­ ban ez ideig m ég nem tapasztalhattuk ezt az irán y ­ adó elvet, am ennyiben az eddig m egjelen t ilyen ­ fajta n yo m tatván yain k kivétel nélkül több színben n yom attak. S íg y m éltányoln i is tudom azt, h o gy öntödéink ez id eig m ég sem m i lép ést nem tettek ebben az irán yban , m ert az eddig m eg rajzolt és a gyak o rlatb an is m ár többször h aszn ált figu rális díszítések o ly m éretűek, h o gy azoknak az elő­ állítási kö ltsége egész v ag yo n n ak a befektetését igén yeln é, am inek v isszatérü lése —- tekintve a több színre való m atricázást —- kétséges voln a. H o g y tehát a jö vő b en saját nem zeti stílünket otth on ossá tehessük szakunkban, szü kségesnek vélem az eddigi k ivitellel szem ben olyan könnyed és vék o n y kidolgozású díszítések alkalm azását, m elyek a többszínű n yo m ás elk erü lésé ve l is érv é n y re jutn ák és am elyek íg y olcsóbb előállí­ tásuknál fo g v a alkalm asakká váln ak arra, h o gy öntödéink m in im ális befektetéssel is forgalom ba h o zh assák őket. É s ez az eg y színben v aló kivitel különösen azért is szü kséges m ég, h o g y ezáltal ne csak e g ye s fő váro si nagyobb nyom dák, hanem a h a za i ö ssze s n yom dák is m egszerezh essék a m ag y a ro s díszítéseket, m ert csak is így lehetne nem zeti stílünket általán osítani. N em különben ügyelnünk kell arra is, hogy a m ag y a ro s díszítésekn él a sarkos és zárt keretezést, IOO

elegyedik éve immár, hogy a könyv­ nyomdászok Szakköre, melynek mű­ ködése tisztán a nyomdász-technika fejlesztésére irányul, a téli idényre tan­ folyamokat rendez, melyeken tagjai (nyomdász-segédek) részint szabad szakelőadások útján nyernek tágabb ismereteket szakmájuk terén, részint szakrajz tanítása által fejlődik ízlésük, amelyet a finomabb nyomdai munkák előállításánál érvényesíthetnek. ■Az előbbi három évet — ha mindjárt nem is mondhatjuk meddőnek vállal­ kozásunkat — inkább szárnypróbál­ gatásnak nevezhetjük, mely azonban mégis hasznot hajtó volt, mert ráve­ zetett bennünket a helyes nyomra, amelyen a jövőben — legalább addig, míg állami és egyéb hatósági támoga­ tásokkal magasabb kiképzésű szakis­ kolánk lesz, — tanfolyamunknak halad­ nia kell. Ezidei, szeptemberben kezdődő,tan­ folyamunk már szélesebb alapra van fektetve és rendszeresebben, termé­ szetesen a korlátolt időhöz mérten, igyekszik célját megközelíteni. Ezen szélesebb alap azonban feltétlenül szük­ ségessé feszi,hogy az illetékes fórumok előtt életjelf adjunk magunkról, hogy megismertetve működésünket, legalább erkölcsi támogatást nyerhessünk. Mi természetesebb, mint hogy első sorban J'lagymélfóságodhoz, kegyelmes5

5. áb ra. B u tk o v sz k y B e r ta la n : ,,A m a g y a r s t í lu s jö v ő j e a n y o m d á s z a t b a n * 4 c ím ű c ik k é h e z .

1 02

különösen kisebb m éretű m unkáknál, lehetőleg kerüljük, m ert ez a m ódszer szintén h o zzájáru lh at ahhoz, h o g y a szö ve g háttérbe szoruljon. E zzel az óh ajom m al u g y an nem akarom teljesen szám űzni ezt a rendszert, am ennyiben egyes, pl. kódex­ m in tára szedett dolgoknál, valam in t díszesebb okleveleknél ez idő szerint m ég m indig haszn osan érvén yesíth ető , de h a m odernizálni óhajtjuk ily ­ nem ű m unkáinkat, m egold hatjuk a kérd ést például az 5-ik áb ra szerint is, m ely b izon yára szintén m egfelelhet céljának. V égü l, tekintettel a m esterszed ésb en előforduló ezerféle m unkákra, csakis olyan esetben deko­ ráljunk m ag ya ro san , h a az a szövegn ek is előn yére válik, am i első sorban az előttünk fekvő kézirat szö vegétől, m áso d szo r az előállítandó m unka terje­ delm étől, illetv e alak játó l függ. É s pedig azért, m ert — h a el is értük a m a g y a ro s díszítések korszakát — m ég m indig előfordulnak o lyan term é­ szetű m unkák, m elyek az idegen stílu so k se g é ­ ly é v e l való elő állítás által esetleg hatásosabb ak lehetnek, m int voln án ak a k izáró lag honi díszít­ m én yek fö ld o lgo zásával. E z voln a a m a g y a r stílről való nézetem . E h h ez hozzá kell fűznöm m ég azt, h o g y m inő eszkö­ zökkel vélem az elm ondottakat m egvaló sítan i, illetve, h o g y kiknek a segítsége szü kséges ahhoz, h o g y ne csak eg yéb m űiparunk, hanem v ég re hazai kö n yvn yo m d ászatu n k is m a g y a r legyen. E rre n ézve m a, m időn e fontos kérd és felett m á r napirendre nem térhetünk, a legelfogadhatóbbnak és legcélravezetőbb nek tartom a p ályá za ti úton való eldöntést és pedig olyképpen, h o g y a b eér­ kezett m űveket, illetve k ö n yvn yo m d ászati díszí­ tésekre alkalm as rajzokat ö ssze v év e, azok eg y m eghívott bizottság felü lb írálásával an n yira tökéletesíttessenek, h o g y g y ak o rlati haszn uk n yo m ­ dászatunkban a szakkörök teljes elism erésév el találkozzék. M ost csak az a kérd és, ki v an első sorban h iv a tv a em ez in d ítván yom életbe lé p te té sé re ? A z én laikus eszem m el az Ip arm ű vészeti Társusulatot tarto m legm értékadóbb fórum nak, hiszen ú g yis a h azai ip ar m e g m a g y a ro sítá sa a fő célja. A többi m űip arra vonatkozó gy ak o ri p ályázatok m ellett n a g y erkö lcsi h aszn a lehetne annak, h a e társu lat a m i szakunkat is p ártfogoln á annyiban, h o gy időnkénti p ályázatok k iírá sá v a l a m a g y a r 103 8«

stíl fokozatos m egked velését k ö n y v n yo m d ásza­ tunkba is bevezetné. E zze l egyid ejű leg h azai betűöntőink is áldoz­ hatn án ak valam icsk é t e c é lra ; sőt m ég üzleti szem pontból v é v e is a dolgot, ő nékik kellene úttörőkül szerepelniük. E d d ig véd h ette őket az az általán os tudat, h o g y stílusunk m ég csak m ost van alakulóban, de ez aligh a lesz m ár sokáig így. A d dig is törekednünk kell arra, h o gy m íg e kérdés teljesen tisztázódik, a jele n leg szakunkban o ly n agy m értékben uralkodó különféle irán yzatok befo lyása alól egyén i ön állóságun kat — m ely nélkül m a g y a ­ ro sat nem terem thetünk — kivonjuk. * * * Cikkem befejezéséhez érve, m u lasztást követnék el, h a az elm ondottakkal kapcsolatban nem tennék em lítést a m a g y a ro s betűkről is. Ig az u gyan , hogy ez e g y k issé korai, am ennyiben m ég a talaj is bizon ytalan hozzája, de m indenesetre m ár m ost kell ró la értekeznünk, h a azt óhajtjuk, h o gy leendő m unkánk teljes legyen . S éppen ezért ajánlatosn ak tartan ám , h a m ajd eg y későbben kiírandó „kön yvn yo m d ászati célokra alk a lm as m a g y a ro s díszí­ té se k " p ályázatán ál m ár ez irán yban is lépés történnék. A m íg azonban ez aktu ális je lle g ű v é váln a, hazai m űvészein k, különösen a betű m esterei tegyenek lép ést az irán t, h o g y honi díszítm ényeink m eg­ terem té sév el eg yid ejű leg m ár a m a g y a ro s betűk is h elyet követeljenek könyvn yom d ászatu nkban , m ely h a v a ló ra válik, h azai n yo m d ászatu n k olyan em lékm ű vel fog gazdagodni, m e ly rő l későbben egész n yu god tan állíthatjuk, h o g y ez s a já t épí­ tésü n k, azaz tiszta m a g y a r! BU TKO V SZKY BER TA LA N .

L Y A N Y A G O K N A K E G Y M Á S S A L V A L Ó É R IN T ­ K E Z É S É T , m elyek e g ym ásra h atva kém iai reakciót a d n ak : kerülnünk kell. Ilye n e k le g in k á b b : a kén, kéneső és ólom . M int nyom junk azonban ólom lem ezről v ilá ­ gos festékkel, v a g y pedig cinóbert o ly a n gépen, am elyen a középső festékdörzsölő henger sárgaréz (m int az m ég egyes régebben gyártott gepeknel található)? A felelet e z: kenjük be az ólom lem ezt, illető leg a hengert alkoholban oldott sellakkal s nyugodtan nyom hatunk róla. SZT.

O 1 0 4

A N Y E L V T A N É S NYO M ­ DÁSZAT Ö SSZEFÜ G G ÉSE

5! k ö n y v n yo m tatás m e s t e r s é g é n e k gyak o rlásáh o z szü kséges eszk ö ­ zöket rendszerint a n yo m d a ad ja alkalm azottján ak. T a lá n az eg y korrigáló ár kivételével m inden rendelkezésünkre áll, am ire m unkánk űzése közben szükségünk lehet. M indennem ű an yag, a betűk so k a ság a s a szed ésh ez szü k séges segédeszközök m ind előttünk van n ak, h o g y h aszn álatb a v eg yü k őket. S h o g y d olgo z­ hassunk, a n yo m d a m unkát is ad a kezünkbe, néha túl is halm oz vele bennünket. D e van e g y igen haszn os, sőt lehet m ondani, h a ta lm a s seg é d ­ eszköz, m elye t szeretnek sokan lekicsínyleni, pedig lépten-nyom on szükségünk v an rá s am e ly nélkül dolgozni igen nehéz. S ezt a fontos segéd esz­ közt nem ad hatja a n yom da nekünk, ezt a segéd ­ eszközt m agunkkal kell vinnünk m űködésünk színterére. E z a fontos segédeszköz a n yelvtan m inél töké­ letesebb ism erete. Igen, a kö n yvn yo m tatás m esterségével eg yü tt kell, h o gy já rjo n a n ye lv tan ism erete. M inden percben szükségünk lehet arra, h o g y kisegítsü k m agunkat a saját tudásunkkal, m ert h a fen nakadás esetén m ásh oz kell fordulnunk, az n em csak id ő­ p az a rlá ssa l já r , de eg yú ttal szeg én ységi b izon yít­ v á n y is, m elyet sa já t m agunk szolgáltatun k ki m agunknak. Ü g y sz ó lv á n a szedés m inden ágában szü k sé­ günk van a n ye lv tan i ism eretekre. N em akarom ezzel azt m ondani, h o gy talá n bizony m eg an n yian kész n yelvtud ó so k legyünk, ez nem is leh etséges o lya n em bereknél, akik a nap legn agyo bb részét fárasztó m unkában töltik, de igenis azt b á tra n állíthatom , h o gy m inden n yo m d ászn ak eg ya rán t szüksége v an arra, h o gy a n ye lv tan sz a b á ly a iv a l tisztában legyen , azonkívül leg y en b izon yos m ér­ tékű n yelvérzéke s am i a fő, tudjon fogalm azni ú gy, ah ogy azt eg y intelligens em bertől m éltán 105

elvárh atn i. C sak ha m indezeknek a kellékeknek biztos tudatában vagyu n k, végezhetünk — nem m ondom , h o g y tökéletes m unkát, m ert hisz em ­ berek vag yu n k m indannyian — de legalább a tökéletességet m egközelítő m unkát. M i az a n yelvérzék ? H át bizony a n yelvérzék o ly a s valam i, am it nem lehet o lya n könnyen körül­ írni. O lyan az is, m int például ha a zeneértő énekelni h a ll valak it s a legkisebb h am is hang sem kerüli el a figyelm ét, am it pedig a laikus h allgató észre sem vesz. Akinek m eg van a h e ly es n yelvérzéke, az a hibás m ondatszerkezetet átol­ v a s v a az első p illan tásra észreveszi, h o g y hol v a n a hiba tulajdonképpen s a m a g y a r n yelvben gyak o rta előforduló germ anizm usok épp ú g y sértik a fülét, m intha eg y elhan golt zongorán hallan a játszan i valakit a zeneértő. Akinek nyelvérzéke van , az a leghosszabb m ondatot is m egérti első o lv a sá sra , m ég h a a legkörm önfontabb h iv a ta lo s stílusban van is m egírva, ha pedig a m ondat értel­ m etlen v a la m e ly szó k ih a g y á sa folytán, ráakad erre a h iá n y ra és szed és közben k ijavítja. A ztán m egesik néha, h o gy e g y vessző elm a ra d á sa v a g y m ás h e ly re tétele egész m ás értelm et ád v a la m e ly m ondatnak, m int am it írója kifejezni akar. Ilye n esetekben a szedő, h a n yelvérzékkel bír, p ótolja azt, am it a szerző m ulasztott. N yelvérzékkel bíró em ber m indent úgy o lv a s és ú g y értelm ez, mint am it a kérd éses m ondat m ond és nem akar m ást belem agyarázn i, csak azt, am i az előzm ényekből és a m unka irán yáb ó l logikusan következik. O lvasás közben a m ondatot önkéntelenül is h an gsú lyo zza s ezáltal az értelm etlennek tetsző részek m eg ele­ venednek és v ilá g o ssá lesznek előtte. H a a n ye lv tan i szab ályo k at ism erjük és n y e lv ­ érzékünk is van , akkor önként következik ezekből, h o g y fogalm azni, azaz írni is tudunk. A n yo m d ász szá m ára v a ló sá g o s életföltétel a fogalm azás és m inden v alam ire való n yom d ász érti is ezt a m esterséget, h a b ár bizony n agyon sokaknak tu d á sa nem éri el azt a fokot, am inőt foglalkozásu k alap ján feltételezni lehetne róluk. P ed ig igazán jó iskola áll n yitv a a n yo m d ász szá m ára e tekintetben és pedig m ag a a n yom da, m e ly bő an yag o t szo lgáltat nekünk arra, h o gy írásb eli készségünk csiszolód jék és erősbödjék. Ott vag yu n k a forrásn ál, rajtunk m úlik, h o g y a n n y it m erítsünk belőle, am ennyire szükségünk van. 106

N ye lvtan i tudásunk n ag yb an elősegíti a ro ssz kéziratok o lv a sá sá t is. Ism eretes m indnyájunk előtt, h o gy a szerzők között sok olyan akad, akinek a kéziratát csak gyak o rlo tt szem ű, in telligens, g y o rs felfogású szedő képes elolvasn i. Sok áld ás hangzik az ilyen szerzők fejére a nyom dák szedőterm eiben, pedig hát azok a szegén y szerzők nem m indig hibásak. A z ig a zság valah o l a középúton van . A szerző urak v a la m iv e l tűrhetőbb kéziratokat liferálhatnának a nyom dának, a szedő urak pedig v a la ­ m ivel gyakorlottab bak lehetnének a rossz kéziratok o lvasásáb an . M ert h o gy a szerzők kezeírása néha igen rossz, az könnyen érthető, ha m eggondoljuk, h o gy n ém ely írón ak olyan gy o rsa n jönnek a gon ­ dolatai, h o g y azok leírását alig győzi. Ilyen k or p ersze a g y o rs m unka közben írá sa an n yira e l­ rom lik, m egcsú n yu l, h o gy később m ár ak arv a sem tud szépen írni. D e az m ár kevésb é m enthető, h a a szedő nem tud ro ssz kéziratokat o lvasn i. V é g re is, h a eg y szedő m indig azzal foglalkozik, am i a m estersége körébe vág , akkor bőven nyílik alkalm a a ro ssz kéziratok tan u lm án yo zására. P ersze, h a v alak i a kínálkozó alkalm at nem tudja, v a g y nem a k arja kiaknázni, az nem is szerezhet ebben az irán yb an gyak o rlato t m agának. N ye lv tan i ism ereteink segítségével a legroszszabb kéziratokat is m egfejthetjük. H a fennakad­ tunk valah o l, az értelem nyom án haladjunk. H a például v a la m e ly m ondat első sza v ai értelm et­ lenek előttünk, e lo lv assu k az egész m on datot s ha a többi szavak olvashatók, lehetetlen, h o g y az első szavak at ki ne találjuk. D e bárhol akad ­ junk is o lvash atatlan , rosszu l írt szóra, a jó szedő azt csak a legritkább esetben h a g y ja m egfejtetlenül, m ert n yelvtan i tu d á sá v al a szó elh ely ezé­ séb ő l a m ondatban m egállap ítja, h o gy az m ilyen sz ó : főnév-e v a g y m elléknév, alan y-e v a g y á llít­ m án y stb., s h a péld ául az értelm etlen szó ige, akkor nem fog v a la m e ly m ásn em ű szót o d a v aló ­ nak gondolni. A rossz kéziratok olvasn i tudása igen fontos elem e a m i m esterségünknek. Azok, akik üres óráikban is m űvelik m agukat ebben az irán yban , igen okosan cselekszenek. A n yelvtan i ism ere­ teken kívül ehhez általán os, bő ism eretkör és n ag y o lvaso ttsá g is szükséges. K ell, h o gy bárm ily irán yú kö n y v szed ésénél otthonosak legyünk n ém ileg 107

abban a szakban, am e ly rő l az a m unka szól, ezért a tud om án yos m unkák o lv a sá sá t nem szabad elhan yagolnun k. M ert n agyo n gyak ran előfordul, h o g y va la m e ly szót v a g y m ondatot éppen azért nem tudunk elo lvasn i, m ert az abban fo glalt kife­ jezések et so h a sem hallottuk. D e h a ism eretkörünk szélesebb h atárok között m ozog, könnyű szerrel győzzü k le a nehézségeket. A n ye lv tan i ism ereteknek és h e ly e s n yelvérzék ­ nek a m esterszedők is n a g y h aszn át vehetik. A m egrendelők n ag y része m egleh etős h an yagu l írt, ro sszu l fogalm azott kéziratot ad a n yo m d ász kezébe s a szedő felad ata abból a h e ly es értelm et kihám ozni s m egfelelő h e ly es form áb a önteni. A m a g y a rta la n sá g o k is itt fordulnak elő a leg sű ­ rűbben, m ert különösen az üzletem berek nálunk bizon y ro ssz stiliszták és fo g a lm azván yaik h em ­ zsegni szoktak a germ an izm ustól. A m esterszedő tehát fontos m issziót teljesít, m ikor tu d á sá v al leh ető vé teszi, h o gy a kezei alól kikerülő m unka ne csak szép, de eg yú ttal n y e lv i szem pontból is kifo g ástalan legyen . M ert m it ér a legszebb n yo m ­ ta tv á n y is, ha a szö veg ro ssz és hibás, v a g y h a abból a n yelvtan i képtelenségek ördöge v ig y o ro g felénk. U gy-e, h a eg y m esterszed ést látunk, rögtön szem ünkbe ötlik a díszítő an yag h ib ás felh aszn álása, v a g y a legkisebb vékony vo n al­ nak elcsú szá sa. R ögtön észrevesszü k , h a egy kis keretdarab például m egfo rd ítva v an elhe­ ly e z v e . E zek tagad h atatlan u l o lya n szépséghibák, am elyek a m unka értékét csökkentik és leszállítják. De éppen ily szépséghiba a n yo m tatván yo n az is, h a azon n ye lv tan i botlások, fo galm azási hibák, h elytelen m ondatfűzés, nyakatekert, m ag yartalan kifejezések észlelhetők. Ebben az esetben a n yo m ­ tatvá n y, b árm ily díszesen és sikerültén is legyen k iállítva, m égis hibás, m ert a szép kü lalak m ellett is hiányzik belőle v a la m i: a belső tartalom kifogás­ ta la n sá g a . H o g y ú g y fejezzem ki, a szö veg a sze­ désnek a lelke, am elyet a díszes külső m ellett sem sz a b a d elhanyagolnunk. M esterszedőink sokszor jutn ak abba a helyzetbe, h o gy a rájuk bízott m unka szö vegén ek sorrendjét m eg válto ztatják , a m ondatokat a tervezett szed és céljain ak m eg felelő leg átalak ítják, átgyú rják, a sorok tetszetősebb elh elyezésére v aló tekintettel. V a g y pedig, h a eg y m ondatnak okvetlenül eg y so rb a kell jön n ie s a m ondat nem fér bele abból i g

8

a betűfajból, m ely a n yo m ta tv án y jelleg én ek és stílusának legm egfelelőbb voln a, ilyen kor a m on­ datot újra kell m egfogalm azni, h o gy rövidebb legyen , de ú gy, h o gy azért annak értelm e ugyan az m aradjon, am i régi hosszabb állapotában volt. A m esterszedő ilyenkor, h a a fogalm azásb an já rta s és a n yelvtan szab ályai előtte nem ism eretlenek, ú g y átgyú rja a szö veget, h o g y a szed és techni­ káján ak is m egfelel és hozzá sim ul, valam in t a lényeget, a tarta lm a t sem v álto ztatja m eg. A z ilyen m űveletnek legn agyobb dicsérete, h a a szö­ vegen ejtett válto ztatásokat a szerző v a g y m eg­ rendelő észre sem veszi. A n yo m tatván yo k hibátlan kiállítása n ag yb an n öveli annak a n yom d án ak a jó hírnevét, am elyb ől kikerült. R en dkívüli figyelem kell ahhoz, hogy a m unka, keresztül m en ve a szedés, ko rrigálás és n yo m ás procedúráján, hibátlanul kerüljön a m eg­ rendelő kezébe. A korrektoroknak is igen fontos szerepük v an abban, h o gy a n yo m ta tv án y a k ö ve­ telm ényeknek m egfeleljen. N ekik kell ügyelniök arra, h o gy a m unka ortográfiája egyöntetű legyen ; néha előfordul, h o gy eg y nagyobb m unkát többen szednek s ilyenkor nem ritka eset, h o gy ah án yan szedték, annyiféle ortográfia é rv én y esü l benne. A korrektor felad ata ezt a tark aságo t m egszün ­ tetni. Ehhez pedig n a g y figyelem kell. Különösen n ag y sú lyt kell helyezn ie arra, h ogy a hibák tisztán, érthetően legyen ek kijelölve. V an n ak pedig korrektorok, akik m ajd n em olyan ro sszu l írnak, m int azok a szerzők, akiknek m unkáját kijavítják. P edig a ko rrigálásn ak épp az a célja, h o gy a hibákat kigyo m lálju k a szedésből s nem ritka eset, h o gy éppen a korrektor értelm etlen kijelölése kö vet­ keztében újabb hibák tám adnak a m unkában. T e h át a hibákat a korrektornak ú gy kell kijelölnie, h o gy az sem m i újabb fejtörésre és ta lá lg atáso k ra alkal­ m at ne szo lgáltasson . A korrektornak m inden körülm ények között következetesnek kell lennie, nem szabad m unkája közben haboznia és in ga­ doznia. Sokszor a kézirattal is szem be kell h elyez­ kednie, am it ugyan a szedők nem szívesen látnak, de n yilván v aló hibát m ég a kézirat ellenére is köteles kijavítan i. N em szabad neki tudákosnak lennie s ha v alam iv el, am ihez a szerző szigorúan ragaszkodik, nem is ért egyet, köteles a szerző ó h ajtását respektáln i, m ég h a hiba is az,' m ert v ég re is az rendelkezik, aki fizet.

A k ö n yvn yo m tató n ye lv tan i ism ereteiv el szo ­ ro sa n ö sszefü gg és annak nélkülözh etetlen kiegé­ szítését kép ezi a h e ly e sírá si szab ályo k g y ö k eres ism erete. E bben csú cso so d ik ki az az ö sszefü ggés, am e ly a kö n yvn yo m tató és a n y e lv ta n között v an , ez az a tá g m ező, am e ly en u g y an c sak sok a tanulni é s tudni valón k. S ajn o s, m indeddig nem sikerü lt az irán yad ó köröknek az e g y sé g e s m a g y a r írásm ó d o t m eg­ alkotni. A zaz, h o gy m eg alk o tta azt az arra le g ­ inkább h iv a to tt testület, a M a g y a r T u d o m á n y o s A k ad ém ia, de m i h aszn a, h a az irod alo m köz­ v élem én ye és a g y a k o rla t nem szentesítette. N em is igen é rv é n y e sü l teljes egészéb en m ásu tt, csak az A k ad ém ia s a já t kiad ván yaib an . H írn evesebb íróink, hírlapjaink, fo lyó iratain k m ind m ás orto­ gráfiát követnek, az iskoláb an is m ást tanítanak s a kö zigazgatás e g y e s ág aib an is m ás-m ás orto­ g rá fia érvén y esü l. E zzel a sokféle o rto g ráfiáv al szem ben a n yo m ­ dász nem tehet m ást, m int h o g y a m egren delő u tasításaih o z alkalm azkodik. K ivételt képez az az eset, m ikor az ortográfia tekintetében a szerzőnek nincs sem m i kikötése. Ily e n esetben az ú g y n e v e ­ zett házi ortográfiát szokták alkalm azn i. N ézetem szerint azonban ily e n esetben legokosab b az A k a ­ dém ia sz a b á ly a it követni s a divatban lév ő házi orto g ráfiák at sutba dobni, m ert azok, m iután m ajd m inden n yo m d áb an m ás-m ás elveknek h ó d oln ak: csak az á lta lá n o s zű rzavart n övelik. A m in t láth atju k, a n yelvtan i sza b ály o k ism erete, a h e ly e s írá s e lv e i széleskö rű teret n yú jtan ak az o k u lásra é s a tan u lásra. M ár m ost az a k érd és: a g y ak o rlati m un kálkod ás terén , a szed őszekrén y m ellett ráérünk-e tűnődni e g y e s n ye lv tan i sz a ­ bályo k , felm erülő gram m atik ai n ehézségek fölött? B iz o n y a rra nem érünk rá, m ert ott figyelm ü n ket főleg foglalkozásunknak technikai o ld ala köti le s n y e lv é sz e ti d olgokra nem m arad időnk. K e ll tehát, h o g y oda m ár a n y e lv ta n i ism eretekkel fö lfe g y ve rk e z v e m enjünk, h a boldogulni akarunk. A z igazán szakképzett, jó szedő nem m u lasztja el teh át az alkalm at, bárhol kínálkozzék is az, h o g y n ye lv tan i tu d ását öregbítse és m indinkább továb b fejlessze. A z ért aján lom az önképzést, m int a legalk alm asab b , legkönn yebben hozzáférhető eszközt tudásunk b ő vítésére. M O RÓ CZ JE N Ő .

