Atomfizika – tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) Azonos tömegű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. b) Normál állapotú, 22,41 liter térfogatú ideális gázok 6.1023 db részecskét tartalmaznak. c) Mólnyi mennyiségű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. d) Azonos térfogat, nyomás és hőmérséklet mellett a gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen? a) m k I t b) m I t c) m k Q d) m Q 96500C 3. Melyik állítás helyes? a) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. b) Az egyenértéktömeg 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. c) Különböző anyagok elektrokémiai egyenértékei úgy aránylanak egymáshoz, mint egyenértéktömegeik. d) Az elektrokémiai egyenérték 96500 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. 4. Melyik állítás helyes? a) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. b) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. c) Amelyik anyag elektrokémiai egyenértéke nagyobb, annak egyenértéktömege kisebb. d) Az egyenértéktömeget megkapjuk, ha a vegyértéket osztjuk az atomsúllyal. 5. Melyik állítás nem helyes? a) Az egyenértéktömeg a 96500 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. b) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. c) Amelyik anyag elektrokémiai egyenértéke kisebb, annak egyenértéktömege nagyobb. d) Az egyenértéktömeg az atomsúly és a vegyérték hányadosa. 6. Melyik állítás nem helyes? a) Az egyenértéktömeg 96500-szorosa az elektrokémiai egyenérték. b) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. c) Különböző anyagok elektrokémiai egyenértékei úgy aránylanak egymáshoz, mint egyenértéktömegeik. d) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. 7. Melyik állítás nem helyes? a) Az állandó és többszörös súlyviszonyok kémiai törvényei az atomelmélet kialakulását segítették. b) Az elektron fajlagos töltését a katódsugarak gravitációs térben történő eltérülésével mérték meg. c) Az elektrolízis jelensége rámutatott arra, hogy az elektromos jelenségeknek jelentős szerepük van az anyag felépítésében. d) Az elemi töltés a Faraday-állandó és az Avogadro-szám hányadosa. 8. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem igaz ezzel kapcsolatban? a) A fajlagos töltés a töltés és a tömeg hányadosa. b) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell az elektron töltését.
9. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem igaz ezzel kapcsolatban? a) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. b) A fajlagos töltés a tömeg osztva a töltéssel. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a mágneses tér erősségét. 10. Melyik állítás nem igaz? a) Az elemi töltést a katódsugarak mágneses térben való vizsgálatával az elektron tömegének ismerete nélkül is megmérhetjük. b) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a körpálya sugarát. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. 11. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben elektronokat bocsátottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy az anyag tömegének legnagyobb része az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagban van koncentrálva. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. d) A kísérletben a részecskék nagy része irányváltoztatás nélkül repült át a fémfólián. 12. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben a részecskék legnagyobb része igen nagy mértékben eltérült az eredeti iránytól, sőt azt is észlelték, hogy néhány visszafelé szóródott. b) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy az anyag tömegének legnagyobb része az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagban van koncentrálva. d) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. 13. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérletben az -részecskéket az atom elektronburka térítette el az eredeti iránytól. c) A kísérletben az -részecskék legnagyobb része irányváltoztatás nélkül áthaladt a fémfólián. d) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. 14. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérletben az -részecskék legnagyobb része nagy mértékben eltérült az eredeti iránytól, sőt azt is észlelték, hogy néhány visszafelé szóródott. c) A kísérletben az -részecskéket az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagok térítették el az eredeti iránytól. d) A kísérlet eredménye, hogy az anyag nem tömör, tömegének legnagyobb része a kis méretű atommagban van koncentrálva. 15. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérlet eredménye, hogy az anyag nem tömör, tömegének legnagyobb része a kis méretű atommagban van koncentrálva. b) A kísérlet eredménye, hogy az -részecskék kétszeresen pozitív töltésű He2+ atommagok. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával.
