Éves Jelentés Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége

Éves Jelentés 2010.

Befektetetési AlapkezelO˝ k és VagyonkezelO˝ k Magyarországi Szövetsége

Tartalomjegyzék 1. A BAMOSZ tevékenysége 2010-ben........................................................................ 4 2. A befektetési alapok piaca 2010-ben........................................................................ 8 2.1. Átfogó áttekintés................................................................................................ 8 2.2. Pénzpiaci alapok............................................................................................. 14 2.3. Kötvényalapok................................................................................................. 15 2.4. Vegyes alapok................................................................................................. 16 2.5. Részvényalapok.............................................................................................. 16 2.6. Egyéb értékpapíralapok................................................................................... 18 2.7. Speciális alapok............................................................................................... 19 2.8. Ingatlanalapok................................................................................................. 20 3. A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2010-ben...................... 26 3.1. Pénztári vagyonok........................................................................................... 27 3.2. Biztosítói vagyonok.......................................................................................... 28 3.3. Egyéb kezelt vagyonok.................................................................................... 29 Függelék:.................................................................................................................... 30 I. A BAMOSZ általános bemutatása........................................................................... 30 II. A BAMOSZ tagjai.................................................................................................... 32

2

3

4

5

Éves jelentés 2010

A BAMOSZ tevékenysége 2010-ben


A 2010-es év kihívásai szabályozási téren:

lői tevékenység európai szintű globalizációját,

sét a már említett igen erőteljes globalizációs

teher mellett), ami komolyan kihatott volna az

BAMOSZ számára. Az egész világot megrázó

kenységek végzését. Az ezt fémjelző főbb vál-

2010-es tevékenységének legfontosabb eleme

leg úgy tűnik ez lekerült a napirendről.

A 2010-es év kiemelkedően eseménydús volt a pénzügy válság utóhatásaként egy igazi sza-

bályozói árhullám indult meg, főleg EU-s szinten, aminek hatása a tavalyi évben jelentkezett először egy sor új direktíva-tervezet, szabá-

lyozói kezdeményezés révén. Annak ellenére, hogy a válság okozója nem a befektetési alap

szektor volt, mégis úgy tűnik, hogy a legna-

gyobb horderejű változások ezen a területen

jelentek meg. Még nehéz megítélni, hogy ezek hatása a későbbiekben milyen lesz a szektor

jövőbeli fejlődésére, de már most is tisztán látszik a változások fő iránya: erősödni fog a

szabályozó hatóságok szerepe és ami ezen belül új elem, ez egyre inkább EU-s szinten fog megvalósulni.

A tavaly év végén véglegesített, új, ún. al-

ternatív befektetési alapokról szóló direktíva

(AIFMD) tervezete jelzi legkézzelfoghatóbban

ezt az új irányvonalat. E direktíva révén új közös szabályozás fog érvényesülni minden,

eddig csak nemzeti hatáskörben szabályozott alapkezelőre, alapra. Ez a hazai piac számá-

ra azért is különösen nagy jelentőségű, mert ebbe a körbe tartozik gyakorlatilag az összes hazai alap.

Bár horderejét tekintve talán kisebb, de nem kevésbé fontos változásokat hozott az euró-

pai szinten szabályozott, ún. UCITS alapokra vonatkozó direktíva módosítása (UCITS IV). E direktíva módosítás elsődleges célja az, hogy tovább lendítse előre a befektetési alapkeze-

tovább egyszerűsítve a határon átnyúló tevé-

tozások: a határon átnyúló alapkezelést lehetővé tevő alapkezelői útlevél bevezetése; az

alapok határon átnyúló összevonását elősegítő egységes eljárások kialakítása; a vagyon-

kezelés központosítását megkönnyítő alapok

alapja konstrukciók bevezetése (ún. master feeder struktúrák); a határon átnyúló forgal-

mazás megkönnyítése érdekében egységes befektetői tájékoztató dokumentum (ún. KID) előírása.

A UCITS IV direktíva implementálási határideje 2011. július 1., ennek megfelelően az előkészí-

tő munkák már 2010-ben megkezdődtek. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor sor fog kerülni

a teljes hazai befektetési alap szabályozás megújítására is, ami a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a PSZÁF-fal közösen kiala-

kított tervek szerint egy új, önálló befektetési alap törvényben öltene testet. Az 1991-ben

megalkotott szabályozás első átfogó felülvizsgálatára 2001-ben az akkor megalkotott Tőkepiaci törvényben került sor, ami jelentősen

átformálta a hazai befektetési alap szektor működését. A törvénynek köszönhetően egy sor új alaptípus jelenhetett meg, az alapkezelők

tevékenységének kiterjesztése jelentős lökést

adott a hazai piac fejlődésének. Jelenleg az új szabályozás előtt álló kihívás nem kevésbé

nagy: felhasználva az újabb 10 év tapasztalatait is olyan szabályozói környezetet kell meg-

alkotni, ami biztosíthatja a hazai szakma túlélé-

környezetben. Ennek megfelelően a BAMOSZ volt, hogy az új törvényhez szakmai javaslatokat dolgozzon ki. Ezek közül a legfontosab-

bak: alapkezelők tevékenységi körének kiterjesztése befektetési jegyek forgalmazására, az

értékesítési hálózatokkal való együttműködés

egyszerűsítése; kockázati tőke alapok kezelésének lehetővé tétele; esernyőalapok beve-

zetése; a forgalmazási, illetve a forgalmazás

felfüggesztési szabályok rugalmasabbá tétele; illikvid eszközökkel kapcsolatos kockázatok

kezelése; az ingatlanalapok befektetési szabályainak megújítása, projekttársaságon ke-

resztül történő befektetések lehetővé tétele; tájékoztatási szabályok egyszerűsítése, az új

UCITS direktívával való összhang megteremtése; az alapok megszűnési szabályainak pon-

tosítása; közhiteles felügyeleti befektetési alap nyilvántartási rendszer bevezetése.

2010. második felében megkezdődtek a javas-

latok NGM-mel, PSZÁF-fal történő egyeztetései. Az NGM jelenleg is dolgozik az új törvény előkészítésén, ami a tervek szerint 2011-ben, az UCITS IV direktíva implementálási határidejét figyelembe kerülne elfogadásra.

A fentieken túlmenően a 2010-es évben felcsapó szabályozói hullám egy sor egyéb, az alapkezelői szakmát közvetlenül is érintő szabályozói javaslatot hozott:

• ICSD (befektetővédelmi) direktíva: A direktíva első tervezete bevonta volna a befektetési alapokat is a fedezeti körbe (jelentős díjfizetési

alapok jövedelemtermelő képességére. Jelen-

• UCITS V. direktíva: A direktíva újabb módo-

sítása jelenleg előkészítési fázisban van, tartalmilag a letétkezelőkre és a javadalmazásra

vonatkozó szabályok módosítását, bevezetését fogja jelenteni – az alapvető cél az AIFM direktívával való összhang megteremtése.

• PRIPS direktíva: Minden lakossági befektetési termékre egységes szabályozást kíván

bevezetni a transzparencia és a befektetői tájékoztatás terén.

• MIFID direktíva felülvizsgálata: a portfolióke-

zelési tevékenységre és a termékértékesítéshez kapcsolódó szabályok áttételesen érintik az alapkezelőket is.

• EMIR – elszámolóházak egységes szabályo-

zása, OTC derivatívák központ elszámolása,

ami áttételesen komolyan érintheti a befektetési alapok piacát is.

• VAT – ÁFA direktíva módosítása: Alapvetően a pénzügyi szolgáltatások kiszervezésével

kapcsolatosan vannak nyitott kérdések, a ma-

gyar EU elnökség egyik kiemelt témája pénzügyi téren.

A pénzügyi válság által indukált szabályozó

törekvések bizonyos szempontból érthetőek, ugyanakkor különösen vigyázni kell arra, hogy

ezek ne vezessenek olyan szintű túlszabályozáshoz, ami megfojthatja a relatíve kis méretű

cégeket, ezzel is – lényegében mesterségesen – elősegítve a helyi vagyonkezelési iparágak elsorvadását. E veszély ugyanakkor fennáll,

6

7



ezért a BAMOSZ tevékenységében a további-

nagyon káros lenne. Ezen érveket figyelembe

Információ és adatszolgáltatás

Pénziránytű Alapítvány tevékenységének tá-

juttatása.

mértékű lett, ami még szerencsés módon nem

tölt be az alapkezelői és vagyonkezelői szektor

a BAMOSZ kiemelt stratégiai célja, ezért szá-

akban is kiemelt cél a hazai érdekek érvényre

Regionális együttműködés erősödése:

Bár vannak jelentős fejlődésbeli eltérések a térségbeli országok alapkezelői szektorai kö-

zött, a már említett globalizációs és az esetleges

túlszabályozásból

fakadó

veszélyek

véve a 2010-ben kivetett különadó végül olyan indukált negatív folyamatokat. A bankadó alap-

kezelői szektorra kivetett teljes összege 2,2

milliárd forint volt 2010-ben, amely összegből az egyes alapkezelők a rájuk eső, kezelt vagyonnal arányos részt befizették.

egyformán érintik az ezekben az országokban

Magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítá-

hoz a felismeréshez is, hogy közös fellépéssel

A

működő cégeket. Ez egyúttal elvezetett ah-

adott esetben hatékonyabbá tehetők a lobbi

erőfeszítések. A közép- kelet európai országok alapkezelői szövetségeinek együttműkö-

désének elindításában a BAMOSZ kiemelkedő szerepet vállalt az első, Budapesten megren-

dezett konferencia megszervezésével. Az elindult folyamat keretén belül 2010-ben sor került

Bukaresten az újabb konferenciára, melyen a jelenlévők formális együttműködési megállapodást is aláírtak az információk koordinált megosztása érdekében. Bankadó:

A kormány 2010 júniusában döntött a „bankadó” bevezetéséről, mely a bankok mellett kiterjedt

minden egyéb pénzügyi intézménytípusra, köztük a befektetési alapkezelőkre is. A bankadó

bevezetésének alapvető indokát a BAMOSZ elfogadta, igyekeztünk ugyanakkor felhívni a figyelmet a szektor sajátosságaira, különösen

arra, hogy egy esetleges túladóztatás nagyon könnyen vezethet a hazai tevékenységek külföldre történő kiszervezéséhez, ami nemcsak a hazai cégek, de a nemzetgazdaság számára is

sa:

kormány

a

költségvetés

konszolidálá-

sa érdekében 2010. októberében döntött a

magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításáról. A döntés igen komolyan érinti a hazai alapkezelők tevékenységét, mivel hozzávetőlegesen harmadával fogja csökkenteni a teljes kezelt va-

A BAMOSZ tevékenységében kiemelt szerepet működését bemutató folyamatos információ és adatszolgáltatás, mely 2010-ben a már bevált

rendszerben és keretek között zajlott. A tagoktól begyűjtött piaci adatok alapján havonta és

negyedévente készülnek rendszeres informá-

A döntést a BAMOSZ, mint szükségszerű következményt elfogadta, bízunk benne ugyanakkor, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kap

a valóban egyéni megtakarítások támogatása,

ami nem csak méretében, de összetételében is javítani tudja a hazai megtakarítások szerkezetét.