A MODERN S T ÍL K IA L A K U ­ LÁSA A NYOMDÁSZATBAN 1—

zi □

□ c —i

„m od ern 11 szó, m elyet a nyom dász évekkel ezelőtt oly kicsin ylőleg ejtett ki, a rendelő közönség pedig kevés figyelem ben részesített, m a * C H C □ m ár ú g y sz ó lv án általán os kö vetel­ m ény. M odern falragaszok, á rje g y ­ zékek, hirdetések, sőt m ég a m odern eljegyzési és vizitkártyák is d ivatosak m á r ! A közönség a m odern irán yban kiállított m unkákat időközben m egszokta, m egkedvelte. A m odern irán yzat stilizált virágai, valam int kacskarin gós von alai idővel m eghódítottak sza­ kunkban mindenkit, sőt egyesek an n yira lelkes ap ostolaivá lettek ez irányzatnak, h o g y időt és fárad ságo t nem k im éiv é, összh an gzásba hozták a m i nem zeti k in csü n k k el: a m ag ya r m otívum ok­ kal. B á r e kísérletek m ég a kezdet stádium ában vannak, de h a e g ye s ily irán yú m unkákat szem ­ lélünk, ú g y láthatjuk, h o gy azok m a-holnap a n agyközön ség előtt is m egállh atják helyüket. A m odern irán yzat évek során át m űvészkezek csiszo lása által tisztult, de m indazáltal m ég m ost is csak a kifejlődés korszakában van . Jó k o ra idő fog m ég eltelni, m íg a sok konkoly közül a tiszta b ú z a : a m od em stíl kiválogatódik. E z irán yzat ku ltiválása a könyvn yom d áktól n ag y an yagi áldozatot kíván, m ert nem nevezhető m odern m unkának az, m ely különféle nem h ar­ m onizáló díszítésekből, betűkből v an ö sszeállítva. A z ilyen m unka csak fél m unka, m ert a m odern kiállítású n yo m ta tv án y leglényegesebb kelléke az egyöntetűen betartott betűfaj és ahhoz rajzolt dísz. Szakfolyóiratainkban , valam int fölolvasásokb an szám talan szo r rám utattunk arra, h o gy a m odern irán y m ellett a régi különféle irán yzatok is m eg­ tartották a m aguk helyét, sőt eg yes esetekben határozottan rájuk is van u talv a a m esterszedő. Azok a m esterszedők, kik évek hosszú soráh át a szabad irán yn ak hódoltak, m eglehetősen nehéz felad at előtt állottak akkor, m időn a régi irán y ­ zatokról a m odernre kellett áttérniök, m ert itt

teljesen uj fajtájú díszekkel és betűkkel, valam in t uj so^elh elyezési m óddal találkoztak. E z az irán yzat, d a c á ra a m ag a kivitelb eli e g y ­ szerűségének, egyike a legnehezebbeknek és ezért a kezdő kellő oktatás és ön szo rgalom nélkül vajm i k evé s ered m én yt érh et el. M ielőtt valak i ezen az úton óh ajtan a haladni, szü kséges, h o g y tan ul­ m án yozza az e g ye s m űipari tárg y ak at, a m odern stíl elem eit, s h a llg a ssa a szakférfiak előad ásait. A m űvészek tervezte plakátok, valam in t m á s­ fajta dolgok m ind a m aguk eg ysz erű ség év el hatnak. E g y sz e rű eszközökkel és erő teljes szín ezéssel kötik le a szem lélő figyelm ét. E m ű vészek n agyb an hozzájáru ltak a k ö n yvn yo m d ái m odern díszítés reform jához. A term észetellen es zöld eget, kék fákat ábrázoló színezések az első p illan atra kissé különösnek tűnnek föl ugyan , de h a figyelem be vesszü k a napnak fén yh atásait különböző nap­ szakokban a h egyek között, tó fölött v a g y a n ag y síkságon , akkor sok m inden érth etővé fog váln i előttünk az előbb em lített különös színezésből. E m odern m esterektől sokat tanulhatunk. N éz­ zük csak a kifejlett külföldi kereskedelem reklám ­ ja it, m indannyi e g y -e g y kiáltó példa a fontiek ig a zo lásá ra. E rő te ljesen ábrázolt alak, kevés szö­ v e g és h a tá so s színek jellem zik ezeket. M indez eg y ü ttv é v e okvetlen leköti a szem lélő figyelm ét és ezzel a tulajdonképpeni cél teljesen eléretett. M a m ár a heti- és n apilapokban is m egkíván ják a m indennapitól eltérő alakú és beosztású hird e­ téseket. S ajn o s, e tekintetben n ag yo n elm aradtunk a külföld m ögött. A külföldi lapokban a talp raesett hirdetések egész sereg ét találju k. L átu n k néha hirdetéseket, m elyek v a g y teljes egészükben v a g y részben rajz után készültek. M indebből az a következés, h o gy a hirdetéseknek nálunk is előbbutóbb a m odernség m ezébe kell öltözködniök. A m odern, erő teljes vign etták, valam in t a m ost d ivato s szintén erő teljes betűk id ővel nálunk is föl kell, h o g y h aszn álód jan ak a hirdetésekben, ú g y , am int azt e g y e s szaklapjainkban m áris lá t­ hatjuk. A fejlődő m űipar az ízlést an n yira csi­ szo lja, h o g y a hird etés felad ó ja id ővel éppen ú g y m eg fogja kívánni az ízléses, a régitől eltérő hirdetések szed ését, m int m o st teszi a m ásfajú n yo m ta tván y o k a t ren d elő, ném ileg jobb ízléssel bíró közönség. S T E F Á N I JÓ Z S E F .

A F IR N Á S Z K ÉSZÍTÉ SÉR Ő L ÉS T U L A J D O N S Á G A IR Ó L

nem ű an yag b ó l készültet is ; ilyen p éld ául a g y an tao lajb ó l gy árto tt firnász. A firnászokat két­ féleképpen o sztályo zh atju k : előszö r a szerint, am i­ lyen g y á rtá si m ódon készültek s m áso d szo r a n y a g ­ ju k ra való tekintettel, m elyek között a tiszta len olaj-firn ász és a gyan tao laj-firn ász a két szélső h a tá r s köztük áll a többinek sűrű lán colata. A len olaj-firn ászt a len olajból készítik főzés, h e vítés ú tján ; a len o lajat pedig a len bogyóiból préselik. E b o gyók kis to jás-alakú testecskék, m elyek tarta lm a fehérnye, zsírn em ű a n y a g (len olaj) és m egleh ető s m en n yiségű n yá lk aszerű anyag. M iután a b o gyó k at elaprították, m inek az a célja, h o g y fe lső burkuk könnyebben eltávo líth ató legyen , préselik és pedig hidegen v a g y m e g m e le g ítv e ; esetle g va la m i zsíroldó a n y ag g al extrah álják. A n ye rt olaj színére h a tá ssa l van, h o gy e három e ljá rá s közül m elyik kel vo n ják ki az o lajat a b ogyókból. A z extrah ált olaj színe sötét, a hidegen p réselté zöldes árn yalatú , m íg a m elegen préselté inkább sá rg á s. B á rm e ly ik úton n yerik is azon ban: z a v a ro s folyad ék, m elyn ek kellem etlen sza g a és sa já tsá g o s íze van . H o g y z a v a ro ssá g a m egszűnjék, m egszűrik, m ajd félreteszik. A tiszta lenolaj a ra n y sá rg a színű, sűrűbb a víznél talán g-szer s o° C elsiu sn ál m á r nem csep p fo lyós. Szabadon h a g y v a a levegő b ő l oxigénium ot vesz fel, világo sab b színűvé változik, m egzavarosod ik, a m ellett m indig sűrűbbé lesz, m íg v é g re egészen beszárad. M eg m eleg ítve hígabb le sz ; 13 0 C°-nál forr s ha 2 5 o 0-nál m ag asab b ra hevítjük, sú lyáb ó l veszít v a g y eg y hato d részn yit s kész a firnász. M ég m ag asab b ra h e v ítv e m eg g y u lla d és erő sen korm ozó lán g g al ég.

A len o lajat igen gyak ran h am isítják, m ég pedig kevésb é jó l szárad ó olajok h o zzá ad á sáv al, m int am ilyen ek a g y an tao lajo k hosszú sora, sőt á sv á n y i o lajat is öntenek hozzá. Ily h am isításo k ra a kém ikus bizon yos m en n yiségű jó d felv e v é se következtében jö n rá. D e sokszor m ár a száradó-próba is m érték­ adó. U g y a n is a lenolaj véko n yan ü vegre ken ve 3 nap alatt szárad, m íg a többiek szárad ási ideje nem ily rövid. A legrégibb firnászkészítő e ljá rá s abból állott, h o g y szabad tűzön, vasb ó l v a g y vörö srézb ő l készült üstben főzték m eg a len olajat. A finom firnász főzésekor e régi eljá rást itt-ott m ég m a is kultiválják , de n ag y tű zv e sz élyesség e m iatt ez m ár lassan kin t ki fog szorulni. V an n ak m ár firnászfőző készülékek, am elyek nem tűzveszed elm esek és ezenkívül m ég az az előn yük is m egvan , hogy a túlh evítés könnyen ellenőrizhető. A z ilyen készü­ lékek fő része zom áncozott v a sü st, m e ly o ly m ehanikus szerkezettel v an ellá tv a , h o gy az üst a tűzről a kellő pillanatban m inden v e sz é ly nélkül e ltá v o líth a tó ; ilyeneknél a h evítés nem közvetlen, hanem gőzzel történik s íg y egyenletesebb is. A szerint, h o gy m ily m ag as hő fo kra hevítik a firnászt, m egkülönböztetünk gy ö n g e s erős firnászt s ezek szám talan fokozatait. Ú jabban azonban gyö n g e firnászt ú g y is állítan ak elő, h o gy a m ár m a g a sra hevített len olajb a lev eg ő t fújtatnak be. A z ily m ódon n yert firnász v ilá g o s és könnyen szá rad s „fú v o tt firnász11 a neve. A grafikai sokszorosítási eljárásokban szük­ ségünk van olyan firnászra is, m ely gyorsab b an szárad, m int a tisztán len olajból gyártott. A len­ olaj-firn ász szár ad ó-képességének em elésére a gy áro sn a k különféle kém iai term ékek állan ak ren ­ delkezésére. M ég pedig v a g y olyanok, m elyek az oxid álód ást elősegítik, v a g y pedig szárító an yagok, m elyeket szikkatív n éven ism erü n k ;1 ilyen a m angán és ólom n éhány v eg yü lete savak k al. A szikkatívfirn ászok at ú g y gyártják , h o g y a fölhasználand ó szikkatívot főzéskor eg yszerű en a folyad ékba keverik. E z á lta l n em csak a főzendő firnász szárad ó­ kép ességét em elik, hanem a főzés ideje is m eg­ rövid ü l. A z ily firnászok h aszn álatako r különös figyelm et kell fordítani arra, h o g y olyan an yagok 1 A gyakorlati életben a festékhez kevert fehér por, m ely a festék száradási képességét oly fokozott mértékben emeli s melyet közönségesen szikkatív néven ismerünk, kémiailag nem más, mint bórsavas mangánoxidul.

114

ne jöjjen ek e g y m á ssa l érintkezésbe, m elye k esetleg ked vezőtlen kém iai reakciót ad hatnának. Péld ául v a la m e ly ó lo m sa v v a l kevert firnász v a la m i kén­ tartalm ú pigm enttel. A g y a n tá v a l kevert len olaj-firn ász képezi a firnászok h arm ad ik főcsop ortját, ha a tiszta len ­ olajból készültet első s a szik k atívval készültet m ásod ik csoportn ak szám ítjuk. A g y a n tá v a l kevert firnász n em csak azért olyan ked velt, m ert olcsó, hanem azért is, m ert sp eciális esetekben is szü ksége k e rü l: péld ául am ikor szük­ sége s, h o gy ragad jon , am i a bro n zn yom ásn ál k ív á ­ n atos. E nn ek a firnásznak a g y á rtá s a annyiban üt el a többiétől, am ennyiben a m ár m ajdn em firn á sszá főzött len olajat m egfelelően lehűtik s akkor keverik hozzá a g y an tát fo lyó s állapotban. A gyan tan em ű ek közül alk alm asak erre a célra a v ilá g o s fran cia kolofonium v a g y az ú g yn evezett desztillált g y an ta, kö tő an yagu l szo lgál v a la m e ly gyan taszap p an és gyön gén m egfőzött k.nolaj. A firnászok negyed ik és kétségkívül legn agyobb csop ortja a gyan tafirn ász. G y an ta o lajb ó l áll, m e ly ­ hez g y an tát és esetle g v a la m i szappan n em űt tesznek, h o g y sűrűbb legyen , — ritkán e g y kevés len olajat. Ily e n firnászt m ár igen régóta gyártan ak, de kellem etlen sza g án á l és sötét színénél fo gva sokáig nem hódíthatott m agán ak n agyobb tért. A kém ia m ai elő reh alad ott állap otáb an azonban m ár tudják sza gtalan u l is g y ártan i és sötét színét elvon n i; azóta m ár o lcsó ság án ál fo g v a is n ag y elterjed tségnek örven d s leginkább az u jság festékek h íg ítá sá ra h aszn álják. K észítése azon alapszik, h o g y g y an tát és g y an tao laja t addig főznek e g y ­ m á ssa l ö sszek everve, m íg a g y a n ta elo lvad . Ekkor gyan tan em ű t, esetleg len o la ja t is kevernek hozzá; ezután 4— 5 óra h o ssz áig főzik különböző kém iai an yag o k h o zzá ad á sáv al, m elyek színét tisztítják és sza gát eln yom ják. A „m e ste rsé g e s firn ász“ n éven szereplő firnász szintén ebbe a negyed ik csoportba tartozik. N em m ás, m int gyan táb ó l készült firn ász; an n yi len ­ olaj v a n hozzá keverve, h o gy az előbbinek je l­ lem ző sza g át elfödje. A lenolaj e m en n yiség e átlago san 3O°/0-ot tesz ki. A m i a len olaj-firn ász v izsg á la ta it illeti, k ö v e t­ kezőképpen járu n k el. A vizsg ála t kiterjed arra, h o g y van -e benne m ás, k evésb é jó l szárad ó olaj, azután gyan ta-

nem ű s vég ü l á sv á n y i an yag. A v izsg ála t a szá­ rad ási p ró b á v al kezdődik, am e ly abból áll, h o g y a m eg vizsgálan d ó firnászt a lehető legvékon yabban ü veglem ezre kenjük s ezt n orm ális szobahőm érsék m ellett olyan h e ly re helyezzük, hol por nem érheti. J ó lenolaj-firnásznak 24 óra m ú lv a m ár an n yira m egszárad ottn ak kell lennie, h o g y m ég ragadjon, de a réteg m ár letörölhető ne legyen . N egyven n yo lc óra m ú lv a pedig teljesen m eg szárad t á lla ­ potban kell h o g y legyen . H a tehát a vizsgálan d ó firn ászn ál ezt nem tap asztalju k : h am isítás esete forog fenn s a firnászt nem tisz ta len olajb ól főzték, hanem k e v e rv e van v a la m e ly m ás, kevésb é jó l száradó olajjal. A gyan tan em ű ekkel való h a m isítás célja leg­ inkább az, h o gy a firnász sűrűbb, erősebb legyen . A z a tu lajd on sága m eg van u gyan , h o g y gy o rsa n szárad , de a m egszárad t réteg m ár a kéz m ele­ gétől rag ad ó s lesz s a rász állo tt por nem fujható le róla. H o g y gyan tan em űekkel való k everés fenforog-e, arró l ú g y győződhetünk m eg, ha lehe­ tőleg m ag as százalékú b o rszesszel eg y üvegben keverve több órán keresztül időnkint m egrázzuk, azután leülepedni engedjük s leülepedés után a borszeszt leöntjük róla. A z u tó b b ik ivo n ato tlem érve, a borszeszt led esztillálva s a m aradékot ism ét le m é rv e : ennek nem szabad többet tennie, m int 1l i „ részét a folyadéknak, m ert 1 rész len olaj-firn ász 40 rész borszeszben oldódik. H a tehát az oldhatóság 1 : 40 a rá n y a nem áll fenn: g y a n tá v a l való h am i­ sítá sra következtethetünk, azaz, ha a m aradék csep p fo lyó s és több m int a m egad ott m inim um ­ m en n yiség , akkor való szín ű leg gyan tao lajjal van a firnász keverve. H a lz sírt is szoknak néha a firnász közé keverni, m elyet azonban a jellem ző szaga legtöbbször elárul. N átro n lú gg al különben 1 : 5 arán yban k e ve rve v ö rö s szín űvé lesz. H o gy terpentint tartalm az-e v a la m e ly firnász (ritkán fordul elő), arról ú g y győződhetünk m eg a legbiztosabban, h o gy d esztillálva elválasztju k őket eg ym ástó l. A z ólom -m an gán v a g y egyéb fém vegyü letek h o zzáad ása az eg yszerű q u alitativ an alízis szerint könnyen kim utatható s b á rm e ly arán yb an van n ak is e veg yü letek a firnászhoz v e g y ítv e : karakte­ risztikus csapad ék az irán yad ó .

Szín es festékek három féle állapotban szerez­ hetők be a festék gyárak tó l a k ö n yvn yo m d ái n yo m ­ ta tá s szám ára, m ég pedig készen, törve és felh ígítva a kíván t k o n sziszten ciára; azután törve, bárfirn ászszal, de téglaszerű sűrű pép alak jáb an s vég ü l szárazon , azaz por-alakban, darabokban v a g y rud acskákban . T a g a d h atatla n u l legkényelm esebb a n yo m ta tó ra n ézve a festék első alak ja, m ikor a festéket m inden előzetes m an ip uláció nélkül h aszn álh atja, de nem m indig a leg g azd aság o sab b is egyszersm in d . Je le n alk alo m m al csak arró l ak arok n éh án y szó t szólan i, h o g y ez utóbbi festék alk a lm a z á ­ sak o r m ily dolgokat tartsunk szem előtt, illető leg arról, h o g y a festék sű rű ségi állap ota (tehát a firnász erő sség e) m int arán ylik a vele feld olgo­ zandó m ásik fontos an yag h o z: a papiroshoz s m int arán ylik e kettőhöz a n yom andó form a képe. N a g y körültekintést kíván annak a m e g á lla ­ p ítása, h o g y könn yű v a g y erő s festéket, v a g y ezek m ely fokozatát veg yü k a m unkánkhoz, anyn y iv a l is inkább, m ert a két em lített tényezőn kívü l m ég a pigm ent tu lajd o n ság a is szerepet játszik , am enn yiben eg yik csak erő s firn ásszal n yo m h ató szépen s m utat tiszta képet (ily en például az ara n y okker), a m ásik pedig, m int pél­ dául a jakaran d a-b arn a, inkább gyön ge firnásszal hozható ki jobban . H a a n yo m tató-form a a n y a g a csak betűfém s egyéb n y o m ta tó -a n y a g tó l (M á ser-lem ez , cellu ­ loid stb.) eltekintünk, azt m ondhatjuk, h o g y m inél kisebb a fo rm a területe, m inél finom abbak annak vo n alai, annál erősebb festéket kell vennünk s a form a von al-felü letén ek kiterjed ésével m egfelelő arán yban veszten ie kell a festéknek erő sségébő l. (V . ö. a finom von alak v a g y kézírásbetű kről és a plakát-betűkről v aló n yo m tatást.) K em én y,ig en sim a papiros erő s festéket k ö v e te l; puh a gyön gét. B e v o n t, m ázolt papiros e g y sz e r az egyiket, m ásszo r a m ásikat. A gép m ester n a g y in telligen ciát kö vetelő m un­ k ája tehát m eg k ív án ja, h o g y ne csak a géptechn i­ kában leg y en otthonos, hanem ism erje a papiros és festék tu lajd o n ság ait is, h o g y így a n ég y fontos tén yezőt: a gépet, form át, papirost és festéket összh an gb a tudja hozni s n yu go d t tu d á ssa l v ég ez­ h e sse nehéz m unkáját. SZA BÓ R Ó B E R T . 117 9

A DOMBORÚ N Y O M T A T Á S KÖNYVNYOMDÁI ÚTO N^o*

J

j abban a kö n yvn yo m d ái úton, házi­ la g végezhető dom ború nyom ta tá ssa l szaporodott m eg a m es­ 2! terszedő dolga. E g y ik szaklapunk m ár v a e v három esztendő óta n ag yb an ku ltiválja ezt az uj eljárást s fővárosi, de sőt m ég vidéki szaktársain k sorában is mind n agyo bb szám m al akadnak, akik a kiszivárgott hírek, m eg itt-ott olvash ató leírások n yom án több-kevesebb sikerrel szintén m egpróbálkoztak véle. É s az érdeklődés folyton nő, am i nem is csoda, m ert ez e ljá rá s seged elm ével kitünően díszíthetjük eg yes lapokból álló n yo m tatván yain ­ kat, tehát a cégkártyákat, p lakátocskákat stb., m ég pedig a nélkül, hogy valam i igazán jele n ­ tékenyebb kiadásunk voln a rájuk. E z a dolog indított arra, hogy a k ö n yvn yo m d ái dom ború n y o m ta tá sra vonatkozó tap asztalataim at É v k ö n y ­ vünkben röviden ism ertessem . A dom ború n yo m tatásh oz szükséges stan ca készítése u gyan különálló m esterséget alkot, de az egyszerűbb dom ború nyom atok stan cáit azért m agunk is könnyű szerrel elkészíthetjük, bár eg y kis gyak o rlat okvetlenül szükséges hozzá. A sta n c a házilag való elő állítása történhetik M á se r-1em ezekből, stereotípia seged elm ével és vég ü l ga lv a n o p lasz tik a ila g is. A M áser-lem ezes stan cák azonban nem dom borodnak ki eléggé, nem e lé g élesek s vég ü l h am ar elkopnak, m iért is az o k a t általán os h aszn álatra nem ajánlom . A stereotíp ia seged elm ével következőképpen állítjuk elő a dom ború n yo m tatásh oz v aló stan cát: E lő sz ö r elkészítjük a n yers v ázlato t s ehhez m eg ­ szedjük a szö vegrészt, h o gy lássu k, m ennyi díszíteni v a ló helyün k m arad fö n n ; csak azután dolgozzuk ki tisztán a dísznek és dom borításnak szánt rajzot, m ég pedig m egfelelő n ag y sá g ú olyan kartonlapon, am elyn ek h átlap ja vékonyan be v an en yvezve. M ajd k iv é sv e a kartonrajzot, m egnedvesítjük a k ivágo tt rajz beenyvezett hátulsó oldalát és végül 1 18

ráragasztju k e g y m ásik kartonlapra. M egjegyzem , h o gy ha n ém ely h elyen nagyobb m élyed és szük­ ségeltetik, oda két kivágott rajzot ragasztunk. A rajz széleit éles késsel legöm b ölyítve, kész a dom ború n yo m tatásh oz való m atrica, m elyet a stereotípiába adunk és ■— h a jó l kiszáradt — b etű m a ga ssá gra kiöntetünk. M ásik e ljá rá sa a stereotípiai úton előállítható stancáknak e z : Szintén elkészítjük a rajzot, m int az előbbeni eljárásn ál, de m ár nem m egen yvezett, hanem csak közönséges sim ított kartonon, azután e g y kis ecsettel a m indnyájunk által bizo n yára ism ert töm öntő-pasztát rárakjuk, am e ly eléggé gyo rsan szárad . M élyebb részletekre kenhetjük kétszer-három szor is, de m indig csak akkor, ha az előbbi réteg m ár m egszáradt. A z ilyen ólom stan cák azonban nem alkalm asak finom von alú rajzokhoz, m ivel azokat nem lehet o ly vékonyan sem papirosból kivágn i és ragasztan i, sem pedig töm öntő-pasztával fölrakni. E bajon csak is utólagos b e vé sésse l lehet segíteni. A töm öntödei úton előállított stan cákat tehát csakis a közönségesebb m unkákhoz használhatjuk, m íg a kom plikáltabb, v a g y is finomabb és jobb rajzú dom ­ borítás m ár csak a galvanoplasztika seged elm ével történhet. A z eljá rás itt a k ö v e tk e z ő : E lk észítve a rajzot jó puha ceru zával sim ított papirosra, m ajd tiszta és sim a M áser-lem ezre m ásoljuk, úgy h o g y a rajzo t képpel lefelé a lem ezre rag aszt­ ju k, és a hátu lsó oldalát hajtogató-cson ttal v a g y puha ceru zával addig dörzsöljük, m íg át nem m ásolódott. Ekkor u gyan csak puha ceru zával után a húzzuk, h o g y tisztán m agunk előtt lássuk. M ajd m egkezdjük a vésést, de nem véső tű vel, hanem szegből, v a g y vastagabb tűből m agunk készítette vésőkkel, am elyeket fanyélbe foglalunk. A véső laposan, r= — ékalakban legyen csiszolva, az elülnézet pedig (m ely m ost lap os) legöm bölyítendő. A vékonyabb és vastagabb vonalakhoz m ég külön­ féle n ag yság ú véső re van szükségünk. A legöm bölyített szegélyű, dom ború nyom atok sokkal szebbek és term észetesebbek, m int a sarkosak. Ezért szükséges a göm bölyű véső. A n agyobb betűk vésések o r azonban jobban ajánlható a véső tű haszn álata, m ivel a betűk szebbek és élesebbek, ha sarkosak. V ésésk o r arra kell törekednünk, h o g y az ö sszes dom borítandó von alak és felületek teljesen sim ák, 1 19

9

az alacso n yab b részekről a m élyebben fekvőkre való átm enetek pedig m indig tiszták és a külön­ féle árnyalatokh oz alkalm azva v a g y m érsékelteb­ bek, v a g y m eredekebbek legyenek. T a n á c so s eleinte egyszerűbb dolgokkal kísérletezni, m ivel a külön­ féle m élyed ések könnyen eltéveszth etők, m ert a v é s é s t hom orúan kell csinálnunk, v a g y is am i a leendő dom ború n yom aton kiáll, azt a lem ezben m élyre véssü k és fo r d ítv a : am i m élyebben fek­ szik, azt kevésbbé m élyre véssük ki. M egem lítendő m ég, h o gy a v ésést túlságo s m élyen ne kezdjük, n ehogy a lem ez alatt lév ő pap irost felvéssü k, am i dom b orításkor n ag y egyenlőtlen séget okozna. A leg­ m élyebbre való vésésn él is csak a fehér p ap iros­ rétegig szabad hatolnunk. H a kész a v ésés, m int m ás galvanizálan d ó m unkáknál szokás, viaszlen yom atot csináltatunk, m elye n azonnal m eglátjuk m unkánk eredm ényét, m ert m egkapjuk a kész dom bornyom atot. H a esetle g es hibákat látunk, azokat v a g y a lem ezen, v a g y a viaszlen yom aton kijavíthatjuk. K ija v ítá s után a viaszlen yom atot egyszerűen galvan izáltatjuk. E g y , esetleg m ásfél napig a galvánfürdőben h a g y v a a viaszlen yom atot, olyan lem ezt kapunk, am e ly n éh án y ezer dom borítást is m egbír. A kész g alvan ó t tégelyes sajtób a tesszük, am ely­ nek igen kem ény b o rítására levon atot készítünk. E z a levon at arra szolgál, h o gy m ézgában kevert, törött kréta-pépet vastag o n rák en jü n k ; a pépet ezután selyem p ap iro ssal letakarjuk, a galvanostan cát pedig olajjal bekenjük, h o gy a selye m ­ p ap iro ssal letakart krétak everék a stan cába bele ne ragadjon . E zután a sajtót lassa n keresztül hajtjuk. A krétapép a dom borulatokat egész tisztán ad ja ki, ak árcsak az előbb em lített viaszlen yom at. A fö lö sleg es krétát éles késsel ó vato san levakarjuk s aztán a sajtó t újra lassa n keresztülhajtjuk. E g y ­ két p ercn yi szárad ás után a nyom andó színes festékkel levon atot készítünk, m ely az alapn yom at, v a g y is a h áttér egyengetésére s z o lg á l; egyengetés után pedig a n yo m tatással eg ysz erre m egkezd­ hetjük h dom borítást.* M ÍT T E R S Z K Y JÓ Z S E F . * Jeles szaktársunk jóvoltából egy domborúan nyomtatott mellékletet is közlünk itten e tanulságos cikkecske illusztrálásául. A melléklet a galvanoplasztika segedelmével, azon módon készült, ahogyan azt cikkíró föntebb megírta s pompásan tanúskodik csinálójának jó ízléséről meg remek technikájáról. Ajánljuk az egész érdekes eljárást szaktársaink ügyeimébe. Szerk.