d) A kísérlet eredménye, hogy a Rutherford-féle atommodellben a mag és az elektronok közötti elektromos vonzóerő tarja pályán az elektronokat. 16. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben a beporlasztott olajcseppek méretét optikai módszerrel mérték. b) A kísérletben a gravitációt a mesterséges tér hatása ellensúlyozta. c) A kísérletben mágneses térbe olajcseppeket porlasztottak be. d) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. 17. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A kísérletben közvetlenül az elemi töltést mérték. d) A kísérletben a gravitációt a tér hatása ellensúlyozta. 18. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A beporlasztott olajcseppek mind azonos méretűek voltak, így lehetett tudni a cseppekre ható gravitációs erőt. d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult. 19. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A kísérletben az olajcseppek az elektromos tér és a gravitáció hatására lassan süllyedtek, s ezt a mozgást mérték. d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult. 20. Melyik állítás nem igaz? a) Max Planck a fényelektromos hatás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. b) A feketetest sugárzás intenzitása egy bizonyos hullámhosszon maximális. c) A fotoeffektus során a fémből fény hatására elektronok lépnek ki. d) Max Planck megállapította, hogy a testek energiát elnyelni csak bizonyos adagokban képesek. 21. Melyik állítás nem igaz? a) Egy kis nyílású üreg majdnem tökéletes feketetest, mely minden sugárzást képes elnyelni, s így a legkisebb a kisugárzása is. b) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. c) A hőmérsékleti sugárzás során az intenzitás-hullámhossz függvénynek maximuma van. d) Max Planck megállapította, hogy a testek energiát elnyelni csak bizonyos adagokban képesek. 22. Melyik állítás nem igaz? a) Az energia-kvantum fogalmát először Einstein vezette be. b) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. c) A hőmérsékleti sugárzás során az intenzitás-hullámhossz függvénynek maximuma van. d) Minden test kisugárzása egyenesen arányos elnyelő képességével, így a feketetest sugároz a legintenzívebben. 23. Melyik állítás nem igaz?
a) A feketetest nem minden hullámhosszon sugároz, így színképe vonalas. b) Az energiakvantum fogalmát először Max Planck vezette be. c) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. d) Minden test kisugárzása egyenesen arányos elnyelő képességével. 24. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes? a) A fémből bármely fény hatására kilépnek elektronok, ha a megvilágítás elég sokáig tart. b) A fotocellában az anódot világítjuk meg, róla az elektronok kilépnek, s így pozitív töltésűvé válik. c) A kilépési munka azzal az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell. d) A kilépő elektronok energiája a megvilágítás erősségétől függ. 25. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes? a) A megvilágítás erőssége nincs kapcsolatban a kilépő elektronok számával. b) A kilépési munka a fémre érkező foton energiájával egyenlő. c) A kilépő elektronok energiája a megvilágító fény frekvenciájától függ. d) Egy elektront több foton együttes energiája is kiszakíthat. 26. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) A kilépési munka avval az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell. b) Egy elektronnal csak egy foton lép kölcsönhatásba. c) A kilépési munka és a kilépő elektron mozgási energiájának különbsége a foton energiája. d) A megvilágítás erősségétől függ a kilépő elektronok száma. 27. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) Ha különböző színű fényeket használunk a megvilágításhoz, nem mindig történik elektronkilépés. b) A kilépési munka az adott fém tulajdonsága. c) Ha azonos színű, de különböző intenzitású lámpákat használnunk a megvilágításhoz, a kilépő elektronok száma nem változik. d) A kilépő elektron mozgási energiája a foton energiájának és a kilépési munkának a különbsége. 28. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Kismértékű ellenfeszültség esetén is mérhető áram. b) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos ellenfeszültségnél szűnik meg. c) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos maximumot ér el. d) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők. 29. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos ellenfeszültségnél szűnik meg. b) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők. c) Ha az anód a negatív pólus és a katód a pozitív, a fotocella árama azonnal megszűnik. d) Azonos színű, különböző intenzitású lámpákat használva, a fotocella árama különböző maximumokat ér el. 30. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Ha az áram éppen megszűnik, akkor a kilépő elektron mozgási energia-változása egyenlő az elektromos tér munkájával. b) Az áram megszűnésekor mérhető ellenfeszültség arányos a megvilágító fény frekvenciájával.