A pénztári vagyonátadás technikai kérdéseit

illetően szakmai együttműködés jött létre az

ÁKK és a BAMOSZ között, aminek célja az volt, hogy az átadandó vagyon majdani érté-

kesítése minél zökkenő mentesebben tudjon történni.

désének támogatásában.

a világ és a hazai alapkezelői szakma számá-

eszköze a BAMOSZ honlapja, mely jelenleg a legátfogóbb képet adja a hazai befektetési ala-

pokról, az általunk működtetett adatbázis biztosítja az adatokat az egyéb, befektetési alapokkal foglalkozó honlapok, médiumok felé.

újítása: A kategorizálási rendszer megújítását

igen komoly bevétel kiesést is indukál.

részt vállalunk a Pénziránytű Alapítvány műkö-

A tájékoztatási tevékenység további fontos

felhasználók számára.

het a tevékenység fenntartása is. A BAMOSZ liárd forinttal fog csökkenni, ami nyilvánvalóan

tel Központ, GVH, MNB, PSZÁF) egyetemben

Összegezve, 2010 alapvetően a megnyugvást

Egyéb kiemelt ügyek:

tagok által kezelt összvagyon 3.200-3.300 mil-

mos más szervezettel (Bankszövetség, Diákhi-

ciós anyagok a sajtó, illetve az egyéb szakmai

gyon mértékét, illetve egyes, leginkább negatívan érintett cégek esetében megkérdőjeleződ-

mogatása: A hazai pénzügyi kultúra fejlesztése

Befektetési alap kategorizálási rendszer megalapvetően a befektetési alapok palettájának

és a pénzügyi stabilitás helyreállását jelentette ra, bár az év során továbbra is fennálltak olyan

piaci kockázatok, amelyek beárnyékolták ezt az időszakot. Másrészről 2010 jelentős gazda-

ságpolitika változásokat hozott mindannyiunk életében itt Magyarországon, hiszen a nyug-

díjrendszer drasztikus átalakításon ment és

megy keresztül, ami jelentős változást és nagy

kihívást jelent a BAMOSZ tagjai számára. A bekövetkező változások minden generáció

számára felhívták a figyelmet az öngondosko-

bővülése tette időszerűvé és szükségessé. A dás fontosságára és megkerülhetetlenségészakmai előkészítő munkát követően a sza-

re. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a lakosság

hagyta jóvá, mely 2011. június 30-tól lép ha-

ami szükséges ahhoz, hogy ez az öngondos-

bályzat módosítását az BAMOSZ elnöksége tályba.

Konferenciák: A BAMOSZ, a magyar CFA egye-

sülettel és a PSZÁF-fal közösen szervezte és rendezte meg a hagyományosnak tekinthető

GIPS népszerűsítő konferenciát, amely 2010-

ben már az ötödik volt a sorban. A konferencia mintegy száz fő részvételével sikeresen lezaj-

pénzügyi kultúrája még nem éri el azt a szintet, kodás kellően tudatosan megvalósuljon. Így a

BAMOSZ számára világosak a jövő feladatai: az öngondoskodás megfelelő formáinak kiala-

kításában való részvétel és a magyar lakosság pénzügyi tudásszintjének emelése, ami mindannyiunk közös érdeke.

lott január végén. A résztvevők nyugdíjpénz-

táraktól, vagyonkezelőktől, biztosító társaságoktól, bankoktól és szabályozó hatóságoktól érkeztek.

Vízkeleti Sándor Temmel András Elnök

Főtitkár

9

befektetési alapok piaca 2010-ben

Átfogó át tekintés

Nagy Britannia Törökország Szlovákia Finnország Franciaország Ausztria

Hollandia Románia Csehország Lengyelország Belgium

Portugália Olaszország Spanyolország Szlovénia

24,6%

-12,5%

45,9% 11,6%

-24,6%

17,0%

-24,3%

18,0%

-26,0% -42,5% -26,6% -16,7%

12,1% 37,7% 19,7% 4,3%

-37,4%

31,2%

-22,9%

8,5%

-14,3%

10,3%

-21,2%

10,2%

-26,3%

-1,5%

-51,6%

28,7% 31,4% 10,7% 22,1% 19,4% 23,6% 25,8% 10,4% 10,1% 13,4% -1,7% 6,5%

-1,2%

52,0%

14,8%

-52,8%

28,1%

28,7%

-30,8%

13,7%

-9,4%

-18,1% -10,7% -30,2% -27,0%

1,2%

10,3% 1,6%

-7,2%

-4,4% -12,8%

-54,7%

17,3%

2,6%

Bulgária

9,4%

27,6%

Görögország

-54,9%

EFAMA összesen -22,7%

0,1% -11,7% 14,6%

14,0%

52,0% 19,4% 19,2% 8,2% 7,7% 6,8% 2,4% -0,4% -3,0% -4,4% -6,8% -7,1% -10,9% -14,2% -15,6% -20,0% -22,1% -25,7% -28,8% -34,4% -39,2% -45,5% -60,2% 1,0%

(forrás: EFAMA)

A befektetési alapok vagyona 2010-ben folyamatosan bővült, az első negyedévben még kitartott mind az előző éves nagy tőkepiaci fellendülés, mind a megelőző év második felében indult lakossági tőkebeáramlás. A második negyedévtől folyamatosan csökkent az alapokba érkező új befektetések mértéke, de a tőkepiaci teljesítmények a harmadik negyedévtől ismét jelentős növekedést generáltak (4. ábra). Összességében a 2005-ben meglódult növekedés 2007-ig folytatódott, majd a 2008-as pénzügyi válság negatív hatása 2009. közepéig volt érezhető az alapok piacán, ezután újabb fellendülés kezdődött, ami a 2010-es év utolsó negyedévében lassult.

3. ábra

Alapok összvagyonának növekedési üteme 120 Százalék 100

112

100

80

76

60 40 55

34

24

39

20

34 17

26

35

26

26

19

0 -3

-20 -40

-21

’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10

4. ábra

Befektetési alapok vagyona 800 Milliárd forint 700

765

Dánia

28,0%

38,9%

A BAMOSZ tagjai által kezelt alapok összvagyona 2010-ben összesen 25,5%-kal nőtt, és az év végére 3 763 milliárd forintra emelkedett. Ez a növekedési ütem átlagosnak mondható, a 2008-as nagy vis�szaesés után még meg is haladja a 2009-es értéket, bár nem annyival, mint a 2003-as visszaesés utáni második éves növekedés a megelőző évit. A növekmény mintegy két-harmad részt a nettó értékesítés, elsősorban az év első felében jelentkező lakossági tőkebeáramlás okozta, bár az év végére már csak az intézményi érdeklődés jelentkezett, míg a tőkepiaci teljesítmények az első negyedévben, illetve a második félévben mutattak nagyobb növekedési hatást (3. ábra). Az 505 milliárd forintos friss tőke összességében a legnagyobb éves tőkebeáramlás 2006 óta, gyakorlatilag megismételve az akkori kamatadó bevezetéséhez kapcsolódó nagy roham által generált értéket. Az alapok összesen 260 milliárd forint hozamot értek el 2010-ben, ami valamivel elmarad az előző évi mértéktől, de így is jelentős érték.

Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás

600 500

505

Luxemburg

67,1% 15,7%

-37,9%

Magyarország

58,4%

-19,8%

Svédország Németország

61,0%

16,0%

-41,7%

Írország

0,1%

-5,7%

Norvégia

2010 2008/2010

400 300 200 100 0 -100

260

Liechtenstein

-1,8%

2009

Alapok darabszáma 500 453 450 412 400 413 350 321 300 250 237 200 137 170 150 102 92 100 77 113 95 91 50 61 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

-21 76 55

30 Százalék RMAX MAX BUX 20 BIX MSCIWF (HUF) 100 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. 2008. 2009. 2010.

Svájc

2008

2. ábra

126 73 199

Tőkepiaci indexek kumulált teljesítménye

2010. során 84 új alap indult, ugyanakkor 7 nyíltvégű alap beolvadással, 1 zártkörű alap végelszámolással, 36 zártvégű alap pedig a futamidő végével megszűnt. Az alapok száma összesen az év eleji 413-ról az év végére 453-ra nőtt (2. ábra).

151 14 165

1. ábra

Az európai országok alappiacainak 2008-as, 2009-es és 2010-es éves, és 2008-2010-es hároméves változása (euróban)

346

A mögöttes piacok teljesítményét mutató számokat (1. ábra) nézve látható, hogy miközben az indexek többsége 2009-ben és 2010-ben is már jelentős pozitív hozamokat produkált, a 2008-as veszteségeket még nem minden esetben sikerült ledolgozniuk. Ennek ellenére az alapok 2010-ben több mint 25%-os vagyonbővülést mutattak, aminek harmadát az alapok teljesítménye okozta, és a visszatérő tőkebeáramlás mellett így a 2008-as visszaváltások hatását teljesen ledolgozva 2010 végére az alapok vagyona minden korábbinál magasabb értéken zárt.

1. tábla

249

A pénz- és tőkepiacok 2010-ben tovább emelkedtek, habár kisebb mértékben, mint 2009-ben, amikor a 2008-ban bekövetkezett gazdaságtörténelmi jelentőségű sokk után az akkori tőkepiaci visszaesést márciustól kezdve hatalmas piaci felélénkülés követte. Ráadásul 2010. egészében a hazai tőkepiacok nem követték maradéktalanul a nemzetközi emelkedést. Míg a fejlett részvénypiacok összességében közel 10%-kal, a feltörekvő piacok pedig több mint 16%-kal (ráadásul a jelentős forintgyengülés miatt forintban közel 22%-kal, illetve több mint 29%-kal) erősödtek, addig a hazai részvénypiac csak fél százalékos erősödést ért el egy év alatt. Emellett a magyarországi befektetési alapokat komolyan érintették a hazai kötvénypiacon zajló folyamatok is, ahol a 2008-as év végének problémái, illetve az ezt követő 2009-es kiugró hozamok után 2010-ben bár erős ingadozás mellett, de összességében átlagosnak tekinthető, 6% feletti éves hozamot ért el a hazai állampapírindex.

