„...– Jó napot, jó napot tizenkét kőmives, Tizenkettő közül Kelemen kőmives! – Jó napot, jó napot asszony feleségöm! Hát ide mért jöttél a veszedelmedre? Most szépen megfogunk, bédobunk a tűzbe, Neked gyenge hamvad keverjük a mészbe. Csak így állítjuk meg magas Déva várát, És így nyerhessük el annak drága árát...”
A balladában megjelenő ősi hiedelem – mely szerint csak egy emberáldozat árán marad állva az épület – számos európai és távol-keleti kultúrában is megtalálható. A befalazott asszony számára a várfalak egyértelműen börtönt és egyben koporsót is jelentenek. A falak elhatárolhatnak tereket más terektől – szó szerinti és átvitt értelemben is. Az emberek elbújhatnak a falak mögé, vagy közé, védelmet keresve – de elbújhatnak azért is, hogy elkülönítsék magukat a többi embertől. A falakat, mint a korlátokat, le is dönthetjük.
Szorongás
(1955)
Szorongás
(1955)
A kollázs a szürrealizmus kedvelt technikája, mert a legvadabb képzettársításokat teszi lehetővé. Ország Lili sokszor használta műveihez előkészítő tanulmányként. Hasonlítsd össze a kollázst és a festményt! Mennyiben változik meg a kép mondanivalója? (A nőalak helyzete és viszonya a patkány(ok)hoz, a patkányok száma, a háttér és a tónusok.)
Szólásokban és közmondásokban is szerepel a FAL szó. Mit jelentenek szerinted az alábbi mondatok/frázisok? Falra hányt borsó. Falnak megy. A falnak is füle van. Falra festi az ördögöt. A fal adja a másikat. Falra mászok tőle. Akár a falnak is beszélhetnék! Falhoz állít. Fehér, mint a fal. Négy fal közt marad.
FA LAK
Melyik balladából származik az alábbi részlet?
+
Biztos, hogy a „holdkráterfejű” alak egy nő?
Mi a szerepe a képeken az árnyéknak?
A figura a falon kívül, vagy belül helyezkedik el? Mekkora a figura a falhoz képest? Hol található a képen a horizont? Melyik az a képi elem, ami a falak közül való kijutást szimbolizálja? (Ha van ilyen) Hogyan rejtőzködik a figura a képen?
A kép címe és készítésének éve
Figyeld meg Ország Lili korai, szürrealista korszakából azokat a képeket, amelyeken a téglafal és egy alak is megjelenik. Miután megfigyelted a műveket, töltsd ki az alábbi táblázatot!
Szerinted miért rejtőzködnek Ország Lili nőalakjai a néző pillantása elől?
René Magritte: A csók (1951) A szürrealista festészet egyik jellegzetes vonása, hogy a női figurák arca ellepleződik a képeken. A fátyol még titokzatosabbá teszi a végzet asszonyát, aki immáron nem a szemével csábít, hanem a testével. A szerelmesek a fátyol alatt nemcsak a kívülállók és a nézők, hanem egymás elől is elrejtik arcukat.
+
Nőalakok a gyárcsarnokban
(1956)
Ország Lili korai kollázsait Max Ernst kollázsregénye inspirálta, a La femme 100 têtes (1929) *
A szürrealizmus a két világháború között működő képzőművészeti irányzat, mely a valóságon túli világon túllépve az ösztönök felszabadítását, a képzelet, az álmok és a tudatalatti megjelenítését helyezte előtérbe. A „surréalisme” szó jelentése: realizmus fölöttiség. A szürrealizmus kiáltványát (Manifeste du Surréalisme) André Breton francia költő fogalmazta meg 1924-ben. Az irányzat képviselői menekülni próbáltak az első világháborút követő politikai, gazdasági káoszból, lázadtak a hagyományos hatalmi struktúrák ellen. Két nagyobb irányzata különböztethető meg: a figuratív, olykor a realitás elemeit fényképészeti pontossággal megjelenített víziók festészete (ennek képviselője például Salvador Dalí, és némely munkájával Max Ernst); a másik pedig a mitikus jelképek, a tudat alól feltörő ősi formák inkább nonfigurativ festészete (képviselői Joan Miró, Paul Klee vagy Yves Tanguy). Ország Lili tanulmányai során kezdett érdeklődni a szürrealizmus – elsősorban Max Ernst és Paul Klee – iránt, műveire leginkább az olasz metafizikus festő, Giorgio de Chirico terei hatottak. Saját motívumaira a szürrealizmus eszköztárának segítségével talált rá. Mindez azért jelentős, mert a huszadik századi magyar képzőművészetben ugyan találkozhatunk részben szürrealista elemeket használó alkotókkal (például Ámos Imre, Farkas István, Vajda Lajos), de az irányzat klasszikus ágához szorosan csak Ország Lili művei kötődnek.