c) Ha az elektromos térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító fény frekvenciájának függvényében ábrázoljuk, akkor az így kapott függvénynek maximuma van. d) Ha az ellenfeszültséget mérjük, akkor meghatározható a kilépő elektron mozgási energiája. 31. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Ha ábrázoljuk az elektromos térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító fény frekvenciájának függvényében, melyik állítás nem lesz helyes? a) A függvény lineáris. b) A függvény meredeksége a Planck-állandó. c) A függvény monoton csökkenő. d) A függvénynek az energiatengelyre extrapolált metszéspontja a kilépési munka ellentettje. 32. A fotocella katódjából kilépő elektronokat az ellentér fékezi le. Egy bizonyos kísérletben 1,25 V ellenfeszültség szükséges ahhoz, hogy az áram nullára csökkenjen. Mekkora volt a kilépő elektronok maximális sebessége? (Az elektron töltése 1,6.10-19 C; tömege 9,1.10-31 kg) a) 2,19.1011 m/s b) 4,4.1011 m/s c) 4,69.105 m/s d) 6,63.105 m/s 33. Tegyük fel, hogy bizonyos fotonok energiája éppen a kilépési munkára elegendő. Ennek alapján melyik számítás nem helyes? (h = 6,626.10-34 Js) a) Ha a kilépési munka 6,8.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10,26.1015 Hz. b) Ha a kilépési munka 4,1.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 6,19.1015 Hz. c) Ha a kilépési munka 3,1.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 4,68.1015 Hz. d) Ha a kilépési munka 7.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10,34.1015 Hz. 34. Mekkora a foton energiája, ha hullámhossza adott? (c = 3.108 m/s) a) Ha a hulláhossz 3,2.10-7 m, akkor a foton energiája 8,3.10-19 J. b) Ha a hulláhossz 4,5.10-7 m, akkor a foton energiája 5,4.10-19 J. c) Ha a hulláhossz 4,8.10-7 m, akkor a foton energiája 3,8.10-19 J. d) Ha a hulláhossz 5,8.10-7 m, akkor a foton energiája 3,43.10-19 J. 35. Mekkora a foton hullámhossza, ha energiája adott? (c = 3.108 m/s) a) Ha a foton energiája 8,1.10-19 J, akkor hullámhossza 3,2.10-7 m. b) Ha a foton energiája 5,2.10-19 J, akkor hullámhossza 4,5.10-7 m. c) Ha a foton energiája 3,9.10-19 J, akkor hullámhossza 4,8.10-7 m. d) Ha a foton energiája 3,43.10-19 J, akkor hullámhossza 5,8.10-7 m. 36. Melyik állítás nem helyes? a) Az izzó szilárd testek színképe vonalas. b) Az anyag a rá eső fehér fényből éppen olyan hullámhosszú fényt képes elnyelni, amilyet kisugároz. c) Vonalas színképnek azt nevezzük, mikor a teljes spektrumból csak bizonyos hullámhosszúságú fények jelennek meg. d) A vonalas színkép úgy jön létre, hogy az elektron csak bizonyos energiaszinteken lehet, az ezek közötti átmenet során meghatározott energiájú fotonokat képes kibocsátani. 37. Melyik állítás nem helyes? a) Az izzó gázok atomjai messze vannak egymástól, az atomi elektronok egyformán viselkednek, egymással megegyező energiaszintjeik vannak, ezért jön létre a vonalas színkép. b) Folyadékok és szilárd anyagok atomjainak külső elektronjai egymáshoz közel vannak, nem tudnak egymástól függetlenül viselkedni, ezért ekkor folytonos színkép jön létre.