Ha a magyarországi befektetési alap piac számait összevetjük más európai országok adataival, azt tapasztaljuk, hogy a 2008-as visszaesés gyakorlatilag az európai alappiacon tapasztalható átlagos visszaesésnek volt megfelelő, miként a 2009-es és 2010-es fellendülés is az egész európai piacon tapasztalható volt, bár a hazainál kisebb mértékben. A hazai piac (euróban számolt) 2008-2010-es növekedése így meghaladja az európai átlagot, és szép számmal vannak olyan országok, ahol még a három év tekintetében is visszaesés tapasztalható (1. tábla).

97

8


2010. I.

2010. II.

2010. III.

2010. IV.

2010.

11


5. ábra A BAMOSZ tagok által kezelt alapok Az alapok és a háztartások vagyonának alakulása vagyona 2007-ig tendenciaszerűen Százalék 24 4000 Milliárd forint nőtt, a GDP növekedésénél nagyobb BAMOSZ alapok (bal skála) 3500 21 Alapok vagyona a GDP százalékában (jobb skála) ütemben, így a bruttó hazai összterAlapok vagyona a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) 3000 18 mék egyre nagyobb arányát adta, 2500 15 2007 végén már 12,6%-át. A 20082000 12 as nagy visszaesés mind abszolút 1500 9 értékben, mind a GDP-hez viszonyít1000 6 va jelentősen, a 2006. végi szintre 500 3 vetette vissza az alapok vagyonát, 0 0 amit 2009-ben csak részben, 2010 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 végére viszont már teljesen le tudtak dolgozni, így 2009 végére a GDP 11,5%-át, 2010-re ot, 2009-ben még csak 18,3%-ig, 2010 végére viszont pedig 13,9%-át tette ki az alapok vagyona. A háztartá- már 21,8%-ra nőtt (2. tábla és 5. ábra). A BAMOSZ sok összesített nettó vagyonához viszonyítva hasonló- tagok által kezelt alapok a Magyar Nemzeti Bank adaan alakult az alapok összvagyona: 2007 végén közel tai alapján 1998. óta rendre az összes magyarországi 20%-ot tett ki, a 2008-as visszaesést követően 17,2%- alap vagyonának több mint 97%-át tették ki.

A háztartások és a bamosz alapok vagyona

Háztartások nettó pénzügyi vagyona BAMOSZ alapok

* előzetes adat

1999

2000

2001

6.198 7.377

8.566

9.710

564

697

10.453 11.640 13.369 15.307

334

447

A háztartások összes eszközein belül a befektetési jegyek aránya 2005ben haladta meg először a korábbi 5-6%-os arányt, 2006-ban 8%-ra, majd 2007-ben 10%-ra nőtt, 20082009-ben 7%-ra esett vissza, míg a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a 2010-es évben ismét 8%-ra nőtt (6. ábra).

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

17.231 18.838 20.822 21.971 23.730 25.321 26.754 26.054 27.120

10.519 10.924 11.916 13.482 15.103 16.013 14.664 16.426 17.236* 931

907

1.064

1.877

2.540

3.190

2.526

2.998

3.763

Láthattuk, hogy 2010-ben mind az alapok száma, mind a vagyonuk jelentősen nőtt, ennek megfelelően az alapok átlagos mérete is tovább nőtt. Az átlagos méretű alap 2002-ig folyamatosan nőtt, majd a következő két évben csökkent. A 2005. évben ismét megugrott az átlagos méretű alap vagyona, majd a következő három évben megint csökkent, ezután az utolsó két évben ismét nőtt, 2010 végén mintegy 8 milliárd forintot tesz ki, ami a 7 évvel korábbi szintnek felel meg (7. ábra). Az átlagos méretű európai (UCITS) alap eszközértéke ugyanakkor 40-45 milliárd forint, az átlagos amerikai alapé 300-350 milliárd forint.

6. ábra

7. ábra

Befektetési jegyek a háztartások pénzügyi eszközein belül 10 Százalék 9,8 9 8 8,4 7 7,3 7,1 6,8 6 5,7 5 4,7 4,7 4 5,1 3 2 1 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Átlagos alap mérete 12 Milliárd forint

8,0

10,7

8

7,3

6

4,9 3,9

4 2 0 2010

1,6 1,6

6,1

minden alaptípus vagyona nőtt 2010-ben, de nem egyforma mértékben. A befektetők változó preferenciáit jól mutatja, hogy a pénzpiaci alapok után már a részvényalapok jelentik a második kategóriát, mind vagyon, mind tőkevonzás tekintetében, a 2010-es nagy növekedés ellenére is megelőzik az ingatlanalapokat a garantált alapok, és a származtatott és egyéb alapok együtt megelőzték a vegyes alapokat.

9. ábra

10. ábra

Befektetési alapok száma 2009. 12. 31.

Befektetési alapok száma 2010. 12. 31.

160

160 156

140

11,0

10

Az alapok forgalmát, vagyonnövekedését tekintve fontos kiemelni az egyes alapkategóriák közti különbséget. Míg 2009-ben a garantált alapok szenvedték el a legnagyobb tőkekivonást, de jelentős tőkekivonás történt az ingatlanalapokból (a 2008-as visszaváltások áthúzódásaként) és a vegyes alapokból is, 2010-ben már csak a garantált alapokból történt kismértékű tőkekivonás, miközben a többi alapkategóriába friss tőke érkezett. Összességében

9,9 8,3

9,2 8,0

120

120

100

100

80

7,8

7,3 6,1

4,3

2,1

’94 ’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10

20 0

94

80 73

60 40

153

140

60

56

40

40 27

27

21

20 13

0

57 31

40

38 22

18

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k Eg yé ala b po k

GDP (folyó áron)

1998

Pé

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k Eg yé ala b po k

2. tábla (milliárd forint)

8. ábra Az egyes alaptípusokban az alaAlaptípusok átlagos mérete pok átlagos mérete persze eltér30 Milliárd forint het: míg az átlagos pénzpiaci alap egyéb alapok ingatlan alapok 25 2010. végi 24, vagy ingatlanalap 19 származtatott alapok garantált alapok milliárd forint körüli vagyona két-há20 részvény alapok romszorosa az átlagos alapénak, vegyes alapok 15 kötvény alapok a vegyes, nem besorolt, garantált pénzpiaci alapok 10 és származtatott alapok esetében alap átlagos mérete az átlagos alap mérete csak 2-3 5 milliárd forint körüli. Különbözik az 0 egyes alaptípusokban az átlagos ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 méret alakulása is. Az ingatlanalapok átlagos mérete dinamikus növekedés után 2007. így is kisebb, mint 1999-ben volt. Míg az alapok többután jelentősen visszaesett, és csak 2010-ben tudott sége esetében az átlagos méret nőtt, a nem besoelőször újra nőni, az átlagos pénzpiaci alap 2003-óta rolt alapok átlagos mérete csökkent, és a garantált először csak 2008-ban csökkent, 2009-ben stagnált, alapoké is csak kismértékben nőtt, de az átlagosnál 2010-ben pedig nőtt, egy átlagos kötvényalap viszont kisebb mértékű volt a növekedés a kötvényalapok és fokozatos csökkenések után már 2009-ben nőtt, de a részvényalapok esetében is (8. ábra).

Pé

10


13


17. ábra

12. ábra

Befektetési alapok vagyona 2010. 12. 31.

Befektetési jegyek forgalma 2010-ben

200 Milliárd forint 150

175 Milliárd forint

189

150

145

125

100 50

99

75

100 50

-26

-50 -100

2

18

0

-135

31 -5

Pé

Pé

15. ábra

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po k Eg y ala éb p Ga ok ran t Sz ala ált árm po az k t at ala ott po Ing k atl ala an po k

-25

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po k Eg y ala éb p Ga ok ran t Sz ala ált árm po az k t at ala ott po Ing k at ala lan po k

-150

45

25

-85

16. ábra

Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 2010-ben

Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 2009-ben

100 Százalék

100 Százalék 95

80 72

107

75

11

5

0

80

77

80 60

59 50

40 20

163

49

37

40 20

73

71

70

65 55 37 27

0 Pé

nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy e ala s p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k

0 nz pi ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve g ala yes p Ré ok szv é ala ny po k Eg yé ala b p Ga ok ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k

82

131

107

24

31 13 44

15 9 -5

2 3 5

atl ala an po k

Ing

at ala ott po k

azt

Szá

rm

Ga ra

nt ala ált po k

-50

A 18-19. ábra az alapok átlagos hozamait mutatja 2010-ben: látható, hogy a pénzpiaci alapok 4-5%-os hozama mellett a garantált alapok ennél valamivel alacsonyabb átlagos hozamokat értek el, míg a kötvényalapok és a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok, valamint az ingatlanforgalmazó és a származtatott alapok átlagosan 6-7%-os hozamot értek el. Ennél magasabb, 8-9% körüli hozamot az ingatlanfejlesztő alapok és a nem besorolt alapok (ezen belül az árupiaci alapok hozama volt magasabb), illetve a tiszta részvény alapok értek el. A kiegyensúlyozott vegyes alapok és a részvényalapok 10-20%-os hozamokat mutattak, bár a hazai részvényalapok ennél jelentősen alacsonyabb hozamot értek el 2010-ben.

18. ábra

Az alapok átlagos hozamai 2010-ben 18 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék 16

17

14 12

13

10 8

9

6 4 2

7 4

6

9

8

7

6

4

6

3

0 itá si Pé alap nz pia c ala i kö Rö p tvé vi ny d ala p H k Kö ötvé ossz tvé ny ú ny ala túl p Kie vegy súlyo gy es s en ala sú p Ré veg lyoz szv ye ott én s a ytú lap lsú lyo s ala rés T p zvé isz t Eg ny al a y a é be b, p so ne rol m t Ga alap ran tál Szá t rm ala azt p Ing ato atl t an for ala t ga p lm Ing azó atl an ala fej p les ztő ala p

14. ábra

0

Lik vid

Pé n

13. ábra

Befektetési jegyek forgalma 2009-ben

35

118

szv é ala ny po k

128

0

Pé n

zp i ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran tá Sz ala lt árm po az k tat ala ott po Ing k atl ala an po k Eg yé ala b po k

31

50

425

Ré

75

100

0

442 325

200

18 10 28

294

263

veg y ala es po k

200

100

400

45 18 63

433

kö tvé ala ny po k

400

150

600

163

655

zp i ala aci po Kö k tvé ala ny po k Ve gy ala es p Ré ok szv é ala ny po Ga k ran t Sz ala ált árm po az k tat ala ott po Ing k at ala lan po k Eg yé ala b po k

600

224

200 917

800

Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás

262

1000

800

60

250

145 117

1200

61

1000


Az egyes alapkategóriák esetében a különböző mértékű tőkevonzás és a különböző nagyságú hozamok más-más arányban növelték a vagyont. A 17. ábrán látszik, hogy míg a hozamok minden alaptípusnál növelték a vagyont, a legnagyobb mértékben a részvényalapoknál, az értékesítés a garantált alapoknál negatív volt, míg a többi alapkategória esetében pozitív, a legnagyobb arányú az ingatlanalapok esetében volt az értékesítés, míg a legtöbb friss tőke a pénzpiaci alapokba érkezett. A vagyonváltozást a hozamok legnagyobb arányban a garantált alapok esetében okozták.