* lefordíthatatlan francia szójáték, hangosan olvasva a kiejtés miatt kétféleként érthető, mivel egyformán hangzik: A százfejű nő vagy A fej nélküli nő
Nosztalgia
(1956)
+
Andreas Gursky Kövek című fotóján a Kheopsz piramis falát láthatjuk. Az idő koptatta téglák végtelen ismétlődése és a megörökített épület funkciója egyszerre utalnak az örökkévalóságra és a halálra. Milyen egyiptomi témájú festményei vannak Ország Lilinek?
+
Ankh - ókori egyiptomi hieroglif jel,
jelentése: élet. Az írásjel több Ország Lili művön is megjelenik, például a Történelmi mozaikok (1970) triptichon első tábláján.
Néhány fal magyar művészektől
Csontváry Kosztka Tivadar a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című, sokalakos expresszív csoportképét 1902 és 1903 között festette. A benyúló ág a háttérben és az előtér narancssárga köpenyes figurájának előrenyújtott karja lágyan öleli át a sokaságot. A jelentőségteljes kéztartások és tekintetek vezetik a szemlélőt a képen – segítségükkel az egész embercsoportot aprólékosan megfigyelhetjük.
Schaár Erzsébet életművében is fontos szerepet játszanak a falak. Az életnagyságú falakat és emberalakokat is készítő szobrászművész sokat dolgozott gips�szel és hungarocellel. Figurái zárt tömbben, saját testük börtönébe falazva jelennek meg.
Schaár Erzsébet: Három fal
(1968)
Utca
(1974)
Nő
(1972)
Esterházy Marcell h.l.m. v2.0 (2005) című animációján egy lakótelepi ház falán véletlenszerűen váltakoznak az ablakokban látható, életre utaló jelek. Emberi figurák nem jelennek meg, csupán maga a házfal válik lüktető, lélegző élőlénnyé az ember keze nyomán.
Keresd meg a képet az interneten, vagy ha Pécsett jársz, nézd meg élőben is!
A videót meg tudod nézni a művész honlapján: www.esterhazymarcell.net
+
HLM: lakótelepi olcsó szociális lakás. Franciaországban és Svájcban építettek ilyen, a miénkhez hasonló panelházakat a II. világháború után. Ma jellemzően szegény, rossz társadalmi körülmények között élő emberek lakják.
KITEKINTÉS
KITEKINTÉS
Híres falak Berlini fal 1961-1989-ig állt, szétválasztva Kelet- és Nyugat-Berlint. Az elnyomás és Európa politikai megosztottsága jelképévé vált.
Kínai nagy fal
Egy graffiti a nyugati oldalról:
Az i.e. 3. század és i.sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége. A fal – amely valójában soha nem volt összefüggő – célja az volt, hogy megvédje Kínát az északi nomád törzsek támadásaitól.
Siratófal (Panaszfal) Jeruzsálem egyik szent helye, zsidó zarándokhely. A város három vallás: a zsidó, a keresztény és az iszlám találkozási pontja. A Siratófal a Kr. u. 70-ben lerombolt ún. második templom megmaradt fala, kb. 50 méter széles.
A fal A popkultúra egyik fontos darabja Alan Parker 1982-es filmje, amelynek zenei alapja a Pink Floyd The Wall című nagylemeze. Az animációs betéttel gazdagított musicalfilmben egy kiábrándult rocksztár próbál falakat dönteni. A YouTube-on rákereshetsz!