c) A Bohr-modell szerint az elektronok az atommag körül bármilyen pályán mozoghatnak, az ezek közötti átmenetek feleltethetők meg a kisugárzásnak, illetve elnyelődésnek. d) Bizonyos anyagok a velük közölt energiát látható fényenergiává alakítják az izzó testekhez képest sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, ezt nevezzük lumineszcenciának. 38. Melyik állítás nem helyes? a) Ha a lumineszcencia a gerjesztés után hosszabb idő elteltével lép fel, foszforeszkálásról beszélünk. b) Izzó gázokban a magasabb energiák hőmozgásos ütközésekkel történő elérését termikus gerjesztésnek hívjuk. c) Az elnyelési színkép azért jön létre, mert az elnyelt foton energiáját az atom nem sugározza vissza. d) Ha a lumineszkálás a gerjesztés után rögtön fellép, fluoreszkálásról beszélünk. 39. Melyik állítás nem helyes? a) A vonalas színképek vizsgálata elvezet a meghatározott energiaszintek fogalmához. b) A Bohr-modell feltételezi, hogy az elektronok csak meghatározott pályákon keringhetnek az atomban. c) A Bohr-modell elektronpályái között tetszőleges energia-ugrás lehetséges. d) Niels Bohr a meghatározott elektronpályákat stacionárius állapotoknak nevezte. 40. Melyik állítás nem helyes? a) A vonalas színkép azért jön létre, mert az izzó gázok elektronjai csak meghatározott energiaugrásokra képesek. b) A kis nyomású higanygőzzel töltött katódsugárcsőben (Franck-Hertz-kísérlet) a higanyatomok elektronjai csak meghatározott energiaadagot képesek felvenni. c) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok gerjesztik az anód elektronjait, melyek alapállapotba ugorva a látható fénynél kisebb energiájú röntgen-fotonokat bocsátanak ki. d) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok lelassulás közben nagy energiájú röntgen-foton formájában sugározzák ki energiájukat. 41. Melyik állítás nem helyes? a) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok lelassulás közben nagy energiájú röntgen-foton formájában sugározzák ki energiájukat. b) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok gerjesztik az anód elektronjait, melyek alapállapotba ugorva nagy energiájú röntgen-fotont bocsátanak ki. c) A Bohr-modell megmagyarázza, hogy az atommag körül keringő elektron körmozgása során miért nem sugároz. d) A Bohr-modell úgy fogalmaz, hogy az elektronok csak meghatározott pályákon keringhetnek az atomban. 42. Melyik állítás hamis? a) A Compton-szórás kísérletben a nagy energiájú fotonok elektronokkal ütköztek. b) A Compton-szórás kísérletben a fotonokat az elektronburok térítette el. c) A Compton-szórás a fotonok részecsketermészetének döntő bizonyítéka. d) A Compton-szórás kísérletben röntgen-fotonokat használtak. 43. Melyik állítás hamis? a) A Compton-szórás kísérletben a nagy energiájú foton az állónak tekinthető elektronnal ütközött. b) A Compton-szórás kísérletben a foton-elektron ütközés tökéletesen rugalmatlannak tekinthető. c) A Compton-szórás kísérletben a fotonok energiájához képest a külső elektronok kötési energiája elhanyagolható. d) A Compton-szórás a fotonok részecsketermészetének döntő bizonyítéka. 44. Melyik állítás hamis? a) Egy foton energiája a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos.