120

A D E K O R A T ÍV e g y e n e s VONAL A NYOMDÁSZATBAN

5 a a

a a

tulajdonképpeni tá rg y a m a t m eg elő ­ zőleg szükségesnek tartom a m odern stílu s (ha u g y an stílusn ak nevezhető) eddigi irán yzatait és k ialaku lásait vázlato san ism ertetn i. T a g a d h atatla n , h o g y bizo­ n yo s nem esítő áram lat von ult át a k ö n y v n yo m ­ dászaton a m odern stílus b ö lcsőkorától napjainkig. E z az áram lat m a a legnem esebb egyszerű ségben állapodott m eg. K e v é s és eg yszerű eszközökkel a szem re kielégítő h a tá st tenni: ez a m ai felfogás. A 90-es év ek m ásod ik felében, m időn a m odern stílus szárn yait bontogatta, nem ism ertünk egyéb betűöntödei m odern an yag o t, m int a barok-léniát, az összeszed h ető v izi ró zsát és azokat a n ag y m éretekben rajzolt n övén ystilizáció kat, m elyek a j apánizm us b e fo ly á sá ra vezethetők v issz a és m elyek sok esetben h o zzájáru ltak ahhoz, h o gy a m egren d e­ lőt elidegenítsék a m odern stílustól. A m egrendelők n ag y többsége u g yan is azt a nézetet v a llja , h o gy a n yo m ta tv án y díszítése, de különösen az üzleti n yo m tatván yé, lehetőleg diszkrét legyen , m iután a n yo m ta tv án y célja első sorban a könnyű o lv a s ­ h ató ság, m áso d so rb an az áttekinthetőség és csak h arm adsorb an az, h o g y a szem lélőre m egn yerő h a tá st tegyen . F élreértések elkerü lése végett azonban m eg kell jegyezn em , h o g y csak e három cél képez e g y egészet. N e h a n yago lju k el egyik et sem a m ásik ro v á sá ra. E zek a n övén yi rajzok az idők fo lyam án m ind­ inkább stilizálódtak s a szedéshez alkalm azkodóbb alakot öltve, v o n alas rajzúakká váltak. É s így aztán a n yo m d ászatb an a von aln ak b izon yos értéket kölcsönöztek. A von al értékét felism erve alakultak később az ecsetvo n alak (Edel-léniák) és a szabadkézi ornam entum ok (Freihand-O rnam ente), m elyeket annak idején v a ló sá g o s diad alöröm m el fogadtunk. E zek is a növén y-kultuszn ak h ó d olva, csak h am ar kirü­ gyeztek, kivirágoztak, b ár a növén y-kultusz, h a a látsz at nem csal, m indinkább veszít vonzóerejéből.

A legutóbbi áram lat pedig, am int azt a betű­ öntödei újdonságokon is nap-nap után észreveszszü k : a geom etriai szegletes alakokkal és az e g y ­ szerű eg ye n es von alakkal v aló díszítésben nyilván u l.

KREFELD 1.

ábra.

A v o n a la s dekoráció kezd em én yezője és út­ tö rő je H e n ry V an de V eld e ( i . ábra) belga festő és ip a rm ű v é sz volt, ki a vasm u n k ákra em lékeztető ter­ v e z e te iv e l a külföldön n a g y h a tá st ért el. M ajd B e h re n s tan ár ( 2 .ábra), Sütterlin L . és K nab A . (3 .és 4. áb ra) ném et ip arm űvészek halad tak nyom án. B e h ren s tan ár m unkáin V a n de V eld e b e fo ly ása

érezhető, bár von alait diszkrétebben alkalm azza, de az em pire-stílusnak szabadon való átdolgozá­ sá v a l is n ag y szeretettel foglalkozik. A két utóbbi m űvész a görög stílusban talá lja a feldolgozandó anyagot. H a szigorúan boncoló-kés alá vesszük a két utóbbi irán yban készült n yo m tat­ ványokat, azt találjuk, hogy az flu sfte llu n g ecset-von alakkal fűrgrapfjífcijeKűnfte dekorált n y o m ­ tatván yo n a ren ­ desen n ég y szö g ­ f f i u f b é r R u s fte llu n g fű r g r a letesen alakított p tlífd ie K ű n fte z u C c ip zig szö veg nem áll fin b ro irin u m fa n g re id te r összhangzásban l i IP e ife Dertreten unt) lábén z u m Befucfje u n fe re r R u s fte llu n g a hajlékony és l)8 flitt|ft e in . R e b e n b e rte d in ifd je n m ozgékony vo ü n ttn ic k lu n g n o n C rz e u g n iffe n bér n allal. É s jo g g a l:, S d iriftg ie fie re i u n b ö a ln a n o p ia ftih a betűk váza m e­ ■zeigen tm'r b o rt ein e g ró fié R n z a til rőleges von ala Ifin e n z u m Teil nocfi u n b e k a n n te r S d iriftp ro b e n u n b D r u d t fa d ie n u n b kát, a sorok pedig ftellen a u fie rb e m n o d i eine reidie vízszintes von ala­ S a m m lu n g o o n D rig in a le n tro ü rfe n kat alkotnak, te­ erfter b e u tfd je r K ű n ftle r a u s . r a hát geom etriai egyenes von alak­ dqoqoü 0 0 9 0 0 0 kal van dolgunk s így, ha ö s s z ­ 2. ábra. hangzásba óhajt­ juk hozni a szöveget a d ek oráció val: egyen es és egyform a vastag sá g ú von alakat kell alkalm aznunk. Ennek a felfogásnak különösen az angolok és am erikaiak (5. ábra) hódolnak, kik n yo m ta tv á­ nyaikon előszeretettel alkalm azzák a vonalat. H a a dolgok m élyére tekintünk, m egleljük ennek m agyarázatát is. A praktikus m unkam egosztás hazájában régen felism erték azt az előnyt, m ely a rajzoló és szedő kü lönválásában m int eszköz, de együttm űködésében mint cél nyilván ult. Míg a rajzoló feladatának inkább illu sztratív kérdését oldja meg, a szedő feladatát a dekoratív betűben és vonalban találja, m elynek egyszerűségén él és n yu godtságán ál fogva az előbbire h átrán yos h atása sohasem lehet. A vonal mint tipográfiai an yag m ár régen haszn álatos, csak alkalm azási m ódja m ent át változásokon. 123

M íg a szabad irán yb an a von al felh aszn álá­ sá n a k sz a b á ly a az aran ym etszésh ez, az 3 ‘ i : 5-ös arán yh o z viszon yu lt, m a a von alak v iszo n y a e g y ­ m ásh oz és a betűhöz eg ye n lő . T e h á t a von al v a s ta g sá g a a fel­ h aszn ált betűfaj alap v o n alaiv a l egyenlő v a s ta g ­ ság ú legyen , to ­ váb bá a n yo m ­ ta tv á n y a l a k j á ­ h o z is alkalm az­ kodjék. A von al eg y pont v a s ta g ­ ságtó l ( k á r t y a ­ alaknál) 4 esetleg 6 pont v a s ta g sá ­ gig em elkedik. K u n ft = D e r la g T erm észetesen e Permanente Rusftellung szab ály csak az oon IDerken moDerner eg ysz ín e se n való Kflnltler öes ln= unb n yo m tatásn ál al­ fluslanbes faglidi kalm azható. R ö g ­ mit Rusnatjme Dér hotjen Feíertagr tön m egváltozik zu Pelidjtígen azonb an azarány, Cíntrítt frei m ihelyt a deko­ Telephon ráció t világosabb 3765 színnel nyom juk, m ely esetben a vo n al vastagabb lehet;tovább á m i­ 3. ábra. kor a 4 pont v a s ­ tag sá g ú vo n alat szétbontjuk n égy egyp on tos v a s ­ ta g sá g ú von allá. Sötétebb színű pap irosoknál aján latos a v o n alas dekorációt fehér, ezüst v a g y ara n y színnel n yom ni, m e ly esetben a h a tá s elm arad hatatlan . A vo n alla l v aló d ek orálásn ak két m ód ja van (a m ai in divid uális m unkálkodás m ellett szab ályró l nem szólok). A z eg yik a puszta v o n alla l való deko­ rá lá s, m elyn ek célja m ég a legkisebb n yom d ában is feltalálh ató v o n a lla l és az em pire- á s gö rög stílu s m otívum ain ak szabad feld o lg o z ásáv a l újabb form ák birtokába jutn i. Enn ek a betűöntői díszítő­ an yag o k b eszerzési költségén ek m egtak arításán kívü l m ég az a n a g y előn ye van , h o gy eg ysz erű ­ ségénél fo g v a a legkom olyabb tárg y ú tudom án yos m ű vek díszítésénél is jó l beválik.

TIIa/c örooe nfcfjaffenburg

124

A m ásik m ód az ily irán yú betűöntödei díszek felh aszn álása. Ilyen ek a Berth old -féle E m p ire- és B ehrens-sorozatok, W o ellm er B ro kát- és B a b y kerete, valam in t Stem pel klasszikus kerete. M eg-

4. ábra.

jegyzem , h o g y e betűöntődéi ornam entum ok felh a szn álásán ál m ár háttérbe szorul az eg yé n i ízlés és a n jesterszed ő kén ytelen a dí­ szítő - a n y ag ter­ vez ő je e g y é n isé ­ gét többékevésbé követni.

r

:

x

P E R F E C T IO N

Cikkem v é g é ­ S K I R T F A S H IO N S hez érve, m ég egy Tibbs, Hu tchings Co kérd éstszeretn ék SAINT PAUL MINNESOTA I I I m egvilágítan i. •— A z általában h an ­ goztatott m odern stílus, d acára h o gy stílusnak ne­ vez ik , tu lajd o n ­ képpen m ég nem létezik. L eg aláb b abban az é r t e ­ lem ben nem , m int a régebbi 5. ábra. stílusok, m ert az eddigi — hosszabb fejlő d és után alakult — stí­ lusokban b izon yo s jellem ző form ákat találunk, m elyek rő l azok fölism erhetők. E zek a m odern stí­ lusban m ég nem találh atók fel. A z eg yszerű sítés m un kája u g y an halad, de az egyöntetű form ák álla n d ó sítá sa m ég nem érte el azt a pontot, a m e ly ­ ben azok stílu ssá váln ak. PR Ü N ER ARN O LD . 25

H O LLÓ S S Y JÁNOS S Z A K ­ TÁRSUNK M E LLÉ K LE TE ■ I-----------------------------------------------------1

1

1

1

mmmmmwmrn wm 1 7//1W

ü

1

1

z á te lle n e s o ld a lo n e g y s z e r ű , ig é n y ­ te le n kis c é g je g y e t m u t a t u n k be, o ly a t, a m e ly a k ö n y v n y o m t a t ó 1 nak m indennaDOS m u n k á i k ö z é

tartozik s éppen ezért talán éppen ú g y m egér­ dem li a kö n yvn yom tató érd ek lő d ését, mint a n agy fárad ságg al és sok kö ltséggel k é s z ü lt ú g y ­ nevezett m esterm unkák. A z eg ész h á r o m színben nyom ódott, de e három ból is m e g ta k a ríth a tó eset­ leg e g y : az alap n yo m at színe, m ég p ed ig úgy, h o gy v a g y tónusos papirost v e sz ü n k hozzája, v a g y pedig a szö veg betűihez kép est h a lv á n y ab b színnel nyom tatjuk a keretet. A keretet különben M áser-lem ezb e v éste a csinálója, am i nem m ás, mint k ré ta -ré te g g e l v a s ­ tagon bevont papiroslem ez. Ennek a m ostan áb an m ár n agyon népszerű anyagnak k ic s in y p éld án y­ szám ok n yom tatásakor vannak b iz o n y o s előnyei, de nagyobb példányszám ok n y o m ta tá sá h o z m ár nem igen ajánlhatjuk, m ert m e g b íz h a ta tla n : a vékonyabb s elszigeteltebb részei k ö n n y e n kitöre­ deznek. A n egatív képű alap n yo m ati lem ezeket, n ag yvo n áso s díszítm ényeket és a kü lönben is híg festékkel nyom ódó plakátok b e tű it azonban egy kis kézi ü g yesség birtokában e lé g jó sikerrel véshetjük beléje. V éséskor arra k ell különösen ügyelnünk, h o gy a karcoló-tűt a k ö rü lvé sen d ő von al felé ferdítve tartsuk, h o gy íg y a vo n al lej­ tős talapzaton álljon, s hogy a sz é le is egyen ­ letesebb, csipkézetlen m aradhasson. A M áser-lem ezt a kivésése u tán preparálni kell, m ég pedig úgy, hogy a v é sé s s z é le it védő p asztával, fölületét pedig bizonyos v é d ő folyad ék­ kal kenjük be, aminek készítése a fö lta lá ló titka. Itt azonban m indjárt utalhatunk É vk ö n yvü n k n ek 36. oldalára, ahol Kún Kornél sza k tá rsu n k adatai alapján eg y m ásik, olcsóbb és talán biztosabban is ható szert neveztünk meg. A m elléklet n yom tatását különben S ch im ek F ., a H ornyán szky-n yom da gépm estere vég ezte. 2 6

MAGY/

SZÓK

ÉVKÖNYVE

190

BERKESZ SÁNDOR SZA B Ó SCHNEJDER

BUDAPEST V,

V A D Á SZ -U T C A

3

T ervezte és lem ezbe véste : H O L L Ó S S Y JÁ N O S .

H O LL Ö SSY JÁ N O S SZAE TÁRSUNK .E L L É K L E T

z átellen es old alon egyszerű , ige télén kis c é g je g y e t m utatunk \ o lya t, am e ly a könyvn yom tal tartozik s éppen ezért talán éppun úgy meg. dem ii k ő n y v n yo m tató érdeklődését, m int n agy fára d ság g al és sok k ö ltséggel készült úg n evezett m esterm un kák. Az eg ész három szinb nyom ódott, de e három ból is m egtak aríth ató e ® lé g e g y : a z alap n yo m at színe, m ég pedig h o g y v ag y papirost veszünk Övéig betűihez kép est

Á keretet különben M áser-lem ezbe véste sm alója, am i nem m ás, m int kréta-réteggel vi tagon bevont papiroslem ez. Ennek a m ostanáb m ár n ag yo n népszerű an yagn ak kicsin y példár szám ok n yo m tatásak o r vannak b izon yos előny de n agyobb p éid án yszám o k n yo m tatásáh o z rr ;m igen ajánlhatjuk, m ert m eg b ízh atatlan : ..konyább s elszigeteltebb részei könn yen ki te deznek. A n egatív képű alap n yö m ati lem ezek r>'ügyvonÁsos d !*?. ?.trn<éry t a híg festékkel nyom ódó plakátok betűit azonb eg y kis kézi ü g y essé g birtokában elég jó siker vésh etjü k beléje. V é sé sk o r a rra kell különös ügyeln ünk, h o gy a karcoló-tű t a kö rü lvésen von al felé ferd ítve tartsuk, h o gy íg y a von al 1 tős talap zaton álljon, s h o g y a széle is egye ietesebb, csipkézetlen m arad h asso n , A “M áser-lem ezt a -kivésése után prepará keli, m ég pedig úgy, h o g y a v é s é s széleit vé i Íjásztával, fölü letét pedig bizon yos védő folyadi kenjük be, am inek készítése a föltaláló titl lír -ssn m indjárt utalhatunk É vk ö n yv 36, ah ol K űn K orn él szaktársun k ada alap jai: m ásik, olcsóbb és talán biztosabb is ható szert e reztü n k m eg. A m elléklet t.v itatását 1 Schim ek a H o rnyán szky-n yor:; la gépír, e te végezte. 126

M AGYAR

N YO M D Á SZO K

É V K Ö N Y V É 1905.

BERKESZ SÁNDOR FÉRFI­ SZABÓ HERRENSCHNE1DER

BUDAPEST V., V A D Á S Z -U T C A 3

T e rv e zte és lem ezbe véste : H O L L Ó S S Y JÁ N O S ,

AZ Á B R Á K E L H E L Y E Z É S E A NYOMTATVÁNYOKBAN

M

időn az ábrák elhelyezésén ek kérd ését vettem értekezésem tárg y áu l, szám oltam azzal, h o gy m ár nem járo k egészen uj terü­ leten, m ivel m á r a m a g y a r szakirodalom ban találh atu n k erre vonatkozó közle­ m ényeket. H o g y m ost m égis újból fö ltálaljam a kérdést, arra az a jó szándék vezérelt, h o g y ez alkalom m al leh etőleg m inden o ld alról m e g v ilá ­ gítsam a tá rg y a t és leh etőleg b ő ven tájékoztassam azokat, kik a dolog iránt érdeklődnek. E hhez a nem éppen csek é ly m unkához segítő ­ társu l veszem g y a k o rla ti tap asztalataim at és a kérdés körül szerzett tan u lm án yaim at, am elyeket abban a rem én yben teszek közzé, h o g y talán sikerülni fog e m un kám m al n ém ely sza k tá rsam ­ nak ily irán yú fo glalko zásán ál m egkönnyíteni a dolgait. N em is akarom tehát az o lv a só t azzal terhelni, h o g y az ábrák céljáró l és h iv a tá sá ró l bővebb m ag ya ráz ato k k a l szo lgáljak, h isz csak igen kevesen lehetnek közöttünk olyan ok, akik nem tudják, h o g y az ábrák szem lélése által m en n yivel könnyebben és bővebben táguln ak az ism ereteink, m in th a v a la m e ly d ologról csak e g y ­ szerű ism ertetést közlünk. E zért m ellőzöm is az e fölött való hosszabb elm élkedést, valam in t azt is, h o g y az ábrák fej­ lődésén ek történelm i m ú ltjá ra visszatekin tsek, v a g y azoknak különböző készítési m ó d jára kiter­ jeszked jem , m ert ezek a kérdések nem tarto z­ nak szo rosan a tárgy am h o z és én a rendelkezé­ sem re álló tért, m elye t az É v k ö n y v szerkesztősége tárgy am n ak ju ttath at, inkább a g y ak o rlati ism e ­ retek kifejtésére aknázom ki. A z ábrák e lh ely ezése különben alap jáb an vév e o lya n m unka, m e ly e t legk evésb é lehet m eg ­ határozo tt sza b ály o k közé szorítani, m ert ezek elh ely ezésére sok m indenféle v an b e fo ly ással, íg y nevezetesen a m unka alak ján ak n a g y sá g a , az áb rák m en n yiség e és m inősége, a m unka szö­ vegén ek tartalm a. E zekn él fo g v a tehát az ábrák 1 2 7

elh elyezésére nézve nem is an n yira kötelező szab ályokat, m int inkább csak irán yad ó szem ­ pontokat ism ertethetünk. E gyébkén t a körül­ m én yeket m egítélni képes lele m é n y esség és az Ízléses elh elyezést m eghatározni tudó kifejlett egyén i ízlés a döntő. Jele n té k e n y könnyebbség lenne u g y an m ég elérhető az ábrák elh elyezése tekintetében akkor, h a a szerzők nem járn án ak el legtöbbnyire önkényesen, hanem a n yo m d áv al érintkezésbe lép ve készíttetnék el az ábrákat, valam in t h a a cinkografusok nem ragaszkodn án ak o lya n gö r­ csösen az ő centim éteres m értékükhöz, hanem igyekeznének alkalm azkodni a tipom étriához. A zonban ezeknek a m egcson tosodott rossz szokásoknak a leküzdése igen nehéz s íg y az, ábrák elh ely ezésév e l foglalatoskodó tördelőnek kell m egbirkóznia a többek közt m ég az e tekin­ tetben felm erülő bajokkal is. E zek alapján , h abár igyek szem is a tárg y at leh etőleg kim eríteni, azzal a m erész gond olattal m égsem áltath atom m agam at, h o g y azt a jelen cikkem keretében teljesen kim erítem , m ert az a tá rg y n a g y válto zék o n yságo t ig én ylő v o ltán ál fo g va nem is leh etséges n em csak nekem , hanem erre m ég hivatottabbakn ak sem . M indazonáltal igyekszem tiszta és v ilá g o s képet adni az ábrák elh elyezésén ek m un kájáról, h o g y ez haszn álható zsinórm értékül szo lgálh asson . A z ábrák elh elyezése tekintetében legelső irán yad ó szem pont az, h o gy az olyan ábrákat, m elyek nem tartoznak szorosan a szöveghez (am ilyen különösen a szépirod alm i lapokban közölt ábrák legnagyobb része), a n yo lc-old alas íveknél az i., 4., 5. és 8. old alak ra kell helyezni, a tizen hat-old alas ívekn él pedig az 1., 8., 9. és 16 . old alak ra, részint azért, h o g y azok m ár az ív fe lv á g á sa nélkül szem beötlők legyen ek, részint pedig azért, h o gy az ábráknak a papiros eg y oldalán való alk a lm a z á sá v a l a n yo m ás tisztasága elősegíttessék. K iv é te lt ez alól a sz a b á ly aló l csak az olyan — ép p en séggel nem ritka — esetek képeznek, m időn a közlendő ábrák nem férnek el ezeken az oldalakon, v a g y ha azok v a la m e ly szövegnek képezik szorosan hozzá tartozó illusztrációját, nevezetesen v a la m e ly életrajzhoz az illető arc­ képét, v a g y v a la m e ly ism eretterjesztő cikkhez 1 2 8

tartozó ábrákat. E z utóbbit azonban nem m inden esetben. A z o lyan m unkáknál pedig, m elyb en az ábrák m indig szo rosan összefüggnek a szö vegg el, mint p éld ául az állattan n ál, n övén ytan n ál, á s v á n y ­ tan nál, rajzoló -m értan n ál stb., az áb rákat úgy kell elhelyeznünk, h o gy az áb ra leh etőleg m in­ dig arra az o ld alra essék, ahol a szövegben reá h ivatko zás van . H a esetleg az ábrák soka­ sá g a által ebben m égis g á to lv a lennénk, akkor ú g y kell eljárnunk, h o g y abban az esetben, ha p áro s szám ú oldalon fordul ez elő, az utolsó eg y v a g y két áb rát átvisszü k a következő p áratlan szám ú o ld a lr a ; de h a p áratlan szám ú oldalon fordul elő, az első ábrákból viszünk át az előtte levő páros szám ú oldalra, h o gy így az ábra a szö ve g o lv a s á s a közben m ég is előttünk álljon. A zonban h a m ég ily m ódon se leh etséges a szö­ veg et és áb rát eg y ü v é szorítani, akkor a szed és h a jtá sa utján arra kell törekednünk, h o g y mind a szö veg m egfelelő részét, m ind az ábrát a következő o ld alra vig y ü k át. E zek tehát az alap vető szem pontok, am i után az ábrák elh elyezésén ek m ódjai következnek. A z ábrák elh elyezésén ek m ód jára h árom dolog van b e fo ly á s s a l: az ábrák n a g y sá g a , a ren d elkezé­ sünkre álló h e ly és n ém ely tekintetben az ábrák tá rg y a . L eg k iseb b a gondunk az ábrák elh elyezési m ó d jára n ézve m ég akkor, h a az ábra akkora, h o gy az eg y v a g y két eg ész oldalt betölt. A z ilyen ek­ nél csak az a feladatunk, hogy az egészo ld alas ábrát az i., 4., 5. v a g y 8., illetőleg az 1., 8., 9. v a g y 16 . old alra b eállítsu k, a két eg észo ld alast pedig a 4. és 5., illető leg 8. és 9. oldalakra. A z 1. oldalra azonban csak akkor állíthatunk eg észo ld alas ábrát, h a azon lapcím nincsen, m ert az ilyen oldalon leg­ följebb csak akkora áb rát alkalm azhatunk, am ek­ kora a cím alatt elfér. A két eg észo ld alas ábrát pedig csak azért állíthatjuk k izárólag a 4. és 5., illető leg 8. és 9. oldalakra, m ert m inden ívnél csak ez a két középső oldal m arad kilövésn él is együ tt, am ely kö rülm ény teszi leh etővé az ábrának az egyik old alról a m ásik ra való átfutását. A zonban ú g y az egész-, m int a két egészold alas ábrán ak nem kell föltétlenül akkorának lennie, m int a szö veges oldaloknak. L eh etn ek azok v a la ­ m ivel kisebbek, de lehetnek v alam iv el n agyo b b ak is, nem különben v a la m iv e l m agasab b ak és kés-

kenyebbek, viszon t v a la m iv e l szélesebbek és ala­ cson yabbak. Ilyen kor gondunk leg y en arra, h o gy az eg észo ld alas ábrákból leh etőleg két egyen lő n ag y sá g ú kerüljön eg y m á s m ellé. E gyéb k én t pedig a következők irán yad ók. A z esetben, h a az ábrák m agasab b ak , mint a szö vego ld al, az old alszám o kat és élő oldalcím eket az ábrák fölül m inden esetben elh agyju k, m ivel azoknak a h e ly é t is elfo g lalja az ábra felső része, de az alacso n yab b ábrák fölül csak a n yo lca d ívrétű old alak n ál h a gy ju k el m indig, a n egyed - és félívrétű oldalaknál legtöbbnyire (különösen illu szt­ rált lapoknál) m eghagyju k. A z eg észo ld alas ábrák kétfélék lehetnek, t. i. állók, m elyek az oldal m a g a s s á g a irán y áb a n szem lélh etők és fekvők, m elyek et keresztbe állítunk az oldalon. M ind a két esetben az áb rákat a szö vego ld alak térfo gatán ak m eg felelőleg ú g y szélességben , m int

1. p é ld a

2, p é l d a

m a g a ssá g b a n középre szo kás állítan i, de szebb, h a két e g y m á ssa l szem be eső álló áb rán ál az esetleg csek éllyel alacso n yab b ábrát a n ag yo b b al alulról leh etőleg e g y vo n alb a tesszük. A z ábrák alá aláíráso k at csaknem m inden esetben alkalm azunk. E zek az aláíráso k azonban az ábrák középre állításá n á l nem jön n ek szám í­ tásb a. A z aláíráso k term észetesen m indig az ábra a ljá ra helyezendők, v a g y is az álló ábráknál az oldal alján, a fekvőknél pedig az oldal m egfelelő szélén az old al m ag asság áb an . N ém ely esetben az áb rák fölött és m ellett is van n ak m egjegyzések, különösen arckép-csoportoknál. A z álló áb rák b e állítá si h elyzete m indig egyenlő, de a fekvő áb rákat kétfélekép szokás elh elyezn i az oldalakon . R égebbi g y a k o rla t szerin t a fekvő ábrák ú g y állítandók, h o g y az ábrák felső része m indig belül, a kötőh ézag felé essék é s .a z aláírás m eg az ábra a ljá v a l kívül, az old al széle felé (1. az 130

i . példát). Ú jabb g y ak o rlat szerint pedig az ábra feje m indig b a lra é s az aláírás az áb ra a ljá v a l jo b b ra esik (2. példa). Szép ség szem pontjából az előbbi gy ak o rlat a h e ly es. A z újabb gyak o rlato t a könnyebb kezelhetőséggel okolják m eg, m ert az ábrák m egtekintésekor nem kell jo b b ra-b alra forgatni a kö n yvet, m int a régi rendszernél. F e k v ő h elyzetbe csak azokat az ábrákat kell állíta-

3 . p é ld a

nunk, am elyek szélességükn él fo gva az oldal szé­ lességéb en nem férnek el és a m ellett körülbelül csak o lyan m agasak , m int am ilyen széles az oldal, m ert h a sokkal m agasab b az ábra az oldal széles­ ségénél, akkor az ábrát két old alra alkalm azzuk. M egjegyzen d ő, h o gy nagyobb alakú m unkáknál h elyeseb b a fekvő ábrákat e g yá ltalán kerülni és szintén inkább két oldalon kiterjesztve alkalm azni, m ert nehézkes a n ag y kö n yvek fo rgatása az ábrák m egtekintése végett és ízlésesebb is, ha ily helyeken álló helyzetben van n ak a képek. A z ilyen ábráknak

yyyu □□□□ 5 . p é ld a

6.

p é ld a

7 . p é ld a

8.

p é ld a

két old alon v aló elh elyezésére két m ódunk van. A z eg yik m ód az, h o g y a körülötte levő helyeket m ás kisebb ábrákkal töltjük be (3. példa), a m ásik pedig az, h o g y az áb ra körül szö veget alk alm a­ zunk (4. példa), am it azonban csak akkor teszünk, h a nem lennének hozzá alkalm as kisebb ábráink, v a g y eg yá lta lá n nem álln a rendelkezésünkre sok ábra. 131