19. ábra

A hazai alapok átlagos hozamai 2010-ben 10 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék 9 8 7 7 6 6 6 5 5 4 4 3 2 1 0

10 9

6

6

3 0

vid it ala ási p Pé ok nz pia ala ci po k kö tvé Rö ny vid ala po kö H k tvé os Kö nyal szú tvé ap o n veg ytúls k yes úly o Kie gy alap s o en veg súly k o y z e Ré o szv s ala tt p én ytú ok lsú ly al os T is zta apok rés zvé Fo n rin tba alap y ga n n ok ra o Ing ntál miná t atl l an alap t o for ga k lm azó Ing a atl an lap fej les ztő ala p

1373

Lik


1149

Eg y ala éb po k


Befektetési jegyek vagyonváltozása 2010-ben

nz pi ala aci po k

Befektetési alapok vagyona 2009. 12. 31.

Pé

11. ábra

Pé

12


14

15



Pénzpiaci alapok A pénzpiaci alapok továbbra is a legnagyobb kategóriát alkotják, de az utóbbi években jól elkülönült a likviditási alapok és a klasszikus pénzpiaci alapok trendje. A 2006-os év során az előbbiek váltak a nagyobb csoporttá, bár 2009 után 2010-ben ismét az utóbbiak vagyona mutatott nagyobb növekedést.

A hazai pénzpiaci alapok vagyonát a Magyar Nemzeti Bank irányadó alapkamatával összevető 21. ábrán látszik, hogy az elmúlt tíz éven a pénzpiaci alapok vagyonának változása szorosan követte az alapkamat változásában beálló tendenciákat – minden jelentősebb kamatemelést a pénzpiaci alapok vagyonának időleges visszaesése követett, míg a kamatcsökkentéseket jellemzően fokozatos vagyonnövekedés követte. Nem történt ez másként 2008ban, illetve 2009-2010-ben sem.

2010-ben 3 új pénzpiaci alap indult. Emellett az év során 5 garantált alapot alakítottak át pénzpiacivá, ebből 1 a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű likviditási, 4 pedig az egy év alatti hátralevő futamidejű 20. ábra „hagyományos” pénzpiaci alapok A pénzpiaci alapok számának és vagyonának alakulása közé tartozott. Egy korábban ve1600 Milliárd forint gyes alapot is pénzpiaci alappá, 1 1400 1300 likviditási alapot viszont árupiacivá 1200 alakítottak, míg 1 pénzpiaci alapot 1100 1000 900 átsoroltak a likviditási alapok közé. 800 Hét (korábban garantált alapból át700 600 alakított) pénzpiaci alap beolvadás500 400 sal megszűnt. Az alapok száma így 300 a 2009. végi 55-ről 56-ra nőtt. 200 A pénzpiaci alapok vagyona 2010ben 20%-kal nőtt, ezen belül a likviditási alapok vagyona 16%-kal, a klasszikus pénzpiaci alapok vagyona 29%-kal. A likviditási alapok 89 milliárd forintot, míg a klasszikus pénzpiaci alapok összesen 75 milliárd forintnyi tőkét vonzottak 2010-ben. Mind a likviditási alapok, mind a klasszikus pénzpiaci alapok átlagosan 4-5% körüli hozamot értek el 2010-ben, ami összesen 61 milliárd forintot jelentett a befektetőknek.

Darab 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 100 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. 2010. Likviditási alapok (NEÉ, bal skála) Pénzpiaci alapok (NEÉ, bal skála) Likviditási alapok (darabszám) Pénzpiaci alapok (darabszám)

21. ábra

Pénzpiaci alapok és az MNB alapkamat Százalék 21 1300 Milliárd forint 1200 hazai pénzpiaci alapok vagyona (bal skála) 18 1100 jegybanki alapkamat (jobb skála) 1000 15 900 800 12 700 600 9 500 400 6 300 200 3 100 0 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Kötvényalapok A hazai kötvényalapok átlagosan 4-9% körüli hozamot, míg a globális kötvényalapok jellemzően valamivel magasabb, 5-10% körüli hozamot értek el 2010-ben.

Egy-egy új rövid és hosszú kötvényalap indult az év során, egy vegyes alapot hosszú kötvény alappá alakítottak, és egy rövid kötvény alapot a hosszú kötvény alapok közé soroltak át. Az év végére így az alapok száma 26-ról 29-re nőtt.

A hazai kötvényalapok forgalmát a hazai kötvények teljesítményét mutató MAX indexszel összevető 23. ábrán az látszik, hogy 2010-ben a forgalom jellemzően követte az index alakulását, bár némi késéssel, és a negatív hozamok hatása több hónapos visszaváltásban is megmutatkozott, de összességében közepes korrelációt tapasztalhattunk.

A kötvényalapok vagyona 2010 során 15%-kal nőtt. A rövid kötvényalapok vagyona 23%-kal, míg a hos�szú kötvényalapoké 7%-kal nőtt az év során. A kötvényalapok az év során 20 milliárd forint tőkét vonzottak (szinte kizárólag az év első felében). A friss tőke 95 %-a a rövid kötvényalapokba érkezett és elsősorban kisbefektetőktől, míg a hosszú kötvényalapoknál kisebb arányú új tőke jelentkezett. 22. ábra

A kötvényalapok számának és vagyonának alakulása Darab 24 360 Milliárd forint 330 22 300 20 270 18 16 240 14 210 180 12 10 150 120 8 6 90 60 4 2 30 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. 2010. Rövid kötvényalapok (NEÉ, bal skála) Hosszú kötvényalapok (NEÉ, bal skála) Rövid kötvényalapok (darabszám) Hosszú kötvényalapok (darabszám)

23. ábra

Kötvényalapok forgalma és a MAX teljesítménye, 2010 25 Milliárd forint

Hazai kötvényalapok forgalma MAX index havi változása (jobb skála)

20 15

Százalék 5 4 3

10

2

5

1

0

0

-5

-2

-10 -15

-4 I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

-6

16

17



Vegyes alapok A 2010-es év során négy új vegyes alap indult, ebből egy a 30% alatti részvényarányt tartó kötvénytúlsúlyos vegyes alap, míg három a 30 és 70% közötti részvényarányt tartó kiegyensúlyozott vegyes alap. Az év során egy-egy kötvénytúlsúlyos vegyes alapot likviditási, illetve kötvény, két kiegyensúlyozott vegyes alapot pedig származtatott alappá alakítottak. A vegyes alapok száma az év végére így ismét 40 lett. A vegyes alapok vagyona némileg csökkent az év elején és az utolsó hónapokban, de tendenciaszerűen nőtt az év legnagyobb részében, így vagyonuk egy év alatt összesen 28%-kal nőtt. Ezen belül a kötvénytúlsúlyos alapok valamivel gyorsabban nőttek, egy év alatt 29%-kal nőtt a vagyonuk, míg a kiegyensúlyozott vegyes alapok vagyona 28%-kal. A vegyes alapok összesen 18 milliárd forint tőkét vonzottak az év során. A friss tőke három ötöde a kötvénytúlsúlyos, két ötöde a kiegyensúlyozott vegyes alapokba érkezett.

A hazai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok 2010-ben átlagosan 6-7% körüli, az európai alapok 1,5%, a globális alapok pedig átlagosan 5-6% körüli hozamot hoztak a befektetőknek. A kiegyensúlyozott vegyes alapok hozama ennél magasabb volt, a hazai és közép-kelet európai alapok általában 10-14%-os, az egyéb vegyes alapok átlagosan 9-12% körüli hozamot értek el az év során.

24. ábra

A vegyes alapok számának és vagyonának alakulása Darab 28 140 Milliárd forint 130 26 24 120 110 22 100 20 90 18 16 80 70 14 60 12 50 10 40 8 30 6 20 4 10 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. 2010. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (NEÉ, bal skála) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (NEÉ, bal skála) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (darabszám) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (darabszám)

A részvényalapok összesített nettó eszközértéke 10%-kal nőtt 2010-ben. A tiszta részvény alapok vagyona fél százalékkal csökkent, míg a részvénytúlsúlyos alapoké 13%-kal nőtt.

25. ábra

A részvényalapok számának és vagyonának alakulása Darab 55 440 Milliárd forint 50 400 360 45 320 40 35 280 240 30 25 200 160 20 120 15 80 10 40 5 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. 2010. Részvénytúlsúlyos alapok (NEÉ, bal skála) Tiszta részvény alapok (NEÉ, bal skála) Részvénytúlsúlyos alapok (darabszám) Tiszta részvény alapok (darabszám)

26. ábra

A részvényalapok számának és vagyonának alakulása (földrajzi kitettség szerint) Darab 33 400 Milliárd forint 30 360 27 320 24 280 21 240 18 200 15 160 12 120 9 80 6 40 3 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. 2010. Egyéb nemzetközi (NEÉ, bal skála) Ázsiai (NEÉ, bal skála) Észak-Amerikai (NEÉ, bal skála) Európai (NEÉ, bal skála) Hazai (NEÉ, bal skála) Közép-kelet európai (NEÉ, bal skála) Egyéb nemzetközi (darabszám) Ázsiai (darabszám) Észak-Amerika (darabszám) Európai (darabszám) Hazai (darabszám) Közép-kelet európai (darabszám)

27. ábra

Részvényalapok Az év során 14 új részvényalap indult, ebből négy tiszta részvény, tíz pedig részvénytúlsúlyos alap. Az év során az alapok száma 58-ról 72-re nőtt.

A 2010-es évben a részvényalapok ismét jelentős hozamokat értek el, bár ez elmaradt a megelőző évben a válság utáni szárnyalás miatt tapasztalhatótól. Az év nagy részében a részvénypiacok szépen teljesítettek, bár év végére a hazai részvények értéke csökkent, így az ezekbe fektető alapok hozama jellemzően elmaradt a többi alapétól. A hazai részvénytúlsúlyos alapok átlagosan 6-7%-os éves hozamokat értek el, míg a tiszta részvény alapok átlagosan fél százalék körüli veszteséget. Az európai és észak-amerikai részvényalapok átlagosan 6-15% körüli, a fejlett piaci alapok 10-16% körüli, a közép-kelet európai alapok 15-20%-os, a feltörekvő piaci részvényalapok 20-25%, míg az ázsiaiak 22-29% körüli hozamokat értek el 2010-ben.