c) Egy foton impulzusa (lendülete) a frekvenciájával fordítottan arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével fordítottan arányos. 45. Melyik állítás hamis? a) Egy foton energiája a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) a frekvenciájával egyenesen arányos. d) Egy foton tömege az energiájával egyenesen arányos. 46. Melyik állítás hamis? a) Egy foton tömege a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) az energiájával arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével arányos. 47. Melyik állítás hamis? a) Egy foton tömege az energiájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) az energiájával arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével arányos. 48. Melyik párosítás helyes? a) Planck – fotoeffektus magyarázata b) Einstein – foton és elektron ütközésének vizsgálata c) Heisenberg – határozatlansági reláció d) Davisson – kettősrés kísérlet 49. Melyik párosítás helyes? a) Planck – hőmérsékleti sugárzás magyarázata b) Bohr – röntgensugárzás felfedezése c) Hertz – vonalas színkép mérései d) de Broglie – elektroninterferencia kimutatása 50. Melyik párosítás nem helyes? a) Einstein – fotoeffektus magyarázata b) Compton – elektroninterferencia kimutatása c) de Broglie – az elektron hullámhosszának meghatározása d) Heisenberg – határozatlansági reláció 51. Melyik párosítás nem helyes? a) Pauli – periódusos rendszer felépítésének elve b) Compton – foton és elektron rugalmas ütközésének vizsgálata c) Hertz – elektroninterferencia kimutatása d) Einstein – tömeg és energia kapcsolata 52. Melyik párosítás nem helyes? a) Davisson – elektroninterferencia kimutatása b) Einstein – fotoeffektus magyarázata c) de Broglie – foton és elektron rugalmas ütközésének vizsgálata d) Heisenberg – határozatlansági reláció 53. Melyik állítás hamis? a) Az elektron hullámhossza a kristályok rácsállandójával összemérhető. b) Az elektron hullámhossza a sebességével fordítottan arányos.
c) Az elektron hullámfrekvenciája az energiájával arányos. d) Az elektron hullámhossza a tömegével arányos. 54. Melyik állítás hamis? a) A fény kettős természete abban nyilvánul meg, hogy amikor terjed, akkor hullámként viselkedik, amikor elfogjuk, érzékeljük, kölcsönhatásba kerül, akkor részecskének mutatja magát. b) Az elektronok által létrehozott interferencia az elektron hullámtermészetének közvetlen bizonyítéka. c) A kettős természetet atomoknál is kimutatták. d) A Heisenberg-féle határozatlansági reláció azt fejezi ki, hogy a helykoordinátának és az energia pontos értékének egyidejű ismerete nem lehetséges. 55. Melyik állítás hamis? a) A kvantumszámok az elektron atomon belüli állapotát jellemzik. b) A Pauli-elv szerint egy atomon belül két elektronnak nem lehet egyenlő mind a négy kvantumszáma. c) Az elektron s, p, d, f, g állapota a mellékkvantumszám értékével jellemezhető. d) Adott főkvantumszám mellett a mellékkvantumszám növekedésével az atomok mérete nő. 56. Melyik állítás hamis? a) Adott főkvantumszám mellett a mellékkvantumszám növekedésével az atomok mérete csökken az atommag egyre erősebb vonzásának következtében. b) A periódusos rendszer első oszlopában lévő elemek külső elektronja kevéssé kötött, mert a többi elektron a pozitív mag vonzó hatását leárnyékolja. c) A mellékkvantumszámnak és a mágneses kvantumszámnak adott főkvantumszám mellett csak meghatározott értékei lehetnek. d) A He atom két elektronja azonos vagy ellenkező spinnel rendelkezhet. 1.a 15.b 29.c 43.b
2.b 16.c 30.c 44.c
3.c 17.c 31.c 45.b
4.a 18.c 32.d 46.d
5.c 19.c 33.d 47.d
6.a 20.a 34.d 48.c
7.b 21.a 35.d 49.a
8.d 22.a 36.a 50.b
9.b 23.a 37.c 51.c
10.a 24.c 38.c 52.c
11.a 25.c 39.c 53.d
12.a 26.c 40.c 54.d
13.b 27.c 41.c 55.d
14.b 28.c 42.b 56.d