Ú g y az eg észo ld alas, m int a két egész oldalt tevő ábrák h elyére egyébként sem m indig csak e g y ábrát alkalm azunk, han em h a sok az ábránk, annyit, am enn yit rajtuk ízlésesen elhelyezhetünk. E zek az ö ssze állíto tt ábrák állh atn ak egészen e g y ­ form a ábrákból (5., 6., 7., 8. példák), de nem eg yfo rm a ábrákból is (9., 10 ., 1 1 . példák). A z ábrák csop ortosításako r figyelem be veendő azok n a g y sá g a , valam in t az is, h o g y m ely áb­ ráknak kell első h e ly re jutniok, m int p éld ául az arcképeknél a ran gelsőb bség, v a g y szereplési el­ sőb b ség szerint, nem különben h o g y h a az arck é­ pek oldalnézetűek, e g y m á s m ellé két szem be néző kép állíttassék. N agyo b b alakú oldalaknál az arcképekből szokás a főszereplők et az oldal közepére állítani, m ég pedig, ha p áratlan szám ú kép v an e g y sorban, v a la m e ly eg ye sü le t elnökét (e se tleg véd n ökét) egészen középre, jo b b ra az alelnököt s jeg y ző t,

nHn 9. p é ld a

10. p é ld a

11 . p é l d a

12. p é ld a

b a lra a pén ztárost s ellenőrt stb. és ezeken kívü l m ég az alattuk levő sorb a u gyan é képek a lá m ég eg yéb tisztviselő k et, azután körül a v á ­ lasztm án yi tagokat. H a azonban a képek szám a p áros, b a lra jö n az elnök, jo b b ra az alelnök s íg y tovább. S zo k áso s az arcképeknél a védnök v a g y elnök, esetleg m ind a kettő arcképét n agyobb alakban közölni, ső t n ém ely esetben több arcképet is. Ilyen k o r is középre jön n ek u g y a n a képek, de term észetesen ezeknek figyelem be v ételé v el kell a többieket körülöttük csop ortosítan i. D e h a an n yi az eg yfo rm a kisebb ábra, h o g y ezekkel m egtelik az oldal, esetleg két oldal is, akkor a nagyobb áb rákat és a m ég n etalán kiszoruló kisebb ábrákat is, am elyekn ek rendszerint szintén a főbb em berek arcképeit kell venni, az előtte levő szö veges oldalba lehet beállítan i szintén az em lített so r­ rendben. Ilye n a 3 1 . példa. 132

A to jásd ad alakú arcképeknél szo kás az oldalt is to jásd ad alakban összeállítan i, nem különben n égyszö gű eket is dűlt alakban, am elyek ö ssze­ állítása m ár n agyo b b m u n kával já r s ezek elkészí­ tési m ódján ak ism ertetésétő l ezúttal eltekintek. O lyan esetekben különben, m időn az ábrák egyform ák n a g y s á g ra n ézve, csaknem m indig egyen lően helyezh ető k el b árm elyik h e ly re. K iv é ­ telt csak azokkal az ábrákkal teszünk, m elyek sokkal világo sab b ak a többinél, v a g y az ábrák felső része n agyobb m értékben hézagos v a g y üres. E zeket az áb rákat h elyeseb b felső ábrákul alkal­ m azni. H a azonban az ábrák különféle n ag yság ú ak , a n ag yo b b ak at alulról és kívü lről, a kisebbeket pedig b elü lről és felü lrő l alkalm azzuk (9., 10 . és 1 1 . példa). K iv éte lt itt is csak az az eset képez, ha a n agyobb ábra sokkal világo sab b , v a g y fölső felén könnyebb, m int a kisebbek. M időn pedig o lyan áb rával van dolgunk, m ely az egész oldalnál (az utóbbit a kö tőh ézaggal szá­ m ítva) több ciceró v al keskenyebb, akkor m á r az ábra m ellé szö ve g et tördelünk be. H o g y azonban m ilyen széles h e ly et kell m inden esetre betöltenünk az áb ra m ellett, arra n ézve kétféle szem ­ pont az irán yad ó . A z egyik a m unka m in ősége, a m ásik pedig a szövegbetű k n a g y sá g a . H a tudni­ illik a m unka alak ja kisebb, v a g y h a azt csak töm ören kell tartani, nem különben h a a szöveg n onpareilleből v an szed ve, akkor term észetesen m ár keskenyebb h e ly re is állíthatunk be szöveget, m intha a szö vegb etű n agyobb, péld ául p etit v a g y garm ond. í g y leh etőleg kerülnünk kell, h o gy n on pareille-jel n ég y ciceró s, petittel ö tciceró s és garm on ddal h a tcice ró s helyn él keskenyebbet is betöltsünk. N agyobb alakú és finom abb m unkáknál pedig feltétlenül kerülnünk kell túlkesken y helyekn ek a betöltését, m ert ilyen helyeken n ag yo n sok csonka sor keletkezik, v a g y esetleg a sorok közé n ag y beosztást kell tennünk, azaz ,,ab lak“ -okat csin ál­ nunk, am i pedig m egleh ető s ízléstelen. D e h a a tú lkesken y h elyek betöltésének kerü­ lése m ellett is előfordulnak ilyen sorok, ig y e ­ kezzünk ném i lén yegtelen szö ve g v á lto z ta tá ssa l elh árítan i; ez állh at e g y e s sza v ak kicseréléséb ől (pl. „ c s a k “ h e ly ett ,,csu p án “ , „ é p “ h e ly ett „ép p en “ a v a g y ford ítva), e g ye s sz a v ak v a g y betűk beszú­ rásá b ó l (pld. „h o l h e ly ett ,,ah ol“ , v a g y „ren dben 1 3 3

10

ta rtá s11 h elyett „m egfelelő rendben ta rtá s 11). H a aztán a m unka term észetén él fogva v a g y egyéb okokból ezt nem tehetnők, a cson ka sorokat középre kell zárnunk, az ablakokat pedig inkább h a g y ju k m eg, m intsem h o g y a szavak közé k e v e ­ sebbet b eosztva, középre zárjuk a sort. Ily kesken y h asábo kat az e g yo ld a la s ábra m ellett eg y v a g y két oldalon is alkalm azhatunk,

Í 3 . p é ld a

14 . p é l d a

15. p é ld a

16. p é ld a

a szerin t, am int az áb ra és oldal n a g y sá g a azt m egengedi, de két old alra terjed ő ábrákn ál csak akkor alkalm azhatunk szöveget, ha an n y iva l kisebb az ábránk, h o gy m ind a két old alra fér m egfelelő szö veg, viszon t e g y o ld a la s áb rán ál o lya n esetben, ha a sz ö ve g eg yh asáb o san v an szed ve, csak az áb ra eg yik oldalán alkalm azhatunk szö veget ( 12 ., 13 . és 14 . példa). Azonban n agyobb oldalaknál, m elyek két- v a g y több-hasábosak, rendes h asáb sz éle sség ű sorok at is alkalm azhatunk az áb ra m ellé. P éld áu l a h áro m ­

h asáb o s oldalakon a kéth asáb n yi szélesség ű áb ra m ellé oda helyezh etjük az eg yik o ld alára az eg yh asábo s szö veget ( 1 5 . p éld a), valam in t az e g y h asáb szélességű áb ra m ellé m ind a két o ld alra a h a sáb o s szö veget (16 . péld a). De h a az áb ra szélesebb az eg y h asáb n ál, akkor term észetesen m ind a két oldalon keskenyebb szed ést alk a l­ m azunk ( 1 7 . példa). K éth asáb o s oldalaknál csak 1 3 4

akkor alkalm azhatunk egész-h asáb os so ro k at az áb ra m ellé, h a több ábra v an az oldalon (18 . példa), egyébkén t az ábrát középre állítjuk és k es­ kenyebb h asáb o kat helyezünk m elléje ( 2 1. példa). O lyan esetekben pedig, m időn az ábrán ak csak eg yik o ld alára tehetünk szöveget, az az e lv áll fenn, h o g y az ábrán ak kívülről kell álln ia és a szövegn ek belül. Á m d e ebben a tekintetben több kivétel van . Ily e n kivétel az, m időn e g y csoportba tartozó e g yfo rm a n a g y képek állan ak ren delkezé­ sünkre, am ikor azokat k ét szem be eső oldalon e g y ü v é is csop ortosíth atju k, m intha csak tisztán ábrákból álló old alak lennének (19 . és 20. péld a), valam in t az, m időn több ábrának kell e g y oldalra ju tn ia, am ikor az ábrák v álta k o z v a állítan dók kívü l és belül ( 1 3 ., 14 . és 18 . példa). A z ábrákat egyébkén t eg y ü v é is csop ortosít­ hatjuk (22. és 23. példa), nem különben az oldal m indkét old alán ábrákat á llítv a e g y m á ssa l szem be, középre szö ve g et tehetünk (24. példa).

21 . p é l d a

2 2 . p é ld a

2 3 . p é ld a

2 4 . p é ld a

E zek után rá kell m ég m utatnom a rra a kö rü l­ m én yre, h o g y n em csak a szö ve g o ld aln ál k es­ kenyebb ábrák m ellé kell tennünk szö veget, hanem az annál alacso n y ab b ak alá és fölé is szoktunk szö vegso ro k at helyezn i a rendelkezésünkre álló h elyh ez képest. T ö m örebb m unkáknál, m int péld ául a nyolcad rétü m űvek n a g y részénél, m ár h árom -öt sorn yi h e ly e t is fel kell erre a c élra használnunk, de n egyed és fél ívrétű m unkáknál csak h at-n yolc so ro s h elyet kell betöltenünk. N em különben íg y kell eljárnunk m ég tágabban tartott m unkáknál is akkor, h a az áb rák m ellé is kell szö veget helyeznünk. T á ga b b a n tartott m unkáknál azonban h a az áb ra m ellé nem kell szö veget helyeznünk, n agyobb tért is üresen hagyhatunk. A zokban az esetekben, m időn csak m in im ális m en n yiség ű sorok részére van rendelkezésünkre 1 3 5

IO*

h ely, a szö vegso ro k at ren dszerint csak az ábrák a lá szoktuk alkalm azni, de h a m ár nagyobb a tér, akkor a sorokat az ábra alatt és fölött ará ­ n yo san m egosztjuk. A m e g o sztásra n ézve körülbelül a következő sk álát állíthatjuk fel: F ö lü l: 3 3 3 4 4 4 5 5 6 6 a lu l: 3 4 5 5 6 7 7 8 8 9

so r; sor.

I

25 p é ld a

2 6 . p é ld a

27. p é ld a

1=

2 8 . p é ld a

A h árom első skálát azonban csak a nyolcadrétű oldalaknál alkalm azhatjuk, a n egyed és fél oldalakhoz pedig csak a n egyed iktől kezdve. H a m ég a skáláb an kim utatott soroknál is több sorra van rendelkezésünkre h ely, a kisebb alakú m un ­ kákn ál ezen túl is m indig 3— 4 so rra l teszünk alul többet, a nagyobb alakú old alak n ál pedig 6— 7 so rra l is lehet alu l több. M időn pedig n em csak eg y, hanem több ábrát is el kell helyeznünk az ily szö ve g es oldalon, akkor ú g y járu n k el, h o g y a n agyobb ábrákat

2 9 . p é ld a

3 0 . p é ld a

alu lra helyezzük, m int az eg ész o ld alak at képező ábrákn ál, és az ábrák közé ju tó sorokat ará n yo sa n osztjuk fel az ábrák közti h elyeken (28. példa). K isebb ábrákn ál fölül is teszünk ará n yo sa n szö­ veg et (29. példa). A z ábráknak a szö veg közt v a ló elh elyezésére n ézve egyébkén t bem utatok több p éld át különféle válto zatok kal (25— 32. példák), köztük eg yn éh án y 36

olyan t, m elyekn ek elren d ezésére a szö ve g rész kén yszerítőleg hatott. íg y a 27. ábrán alul e g y életrajz van az a rc k é p p e l; ezt az arcképet az oldal fölső részére az ott levő fo ly ta tá so s szö veg m iatt nem lehetett tenni, m inek következtében aztán a sz a b á ly ellenére a n a g y ábrát fölül és a kis ábrát alu l kellett tennünk. A 30. ábrán a szö veg közé v e rs esik, am i m iatt a kis ábra egészen fölszoru l. A 2g. ábrán az oldal közepén cím van s e m iatt k issé följebb szorul a kiseb­ bik ábra. Cikkem p éld áin ál is többször el kellett tekin­ tenünk a szab ályo k tó l. Itt u g yan is legegyszerűb b és legh elyeseb b v o lt a p éld ákat cso p o rto sítva alkalm azni. A z íg y csop ortosíto tt péld ákból az oldalokra e g y v a g y két csoportot tettünk. M ivel pedig a kettős csoportokn ál a sorokat alu l és fölül eg yen lő en kellett beosztanunk, a szim etria érdekében az e g y e s csoportokat is középre kel­ lett állítanunk. N em különben n ém ely p éld át (1. a 12 . példát) m á r jó v a l előbb kellett elhelyeznünk, m int arró l a szö vegb en szó van . É s előfordult az az eset is, h o gy a péld ákat a p áratlan old a­ lon le v ő szö vegb eli h ivatk o zás előtt a p áros o ld alra ( 1 — 2. és 1 8 — 20. p éld ák ), és viszon t ( 5 — 8. p éld ák) kellett helyeznünk. V é g ü l m ég m eg jeg yzem , h o g y a sz ö v e g és ábra között m indig legalább félpetitn yi h elyet kell hagyn un k, de az szü kség esetén felem elk ed ­ het kisebb és töm örebb m unkáknál eg y ciceróig, n agyobb m unkáknál p ed ig esetleg egészen két ciceró ig is. GRÓ CZ ERN Ő .

E G É D G É P E K E T kön yvkötészeti, k ö n yvn yom d ái stb. célokra e lism ert kitűnő m inőségben g yá rt és szállít az 1883 óta fen nálló P re u sse & Com p. féle gé p g yár L ip ­ csében, am ely je le n le g 300-nál több m unkást foglalkoztat. E z a cég m ár évek óta fo glalkozik olyan kü lönleges ívh ajto­ gató gépek g y á rtá sá v a l, m elyekkel naponta körülbelül 30.000 ív et lehet hajtogatni. N a g y tökéllyel g y ártja továbbá a gyorssajtókra alkalm azható szabadalm azott hajtogató készü­ lékeket, m elyek a gép által k irako tt íveket azonnal hajtogatják. E m lítésre m éltók m ég a különféle alakban kön yvkötészeti célokra gyártott kü lönleges fonál- és drótfűző gépek is. V ég ü l n a g y választékkal rendelkezik ez a többszörösen kitüntetett cég a kartonnázs- és dob ozgyártásra szolgáló legkülönfélébb gépekkel. R észletes fe lv ilág o sítást ád az érdeklődőknek a gazdagon díszített 20-ik szám ú uj főkatalógus, am elyben a céljainknak m egfelelő gépeket m egtalálhatjuk és am elyet a cég kíván atra m egküld.

S

137

B U R G H E IM K Á R O L Y S Z A K ­ TÁRSUNK M ELLÉKLETE

rrs £

a

m ag a nem ében m in den esetre ere ­ deti m ellékletet látunk a túlsó oldalon. A Szakkör kurzusának egyik h a llg a tó ja csin álta s ezért, ha m agasab b m ű vészi igényekkel nem lépünk fö l: okvetlen ül érdekesnek és kielé­ gítőnek kell találnunk ezt a m unkát. H iányzik belő le a p rofesszion átu s rajzo ló n ak a gyakorlaton alap u ló techn ikája, de m eg van benne a gon ­ dolat s ez eg ye lő re elég. A k ézü g yessé m ajd m eg­ jön idővel m agától. K ülön ben sin cs e m elléklet k ö zlésével egyéb célunk, m int h o gy találo m ra példát m utassu nk a szaktan fo lyam h allgatóin ak h a la d ásáró l. A m ellék let összesen n ég y színben n yo m ó d o tt; a kontúr és az ennek ben sejét kitöltő zöldes-színű n yo m at lem eze cin kográfiai úton, az alap pedig M áser-lem ezb e való v é sé sse l készült. A M áser-lem ez k id o lgozása k issé h ib ás. A hiba fő okát a rajzn ak átn yo m ás közben v aló elto ­ ló d ásáb an találh atju k m eg. S m ert p rób an yo­ m atokat kö ltségkím élés okáért nem k észíttettü n k : a hiba k o n statálása is csak akkor történh etett m eg, am ikor m ár késő v o lt a segítség. D e van a m ellékleten e g y m ásik technikai h ib a is, a m e ly re különösen figyelm eztetjü k a szaktársain kat, h o g y adandó alk alo m m al okul­ ja n a k belőle. E z pedig az, h o g y a kontúrnak m eg a betétjének a h a tá rv o n a la i sok h elyü tt nem vág n ak ö ssze, jó lleh et a két lem ez — m int em lí­ tettük — cin kográfia seg e d elm év el készült. A kontúrlem ezről u g yan is erő s p ré se lé sse l előállított v ak n y o m a to t kapott a tervező s ennek nyom án festette ki tu ssal a betétet. A hiba aztán ú gy esett m eg, h o g y a vak n y o m a t p ap iro sa az erős n y o m á s következtében m eg n yú lo tt, később pedig — a tus m e g sz á ra d á sa után — ren dszertelen ül összezsu g o ro dott. A m ellékletet ajánljuk különben szaktársain k figyelm ébe. A kom pozíció m eg leh ető s h ala d o tt­ sá g ró l tesz tan úságot.

A

138

i írvezte B U R G H E IM K Á R O L Y

b u r g h e im

KÁ RO LY SZAK-

TARSUNK

m e l l é k l e t e

= = 2 3 n ag a nem ében m indenesetre e re ­ deti m ellékletet látunk a túlsu oldalon. A Szakkör kurzusár-a V' egyik h allgató ..... ha m agasab b művészi igényekkel nem lepünk fö l: okvetlenül érdekesnek é s 'k ie ié b S kellf találnUnk e2t 3 “ « * * . H i i y A a lin u ló terrh l Sf - 0ná^US rajzolÓnak a gyakorlaton alap u io technikája, de m eg van benne a gonfőn ö e Z ,e g y e ° rg elég A kézüg y e ssé m ajd m eg jo n idove! m agatói K ülönben sin cs e r'n-Peklet Példeá te m t 6gyébt mÍnt h o g>' — f d m utassunk a szaktan folyam h allgatóin ak : v :e se n s-: g y színben n yom ód ott„ “ l“ ‘ , az enűek bensejét kitöltő zöldes-színű J E T lem eze cinkográfiai úton, az alap pedig M aser-lem ezbe való v é sé sse l készült. f« ofcíIá8er' len * kissé h ib ás. A hiba fo okát a rajznak á m , lód ásáb an találh atju k meg m átokat kö ltségkím élés okáért nem k esz u . konV kkor történhetett m eg, am ikor m a r késő volt . a segítség. D e van a m ellékleten e g y m ásik technikai . am e]y re különösen figyelm eztetjü k a l a ak^aF” a,m kat- h ° g y adandó alk alo m m al okul

m e ? heí°t ‘t Ped‘ g 3Zl h ° g y a kontúrnak m eg a betétjeitek a h a tá rv o n alai sok helyütt rm~ vág n ák össze, jó lleh et a két lem ez m int em, cin kográfia seg e d elm év el készült A , torlem ezről u g yan is erős p réseléssel előállított W pT T 10 ' k a p o tt' a tervező s ennek n yom án festette ki tu ssal a betétet. A hiba aztán úgy e sett m eg, h o gy a v ak n y o m a t p ap iro sa az erő s n y o m á s következtébe! egnv ~ a tus m e g sz ára d asa utál, , n r t e le r Ö sszezsugorodott fi£r á t m S léklf t® t ajan lju k ‘ «N b «n szaktarsain k figyelm ébe. A kom pozíció m eglehetős h alad ott­ sá g ró l tesz tanúságot. 138

AZ U J A B B K O R I K Ö N Y V NYOMTATÁS ESZTÉTIKÁJA

íj

| ® |<55 | ® | | ® | | ® l i ® | | ® | | ® | | ® | | ® | ® | | ® |®|

okát írtak m ár e tárg y ró l. A z a v a ­ tatlanok is szám talan újságcikket, füzeteket, ső t egész köteteket öszszeírtak e kérd ésről. N em fog tehát különösnek látszan i, h o gy eg y szakbeli em ber is elm on dja v élem én yét, és m eg m a g y ará zz a G uten berg követőinek, h o g y m i­ ként fo g ja fel a dolgot. A n n yit vétkeznek m an ap ság az úgyn evezett m odern stíllel a kön yvip arban , h o gy v a ló sá g o s gy ö trelem a k o m o lyan gondolkozó tipográfusnak, m élyen fájla lv á n , h o g y nem em elhet gátat ennek az uj áram latn ak. V a ló b a n jobb is lett voln a, h o g y h a ez uj irán y so h ase lá tta vo ln a m eg a n yom d ászatb an a napot és h o g y h a tovább haladhattunk voln a a m últnak ö s v é n y é n ; íg y legalább nem lennénk kénytelenek bosszankod ni azokon az alaktalan , ízlés és gyak ran m inden értelem nélkül való n yo m d ai term ékeken, am elyek et m an ap ság látunk. A m ű vészi igén n yel fellépő kö n yvn ek m eg kell feleln ie m inden követelm én ynek. A n y o m ­ dász és a m ű vet illu sztráló v a g y díszítő m ű vész között m indenekelőtt teljes egyértelm ű ségn ek kell uralkodnia. H a a k ö n y v sem illu sztrációt, sem ékítm ényt nem igén yel, ú g y tisztán és kizárólag a n yo m d ász ízlésétől és értelm ességétől függ, h o gy az általán o s h a tá s harm on ikus legyen . A bárm iféle ra jz v a g y díszítés híján szű köl­ ködő kö n yvn ek is m eg van a m ag a szépsége, c s ín ja ; m ert a n yo m tatott oldal u g yan csak egy kép a m ag a nem ében, m elyn ek a betűk adják m eg díszét. E g y tu d o m án yo s m unka péld ául v iszo n y la g n agy alakot ig é n y e l; eg y im ak ö n yv lá g y p ap i­ rost stb. H a a p ap iros m in őségét m eghatároztuk, m egkeressük az alk a lm as form átum ot. A h e ly e s arán yo k képezik itt a fő dolgot. K erülnünk kell az esztelen (p éld áu l 50 ciceró m ag as, 24 ciceró 139

széles) m éreteket, de a m iniatűr form ákat is, m elye k a kön yvkeresk ed ések ben és k ö n y v tá rak ­ ban ú g y elveszn ek, m int a gom bostűk. A betűk m e g v á la sz tá sa k o r u g y a n c sa k szám ot kell vetni a kö n yv ta rta lm á v a l. A ko m o ly tém át tá rg y a ló k ö n y v eg ysz erű és sz a b á ly o s m etszetű betűt ig é n y e l; a regén y- v a g y kö ltem én yk ötet­ nek azonban m ár n em csak h o gy h á trá n y ára , han em határozo ttan elő n yé re szo lgál a díszesebb fa jta betű jelleg. Á lta lá b a n azt tartják, h o gy a vastag ab b , kifejezettebb v á g á s ú betű jobban é rvén y esü l a lágyab b fajta p a p iro s o n ; ez an n yi­ ban való , h o g y a lá g y m in őségű p ap iro sra n yo m ­ ta tv a m indenféle betűfaj job b an fest. M ellőznünk kell, m ég pedig többféle okból, a n ag yo n is véko n y, h ajszálfin om m etszésű betűket, m ert ezek a m ai m odern n yo m d ászatb an előn yö sen nem igen alkalm azhatók. E z a túlírnom és so v á n y betűféle, különösen h a u g y an ily en értékű, azaz töréken y finom ságú orn am entikát alkalm azunk hozzá, n ag yo n szeg é­ n y e s tipográfiai képet ad, nem is sz ó lv a arról, h o g y a látóérzékre határozo ttan k á ro s h a tá s ­ sal van. E z, ú g y lehet, p arad oxonn ak lá t s z ik ; ám de, szeré n y nézetem szerint, a so v án y ab b fa jta betű csak akkor fog szépen és kellem esen hatni, m iután m ár többször sajtó ala tt v o lt és ennek következtében vo n alai kissé m eg vastago d tak . A m egfelelő betű m e g v á la sz tá sa után fo ly ta t­ ju k a k ö n y v épületének szerkezetét, n a g y sú lyt fektetve annak ortográfiái és tipo gráfiai korri­ g á lá sá ra . A n y o m á s a kö n y v alk o tm án yán ak egyik le g ­ fontosabb k ö vé t képezi. A z o lya n nyom dákban, ah ol e g y e s ívek, sőt eg ész m ű vek szakad atlan u l n yo m tattatn ak, ideális festékezés érhető el, h a az ívek n y o m á sa eg y és u gyan azon gépen eszk özö l­ tetik ; az o lya n kisebb n yom d ákb an azonban, ahol csak időről-időre n yo m tatn ak e g y -e g y m űvet, ez a siker a g y a k o rlo ttsá g híján nem igen rem él­ hető. [Pedig kétségtelen , h o g y a legszebb k ö n y ­ vek a kézi sajtók alól kerülhetnének ki, am ilye n ­ nel pedig m a m ár a legtöbb kisebb n yom d a rendelkezik. H a teh át ú g y a m unka szed ését, m int a n y o ­ m ásá t a legn agyo bb go n d o sság g al elvégezték, a könyvn ek harm on ikus képe lesz, különösen 140

ha — lehetőleg a n yo m d ász u tasításáh oz kép est — ízléses, szép köntöst alkalm az reá a kö n yvkötő. A borítékon alkalm azan d ó s m egfelelő szolid je lle g ű díszítések a k ö n yv kü lsején ek csak elő ­ n yé re szo lgálh atn ak. M ert h a — h o g y ú g y m ondjam — a k ö n yv szerkezete nem e g ya rán t ellentálló kövekből készült, az eg ész épület össze fog om olni és h iába dolgoztunk, h a csak e g y ro ssz kö vet is alkalm aztunk az építésnél. H a azonban az összes kövek erősek és ellentállók, az épület is szilárd és tartós lesz és h o sszú időkön át fo g ja hirdetni, h o gy a m unka jó, a m unkás pedig becsü letes volt és az íg y teljesített m unka m éltán fog h e ly et követelhetn i m ag án ak m indenfajta m ás m ester­ m űvek között. L Á S Z L Ó D E Z SŐ .

F E S T É K E K S Z Á R A D Á S A A P A P IR O S O N két e g y ­ m ással ellentétes m ódon történik. É s pedig egyrészről a papiros m agáb a fe lsz ív ja a festék (firn ász) n e d v e s­ ségét, m ásrészről a festék a le ve gő behatása alatt kem ényre szárad. E z utóbbi processzus annál gyorsabb an fo lyik le, m inél m elegebb és szárazabb a le v e g ő ; h id eg és nedves h e lyen lassan m egy. A z előbbi p ed ig annál gyorsabb, m inél nagyobb a pap iros felszívó képessége. G yön gén sim ított és enyvezett, továbbá krom ópapiros g yo rsan sz ív ja fel a festék n edvességét, ú g yan n y ira, h o gy közvetlen a n yom ás után m ár száraznak látszik. Jó l en yvezett és erősen sim ított papirosnál a fe lszívó d ás n agy o n lassan történik s a föl nem szívott festék azután a papiros fölületén m egkem ényedik. T erm é­ szetes, h ogy a szárad ás tartam a egyen es arán yb an á ll a festékréteg v a s ta g s á g á v a l. A ránytalan ul több idő kell a v a s ­ tagon fölrakott festék szárad ására a vékony rétegéhez képest. T e g yü k fel, h o gy egyform a p ap irosra nyom unk; az egyik példányra azonban kétszer an n yi festékkel, m int a m ásikra: ú g y az előbbi száradáshoz nem kétszer, hanem tízszer an n yi idő kell, m in t az utóbbiéhoz. A szín e g y b izon yos m é ly sé ­ gének elérésére v a ló törekvésnél tehát jobb k evés festékkel, de annál kem ényebb n yom ással dolgozni, m int kevesebb nyom ással, de több festékkel. Sőt m ég azt is m ondhatjuk, h ogy m inél m élyeb b a festék, an n ál kevesebb re v a n belőle szükségünk e g y bizonyos telítettség elérésére. SZT.

A

ED Ő É S L A Z Ú R S Z ÍN E K . F ed ő alatt át nem tetsző festéket értünk, lazú r alatt áttetszőt. A fedő színek specifikus sú ly a n a g y ; az áttetszőké k icsin y . L egáttetszőbb a krapplakk s legjobban fed a v a ló d i cinóber. Z öld p apirosra nyom ott cinóber m egtartja eredeti színét, m íg a krapplakk — am ennyiben nem fed — barnát m utat, azaz a papiros színe, a zöld áttetszik rajta s íg y a n yom ásban b ar­ nának látszik. A szín es p ap irosra való n yom tatásn ál e körül­ m ényekkel szám olni kell. SZT.