Részvényalapok forgalma és a BUX teljesítménye, 2010 A nyilvános részvényalapokból az év során 26 milliárd forint tőkekiáramlás volt tapasztalható, ennek azonban egy jelentős része intézményi átstrukturálás zártkörű, dedikált részvényalapokba (ezekbe összesen több mint 170 milliárd forint érkezett). A részvénytúlsúlyos alapokból 13 milliárd forint, míg a tiszta részvény alapokból mintegy 12 milliárd forint távozott 2010-ben.

5000 Milliárd forint 4000 3000 2000 1000 0 -1000 -2000 -3000 -4000 I. II. III.

IV.

V.

Százalék 15 Hazai részvényalapok forgalma 12 BUX index havi változása (jobb skála) 9 6 3 0 -3 -6 -9 -12 VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

A hazai részvények teljesítményét mutató BUX index havi változását és a hazai részvényalapok havi forgalmát összevetve látható, hogy 2010-ben a forgalom csak részben követte az index alakulását, azaz gyenge korrelációt mutatott (27. ábra).

18

19



Egyéb értékpapíralapok Azok a nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok, amelyek kezelői nem kívánják a kategorizálással megkötni magukat (például az abszolút hozamra törekvő, és ezért a különböző eszköztípusokba és országokba szabadon fektető alapok), illetve a más kategóriába nem férő alapok (például az árupiaci alapok) az egyéb, nem besorolt alapokhoz tartoznak. Az év elején 12 ilyen alap működött, az év során 4 új alap indult, egy likviditási alapot árupiacivá alakítottak, így számuk az év végére 17-re nőtt.

2010-ben hét új zártkörű részvényalap, egy-egy új kötvényalap és nem besorolt alap, illetve három új zártkörű származtatott alap indult, miközben egy nem besorolt alap végelszámolással megszűnt, így a zártkörű értékpapír- és speciális alapok száma az év során 34-ről 45-re nőtt.

Az egyéb nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok vagyona egy év alatt 49%-kal nőtt. Az év során 7 milliárd forint friss tőke érkezett az alapokba. Az év egészében létező alapok teljesítményei a 0% alatti értéktől a 24% feletti értékig terjedő skálán alakultak, összességében az árupiaci alapok átlagosan 10-15% körüli, míg az abszolút hozamú alapok 4-6% körüli hozamokat értek el.

A zártkörű értékpapír- és speciális alapok összességében több mint 195 milliárd forint új tőkét vonzottak a 2010-es évben. Ennek 87%-a a zártkörű részvényalapokba érkezett, a kötvényalapok tőkevonzása közel 25 milliárd, a származtatott alapoké több mint 6 milliárd forint volt, míg a pénzpiaci alapból 600 millió forint tőkekivonás történt, a zártkörű nem besorolt alapokból pedig egy alap megszűnése miatt közel 6 milliárd forint távozott.

A zártkörű értékpapír- és speciális alapok vagyona 2010-ben ismét 69%-kal nőtt. Leggyorsabban a zártkörű kötvényalapok vagyona nőtt, egy év alatt több mint négy és félszeresére.

28. ábra

Speciális alapok A garantált alapok száma lendületesen nőtt 2002, az első alap indulása és 2008 vége között, 2009-ben és 2010-ben azonban több alap érte el a futamidő végét, mint ahány új alap indult. Az év elején 142 nyilvános garantált alap működött, 2010 során további 38 alap indult, miközben 36 alap elérte futamideje végét, és megszűnt, ötöt pedig a futamidő végével pénzpiaci alappá alakítottak. Az év végére az alapok száma így 139-re csökkent. Az év elején 51 nyíltvégű garantált alap működött, év végére ezek száma 70-re emelkedett. A garantált alapok vagyona 2010-ben 2%-kal nőtt. A garantált alapok fele még mindig zártvégű, és az alapokból kivont tőke jellemzően egybeesik a lejárt és megszűnt, vagy pénzpiacivá alakított alapok vagyonával, illetve a futamidő végén nyíltvégűvé alakított alapokból kivont tőkével. Összesen 5 milliárd forintot

. vontak ki nyilvános garantált alapokból 2010-ben, ami jelentős csökkenés a 2009-es tőkekivonáshoz képest. Az alapok átlagosan 3% körüli hozamot mutattak 2010-ben. A speciális alapok másik csoportja a származtatott alapoké. Az év elején 25 alap tartozott e csoportba, az év során hat új alap indult, két vegyes alapot származtatott alappá alakítottak, így az év végére 33-ra nőtt az alapok száma. A nyilvános alapok közt 2010-ben a leggyorsabban ismét a származtatott alapok vagyona bővült, egy év alatt 53%-kal nőtt, és az év során 25 milliárd forint új tőke áramlott az alapokba. Az év egészében létezett alapok éves teljesítménye az 54% feletti értéktől a -3,5%-ig terjedő skálán, átlagosan 13% körül szórt 2010-ben.

29. ábra

Az egyéb értékpapír alapok számának és vagyonának alakulása

A speciális alapok számának és vagyonának alakulása

Darab 26 650 Milliárd forint 600 24 550 22 500 20 450 18 400 16 350 14 300 12 250 10 200 8 150 6 100 4 50 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. 2010. Egyéb, nem besorolt alapok (NEÉ, bal skála) Zártkörű értékpapír- és speciális alapok (NEÉ, bal skála) Egyéb, nem besorolt alapok (darabszám) Zártkörű értékpapír- és speciális alapok (darabszám)

600 Milliárd forint 500 400 300 200 100 0 XII. 31. I. 31. 2009.

Darab 180 160 140 120 100 80 60 40 20

0 II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2010. Származtatott alapok (NEÉ, bal skála) Garantált alapok (NEÉ, bal skála) Garantált alapok (darabszám) Származtatott alapok (darabszám)

20

21



Ingatlanalapok Az év során egy új zártkörű ingatlanforgalmazó alap indult. Az év végére így az év eleji 21-ről 22-re nőtt az alapok száma. Az ingatlan alapok alapjainak száma 6 maradt (ebből 4 a hazai).

30. ábra

Az ingatlanalapok vagyona az év során 45%-kal bővült. A közvetlen ingatlanbefektetéseket megvalósító ingatlanforgalmazó alapok vagyona 48%-kal, a hazai ingatlanalapokba fektető alapoké 39%-kal, az ingatlanfejlesztő alapoké 9%-kal, míg a nem hazai ingatlanalapokba fektető alapok vagyona 1%-kal nőtt.

Az ingatlanalapok számának és vagyonának alakulása 450 Milliárd forint

Darab 24 22 400 20 350 18 300 16 14 250 12 200 10 150 8 6 100 4 50 2 0 0 XII. 31. I. 31. II. 28. III. 31. IV. 30. V. 31. VI. 30. VII. 31. VIII. 31. IX. 30. X. 31. XI. 30. XII. 31. 2009. 2010. Ingatlanforgalmazó (NEÉ, bal skála) Ingatlanfejlesztő alapok (NEÉ, bal skála) Ingatlanforgalmazó (darabszám) Ingatlanfejlesztő (darabszám)

Míg 2005-ben és 2006-ban a legtöbb friss tőkét az ingatlanalapok vonzották, 2007-ben és 2008-ban a legnagyobb arányú, 2009-ben pedig a második legnagyobb arányú tőkekivonás érintette az ingatlanalapokat, 2010-ben a nyilvános alapok közt a legnagyobb friss tőkebeáramlást regisztrálhattuk: 2010. során ös�szesen 107 milliárd forintot vonzottak az ingatlanala31. ábra

Az alapok összetétele az évek végén 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10

Bár 2009-ben nőtt az arányuk, és 2010-ben is csak kismértékben csökkent, az évek során a kötvényalapok súlya folyamatosan csökkent az összes alapok belül, 2005 végére első ízben nem a kötvényalapok alkották a legnagyobb csoportot, ma pedig a pénzpiaci alapok mellett a

hozamok, részben a zártkörű alapok miatt 2010-ben tovább nőtt viszont a részvényalapok aránya, és 24%-kal felzárkóztak a pénzpiaci alapok mellé. Míg 2008-ig hat éven át folyamatosan nőtt a garantált alapok aránya is, 2009 után 2010-ben másodszor is csökkent, arányuk azonban így is meghaladja a 11%-ot, és a harmadik legnagyobb csoportot jelentik. Az ingatlanalapok aránya az ezredfordulót követően gyors növekedést mutatott, de a 2007-es jelentős tőkekivonás után három éven keresztül jelentősen csökkent az arányuk, majd 2010-ben már ismét nőtt, így az alapok vagyonának 11%-a volt ingatlanalapokban, de ezzel is a negyedik legnagyobb csoportot alkotják. A 32. ábra a különböző nyilvános, nyíltvégű értékpapíralap-típusok megoszlása mutatja Magyarországon és (az EFAMA adatai alapján) Európában 2010 végén. 32. ábra

pok. A friss tőkéből 10 milliárd forint a hazai ingatlanalapok alapjait érintette, míg 97 milliárd a közvetlen ingatlanforgalmazó alapokat. Az év során végig létező nyilvános ingatlanalapok 2010-ben átlagosan 4-6% körüli hozamot értek el. Az ingatlanfejlesztő alapok közül az egyik jelentős pozitív hozamot, míg a másik jelentős negatív teljesítményt mutatott 2010-ben. A hazai ingatlanforgalmazó alapok összességében 5-6% körüli hozamot értek el, bár az alapok egy része itt ingatlan alapok is negatív teljesítményt mutatott, míg származtatott alapok garantált alapok egyes alapok 10% feletti hozamot is egyéb alapok elértek. A nem hazai ingatlanforgalrészvény alapok vegyes alapok mazó alapok 4-7%-os átlagos hozakötvény alapok mot értek el, míg az európai ingatpénzpiaci alapok lanalapok alapjainak forgalmazása és árfolyam-közzététele az év végén fel volt függesztve, így hozamot rájuk nem lehetett számolni.

részvényalapok, a garantált alapok és az ingatlanalapok is megelőzik a kötvényalapokat. A legnagyobb alapkategória Magyarországon továbbra is a pénzpiaci alapoké, bár ezek aránya 2010-ben kismértékben csökkent, de így is meghaladja a 36 %-ot. Részben a részvénypiaci

Az értékpapír típusok megoszlása Magyarország

1%

22% 4% 22%

17% 9% 1%

14%

13%

Kötvény

Részvény

Luxemburg

2.198.994

Németország

1.125.853

Írország

Nagy Britannia Svájc

34%

Olaszország

1%

Pénzpiaci Egyéb

A befektetési alapok piaca az európai országokban 2010 végén, millió euróban

Franciaország

Európa

62%

Egy másik jellegzetes különbségre a következő ábra világít rá: az összes alapon belül az ingatlanalapok aránya nálunk még mindig az európai átlag közel háromszorosa, míg a garantált alapok esetében ez az arány ötszörös, de mára már a zártkörű, intézményi alapoké is valamivel meghaladja az európai átlagot.