F

H O R N Y Á N S Z K Y V. N Y O M ­ DÁJÁNAK M E LLÉ K LE TE n

■

M

1

1

■ ■

int m ár előszavun kban m egem ­ lítettük az É v k ö n y v m egcsin álásának technikai fele H o rn yán szky ■ V iktor csász. és kir. n yo m d áját ■ ■ ■ ■ ■ dicséri, s legfőképpen F azek as A la jo s főm űvezető, M üller Jó z s e f m űvezető és P rün er A rnold m esterszedő érdem e. M indhárm an szívvel-lélekk el igyekeztek azon, h o gy az É v k ö n y v külső m egjelen ése is m odern legyen . A Prüner A rn oldtól szed ett hirdetések n ém elyik e például szinte m ű m ellékletszám ba m eg y, s ezenkívül is a H o rn yán szky-n yom d a által készített két olyan m ellékletet találunk az É vk ö n yvb en , a m ely instru ktiv értékénél fo g v a m egérd em li m in d n yá­ junk figyelm ét. A k ö n yvtáb lán ak M üller Jó z s e f vo lt a rajzoló ja, valam in t az átellenes oldalon levő m ellékletet is neki köszönhetjük. E m ellék let célja az, h o gy m eg m u tassa az o lv a ­ sónak : n éhány színnek k o m b in álásával és e g y ­ m ásra n yo m ta tá sá v a l m iként lehet jó v a l több színt előállítan i. Az előttünk levő m unkán pél­ dául hat különböző színt olvash atu n k össze, nem sz á m ítva a szö veg színét, m eg a tájkép n ád a­ sáb an m egnyilatkozó szín hatásokat. E zek, hogy pusztán csak a tájképre szorítkozzunk, a kö vet­ kezők: i . a házfedélnek és b o glyán ak világo sb arn a szín e; 2. az égboltozat és a víz vilá g o sk ék je; 3. a falom bozat k é k je ; 4. a házak előtt m eg a b o glyák körül látható sötétkék szín ; 5. a tan ya m ögött eln yú ló ró n aság szü rk eség e; 6. a felhők és a h ázfalak fehér színe. N yo m ód ott pedig az eg ész vilá g o sb a rn á v a l, világo sk ékkel, m eg kékkel. A fehér szín a p ap iro sé; a szü rkeség a v ilá g o sb arn a és világo sk ék e g y m á sra n yo m ásáb ó l, a legsötétebb kék szín pedig a kéknek az előbbi kettőre való n yo m tatásáb ó l szárm azott. A ján lju k a m ellékletet olvasóin k figyelm ébe, m ár csak a kom pozíció és a rajz igen ü g y es vo ltáért is. A z efféle m unkát a kicsin y n yom d a m esterszed ő je is elő állíth atja esetleg, föltéve h o g y a kellő szaktu d ása m eg va n hozzá. 142

H O R N Y Á N S Z K Y V. N Y O M ­ DÁJÁNAK M E T L É K L E T E

A lajo s fömlív«aseftS, M üller Jó z s e f m űvezető és JPtűtter A rnald m esterszedő érdem e. M indhárm an szívvé;, lélekkel igyekeztek azon, h o gy az É v k ö n y v külső m egjelen ése is m odern legyen A Pi <■ : Arnoldtól szedett hirdeti e.k ém ei/rln p. üául szinte m űm ellék létszám ba m egy, s ezenkívül l a H o rn yán szky-n yom d a által készített két olyan m ellékletet találun k az É vk ö n yvb e; . a m ely instruktiv értékénél fogva m egérd em li m in d n yá­ junk figyelm ét. A könyvtáblán ak M üller Jó z se f volt a rajzo ló ja » .m int az átellenes oldalon levő m ellékletet is neki köszönhetjük. ■ V--> ha az, h o gy m eg m u tassa az olva.......... . ooek . tr l iával és egyszínt előállítan i. A z előttünk k- „•< a. unt dául h a t különböző színt olvash atu n k össze t i r r % im itva a szö veg színét, m eg a tájkép nádi Vo-iri

■fies-nv'hitkftzn szín hat ,s o k a t

Fzek.

hogy

pasztán csak a tájképre szorítkozzunk, a követtezök: x. a házfedélnek és b o glyán ak világo sb arn a szín e; 2. az égboltozat és a víz v ilá g o sk ék je; 3. a falom bozat k é k je ; 4 a h ázak előtt m eg a bo glyák körül látható sötétkék szín ; 5. a tan ya m ögött eln yú ló ró n aság szü rk eség e; 6. a felhők és a h ázfalak fehér színe. N yo m ód ott pedig az e g é s z vilá g o sb arn áv a l, világo skékkel, m eg kékkel. A fehér szín a p ap iro sé; a szü rkeség a v ilá g o s ­ b an , > a-g o sk ék e g y m á sra n yo m ásáb ó l, a legsötétebb kék szín pedig a kéknek az előbbi kettőre való n yo m tatásáb ó l szárm azott. A ján lju k a m ellékletet o lv as*rak gyeim éb e m ár csak a kom pozíció *,* »j * igen ügyes, voltáért is. A z efféle m unkát ; kicsin y n yom da m esterszed ő je is előállíth atja esetleg, föltéve hogy a kellő szaktudás:, m egvan hozza. 142

KUtlDE E. m e z őg az d as á g i gépgyárának és vasöntödéjének

NflOy K É P E S ÁRJEOyZÉKE

HORNYÁNSZKY V. BUDAPEST

A PAPIROSISMERET E L M É ­ LETBEN, GYAKORLATBAN

W m e g ysz er el kell térnem eddigi szokésőm től s oly tém át kell csépel•A X S —J m . nem, m elyet nem én kivántam m agam n ak, hanem az igen tisztelt szerkesztő úr egész ridegen és ko m o lyan adott föl kidolgozásra, különbeni p ro sk rib á lá s következm én yén ek terhe alatt. A zt gond oltam , h o g y könn yebb ségem re lesz, h a a t. szerkesztő úr fogja m egállap ítan i a tém át, de m int sok m ásban , ú gy ebben is csalód tam , m ert m ag ya rán m on d va, csöbörből vöd örbe estem és a feladott tá rg y ism erete o ly m ag as előttem , h o g y legjobb szerettem vo ln a m egh átráln i és nem írni. K örülbelül eg y évtized alatt sok m inden szak­ dologról értekeztem az É v k ö n y v és szaklapjaink h asábjain , de ezek m indegyike o lyan volt, h o gy szeretettel tan u lm án yo ztam és tárg y alta m . Ily e n ­ kor könnyen pereg a toll a papiroson, de bezzeg nem igen akaródzik az írás, h a o ly dologról kell az em bernek írnia, m e ly e t csak úgy n a g y já b ó l ism er. D e hát nem akarom a tisztelt szerkesztő úr h a ra g já t m ag am ra vonni s ezért m egpróbálkozom a lehetetlen legy ő z ésév el. E z u g yan inkább több hu m orral, m int szak tu d ással fog történni. É n és a p a p ir o s ! U g y eb á r eg y kissé fu rcsa összeegyeztetés. K özel 22 esztendeig róttam e g y ­ m ás m ellé a betűt, vitatkoztam a szed és külön­ féle technikáiról, kritizáltam m esszirő l a n yo m ást, de a p ap irost csak kerülgettem , m ert v allju k be őszintén, forró volt a kása. N em akarok visszatérn i egészen az ókorba, nem akarom a pap irost ism ertetni és tárg y aln i a papirusz-korszaktól kezdve, m ert ez k issé hoszszad alm as és u n alm as lenne. A g y á rtá s i proce­ dúrák sem v aló k je le n elm efuttatásom keretébe. C sakis arra szorítkozom , h o gy szá raz szakszem ­ pont h e ly ett (am i u g y an nincs is m eg) inkább h u m orosan foglalkozzam e n ag yh ata lo m m al, m ely ­ től a szegén y és gazd ag n yom d ászn ak unos-untalan félnie kell, h o g y rászed i. H isz jó l tudjuk, h o gy z

a p ap iros ára többnyire felm egy, a n yo m d ász pedig „ le m e g y 11 s a felm erülő differenciákat csak is a n yo m d ász fizeti — sokszor csak hozóm ra. A z élelm es nyom dász-em ber m ár tudja, h o gy a szed és­ nél és n yo m ásn ál nem igen n yerh et s csak ú gy boldogul, h a a p ap iro ssal kiism eri m agát. A zelőtt T a m á s vo ltam e dologban és nem akartam hitelt adni az ily fa jta m esének, m a azonban m ár m eg­ győződtem arró l, h o g y sajn os, de n ag yo n is íg y áll a dolog. A véletlen ú g y hozta m ag áv al, h o g y m esterszed ési és egyéb grafikai szakism eretem et ad akta tehettem , m ert oly állásb a ju tottam , hol ezek ism e­ rete m ellett fontosabb s uj tan ulnivaló jutott osztályrészem ü l, m ég pedig a p ap irossal való m anipuláció. A jó pap holtig tanul, m ondja a közm ondás. Ez igaz, ám bár péld a nem sok van rá. E n is tanultam a n yo m d ászato t 22 esztendeig és csak m ost jö v ö k rája, h o g y nem ezt kellett voln a o ly sokáig tanulnom , hanem inkább azt, m i a n yom d ászn ál, m ár m int önálló em bernél v a g y felelős vezetőnél első sorban s z ü k sé g e s: a p apiros-ism ereteket. E nélkül h iáb avaló a szak­ tudás ; a legvégzetesebb elszám ítások rendszerint itt történnek : ezt tap asztaltam m ár azelőtt is, de m ég inkább m ostanában. M időn uj állá so m at elfoglaltam és tisztában vo ltam teendői felő l: könnyedén vettem a dolgot, azt hivén, h o g y hát a papiros az csak papiros. E z igaz, de h át m ily óriási különbség v a n azért köztük ! A kezem u jjai önkéntelenül is a fejem búb­ já r a tévedtek, m időn a sokféle színű, árn yalatú és alakú papiroson v é g ig siklott a szem em . T eoretice tudtam m ár annak előtte is annyit, h ogy van o, 4 ,5 , 8 , 10 , 1 1 , 12 és 13 -a s n a g y sá g ú p ap iros­ alak s azt hittem , h o g y ezzel n ag yjáb ó l m ár m indent tudok. P ed ig igazában sem m it se tudtam . M időn a p ap iro su talván yo k at kezdtem kiállítani, csak akkor ju to ttam arra a való b an szom orú tap asz­ talatra, h o g y jó lesz elején kezdeni a papiros nem ének, m inőségének, sú lyán ak, alakjának, á rá ­ nak stb. tan ulm án yo zását. B e lá ttam , h o gy a szed ésfajok ism erete eltörpül a papiros ism erete előtt. P ersze m i nyom dászok a p ap iros-ism eret e lsa já títá sá v a l v a g y nem törődünk eg yá ltaláb a n , v a g y n agyo n -n agyo n m ellékes dolognak tartjuk. E zért azután nem is csodálkozom , ha nap-nap után a gom bam ódra szaporodó és „szak em b erek " 144

á lta l létesített m űintézetek elsü lyed éséről hallok rebesgetni. Mi az oka ennek ? B iz o n y ára az, hogy a szaktudás m ellett nem jára to sa k a papiros­ szakban, m ely pedig óriási kontingensét teszi ki az évi forgalm i összegnek. U gyan hányán vannak köztünk, kik a sim ított és sim ítatlan, nyom ó-, különféle irodai, posta-, m űnyom ó-, kromó-, fogalm i couleur-, kender- és isten tudja m iféle csud ás papirosok fogalm ával tisztában vannak, v a g y legalább m egközelítőleg is teljes áttekintéssel bírn án ak? Ú g y hiszem , h o gy n agyon, de n ag yo n kevesen. Igaz ugyan, h o gy ott van a különféle g y á ra k á rje g y z é k e ; csak ki kell böngészni a keresett dolgokat, m eg van ott írv a minden róluk. Igen ám , csak h ogy ez nem elég a lelki üd vösségre. J ó üzletem bernek m ár eleve kell tudnia, h o gy szükségletét hol szerezheti be a legjután yosab ban és leggyorsabban . A jó üzlet­ em ber nem azért v á lla l m unkát, h o g y csak a papirost fo g y assz a és a gyárak at gazdagítsa, hanem h o gy ő p rosp erálh asson első sorban s csak azután a pap iros-gyár. N álunk legtöbb esetben ennek éppen az ellenkezőjét kell sajn osán tapasz­ talnunk. E z a dolog bibije. N em oly könnyű dolog m egism erni az e g ye s gyárakn ak az im itált papiros dolgában űzött furfangjait. H o gyan bizonyosodik m eg a fogyasztó arró l: vájjon nem vezették-e tévú tra valam ely pap irossal, m elynek silán yság át sokszor csak akkor látja, m időn m ár késő. Ilyen botlások előfordulnak u gyan m ég a legjobb papiros-, ism erővel is, hát m ég ott, hol a papiros-ism eret a legm inim álisabb. De ez m ég nem minden. A rendes gyakorlati életben előforduló rendes papirosokkal egy kevés igyekezet m ellett v a la h o g y m ég csak m egbirkóz­ hatunk. De van ennél m ég nehezebb rész is. R övid eg y hónap lefo rgása alatt v a g y 150-féle v eg yes papiros fordult m eg kezeim között. Olyan papirosokat értek, m elyek a rendestől eltérők, mint pl. különféle színes boríték-fajták, m eghívók, pro­ spektusok, levélpapirosok s reklám -nyom tatványok készítéséhez szükségesek. Szinte elhült bennem az am ú gy is hideg vér, m időn e káoszt bevezettem a papiros-könyvbe. M icsoda furcsa elnevezések és arán ytalan n ag yság o k fordultak itt elő. Eszem be jutottak a nyom d ászt félrevezető betűelnevezések, am elyekből ugyan látás nélkül soh asem tudhatjuk, 1 4 5

h o gy tulajdonképpen m icsoda betű is az. N o hát u gyan ez áll n agyjáb an a papirosról is. Minden g y á r m ás és m ás n evet ád gyártm án yain ak, h o gy a m ásik gyáréitó l m egkülönböztesse. B iz o n y ez m eg zava rja az em bert és legén y legyen a talpán, ki az egyn em ű és eg yfajta p apirosokról kitalálja a g y á r nevét. A sok extra, prim a, I-a, finom stb. eln evezések eg yet jelentenek, m ajd m ind egyfélék, de h át a g y á ro s íg y ak arja pap irosát a m ásik g y á ro s pap irosától m egkülönböztetni. M időn íg y m indezeket m ag am előtt látom , eszem be ju t a p éld ab eszéd : no m ost lé g y okos D om okos, s gondolom m agam ban, h o gy mint szedő azt kivántam , h o g y a m esterszedésh ez m indig válto zatos és uj papirost adjanak. M ost p okolra kivánn ám ezeket fu rcsa nevük és nehéz beszerzésük m iatt. A sú ly, ár, m inőség, fajta, n a g y sá g a papirosnál term észetesen első sorban jő szám ításba. A jó p ap iros-ism erő m ár a fogásról tudja a fentieket. D e h át mi szegén y Gutenberg-utódok többnyire csak a szignaturát kerestük a szedésnél és ha kin yo m va láttuk szedésünket a papiroson, a leg­ szigorúbb bírálatunkban is v ajm i ritkán esett a p apirosról szó. Hej pedig de sokszor ennek rosszul történt m eg vá la sztása ron tja el a m unkánkat! Ú jabban m ár m esterszedőink tu d atára jöttek ennek és kezdenek m ár szám ot vetni a különleges szedést igénylő reklám szerű papirosokkal. M egpróbáltam , h o gy összegyü jtsem m indazokat a papirosm intákat, m elyekre szükségem v an a különböző m unkák kiu talván yozásakor. M ondha­ tom , n agyon szép halom került össze, s a sok szám , alak, sú ly , n a g y sá g ú g y forgott agyam ban, h o gy szinte szédültem belé. V o lt elüljáróm m oso­ ly o g v a kérdezte t ő le m : m ire való az ? E gész kom olyan m egm ondva, hogy m it akarok vele, azt felelte az előbbi m o s o ly á v a l: legyek csak türelem m el, el fog telni addig n éhány esztendő, m íg én elm ondhatom m ajd m agam ról, h ogy konyítok a papiros-ism erethez. U gyeb ár szép ki­ lá tá s ! M ég álm om ban is a papirosok fekszik m eg ag ya m at és lidércnyom ásként nehezedik rám m in­ den, am i erre vonatkozik. M égis csak boldog em ber volt Gutenberg Já n o s , m ert neki a legkevesebb gond ja volt a p a p iro s s a l! D e h át e h iáb avaló kitérésekkel nem segítettem m agam on. B e le kell nyugodnom abba az éppen 1 4 6

nem kellem es tudatba, h o gy m ég sok v íz fog le­ fo lyn i a Dunán, m íg én an n yira tisztában leszek a p ap iro ssal, m int a szed éssel. N em akarok belekontárkodni a p a p iro s m egism ertetésébe, m ert hisz jó m ag am is csak tanulok. Csak annyit akarok e h elyü tt m egjegyezn i, h o gy n agyon ü d vö s dolog, h a idejekorán foglalkozunk a papiros-ism eretek m egszerzésén ek a kérd ésével, h o g y adandó alk a­ lom m al e sorok olvasóin ak ne kelljen a kem ény dió feltö ré sé v el fáradniok, m int szeg én y m ag am ­ nak. T an u lják m eg m ár előzetesen is annak m inden csinját-binját, hogy szükség esetén h e ly t­ állh assan ak. A m i a papiros-ism eretek tan ításán ak kérdését illeti, azt átengedem az én egyk ori igen tisztelt és becsü lt főnököm nek és m esterem nek, S alam o n úrnak, kinek Ígéretét bírjuk a rra nézve, h o g y szaktanfolyam unkon tőle telhetőleg elm ond m indent a papirosról. A d dig is b o csá ssák m eg az É v k ö n y v olvasó i, h o gy nem feleltem és nem is felelhettem m eg a szerkesztő úr m erésznek nevezhető kívánalm ának. R A D N A I M IH Á L Y .

E L IO K R Ó M IA I M E L L É K L E T Ü N K . E kön yv első felében h áro m szín -n yom ásos csen d élet-kép et látnak olvasóink, am elyet W ein w u rm A. jó h írn evű buda­ pesti kem igrafus szívességéb ől közlünk. A három szín-nyom ás, v a g y helyesebb en heliokróm ia, a v a g y m ég h e lye se b ­ ben „tip o g rá fia i n yom tatással sokszorosított három színű heliokróm ia^ m indössze v a g y tízesztendős e ljá rá s, bár a színes fo to grafálással kapcsolatosan m ár v a g y harm inc esz­ tendeje is kisérleteztek véle. M a m ár hatalm as ip arággá fejlődött a heliokróm ia és seged elm ével a kön yvn yom tató­ nak jelen téken y m unkam ennyiséget sikerült elvon n ia a lito­ gráfu stól. A képes levelezőlapok például túlnyom ó részben ezzel az e ljá rá ssa l készülnek, pedig a divatjuk kezdetén m ég m ajdnem kizárólag a lito gráfiái munkák közé tartoztak, s m ég a nagyobb krom olitográfiák helyét is apródonként tisztára m eg fogja hódítani a heliokróm ia. Annak a legfő oka, hogy a litográfus ezt a pom pás fotomehanikai e ljárást nem alkalm azh atja: az, h o gy a három színes n yom tatvány ren dkívül finom ponthálózata — különösen a tónusok egyb efo lyásán ál — a lito g rá fiá i kőre v a g y cin klap ra nem v i ­ hető át a m ag a teljes tisztaságában. L e g fö lje b b k icsin y fölületeknél sikerül ez an n yira-m en n yire. E zért is lett a heliokróm iai nyom tatás m ajdnem k izárólag a tipográfus dolga. K ár, h o g y k evés az ilyen lem ezek készítését igazán alap osan értő cinkografusok szám a. W einw urm ék azonban — m int azt a m ellékletünk is bizonyítja — tökéletesen ér­ tik a m esterségüket.

H

147

LAN STO N „M O N O TYPE ” S Z E D É S T ÖNTŐ G ÉPE

° ^ rította az elek tro m o sság , és noha a v illam o s géptechn ika m ég táv o lró l sin cs kim erítve, eg y lele m é n y es am erikai em ber m áris uj erőt, a sűrített lev eg ő t h a szn álja gépm üködtetésre s ezzel uj korszakot alkotott a szed őgépek történetében. N em kell többé o s z ta n i! A M onotype például gyo rsa b b a n önti a kész szed ést, m int ah ogyan a kézi szedő csupán osztani tud. S ő t A n gliáb an a W ick s-féle ro táció s betűöntőgép húszszorta g y o rsab b an dolgozik, m int az oly n a g y ra tar­ tott kom plet öntőgép, m ely szerén y három ezer b etű jével v a ló sá g g a l eltörpül m ellette. E zeket a — m a g a s n yo m ás alatt százan kin t eg yszerre öntött — betűket azonban m ég szedni is kell, m int az pl. a T im e sn él a K astenbein-rendszerű szedőgépen történik, itt tehát csak a betűk o lcsó­ s á g a jöhet tekintetbe ; áruk u g y a n is kisebb, mint am ennyibe m a g a az o sztás kerülne. A M on otype révén — nézetem szerint — a so k at dicsért L in o ty p e le v a n p ip á lv a ! N in cs többé spísz, nincs „ r é s z e g 11 sor, nincs d u rva, e g y e ­ netlen ö n t é s ; a szerzői korrektúra nem ak ad ály többé ; a ren geteg sok, d rága és g y o rsa n rom ló m atrica m ár nem k e l l ; tetszés szerinti betűfajtát szedhetünk : antiquát, kurzívot, félkövérét és kapitálchent, kettőt-h árm at v eg yese n , eg yszerre, spacio n álva v a g y térzősen, ah o gy éppen k e l l ; szed ­ hetünk táb lázato s, többh asáb os és kipontozott szedést, legm odernebb kö n yvet, ú jság o t, keretes hirdetést, árjegyzéket, prospektust, am i éppen előfordul. M inderre képes a M o n o ty p e ; ső t m ég m int betűt és sorzáró darabokat öntő gép is elő n yö sen h aszn álh ató. A szed ő gé p g yá rtá s fejlő d ésében im m áron n égy különféle ren d szert állapíthatu n k m eg. A z első ren dszer fö lta lá ló ja o ly a n szerkezetű géppel akarta fö lad atát m egold an i, m ely a betűket eg ym á s 148

m ellé sorozta, a so rzárást és osztást pedig kézi m u n kával kellett végezn i (K asten bein és m ások). A m ásodik stádium ban m ár az osztást is géppel, de a so rz árást m ég m indig kézzel végezték (T h orn e, E m p ire, M acm illan és m ások ). A h ar­ m adik fázisba sorozhatok a L in o typ e, M onoline és T y p o g ra p h , m elyekn él betűkészlet e g y á lta lá ­ ban n em kell és m elyek csak egész sorokat öntenek és a szed éskor felh aszn ált rézm atricákat v a g y autom atikusan, v a g y pedig a gépszedő közre­ m űködésével (T yp o g rap h ) osztják el. A negyed ik és legú jabb rendszert képviseli a L an sto n T o lb ert w ash in gton i technikus által i8g2-ben fö ltalált M onotype szed ést öntő gép, m ely, nézetem szerint, tú lsz árn y alja az összes eddigi, több m int három száz fajta szed őgépet és m elyn ek ren d szerét utóbb G oodson G raphotypejéh ez és M éray-R o zár E lektrotypograp h -jáh oz is fölvették, csak h o g y ezek sűrített levegő h elyett elektrom osságot haszn álnak. Gondolkodni tudó gépet föltaláln i u g y an soha sem fognak, de o lya n gépet, m ely az írás m élyí­ tett v a g y dom ború voltát m egérzi, ak árcsak a szegén y v ilá g ta la n em berek a pontokból álló vakok írásá t az ujjuk h e g y é v e l o lv assák , nem is kell m ár föltaláln i, m ert m ár m eg van a M onotype képében, am elynek le írá sá t a következőkben adom . Mindenki ism eri a M orse-féle tá v ird a i á b é c é t ; tudjuk, h o g y abban pontok és von áso k eg ysz erű kom b inálása által m inden e g ye s betű, szám és ékezet m eg van és azt m inden táviró-h ivataln ok folyék on yan o lv a ssa . H a m ár m ost csupán e g y v a g y két eg yszerű pontot n em csak e g y m á s m el­ lett, hanem eg ym á stó l különböző távo lságo k b an helyezü n k e l: az elérhető kom binációk szá m a sokkal n agyobb, m int a M orse-készüléknél. Ily form án vo lt leh etséges eg y 225 betűből álló billentyű-szerkezetet kom binálni. A M on otype sa já ts á g a m ég az is, h o g y a gépszedő m un káját az ön tőszerkezettől teljesen elkülöníti. E hhez képest a M onotype két külön­ álló részből á l l : az egyiken készül a lyu kaszto tt p ap iros-szalag, am elynek n yo m án a m ásik gép szépen sorjáb an , betűnkint m egönti a kész szedést. A billen tyűs gép igen h ason lít a közön séges írógéphez, de csak k ü ls ő le g ; am i ennek a gépnek a gyo m ráb an van, azt a laiku s el sem igen kép­ 140

zelheti. Legérdekesebb a dologban, h ogy a bil­ lentyűk nincsenek közvetlen összeköttetésben a drótokkal, hanem az összekötő kapocs csupán sűrített levegőből áll, m ely a billentyűk m eg­ n yom ásakor vékony rézcsövekbe tódul és így hozza m ozgásba a m egfelelő lyukasztó-pálcikákat. Ö sszesen 257 billentyű, de csak 3 1 lyu kasztó­ p álcika van. A gép többi fontosabb alkotórészei e g y m utatóval bíró sorm érő, a kizáró szerkezet és a vele kapcsolatos, szám okkal ellátott forgat­ ható dob, am elyről a szavak közti hézagoknak a sor zárására szükséges v astag sá g á t olvassuk l e ; fölötte a 1 1 cm . széles papirostekercs, am e ly ­ nek vége m unka közben autom atikusan csav a ro ­ dik föl eg y orsóra. A gépszedő m unkája m ár m ost abból áll, hogy az előtte levő kézirat szövegét a m egfelelő bil­ lentyűk m egn yom ásával, göm bölyű lyukak képé­ ben a forgó papiros-szalagba átüti. Minden bil­ lentyű m egnyom ásakor eg y v a g y két pálcika ugrik ki és egym ástól különböző távolságban átlyu kasztja a fölfelé csavarod ó papirost. H a a sorm érő m utatója an n yira haladt m ár, h o gy m ég csak négy n égyzet férhetne a sorba, csöngetyűszó figyelm ezteti erre a szedőt, — de a gép ezenközben m ég m ás m unkát is v é g z e tt: a ,,szedett“ betűkön kívül a szóközi hézagokat is gon­ dosan ö sszeo lvasta és a sor végével egész pon­ tosan m utatja, m ilyen vastagok legyenek a szó­ közi sorzáró darabok. H a tehát a szedő a sort s a já t belátása szerint elválasztotta, m egnyom ja a dobot m ozgató billentyűt, m ire a dob akkorát fordul, am eddig a sorzáró szerkezet fogasrúdja a m ég kizáratlan sor végén engedi, ú gy h o gy a szám lapon alkalm azott m utató segítségével egy szem p illan tásra leo lvash atja a szükséges szám ot. A szedő erre m egüti a m egfelelő két kizárási billen tyű t — és a sor a legnagyobb p ontosság­ gal ki van zá rv a . A záróbillentyű m eg n y o ­ m ásá ra aztán a sorzáró szerkezet és a sorm érő visszatérnek nyu galm i helyzetükbe. Egyébbel a szedő nem törődik és nyom ban hozzáfog a kö vet­ kező sorhoz és így szed szakadatlanul, e g yfo ly ­ tában, m íg csak a kéziratot ki nem szedte v a g y a papiros-szalagnak végére nem ért, am i körül­ belül negyven ezer betűnek elegendő. Mint m ár em lítettem , összesen 257 billentyű van . Ebből 225 a szedésre és kétszer 15 a sor150

zá rá sra szo lgál, a 2 szélső billen tyű pedig a dobot és a sorm érő t szo lg á lja . E szerint a M onotype legalább két teljes antiqua és kurzív és e g y kapitálchen ábécét, ném etben pedig antiqua, kurzív és félkövér ábécét foglalh at m agában . H a csak kétféle b etű vel dolgozunk, akkor bő ven ju t m ég h ely a különböző írásjelekn ek, ligaturáknak, tört­ szám oknak, m atem atikai jelekn ek és d íszítm én y­ daraboknak is, szó va l a gépet a változó m unkák­ nak m egfelelőleg lehet berendezni. E d d igelé m ár 57-féle betűfaj között lehet v álasztan i. A gép értékét azonban m ég az is em eli, h o g y m ind­ ezeket a b etű fajtákat peritől kezdve egészen három ciceró sig b á rm ely kiván t n ag yság b an állítja elő, m ivégből csak a dobot kell kicserélni. A billentyűk 15 sorban van n ak e lh e ly e z v e ; m inden sor 15 betűt tartalm az e g y m á s alatt. A betűk tizenkétféle v a stag sá g ú ak és u g yan an n yi­ féle kizáródarabokat is használhatunk, am i tabelláris és kipontozott szedésnél m egbecsülhetetlen szo lgálato kat tesz. E g y sé g ü l a négyzetnek eg y tizen n yolcad része van ad va, am i cicerónál 2/3, borgisznál */a, nonpareillenél 1/s pontnak felel m eg. A legvékon yabb betű 5 eg ység n yi, a legvastag ab b 18 e g y sé g n y i, azaz egy n égyzet v a sta g sá g ú . M iután tovább á m inden M onotype-sornak az alapul vett b e tű n a g y ság egész v a g y fél n égyze­ tére kell végződnie, m inden betű és sorzáró darab pedig az 1/lg e g y sé g sokszorosát k é p e z i: ennél­ fo g v a a so r a kizáródarabok egyöntetű fölh asz­ n á lá sa által m inden kö rülm ények között h a jsz á l­ p on to ssággal ki van töltve. A M on otype-sor legh o sszab b szélesség e 60n é g y ­ zetig terjedhet, am i pl. nonpareille-nél 30, petit­ nél 40 ciceró n ak felel m eg. A sor h o ssz a sá g a e g y rúgós fo g a n ty ú v a l könnyen szabályozh ató . V a n azonban gyö n g e old ala is a gépnek, m ég pedig az, h o g y a szedő nem látja , illető leg puszta szem m el el nem o lv a sh a tja a „sz e d é s é t". De h át ezt a gépet nem is a két elem i o sz tály t végzett szedők szá m á ra csin álták ; od a n em csak jó szedő, hanem jó em lékezőtehetséggel és kifogástalan é le slá tá ssa l bíró, intelligens em ber kell. A szed és o lv a sá sá ra különben e g y fésűalakú, szám okkal és betűkkel elláto tt sárg aréz-lem ez szo lgál, am e llyel az eg yes sz a v ak a t a p ap iros-szalag ról kibetűz­ hetjük. A gyak o rlo tt szedő azonban csak ritkán veszi h aszn álatb a e fésűt, am elyet különben is

11

re á lehetne erősíten i a gépre. S zin tú gy könnyen alkalm azh ató eg y so rszám láló készülék, m elyrő l a szedett sorok m en n yiségét is le leh et olvasn i. A gép k ivitele jellem ző az am erikai géptech ­ n ikára. C su pa finom rúgó, acél fogaskerék, rúd és kar. C sakis íg y érthető az a b ám u lato s pon­ to sság , m e lly e l ez a gép dolgozik. K iv itele a szem nek is tetszető s ; feketére fén yezett és nikkelezett alkotórészek váltakoznak a finom kék acélrészekkel. A gép tisztítása szám ba sem jöh et,

A

b ille n t y ű s g é p .

b első szerkezetét csak m inden félévben eg yszer kell tisztítani. A b illen tyű s gép a sűrített levegő n kívül m ás h ajtó erő t nem igényel. A M on otype m ásik fele, a betűöntő gép, ellen ­ ben n é g y elem i erőre van b e re n d e z v e ; e z e k : leveg ő , tűz, víz és elektrom osság. A sűrített lev eg ő se g ítsé g é v e l a gép a szed ést „ o lv a s s a 11, az égő gáz a betűfém et o lv asztja, a hideg víz a m egön tött betűket lehűti, az elektrom osság pedig h ajtó erő ü l szo lgál. E lképzelh ető en n élfogva, m ily en „o k o s “ lehet ez a kis gép, ah ol annyi 152

ellentétes elem ilyen szép egyetértésb en eg yü tt­ m űködik. A gép e tekintetben szinte h ason lít az em ber­ hez, akinek szintén levegő re, vízre, b e lső oxid á­ cióra és m otorikus szívm ű k ö d ésre v an szü ksége. É s szinte hihetetlen, de v aló , h o g y ezt a gépet csala fin ta sá g g a l lefőzni nem lehet. H a, teszem fel, pl. a szedő a ren desn él hosszabb so rt szedett, a gép eg yszerű en m eg áll, sztrájkol, nem dolgo­ z ik ; h a ro ssz sort szedtünk, ezt is jelzi. De ha

A

b e tű ö n tő g é p .

rosszu l zártu k ki a sort, a gép csak azért is rosszu l z á rv a önti azt m eg. R en d es táp lá lék a különben a ken őolaj, m elye t h a m egvon un k tőle, „lá z b a esik “ és érthetetlen dolgokat produkál. E nn ek d a c á ra rö v id von ásokban vázo lh ató a gép m űködése, m iv el m unkakörét teljesen önm űködőleg h a jtja v ég re. Ö ntéskor a lyu k aszto tt p ap iro stekercset v issz á já ró l h elyezik a gépbe, azaz az utolsó sor kim enete legeiü l m e g y . E nn ek is m eg van azonban a m aga oka. K ell u g y an is, h o g y a sor vég én lev ő sorzáró jelek legelő szö r lépjenek m űködésbe, m ert csak is íg y leh etsége s, 153

h o g y az azután következő sorban m inden szó közé egyform a sorzáró darab kerüljön, legyen az bár féln égyzetnyi, h arm ad n yi v a g y bárm ilyen vastag sá g ú . Á bránkon hátul b a lra a papirostekercs látható ; előtte van a m atricaszekrén yt m ozgató szerke­ zet, m elyet a billentyűs géphez hasonló légcsö ves és drótos berendezés hoz m ű k öd ésbe; job b ra elül az ön tőszivattyú a m atricaszekrén n yel van elhe­ ly e z v e ; az előtérben pedig a hosszú hasábh ajó láth ató, am elyben a frissen öntött batűk sorakoznak. A z öntőszerkezetre vízszintesen h elyezve, ettől azonban az öntőform a által e lv á la sz tv a fekszik a m atricaszekrén y, eg y n égyszögű, igen pontosan szerkesztett, keresztben m ozgó keret, m elyben a m atricák a billentyűk elrendezésének m egfelelően sakktáblaszerű en van n ak elh elyezve. A m atricák 12 m m . h o ssz ú a k ; a betű képe i ’ 25 m m . m élyen v a n b e vé sve . A lsó végükön kúpos m élyed és van s a közepükön keresztüldugott pálcikákon szilár­ dan állan ak eg ym á s m ellett. Ciceró betűig körül­ belül a m ittel négyzethez hasonlítanak, nagyobb betűkhöz pedig m egfelelően nagyobbak. M inden harán t sorban itt is 1 5 — 15 egyenlő v a sta g sá g ú betű v an elh elyezve, az első sor betűi 5/lg, a m ásodikban 6/íg szélesek és így tovább ; ahol több m int 15 eg yfo rm a széles betű van , pl. eg y fél n égyzetre, ott szükség szerint két, sőt három sor e g y v a sta g sá g ú betű v an e g y ­ m ás m ellett. A m atricaszekrén y já rá sa a papiros perforá­ ciójától függ. K ét kettős kar m ozgatja h o sszá­ ban m eg keresztben, e g y tapogató-szög pedig a m egfelelő h elyen az öntőform a fölött rö g z íti; az alu lró l jö v ő fém sugár m egönti a betűt, am ely a hideg víztől n yom ban lehűtve, a szabatosító készüléken keresztül a hajó felé veszi útját. H a a sor m egtelt, az autom atikus szerkezet m agára a h a jó ra to lja az egész sort. M inden b etű n agyságh oz m á s öntőm űszer kell. B e n n e n égyszö gletes hasítékban eg y ék van elh elyezve, am e ly az öntőm űszert a keskeny v a g y széles betűnek m egfelelően szűkebbre v a g y tágab b ra zárja. S zó val, m indenről gondoskodtak itt, ú gy h o g y a gép éjjel-n appal szakadatlanul já r h a t ; az öntőnek ennélfogva k evés dolga akad és két gépet könnyen kezelhet, feltéve, h ogy szed ő is jó l végezte m unkáját. 1 5 4

A M onotype peritől kezdve ciceróig i pont különbséggel b árm ely kivánt fokban önti a betűt, legújabban pedig m ittel, tercia, textus, két- és három cicerós betűre is berendezték. A z öntő­ m űszer b e állítá sa kisebb-nagyobb betűkhez 15 percet vesz igénybe, m íg betűfaj válto ztatáskor csupán a m atricaszekrén yt kell kicserélni. A szedés a kézi szedéshez teljesen hasonló, s így árral korrigálni, változtatni és áttördelni, sőt kézi szed éssel keverni is lehet. K in yom atás után a szedést tetszés szerint b eolvasztan i, á llv a h agyn i v a g y szekrényekbe elosztani lehet. A pa­ p iro s-szalag ism ételt öntésre is fölhasználható. A gép m unkaképessége persze sokkal gyorsabb, m intsem az az itt leírtakból kitűnik, m ert ciceró­ ból 7000, periből pedig 12,000 betűt is önt óránkint.* Annak oka, h o gy nagyobb betüfajtából kevesebbet önthet a gép, az, h o gy a hűtés több időt vesz igénybe. A betűk a legnagyobb go n d ossággal vannak m etszve és m áskülönben is a kom plet öntőgépé­ hez teljesen hasonlóak, ú gy h o gy illu sztrációs díszm űvekhez is használhatók. H a valaki kezébe veszi az A thenaeum ban készített K orm ós-féle K ereskedelm i C om pass idei fo lyam át, v a g y a M űveltség K ö n yv tára eg y füzetét, m eggyőződ he­ tik szavaim igazságáró l. H a tekintetbe vesszük, h o gy a betűöntődéi m atricákat és öntőgépeket sem adják ingyen, továbbá, h o gy hán y szekrény, állv á n y és hajó, a töm érdek sok defekt betű és tágító, de külö­ nösen az időtrabló osztás válik fölöslegessé, akkor m egnyílik előttünk a persp ektíva az uj kor­ szakba, m ely a M onotype révén a k ö n yvn yo m ­ tató m űhelyekben előbb-utóbb be fog következni. Sokat írhatnék m ég e csodagép előn yeiről és h a s z n á ró l; de többet m ond az, h o gy a gép eg yre hódít, eg yre terjed. G O L D F IN G E R MÓR. * E z t a z a d a t o t ú g y l á t s z i k a g y á r o s p r o s p e k t u s á b ó l v e t t e c ik k ir ó s z a k t á r s u n k ; a z e f a j t a p r o s p e k t u s o k r a p e d i g t u d v a l e v ő l e g n e m le h e t s o k a t a d n i . A L i n o t y p e - t á r s a s á g i s 9 ,0 0 0 — 1 2 , o o o - r e t e t t e a n n a k i d e j é n a t ő le g y á r t o t t g é p e k e n ó r á n k é n t s z e d h e t ő s o r o k s z á m á t , s m a m á r m in ­ d e n k i t u d j a , h o g y 5 0 0 0 — 6 000 b e t ű a g é p á t l a g o s m a x i m u m a . A M o n o ­ t y p e p e d ig a t é n y le g e s g y a k o r la t b a n — m e g b íz h a tó f r a n c ia é s a n g o l f o r r á s o k s z e r in t — á t l a g o s a n l e g f ö l j e b b h a 4 5 0 0 — 5 0 0 0 b e t ű t ö n t ó r á n k é n t . E b b ő l is so k ö s s z e tö rv e lá t ja m e g a n a p v ilá g o t. H a m é g h o z z á v e s s z ü k , h o g y a M o n o t y p e k é t g é p e k i e l é g í t ő k e z e lé s é h e z o k v e t l e n ü l k é t e m b e r s z ü k ­ s é g e s , m e g h o g y a M o n o t y p e á r a ( p é ld á u l p M o n o lí n e é h e z v i s z o n y í t v a ) t ú l s á g o s a n n a g y : n i n c s o k u n k s o k a t b iz a k o d n i a k e le n d ő s é g é b e n . S z e r k .

*55

H O R N Y Á N S Z K Y V. N Y O M ­ DÁJÁNAK M E L L É K L E T E 1—

□

□

□

c

— 1

z átellen es oldalon tipikus péld áját m utatjuk be annak: h o g y an készít­ het a k ö n yvn yo m tató festői h atást keltő n yo m ta tv án y t a nélkül, h ogy a heliokróm ia segedelm ét kellene igénybe vennie. A z ilyen form a m unkát jóform án e g y e se g y e d ü l a litográfus fo g lalja le m agának, jó lle h e t a k ö n yvn yo m tató sok esetben egyszerűbb eszközökkel és olcsóbban állíth atn á azt elő. N em kell hozzá egyéb , m int csak az, h o g y tökéletesen tisztáb an leg y e n a k ö n yvn yo m tató i technikákkal, s ki is tud ja haszn álni azokat. K ü lön ösen akkor fizetődik ki az ilyesféle m un­ kák k ö n yvn yo m d ái úton v a ló elő állítása, ha n agyo b b p éld án yszám ró l v an szó. Ilyen kor a k ö n y vn yo m tató n ak — sok egyéb ap rólékos dol­ gon kívü l — seged elm ére v a n az a körülm ény is, h o g y az ő sajtó ja sokkalta sebesebben járh a t, m int a litográfusé. A H o rn yán szk y-n yo m d a itt bem utatott m ellék­ lete n égy sze res n y o m á ssa l készült, m ég pedig ú g y , h o g y a n égy n y o m á s közül h árom sziv á rv á n y o sa n , v a g y m á s sz ó v a l iriszn yo m áso san történt. A z első Íriszbe a n aran csszín b ől vörösbe m enő, m ajd ism ét n arancsszín b e visszatérő rész­ leteket vették föl. A m ásod ik Íriszbe került az előtér szürke színe és a h e gy ek kék alap tón usa, a h arm ad ik b a pedig a zöld szín m eg a betűk és a h egyek kontúrja. A n yo m tatólem ezeket az ered etileg igen n agy p éld án ysz ám ra való tekintettel cinkografáltatták. A m elléklet kom pozíciója s éppen ú g y a tech ­ nikai k ivitel is igen n a g y m értékben m egérdem li sza k tá rsain k figyelm ét. B á r m en tői több k ö n y v ­ n yom dán k követné a H o rn yán szky-n yo m d a vezető­ ségének p éld áját a n yo m tatástech n ik ai vívm án yok kiak n ázása d o lg á b a n : egyszeriben n ag yo t emelődn e a k ö n y v n yo m tatás szín von ala. A m elléklet n yo m ása Sch im ek F e re n c gép­ m estert dicséri.

MA< iVAI-í \

' 'M' - VS7.0 K ÉVKÖNYVh 1 0 0 5

H O R N Y Á N S Z K Y V. N Y O M ­ DÁJÁNAK M E L L É K L E T E

' étellen es oldalon t tik *' p éld áját mut at j uk bt hét a könyvi v< v. d b d o keltő n yo m ta tv án y t a nélkül, h o g y a heliokróm ia segedelm ét kellene igénybe ven n ie A z ilyen form a m unkát jóform án e g y e se g y e d ü l a litográfus fo glalja le m agának, jó lleh et a k ö n yvn yo m tató sok esetben egyszerűbb eszközökkel és olcsóbban állíth atn á azt elő N em kell hozzá egyéb , m int csak az, hogy töke esen

P

JÜ

l

C~~ *

,

)

s ki is tudja használni azokat K ülönösen akkoc fizetödik ki az ilyesféle mun elő állítása, ha n agyobb p eld an yszám ról v an szó. Ilyen kor a *.ón yvnyom tatón ak — sok egyéb aprólékos dol­ gon kívül — seged elm ére van az a körülm ény
gép-

MAGYAR NYOMDÁSZOK ÉVKÖNYVE 1 QO5.

KLIMATIKUS GYÓGY­ HELY ÉS VÍZGYÓGY­ INTÉZET A MAGAS TÁTRA KÖZPONTJÁ­ BAN 1020 M. A T. F.

6

SSÍ S

E G Y ÉS M Á S A MI M I N D E N ­ NAPOS M U N K Á I N K R Ó L

r

----- -------------------- tr

M

egleh etős gyak ran látunk olyan n yo m tatván yo k at, am elyek bár első p illan tá sra elég szépeknek, elegán sakn ak lá ts z a n a k : a sze­ dés k ivitele dolgában több-keve­ sebb o lya n hibában leledzenek, am it iskolázott technikájú s fejlett ízléssel bíró szedőnek nem lett v o ln a szabad elkövetnie. S ezért, h a az ily e s n yo m ta tv án y futólagos m egtekintésre talán tetszik is egyik-m ásikunknak s b izon yo s m egeléged ettséggel tölt el bennünket, behatóbb m eg szem lélés után ez a m egeléged ettség rendszerint m egütődésnek, v a g y éppenséggel boszszankodásnak ád helyet, a szerint, h o gy m inő a tem peram entum unk. T a lá n nem árt, ha eg yn ém ely ily e s dologra itt is fölhívjuk a n yo m d ászv ilág figyelm ét. H iszen példákból tanul az em ber legtöbbet. A m ai v ilá g ­ ban a szab ályo k m a g o lá sa h e ly ett ú g y is jobban tesszük, h a szem léleti úton igyekszün k szakism e­ retein ket öregbíteni. K ezdjü k e g y külöm ben elég csinos levélfejszed éssel, am e ly kétszínű n yo m tatásb an látott nem régiben n ap világot. N em v o lt annak sem m i h ib ája, leszám ítva a szövegelren d ezés itt bem u ta­ tott n yu gtalan v o lt á t :

MENYASSZONYI KELENGYÉK KALAP-ÚJDONSÁGOK * * * * NŐI FELÖLTŐK NŐI DIVATÁRÚK******* SELYEM-SZÖVETEK * * * * * O kvetlenül arra gondolunk e példa látásako r, h o g y m ily csú n yák az itt alkalm azott sortöltők s m en n yire m egbontják a szedés n égyszögét, a h e ly ett, h o gy éppen az ellenkező h a tá st idéznék elő. P ed ig m ilyen könnyű dolog lett voln a a bajon segíteni. M indössze, h o gy jobb an m eg kellett voln a a sortöltőket v álasz tan i, ú g y h o gy színezet dol­ 1 5 7

gában m egegyezzen ek a sorral s aztán m egfelelő va sta g sá g ú léniákat rakni a sorok alá. P éld áu l talán íg y :

MENYA55ZONYI KELENGYÉK KALAP-ÚJDONSÁGOK* ®* ® NŐI FELÖLTŐK®®®*®*® NŐI DIVATÁRUK®®®®®®® SELYEM-SZÖVETEK®®®®® Különben n em csak az első példában bem utatott m ódon lesz szedésünk n yu gtalan h atá sú v á. M entői több betűfajtát keverünk össze v a la m e ly n yo m ­ tatván yo n , rendszerint annál zavartabb s annál nehezebben áttekinthető az. E zt a n yu gtalan h atást m ár e g ye s sorokon is észrevehetjük, m ih elyt két­ féle betűfajtát — ha csak színezet dolgában el­ térőket is — haszn álun k föl. ím e itt a p é ld a :

Raktárak: Budapest és Berlin Különlegesség: Angol illatszer U g y a n ki voln a m egeléged ve az ilyen sorok kal?! P ed ig különösen hirdetésekben, cégkártyákon stb. csak ú g y h em zseg az e fajta konstrukciójú rossz sor, jó lleh et m en n yivel nyugodtabb h a tá st érhe­ tünk el, h a eg yetlen betűfajtából szedjük az eg é­ szet. P éld áu l e m íg y :

Raktárak: Budapest és Berlin Különlegesség: Angol illatszer T á b lá z a to s szedésnél rendesen lén iával v á la sz t­ ju k el a táblázat fejét a lá b á t ó l; kom plikáltabb fejek szedésekor azonban sokszor jó k o ra bajlód ást okoz nékünk az, h o gy a fej e g ye s m ezőit elv álasztó von alak a láb v o n alaival seh o gy sem akarnak ö sszevágn i. P é ld á u l: Á r

Tárgy K

158

öss ze g | r

K

|f

Ilye n esetben b őséges tap asztalás alap ján azt ajánlhatom , h o gy a táblázat fejének vo n alát a láb v o n aláv a l eg y léniából veg yü k s a fejet a lábtól elválasztó vízszintes vo n alat veg yü k föl inkább a h arán tvo n alak szedésébe. íg y n i :

Ezzel az igen eg ysz erű szedési m óddal sokszor jó k o ra babram unkát takaríthatunk m eg. A levélboríték szed ése dolgában b ajo s volna határozott szabályokat fölállítani, m ár csak azért sem , m ert jo b b ára m inta után kell dolgoznunk. A kereskedői v ilá g m ostani levélborítékai között jó v a l kevesebb a m odern szed éstechnikával készült boríték, m int az olyan , am elyet a régi szedési m ódszer alap ján csinált a szedője. A z utóbbiak között pedig akad akárhán y afféle három soros borítékcím , am elyn él a szedő világért sem m ert eltérni az adott m intától, illetőleg kézirattól s otrom ba hibákat azon m ódon m ásolt le, ah ogyan azt a m intán látta. H o gy csak egyetlen péld át em lítsek : o lyan esetben, ha a levélboríték három so ra fokozatosan k esk en yed ik : sokan m ég alája csap ják az obiigát elválasztó von alat is, íg y n i :

FENYVESI EDE ÉS FIAI BORNAGYKERESKEDŐK

BUDAFOK M ennyire eg yszerű m ár m ost az alanti példa és m en n yire en yhíti a két sortöltő von al a sorok lép cső zetes esése okozta kellem etlen h a t á s t :

FENYVESI EDE ÉS FIAI BORNAQYKERESKEDŐK

<----------BUDAFOK------------> S z á z á v a l találh attam vo ln a m ég ilyen kisebbn agyobb szed éstechn ikai hibákat a n yo m ta tv á­ nyainkban, de talán elég lesz m o stan ra e n éhány p éld a is. S P IT Z AD O LF. 1 59

SZEC ESSZIÓ S M Ű V ÉSZET ÉS A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S

Osztrák

A szecesszió olyan újabb korszakot jelent a művé­ szetben, amelyet egy öntu­ datos művészcsapat a maga modern, a korábbi félszegségektől mentes tudásával, valamint a praktikus újítások után való kitartó törekvésé­ vel a közelmúltban megte­ remtett. Az általunk ismert művészi szecessziók közül a V E R SACRUM bécsi szecesszió a maga J Á H R L I C H 24 H E F T E IM S E L B S T V E R L A G E alaposságával, eszm e-gaz­ D É R V E R E I N 1G U N G . dagságával és komolyságá­ 3oo Exemplare derselben ' den im Wege dér Subscription val különösen kiválik. zum Preise von 50 Kronen per Jahrgangnurunmittelkar durch „Görög stílusban emelt die verefnigung abgegeben. parlamentjeink és gótikus templomaink vannak, s e mellett elfeledjük, hogy sok modern ember látogatja ez épülete­ ket s hogy a modern ember nem csupasz-lábszárosan, diadalkocsin hajtat a parlamentbe, s hasítékos köntösben sem járul a templomba, avagy ügyes-bajos dolgaiban a városházára.11 Ezt kiáltotta oda i8gg március havában a kiváló mű­ kritikus HermannBahr a bécsi közönségnek, amikor egy tárcájában a művész-forradalom hetes bizott­ ságának alakulását és programmját a maga tüzes stílusával megmagyarázta. Majd meg azt mondta : „Nem ismerünk különbséget sem a .nagyművé­ szetek1 meg az ,ipari művészetek1, sem pedig a gazdagoknak és szegényeknek szánt művésze­ tek között — a művészet közvagyon !“ Ez volt egyúttal a hitvallása is az osztrák művészek ekkor keletkezett „Secessio11 című egyesületének, amelynek mostani háza bejárója fölött a következő demokratikus mondás olvas­ ható: „Adjátok meg a kornak a maga művé­ w ct

ÍŐO

szetét s a művészetnek a m aga szabadságát!" Ugyan, hogyan is keletkezett ez a szó : szecesszió ? Erről a V er Sacrum című művészeti folyóirat ezt mondja az első szám ában: A régi Rómában történt, hogy valahányszor a gazdasági ellentétek okozta feszültség tető­ pontját érte, a nép egy része kivonult a város­ ból, még pedig vagy a Mons sacer-re (szent hegy), vagy pedig az Aventinusra avagy Janiculumra. Azzal fenyegetődzött ilyenkor a kiköl­ tözött nép, hogy ha nem teljesítik a kívánságait: egy második Rómát épít m ajd a régivel szem­ közt, a nagytiszteletű szenátusnak éppen az orra előtt. E kihurcolkodást ,,secessio plebis“ -nek nevezték. A derék városatyák okos emberek

16c

voltak: küldöttet menesztettek a kiköltözettekhez, sokat ígértek (persze keveset tartva meg belőle) — s a secessio plebisnek egy-kettőre vége szakadt. A „ver sacrum“ -nak az értelme pedig olyan időkre vezethető vissza, amikor nagy vesze­ delmek fenyegették Rómát. Ilyenkor a nép a jövendő tavasznak minden szülöttjét — mint tava­ szi szent ajándékot: ver sacrum — az isteneknek szentelte. Mikor azután a szent tavasz szülöttei nagyra nőttek : az ifjú csapat kivonult szülő­ városából, hogy a saját erejéből, a saját céljai­ val újabb községet alapítson . . . . A kivonulás

Angolország (T h e S tú d ió )

W E S T M IN S T E R T P /= P E? vS -1 1 4 1 1 6 V

1C

To R A

5TREEW E5TMIN5TE

162

ideje is tavasszal volt, s ezt a tavaszt is szent­ nek nevezték. Hasonló körülmények között, s hasonló okok­ ból keletkezett a bécsi „Secessio". íg y kezdődött meg a bécsi művészetnek, a szecessziónak amaz uj korszaka, amely a müncheni és berlini minták után, ahol ugyancsak ilyen néven már előbb is megnyilatkoztak hasonló áramlatok : uj perspektívát ajánlott a képző művé­ szeteknek a praktikus életben való alkalmazására és értékesítésére nézvést. Nem csupán a képek festésére, meg a szobrok faragására terjeszkedett

: KATALOG-DER_: AUSSTELLUNGEÜR BUOÍGEWEKBE-UND

: photographie: IN-ST-LOUIS-IÖ04-

■

HEKAUSGEGEBEN•VOAV DEUTSCHEN-BUCHGEWERBEVEREIN-ZU -LEIPZIG 163

Német­ ország

ki ez uj művészközület tagjainak a figyelme, hanem alapos meghánytorgatásra s végezetül kidolgozásra talált ott minden, ami csak a képző és alkalmazott művészetek körébe belevonható, így a házépítés, bútoripar, meg a szövés is, egészen az úgynevezett kis művészetig: a könyvcsinálásig, fazekasságig stb. A szecesszionisták törekvései e tekintetben főképpen abban nyilatkoztak meg, hogy minden anyaghoz és minden célhoz praktikus, sőt sok esetben egészen uj kidolgozási eljárásokat, újabb formákat és újabb arányokat kerestek és talál-

IRRCH 1U FÜR Ilii BUCH 6 EU 1E R B E

Német­ ország

Ilii BE6RÜD0ET UOn

,

RCEXFinDER UIEUDOUI HERflU56E6EBEDU.DEUT5CHED Illlll BUCH6E0)ERBEUEREin Iliül 41.Ehnü ta 1LILI 1904 53 FiEFT 7 A m H V é l m w

Osztrák

O LDE HANS, Maler, Direktor dér Kunstschule in Weimar R A F F A É L L I JE A N F., Maler, 202 Rue de CourceUes in Parii REN O U A R D PAUL, Maler, 46 Rue de l'arbre sec in Paris R E P 1N Professor, Académie des Beaux-Arts, St. Petersburg R ÍV IE R E H E N R I, Maler, 29 Boulevard de Clichy in Paris RO D IN A U G Ü ST É , Bildhauer, 182 Rue de I'Université, Paris RO LL A L F R É D PH., Maler, 41 Rue AJphonsc de Neuvilié, Paris R Y SSE LB ER G H E THÉO VAN, Maler, 44 Rue Laugier in Paris S A IN T M ARCEAU X DE, Bildh., 100 Boul. Males herbes. Paris SÁR G É N T J. S., Maler, Tite Street 31, Chelsea, London SW. S C H W A B E C A R L O S , Maler, Barbizon, Seine et Marne SIM O N LU C IE N , Maler, 147 Boulevard Mont Parnasse, Paris S K A R B IN A FR A N Z , Prof., Königin Augusfastr. 41, Berlin W. S L E V O G T M AX, Professor, Motzstraíe 70 in Berlin W. ST U C K FR A N Z , Professor, Maler. Kunstakademie, München S W A N JO H N M„ Maler, 3 Acacia road in London NW. TH AULO W F R IT Z , Maler, 21 Boulevard Berthier in Paris T H O M A H A N S , Professor, Maler, Karlsruhe in Baden T O O R O P J A N , Maler in Katwijk sur mer. Holland U HDE F R IT Z VON, Prof., Maler, Theresienstr. 148, München VAN DÉR STAPPEN , Bildh., 16 Avenue joyeuse entrée, Brüssel VAN D E V E LD E H E N R Y , Professor. Architekt in Weimar W ALTON E. A., Maler, 73 Cheyne Walk. Chelsea, London ZO R N A N D E R S , Maler und Radierer, Móra in Schweden Z Ü G E L H E IN R IC H , Prof., Maler, Kunstakademie in München.