Vegyes

Alapok alapja

Spanyolország Svédország Ausztria

33. ábra

Dánia

Az alapok piaci részesedése Magyarország

Belgium

Európa

59%

Hollandia

72%

Norvégia

Finnország

11% 9% 2%

17%

2%

6% 3%

Liechtenstein

16%

Lengyelország

2%

Nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok Zártkörű alapok Származtatott Egyéb Garantált

Ingatlan

Jól látható, hogy a hazai alapok összetétele lényegesen eltér az európai alapok összességétől. Míg nálunk az összes vagyon legnagyobb része - 62%-a - pénzpiaci alapokban, és további 13%-a kötvényalapokban volt, addig Európában ez a két alaptípus együtt az alapok vagyonának kevesebb mint felét teszi ki. A hazai részvényalapok aránya az európai átlagnak alig több mint harmada. Eközben az alapok alapjainak aránya nálunk jóval meghaladja az európai átlagot.

Portugália

Törökország

Magyarország Görögország Csehország Szlovákia Románia

Szlovénia Bulgária

1.401.625 963.326 793.957 253.216 232.059 169.568 166.089 147.591 135.442 94.030 78.066 63.243 61.506 31.078 28.757 25.793 17.565 13.541

9.128 4.883 3.763 2.968 2.251 229

(forrás: EFAMA)

22

23


befektetési alapok piaca 2010-bEn

Az alapok és a kezelt vagyon alakulása negyedévenként (millió forintban) összvagyon a negyedévek végén

Likviditási alapok

Pénzpiaci alapok

Pénzpiaci alapok

Rövid kötvényalapok

Hosszú kötvényalapok

Kötvényalapok

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok

Kiegyensúlyozott vegyes alapok Vegyes alapok

2009.12.31

818.059,01

329.608,25

2010.03.31

872.421,15

412.506,68

A BAMOSZ tagok által kezelt alapok vagyonának alakulása 1997 – 2010 (millió forintban)

2010.06.30

2010.09.30

2010.12.31

437.433,97

439.977,45

424.733,56

944.216,86

964.261,11

947.354,85

1.147.667,26

1.284.927,82

1.381.650,82

1.404.238,55

1.372.088,42

128.347,72

140.304,26

139.533,09

146.411,52

137.633,65

51.579,93

50.751,82

61.730,68

65.701,33

66.444,66

127.186,39 255.534,11 47.932,82

99.512,75

163.947,34

304.251,60 50.140,62

100.892,44

173.114,01

158.744,18

312.647,11

305.155,70

52.078,29

59.742,91

113.808,97

127.654,54

76.881,13

78.890,63

362.662,83

381.547,15

373.165,91

1.863.819,50

2.091.824,39

2.195.428,48

2.242.057,37

2.200.308,28

60.625,63

63.786,23

73.191,47

82.103,78

92.926,43

Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok Garantált alapok

Származtatott alapok

406.308,32

419.202,58

428.101,11

438.389,25

294.275,28

33.583,04

413.874,81

Részvényalapok

316.421,52

375.031,77

371.188,46

477.958,40

543.515,07

Pénzpiaci alapok

1.576,10

2.265,40

2.530,20

1.125,60

990,20

Kötvényalapok Egyéb alapok

6.980,30

8.495,60

5.368,50

6.228,62

5.887,80

1.865,26

5.057,10

1.896,90

31.587,64

1.893,44

Garantált alapok

26.218,51

26.855,28

26.807,09

27.480,20

27.894,06

Zártkörű alapok

373.624,35

434.343,97

430.654,12

536.745,58

631.294,32

9.076,71

9.317,51


13.932,32

18.594,40

22.375,31

23.227,38

Ingatlanforgalmazó

285.524,18

326.517,10

373.246,76

400.422,57

Ingatlanalapok

294.097,88

335.299,09

382.329,80

409.499,28

Ingatlanfejlesztő

8.573,71

8.782,00

9.083,04

Egyéb alapok

1.134.656,19

1.252.631,87

1.314.276,50

1.466.737,88

Pénztárak számára kezelt vagyon

2.741.999,32

2.930.820,73

2.967.288,28

3.665.642,03

Alapok összesen

Unit-linked termékek

Egyéb biztosítói vagyon

2.998.475,69

533.340,51

1.026.833,80

3.344.456,26

580.196,80

1.049.039,11

3.509.704,99

582.526,76

987.553,64

25.413,90

415.706,52 425.024,03

1.563.119,58

3.708.795,25

3.763.427,87

588.816,48

594.739,60

957.543,86

3.724.650,90 898.176,94

Biztosítók számára kezelt vagyon

1.560.174,31

1.629.235,91

1.570.080,39

1.546.360,34

1.492.916,54

Vagyonkezelésben lévő vagyon

4.665.657,75

4.942.969,61

4.912.082,93

5.614.304,09

5.598.169,76

Egyéb kezelt vagyon Mindösszesen

363.484,13

7.664.133,44

382.912,97

8.287.425,86

374.714,25

8.421.787,92

402.301,72

9.323.099,34

2006. 12.31

2007. 12.31

2008. 12.31

2009. 12.31.

2010. 12.31.

2 851 40 790 83 666 88 114 126 948 189 179 176 513 363 737 593 929 789 514 1 013 047 881 484 1.149.243 1.373.079

312.766

125.444,24

25.671,73

2005. 12.31

148 631 184 078 292 735 378 305 498 346 634 444 539 360 415 186 549 008 266 924 319 429 153 468 254.491

377.803,27

24.658,75

2004. 12.31

Hazai

61.209,88

338.626,01

23.949,25

2002. 2003. 12.31 12.31

325.404

Részvényalapok

22.479,38

2001. 12.31

155 611 199 121 303 756 382 232 501 841 641 098 550 197 424 727 558 529 275 629 329 401 161 009 262.514

304.666,02

Egyéb, nem besorolt alapok

2000. 12.31

Kötvény

271.330,92 91.331,91

1999. 12.31

293.816,36

288.898,46 88.904,81

ebből:

1998. 12.31

Hazai

259.334,94 79.291,08

Pénzpiaci

1997. 12.31

156.182,72

Részvénytúlsúlyos alapok

Tiszta részvény alapok

380.602,33

9.361.597,63

Nemzetközi

ebből:

Nemzetközi Részvény ebből:

Hazai

Nemzetközi

2 851 40 790 83 666 88 114 126 948 189 179 176 513 363 737 591 833 751 501 947 978 802 873 1.031.749 1.231.087 0

0

0

0

0

0

0

0

6 980 15 043

11 020

3 927

3 495 6 654 10 837

9 521

8 705

65 069

78 612

117.494

9 972

7 541

8.023

8 797 13 151 24 471 29 902 19 839 31 768 45 104 819 3 350

11 934 38 535 28 188 30 661 45 408

38 260

Hazai

64 247 70 087 14 809 17 086 10 752 14 698 10 044

8 801

0

0

986

837

155 2 774

4 083

74 571

23 250

82 001 146 695 275 607 382 192 361 097

15 535

49 098 77 509

6 734

35.137

619.911

77 957 250 296 307 128 141 833 130.488

47 693 102 050 104 038 30 264 148 246 203 089

47 344

94 489

40.894

141.992

12.638

9 616 16 501 36 405 68 437 48 027 62 429 90 512 120 261 195 794 353 116 456 764 384 347 655.048

64 247 70 087 15 796 17 923 10 907 17 472 14 127

Nemzetközi

9 541

Vegyes

ebből:

2 096 38 013

89.594

916.681 32.330

884.351

163.131

45.119

118.012

Ingatlan

8 596 7 278

7 634

7 542

9 648 20 732 64 809

99 625 361 585 577 005 578 806 383 287 294.098

425.024

Hazai

8 596 7 278

7 634

7 542

9 648 20 732 64 809

96 498 342 305 553 632 560 259 370 560 270.188

380.914

ebből:

Nemzetközi

Garantált

Származtatott

Összesen

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0 3 530 10 824

3 128

40 334 0

19 280 23 373

18 548

12 727

23.910

2 948 17 830

29 736

39 432

74.558

86 070 276 574 475 030 534 802 432.527

44.110

441.769 118.340

240 921 333 777 447 256 564 248 697 371 934 439 906 981 1 064 219 1 876 812 2 539 964 3 189 911 2 526 195 2.998.476 3.763.428