(szeceszsziós kata­ lógus egyik oldala)

164

tak. Egyesületi közlönyüknek, a Ver Sacrum-nak, például — a legelterjedtebb képformátumokhoz alkalmazkodva — szabályos négyzet alakját adták ; művészi tökéletességű uj betűfajtát öntettek hozzá, megfelelően erősebb duktussal, aminek következ­ tében az olvashatósága sokkalta könnyebbé v á lt ; uj, igen tetszetős sor- meg szövegcsoportosítási módot rendszeresítettek; végül újabb színössze­ tételekhez fordultak, s még a nyomtató-papirost is maguk választották meg. — Kiállítási kataló­ gusaik pedig, amelyeknek megjelenését a szak­ emberek nagy érdeklődéssel v árták : uj, eddig

Osztrák

n°F-KvnOTnsi7iLT0

Ol\miV7\RKQmV\5' pn9T25R?i(M^üair &Rv<mn5(JMeeRflpnrc &R5imRBenwroTypie

Osztrák

^ K Ö C K

U C ID **

PHOTO-CHEMIBRRPHISCHE K u n s r o r js T fiL T w ie m ii-b e z scmi Frnm T SB R Sse nsjs \

■

-----------

V‘

16 5

12

még csak nem is sejtett utakat mutattak meg a könyvnyomtatás további fejlődése számára. Könnyen érthetően sok ellenzőre is talált e tevékenységük, egyrészt már csak azért is, mert minden, amit e művészeti apostolok csináltak: uj volt (,,az újat pedig természetesen támadni kell“), — másrészt pedig azért, mert a szeceszszionisták lelkiismeretes és valóban művészi tevé­ kenysége következtében a művészetet eladdig úgyszólván bérben bíró befolyásos művész-nagy­ ságok közül sokan napról-napra mind többet veszítettek a nimbuszukból. Művészek harca volt ez művészek ellen; majd az egyik, majd a másik fél hirdette, hogy ellenfelei nem veszik komolyan

Amerika

The

M i n i s t e r ’s

Hold-ups

VVhy a G e n t l e m a n o f t h e C l o t h W as O b l i g e d to Becoi ne a M o d e r n Di c k T u r p i n H. S. C O O P E R A DRizzLiNG. misty iáin; no Street cars running in his direction; a miié and a half to walk home by the Boulevard, and only half of that if he should take the short cut through a disreputable portion of the city.—those were the conditions

Franciaország

166

raising the money were frowned on by the minister.andhehad becomea veritable ••daughierofthe horse leech " to the better-off merobers of his congregation. The congregation was. as a whole. well able to

a művészetet s hogy a művészeti képzés inten­ cióit ferde utakra terelik. Hogy melyik félnek volt ig a za: akkor tűnt ki, mikor a szecessziós műkiállításokat és velők egy időben az „öreg urak kiállításait'1 Bécsben meg­ tartották. Míg a szecessziós kiállításoknak majdhogy nem összes műtárgyai a megnyitást követő néhány nap alatt mindig elkeltek, s e kiállítások látogatóinak száma rengeteg v o lt: a konkurrens tárlatoknak csak gyéren akadt közönségük, s vásár­ lási kedv éppenséggel nem mutatkozott. S a tár­ saságban is ezóta, ha igazi művészetre került szó, okvetetlenül a szecessziós művészet erővel, kifejezéssel teljes irányzatát értették alatta.

Angol­ ország

!W a | í r e r

j *

Fe a re g pH G A B T jl l-S ID E S T l j

[M anci( h e ®

10 ro m i yblOXToCDnijipnDOtiw, 111

ni

bjWCDi|GLA53:|hlADCW líü r ö üj|

l> <1 P “ B

p G m yl M sa ic i DCCOQfll [p o o n l fo m o j

w

!u 5 H JonElMT |gqill-

VtqocM

I1

w

W h a rI I w e dőlJfö-day o ffie rslla tie m p rl |RmtmtbÍ4

[ tPC.

_

J

167

I 3*

Ők, a szecesszionisták a hangadók ma Bécsben, sőt, bátran mondhatjuk, egész Ausztriában is, és számos műipar — köztük nem csekély mértékben a könyvnyomtatás is — sok refor­ mot, újabb kelendőséget, praktikus hasznot, meg nagyobb tekintélyt köszönhet nékik. Csak azok járnak rosszúl e mellett az uj irányzat mellett, akik az igazi művészetet a hamistól nem tudják megkülönböztetni, vagy akik e tekintetben még elő­ ítéletekkel vannak eltelve. E bajok ellen, sajna, nincsen orvosság, de az igazi, becsületes mű­ törekvéseknek ezek ha nem is használhatnak, de — szerencsére — nem is árthatnak. A közönség mindjárt elejétől fogva nagyon megkedvelte a szecesszionistákat, annyira, hogy

Angol­ ország

S T h e s e pages are devoted lo the presenlation of Ihe G v A U R lO L Series of L E T T E R and O RN A M EN TS, ^h ich tfill be found most suilable fór high-class Book, Circular and generál Display ^ o rk < / D

■

Olasz­ ország

168

még a kontároknak és spekulánsoknak némely bizarr és eszme nélkül való tárgyait is jó pénzért, vakon vásárolta, ha ezeken rajta volt az a csá­ bító fölirat, hogy ,,Szecesszió". Az idő azonban később bizonyos fölvilágosultságot teremtett e tekintetben, s az ál-szecesszió akárhány dühös ellensége máig már igaz barátja lön a valódi, hamisítatlan szecessziónak. Ami a mi szeretett mesterségünket, a könyvnyomtatást illeti: az a szecesszionistáknak igazán sokat köszönhet. A mesterségünkbe való közvet­ len belemarkolásuk által — ami első sorban is az egyesület egyes tagjainak vezetésével készült számos nyomtatvány révén nyilvánult meg — tagadhatatlanul igen sokat tanultunk ; ők adták

16 9

meg az impulzust ahhoz, hogy sok elavult meg nehézkes nyomtatási szabály alól emancipálhas­ suk magunkat, s megnyitották előttünk a bejárót az igaz művészetnek, a művészek művészetének a birodalmába. Némely, e cikket illusztráló példában, olyan m agyaros tervezetek mellett, amelyek kétség­ telenül a szecesszió hatása alatt készültek, bemutatom néhány külföldi szülöttjét is ennek a grafikai művészetben is megnyilatkozó iránynak. Eltérést köztük valójában csak modor dolgában találunk, különben azt látjuk, hogy valamennyi­ nél — mint a művészi nyomtatványoknál álta-

"TTl Magyarország

Z C / r i N ' f Í.A N Y Ö K * g U T A L ,K < 5 L iT < T <j s=sr/i\A*rY'A’ K /m n - í rí7 \ J v ~ ~ ' '

A /l\VV^2Í FA k A ^ Á IL a A j Á N L - JA A A N V tó C 6 Y I-< t-g K ű T - V ^ T lT A

A

Í*P A T V

/TvOvéV^éTI TATV^VLAT T I T KÁK. í

170

Mi V « T A L A

~

Iában — az ideális térfölosztásra törekedett a csinálója. Mindegyiknél a betű, a sor, amely lelke különben minden nyomtatványnak, lép az előtérbe. S minő tetszetős, s mégis szerény az őt kisérő harmonikus dísz! Mindenütt, mindenfelé arra törekesznek tehát, hogy megreformálják a nyomtatványok kiállítá­ sát ; mindenütt, s így nálunk is, egy bizonyos szecessziót akarnak létrehozni a könyvnyomta­ tásban. Ugyan melyik lesz e szecessziók közül valaha a győztes? Nem lehetne-e az esetleg a magyar szecesszió? KÖRINEK JÓ Z SEF.

NOVAK ALAJOS SZAK­ T Á R S U N K M ELLÉKLETE

z átellenes oldalon M áser-lem ezbe vésett s aztán két színnel — ib o lya­ szín lakkal m eg fekete festékkel •— — nyom tatott m ellékletet látunk. Tern a vezője és v é ső je N ovák a P alla s-n y o m d a m esterszed ője, ki e m un kájával bebizon yította, h ogy kellő ízlés és technikai készült­ sé g birtokában kicsin y fára d ságg al m eg arán ylag k evés kö ltséggel is eléggé h atáso s dolgokat állítha­ tunk elő. A z e fajta n yo m tatván yo k készítése valójáb an u g y an inkább a litográfus m unkakörébe tartozik, de n ém ely esetben (például ha n agyobb péld án y­ szá m ró l van szó, bo lyh os p ap irosra kell n yo m ­ tatnunk, v a g y terjedelm esebb szö vegrész is van a n yo m tatván yon ) a n yom d ász itt is ered m én ye­ sen konkurrálhat a litográfussal. M agától értető­ dik azonban, h o gy a lem ezek an yagán ak m eg­ v á la sz tá sa k o r óvatosakn ak kell lennünk. N agyobb péld án yszám ok n yo m tatása esetében pl. világért se véssü k a rajzot M áser-lem ezbe, de m ég linó­ leu m b a v a g y celluloidba se igen, m ert nem biztos: kibírják-e a sok n yo m ást. L eg jo b b ilyenkor, ha v a la m e ly ü gyesebb cin kográfussal csináltatjuk m eg a kliséinket. A jelen esetben, m ert sem a péld án y szám nem v o lt tú lsá g o sa n n agy, sem pedig a papiros b o ly ­ h o s é s íg y sok konszisztens festéket m eg igen erő s n yo m ást ig é n y lő : egészen jó l b eválo tt a M áser-lem ez. A m elléklet három színű n yo m ta tv án y h atását teszi, jó lleh et csak két színnel nyom ódott, m ert a harm ad ik szín — a hold fén ye — m ag a a p ap iros eredeti színe. E z t ú g y érte el a m unka tervező je, h o gy a kék m eg fekete n yo m tatásra szá n t M áser-lem ezekből kivéste a m egfelelő h e ly e­ ket. E lem ezek h aszn álh ató ságáró l különben É v ­ kö n yvü n k 36. és 12 6 . oldalán m ondunk el egyetm ást. A n yo m ta tá sá t egyébként B a lá z s K á ro ly , a P a lla s-n y o m d a gépm estere végezte.

A

172

NOVAK * LAJOS SZAK­ T A R ST N F L L ÉKLE TE

t

| fe jfc = ^ » = ^ = « = = « = = = = = | m

-

— i t t V .v L ,i >

-—

-------------—

e J

■ 'daj'-n M íiser-lem ezbe

«zin lakkal m eg fekete (estekkel n yom tatott m ellékletet látun k.TV ? a vezője é s v é ső je N o vák A lai. ;> « u.tgy. bs i >, szám ró l van szó, bo lyh os p ap irosra kell n yo m ­ tatnunk vag y terjedelm esebb szö vegrész is ve. a n yo m tatván yo n ) a n yo m d ász itt is ered m én ye­ set konkarrálhat a litográfu ssal. M agától értető­ dik az ónban, h o gy a lem ezek an yagán ak m eg­ v álasz tása k o r óvatosakn ak kell lennünk. N agyobb p ddányszárook nyom tat., a esetéi :n pl d /ért se véssü k a rajzot M áser lem ezbe, de m ég linó­ leu m ba v a g y celluloidba se igen, m ert nem bi kibírják-e a sok n yo m ást. L eg jo b b ilyenkor, . trol omrvl tr i‘i/r»fpiepV*K r> M>k»UV/«k> ófno*' ol V .K ,l.i> AU/if'• 1 . íuuk el m ást, A n yo m ta tá sá t egyébként B a lá z s K áro ly , a P a llá s-n y o in d a gépm estere végezte. 17?

PfiLLRS BUDflPfST

A K Ö N Y V N Y O M T A T Ó - IP A R F E J L Ő D É S É N E K ÚTJAI

á th a tv a , a m áskor lekicsin yelt közönséges szaktechn ikai kérdések iránt egyszeriben széleskörű érdeklődés m utatkozik. M ind több és több am a szak társain k szám a, akik becsülni kezdik a k en y ér­ adó m esterségüket, s hébe-korban eg y-k ét üres ó ráju kat is szívesen föláldozzák, csak h ogy m en­ tői több titkot leshessen ek el belőle. Mi lesz ebből ? T a lá n a k ö n y v n yo m tatás ren aissan ce -a ? * * * A szaktechnikai érdeklődés eddig főképpen a m esterszed és m eg a n yo m tatás felé ir á n y u l; az eg ysz erű könyv- m eg u jság szed és dolgában szé­ pen folytatód ik a X IX . század dekadenciája. A kom p ressz-szed és elvesztette a tu d om án yos alapját. Szedőink jó része nem h o gy együ tt érezne az író va l, s követn é annak gondolatm enetét, de szed gépiesen, sokszor azt sem tud va, h o gy mit. N o ennek az oka talán az, h o g y az irodalom n ag yo n is specializálód ott, a nyom dászból pedig nem lett polihisztor. E rrő l talán bajos is voln a tennünk. De az m ár m ég is csak a m i hibánk, h o gy a sorszed és régi jó sza b ály ait m a m ár senki sem respektálja, s h o gy a m a g y a r könyvek legtöbbjében csak ú g y hem zseg a sa jtó h ib a ! M esterszedőnek, sőt kö n yvip ari m űvészn ek készülünk, s kö n yvtáb lák ra jz o lá sá v a l kezdjük m eg a tanulm ányainkat, a nélkül, h o gy előbb m egpróbálnók : tudunk-e e g y sorocskát hibátlanul, kifogástalan ul m egszedni. A töm ör szed ésben szerén yen m eghúzódó sorokkal senki sem törő­ dik, m intha az nem is vo ln a része annak az iparm ű vészeti term éknek, am it könyvn ek nevezünk. C salódik az, aki azt hiszi, h o gy a kom presszszed és technikája olyan aprólékos, könnyű valam i. Ö reg szedőket ism erek, akik h arm in c-n egyven 1 7 3

esztendős n yom dászkodásuk id eje alatt nem tudták m egtanulni a betűszedés m esterségén ek sine qua n o n -já t: a h e ly es sor-szedést. A m ai ú g yn evezett m esterm un kák legtöbbjének a sorai h ib ásak . S ő t az örök-em lékű W illiam M orris k ö n y veib e n is am i kifogásolni való t ta lá lu n k : e g y -e g y közön séges töm ör so r az itt-ott. O lyan k icsin y es napfoltok e z e k ; kicsin y szám uknál fo gva nem is igen tűnnek a szem ünkbe, de ha sűrűbben fordulnak elő, bizon y elh o m ályo sítják a napot. E zen kell segítenünk. Á llítsu k v issza a szép sor, a szép betű kultuszát. E z am i a legfőbb erő ssé­ günk : alap ja az egész kön yvn yo m tatásn ak . A lito­ gráfiái rajzoló m indenütt legyő zh et bennünket, csak itt nem . *

*

*

A huszadik század m esterszed ő je gyak ran a legrafíin áltabb fogásokhoz kén ytelen nyúlni, csak ­ h o gy zsarnokának, a m egrendelő közönségnek ízlését s újabb, eredetibb dolgok után való v á g y a ­ k o zásá t kielégítse. M íg a tizenöt esztendő előtti m esterszed ő pusztán a betűöntői an y ag fölhasz­ n á lá sá ra szorítkozhatott, s egy-két kartonlem ezről való sím a tónus a lk a lm az ásáv a l m ár csudálkozásb a ejtette p á ly a tá rsa it m eg a m egrendelőket e g y a r á n t : a m ai m esterszedőnek ezerm ester­ nek kell lennie. Kitünően kell ism ernie a renge­ teg betűöntői an yag o t és annak a h aszn álható­ sá g á t ; bizon yos m értékben tisztában kell lennie a n yo m tatás-tech n ik ával m eg az e g y e s sa jtó ­ típusoknak m u n k a k é p e ssé g é v e l; a közön ségesebb festékek tu lajd on sága m eg keverésükn ek m ódja a kis-ujjában kell h o g y le g y e n ; rajzolni kell tudnia, m int valam i kész m űvésznek ; fúrnia, faragn ia és vésn ie, m int egy egész sereg m ester­ em bernek. M indezeken kívü l káptalan legyen a feje, h o gy bárm elyik p illanatban is fölvilág o sítást ad h asson a jelenben, m últban v a g y régm últban készült ak árm icso d a m unkáról is. A m ellett a m esterszedő m unkaköre folyton o­ san nagyobbodik. Ú jabb tipográfiai eljáráso k kerülnek fölszínre, ő neki pontosan ism ernie kell a z o k a t: azért m esterszedő. N yo m on kell követnie a rohanó divatot, m ert ha nem t e s z i: egy-kettőre le já rja m agát. Sokszor délelőtt m ég húsz esztendő előtti m ara d ias stílusban kell dolgoznia, s dél­ u tán ra m ár n yakig gázol a hiperm odern szeceszszionizm usban. 174

A m esterszed és jö v ő b eli k ialak u lására n ézve m ost h árom féle tö rek véssel kell szám olnunk : a) A z elsőnek, a legm esszebb m enőnek, az a célja, h o g y a m esterszed és teljesen külön, a betűöntői an yagtól teljesen em an cip ált uj ip arág legyen. A n yo m d ász m aga ra jz o lja m eg a m ester­ m unkának m ég a betűjét is, s rajzáról aztán cinkográfia v a g y v é s é s seged elm ével készítsen n yom tatólem ezt. ■— A z elv m eg okolása az, h o gy ilyen m ódon végtelen tér nyíln ék a m esterszedő terem tő genieje előtt, a n yo m d ászat szabadabbá váln ék, s íg y könnyebben is közelíthetné m eg az ip arm űvészeti ideált. S h a a cinkográfia v a la ­ m ely talá lm á n y következtében olcsóbbá lenne — am i bizony n agyo n könnyen m egeshetik, m ert igen sokan kisérleteznek m ost ebben az irá n y ­ ban — az uj rendszer an yagiak dolgában sem terhelné m eg job b an a nyom d atulajd on ost, mint a betűöntői an y ag h aszn álatán alapuló m ostani. b) A betűöntői an yagból pusztán a betűt m eg a léniát tartsa m eg a nyom dász. M inden egyéb ornam entum ot m aga rajzoljon és cinkografáltasson, illetőleg v éssen . — A z elvet főképpen azzal okolják m eg, h o gy a betűöntői ornam entum sa b ­ lo n o sságát m ai nap m ár nem csupán a n yo m ­ dász-em ber érzi, hanem szem ébe ötlik m a g á ­ n ak a m egrendelő közönségnek is, m ég pedig különösen azért, m ert ennek az ornam entum nak e g y e s darabjai m ostanában jó v a l nagyobbak, mint voltak péld ául tíz-tizenöt eszten d ővel ezelőtt. E m iatt tehát, m eg részben h aszn álh atóságuk bizon yos k o rláto ltsága m iatt is a betűöntők c s i­ n álta díszeket ne h aszn álja a n yo m d ász, hanem esetről-esetre m aga rajzolja, v ésse, illetőleg cinkog ra fá lja a n yo m ta tv án y orn am entális részét. B e tű ra jz o lá sra azonban ne ad ja a fejét, m ert ez eg y ré sz t roppant nehéz m unka voln a, m ásrészt pedig szépség, szab ato sság stb. dolgában am ú gy sem közelíthetné m eg az öntött betűt. S ő t ezzel szinte m agunk alatt vágn ék a f á t : a m esterszed és m egszűnnék szed és lenni. A lénia-féle pedig olyan eg yszerű és m égis oly soko ld alú lag h aszn ál­ ható praktikus a n y a g a a könyvn yom tatón ak, h o g y ezt is okvetetlenül m eg kellene tartani. c) M arad jon csak m eg a n yo m d ász a betű­ öntők an yag án ál, s a helyett, h o gy sa já t tervezésű ornam entum okon törné a fe jé t: inkább annak az útját-m ó d ját keresse, m iképpen lehet a betűöntők 175

d íszítm én yeit a papiros és szín hatás seged elm é­ vel m en tői válto zatosab b an kihasználni. — A z e lv m e g o k o lá sa az, h o gy a jó l m eg választo tt betű ön tői d ísz százféleképpen is alkalm azható, csak értsü k a m ódját. A m esterm unka m ű vészi értékét nem gyön gíti, h a az an yagn ak szűkebbek a k o rlátái. A m esterszed ésn ek ez a m ód ja külön­ ben is többn yire gyorsabb m eg olcsóbb, m int a v é s é s s e l m eg m a ra tá ssa l p árosu lt m unka. H a a betűöntői dísz sablon os i s : a földolgozásban m indenkor m egnyilatkozh atik bizonyos eredeti­ ség. A sa b lo n o ssá g o t különben ellen sú lyozh atju k a p ap iros m eg a szín díszítő h atásán ak inten­ zívebb k ih aszn álásá va l. E h á ro m elv v alam ely ik éért lelkesedik m inden m esterszed ő n k . H o gy m elyik a három közül az ig a z i: b izon y nehéz dolog vo ln a rája m egfelelni. M ai viszo n yain k között talán legtöbbet érne eg y kis eklekticizm u s : az adott m unka körülm én yei­ hez képest v aló követése mind a három elvnek . . . *

*

■X

E g y azonban b iz o n y o s : az ip arm űvészet csak a m űvészi érzékkel p árosu lt technikai tudás te lje s­ ségén épülhet föl. A m űvészi érzéknek és a tech­ nikai tudásnak ki kell egészítenie eg ym á st. E g y ik a m ásik nélkül nem sokat ér. P éld a rá a „ S te g litzer W e rk sta tt" e s e te : jó n ev ű fiatal m ű vészek n yom dát alapítottak s m aguk dolgoztak benne, a nélkül, h o g y m eg lett voln a a kellő technikai tudásuk, tapasztalatuk. A zt érték vele, h o g y az egész ném et n yo m d ászvilág kinevette őket, s nem régiben m ár be is csukták a boltot. K ellő technikai tanulm ányok nélkül hiába csap föl nyom d ászn ak a m ű v é sz -e m b e r: m induntalan m egbotlik o lya n aprólékos dolgokon, am in a tíz­ tizenöt esztendős gyak orlati tap asztalattal bíró n yo m d ász já tsz i kö n n yűséggel túlteszi m agát. V iszon t az is n ag y baj, ha a k ö n yvn yo m tatón ak éppenséggel nem volt m ű vészi n evelésben része, m ert így nem értheti a m egrendelő intencióját. A kön yvn yo m tató szaktan ulm án yaiban bizonyos k v ó tá v a l — m ondjuk talán h arm in c-p ercen tessel — kell szerepelnie a m űvészi n evelés leghathatósabb esz k ö z é n e k : a rajzolásnak, is. C sakh ogy nem m in degy ám , h o gy m it rajzol a n y o m d á s z ; m ert h a folyton osan olyan dolgot rajzolgat, am inek sem m i köze a kö n yvn yo m tatásh oz, péld ául tá j­

képeket, a k to k a t: soh asem veszi annak praktikus h aszn át. A n yo m d ász rajztan u lásában az egyedül h e ly es irán yad ó elv e z : ú g y állap íttassák m eg a tan ulási v a g y tanítási tervezet, h o gy am it m a tan ul a n yom dász, azt holnap m ár — habár ön­ kéntelenül is —- praktikusan értékesítse a m ester­ ségében. E zért nem győzöm eléggé hangsúlyozni am a vázlatkészítési gyakorlatokn ak a fon tosságát, am elyekn él a betűt vesszü k kiindulási alapul s egyszersm in d legfőbb díszítő egységül. * * * H anem a m esterszed és m unkam enetébe okvet­ lenül be kell hoznunk eg y kis reform ot, m ert az az akcidens m unkák 70 — 80 százaléka m ai nap fejetlenül, logikus rendszer nélkül készül. M egad­ já k a m esterszedőnek a tém át, m ire az keretet csin ál, h o gy legyen később a szö veget m ibe bele­ szorítan ia. H a aztán a szedés k é s z : akkor nekiálln ak, h o gy n yom tató-papirost keressenek hozzá. V égezetü l aztán csodálkoznak, ha a n yo m tatván y nem m inden tekintetben k ifo g á sta la n : v a g y a szö ve g szoronkodik a szellős ornam entum köze­ pette, v a g y a papiros, betű m eg a szín v alam ely ik e nem akar a m ásikkal m egférni. A m esterszedésnek egyetlen logikus m unka­ m en ete az, h o g y m ár a m unka kezdetén m egadják a szedőnek az eredeti papirost a pontos form á­ tum m al. E hhez a papiroshoz, annak m inőségéhez, színéhez és alakjához alkalm azza m ajd an a szedő a szö veget, a szöveghez aztán az ornam entum ot. A színek m eg állap ítása v a g y a betű, v a g y pedig az ornam entum m eg állap ításával egyid ejű leg tör­ ténik, a szerint, h o gy m elyiket akarjuk több szín­ ben nyom tatni. E z a term észetes sorrendje a m esterm unka fö lé p ü lté n e k ; a m ásféle rendszerrel v a g y éppen­ sé g g e l rendszer nélkül való m unkálkodás csak talá lo m ra történik. * ** A gépm ester m unkakörében az újabb idők egy kis válto zást okoztak. A m esterm unka színeinek m eg állap ítása, az alap n yom ati lem ezek v é sése p éld áu l lassan -lassa n átvándorolt a m esterszedő ügykörébe, az egyen getés pedig részben m ehanikai úton történik, ú g y h o gy m a a gépm ester m unkája 177

kizárólag tech n ikaivá lett. E zen a dolgon nem válto ztat az sem , h o gy a kö n yvn yo m d ái gépm ester m unkakörébe eg y uj, n ag y jelen tőségű e ljá r á s : a három szín ű m eg négyszín ű n yo m tatás került. Szűkülni azonban nem szűkült a gépm ester m unkaköre, m ert am it a réven elveszített b e lő le : b ő ségesen visszan y erte a vám on. A sokféle illuszt­ ráció s dúccal különböző m ódon kell e lb á n n ia ; a dom ború n yo m tatás egészen az ő dolga lesz. A m odern gépm ester tisztán technikai m unka­ köre azonban kiváló intelligen ciát és n agyon széleskörű tudást igényel. A festékek an y ag át és tu lajd o n ság ait, valam in t keverésük m ódját például kitünően kell ism ernie, m ert különben sorra lö vi a bakot. A firnász-félék, szárító m eg fényt adó pótlékok, m osóan yagok stb. tulajdon ságain ak ism e­ rete a kis-ujjában kell h o gy le g y e n ; a papiros an yag át, n yu jth ató ságát rövid m egtekintés után m egleh etős biztosan m eg kell tudnia határozni. D e a gépm esteri tudás legfőképpen a n yo m tató­ sajtók ism eretében csúcsosod jék ki. M a m ég u g yan k evé s az olyan gépm ester, aki a g y o rssa jtó ja épí­ tésekor m egnyilatkozott m ehanikai elveket tövirőlh e gy ire ism eri, de valószínű, h o gy a szak-szeretet n a g y terjedése következtében szám uk a közel jö vő b en roh am osan szaporodni fog. T a lá n id ővel m egérjük, h o gy gépm estereink túlnyom ó része a szó legteljesebb értelm ében m estere lesz a n yo m ­ tatásn ak s ú gy ism eri a m aga gépét, mint az, aki csin álta azt. * * * L á tju k m ár a h ajn alh asad ást. A m ag y a r k ö n yv­ n yom tató m egint szeretettel fordul a m estersége felé s küzkpdik, tanul, h o gy m egérd em elje a n yo m ­ dász nevet. A k ö n y v n yo m tatás az élethivatások legtekintélyesebbjei közé em elkedik; ügyvéd , orvos, beam ter nem fitym álh atja többé az ólom betű lo v a g ­ já t, hiszen ez is tanult, törte a fejét tán többet, m int az ú gyn evezett értelm iségi keresetforrásból élők n ag y átlaga. A m ag ya r k ö n yvn yo m tatás híre pedig száll-száll m esszire s az egész m ű velt világo n tudni fogják, h o gy van valah o l a szőke D una p artján eg y v á ro s — B u d ap est a n eve — ah o vá tanulni já rh a t ánglus, ném et, francia . . . N em b olon d ság ez, am it itt írok. H a eg y kicsit összefogunk, B u d ap est m ég M ekkája lehet a kö n yvn yo m tatás m űvészetének. NOVÁK LÁ SZLÓ . 178

H IR D E T É S E IN K a b JEGYZÉKE rae NYO M DAI S Z Ü K S É G L E T E K B E S Z E R Z É S E K O R A Z A L A N T I C É G E K E T A JÁ N L JU K F IG Y E L M É B E

---------

Betűöntők

---------

Első magyar betűöntődé. Betűöntöde és gépgyár Offen bachban (a|Main). H. Berthold (Berlin). Fischer és Mika (Budapest). Rust J. H. (B écs), képv. L ig eti Jenő (Budapest).

,

' C in k o g tafu so k --------

Fischer Lipót. Herbst Samu. Kurcz Lipót és Tsa. W einwurm Antal. W ottitz Manfréd. W o ttitz Vilmos.

--------- F estékgyárak---------Berger és W irth (Lipcse), képv. Nádor Lajos (Budapest). Beit & Co. (H am burg), képv. Müller testvérek (Budapest). Carmine Hugó (Budapest —B écs). , Hans Wunder (B e r lin ), képv. Goldstein Adolf (Budapest). Kurzweil J. és Társa (Budapest).

--------- Gépgyárak --------Első magyar gyorssajtógyár Kaiser L. és Fiai (Budapest). Josef Anger & Söhne (B écs).

Miller Márton Fia acélárugyár (Budapest). Maschinenfabrik Augsburg,képv. Pollacsek József (Bécs). Gépgyár és betűöntődé Offenbachban (a|Main). Preusse & Co. (Lipcse). W aldherr & Cie (Bécs), képv. Klein József (Budapest).

----------- Szedőgép ----------Mergenthaler Setzmaschinenfabrik, Linotype (Berlin).

Szaküzletek Ligeti Jenő (Budapest). Klein József (Budapest). Gutenbergház (Budapest). Carmine Hugó (Budapest). Pollacsek Frigyes (Bécs). Gutenberghaus Gebr.Geel (Bécs). Goldstein Adolf (Budapest). Horn Hugó vésnöki int. (Lipcse).

---- V eg y e s hirdetések -----Nyomdászati Enciklopédia. Grafikai Szemle. M agyar Nyomdászok Évkönyve. Firtinger: Otven esztendő. Firtinger : Nyomdászattörtépeti térkép.

f

f

0

PU SZTAI FERENC

B

15

NVOMDfíSZím ENCIKLOPÉDIA n-i LSJ

AZ ÖSSZES G RAFIKAI TUDOMÁo o o NYOK ISM E RE TTÁR A o o o

ooo

r-n [»J

OOO

E

z a szakirodalmunkban pá­

ratlan, mintegy hatszáz oldalra terjedő mű magában foglalja mindazt, aminek is­ meretére a modern nyomdász­ nak szüksége lehet. Közel 2000 vezérszavával kiterjeszkedik az egész grafikára, annak eszté­ tikájára, technikájára és törté­ netére, megismerteti annak gé­ peit és segítő eszközeit, közli a régi és újabb időkbeli jelesebb nyomdászok, meg a modern illusztrátorok rövid életrajzát stb. stb. — A könyv végén a grafikai mesterszóknak magyarnémet - francia - angol nyelvű oly bő gyűjteményét találjuk, amilyen még nem látott nap­ világot a világ irodalmában.

ÁRA FÉLB Ő R K Ö T ÉSB EN 12 KORONA, F Ű Z V E 10 KORONA • H ÁZI PÉN ZTÁRO SO KN AK JÓ JU T A L É K M E L L E T T R É S Z L E T F IZ E T É S R E IS. Megrendelhető a ,,Magyar Nyomdászat“ kiadóhivatalában, Budapest, Pallas-nyomda, V, Honvéd-utca io.

V.---------------------------------------------------------- - J

B ETŰ Ö NTŐ D É ÉS G É P G Y Á R R É S ZV .-TÁ R S . O F F E N B A C H a/MAIN

legmodernebb betűfajok, kör­ zetek, valamint a legkitűnőbb gyárt­ m ányú nyom dai gépek n agy rak­ tára. Szállít teljes nyom daberende­ zéseket. e h Költ­ ségvetésekkel és mintákkal szolgál

A

Á llan d ó g é p k iá llítá s : B erlin , F ried rich str. 16 . ® K eresk e­ delm i iro d a : B é llé A llian ce, L eip zig , T h a ls tra s s e N r. 4.

T ávb e szélő 57. sz. Sü rg ö n yczím : T y p e Offenbach M ain

Lt: 14

§ MAGYAR g NYOMDÁSZOK g ÉVKÖNYVE g 0 Az 1889, 1890, i8 g i, i8 g 2 , 1893, 1894, i 8 g 5 , 1897, 1898, 1899, 1900, 19 0 1, 19 0 2 ,19 0 3 és 1904. évfolyam okból m ég van néhány példán y. Ezen 15 é vfo lyam ára együtt m egren delve 10 korona. Az első tizen n égy é v ­ folyam ára egyenként 1 kor., vidékre (a postai költséget b eleszám ítv a) 1 kor. 24 fill., az utolsó azonban 1 kor. 40 fill., vidékre 1 kor. 24 fill.-be kerül. A 3 első és az 1895. évf. m ár nem kapható.

□ □

□ □

□ □

K IA D JA A K Ö N Y V N Y O M D Á S Z O K □ □ SZAKKÖRE □□

r

•

() 7 V E N í

É S Z T É N i D()

\ 1M A G Y A R O R S Z / : I G 1 ••

*

(C I N Y V N Y O M T A T Á í ••

(C I Z E L M U L T J Á B ! Ó lL c: c 3

[3C 3 NAGY SZA K TÖ R­ T É N E L M I M UNKA IRTA: F IR T IN G E R K Á R O L Y

Á R A K É T K O RO N A

/\

M A G Y A R

Á l l t

UV1

r« Y ' O M D Á S Z A T T Ö R irÉ N E L M I

T É R K É Pl

c: c i

311 T ervezte és m a g y a ­ rázó szövegét ír ta : F IR T IN G E R

KÁROLY

A ra helyben 6o fill. (V id ék re 70 fillé r.) Az É v k ö n y v m egren­ delői féláron kapják.

i 4*

r

j. n. Rust & cs Wien, V. nífis&a Betűöntődé és mechanikai műhely v

n -—a-.— n lata a czégtáblán és a pecséten .

K itü n tetve: B écs, P á ris, B erlin , N ü rn b e rg , P á ris, F ran kfu rt a. M.

Éveken át szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján a legrövidebb idő alatt szállítanak

könyvnyom dái berendezéseket nagy és kisszabású üzletek részére a leg­ modernebb és Iegizlésesebb betűkkel, körzetekkel és ékítményekkel, valamint a legjobb gépekkel és kellékekkel fel­ szerelve. Monogrammok, valamint ini­ ciálék könyv- és dombornyomáshoz. Ruggyantabélyegző-gyártáshoz berende­ zések oktatással együtt. Tégelynyomású gyorssajtók. Tömöntődei készülékek. Lyukasztógépek és számozó készülékek, stb. Legnagyobb választék idegennyelvű betűkben. Plakátbetűk fából és rézből. Szolid kivitel. — Méltányos feltételek.

Költségelőirányzattal és mintákkal kész­ séggel szolgál a budapesti képviselő:

H LIGETI JENŐ H VI., Izabella-utca 67. szám.

éremmel lett ki­ tüntetve. * * * * * * * * vVH —^ ,,1

Telefon 14—16.

MAGYARORSZÁGI RAKTÁR:

B U D A P E S T VI,

KIRÁiy-lJTCa

26 .

GÉP- ES SZERSZAM-GYAR ÉS A GRAFIKAI IPARÁGAK ÖSSZES SZÜKSÉGLETEINEK ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁRA nevezetesen mindennemű nyom­ dafestékek,kencék,hengeranyagok

Kast és Ehinger G .m .b .lj. stuttgarti és feuerbachi gyáraiból.

Kék és sárga litográfiái kö­ vek elsőrendű minőségben, valamint érc- és fafelszerelések, ú. m. szekrények, sorzók, hajók, matricapor, táblák stb. stb., vala­ mennyi saját gyártmány, legjobb minőségben, továbbá Máser-féle alaplemezek és szerszámok

AZ ALANTI CÉGEK KÉPVISELŐJE:

§

KÖNIG ÉS BAUER, WÜRZBURG. HUGÓ KOCH, LIPCSE. AUGUST FQMM, LIPCSE, m

C=®r=l |[Ö 5 = | ll c=©==i]1=®=3 |fi=gc=i

Alapíttatott 1878. A párisi kiállítá­ son Grand Prixvei és két arany-

t=z®=ET| Q & = ]

(M M IN É HUGÓ

:id

p

Ü G E T I

KUN

JE N Ő

nyomdászat! ügynöksége Budapest, Izabella-u. 67. dk •<£7'77 \£7 VS7

lvállalja nyomdák teljes beren­ dezését. «aí Ajánl mindenféle segédeszközöket, teljes Máserberendezéseket, valamint mindennemű munkásruhákat nagy választékban. «at Árjegyzékkel kívánatra ingyen és bérmentve szolgál.

E

^ ^ ^

L

I

F I S C H E R 15 M I K A BUDAPEST VI, RÉVAY-UTCA 6. T E L E F O N 28—62. S Z Á M .

o

o

o

A L A P IT T A T O T T 1877-BEN.

B etű - és töm örítődé G a lv a n o p la s z tik a M echanikai m ű h ely

O o

A já n lja n a g y választékú s folytonosan készletben tartott legújabb könyv- és cím betűit, szerb és héber betűket, körze­ teket és k iz á rá so k a t; továb b á m inden­ nem ű nyom dai szerelvén yeket, saját gyártm án yú szedő-sorzókat és hajókat, szabadalm azott kizárásn élkü li nyom dai vonalzó-berendezését. E g y próbagarnitura ára 20 korona. E lv á lla l igen ju tá ­ n y o s áron egész nyom dai berendezéseket. A z ezredéves orsz. kiállításo n kitüntetve.

GRAFIKAI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT A GRAFIKAI IPARÁGAK SZÁMÁRA © KIADJA A KÖNYVNYOMDÁ­ SZOK SZAKKÖRE. © SZERKESZTI TANAY JÓZSEF. © FŐMUNKATÁRS NOVÁK L.

zt a tizenötödik évfolyamát élő szakfolyóiratot a Könynyomdászok Szakköre adja ki, s mint ilyen, döntő szakorganuma a magyarországi könyvnyomtatók­ nak. Célja, hogy a magyar könyvnyomtatás útját egyengesse az iparművészet felé, s a mellett a technikai ismereteket is a lehető legszélesebb körben terjessze. E végből hűségesen beszámol minden olyan törek­ vésről, amely a könyvnyomtatás szakbeli fejlesztésére irányul. Bárminő fontosabb találmány vagy praktikusabb technikai újítás adódjék is elő a világon, a Grafikai Szemle elsőnek ád róla hírt a magyarországi könyv­ nyomtatóknak. Figyelme különben nem­ csak a könyvnyomtatásra terjed ki; szemmel tartja a grafikai sokszorosító mesterségek és művészetek összes ágazatait, s az ezek körében észlelhető mozzanatokról tárgyi­ lagos fölvilágosítást ád olvasóinak. Mellék­ leteiből pedig szedő és gépmester egyaránt bőséges és igen alapos okulást meríthet.

Előfizetési ára: egész évre 4 kor. félévre 2 kor. Egyes szám ára4ofill. Megrendelhető a kiadóhivatalban: Budapest, V., Hold-utca 7 . szám.

—....... . Magyarország _ legelterjedtebb szakfolyóirata.

« Q t; a *a ts| W W 'C3

s f gs a Eu

2

CC

ZJ

ex

'ZJ

o

1/5

N O in ^ O 05 *55-a IL» §3 S *Q n .> -o x= i/3— ■— E 2 = 5 *0 E «“ c= ca -«N >*w Q>2_ e .,2 . jé >— a

o

13

a E

; s-2

E o

O

x

C3 o

5 0

SÍ

-/ s= e “ $• -a>S-a">

cj a>

OÜN

o

N

1/3

1/3 *C3 0) .O ^ -*—=?"*"o IL) 03= !ü C (U.a 03 a> c :2 jsí * r. xj * 2 2 X3 *3 = ^ tu IT> t/3 iy> ü E 2 •o E c^ . 0S* 1/3 E «2> ős e -o =TSí o t n qj '& =n “ *=* c OCG i/i

—i =T«X3 3

!S -S ^ 3 *0 0/ =O E =y>a Q v-» — n 03 N „ ^ G3 Wn-^ jé a $ ‘E ja . Qí »£U E , a> M 1 a»

C2

f c

a & fg E u a a E ty *a

^ I.°ÍÍ 1 »'üc i/Sj « «-i- '2, £3 s '~ <5,$s= \njz

g-E E 2 “T S s * 1 9 bfl'O 'O 0 c

-r W*-» c :o =o

c* «£c-1-JíO . c :^3 í£ « -5.0.2 3 £ Sí*-a-2 c ‘G :° O

k< N

t/3

o < U H 3 1 UUJ cn N

(S) -° (A

K

r

g

o >■ o

r2« 5^ bflrt >,-5 c rt • '£ bo:2£ rt bV.2£ ü ts. JÍS h t

A U TO T yP IA 1 1

F O T O TyPIA

K E M IG R A F I A 1

FO TO LITO G R A FIA

észít: horgany- és rézmaratású kliséket a legszebb kivitelben. Házonkívüli felvételeket, u.m. épít­ mények, gépek, tájképek, olajfest­ ményekés iparművészeti tárgyakról a l e g j u t á n y o s a bb árak mellett.

K

Vereinigte Maschinenfabrik Augsburg und Maschinenbaugesellschaft Nürnberg A . G.

U

4$

•V I

00

c £

. 1 '3 'ŐT h/) vM ^ -fl I >. O -.24 ) bfl ■<*<

O h bű

. -o

CO

4)

w 3

<í

ft

bO

C

T3 W o Ö rű 2 : 2vCy. £ ti

i n

m u

o

o >> :0 b ű * -i4

f

--------------------------------------------------------------------- \

M ILLER MÁRTON Fia ACÉLÁRÚGYÁR ---

= =

BUD5PEST

= =

VI., CS ENGER y-lTCS 74.

ALAPÍTVA

---

1782

köszörülő műhelyünk el­ G őzüzemű vállal mindennemű papirvágó kések köszörülését és edzését a legolcsóbb árakon, melyben a szerszámok elvitele s a már köszörültek hazaszállítása is bele van számítva. »»>»>»>»>»>»>»>»»»»»>*>»

A jánlkozik különösen a következő szer■ '» számok szállítására: Papirvágó- és

keresztbevágó gépek kései, kör- és korong-kések, hasító- és egyéb kések, formavágók (stancák), ollók s. a. t. legfinomabb tégely öntött acélból elismert, legjobb minőségben, teljes j ó t á l l á s me l l e t t jutányos áron.

V.

B

TELEFO N 27—3.

ÜTENBERG-HAÜS GEBR.GEELS

WIEN, VII/2. BEZIRK LERCHENFELDERSTRASSE No. 37. SZAKÜZLET AZ ÖSSZES GRAFIKAI SZAKMÁK SZÁMÁRA © GYÁRI RAKTÁR GÉPEK, FELSZERELÉSEK ÉS ANYAGOKBÁN í>53<s ÁRAJÁNLATTAL ÉS i

PROSPEKTUSSAL KÉSZSÉGGÉL, SZÍVESEN SZOLGÁL ©

Fekete és színes kő- és

r

t/l *VH

a

o >> a ► >> a :0

*5 *5 ■*5 •*5

ÍH O W> a J 3 >• >• <Ö

C

o a

8 <ű

X

♦v ♦*>

* bű tü

c

w v* (/) •*> bű ?d >*

a

?d

"N —

2rt 42

53 'S

.5

>* O £ b ű £c o bű >% £ tű

£& £<3! A

m ille n iu m i k iá llít á s o n á l ­ la m i a r a n y é r e m m e l, az 19 0 0 . é v i p á r i s i v i l á g ­ k iá llítá s o n a r a n y

éremmel ki­ tüntetve

ELS Ő M AG YAR B ETŰÖ NTŐ D É R É S Z V . -T Á R S . BUDAPEST, VI., DESSEWFFY-U. 32.

Mindig raktáron vannak magyar, német, román, szerb, horvát és bolgár

könyv- és c z í m

b e t ű U

körzetek, kizárások, ékít­ mények és mindennemű nyomdai felszerelések. ^ Tömöntőde, mechanikai műhely, rézléníagyártás,galvanoplastíka.

(t ó

t

ó

m E L E B E H FnÉ N C JU K R H Y O m D F iT U L F H D O ­ H O S O K F IB Y E L m É B E !

Ü-------------------------------------- L

■ UfOTTITZ ' fT lR H F R É Ü REPRODUKÁLÓ

mŰIHTÉZETE

B Ü D R P E 5 T E H , U IM H m Ó 5 - U T T R 3Z . 5 Z .

P h o t o t y p i a •R u t o t y p i a Phota-cinkographia C h rom otyp ia • Chem ig r a p h ia •Q irect a n g o l ren d szerű eljárással. T E L E F O N 1 8 -0 9

K U R Z W E IL J Á N O S is T § a ELSŐ

M AGYAR

KŐ-

ÉS

KÖNYVNYOM DÁI FESTÉKÉS H E N G E R A N YA G G Y Á R A

K IT Ü N T E T É S E K : Tem esvár: 19 0 1. >+ Orsz. Iparegyesü­ let: I892. > + !.* $ * > * > *

Iáit

Philippopol: 1892. M illenniumi kiállí­ tás B udapest: Hors concours.

Készít legjobb m i­ nőségű újság-, mű-, díszmű-, illusztrá­ ció- és színes fes­ tékeket. ^ Grafikai kellékek raktáron. TELEFO N

56-64.

7W t Szedősorzó igazítható feszítővel, szabadalmazott saját találm ány.

Patent gelatin-hengeranyag 47,004. és 53,406. számú osz­ trák-magyar szabadalom

jTT G Y Á R , IR O D A É S R A K T Á R : B U D A P E S T , IX . K E R Ü L E T M Á R T O N -U T C A 19. S Z Á M .

P R E U S S E & C2 GÉPGYÁRA: oc- d

LIPCSE

PARIS B ER LIN

A LA P IT T A T O T T 1883-BAN

94. sz. «ID E A L» hajtogatógép, 1, 2, 3, 4-szeri hajtásra igazítható 2-ős fonalfűzőkészülékkel. Szabad, fűzőgép gyorssajtóval össze­ kötve, kivánalom szerint hajtogat.

2 E számú «Universal» sodronyfűzőgép röpívek, tömbök stb. részére kb. 22 mm. vastagságig.

Fonalfűzőgép E H , könyvekhez, a fűzendő réteg bevágása nélkül alkalmazható.

Ajánlják hosszú évek óta elismert különlegességeiket, ú. m.

Drót- és cérnafűző-gépeket könyvek, füzetek, ir------------------------------------------ kak, naptarak, kisebb- ' szerű nyomtatványok és dobozok stb. fűzéséhez.

s— 1

ívhajtogató -gépeket könyv-, friss illusztrációs; és uj------------ —-------—----------- sagnyomashoz, üzleti könyvek, irópapirok, papirasztalkendők és mindennemű papírokhoz min­ den alakban es hajtási nemben, ragasztó- és vágókészülékkel, egyidejű cérnafűzéssel is. U j s á g h a j t o g a t ó - g é p e k e t bármilyen gyorssajtóhoz való — ----2 2 -------- bekapcsolásra, egesz, elvá­ gott félívek és mellékletek behajtogatásához. Hajtogatnak különféle nagyságú íveket tetszés szerinti törésszámmal a gyorssajtóval való egyforma sebességgel.

-

Doboz- és tokkészítéshez

11 de,n"

ű gépeket,

--------------------------------------------- u. m. hajlitas, karcolás, rovátkolás, vágás, hornyolás, lyukasztás, kivájás, fűzés, kap­ csolás és okiázáshoz stb.

Perforáló-gépek és papirlemez-ollók s. a. t.

■ =

Ili

111

”

m

P h o to cinkografiai S 0 H műintézet s 0 g

FI5CH ER 0 UPÓT 0 BUDF1PE5T, U1II. U H S -U T C R

7-1K s z ó m .

K észít m in óen n em ű tatványhoz

n yom ­

Clichéket s z é p és tiszta kivitelben, p o n ­ t o s a n ’ és o lcsó á r a k m ellett '* * 3 3 5 ^

U iő é k i m e g r e n d e l é s e k is pon tosan eszközöltetnek ■ i

U=ll|

—

lfc=

= ■

g «

v< .O ^ —i o * ti S-ó 'O 1*3 +■* t/2 ‘ff «

o ^

& **T' 2 °1 bfl S

♦ ♦ >ű H ás B > <$ X > '3 öfl *■ w

S5

a 1—1 í>

~

« » ■« «**>

.5 ;S

<$ -S t i j 3 ■ £ J>í -o 2 t*S . &5) S*1, * > O :0 * t sa-? O *Ö >s .rí V? 'u a i-s <$

si

« 3

§3

E 1-1

„O WN

-W 00

H _) «w üw M-W

M-l K,

w ft

00 O

O w

S”

3 w o fc w-w j W

TELEPON 71— 56. 04

KLEIN JÓZSEE N Y O M D H I ÉS K Ö N Y V K Ö TÉ S Z C T I SZ/YKÜZLET

BUDAPEST, VI., LOVAG-ll. 2. VEZÉRKEPVISELET Brendler és Fiai, betű­ öntődé. Rüger C rézléniagyár. Scherer R., fabetűk.

m m m

Waldherr & Co. tégelysajtógyár. Fischer Naumann &Co. festékgyár.

Előnyös feltételek mellett teljes nyomdai és könyvkötészeti berendezéseket elvállalok

m

LT

HORN HUGÓ VÉSNÖKI IN T É Z E T E

L IP C S E T^ülönlegesség: könyv■‘■'■boríték-bélyegmetszések, valamint minden­ nemű acél- és rézvésetek fényüzési dombornyom á­ sok számára. Mintákból és összeszedhető betűk­ ből legnagyobb választék

Rajzok és vázlatok mű­ vészi kivitelben készülnek

fíutotjjpien &fletzungen in Kupter und Z.ink KatalogUmschlá^e in originellerflusKihrimg-

Autotypiák, vörösréz- és horganyedzések. atvajv-'W-'W/Árjegyzék-borítékok ere­ deti kivitelben készülnek.

BERGER & LL/IRTH FE5TÉKG YRRR s L IP C S É B E N 0

H F IÓ K O K : 0 N E L L /-Y O R K , L O H Ü O H , 5 .-P É T E R U É R , B E R L IN , FLO RENC Z, m O S Z K U F )

K é p uiselet

R u s z tria - m a g y a ro rs z á g ré szére :

P0LR C 5EK 1Ó Z5EF BÉCS, Nagy

IU .t

B e lu e ö e re g a s s e

ra k tá r

m agyarország

Ho.

3.

részére :

H N É D O R LFH O S S BUDRPEST,

U lll.,

•József-utcza

55.

F E S T É K E K R Z Ö S S Z E S S R R F I K R 1 5 Z R K (T) R K S Z R m R K R K R K T R R O H •sV •!> *\V*

*v“ •!>

R R 3E B Y ZÉ K K E L

É5

HYomnsmiHTRRRnL S Z IU E S E H

5ZOLBRL

Ilyo m d a íu la jd o n o so k

%s

fig y e lm é b e !

minhonnomü'

nyomtatványhoz Uubape$t.viii.5zertkirályi-utczal3 Pontos kiszolgálás! igen előnyös árak!

o o o

1

1

Fiókok: Szt. Pétervár Moszkva és Stuttgart

1

Alapíttatott 1858-ban.

o o o

1

1 1

h. BERTHOLD BERLIN SW. 29 RÉZLÉNIRGYÁR ÉS BETŰÖNTŐDÉ RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG

ff

Kivitel az összes vi­ lágrészekbe mmmm tóagy választék kü­ lönféle körzet- és betűujdonságokből, rézléniákből és a t. Legnagyobb válasz­ ték orosz, bolgár és szerb betűkből mm

W

Ékezetek különféle nyelvű szedéshez® Teljes nyomdai be­ rendezések e a s ü Párizsi világkiállítás 1900. évben: Arany érem mmmmmmm Rendelések legpon­ tosabban eszközöltetnek@0 0 0 @!®Bi

Saját rézléniagyártás. KIZÁRÓLAGOS VEZÉRKÉPVISELŐSÉG MAGYARORSZÁGON ÉS A DUNAI TARTOMÁNYOK RÉSZÉRE

Pü szt r f i

és

a kik mintákkal és ajánlatokkal szolgálnak......

TA r s a , B u d a p e s t C^V~) C ®

i ■ ti i - i i-r ^ ' P Ő t - k o r u t 17.

TÖBBSZÖRÖS KITÜNTETÉSEKKEL JUTAL­ MAZVA. ® PÁRIS igOO. ORAND PRIX. SÜRQÖNYCÍM: KASTINQER STUTTGART

« KAST &» EH IN O ER G. M. B. H.

FESTÉKGYÁRA STUTTGART ♦ * * ❖ MINDENNEMŰ FESTÉKEK AZ ÖSSZES GRAFIKAI SZAKMÁK RÉSZÉRE, U. M. KÖNYV-, KŐ-, FÉNY-, RÉZ-, BÁDOG- ÉS KÖNYVKÖTÉSZETI NYOMÁSOK­ HOZ. KITŰNŐ MINŐSÉGŰ KENCÉK, HENGERANYAO, A LITOGRÁFIÁI FESTÉKEK, TINTÁK ÉS TUSOK, LITOGRÁFIÁI TUSOK, STUTTGARTI TUSOK, NEMKÜLÖNBEN LEGJOBB MINŐSÉGŰ BETŰMOSÓLŰG. ® NYOMÁSMINTÁKKAL ÉS ÁRJEGYZÉKKEL INGYEN ÉS BÉRMENTVE KÉSZSÉGGEL SZOLGÁL.

M A G Y A R O R S Z Á G I K É P V IS E L E T :

CARMINE HUGÓ VI,

BUDAPESTI FIÓKJA KIRÁLY-U TCA 26. TELEFON 14-16.

□

□

POfcfieseK »f Risyes« Wien, VI., Theobald-6asse 8. Sflrgönyczím: Sraphikus W ien

asznál! és pontosan javított 1gyorssajfök minden nagy­ ságban és nagy választékban folyton raktáron tartatnak.

B

Különlegesség: ** Teljes nyomdai berendezéseket a legrövidebb idő alatt szállít legelő­ nyösebb fizetési feltételek mellett.

« mintákkal és k ö l t s é g v e t é s e k k e l dílfalanul és legnagyobb készséggel szolgálhatok.

H R UD H H R D -féle betűöntődé e * Offenbadt am m ain b * vezérképviseltje az osztrák­ é i m agyar birodalomban b *

jEFHí