24

25



Az alapok számának negyedéves alakulása 2010-ben darabszám a negyedévek végén

2009.12.31

Likviditási alapok

2010.03.31

27

Pénzpiaci alapok

28

28

Pénzpiaci alapok

2010.09.30

26

27

27

28

55

Rövid kötvényalapok

2010.06.30

56

7

27

53

7

2010.12.31 28 28

54

7

56

6

7

Hosszú kötvényalapok

19

20

20

21

22

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok

19

18

17

17

18

Kötvényalapok

26

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

27

21

Vegyes alapok

22

40

Részvénytúlsúlyos alapok

27 20

40

41

27 20

37

41

29 22

37

42

40

44

51

Tiszta részvény alapok

17

20

21

21

21

Egyéb, nem besorolt alapok

12

12

14

14

17

Részvényalapok

58

Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok Garantált alapok

61

Részvényalapok

194

197

214

25

25

31

33

33

138

22

1

1

2

139

21

1

1

1

143

19

1

1

Egyéb alapok

139

19

1

Pénzpiaci alapok

72

196

15

Kötvényalapok

65

191 142


63

2

1

1

1

1

1

Garantált alapok

14

14

14

14

14

Zártkörű alapok

34

40

40

43

45

Ingatlanfejlesztő

2

2

2

2

2


2

Ingatlanforgalmazó

3

19

Ingatlanalapok

19

21

Egyéb alapok

20

22

232

420

5

20

22

224

413

5

20

21

222

Alapok összesen

4

22

241

426

239

438

453

Az alapok számának alakulása 1997-2010 darabszám

Pénzpiaci alapok Kötvény alapok

Vegyes alapok

Részvény alapok Egyéb alapok

Garantált alapok

Származtatott alapok Ingatlanalapok

Alapok összesen

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1

23

24

5

26

26

16

27

61

77

28

31

27

37

28

43

31

72

73

94

27

45

48

2

5

10

7

9

4

91

31

4

92

33

1

5

6

95

102

38 4

9

113

37 18

36

16

137

35

2

20

170

40

51

57

27

16

26

56

25

14

4

29

28

14

6

30

21

15

28

18

16

23

25

19

20

16

26

18

21

7

16

40 13

40 18

71

115

167

156

153

20

24

26

21

22

11

237

14

321

22

412

27

413

38

453

Az alapok átlagos hozama 2010-ben

hazai likviditási alapok euróövezeti likviditási alapok dollárövezeti likviditási alapok likviditási alapok hazai pénzpiaci alapok euróövezeti pénzpiaci alapok dollárövezeti pénzpiaci alapok pénzpiaci alapok hazai rövid kötvény alapok rövid kötvény alapok hazai hosszú kötvény alapok egyéb hosszú kötvény alapok hosszú kötvény alapok hazai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok európai kötvénytúlsúlyos vegyes alapok egyéb kötvénytúlsúlyos vegyes alapok kötvénytúlsúlyos vegyes alapok hazai kiegyensúlyozott vegyes alapok KKEu-i kiegyensúlyozott vegyes alapok egyéb kiegyensúlyozott vegyes alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hazai részvénytúlsúlyos alapok KKEu-i részvénytúlsúlyos alapok európai részvénytúlsúlyos alapok észak-amerikai részvénytúlsúlyos alapok ázsiai részvénytúlsúlyos alapok feltörekvő piaci részvénytúlsúlyos alapok globális részvénytúlsúlyos alapok részvénytúlsúlyos alapok hazai tiszta részvény alapok KKEu-i tiszta részvény alapok európai tiszta részvény alapok észak-amerikai tiszta részvény alapok ázsiai tiszta részvény alapok feltörekvő piaci tiszta részvény alapok globális tiszta részvény alapok tiszta részvény alapok KKEu-i egyéb, be nem sorolt alapok globális egyéb, be nem sorolt alapok egyéb, be nem sorolt alapok forintban nominált garantált alapok euróban nominált garantált alapok dollárban nominált garantált alapok garantált alapok KKEu-i származtatott alapok európai származtatott alapok egyéb származtatott alapok származtatott alapok hazai ingatlanforgalmazó alapok európai ingatlanforgalmazó alapok ingatlanforgalmazó alapok hazai ingatlanfejlesztő alapok ingatlanfejlesztő alapok

súlyozatlan átlag 4,57% 0,82% 1,22% 4,04% 4,57% 1,72% 0,29% 3,56% 5,36% 5,36% 5,97% 9,25% 6,46% 7,41% 1,52% 5,00% 5,69% 10,94% 13,29% 9,24% 10,21% 4,57% 16,92% 6,79% 17,20% 27,95% 24,01% 12,65% 16,68% -0,62% 14,98% 7,21% 7,37% 26,21% 20,77% 17,78% 11,50% 15,17% 10,15% 10,50% 3,53% -0,34% 1,92% 3,09% 2,36% 10,62% 13,87% 12,54% 4,51% 7,47% 4,85% -2,79% -2,79%

év eleji vagyonnal súlyozott átlag 4,35% 0,76% 1,02% 4,09% 4,59% 1,75% 0,69% 4,03% 7,06% 7,06% 6,25% 6,43% 6,25% 6,06% 1,52% 6,55% 6,26% 9,87% 18,52% 11,70% 12,85% 6,01% 16,27% 9,60% 22,51% 28,89% 25,42% 11,19% 17,21% -0,21% 20,54% 5,84% 7,37% 22,07% 20,77% 19,02% 9,48% 15,17% 7,71% 8,22% 3,33% -0,71% 3,22% 2,96% -2,37% 4,18% 10,82% 10,57% 5,98% 4,48% 5,86% 8,67% 8,67%

26

27


A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2010-ben

A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2010-bEn A BAMOSZ tagjai a befektetési alapok kezelésén kívül foglalkoznak vagyon- és portfoliókezeléssel is, a 2003-as alapszabály-módosítás óta pedig a BAMOSZ tagjai lehetnek tisztán vagyonkezelő (nem alapkezelő) cégek is. Az alapokon kívüli vagyonkezelt vagyon tekintetében is meghatározó szerepet játszik a hazai piacon a BAMOSZ. A BAMOSZ tagok által kezelt összes vagyon (az alapokat is beleértve) a 2003 végi kétezer milliárd forint körüli mértékről négy éven keresztül dinamikusan nőtt, 2007 végén már meghaladta a 6 600 milliárd forintot, és bár a 2008as visszaesést követően ismét hatezer milliárdra csökkent, a 2009-es év végére viszont meghaladta a 7 600 milliárd forintot, majd 2010 végén a 9 300 milliárd forintot is. Ez azt jelenti, hogy 2003-2007 közt 35%-os átlagos bővülés történt, majd a 2008-as 9%-os csökkenés után 2009-ben 28%-kal, 2010-ben 22%-kal nőtt a vagyon. A 2002 és 2010 közti nyolc évben átlagosan így 25%-os bővülés volt tapasztalható. Az alapok aránya a teljes kezelt vagyonból 2004 és 2007 között fokozatosan 48%-ra emelkedett, majd 2008 során 42%-ra, 2009-ben pedig 39%-ra csökkent, míg 2010-ben ismét 40%-ra nőtt.

A BAMOSZ tagjai 2010 végén az alapokon kívül további 5 598 milliárd forintot kezeltek pénztáraknak, biztosítóknak és egyéb megbízók számára. A BAMOSZ tagok kezelésében lévő vagyon 2010-ben 20%-kal bővült. A kezelt vagyonok növekedését a GDP növekedéséhez viszonyítva azt látjuk, hogy a GDP arányos kezelt vagyon 2007-ig folyamatos növekedést mutatott, és a 2002 végi 8,9%-ról öt év alatt 26,1%-ra nőtt. A 2008-as visszaesés miatt ugyan az arány 22,4%-ra csökkent, 2009-ben azonban 29,4%-ra, 2010 végére pedig már 34,5%-ra nőtt (34. ábra). Az alapok nélküli vagyon a GDP 20,6%-át teszi ki. A kezelt vagyon 2002 és 2007 között ugyancsak gyorsabban nőtt, mint a háztartások nettó vagyona. S bár 2008-ban itt is visszaesést tapasztalhattunk, 2009-ben és 2010-ben szintén jelentős volt a növekedés: 2002 végén a BAMOSZ tagjai által kezelt vagyon mértéke a háztartások nettó vagyonának 14,6%-át, 2007 végén már 41,3%át tette ki, 2008 végén 40,8%-át, 2009 végén 46,7%-át, 2010 végén pedig már 54,3%-át.

Pénztári vagyonok

Az alapokon kívüli kezelt vagyon legnagyobb részét a pénztárak (magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak) számára kezelt vagyonok teszik ki. A teljes pénztári piac több mint 90 %-át a BAMOSZ tagjai kezelik. 35. ábra 35. ábra

Pénztári vagyonok 4000 Milliárd forint 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2009. 2010. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

36. ábra

A pénztári vagyonok eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 2009. IV.

34. ábra

A BAMOSZ tagok által kezelt vagyon 10 000 Milliárd forint Kezelt vagyon (alapokkal együtt) a GDP százalékában (jobb skála) 9 000 Kezelt vagyon (alapokkal együtt) a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) 8 000 BAMOSZ tagok által kezelt vagyon (bal skála) 7 000 BAMOSZ alapok (bal skála) 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

A BAMOSZ tagjai által kezelt pénztári vagyon 2010ben 35,8%-kal nőtt, az év végén 3 725 milliárd forintot tett ki. Az összes kezelt vagyonon belül a pénztári vagyon 2009 végén 35,8% volt, ami egy év alatt 39,8%ra nőtt. Az alapokon kívüli kezelt vagyon esetében a pénztári vagyon aránya 58,8%-ról 66,5%-ra nőtt.

2009

Százalék 60 54 48 42 36 30 24 18 12 6 0 2010

A pénztári vagyonok eszközösszetételében csak kisebb változások zajlottak le 2010-ben. A részvényarány, az első félévben csökkent, majd a második félévben már növekedés volt tapasztalható, az év egészében alig változott - a 2009 végi

1

2010. I.

2010. II.

2010. III.

2010. IV.

Egyéb külföldi eszközök Külföldi részvények Külföldi kötvénytípusú eszközök Egyéb belföldi eszközök Belföldi ingatlan Belföldi részvény Belföldi vállalati kötvény, jelzáloglevél Belföldi államkötvény Belföldi diszkont kincstárjegy Belföldi bankbetét, folyószámla

36,5%-ról 36,4%-ra csökkent. A külföldi részvények aránya kismértékben nőtt. a hazaiaké kismértékben csökkent. Továbbra is meghatározó a hazai állampapírok aránya (az összes vagyon 52%-a).

92,43 % a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. szeptember 30-i adatai alapján

28

29


A bamosz tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 2010-ben

Biztosítói vagyonok A biztosítók számára kezelt vagyon adja a második legnagyobb csoportot. Ez a vagyontömeg az év során viszont 1 560 milliárd forintról 1 430 milliárd forintra csökkent, 2010-ben tehát 4,3%-kal csökkent a BAMOSZ tagok kezelésében lévő biztosítói vagyon. Ez a teljes biztosítási piac közel két-harmada.

Egyéb kezelt vagyonok

A biztosítók vagyonán belül elkülönítettük a unit-linked termékek vagyonát, ez 2010 végén 595 milliárd forintot tett ki, ami 11,5%-kal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az egyéb biztosítói vagyonok eközben 12,5%os éves csökkenés után az év végén 898 milliárd forintot tettek ki.

37. ábra

A biztosítók számára kezelt vagyon a teljes vagyonkezelt vagyonon belül 2009 végén 20,4%-ot tett ki (ezen belül a unit-linked termékek 7%-ot). Ez az arány egy év alatt 15,9%-ra csökkent (ezen belül a unit-linked termékek aránya 6,4%-ra). Az alapokon kívül kezelt vagyonból a biztosítói vagyonok részaránya 33,4%ról 26,7%-ra csökkent (ezen belül a unit-linked termékeké 11,4%-ról 10,6%-ra csökkent).

Biztosítói vagyonok 1100 Milliárd forint 1000 900 800 700 Biztosítók - egyéb vagyon 600 500 400 300 Unit-linked termékek 200 100 0 II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2009. 2010. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

Az egyéb kezelt portfoliók (a magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak, önkormányzatoknak, illetve befektető-védelmi, betétbiztosítási alapoknak és egyéb intézményi befektetőknek kezelt portfoliók) teszik ki a kezelt vagyon kisebb részét.

A biztosítók befektetésekhez nem kapcsolódó tartalékai 80-85% körüli mértékben hazai állampapírokban és bankbetétekben vannak, és ez az arány számottevően nem módosult 2010-ben sem. Az év során 8,5-10% között változott a külföldi kötvények aránya a biztosítói portfoliókban, míg a részvényeké 4% körüli volt. 163,27

Unit-linked termékek eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2009. IV.

2010. I.

2010. II.

2010. III.

2010. IV.


100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2009. IV.

2010. I.

2010. II.

2010. III.

% a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. szeptember 30-i adatai alapján

2010. IV.


350 300 250 200 150

41. ábra

Az egyéb kezelt portfóliók eszközösszetétele 100 Százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2009. IV.

2010. I.

2010. II.

2010. III.

2010. IV.


Az egyéb portfoliók – a biztosítók egyéb vagyonához hasonlóan – 85% körüli mértékben hazai állampapírokat és bankbetéteket tartalmaztak 2010-ben is, emellett 10% körül mozgott az egyéb hazai kötvények aránya is, míg a részvények aránya 1,1%-ról 1,5%-ig nőtt, de az év során így is jellemzően 95% körül volt a hazai kötvények és bankbetétek aránya.

Az alapokon kívül kezelt vagyon változása 2010-bEn 2009.12.31

2010.03.31

2010.06.30

2010.09.30

2010.12.31

Pénztárak

2.741.999,3

2.930.820,7

2.967.288,3

3.666.484,7

3.724.650,9

Biztosítók - egyéb vagyon

1.026.833,8

1.049.039,1

987.553,6

957.543,9

898.176,9

Mindösszesen

4.665.657,8

4.942.969,6

Unit-linked termékek

Az egyéb biztosítói vagyonok eszközösszetétele

400

50 Ebben a csoportban a BAMOSZ 0 tagok által kezelt vagyon 363 milliII. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2009. 2010. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. árd forintról 2010 során 381 milliárd forintra nőtt – ez 4,7%-os bővülést jelentett. Az egyéb portfoliók a teljes kezelt vagyon Az alapokon kívüli kezelt vagyonon belül a részará4,7%-áról viszont 4,1%-ára csökkentek egy év alatt. nyuk 7,8%-ról 6,8%-ra csökkent.

39. ábra

Egyéb kezelt vagyonok 450 Milliárd forint

100

38. ábra A 2010-es évben a külföldi részvények aránya ismét jelentősen nőtt, hasonlóképpen a megelőző évhez, bár 2008-ban ennek éppen az ellenkezője történt. Az év végére így már a vagyon több mint fele ismét külföldi eszközökben volt, és ezen belül 40,9% volt külföldi részvényekben. Eközben összességében csökkent a hazai kötvények, de nőtt bankbetétek aránya. Az év végére így az eszközök 48,3%-a volt részvényekben, és 51,6%-a külföldi eszközökben.

40. ábra

Egyéb

533.340,5 363.484,1

580.196,8 382.913,0

582.526,8

374.714,3

4.912.082,9

A kezelt vagyon változása 2002-2010

2002

Alapok összesen

934 439

Egyéb portfoliók

295 541

Pénztárak összesen

Összes kezelt vagyon

2003

2004

2005

2006

906 981 1 064 219 1 876 812 2 539 964

307 818

699 773 1 022 867 1 359 870 1 676 521

1 537 798

2 007 306 2 897 148 4 206 661 5 415 457

400 552

810 062

969 979 1 198 973

2007

588.816,5 402.301,7

5.615.146,7

2008

3 189 911

2 526 195

1 398 461

1 435 978

2 019 121

6 607 493

594.739,6 380.602,3

5.598.169,8

2009

2010

2 998 476

3 763 428

1 923 658

1 873 519

2 022 222

2 741 999

5 984 395

7 664 133

3 724 651 9 361 598

30

31


A bamosz általános bemutatása

A BAMOSZ általános bemutatása Alapítás éve: 1993. Székhely: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. Tel: 374-07-56, 374-07-57 Fax: 354-17-37 E-mail: [email protected] Honlap: www.bamosz.hu

A szövetség fő feladatai az alábbiak: • Érdekegyeztetés, érdekközvetítés és érdekképviselet. • Jogszabályok véleményezése és a jogszabályalkotás folyamatában való részvétel. • A befektetési alapok megismertetése, megfelelő közönség- és sajtókapcsolat (PR) kialakításán keresztül. • Információ gyűjtése a hazai piacról. • Szakoktatás támogatása. • Kapcsolatok kialakítása a hasonló külföldi szervezetekkel (szövetségekkel). • Szakmai normák, közös elvek megfogalmazása, a versenyetikai szabályok kialakítása.

A BAMOSZ tagjai: A BAMOSZ tagjai lehetnek alapkezelő társaságok, illetve egyéb kizárólag portfoliókezelési tevékenységet végző társaságok. A BAMOSZ-nak jelenleg 28 tagja van, mely felöleli az engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságok túlnyomó részét. A BAMOSZ jelentőségét, szerepét mutatja, hogy tagjai jelenleg mintegy 9,5 ezer milliárd Ft-ot kitevő vagyont kezelnek. A BAMOSZ tagok kezelik a hazai alapok hozzávetőlegesen 99%-át, részarányuk az egyéb kezelt vagyonok esetében is meghatározó, így pl. a pénztárak vagyonának több mint kilenc-tizede, illetve a biztosítók vagyonának közel két-harmada tagjaink kezelésében áll.

A BAMOSZ elnöksége 2011-ben: Elnök: Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Köves Benedek (OTP Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Fekete Attila (Allianz Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Komm Tibor (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kozma Krisztina (Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy György (Erste Alapkezelő Zrt.) Nagy Zoltán (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Pázmándi László (Budapest Alapkezelő Zrt.) Sárándi Ákos (QUANTIS Investment Management Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Tóth Balázs (OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (SCD Befektetési Alapkezelő Zrt.)

A BAMOSZ elnöksége 2010-ben, illetve 2011-től: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) (2010. október 12-ig) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) (2010. október 12-től) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) (2010. október 12-ig) Köves Benedek (OTP Alapkezelő Zrt.) (2010. október 12-től) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.) Daróczi Andor (MKB Befektetési Alapkezelő zRt.) Fekete Attila (Allianz Alapkezelő Zrt.) Harsányi Judit (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Komm Tibor (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kozma Krisztina (Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy György (Erste Alapkezelő Zrt.) Pázmándi László (Budapest Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Tóth Balázs (OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.)

A titkárság: A titkárság jelenleg 4 fővel működik. Főtitkár: Temmel András Nemzetközi kapcsolatok: A BAMOSZ 1996. óta tagja az egyes európai országok nemzeti szövetségeit tömörítő európai alap- és vagyonkezelők szövetségének (EFAMA). 2009. óta a magyar CFA egyesülettel közösen a nemzetközi GIPS szervezet hazai támogató tagja.

32

33


a bamosz tagjai

A BAMOSZ tagjai 2011 áprilisában az alábbi társaságok voltak: 1. ABERDEEN Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. – 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.

ügyvezető: Kozma Krisztina – Tel.: 413-2950, Fax: 413-2980 2. ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9.

ügyvezető: Balogh Attila - Tel.: 428-3100, Fax: 428-3199 3. AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1091 Budapest, Üllői út 1.

ügyvezető: Kocsis Bálint - Tel.: 476-5199 Fax: 476-2040 4. ALLIANZ Alapkezelő Zrt. – 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.

ügyvezető: Fekete Attila - Tel.: 301-6161 Fax: 301-6384 5. AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út 135-139.

ügyvezető: Nagy Zoltán - Tel.: 413-5100 Fax: 413-5101 6. BIGGEORGE’S-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B/4.

ügyvezető: Csoma András - Tel.: 225-2525 Fax: 225-2521 7. BUDAPEST Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út. 193. ügyvezető: Fatér Gyula - Tel.: 450-7262, Fax: 450-7264 8. CARION Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1023 Budapest, Bécsi út 25.

ügyvezető: Kornis Gábor - Tel.: 346-7156, Fax: 346-7189 9. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1027 Budapest, Medve u. 4-14.

ügyvezető: Komm Tibor - Tel.: 457-6881, Fax: 212-0341

10. CONCORDE Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

ügyvezető: Bilibók Botond - Tel.: 489-2299 , Fax: 489-2290

11. DIALÓG Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1034 Budapest, Kecske u. 23.

ügyvezető: Szöllősi Ferenc - Tel.: 436-9624, Fax: 436-9629

12. DIÓFA Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Váci út 168/A.

ügyvezető: Varga János - Tel.: 888-4120, Fax.: 888-4171

13. ERSTE Alapkezelő Zrt. – 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

ügyvezetők: dr. Mesterházy György- Tel.: 235-5105, Fax: 235-5889

14. EURÓPA Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1011 Budapest, Fő u. 14-18.

ügyvezető: dr. Kollár György - Tel.: 225-2500 Fax.: 225-2501

15. FINEXT Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1082 Budapest, Futó u. 43-45. VI. em.

ügyvezető: Tatár Tibor - Tel.: 266-2181, Fax: 266-1489

16. GENERALI Alapkezelő Zrt. – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

ügyvezető: Schuszter Péter - Tel.: 301-7209, Fax: 301-7255

17. ING Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B

ügyvezető: Benczédi Balázs- Tel.: 266-0333, Fax: 266-0325

18. K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1051 Budapest, Vigadó tér 1.

ügyvezető: Zobor Zsuzsa - Tel.: 483-5020, Fax: 483-5002

19. Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1013 Budapest, Attila u. 4. 1. em. 2.

ügyvezető: Bakati Gábor - Tel.: 786-0475, Fax: 786-0374

20. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1056 Budapest, Váci u. 38.

ügyvezető: Daróczi Andor Pál - Tel.: 268-7081, Fax: 268-7509

21. OTP Alapkezelő Zrt. – 1134 Budapest, Váci út 33.

ügyvezető: Hamecz István - Tel.: 412-8300, Fax: 412-8399

22. OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. – 1012 Budapest, Pálya u. 4-6.

ügyvezető: Tóth Balázs – Tel.: 336-09-00, Fax: 201-93-22

23. PIONEER Alapkezelő Zrt. – 1011 Budapest, Fő u. 14-18.

ügyvezető: Vízkeleti Sándor - Tel.: 577-4200, Fax: 577-4250

24. QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1132 Budapest, Váci út 30.

ügyvezető: Somlai László - Tel.: 299-9999, Fax: 299-9990

25. QUANTIS Investment Management Zrt. – 1051 Budapest, József nádor tér 5.

ügyvezető: Sárándi Ákos - Tel.: 413-2280, Fax: 413-2268

26. RAIFFEISEN Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

ügyvezető: Balogh András - Tel.: 484-4695 / 484-4690, Fax: 484-4699

27. SCD Befektetési Alapkezelő Zrt. – 1032 Budapest, Bécsi út 165. II. em.

ügyvezető: Török Mihály - Tel.: 880-1800, Fax: 880-1809

28. TAKARÉK Alapkezelő Zrt. – 1122 Budapest, Pethényi köz 10.

ügyvezető: Dézsi Tamás - Tel.: 555-0555, Fax: 555-0550

BAMOSZ 1055 Budapest, Honvéd tér 10. Tel: 374-07-56, 374-07-57 | Fax: 354-17-37 E-mail: [email protected] | Honlap: www.bamosz.hu

34

Éves Jelentés Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége

Recommend Documents